Számviteli és adózási szaktájékoztató Karácsony Imréné Széles Imre Bagoly Anita Rendkívüli, bővített kiadás! Dr. Sallai Csilla Dr

IX. évfolyam 1. szám, 2017. január

A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

TARTALOM 3

Számviteli és adózási szaktájékoztató

Karácsony Imréné Cafeteria 2017

10 Széles Imre A társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggő változások | A kisadózók társadalombiztosítási jogállása | A szocho, az eho és az ekho változásai | 0,5 százalékos nyugdíjnövelés

14 Bagoly Anita Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó 2017. évi módosítások, aktualitások

19 Dr. Sallai Csilla Kiegészítő melléklet a 2016. évi beszámolóban

, i l ü v í k d n ! e s R á d a i k t t e t í bőv

23 Dr. Andor Ágnes Számviteli változások 2017 | A beszámolóval kapcsolatos változások | Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóval kapcsolatos változások

28 Szabó Gábor Az online pénztárgépekkel kapcsolatos 2016. évi szabályváltozások (1. rész)

32 Horváth Géza Pénztárgépet kell használniuk a házhoz járó szerelőknek és masszőröknek!

A 2017-es változások

KÉ PZ ÉS KI EM EL T

ADÓKONFERENCIA 2017 Art, Szja, Tao, Áfa, Tbj, Sztv, Kata, Kiva

Idēpont: 2017. február 9., csütörtök, 09.00-17.00; regisztráció 8 órától

Helyszín: MOHA Ház (1143 Budapest, Gizella út 42–44.)

EOēadók: Botka Erika IēRV]W£O\YH]HWēKHO\HWWHV1HP]HWJD]GDV£JL0LQLV]W«ULXP Egri-Retezi Katalin N¸Q\YYL]VJ£OµDGµV]DN«UWē Dr. Futó Gábor WEV]DN«UWē¾J\Y«G Karácsony Imréné SDUWQHU70&)LUVW Dr. Kovács Ferenc RNOHYHOHVDGµV]DN«UWēLJD]V£J¾J\LDGµ«VM£UXO«NV]DN«UWē Sike Olga IēRV]W£O\YH]HWēKHO\HWWHV1$9žJ\I«ONDSFVRODWL«V7£M«NR]WDW£VL)ēRV]W£O\ .¸Q\YHOēN 8 kreditpontY£OODONR]µLV]DNQHPV]£PYLWHOLW«PDN¸U  $GµWDQ£FVDGµNRNO DGµV]DN«UWēN8 kreditpont! .¸Q\YYL]VJ£OµN 4 kreditpont!

5«V]Y«WHOLG¯Ma .¸Q\YHOēN/DSMD elēȴ]HWēLQek: P£U 16.610 )W-tól*

$]összeg k«WYaJ\több U«VztYeYē eJ\¾ttesMeleQtkez«VH HVHW«Q«UY«Q\es,HJ\IēUH szól, «V az áfátQHP tartalPDzza.

Jelentkezés a kiadó weboldalán: www.Ye]LQIRKu További szakmai napok a Vezinfónál 1

2017. február 2. 1RQSURȴW&LYLO (OēDGµ*RWWJHLVO5LWD

2

2017. február 3. Építésügyi változások 2017 (Építés tv. + E-napló) (OēDGµ'U3DSS)HUHQF

3

2017. február 6. 2016. évi beszámolókészítés (OēDGµ7µWK0LK£O\

4

2017. február 8. Ingatlanokkal kapcsolatos ÁFA-kérdések 2017 (OēDGµ'U&V£WDOMD\=VX]VDQQD

5

2017. február 10. EKÁER 2017 (OēDGµ'U6]WDQNµ'£QLHO

6

2017. február 15. TB, HR, Bérszámfejtés 2017 (OēDGµN )DUNDVQ«*RQGRV.ULV]WLQD 'U)XWµ*£ERU'U+RUY£WKΖVWY£Q .DU£FVRQ\ΖPU«Q«

7

2017. február 15. Jövedéki adó 2017 (OēDGµN 'U)DOFVLNΖVWY£Q6]£QWµ7¯PHD

8

2017. február 16. SZÁMLÁZÁS 2017 A-tól Z-ig (OēDGµ'U&V£WDOMD\=VX]VDQQD

9

2017. február 27–28. Számvitel + Adóváltozások 2017 (OēDGµN *RWWJHLVO5LWD'U6DOODL&VLOOD Kreditpontok!

KARÁCSONY IMRÉNÉ ROVATA

CAFETERIA 2017

Változtak a béren kívüli juttatások szabályai, s új adómentes juttatási lehetőségek kerültek be a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe 2017. január 1-jétől. Cikkünkben az új lehetséges cafeteriaelemeket és azok adózási következményeit mutatjuk be. A cafeteria Hangsúlyozni kell, hogy a választható elemekből álló juttatási csomag (cafeteria) nem adójogi fogalom. A lehetséges béren kívüli juttatások köre lényegesen tágabb a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) béren kívüli juttatásként nevesített juttatásoknál, amelyet a köznyelv cafeteriaként emleget. A cég számos kedvezményes adózású, illetve adómentes juttatást biztosíthat dolgozóinak, tagjainak. A tipikus cafeteriarendszerben a dolgozók egy előre meghatározott – általában éves – keretösszeggel rendelkeznek, amelynek erejéig a felkínált juttatási elemekből egyéni igényeiknek megfelelően állíthatják össze juttatási „csomagjukat”. Az átlátható cafeteriarendszerben a juttatások bruttó összegét a dolgozók jobban kihasználhatják, ismerik az elemek értékét és a rendelkezésre álló keretösszeget, s így könnyedén összeválogathatják a számukra kedvező, egyedi és egyéni igényeiknek megfelelő változatot. A cafeteriarendszer nem kötelező juttatási forma, az adószabályozás csak azt mondja meg, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak, de  nem korlátozza a juttatási keret nagyságát;  nem határozza meg a keretnek az egyes munkavállalók vagy csoportjaik közötti arányait;  nem szabja meg, hogy a juttatási keret meghatározása bruttó (a közterheket is tartalmazó) vagy nettó módon történjen;  nem írja elő sem a csomagba vonható elemek számát, sem azt, hogy a csomagba milyen közterhekkel járó (adómentes, kedvezményes, munkáltatói vagy munkavállalói adókötelezettséggel járó) elemek kerülhetnek. A munkáltató dönthet, illetve adott esetben a munkavállalókkal (érdekképviselettel) egyetértésben szabályozhatja, hogy milyen juttatásokat milyen feltételekkel ad, akár cafeteria keretében, akár azon kívül. Figyelembe kell venni azonban azt az általános érvényű rendelkezést is, amely rögzíti, hogy a magánszemélynek kifejezetten az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység el-

KÖNYVELŐK LAPJA

lenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak az adóelőnnyel járó (bevételnek nem számító, adómentes, béren kívüli és az egyes meghatározott) juttatások közé, azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik. Mindez azt jelenti, a bevételnek nem számító, az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások nem lehetnek teljesítményhez kötöttek (például jutalomkiváltók). [Szja tv. 1. § (10)]

A juttatásokat meghatározó adózási szempontok A magánszemélyek juttatásai után fizetendő közterhek a juttatások megjelenési formájától (pénzbeli, nem pénzbeli), a magánszemély illetőségétől (belföldi, külföldi), a tevékenység minőségétől (művészek, sportolók stb.) és a juttatás körülményeitől függően különbözőek. A munkáltatói juttatás lehet  adómentes, amelyet sem személyi jövedelemadó, sem más kötelezettség nem terhel;  béren kívüli juttatás, amely értékének 1,18-szorosa után 15% szja és 14% eho terheli a juttatót;  egyes meghatározott juttatás, amely értékének 1,18-szorosa után 15% szja és 22% eho terheli a juttatót;  önkéntes pénztári támogatói adomány, amely a magánszemélyt terhelő szja- és ehoköteles egyéb jövedelemnek minősül, de a magánszemély 20% adó-visszatérítésre jogosult. Fontos összefüggés, hogy amennyiben az adó megfizetésére a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.

