A HUDI20001 Ácsi gyepek

A HUDI20001 Ácsi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

KÉP

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Csonka Péter

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék 1.

A terület azonosító adatai

5

1.1. Név

5

1.2. Azonosító kód

5

1.3. Kiterjedés

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

5

1.5. Érintett települések

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák

6

1.7. Tervezési és egyéb előírások

6

2.

Veszélyeztető tényezők

7

3.

Kezelési feladatok meghatározása

10

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése

10

3.2. Kezelési javaslatok

10

3.2.1.

Élőhelyek kezelése

10

3.2.2.

Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

20

3.2.3.

Fajvédelmi intézkedések

20

3.2.4.

Kutatás, monitorozás

20

3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében

20 20

3.3.1.

Agrártámogatások

21

3.3.2.

Pályázatok

21

3.3.3.

Egyéb

21

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

21

3.4.1.

Felhasznált kommunikációs eszközök

21

3.4.2.

A kommunikáció címzettjei

22

3.4.3.

Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

23

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

24

1.

25

A tervezési terület alapállapot jellemzése

1.1. Környezeti adottságok

25

1.1.1. Éghajlati adottságok

25

1.1.2. Vízrajzi adottságok

25

1.1.3. Talajtani adottságok

25

1.2. Természeti adottságok

25

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

25

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

28

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

28

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

29

1.1. Területhasználat

30

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

30

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

30

1.3.3. Területhasználat és kezelés

30

2.

Felhasznált irodalom

32

3.

Térképek

33

I. Natura 2000 fenntartási terv

A HUDI20001 ÁCSI GYEPEK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Ácsi gyepek jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület (KTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20001

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

299,11 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) • • •

Pannon homoki gyepek (6260) * Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440)

1.4.2. Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: • homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) • magyar futrinka (Carabus hungaricus) • vöröshasú unka (Bombina bombina) • mocsári teknős (Emys orbicularis) SDF adatlapon nem szereplő jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű faj: • kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Nagyszentjános KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Ács

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

6,985

0,23

292,1

2,81

5


1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus magterület

Kód MT

helyi védett TT

Kiterjedés (ha)

Név

Védetté nyilvánító jogszabály száma

országos ökológiai hálózat

154,22

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

Ernő majori vizes élőhely

7,83

Ács Város Önkormányzat Képviselőtestületének 15/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök •

Ács Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2006. (09.14.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Egységes szerkezetben a 7/2007. (III. 29.) sz. rendelettel, az 5/2009. (III. 15.) rendelettel, a 23/2009. (X. 30.) Kt. rendelettel, a 14/2012. (III. 30.) rendelettel, és a 16/2013. (V. 30.) rendelettel. Az Ácshoz tartozó terület döntő többsége korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület (Mko) övezetbe tartozik. Ezen belül az Mko0 besorolású részeken épület egyáltalán nem létesíthető, míg az Mko1 övezetben csak a gyepterületek fenntartását, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy a sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el. Az Mko1 övezet beépítési paraméterei: beépíthető telek területe: min. 100 000 m2. Kialakítható telek területe: min. 10 000 m2. Beépítési mód: szabadonálló. Beépítettség: max. 1%. Építménymagasság: max. 4,5 m. Építési terület: elő-, oldal-, hátsókert min. 10 m. Épületek a vízgazdálkodási területtől legalább 50 m távolságban alakíthatók ki. A terület többi része erdőterület besorolás alá esik. A 0301/2 hrsz-ú terület védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev). Területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A 0333/1, 0342/3a és a 0317/15 hrsz-ú terület gazdasági rendeltetésű erdő (Eg). Területén az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel: beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2). Beépítési mód: szabadonálló. Beépítettség: max. 0,1%. Építménymagasság: max. 4,5 m. A 0346/1 a helyi építési szabályzatban hibásan Natura 2000 besorolás alá esik, ugyanakkor a 0301/1 nem szerepel a 14/2010 (V.11.) KvVM rendeletben.

•

Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010.(II. 25. ) rendelete Helyi építési szabályzat Nagyszentjános község Rendezési Tervéhez A Nagyszentjánoshoz tartozó terület teljes terjedelme rét, legelőterület (Mr) övezetbe tartozik. A mezőgazdasági területeken meglévő, a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a hiányzó helyeken, új fasorok ültetendők. Mezőgazdasági üzemi területeken technológiai célú építmény 30 m építménymagasságig építhető. Mezőgazdasági üzemi területen gépek tárolására és javítására alkalmas épületek elhelyezhetőek.

6


1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek • • •

A terület a VI/3 Bakonyalja-Komárom vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Az érintett vadgazdálkodók: Concó menti Vadásztársaság A Concó menti Vadásztársaság vadgazdálkodási tervének kódszáma: 11- 250110-1-4-1 (érvényes: 2007-2017)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási tervek beszerzése folyamatban van.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.5 Cuhai Bakony-e és Concó alegység részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek •

Egyéb tervekről nincs tudomásunk

7


2. Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők: A legfőbb belső veszélyeztető tényező a kaszálás, illetve a legeltetés felhagyása, a terület művelésének megszűnése és az idegenhonos fafajokkal történő telepítés, illetve az inváziós fajok, úgymint aranyvessző (Solidago sp.), siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa), gyalogbodza (Sambucus ebulus) terjedése.

