Gyo
Allat r Videk — Kutatac Tudomitg
A FAJGAZDAG, VADVIRAGOS GYEPEK JELENTOSEGE Szeman Laszli Sent Istvan Egyetern, Meze5gazdasag- es Kornyezettudoinanyi Kar, Gyepgazdalkoddsi Tanszek
A termeszetes lawn kialakult asgyep novenyallornanya fajokban gazdag, aminek faiszam osszeteteli aranyat a tennesztesi gyakorlat es a hasznositas intenzitasa a tetmOhelyi adottsagokkal egytitt alapvetoen meghatarozza. (Banszki 1988) Az extenziven, vagy szinte raforditas Welkin hasznalt gyepek noveny allominya, bar fajokban gazdag volt, de alacsony termokepessegiik rniatt keves allatot tudott eltartani, es altalanos volt a velemeny, bogy ezek gondozatlansaza es gyomossaga miatt, killasznalatlan a termokepessegiik. A termakepesseg fokozasa es az allat eltartokepesseg novelese erdekeben megkezdi5dott a gyepek intenzitikalasa, miltragyazasse, eintozessel gyomirto- herbicidek alkalmazasaval. (Baresak et e1.1986, Banszki 1989.) A gyepek novenyfaji OsszeteteIe a miltragya elsosorban a nitrogen — es a gyomirta szerek alkalrnazasanak hatasara csokkent, es eltolodott a fivek aranynOvekedesi ithnyaba.(Szfics 1986). Napjainkban ismet a termeszetes elohely, a fenntarthato gazddlkodas fele fordult az erdeklades. A termeszetvedelrni celok elahely biztositisa, a genbankok megorzO szerepet helyezte a nay fajdiverzitasta gyepeken folyo gazdalkodassal szembeni elvarasok koze.(Frame 1992) Az okologia.i- vagy biogazdalkodas csak a termeszetes gyepeken t2rtott allatok tennekeit hasznalja fel a human elelmezesi celokra. A termeszetvedelem, mar esetenkent alkalmazza az olyan regi, leporoit, de jal bevalt mOdszereket, mint a magpergeteses gyepfelujitAs. Az 1800-as evek vegen (Karoly,R 1899) az 1900-as evek els5 evtizedeiben. ugy Magyarorszagon mint kiilfbldOn (Elliot, R.1908), a gyeptelepitesnel a gyepvetamag keverek osszeallitasiban szarnitasba vettek a fiifelek es pillangos gyepalkotok mellett az egyeb leveles novenyeket is. gondosan kihagyva a gyomszamba mena nov6nyeket. Kutatasainkat teszi idoszoilve, bogy az allami es EU, mezogazdasagi gyeptamogatisi palyazati rendszerek is elonyben reszesitik a termeszetes titon kialakult osgyepeken folytatott extenziv gyeptermesztest, ahot sera, a feliAlvetes sem a termest nOvel6 tapanyag bevitel nem megengedett. Az iajra telepiteseknel is szempont a novenyi fajdiverzitas nOvelest biztosito telepitesi modszerek alkalmazasa, az asgyepesedesi folyamat elosegitese es rneggyorsitasa. (Magyar LE, 2002) Celunk ennek az igenynek a
.1A
— 411at k Videk— latakis — Tudamdni
kielegitese es a szakszerii gyepgazdalkodas elosegitese a flora es fauna egysegenek biztositasaval. Anyag es medszer Fajokban gazdag vet6mag keverekeldcel gyeptelepitesi kisdrletet allitottunk be 1998-ban Geclollon 26 noveny fajjal es harom vetOmag /K1 - K2 — K3I arannyal. A keverekekben a ffifelek aranyat noveltuk a gyep pillang6s es az egyeb ketszikii fajok vet6magaranya pedig ennek rnegfelelaen csOkkent, az egyes fajcsoportok szama nem valtozott. 80%; vadvirag: 15%; takamiany pillang6s: 5%; 21000 db/m 2 mag, 87%; vadvirag: 10%; takallnany pillang6s: 3%; 22300 dbim 2 K2: K3: ffi: 93%; vadvirag: 5%; takarmany pillangos: 2% ; 22900 db/m 2 Akiserltcjanvzgolt,byaerngkv beliili arany hosszUtavon hogyan befoiyasolja a megtelepedett novenyek boritasi aranyvaltoza.sat es a gyomosodast a gyepben. A valtozasokat milyen egyeb tenyez5k hatarozza.k meg. A telepitest tavasszal vegeztiik, es nem tortent sem, tapanyag kiegdszites sera ontozes. Mindharom kevereket harom ismetlesben vetettik. A kontrol parcellakon a gyomosodas ellen takar6 paplant alkalrnaztunk. Az adat-felyetelezesnel a Balazs-fele dominancia-analizist alkalrnaztuk, mellyel folyamatosan figyethet6 a botanikai boritas valtozasa, Balazs (1949). Az evenkenti /E1-E2-E3-E4/ adatokat variancia analizissel ertekeitilk, es gyepalkotO novenycsoportonkent kozoljik Gyomkent kezeltiik azokat a nOvenyeket, amelyek nern jellemzo gyepalkotok, mint az egyeves szantofoldi gyomok kijattik a parlagfa /Ambrosia artemisiifoliai beteleptiI6 egyedeit. A kiserlet fenntartasanal az els6 novedeket a novenyek viragzasa utan kaszaltuk majd a kovetkez6 novedekeket a legeitetesi maga_ssag elerese utan rnegnyirtuk. Figyelemmel kisertil az id6jarasi adatokat es hatasukat a gyep novenyzetere.