Béren kívüli juttatások 2017. január 1-jétől csak Széchenyi-pihenőkártya (a továbbiakban: Szép-kártya) és pénz adható béren kívüli juttatásként.

3

Tipp

A béren kívüli juttatások szempontjából fontos annak ismerete, hogy ki adhat ilyen juttatást, illetve milyen jogviszony mellett részesülhet a magánszemély ilyen juttatásban. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából a munkáltató és a munkavállaló fogalma kiterjed a társas vállalkozásra, illetve annak személyesen közreműködő tagjára is, továbbá munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló is [Szja tv. 71. § (6) bekezdés a)-b) pont].

A béren kívüli juttatások keretei Az e körbe tartozó juttatások összes közterhe 34,22% (a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15% szja és 14% eho). Ilyen közteher mellett a következő elemeket lehet adni:  pénzösszeg, legfeljebb évi 100 ezer forintig (éves keretösszeg);  Széchenyi-pihenőkártya (Szép-kártya)  szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;  vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;  szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás. Az éves rekreációs keretösszeg egész évi foglalkoztatás esetén  költségvetési szervnél 200 ezer forint,  más munkáltatónál 450 ezer forint. Példa a pénzbeli juttatás és a Szép-kártya-juttatás kombinálási lehetőségére egész évi foglalkoztatás esetén: Ha a pénzbeli juttatás meghaladja az éves keretösszeget (az adóévben több mint 100 ezer forint),

4

akkor a meghaladó rész a juttatásra jogosító jogviszonyból (munkaviszony, személyes közreműködés) származó jövedelemként adóköteles, és a kifizetés hónapjára kell az adókötelezettséget megállapítani. Ha a pénzbeli juttatás nem több, mint 100 ezer forint, de az összes juttatás több mint a rekreációs keretösszeg (évi 200 ezer, illetve 450 ezer forint), a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ennek megfelelően a juttatót az értékhatárokon belüli rész 1,18-szorosa után 15% szja és 14% eho, a meghaladó rész 1,18-szorosa után 15% szja és 22% eho terheli. Pénzbeli juttatás 100 ezer forint

SZÉP-kártya juttatás Költségvetési Más munkáltatónál szervnél 100 ezer forint

100 ezer forint + a 100 ezer forint kevesebb, éves keretből a mint 100 pénzbeli juttatásezer forint ból fel nem használt rész 0 forint 200 ezer forint

350 ezer forint 350 ezer forint + a 100 ezer forint éves keretből a pénzbeli juttatásból fel nem használt rész 450 ezer forint

A béren kívüli juttatások keretösszege évközben megszűnő jogviszony esetén Ha a foglalkoztatás csak az év egy részében áll fenn, az éves keretösszeget és az éves rekreációs keretöszszeget a foglalkoztatás napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani. Ugyanakkor a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a keretösszegeket adózási szempontból nem kell arányosítani, de például az egyenlő elbánás követelményének érvényesítése jegyében kollektív szerződés vagy munkaszerződés előírhat a részfoglalkoztatással arányos juttatásokat. Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett pénzbeli juttatás értéke az éves keretösszeg időarányos részét meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani, és ezt az egyes meghatározott juttatások közteheralapja számításánál figyelmen kívül kell hagyni, vagy a már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

KÖNYVELŐK LAPJA

Példa év közben kilépő dolgozó béren kívüli juttatása közterhének megállapítására: A cég éves cafeteriakerete személyenként 2017ben 480 ezer forint. Egy munkavállaló a következő elemeket kérte: Szép-kártya-juttatásként az alszámlák kereteinek figyelembevételével 380 ezer forintot, és 100 ezer forintot pénzbeli jövedelemként. A munkáltató cafeteriaszabályzata alapján a juttatást két egyenlő részletben adja: januárban és júliusban. A magánszemély 2017. április 1-jén lép ki a munkahelyéről. Eddig 190 ezer forint Szép-kártya- és 50 ezer forint pénzbeli juttatásban részesült. A kedvezményes keretet a következők szerint kell meghatározni:  A jogviszonyban töltött napok száma 90 nap.  A pénzbeli juttatás időarányos keretösszege 2017. első 3 hónapjára arányosítva 100  000 × 90/365, azaz 24 658 forint.  Az ebben a keretösszegben felhasznált összeg: 50 000 forint  Túllépés: 50 000 – 24 658 = 25 342 forint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.  Az évi 450 000 forintos rekreációs keret időarányos összege 450 000 × 90/365, azaz 110 959 forint. Szép-kártya-alszámlákon felhasznált összeg 2. Pénzbeli juttatásként felhasznált öszszeg 3. Nettó juttatás összesen (1. sor + 2. sor) 4. Éves keretösszeg a napok számával arányosítva (100 000 × 90/365) 5. Keretösszegbe beszámított jövedelem (a béren kívüli juttatások a Szép-kártya kivételével) (2. sor) 6. Keretösszegen felüli juttatás (5. sor – 4. sor) 7. A rekreációs keret összege a napok számával arányosítva (450 000 × 90/365) 8. A rekreációs keretbe beszámítható juttatások összege: a 100 ezer forintos keretösszeg időarányos részén belüli jövedelem (4. sor + 1. sor) 9. A rekreációs kereten felüli juttatások (8. sor – 7. sor), de legfeljebb 0 10. Béren kívüli juttatásként adózó jövedelem (3. sor – 6. sor – 9. sor) 11. Egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelem (9. sor) 12. Munkaviszonyból származó jövedelem

KÖNYVELŐK LAPJA

190 000 Ft 50 000 Ft 240 000 Ft 24 658 Ft 50 000 Ft

1. A munkaviszonyból származó jövedelemből megállapított szja (12. sor × 0,15) 2. A munkaviszonyból származó jövedelemből megállapított egyéni járulékok (12. sor × 0,185) 3. A magánszemélyt terhelő közterhek (1. sor + 2. sor) 4. A munkaviszonyból származó jövedelem után fizetendő szocho és szakhoz (12. sor × 0,235) 5. A munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő jövedelem után megfizetett közteher [12. sor × 1,18 × (0,15 + 0,14)] 6. Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő eho [11. sor × 1,18 ×(0,22 − 0,14)] 7. A munkaadót terhelő közterhek (4. sor − 5. sor + 6. sor)

110 959 Ft

214 658 Ft

110 959 Ft 103 699 Ft 25 342 Ft

4688 Ft

8490 Ft 5955 Ft

8672 Ft

9789 Ft

7072 Ft

Évi 100 ezer forintig adhat a munkáltató az alkalmazottjának kedvezményes kifizetői közteher mellett pénzbeli juttatást. Ezt a juttatást a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megkaphatja, és azt sem zárja ki a törvény, hogy ugyanazon magánszemély több juttatótól is részesüljön 100 ezer forint ilyen juttatásban. Így például lehetséges az, hogy a magánszemély a munkáltatótójától is kap 100 ezer forintot, illetve a vállalkozásától, ahol személyesen közreműködik, szintén kap 100 ezer forintot.