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A 02

művelési mód változása

M

A 03.03

kaszálás felhagyása/hiánya

H

A 04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

B 01.01

beerdősítés / fásítás őshonos fajokkal

M

B 01.02

beerdősítés/fásítás idegenhonos fajokkal

H

8

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 100 magyar futrinka (Carabus hungaricus), Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410). Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek 30 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440); Pannon homoki gyepek (6260), magyar futrinka (Carabus hungaricus). Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió. 30 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió. 10 Pannon homoki gyepek (6260); magyar futrinka (Carabus hungaricus) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek 15 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges


C 01.01.01 homok- és kavicsbányászat

L

1

C 03.01.

L

15

D 02.01.01 villany-és telefon légkábel

L

5

E 01.03

diszperz (tanyasias) emberi jelenét

M

5

E 03.01

háztartási hulladék

L

50

L

5

geotermikus energiatermelés

F 02.03.02 horgászat

9

vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus). Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek Pannon homoki gyepek (6260) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), jövőben. Használt vizet visszaengedik az élő vízbe. Ezáltal a megindul a vízhez kötődő inváziós fajok terjedése. Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440). Csökkennek a táji értékek, növekszik a taposás, a karbantartással járó tereprendezés és a szemetelés. szemetelés, élővíz szennyezése, Pannon homoki gyepek (6260), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Növekszik a háztartási és egyéb hulladék mennyisége (-> E 03.01), valamint az élővíz szennyezése is jelentőssé válik (->H01.05) Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus); mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), A hulladék lerakása károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), Az illegális horgászhelyek kialakítása növeli a degradációt, fokozott


F 03.01.

vadászat

M

100

G 01.02

túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység motoros járművel végzett tevékenység

L

10

L

10

L

15

H

100

M

5

G 01.03

H 01.05

I 01

J 01

diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt idegenhonos inváziós fajok jelenléte

tűz és tűz visszaszorulása

10

taposással és szemeteléssel (-> E03.01) jár. Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), A vadászok és vadak jelenlétükkel hatással vannak az élőhelyekre, taposásukkal, túrásukkal károsítják az élőhelyeket, gátolják az erdők felújulását. Pannon homoki gyepek (6260). A megnövekedett emberi jelenlét fokozott taposással és zavarással jár. Pannon homoki gyepek (6260), magyar futrinka (Carabus hungaricus). Az élőhelyeket közvetlenül károsítja, teret nyit a gyomosodásnak. Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), aranyvessző (Solidago sp.), siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa), gyalogbodza (Sambucus ebulus) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), A leégés az inváziós fajok terjedését nagymértékben elősegíti, a fásgyepes vegetációszerkezet megbomlik, nehezen áll vissza a mozaikos élőhelyszerkezet


J 02.01

talajfeltöltés, lecsapolás, kiszárítás

M

30

K 01.03

kiszáradás

H

30

K 02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

M

50

11

vöröshasú unka (Bombina bombina); mocsári teknős (Emys orbicularis), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), élőhelyvesztés, degradáció, szukcesszió, fajösszetétel változása Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440); mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina). Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. Beindulnak nem kívánt szukcessziós folyamatok, így változik a fajösszetétel is. Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis). A szukcesszió a homoki gyepek és ezzel a homoki kikerics élőhelyének eltűnését eredményezi.


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a löszgyepek és mocsárrétek megőrzése a vízháztartás javításával és a fenntartó tájhasználat biztosításával. A homoki gyepeket fajkészletükkel együtt megőrző legeltetés visszaállítása. Inváziós fajok folyamatos visszaszorítása. Az inváziós fafajú erdők fokozatos fafajcserés felújítása, faállománnyal természete okok miatt nem borított, nem megfelelő termőhely esetén gyepként való hasznosítása.

3.2. Kezelési javaslatok 275/2004. (X.8.) Korm. rend 4.§5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában köteles földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

3.2.1. Élőhelyek kezelése A területen az elsődleges problémát a legeltetés és kaszálás felhagyása jelenti. A terület ugyanis messze esik a környező településektől, és nehéz a megközelítése. Nem segíti a helyzetet a kis részekre szabdalt tulajdonviszony sem. Ennek helyreállítása és a terület megfelelő kezelése az elsődleges és legfontosabb teendő az Ácsi gyepeken. A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a településrendezési eszközök meghatározta adottságokat (kijelölt gazdasági területek). Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - Vízelvezető csatornák létesítése kerülendő - Csak olyan beruházás támogatandó, ami a gyepterületek fenntartását szolgálja (pl.: állattartó telep) - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. - Gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáson közvetlenül kapcsolódó mértékben javasolt. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: A terület legnagyobb részét a gyepes területek alkotják. Ezeket jelenleg semmilyen módon nem kezelik. Az inváziós fajok eltávolítása és a túlzott cserjésedés megakadályozása után szükség lenne a terület folyamatos kaszálásának és/vagy legeltetésének biztosítására.

