A 6230* élõhelytipus rekontrukciója Fajgazdag Nardus - gyepek szilikátos alapkõzetõ hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein, a KelemenGörgényi Natura 2000-es terület
A 6230* élõhelytipus rekontrukciója - Fajgazdag Nardusgyepek szilikátos alapkõzetõ hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein, a Kelemen- Görgényi Natura 2000-es terület
1. A Natura 2000- es hálózat
RA Natura 2000-es hálózat a Európai közösségek Tanácsa 3. cikkének (1) bekezdése 42/1992 szerint egy összefüggõ, európai hálózat, amely lehetõvé teszi egyes közösségi fontosságú élõhelyek és fajok fenntartását és visszaállítását a megfelelõ állapotba. Így a Natura 2000 hálózat egy európai politikai középpont a természet megõrzésében és a biodiverzitás fenntartásában, számításba véve a regionális sajátosságokat, figyelembe véve a szocio-gazdasági és kulturális kérdéseket.
A Natura 2000-es terület hálozata Romániában
4
2. A LIFE08 NAT/RO/000502 projekt PROJEKT NEVE:
PARTNEREK:
CÉL:
IDÕTARTAM:
A Kelemen- Görgényi SCI elsõbbségi élõhelyeinek kedvezõ védettségi állapotának biztosítása.
A Kelemen- Görgényi Natura 2000 -es terület élõhelyeinek visszaállítása a korábbi állapotukba a fenntarthatatlan antrópikus hatásokkal érintett területeken. A projekt egyesíti három közösségi természetes élõhely visszaállítását, megalapozott intézkedéssel, demonstratív és innovatív módszekkel, amelyek új modelleket szolgáltatnak az Európai Unió hasonló területeinek.
- Maros Megye Környezetvédelmi Ügynöksége -Maros Megye Erdészete
2010 január- 2012 december
A VÉGREHAJTÁSI TERÜLET:
Kelemen- Görgényi Natura 2000-es terület Kelemen-havasok , Görgényi havasok
A PROJEKT ÖSSZEGE:
941 620 , amelybõl 705 744 Európai Únió hozzájárulása a, LIFE+ progranmon keresztül és 235 876 nemzeti társfinanszírozás.
7
3. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A RÉTEKHEZ annál inkább mivel az élõhelyek nagy része másodlagos, a korábbi fás vegetációt(erdõket, cserjéseket) helyettesíti, amelyeket kivágtak. Az emberi tevékenységek pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a legelõk növényközösségeinek a dinamikáját és fejlõdését, ez az egyik fõ tényezõ, amely alakítja a gyepi élõhelyek struktúráját és mõködését, amelyek hasonló körülmények között találhatóak. A társulások ökológiai vizsgálatai során nyert adatok alapján kidolgozhatóak értékelési és gyepi társulást fenntartó módszerek valamint ökológiai helyreállító stratégiák a degradált társulások rekonstrukciójára és a gazdasági körbe való visszahelyezésükre.
Az élõ anyag szervezõdésének szempontjából a réti élõhelyek túlszennyezett, nyitott rendszerek, amelyek állandó anyag, energia és információ cserét valósítanak meg a különbözõ rendszerekkel, amelyekkel kapcsolatba lépnek. A jelenlegi vegetáció a folyamatos idõ és térbeli interakciók eredménye a fajok között valamint a fajok és környezeti tényezõk között
A növényzet jellemzõit a hõmérséklet, alapkõzet, topoigráfia, szervezõdés és idõ függvényében kell tekinteni. A különbözõ növénypopulációk, amelyek egy közösséget alkotnak a helyi flórának csak bizonyos százalékát képezik. Egyike a konzerválási tevékenységek fõ kihívásainak a módszerek és ható tényezõk azonosítása, amelyek meghatározzák egy faj relatív abundanciáját egy növényközösségben, ez szükségszerõ a rétek fenntartási tervéhez,
Az antropikus tevékenységek hatása gyepi élõhelyek strukturájára 1. Hegyvidéki gyepek; 2. Az alullegeltetés hatása a Descampsia cespitosa inváziora; 3. A júhokkal valo túllegeltetés/túltrágyázásnak hatása a Rumex alpinus (lososka) inváziojára
9
3.1. A gyepek szerepei A növények mint a Föld egyetlen önregeneráló energiaforrásai az emberi társadalom fejlõdésének során fontos szereppel bírtak, köszönhetõen a sokrétõ felhasználhatóságnak. A fõ szerepek, amelyekkel a füves élõhelyek bírnak:
a. termelõi szerep - amelynek a növények fotoszintetizáló képessége az alapja, amikor a növény szerves anyagokat állít elõ, amelyeket felhasznál az életmõködései során és raktároz a különbözõ szerveiben, mint vésztartalék. Gazdasági szempontból fontos a növények nettó primer produkciója, amely mutatja a termelt és a sejtekben, szövetekben tárolt szervesanyag mennyiséget. Miután a növény elfogyasztotta az élrtmõködései-
10
hez szükséges mennyiséget az össz termelt mennyiségbõl, ez mutatja a bruttó primer produkciót. A nettó primer produkcó 55% -ra van becsülve a bruttó primer produkcióból. Így a növények és a társulások, amelyeket alkotnak biztosítják a trofikus hálózatok alapját(elsõdleges termelõk), táplálékot biztosítanak a magasabb trofikus szintekneken található élõlényeknek, az elsõdleges fogyasztóknak.
b. környezeti és beállítási szerep - környezeti és beállítási szerep- amelynek alapját a növények közötti interakciókra (és a társulások amelyben találhatóak) és az abiotikus környezetre alapozódnak. Így a növénytársulások befolyásolják a fizikai, kémiai, biológiai tényezõket az egyes társulást alkotó egyedek felépítése, termelése és metabolizmusa által, egy specifikus növényi környezetet alakítanak ki, amely úgy mõködik , mint egy helyi szinten ható szabályozás. A növénytakaró által meghatározott fõ hatások a környezetre a következõk: - mikroklíma szabályozása - és heterotróf növényfajnak, melyek túlélése kizárólag a mikroklíma jellemzõitõl függ, amely megengedi különbözõ számú faj együttélését egy bizonyos területen. Például féltermészetes gyepek, oligo-mezotróf talajokon, mérsékelt égövön található a legtöbb edényes növényfajt kis felületen, a rögzített legnagyobb fajgazdagság 89 faj/m2 (Argentina hegyi legelõin). Az elsõdleges mechaniznmusok, amelynek során kialakult ez a beállítás a következõk: a beesõ napsugárzás elosztása, a csapadék visszatartása és a víztartalom szabályozása és a szél sebességének enyhítése.
- talajképzõdés szabályozása és a talaj védelme - a növénytársulások a mõködésük során egy geológiai réteg és klíma hatására meghatározzák a talajtipusok kialakulását. A növénytakarónak fontos szerepe van a szivárgás, az erózió, iszaplerakódás csökkentésében és az antropogén táj kialakításában. c. Biogeokémiai ciklus szabályozása - a növénytársulások a fõ befolyásolói az elemek körforgásának a természetben és megvalósítják a levegõ gázösszetételének egyensúlyát. d. Zaj szabályozás- a különbözõ hangok szóródása és amplitudójának csökkentése révén valósul meg, csökkentve ezáltal a zajszennyezés hatásait. e. Tájékoztatási szerep - Ez két tényezõben áll: a lehetõség, hogy vizsgálja a törvényszerõségeket, amelyek az élõ rendszerek szervezõdése, mõködése és dinamikája alapjául szolgálnak és az adott modellekbõl, amelyek alapján sok emberi kultúra fejlõdött.
