A HUDI20011 Csépi gyepek

A HUDI20011 Csépi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

A HUDI20011 CSÉPI GYEPEK NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Csonka Péter

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 1. A terület azonosító adatai ……………………………………………………………………………………………….... 1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

5

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

5

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

5

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

6

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

6

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

8

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………... 11 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………... 11 3.2. Kezelési javaslatok …………………………………………………………………………………………………. 11 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 11 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 21 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 21 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 21 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 21 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 21 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 21 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 21 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 21 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 22 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 22 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 22 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 23 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 25 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 25 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 26 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 26 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 27 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 27 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 27 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

29

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

30

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 30 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 31 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 31 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 31 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 31 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 33 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 34


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Csépi gyepek jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20011

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

334,94 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Pannon homoki gyepek (6260) * • Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) • Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Síksági pannon löszgyepek (6250) *

1.4.2. Jelölő fajok • •

ürge (Spermophilus citellus) magyar futrinka (Carabus hungaricus)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település

Érintett terület (ha)

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Csép Nagyigmánd Szákszend

Település területének érintettsége (%)

150,64 135,01 49,22

7,51 2,63 1,37

5


1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Ökölógiai háló

ÖF

ökológiai folyósó

Kiterjedés (ha) 257,59

Védetté nyilvánító jogszabály száma 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv • 1.7.2. Településrendezési eszközök • •

•

Csép Község Önkormányzatának 10/2004 rendelete Csép Község Szabályozási tervéről. Nagyigmánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007 (X.18.) és 20/2006 sz. rendelete Nagyigmánd Község Helyi Építési Szabályzatásról, valamint a 100/2007. (XI.17.) Nagyigmánd Község Szerkezeti Terve. Szákszend Község Önkörmányzat Képviselő-testületének 84/2011 (IX.14.) sz határozata Szákszend Község szerkezeti tervéről, valamint 13/2011 (IX.14) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Komárom-Esztergom megye: • A terület a VI/3 Bakonyalja-Komárom vadgazdálkodási körzetbe tartozik. • Az érintett vadgazdálkodók: Nagyigmándi FVK (Nagyigmánd), Bartusekpusztai FVK (Komárom-Bartusekpuszta), Szákszendi FVK (Szákszend) • érvényes: 2007-2017 Vadgazdálkodási terv kódszáma

Vadásztársaság neve

250910-1-3-0

Nagyigmándi FVK (Nagyigmánd

251010-1-3-0

Bartusekpusztai FVK (Komárom-Bartusekpuszta)

251610-1-3-0

Szákszendi FVK (Szákszend)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 6

Vadgazdálkodási körzet VI/3 BakonyaljaKomárom VI/3 BakonyaljaKomárom VI/3 BakonyaljaKomárom


•

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.15 Bakony-ér és Concó részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek • 1.7.8. Jogerős engedélyek •

7


2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező Jelentősége neve

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 10 Pannon homoki gyepek (6260), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus) degradáció, homogenizáció 15 Pannon homoki gyepek (6260), Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus), inváziós fajok terjedése 20 Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek (6410); Ártéri mocsárrétek (6440); Síksági pannon löszgyepek (6250) , ürge (Spermophilus citellus), inváziós fajok terjedése

A 02

művelési mód változása

H

A 03.03

kaszálás hiánya

felhagyása,

H

A 04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

A 07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

10

Síksági pannon löszgyepek (6250), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), degradáció, érzékenyebb fajok eltűnése, homogenizálódás

B 01.02

beerdősítés/fásítás idegenhonos fafajokkal

M

5

telefon

L

2

diszperz (tanyasias) emberi jelenlét

L

2

Pannon homoki gyepek (6260); magyar futrinka (Carabus hungaricus), fehér akác (Robinia pseudoacacia), nemes nyár (Populus tremula), élőhely eltűnése Kékperjés láprétek (6410); Ártéri mocsárrétek (6440); táji értékek csökkenése, taposás, karbantartással járó tereprendezés, szemetelés Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), ürge (Spermophilus citellus), magyar futrinka (Carabus hungaricus), szemetelés, élővíz szennyezése

D 02.01.01 villanylégkábel

E 01.03

és

8


E 03.01

háztartás hulladék

L

5

F 03.01

vadászat

M

100

G 01.02

túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység

L

10

G 01.03

motoros járművel végzett tevékenység

M

10

I 01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

30

J 01

tűz és visszaszorulása

tűz

L

5

J 02.03

csatornázás vízelvezetés

és

H

20

9

Pannon homoki gyepek (6260) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), magyar futrinka (Carabus hungaricus), szemetelés, élővíz szennyezése Pannon homoki gyepek (6260); Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), vadászok és vadak hatása, taposás, túrás Pannon homoki gyepek (6260) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), taposás, zavarás Pannon homoki gyepek (6260) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), degradáció, szennyezés Pannon homoki gyepek (6260) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa), bálványfa (Ailanthus altissima) Pannon homoki gyepek (6260) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Síksági pannon löszgyepek (6250), degradáció, inváziós fajok terjedését segíti Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), gyepek kiszáradása, degradáció


