k
Számviteli és adózási szaktájékoztató
T A R T A L O M Kisadók csábításában
1
| A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) | Feltételek gazdálkodási formára, tevékenységi körre, bejelentkezésre | KATA alanyiság megszûnése | A kisvállalati adó (KIVA) | Feltételek gazdálkodási formára, vállalkozási nagyságra, adóhátralékra, bejelentkezésre | KIVA alanyiság megszûnése
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Közeledik az év vége
5
| Tipikusan év végi könyvelési tételek | Év végi idôbeli elhatárolások | Az értékcsökkenés elszámolása | Értékvesztés, behajthatatlan követelések | Könyvviteli zárlat könyvelése
Bonácz Zsolt A pénzforgalmi áfa-elszámolás 7 tudnivalói | A választás határideje, idôbeli hatálya | A választásra jogosult személyek köre | A választás feltételei | Az alkalmazás alól kizárt ügyletek köre | Az ügyletrôl kibocsátott számlával kapcsolatos szabályok | Speciális szabályok
Gottgeisl Rita
| Az adomány fogalma, tartalma | Elôadómûvészet, filmalkotások támogatása, sporttámogatás
IV. évfolyam 11. szám, 2012. november
DR. SALLAI CSILLA ROVATA
Kisadók csábításában
dr. Sallai Csilla
Adóoptimalizáció – amikor mindenki jól jár
l
10
Egyre többet lehet hallani a közmédiában, szaksajtóban arról, milyen elônyei vannak a 2013-tól választható „kisadóknak”. Azt azonban már kevésbé hangsúlyozzák a híradások, milyen feltételek mellett nem lehet vagy nem szabad választani ezeket az adózási fajtákat, illetve mikor kerülnek ki a vállalkozások ezen adók hatálya alól. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény elôírásainak ismeretében már elôzetesen meg lehet állapítani, mely vállalkozások számára nem jelenthet megoldást a két új adófajta. A törvényalkotói szándék egyértelmûnek látszik: csak azok a vállalkozások részesülhetnek a kisadók adta elônyökbôl, amelyek tényleges vállalkozási tevékenységet végeznek, s eddig, illetve a jövôben is jogkövetô magatartást folytatnak. Ez az elôfeltétel jogos, hiszen a 2012., illetve 2013. évi törvényváltozások középpontjában két dolog áll: a költségvetés bevételeinek növelése, valamint a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása. Könnyen belátható, hogy e két dolog egymással szoros összefüggésben van. A következôkben végignézzük azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a két kisadó nem választható, illetve amelyek elôfordulásakor a vállalkozás kikerül az új, kedvezô adózási feltételek alól. A kisadókra való bejelentkezés elôtt a könyvelôknek tájékoztatni kell a vállalkozásokat ezekrôl a kizáró feltételekrôl. Ellenkezô esetben, illetve nem megfelelô tájékoztatás esetén a vállalkozók egy része ismételten csak annyit érzékel, hogy „már megint ô járt rosszul”, „a törvényalkotók ismét vele szúrtak ki” stb. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a könyvelôk fejére is visszahull, ha elôzetesen nem megfelelôen tájékoztatják az ügyfeleket. A kisadók alól való kilépés számos adózási és számviteli kérdést vet fel, amelyek megoldása a könyvelônél is többletenergiát jelent, ami az esetek nagy részében nem, vagy csak nehezen lesz érvényesíthetô a könyvelési díjakban. Mindkét adónemnél elôzetesen meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás egyálta-
lán bejelentkezhet-e az adó hatálya alá, tehát fennállnak-e a feltételek a bejelentkezéshez. Ezek után azt is érdemes elôzetesen megvizsgálni, hogy a tevékenység során várhatóan felmerülnek-e majd olyan feltételek, amelyek a vállalkozást kizárják az adó hatálya alól. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A KATA esetleges választása elôtt meg kell gyôzôdni róla, hogy a beléptetni kívánt vállalkozásra vonatkozóan nem áll-e fenn gazdasági formára, tevékenységi körre vonatkozó tiltás vagy egyéb korlátozó feltétel. Gazdálkodási forma feltétel Gazdálkodási formát tekintve a KATA alanya lehet: a) az egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkezô betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkezô közkereseti társaság. A törvény ugyan nem hivatkozza le, de értelemszerûen az Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozói definíciót kell érteni. Ez alapján egyéni vállalkozó, s így alanya lehet a KATÁ-nak is: a) Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplô magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrôl szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti nyilvántartásba vett egyéni vállalkozókról beszélünk. Nem minôsül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja
2
könyvelôk lapja
aa) ingatlan-bérbeadási, ab) szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytat. (Csak hogy árnyaljam – vagy bonyolítsam – a definiálást: a szálláshely-szolgáltatásnál a nem üzleti célú közösségi, szabadidôs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esik ki az egyéni vállalkozói meghatározásból, s ez is csak akkor, ha a tevékenységébôl származó bevételére az önálló tevékenységbôl származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazást választja, s kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében. Ebbôl az igen kacifántos meghatározásból is látszik, hogy nagyon körültekintôen kell eljárni azokban az esetekben, ahol valamilyen kivétellel vagy nehezen körülhatárolható tevékenységgel találkozunk.) b) A közjegyzô a közjegyzôkrôl szóló törvényben [1991. évi XLI. törvény] meghatározott tevékenysége tekintetében. Nem tartozik viszont az egyéni vállalkozó definícióba – s így a KATA hatálya alá sem – az a közjegyzô, aki e tevékenységét közjegyzôi iroda tagjaként folytatja. c) Az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben [1994. évi LIII. törvény] meghatározott tevékenysége tekintetében. Nem tartozik viszont az egyéni vállalkozó definícióba – s így a KATA hatálya alá sem – az bírósági végrehajtó, ha e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja. d) Az egyéni szabadalmi ügyvivô a szabadalmi ügyvivôkrôl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében. e) Az ügyvéd az ügyvédekrôl szóló törvényben [1998. évi XI. törvény] meghatározott tevékenysége tekintetében. Nem tartozik viszont az egyéni vállalkozó definícióba – s így a KATA hatálya alá sem – az ügyvéd, ha tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja. f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezô magánszemély e tevékenysége tekintetében. Azért tartottam fontosnak kiemelni az egyéni vállalkozó fogalmába tartozó tevékenységeket, mert ezen vállalkozók tevékenységének megítélésénél – s így a KATA alanyiságuk lehetôségének mérlegelésénél is – figyelembe kell venni, hogy milyen egyéb tevékenységet végez-
nek, s az a tevékenységük esetleg erôsíti vagy kizárja az egyéni vállalkozói státuszt. Tevékenységi kör feltétel Nem jelentkezhetnek be az adó hatálya alá bizonyos tevékenységet végzô vállalkozások. Ezek a tevékenységek a TEÁOR 2008 szerint a következôk: 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység – ebbe a szakágazatba tartozik a biztosítási ügynöki és bróker- (biztosítási közvetítôi) tevékenység (járadékszerzôdés, valamint biztosítási és viszontbiztosítási szerzôdés értékesítése, megkötése és a szerzôdésekkel összefüggô tanácsadás). 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítô tevékenysége – ebbe a szakágazatba tartozik: • a biztosítási ügyekkel, illetve a csoportos nyugdíjbiztosítással együtt járó vagy azzal szorosan összefüggô tevékenység (kivéve a pénzügyi közvetítést, kárbecslést és biztosítási ügynöki tevékenységet), • a káreset-értékmentési ügyintézés, • a biztosításmatematikusi tevékenység. 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése – ebbe a szakágazatba tartozik: • a saját tulajdonú, bérelt (lízingelt) ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, • a lakások, lakóépületek, • a nem lakóépületek, beleértve a kiállítási csarnokokat, a kiállítótermeket, a bérbevevô saját árujának tárolására szolgáló létesítményeket és a bevásárlóközpontokat is, • a föld, lakótelek, • a lakóházak és bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérletbe adása tartós használatra, jellemzôen havi vagy éves jelleggel, • az épületberuházás saját üzemeltetés céljából, • a lakásként használt lakókonténerek és egyéb mobil lakóterek telepének üzemeltetése, • a használatban lévô állami, kormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadása és üzemeltetése. Viszont nem tartozik ebbe a kitételbe – tehát lehet KATA alanya – a szállodák, apartmanszállodák, panziók, kempingek, kamionparkolók és egyéb nem lakóépületek vagy rövid tartózkodásra szolgáló szálláshelyek üzemeltetése. [4. § (4)] Adózási morál feltétel Nem választhatja a KATA hatálya alá való bejelentkezést az a vállalkozás, amelynek adószámát a bejelentést megelôzô két éven belül az adóhatóság törölte, vagy adószáma jogerôsen fel volt függesztve. [4. § (3)]