11
4. A 6230* ÉLÕHELYTIPUSFAJGAZDAG NARDUS-GYEPEK SZILIKÁTOS ALAPKÕZETÕ HEGYVIDÉKI TERÜLETEKEN ÉS KONTINENTÁLIS EURÓPAI TERÜLETEK DOMB- ÉS HEGYVIDÉKEIN 4.1. A 6230* élõhelytipus jellemzése Az EUR 27-es kézikönyv szerint és a román Natura 2ooo kézikönyv értelmezése alapján a 6230* élõhelytipus (Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkõzetõ hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein) állandó másodlagos Nardusgyepek által vannak képviselve, amely növénytársulásait különbözõ környezeti körülményekalakítják és nagy az ökológiai változatossága, amely az élõhelynek nagy szerkezetbeli heterogenitást biztosít.
Ebbe az élõhelytipusba azok a gyepek sorolhatóak be, amelyekben a szõrfõ (Nardus stricta) abundancia-dominanciája legkevesebb 2-es a Braun- Blanquet skálán(fitoszociológiai módszer), amely megfelel egy minimum 17,5%-os borításnak. Ebbõl az élõhelytipusból ki voltak zárva az erõsen zavart gyepek, amelyek a túlzott legeltetés miatt degradálódtak. Növénytársulástani szempontból a következõ társulások tartoznak ebbe az élõhelytipusba: Scorzonero roseaeFestucetum nigricantis (Puºcaru et al. 1956) Coldea 1978 (syn.: Festucetum rubrae fallax Puºcaru et al. 1956, Festucetum rubrae montanum Csõrös et Resmeriþã 1960); Violo declinataeNardetum Simon 1966 (syn.: Nardetum strictae montanum Resmeriþã et Csõrös 1963, Nardetum strictae alpinum Buia et al. 1962, Nardetum alpigenum carpaticum Borza 1959); Nardo-Festucetum tenuifoliae Buiculescu 1971; Festuco rubraeAgrostietum capillaris Horvat 1951 subas. nardetosum strictae Pop 1976, Poetum medie-Nardetum strictae Resmeriþã 1987. A jellemzõ fajok közül megemlíthetjük: Agrostis capillaris, Festuca rubra, Nardus stricta, Deschampsia flexuosa, Potentilla erecta, Viola declinata, Antennaria dioica, Danthonia decumbens, Genista tinctoria ssp. tinctoria, Veronica officinalis, Polygala vulgaris, Cerastium fontanum ssp. vulgare, Hieracium pilosella, Viola canina, Plantago lanceolata, Luzula campestris, Carex pallescens, Campanula serrata, Scabiosa lucida ssp. barbata, Carlina vulgaris ssp. vulgaris, Luzula luzuloides ssp. cuprina, Gentiana acaulis, Cerastium fontanum ssp. triviale, Alchemilla glaucescens, Trifolium dubium, Potentilla aurea ssp. chrysocraspeda, Festuca airoides, Festuca nigrescens, Luzula multiflora, Geum montanum etc. Az élõhelytipus növénytársulásai viszonylag nagy ökológai változatosságot mutatnak, amelyet befolyásol a magassági elterjedése is, mivel 500 és 2300 m
tengerszint fölötti magasságok között található meg, xero-mezofil vagy mezofil helyeken, tápanyagszegény, savas talajokon. Az ebbe a csoportba tartozó gyepek a 50-54o közötti lejtõszögõ fennsíkokon, lejtõkön találhatóak meg, a kitettség nem befolyásolja a jelenlétüket. A magashegyi szõrfüvek (Violo declinatae-Nardetum strictae) a Festuca rubra, F. Nigrescens, Agrostis capillaris által védett gyepekbõl fejlõdtek ki, amelyek bejutottak a túllegeltetés miatt. A túllegeltetés a talaj savasodásához és tömörüléséhez vezetett és a jó tápanyag értékõ fajok eltõntek. Ezek helyét a szõrfõ foglalta el. A jelenlegi karbantartás és semlegesítés hiánya és a juhokkal való mértéktelen legeltetés az idõ múlásával nem megfelelõ körülményeket alakított ki azon fajok növekedésére és fejlõdésére, amelyek ökológiai és szociológiai értékkel bírnak. Ugyanezek a feltételek optimális körülményeket teremtettek a szõrfõ (Nardus stricta) betelepedésére és állományának bõvítésére. A szõrfüvek tarackolással a következõ fajokkal társulnak a gyepekben Agrostis capillaris, Festuca rubra és Festuca nigrescens, miközben csökken a szõrfõ abundenciája, majd nitrofil gyepekké alakul Rumex alpinus és Urtica dioica -val. Ennek következtében eltünik a Nardus stricta. Pár év leforgása alatt a tarackoló szõrfüves foltokból visszatelepednek. Mivel a vízhálózat megváltozik megtelepedhet a Molinia caerulea és Juncus fajok. A különbözõ ökológiai tényezõk változása nagy módosulásokat okozhat a gyepszõnyeg és élõhely dinamikájában, emiatt az egyes élõhelytipusok másokkal helyettesítõdnek.
13
4.2. 6230* élõhelytipust veszélyeztetõ fõ tényezõk Az egyensúlyi állapot idõleges, a különbözõ ökológiai tényezõk változása zavarásokat okoz. Emiatt az elsõ szükséges és kötelezõ lépés a megõrzésben a lehetséges zavaró tényezõk azonosítása, amelyek felboríthatják az egyensúlyt az élõhely felépítésében, dinamikájában és mõködésében.
1. A túllegeltetés és alullegeltetés olyan tevékenységek, amelyek nagy zavarásokat okozhatnak az élõhelynél, a legelõknél általában és ezek különösen függenek egy megfelelõ mértékõ legeléstõl. Egy megfelelõ õrzõ terv, normális körülmények között (ami az állatok szám/
14
felületi egység arányát figyelembe veszi, amely szabályozott intenzitáson történik)megvalósítva -jótékony hatással van a 6230* élõhelytipusra. Ezek a jó hatások megmutatkoznak minden szinten: összetételben, minõségben és dinamikában.
Túllegeltetés esetén nagy mértékõ mõködési és összetételbeli változások állnak fenn, ezek a pázsitfõfélék számának csökkenésében és a jó kolonizációs képességõ illetve invazív fajok betelepedésében nyilvánulnak meg. Elsõsorban visszaszorítódnak a jó tápanyag értékõ fajok, emiatt jobban kezdenek fejlõdni a gyomfajok. A gyomok terjedésének még kedvez a talaj struk-
túrájának változása a tarackolás és a talaj szellõzés csökkenése miatt valamint az eutrofizáció (a talaj foszforban és nitrogénben dúsul az állati ürülékbõl). Az alullegeltetés következtében egy lassúbb, nagyobb mértékõ változás észlelhetõ az élõhely szerkezetében, a kompetitív gyomok és invazív fajok kiszorítják az bennszülött fajokat.
2. A legelõk felhagyása egyik legnagyobb vesszélyeztetõ tényezõ a magashegyi gyepeknél, fõleg a nehezen megközelíthetõ helyeknél. Ökológiai szempontból a felhagyásnak ugyanolyan hatásai vannak mint az alullegeltetésnek, annyi különbséggel, hogy a felhagyás során a folyamatok sokkal gyorsabban mennek végbe.
