GYEPGAZDALKODAS1 KOZLENI.IN-rfEK, 2008/6.
ZseIici gyepek termesenek es tiplaleanyag-tartalmanak vizsgalata, valamint a terfiletek Iiildertekel6se a D-e-Meter rendszerbeo
701171tla 115111
A
laR4FMKICISAM1
Der Ferenc — Fabian Tamils— Iieffmanu Richard Kapos ,r;tri 4yeteni AllatTudornAnyi Kar. Novenytan1 es N.5v6nyttrrneszt6stani Tanszek, Kap.osrat derierencgkrau
6.5152EFOCIALA.S"
Are trilgOrEant purr or the sustainable deweloprhg Is to find the
adaptation vepganicilkoday Jekti ..bem
to
the local arr-A and the nature. This aspect could be
HVPryt.i: Magy•Mell'Okiien
facirrd n the mulOtnctional European Agris.-..rdairat made! and ie
befolytisoa az agrar-kornyezetvedelernmel ka,hcsolatos 1j felfogas
the rural de-szlopment too. Nowadays we use the way of the land
A
a gyepes Lerairetek f,takeit ■ira Ez rat jelenti_ hogv oz egi,olaratis rakorvainytenytelor szentl tet iti.hOvai a terror izti e:rr6:kek
e*rtuation known aS the
uranykurona which it an obstacle
ro
the way of the ni-sfainuMfiry. The evaluation of grasslands to
litingag is 001 so2ved, the detaiEs we have are disase4 so it is
azegasezcinerk
A z EL: tagonzagalban a term:V-61d t#rhr (8rtifcit..1 a keres.les-
hard to plan the .Aelds of the grass4ands,
we
can estimate them a
ldmilas, a pi-act errek szabla meg, wars a Oldmineseg a a 1-6, t.16;,rta kategoriaja Oesen elkidam-ii.
A
posteri
ritregazarasagnak
azonban It6vetelmenye az is. hogy a fdtchni.hoseg,
In the 0-e-Meter grassland module we start the ev. :thration
DM yield of the characteristic grass. This starting palm LTwith e
illetve a
folamin6sites meglairhat6. haeles legven. Erek szaksegesse teszik
modified with the factors proper to the area. The measured and the
hov a tern-0,4'6a &tali! alapve.Oen Pneghalciroz6 .ffildminoseg
estimated DM yield were compared to each other ar 3 grassland at
n 4.-isz ama. terrin6hEn'yi E'rtgi-kszcjnta a alas termohelyr erfc'ket
Br.Tszenft).
maassa zC aigaaan-inyilvZintanashain
Tn evasive
A fenntarthatd gazdtilkodtis olapeleme a ksirnyelhez
an up-to-date evaluating system we anali,sed
grasslands at the University of Kaposvar Deer Farm at Rosziinfa
illaszirearo ga=Liaoakrsi Parma utegtai6Liso_ Ez a szernMiel
to find alLSIVerS to the Pilau -imp:
te0m5z5dik
a SC4l analysis of the humus. the N. P. K leweis and the pH of
a Obbfitnkcias eurdpai agrdrmodeli
megfogaimazusaban. Az aranykorana rendszer manyaaaecri miall akaara.,5=a a fenntartnato kornyezetgazdalkodsis folyiest&& Napjainkban rr gyepek Fri.drrekeLdse new megokion, a
•
Describe the botanical composition by the Buldis -method
♦ The quatiry and the natrilzan value qfthe grasslands
ttre01..ti
adaNk elavulait. icy a veTterlifetak leryng.4f nehz fErVEZZLE A
the
grasslands
D-E-Mreler rendsver gyep modulfaban ers drtath-st
ge,perigetre jeileorthAftli sztirdrza,yc -rermesevel kezdsitic Eat krezdo e,rtaer IndslatharfLik a tarrthareigEenzyki: faiaorokkai. kreg 5ssm.hat9ttlitottlth a vizsgt.iii terulek.k mar es saimiiai!
▪
Year,`y yi:efak ofgrasslands
▪
.4reaWng of the results by the 0-e-Meter system
Keywords: grassland, yield, marient content, Evaluation system
szdraZafryag-rerate'l.