12


Kezelési egységek Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a településrendezési eszközök meghatározta adottság (kijelölt gazdasági területek) alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. szántó 2. száraz gyep 3. nedves kaszáló 4. legelőterület 5. fás állomány 6. nádas 7. vízfolyás 1. szántó Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a területen található szántó művelési ágba tartozó területek. Ezen kívül itt teszünk említést a szegélybe eső túlszántásokról is, melyek nem a földhivatali nyilvántartás szerint vannak lehatárolva és kezelve. A szántók kezelésénél az extenzív termelésre törekvés a legfontosabb feladat. a. a szegélybe eső szántók visszagyepesítése javasolt a potenciális vegetációnak megfelelő gyepkeverékkel (pannon homoki gyepek (6250), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) de hosszútávon csak akkor, ha művelési ág váltásra is sor kerül. b. mivel közel vannak a jelölő élőhelyek, ezért extenzív vagy félextenzív szántóművelés javasolt. c. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. d. javasolt az ingatlannyilvántartási határok pontos betartásának felügyelete e. idegenhonos, nem feltérképezett életciklusú, inváziósgyanús energianövények termesztésének korlátozása javasolt Kód SZ01 SZ02 SZ04 SZ05 SZ07

SZ10 SZ11

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig vágható le. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.

13


SZ14 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ24 SZ35 SZ43 SZ44 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ52 SZ62 SZ63 SZ64 SZ65

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

2. száraz gyep a. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. b. gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg. c. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt d. a kaszálási magasságnak a minimum 10 cm javasolt Kód E08 E09 E11 E12 E25 E39 E76

Erdőterületekre vonatkozó előírások Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A mikroélőhelyek fenntartása. Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése.

14


Kód GY01

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

GY02

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY26 GY28 GY29 GY30 GY31

GY33 GY71 GY82 GY87 GY88 GY92 GY99 GY103

GY105 GY109 GY112 GY116 GY117 GY118 Kód V07 V41 V58

3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció. Vizes területekre vonatkozó előírások A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

15


3. nedves kaszáló Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a terület főleg keleti részén, egy foltban a délnyugati részen található nedvesebb gyepek. A nedves kaszálók kezelésénél a kezelés folyamatosságának megteremtése a legfontosabb feladat. a. a kaszálás megkezdése hozzávetőlegesen július elején, két héttel a Natura 2000 előírást követően javasolt. Pontos időpontját a gyep kiszáradásához szükséges kötni. b. a víztől függő gyepeken a kaszálás és legeltetés kombinálása javasolt, kaszálás, majd sarjúlegeltetés sorrendben c. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott d. gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg. e. a gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt f. a kaszálási magasságnak a minimum 10 cm javasolt Kód E08

E39 Kód GY01

Erdőterületekre vonatkozó előírások Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A mikroélőhelyek fenntartása. Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

GY02


GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett.

E09 E11 E12 E25


GY33

16


GY47 GY57 GY60 GY71 GY82 GY87 GY88 GY92 GY99 GY103

GY105 GY109 GY112 GY116 GY117 GY118 Kód V07 V41 V58

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció. Vizes területekre vonatkozó előírások A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

4. legelőterület Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a terület északkeleti részén, illetve a Nagyszentjánossal határos foltban található gyepek. A legelőterületek kezelésénél a kezelés folyamatosságának megteremtése a legfontosabb feladat. a. a dombokon elhelyezkedő pannon síksági homokgyepeken a legeltetés folytatása javasolt, amit az ott található fokozottan védett és védett növények szaporodásához kapcsolódóan szükséges meghatározni b. a téli legeltetés a területen nem támogatandó c. az itató- és delelőhelyek kijelölését a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatásággal egyeztetve szükséges végezni d. az inváziós és idegenhonos fajok – bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia), nemes nyár (Populus euramericana) – kiszorítása a cserjésedő, fásodó legelőterületekről és a legeltetés fenntartása elsődleges fontosságú

17


Kód E08

E39 E76 Kód GY01

Erdőterületekre vonatkozó előírások Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). A mikroélőhelyek fenntartása. Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése. Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

GY02


GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. Élőhelyrekonstrukció.

E09 E11 E12 E25


GY33 GY47 GY57 GY60 GY88 GY92 GY109 GY112 GY116 GY117 GY118

18


Kód V41 V58

Vizes területekre vonatkozó előírások A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

5. fás állomány Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a legelők mellett található erdők. A fás állományok kezelésénél az idegenhonos, inváziós fajok őshonos egyedekre cserélése a legfontosabb feladat. a. üzemtervezett idegenhonos fafajú erdők felújítása során előtérbe kellene helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést, elsősorban ott, ahol terjedésükkel jelölő, vagy védett értékeket veszélyeztetnek. Kód E05 E06 E07 E08 E09 E11 E12 E20 E25 E30 E39 E41 E47 E49 E50 E51 E61 E62 E68

Erdőterületekre vonatkozó előírások Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A mikroélőhelyek fenntartása. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően.

19


E69

E70

E72 E76

A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogfehér akác (Robinia pseudoacacia) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése.

6. nádas Ebbe a kezelési egység legnagyobb kiterjedésben a Natura 2000 terület északi foltjában található. A nádas kezelésénél a természetvédelmi szempontból megfelelő nádgazdálkodás kialakítása, és a kezelés folytonosságának biztosítása a legfontosabb feladat. a. a területen a természetvédelmi nádkezelés megalapozása támogatandó b. Ernő majori részterületen 3-5 évente kaszálás javasolt a nem kívánatos mértékű avasodás megelőzése érdekében. c. A nádat december 15. és február 15. között, fagyott aljzaton javasolt aratni, a rhizómák megsértése nélkül. d. Az aratás során legalább 10 cm magas tarló hagyása szükséges a víz-, illetve jégfelszínhez képest. e. náddepót elhelyezni csak a természetvédelmi kezelésért felelős szervezettel egyeztetett helyen ajánlott, a depókat február 28-ig szükséges rendezni, azokon később munkát végezni nem javasolt. f. nádgazdálkodással kapcsolatban keletkezett hulladékot a náddepókon végzett munka befejeztéig a nádaratást végzőknek javasolt összegyűjtenie és a területről elszállítania. g. A természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által meghatározott parti nádasok területén nagygépes aratás és kiszállítás is történhet, a nádvágás során minden alkalommal ajánlott meghagyni a terület – természetvédelmi kezelő által meghatározott – 20 %-át, a kiszállítás során javasolt kerülni a nyomvonalak túlzott taposását.