A két évet a jogalkotó nem tisztázza egyértelmûen. Mivel a KATA hatálya alá való bejelentkezés, illetve onnan való kilépés hónapokra vonatkozik, a törvény más helyein ennek a logikának megfelelôen 24 hónap szerepel, itt azonban nem egyértelmû a törvényalkotói szándék a „két év” megfogalmazással. Bejelentkezési feltétel Csak az a vállalkozás lesz a késôbbiekben a KATA alanya, aki (azaz a cég adóhatósági képviseletére jogosult személy) bejelenti az adóhatóságnak a tényt, hogy az adózó KATA szerint szeretne adózni. A bejelentésre egy erre rendszeresített nyomtatvány lesz majd. A KATÁ-t választhatja kezdô és már mûködô vállalkozás is. A KATA alá kerül a cég – már mûködô vállalkozás esetén – a választás bejelentését követô hónap elsô napjával, tevékenységét év közben kezdô vállalkozás esetén a választás szerint akár a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával, de késôbb is a már mûködô vállalkozások mintájára. [4. § (1)–(2)] Az adóhatóság a KATA hatálya alá tartozó adózóként történô nyilvántartásba vételrôl levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást. Ez az értesítô levél jelenti a teljes bizonyosságot arra, hogy az vállalkozás tényleg adózhat a KATA alatt. Csak akkor jöhet létre a KATA adózási viszony, ha a vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. A KATA adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejûleg a vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak, tehát magánszemélyeknek nevét, címét és adóazonosító jelét, aki(k) a vállalkozásban vezetési tevékenységet végez(nek), illetve a tulajdonosi kört jelenti(k). A munkaviszonyon kívül a személyes közremûködés, a vezetô tisztségviselôi és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenység biztosíthatja a KATA jogalapját. Tehát amennyiben a Bt. vagy Kkt. tulajdonosa bármilyen tevékenységet munkaviszony keretében lát el a vállalkozásban, az nem biztosítja a KATA jogalapját. Ha a Bt.-t vagy Kkt.-t bejelentik a KATA alá, akkor a kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében mûködhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevô tag közremûködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni, amely alapján megvalósul – a késôbbiekben ismertetendô – KATA hatálya alól kizáró feltétel. Egyéni vállalkozó esetén egy érdekes kettôzôdés jön létre, mert külön beszélünk az egyéni vállalkozásról mint kvázi vállalkozási típusról és külön tekintünk az egyé-
könyvelôk lapja
ni vállalkozóra mint magánszemélyre, s így az egyéni vállalkozás a magánszemély egyéni vállalkozó magánszemélyt fogja bejelenteni kisadózóként. KATA alanyiság megszûnése Annak ellenére, hogy a KATA viszonylag kis idôintervallumokra (akár néhány hónapra) is kedvezôbb adózási lehetôséget biztosíthat egy adott vállalkozás számára, választása elôtt célszerû mérlegelni, képes lesz-e a vállalkozás hosszabb távon elkerülni azokat az eseteket, amelyek után a törvény nem engedi tovább az adózási mód alkalmazását. Ezt azért célszerû még a belépés elôtt végiggondolni, mert a kilépési, s az azzal járó adminisztrációs és dokumentálási kényszer jelentôsen megnövelheti a – fôleg a könyvelést végzô személy által végzendô – feladatokat, illetve a költségeket. A KATA alanyiság a következô esetekben és az alábbiakban megjelölt határnappal szûnik meg: • Ha a KATA alanya bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövôben nem a KATA szabályai szerint kívánja teljesíteni – a jogviszony megszûnik a bejelentés hónapjának utolsó napjával. • Ha a vállalkozás úgy változtatja meg a vállalkozási formát, amely nem felel meg a továbbiakban a KATÁ-ra elôírtaknak, azaz a törvény 3. §-ában felsorolt formáknak – a jogviszony megszûnik változás bekövetkezését megelôzô nappal. • Ha a KATA egyéni vállalkozói jogállás megszûnik – a jogviszony megszûnik a jogviszony megszûnésének napjával. • Ha a KATA alatti vállalkozásnak minôsülô egyéni cég, Bt. vagy Kkt. jogutód nélkül megszûnik – a jogviszony megszûnik a megszûnés nappal. • Ha a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagja elhalálozik, s a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem mûködik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre – a jogviszony megszûnik a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követô nappal. • Ha a KATA alá bejelentett társaság bejelentett kisadózó tagja a gazdasági társaságból kilép, s a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem mûködik közre, és ezen idôpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre – a jogviszony megszûnik a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követô nappal. • Ha a KATA alá bejelentett Bt.-nek vagy Kkt.-nek nem magánszemély tagja lesz (ilyen eset az is, amikor a társa-
ság a saját üzletrészét vásárolja vissza, vagy valamely magánszemély tulajdonos egy gazdasági társaságnak eladja, elajándékozza vagy örökbe hagyja az üzletrészét) – a jogviszony megszûnik a tagsági jogviszony keletkezésének napjával. • Ha a KATA alanyiság idôszakában elkövetett jogsértés miatt a vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetû áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg – a jogviszony megszûnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerôre emelkedésének napjával. • Ha a KATA alatti vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerôsen felfüggeszti – a jogviszony megszûnik az adószám alkalmazását felfüggesztô határozat jogerôre emelkedésének napjával. • Ha a KATA alatti vállalkozás az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot – a jogviszony megszûnik a naptári negyedév utolsó napjával. • Ha a kisadózó vállalkozás végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás alá kerül – a jogviszony megszûnik a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdô idôpontját megelôzô nappal. • Ha a KATA hatálya alá bejelentkezett adóalany a fentiekben jelzett „tiltott” tevékenységet folytat (a tevékenységek felsorolása a törvényben a 4. § (4) bekezdésében található) – a jogviszony megszûnik az adott tevékenység megkezdését megelôzô nappal. • Ha vállalkozás átalakulás következtében tovább nem felel meg a törvény 3. §-ában foglalt, a társasági formára elôírt feltételeknek (ilyen lehet például egy Bt. átalakulása Kft.-vé – a jogviszony megszûnik az átalakulást megelôzô nappal. Mint látható, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kisadózó vállalkozást annak érdekében, hogy a megfelelô nappal ki lehessen jelenteni, vagy a szükséges adminisztrációs feladatokat meg lehessen tenni, arról nem is beszélve, hogy esetleg egyéb kedvezô adózási megoldást lehessen számára találni. Éppen ezért merül fel a kérdés: honnan is fogja megtudni egy vállalkozás, hogy kikerült a KATA hatálya alól? Úgy, ahogy a KATA alá történô belépésnél, az adóalanyiság megszûnésérôl meghatározott okok kivételével: az adóhatóság határozattal értesíti az adózót.
3
Ez alól csak az alábbi esetek jelentenek majd kivételt: • Ha a KATA alanya bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövôben nem a KATA szabályai szerint kívánja teljesíteni. • Ha a vállalkozás úgy változtatja meg a vállalkozási formát, amely nem felel meg a továbbiakban a KATÁ-ra elôírtaknak, azaz a törvény 3. §-ában felsorolt formáknak. • Ha a KATA egyéni vállalkozói jogállás megszûnik. • Ha a KATA alatti vállalkozásnak minôsülô egyéni cég, Bt. vagy Kkt. jogutód nélkül megszûnik. Az adóalanyiság megszûnésétôl számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. A kisvállalati adó (KIVA) A KIVA esetleges választása elôtt is meg kell gyôzôdni róla, hogy a beléptetni kívánt vállalkozásra vonatkozóan nem áll-e fenn gazdasági formára, tevékenységi körre vonatkozó tiltás vagy egyéb korlátozó feltétel. Gazdálkodási forma feltétel Gazdálkodási formát tekintve a KIVA alanya lehet: a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelôsségû társaság, e) a zártkörûen mûködô részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdôbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzôi iroda, j) a szabadalmi ügyvivôi iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkezô külföldi személy. Vállalkozási nagyság feltétel Akkor választható a KIVA egy adott évre, amennyiben a vállalkozás nagyságára vonatkozó mutatóértékek megfelelnek az alábbiaknak: • Az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelôzô adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 fôt, • az adóévet megelôzô adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak idôarányos részét, • az adóévet megelôzô adóévrôl készítendô beszámolóban a mérlegfôösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Az állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalko-
4
könyvelôk lapja
zások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen kell figyelembe venni. A számításnál az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell az összeszámítást végezni. Az értékadatok összeszámításánál fontos szabály, hogy a belföldrôl és külföldrôl származó jövedelemre egyaránt kiterjed. Egyéb mûködési feltételek A KIVA esetén nincsenek kizárt tevékenységek. Akkor lehet egy vállalkozást a KIVA alá bejelenteni, ha az adóévet megelôzô két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerôsen nem törölte vagy függesztette fel. Csak azok a vállalkozások kerülhetnek a KIVA hatálya alá, amelyek üzleti évének mérlegfordulónapja december 31-e. Kikötés továbbá, hogy a KIVA hatálya alatti idôszakban a vállalkozás nem határozhatja el mérlegfordulónapja megváltoztatását sem. Továbbá az adóalany számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. Adóhátralék feltételek A törvény a KIVA hatálya alá történô bejelentést nem tekinti jogszerûnek, ha a bejelentés napján (!) az adózónak az adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Végrehajtható adótartozás végrehajtható okirat alapján keletkezik. Az Art. 145. § határozza meg, hogy mi tekinthetô az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak: a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerôs hatósági határozat (végzés), b) önadózás esetén a fizetendô adót (adóelôleget) tartalmazó bevallás, c) behajtási eljárás során a behajtást kérô megkeresése, d) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, f) az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Ezek alapján tehát, ha egy vállalkozásnak a KIVA hatálya alá történô bejelentkezés napján 1 millió forintot meghaladó bevallott, de be nem fizetett adótartozása van, akkor az adóhatóság nem fogja befogadni a bejelentkezést. Bejelentkezési feltétel Amennyiben a vállalkozás megfelel az összes elôírt feltételnek, akkor a törvény hatálya alá való bejelentkezést elektroni-
