E-számvitel 2016.február
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VIII. évfolyam 2. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− A 2015-ös üzleti évről készülő beszámoló rendezése a 2016-os szabályok alapján I. rész
Olvasóink kérdezték −− Időszakos ügyletek elszámolása őrző-védő tevékenység esetén −− Tőkeleszállítás számviteli rendezése −− Egyszemélyes Kft. beolvadása −− Halasztott bevétel feloldása az aktiválástól eltérő időszakban −− Eltérő üzleti éves vállalkozás beszámolókészítésére vonatkozó új szabályok −− Tao felajánlás elszámolása −− Céltartalék képzése várható veszteségekre −− Részvénytársaság pótbefizetéseként nyilvántartott összeg kifizetése
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. január 15.
1 E-számvitel |
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
A hónap témája A 2015-ös üzleti évről készülő beszámoló rendezése a 2016os szabályok alapján I. rész A számviteli törvény módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény 41. §-a tartalmazza az átmeneti szabályokat. Ezen átmeneti szabály szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg- és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ezen szabályokból következően a 2015-ös lezárt üzleti év mérleg- és eredménykimutatás záró adatait a 2016-os szabályok szerint majd rendezni kell. Az átmeneti szabályok azonban nem tartalmaznak olyan kötelezettséget, mely szerint rendező mérleget, illetve rendező eredménykimutatást kellene készíteni. A rendezést javasolom a 2015-ös üzleti évről készült beszámoló tulajdonosok által elfogadását követően megcsinálni, mert még ebben az időszakban mindenki emlékszik a 2015-ös üzleti év gazdasági eseményeire (bár az átrendezett 2015-ös adatokra 2017-ben lesz szükség, amikor a 2016-os üzleti évről fog a beszámoló elkészülni, de véleményem szerint 2017-ben már elfelejtésre kerülnek a 2015-ös gazdasági események, így többletmunka ráfordítással kell majd a rendezést végrehajtani). A 2016-os üzleti évet a 2015-ös lezárt üzleti év főkönyvi kivonatával kell megnyitni (2015. évi záró adatként megnyitásra 2016-ban az 1-4. számlaosztály kerül). Ebből az következik, hogy a 2016-os
nyitó adatok a 2015. évi szabályozásnak felelnek meg. Nyitást követően a 2015. évi mérleg szerinti eredményt – mint eddig – át kell vezetni az eredménytartalékba, ezek után a 419. Mérleg szerinti eredmény főkönyvi számla nem használható, mert 2016tól a mérleg szerinti eredmény kategóriája megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredményig vezeti csak le az adott üzleti év eredményét. A 2015-ös adatok 2016-os szabályok szerinti rendezéséből vannak olyanok, amelyek könyvelést is érintenek, illetve vannak olyanok, amelyeket nem lehet a könyvelésben rögzíteni, az csak számítási anyagként fog megjelenni. Jellemzően a 2016. évi nyitást követen az 1-4. számlaosztályt érintő tételeket kell könyvelni, az eredménykimutatást érintő rendezéseket nem lehet majd könyvelni (ez abból következik, hogy 2016-ban a 2015-ös 5-8-9-es számlaosztályok nem kerülhetnek megnyitásra). 2015. évi mérleg rendezése Jelentős tulajdoni részesedési viszonyú vállalkozások Az eszköz és forrás oldalon a 2016-os szabályok szerint új mérlegsorok jelennek a jelentős tulajdoni részesedés bevezetésével, mely több sorban rendezést jelenthet, ha a vállalkozásnak 2015-ben volt kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szembeni tétele, mert ezek között, ha van a 2016-os szabályok szerinti jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozással szembeni tétele, akkor azokat az új szabályok szerint rendezni kell. A rendezésnél javaslom, hogy először a részesedésekhez kapcsolódóan a 2016-os szabályok szerint meg kellene állapítani, hogy ki a kapcsolt vállalkozás, ki minősül jelentős tulajdoni részesedésű vállal2
E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
kozásnak és ki minősül egyéb részesedési viszonyú vállalkozásnak. Ezek után célszerű a nyitó követelések és kötelezettségek ilyen irányú rendezését végrehajtani. 2016-tól hatályos szabályok szerint a jelentős tulajdoni részesedésnek a 20%-os tulajdoni arányt meghaladó részesedések minősülnek. 2015-ben viszont a társult vállalkozások minősítése még szavazati arány alapján került minősítésre, eszerint ha a vállalkozásnak egy másik vállalkozásban a szavazati aránya legalább a 20%-ot elérte, akkor társult vállalkozásnak minősült. 2015-ben a kapcsolt vállalkozásba az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás, illetve a társult vállalkozás tartozott bele. 2016-tól viszont a kapcsolt vállalkozások fogalmába már a társult vállalkozás nem tartozik bele, csak az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás. Ezek alapján részesedések rendezése során az alábbiakra kell tekintettel lenni:
szavazati jogát gyakorolta a tulajdonos, így a mértékadó befolyás fennállt. 2015-ben a tulajdonosnál ez a részesedés így társult vállalkozásnak minősült, ezért a részesedések között a kapcsolt vállalkozások soron kellett kimutatni. A 2016-os szabályok alapján ez a részesedés – mivel a tulajdoni arány a 20%-ot meghaladja jelentős tulajdoni részesedésnek fog minősülni. −− 2015-ben a vállalkozásnak 21%-os szavazati és 18%-os tulajdoni aránya volt egy másik vállalkozásban. 2015ben a szavazati jogát gyakorolta a tulajdonos, így a mértékadó befolyás fennállt. 2015-ben a tulajdonosnál ez a részesedés így társult vállalkozásnak minősült, ezért a részesedések között a kapcsolt vállalkozások soron kellett kimutatni. A 2016-os szabályok alapján ez a részesedés – mivel a tulajdoni arány a 20%-ot nem haladja meg – ezért egyéb részesedési viszonyú vállalkozásnak fog minősülni. −− 2015-ben a vállalkozásnak 18%-os szavazati és 21%-os tulajdoni aránya volt egy másik vállalkozásban. 2015-ben – mivel a szavazati arány nem érte el 20%-ot – a részesedést az egyéb részesedési viszonyú vállalkozás soron kellett kimutatni. A 2016. évi szabályok alapján – mivel a tulajdoni arány a 20%-ot meghaladja – jelentős tulajdoni részesedésnek fog minősülni. Ezek alapján a részesedések rendezése az alábbiak szerint történhet.
Ha a vállalkozás 2015. évben társult vállalkozásnak minősült, akkor a részesedés 2015-ben kapcsolt vállalkozás soron volt. Ha nem minősült társult vállalkozásnak, akkor egyéb részesedési viszonyú vállalkozás soron volt. A 2015-ben társult vállalkozásnak minősülő részesedés a 2016. évi előírások szerint lehet jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás vagy egyéb részesedési viszonyú vállalkozás. Ugyanígy a 2015. évben egyéb részesedési viszonyú vállalkozásnak minősülő vállalkozás lehet a 2016. évi előírások alapján jelentős tulajdoni része- Befektetett pénzügyi eszközöknél két új sedésű vállalkozás vagy megmarad egyéb mérlegsor van: részesedési viszonyú vállalkozásnak. −− Tartósan jelentős tulajdoni részesePéldák erre vonatkozóan: dés −− 2015-ben a vállalkozásnak 21%-os −− Tartósan adott kölcsön jelentős tuszavazati és tulajdoni aránya volt egy lajdoni részesedési viszonyban álló másik vállalkozásban. 2015-ben a vállalkozással szemben 3 E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
Tartós részesedések Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben társult vállalkozásnak minősült, akkor Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron szerepelt a részesedés. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor Tartósan jelentős tulajdoni részesedés sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor az Egyéb tartós részesedés mérlegsorra kell átrendezni. Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben nem minősült társult vállalkozásnak, akkor a részesedés az Egyéb tartós részesedés mérlegsoron szerepelt. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor Tartósan jelentős tulajdoni részesedés sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor marad az Egyéb tartós részesedés mérlegsoron, nem kell átrendezni. A részesedések ilyen irányú rendezése után célszerű a 2016. évi nyitó adatok között lévő követelések, kötelezettségek és értékpapírok mérlegsorokat rendezni. Tartósan adott kölcsönök Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben társult vállalkozásnak minősült, akkor a kölcsönkövetelés a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron szerepelt. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor a Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési vi-
szonyban álló vállalkozásban mérlegsorra kell átrendezni Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben nem minősült társult vállalkozásnak, akkor a kölcsönkövetelés a Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegsoron szerepelt. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor a Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegsoron marad, nem kell átrendezni. Követelések (forgóeszközöknél) 2016-tól új mérlegsor: −− a Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben. Előbb a tartósan adott kölcsönöknél leírtak szerint kell eljárni azzal, hogy a forgóeszközöknél szereplő mérlegsorokat kell figyelembe venni. Így, ha a tulajdonolt vállalkozás 2015ben társult vállalkozásnak minősült, akkor a követelés a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron szerepelt. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor a Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsorra kell átrendezni
4 E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben nem minősült társult vállalkozásnak, akkor a követelés a Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron szerepelt. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor a Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron marad, nem kell átrendezni. Értékpapírok (forgóeszközöknél) 2016-tól új mérlegsor: −− a Jelentős tulajdoni részesedés. A tartós részesedéseknél leírtakat kell itt is értelemszerűen alkalmazni. Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben társult vállalkozásnak minősült, akkor Részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron szerepelt a részesedés. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a Jelentős tulajdoni részesedés sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor az Egyéb részesedés mérlegsorra kell átrendezni. Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben nem minősült társult vállalkozásnak, akkor a részesedés az Egyéb részesedés mérlegsoron szerepelt. Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a Jelentős tulajdoni részesedés sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor marad az Egyéb részesedés mérlegsoron, nem kell átrendezni.