16
Figyelembe véve, hogy a szõrfüves gyepek másodlagosan alakultak ki, maradtak fent egy bizonyos használati módnak köszönhetõen a felhagyásukkal beindul egy gyors szukcessziós folyamat, melynek során a korábban ott található növényközösség telepedik vissza.
Avar felhalmozódás. Az avar felhalAz avarfelhalmozódás hatásai a mozódása az egyik elsõdleges tényezõ, növényekre és a közösségekre lehetnek: amely befolyásolja a szõrfõ abundancia- dominanciáját(Bãrbos 2007). Az avar felhalmozódása egy alaptényezõ, amely szabá- - k ö z v e t l e n – g á t o l j a a c s í r a n ö v é n y e k lyozza a növényi közösségek növekedését és terjedését, a víz szerkezetét, dinamikájt és elpárolgását, megelõzi a talaj és a mõködését (Carson és mag közötti közvetlen kapcsolatot, Peterson 1990, Grime 2001, m e g e l õ z i a z e s õ v í z o k o z t a t a l a j e r ó z i ó t Bãrbos 2007) és fontosabb és védi a talajt a fagyástól, védi a szerepe van a magokat és csíranövényeket a növényközösségek magevõktõl és növényevõktõl kialakításában, mint a tápanyagok biogeokémiai körforgásában (Facelli és Carson 1991, Bãrbos 2007).
16
- közvetett – m i k r o k l í m a s z i n t õ v á l t o z á s o k a t határoznak meg, amelyek a talaj hõmérsékletét és nedvességtartalmát befolyásolják, de a napfény mennyiségét és minõségét is, ezáltal csökkentve a hõmérséklet ingadozást, javítja a talaj nedvesség tartalmát vízstressz esetén és 99%- al csökkenti a talaj besugárzásának mértékét. Az avar mennyisége és minõsége részben meghatározza a talaj felsõ rétegének a felépítését és a beszivárgási tulajdonságait. Így az avarnak fontos szerepe van a tápanyagok biogeokémiai körforgásában.
Az avarréteg vastagságának a növényközösségekre gyakorolt hatásainak mechanizmusai alapján a következõ hatásokat tudjuk elkülöníteni: - fizikai hatások – a mikroklíma változáshoz vezetõ folyamatok eredményei, meghatározza a nõvények kapcsolatát a környezetükkel (Nakamura 1996;Rotundo és Aguiar 2005). Az avarfelhalmozódás térbeli heterogenitást mutat, a növénytakaró heterogenitásának köszönhetõen, az alom eloszlása és lebomlása sem egyenletes, ennek köszönhetõen a mikroklimatikus körülmények heterogének(Facelli et Pickett 1991). - kémiai hatások – az avar lebomlási folyamatait foglalja magába elsõsorban, ez lévén a fõ meghatározója a szén és más tápanyagok elraktározásának és az anyagáramlásnak az ökoszisztémákban(Quested et Eriksson 2006). Az avar lebontása és a tápanyagok felszabadítása szabályozva van az avar kémiai tulajdonságai által, mint a N koncentrációja, C:N arány, P koncentráció, C:P arány, N:P arány, lignintartalom, fenolszármazékok koncentrációja (Aerts et al. 2003). Az avar kémiai tulajdonságait azok a növények adják, amelyekbõl származik, fõleg a domináns fajok. A kétszikõ fajok avarjának erõsebb kémiai hatása lehet, mint a fõféléknek a fitotoxinoknak köszönhetõen és rövidebb idõ alatt felszabadítják a tápanyagokat, mivel a fõfélék lebontása lassúbb. Az avar lebontása befolyásolja a pH-t, az átfolyási vizek kémiai összetételét és prehuminsavak, huminsavak, fluvinanyagok képzõdéséhez vezet(Walsh et Voigt 1977), amelyek a talaj termékenységét növelik.
17
- biológiai hatások – megemlíthetjük a fajok számának és denzitásának csökkenését, befolyásolja a magok csírázását, a csíranövõnyek növekedését, gombás betegségek elõfordulását, allelopátia intenzitását(Xiong et al. 2003;Rotundo et Aguiar 2005) és a talajban élõ gerinctelen közösség dinamikáját. Ugyanakkor befolyásolja a növényközösség intra- és interspecifikus kompetícióját is (Nakamura 1996).
Minõségi szempontból az avar hatása a növény populációkra és közösségekre: - pozitív hatás – a vízzel való ellátottság javul és a hõstressz csökken, tápanyag tartalom növekedik, a magok terjesztése(Foster et Gross 1998; Xiong et Nilsson 1999;Eckstein et Donath 2005;Maret et Wilson 2005;Quested et Eriksson 2006), a szukcesszió elsõ szakaszában az avarfelhalmozódás segíti a csíranövények növekedését(Nakamura 1996). - negatív hatások – az avar mennyiségének növekedésével csökken a fényintenzitás a talaj szintjén (Facelli et Pickett 1991), a nedvesség és hõmérséklet növekedésével a patogén mikroorganizmusok és gombák száma növekedik (Bosy és Reader 1995;Maret és Wilson 2005), gátolja a magok csírázását, fõleg a kis méretûekét, ezek csírázását teljesen gátolja. Mindezek a változások a fajdiverzitás, biodiverzitás és a növénytársulás produktivitásának csökkenését eredményezik (Monk et Gabrielson 1985;Eckstein et Donath 2005).
18
4. A beerdõsülés egy következménye az alullegeltetésnek és a legelõk felhagyásának. Nem megfelelõ kezelés esetén fásszárúak telepednek be rövid idõ alatt. Egyes esetekben (mezõgazdaságra alkalmatlan területek) szándékosan történik az ember által, siettetve a szukcessziót az erdei élõhelyek felé. A gyepek beerdõsödése erõs változást okoz az élõhely szerkezetében és mûködésében. 5. Túltrágyázás, egy nagy fenyegetés az élõhely fenntartása szempontjából, változásokat okoz a talaj tulajdonságaiban és elkezdõdhet egy másodlagos szukcesszió gyomtársulásokkal. A trágyázas a legegyszrûbb és gazdaságosabb módja a gyepek termékenyebbé tételére, amikor a trágya egyenletesen van elhelyezve egy korlátozott méretû
területen az állatok éjszakai, esetenként nappali pihenése, egyhelyben állása során. A valódi trágyázás során a gyepszõnyegben megjelennek magasabb tápanyag tartalmú fajok, amelyek kihelyettesíthetik a Nardus-t. Egy ilyen változás megnyilvánul, ha legalább 3-5 éjszakát töltenek ott az állatok és az állatok mennyisége 1 juh/ m2 vagy 1 tehén/ 6 m2 . A 68 éjszakás határ túllépésével túltrágyázási hatás lép fel, amely nitrofil gyomfajok betelepedéséhez vezet mint a csalán, lósóska, zászpa. A túltrágyázás a masszív nitrát bevitellel a trágyából, a talaj taposása a pázsitfõves élõhelyek kicserélõdnek lósóskás (Rumex alpinus) gyomtársulásokra.