kus úton az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni. A bejelentés elôzetes, a választást megelôzô adóév december 1-je és 20-a között lehet teljesíteni. A határidô elmulasztása esetén igazolási kérelem elôterjesztésének nincs helye, tehát egy évben csak egyszer lehet a döntést meghozni! Azért, hogy az elsô évre, azaz 2013-ra a bejelentés a törvény rendjének megfelelôen történjen meg, a bejelentkezésre vonatkozó törvényi részek nem 2013. január 1jével, hanem már korábban életbe lépnek. Amennyiben az adózó bejelentkezik a KIVA hatálya alá, a bejelentést követô naptári év január 15-éig ez a bejelentés visszavonható. Ezt is az erre a célra rendszeresített nyomtatványon és elektronikus úton lehet megtenni, s elmulasztása esetén igazolási kérelem elôterjesztésének nincs helye. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – ha nem történik olyan rendkívüli esemény, amely miatt ki kell lépni az adó hatálya alól – addig áll fenn, amíg a vállalkozás onnan ki nem jelenti magát. A kijelentkezésre is a naptári év december 1je és 20-a közötti idôszak áll rendelkezésre. S ezt is NAV nyomtatványon és elektronikus úton lehet majd megtenni. Ebben az esetben sincs helye igazolási kérelem elôterjesztésének a határidô elmulasztása esetén. KIVA alanyiság megszûnése A KIVA egész évre választott adózási forma. Éppen ezért célszerû elôzetesen azt is mérlegelni, hogy a vállalkozás képes lesz-e teljesíteni az adóév folyamán azokat a feltételeket, amelyeket a törvényalkotó megfogalmazott. A törvényalkotói szándék szerint csak azok a vállalkozások élhetnek ezzel a kedvezô adózási lehetôséggel, amelyek elvárható adózói magatartást tanúsítanak. Amenynyiben ezzel ellentétes tény derül ki, akkor az adóalanyiság megszûnik, s a vállalkozás kénytelen „visszamenni” a társasági adó hatálya alá. Ebben az esetben az éves adót két részletben kell megállapítani – külön a KIVA idôszakra és az év hátralévô részére, ami mindenképpen többletterhet jelent a vállalkozás, illetve a könyvelés számára. Ezért célszerû még a belépés elôtt áttekinteni az adóalanyiság megszûnésének eseteit is. A kisvállalati adóalanyiság az alábbi esetekben szûnik meg: • Az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelôzô hónap utolsó napjával. (Nagyon érdekes, hogy a törvényalkotó csak az adott évre vonatkozó vá-
lasztásnál rögzített értékhatárnál köti ki, hogy a létszám, a bevételi és a mérlegfôösszegre vonatkozó értékeket a kapcsolt felekkel össze kell vonni, itt viszont nem. Ennek az lehet az oka, hogy a törvényalkotó belátta, hogy lehetetelen dolog lenne a kapcsolt vállalkozások adatait is folyamatosan figyelni. Így itt az értéktúllépés csak az adott vállalkozás bevételi értékhatárára vonatkozik.) • A végelszámolás, a felszámolás kezdô idôpontját megelôzô nappal; • Ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szûnik meg, a megszûnés napjával. • Az adóalany átalakulását megelôzô nappal. • Az adóhatósági határozat jogerôre emelkedésének napját megelôzô hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetû áru forgalmazásáért jogerôsen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg. • Az adószám alkalmazását felfüggesztô határozat jogerôre emelkedésének hónapját megelôzô hónap utolsó napjával. • A naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalanynak az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. • A létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 fôt. (A bejelentkezési feltétel ugyan a kapcsolt felekkel együtt 25 fô, itt viszont a KIVA hatálya alatt lévô vállalkozás tekintetében 50 fô. Ezzel próbálja meg a törvényalkotó a foglalkoztatás növelésére ösztönözni a vállalkozásokat – hiszen maga e két adónem is a foglalkoztatás elôsegítésérôl szóló csomag része.) Az adóalanyiság a fentiekben megjelölt nappal mint mérlegfordulónappal szûnik meg, s önálló üzleti év kezdôdik. Mivel a KIVA nem hónapokra, hanem évekre választható adózási forma, az adóalanyiság megszûnését követô két adóévre tiltja meg az ismételt választást. A fentiekbôl is látszik, hogy csak akkor éri meg számításokat végezni akár a KATA, akár a KIVA belépéssel kapcsolatosan, ha elôtte kizárjuk azokat a feltételeket, amelyek eleve meghiúsítanák a belépést. Dr. Sallai Csilla
könyvelôk lapja
BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA
Közeledik az év vége Igen, akármilyen hihetetlen, ismét évzáráshoz kapcsolódó könyvelési tapasztalataink szerint a számviteli kapnak, pedig az adózás elôtti eredményeképpen alakul ki.
évzárás következik. Cikkünkben néhány feladatra hívjuk fel a figyelmet, mivel szabályok méltatlanul kevesebb figyelmet eredmény egy kifogástalan számvitel
Tipikusan év végi könyvelési tételek Vannak olyan könyvelési feladataink, melyek tipikusan év végén jelentkeznek. Talán lehetetlen ezeket a teljesség igényével felsorolni, ezért inkább csak a legtöbb vállalkozást érintô kérdéseket részletezem. Nem árt ezekkel már decemberben foglalkozni. Azoknál a cégeknél, ahol feltöltési kötelezettség van, ott azért, hogy helyesen állapítsuk meg a várható adónkat, a többieknél pedig azért, hogy a tulajdonosok még meghozhassák az év végéig esedékes döntéseiket. Év végi idôbeli elhatárolások Ezekbôl a leggyakrabban elôforduló eseményeket talán nem kell részletesen megírni. Elhatároljuk a bankköltségeket, kamatokat, hogy azok abban az évben legyenek elszámolva, amelyik évet érintik. Talán több magyarázatot igényel a támogatások elszámolása. Ezek egyik fajtája például a bértámogatás. Gyakran elôfordul, hogy a támogatást a tárgyhónapot követô hónapban folyósítják. Ez pedig azt jelenti, hogy a decemberben elszámolt bérköltségre kapott támogatás januárban jelenik meg a bankszámlánkon, de azt decemberi bevételként kell elszámolni (1. táblázat). A támogatások elhatárolásánál említsük meg a fejlesztési támogatások miatti halasztott bevételeket is! A vissza nem térítendô fejlesztési támogatások a kifizetés idôbeni eltérése alapján az alábbiak szerint történhet: • utólagos elszámolással történô támogatás, • elôlegfizetés formájában nyújtott támogatás, • a kivitelezô, a szállító, a szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján nyújtott támogatás. A leggyakrabban elôfordulónál, azaz az utólagos elszámolással történô támogatásoknál két eset lehetséges attól függôen, hogy az eszköz beszerzése, a számla benyújtása és kifizetése egy évben történt-e. Abban az esetben, ha mind az eszköz beszerzése, mind a számla benyújtása, mind a kifizetés idôpontja a tárgyévben megtörténik, a számviteli elszámolás a 2. táblázat szerint alakul.
Tapasztalataim szerint gondot jelent a tárgyévi támogatási összeg meghatározása. Sokan vélik úgy, hogy az értékcsökkenéssel egyenlô összegben kell azt elszámolni. Ez azonban nem igaz, kivéve, ha a támogatás 100%-os. A támogatási összegnek az értékcsökkenéssel arányos összegében kell szerepelni a tárgyévi eredménykimutatásban. Ezért valójában az elszámolt értékcsökkenés támogatási arányának megfelelô bevételt fogunk elszámolni. Például, ha az eszközre 500 000 Ft értékcsökkenést számoltunk el, és a projekt támogatási aránya 75% volt, akkor a tárgyévben 375 000 Ft bevételt fogunk elszámolni, azaz ennyit vezetünk át a halaszott bevételekbôl a rendkívüli bevételek közé. Az értékcsökkenés összege alatt mindig az Sztv. szerint meghatározott értékcsökkenést értjük. Ezzel valósulhat meg az is, hogy ha az eszközre maradványértéket képeztünk, akkor a maradványértékre esô támogatási arány a halasztott bevételek között szerepel egészen addig, amíg az eszközt a könyveinkbôl ki nem vezetjük. Dátum
5
Például, ha 7 éves használati idôszak alatt leírjuk az eszköz értékének 80%-át értékcsökkenésként, akkor a halasztott bevételek között kimutatott támogatási összeg 80%-át vezettük át folyamatosan a rendkívüli bevételek közé. A támogatási összeg 20%-a tehát ott maradt a 48-as számlán. Amikor például értékesítjük az eszközt, a nyilvántartási értéket (ekkor már csak a maradványértéket) vezetjük át a ráfordítások közé, míg a maradék támogatási összeget a bevételek közé. Ezzel valósul meg a számviteli törvény összemérésének elve. Az értékcsökkenés elszámolása Miért is kell évrôl évre beszélni az értékcsökkenésrôl? Mert évente egyszer foglalkozunk vele, és sokszor nem árt feleleveníteni a ritkán használt szabályokat is. Az Sztv. szerinti értékcsökkenés és az adótörvény szerinti értékcsökkenés különbségei és azonosságai mindenki számára ismertek. Ez a két kategória a társasági adó levezetésekor is megjelenik. Tapasztalatom szerint az értékesített tárgyi eszközöknél az adóalap-korrekció sokszor elmarad, helytelenül. Nézzünk egy példát – ezen keresztül talán nemcsak megtanulhatjuk, hanem meg is érthetjük a lényeget! Az eszközt 1 millió forintért szereztük, 20%-os maradványértéket képeztünk, 5 évre terveztük a várható használati idôt, a társasági adó szerinti leírási kulcsa 20%. Az eszköz beszerzését követô 7. évben értékesítjük (3. táblázat).