K 01.03

kiszáradás

K 02.01

fajösszetétel szukcesszió

változás,

H

30

M

10

10

Kékperjés láprétek (6410); Ártéri mocsárrétek (6440), degradáció, fajösszetétel-változás Pannon homoki gyepek (6260), élőhely eltűnés

A HUDI20011 CSÉPI GYEPEK NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a mocsárrétek megőrzése, illetve kiterjedésének és fajkészletének fejlesztése. Ennek stratégiai szintű eszköze a tájhasználat biztosítása, az invazív fajok folyamatos visszaszorítása és a vízháztartás lehetőség szerinti közelítése a természeteshez.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

3.2.1. Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - Vízelvezető csatornák létesítése kerülendő - Csak olyan beruházás támogatandó, ami a gyepterületek fenntartását szolgálja (pl.: állattartó telep) - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. - Gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáson közvetlenül kapcsolódó mértékben javasolt. Általánosságban elmondható, hogy a gyepen a legnagyobb problémát a kezelés hiánya okozza. A legeltetés és kaszálás fenntartása és bevezetése a legfontosabb intézkedés a területen. Ennek hiánya ugyanis járulékos problémákat generál, úgymint az inváziós fajok térhódítását. A gyep állapotát tovább rontja a terület csatornázása, és az ebből adódó kiszáradás. Mezőgazdaság: Kezelési egységek szerint: 1. szántó a. a szegélybe eső szántók visszagyepesítése javasolt a potenciális vegetációnak megfelelő gyepkeverékkel (pannon homoki gyepek (6250), Síksági pannon löszgyepek (6250), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) de hosszútávon csak akkor, ha művelési ág váltásra is sor kerül.

11


b. mivel közel vannak a jelölő élőhelyek, ezért extenzív vagy félextenzív szántóművelés javasolt. c. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. d. javasolt az ingatlannyilvántartási határok pontos betartásának felügyelete e. idegenhonos, nem feltérképezett életciklusú, inváziósgyanús energianövények termesztésének korlátozása javasolt f. a területről a belvíz elvezetése nem támogatandó 2. száraz gyepek a. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott. b. gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg. c. a völgyek alsó területein lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt d. a kaszálási magasságnak a minimum 10 cm javasolt 3. nedves kaszálók a. a kaszálás megkezdése hozzávetőlegesen július elején, két héttel a Natura 2000 előírást követően javasolt. Pontos időpontját a gyep kiszáradásához szükséges kötni. b. a víztől függő gyepeken a kaszálás és legeltetés kombinálása javasolt, kaszálás, majd sarjúlegeltetés sorrendben c. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, valamint növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás- és lágyszárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatott d. gyep felülvetése csak tájhonos, helyben gyűjtött gyepkeverékkel valósítható meg. e. a gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt f. a kaszálási magasságnak a minimum 10 cm javasolt 4. legelőterületek a. a dombokon elhelyezkedő pannon síksági homokgyepeken a legeltetés folytatása javasolt, amit az ott található fokozottan védett és védett növények szaporodásához kapcsolódóan szükséges meghatározni b. a téli legeltetés a területen nem támogatandó c. az itató- és delelőhelyek kijelölését a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatásággal egyeztetve szükséges végezni d. az inváziós fajok – bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudoacacia) – kiszorítása a cserjésedő, fásodó legelőterületekről és a legeltetés fenntartása elsődleges fontosságú 5. fás állományok a. üzemtervezett idegenhonos fafajú erdők felújítása során előtérbe kellene helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést, elsősorban ott, ahol terjedésükkel jelölő, vagy védett értékeket veszélyeztetnek. 6. vízfolyások

12


a. b. c. d.

a csatornák, illetve természetes vízfolyások kotrása nem javasolt amennyiben a kotrás mindenképpen szükséges, azt szakaszosan javasolt végezni a csatornák és természete vízfolyások további mélyítése nem javasolt a kikotort mederanyag elhelyezése, a környező növényzet irtása, kaszálása a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon történhet

Művelési ág szerint: -

erdőterület művelési ág: Kód E05

Kategória egyéb

E06 E07

egyéb egyéb

E08

egyéb

E09

egyéb

E11

egyéb

E12

egyéb

E20

fajvédelem

E25

fajvédelem

E30

állománynevelés

E39 E41 E47 E49

véghasználat véghasználat felújítás felújítás

E50 E51

felújítás felújítás

E61

felújítás

E62

felújítás

Erdőterületekre vonatkozó előírások Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 mes sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A mikroélőhelyek fenntartása. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskóés gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására.

13


E68

inváziós növényfajok visszaszorítása

E69


E70


E72


E76

-

Erdősztyepp-erdők extenzív legeltetése.

vadgazdálkodás Kód VA01

-

Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác (Amorpha fruticosa) kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók.

Kategória

vizes élőhely: Kód Kategória 1

Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki.

