BUDAPEST-CSEPEL
ONKORM~YZATA
BUDAPEST-CSEPEL ~NKORMANYZATA 911994.(111.29.)Kt rendelete
a Tamariska-domb vCdette nyilvAnitAsAr61
Budapest-Csepel ~ n k o r m i n ~ z a t a 911994.(111.29.)Kt rendelete
Budapest-Csepel ~ n k ~ r m i n ~ z a t i nKtpviselb-testiilete ak az 1990. C v i LXV. tv. 1. 5. (1) bek. Cs a 8. 5. (1) bek., az 1991. i v i XX. tv. 80. 5. i s a 85. 5. (1) bek. a.1-b.1 pontja, valamint a 147. 5. (2) bek. alapjin hozott 2411992. (1.38.) Korm. rendelet 2. §-ban foglalt felhatalmazas, valarnint a termCszetvidelernrbl sz61o 1982. i v i 4. sz. tvr. vkgrehajtishra kiadott s az 5811986. (XII.10.) MT. rendelettel rnodositott 811982. (111.15,) MT. rendelet 9., lo., 11. Cs 12. alapjan az alabbi rendeletet alkotja.
Helyi jelentbsegii termeszetvedelrni teriilette nyilvhitja Budapest-Csepel kozigazgatasi hatirain beliil a Kiralyerdb virosreszben a Fenyves u., Gesztenyes u., Damjanich u., Harsas u. es Kokenyes u. a1tal ovezett teriiletet "Tarnariska-dornb Termeszetvt5delrni Teriilet" neven. A teriilet helyrajzi s z h a 20675912, kiterjedkse 5,9575 ha (59.5750 rn?), tulajdonosa a Csepeli Z)nkormanyzat.
A vedette nyilvinitas elsddleges celja az, hogy rneg6riznik a Duna jegkorszaki
teraszrnaradvinyin a tovabbi fdldtorteneti korokban kialakult futohornok-buckas dornborzat maradviny-teriiletet a hozza tartozo, jellegzetes hornokpusztai gycptarsulas noveny- es allatvilagaval, az egykor naby kiterjedesii, de ma rnir e tajegysegen rnashol rnegsernrnisiilt, kiilonleges felszini formacioval. A teriilet rendkiviili erteke, hogy nagyvarosi koriilrnenyek kozott fennmaradt egy kicsiny, termeszetes "sziget", amelyhez hasonlot sem Csepelen, sern a Gviros mas keriileteiben nern talalunk. A rneg fennrnaradt termeszeti krtekek meg6rzCse
-
a sokiranyu veszelyeztet6 tevekcnyseg megakadalyozasa, illetve rnegelbzese csak az intermenyes termeszetvidelrni oltalorn ala helyezessel valosithato rneg.
-
A termeszetvkdelmi teriilet megovasa, Grzkse, fenntartasa, fejlesztese 6s bemutatasa a Csepeli Onkorminyzat P o l g h e s t e r i Hivatalinak feladata.
A termkszetvCdelmi kezelks koltskgeit Budapest-Csepel Onkorminyzata eves koltskgvetkseben biztositja.
(I) A termkszetvkdelmi teriilet fenntartiska ks fejlesztkskre termeszetvedelmi kezelksi tervet kell kksziteni. Err61 a Polghesteri Hivatal intkzkedik. L
(2) A teriiletet el kell latni a vkdettseget es a tilalmakat jelzd, valamint a latogatok utbaigan'tasat szolgalo tajekoztato tablikkal, illetve a sziiksiges technikai felszerelCsekkel/berendez~sekkel.
A 2411992. (1.28.) Korm. rendelet 3. 9. b.1 pontjaban foglaltak alapjin a termeszetvkdelmi teriilettel kapcsolatos elsdfoku hatosagi jogkort a 811982. (111.15.) MT. sz. rendelet 10. 9. (4) bek., 14. 5. ( I ) Cs (2) bek., a 17. 9. (2) bek. Cs a 19. 9. alapjin indult iigyekben a polgirmester; a 18. 5. ( I ) bek., 20. $. i s 2 1. §., a 3 1. $. (2) bek. c.1 pontja valarnint az 1982. evi 4. tvr. 20. 9. alapjin indult iigyekben a jegyzd gyakorolja.
E rendelet kihi~detisenapjin 1kp hatdyba.
polgirmester \*-\... : ..** * ZiradCk: Kihirdetve 1994. mkcius 29-611.
