HAZAI FAFAJOB ALKALMASSAGANAK VIZSGALATA EGYENES RETEGELT-RAGASZTOTT TARTOK GYARTASANAL ES FELHASZNALASANAL KAJLI LASZLO old. faipari mernok, tud. fomunkatars SZARKA ANTAL old. erdomemtik, tud. munkatars BARANY ANDRAS faipari mernol, tud. segedmunkatars
BEVEZETO
Nepgazdasagi szinten els6rendii feladat az import feny6faanyag hazai lombos fafajokkal valet mind nagyobb mertekii helyettesitese, valamint a hazai lombos fafajok min& gazdasagosabb hasznositasa. A fafeldolgozas fejloclesenek nemzetkozi tendenciai alapjan egyre jobban erosodnek azok a torekvesek, hogy fokozzuk a hazai fafajok felhasznalasat az epit6iparban. A rendetkezesre allo lombosfa-anyagok egy reszonek felhasmalasa a retegelt-ragasztott tart& gyartasahoz magasabb ertekkihozatal megteremtesevel jelentos fejlodest eredmenyeme az anyagok hatekonyabb hasmositasa terilleten. A tom& retegelt-ragasztott tart& felhasznalasa kiilfoldon az elmillt evekben hatalmas fejl6desen ment keresztiil. A fejlOdes iitemere jellemzo, hogy pl. Franciaorszagban az elmult tiz ev alatt tizszeresere nott az evente gyartott ragasztott tart6k mennyisege. Legnagyobb mennyiseget pedig (az USA utan) az NSZK-ban allitjak el8. A fejlodes ilteme itt is hatalmas. 5 000 m3 P1. 1955-ben 50 000 m3 1965-ben 1970-ben 115 000 m3 1972-ben 150 000 m3 1974-ben 200 000 m3 ragasztott szerkezetet gyartottak. A ragasztott szerkezetek egyik elonye, hogy a normal kereskedelmi meretti filreszaru hossztoldasa, majd tobb reteg egymasra ragasztasa fitjan tetszes szerinti hosszilsagit es keresztmetszetii tart6 allithato el& A ragasztas atjan keszltett fij termek jobb szilardsagi ertekekkel es kedvezobb milszaki tulajdonsagokkal rendelkezik, mint az eredeti anyag. A szilardsaghoz viszonyitott kis onsfilya es az agresszlv vegyi anyagokkal szembeni rendkivill nagy ellenallokepessege mellett sziikseges hangsfilyomi a Wiz hatasaval szembeni rendkivill kedvez6 viselkedesot is. A faanyag ugyan egheto, de az elszenesedett burkolOresz csak lassan engedi a h6 terjecleset a faanyag belseje fele, ugyanakkor vedi azt a tovabbi oxidaciotol, mivel a faszen gatolja az oxigen utanpotlasat. Tiiz eseten a tarto szilardsagi erteke lassan, a feliileti elszenesedes okorta keresztmetszetvaltozastol fiiggoen csokken. A tart6 sokaig teherbfrO marad, ami lehetove teszi tuzkitores utan az epillet kiiiriteset es oltasat, az eptilet gyors osszeomlasanak veszelye nelkiil. A ragasztott szerkezeteket eloallito orszagokban emiatt mar mOdositottak a fa 606anyagra vonatkozo szigort es elonytelen tilzrendeszeti eloirdsokat.
30
Kajli Laszld--Szarka Antal—Bdrdny Andras.
A szemlelet valtozasara jellemz6, hogy bizonyos epilletek szamara eppen tilztechnikai okokbol epitoanyagkent fat javasolnak (pl. Miinchenben a Krone cirkusz epitesenel). Hazankban retegelt-ragasztott tartogyartas a tema kidolgozasa idejen meg nem volt. Elsosorban a feny6 alapanyag hianya miatt. Az e celra nagyobb mennyisegben is rendelkezesre allo hazai fafajok (akac, cser es nemes nyarak) rendkivill valtozatos faji, mereti es minosegi osszetetele viszont nem teszi lehetove a felhasznalas kiilfoldi tapasztalatainak egyszerii atvetelet, mivel ezek kizarolag feny6 alapanyagra vonatkoznak. A hazai fafajok alkalmassagi vizsgalatat es a gyartasi parameterek fafajtelftigg6 valtozasanak meghatarothsat az OMFB megbizasa alapjan vegezttik. A vizsgalat ala vett fafajok — nemes nyarak: oriasnyar, korainyar, kesoinyar, olasznyar (1-214), — akac, — cser. 1. A VIZSGALT FAFAJOK FIZIKAI ES MECHANIKAI TULAJDONSAGAI
A hazai lombos fafajok tulajdonsagainak korabbi vizsgalata es a tema kereteben vegzett kiegeszito meresek alapjan az 1. tablazatban kozoljtik a fafajok fizikai es mechanikai tulajdonsagait. Az osszehasonlithatosag vegett kozoljtik a lucfeny6 megfele16 ertekeit is. Az adatokbot kitunik, hogy az oriasnyar fizikai-mechanikai tulajdonsagai a nyiro- Cs hasitoszilardsag, valamint a kernenyseg kivete16vel alacsonyabb ertoktiek a lucfeny6 azonos tulaj-
donsagainal. 'A korai-, kesoi- es olasznyar fafajok fizikai es mechanikai tulajdonsagai lenyege,sen kedvez6fieriebbek a feny6 es az oriasnyar megfele16 ertekeinel. Kiilonfisen alacsonyak az 1-214 jelfi olasznyar anyaganak szilardsagi ertekei. E fafaj hajlitoszilardsaga a feny6 ertekenek 65%-a, a szakitoszilardsaga 51%-a es a nyomoszilardsaga 55%-a. A korai- es kesoinyar fafajok szilardsaga is kb. 25 -30% -kal elmarad a feny66 mogott.
A vizsgalt negyfele nyar alapanyag koziil az oriasnyar tulajdonsagai kozelltik meg legjobban a feny6 tulajdonsagait. Terfogatselya kozel azonos, hajlito- es szakitOszilardsaga 84%-a, illetve 89%-a a ferty6 ertekenek. Az ipari felhasznalas szempontjabol kedvezotlen hatasa van a sugariranye es hariranyet zsugorodisi-dagadasi ertekek nagyaranyft elteresonek (p1. kesOinyarnal a sugariranye zsugorodas 2,7%, a heriranye 8,7%). A fa nedvessegtartalratanak gyors valtothsara a ket f6 iranyban a killonboz6 meretvaltozasok repedesig fokozodo belso fesziiltsegek keletkezeset okozhatjak. E fafajok mesterseges szaritasa alkalmaval ezert ktilonos gondot kell forditani a kimeletes szaritasra es a szaritasi menetrendek pontos betartasara. Az akac ertekei a dagadas kivetelevel minden vonatkozasban talhaladjak a fen.y6 ertekeit. A rostiranyet nyomoszilardsaga tobb mint 30%-kal, a szakitoszilardsaga 80%-kal es a rostiranye nyiroszilardsaga tobb mint 250%-kal magasabb, mint a feny6e. A magas szilardsag mellett az akac rendkiviil tartos. A gesztjeben lerakodott inkrusztalo Cs egyeb anyagok hatasara a gomba- es rovarfertozeseknek, valamint vegyi hatasoknak j61
1. tdbldzat
fafajok fizikai-mechanikai tulajdonsagai A
Megnevezes
Terfogatsuly
Mertekegyseg
Luefenyo (Picea abies)
g/cm3
0,430
Zsugorodis
sugarirany harirany
% %
3,6 7,8
Dagadas
sugarirany hurirany
% %
3,8 8,46
Higroszkopossig
Brinell-kemenyseg
% kp/mm2
Rugalmassagi modulus (E) kp/cm2
-
Olasznyar (P. /-214)
Oriasnyar (P. robusta)
Korainyar (P. marilandica)
Kes6inyar (P. serotina)
0,415
0,396
0,378
0,328
Cser (Quercus cerris)
/tide (Robinia pseudoacacia)
0,770.
4,6 6,15
3,4 8,6 4,14 10,54
3,1 8,7
2,7 8,7
2,67 7,3
0,768 4,4 8,5
4,12 10,09
3,81 10,26
2,58 8,44
4,6 9,3
27,0
27,3
27,1
2,76
3,36
2,9 100 000
92 000
78 000
2,65 70 000
28,2 2,1 61 100
30,4 5,15
4,4 6,9
24,0
116 000
8,0 136 000
A
CFO
a. $ ft
Nyomoszilardsag rostirany
kp/cm2
445
328
294
281
246
526
590
rostirany
kp/cm2
810
723
606
577
417
1126
1480
evgy. parh. Hajlitoszilardsag evgy. mer61.
kp/cm2
710
571
531
481
442
1123
1200
616
554
1115
evgy. parh. et6-torn" munka evgy. mer61.
mkp/cm2
486 0,242 0,249
evgy. parh. Rostiranyu nyiroszilardsfig evgy. merol.
kp/cm2 kp/cm2
66,74
evgy. parh. Hasitoszilardsag evgy. mer61.
kp/cm2
co
Szakitoszilardsig
Cni
kp/cm2
0,452
0,352
507 0,245
0,415
0,343
0,293
1,14 82,90
78,7
73,2
71,4
0\1
A.
140 160
5,29
61,6 4,98
56,5 4,41
3,88
4,04
3,60
53,5
128
3,25
10,16
2,68
8,15
2,10
o.
fi
1,015
60
kp/cm2
O
1,065
0,460 mkp/cm2
*.e
cro
a. A.