20


Kód E08 E09 E39 Kód V41 V58

Erdőterületekre vonatkozó előírások Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A mikroélőhelyek fenntartása. Vizes területekre vonatkozó előírások A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos.

7. vízfolyás Ebbe a kezelési egységbe tartozik a Székes patak mente, mely a terület északi oldalán fut, valamint a területen lévő árkok. a. a csatornák, illetve természetes vízfolyások kotrása nem javasolt b. amennyiben a kotrás mindenképpen szükséges, azt szakaszosan javasolt végezni c. a csatornák és természete vízfolyások további mélyítése nem javasolt, de tisztítása évente szükséges d. a kikotort mederanyag elhelyezése, a környező növényzet irtása, kaszálása a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon történhet Kód E39 Kód GY118 Kód SZ46 Kód V01 V07 V09 V11 V14 V41 V42 V43 V44 V47

Erdőterületekre vonatkozó előírások A mikroélőhelyek fenntartása. Gyepterületekre vonatkozó előírások Élőhelyrekonstrukció. Szántóterületekre vonatkozó előírások Melioráció tilos. Vizes területekre vonatkozó előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével.

21


V50 V52 V53 V54 V56 V57 V58 V60

A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

Művelési ág/kezelési egység Erdő

Gyep

száraz gyep

E08, E09, E11, E12, E25, E39, E76

nedves kaszáló

E08, E09, E11, E12, E25, E39

legelőterület

E08, E09, E11, E12, E25, E39, E76

GY01, GY02, GY24, GY26, GY28-31, GY33, GY71, GY82, GY87, GY88, GY92, GY99, GY103, GY105, GY109, GY112, GY116-118 GY01, GY02, GY24, GY26, GY28-31, GY33, GY47, GY57, GY60, GY71, GY82, GY87, GY88, GY92, GY99, GY103, GY105, GY109, GY112, GY116118 GY01, GY02, GY24, GY26, GY28-31, GY33, GY47, GY57, GY60, GY88, GY92, GY109, GY112, GY116118

fás állományok

összes E előírás

nádas

E08, E09, E39,

vízfolyások

E39

szántó

Szántó összes SZ előírás

Vizes élőhely V07, V41, V58

V07, V41, V58

V41, V58

V41, V58 GY118

SZ46

22

minden V előírás


Vadgazdálkodás: • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: nem meghatározható, mert minimális a nagyvad jelenléte a területen. • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: Jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: Jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: Jogszabályban rögzített megfelelő • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: A területen magaslesek elhelyezhetőek, szórót, sózót a jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének elkerülésével javasolt elhelyezni. • vadföldek kialakítása: nem megengedett • vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem megengedett Vízgazdálkodás • a völgyekben található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni • az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belüli tárolása kerülendő • a Székes patak mélyítése nem javasolt • a csatornák, illetve természetes vízfolyások kotrása nem javasolt • amennyiben a kotrás mindenképpen szükséges, azt szakaszosan javasolt végezni • a csatornák és természete vízfolyások további mélyítése nem javasolt • a kikotort mederanyag elhelyezése, a környező növényzet irtása, kaszálása a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon történhet • a Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) és a folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) védelme érdekében a vizenyős területek lecsapolása kerülendő, a vízelvezető csatornák megszüntetése szükséges.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 1 db Natura 2000 mintavételi pont került kijelölésre a 6260 Pannon homoki gyep élőhelytípusban. A monitorozás és hatékony állománykövetés érdekében javasoljuk az Európai Unió által előírt, 6 éves ciklusonkénti fajfelmérés folytatását a Natura 2000 és fokozottan védett fajokra, valamint az olyan ritka, védett fajokra, melyek állományai csak kis foltokban, elszórtan találhatóak meg. Ezen túl a területen található inváziós fajok terjedésének nyomon követése szintén javasolt.

23


3.2.5. Mellékletek Kezelési egységek térképe

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

-

-

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

24


3.3.1. Agrártámogatások a. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: • alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás • kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: • erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás • tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel • állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • AA) Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram Az Ácsi gyepek területét 18 MEPAR blokk érinti (N398M-2-10; NCYNM-E-10; NCTVM-F10; NCV2M-P-10; NCQFM-Y-10; N3LVM-Y-10; N538M-W-10; N4LVM-1-10; N5QFM-R10; N4RNM-Y-10; N2RNM-W-10; N1W8M-L-10; N3CNL-K-12; N3OVL-D-12; N3DVL-Q10; N682M-W-10; N5N8M-Q-10; N5H8M-A-10). Jelenleg a területből 256,1 ha támogatható. b. Javasolt agrártámogatási rendszer Élőhelyspecifikus dotáció. A terület méretéből adódóan pillanatnyilag nem éri meg a gazdának élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett, nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. Cserjésedés visszaszorítására és az inváziós fajok eltávolítására jelenleg nincs kidolgozott támogatási rendszer, ezért javasoljuk ilyen típusú rendszer kiépítését. Olyan támogatási rendszert javaslunk, amely a cserjésedés, illetve a fertőzöttség mértékét alapul véve, javasolt technológiák (élőhely és fertőzöttség függően mechanikai, vagy kémiai módszer) alkalmazása mellett nyújtana a visszaszorításhoz támogatást