BE VEZETES
Egq korszen,Ibb, gy.epteruietekre alkalmathato BlaretteKelest rent,frzer ksala&rtasn celiabal a kirverkerals78 kere7Cinkvalaszokat: •
Az Eurapai Unia fbldbasznalatat a szabilyozoitsag es a kornyez.ettudatos gazdakodas jellemzi, rnebmek egyik lenyeges esszetey6je termoterriletek tulajdonsagainak. ismereie. A Rildminosites ES a fdidmineseget is figyelembe yey6 gazdalkodis-teryezes ezert kiemelten kezek kerde.s (Varallyay,. 2003). Magyarorszagon a ntiyenytermesztes 'es a gyepgazdAlkodiu jelentbs szerepe mar nagyon regen felvetette a Ril.&rteketes informativ modszerenek kialakitasat. E modszer, amely az 1800-as evektol folyarnatosan fejlodve alakult Id, az 1900-as eyekben „Aranykorona ertek" never yak ismertte, ege'szen a kUzelmiAtig milkbdOtt„ olyannyira, bogy az 1990-es 6yekben vegrehajtott termiifjkl privatizaci6 soran is ezt alkal maztak
Talaftani .,izsgthialok a talajak humusztanalmarcr. N. P, K ellataits agara, pH-jdra uonatkozoan
*
NavehYOsszethel ..felvErielezese ealiks-fiqe kwadrat m6dt e. ,
szerittr ▪
A gyeptertnes. mindscige, hipidlOan7ag-tartalma
▪
A gs ,ePterms MennY1:54ge ewes szinten
•
-4 kapott
ereetrOlyek 018rnzese
a 0-8-Meter
rendszr
gYeAmadzaja gegifSeg,e7ef Itssiosszavair: gyep . hozam. thplciloanyag-tartalam, &Orel E.si rendszer SUMMARY The future way of plassland management is greatly influenced by the newfunctiarLs Qf the grasslands relative to the envjronnratt. Th 1-5 means that the role of raising nutrition will be expand by the
role of keeping the natural resources.
A ► epanologiart51, es az osztalyozisral iltaliban
in the ELF the price of the arable lands are eon:roiled by the Szeppry and amand. to the qua.* of arable and the value of it
A XIX_ izazad v6ge fek Schrtpter es Stebler munkassaga nyoman Yin 1etre a fitee6nobt5gia, rnely a termohelyek es a novenyzet osszeft.igg6set vizsgaba. Az okonomiai megkozelites metlett napjainkig gyepek entekelese nagyres:a statisztikai a
come asunder. The market e47anomy has to evaluate the arable and accurate. Irr 276COrding to these Sentences it is neteig611T to show the real value of sail quality, of arable in dye regEster of estate.
33
GYEPGAZTALKODASI KOZLEMENYEK, 2008/6.
kesobb kiterjedtek az orszag gyepeinek 86%-ra. Az adatok lehetove tea& egy egyseges gyeposztalyozasi mddszer kidoignzasat, amelynek 16nyege a gyep harom szarnmal tortend minositese volt. Hazank Raldvagyonanak Okologiai erteke kedvezo, potencialis terrakepessege viszonylag magas. A fOldtrteket ainpvetoen az okologiai (tenneszeti-, term6helyi) tenyezok hatirozzak meg. A termi5fOld a termelesi tenyezok a]apveth eleme, azzal osszhangban kell Lennie. Ezert nagy kOrtiftekintest igenyel az ember aka' alkalmazott eroforrisok mennyisegenek, 6sszetetelenek es szinvonalanak pontos meghatirozasa. A gyepgazdalkodas iranyat jovobeni nagymertekben befolyisolja az ark kornyezetvedeletramel kapcsolatos uj felfogas a gyepes terilletek funkeidirol. Ez azt jelenti, hogy az egyoldal6 takarmanytermelo szemlelet kibovili a termeszeti ertekek megorzesenek szerepevel. Egy korszerdbb, gyepteritietekre atkalmazhani foldertikelesi rendszer kialakitasa celjabol a kovetkeztikre kerestink vilaszokat: — Talajtani vimgalatok a talajok humusztartalmara, N, P, K ellatottsigara, pH-jara vonatkothan — Ni veriyasszetetel felvetelezese Balizs-fele kvadrat mddszer szerint — A gyeptermes miabsege, tiplaloanyag-tartalma — A Evepterrnes mennyisege eves szinten — A kapott eredmenyek elemzese a D-e-Meter rendszer gyepmodulja segitsegevel