11,2 6,7
32
Kajli Ltisz16—Szarka Antal—Bdrdny Andre&
2. tablcizat A vizsgalt fafajok szilardsagi ertekeinek viszooyszama
M. e.: Lucfeny8
()ridsnyar
Korainyar
Kesoinyar
Olasznytir
Cser
Terfogatsilly
100
96
92
88
76
178
179
Nyomoszilardsig, rostiranya
100
74
118
132
100 100
89
63 71
55
Szakitoszilardsig, rostiranyt
66 75
51
139
84
76
70
65
158
183 169
Megnevezes
Hajlitoszilardsag
Akio
eto-torn munka
100
94
76
58
53
226
247
Hasitoszilardsag
100
218
214
190
141
436
426
Nykoszilardsig, rostiranyti
100
111
103
94
89
214
267
ellenall! E kedvezo tulajdonsagai elonyosen kihasznalhatok retegelt-ragasztott szerkezetek eseteben. Alaki tulajdonsagai kevesbe elonyosek. A feldolgozott fiireszron.knek tobb mint a fele 2,00-2,50 m hosszii. A vizsgalt fafajok szilardsaganak a fenyohoz viszonyltott szazalekos ertekeit a 2. tablazat tartalmazza. 2. RETEGELT-RAGASZTOTT SZERKEZETI ELEMEK GYARTASA ES A MINELETI HELYENKENTI FOBB PARAMETEREK A gyartastechnologiai folyamat a kovetkezo fazisokra bonthato: — anyag-eliikeszftes (szaritas), — szabas, — hossztoldas, — lamellamegmunkalas, — ragasztoanyag-felvitel, — preseles, — megmunkalas, meretre alakitas,
— feltiletkezeles, — pihentetes.
2.1 Anyag-elokeszites A ragasztasra keriilo faanyag nedvessegtartaima a ragasztott szerkezet allokepessege es repedesmentessege szempontjabol ktilonosen fontos. A faanyagot celszerii a beepitesi hely egyensulyi nedvessegtartalmanal nehany szazalekkal alacsonyabb ertekre szaritani. Ha a faanyag nedvessegtartalma az egyensulyi allapot felett van, akkor a zsugorodasi feszilltsegek miatt repedosek keletkezhetnek. Az egyensfilyi allapot alatti nedvessegtartalom eseten a fa kesobbi dagadasa nem okoz repedeseket. A ragasztott szerkezet beepitesi helyetol fuggoen a faanyagot a kovetkezo nedvessegtartalmi ertekre celszerill szaritani: a) Mott, jol szellozo epitmenyek 8-9%, b) nem filtott, fedett es zart epitmenyek 10-12%,
Hazai fafajok alkalmassdgeinak vizsgalata egyenes retegelt-ragasztott tartak gyarteisandl.
33
c) szabadon alio fedett, nem zart epitmenyek 12-14%, d) idojards viszontagsagainak kitett szerkezetek 12-14%. ,
A ragasztas minosege es a szerkezet kesobbi repedesmentessege vegett fontos, hogy a toldasra ker016 darabok nedvessegtartalma kozott mine! kisebb (max 3%) legyen az elteres. Lombosfa-anyagoknal ezen ertekek betartasa pontos es szakszerfi szaritast igenyel. Nagyon lenyeges — a szarltas alatti kergesedes elkerillesehez — az eloirt ideig tart6 kiegyenlitesi szakasz parametereinek betartasa. Szelezetlen alapanyag felhasznalasa eseten a szarlto kapacitasanak jobb kihasznalasa vegett javasolhato az elozetesen szelessegi meretcsoportok szerint valogatott fureszaru adott szelessegre vale) szelezese, illetve szeletelese. Igy a jobb terkihasznalas miatt egyszerre tobb anyag szarithato, es a jelentos mennyisegii szelezesi hulladekot feleslegesen nem szarltjuk. 2.2 Szabas A feny6 alapanyaghoz viszonyltva a gyartasi folyamat lenyegesen eltero milvelete. Feny6 eseten ez a mtivelet a fogazo marogep elott elhelyezett darabolo korfilreszen vegzett hibakiejto vagasokbol all, az elemek szelessege a szilkseges lamellaszelessegnek megfelel. Szklezetlen lombos fureszaru felhasznalasanal az alapanyag alaki tulajdonsagai kovetkezteben eloszor a kihozatalt javIto es a fahibakat kiejto manipulacios keresztvagasokat kell elvegezni. Ezutan kovetkezik a szelezes es szeleteles intivelete. A kihozatalt javIto keresztvagas merveleten a gyakori sfkgorbe (kardos) deszkaanyagok megfele16 helyen vale) darabolovagasat ertjiik. Az igy keletkezett rovidebb elemekbol mar kialakithato a megfele16 lamellaszelesseg. Az anyagban el6fordulo minosegronto fahibak (pl. a megengedettnel nagyobb meretii egeszseges gocsok, kies6 es korhadt gocsok stb.) kiejtesevel minosegjavitast tudunk vegezni. Termeszetesen, a toldasra kerii16 darabok nem lehetnek tulsagosan rovidek. A tartoszerkezetek lamellait eloallito hossztoldo gopsorokon a toldhato darabok minimalis hossza altalaban 60-80 cm. A szklezetlen nyar- es akacfureszaru felhasznalasanal a szelezesi veszteseg az alapanyag-szelesseg es a szukseges lamellaszelesseg viszonyanak fuggvenye. Egy 12 cm szeles lamellaszklesseg eseten 22 cm szeles szelezetlen fiireszarub61 csak egy darab lamella alakithatO ki, es ket darab kb. 4-6 cm szkles elkeskenyed6 hasznos hulladeklec keletkezik. A gyarto iizem egyeb termekeit61 fugg, hogy e kedvezotlen meretii leceket tudja-e hasznositani. Ettol fugg6en a legrosszabb esetben az eredeti deszka 45,5%-at kitevo eselek hulladokka valhat. A kfserleti tart& gyartasa soran feldolgozasra keriiI6 alapanyagok meretmegoszlasat, az alapanyag es a kosztermek (toldasra elokeszitett lamellak) atlag hosszertekeit es a kihozatalt a 3. tablazat tartalmazza. A tablazat utolso oszlopaban levo db/db mutatOk az alapanyag es a toldasra elokeszltett lamellak darabszamanak viszonyat jelzik. A tablazatbol megallapithato, hogy a sziikseges szelessegben rendelkezesre all6 feny6 alapanyag eseten magas (94,0, illetve 95,7%) kihozatal erheto el, es az alacsony atlagos szelesegil 25 mm-es nyar es akac szelezetlen ffireszarunal az elerheto kihozatal alacsony (63,4%, illetve 64,0%). Ennek alapjan javaslatunk az, hogy a retegelt-ragasztott gerenda gyartasahoz sziikseges alapanyagot, a feny6 vagasanal alkalmazott prizmavagassal celszerii el6allitani, ahol a prizma magassagat a kivant lamellaszelessegnek megfeleloen kell meghatarozni. A'prizma me1161 lekerii16 oldalanyag normal ftireszarukent egyeb cklra ertekesitheto, fgy osszessegeben lenyegesen kevesebb hulladek keletkezik.
34
Kajli Ldszlo--Szarka Antal-Bdrdny Andras
3. tciblcizat
A kiserleti tart& gyartisa sorin vegzett kihozatali felmeres eredmenye Hossztoldisra elokeszitett anyag
Fethasznalt fureszaru
Fafaj, vastagsag, mim5seg
Nemes nyar 25 mm vtg., o. Nemes nyar 48 mm vtg., o. Akac 25 mm vtg., o. Feny6 24 mm vtg., o. Fenyo 50 mm vtg., o.
meretei
mennyisege m3
hossztisag m
sznlesseg cm
2,431
2,56
21,0
3,170
2,70
3,603
mennyisege m5
meretei
kihozatala
hossztisag m
szelesseg cm
1,541
1,52
10,7
63,4
2,12
37,0
2,285
1,50
10,9
72,2
4,38
3,25
17,0
2,312
1,55
10,8
64,2
2,11
0,989
4,00
10,0
0,930
2,11
10,0
94,0
1,71
1,140
4,00
10,0
1,091
2,16
10,0
95,7
1,77
db/db
2.3 Hossztoldas A faanyagok hossziranyii egyesitesenek ket mOdja ismeretes: - ferde lapolasos hossztoldas, - okcsapfogazasos hossztoldas. A ferde lapolasos hossztoldas eseten a faanyag vegei egy - a hossztengellyel hegyesszoget bezare - ferde sik menten illeszkednek egymashoz. A kielegito szilardsagot ado kOtes rezsiije 1: 8 es 1: 12 kozott valtozik. A kotesi mod elonye, hogy a ferde ragasztasi sik kialakitasahoz, gyalulasahoz es a toldasi sikok ragasztasahoz csak egyszerii fa_ipari alapgepek es egyszeril sablonok, valamint asztalos pillanatszoritak szilksegesek. Hatranya az eljarasnak a viszonylag nagymerteku anyagveszteseg es az alacson.y termelekenyseg. Egyenes rotegelt tart& gyartasa eseten a termelekenyseg kedvezoen alakul, mivel az angol BS. CP 112 szabvany szerint a lapolas kotese egy menetben vegezheto a gerenda preselesevel. Igy e modszerrel kis termelesi kapacitasit Uzem eredmenyesen gyarthat ragasztott tartokat a koltseges fogazasos hossztoldo gepsor beszerzese Ekcsapfogazasos hossztoldasnal a faanyag vegei ekszerfi, azonos profihi csapokkal illeszkednek egymasba. A fogazott illesztes tulajdon.keppen egy esszehajtogatott 1: 10 aranyil vagy ennel kisebb, 1 : 75,5 aranya lapolasos toldassal egyenertektinek tekintheto. A kotes anyagvesztesege alacsony. A fogak kialakitasara es azok preseleses egyesitesere letrehozott specialis gepekkel a munkamiivelet gyorsan es gazdasagosan vegezheto. A DIN 68140 sz. szabvany 1971. evi mOdositasaig a szilardsagilag igenybe vett kotesekhez
35
Hazai fafajok alkalmassaganak vizsgdlata egyenes retegelt-ragasztott tartok
(epiiletszerkezeti elemekhez) az A kategoriaba tartozo 40-50-60 mm foghosszak alkalmazasa volt elOirva. A toldasok preselesehez sziikseges presnyomas ertekei a toldott elemek keresztmetszetere szamolva — tulevelu faknal legalabb — lombos faknal legalabb
30 kp/cm2, 40 kp/cm2.