3.3.2. Pályázatok A területet jelenleg nem érinti pályázat.

25


3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Az Ácsi gyepek (HUDI20001) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - a Gerecsei Tájegységtől Csonka Péter 2013. március 20-án személyesen felkereste az illetékes falugazdászt, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza. - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület két járási hivatal alá is tartozik, melyek közül a Komáromi Járási Hivataltól kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. április 9-én és június 20-án két ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - További tervegyeztetésre 2014. 01. 14-én, a Gerecsei Tájegység egy munkatársával került sor., ahol a veszélyeztető tényezők, és kezelések átbeszélése történt meg. - 2014. május 19-én szakmai terepbejárás történt, amelynek során a területen gazdálkodókkal, valamint az érintett hatóságok képviselőivel történt egyeztetés. - 2014. augusztus 21-én gazdafórum keretében ismételten megtörtént a terv egyeztetése. Erre az eseményre kifejezetten a területen ténylegesen gazdálkodó érintetteket vártuk.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: -

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

Eszköz típusa terepbejárás szakmai terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett Gerecsei Tájegység nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, érintett hatóságok gazdálkodók, települési Ács, Nagyszentjános önkormányzatok gazdálkodók, Ács, Nagyszentjános tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben falugazdászok; erdészeti Komárom-Esztergom vagy e-mailben történő igazgatóság Megyei

26

Időpont + kapott észrevétel 2013.04.09.; 2013.06.20. 2014.05.19. 2014.08.21. 2014.08.01.2014.08.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: visszajelzés

nincs


megkeresése

Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala; Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A Győri Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet.

-

27


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációA tervezési terület alapállapot jellemzése

28


29


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A projektterület a Kisalföld keleti felében Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a Kisalföldön, azon belül a Komárom-Esztergomi-síkságon található. Délről a Győr-Tatai teraszvidék dombsora, míg északról a Duna ártere illetve a folyóval párhuzamosan futó alacsony, lapos dombhátak határolják. A védett területek a Székes-patak völgyében fekszenek, mely a Dunával sokáig párhuzamosan halad keleti irányba, majd Ács község területén a Concón keresztül a Dunába ömlik. A védett területek 12 foltból tevődnek össze, jól reprezentálva, hogy a természetszerű élőhelyek csak fragmentáltam maradtak fenn. Közigazgatásilag Ács és Nagyszentjános községhez tartozik, annak külterületén helyezkedik el.

1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten meleg, száraz éghajlattal jellemezhető. Évente 1920 - 1940 óra közötti napfényt élvez. Az évi középhőmérséklet 9,8-10,2 °C, a nyári félévi 16,5-16,8 °C. A fagymentes időszak április 10-15-től október 20-ig tart. A legmelegebb nyári napokon a 33,5 - 34 °C (sokévi átlag), míg a téli leghidegebb napokon -16,5 és -17 °C közé süllyed. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm, a nyári félévben pedig 320-330 mm a megszokott. A legtöbb egy napi csapadékot Ács környékén mérték (119 mm). A talajt általában 32-35 napon fedi hótakaró, a maximális hóvastagság sokévi átlaga 18-20 cm. A viszonylag kevés csapadék miatt az ariditási index elég nagy: 1,17 és 1,22 között változik. Leggyakrabban ÉNy-i irányú szélre számíthatunk, de elég jelentős a DK-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3m/s fölött van.

1.1.2. Vízrajzi adottságok Eléggé száraz, gyér lefolyású terület. Az árvizek időpontja a nyár eleje és a tavaszi hóolvadás, a kisvizek pedig nyár végén és ősszel következnek be. A talajvíz mennyisége változó, kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 25-35 nk° közötti. A szulfáttartalom többnyire meghaladja a 300 g/l-t. A rétegvizek mennyisége szerény. A terület északi részén a Székespatak halad át.

1.1.3. Talajtani adottságok Magasabb térszínen folyóvízi homok, majd a még magasabb felszínen szél által áttelepített homok található, amelyek fölött magasodnak a kavicsmagból álló terasz-szigethegyek. Mechanikai összetételük homokos vályog. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően közepes vízraktározó és kis víztartó képességgel jellemezhető. A tavaszi növények számára kevésbé megbízható termőhelyet jelentenek. A löszön üledéken mészlepedékes csernozjom talajok képződnek (25%). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk jó, a csernozjom barna erdőtalajokhoz hasonlóan a felszíntől karbonátosak. Termékenységük – ahol azt a felszín közeli kavicsréteg nem korlátozza – igen jó.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 6260 6410 6440

Élőhelytípus megnevezése Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440)