Kötelezettségek 2016-tól új mérlegsorok az alábbiak: −− Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben −− Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben −− Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben. Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben társult vállalkozásnak minősült, akkor a kötelezettség a kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokon szerepelt (a hátrasorolt, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeknél is). Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a kötelezettségeket mindegyik kötelezettség blokkon belül a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor mindegyik kötelezettség blokkon belül az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsorra kell átrendezni Ha a tulajdonolt vállalkozás 2015-ben nem minősült társult vállalkozásnak, akkor a kötelezettség az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsorokon szerepelt (a hátrasorolt, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeknél is). Ha a részesedés a 2016. évi szabályok alapján −− jelentős tulajdoni részesedésnek minősül, akkor a kötelezettségeket mindegyik kötelezettség blokkon belül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorra kell átrendezni, −− ha nem minősül jelentős tulajdoni részesedésnek, akkor a kötelezettségeket mindegyik kötelezettség blokkon belül az egyéb részesedési 5
E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron marad, nem kell átrendezni. A korábban leírtak szerint a 2016. évi könyvelést, a 2015. évi záró 1-4. számlaosztállyal kell megnyitni. Nyitás követően a 17-18-as, a 31-32-es, a 37-es és a 45-47-es számlacsoportokban mindenhol fel kell venni a jelentős tulajdoni részesedésű főkönyvi számlákat, és ezt követően az előbb leírt rendező tételeket a 2016. folyamatos könyvelés keretében is el kell számolni a megfelelő főkönyvi számlaszámokon.
1-jétől tevékenységünkre milyen hatással van az áfatörvény változása? Válasz
A kérdés megválaszolásához nem áll rendelkezésre minden információ – jellemzően az, hogy milyen fizetési határidővel dolgoznak -, ezért azt általánosságban lehet megválaszolni. Az áfa törvény 58. §-a (1a) bekezdése b) pontjának az előírása szerint a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége, de az érintett elszámolási időszak végétől számított 60 nap, ha a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik. A kérdésben leírt tényállás szerint a tárgyhónapot követően a következő hó elején számlázzák ki a tárgyhónapban Olvasóink kérdezték teljesített órák számát a megbízóiknak, ebben az esetben 2015-höz viszonyítva 2016-ban nincs változás a számlázás Tisztelt Előfizetőnk! tekintetében, mert a teljesítési időpont a fizetési határidővel egyezik meg, feltéve, hogy a fizetési határidő a tárgyhóSzakmai folyóiratunk előfizetéséhez IN- nap utolsó napját követő 60 napon belül Ha a fizetési határidő a tárgyhónap GYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁL- van. utolsó napját követő 60 napon túl van, TATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos akkor a teljesítés időpontja nem a fizetési határidő lesz, hanem a tárgyhónap utolkérdését az olvasoikerdesek@forumsó napját követő 60 nap. media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Tőkeleszállítás számviteli rendezése Időszakos ügyletek elszámolása őrző-védő tevékenység esetén Kérdés Kérdés Egy Zrt. közgyűlése a Ptk. szerinti kötelező tőkekivonásról döntött. A tulajdonosokat Társaságunk őrző-védő tevékenységet foly- megillető összeget piaci áron kell meghatátat, mely szerint a tárgyhónapot követő- rozni. A fentiekkel kapcsolatban az alábbi en a következő hó elején kiszámlázzuk a kérdéseim merültek fel. tárgyhónapban teljesített órák számát a megbízóinknak. Ez folyamatos szolgálta- A tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőke csöktásnak minősül, ezért az áfa törvény 58. kentésével egyidejűleg a saját tőke elemeit §-a szerint az áfa teljesítésének időpontja a is csökkenteni kell, kivéve az értékelési tarfizetési határidő időpontjával volt azonos. talékot? A kérdésem az lenne, hogy 2016. január Kérdésként jelentkezik, hogy hogyan kell ezt 6 E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