Kategória 2

Vizes területekre vonatkozó előírások

14


V01

agrotechnika

V07

területhasználat

V09

vízgazdálkodás

V11 V14

-

halastó halastó

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos.

gyepek: Kód GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13

Kategória 1 korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek

Kategória 2 agrotechnika

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

agrotechnika

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

agrotechnika

Műtrágyázás nem megengedett.

agrotechnika

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

agrotechnika agrotechnika

Szerves trágyázás nem megengedett.

agrotechnika

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.

agrotechnika

Fogasolás nem megengedett.

agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

agrotechnika

Hengerezés nem megengedett.

agrotechnika

Gyepszellőztetés nem megengedett.

agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

15


GY14 GY15 GY16 GY24

GY26 GY28 GY29 GY30

korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

GY33

javasolt mg-i műveletek

GY36

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási

GY57

agrotechnika

Tűzpászták létesítése nem megengedett.

agrotechnika

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

avarosodás megakadályozása

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

GY47

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

GY31

GY45

agrotechnika

legeltetési sűrűség

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. A terület túllegeltetése tilos.

lelegeltetési időszak

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

lelegeltetési időszak

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

legeltetési mód

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

16


előírások GY60

GY71

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás

GY82 GY84

kaszálás kaszálás

kaszálási mód kaszálási mód

GY85 GY87

kaszálás kaszálás

kaszálási mód kaszálási mód

GY88

kaszálás

kaszálási mód

GY92

kaszálás

kaszálási mód

GY93

kaszálás

kaszálatlan terület

GY99

kaszálás

kaszálatlan terület

GY67

GY68

GY69

GY103 kaszálás

legeltetési mód

A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át.

legeltethető állatok

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.


Legeltethető állatfaj: juh.


Legeltethető állatfaj: kecske.

kaszálási időpont

Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési

17


terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY105 kaszálás GY109 kaszálás GY112 kaszálás

GY116 GY117 GY118 -

tisztító kaszálás tisztító kaszálás

Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. tisztító kaszálás Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. rekonstrukció Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges. rekonstrukció Élőhelyrekonstrukció.

szántó Kód SZ01 SZ02

Kategória betakarítás betakarítás

SZ04

betakarítás

SZ05

fajvédelem

SZ07

fajvédelem

SZ10

környezetvédelem

SZ11

környezetvédelem

SZ14

növényvédelem

SZ19

növényvédelem

SZ20 SZ21

növényvédelem növényvédelem

Szántóterületekre vonatkozó előírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig vágható le. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

18


SZ22 SZ24 SZ35

növényvédelem növényvédelem tápanyag utánpótlás

SZ43 SZ44 SZ46 SZ47 SZ48 SZ49

vetésváltás vetésváltás agrotechnika agrotechnika agrotechnika agrotechnika

SZ52

élőhelyrekonstrukció gyepesítés részleletes előírásai gyepesítés részleletes előírásai gyepesítés részleletes előírásai gyepesítés részleletes előírásai

SZ62 SZ63 SZ64 SZ65

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

Művelési ág/kezelési egység Erdő

Gyep

szántó száraz gyep

nedves kaszáló

E08, E09, E11, GY01, GY02, E12, E25, E39, GY03, GY06E76 GY16, GY24, GY26, GY28GY31, GY33, GY71, GY82, GY84, GY85, GY87, GY88, GY92, GY93, GY99, GY103, GY105, GY109, GY112, GY116118 E08, E09, E11, GY01, GY02, E12, E25, E39 GY03, GY05GY16, GY24, GY26, GY28GY31, GY33, GY36, GY45, GY47, GY57, GY60, GY67-69, GY71, GY82,

19

Szántó minden SZ előírás

Vizes élőhely V07

V07


legelőterület

fás állományok vízfolyások

GY84, GY85, GY87, GY88, GY92, GY93, GY99, GY103, GY105, GY109, GY112, GY116118 E08, E09, E11, GY01, GY02, E12, E25, E39, GY03, GY06E76 GY07, GY09GY16, GY24, GY26, GY28GY31, GY33, GY36, GY45, GY47, GY57, GY60, GY67-69, GY88, GY92, GY93, GY109, GY112, GY116118 minden E előírás E39 GY06, GY118 SZ46

minden V előírás

Vadgazdálkodás: (Solymár András – vadgazdálkodási üzemterv) • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: nem meghatározható, mert minimális a nagyvad jelenléte a területen. • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: Jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: Jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: Jogszabályban rögzített megfelelő • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: A területen magaslesek elhelyezhetőek, szórót, sózót a jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének elkerülésével javasolt elhelyezni. • vadföldek kialakítása: nem megengedett • vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem megengedett Vízgazdálkodás • a völgyekben található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni • az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belüli tárolása kerülendő • a csatornák, illetve természetes vízfolyások kotrása nem javasolt • amennyiben a kotrás mindenképpen szükséges, azt szakaszosan javasolt végezni • a csatornák és természete vízfolyások további mélyítése nem javasolt • a kikotort mederanyag elhelyezése, a környező növényzet irtása, kaszálása a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon történhet

20


•

a Kékperjés láprétek (6410) és a Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) védelme érdekében a vizenyős területek lecsapolása kerülendő, a vízelvezető csatornák megszüntetése szükséges.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások a.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer: A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • BA) Extenzív gyepgazdálkodási célprogram

b.