30

Reprezentativitás (A-D) C B B


Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: a jegespusztai területrész nyugati szélén több foltban helyezkedik el, a Vörösmajor-Kisjeges, Csillapuszta blokkban egy nagyobb foltban annak ÉNY-i részén, valamint a Savó-hegyi-dűlő déli csücskében egy foltban. Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a. Élőhely területi aránya: 5,8 % Élőhely kiterjedése a területen: 17,34 ha, SDF alapján: 0,3 ha Élőhely jellemzése: A termőhelyi viszonyok alapján egykor igen elterjedt élőhelytípus lehetett, de a tájhasználat során állományainak jelentős részét felszántották – még ha a szárazabb foltokban nem is termeszthetőek gazdaságosan a haszonnövények. Az agrárgazdálkodás főbb irányelveinek megváltozásával a 20. században a szántóföldi műveléssel már számos helyen felhagytak, viszont a tájidegen fafajok telepítésére (akác, fenyőfajok) még az eddig meghagyott foltokat is alkalmasnak találták. Szerencsére az ültetést nem teljes talaj-előkészítéssel végezték, valamint sokfelé nem eredtek meg a fák, így foltokban megmaradhatott a homoki vegetáció. A regenerálódást segíthette a technológia számára túl meredek buckaoldalak megmaradt növényzete is. Nagyobb homoki gyepfolt jobb – bár korántsem érintetlen – állapotban csak a megyehatárnál maradt meg (különféle bolygatások nyomai itt is láthatóak). A homoki sztyepprétek térfoglalása az elmúlt évtizedekben már lényegesen nem csökkent, viszont leromlásuk többfelé megfigyelhető. A leromlás egyik oka a legeltetés elmaradása következtében jelentkező avarfelhalmozódás, mely gyakran a diverzitás csökkenésével jár. Részben a kezelés hiányával hozható összefüggésbe bizonyos gyomfajok, illetve özönnövények terjedése. Az egyik legnagyobb problémát okozó özönnövény az akác, mely elsősorban gyökérsarjakkal terjed a gyepekkel szomszédos akácos erdőkből, vagy foltokból. A sarjak behatolnak a természetszerű gyepekbe, majd a felcseperedő fák, facsoportok alatt a vegetáció átalakul, degradálódik (amint azt az országban sokfelé láthatjuk). A gyepek kezelésekor ezért fontos szempontnak kell, hogy legyen a felverődő sarjak (kisebb-nagyobb fák) eltávolítása. Ez utóbbira jó példát is találunk: a megyehatárnál fekvő, elkerített homoki gyepben a tulajdonos több helyen is eltávolította ezeket a sarjakat. A másik veszélyes özönnövény a magas aranyvessző, mely elsősorban a homoki gyepekkel szomszédos üdébb gyepek (mocsárrétek, kékperjés rétek), illetve bolygatott területek felől terjed. A homokbuckák esetében további probléma az illegális motorsportok jelenléte. A térképezett területen elsősorban a motocross a jellemző, bár az érintett homokbuckákat a közelmúltban körbe kerítették, és úgy tűnik a motorozás megszűnt, vagy legalábbis csökkent az intenzitása. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: a Jegespusztai részen a gyep jó állapotben van, a legnagyobb része 5, illetve 4-es ter,mészetességű, a két másik foltban viszont rosszabb állapotú csak 3-as értéket ér el. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02, A04.03, B01.01, B01.02, C.01.01.01, C03.01, D02.01.01, E01.03, E03.01, F03.01, G01.02, G01.03, I01, J01, K01.03, K02.01

Élőhely neve Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulása a területen: A Jegespusztai részen két nagyobb foltban található, melyből az egyik kevert élőhelytípus a folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei élőhelykategóriával. A Savó-hegyi-dűlőn, illetve a Maller-tanyai részben több foltban található, legtöbbször a folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei mellett, azzal vegyesen. Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D2, D2/D34 vegyesen.

31


Élőhely területi aránya: 6,07% Élőhely kiterjedése a területen: 18,15 ha, SDF alapján: 29,91 ha Élőhely jellemzése: Térfoglalásuk az elmúlt évtizedben csökkent. Ez a jelenség több okra vezethető vissza. A területek gondos lecsapolásának köszönhetően a vízviszonyok jelentősen megváltoztak. A korábban kékperjés mélyedések eredményes mezőgazdasági termelésre továbbra sem alkalmasak, viszont a talajvízszint olyan mértékben süllyedt, hogy a termőhely már egyre kevésbé alkalmas a kékperjés rétek számára. Helyüket így más társulások (jobb esetben nem özöngyomok) foglalják el. A kékperje gyakran csak az árkok rézsűjének alsó részén, keskeny sávban marad fenn. Másik jellemző folyamat a térségben a gyephasználat felhagyása (mely lényegében a rendszerváltás óta tart). A legeltetések és kaszálások elmaradása természetesen a vegetációra is kihat: az üde gyepekben terjed a nád, illetve a siskanádtippan. A kevésbé záródott, közelmúltban nádasosodott foltok alsó szintjében még sokfelé megtalálható a kékperje is, mely később fokozatosan eltűnik onnan átadva helyét a homogén nádasnak. Helyenként megfigyelhető a kékperjés rétek felszántása is – az aszályos nyarat követő nyár végi/őszi időszakban. Ezeket a termőhelyeket azonban tavasszal ismét elborítja a víz, ezért felhagyják a művelést és rendszerint valamilyen jellegtelen gyep alakul ki rajtuk. Az özönnövények terjedése egyelőre ebben az élőhelytípusban még nem okoz nagy problémát, bár a magas aranyvessző már többfelé megjelenik, különösen a korában már bolygatott foltokon, illetve azok közelében. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: A foltok egy kivételével 3-as természetességi értéket érmek el. 2-es értéket vesz fel a Jegespuszta keleti végében lévő láprét. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02, A03.03, A04.03, B01.02, C03.01, D02.01.01, E03.01, H01.05, I01, J02.01, K01.03, K02.01