Eredmenyek es ertekelesiik 3. abrcin mutatjuk be. A grafikonon j61 Az ereclmenyeket az nyornon kovethet6 a fajcsopertok evenkenti atlagos boritasvaltozasa. A ffifaj-ok adatainak alakuMsa azt mutatja, hogy a tavaszi telepitEs utaik gyenge a itivek boritasa, men a fiatal novenyek a generativ fazis hianya miatt, nem eleg erosek, es vtrsenykepessegilk gyenge, a gyomokkal es a ketszikii gyepalkotokkal szerribeni eln_yom6 kepessegiik nern drvenyesill. A kOvetkez6 evekben a ffivekre jellemz6 boritasnovekedest tapasztaljuk, de a kiserlet harmadik eveben fellepo nyari aszalyos id6jaras visszaesest
47
ity) — Allat — Vida —1Cutatas Tudomag okozott a ffifelek eloretoreseben, ami a kovetkezo ev boritasvaItozasaban figyeIheta meg. A ffifelek boritasa a kiserleti evek alatt koveti a vetornag keverekben alkalmazott aranynovelest, de nem szoritotta ki a telepitett ketszikii fajokat a gyephol.
I_ thbra Az I, keverek neiveny boritAs valtozasa negy ev alatt 100% 90% 80% 70% 60% 50% -I 40% 30% 20% 10% -0% KlE1
K1E2 ••••••
KI E3
Kl E4
■•••■••••-••
0 Fa El KOtszi KJ 0 Gyom 0 Boritatlan Changes of botanical composition in mixture I. Fil: Grass, gyom: weed, ketsziki= dicotiiedon, boritztlair - bare area, mix, E= experiment year,
Az elvetett ketszildiek megtelepedett allornanya fokozatosan novelte a boritasat a gyepben. Megallapithato, hogy a tavaszi vetes eredmenyes, a ketszildiek megtelepedesere elonyos hatissal volt. A megfigyelhet6 fejlodesbeli erely kullinbseg miatt, fokozott figyelmet kellett forditani a telepitett ketszikilek es a betelepulo gyomok egyattes konlcurenciajara a favekkeI szeniben. Az id6jarasi hatasokra nem reagalnak olyan erosen, mint a ftivek, azaz nem esett vissza olyan erosen a borilasuk es a fiivekhez kepest ntivekeclest mutatott. A boritd.si eredmenyek tiik.ri5zik a vetomag aranyt az egyes keverekek kozott. A boritas ez alapjan a vetes elott tervezhet6 es iranyithato. Allomanyuk er6teljes fejtodese alapjan, a ftivek megtelepeddse erdekdben elvegzendo Ryomirto kaszalas utan kapott termes, megfelelo tOmega ertekes termest szolgaItat mar a telepites eveben is, es exert csokkentheti a telepitesi, letesftesi koltsegeket,
Gyep
—
Vidik
—
Kutatar — Tudomdny 2. ana
Az IL keverek noveny boritis valtozasa negy ev Glatt 100% 90% 80%0 70% 60% 50%0 40%a 30%4 20%
K2E4
K2E2 D Fit 0 KetscikCi ❑ Gyom 0 Boritatlan
Grass, gyom: weed, Changes of botanical composition in mixture ketszikii= dicotiledon, boritatlan= bare area, K= mix, E= , year,
3_ abra A III. kevera nOveny boritas vAitozasa negy iv aIatt 100% 90% 80% 70% 60% 50% • 40% 30% 20% 10% 0% K2E1
K2E2
Fu
K2E3
K2E4
1:3 Ketszik0 ❑ Gyom 0 Boritatian
Changes of botanical composition in mixture Fa: Grass, gyom: weed, ketszika= dicotiledon, boritatlan= bare area K= mix, E= experiment year,
49
ye — Allat
Videk — Kutatas Daman]
A gyomok boritasa fokozatosan csokkent az evek folyaman. A tavaszi telepites el8segitette az egy eves gyomok szokdsos beteleped4set a gyepbe, ezert fokozottan iigyelni kellett E.Ivek megtelepedesenek elosegfte - se're a gyomirto kaszaidsok helyes icloben torten6 etvegzesere. Megfigyelheto, bogy a telepitett novenyek fokozatosan szoritjak ki a gyotnokat. Ez f5leg a parlagfii nagy vitalitasaval rnagyarazhatO, mert a boritatlan helyekre a talaj felmelegedese utan folyamatosan, evente beteleptil. A megerasOciatt gyepn.emez es a zarado gyep aliomany gyomelnyornO hatasa csak a harmadik ev utan jelentkezik, mert itt mar tapasztalhato, hogy a megnOvekedett boritatlan terilletek nern foglaljak el az egyeb gyomok, bar lehetosegiik lett volna rd. MegallapithatO, hogy a gyomosoclast a tavaszi telepites a szokasos