Javasolt agrártámogatási rendszer: Élőhelyspecifikus dotáció. A terület méretéből adódóan pillanatnyilag nem éri meg a gazdának élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett, nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez.

3.3.2. Pályázatok Nemzeti pályázatok érhetők el, általában eszközöket lehet igényelni. Géppark fenntartása azonban 50-60 ha alatt nem éri meg. Ez szintén nehezíti a kis gazdák helyzetét, mivel bérkaszálásnál a kaszálási idő nem kalkulálható olyan jól, és külső körülményektől függ

3.3.3. Egyéb

21


3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Csépi gyepek (HUDI20011) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - a Gerecsei Tájegységtől Csonka Péter 2013. március 20-án személyesen felkereste az illetékes falugazdászokat, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza. - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. A Csépi gyepek Natura 2000 terület három járási hivatal alá is tartozik, melyek közül a Komáromi Járási Hivataltól kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. április 29-én és június 20-án két ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - További tervegyeztetésre 2014. 01. 14-én, a Gerecsei Tájegység egy munkatársával került sor., ahol a veszélyeztető tényezők, és kezelések átbeszélése történt meg.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Csépi gyepek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kisbéri Járási Hivatala Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Oroszlányi Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

-

Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

Gerecsei Tájegység Csép, Nagyigmánd, Szákszend Csép, Nagyigmánd, Szákszend

erdészeti Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatala; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

22

Időpont + kapott észrevétel 2013.04,09.; 2013.06.20. 2014.04.01- 06.30. 2014.07.01-07.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: nincs visszajelzés 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen


Kisbéri Járási Hivatala; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Oroszlányi Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Kisbéri és Oroszlányi Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet.

23


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A projektterület Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a Kisalföldön, azon belül a KomáromEsztergomi síkságon található, az Igmánd-Kisbéri-medence kistáj része. Közigazgatásilag Csép, Nagyigmánd és Szákszend községhez tartozik, annak külterületén helyezkedik el. A tájat alapvetően a lapos dombhátak és széles völgytalpak jellemzik. A védett területek a Szendi-ér, valamint a Csép-ér mentén fekszenek. A terület 4 élőhelyfoltra osztható: -

Pap-tagok: Az első katonai felmérés térképén (1782-83) a területen még egy hosszan elnyúló, mesterséges tavat látunk, melyet vizenyős rétek szegélyeznek. A déli dombsoron száraz legelőt ábrázoltak. A 19. század közepén térképezett „Csépi-éri-tavat” az előzőnél szélesebbnek, viszont inkább mocsarasnak térképezték, mellette vizenyős gyep. A homokdombok egy részét sávszerűen szántották, más része legelő. 1882-ben a gát még látható, de mögötte nem tavat, hanem vizenyősmocsaras területet ábrázolnak. A Nagyigmándot Cséppel összekötő út mentén lakóházakat találunk (a mai Natura 2000 területen kívül, de hozzá közel). A 20. század közepén készült térképen a Csépér már ásott mederben folyik, a dombokra pedig erdőt telepítettek. Kis folton szőlőültetvény is látható. Az egykori puszta épületeit már nem ábrázolják. Ma már csak Csépi-ér bal partján (déli oldal) találunk gyepeket, a másik oldalt teljesen felszántották. Maga a vízfolyás a kotrások miatt mély árokban csordogál, ezért nem táplálja, hanem inkább levezeti a mocsárrétről a vizet. A homokvonulaton a fásítást akáccal végezték, de a fák foltokban nem maradtak meg, így ott ma is homoki gyepeket láthatunk. A mocsárrétet kaszálják, így annak kezelése jelenleg megoldott, viszont a nem kaszált foltokat már teljesen elborítja a magas aranyvessző. A homoki gyepeken nem gazdálkodnak, így ott sem kaszálás, sem legeltetés nincsen és így az akácos foltok felől terjednek a gyökérsarjak. Özönnövények közül a magas aranyvesszőt (Solidago gigantea) kell kiemelnünk, mely gyorsan terjed a kezeletlen üdébb gyepeken – pontosabban jórészt már teljesen el is borította azokat. Egyedei a ritkábban kaszált vizenyősebb mélyedésekben is megjelennek. A másik jelentős özönnövény az akác (Robinia pseudoacacia), mely szárazabb, homoki gyepeken jelent problémát. Ezen a termőhelyen nem érzi jól magát, viszont a telepített foltok felől gyökérsarjak útján terjed és kezelés híján fokozatosan elborítja a megmaradt gyepfragmentumokat.