Élőhely neve: Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: Legjellemzőbben a Maller-tanya környékén fordul elő tiszta élőhelyfoltokként, keverten a többi foltban is kis mértékben megtalálható. Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D34, D2/D34 vegyesen. Élőhely területi aránya: 4,25 Élőhely kiterjedése a területen: 12,71 ha, SDF alapján: 112,64 ha Élőhely jellemzése: mocsárrétek kiterjedése az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Ennek egyik oka az élőhelyek lecsapolása. A lecsapolást követően az élőhely sztyeppesedni kezd(ene), de rendszerint nincsen a közelben fajgazdag propagulumforrás, ezért gyakran csak az általános szárazgyepi fajok jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a terület gyakran gyomosodik, természetessége pedig csökken. Az átalakulást használják ki az özönnövények is, jelen esetben elsősorban a magas aranyvessző, mely komoly problémát jelent a még üdébb mocsárréteken is. Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen terjedt el, köszönhetően a kaszálások elmaradásának is. Szintén a kezelés hiányának a számlájára írható az üdébb gyepek gyors nádasosodása. A mocsárrétek kiszárítását követően gyakran felszántották a területet, vagy annak egy részét az év szárazabb időszakában. Az előbb említett veszélyeztető tényezők mellett ez a jelenség is igen komoly problémákat okozott az elmúlt évtizedekben. A jelölő élőhelyek közül összességében a mocsárrétek területe csökkent legnagyobb mértékben az ezredforduló óta. A térképezett területen a sédbúzás mocsárrétek (AgrostioDeschampsietum caespitosae) altípus a jellemző társulás. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az élőhely minden foltja 3as természetességi értéket vesz fel. Élőhely veszélyeztetettsége: Az erősen veszélyeztetett.

32


Veszélyeztető tényezők: A03.03, B01.02, C03.01, D02.01.01, E03.01, E03.01, F 02.03.02, F03.01, H01.05, I01, J01, J02.01, K01.03, K02.01

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő növényfajok és adataik Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.; IV

homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)

C

II.; IV

kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Irányelv melléklete: II Faj előfordulása a területen: A térképezett területen a homoki nőszirom a Jegespusztától nyugatra, egészen a megyehatárnál fekvő homoki sztyeppréteken él. (A térségben kisebb állománya a Kisjeges Angliai-dűlő) nevű területen is megtalálható a szántókból kiemelkedő homokdombon – lásd shp file.) Itt alapvetően két agyobb folton oszlik el az állomány. Az egyik a egyehatáron fekvő homokbuckákon, míg a másik ettől északkeletre, laposabb domborzatú, az akác terjedése miatt egyre zsugorodó sztyeppréteken. Állománynagyság (jelöléskor): rikta Állománynagyság (tervkészítéskor): 225 polikormon Állomány változásának tendenciái és okai: A 2013-as év rendkívül szokatlan tavaszi időjárásának betudhatóan a homoki nőszirom virágzása nem igazodott az átlagosnak tekinthetőhöz. A zokásosnál jóval később kezdett nyílni és rendkívül gyorsan el is virágzott. A kitettségből eredő különbségek tapasztalataink alapján viszont jobban érvényesültek Faj veszélyeztetettsége: ? Veszélyeztető tényezők: A04.03, F 03.01, I01

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II.; IV

magyar futrinka (Carabus hungaricus)

C

II.; IV

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II.; IV

mocsári teknős (Emys orbicularis)

C

II.; IV

vidra (Lutra lutra)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar futrinka (Carabus hungaricus) Irányelv melléklete: II; IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): gyakori

33


Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: A02, A03.03, B01.01, B01.02, E03.01, G01.03

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: E03.01, J02.01, K01.03, K02.01

Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: E03.01, J02.01, K01.03, K02.01

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

haris

Crex crex

FV

Vizesebb években vagy a Duna folyam magasabb vízállása idején 1-10 pár költ.

fürj

Coturnix coturnix

V

Állománya erőse hanyatlásban van. Az „Ácsi gyepek” területén még stabil állomány él. Az agrárkörnyezet jó minőségét jelző faj.

fogoly

Perdix perdix

V

Komárom-Esztergom megyében már csak itt fordul elő természetes állomány. Az agrárkörnyezet jó minőségét jelző faj.

hamvas rétihéja

Circus pygargus

FV

Természetközeli gyepekben eltűnőben van a faj. Megyénkben 1 pár alkalomszerűen költ a területen.

pettyes gőte

Triturus vulgaris

V

Kis számban él a területen ez a veszélyeztetett kétéltű-faj.

34


magas aranyvessző

Soldago gigantea

A területen veszélyes mértékben terjedő özönnövény

lándzsás őszirózsa

Aster lanceolatus agg.


keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia


fehér akác

Robinia pszeudoacacia


1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Az adatok beszerzése folyamatban van.

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Az adatok beszerzése folyamatban van.