19
5. JAVASLATOK AZ ÉLÕHELYTIPUS HELYREÁLLITÁSÁHOZ ÉS JÖVÕBENI KEZELÉSÉHEZ A Nardus legelõ, akárcsak a legtöbb Natura 2000 élõhely, a tradicionális és éssszerõ felhasználásnak az eredmenye, illetve az élõhelyekre kis hatással levõ kezelésnek.Ebben az értelemben az eldõdleges célja azoknak a javaslatoknak amelyek az élõhelytipusok helyreállítására és jövõbeni kezelésére vonatkoznak az hogy, folytatódjon a legelõk hagyomanyos felhasználása azért, hogy elkerüljük a felhagyást, illetve a mezögazdaság felerõsödjön a gyomirtószerek használatával a csiraképzõdésben stb. Az élõhelytipusok helyreállítására és jövõbeni kezelésére vonatkozó javaslatok kidolgozásánál figyelembe voltak véve a legelõk szerkezeti tulajdonságai, amelyek e javaslatok célját képviselik, illetve a jelenlegi tulajdonsagok és a legelõ tájhasználati háttere.
Ha elfogajuk azt a feltevést, hogy az idõk folyamán a legelõk és a felhasználásuk között szoros kapcsolat létezett (antropo-zoogén hatás), akkor a javaslatok kidolgozásánal figyelembe kell venni a legelõk hagyomanyos felhasználását, amey hozzájárult a legelõk fejlõdéséhez és egy szintben való megmaradásában. Megjegyezendõ, hogy azon javaslatok kidolgozásánál, amelyek a 6230 élõhely restaurációjára illetve megõrzésére vonatkoznak figyelembe kellett venni az európai és a nemzeti törvénykezés korlátait, illetve az élõhely felépítési és mõködési sajátosságait is.
Habár a szakirodalom (Resmeriþã 1959, Buia 1962, Resmeriþã 1963, Resmeriþã és mtsai. 1963, Resmeriþã 1970) megemlít egy sor módszert a Nardus stricta legelõk feljavítására, a megközelítés mégis csak tiszta mezõgazdasági, a tanulmányok fõ oka nem a növényzet megmaradása. Az információ érékesítését korlátolja az Élõhelyvédelmi
Irányelv (1992) és a Natura 2000 javaslatai az élõhelyekre vonatkozóan (Tucker et al. 2008). A helyi jellegõ legelõket illetve, a már lebomlottakat tekintve a legnagyobb kihivást a megfelelõ módszer kiválasztása jelenti az élõhelytipus helyreállitásához és jövõbeni kezeléséhez.
Így beiktatott a javaslatok kiválastztásánál a következõ alapkritériumokat vették figyelembe a 6230* élõhely rekonstrukciójánál: -feleljen meg az európai és nemzeti törvénykezéssel; -a lehetõ megmegfelelõbb informaciókon alapuljon; -tartalmazza ökológiai szempontból a megfelelõ megõrzési célkitõzéseket az élõhely minden tulajdonságára vonatkozóan; -ne legyen összetõzésben az mezõgazdasági- környezeti javaslatokkal; -legyen könnyen alkalmazható és változtatható; -legyen egyszerõ és praktikus egy hatékony alkalmazhatóság érdekében, figyelembe véve a létezõ erõforrásokat(anyagi, humán erõforrás); -könnyítse meg az objektív és szisztematikus megfigyelését a javaslatok hatásának;
2010 május-augusztusában, amikor felmérték a legelõk jelenlegi állapotát az összegyõjtött informaciók alapján 4 csoport
esetleges javaslat került elõtérbe,mindegyik tartalmaz kisebb elõírásokat és specifikus lehetõségeket.
21
5.1. Kezelési tervek
5.1.1. Legelés Egy adott faj ökológiai válaszát, ha nehéz is megjósolni, a legelés figyeleme vehetõ mint "a központi kérdések közül, amelyek befolyásolják a gyepeket megvalósítva a kapcsolatot a produktivitás, fenntartás, gazdasági érték és a biodiverzitás fenntartása között". A legelés egy összetett ökológiai tényezõ, amelynek fontos hatása van a gyepek szerkezetére, mõködésére (termelés, védekezés, konzerválás) és a dinamikájára. Az elsõdleges mechanizmusok, amelyekkel a legelés hatást gyakorol a gyepek szabályozására a következõk: Ø a pázsitfüvek heterogenitását meghatározza a szelektív lombrágás a különbözõ állatfajok táplálékpreferenciája nyomán, egy olyan tény, amely, meghatározza a kompetíciós viszonyokat a növényfajok között, az abundancia- dominancia csökkentésével; Ø új foltok kialakulása, ahova lehetõsége van a kolonizációs fajoknak betelepedni; Ø A tápanyagok többlet bevitele a vizeletbõl és az ürülékbõl közvetlen módon befolyásolja, közvetett módon pedig (a fajok táplálékpreferenciája- a tehenek nem legelnek az ürüléknyomok közelében) a fajok komnpetíció viszonyai; Ø az állatok közvetlenül hozzájárulnak a magok terjesztéséhez. E mérés célja, hogy ellensúlyozza a túllegeltetést és alullegeltetést és van egy ideiglenes módszer, amelyet az élõhelyen a kívánt állapot eléréséigalkalmaznak. A legelõ fajok kiválasztásánál és a UVM (unitate vita mare) által meghatározott egyedszám/ ha figyelembe veszi a legelõ tulajdonságait és az állatok táplálkozási magatartását.
22
23
Az optimálisan legeltethetõ állatok számánk meghatározásakor a legelõk produktivitását vesszük figyelembe, a használat mértékét, a vegetatív idõszak hosszát. Ebben az esetben is több lehetõséget különböztethetünk meg: Ø az állatállomány növelése az alullegeltetett gyepeknél- összefüggésben a gyep legeltetési képességével, biztosítva egy optimális állatmennyiséget hektáranként, de nem többet, mint 1 UVM/ha. Ø csökkentett állatállomány a túllegeltetett gyepeknél- az állatok számának csökkentése az optimális szintig minden részparcellában, anélkül, hogy a legelõk mõködése és szerkezete megváltozna. Ø a legelõ fajok kicserélése(például a juhok cseréje tehénre) teljes mértékben egyeztetve az élõhely szükségleteivel. A különbözõ állatfajok közvetett(preferencia egyes fajok iránt) és közvetlen(a magasság ahol lerágják a füvet, nagy mennyiségõ nitrát bevitel, a taposás különbözõ mértéke) módon befolyásolják a gyepek fajösszetételét. Ezek figyelembevételével ajánlott az állatállomány szerkezetének változtatása, persze figyelembevéve az optimális határokat. Ø rotációs legeltetés két különbözõ területet feltételez, amelyek alternatív módon használhatóak. Ezzel a módszerrel minimalizálható a fajok szelektív fogyasztása és hosszútávon maximalizálódnak a karbantartási esélyek egy magas fajgazdagság eléréséhez. Ø a hagyományos módszereknek megfelelõ legeltetés, legalább a projektben szereplõ területeken, tehát szarvasmarhákkal történõ legeltetés. Ø kontrollált legeltetés, villanypásztorral õrzött területeken.
Mivel a legeltetés legnagyobb problémája a legelési mód, akkor is ha az optimális állateltartóképesség figyelembe van véve hektáranként. A projekt keretén belül, hogy egy
24
egységes és valós legeltetés történjen villanypásztort használunk, amikor ajánlott a legeltetés szarvasmarhákkal és lovakkal.
5.1.2. Kaszálás kézzel A legelõk használata a széna elõállítására az elsõdleges táplálékforrás a háziállatoknak télen. A kaszálás más javaslatokkal szemben egy csomó elõnnyel bír, fõleg ha az elvégzésének a gyakorisagát és a rugalmasságat tekintjõk (Walsh 2003). A kaszálás lehetõvé teszi egy nagyon gazdag erõforrás tárolását (úgy az állatokat, mint a növényeket tekintve), ez a nézõpont tõnik ki a legtöbb tanulmanyból (Fenner és Palmer 1998). A kezelés esetében a legelõk kaszálása, elsõsorban az avarmennyiség csökkenéséhez volt használva, mivel ez helyenként meghaladta a 15 cm-t.