mOdszerekkel dolgoz6 novenyconologiari alapult, meiynek legnevesehb kepviseloje Braun-Blanquet (1954) volt Szarnos szerzo, mint Tiken., Knapp, Klapp, KOnelcarnp, Kaluilein, Knoll, Petersen, Ellenberg, Stahlin, Bocker foglalkozott a gyepminosites el meleti lehefasegeinek gyakorlatban ifirteno alkalrnazasival (Petersen, 1955). Hazankban a gyepek botanikai-florisztikai alapon vale vizsgalatit Thaisz kezdte el, de a modern cOnologiai vizsgalatokat esak Sod (1941, 1964, 1965) es tanitvanyai indftottak el az 1930-as evekben. Az 1950-es evek elejen tobbek kozatt Mathe es tanitvanyai, Juhasz, valamint Prettenhoffer foglalkortak a Del- es legeloertekeles problemak5revel (in Mate, 2003). A gyepek egyattes botanikai es gazdasigi enekelesevel fogialkozon Balizs (1960), akinek trOclszere napjainkban is hasznalatos, es megalkotojar61 kvadrat mddszer" neven valt ismertte. Az 1990-es evekben Vinczeff-y (1995) es munkatarsai olyan gyepminositesi rendszert dolgortak ki, arnelyben a gyep minositese harom szarntnal jeldheto. A mddszer hibija, hogy tObb ertekes tulajdonsaga mellett nem foglalkozik reszletesen a talajtani es eghajlati hatisokkal. Ezert napjainkban a gyepek korrekt foldertekelese meg nem megoldott, igy a uepteraletek terrndset nehez tervezni, a becsles esak tapasztalati Uton lehetseges, A fenntarthato gazdidkodas alapeleme a kornyezethez illeszked6 gaulalkodasi fonna rnegta1.61.ica. Ez a szemlelet tfikrdiddik a ti5bbfunkei6s eurOpai agrarmode megfogalmazaseban. Az aranykorona rendszer hianyossagai miatt akaddlyozza a fenntarthatd komyezetga.zdalkodas folytatasat. Napjainkban a
ANYAG ES MODSZER
A yizsgalatokat .. a. Kaposvari Egyeteni ..Szarvas 4.sazatinak a gye—tertirelaiTT.—abI--a-) Vegezzuk 2005 osZet61 - (11altahm, ha (I); Egyenesteth, 23 ha (3); Kuti III, 9 ha (4); Parsirta, 19 ba (5); Templom Del, 20 ha (2)).
gyepek feidertekelese nem megoidort, a meglev5
adatok elavultak, igy a gycpterilletek terrnegt nehez tervezni. A magyarorszagi gyepmfiveliSsi agban nyilvintartott teriiletek esak igen szereny neszaranyt kepviselnek a mezogazdasigi tertiletb61. Ennek ellenere a tab mint 1 militia hektar gyepteralet a jOvoben szamottev6 szerepet jitszhat a szal astakarmany-itermeszresben. A gyepterOktekre alkahnazhato 6j termobelyminositesi rendszer modelljenek kidolgozitsakor mintakeppen figyelembe vesszilk a szantO mfivelesi agban alkalmazott korabbi aranykorona es a jelenleg kidolgozas alatt 6.116 korszerii (D-e-Meter) fOldminositesi rendszerekriek anon modszereit, melyek alkalmazhatok a gyeptertiletek ertekeleseben.
1. eibra:
A vizsOlt teraletek elhelytzkeclOse
Gyepkataszterezes hazinkban A ZOldmezo szOvetseg kereten beltil 1933-ban indult Keszthe [yen a gyepek kataszterezese. Kesobb vizsgaltak ma's megyek gyepeit is. Az adatokat feldolgozis utan elktkldtek az akkori fehat6sagoknak. A haborUban a kezirat elkallodott, majd a Zoldmezo szavetseg anyagat a zilzdAba vintek. Ezutan kertilt sor ujbel hazinkban a gyepek tipolegiai vizsgalatara. Okologiai helyzetuk feltartiska_ A vizsgalatok 1954-ben kezdadtek,
Figure 1: The examined grasslands at B oszinfa
34
GYEPGAZDALE.ODASI KOZLEMENYElf.,
2008/6.
prograrncsoniagot hasznattunk, a kot ov adatait variancia-analizissel vizsgaltuk, 5%-os szignifikancia szint mellett (3. es- 4_ ttibletzar).