Gazdasági esemény
T számla
K számla
XII. 31. Bér- és járulékköltség XII. 31. Támogatás elhatárolása I. 1. Elhatárolás visszavezetése I. 20. Támogatás jóváírása 1. táblázat
54/56 39 96 384
46/47 96 39 96
Dátum
T számla
K számla
161 12/14 384
455 161 98
57 98 48
129/149 48 98
Gazdasági esemény
X. 1. X. 1. X. 1.
Beruházás megvalósítása Aktiválás Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendô támogatás jóváírásának elszámolása XII. 31. Tárgyévi ÉCS-leírás elszámolása XII. 31. Halasztott bevételként el kell határolni XII. 31. Tárgyévi támogatás elszámolása 2. táblázat Beszerzés + 1 év éve Sztv. szerinti ÉCS – adóalap-növelô Sztv. szerinti egyéb ráfordítás – adóalap-növelô Tao szerint – adóalap-csökkentô 3. táblázat
160 000
+ 1 év + 1 év + 1 év
160 000 160 000 160 000 160 000
+1 év + 1 év Összesen 800 000 200 000 200 000
200 000
200 000 200 000 200 000 200 000
1 000 000
6
könyvelôk lapja
Terven felüli értékcsökkenés Az Sztv. 53. §-a szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális jószágnál és a tárgyi eszköznél akkor, ha • az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentôsen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelôen nem használható, illetve használhatatlan, • a vagyoni értékû jog a szerzôdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetô, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz, • az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövôbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentôsen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az Sztv. 53. §-a (1) bekezdés a) pontja szerint tehát akkor kötelezô terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentôsen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. A terven felüli értékcsökkenést a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete összegében kell meghatározni és az egyéb ráfordítások között elszámolni. Kulcsszavak (amelyeket a számviteli politikában kell – a vállalkozó sajátosságait figyelembe vevô – tartalommal kitölteni): • piaci érték: tárgyi eszközöknél a piaci érték meghatározása során általában abból kell kiindulni, hogy az adott eszközt az értékelés idôpontjában, adott állapotában mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni. • tartósan: ez a számviteli törvény általános elôírásaiból következôen legalább egy évet meghaladó idôtartamot jelent. Idei módosítás szerint azt is ide kell érteni, ha véglegesnek tekinthetô. • jelentôsen magasabb: olyan mutatóérték, amely egyidejûleg veszi figyelembe az adott eszköz bekerülési értékét és várható hasznos élettartamát, így célszerû ezt a kritériumot az adott eszköz legalább egyéves terv szerinti értékcsökkenéséhez kötni.
Dátum
Gazdasági esemény
T számla
K számla
Értékvesztés elszámolása Behajthatatlan követelés elszámolása Behajthatatlan követelés elszámolása (korábbi értékvesztés esetén szükséges) 4. táblázat
86 86
319 311
319
86
Dátum
T számla
K számla
XII. 31. Anyagköltség XII. 31. Igénybe vett szolgáltatás XII. 31. Egyéb költségek XII. 31. Bérköltség XII. 31. Személyi jellegû egyéb kifizetések XII. 31. Bérjárulékok XII. 31. Értékcsökkenés 5. táblázat
811 812 813 821 822 823 83
591 592 593 594 595 596 597
Dátum
T számla
K számla
XII. 31. Zárás XII. 31. Zárás XII. 31. Zárás XII. 31. Zárás 6. táblázat
493 58 9 493
5 493 493 8
Dátum
T számla
K számla
493 413
44 493
XII. 31. XII. 31. XII. 31.
Gazdasági esemény
Gazdasági esemény
Gazdasági esemény
XII. 31. Osztalék jóváhagyása XII. 31. Eredménytartalék igénybevétele 7. táblázat
A terven felüli értékcsökkenés tehát ráfordítás, mellyel elsô lépésben adóalapot kell emelni. Csökkenthetjük viszont az adóalapot a számviteli törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenésre az adóév utolsó napján állományban lévô a) vagyoni értékû jogra, ha az a szerzôdés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthetô, b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz, c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, d) az a)–c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külsô ok miatt következett be. Ha viszont az adott adóévben nincs szükségünk ilyen mértékû adóalap-csökkentésre, akkor ezekben az esetekben a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követô négy adóévben egyenlô részletekben lehet érvényesíteni. Adóalap-csökkentésként kell továbbá kimutatni, amikor a terven felüli értékcsökkenésbôl adóévben visszaírt összeg
keletkezik. Ez alól kivétel, ha már a terven felüli értékcsökkenés képzésének évében lehetôségünk volt a csökkentésre. Értékvesztés, behajthatatlan követelések Év vége közeledtével a vevôkkel való egyeztetés is fokozottabbá válik. Talán vannak olyanok, akik számára most derül ki, hogy egy adott partnerrel szembeni követelésük várhatóan nem fog megtérülni, mert a vevô ellen végrehajtási, esetleg már felszámolási eljárást kezdeményeztek. A vevô felkutatása elôtt talán sok munkától kímélhetjük meg magunkat, ha a www.e-cegjegyzek.hu oldalon megnézzük a vállalkozás cégjogi státusát. Ha már felszámolás alatt van a cég, akkor közvetlenül a felszámolót kell keresnünk. Ha esetleg már meg is szûnt, akkor pedig nem értékvesztést kell képeznünk, hanem törölni a követelést a nyilvántartásból. Az értékvesztés elszámolása elkerülhetetlen feladat a megbízható és valós összkép kialakítása érdekében. A társasági adó számításakor viszont ne felejtsünk el vele adóalapot emelni (4. táblázat). 2008. január 1-jétôl lehetôvé vált a vevônkénti, adósonkénti kisösszegû követelések könyvvitelben elkülönített csoportja után elszámolandó értékvesztések csoportszintû kimutatása. Az elkülönített csoportonkénti egyösszegû értékvesztés kimutatásával mentesül a vállalkozó az ér-
könyvelôk lapja
tékvesztés egyedi (követelésenkénti) kimutatása és folyamatos tételes nyomon követése alól. Ez azt jelenti, hogy a csoportszinten megállapított és elszámolt kisöszszegû követelések értékvesztésének állományát a következô évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevônkénti, adósonkénti kisösszegû követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegével össze kell vetni, és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – elôjelének megfelelôen – a korábban elszámolt értékvesztést növelô értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Az értékvesztéseknél és a behajthatatlan követeléseknél soha ne felejtsük azt a szabályt, hogy azokat nem számlákra képezzük, hanem vevôkre! Soha nem számlát minôsítünk, hanem vevôt! Ha egy vevônk fizetési képessége „romokban hever”, akkor azt nem egy számlára fogjuk elszámolni, hanem az összesre. Függetlenül attól, hogy a számla néhány hónapja járt le, vagy akár már évek óta. Könyvviteli zárlat könyvelése Ezt ma már számos program automatikusan elvégzi, így talán iskolai tanulmányainkból kell feleleveníteni, nem a gyakorlatból. Az 59-es számlacsoport használatát azonban sok program nem automatizálja, a manuális könyvelésbôl viszont kimarad. (Igaz, ezek a feladatok nem decemberben várnak ránk, hanem a zárás befejezésekor.) Nézzük azért a zárással kapcsolatos tételeket!