A Tamariska-domb a foldtorteneti mult fontos korszakainak fiviros teriileten kozel eredeti formaban kizarolag itt fennmaradt taniija. Vedette nyilvanitasat kdzettani, domborzat-genetikai 6s botanikai ertekei indokoljak. Alapkdzete a Duna jegkorszaki kavicsos volgyfenekenek maradvhnya, amelyre folyami homok iilepedett 6s alakult magasabb teraszfelszinne. A kesdbbi foldtorteneti korokban ezt a szelhordta futbhomok magasitotta tovabb.
Az igy kialakult homokbuckas eletterben jellegzetes noveny- 6s alllatvilag telepedett meg. Ez a felszini formakincs es eldvilhg jellemczte az egykori Kirhlyerdtit a LY. szhzad 30-as eveiben megindult kpitkezisekig. A Tamariska-domb a civilizacios hatasok dacha meg ma is drzi az eredeti homokbuckas felszin jelleget, hangulatat, amelyet a legmagasabb halom alatti epitrneny sem zavar alapvetden. Emellett innen szep kilatas nyilik nemcsak a komyekre, hanem a Budai hegyvidekre is. A genetikai talajtipusok koziil a rozsdabarna erddtalaj-maradvhyok az egykori gyertyanos - tolbyes erddallomanyok letere, az uralkodo futohomok pedig a kesdbb kialakult homokpusztabyep-vegetaciora utalnak. A Tamariska-domb homokbuckainak novenyzetc mig ma is igen gazdag eredeti, homokpusztai novenyfajokban. B h fasszini novenyek koziil csak a sziirke nyar (Populus canescens) i s az embibis galagonya (Crataegus monogyna) fordul el6 a nehai novenytirsulasbol,. a Iagyszhii flora ma .is igen valtozatos i s botanikailag rendkiviil ertekcs. Kiemelendd jelentdsegiiek a homokpuszta-gyepben a pannoniai endemikus (bcnnsziilott), vagy subcndcmikus floraelemek. Ezek koziil a magyar csenkeszt (Fcstuca vaginata; vedett faj), a homoki imolat (Centaurea arenaria), a budai imolat (Centaurea sadlcriana), a merev csenkeszt (Festuca wagneri) es a gyapjasbakszakalt (Tragopogon floccosus) emlithetjiik.
Ritka, meditemin flbraelem a birinypirositb (Alkanna tinctoria, vedett faj). Szabalyos gyepkepza a homoki h a l h y h a j (Stipa sabulosa; vedett faj). 'Tovabbi vedett novenyfajok: homoki fatyolvirag (Gypsophila arenaria), hegyi h a l h y h a j (Stipa pennata). A homokpuszta-gyep fajainak meglepaen gazdag populacibi igen irtekes novinyi gin-allomhyt kepviselnek. A teriilet fas-bokros reszei jelentas faj- es egyedszhu madhmilhg s z h i r a n ~ j t a n a kfeszkelb 6s t~plalkozbteriiletet. Kiemelkeda jelentaskge van a Tamarisks-dombnak az iskolai oktatas 6s neveles teren. A Csepelen miikod6 "Kek Okosuli 6s OktatokozpontV-nakez a legfontosabb gyakorlati bemutatb es megfigyeldbhzisa a termeszet- es kornyezetismereti kepzesben, ezirt megarzese a jov6 generaciok szemlCletformalasa szempontjabol sem kozombos. A vedelem tovabbi celja a latogatok s z h i r a torten6 ismeretterjesztes, a termeszetes kornyezetvedelmi irhnyultsagu tudatformalas, a tudominyos kutatas elGsegitese, osszehangolva a szabadid6 hasznos, kultkdt eltoltksit biztosito es a teriilet adottsagaihoz igazodo lehetasegekkel. Az erre vonatkozo intezkedesek koret a Rendelet 5.5-aban el6irt termeszetvedelrni
kezelesi tervben, valamint a helyreallitasra es fejlesztksre vonatkozo tervekben rogziteni kell. Kiriilyerdd kiilonleges termeszeti sajatosshgaira es tudominyos ertekeire az egyetemek mir a szizad elejen felfigyeltek, s az ezek maradvinyait ma is 6rz6 Tamarisks-domb intezmenyes vedelme tobb, mint 15 ev ota napirenden szerepel. Igen sulyosak a termeszetkirositas kiilonfele jelensigei: h a l h y h a j - es fatyolvirag tiltott gyiijtese, falopas, gyepfcltorcs, tcrepmotorozas es kerekpirozas, szemetlerakas stb. Sorsira hagyva a Tamarisks-domb kiemelkedd ertekei pusztulasra vannak itelve, veszend6be mennek, vedette nyilvanitasa ezirt nem tir tovhbbi halasztast.