A kijelolt tertiletekrol a talajmintakat a Talajeri5gazdSlkodas KKT (Kaposvar) munkatarsai vett6k, analizisaket a Fejer rnegyei NOveny es Talajvedelmi szolgaLat vegezte_ Az idbjarasi adatokat az Orszagos Meteorologiai Swig 'Mat adatbazisabol kernak le, melyek a 1Caposvar sz. Szennyviztisztito Telep allornaskol szanna_znak. A kiserletek saran 2006-ban es 2007-ben harom nftedftet vizsgaltunk, a mintavetelek idt3pontjait figyelembe veve, hog azonos fenol6giai 6.Ilapotban logyenek a gyepek -vezerary th, a k&etkezok volt& 2007. majus 10. 1. novedek: 2006. majus 23. 2007. jirrlius 18. 2, n6veddk: 2006. jalius 12. 2007. swept. 25. r.4 3. nOvedek: 2006. slept. 21. Ismetlesben n6gy m ntatertiletekn5 I A Vettlink 50w50 cm-es veletienszerti rnintat doNikerettel. A mintakat a Kayisvari Egyetem Kemiai-Biok6rniai Tanszek Ana]itikai Laborjaban vizsgaltak. Az elemZ6sek writ.] mertek a mintak omega, vizsgriltalc az egyes mint6.1( szkazanyag tartalrnit, majd ez utan Wendeei analizist vegeztek, bogy meghatarozzA a nyersfeherje-, nyerszsfr-, nyersrost-, nyersharriu- es nitrog6nmentes kivonhate anyag, lanai mat. Az. eredrnenyek 5tatis2tikai drtdkeksekor SPSS
EREDMENYEK A kisdrleti eredmenyek feldolgozasakor a c6n016giai. rnegfigyelesek saran rogzitett adatokkal, es a talaivizsgalati eredmenyekkel kiegisziwe, a killonbozo gyepterilletek szarazanyag-, es nyersfeherje-termesrnennyisegeil ertekeltem a2 egyes tefaletekeD 15ift-ki416ri. A taiajvizsgtiatok Osszegzett adatair ertaelve elmondhat6, bogy a vizsgilatba bevont teraletek kortil harom kernbatasa gyengen vagy erosen savas, a Kati Ill, es a Tempiorn Del tertiletek kivetelevel, melyek k6rnhatasa semleges. KOtattseg tekinteteben — a Kuti TH. tibia kivetelevel — az 5sszes teriiiet a katott talajkategoriaba tartozik. A vizsgalt tablak humusztartalma a kozepes es a j6 szint kozOtt vaitozik. Meg kell jegyera-U, hog} esetenkent a humusz-tartalom egy tablan bean is jelentos elterest mutatott. A tAblik foszfor ellatottsaga a k8zepes es j6 kategOriaval jellernezbeto. A vizsgalt tertiletek tad ajanak kaliurn ell6tottsaga pedig kozepes
tabickaf.). f. klbleizat
Az egyes
GyeptcrOlet(1)
TcriIla (liaX2) PH(3) Ka(4)
56(5) Hurousz N6) Humusz lrat.(7)
Asv. N() P20, (ppin}(9) _ 2d10 1 K20 (ppm)(11) __ K. elL(12
Elsitscirri 6 5,8/ 47 0,02 2,12 Ki3z . a( l3 13,4 154
16(1 . 200 Koze es 13
talajvizsgiliJatiereduserlyel (2005) EacnestetO 23 4,16 41 0,02
Kati ill
9
Pacsirts 19 3,9 45 0.02
6,93 38 0,02 2,4 2.33 Kozepesk13} J6(14) 8,8 6,5 91 146 JW.4)__ /(6. 168 149 1 ). iCoz . ca(13)
2.05
KCzepes(13) 3,2 11$ 1. 178 1 5(13)