A preselesi nyomas nem tarthato fenn a ragasztoan.yag kikemenyedeseig, ezert a fogazott illesztesre olyan nagysagd, hossziranyd nyomast kell biztositani, hogy a fogak kozott elegendo kezdeti szilardsag jojjon letre. Ragasztoanyag nelkill a fogak kozott az Onthras mar kis nyomassal letrejon. Ragaszt6anyaggal bevont fogak preselesekor egy hidraulikus Nina keletkezik a fogak kozott. Az Onzar6 !cotes letrejottehez fel kell oldani ezt a hidraulikus pamat. A ragasztoanyagot addig kell kipreselni, mig a feliiletek kozotti surlOdasi egyiitthato oly magas lesz, hogy elegendo kezdeti szilardsag alakul ki. A 15-20 kp/cm2-nel nagyobb nyomeeronel a fogtoveknel hasadas veszelye all fenn, es a szelso fogak kihajlasa kovetkezteben csokken a hatasos keresztmetszet. Ennek elkeriilesere az emlitett szabvany az epiiletszerkezetek toldasanal oldalnyomas alkalmazasat irja elo. A rovid ideig (nehany s) tart6 preseles eseten a toldott elemek tovabbi megmunkalasa csak a ragasztoanyag kikemenyedese utan vegezheto, addig az anyagot hezaglecekre rakva megfele16 hofokon kell tarolni. Az oldalnyomast is biztosito presgepek kombinalhatok kontakt melegito, illetve nagyfrekvencias melegito egysegekkel. A melegiteshez sziikseges ido miatt e gepek kapacitasa csokken, alkalmazasuk gazdasagtalan. A hosszu fogakkal mfikodo hossztoldo berendezesek hatranyos tulajdonsagainak kikiiszobolesere az NSZK-ban kidolgortak egy rovid, sOrii fogakkal keszii16 toldasi eljarast (minifogazas). Az fij modszernel 7,5 mm-t61 20 mm-ig terjed6 foghosszakat allitanak elo, amit az ttj DIN 68 140-71 szabvany eptiletszerkezeti elemek toldasanal is engedelyez. E celra a 20 mm hossz6 fogazas terjedt el, ahol a fogosztas 6,2 mm, a fogalap 1 mm. 4. taiblazat
A szilardsfigi ertekek osszehasonlitasa Vastagsag
K.
Pt rarEcrii
ot Mroszilardsag
mm
cm'
kp
kp/cm'
442 731 316 349 1233 1375 232 275 1162
857 1417 626 650 502 567 453 554 458
Fafaj
Akac Nyar Nyar Feny6
toldott kontroll toldott kontroll toldott konroll toldott kontroll toldott
18 18 18 18 40
40 18 18 40
4,64 4,64 4,54 4,52 22,08 21,82 4,61 4,47 22,81
36
Kajli Lciszlo—Szarka Antal—Bdrany Andras
A minifogaths elonyei: — anyagmegtakaritast eredmenyez, — a fogtovek hasadasa nelkiil olyan nagy presnyomas alkalmazhato, hogy a tovabbi megmunkaldshoz szilkseges kezdeti szilardsag azonnal letrejon, — oldaliranyu preseles nem sziikseges, — csokken a kiforgacsolanclo keresztmetszet, ezert elmarad az elovagas, csokken a Op energiaigenye. A preseleshez sziikseges nyomas tulevelu fdknal 10 mm foghosszig 120 kp/cm2, 20 mm foghossznal 100 kp/cm2. Kemeny lombos fafajoknal a foghossznak megfeleloen kb. 30%-kal nagyobb nyomas sziikseges. Magyarorszason minifogazast eloalllto hossztolde berendezes a tema kidolgothsa idejen meg nem iizemelt. Irodalmi adatok alapjan ismeretes, hogy a retegelt-ragasztott szerkezeteket eloallito killfoldi cegek folyamatosan atternek az iij modszer alkalmazasara. Akac, oriasnyar es feny6 fafajok hossztoldasvizsgalatat 50 mm hosszu ekcsapfogakkal toldott lamellakon vegeztiik el. A toldott elemeket 720 nun alatamasztasi kozzel, az alatamasztastol 1/41 tdvolsagra hato 2 koneentralt erovel hajlitottuk. A toldasok a tiszta hajlitasi zonaban helyezkedtek el. A vizsgalat atlagos szilardsagi ertekeit es a probatestek jellemzoit a 4. tablazat szemlelteti. Az adatokbol megallapithato, hogy: — a hossztoldott Adz toroszilardsaga csak 60%-a a kontrollanyagenak, de ez a szilardsag meg 30-50 szazalekkal magasabb, mint a feny6-, illetve a nydr- egy hosszban levo anyage; — a hossztoldott nyaranyag toroszilardsaga 89-96 szazalekos a kontrollanyagehoz viszonyitva.
2.4 A toldott lamellak fended megmunkalasa A hossztoldott lamellak lapfeliileteit ragasztds elott gyalulassal kell simara munkalni A gyaluldst normalmeretil fogazas eseten a ragaszteanyag kikemenyedese utan kell vegezni, lehetoleg figy, hogy a ragasztas megkezdese elott mine! kevesebb ido legyen a gyalult feliiletek szennyezodesere. Minifogazas eseten a gyalulas kozvetleniil a toldds proselese utan vegezheto. A gyalult feliilet simasaga ragasztasra akkor megfele16, ha a forgazsoloel ntjanak a megmunkalt felilleten merheto hullamhosszusaga — feny6 es logy lombos fafajok eseten max 1,5 mm, — kemeny lombos fafajok eseten max 1,0 mm. Ez az ertek pl. 6000 percenkenti kestengelyfordulat es ket forgacsoloel eseten. — nyar gyalulasakor max 18 m/min, — akaz gyalulasakor max 12 m/min elotolasi sebesseget jelent.
2.5 Ragasztaanyag-felvitel A preselesre kerii16 lamellak felilletere a ragaszteanyagot ecsettel, felhordehengerrel vagy levegomentes szoropisztollyal lehet a sziikseges mennyisegben felhordani. A felhordas modjanak megvalasztasanal elsosorban azt kell figyelembe venni, hogy az edzovel ellatott ragasztoanyag felhasznalhatosagi idejen (;,fazekidejen") belill a ragaszteanyag felhordasa befejezodjon es a preseles a gelesedesi folyamat rnegindulasa elott letrejojjon.
37
Hazaifafajok alkaltnassdgdnak vizsgcilata egyenes retegelt-ragasztott tartok gykolasknell...
A ragasztott szerkezetek gyartasahoz hasznalt AERODUX 185 B jelii rezorcin-formaldehid alapfi mfigyanta ragaszteanyag a HRP 150 jelft es HRP 155 jelii edzokkel a Wimerseklettol filggoen a kovetkez6 felhasznalhatosagi idovel rendelkezik : Ragasztcisi Wok °C
Felhaszncilhatdscig ideje drakban HRP 150 HRP 155
edz6vel 5 3-4 2
edzovel 5 2,5-3,5 2
15 20 25
Dynosol S 199 jelii fenol-rezorcin alapu magyanta ragasztO felhasznalhatOsagi ideje H 627 jelfl edzovel: Ragasztasi h6fok, °C
Felhasznalhatosagi ido oralthan
15 4
20 3
25 I
2,5
30 1,5
35
A felsorolt felhordasi modoknal a lamella mindket oldalat el kell latni ragasztOanyaggal, minimilisan 300 g/m2 mennyisegben ragasztasi fugankent. Sajat gyartasi tapasztalat es kiilfoldi fizemi adatok ismerete alapjan a gyakorlatban 500600 g/m2 ragaszt6anyag felvitele sziikseges ragasztasi fugankent. Kiilfoldon az ut6bbi id6ben kialakult uj ragasztoanyag-felhordasi eljards az ontes. A lakkontessel szembeni kiilonbseg az, hogy a ragasztot nem fiiggonykent, hanem csikokban ontik. Az eddigi el6frassal ellentetben e modszerrel a sziikseges 500-600 g/m2 ragasztoanyagot a lamella egyik oldalara hordjak fel. Az also oldalan perfOralt vizszintes ontocso alatt a lamellakat 110-150 m/min sebesseggel tudjak mozgatni, mfg az el6z6 modszernel (hengeres felvitel) a lamella haladasi sebessege max 50-60 m/min lehet. Az egyoldali ragasztoanyagfelhordas nagy elOny a lamella presberendezosig yak, tovabbfasa soran. Osszepreseleskor a ragasztoanyag teljesen eloszlik, es benedvesfti a lamellak teljes feliiletet.