-

Csépi-gyepek: Az első katonai felmérés térképe (1782-83) Cséptől keletre még hatalmas kiterjedésű gyepterületet ábrázol. A Csépi-ér ezen a szakaszon már ásott mederben folyik, körülötte azonban széles sávban vizenyős réteket térképeztek. Az ér bal partján, a falutól északra kisebb tavat is láthatunk (ez a rész ma szántó). A patak völgyétől keletre a homokvonulaton még nagy kiterjedésű legelők voltak. A 19. század közepére a legelők nagy részét felszántják és homoki gyepek lényegében csak a patakvölgyet kísérő homokbuckákon maradnak. A mesterséges tavat mocsarasnak ábrázolják, látható viszont egy kisebb, természetes tó is a völgy túlsó oldalán. A térképen még látható a vízfolyás eredeti, szabályozás előtti, meanderező medre, mely körül vizenyős rétek húzódtak. A század második felére (1882) a táj jelentősen nem változik: a Csépi-tó még mocsaras, valamivel több a fasor, illetve a legelők területe is némileg növekedik. Megjelennek viszont az első, kisebb erdőtelepítések a korábbi szántókon. A 20. század közepére a tó eltűnik, a Csépi-eret máshová (a mai mederbe) terelik. Az üde gyepek területe jelentősen csökken, vizenyős foltokat már csak elvétve ábrázolnak. A homoki gyepeket befásítják. A század második felében további gyepeket szántanak be, a patak nyugati oldalán minden gyep eltűnik. Napjainkban a gyepek területe már nem csökkent, sőt néhol regenerálódni kezdtek a száraz gyepek a korábbi parlagokon, melyek természetesen magukon viselik viszont a korábbi tájhasználat nyomait: eléggé fajszegények, láthatóan másodlagosak. Nagy részüket sajnos nem kezelik. Az üdébb gyepek egy része nagyon homogén a korábbi intenzív használatnak köszönhetően (felülvetés, trágyázás). Jellemző folyamat a szárazodás is. A mocsárréteket kaszálják, így azok kezelése jelenleg megoldott, viszont a nem kaszált széleken gyorsan terjed a magas aranyvessző. A homoki gyepeken nem gazdálkodnak, így

25


ott sem kaszálás, sem legeltetés nincsen. Jellemző viszont a motocrosszozás, melynek eredményeként a megbontott homoki gyepben gyorsan terjednek a gyomok. -

Szőkepuszta: Az első katonai felmérés térképe (1782-83) a területet fátlannak mutatja, viszont a gyepek még hatalmas kiterjedésűek. A 19. század közepére már kiépülnek a puszták (tanyák). A gyepek egy részét ekkor már felszántják, de még mindig nagy kiterjedésűek. Területük a század második felére (1882) jelentősen csökken, kezd kialakulni a táj mai mintázata. A 20. század közepére a Szőkepuszta melletti száraz gyepeket felszántják (ezek mára visszagyepesedtek, igaz elég jellegtelenek). Napjainkban a száraz gyepek többsége eléggé jellegtelen, fajszegény, egy részük feltehetően vetett, viszont rendszeresen kaszálják őket. A félszáraz gyepek közül a mocsárrétből kiemelkedő sztyeppesedő foltok a jobb állapotúak. Az üdébb gyepek természetessége változó. Egy részük felülvetett, korábban intenzíven kezelt, ezért meglehetősen homogén és fajszegény. Más részük (többnyire a tavasszal vizenyősek) jobb állapotúak, számos színező elemmel. A kettő között előfordulnak széles sávban az átmenetek is. Ezeket az üdébb gyepeket is rendszeresen kaszálják, évente általában kétszer. A terület északkeleti csücskében található nádas ismeretlen okból pusztul, elképzelhető, hogy valamilyen vegyi anyagot engedtek rá. Özönnövények közül jellemző a magas aranyvessző (Solidago gigantea), mely a kezeletlen, üdébb termőhelyű foltokat gyorsan elönti. Néhol terjed az ezüstfa (Elaeganus angustifolia), de egyelőre még nem jelent nagy problémát. Egyelőre szintén nem jelentenek problémát az ültetett ostorfák (Celtis occidentalis) és akácok (Robinia pseudoacacia) sem.

-

Szendi-gyepek: A korábbi katonai térképek tanúsága szerint a mai Natura 2000 terület körül folyamatosan csökkent a gyepek területe. Helyüket a szántók vették át. A táj mintázata nagy vonalakban már a 19. század végére kialakult – a tavak kivételével, mivel azokat csak a 20. században hozták létre. A terület élőhelyek alapján alapvetően a mocsárrétekre és azok degradált származékaira, valamint a löszlejtőkre (és származékaira) osztható. Utóbbiakat ma már régebb óta nem legeltetik. Egy részüket – az enyhébb lejtésű részeken – kaszálják, míg a meredekebb oldalakat időnként felgyújtják (olykor már a vegetációs időszakban). A löszlejtők bizonyos részein megfigyelhető a termőföld lemosódása a felettük található szántókról. A földdel együtt minden bizonnyal a műtrágyák és vegyszerek is lemosódnak, így ezeken a részeken homogén sávok alakulnak ki. Az ilyen jellegű lemosódás minden bizonnyal másutt is létrejön, csak ott nem annyira szembetűnő, viszont károsan befolyásolhatja a még fajgazdag löszvegetációt. A mocsárrétek egy része magán viseli a korábbi intenzív használat nyomait. Ezek többé-kevésbé homogén és fajszegény(ebb) állományok. Természetvédelmi szempontból legértékesebbek a falutól (Szákszend) legtávolabb eső részek. Az üdébb gyepeket rendszeresen kaszálják. Özönnövények egyelőre komolyabban nem fenyegetik az élőhelyeket.