Templaral)41 20 6,41 49 0,02 3,07 36{14} 16,4 126
K
178 s{ 13)
TableIr The rend: of rhe sofi analyzes (200) Graseaud(1), Total arcs lia(2), p1-1(3), KA(4), Said(5), Humus %(6), Humus catcgory(7). N(8). 1 520,(9). P 1eve1{10}. IWO 1), K level{12}, t*Sme44rf(n), 0ood.04)
A 2. ttiblazatban 0-661jtik a jelentbsebb gyepaIkotekat es azok aranyit, valamtnt azok valtozasat a ket vizsgalt evben, A Baltaeirn tAblAn 2006-ban 38 fajt regisztraltunk, rnig ez a szam 2007-ben 35 volt, A pillang6sviragt n8verlyek egyitttes boritisa mintegy 12-14%, kOz-Litalc kiernelke.dik a feher here_ A gYoutborftAs meghaladta a 30%-ot. A boritatlan tertietek, valarnint a rnagyar rozsnok, franca perje es a feher here rdszzranya rt6t -t, az angol perje reszaranya item valtozott, csOkkent viszont a Teti perje, a pupa rozsnok horitortsaga, Az Egyenesteto tettleten a fajszann a masodik vizsgalt evre 56-rol 35-re csOkkent. A boritatlan tertIktek arinya az 1%-r61 5%-ra non. Az elsorendti
pazsitfavek melyet a kovetkezo fajok tettek reti csenkesz, told align 1perje, keskenylevelii reti perje, esornos ebir, reti eeserpgLzsit, magyar rczsnok, nadkepft csenkesz, reti korn6csin — tisszes toritis-a gyakorlatilag nern valtozott (2006-ban 80%; 2007-hen 79%). A pillangos navOnyek boritasa egyfittesen 7,5% volt, and a feher lucernanak herenek, es swr-v askerepnek tulajdonithato. A Kuti III terilleten az elsb felvetelezesek saran 44 fajt jegyeztilak fel, mig 2007-ben mindilssze 38-at. A boritatlan tertiletek aranya ketszeresare nott (11%-rifil 22%-ra), az els6rend gyepalkot6 pAzsitillyek (keskertylevelti reti perje, reti csenkesz, csomos ebir) egy-iittes borittisit 34%-re (2006), majd
35
GYEPGAZIDALKODASI KCzLEMENYEK, 2008/6.
--
fvfeglepeitn nagy volt a pillang6sok szam.a, valarnint reszaranya a tirsolisban. A pillangosok kOziil a feher here boritormaga volt jelentos, 14% kOrtil alak-ult. A Tetnplorn D61 tablin a tarsulasban 2006-ban 51 rkveny faj volt megfigyelbeto, 2007-ben mindossze 41 A aeptarsuidsban az els'orenclti ffivek kottil a keskenylevelili retiperje, angolperje es a reti csenkesz fordult ere,' 36%-os bsszes boritassal. A pillangOsviragii novenyck egylittes be...witesa 38%-os (2006), illetve 3294-os (2007) volt. A 23%-os kOzeimi::rds gyornharias a gyeg takarraanyozas erteket szamottev'oen nem rontja„ viszont jelentosen mitt (3%-raI 9%-ra) a boritatlan terliletek aranya. A teraleteknol altalanossigban elmondhate, hogy a boritatlan teraletek aranya nOtt, valarnint csakkent a nedves, illetve ale tertileteket kedvel5 gyepalketOk boritottsiga, mely a 2007-ben bekovetkezett szarazseignak mlajdonithato.