25 342 Ft

103 699 Ft

3801 Ft

Pénzjuttatás

Tipp

1.

A többletfizetési kötelezettséget a következők szerint kell meghatározni:

Ezt a juttatást a munkáltató utalással és készpénzkifizetéssel is adhatja a magánszemélynek. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató a juttatást a bér utalásával együtt tegye meg, viszont fontos, hogy a béren kívüli juttatásnak minősülő pénzkifizetésről a munkáltatónak külön nyilvántartást kell vezetnie, az adókötelezettséget a juttatást követő hónap 12-éig kell teljesítenie és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell a 1708-as bevalláson bevallania.

A munkaviszony év közben történő megszűnése esetére előírt arányosítási kötelezettség miatt célszerű figyelni e jövedelem kifizetésének időzítésére, ugyanis a többletjuttatás utólag a magánszemély jövedelmeként válik adókötelessé, amelynek elszámolása többletad-

5

minisztrációt jelenthet mind a juttatónál, mind a magánszemélynél. A törvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy e juttatást havonta, előre vagy utólag kell adni. Ezért célszerű, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a juttatást utólag, a megszerzett jogosultság alapján (havonta, negyedévente) adja ki. A Széchenyi-pihenőkártya-számlára utalt munkáltatói támogatás

Tipp

Kedvezményes közteher mellett utalhat a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is) a munkavállalónak (a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) a Szép-kártya-számlára – több juttató esetén együttvéve – legfeljebb  225 ezer forint támogatást, amely szálláshely-szolgáltatásra,  150 ezer forint támogatást, amely melegkonyhás vendéglátóhelyeken történő (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,  75 ezer forint támogatást, amely a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra használható fel. [Szja tv. 71. § (1) b)] A Szép-kártyát kizárólag a munkáltató, a társas vállalkozás igényelheti a kibocsátásra jogosult intézménytől az általa megnevezett munkavállalója, személyesen közreműködő tagja számára, támogatás juttatása érdekében. Tekintettel arra, hogy az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi korlátokat több juttató esetén együttvéve kell vizsgálni, fontos, hogy a juttató kérjen nyilatkozatot a magánszemélytől arról, hogy más juttatótól nem részesül Szép-kártya juttatásban, illetve ha igen, mely alszámlákra mekkora összegű támogatást kap. Ha ugyanis utóbb az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély az adóévben az értékhatárokat meghaladóan részesült a támogatásban, és a kifizető nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, a jogkövetkezményeket a kifizetőnek kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek kell viselnie. [Szja tv. 71. § (4)]

6

Az 55/2011. Korm. rendelet szerint a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek. Tehát a 2017-ben Szép-kártyára utalt juttatásokat 2019. május 31-ig használhatja fel a magánszemély. A fel nem használt elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek

vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Az így visszakapott összeg a korábban személyi jellegű kifizetések között elszámolt, Szép-kártyával kapcsolatos költségek részbeni visszatérítéseként értelmezhető, tehát meg kell jeleníteni a munkáltató (jogutód) bevételei között, s az Szt. 77. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendők a munkáltatónál (jogutódjánál). Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e a céljának megfelelően. A lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszafizetésekor a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza. [2014/69. Adózási kérdés]

Adómentes juttatások A legkedvezőbb cafeteriaelemek azok, melyek adómentes juttatásként adhatók. Ilyen juttatások jellemzően azok, melyek az Szja tv. 1. sz. mellékletében szerepelnek, s ezen kívül a munkába járással kapcsolatos költségnek a vonatkozó kormányrendeletben előírt kötelező mértéket meghaladóan – de legfeljebb a menetjegy, bérlet árát meg nem haladóan – térített része. Mobilitási célú lakhatási támogatás Az Szja tv. új előírása 2017. január 1-jétől a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás 5 évig tartó adómentessége [Szja tv. 1. mell. 2.11., 9.7. pont]. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás akkor tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató olyan munkavállalónak nyújtja  akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesít,  akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,  aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban nem rendelkezett és a támogatás nyújtásának időpontjában sem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

KÖNYVELŐK LAPJA

Az adómentesség a munkaviszony létrejöttétől 5 évig érvényesíthető a következők szerint:  a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-át,  a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25%-át,  a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15%-át meg nem haladó értékben [Szja tv. 1. sz. melléklet 2.11. és 9.7. pont]. Ha a munkáltató az adómentes értékhatárt meghaladóan is fizet a munkavállalónak térítést, az értékhatárt meghaladó rész bérjövedelemként adóköteles. Ha a lakás a munkáltató tulajdonában van vagy a cég béreli a lakást (a számla a cég nevére szól), és a juttatás feltételei megfelelnek az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseknek (pl. belső szabályzat tartalmazza a feltételeket), az adómentes értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként viseli a közterheket. 2017 előtt elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának 2017. januárt kell tekinteni. A lakhatási támogatás havi értékeként  a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,  a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,  a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe. Ha munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – döntésük szerint – egyikük veheti igénybe. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában  ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,  nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény  szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll. A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Ha valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a körülmények megváltozásáról elmulasztja nyilatkozatának módosítását (pl. a munkahely 60 km-es körzetén belül vásárolt lakást), az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint

KÖNYVELŐK LAPJA

kell megállapítani. Ekkor az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket (szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást) és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg. A munkáltatónak az adóévet követő év január 31éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről. A társasági adóalanyok az ilyen címen kifizetett öszszeggel (de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegével) csökkenthetik adózás előtti eredményüket [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) pont]. Bölcsődei és óvodai szolgáltatás, ellátás A bölcsődei ellátás, szolgáltatás adómentessége mellett 2017. január 1-jétől adómentessé vált az óvodai ellátás és szolgáltatás is. Mindkét esetben az adómentesség feltétele, hogy a juttatás nem pénzbeli formában történik. Így adómentes juttatásnak tekinthető, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megelőlegezett összeget vagy egy meghatározott összeget átad a munkavállalónak azzal, hogy annak a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával meghatározott időpontig el kell számolnia. Nem felel meg az adómentesség feltételeinek, ha a számla a munkavállaló nevére szól. [Szja tv. 1. sz. mell. 8.6. pont c) alpont] A törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, így a munkáltató nemcsak a munkavállalóját részesítheti ilyen juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát, élettársát is. A személygépkocsival történő munkába járás kötelező mértékét meghaladó költségtérítés A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2017. január 13-ától módosult 4. §-a alapján, az ott meghatározott esetekben (pl. a munkavállaló lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, hosszú várakozással érhető el a munkahely, óvodás vagy bölcsődés gyermeke van, mozgáskorlátozott), a közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkáltató az Szja tv. 25. § (2) szerint adható, jövedelemnek nem számító, kilométerenként 15 Ft helyett annak 60%-át köteles megtéríteni. A további 6 Ft-ot a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállalónak. Amennyiben a munkáltató a saját személygépkocsival történő munkába járás címén 9 forintot megha-

7

ladó összeget, de legfeljebb 15 forintot fizet kilométerenként – hasonlóan a bérlet, menetjegy teljes árának megtérítéséhez –, nincs adókötelezettség. Ez a többlettérítés lehet a dolgozó döntése szerint választható béren kívüli juttatás (cafeteriaelem).

étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány.” Az Erzsébet-utalványok közül az étkezési utalványt a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai is választhatják, de az Erzsébet-utalványcsalád egyéb változatai (pl. ajándékutalvány) kifizetői adózás mellett a munkáltatónál szabályozott juttatásokra vonatkozó módon, csak munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatók.

Egyes meghatározott juttatások

Ezek a juttatások bármilyen értékben adhatók, ezekre nem vonatkoznak az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében foglalt szabályok, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatók kifizetői adózás mellett, s nem kell alkalmazni a munkáltatónál szabályozott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket (pl. belső szabályzat).

Üdülési szolgáltatás nyújtása Lehetőség van arra is, hogy a cég kifizetői adózás mellett biztosítson üdülési lehetőséget a dolgozók és közeli hozzátartozóik számára a tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő az üdülőben. Sok cégnek, cégcsoportnak lehet vendégháza, üdülője, ahol a dolgozóik, hozzátartozóik kedvezményesen üdülhetnek. Fontos azonban, hogy a kedvezményes juttatási lehetőség csak az Szja törvényben meghatározott fogalomnak megfelelő üdülőben lehetséges.

Tipp

Tipp

Az egyes meghatározott juttatások közterhe 49,98%ról 2017. január 1-jétől 43,66%-ra (1,18 × 0,15 szja + 1,18 × 0,22 eho) mérséklődött. Ebbe a körbe tartoznak az Szja tv. 2016. december 31-én hatályos 71. §-a szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. §-a szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatások is. Ezeket a munkáltató (ideértve személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával biztosíthatja. [Szja tv. 89. § (6)]

Ha a cég, intézmény csak üdülési joggal rendelkezik, az ilyen juttatás nem kezelhető kifizetői adózás mellett, mivel az üdülési jog nem eredményez üdülőben szerzett tulajdonjogot/vagyonkezelői jogot, így a juttatás nem minősül egyes meghatározott juttatásnak. Egy cégcsoporton belül bármelyik cég (anya- és leányvállalat) biztosíthat kedvezményes adózású üdülést a cégcsoport dolgozóinak. [2016. dec. 31-én hatályos Szja tv. 71. § (6) d)]

Munkahelyi étkezés Kifizetői adózás mellett, de 43,66% közteherrel bármilyen értékben biztosítható munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen. Az is idetartozik, amikor a kizárólag a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt vagy elektronikus adathordozót ad a munkáltató. Erzsébet-utalvány

Tipp

A munkahelyi étkezés biztosítása, illetve a Szép-kártya „étkezési zsebének” feltöltése mellett Erzsébet-utalvány formájában is juttatható étkezési támogatás.

8

Az Szja tv. 2016. december 31-én hatályos 3. §-ának 87. pontja szerint „Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész

Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel adható a munkavállalónak, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának, aki a családok támogatásáról szóló tv. alapján családipótlékjuttatásra vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján a családi pótléknak megfelelő ellátásra jogosult. [2016. dec. 31-én hatályos Szja tv. 71. § (1) e); (6)] Az iskolakezdési támogatást  papír alapú vagy elektronikus formában kibocsátott, tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására beváltható utalvány formájában,  a tanév első napját megelőző 60 naptól és azt követően december 31-éig lehet adni [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (1) e); (6) g)] A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását (pl. a családi

KÖNYVELŐK LAPJA

Helyi utazási bérlet juttatása

Tipp

Kifizetői adózás mellett adható a helyi utazási bérlet is, amelyet a munkáltató, illetve a társas vállalkozás is adhat személyesen közreműködő tagjának. [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (1) f)] Fontos, hogy ez a juttatás csak akkor minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha arról van a munkáltató nevére szóló számla, akár oly módon, hogy a bérletet közvetlenül a munkáltató vásárolja meg, akár úgy, hogy azt a magánszemély veszi meg. A helyi bérlet biztosítása például kézbesítők, postások, szociális gondozók esetében a napi munkavégzés feltétele, így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető akkor, ha a munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavégzés ellátása érdekében biztosítja a helyi közlekedési bérletet, annak ellenére, hogy a bérlet magáncélú hasznosítása nem zárható ki. Így azon munkavállalóknál, akiknél a munkavégzéshez elengedhetetlen a helyi bérlet biztosítása, az dologi kiadásnak minősül, a kifizetőt szjakötelezettség nem terheli, s a munkavállalóknak nem kell a munkaidő végeztével a bérletet leadni. (2011/25. Adózási kérdés)

Iskolarendszerű képzés Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a munkáltatónál és a személyesen közreműködő tag esetében a társas vállalkozásnál egyes meghatározott juttatásnak minősül, ha a képzés munkáltatói elrendelés alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését szolgálja.

KÖNYVELŐK LAPJA

Tipp

pótlékra való jogosultságot) a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. dec. 31-én hatályos Szja tv. 71.  § (4)]. Ha utóbb az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek kell viselnie. De ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, vagy a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, az adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság határozata alapján a magánszemély viseli. [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (5)]

Ha nehéz megállapítani egy képzésről, hogy iskolarendszerű-e, akkor a munkáltató kérheti a képző intézmény erre vonatkozó nyilatkozatát. A képzés költségeként elsősorban az oktatási szolgáltatásnak a képző intézmény által kiállított számla szerinti ellenértékét (az adott oktatási időszakra fizetendő tandíjat, költségtérítést, vizsgadíjakat), az oktatáshoz szükséges tankönyvek, taneszközök árát lehet figyelembe venni. A képzéshez kapcsolódó járulékos kiadások (utazás, szállás, étkezés költsége) nem tartoznak a képzési költségek közé, de a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók, ha a képzésben való részvételt a munkáltató rendelte el, vagy a képzés a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak a társadalombiztosítási ellátásokat egészítik ki öngondoskodáson alapuló, egyéni megtakarításokból finanszírozott szolgáltatások segítségével. A hazai pénztári rendszer sajátossága, hogy az egyéni megtakarítások a munkáltatói hozzájárulás révén megtöbbszörözhetők. Az önkéntes nyugdíjpénztár hosszú távra gyűjti a tag részére a megtakarításokat, az egészségpénztár a pénztártag és a családja részére folyamatosan egészségügyi kiadásokra (orvosi szolgáltatásokra, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre) elkölthető megtakarítást jelent, az önsegélyező pénztár elsősorban szociális jellegű és egészségügyi kiadásokat finanszírozhat. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói befizetés kifejezetten nyugdíjcélú, hosszú távú megtakarítási forma, amelynek keretében a munkáltató megfelelő gondoskodást kínálhat munkavállalói részére, ezzel is elősegítve a munkavállalói lojalitást, a munkáltatóhoz való kötődést. Bár a jogszabályi feltétel lehetővé tenné, Magyarországon még nem terjedtek el széles körben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények.