1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten meleg éghajlattípusba tartozik, mérsékelten száraz. 9,8 – 10,2 °C közötti az évi, és 16,5 °C a vegetációs időszak középhőmérséklete. Az évi legmagasabb hőmérsékletek 30 évi átlaga 33,5 – 34 °C, míg a legalacsonyabbaké -16 és -16,5 °C közötti. A sokévi csapadékátlag 550-600 mm. Ebből a vegetációs időszakban mintegy 320-340 mm hullik. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli.

1.1.2. Vízrajzi adottságok A térség a Bakonyból a Dunához folyó patakok vízgyűjtő területe. Eléggé száraz, gyenge lefolyású terület. Az árvizek a tavaszi hóolvadás és a kora nyári esőzések alkalmával jelentkeznek, míg a kisvizek ősszel szokásosak. A területre hatással lehet a Natura 2000 határon ugyan kívül eső Szákszend melletti Névtelen-tó (3ha). A talajvíz mélysége általában néhány méter, mennyisége csekély. Kémiai jellege túlnyomóan kalcium-magnezium-hidrogénkarbonátos. A rétegvíz mennyisége a többnyire agyagos tározó rétegekben csekély.

26


1.1.3. Talajtani adottságok A talaj felszíne hullámos sík, amelyet a víz és a szélerózió egyaránt pusztít. Felszínét löszös-homokos üledék borítja, amely a lejtőkön nem állékony, ezért fokozatosan pusztul. A kistájat az erdő-, csernozjom és a réti talajképződmények mozaikja jellemzi. Nagyigmánd határában egy völgyfenéken szolonyeces típusú szikes található, amelyek növényzete az alföldi szikesekéhez hasonló.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik Élőhelytípus kódja 6260 6410 6440

Élőhelytípus megnevezése Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

Reprezentativitás (A-D) C B B

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6250

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D)

Síksági pannon löszgyepek

Élőhely neve: Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: Jobb állapotú, feltehetően maradvány jellegű homoki sztyeppréteket a térképezett területen csak a Pap-tagok nevű részen találunk. Ezek is csak fragmentálisan, az akácültetvények közötti tisztásokon maradtak fenn. Élőhely területi aránya: 8,72 % Élőhely kiterjedése a területen: 19,22 ha SDF szerint 16,75 ha Élőhely jellemzése: Mivel a homoki sztyepprétek a legszárazabb buckákon alakultak ki, sokáig legelőként hasznosították ezeket az élőhelyeket és nem szántották fel őket. A 20. században azonban faültetvények létrehozásával kísérleteztek rajtuk, így sokuk ennek esett áldozatul. A század közepének „agrárforradalma” alatt a megmaradtak egy részét is felszántották, majd vetett gyepet alakítottak ki a helyükön. A mára megmaradt homoki gyepek jelentős része másodlagos. Ezek korábbi szántóból regenerálódtak. Fajkészletük szegényes, a ritkább és specialista fajok hiányoznak belőlük. Jobb állapotú, feltehetően maradvány jellegű homoki sztyeppréteket a térképezett területen csak a Pap-tagok nevű részen találunk. Ezek is csak fragmentálisan, az akácültetvények közötti tisztásokon maradtak fenn. A homoki sztyepprétek térfoglalása az elmúlt évtizedekben már lényegesen nem csökkent, viszont leromlásuk többfelé megfigyelhető. A leromlás egyik oka a legeltetés elmaradása következtében jelentkező avarfelhalmozódás, mely gyakran a diverzitás csökkenésével jár. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: a legtöbb felmért élőhelyfolt 3-as degradáltsági értéket vesz fel. Élőhely veszélyeztetettsége: a terület közepesen veszélyeztetett.

27


Veszélyeztető tényezők: A02, A03.03, A04.03, B01.02, E01.03, E03.01, F03.01, G01.02, G01.03, I01, J01, K02.01 Élőhely neve: Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Élőhely kódja: 6410 Élőhely előfordulása a területen: Jelentősebb (térképezhető) kiterjedésben csak a Csépi-gyepeken találjuk. Élőhely területi aránya: 0,12% Élőhely kiterjedése a területen: 0.4 ha. SDF adatlap alapján 33,49 ha. Élőhely jellemzése: térképezett területeken ritka élőhelytípus. A múltban a jobb vízviszonyok mellett minden bizonnyal gyakoribb lehetett, de nagyobb állományokat feltehetően akkor sem alkotott. Magának a kékperjének a kisebb, a térképezés léptéke miatt fel sem tüntetett foltjai többfelé megjelennek, gyakran keskeny sáv formájában a vizenyősebb termőhelyeken. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: a felmért élőhelyfoltok 3-as degradáltsági értékűek. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A03.03, A04.03, D02.01.01, E01.03, E03.01, F03.01, G01.02, G01.03, I01, J01, J 02.03, K 01.03