2.6 Preseles A tart6 meretenek megfele16 darabszam6, ragasztoanyaggal ellatott lamellakoteget megfele16 szoritoer6 kifejtesere alkalmas presek segitsegevel kell Osszeszorltani. Preseleskor a ragasztasi felilleteknek teljes kontaktusba kell keriilni egymassal, es a fugakbol annyi ragasztoanyagot kell kiszoritani, hogy egy fuga atlagosan mintegy 0,2 mm maradjon. Ennek eleresehez fafajtol fiigg6en 5-15 kp/cm 2 presnyomas sziikseges. Egyenes gerendak ragasztasahoz killonbozo presberendezesek hasznalatosak. Mindegyik megoldasnak biztositani kell a presnyomas kozel egyenletes eloszlasat a ragasztasi felilleten. Ez a ragasztott tomb es a szoritoorsOk vagy hidraulikus hengerek koze helyezett •egfelelo vastagsagi► (4 6 8 cm) fa alatettel, vagy nagy inerciaja I vagy U profilO tehereloszto gerendak alkalmathsaval erhet6 el. A presbe helyezett lamellakoteg szoritasat a kozeps6 resztol a vegek fele haladva kell vegrehajtani. A preseles befejezese utan kb. 15 perc mulva a szoritoorsokat ismetelten kozeptot a vegek fele haladva utana kell Ennek elvegzese minden esetben sziikseges, mert a nyomas hatasara a lamella koziil a ragasztOanyag kipreselodik, csokken a vastagsaga, es fgy a presnyomas is csokken.
38
Kajli Laszlo—Szarka Antal—Bdniny Andras
Csavarorsos preseknel a nyomas beallitasat az eloirt ertekre nyomatekkulcsok segitsegevel vegzik. Egyes lamella"( az esetleges eredeti gorbesegiik kovetkezteben a presbe rakas utan oldaliranyban tobbe-kevesbe kiallnak a tart6 sikjabol. Lombosfa-anyag eseten a gorbeseg fokozottan jelentkezik. A lamellak oldaliranya rendezeset a tarto sikjara meroleges keresztpresek hasznalataval kell megoldani. E presek kialakitasa szinton killonbozo lehet. A presnyomast a ragasztoanyag kikemenyedeseig sziikseges mfikodtetni. Ez az ido a ragasztoanyag tipusat61 es a proselesi hamerseklettol fuggoen valtozik. Az idoertekeket a ragaszt6anyagot eloallito cegek adjak meg. A ragasztoanyagok teljes szilardsagukat csak tobb nap (7-21) millva erik el, ezert a presido letelte utan a ragasztott elemeket kimeletesen kell kezelni, lehetoleg nehany napig hagyni kell pihenni. A fenyo, a nyar es az akac fafajoknal a felhordott ragasztoanyag mennyisege valtozasanak hatasat ket elter6 presnyomassal vegzett probaragasztasnal vizsgaltuk. Fafajonkent kulon ragasztdst vegeztiink 300, 400 es 500 g/m 2 fugankonti ragasztoanyagfelvitellel, 5 kp/cm 2 presnyomassal es 10 kp/cm 2 presnyomassal. A letrejott kotesek minoseget ragaszt6-nyiro vizsgalattal hatarortuk meg. Az 5 kp/cm2 presnyomassal ragasztott prebadarabok atlagos szilardsagi ertekei kp/cm 2ben: Fafaj
Ragasztomennyisig
gim' 300 400 500
feny5
76,3 76,6 80,0
nyar
akic
90,4 103,0 108,1
160,5 183,8 183,6
A 10 kp/cm2 presnyomassal ragasztott prObadarabok atlagos szilardsagi ertekei kp/cm 2ben : Fafaj
Ragasztomennyiseg
g/m2
300 400 500
fenyo
nyar
akac
66,6 75,5 71,1
83,8 70,8 91,7
145,5 143,5 148,4
Minden sorozatbol 2-2 db probatest nyirasi kepe az 1. abran (5 kp/cm 2) es a 2. abran (10 kp/cm2) lathato. Az elso sorban a 300, kozepen a 400 es az also sorban az 500 g/m 2 ragasztOanyaggal kesziilt pr6batestek vannak. A bal oldali oszlopban vannak afeny6, kozepen a nyar es jobb oldalon az akac probatestek. A ket meresi sorozat eredmenyei alapjan megallapithato, hogy mindket presnyomasertek mellett megfele16 ragasztoszilardsag alakult ki. A feny6 es a nyar eseten a kapott szilardsagi ertekek kozel azonosak, sot kismertekben magasabbak, mint az alapanyag atlagos rostirany4 nyiroszilardsagi ertekei. E fafajoknal a nyfras hatasara nem kozvetlertiil a ragasztasi feliilet, hanem a ragasztasi sik kozeleben az
Hazai fafajok alkalmassitanak vizsgalata egyenes retegelt-ragasztott tart6k gydrtdsdnal.
45
Az egyes fafajok szamitott atlagos toroszilardsagi ertekeinek vizsgalatahoz az 1974. januar 1-en hatalyba lepett MSZ 15 025/1-72 szamu faszerkezeti szabvanyban meghatarozott szilardsagi ertekeket vettiik alapul. A ket szilardsagi kategOriaban megadott szilardsagi minosit6ertekek I.
350
II. I.
310 290
II.
240
I.
440
II.
380
tulevelu puhafa
lombos puhafa
kemenyfa
A 7. tablazat atlagos toroszilardsagi ertekeivel kapcsolatban a kovetkezok allapithatok meg: — a fenyo, &ids-, korai- es kesoinyar fafajoknal a lamellavastagsagtOlfiigg6 csoportositas es a fafaj szerinti osszevont atlagertekek egyarant elerik a fafajra meghatarozott L szilardsagi kateg6ria ertekeit ; — az olasznyar alapanyagii tartOk eseteben a lamellavastagsag szerinti es az osszevont atlagertekek is jelentos mertekben az I. szilardsagi kateg6ria (290 kp/cm 2) szintje alatt maradnak. A 20 mm vastag lamellakbol kesziilt tart6k szilardsagi atlaga eppen eleri a II. szilardsagi kateg6ria 240 kp/cm 2 Ortoket, a vastag lamellakbOlkeszillt tart& es az osszesitett atlag ertekei ezt a szintet sem erik el; — a cser alapanyagn tart& koziil a vokony lamellakbol keszilltek es az osszesitett atlag ertekei talhaladjak az I. szilardsagi kateg6ria szintjet, mig a vastag lamellakbol kesziiltek atlaga kevessel a szint alatt marad; — az egyfele lamellavastagsaggal keszillt akactartok atlagerteke nem did el az I. szilardsagi kateg6ria 440 kp/cm2-es szintjet, de a II. kateg6ria 380 kp/cm 2-es 6rtoket jelentosen tulhaladja. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kemenyfakra eldirt ertekek lenyegesen meghaladjak a
fenyok I. kategOriaju orteket ; — a vekony (20, 22 mm) es a vastag (40, 43 mm) lamellakb61 ragasztott tart& toroszilardsagi atlagertekei egymashoz viszonyitva minden fafajnal azonos jellegti elterest mutatnak. Fafajon belill mindig a vastagabb lameilajit tart6 szilardsaga az alacsonyabb. A fenyotartoknal ez az elteres jelentektelen. A tobbi fafajnal tapasztalt szilardsagcsokkenes: 25,1%, oriasnyarnal 30,4%, korainyarnal 13,5%, kesoinyarnal 11,8%, olasznyarnal 16,2%. csernel A ketfele szerkezeti felepites6 tarto szilardsaga kozotti osszefUgges a kapott adatok kozotti nagyaranyil eller& miatt pontosan nem hatarozhato meg. Nagy valoszinitseggel megallapithate) viszont, hogy a 40 mm retegvastagsagn tart& atlagosan 10-15 szazalekkal gyengebbek, mint az azonos keresztmetszetil 20 mm retegvastagsagu tartOk.