Karácsony Imréné

9

SZÉLES IMRE ROVATA

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK

Január 1-jétől ez évben is – ahogy ilyenkor minden esztendőben – számos ponton kell frissítenünk, korrigálnunk a társadalombiztosítással összefüggő ismereteinket. A következőkben ezeket tekintjük át, nem érintve a szervezeti átalakítással (az OEP megszűnésével, illetve az elsőfokú határozatot hozó szervek járási hivatalokba történő integrációjával) kapcsolatos változásokat, ugyanakkor kitérve néhány korábbi, évközi újdonságra. Biztosítási kötelezettség Kezdjük a biztosítási kötelezettséggel összefüggő változásokkal! Az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a (biztosítottak köre) január 1-jétől ugyan nem módosult, attól a pontosítástól eltekintve, hogy a Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állónak, (választott) tisztségviselőnek minősülnek a helyi önkormányzati választásokon választott képviselők és tisztségviselők, ideértve a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt és az aljegyzőt is. Érdemes viszont emlékeztetnünk arra, hogy a minimálbér (111 000 forintról 126 500 forintra) történő emelésének köszönhetően a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (pl. megbízás) esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során, az ennek 30%-át elérő havi (38 250 forint) vagy ennek harmincad részét elérő napi (1275 forint) jövedelem esetében áll fenn csak a biztosítási kötelezettség. És, ha már szót ejtettünk a biztosítottak köréről, fontos megemlítenünk két korábbi (még 2016. június 16-án hatályba lépett) újdonságot. Az említett időponttól ugyanis a Tbj.) 5. § (1) bekezdése további két – j), illetve k) – ponttal bővült. Ez utóbbi az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy biztosításáról rendelkezik. A j) pont szerint biztosítottnak minősül a főállású kisadózóként bejelentett személy. Noha e változás a főállású kisadózók társadalombiztosítási jogállását érdemben nem befolyásolja, hiszen a kisadózókról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) értelmében eddigi is biztosítottak – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak – vol-

10

tak, látszólag „mindössze” annyi történt, hogy immár ezt a Tbj. is megerősíti. Ez utóbbi tény azonban több jogszabály alkalmazása során egyáltalán nem mellékes, hiszen nem egy előírás a Tbj. szerinti biztosításhoz kötődik. Így például a kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) alkalmazásában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban végzett tevékenység minősül keresőtevékenységnek, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B szakasza szerint pedig a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy esetében a kereseti korlát meghatározásánál (a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jövedelem mellett) csak a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni. Ilyen vonatkozásban tehát fontos megerősítés, hogy a főállású kisadózás a Tbj. szerint is biztosítási jogviszony, még akkor is, ha az erre vonatkozó részletes szabályokat továbbra is a Kata tv.-ben találjuk. A Tbj. 11. §-át – mely a biztosításból „kizártak” körét taglalja – újrafogalmazta a jogalkotó, s logikusabbá tette úgy, hogy elkülönítette azokat a személyi köröket, akikre egyáltalán nem terjed ki a biztosítás, és azokat a jogviszonyokat, amelyek nem keletkeztetnek biztosítási kötelezettséget. Először lássuk a biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyokat! Nem jár biztosítási kötelezettséggel  a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés  a)  pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony [tehát a mentesség ez évtől nem vonatkozik az említett törvény 44. § (1) b) pontja alapján a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben létesített hallgatói munkaszerződésre];

KÖNYVELŐK LAPJA

 a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló Magyarország területén történő foglalkoztatása, feltéve, hogy a két évet meg nem haladó munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. A két év mentességi idő meghosszabbítása a Tbj. 11/A. §-ában foglalt esetekben lehetséges, de ez a jogszabályi hely 2017-től hatálytalanná vált. Amennyiben az említett két jogviszony valamelyikében álló személy további jogviszonyt létesít, akkor az általános szabályok szerint kiterjedhet rá a biztosítás. Például, ha a hallgatói munkaszerződés alapján nem biztosított egyetemi hallgató vállalkozói igazolványt vált ki, vagy a nem biztosított kiküldött munkaviszonyt létesít egyéni vállalkozóként, illetve munkaviszonyban álló dolgozóként biztosítottá válik. A következő csoportokba tartozók valamennyi jogviszonyukban kizárásra kerülnek a biztosítási kötelezettség alól. Tehát nem válhat a Tbj. szerint biztosítottá  a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottja, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagja (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;  a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja, feltéve hogy kiterjed rá a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;  az európai parlamenti képviselő;  az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy.

Járulékfizetési kötelezettség Az egyéni járulék fizetésére vonatkozó előírások alapvetően nem változtak. Ugyanakkor a járulékalapot nem képező jövedelmek köre (Tbj. 21. §) bővült a  rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítéssel, a rendvédelmi egészségkárosodási járadékkal, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítéssel és a honvédelmi egészségkárosodási járadékkal. Az említett új keretpótló juttatásokra a rendőr-

KÖNYVELŐK LAPJA

ség vagy honvédség, hivatásos vagy volt hivatásos állományú tagjai szerezhetnek jogosultságot. Az új ellátásokból – noha járulékalapot nem képeznek – 10%-os nyugdíjjárulékot kell levonni. A rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás folyósításának a tartama alatt egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerez. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz kapcsolódóan említjük meg, hogy 2016 augusztusától, aki a Tbj. 34-35. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra köt megállapodást (melynek díja meglehetősen borsos, hiszen felnőtt esetén megegyezik a minimálbér 50%-ával), az ellátást csak – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő 24. hónap első napjától veheti igénybe, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg 24 hónapra megtörtént. (Ez ideig e „várakozási idő” csak 6 hónap volt.) Visszatérve a járulékfizetésre, a havi minimális adó- és járulék fizetésére kötelezett egyéni és társas vállalkozók havi terhe a minimálbér és a garantált bérminimum változásának köszönhetően a következők szerint alakul:  a 127 500 (vagy 161 000) forint 112,5%-a (142 800, illetve 180 320) után kell megfizetniük a 22%-os szociális hozzájárulási adót,  a 127 500 (vagy 161 000) forint 150%-a (191 250, illetve 241 500) forint után kell megfizetniük a 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,  a 127 500 (vagy 161 000) forint után kell megfizetniük a 10%-os nyugdíjjárulékot. Szintén az egyéni és társas vállalkozókat érinti az a 2016. november 26-ától hatályos módosítás [Tbj. 31. § (4) bekezdése], hogy immár az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban (tehát nem csak a felsőoktatási törvény, illetve a köznevelési törvény hatály alá tartozó) közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok is mentesítenek a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Az erre vonatkozó tanulmányok igazolására  külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek;  külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.

11

Az evás egyéni vállalkozók számára lehet érdekes az a változás, hogy ez évtől a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról immár a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozhatnak az adóhatóságnak. (Eddig erre az adóévet megelőző december 20-ig volt módjuk, ami azért jelentett problémát, mert a jelzett időpontban még nem volt ismert a minimálbér összege, márpedig a választott járulékalapnak meg kell haladnia a minimálbér összegének a 150%-át.) A munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően továbbra is eva-adózói tevékenységet folytató vállalkozó változatlanul a tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. A mezőgazdasági őstermelő viszont immár bármely negyedéves bevallásában vállalhatja a minimálbérnél magasabb járulékalap után a járulékfizetést. Az egészségügyi szolgáltatási járulék – amely a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókon túl a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett magánszemélyeket, illetve a szociális szövetkezetek tagi munkavégzésében résztvevő tagjait érinti – öszszege havi 7050 (napi 235) forintról havi 7110 (napi 237) forintra nő.