Élőhely neve: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: Szőkepuszta kivételével a térképezett területeken ez a legelterjedtebb közösségi jelentőségű élőhely Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: 90,75 ha. SDF adatlap alapján 33,49 ha Élőhely jellemzése: A múltban (a régi térképek tanúsága, valamint a termőhelyi viszonyok alapján) jóval nagyobb kiterjedésű lehetett, de a lecsapolások és beszántások miatt területe mára jelentősen lecsökkent. Térfoglalása az elmúlt évtizedekben – bár kisebb beszántások megfigyelhetőek – nem változott jelentősen. A vízfolyások csatornázása, mély árokban vezetése, illetve a lecsapoló árkok kialakítása miatt a patakok és erek ma már inkább lecsapolják és nem táplálják ezeket az élőhelyeket. A vízviszonyok jelentősen függenek az aktuális csapadékviszonyoktól. Bár vannak csapadékosabb évek (például 2010), összességében az élőhely szárazodása a jellemző. A kiszáradással párhuzamosan eltűnnek az érzékenyebb fajok, homogenizálódik a növényzet. Mivel a mocsárrétek kiterjedése még viszonylag nagy, a nagyobb hozam érdekében korábban sokfelé intenzíven kezelték ezeket a gyepeket (felülvetés, trágyázás, vegyszerezés). Ez a mocsárrétek leromlásával, homogenizálódásával járt. Bizonyos élőhelyeket ezért már nem is ebbe az élőhelykategóriába soroltunk, hanem a jellegtelen üde gyepek (OB) közé. A két kategória között az átmenet nem mindig egyértelmű. A gyepek többségét ma is kaszálják, évente többször is, ezért az özöngyomok, mint például a magas aranyvessző terjedése nem számottevő. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kaszálatlan szegélyeket viszont már többnyire az aranyvessző dominálja. A térképezett területek mocsárrétjein a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), a réti csenkesz (Festuca pratensis), és a réti perje (Poa pratensis), által (ko)dominált típusok fordulnak elő, melyekben – feltehetően a korábbi kezelésnek köszönhetően – gyakori lehet az árva rozsnok (Bromus inermis), a franciaperje (Arrhenatherum elatius), vagy a csomós ebír (Dactilis glomerata). Utóbbi két faj nagyobb homogén állományokat is alkothat, de ezeket a fajszegény, minden bizonnyal másodlagos gyepeket már nem ebbe az élőhelykategóriába soroltuk. A vizenyősebb részeken kisebb foltokban tömeges lehet a pántlikafű (Phalaris arundinacea), vagy a mocsári csetkáka (Eleocharis palustris). A szárazabb (szárazodó) részeken az Alopecureto-Festucetum pseudovinae és más hasonló szárazgyepi fajokat is tartalmazó állományok találhatóak.

28


Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:az élőhelyfoltok 3-as, illetve 4-es degradáltsági értéket vesznek fel. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02, A03.03, A07, E01.03, E03.01, F03.01, G01.02, G01.03, I01, J01, J 02.03

Élőhely neve: Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: A térképezett területen „klasszikus” löszlejtőket a Szendi-gyepeken találunk. Szőkepuszta közelében a mocsárrétből kiemelkedő löszös dombokon is kialakultak félszáraz gyepek. Élőhely területi aránya: 3,05% Élőhely kiterjedése a területen: 10,22 ha Élőhely jellemzése: Korábban igen elterjedt élőhelytípus lehetett, de ezeket szinte kivétel nélkül felszántották, csak a művelésre alkalmatlan, meredek oldalakon maradtak fenn. Területi kiterjedésük a térségben az elmúlt évtizedekben, sőt igazából az elmúlt bő évszázad során már nem változott. Ezeket a gyepeket korábban legeltették, illetve a lankásabb részeken, lejtőaljakban kaszálták. Mára a legeltetés sajnos teljesen megszűnt, a kaszálás viszont a lankásabb részeken megmaradt (ahol a gépek még biztonságosan tudnak közlekedni). A meredekebb oldalak „kezelését” jelenleg az (olykor már a vegetációs időszakban végzett) égetés jelenti. A lankásabb, korábban feltehetően túllegeltetett részeken a múlt század vége felé „gyepjavításokkal” kísérleteztek, melynek eredményeként ezek a gyepek eljellegtelenedtek. Egy részüket már nem is ebbe, hanem a jellegtelen félszáraz gyepek közé (OC) soroltuk. Az élőhelyet napjainkban veszélyeztető tényezők között az eddig már említett égetés, valamint a legeltetés elmaradása mellett meg kell említenünk a tápanyagok és vegyszerek lemosódását is a gyepek feletti szántókról. Nagyobb esőzések után ennek nyomai igen látványosak és a leginkább érintett részeken a vegetáció feltűnően homogén. A nem kívánatos anyagok lemosódása az érzékenyebb (és rendszerint természetvédelmi szempontból értékes) fajok eltűnéséhez vezet(het). Kezelés gyanánt célszerű lenne ezért egy keskeny, gyepes védősávot kialakítani legalább a legértékesebb folt felett. Ezek a csapadékos évek magasabb vízállásai alatt is szárazon maradnak, és ez feltehetően korábban is így lehetett. A közeli talajvízszint miatt a gyepben üdébb termőhelyet jelző fajok is megjelennek, de összességében a szárazgyepi elemek dominálnak. Nem nevezhetőek „tipikus” löszgyepnek, leginkább az alföldi löszlegelőkhöz hasonlítanak. A rendszeres kezelésnek köszönhetően az özöngyomok terjedésével egyelőre nem kell számolnunk, viszont a mechanikai sérülések nyomán különféle gyomok jelennek meg. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: az élőhely degradáltsági értéke változó, a Szendi-gyep középső részén 5-ös értéket is felvesz, a környező foltok 3-as, illetve 4-es természetességűek, sőt, van, ahol csak 2-es értéket vesz fel. Élőhely veszélyeztetettsége: az élőhely közepesen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A04.03, A07, J01

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfaj előfordulásáról nincs tudomásunk.