mindassze 24%-ra (2007) becsultiik. A gyeptarsulist minder iTben jeJentas gYPD2borit,41s (5.1%, 45%) (parlagfti, k6zonseges cickafark, uermeklaricfl, mezei scat, litszeli boganos) jellernezte, azonban a parlagfa aranya jelentosen csOkkent a rnegfeleIo A idoben vegzett kaszalasolcnak kzsztinhe tderi. 'pillangasokon belal ezen a teruleten is nott a feher here boritotts aga. A Pacsirta elnevezesill terfilet vizsgalata 50 (2006), illetve 49 (2007) fajt regisztthitank, bat-Italian Eerulet nerti voiL Az eis6rentia gyepaik-ot6 pazsitfUvek (cold paritlikafd, keSkettylevelii reti perje, csomas ebir, rett ecsetpazsit) egytittes boritasa a7..onban 60%-r61 45%-ra cs6kkent a masodik vizsgalati ,dvben. A szarazabb idojar6s k6vetkezteben jelent6sen esi5kkent a zold pantlikafti reszaranya, a tabbi tertilettel elientetben viszont 'fort az angol perje boritattsig. A boritatlan terialerek bianyat reszben a pariagfa nagyobb rn6rtek(i ternyerese okorta
2. icibitizat
A vizagilt ternletek ni)Onyboritottsiga tlitaitHoos.art Gyepteriril elf])
Baltacim
Egyenestetl,
V,
we
Fajok(2) tv(3) Boritatlan(4) Lol i urn pereane ?De pratensis Festuca prateusis Dactylis gtomv-rara Alopecurus pratensis Phleom pratesisis 1 Bromus inemais Bromus hordaireus PhaIaris arundiaaceae Trifoliura repeals Taraxacum offiomale Achillea rnillefolimm Ambrosia elatior Osuese0(5) OSUES fai•zani(6.1 Table 2. Botanical Gra.5512nd(1),
2006
2006
2007
11 34
3 11 26
2007
-
5
15 7
25
10
-
-
5 -
2006
8 11 21 6 18 7
_
2006
22 -
0017Jpasition
35
2007
8 14
13 13 II
17 8
MIIIIIIIMI
56
25 -
9 7 28 -
-
6
-
2007
2006
-
a
5
21
1. 21
-
-
3
- MIMMIIMAIMMIIII 75 70 63 65 86 86 38
Templom Dal %
22
-
35
44
36'
14
14
37
31
?3
7
16 -
16 -
7S
81
96 .
50
25!'
of the unal_weel grasslands
Species(2), Ycar(3 ) Empty land(4), Summarized peroenrazie(5), Total number of species(6)
A tiplalOanyag-tartahni vizsgalatok eredmenyei
•
27 -
•
(3. fablazat) alapjan a kbvetkez5ket Wapitot-tuk meg: •
2:04]7 11
5 8 11 1
Paairta %
KliAlti HI. %
statisztikailag A szarazanyag•tartalomban igazolhat6 lorilonbsegek mutatkortak mind az 5 vizsgilt terillet eseteben. Megallapirhato, hogy az aszalyos (2007-es) evben Cobb volt a gyepek szarazanyag-tartalma, mint 2006-ban. szarazanyag-tartalotnra Az egysegriyi vonatkortatott tiplaloanyag-tartalint mutatak kbz-til a nyersfeherje-tartalomban nem jelentkezen az evjarathatas, kiveve a Temploi1 Del terilletet, ahol az elsoreadt ffifajok6 mellett a pillangOs libvenyek borliattsi g2 is szimottevben eseilikent,
•
36
A nyersrost-tartalomban csak a Baltacim tabIan talaltunk statiaz-tikailag igazothato Kilanbseget, me-1y mindlssze 2,5% volt, elmondhato tehat, hogy a tottletek mintaveteiekor azonos fenolegiai stidiumban voltak a gyepnavenyek. A szarazanyag-tartali3mm vonatkortatott N mentes kivonhat6 aoyag tartalom eseteben az Egynesteto 6s a Templi)m Del teraletekriel mutartunk ki szignifikans kaionbserget, azonban tendencia volt, hogy az anus vizsgat teraleten az elsor kiserleti evbez kepest magasabb volt a szarazanyagra vonatkortatott Nmka tartalorn a masodik kiserleti 6vben.
GYEPGAZDALKODA SI 1(67:LEM PINYSK, 2008/6
taihiarat
A vizsgall teraletek tip151l5aayag-tartalnis Ba:tadirri
Gyeptcralet(1) Ev(2) ------___
2006
p . Ti 14.16.2 szarazanyag_tanalilm %(4)
Nyetsfclierj -tartalom 57.21- %(5) Nyees.rom-teri.alom sza.. %(6) N rneutes kivonhat6 anyagrArtalord sz.a. 54( 7)
Table
painlrb,..e.
contents Of chg.