A kisadózók társadalombiztosítási jogállása A kisadózókkal kapcsolatos Tbj.-módosításról már ejtettünk szót, ugyanakkor több – a társadalombiztosítási jogállásukat érintő – módosítást is találhatunk még a Kata tv.-ben. A legfontosabb, hogy 2017-től a havi 50 000 forintos katához 90 000 forintos ellátási alap, míg a magasabb öszszegű, 75 000 forintos havi katához 150 000 forintos ellátási alap társul. Az ellátási alap emelkedése azonban kisebb volt a minimálbér növekedésénél, így az érintettek a korábbihoz képest arányosan még kisebb ellátási alappal rendelkeznek, ami többek között az arányos szolgálati idő számításánál további hátrányt jelent. A törvény 2. § 8. pontja egy új h) ponttal egészült ki, miszerint nem minősül főállású kisadózónak az sem, aki   a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló  1997. évi XXXI. törvény  szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. A nevelőszülői jogviszonyt a NAV korábban is heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyként kezelte, ami 2016 júniusától a Tbj.-ben is rögzítésre került [4. § q) pontja, mely szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül]. Végül megemlítjük – bár ez nem érinti a kisadózók társadalombiztosítási jogállását, hiszen nem főállású, nem biztosított vállalkozókról van szó –, hogy nem kötelezett

12

2017-től a havi 25 000 forint megfizetésére (az idevágó „30 napos szabály” figyelembe vételével) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként (tehát nyugdíjasként) keresőképtelen kisadózó.

Szociális hozzájárulási adó A szociális hozzájárulási adó mértéke az eddigi 27-ről 22%-ra (majd 2018-tól 20%-ra) csökken. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) új 467/J. szakaszának (1) bekezdése ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy az adó, az adókedvezmény mértékének változása esetén az adó alanya a megváltozott adómértéket, kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép. Az adómérték változásával összefüggésben módosultak a szociális hozzájárulási adókedvezmény-mértékek is, illetve néhány esetben pontosításra kerültek az igénybevétel szabályai. A 2017. január 1-jén hatályos kedvezmények legfontosabb jellemzőit a következő oldalon található táblázatban foglaljuk össze.

Egészségügyi hozzájárulás Az egészségügyi hozzájárulás általános mértéke 27%-ról 22%-ra csökken, majd 2018-tól 20%-ra mérséklődik. [1998. évi LXVI. (Eho) tv. 3. §] Az Eho tv. 3/A. §-a alapján (a kamat után) fizetendő 6%-os mértékű eho megszűnt ez év január 1-jétől. Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő ehomértéke az átalányban megállapított jövedelmének 15%-áról 14%ára csökkent. [Eho tv. 4. § (1) bekezdése] A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5%-ának a 14%-ára módosult. [Eho tv. 4. § (3) bekezdése]

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Az ekho szabályai érdemben nem módosultak. A kifizetők vonatkozásában maradt a 20%-os mérték, míg a magánszemélyt változatlanul 15%-os, illetve 11,1%-os ekho terheli. Ez – figyelembe véve a 22%-os eho-, illetve a 15%-os szja-mértéket azt jelenti, hogy amennyiben felhasználói szerződés alapján csak a jogok felhasználásának az ellenértékeként kerül sor kifizetésre, mindkét fél számára előnyösebb az általános szabályok szerinti adózás. Az adott évben nyugdíjassá vált ekhózókat érinti az a módosítás, hogy ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése

KÖNYVELŐK LAPJA

1. 2. 3. 4.

5. 6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13. 14. 15.

Jogszabályi hely, kedvezményezett munkavállalói kör Eat. 461. § – a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók Eat. 462. § – HÍD Karrier Programban résztvevő munkavállalók Eat. 462/A. § – megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozók Eat. 462/B. (2) bekezdése – 25 év alatti pályakezdő munkavállalók

Kedvezmény havi alapja és mértéke A munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén ennek arányos része) 11 százaléka. A munkabér (maximum a minimálbér kétszerese) 11 százaléka. Az adóalap (maximum a minimálbér kétszeresének) 22 százaléka. A munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén ennek arányos része) 22 százaléka a foglalkoztatás első 2 évében. Eat. 462/B. (3) bekezdése – 25 év alatti, illetve 55 év feletti munka- A munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén vállalók ennek arányos része) 11 százaléka. Eat. 462/C. § – tartósan álláskeresőnek (a foglalkoztatást megelő- A munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén ző 275 napon belül 183 nap álláskeresőként nyilvántartott) minő- ennek arányos része) 22 százaléka a foglalkoztatás első 2 évében és 11 százaléka a foglalkoztatás 3. évében. sülő munkavállalók 2016. november 26-tól az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani. Eat. 462/D. § (2) bekezdése – GYED, gyermekgondozást segítő el- A munkabér (maximum 100 000 forint) 22 százaléka a foglalkozlátás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően tatás első 2 évében és 11 százaléka a foglalkoztatás 3. évében. foglalkoztatott munkavállaló A munkabér (maximum 100 000 forint) 22 százaléka a foglalEat. 462/D. § (3) bekezdése – GYED, gyermekgondozást segítő koztatás első 3 évében és 11 százaléka a foglalkoztatás 4. és 5. ellátás, GYET folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését évében. követően foglalkoztatott munkavállaló (3 gyermek esetén) Ez év januárjától él a szabály (464/E. §), hogy amennyiben e pont szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a kedvezmény teljes egészében érvényesíthető. Eat. 462/E. § – szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozáA munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén sok adókedvezménye ennek arányos része) 22 százaléka a foglalkoztatás első 2 évében és 11 százaléka a foglalkoztatás 3. évében. a) A munkabér (maximum 500 000 forint, részmunkaidő esetén Eat. 462/F. § – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő ennek arányos része) 22 százaléka, illetve foglalkoztató  b) a munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, ennek arányos része) 11 százaléka. vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók Eat. 462/G. § – mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott A munkabér (maximum 100 000 forint, részmunkaidő esetén (a 25 év alattiak és 55 év felettiek kedvezményére nem jogosult) ennek arányos része) 11 százaléka. munkavállalók utáni kedvezmény Eat. 462/H. § – kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthe- A kedvezmény összege a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alaptő adókedvezmény ján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának a 9 százaléka. E kedvezmény nem zárja ki az e fejezetben szabályozott más kedvezmények igénybevételét. 2014. évi CXXIII. tv. (Pftv.) 8/A. § – közfoglalkoztatott munkavállaló A közfoglalkoztatott havi bérének (maximum a közfoglalkoztaután tott garantált bér 130% százalékának) a 7 százaléka. Pftv. 8/B. § – az említett jogszabályi helyben foglaltaknak megfe- A bruttó munkabér (maximum a minimálbér 130 százaléka) lelő részmunkaidős foglalkoztatás esetén 7 százaléka. Pftv. 16/A-16/B. § – rRehabilitációs Kártyáját az adott munkáltató- A munkabér (maximum a minimálbér kétszeresének) 22 százaléka. nál letétbe helyezett munkavállalók 2017-től az is jogosulttá válik Rehab. Kártyára, aki érvényes komplex minősítéssel rendelkezik, és egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), és sem a foglalkozási rehabilitációja,  sem a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, továbbá akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,  illetve  akinek egészségi állapota 31–50% közötti (C2 kategória) és foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

KÖNYVELŐK LAPJA

13

szerinti nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza. 