46
Kajli Ldszlo--Szarka Antal—Bdrdny Andrds
Ennek valOszinfien egyik magyarazata, hogy a vastagabb lamelldkban elofordul6 nagyobb mereal, de meg megengedett vagy nem lathato fahibak nagyobb befolydst gyakorolnak a tarto szi1 2,5 lardsagara, vagyis mine! vokonyabbak a lamelldk, 2 2,30 annal inkabb eloszlanak a fahibak, es homoge3 2,15 nebb a tart6 anyaga. 4 2,05 A szilardsigkillonbseg mdsik okoz6ja, hogy a 5 2,00 retegvastagsdg csokkenesevel no a ragasztasi feliiletek szdma, s Igy a tarto teljes szilardsagaban egyre nagyobb szerepe van a ragasztoanyag szilardsdgi tulajdonsagdnak. A toroszilardsdgi dfiagertekek 95 szazalokos val6szinfisegi szinten szamitott also konfidencia hataxertekei a lamellavastagsdg szerinti csoportositasndl nagy elterest mutatnak. A fafajonkenti osszevont dfiagertekek konfidenciahatarai a nagyobb probaszdm miatt homogenebb ertokeket adtak. Az als6 hatatertekre vonatkozoan a kovetkezok dllapithatok meg: — az olasznyar kivetelevel a vdrhato legkisebb - ertekek valamennyi fafajnal elerik a II. szilardsdgi kategOria szabvanyos ertekeit; Vizsgalt elemek szama
K,, erteke
— az akdc nehany szazalekkal a kemenyfdkra vonatkozo II. kategoria szintje alatt marad; — az oridsnydr az I. kateg6ria szintjet is eleri; — az olasznydr a varhato legkisebb ertekek alapjan sem felel meg a kovetelmenyeknek, szamitott ertekei messze elmaradnak a II. szilardsdgi kategoria szintje alatt. A ragasztott tartoszerkezetek toroszilardsagi adatait ertekelhetjilk az egyes fafajokra meghatdrozott hatarfeszfiltsegekhez viszonyitott nagysdgukkal. A BS.CP 112 sz. angol szabvdny a tart6k szilardsagi vizsgalatahoz eloirja, hogy a vizsgalat soran feljegyzett legkisebb toroteher legalabb K m-szorosa legyen a legnagyobb meretezesi tehernek. A K26 mOdositO tenyezo fugg a vizsgalt elemek szamatOl. A hazai eloiras az EMI HSZ 507-71 szamii hazi szabvanyaban talalhato, ahol a toresi szilardsag es a hatarfeszilltseg aranya hajlitott szerkezetnel minimdlisan 1,8 ertekben van megadva. A hazi szabvany megjegyzi, hogy a vizsgalt elem rendeltetesetol es a probdk szamatol fiiggoen a fenti minimumnal magasabb ertek is megallapithatO. Az ertekeleshez meghatdrortuk a toroszilardsagi ertekek es a fafajra meghatarozott hatarfeszilltseg ardnyat. Az elozo csoportositasnak •megfeleloen a 8. tablazatban rogzitettiik az atlagertekek mellett az elafordul6 legkisebb es legnagyobb aranyertekeket is. A tablazatbol ldthato, hogy a hazai minimalis 1,8-es erteket az olasznyar alapanyagu tart& kivetelevel minden vizsgalt fafajbol keszillt tarto kielegiti. Az olasznyarnal elofordulo 1,68, illetve 1,43 minimdlis ertekek messze elmaradnak a kivant szinttol. A szigorubb angol eloirasokat teljes mertekben csak a 20 mm lamellavastagsag0 tart& elegitik ki. A 40 mm lamellavastagsdgft tart6k koziil az oriasnydr tartOk megfelelok, az osszes tobbi valamivel a klvant szint alatt marad. A tablazat alapjan kiugr6an magas biztonsagi ertekekkel rendelkeznek a 20 mm lamellavastagsagit 6ridsnydr tartok. Az /-214 jell" olasznyar tart6k feltfinoen alacsony szilardsagi ertekei, valamint a kismeretti hibamentes probatesteken vegzett szilardsagi vizsgalatok alacsony ertekei az alapanyag gyenge minosegere utalnak.
47
Hazaifafajok alkalmassagdnak vizsgdlata egyenes retegelt-ragasztott tartok gyartcisdnal... 8. tdbldzat
A toroszilard.sig es hatarfesaltseg aranya Fri
Feny6
Oriasnyar Korainyar Kes6inyar Olasznyar Cser Akac
at toroszilardsig es off hatarfeszilltseg aranya
Lamellavastagsag, mm
20 40 22 43 20 40 20 40 20 40 20 40 22
min
max
atlag
2,01 1,89 3,32 2,44 2,53 2,09 2,43 1,87 1,68 1,43 2,21 1,94 1,95
2,37 2,53 3,45 2,63 3,85 2,42 2,89 2,75 2,23 1,89 2,79 2,16 2,25
2,22 2,21 3,39 2,53 3,28 2,28' 2,68 2,33 1,91 1,69 2,46 2,06 2,11
Osszatlag
2,21 2,96 2,78 2,51 1,80 2,26 2,11
Az alacsony szilardsagi ertekek fajtajellemz6 voltanak egyertelmii tisztazasa vegett killon vizsgalatot vegeztiink az oriasnyar es az olasznyar fafajokkal. A vizsgalatok egyortelmilen bebizonyitottak, hogy az 1 214 jelu olasznyar alacsony terfogatsulya - es ezen keresztill kis szilardsaga - fajtajellemzo Ez egyben azt is jelenti, hogy a fafaj onmagaban nem alkalmas retegelt ragasztott tarts gyartasara. -
-
4. FAFAJ-KOMBINACIOVAL KESZOLT TARTOK VIZSGALATA 4.1 A fafaj-kombinaci6 elvi lehethsegei Egy hajlitasra iganybe vett tarto keresztmetszeteben a feszilltseg kozel linearisan valtozik a semleges tengely nulla erteketol a szelso szalak maxirralis ertekeig. A tarto anyagatol fiiggo megengedett maximalis feszUltseg csak a hilzott es nyomott ovek kulso szklen lop fel, igy a tarto semleges tengelye fele haladva az anyag szilardsaga egyre kevesbe van kihasznalva. Retegelt-ragasztott tartok gyartasa soran ezt a tenyt Ugy lehet elonyosen kihasznalni, hogy a kevesbe igenybe vett belso reszben alacsonyabb minosegu, szilardsagilag gyengebb anyagot epitiin.k be. Fejlett technologiaval dolgozo uzemekben gopi szilardsag szerinti osztalyozOberendezessel valogatjak szet az alapanyagot, amit az elokeszitos folyaman elkillonitve kezelnek. Ragasztaskor elore meghatarozott mennyis6gben hasznalnak fel a szelso zonaban I. osztalyii, a belso reszben II. osztalya es esetleg kozepen III. osztalya anyagot. Az igy iisszeallItott tartok ekire meghatarozott magas szilardsaggal rendelkeznek, es a tenyleges szilardsagi ortokeik kozel azonosak.
48
Kajli Ldsz1O—Szarka Antal—Bcirciny Andras
L
77,7 .
Az elozokben leirt modszer alapjan a fenyonel alacsonyabb szilardsagd nyarfafajok es a magas szilardsaggal rendelkez6 akac faanyag megfele16 kombinalasaval a feny6hoz hason16 vagy azt meghaladO teherblrasii tartO allfthato el& A ket kiilonbozo alapanyag kombinalasaval kesztilt tart6 keresztmetszetet es fesziiltsegmegoszlasat szemlelteti a 7. abra. 62-2 =— b 12-1 b1
Az egyes reszek egyiittdolgoAsa alapjan a lehajlasok azonosak.
7. cibra
fi=f2=4 _
5q1.14
384•El • 11
5a2.
_ Sq 5 14
384 • E2 • /2
384 • Ee • 4'
azaz 92 = go • 4 E2 • 12 Ee • 4'
gl
ebbal q2
qi _El • 4 mi. q2 E2 • /2 m2
A kapott koplet alapjan megallapithate, hogy a teherhordasban az egyes reszek a merevsegiik aranyaban osztoznak. ai es (12 a teherhordas osszefiiggesebol szamithato. Az osszterheles a reszterhelesek osszege go = 91 +q2
az elozo osszeffiggesbol n12 n11
(/1
Hazai fafajok alkalmassckcinak vizsgalata egyenes retegelt-ragasztott tart6k gycirtciscincil...
go = gl
m2 — • 91 ,
ml
, go = glt 1gl
49
ml
,
, m2 -T- — M1
Az egyes reszekre hato nyomatekok: Mlmax
8 q2 • 12 8 • M2 max = Ezek alapjan szamithatok az egyes reszekben fellepo a feszfiltsegek. Mlmax
/max 1 —
1
12-2
bl
M2max
= Cmax = K2
"2-1 =61'2-2 • 1) •
Az M —2 merevsegi viszony a hajlitott tarto h6zott es nyomott ovobe beepitett nagy szilardm1 sagii anyag (akac) osszes retegvastagsagatel es a ket anyag rugalmassagi modulusanak (E) aranyatol fiigg. Az egyseges keresztmetszet alapjan szamolt M a =— e
K
eredo fesztiltseg elmeleti ertek. A Ce es a szelso szalban fellepo tenyleges feszultseg (a 2 _ 2) korti osszefugges: M tie =
M2
, K = 99 • 62— 2 = • K2
amibol ql
qe 12 2 = K 92 le 4
M K2 99
M2
,
-„1- . ql 71
m2
— • qi
ml
/2 E1
49 = + E2 . Te A kombinalt tarto ereda rugalmassagi modulusat az elözöekben mar meghatarozott 92
Ei • 4 - E2 • /2
go
Ee • 4
kifejezes alapjan szamithatjuk. 9190 = gl 92 m1 = me
Me
Kajli Ldsz16--Szarka Antal — Bdrdny Andrcis
50
ebbol M2 M1 (71
m =
Ml(q1
= + 1772 ,
'71
'71
ebbol
'71
ml
q2)
Ee =
E 1 1+E 2• 2 I .