A legelõk kaszálása
Az említett javaslat tekintetében a következõ lehetõségeket különböztethetjük meg:
Ø egyszeri kaszálás egy évben-a hegyi legelõk esetében nagyon elterjedt Ø kétszeri vagy többszöri kaszálás egy évben-csak a szélsõ legelõkre jellemzõ Ø a virágzás és a csirázás elötti kaszálás- a nemkívánt/invazív fajok elterjedésének elkerülése érdekében Ø kaszálás a maghozás után, hogy az eredeti vegetáció fennmaradhasson az elvetett magokból Ø a földterület közepétõl a széléig való kaszálás, ez a módszer csökkenti az állatfajok halálát, lehetõségük van elmenekülni a számukra kevésbé veszélyes környezetbe
25
5.1.3. A talaj termékenységének szabályzása
5.1.4. A nemkivánt/invaziv fajok szabályozása
Egyike a hagyomanyos megtermékenyítési módszereknek a legelõk trágyázása a hegyi és a szubalpin vidéken, ami feltételezi az állatok 2-3 éjszakáig tartó pihenését.Igy az állati vizelet és ürülék hozzájárul a talaj tápanyagokkal való gazdagodásához, fõként nátriummal és foszforral. Az állatok éjszakai pihenése 2-3 napnál tovább ugyanazon a helyen erõteljes eutrofizációhoz vezet, illetve megöli a gyepszõnyeget, ami a vizi növények buja fejlõdéséhez vezet, mint például a Rumex alpinus , Cirsium vulgare, Carduus sp. Stb.
A nem kivánt és az invazív fajok (gyomnönények), attól függetlenül, hogy gyepi vagy fás szárú növények, azokon a legelõkön jelennek meg amelyeket nem megfelelõ módon használnak. A gyep szerkezetére és a müködésére levõ negatív hatással biró gyomnövényeknek fontos szerepük van bizonyos fajok megmaradásában és a müködési diverzitás biztosításában a túllegeltetett gyepeknél. (Callaway et al. 2005). A nem kívánt és az invaziv fajok kiírtása csak kézileg végezhetõ el, az agrár környezeti intézkedések megszoritásai miatt.
A zászpa kézzel eltávolitása
Az összes megemlített javaslat az élõhelyek helyreállításához és jövõbeni kezeléséhez használható egyedül vagy más módszerrel kombinálva, annak érdekében, hogy elérjük a kitõzött célt.
26
A 6230* élõhelytipus rekontrukciója a projekten belül A Kelemen - Görgényi SCI elsõbbségi élõhelyeinek kedvezõ védettségi állapotának biztosítása. Május-augusztusban, az elsõ terepvizsgálatokon a legelõk specifikus felépítésével kapcsolatosan gyõjtöttünk adatokat, illetve a gyep múltjával és azon jellegzetességeivel kapcsolatban, amelyek ökológiai szempontból jellemzik a helyet ahol talalható a legelõ. Az adatok nyomán nyert eredmények a fõbb okokhozvezettek, amelyek a tanulmanyozott legelõ degradációját okozták, illetve az eredmények rámutattak azon javaslatokra amelyek a gyepszerkezet megmaradására jótékony
hatással vannak. Figyelembe véve azt, hogy a két terület amelyen bevezették a 6230* élõhely visszaállítási tervét (magashegyi legelõk a Kelemen-havasokban és Görgény-havasok alacsonyabb gyepjein) léteztek különbségek növényzeti felépitést tekintve illetve az ökológiai kérdések az alap fajokat tekintve, és a degradálódás okai, a két területnek különbözõ restaurációs tervet javasoltak.
A zászpa kézzel eltávolitása
27
5.2.1. 198 ha szõrfüves (Nardus stricta) gyep visszaállítása a Kelemen- havasok szubalpin zónájában
5.2.1.1. Az élõhely kezdeti állapota A 198 hektáros terület szerkezeti és fizionómiai felmérése a LIFE projekt "A KelemenGörgényi SCI elsõbbségi élõhelyeinek kedvezõ védettségi állapotának biztosítása" keretén belül, amely a Kelemen- havasok magashegyi zónájában található a következõket figyeltük meg:
- az elemzett területen 8 különbözõ terület található, amelyek szerkezeti jellemzõkben és felépítésben különböznek:
- 5,71 ha területen a 6230* élõhelytipus minõségi felépítése megváltozott a Deschampsia cespitosa buja fejlõdése 60%-os azzal szemben ahol újra megtalálható, egy átlagos 37,5%-os borítással és fehér zászpával (Veratrum album);
- egy 4,87 ha-as terület a szõrfõ csökkent abundenciájával jellemezhetõ(50%) és a zászpa szórványos jelenlétével;
- egy 2,7 ha-os terület a 623 élõhelyre jellemzõ növénytársulás található meg, amelyek megfelelõ állapotban vannak a megõrzésre;
- 13,4 ha a 4-es zónában a nitrofil fajok nagy számával jellemezhetõ Rumex alpinus és Deschampsia cespitosa) egy megnövekedett eutrofizációs szintet mutatva;
- egy 39 hektáros területet Deschampsia cespitosa által dominált növényzet borít, ahol a Rumex alpinum dominál
- egy megközelítõleg 37,37 ha-os területet Nardus stricta-s gyepek foglalnak el és megfelelõ állapotban van a megõrzésre
30
Veratrum album- al (feher zaszpa) felhalmozott gyep
- egy 55,93 ha terület olyan gyepeket tartalmaz, amelyekben a szõrfõ abundancia- dominanciája 87,5%-os (Braun-Blanquet skálán 5-ös érték), a zászpa abundancia-dominanciája 37,5%-os;
- egy 37,75 ha területen Nardus stricta által dominált gyepek találhatóak meg boróka(Juniperus communis) bevándorlással, amelynek abundancia-dominanciája átlagban 75%, a zászpa aránya nagyon alacsony.
Juniperus communis betelepedése a gzepek helységre
31
5.2.1.2. 2Az élõhely rekonstrukcióját megvalósító tevékenységek A javasolt célok elérése érdekében(a konzerváláshoz megfelelõ állapot visszaállítása) a következõ kezelési tervek voltak javasolva:
1. Kiterjedt legeltetés juhokkal
2. Kiterjedt legeltetés szarvasmarhákkal
3. Kiterjedt/ kontrollált legeltetés lovakkal
4. és kontrollált kezelés szarvasmarhákkal és juhokkal
30
Vilany pásztor/kerités felállitása
A legeltetés június elsején kezdõdött minden évben, augusztus végéig, mivel szükséges egy 34 hétig tartó periódus, az elsõ fagyig. Ez a gyepszõnyeg visszaalakulásáig szükséges periódus, hogy ne csökkenjen a növények túlélési esélye.
Az elsõdleges kezelési terven kívül másodlagos tervek is készültek, amelyek szükségesek voltak az élõhely fenntartása szempontjából. Ezek a következõk:
1. Kézi kaszálás és a széna eltávolítása
2. A zászpa (Veratrum album) kézzel való eltávolítása
A zászpa eltávolítása, amelynek borítása helyenként 3550%-os, a legköltségesebb tevékenység a biológiai ciklusának következtében. A zászpa szaporodhat vegetatívan és szexuálisan is. Ha a növény nem szaporodik szexuálisan egy termõcsúcsot hoz és ebbõl egyetlen növény fog újraképzõdni.