könyvelni, ha az eredménytartalék negatív, dése c) pontjának az előírása szerint a tőde a saját tőke magasabb a jegyzett tőkénél? ketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkeAbban az esetben, ha a tulajdonost megil- kivonással megvalósított jegyzett tőke lető, piaci áron számított összeg magasabb, leszállításához kapcsolódó – a jegyzett mint a tőkeleszállítás során a saját vagyon tőke leszállításával arányos – tőketartacsökkenés arányos része, akkor a piaci áron lék-kivonás összegét is. fizetendő összeg és a saját tőke elemeinek A számviteli törvény 37. §-a (2) bekezdés csökkenése közötti különbözetet hogyan f) pontjának az előírása szerint az eredkell a könyvekben elszámolni? Előfordul- ménytartalék csökkenéseként kell kihat azonban, hogy a tulajdonost megille- mutatni a tőkekivonással megvalósított tő, piaci áron számított összeg alacsonyabb, jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó mint a tőkeleszállítás során a saját vagyon – a jegyzett tőke leszállításával arányos – csökkenés arányos része. Ebben az esetben eredménytartalék-kivonás összegét. kérdésként merül fel, hogy a piaci áron A számviteli törvény 37. §-a (2) bekezdés fizetendő összeg és a saját tőke elemeinek g) pontjának az előírása szerint az eredcsökkenése közötti különbözetet hogyan ménytartalék csökkenéseként kell kimukell a könyvekben elszámolni? tatni továbbá a gazdasági társaság tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában A tőkeleszállítás során a részvényesek sze- fennálló vagyonának a megszűnt tagsági mélye nem ismert, lehet, hogy soha nem jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a jelentkeznek a részvényeik ellenértékeiért. tőketartalék és az eredménytartalék aráA tőkekivonásra tekintettel a társaságnak nyos részét meghaladó összegét is. fedezetet kell biztosítani. Hogyan kell Az új Ptk. és számviteli törvény hivatkokönyvelni és kimutatni tőkekivonás miatt zott előírásaiból következően tőkeleszála részvényesek részére fedezetként elkülö- lítás tőkekivonás esetén a jegyzett tőke nített, állampapírba helyezett értékpapír csökkentésével egyidejűleg a saját tőke állományt? Mikor szüntethető meg a fede- elemeit is – azaz a tőketartalékot és az zetként lekötött értékpapír állomány és a eredménytartalékot – is arányosan csöktőkeleszállítás miatti kötelezettség? kenteni kell. A számviteli törvény sem az értékelési tartaléknál, sem a lekötött tartaléknál nem tartalmaz olyan előírást, Válasz hogy azok arányos része tőkivonás esetén A kérdés megválaszolásához az új Ptk. arányosan kivonható lenne, így a tőkekiés a számviteli törvény ide vonatkozó vonáshoz kapcsolódóan az értékelési tarelőírásaiból kell kiindulni. Az új Ptk. talékot és a lekötött tartalékot nem lehet 3.309. §-a (6) bekezdésének előírása sze- kivonni. Megjegyzem, hogy a számviteli rint az alaptőke tőkekivonással történő törvény 57.