• 5-ös számlaosztály zárása, • adókötelezettségek könyvelése, • 5–9-es számlaosztály zárása, • osztalék könyvelése, • 1–4-es számlaosztály zárása. Elsô lépésként tehát az 51–58-as számlák egyenlegeit vezetjük át az 59-es számlacsoporton keresztül a 8-as számlaosztályba (5. táblázat). Ezzel elérhetjük, hogy a költségszámlák egyenlegei megmaradnak (így könynyen szedhetünk ki adatot például a társasági adó bevalláshoz), de az 5-ös számlaosztály egyenlege megszûnik. Az eredménykimutatás összeállításánál lényegesen egyszerûbb dolgunk van, hiszen a ráfordítások csoportosítását pontosan megtaláljuk a 81–88-as számláinkon. Ezzel tehát a bevételek a 9-es számlaosztályban, a ráfordítások pedig a 8-asban találhatók. Kiszámoljuk az iparûzési adót (T 86 – K 469), amely még ráfordításként elszámolható, s így kialakul az adózás elôtti eredmény. Ebbôl vezetjük le a társasági adót (T 891 – K 461) a törvényben meghatározott adóalap-korrekciós tételek figyelembevételével. Most a 8–9-es számlaosztály egyenlege az adózott eredmény. Ezeket, illetve az 5-ös számlaosztályban szereplô számlákat (melyeknek az egyenlege nulla) átvezetjük a 493-as adózott eredmény számlára (6. táblázat). A tartozik egyenlegû bevételszámláknál és a követel egyenlegû ráfordításszámláknál is elképzelhetô, hogy fordítva kell könyvelni. Vagy választható az a megoldás
BONÁCZ ZSOLT ROVATA
A pénzforgalmi áfa-elszámolás tudnivalói A pénzforgalmi áfa-elszámolás választására az áfa-alanyok széles körének lesz módja 2013. január 1-jétôl. Ezen adózási módnál a fizetendô és levonható adó elszámolása alapvetôen a pénzügyi teljesítéshez kötôdik, bizonyos esetekben azonban ez az elv nem érvényesül – például, ha a számlán az erre való utalás nem szerepel. A törvény rendelkezéseibôl nem derülnek ki egyértelmûen a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó adó elszámolásának szabályai sem. A pénzforgalmi elszámolás alapvetô szabálya, hogy a fizetendô adót a pénzügyi realizálással egyidejûleg kell, a levonható adót pedig legkorábban a pénzügyi teljesítés idôpontját magában foglaló bevallási idôszakban lehet elszámolni. A követelések és kötelezettségek egymással szembeni elszámolása (kompenzálás) pénzügyi rendezésnek minôsül. A pénzforgalmi elszámolás mindenképpen kedvezô adózási konstrukció, amelynek választása optimális döntés.
A választás határideje, idôbeli hatálya 2012-ben már mûködô adózónak 2012. december 31-ig kell bejelenteni azt, hogy 2013-ra a pénzforgalmi elszámolást választja. A tevékenységét 2013 folyamán kezdô adóalanynak a bejelentkezés napján kell a választására vonatkozó nyilatkozatot megtenni. A pénzforgalmi elszámolás mûködô vállalkozás esetén év közben nem választható. A pénzforgalmi elszámolása választása a naptári év utolsó napjáig terje-
7
is, hogy ekkor a fent leírt könyvelési tételt alkalmazzuk, és negatív elôjellel könyvelünk. Ez ugyan nem túl „elegáns” megoldás, azonban elérhetjük azt, hogy a 493-as számla követel oldalán lesznek a bevételek, a tartozik oldalán pedig a ráfordítások (7. táblázat). Ha az adózott eredménybôl osztalék jóváhagyásra is sor kerül, akkor azt a 493-as számlán könyveljük. Ekkor csökken az adózott eredmény, és tagokkal szembeni kötelezettség lesz. Ha az adózott eredménynél magasabb összegû osztalékot hagynak jóvá, azt a szabad eredménytartalékból kell átvezetni. Ekkor viszont a 493-as számlának nem lehet pozitív egyenlege! Azaz az eredménytartalékból csak annyi vezethetô át, amennyi az osztalék jóváhagyásához szükséges. Tehát a korábbi évi eredménybôl tárgyévi eredmény nem képezhetô. Ha az adózott eredmény negatív, de van szabad eredménytartalék, amely osztalékként jóváhagyható, akkor az eredménytartalékból annyit kell átvezetni, amennyi az osztalékhoz szükséges. Ekkor a 493-as adózott eredmény számlának negatív egyenlege van, és az is marad. Az utolsó lépés az 1–4-es számlaosztály zárása. Ezt a 491-es zárómérleg számlával szemben kell könyvelni. A mérlegegyezôség következményeként a záró tételek lekönyvelése után ennek a számlának sem lesz egyenlege. Ezzel a tárgyévi fôkönyvi számlák mindegyikét lezártuk. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna
dô idôszakra vonatkozik, de a következô évre történô fenntartást nem kell bejelenteni. Ha a vállalkozás nem jelenti be a tárgyév utolsó napjáig, hogy a következô évtôl nem kívánja a pénzforgalmi elszámolást alkalmazni, a választás a következô évre is vonatkozik. A választásra jogosult személyek köre A pénzforgalmi elszámolást 2013. január 1-jétôl kezdôdôen az a nem alanyi adómentes státusú adóalany választhatja, aki • a tárgy naptári év elsô napján a 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései alapján kisvállalkozásnak minôsül, vagy annak minôsülne, ha e törvény hatálya alá tartozna, • gazdasági céllal belföldön letelepedett (azaz rendelkezik belföldön székhellyel, illetve állandó telephellyel), és • nem áll csôd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt. Nem jogosult a pénzforgalmi elszámolás választására olyan külföldi vállalkozás, amelyet ugyan az adóhatóság adóalanyként nyilvántartásba vett, de adóalanyiságához
8
könyvelôk lapja
kapcsolódóan belföldön gazdasági letelepedéssel (állandó telephellyel) nem rendelkezik. Ez az eset valósul meg akkor, amikor belföldi állandó telephellyel nem rendelkezô külföldi vállalkozás belföldön teljesít olyan termékértékesítést, amely után nem a vevôt terheli az adókötelezettség. Az adóhatóság a honlapján közzéteszi a pénzforgalmi elszámolást választó, áfafizetésre kötelezett adózók adatait, a pénzforgalmi elszámolás kezdô és befejezô idôpontját. Az egyéni vállalkozás minôsítése az adóbevallásban foglalt adatok szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minôsítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Ha az egyéni, illetve a társas vállalkozás mûködési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Éves beszámolóval, egyszerûsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elôírt bevallással nem rendelkezô, újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. Ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszámot (50 fô) vagy a pénzügyi határértékeket (nettó árbevétel vagy mérlegfôösszeg 10 millió euró), vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kisvállalkozói minôsítést, ha két egymást követô beszámolási idôszakban túllépi az adott határértékeket, vagy elmarad azoktól. Az euróban meghatározott összegek forintra történô átszámításakor az MNB által megállapított, az üzleti év lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. A pénzforgalmi elszámolás 2013-ra történô választás esetén a 2011. évi mérlegadatokat kell alapul venni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelôzô év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. A választás feltételei A pénzforgalmi elszámolás akkor választható, ha az összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélküli ellenértéke a tárgyévet megelôzô évben ténylegesen nem haladta meg, valamint a tárgyévben várhatóan nem haladja meg a 125 millió forintot. Az összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalma alatt a tárgyévet megelôzô, illetve a tárgyévben az áfatörvény irányadó rendelkezései szerint teljesítettnek minôsülô ügyleteket kell érteni. A termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódóan fizetett elô-
legek adó nélküli értéke is beleszámít az említett értékhatárba, mivel az áfatörvény az elôleg fizetését teljesítésnek tekinti. E szabályból következôen azon ügyletekre vonatkozóan 2012. december 31-ig fizetett elôlegek adó nélküli ellenértékét is figyelembe kell venni, amelyeket csak 2012. december 31-e után teljesítenek. A pénzforgalmi elszámolás választására jogosult, tevékenységét év közben kezdô adóalany akkor is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, ha a 125 millió forintos értékhatárt idôarányosan a tárgyévben nem haladja meg. Az értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni a tárgyi eszköz értékesítésének adó nélküli ellenértékét; a vagyoni értékû jog végleges átengedésének adó nélküli ellenértékét; az adómentes, Közösségen belüli termékértékesítés [Áfa tv. 89. §] ellenértékét; az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésében felsorolt adómentes termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékét; az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés a)–g) pontjaiban felsorolt adómentes szolgáltatásnyújtások ellenértékét; az elôzôekben felsorolt ügyletekhez kapcsolódóan fizetett elôlegek adó nélküli összegét. Az alkalmazás alól kizárt ügyletek köre A pénzforgalmi elszámolás választása esetén sem alkalmazhatóak annak szabályai az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti ügyletekre; adómentes, Közösségen belüli termékértékesítésekre [Áfa tv. 89. §]; az Áfa tv. 205–212. §-ai szerint adózó utazásszervezési szolgáltatásra; az Áfa tv. 213–233. §-ai alapján adózó használt ingóságok, mûalkotások, gyûjteménydarabok és régiségek értékesítésére; az Áfa tv. 234–243. §-ai szerint adózó befektetési arany értékesítésére. Az Áfa tv. 10. § a) pontja olyan ügyletekre vonatkozik, amelynél a felek a termék határozott idôre szóló bérbeadásáról vagy részletvételérôl azzal a kikötéssel rendelkeztek, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésôbb a határozott idô lejártával, illetôleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Ezen ügyletek körébe tartoznak jellemzôen a termék átadása zárt végû pénzügyilízing-ügyletek keretében, valamint a termék részletvételes értékesítése. A pénzforgalmi elszámolást egyébként jogszerûen alkalmazó adózónak is a termék birtokbaadásakor keletkezik adófizetési kötelezettsége, amelyet egy összegben kell a birtokbaadás idôpontját magában foglaló bevallási idôszakban elszámolni, függetlenül a tényleges pénzügyi realizálás idôpontjától/idôpontjaitól. Bizonylati feltételek A pénzforgalmi elszámolás szabályait kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a számlán, a számlával egy tekintet alá esô ok-