A zászpa eltávolitása nehézséges, az oldalrügy miat
Mikor a növény elvirágzik az apikális
különösebb változást. A növény ezen
merisztémák elhalnak, ezek szerepét 1-3
jellemzõi miatt a zászpa eltávolítása kézzel
oldalrügy veszi át, amelyekbõl új növények
történt
képzõdnek. A
magképzõdés és ezen képzõdmények ter-
kaszálás csökkentheti az
egyedek számát a magképzõdés leállításá-
június
jesztése elõtt.
val, de a populációméretben ez nem okoz
A zászpa kézzel eltávolitása
elején,
virágzás,
36
5.2.1.3. Kapott eredmények
A kezelések alkalmazása utáni elsõ eredmények:
- a nemkívánatos/ invazív fajok abundenciájának csökkenése (Deschampsia cespitosa, Veratrum album, Rumex alpinus)
A zászpa eltávolitásának eredménye, a projekten kivüli helységgel szemben
37
- a legmegfelelõbb módszer a szõrfõ abundenciájának csökkentésére/ kontrollálására a lovakkal való legeltetés volt
Fizionomikus külömbözés egy szörfõvel (Nardus stricta) invadált gyep és egy kontrollált lovakkal legeltetett gyep közöt
38
- a társulást alkotó fajok abundenciájának növekedése (Festuca nigrescens, Agrostis capillaris, Nardus stricta) és a karakterisztikus de kis abundenciájú fajok mennyiségének növekedése (Viola declinata, Potentilla aurea ssp. aurea, P. aurea ssp. chrysocraspeda, P. erecta, Veronica officinalis, Danthonia decumbens, Campanula patula ssp. abietina stb)
Viola declinata Waldst. et Kit.
- a pázsitfüvek diverzitásának növekedése
Hieracium aurantiacum L.
- a tápérték növekedése
39
5.2.2. 111,66 ha fajgazdag Nardus stricta legelõ rekonstrukciója a Görgényi havasok alacsonyabb régióiban
5.2.2.1. Az élõhely kezdeti állapota A 111,66 hektáros terület szerkezeti és fizionómiai felmérése a LIFE projektben "A Kelemen- Görgényi SCI elsõbbségi élõhelyeinek kedvezõ védettségi állapotának biztosítása" a Görgényihavasok alacsonyabb montán régiójában történt. Az egész térség alul volt legeltetve(kevesebb állattal, mint az optimális érték), ami miatt megjelenhettek szétszór-
40
tan Picea abies egyedek. A borítás növekedett a sédbúzának (Deschampsia cespitosa) köszönhetõen, a Festuca rubra, Agrostis capillaris, Nardus stricta fajok abundanciája csökken, szintén alacsony a 6230* élõhely karakterisztikus fajainak a száma.
5.2.2.2. Kezelési tervek az élõhely rekonstrukciójához A javasolt célok elérése érdekében(a konzerváláshoz megfelelõ állapot visszaállítása) a következõ kezelési tervek voltak javasolva:
- Kiterjedt legeltetés juhokkal
Kiterjedt legeltetés júhokkal
- Kontrollált legeltetés szarvasmarhákkal, két változatban a legelési ciklus idõtartamának függvényében
42
Konrolállt legeltetés szarvasmarhákkal
A
legeltetés
június
elsején
zorítását célozta meg, a juhokkal való
kezdõdött minden évben, augusztus
legeltetés a szõrfõ abundenciájának
végéig, mivel szükséges egy 3-4 hétig
növekedését.
tartó periódus, az elsõ fagyig. Ez a
Itt is szükséges volt másodlagos
gyepszõnyeg visszaalakulásáig szük-
kezelések
alkalmazása:
séges periódus, hogy ne csökkenjen a
következõk voltak:
ezek
a
növények túlélési esélye. A marhákkal való
legeltetés
a
szõrfõ
visszas-
1. Kézi kaszálás és a széna eltávolítása
A gyepek kézikaszálása
43
A széna õsszegyõjtése és eltávollitása
2. Picea abies kézzel való eltávolítása
A Picea abiens eltávolitása a gyepekböl
44
5.2.2.3. Kapott eredmények
Az elsõdleges kezelések után kapott eredmények: 1. a nemkívánatos/ invazív fajok (mint a Picea abies) eltávolítása a gyepekbõl (Deschampsia cespitosa)
Gyepnövényzet a projekten kivüli legelön (mai 2013)
Gyepinövényzet amely rekonstrukció kezeléssel rendelkezet a projekten belül
45
46
reabiliáalt gyep, jobb oldalt
nemreabilitált gyep
reabiliáalt gyep, jobb oldalt
nemreabilitált gyep
2. a jelölõfajok abundenciájának növekedése (Festuca rubra, Agrostis capillaris, Nardus stricta) és a karakterisztikus de alacsony abundenciájú fajoké (Viola declinata, Potentilla aurea ssp. aurea, P. erecta, Veronica officinalis, Danthonia decumbens, Campanula patula ssp. Abietina, stb). A Campanula serrata újbóli megjelenése, amely egy karakterisztikus faj.
Potentilla aurea L. ssp. aurea
3. a gyepi fajok fajgazdagságának növekedése
4. a tápérték növekedése
Viola declinata Waldst. et Kit.