29


1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Faj név

Population (A-D)

II.; IV

ürge (Spermophilus citellus)

C

II.; IV

magyar futrinka (Carabus hungaricus)

C

Irányelv melléklete

Faj magyar neve (tudományos neve) ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: II; IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 1-50 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: A 04.03, E01.03

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar futrinka (Carabus hungaricus) Irányelv melléklete: II; IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: A02, B01.02, E01.03, E03.01

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Tudományos név

Védettség (V, FV)

vöröshasú unka

Bombina bombina

V

bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

V

Centaurea scabiosa subsp.sa dleriana

V

budai imola szibériai nőszirom

Iris sibirica

V

Magyar név

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

30


fátyolos nőszorom

Iris spuria

V

kisfészkű hangyabogáncs

Jurinea mollis

V

pókbangó

Ophrys sphegoides

FV

agárkosbor

Orchis morio

V

sömörös kosbor

Orchis ustulata

V

selymes boglárka

Ranunculus illyricus

V

lápi nyúlfarkfű

Sesleria uliginosa

V

pusztai árvalányhaj

Stipa pennata

V

kerecsensólyom

Falco cherrug

FV

A környező párok fontos táplálkozó területe.

kék vércse

Falco vespertinus

FV

Tavaszi vonulásban rendszeresen bukkannak fel vonuló csapatok.

haris

Crex crex

FV

Alkalomszerű fészkelő csapadékosabb években.

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Az adatok beszerzés alatt álnak.

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A tervezési területen korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek (pl. Szendi, Igmándi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Komáromi Állami gazdaság) elsősorban legeltetéssel (szarvasmarha, birka), kaszálók fenntartásával, szántóföldi növénytermesztéssel, kisebb mértékben gyümölcstermesztéssel (szőlő, gyümölcs) és halgazdálkodással foglalkoztak. Megszűnésüket követően a területek magántulajdonba (osztatlan közös tulajdon), illetve gazdasági társaságok tulajdonába kerültek. A területek más rossz példákhoz képest alapvetően jó állapotban, rendszeres használatban vannak. Kaszálás és időszakonként legeltetés a földhasználat. A terület egy kis részén spontán szukcessziós folyamatok indultak el a közeli fehér akác erdőből, míg máshol az idegenhonos lágyszárú fajok hódítják meg a nedves és száraz gyepeket (aranyvessző). Cserjésedés és erdősülés nagy területen nem jellemző. 1.3.3.2. Erdészet A tervezési területen jellemzően kis területi kiterjedéssel magán tulajdonban lévő erdőket találunk, míg a határterületeken állami erdők jellemzőek (Vérteserdő Zrt. Kisbéri Erdészet). Az erdők kizárólag gazdasági rendeltetésűek. Az alacsony dombhátakon és oldalakban nyárfás és akácos állományok dominálnak, de ezen fajok mellett spontán megjelent a bálványfa és az ezüstfa. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás

31


Vadászatra jogosult a Bartusekpusztai Földtulajdonosok Közössége és a Szákszendi Földtulajdonosok Vadászati Közössége. Jellemzően apróvadas területeken gazdálkodnak, de napjainkban a nagyvad is tért hódít. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A felszíni vízfolyásokat tekintve a Csépi- és Szendi-ér a legfontosabb vízfolyás. Vízgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. A Komáromi Vízitársulat látja el a kezelői feladatokat. 1.3.3.5. Turizmus Szervezett túrizmus nincs a területen. Viszont alkalomszerűen a terepmotorozás, quadozás és terepautózás megjelenik. 1.3.3.6. Ipar Nincs a területen. Csak agrárszektor képviselteti magát 1.3.3.7. Infrastruktúra Műút csak a területek határán húzódik és földutakkal ugyancsak nem szabdalt a terület. Beépített, lefoglalt terület nincs. Egyes területrészeken 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül) áthalad a területeken. 1.3.3.8. Egyéb Helyi jelentőségű védett természeti terület nincs a területen. Anyagbánya nincs a területen.

32


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Sopron, 73 pp. Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p.: 616. Riezing N. (2011): A Győr-Tatai Kisalföld erdei: tájtörténet és vegetáció. – Tájökológiai lapok 9(2): 209217. Riezing N. (2012): Adatok a Győr-Tatai Kisalföld flórájához és vegetációjához. – Botanikai Közlemények 99(1-2): 81-102.

33


3. Térképek 1. melléklet: Csépi gyepek (HUDI20011) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Csépi gyepek (HUDI20011) Natura 2000 terület élőhelytérképe

34

A HUDI20011 Csépi gyepek

Recommend Documents