0,5 százalékos nyugdíjnövelés Végül megemlítjük a Tny. törvény egy sokakat érintő változását. A sajátjogú nyugdíj mellett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesítő személyeket, illetve kiegészítő tevékenységet folyttó egyéni és társas vállalkozókat megillető – a Tny. 22/A. szakasza szerinti – 0,5%-os nyugdíjnöveléséről van szó. Az említett személyi kört megillető nyugdíjnövelést ez ideig igényelni kellett. Ez év január 1-jétől erre nem lesz szükség, ugyanis az hivatalból kerül megállapításra. A növelés továbbra is a jövedelem megszerzését követő naptári év első napjától illeti meg majd a nyugdíjast, de ennek megállapítására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyos haladékot kap:

 az adott év szeptember 30-áig kell döntést hoznia, ha a nyugellátásban részesülőnek kizárólag az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) a) pontja szerinti (tehát munkaviszonyból, vagy a Tbj. alkalmazásában ezzel egy tekintet alá tartozó jogviszonyból) származott jövedelme, illetve  október 31-ig, ha más jogviszonyból (is) származó jövedelmet is számba kell venni. Aki eddig a korábbi évek tekintetében nem kérte az emelést, annak az év végéig már nem szükséges lépnie, hiszen a tervezet szerint, ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő személy 2016. december 31-éig nem kérte a 2016. január 1-jét megelőző időszakban szerzett jövedelme alapján járó nyugdíjnövelést, annak összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból fogja megállapítani. A nyugdíjnövelés visszamenőlegesen attól az időponttól kerül megállapításra, amelytől kezdődően az a jogosultat a nyugdíjnövelés iránti kérelem legkorábbi benyújtása esetén megillette volna. A növelés visszamenőlegesen járó összegét az időközi emelésekkel megemelt mértékben kell folyósítani.

Széles Imre

BAGOLY ANITA ROVATA

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAIHOZ KAPCSOLÓDÓ 2017. ÉVI MÓDOSÍTÁSOK, AKTUALITÁSOK

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik alapvetően az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), valamint a baleseti táppénz jogosultsági, folyósítási szabályairól. A 2017. január 1-jétől hatályba lépő változások sok helyen csupán pontosításnak tűnhetnek, azonban alaposan végignézve megállapíthatjuk, hogy a változások jogosultsági feltételeket is érintenek. A kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) és a garantált bérminimum emelkedése szintén hatással van az ellátások összegére, melyeket az aktualitások címszó alatt részletezünk. Először a valamennyi ellátást érintő módosításokat érdemes áttekinteni.

Az előleg megszűnése A 2016. december 31-ig hatályos jogszabály, amenynyiben a biztosított jövedelméről bevallás nem került

14

benyújtásra, előleg megállapítását írta elő. Az előleg megállapításáról végzésben kellett intézkedni. Amikor a bevallást pótolták, az előleg összegét felül kellett vizsgálni, és az így rendelkezésre álló adatok alapján született végleges döntés az ellátás összegéről. A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás szerint a rendelkezésre álló adatok alapján kell a döntést meghozni, melynek így

KÖNYVELŐK LAPJA

már érdemi döntésnek, azaz határozatnak kell lennie. Természetesen továbbra is érvényben van az a szabály, hogy a bevallás pótlását követően a folyósító szerv a korábban hozott döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A döntés módosítására vagy visszavonására a korábbi döntés közlésétől számított 5 éven belül van lehetőség. Külön kiemeli a módosítás azt az esetet, amikor a baleset üzemiségének elbírálása elhúzódik az általános 21 napos ügyintézési határidőn túl. Ekkor a korábbi előlegként megállapított táppénz helyett – a jogosultság fennállása esetén – az igénylő részére táppénzt állapítanak meg.

Felróhatóságra való tekintet nélküli visszafizetés A módosítás értelmében a biztosított már akkor is köteles a jogalap nélkül felvett ellátást felróhatóságra való tekintet nélkül visszafizetni, ha a jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, azaz a pótlólag benyújtott jövedelmek figyelembevételével korábban túlfizetés keletkezett. Ez a szabály 2016. december 31-ig csak a módosított jövedelemadatok alapján keletkezett túlfizetésekre vonatkozott. Ezen változás az előleg megszűnésére vezethető vissza, mivel 2016. december 31-ig előleg megállapítása esetén – melyre a hiányos jövedelemadatok miatt kerülhetett sor – szintén felróhatóság vizsgálata nélkül kellett visszafizetnie az ellátást annak, aki nem, vagy csak alacsonyabb összegben volt jogosult az ellátásra.

a munkáltatóváltást megelőzően is a kormányhivatal folyósította az ellátást és az új munkáltatónál sem működik kifizetőhely, úgy csak a munkáltatóváltás tényére vonatkozó bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek.

Igényérvényesítés Az általános igényérvényesítési határidő továbbra is 6 hónap, azaz a pénzbeli ellátást és a baleseti táppénzt legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás igazodik a Ket. 31. § (1) bekezdése l) pontjának rendelkezéséhez, mely szerint az eljárást meg kell szüntetni, ha az elbíráláshoz szükség van egy előzetes kérdés elbírálására. Mindez azt jelenti, hogy ha az eljárás megszüntetésre kerül, és egy másik hatóság döntése az igényérvényesítési határidőn túl elhúzódik, úgy további határidők betartása esetén sem esik el az ügyfél az esetlegesen neki járó ellátástól. Fontos, hogy milyen további határidőket kell betartani! Az előzetes kérdés elbírálásában hozott döntés jogerőre emelkedésének a napjától számított 6 hónapon belül kell benyújtani újra az igényt, illetve az első kérelem alapján indult eljárásban hozott megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 5 éven belül van helye ugyanazon kérelem ismételt elbírálásának. Amennyiben valamennyi határidő teljesül, az újonnan benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az igénylő határidőben (6 hónap) adta volna be a kérelmét.

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz úgynevezett „passzív” jogon is folyósítható, azaz akkor is jár az ellátás, ha a folyósítás ideje alatt a biztosítási jogviszony megszűnik. Gyakran felmerült az a kérdés, hogy ilyen esetekben kinek a feladata az ellátások továbbfolyósítása. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy abban az esetben, ha a társadalombiztosítási kifizetőhely állapította meg az ellátást, akkor a kifizetőhely, ha kormányhivatal vagy járási hivatal állapította meg az ellátást, akkor a kormányhivatal vagy a járási hivatal folyósítja tovább az ellátást. Szintén gyakori eset, hogy a biztosított az ellátás folyósítása alatt munkáltatót vált. Munkáltatóváltás esetén az általános illetékességi szabályok lépnek életbe. Mindez azt jelenti, hogy azt kell vizsgálni, hogy az új munkáltatónál működik-e társadalombiztosítási kifizetőhely. Ha igen, akkor az új munkáltató kifizetőhelye folyósítja tovább a már megállapított ellátást, ha nem, akkor a kormányhivatal feladata a továbbfolyósítás. Amennyiben

KÖNYVELŐK LAPJA

Példa

Illetékesség

A biztosított 2017. március 10-én kezdődő keresőképtelenségére tekintettel táppénz iránti kérelmet nyújt be 2017. április 28-án. Az illetékes szerv megállapítja, hogy a táppénzre való jogosultsági feltételek nem állnak fenn, mivel nevezett munkaviszonya 2017. március 1-től megszüntetésre került, mely döntés ellen a kérelmező bírósághoz fordult. Mivel az elbíráló szervnek tudomása van arról, hogy munkaügyi per van folyamatban, melynek kimenetelétől függ, hogy az igénylő jogosultságot szerez táppénzre vagy sem, így a táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárást meg kell szüntetni. A bíróság 2018. május 15-én jogerőre emelkedett döntésében arról rendelkezett, hogy nevezett munkaviszonya nem szűnt meg, az továbbra is fennáll. Ebben az esetben a 2017. március 10-én kezdődő keresőképtelenségre tekintettel a táppénzigényt 2018. május 15-étől számított 6 hónapon belül kell újra benyújtani ahhoz, hogy a kérelem határidőben benyújtottnak legyen tekinthető, azaz érdemben el kelljen bírálni.