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A tervezési területen korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek (Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Cukorgyár) elsősorban legeltetéssel (szarvasmarha), kaszálók fenntartásával, szántóföldi növénytermesztéssel, kisebb mértékben gyümölcstermesztéssel (szőlő, gyümölcs) és halgazdálkodással foglalkozott. Megszűnésüket követően a területek magántulajdonba (jellemzően osztatlan közös tulajdon) kerültek. Az új tulajdonosok többek között a rendezetlen birtokviszonyok és az álltatenyésztési ágazat hanyatlása miatt felhagytak a műveléssel, így a tervezési terület egy jelentős részén az utóbbi években semmiféle földhasználat nem történt, esetleg csak az égetés jelentkezett évről, évre. Elsősorban a száraz homoki gyepek egy részén spontán szukcessziós folyamatok indultak el a közeli fehér akác és nyárfás erdőkből, míg máshol az idegenhonos lágyszárú fajok hódítják meg a gyepeket. Ennek betudhatóan a legeltetett, művelt területeken kisebb, nagyobb cserjések, erdőfoltok is elkezdtek kialakulni. A nedves és száraz gyeptársulások természetességét az aranyvessző, selyemkóró, gyalogakác, siskanád terjedése is veszélyezteti. A terület kisebb részén folyik a napjainkban is gazdálkodás. Kaszálás és szántóföldi kultúrák vannak jelen. Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület több részegységre tagolódik. Megszűnt (Maller-tanya) vagy még ma is működő puszták (Vörösmajor, Jeges, Csilla-puszta stb). A tervezési terület környezetében energia növények termesztése folyik és volt törekvés a nedves gyepeken ilyen növényfajok telepítésére. 1.3.3.2. Erdészet A tervezési területen jellemzően állami tulajdonban lévő erdőket találunk (Vérteserdő Zrt. Kisbéri Erdészete), de magán tulajdonban lévő erdők is előfordulnak. Kizárólag gazdasági rendeltetésűek, de záródottságuk helyenként az 50%-ot sem éri el. Az alacsony dombhátakon és oldalakban nyárfás és akácos állományok dominálnak, de ezen fajok mellett spontán megjelent a bálványfa és az ezüstfa is.

35


1.3.3.3. Vadgazdálkodás Vadászatra jogosult az Ácsi Egyetértés Vadásztársaság, ugyanakkor védett, illetve természetvédelmi szempontból kiemelt területet működési területük nem érint.. A SAC területek jellemzően apróvadasak, melyeken a legnagyobb problémát a túltartott vaddisznóállomány okozza. 1.3.3.4. Halászat, horgászat Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen 1.3.3.5. Vízgazdálkodás A felszíni vízfolyásokat tekintve a Székes-patak a legfontosabb vízfolyás. A területen jelentős termálvíz készlet van kihasználatlanul. Potenciális veszélyforrás és kockázat rejlik annak jövőbeni kihasználására. Vízgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. A Komáromi Vízitársulat látja el a kezelői feladatokat. 1.3.3.6. Turizmus A közelben (a SAC területeket nem érintve) nemzetközi kerékpárút húzódik, de meglévő utakon. Az út nincs kiépítve és jelölve. Technikai sporttevékenység nem folyik a területen 1.3.3.7. Ipar A SAC terület határán Csilla-pusztán működött az Ácsi Termál Kertészeti Kft., amely az utóbbi években a telephelyen nem üzemel. Az egyes tanyákon kisebb gazdaságok működnek és elsősorban disznótartással foglalkoznak. 1.3.3.8. Infrastruktúra Műút csak a területek határán húzódik és földutakkal ugyancsak nem szabdalt a terület. Beépített, lefoglalt terület nincs. Egyes területrészeken 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül) áthalad a területeken. 1.3.3.9. Egyéb Csilla-pusztán vízinövény termesztés folyt és folyik. Meleg termálvíz kivételre van lehetőség. Ennek egy része az üvegházak fűtése után a Székes-patakba van engedve. Helyi jelentőségű terület érintettség: Ernő majori vizes élőhely (15/2012 (III.30.)), Helyi jelentőségű terület a SAC mellett: Jeges pusztai kastélypark (15/2012 (III.30.)) Anyagbánya nincs a területen. Esetlegesen homokbánya nyitásra lehet számítani. Felhasznált irodalom

36


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Feichtinger S. (1899): Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom, 456 pp. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Sopron, 73 pp. Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p.: 616. Polgár S. (1941): Győr megye flórája. Botanikai Közlemények 38(5-6): 201-352. Riezing N. (2011): A Győr-Tatai Kisalföld erdei: tájtörténet és vegetáció. – Tájökológiai lapok 9(2): 209-217. Riezing N. (2012): Adatok a Győr-Tatai Kisalföld flórájához és vegetációjához. – Botanikai Közlemények 99(1-2): 81-102. Schmidt D. (2003): A Sisymbrium polymorphum (MURR.)ROTH régi-új előfordulása a Kisalföldön. Botanikai Közlemények 90 (1-2): 172-173. Schmidt D. (2004): A bőnyi Sínai-hegy és környékének botanikai értékei. Botanikai Közlemények 91(1-2): 142-143. Schmidt D., Bauer N. (2005): Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez I. Botanikai Közlemények 92(1-2): 43-56.

37


3. Térképek 1. melléklet: Ácsi gyepek (HUDI20001) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Ácsi gyepek (HUDI20001) Natura 2000 terület élőhelytérképe

38

A HUDI20001 Ácsi gyepek

Recommend Documents