Egyeisesteia
34.1' 11,8' 28,0'
2007 -_ 45,6 b 10,6' 25,5"
49,0'
52,4'
2006
KutirlI
2007
NM
PatEirks
2007
7_006
Templom Dtl
2007
2006
2007
[ 28,5' i 11,4" • 29,1"
34,2' 10,8'
30,5'
38,5'
26.7'
10,2"
11,0'
14,6'
37,0' =5,9'
30,7' 14,2'
42,5' 11,1 1
26,2'
727.6'
25,5'
27,5'
28,0'
27,3'
27,7'
47,6'
53,3'
50,0'
50,7'
45,7'
48,6'
46,0'
51,5'
grasslands
Grassland(1), Year(2), Nutritive ccriteriL3(3), Dr_,..14.1arter coment(4), Crude protein content(5), Crude fiber matent(6), N-free ext,rect(7) A vizsgalt tertiletek termesenek eredrnenyeit hektaronkenti zOldtermes es capliloanyag-tartalum alapjan szamitott szirazanyagban es nyersfehe'rjeben
kifejezelt hektironk4nti termesnaennyiseg alapjan hasonlitottuk d.ssze (4. rabfeizar). 4. th516-ar
A vizsgitt terilleitek terruk.-sered.rnenyei Teralei(1).
Ntleacim EN(2)
Termes(3) Zoldtermes tlia(4) Szaramnyapterrn6s daa(5)
!
2066
--
I
Nyersfeherje•termaligilia(6) p<0,05 ..able
Egyencateta
2007
:
Kuti Ill
2607
2006
2006
Pacsirta
2007
2006
Teroplard Del
2007
2606
16,5' 5,4'
14,3' 5.6'
20,2'
5,e
14.3' 4,8"
13.0' 3,9'
12,1' 4,0'
22,7' 6,1'
8,2' 2,6'
23,6' 7,4'
631'
568' '
568'
499'
400'
437'
825'
398,11
993'
2047 15,1' 5,5' 605'
Yields of the grasslands
Grassland(1), Year(2), Yield(3), Green yield (Vha)(4),1).-).. . matter yield (illamX5), Crude protsin yield (kg/13a)(6)
•
A Baltacim terideten az evek kozott nem talaltunk szignifikans Idil5nbseget sent az 1 hektirra vetitett zOldlermes, sem a szarazanyan.-lermes, sem a nyersfeberje-tennes tekintetdbcn, Ezt okozhatta, boo- bar aszilyos volt a 2007-es ev, a gyepgazdakodasban a szarazsag csak a 2. nOvecleket sujtiatta_ • Az Egyeneste0 es a Kai III tablakon as eredmenyek hasonla kepet mutattak, mint a Baltacim tablan, elterti terrnesszintek mellett. • A Pacsirta tablin az eredm6nyek alakulasAra nag-yobb holism.' volt az evjarot, volomint a 2007ben tapasztalt nem megfelela gyepkezeles, ezert a kE-Lt k6z5rt mindbarom mutate eseceben szignifikans volt a kalonbseg. • A Templom Del tertileten szinten statisztikailag igazolhata eltereseket Inutattunk ki a ket ev
tennesatJagal k6z5tt. a 2007-ben tapasztalt terinescsokk.enes azonban kisebb mertelai volt, mint a Pacsirta tablan, mivel itt az evjarathatast nem fokorta a helycekn gazdalkodds. A D-e-Meter pontszamitas es a gyakorlat kapcsolata
A Kaposvari Euetem Szarvas aga2at.a. Baltacim, Egyenestet8, Kuti Pacsirta, es Templom Del jelii triblajan kiszAmitottuk a D-e-Meter rendszer alapjan varhato belaironkenti termesmennyiseget 2006 es 2007 vben.. A vizsgilt gyepterdletek eves valodi terrnakepesseget a gyep harem nOve&kebi51 vat mintik tOmek- boi allapitottiik meg. A szamitott 6.'s a men termeseredmenyek az 5. iablazaton bemutatottak szerint alaladtak. 5. 1613162' at
A Kaposviri Euetem Starvas Agaxat gyepterfiletek terrneinaranyisige (IAA szirazanyag) 2006
. en)]et(1)
Re [tau im 2006
eirisi
1.41'e
2007
es 2007 evekbeo Kuti M.