Ie
4.2 A kombinalt tart& szilardsigi vizsgalata
A killonbeozo szilardsagu fafajok kombindlasaval kesztilt tart6k vizsgalatahoz ebben az evben is keszitettiink 6 db kiserleti tartOt. A tart6k meretei a vizsgalati eredmenyek osszehasonlitasa vegett megegyeztek az elozo evben kesziiltekkel (6,2 m hosszu 9 X 28 cm keresztmetszetii). 3 db tartondl a kozbens6 (mag-) resz anyaga kesoinydr, 3 db-ndl korainydr, a boritoresz mindegyik tartondl 2-2 lamella 20 mm vastag aka.c. A tart& hajlitovizsgalatat a fesztavolsag harmadaiban tdmado ket koncentralt eroterhelessel vegeztilk. A kombindlt tart& ered6 toroszilardsagi ertekeit, a toroerot es az ebbol szdmolt hajlitorugalmassdgi modulust a 9. tdblazat tartalmazza. A tart& toroszilardsagi ertekeit az elozo evben keizzetett modszer szerint szdmoltuk ki, azaz a keresztmetszetet egyseges, homogen felepitesfinek tekintettilk. Az eredmenyek szamszeriien igazoljdk, hogy a huzott es nyomott i5vben alkalmazott nagy szilardsagn akdc jelentosen megnoveli a nyar alapanyagii tart6k teherviselo kepesseget. A szilardsagnovelo hatast jol szemlelteti a 10. tablazat, melyben az elozo evben vizsgdlt tartOkra vonatkozOan is a szdmitott ered6 toroszilardsagi ertekek es az MSZ 15 025/1-72 sz. szabvanyban meghatdrozott hatarfesziiltsegi ertekek aranyait kozoljilk. Az aranyokat az egyes csoportokban elofordulo legkisebb toroszilardsaghoz es az atlagos toroszilardsaghoz viszonyitva hatdrortuk meg. 9. tablazat
A kombinalt tart6k szilardsigi jellemzoi Fafaj
Akdc — kes6inydr
pt toraero
3104 2850 3480
5672 5820 5940
458 470 479 469
125 178 126 147 132 574 127 966
3660 4420 4112
6324 5908 6576
511 477 531 506
141 868 156 996 151 728 150 197
kp
Atlag Alac — korainydr Atlag
Ehajlitorugalmassa-
Pr terheloero a rugalmassigi hataron kp ,
at tUroszilardsag kp/cm'
gi modulus kpiomi
Hazai fafajok alkalmassagdnak
51
vizsgalata egyenes retegelt-ragasztott tartok gydrtcisandl...
10. tciblazat
A kombimalt tart& eredo torliszilardsfiga es az akar hatarfeszultsigenek arinya Fafaj
Alcac—feny6 Alcac--oriasnyar Althc--oriasnyar Alcac—kesoinyar Alcac—kes6inyar Akk—kesoinyar Alcac—korainyar
Lamellavastagsag
of (kp/cm')
at/611 akin
mm
minimum
&Jag
minimum
atlag
20 20 40 20
405 472 427 459
411 537 452
40
422 458 477
2,02 2,36 2,13 2,29 2,11 2,29 2,38
2,05 2,68 2,26 2,67 2,34 2,34 2,53
20 20
535 469 469 506
A kapott ardnyszamok ertekelesehez megemlitjiik az EMI HSZ 507-71 sthmit haziszabvany eloirdsat, ahol a toresi szildrdsag es a hatarfesziiltseg aranya hajlitott szerkezetnel minimalisan 1,8 ertekben van megadva. Ezt az erteket mindegyik csoportban a legkisebb ardnyok is jelentosen tulhaladjak. A BS.CP 112 szaind angol szabvany ezt az ardnyt hdrom vizsgalt elem eseten 2,15 ertekben allapitja meg. Az ardnyok egyertelmilen mutatjak, hogy vegyes felepitesii tart& elerik, illetve jol megkozelitik az akac alapanyagd tartokra vonatkozO szilardsagi szintet. A 4.1 pontban leirtak alapjan a ktilonbozo rugalmassagi modulusszal rendelkez6 anyagok a hajlitasi igenybevetel eseten a teherviselesben az El merevsegiik ardnyaban vesznek reszt. A szelso szalban tenylegesen fellopo fesziiltseg es a fentiekben szamolt ered6 fesziiltseg kozotti osszefilgges
= 99 /max* /2
E1
Az aranyossagi tenyez6ben szerep16 E 1 es E2 ertekek minden eltort tartonal nem allapithatok meg, az dtlagos ertekek pedig a tenylegesen merheto ertekektol nagymertekii elterest mutatnak. Avizsgalt tart& adott mereteivel es az alcac E2 = 160 000 kp/cm2 fix &tette mellett q ertoke a kfivetkezokeppen. alakul :
E1 kp/cm2 80 000 90 000 100 000
cp 0,8177 0,8404 0,8632
Ezen aranyossagi tonyezok figyelembevetelevel az egyes fafajcsoportokban el6fordulo minimdlis ered6 toroszilairdsagi ertekekbol meghatdrortuk a szelso szdlakban a tfireskor fellepo tenyleges fesztiltsegeket (11. tablazat).
52
Kajli Lasz1O—Szarka Antal—Ban:My Andras
11. tablazat
A szelso szalban fellep6 maximilis feszfiltsegek es ezek aranya az akftc hatarfeszintsegehez Lamellavastagsag Fafaj
Akac—feny6 Akac--oriasnyar Akac—Oriasnyar Akac—kesoinyar Akac—kosoinyar Akic—kesoinyar Akac—korainyar
aimin..er ed6 taroszilards ag
amax
mm
kp/cm'
kp/cm'
20 20 40 20
405 472 427 459 422 458 477
471 548 508 534 502 532 568
40
20 20
°max aH alcac
2,35 2,74 2,54 2,66 2,51 2,66 2,84
A maximdlis feszilltsegek mellett viszonyitasul itt felttintettiik az akdc hatarfeszintsegehez viszonyitott ardnyokat is. Az elozetes vizsgdlatok alapjdn a korainydr alapanyagft tart6k rugalmassagi modulusat Et = 90 000 kp/cm2, az grids- es kosOinyar alapanyagn tartokat E 1 = 100 000 kp/cm2 es az akdc alapanyagu tartoket E2 = 160 000 kp/cm 2 ertekfinek vettuk fel. A szolso szdlakban a tikes pillanataban fellepo maximdlis feszfiltsegek es az Adz hatdrfeszilltsege ardnyainak az elozoekhez viszonyitott novekedese azt mutatja, hogy a vizsgalt tart& jobbak, azaz a terhelest nagyobb biztonsaggal viselik, mint ahogy a 2. tablazat szerint ertekelhetok. A kombinalt tartok szilardsagi vizsgdlatai alapjdn egyertelmfien megallapfthat6, hogy a kis szilardsagi ertekekkel rendelkezo nyar alapanyag es a nagy szilardsagu akdc alapanyag megfelelo kombindlasaval egysegesen nagy szilardsagii tart& allithatok elo. A killonbozo nyar alapanyagit homogen tartokhoz viszonyitva az akaccal erositett tart6k 20-50 szazalekkal jobb toroszilardsagi erteket eredmenyeztek. 5. MAXIMA.LIS ELEMI SZELVENYMERETEK MEGHATAROZASA
Ket- vagy tobb retegii ragasztott tomb belsejeben killonbozo fesziiltsegek keletkezhetnek. Ha azonos nedvessegtartalmu anyagbOl ragasztott tomb a ragasztas utan az egyenstilyi allapotatol eltero klimaba kerul, akkor a faanyag — az egyensuly helyreallitasdra — nedvessegleaddsra vagy -felvetelre kenyszerill. A nedvessegvaltozas a fa zsugoroddsaval, illetve dagaddsaval jar egyiitt. Ha a ket egymassa.1 osszeragasztott anyag egyenletesen dagad, akkor a kozbenso ragasztoretegnek kovetni kell az anyag mozgasdt. A meretvaltozds a ragasztoretegben hnzofeszilltseget ebreszt, ami a fajlagos nyulas mertekevel es a ragasztO rugalmassdgi modulusaval ardnyos. Rideg ragasztoanyagokndl, killonosen aminoplaszt gyantaknal (karbamid es melamin gyantak) a fesziiltsegek viszonylag rovid ido alatt a ragaszt6reteg (film) repedeset okozzak. Ha a faanyagreszek a ragasztas idopontjaban ktilonboz6 nedvessegtartalmilak, Ugy sztiksegszerfien bekovetkezik a kesobbi nedvessegtartalom-kiegyenlites. A zsugorodo reteget a szabad mozgasaban akaddlyozza a szomszedos reteg. Az akaddlyozott zsugorodas a retegben huz6feszfiltseget hoz letre, ami a szomszedos retegben nyomofeszilltseget idez el& E nyomott retegben az akaddlyozott dagadas tovabbi nyomofesztiltseget hoz letre.
53
Hazai fafajok alkalmassdgdnak vizsgcilata egyenes retegelt-ragasztott tartOk gycirtcfsdnal...