47
KÖVETKEZTETÉSEK
- a kapott eredmények függvényében a Deschampsia cespitosa abundenciájának konAnélkül, hogy kimerítenénk egy ilyen kom- trollálása/ csökkenésére plexitású témát, mint amilyen a 6230* élõhely a legjobb eredményeket a rekonstrukciója a bemutatott adatok és a lóval és szarvasmarhával gyüjtött tapasztalat alapján a levonható legeltetés adta(nem válokövetkeztetések: gatósak a növényfajok szempontjából) kombinálva a kaszálással és a szõrfõ tarackok megsema vizsgált területen a misítésével még a virágzás és magok degradálódás fõ oka a nem megfelelõ megjelenése és ezek terjesztése elõtt; a használati mód (felhagyás) és a nem hogy csökkenjen a megfelelõ kezelések (túllegeltetés, zászpa(Veratrum album) populációja a alullegeltetés és túltrágyázás, stb), gyöktörzs kitépése jelentette a legjobb ami egy vastag avarréteg felgyõléséhez megoldást a növény virágzása és vezetett, amely elõpsegítette a nem maghozása elõtt. Így megakadálykedvezõ/ invazív fajok terjedését, ozható a maggal való és a vegetatív csökkenti a fajspecificitást, karakter- szaporodása is; isztikus fajok számának csökkenése, - a zászpa kaszálás során megsokamelyek beindítják az élõhely áta- szorozódik (vegetatív módon és lakulását egy másik növényközösségé; magokkal is); - a kezelési tervek leszögezése a - a júhokkal(szelektív táplálkozási területek rekonstrukciójával kapcso- mód) való legeltetés, ha optimális a szálatosan figyelembe kell vegyék a muk facilitálja a szõrfõ fejlõdését, így szerkezeti, mõködési és dinamikai sikeresen alkalmazható a 6230* élõhely jellemzõit és az élõhelyek/ élõhely rekonstrukciójára azoknál a gyepeknél, fragmentumok ökológiai jellemzõit; ahol az abundenciája 25 %. A nem - a legjobb kezelési tervek(ame- megfelelõ legeltetés a gyep degradályeknél lehetséges a a kívánt ered- ciójához vezethet, a szõrfõ monodommény elérése) kiválasztása, mögött inánssá válik, így a pázsitfüvek egy dokumentációs szakasz áll (a gyep fajgazdagságának csökkenéséhez vezet; szerkezetérõl, a degradáló tényezõkrõl, - a periódikus vagy idõnkénti a gyep jelenlegi állapotáról, a korábbi kaszálás szükséges az avarréteg tájhasználatról és az anyagi, humán és vastagságának csökkentéséhez,így technikai forrásokról); könnyebben végbemehet a tápelemek - hogyha elkészül egy általános biogeokémiai ciklusa; kezelési terv a terület rekonstruk- a jelenlegi támogatások szintje a ciójára/konzervációjára vonatkozóan tulajdonosoktól/kezelõktõl nem ennek az alkalmazása a különbözõ elégséges a szükséges agrárterületeken különbözõ kell legyen;
környezeti tevékenységek elvégzéséhez, a kívánt rekonstrukciós állapot eléréséhez. Mindamellett, hogy megtörténtek a megfelelõ törvénykezési lépések még léteznek egyes nézõpontok, amelyeken javítani szükséges. Az elsõdleges javaslataink: 1. Egyes körülmények mozgósítása annak érdekében, hogy élvezzék a hasznát a mezõgazdaságikörnyezeti fizetéseknek - a július 1. dátum megszüntetése, amikor elkezdhetõ a gyepek kaszálása. Ez azért fontos mert sok esetben szükséges a kaszálás korábbi kezdete, például olyan gyepeknél, ahol a nem kívánt fajok ennél a dátumnál hamarabb virágoznak, hogy csökkenthessük a terjedésüket; a megadott 1 UVM/ ha helyett minden egyes legelõnek megfelelõ legelõ állatmennyiség megállapítása, mert bizonyos esetekben evesebb, más esetekben több állat(rövid periódusra) jelenléte szükséges; - lehetõség, a kis méretõ (2300 kg) géppel való kaszálásra olyan területeken, amelyek nagyméretõek és felhagyottak, az avarréteg csökkenésének érdekében. A kézzel való kaszálás nagyon költséges és alacsony a hatékonysága (1ha lekaszálásához 6-8 ember-nap szükséges, megközelítõleg 50 euró/napember). Gépi kaszálással növekedne a hatékonyság és csökkennének a költségek. 2. A kezelési terv és monitorozás kötelezése legalább a legelõként
használt gyepeknél. Ezek az élõhelyen kell készüljenek a szakértõk által, a kezelési tervek figyelembe kell vegyék a területek sajátosságait. 3. A Mezõgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásának a megszabása a Magas Természeti Értékõ Területek tanusítvány kiadásával. Az összes legelõ, amely megfelel a támogatás kritériumoknak a 2.1.4-es Javaslat alapján nem tartozik ebbe a csoportba. A mi véleményünk szerint minden legelõtulajdonos meg kell kapja a bizonyítványt, hogy megkaphassa a támogatást. 4. Egy új csomag bevezetése a 2.1.4-es javaslatba a közösségi jelentõségõ élõhelyek megfelelõ állapotban való konzervációja. Ez a csomag csak egyszer igényelhetõ a legelõ tulajdonos/kezelõ által, a Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerzõdési periódusában új szerzõdést kell kötni a Mezõgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséggel. A kárpótlás szintje sokkal magasbb kell legyen (sokkal magasabbak a rekonstrukció költségei, mint a rekonstrukciós állapotba való helyezés költségei). Ezeknek a kárpótlásoknak a szintje valós kell legyen és fedje a javasolt célkitõzések költségeit.
49
Felhasznát irodalom *******. 1992. Council Directive 92/43/EEC of 21 May 1992 on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora. *******. 2010. Ordin nr. 30 din 8 februarie 2010 pentru aprobarea bunelor condiþii agricole ºi de mediu în România. in M. A. º. D. Rurale and M. M. º. Pãdurilor, editors. Monitorul Oficial. *******. 2011. Programul Naþional de Dezvoltare Ruralã 2007-2013, versiunea consolidatã iulie 2011. Pages 1-874. Ministerul Agriculturii ºi Dezvoltãrii Rurale. Aerts, R., de Caluwe, H. Beltman, B. 2003. Plant community mediated vs. nutritional controls on litter decomposition rates in grasslands. Ecology 84:3198-3208. Austin, M. P. 2005. Vegetation and environment: discontinuities and continuitis. Pages 5284 in E. van der Maarel, editor. Vegetation ecology. Blackwell Publishing, Oxford. Bãrbos, M. I. 2007. Studii privind cenologia ºi ecologia pajiºtilor montane din judeþul Maramureº. Universitatea “Babeº-Bolyai”, Cluj Napoca. (Bãrbos and Sima 2008, Bãrbos and Târziu 2009, Bãrbos 2010) Bãrbos, M. I. 2010. Aspecte privind ecologia pajiºtilor din zona montanã. Pages 122-150 in T. Maruºca, editor. Reconstrucþia ecologicã a habitatelor de pajiºti ºi terenuri degradate montane. Editura Universitãþii Transilvania din Braºov, Braºov. Bãrbos, M. I. Sima, N. F. 2008. Recomandãri de management pentru habitatul 6230* - Pajiºti de Nardus stricta bogate în specii pe substraturi silicioase. Braºov. Bãrbos, M. I. Târziu, D. R. 2009. Recomandãri de monitorizare pentru habitatul 6230* - Pajiºti de Nardus stricta bogate în specii pe substraturi silicioase. Braºov. Bosy, J. L. Reader, R. J. 1995. Mechanisms underlying the suppression of forb seedling emergence by grass (Poa pratensis) litter. Functional Ecology 9:635-639. Buia, A. 1962. Pajiºtile din Masivul Parîng ºi îmbunãtãþirea lor. Editura Agro-Silvicã, Bucureºti. Callaway, R. M., Kikodze, D., Chiboshvili, M. Khetsuriani, L. 2005. Unpalatable plants protect neighbors from grazing and increase plant com-
50
munity diversity. Ecology 86:1856-1862. Carson, W. P. Peterson, C. J. 1990. The role of litter in an old-field community - impact of litter quantity in different seasons on plantspecies richness and abundance. Oecologia 85:8-13. Cristea, V., Gafta, D. Pedrotti, F. 2004. Fitosociologie. Editura Presa Universitarã Clujeanã, Cluj Napoca. Eckstein, R. L. Donath, T. W. 2005. Interactions between litter and water availability affect seedling emergence in four familial pairs of floodplain species. Journal of Ecology 93:807-816. Facelli, J. M. Carson, W. P. 1991. Heterogeneity of plant litter accumulation in successional communities. Bulletin of the Torrey Botanical Club 118:62-66. Facelli, J. M. Pickett, S. T. A. 1991. Plant Litter - Light Interception and Effects on An OldField Plant Community. Ecology 72:1024-1031. Fenner, M. Palmer, L. 1998. Grassland management to promote diversity: creation of a patchy sward by mowing and fertiliser regimes. Field Studies 9:313-324. Florian, C., Kasal, A., Werth, E. Peratoner, G. 2011. Strategies for mechanical weed control of False Hellebore (Veratrum album L.). Grassland Science in Europe 16:178-180. Foster, B. L. Gross, K. L. 1998. Species richness in a successional grassland: effects of nitrogen enrichment and plant litter. Ecology 79:2593-2602. Gafta, D. Owen, M., editors. 2008. Manual de interpretare a habitatelor Natura 2000 din România. Editura Risoprint, Cluj Napoca. Grime, J. P. 2001. Plant strategies, vegetation processes, and ecosystem properties. John Wiley & Sons, Ltd. Hector, A., Beale, A. J., Minns, A., Otway, S. J. Lawton, J. H. 2000. Consequences of the reduction of plant diversity for litter decomposition: effects through litter quality and microenvironment. Oikos 90:357-371. Hoorens, B., Aerts, R. Stroetenga, M. 2002. Litter quality and interactive effects in litter mixtures: more negative interactions under elevated CO2? Journal of Ecology 90:1009-1016. Hoorens, B., Aerts, R. Stroetenga, M. 2003a.