§-ának (3) bekezdése azt is leszállításakor a részvényeseket megille- nevesíti, hogy az értékelési tartaléknak tő összeg megállapítása során számításba az értékhelyesbítés összegével kell megkell venni - az alaptőke csökkenése ará- egyeznie, így ez az egyezőség is kizárja, nyában - az alaptőkén felüli vagyon ös�- hogy az értékelési tartalékot bármilyen szegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint tőkeműveletre bevonja a vállalkozás. az alaptőke összege, az alaptőke tőkeki- Ha az eredménytartalék negatív, de a vonással történő leszállítása előtt először saját tőke magasabb a jegyzett tőkénél, a veszteség rendezése miatti alaptőke-le- akkor a negatív eredménytartalék (veszszállításról kell dönteni. teség) arányos része is megilleti a részA számviteli törvény 36. §-a (2) bekez- vényest, azaz a negatív eredménytartalék 7 E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
arányos részével kevesebb jár a tulajdonosnak (elszámolása: T 479 - K 413.) A hivatkozott Ptk. szabály szerint, viszont ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni. Ezt a veszteségrendezést az eredménytartalék javára kell elszámolni: T 411 – K413, majd az ezek után fennmaradó jegyzett tőkét vonhatja ki a tulajdonos. Abban az esetben, ha a tulajdonost megillető, piaci áron számított összeg magasabb, mint a tőkeleszállítás során a saját vagyon csökkenés arányos része, akkor a piaci áron fizetendő összeg és a saját tőke elemeinek csökkenése közötti különbözetet a számviteli törvény hivatkozott 37. §-a (2) bekezdés g) pontjának az előírása szerint az eredménytartalék terhére kell elszámolni (emiatt az eredménytartalék negatívba is átmehet). A kérdésben leírtak szerint előfordulhat, hogy a tulajdonost megillető, piaci áron számított összeg alacsonyabb, mint a tőkeleszállítás során a saját vagyon csökkenés arányos része. Véleményem szerint ez nem fordulhat elő, mert ha az eszközök kevesebbet érnek, akkor azokat a beszámolóban értékvesztéssel, terven felüli értékcsökkenéssel le kell értékelni (ha ezt nem tették meg, akkor a beszámoló nem jó, azt nem a számviteli törvény előírásai szerint készítették el). A kérdésben leírtak alapján a tőkekivonásra tekintettel a részvényesek részére elkülönített, állampapírba helyezett értékpapír állománnyal a részvénytársaságnak fedezetet kell biztosítani. Ennek külön elszámolása nincs, csak a megvásárolt értékpapírokat kell állományba venni, elszámolása: T 181 vagy 37 – K 38 (ha az értékpapírok megvannak, akkor viszont nincs külön könyvelési tétel). A részvénytársaságnak a részvényesekről részvénykönyvet kell vezetni, ezért nem értelmezhető, hogy a részvényesek sze-
mélye nem ismert (ha meghalt egy tulajdonos, akkor az örököse a részvényes). Ha a részvényes nem jelentkezik a részvényei ellenértékéért, akkor az elévülési szabályokat kell alkalmazni, elévüléskor a részvényessel szembeni kötelezettséget el kell számolni – a 2016-tól érvényes új szabályok szerint - egyéb bevételként (T 479 – K 96), illetve elévüléskor lehet a fedezetként lekötött értékpapír állományt is feloldani. Megjegyzem továbbá, hogy az új Ptk. 3:317. §-ának előírása szerint a részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégbírósági nyilvántartásba történő bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni. Egyszemélyes Kft. beolvadása Kérdés „A” egyszemélyes Kft 2016. 01. 01-jei fordulónappal beolvad „B” egyszemélyes kftbe. Mindkét kft. tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. „A” beolvadó kft. jegyzett tőkéje 500 e Ft, a „B” beolvasztó kft. jegyzett tőkéje 3 000 e Ft. A kedvezményezett átalakulásnál, beolvadásnál a vagyonmérleg tervezetben, illetve a végleges vagyonmérlegben mi a helyes teendő: −a − beolvadó „A” Kft. 500 e Ft jegyzett tőkéje a beolvasztó „B” Kft. eredménytartalékába kerül, −a − beolvadó „A” Kft. 500 e Ft jegyzett tőkéje jegyzett tőkeemeléssel a beolvasztó „B” Kft jegyzett tőkéjét emeli, −a − beolvadó „A” Kft. 500 e Ft jegyzett tőkéje a pénzeszközzel szemben az „A” Kft. tulajdonosa részére kifizetésre kerül. Van esetleg más megoldás is? Válasz A kedvezményezett átalakulás a társasági adótörvény fogalma, nem számviteli fo8