A ragasztast koveto nedvessegtartalom kiegyenlitesenel tehat un. befagyott, allandOan hate zsugoritofeszilltsegek lepnek fel, amelyeket a ragasztasnak kell felfogni. Ha ezek a fesziiltsogek tfillepik a reteg anyaganak rostokra meroleges szakitoszilardsagat, iigy az anyagban repedesek keletkeznek, aminek kovetkezteben csokken a ragasztott szerkezet szilardsaga. Hasonlo feszultsegviszonyok keletkeznek akkor is, ha az egymassal osszeragasztott retegek zsugorodasi es dagadasi ertekei killonboznek egymastel. Az eller& azonos fafaj eseten is jelentos lehet, ha a szomszedos retegek kozul az egyik sugar-, a masik hurmetszetii szelveny, mivel a ket iranyban a zsugorodasi, illetve dagadasi ertekek jelentosen kiilonboznek egymastol. A ket killonbozo zsugorodasi ertekkel rendelkez6 reteg kozott azonos iran.ya mozgas eseten is jelentos fesziiltseg ji5het letre, mely fesziiltseg a ket zsugorodasi ertek kiilonbsegevel aranyos. A vizsgalt fafajok sugariranyii es hariranyd zsugorodasi, illetve dagaddsi ertokeit, valamint a ket irany korti aranyertekeket a 12. tablazatban foglaltuk ossze. A gyakorlatban a klimatikus viszonyok meg a belso helyisegekben sem allandoak. A 156merseklet es a relativ levegonedvesseg-tartalom killonbozo mertekben allandoan valtozik, miszerint a ragasztott kotesek Allan& zsugorodasi es dagadasi fesziiltsegvaltozasnak vannak kiteve. A ragasztott kotesekben a feszilltsegvaltoths kedvezobb lefolyasii, ha a ragasztott anyag nedvesedes hatasa alatt van, mint amikor szarad. Nedvesedes kozben a faanyag rugalmassagi modulusai csokkennek. Ennek hatasara no a rugalmas alakvaltozasok reszaranya a dagadastol gatolt osszes alakvaltozashoz viszonyitva. A nyomott reszek rugalmas utanengedese feszilltsegleepitest idez elo (relaxaci6), ami az egyensillyi okoknal fogva a hlizofesziiltsegek megfele16 csokkeneset idezi elo. Viz alatt tarolt, ragasztott kotesek viszonylag rovid ido alatt gyakorlatilag feszilitsegmentesek lehetnek. Szaradasi folyamat kozben a zsugorodasgatlas alapjan fesziiltsegnovekedes kovetkezik be. A faanyagok rugalmassagi modulusai nonek, igy a rugalmas alakvaltozasok reszaranya egyre csokken, vagyis a relaxacie lenyegesen kesabb kovetkezik be, ligyhogy ismetelten feszilltsegek „fagynak" be. A ragasztott kotesekben azert a sthradasi folyathatok messzemenoen nagyobb igenybeveteleket ideznek elo, mint a nedvesedesi folyamatok. A ragasztott kotesekben a dagadases zsugorodasgatlas Altai letrehozott tenyleges fesziiltsegi allapotok altalaban nem szamithat& ki. Hogy a gyakorlatban a feszilltsegek magas erteket erhetnek el, azt a szelsoseges
12. tciblcizat
A vizsgfilt fafajok zsugorodisi es dagadasi ertekei Dagadis
Zsugorodas Fafaj
Lucfeny6 Oriasnyar Korainyar Kesoinyar Olasznyar Cser Akic
sugarirany
him-Many
him/sugar
sugarirany
hUrirany
htir/sugar
3,6 3,4 3,1 2,7 2,7 4,4 4,4
7,8 8,6 8,7 8,7 7,3 8,5 6,9
2,2 2,5 2,8 3,2 2,7 1,9 1,6
3,8 4,1 4,1
8,5 10,5 10,1 10,3 8,4 9,3 6,15
2,2 2,6 2,5 2,7 3,2 2,0 1,3
3,8 2,6 4,6 4,6
54
Kajli Laszlo—Szarka Antal—Bcirciny Andras
klimaingadozasoknak kitett ragasztott elemek illesztesi felilleteinek felszakadasai, repedesei bizonyitjak. A levdlasok a ragasztoanyag es a faanyag ki5zti hatarfeliileten j8nnek letre, es nyirds-igenybevetel altali szakadasi nyulashatar ttillepesen alapulnak. A leirt jelensegek alapjan egyertelmil, hogy a teherviselo ragasztott szerkezetek eloallitasa soran figyelemmel kell lenni a belso era( altal letrejott fesziiltsegekre is. A zsugorodasi es dagaddsi feszilltsegek korlatozasa vegett szamos orszagban meghatarozthk a tartogyartashoz felhaszndlhato elemi szelvenyek maximalis mereteit. A francia eloirdsok szaliranyd ragasztas eseten 0,5 g/cm 3 fajsalyii fenyoanyag eseten az egyes lamellak keresztmetszete max 60 cm 2 lehet. Kemeny lombos fafajok eseten, ha a terfogatsuly eleri vagy meghaladja a 0,7 g/cm 3 erteket, 40 cm2-nel nagyobb keresztmetszet nem alkalmazhato. - A kanadai szabvany a lamella max vastagsagdt 50 mm-ben allapitja meg, de killemOsen gondos szdritas, megmunkalds es preseles eseten ennel vastagabb szelvenymeretek alkalmazasat is megengedi. A max szelesseget nem korlatozza. A svajci szabvany a retegek vastagsagat maximalisan 20 vagy 25 mm-ben allapitja meg, es a max szelesseget nem korlatozza. A szovjet eloirdsok az optimalis elemi vastagsagot 22-50 mm kozott hatarozzak meg, maximalisan 200 mm szelesseg mellett. A DIN 1052 szamd nemet szabvany az egyenes tart& gyartasahoz max 30 mm retegvastagsagot es max 200 nun szelesseget it elo. Legfeljebb 40 mm lamellavastagsagot kiilonosen gondos szaritas mellett szabad alkalmazni, ha a tart& beepitesi helyen nem lesz szels6segesen valtoz6 klima. E szabvany szelesebb elemek felhasznalasat is megengedi, ha a lamellak mindket oldalan vegigfuto feszilltsegmentesito hornyokat kepeznek ki. A hazai lombos fafajokbol a ragasztott tart6khoz felhasznalhato maximalis szelvenymeretek meghatarozasahoz az &iv!, evben mar leirt 1,2 m hosszd, killonbozo szelvenymeretil tomboket keszitettiink. Az egyes fafajokndl a kovetkezo lamellavastagsagok kesziiltek : fenyo 20; nyar 20; cser 20; akac 20;
43; 60 (mm) 43; 60; 75 (mm) 43 (mm) 43 (mm)
A tomb& egy resze termeszetes klimavaltoths hatasanak volt kiteve, fedett szln alatt. Az ellenorzo vizsgalatokat kezdetben 1-1,5 honaponkent szemrevetelezessel es meropadon deformacio-meressel vegeztiik. Tobbszori ellenorzo melts alapjan azt tapasztaltuk, hogy a tomb& egyikenel sem mutatkozott 1 mm erteket meghalado deformdlOdds. Szemrevetelezes alapjdn a kezdeti idoben jelentektelen biitiirepedesek voltak eszlelheteik, Meg a cser- es valamint a 60 es 75 mm vastag nyarlamellaknal, elsosorban bezart belet vagy bel koriili reszeket tartalmazo lamellaknal. A tomb& oldalfelfiletein a ragasztasi fugaknal egy esetben sem tapasztaltunk szemmel lathato elvaldst. A ragasztott ti5mbok masik reszet intenzlvebb klimavaltoths hatasdnak tettiik ki. Nedves helyisegben val6 tarolas utan normal hofokii es legnedvessegii laboratoriumban taroltuk, mikozben az elozeiek szerint vizsgaltuk a valtozasokat. Az egyes klimaknak megfele18 egyensfilyi nedvessegtartalmat (kozel allandosagot) a tomb& lassan ertek el, mikozben a nedvessegtartalom kb. 12-22% kozott valtozott.
Hazai fafajok alkalmassagqinak vizsgcilata egyenes retegelt-ragasztott tartOk
55
Az eredmenyek az elozohoz hasonloan alakultak. Kimutathat6 deformacio nem volt. Er6sebb btittirepedesek keletkeztek a 40 mm vastagsagit cser- es akdc-, valamint a 60 es 75 mm-es nyarlamelldkon. Ragasztasi felilletelvaldsok nem voltak tapasztalhatok. Az elmult evben egy-egy tombot 20 cm hosszu darabokra vagtunk, es a darabokat intenzivebben valtozo igenybevetelnek vetettiik A darabokat egy hetig viz alatt tdroltuk, majd szabad leveg6n kb. egy h6napig szaradni hagytuk. Az elso szaradasi folyamat vegen a 40 mm-es akdc- es cserlamelldk, valamint a 60 es 75 mm-es nyarlamellak jelentos mertekil repedest szenvedtek. Ragasztbreteg-elvalds csak a 40 mm-es akaclamellak kozott volt tapasztalhato a keresztmetszeten lathato illesztesi hossz 2-3 szazalokat kitevo ertekekben. Tobbszori aztatas es szaritas utan a repedesek egyre jobban tonkretettok a tomboket. A 40-60-75 mm vastag anyagokndl a ragasztasi fugak is jelentos mertekben elvaltak, mig a 20 mm-es feny6—nyar lamellaknal a fugak csak kb. 8-10 szdzaleka seriilt meg. A retegelt-ragasztott tart& gyartasahoz felhaszrkalhato maximalis szelvenymereteket — a lefolytatott vizsgdlatok tapasztalatai es a ktilfoldi eloirasok figyelembevetelevel — a kovetkezokben allapitjuk meg (a meretek a megmunkalt anyag mereteit jelentik): — feny6 es lombos puhafak eseten az alkalmazhato max lamellavastagsag 43 mm, az ajanlott max szelvenyszelesseg 20-22 cm; — kemeny lombos fafajok (cser, akdc stb.) eseten a max lamellavastagsdg 22 mm, a javasolt max szelvenyszelesseg 20 cm. A kemeny lombos fafajok felhaszndlasanal 15-20 cm kozotti szelvenyszelessegnel az alapanyag szaritasdnak minoseget61 fiigg6en javasolhato a lamella mindket lapjdn fesztiltsegmentesito (2,5-3 mm szeles) fiireszelt arok keszitese, a szelektol atellenesen 1/3-1/3 szelessegnel.
osszefoglalis Az opitOipari ragasztott szerkezetek hazai lombosfa-anyagok felhasznalasaval yak) gyartasa vegett alkalmassagi vizsgalatot folytattunk a hazailag jelent6s mennyisegben rendelkezesre alto lombosfaanyagokra vonatkozOan. A nagymeretil tart& kiserleti gyartasa es szilardsagi vizsgalata alapjan a kovetkezaket allapitottuk meg: —az oriasnyar faanyag a fenyot megkozelit6 min6segi tart& el6allitathra alkalmas, az e fafajbol kesziilt tartOk szilardsagi ertekei felillmuljak az MSZ 15 025/1-72 szamil szabvanyban lombos puhafara eloirt ertekeket; —a korai- es kes6inyar fafajok a szabvany elO'irisainak megfele16 szilardsig6 tart6k el6allitisara alkalmasak; —az/-214 jelti olasznyar faanyag alacsony szilardsagi ertekei alapjan szilardsigilag igenybe vett szerkezetek el6allitasahoz alkalmatlan. A kombindlt tart& szilardsigi vizsgalata alapjan egyertelmilen megallapithatO, hogy az alacsony szilardsagi ortekekkel rendelkez6 nyar alapanyag es a nagy szilardsig6 akic megfele16 kombinalithal egysegesen nagy szilardsagti tart& dllithatok elo. A ktilonbozo nyar anyagit homogen tartokhoz viszonyitva az akaccal er6sitett tart& 20-50 s7A7alekkal jobb torOszilardsagi Ortekeket eredmenyeztek.