Does initial litter chemistry explain litter mixture effects on decomposition? Oecologia 137:578-586. Hoorens, B., Aerts, R. Stroetenga, M. 2003b. Is there a trade-off between the plant’s growth response to elevated CO2 and subsequent litter decomposability? Oikos 103:17-30. Maret, M. P. Wilson, M. V. 2005. Fire and litter effects on seedling establishment in western Oregon upland prairies. Restoration Ecology 13:562-568. Maruºca, T. 1982. Studiul geobotanic ºi tipologic al nardetelor din judeþul Braºov. Institutul Agronomic “N. Bãlcescu”, Bucuresti. Maruºca, T. 2008. Reconstrucþia ecologicã a pajiºtilor degradate. Editura Universitãþii Transilvania din Braºov, Braºov. McAlpine, K. G. Drake, D. R. 2003. The effects of small-scale environmental heterogeneity on seed germination in experimental treefall gaps in New Zealand. Plant Ecology 165:207-215. Monk, C. D. Gabrielson, F. C. 1985. Effects of shade, litter and root competition on old-field vegetation in South-Carolina. Bulletin of the Torrey Botanical Club 112:383-392. Nakamura, T. 1996. Ecological relationships between seedling emergence and litter cover in the earliest stage of plant succession on sandy soil. Ecological Research 11:105-110. Pop, I., Cristea, V. Hodiºan, I. 2002. Vegetaþia judetului Cluj (Studiu fitocenologic, ecologic, bioeconomic ºi eco-protectiv). Contribuþii Botanice XXXV:5-254. Quested, H. Eriksson, O. 2006. Litter species composition influences the performance of seedlings of grassland herbs. Functional Ecology 20:522-532. Resmeriþã, I. 1959. Principalele tipuri de pajiºti din Maramureº ºi aprecieri asupra valorii lor furajere. Probleme zootehnice ºi veterinare 9. Resmeriþã, I. 1963. Studii de vegetaþie pe pajiºtile din Maramureº. Studii ºi Comunicãri de Biologie 2:223-255. Resmeriþã, I. 1970. Flora, vegetaþia ºi potenþialul productiv pe Masivul Vlãdeasa. Editura Academiei RSR, Bucuresti. Resmeriþã, I., Lupºa-Drãgan, V. Calancea, L. 1963. Contribuþii la studiul biologic, fitocenologic
ºi agrotehnic al nardetelor din Transilvania. Comunicãri de Botanicã 2:7-62. Rook, A. J., Dumont, B., Isselstein, J., Osoro, K., WallisDeVries, M. F., Parente, G. Mills, J. 2004. Matching type of livestock to desired biodiversity outcomes in pastures - a review. Biological Conservation 119:137-150. Rotundo, J. L. Aguiar, M. R. 2005. Litter effects on plant regeneration in arid lands: a complex balance between seed retention, seed longevity and soil-seed contact. Journal of Ecology 93:829-838. Schaffner, U., Kleijn, D., Brown, V. MüllerSchärer, H. 2001. Veratrum album in montane grasslands: a model system for implementing biological control in land management practices for high biodiversity habitats. Biocontrol News and Information 22:19N-28N. Tucker, G., Anastasiu, P., Bãrbos, M. I., Gafta, D., Goriup, P., Mountford, J. O., PaucãComãnescu, M. Stãnciou, P. T. 2008. Outline proposals for Natura 2000 conservation measures under the National Rural Development Programme. Walsh, A. J. 2003. Grassland Management Plan World’s End Hingham, Massachusetts. The Trustees of Reservations. Walsh, R. P. D. Voigt, P. J. 1977. Vegetation litter - underestimated variable in hydrology and geomorphology. Journal of Biogeography 4:253-274. Watkinson, A. R. Ormerod, S. J. 2001. Grasslands, grazing and biodiversity: editors’ introduction. Journal of Applied Ecology 38:233-237. Wilson, J. B., Peet, R. K., Dengler, J. Pärtel, M. 2012. Plant species richness: the world records. Journal of Vegetation Science 23:796-802. Xiong, S. J., Johansson, M. E., Hughes, F. M. R., Hayes, A., Richards, K. S. Nilsson, C. 2003. Interactive effects of soil moisture, vegetation canopy, plant litter and seed addition on plant diversity in a wetland community. Journal of Ecology 91:976-986. Xiong, S. J. Nilsson, C. 1999. The effects of plant litter on vegetation: a meta-analysis. Journal of Ecology 87:984-994.
51
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 3.1. 4.
4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.2.
5.2.1. 5.2.1.1. 5.2.1.2. 5.2.1.3. 5.2.2. 5.2.2.1. 5.2.2.2. 5.2.2.3.
A Natura 2000- es hálózat ........................................... A LIFE08 NAT/RO/000502 projekt ................................ Általános szempontok a rétekhez .................................. A gyepek szerepei ........................................................ A 6230* él?helytipus- Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapk?zet? hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein ....................... A 6230* él?helytipus jellemzése .................................. A 6230* él?helytipust veszélyeztet? f? tényez?k ............ Javaslatok az él?helytipus helyreállitásához és jöv?beni kezeléséhez ................................................................. Kezelési tervek ............................................................ Legelés ....................................................................... Kaszálás kézzel ............................................................ A megtermékenyités szabályzása ................................... A nemkivánt/invaziv fajok szabályozása ........................... A 6230* élõhelytipus rekontrukciója a projekten belül A Kelemen - Görgényi SCI elsõbbségi élõhelyeinek kedvezõ védettségi állapotának biztosítása.......................... 198 ha szõrfüves(Nardus stricta) gyep visszaállítása a Kelemen- havasok szubalpin zónájában ......................... Az élõhely kezdeti állapota ............................................ Az élõhely rekonstrukcióját megvalósító tevékenységek .... Kapott eredmények ...................................................... 111,66 ha fajgazdag Nardus stricta legelõ rekonstrukciója a Görgényi havasok alacsonyabb régióiban ..................... Az élõhely kezdeti állapota ........................................... Kezelési tervek az élõhely rekonstrukciójához .................. Kapott eredmények ...................................................... Következtetések ........................................................
2 6 8 10
12 12 14 20 22 22 25 26 26
27 28 28 32 37 40 40 42 45 48
Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Tel:+40265-314984
[email protected], www.lifemures.ro Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság Tel:+40265-269093,
[email protected] Szerzõk: Atena Groza, Calin Cengher, Cristian Domsa, Marius Bãrbos Jelen kiadvány anyaga nem képviseli kötelezõ módon az Európai Unió hivatalos álláspontját és a "Kiemelt elõhelyek kedvezõ védettségi állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény élõhelyvédelmi területen" címû LIFE08/NAT/RO/000502 pályázat keretén belül valósult meg.