E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
galom. A Tao. tv. 4.§. a 23/a. pontjának előírása szerint kedvezményezett átalakulás az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (Tao. tv. 32/a. pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A hivatkozott Tao. fogalom szerint az átalakulással érintettek mindegyikének társaságnak kell lennie, ha a jogelőd (több jogelőd esetén bármelyikük), vagy a jogutód (több jogutód esetén bármelyikük) nem minősül társaságnak, akkor az átalakulás nem lehet kedvezményezett. Ez a feltétel teljesül, mert a beolvadással érintett mindkét kft a Tao. tv. 32/a. pontja szerinti társaságnak minősül. A fogalomban azonban nincs olyan feltétel, hogy az átalakulásban résztvevő társaságok tagjai csak társaságok legyenek, így magánszemély is lehet. Egyesülés (összeolvadás és beolvadás) esetén – ide nem értve az egyszemélyes társaság egyetlen tagjába történő beolvadását – szintén történik részesedésszerzés, s ha mellette nincs pénzeszköz-juttatás, vagy van, de az legfeljebb az említett 10%-os korlátra figyelemmel történik, akkor – további feltétel nem lévén – az kedvezményezett átalakulásnak minősül. Ha az „A” és „B” Kft.-nek ugyanazon magánszemély a tagja, s az „A” társaság beolvad a „B” társaságba, úgy a jogelőd – azaz az „A” társaság – magánszemély
tagja részesedést szerez a „B” társaságban, akkor a beolvadás kedvezményezett átalakulásnak minősül. Így, ha a beolvadást kedvezményezett átalakulásként szeretnék kezelni, akkor az „A” Kft. tulajdonosának részesedést kell szereznie a jogutód „B” Kft.-ben. A Tao. tv. a feltételeiben azonban nem írja elő, hogy új üzletrész kibocsátásával kell részesedést szerezni (azaz a jogutódnál jegyzett tőkeemelést kellene végrehajtani). Mivel az „A” és „B” Kft.-nek ugyanazon magánszemély 100%-ban a tulajdonosa, így ebben az esetben a jogutód „B” Kft.-ben történő részesedésszerzés nemigen értelmezhető, mert a magánszemély tulajdonos a beolvadás után is 100%-ban marad tulajdonos a jogutódban, így véleményem szerint a vagyonmérleg tervezetben, illetve a végleges vagyonmérlegben a jogutód „B” Kft. jegyzett tőkéje maradhatna 3.000eFt, a beolvadó „A” Kft. 500 e Ft jegyzett tőkéje a beolvasztó „B” Kft. tőketartalékába, veszteségrendezés esetén pedig az eredménytartalékába kerülhetne. Mivel 100%-os tulajdonlás esetén nehezen értelmezhető a Tao. tv. hivatkozott kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó jogutódban történő részesedés szerzése, ezért ebben az esetben azt javasolom minden további probléma elkerülése érdekében, hogy a beolvadás során a beolvadó „A” Kft. 500 e Ft jegyzett tőkéjével a beolvasztó „B” Kft. jegyzett tőkéjét emeljék meg (így biztos, hogy történik részesedésszerzés a jogutódban). Halasztott bevétel feloldása az aktiválástól eltérő időszakban Kérdés Miként oldható fel a halasztott bevétel azon támogatások kifizetett összegére, melyek kifizetése később történt, mint a kapcsolódó tárgyi eszköz aktiválása: 9
E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
−a − már eltelt időszakra vonatkozó arányos támogatási összeg azonnal feloldható, és/vagy −a − tárgyi eszköznek a támogatás kifizetését követő hasznos élettartamára osztom szét a kapott támogatást? Csak az egyik választható, vagy bármelyik alkalmazható?
lalkozás. Az üzleti év kezdete július 1-je, azaz a mérlegfordulónap június 30-a. Kérdés, hogy a számviteli törvény módosításáról szóló CI. törvény új előírásait mikortól kezdve kell alkalmaznunk? Véleményem szerint 2016. július 1-től kellene, mert a 2015-ös üzleti év indításakor, azaz 2015. július 1-jén még nem volt hatályos a CI. törvény.