56
Kajli Ldsz16--Szarka Antal—Bdrdny Andrds
HCCJIEAOBAHHE BO3MMICHOCTH HCHOJEBOBAHHA OTELIECTBEHHbIX APEBECHbIX 110P0,/ HPH IIPOIBBOACTBE H LIPHMEHEHHH HP$LMMX, CJIOHCTMX-KJIEEHHhIX KOHCTPYKIAHH DACDO KARJ114 mm.a. mnitenep 1¢epenoo6pa6aminaimueft npombnunehnoc-re, CT, nartnuti cormatnic AHTAJI CAPKA Henn. umiceaep-neconon, narnimit carpyrunc MUIR.
AHAPAIII BAPAHb Funicertep gepenoo6pa6arbinatoutett npombiumennorra, Mn. nambiA corpymnre
Ha ocHose pacripocrpaHeHHH ripitmeneHnst xneeHumx xoncrpyiumll B crpoirrenutok npombinuratHOCTH, MOXCHO OXCHDaTb BHegpeme B PIPOH3BODCTBO 3THX xoncTpyiatuk.. 3apy6excom, B xamecrae CEJP1.51 HCII0J1b3Y1OT TOJILICO XBOrlabIe TIOP0abI /1P11 TIPOH3BOTICTI3e xneeHHI•DC KoHcrpAyiatitk Hama crpaHa XBODHbIe TIOPODbI Hmnopriapyer, HO HMeeT 60abMYTO KOMP. locum oregeciseintmx rHepgmx, H mstrxHx, intc-rmeHmax nopo,a. Ha ocHose 3aica3a Bceilenrepcxoro Kominera no rexitimeacomy Pa3BHT1110, B 1973 may Hallam! IIPOBOXITb HCCHeD0BallHO AJIJI onperiesieHHH ycHointil, DPH KOTOPBIX MOXIHO IIPHIIFIMaTb 3TH ApeBecHme nopo,am IIpa IIP0113BOACTBe CHOHCTI,IX-KneeFIREAX KOHCIPYKDDR.
Ha ocHose npoH3Hoxicrria OTIbITHFDIX nap-HA KneeHHbIX KOHCTPYKIIHH 60JIBILIOT0 pa3mepa H Ha ocHorie HCTILITaHHA no TIPOHHOCTH 3THX KOHCIPYKL11111 mozoto onpeAenarb cnemionnte: — ,IIperiecHHy nincry (Populus robusta) MOXCHO IIPILVICHRTb TIP14 TIPHTOTORThe111114 TaKFIX KOHCTppaudi, xoropme HO xagecray OTBegalOT KOHCTPYKLIHAM 113 XBOAHLIX nopo,3 H noxa3arenH HO TIPDXHOCTH 3THX KOHCIPYICIadi npetimmaim. npeigniceinime noxa3arenit HI151 MATKIIX Am:sea:ma nopoAoH no craH,riapry MC 15025/1-72. — PaHo H no3,int0 co3pesaionnte Apeman:pre nopoHm TOII0J151 MOXCHO HPHMeHaTb BOACTBe Taxxx KOHCTpyKLIHfi y KOTOPbIX IIPOHHOCTHEJe noxa3arem4 on:seam-1. TPe60BaHlIAM DO cTagcapTy. — 14-214 HTaDHSHICKHR TOTIODL He noxixwmigHil x 11P0H3BOACTBe IIPOHEIBIX xoncrpratilit 133-3a maneilmmx npolniocrHmx noxa3areneil. Ha ocHose HcnbrraHHH icom6HHHp0riatinmx Hecyrum xottcrpyiumil eximiornacHo MOXIHO onpeaeMTh, 'ITO C KOM6HHaIaleit TOTIODR — KOTOPbIe Hmeer 11113KHR noxa3areab DO IIPOTIHOCTH — 11 axamul — KOTOPEdi Hmeer BbICOIClig rroxa3arenell DO IIPORHOCTH. Ho cpamennto 3THX KOHCTPYICLalrf yxpenneinimx C AperiecHoit nopo,ao4 amnia, C KOHCIPYKLIHRMA IIPHTOTOBJ1eHHEMH 113 Pa3HbLX TIOPOD TOHOJIA, MOXCHO ODPeDeJIHT12, npH 3THX KOHCIPYKLIHrl npHmepHo noxa3aTen:b npo3Rocni Ha pa3,aatinithainte iimme mix Ha 20-50%. ,
ABILITY TESTING OF THE HOME GROWN SPECIES FOR MANUFACTURING STRAIGHT LAMINATED-GLUED BEAMS, CONSIDERING THE FIELD OF APPLICATION LASZLO KAJLI certificated engineer of wood industry, senior member, ANTAL SZARKA certificated forest engineer, research worker, ANDRAS BARAN Y certificated engineer of wood industry, junior member
Owing to the increasing use of the glued constructions within the building industry, it has been expected that such constructions will be coming into production in our country, too. Abroad the basic material of the glued constructions is exclusively the fir-wood. In this country the fir-wood is purchased by importation, the home grown sclerophyllous and soft leafy trees, however, are available in considerable quantities.
Hazai fafajok alkalmassdgdnak vizsgdlata egyenes retegelt-ragasztott tartOk gpirtdsandl.
57
According to the authority of the National Committee of Technical Development (OMFB), in 1973 it has been started an examination tending to assess whether under what conditions should be these species suitable for manufacturing laminated-glued beams. On the basis of the experimental manufacture and strength test of the large-size beams it can be pointed out that: —the wood of the giant poplar is suitable for manufacturing beams which qualitative properties are comparable to those of the fir-beams; the strength properties of the beams made from that species surpass the values prescribed for the leafy soft woods in the Hungarian Standard of M i Z 15 025/1-72; — the woods of the early and late poplars are suitable for manufacturing beams which strength properties satisfy the standard specifications; — owing to its low strength properties, the wood of the 1-214 italian poplar is unsuitable for manufacturing stressed structures. On the basis of the strength test performed with combined beams, it can be clearly established that beams of uniformly high strength can be produced by combining satisfactorily the poplar of low strength properties with the acacia of high strength values. In relation to the homogeneous beams made from different poplar woods, it has been found that the breaking strength values of the beams reinforced with acacia will be higher by 20-25%.
UNTERSUCHUNG DER EIGNUNG HEIMISCHER HOLZARTEN ZUR HERSTELLUNG UND ZUM EINSATZ GERADLINIGER GEKLEBTER GESCHICHTETER TRAGER LASZLO KAJLI Dipl. Ing. der Holzindustrie, wiss. Hauptmitarbeiter ANTAL SZARKA Dipl. Forstingenieur, wiss. Mitarbeiter ANDRAS BARANY Dipl. Ing. der Holzindustrie, wiss. Mitarbeiter
Aufgrund der immer gr6sser werdenden Verbreitung der geklebten Baukonstruktionen war zu erwarten, dass mit der Herstellung dieser Konstruktionen auch in Ungarn begonnen wird. Der Grundstoff der geklebten Konstruktionen ist im Ausland nur Kiefernholz. Kiefern werden nach Ungarn importiert, aber es sind bedeutende Mengen an Hart- und WeichlaubhOlzern vorhanden. Aufgrund des Auftrages der Landeskommission fur Technische Entwicklung wurde 1973 mit der Untersuchung begonnen, welche Holzarten unter welchen Bedingungen zur Herstellung geklebter geschichteten Trager geeignet sind. Aufgrund der Versuchsherstellung und der Festigkeitsuntersuchung der Trager grosser Ausmasse wurde Folgendes festgestellt: — Das Holz von Populus robusta ist zur Herstellung von Tragern den Kiefemtragem ahnlicher Qualitat geeignet; die Festigkeitswerte der aus Populus robusta hergestellten Trager sind hoher, als die im Standard MSZ 15025/1-72 fiir Weichlaubholz vorgeschriebenen Werte. — Die friihreifenden und spatreifenden Pappelarten sind zur Herstellung von Tragern, die den Festigkeitsvorschriften des Standards entsprechen, geeignet. — Das Holz von I-214-Pappel ist aufgrund seiner niedrigen Festigkeitswerte zur Herstellung von Konstruktionen, deren Festigkeitsfaktore belastet werden, ungeeignet. Aufgrund der Festigkeitsuntersuchungen der kombinierten Trager kann man eindeutig feststellen, dass mit der entsprechenden Kombinierung des Pappelholzes niedriger Festigkeitseigenschaften und der Robinie hoher Festigkeit konnen Trager allgemein hoher Festigkeit hergestellt werden. Die mit Robinie kombinierten Trager zeigen im Vergleich zu den homogenen Pappeltragern eine 20-50% hOhere Bruchfestigkeit.