cncs7te1.6
2006
D-e-Meter renderer dapjaa 17..4raitya, es a alert termks
2007
2006
Pacsirta
2007
2006
Tempiern Del
2607
26006
2007 '
szero
826.mitort tertne5(4) Mort ion-meal:5
yield AI)
E
A
5.4 1
C617,1,67'is611 hEAveew the
5,6
5,8
4,8
3,9
4,0
6,1
2,5 2,6
esrimaled yield; by the D-e-Meter system and the uwasu d yid& as Bas2i ,nra
Ctra5slandi I ), Year(2), Meehad(3), Estimated vield(4), Nikwurecl yield(5)
37
7,9 7,4 zra
4,9 5,5
200r i-2007 (DM'
GYEFGAZDALKODASI KOZLEMENYEK,
2008/6
A terrneseredruenyeket .ertelce[ve megdllapithatO,
KO VETKEZTETESEK
•
A kiser(.,et eredmenyeit ertekelve megallapithatjuk a kbyetkez[5ket: ■ Az asay 3 adveuyesszetetelre, a boritottsagra es a szarazanyag-tartalomra hatott leginkabb. • A 2007-es szAraz, rneleg evben jelentosen csokkent a fajszim, melynek kOvotkerehen boritatlan tetliktek alakuluak ki., ami noveb a gyomnovenyek) plonk fajok (elsäsorban elofordulasit, vagy szamat. • A gyepek zoldtermesenek sairazanyag-tartalma a 2007. evi szarazabb iderjarasi viszonyok ezzel szemben a kovetkezteberk notr, sz6razanyagra vonatkortatott nyersfehate- ós nyersrost-tartalorn 8.Ii2 valtozott. Megallapitha16, hogy az evjarathatis, krilonbs tekintettel a csapadekmennyisegre es e1oszlasra, sokkai befoiyasoija a mertekben nagyobb termesmennyiseget, mint a tapEaC6anyagtartalmat-
bogs• a nagyobb terrneszinktcl rendelkez6 gyepter[iletek termeset fokozottabb mertekben idojara's valtozekonysaga, az befolyasalja valarnint az emberi beavatkozAs_ • A s,..-eptertiietek jol kornpenziiljAk az egy nOvedeket siajto kOrnyozeti hatast a szintoRddi niavenyterrnesztssel szemben, • A D•e-Meter rendszer gyep moduli] alapjdn szimitott erte'kek elteresei a valOs 6•tekekhez 1,6 tlia szarazanyaa knit valtorttalc, mely eiteres mag nagy ingadozast mutat, de a nagyobb eltft6sek a szarazabb, 2007-es even adixitak, iffy a rendszert pontosirva ja kbzelit+3 ertekeket adhat a rendszet, mellyel tervezhet6bbe valCk a aepgazdal.kodas. • Termeszetesen a gyep modul pontussaganak biztonsAgos erteke[esehez tovabbt gyakorlati adatok szaksogesek, a2onlban a 2006 es 2007 evi vizsgalatok eredm6nyc hi.onvitja a rraidszer jdviSbeni alkalmazsanak indokoltsagat,
IROPALOM ubvenytewetkezeteinek attecirnesp. Ma*ar Blol, Kw. FrA. PLa Munkii Sol, R. (7%4)1 Magymorszig nen..6nyLirsulasamalc attekimese. 1. Alsed4Trkiai Kiado : Budapest Soo R. (1965); Magyamrsy.as novenytdrsuldsainak i...rtokirdese. 11.
Balazs F. (1962); Na.&...adagn gyeptragyai.As jeLeutbsege az 6-s.41oen. Budapest, Niczkiga7dasagi Kidd 6. (1954): Pfla.awns ❑cialogLe. Springer NI:n-1. Braun-Blanquel., Berlin Mate F. (2003); Az aranyloranatO1 a D-e-Mctcr sJ rrokig. In! Foldhasznilati in Funtuicio. (S.terk.: GxsI roLdrniflo5iles
Akad&miai Made., Budapest Varallyay Gy. (.21)033: A fOldtuinoseg kifejcz6snek r.;61jai es lehetasegei, Kes.zthcly Vinc.effy 1. (1995)1 Lege1 ,5- es gyt pgazthilkodis. BucLEpct, tvlezegazda Kiade-
et af.j 145-152. frasthxly Pacrse.n, A. (1955): Die Graser ls Kulturpihruen land 1..fnIcraute: au/ Wii.sc„ Wei dc unk Auler. Berlin, Spa R. (1941): A rnagyar (aannamlai) f16ratarianuiny
38