Válasz
Válasz
A számviteli törvény 45. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a fejlesztésre kapott támogatást a fejlesztésből megvalósuló eszköz bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. A számviteli törvény ezen előírásából következően, ha a fejlesztési támogatás a tárgyi eszköz aktiválását követően folyik be, akkor is arányosan kell a megkapott fejlesztési támogatást feloldani. Ha befolyás évében a már az aktiválástól eltelt időszakra vonatkozó arányos támogatási összeg is azonnal feloldásra kerülne, akkor egy üzleti év terv szerinti értékcsökkenésével szemben több év fejlesztési támogatás bevétele lenne, ami nem tekinthető arányos elszámolásnak. A kérdésben felvetett variációkból – egy kis korrigálással – a második támogatható, azaz a megkapott fejlesztési támogatást a tárgyi eszköznek a támogatás kifizetése évére és az azt követő hasznos élettartamára indokolt feloldani, de ha tárgyi eszköznek maradványértéket is meghatároztak, akkor a megkapott támogatásból arányosan a használati idő végére a maradványértékre is hagyni kell.
A számviteli törvény módosításáról szóló CI. törvény valóban 2015. július 4-én lépett hatályba, ami hatálybalépés a társaság 2015-ös üzleti évének indítását követően volt. Azonban a törvénymódosítás az átmeneti szabályai között – ez a 41. § – az alkalmazásra egyedi átmeneti szabályokat tartalmaz. Ezen előírás alapján az új előírásokat a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni. Így a kérdésben hivatkozott esetben az új előírásokat a 2016. július 1-jével induló üzleti évre kell majd először alkalmazni. Tao felajánlás elszámolása Kérdés Kérdésem sporttámogatásokkal kapcsolatos lenne. Társasági adófelajánlást is egyéb ráfordításként kell elszámolni, holott az adót a NAV-nak utalom át, de a NAV továbbutalja ezt az általunk megjelölt szervezetnek? Válasz
Eltérő üzleti éves vállalkozás beszámolókészítésére vonatkozó új szabályok
A kérdésben leírt esetben is a vállalkozás társasági adóelőleget fizet, a fizetett társasági adóelőleget pedig a számviteli törvény előírása alapján nem lehet egyéb ráfordításként – és más ráfordításként Kérdés sem – elszámolni, azt a 46-es főkönyvi Társaságunk alapítása óta a beszámolókészítést számlán kell elszámolni, akkor is, hogyilletően a naptári évtől eltérő üzleti éves vál- ha a NAV továbbutalja támogatásként 10 E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
az adóelőleget az általuk megjelölt szervezetnek (az igaz a 2015. és a 2016. évi számviteli szabályok szerint is). Ha a vállalkozás közvetlenül a szervezetet támogatja, azt lehet rendkívüli ráfordításként, illetve 2016-tól egyéb ráfordításként elszámolni. Céltartalék képzése várható veszteségekre Kérdés Egy gazdasági társaság könyvvizsgálójaként az alábbi kérdésben szeretnék véleményt kérni. A gazdasági társaságnál a NAV utólagos ellenőrzés keretében több millió Ft-nyi innovációs járulék hiányt állapított meg 2015. év folyamán. A gazdasági társaság ezen megállapítással nem értett egyet. Már 2015-ben peres ügyletté alakult át az eljárás. Az adóhatóság az összeget a gazdasági társaság bankszámlájáról inkasszálta. A gazdasági társaság kérte az adóhatóságot, hogy míg a peres ügylet le nem zárul, addig térítse vissza részére az inkasszált ös�szeget. Az adóhatóság erre csak a gazdasági társaság pernyertessége esetén hajlandó. A gazdasági társaság ezen inkasszálás tényét a könyveiben kénytelen volt könyvelni. Jelenleg a gazdasági társaság könyveiben mint egy követelés jellegű kötelezettségként (tartozik egyenlegű 4. kötelezettség számla) jelenik meg ez az összeg. A gazdasági társaság továbbra sem ismeri el ezen kötelezettségét. A peres ügylet lezárása a 2015. évi beszámoló elkészítésének idejéig nem várható. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaság ezen el nem ismert kötelezettségét, amit inkasszáltak tőle hogyan kell a beszámolójában kimutatni? Az ügylet kapcsán kell-e, lehet-e a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képezni?