iraton (módosító, valamint érvénytelenítô számlán) feltüntetésre került, hogy a bizonylatot kibocsátó adózó a pénzforgalmi elszámolást választotta. Ennek megfelelôen az Áfa tv. 169. § p) pontja szerint pénzforgalmi elszámolás esetén a számlán fel kell tüntetni a jogszabályi hivatkozást vagy bármely más egyértelmû utalást arra, hogy a kibocsátó az Áfa tv. XIII/A fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazza. Az Áfa tv. 170. § (2) bekezdése alapján a számlával egy tekintet alá esô okiratra (módosító számlára, érvénytelenítô számlára) a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelôen alkalmazni. Ebbôl adódóan a módosító és az érvénytelenítô számlán is fel kell tüntetni, hogy a kibocsátó a pénzforgalmi elszámolást választotta. Az Áfa tv. 169. § p) pontjában említett jelölés hiányában a számla, módosító számla, érvénytelenítô számla adótartalmának elszámolását az általános szabályok szerint kell elvégezni, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi elszámolás választására egyébként szabályosan került sor. Az ügyletrôl kibocsátott számlával kapcsolatos szabályok A fizetendô adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásának, átvételének napját magában foglaló adóbevallásban kell elszámolni. Részfizetés esetén a fizetett öszszeget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendô adó összegét is arányosan tartalmazza, amelyet a jóváírás, átvétel napját magában foglaló adóbevallásban kell elszámolni. Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni, ha a követelés teljesen, illetve részben engedményezés, elengedés folytán, vagy más módon megszûnt, s ezen idôpontot magában foglaló adóbevallásban kell a fizetendô adót elszámolni. A pénzforgalmi elszámolást jogszerûen alkalmazó adózó a termék beszerzéséhez – ide nem értve, ha a termék beszerzésére az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti ügylet keretében került sor –, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó elôzetesen felszámított adó egészét, illetve egy részét – figyelembe véve az adólevonással kapcsolatos szabályokat – legkorábban azon a napon számolhatja el levonható adóként, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket megfizette. Részfizetés esetén a fizetett összeget úgy kell tekinteni, mint amely a levonható adó összegét arányosan tartalmazza, amelyet a jóváírás, átvétel napját magában foglaló adóbevallásban lehet legkorábban elszámolni. Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni, ha a kötelezettség teljesen, illetve részben elengedés folytán vagy más módon megszûnt, s ezen idôpontot magában foglaló adóbevallásban lehet legkoráb-
könyvelôk lapja
ban a levonási jogot gyakorolni. Az adólevonási jog elévülésével kapcsolatos szabályok pénzforgalmi elszámolás esetében is érvényesülnek. Elôleg esetében a teljesítés a pénzmozgáshoz kötôdik, ezért az elôleget kapó a fizetendô adót, az elôleget fizetô a levonható adót a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása esetén is az általános szabályok alapján számolja el. Módosító, érvénytelenítô számlával kapcsolatos tudnivalók A fizetendô adó növekedését dokumentáló módosító számla esetében a kibocsátó a különbözetként jelentkezô áfát az azt is magában foglaló ellenérték jóváírásának, átvételének napját tartalmazó adóbevallásban köteles elszámolni. Részfizetés, a módosító számla által dokumentált követelés teljes, illetve részbeni engedményezése, elengedése, vagy más módon történô megszûnése esetén a számlánál leírtak irányadóak. A fizetendô adó növekedését dokumentáló számla címzettje a különbözetként jelentkezô áfa egészét vagy annak egy részét legkorábban azon a napon számolhatja el levonható adóként, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket megfizette. Az adólevonási jog elévülésével kapcsolatos szabályok itt is érvényesek. A részfizetés, a módosító számla által dokumentált kötelezettség teljes, illetve részbeni elengedése, vagy más módon történô megszûnése esetén a számlánál leírtak szabályokat kell alkalmazni. A fizetendô adó csökkentését dokumentáló módosító, illetve érvénytelenítô számla esetében a kibocsátó a különbözetként jelentkezô áfát az azt is magában foglaló ellenérték visszatérítésének napját tartalmazó adóbevallásban köteles elszámolni fizetendô adót csökkentô tételként. E szabály alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a módosított, érvénytelenített számla adóval növelt ellenértéke egészben vagy részben korábban kiegyenlítésre került. A részvisszafizetés, a módosító, érvénytelenítô számla által dokumentált kötelezettség teljes, illetve részbeni elengedése vagy más módon történô megszûnése esetén az áfa-különbözet elszámolásánál a számlánál leírt rendezô elvek érvényesülnek. A fizetendô adó csökkentését dokumentáló módosító, illetve érvénytelenítô számla címzettje a különbözetként jelentkezô áfát abban az adóbevallásban köteles elszámolni fizetendô adóként, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket részére visszafizették. A részvisszafizetés, a módosító, érvénytelenítô számla által dokumentált követelés teljes, illetve részbeni engedményezése, elengedése vagy más módon történô megszûnése esetén az áfa-különbözet elszámolásánál a számlánál leírt szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni.
Az elszámolást nem alkalmazó adózó választási lehetôsége A pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazó adózó az azt választó adóalanytól befogadott – a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá esô – számla tekintetében az adólevonási jogot ugyanazon szabályok alapján érvényesítheti, mint a pénzforgalmi elszámolás szerint eljáró adózó. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazó adózó nem kívánja a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazni az általa befogadott számla adótartalmának levonásával kapcsolatban, akkor oly módon kell megállapodnia az egyébként a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint eljáró számlakibocsátóval, hogy a számlán ne kerüljön feltüntetésre a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezés vagy szöveges utalás. Speciális szabályok Ha a pénzforgalmi elszámolást jogszerûen alkalmazó adóalany az áfatörvény rendelkezései szerint megállapítandó teljesítési idôpont és a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint megállapítható adófizetési kötelezettség idôpontja között • jogállásában beállott változás szerint tôle adófizetés nem követelhetô, • felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, • tevékenységét szünetelteti, vagy • az említett eljáráson kívüli eljárás következtében jogutód nélkül megszûnik, akkor a korábban el nem számolandó fizetendô adót, illetve korábban levonásba nem helyezhetett – de egyébként levonható – áfát az említett okok folytán soron kívül benyújtandó, a tevékenységet lezáró áfa-bevallásban kell elszámolni. A pénzforgalmi elszámolásra való jogosultság megszûnésének idôpontjai: • a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany bejelentése alapján a következô évre nem kívánja a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazni, • a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár (125 millió forint) túllépésének napját megelôzô nappal, • a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany az azt követô év elsô napján már nem minôsül kisvállalkozásnak, • a csôdeljárási, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás jogerôs megindítását megelôzô nappal, • a tevékenység szüneteltetésének kezdô idôpontját megelôzô nappal. Ha a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultság az annak választását jogosító értékhatár túllépése folytán szûnik meg, az értékhatár túllépését eredményezô értékesítést terhelô adó elszámolására az általános szabályok az irányadóak, valamint a
9
pénzforgalmi elszámolás a jogosultság megszûnését követô második naptári év végéig nem választható. E szabály alapján, ha az értékhatár túllépésére 2013 folyamán kerül sor, akkor a pénzforgalmi elszámolás legkorábban 2016. január 1-jétôl kezdôdôen választható, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Az értékhatár túllépését annak bekövetkezésétôl számított 15 napon belül az adóhatóság részére be kell jelenteni. Ha a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultság az értékhatár túllépése vagy egyéb ok következtében megszûnik, a megszûnést megelôzôen kiállított számlák, a fizetendô adó növekedésével járó módosító számlák esetében továbbra is az ellenérték beérkezésekor keletkezik adókötelezettség, feltéve, hogy a speciális szabályok alapján korábban már nem keletkezett adófizetési kötelezettség. A pénzforgalmi elszámolás megszûnését követôen annak hatálya alatt kiállított – a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint el nem számolható –, a fizetendô adó csökkentésével járó módosító/érvénytelenítô számlák adótartalmát az általános szabályok alapján kell elszámolni. A pénzforgalmi elszámolás megszûnését követôen annak hatálya alatt befogadott számlák, módosító és érvénytelenítô számlák adótartalmát – feltéve, hogy a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint levonható adóként nem volt elszámolható – az általános szabályok alapján lehet levonható adóként elszámolni az adólevonásra vonatkozó szabályok szerint. Áfa felszámításával nem járó ügyletek kezelése Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany Közösségen belüli adómentes termékértékesítést, vagy az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletet teljesít, akkor ezek ellenértékét az általános szabályok szerint köteles bevallani. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany • Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg, • olyan terméket szerzett be, szolgáltatást vett igénybe, amelyre az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás szabályait kell alkalmazni, • belföldön gazdasági letelepedéssel nem rendelkezô külföldi adóalany által nyújtott, belföldön teljesített szolgáltatást vett igénybe, • belföldön gazdasági letelepedéssel nem rendelkezô külföldi adóalanytól fel- vagy összeszerelés tárgyát képezô terméket vásárolt – feltéve, hogy a fel- vagy összeszerelésre belföldön került sor,