mertekben elasegiti, es a betelepitett ketszika gyepaikotak nem tucljak visszaszoritani a gyomkonkui - enciat, bar a gyomosodas aranya koveti a telepitett novenyek ailomanyon beliili aranyat. A boritatlan terEllet alakulasa jel szemlelteti a telepitett novenyek ternyereset es a 2,yomosodas csokkenes6t. A kiserleti eredmenyek alapjan osszegezve megallapithatO, hogy a fi.ivek es a gyepalkoto evel5 ketszikilek, beleertve a takamiany pillangosokat is, tavasszal eredmnyesen telepitheteck. A rnagasabb ftiarany kedvezabbe teszi a ftivek meztelepecleset. A telepitett ketszik -iiek es a gyomok egyUttes konkurenciaja a aivek fokozott vecleimet igenyli. Irodalom Balazs F. (1949); Gyepek tertnesbecslese novenyszocioI6giai felvetelek aiapjan. Agrarruclornany,Budapest,l, lsz. 109-118p. Banszki T, (1989): NPK-tniitragy,izs hatasa telepitett gyepen. Agrokernia es Talajtan. .38.1-2. 369-380p, Banszki T.(1988): Novekv6 NrniitrAgyadagok hatisa interiziv, telepitett gyepeken. Novenytermeles, 37.2.129-141p, Barcsak Z. —Kertesz I.(1986): Gazdasagos g -yeptermesztes es hasznositds. Budapest. Mez6gazdasagi Kiada, 260p. Elliot R. (1908): The Clifton Park Sister': of Farming. e' Edition. Sampkin Marshall Ltd. London, Frame J.(1992): Improved Grassland Management. UK. Farming Press_ 275p. Karoly R. (1899): Ret-ds legelomivel6s, Budapest, Foldmilvelestigyi rn. kir. Miniszter, Pallas RT. 1-200p. Magyar I. E. (2002): Vadviragos gyep szerepe a biodiverzids fenntartas,iban, a tajrehabilitaciaban. In: Savor A. — Szernan L. (szerk.): Innovaeio, A Tudomany es a Gyakorlat Egysege az Ezredforclulo Agrariurnaban.. Debrecen. 373 — 37S. p., Szilcs I.(1986): A tniiiragyazas es rnfiveles lia6sa a terrneszetes gyep zermesere ]ejtos terijeten. GATE. Gi5.6-1$1)5. Doktori ertekezes, 123p.
50
Gyep — Allat — Videk — Kutaitis — Thdonuini
IMPORTANCE OF SPECIES RICH WILDFLOWER MEADOWS Summary Intensification of land use in recent decades has to led to substantial reduction in the extent of _species rich pastures and hay meadows. Most indigenous grasses, herbs and wildflowers cannot compete with the aggressive sown grasses under enhanced soil fertility conditions and intensive management. With the development of grassland management, demand increases for establishing plant stands of species rich, whose botanical composition is similar to natural plant communities. The aim of our experiment was to study the spread of weeds and the change of botanical composition in the established stand. We established a pasture of species rich, a mix of dicotyledons (wildflowers) and monocotyledons (grasses), containing 27 different species in different proportions. Compositions of our seed mixtures (SM) were (%): SM1: grass (G) 80; wildflower (WF) 15; legumes (L) 5; SM2: 0 87; WF 10; I, 3;SM3: G 93; WF 5; L 2. Sowing was carried out without the application of fertilisers or irrigation. One half of each test plot was covered with a bio-mulch cover made of cotton and other organic materials. The seeds broadcast on the top of the mulch germinated; their botanical composition was similar to the composition of the original seed-mixture. The germination of weed-seeds was inhibited by the mulch-cover. A botanical analysis was carried out each month between May and Sept. to examine the change of botanical composition. The experiment was carried out over a 4-year period The botanical composition of the traditionally sown plants was similar to the proportion of the original seed-mixture. Results show that a diverse mixture composed of mono- and dicotyledons results in an easy-to-establish, biologically diverse, species rich grassland.
51