Válasz A kérdésben leírt tényállásból nem derül ki, de feltételezem, hogy a NAV II. fokú határozata 2015. év folyamán jogerőre emelkedett (mert csak ezt követően lehet peres eljárást indítani). A számviteli törvény 19. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat adott üzleti év beszámolójában szerepeltetni kell. Ezen előírásból következően, ha a NAV II. fokú határozata a mérlegkészítés időpontjáig jogerőssé vált, akkor annak megállapításait akkor is el kell számolni a 2015-ös üzleti évre vonatkozóan, hogyha azt a társaság nem fogadja el és emiatt peres eljárást indított. Mivel a NAV által megállapított innovációs járulék adóhiányt a 2015-ös üzleti évre el kell számolni egyéb ráfordításként és kötelezettségként, az adóhatóság által leinkasszált adóhiány a kötelezettség teljesítéseként jelenik meg a könyvekben, így 2015-ös üzleti évben adóhatósággal szembeni követelés nem jelenhet meg a könyvekben. Mivel az adóhatóság megállapítása elszámolásra kell, hogy kerüljön 2015-ben, így az ellenőrzés megállapításaiból adódó veszteség is megjelenik a 2015-ös üzleti évben, ezért várható veszteségek fedezetére céltartalék képzése fel sem merülhet, mert akkor a veszteség duplán jelenne meg a 2015-ös üzleti évben. A 2015-re elszámolt II. fokú határozat megállapítása addig fog a könyvekben szerepelni, míg a peres eljárás jogerősen be nem fejeződik. Ha jogerős bírósági ítélet nem a NAV-nak ad igazat, hanem a gazdasági társaságnak, akkor majd a jogerős bírósági ítéletkor kell a könyvekben elszámoltakat módosítani, a jogerős bírósági végzésnek megfelelően.
11 E-számvitel
|
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m
Részvénytársaság pótbefizetéseként nyilvántartott összeg kifizetése Kérdés Ügyfelem, X Kft. megvásárolta Y Zrt. részvényeinek 100%-át, így a zrt.-nek új tulajdonosai lettek. A zrt. korábbi tulajdonosai az rt.-be pótbefizetést eszközöltek, mely az akkori tulajdonosoknak nem került visszafizetésre. A Ptk. a részvénytársaság esetében nem tartalmaz ugyan előírást a pótbefizetésre, de a kialakult bírói gyakorlat elismeri. A kft. jelenlegi tulajdonosa a részvénytársaság könyveiben szereplő pótbefizetés összegét kivenné. A Ptk. 3:183. §-a (5) bekezdésének előírása szerint ezen összeget annak kell visszafizetni, aki a vis�szafizetés időpontjában a tagjegyzékben szerepel. A számviteli törvény 37. §-a (1) bekezdésének előírása szerint eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a pótbefizetés visszakapott összegét. Kérdés: a részvénytársaságnál pótbefizetésként nyilvántartott összeget kifizetéskor a kft-nél új tulajdonos eredménytartalék növekedéseként, vagy ingyenes átadásként, s mint ilyet, rendkívüli bevételként kell-e elszámolni? Válasz Az új Ptk. valóban a részvénytársaság esetében nem szabályozza a pótbefizetés intézményét. Az új. Ptk. rendelkezései azonban diszpozitív jellegűek, vagyis attól a részvényesek megállapodásuk alapján eltérhetnek, mert az új Ptk. nem rendelkezik úgy, hogy az ilyen típusú megállapodás semmis. A számviteli törvény 37. §-a (1) bekezdése d) pontjának az előírása szerint a gazdasági társaság tulajdonosánál eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a pótbefizetés visszakapott összegét. A számviteli törvény hivatkozott előírása nem tartalmaz azonban olyan előírást, mely szerint annak kell elszámolni a visszakapott pótbefizetést
E-számvitel
|
eredménytartalék javára, aki azt adta. Így a kérdésben leírt tényállás esetén is a kft-nél, mint a részvénytársaság tulajdonosa a visszakapott pótbefizetés összegét eredménytartalék javára kell elszámolni. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a Ptk. 3:183. §-a (5) bekezdésének előírása azt is kimondja, hogy veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket lehet visszafizetni (a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére). A Ptk. hivatkozott szabályából az is következik, hogy a pótbefizetést akkor lehet visszafizetni, hogyha a részvénytársaságnál az eredménytartalék negatívuma megszűnt, az eredménytartalék pozitívvá vált. Így önmagában nem az új tulajdonos döntése, hogy a pótbefizetés mikor kerül visszafizetésre. A Ptk. szabályából az is következik, hogy a vis�szafizetendő összeg maximum az eredménytartalék pozitív összegéig terjedhet. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VIII. évfolyam második szám, 2016. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2 0 1 6 . f e b r u á r, V I I I . é v f o l y a m 2 . s z á m