10
könyvelôk lapja
a fizetendô adót az általános szabályok szerint köteles megállapítani és bevallani. A fizetendô adó levonható adóként történô elszámolásával kapcsolatban szintén az általános szabályok az irányadóak. Adófizetési kötelezettség halasztására jogosult áfa-alanyok áttérése a pénzforgalmi elszámolásra Az Áfa tv. 61. §-ában foglaltak szerint az egyéni vállalkozó jogosult adófizetési kötelezettségének halasztására. Amenynyiben az adófizetési kötelezettség halasztásának lehetôségével élô egyéni vállalkozó 2013. január 1-jétôl áttér a pénzforgalmi elszámolásra, akkor olyan fizetendô
adó esetében, amelynél a halasztás 2012. december 31-én még nem járt le, a pénzforgalmi elszámolás idôszakában is az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpontjára vonatkozóan az Áfa tv. 61. §ában foglalt rendelkezések az irányadóak. Behajthatatlan követeléshez kapcsolódó felszámított adó megítélése A jogalkotónak feltételezhetôen nem áll szándékában a behajthatatlan követelésre jutó adó tekintetében az adófizetési kötelezettség elengedése, azonban ezzel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket az Áfa tv. XIII/A fejezete nem tartalmaz. Ebben az esetben olyan értelmû szabályozás valószí-
GOTTGEISL RITA ROVATA
Adóoptimalizáció – amikor mindenki jól jár Az év végi zárásra való felkészülés során – a feltöltési kötelezettségtôl függetlenül – a várható társasági adót is kalkuláljuk. Számítást készítünk arról, hogy a megismerhetô adatok szerint mennyi lesz az adó alapja, és azt is megnézzük, nem kerül-e a társaság az általános szabályok szerint megállapított adóalap helyett a jövedelem-minimum alapján való számítás szabálya alá. Cikkünkben az adományok, támogatások témáját járjuk körbe mint az adómegtakarítás egyik lehetôségét, különösen, hogy a vonatkozó jogszabályok a 2012. évtôl jelentôsen módosultak. A korábbi évek szabályozásának szigorúsága enyhült az ingyenesen adott juttatások tekintetében. A Tao tv. 3. számú melléklet A) 13. pontja szerint csak akkor nem minôsül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek az adott támogatás, juttatás, a véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke, a nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, ha • a juttatás nem minôsül adománynak, • azt külföldi illetôségû támogatott részére nyújtják, vagy • a belföldi illetôségû támogatott részérôl nem rendelkezik a támogató annak igazolásával (tehát már nem kell a beszámolóval igazolni!), hogy a juttatás nélkül sem lenne negatív a tárgyévi eredménye – ez utóbbit nem kell vizsgálni, ha a juttatást közhasznú szervezet nyújtja. Az adomány fogalma tehát újra bekerült a törvénybe [Tao tv. 4. § 1/a], de a 2009-estôl eltérôen. Adománynak minôsül a közhasznú szervezet számára közhasznú tevékenysége támogatására, az egyház számára alaptevékenysége támogatására, közérdekû kötelezettségvállalás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke azzal, hogy az nem jelent vagyoni elônyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezetô tisztségviselôjének, felügyelôbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának. Itt nem jelent vagyoni elônyt az adományozó nevére, tevékenységére való utalás. Ha juttatásunk megfelel ennek az adományfogalomnak, a Tao tv. 3. számú melléklet B) 17. pontja szerint csak akkor minôsülhet elismert költségnek (így nem kell megemelnünk vele az adóalapot), ha az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekû kötelezettségvállalás szervezôje által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító (adományban részesülô) és az adományozó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Vigyázat! Nem lehet adományként figyelembe venni például azokat a juttatásokat, melyeket egy közhasznú szervezetnek nem a közhasznú tevékenysége céljára adnak, még akkor sem, ha egyébként ez nem minôsül az ô vállalkozási tevékenységének. Ugyancsak nem lehet az ilyen szervezetektôl átvállalt kötelezettség miatt el-
nûsíthetô, amely szerint, ha a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany megállapítja nyilvántartott követelése egészének vagy egy részének behajthatatlanságát, akkor ezen idôpontban a kiegyenlítetlen követelésben foglalt adótartalom után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Nincs annak semmi akadálya, hogy kisadózó vállalkozás, kisvállalati adózás szabályait alkalmazó adózó a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazza, feltéve, hogy annak választására személyében jogosult, valamint teljesíti a választáshoz szükséges feltételeket. Bonácz Zsolt
számolt ráfordítás összegét sem ilyennek tekinteni. Ezekben az esetekben kizárólag akkor nem kell megemelnünk az adóalapot, ha rendelkezünk a „pozitív eredmény nyilatkozattal”. Bizonyos adományokhoz kapcsolódóan adóalap-kedvezménnyel élhet az adományozó a Tao tv. 7. § z) alapján, ha rendelkezik az adományban részesülô, elôzôekben ismertetett igazolással [Tao tv. 7. § (7)]. Ezek a következôk (zárójelben az adomány értékének figyelembe vehetô része): közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége támogatására (20%); közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerzôdés alapján közhasznú tevékenysége támogatására (20+20%); a Magyar Kármentô Alapnak nyújtott (50%) vagy a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott (50%) adományok lehetnek, de az ilyen módon figyelembe vett adóalap-kedvezmények együttesen nem haladhatják meg az adózás elôtti eredményt. Itt tehát az adomány fogalmában még szereplô egyházak és a közérdekû kötelezettségvállalás már kimaradnak, ezek értékét nem lehet adóalap-csökkentô tételként figyelembe venni az adóalap kiszámításakor. A tartós adomány fogalmát a Civil törvényben találjuk, amely kimondja, hogy csak írásban kötött szerzôdés alapján, és kizárólag pénzben nyújtott támogatás esetén jöhet szóba ez a támogatási forma, mellyel az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományban részesülôt a szerzôdéskötés évében és az azt követô három évben, évente legalább egyszer, azonos vagy növekvô összegû adományban részesíti. [Civil tv. 2. § 27.] A tartós adomány elmaradását a Tao törvény szankcionálja. Ha az adományozott miatt hiúsul meg a további években a juttatás, akkor az addig figyelembe vett többletkedvezményt adóalap-növelô tételként kell számításba venni abban az évben, amikor a sorozat megszakad, míg ha az adományozó hibája a nemteljesítés, akkor
könyvelôk lapja
ezt kétszeresen kell az adóalaphoz hozzáadni. [Tao tv. 8. § s), 16. § c) ce)] A 2012-es évtôl az új Civil törvény hatálybalépésével a közhasznúság szabályai ugyan megváltoztak, de a korábban már közhasznú, kiemelten közhasznú szervezetek 2014. május 31-ig megtarthatják közhasznú minôsítésüket. Az újonnan alakult szervezeteknek azonban két lezárt évvel kell rendelkezniük a közhasznú minôsítés megszerzéséhez. Ez viszonylag egyszerû módja az adó csökkentésének. Az ilyen módon adott juttatásoknál az adómegtakarítás az adomány értékének 12, 14 vagy 15%-a lesz (500 millió forint adóalapig). Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra is, hogy az adomány és az adómegtakarítás összegének különbözetével a nettó profit (azaz az osztalékkivét lehetôsége) is csökkenni fog. Ha az adakozás jó érzésén és a pozitív megítélésen kívül a nettó profit alakulása is fontos, akkor két másik lehetôség is kínálkozik. Elôadómûvészet támogatása 2009-tôl lehetôséget nyújt a törvény arra, hogy bizonyos tevékenységek támogatásával jelentôs adókedvezménnyel élhessen az adózó. Itt az adminisztráció és a feltételek mind a támogatott, mind a támogató részére szigorúbb, de ez arányban áll a megnyerhetô elônnyel. A Tao tv. 4. § 36. és 38. pontjában nevesített igazolás alapján adott támogatás a 3. számú melléklet B) 15. pont szerint elismert költségnek minôsül (így nem kell az adóalapot megnövelni vele), és ezekkel kapcsolatban adókedvezmény is érvényesíthetô a 22. § (1) alapján. Mirôl is van szó? Az egyik ilyen kedvezményezett kör az elôadómûvészeti szervezetek, melyek a 4. § 37. szerint az elôadómûvészeti államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett szervezeteket jelentik. Ezek a külön jogszabály alapján meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkezô színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok (szimfonikus, kamara), vagy énekkarok lehetnek, ha alaptevékenységként elôadómûvészeti színház-, tánc- vagy zenemûvészeti tevékenységet látnak el. A nyilvántartásban jelenleg szereplô szervezetek a http://eloadomuveszetiiroda.hu/upload/ nyilvanos_adatok honlapon találhatók. Az elôadómûvészeti tevékenység támogatása és az igazoláskiállítás lebonyolításának lépései a következôk [14/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet]: 1. A támogató és a támogatott között aláírásra kerül a támogatási szerzôdés. A szerzôdésnek tartalmaznia kell, a. hogy a támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli, b. hogy azt a támogató elôadómûvészeti szervezet alaptevékenységé-
hez, elôadómûvészeti tevékenységéhez juttatta, ennek tényét is – akár konkrét program (pl. tárgyévi produkció, hangverseny), illetve tárgyévi projekt megjelölésével – rögzíteni kell, c. a támogatás, juttatás összegét, a véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét, d. hogy az adókedvezményre jogosító támogatás nyújtása nem jelent a támogató számára az adótörvényekben meghatározottakon túlmenôen semmilyen vagyoni és nem vagyoni elônyt. (Tiltott vagyoni és nem vagyoni elônynek minôsülhet, ha az elôadások helyszínén a támogatás ellenében a támogató nevének, logójának, tevékenységének reklámozására kerül sor például az elôadás, hangverseny kommunikációs és szóróanyagain, a támogatott nyilvános szereplésein. E körbe tartozhat az az eset is, amikor a támogatás ellenszolgáltatásaként a támogatott produkcióra, hangversenyre a támogatott elôadómûvészeti szervezet a támogató vendégei részére térítésmentesen jegyeket, alkalmazottai részére pedig ingyenes elôadásokat biztosít.) A támogatási szerzôdés dátuma nem lehet annál korábbi, mint hogy a szervezetet az arra illetékes hatóság nyilvántartásba vette. 2. A támogatási szerzôdés aláírása után lehet utalni a támogatást. 3. A támogatási igazolási kérelem beadása (támogató kérelmére), melyhez csatolni kell a támogatási szerzôdést, a teljesítés igazolást, a hatósági eljárási díj (20 ezer forint) utalásának igazolását. A Tao tv. 4. § 38. pont szerint az elôadómûvészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás olyan okirat, amelyet az elôadómûvészeti államigazgatási szerv az elôadómûvészeti szervezet támogatója részére állít ki, és tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az elôadómûvészeti államigazgatási szerv által egy elôadómûvészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az elôadómûvészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelelô összeget. A kiállító szerv az igazolási kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálja el, így nincs mérlegelési jogköre abban az esetben, ha egy szervezet vonatkozásában a ki-
11
állítandó igazolásokban szereplô támogatási összegek meghaladják a 80%-os határt. A határt túllépôen nem áll módjában igazolást kiállítani. Szintén nem állíthat ki igazolást, ha a támogatott szervezet a jegybevételre vonatkozó adatszolgáltatást határidôre nem teljesíti, így mindkét fél védelme érdekében javasolt a támogatási szerzôdésben erre vonatkozó garanciákat kikötni. A támogatás összege után igénybe vehetô adókedvezmény is feltételekhez kötött. Ha a vállalkozás a 22/B § szerinti fejlesztési adókedvezménnyel nem él, akkor az adó 70%-ig, ha él, az azzal csökkentett adó 70%-ig érvényesíthetô az elôadómûvészeti tevékenység támogatása utáni adókedvezmény, mely adóvisszatartás formájában vehetô figyelembe. [Tao tv. 23. § (2)–(4)] A támogatás azonban az adózó döntése szerint a juttatás adóéve és az azt követô három év adójából vehetô igénybe, a 70%-os adókorlátot tehát adóévenként kell figyelembe venni. [Tao tv. 22. § (1)] A kedvezmény már a december 20-ai adófeltöltés során (illetve kérelem alapján már az elôlegfizetések esetén) is figyelembe vehetô. Filmalkotások támogatása Bár az eljárási szabályok és a támogathatóság feltételei nehézkesebbé teszik, ehhez a támogatási formához hasonlóan vehetô igénybe adókedvezmény egyes meghatározott filmalkotásokhoz juttatott támogatások után is. A Tao tv. 4. § 36. pont szerinti mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás szükséges, mely a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképrôl szóló 2004. évi II. törvény szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A mozgóképszakmai nyilvántartásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezeti a http://nmhh.hu/ honlapon. A hivatal a filmelôállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére adja ki a közvetett állami támogatások igénybevételére jogosító támogatási igazolásokat. A kérelemben vagy legkésôbb a kérelem benyújtását követô 20 napon belül meg kell jelölni a támogató nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell az igazolás igénybevételének jogosultságát bizonyító szerzôdést. A támogatási igazolás – a Tao tv. 4. § 36. pontjában meghatározottakon túl – tartalmazza a filmalkotás címét és nyilvántartási számát, a kérelemben feltüntetett idôsza-
12
könyvelôk lapja
kot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az idôszakra esô összegét. A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség meghatározott részének 20%-át azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás nem jogosult közvetett állami támogatásra. [Tao tv. 22. § (3)] A filmgyártók, filmelôállítók részére nyújtott támogatás elismert költségnek minôsül, és az adókedvezmény figyelembevételére is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az elôbbiekben ismertetett elôadómûvészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra. Sporttámogatások 2011. július 1-tôl hatályos az új sporttámogatási rendszer, mely többek között a Tao törvényt is módosította, ezzel új adókedvezményt vezetve be. A kedvezményhez kapcsolódó alapvetô rendelkezéseket a törvény 22/C §-a tartalmazza, az eljárási szabályokat pedig 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza, melyek a kihirdetésüket követôen már többször módosultak. A legjelentôsebb 2012-es változások a támogatók szempontjából a következôk: • Már nem elegendô a támogatott köztartozás-mentessége, a támogatónak is annak kell lennie a támogatási igazolás kiállítási kérelem benyújtásakor, sôt a támogatónak az igazolás kiállításának napján sem lehet köztartozása,
k
l
Számviteli és adózási szaktájékoztató
Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) 236-0635, Fax: (06-1) 236-0037 www.vezinfo.hu E-mail:
[email protected] Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Láng Noémi, dr. Sallai Csilla Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft. © 2009–2012 Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN 2061-3008 Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idôpontjában meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelôsséget nem vállalunk.
• a támogatás teljes összegének 1%-át az Nemzeti Sport Intézet által közzétett 10032000-00294762-30000003 számlaszámú elôirányzat felhasználási keretszámlára kell befizetni, • a sportfejlesztés érdekében létrejött közhasznú alapítványok is támogathatókká váltak a versenyzés költségeit illetôen, és erre a sportszervezetek saját jogon is jogosulttá váltak, • az állami és a többségi állami tulajdonú szervezetek is támogathatókká váltak. Nézzük röviden, mit kell tudni errôl az adókedvezményrôl! A törvény kizárólag a látványcsapatsportágakat kedvezményezi, melyek a következôk: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong [Tao tv. 4. § 41.]. Ezen a jogcímen támogatható a látványcsapatsport • országos sportági szakszövetsége, • annak tagjaként mûködô amatôr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is) [Tao tv. 4. § 42.], hivatásos sportszervezet [Tao tv. 4. § 43.], • támogatására létrejött közhasznú alapítvány, valamint a • sportköztestület. A törvény meghatározza a támogatás lehetséges céljait is, melyek a következôk lehetnek: • utánpótlás-nevelési feladatainak ellátása (kivéve sporttestület), • versenyeztetéssel összefüggô költségek megtérítése (csak amatôröknél és közhasznú alapítványoknál), • személyi jellegû ráfordítások, • tárgyi eszköz beruházás, felújítás (kivéve sporttestület), • a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztés (kivéve sporttestület), • képzéssel összefüggô feladatok. A támogató a részére kiállított támogatási igazolásban szereplô összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követô három adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállításakor az adózónak nincs lejárt köztartozása! – adókedvezményt vehet igénybe. A Tao tv. 4. § 45. pontja szerint a látványcsapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás olyan okirat, amelyet az országos sportági szakszövetség kérelmére a sportigazgatási szerv (NSI), az amatôr és hivatásos sportszervezet, illetve a sportfejlesztést támogató közhasznú alapítvány kérelmére az országos sportági szakszövetsége állít ki a látványcsapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére.
A támogatható szervezet kérelmére az arra jogosult az igazolást azt követôen állítja ki, hogy a látványcsapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képezô, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyta. A sportfejlesztési programot az adott év április 1-jéig kell benyújtani, melynek július 1-jétôl a következô év június 30-áig kell szólnia. A támogatásban részesíthetô szervezeteket a jóváhagyásra jogosult szervezetek illetve a támogatható szervezetek honlapján is nyilvánosságra hozzák, így például ezen a módon is rátalálhatunk a támogatható szervezetekre. Az igazolás iránti kérelem tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának számát – jogcímenként. A célonként támogatható összegek és az igazolás kiadhatóságának egyéb feltételeit a Tao tv. 22/C § (3a)–(6) bekezdései tartalmazzák. A támogató a kiállított támogatási igazolásban szereplô támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követôen teljesíti [Tao tv. 22/C § (3)], így nem fordulhat elô az az eset, hogy az elutalt támogatás nem felel meg ezeknek a feltételeknek. A támogatás pénzügyi teljesítése a támogatott szervezet felé természetesen feltétele az adókedvezmény igénybevételének. A támogatások felhasználását az igazolást kibocsátó szervek mind a három elôzôekben ismertetett esetben ellenôrzik, de az esetleges meg nem felelés a támogató szempontjából nem zárja ki az adókedvezményt. Az adókedvezmény igénybevételének szabályai itt ugyanazok, mint az elôzôekben (70%). Az adókedvezmények alkalmazása esetén láthattuk, hogy mind a támogatott, mind a támogató adminisztrációs terhei nagyobbak, mint az adóalap-kedvezményeknél, és nagyobb odafigyelést is kíván a feltételek megvalósulásának biztosítása érdekében. Az adómegtakarítás 110%os, mivel a támogatás összegét egyszer költségként számolhatjuk el az adóalap terhére, és egyszer 100%-ig levonhatjuk az adóból (persze ha van annyi adónk, illetve annak 70%-a). Az adott támogatás az adózott eredményre is jó hatással van: növekszik, legalábbis addig az optimális támogatási összegig, amíg a támogatás teljes összege figyelembe vehetô adókedvezményként is. Gottgeisl Rita, Láng Noémi