15

A kérelem benyújtása Amennyiben a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a foglalkoztató 2017. június 30-át követően a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki, és a kormányhivatalnál történő regisztrációt követően kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be. Mindez azt jelenti, hogy megszűnik a kérelmek papír alapon történő továbbításának lehetősége. Könyvelőirodák esetében annyi regisztráció szükséges, ahány munkáltató esetében látják el az igényekkel kapcsolatos feladatokat. A határidők betartása érdekében javasolt, hogy akik még nem tették meg, minél hamarabb regisztráljanak. A regisztrációhoz szükséges nyomtatvány megtalálható az egészségbiztosító honlapján.

A családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítése Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, valamint a baleseti táppénz is adóköteles jövedelem, azaz a folyósító szerv minden utaláskor adóelőleget von le az ellátásból. Ugyanúgy, mint a bérjövedelmek esetében, ezen ellátásoknál is nyilatkozni kell arról, hogy az ellátásban részesülő, illetve az ellátást igénylő igénybe kívánja-e venni a kedvezményt. A folyósító szerv, legyen az a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a kormányhivatal, minden év elején kiküldi a csecsemőgondozási díjban, illetve a gyermekgondozási díjban részesülők címére a kitöltendő nyomtatványt. Új igénylő esetében az igénylőnek magának kell gondoskodnia arról, hogy az igénylésre előírt nyomtatvány mellé csatolja nyilatkozatát. Sok kismama nincs tisztában azzal, hogy már a magzat 91 napos korától igénybe veheti a kedvezményt, akár a bérjövedelméből, vagy ha táppénzben részesül, akkor az ellátásból. Az általános, valamennyi ellátást érintő módosításokat követően fontos azon változások ismertetése is, melyek csak egyes ellátásokat érintenek.

Táppénz  2017. január 1-jétől a folyamatos biztosítási időn belül csak annyi napra lehet jogosult az igénylő táppénzre, ahány napon ténylegesen biztosított volt. Az úgynevezett „összekötő időket” (pl. passzív jogon folyósított gyermekgondozási díj) nem lehet figyelembe venni a jogosulti napok megállapításánál. A jogszabály pontosítása igazodik az eddigi gyakorlathoz.

16

 A 2016. december 31-ig hatályos rendelkezés szerint az úgynevezett kedvezményszabály alkalmazásánál a szerződés szerinti jövedelmet kellett összehasonlítani a korábban folyósított ellátás alapjával. Gyakran előfordult azonban, hogy az igénylő rendelkezett 180 napinál kevesebb tényleges jövedelemmel, azonban ezt a tényleges jövedelmet nem lehetett figyelembe venni. 2017. január 1-jétől, amennyiben a kedvezményszabály alkalmazható, úgy a szerződés szerinti jövedelem mint összehasonlítási alap csak akkor vehető figyelembe, ha nincs az igénylőnek tényleges jövedelme. Mindez azt jelenti, hogy elsősorban azt kell vizsgálni, van-e az igénylőnek 30 és 120 nap közötti időszakra tényleges jövedelme. Ha van, akkor a tényleges jövedelem alapján számított ellátási alapot kell összehasonlítani a korábban folyósított ellátás alapjával. Ha nincs, akkor a régi szabály alkalmazandó, azaz a szerződés szerinti jövedelem alapján számított ellátási alapot kell összehasonlítani a korábban folyósított ellátás alapjával.  A szökőévek miatt gyakran felmerült a kérdés, hogy mit jelent a 2 év folyamatos biztosítási idő. A módosítással egyértelművé vált, hogy a 60%-os mértékű táppénz eléréséhez legalább 730 nap, ténylegesen biztosítási jogiszonyban töltött időnek kell meglennie.

Gyermekápolási táppénz A 2016. július 1-jétől hatályos változás alapján a gyermek életkorához kötődő, gyermekápolás címén járó táppénzes napok száma már mindkét szülőt megillette. A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás ehhez igazodó pontosítást tartalmaz. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy  1 és 3 éves kor közötti gyermek esetében az anyát is 84 nap, az apát is 84 nap és az egyedülálló szülőt is 84 nap gyermekápolási táppénz illeti meg;  3 és 6 éves kor közötti gyermek esetében az anyát is 42 nap és az apát is 42 nap illeti meg, míg az egyedülálló szülőt 84 nap gyermekápolási táppénz illeti meg;  6 és 12 éves kor közötti gyermek esetében az anyát is 14 nap és az apát is 14 nap illeti meg, míg az egyedülálló szülőt 28 nap gyermekápolási táppénz illeti meg.

Csecsemőgondozási díj A csecsemőgondozási díjra elsősorban a szülő nő jogosult. Azonban vannak olyan élethelyzetek, amikor nem a gyermeket szülő anya válik jogosulttá az ellátásra. A jelenlegi megfogalmazás alapján pontosan meghatározható, hogy ki, mikortól és meddig szerezhet jogosultságot csecsemőgondozási díjra:

KÖNYVELŐK LAPJA

 az örökbefogadó nő a gyermek gondozásba vételének napjától;  a családba fogadó gyám a kirendelés napjától;  a gyermeket egyedül örökbe fogadó férfi a gyermek gondozásba vételének napjától a gyermek születését követő 168 napig szerezhet jogosultságot csecsemőgondozási díjra. Amennyiben a szülő nő vagy az örökbefogadó nő egészségügyi okok miatt kikerül a gyermek háztartásából, úgy a vér szerinti apa vagy az örökbefogadó férfi is jogosult lehet csecsemőgondozási díjra mindaddig, amíg a szülő nő vagy az örökbefogadó nő egészségügyi állapota fennáll. Amennyiben a szülő nő vagy az örökbefogadó nő meghal, úgy a vér szerinti apa vagy az örökbefogadó férfi az elhalálozás napjától a gyermek születését követő 168 napig szerezhet jogosultságot. A jogszabályhely pontosítása alapján egyértelművé vált, hogy a szülő nő kivételével minden más esetben a gyermek születésének napjához igazodik a 168 napos jogosultsági időtartam. Természetesen valamennyi igénylő esetében a gyermek születésének napjához igazodik az a jogosultsági feltétel is, hogy 2 éven belül 365 nap biztosítási idővel kell rendelkezni. Előfordulhat az az egyedi eset, hogy a kismama a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban kéri a csecsemőgondozási díj megállapítást, azonban a szülést követő 10. napon a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe veszik. Ilyenkor a szülő nő esetében a csecsemőgondozási díjra való jogosultsági időtartam – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – elindul az általa kért naptól, míg az örökbefogadó nő esetében – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a gyermek születésének napjától kezdődik.

Gyermekgondozási díj A gyermekgondozási díjra vonatkozóan is valamennyi igénylő esetében egységes jogosultsági feltételeket vezet be a módosítás. 2016. december 31-ig eltérő szabályok vonatkoztak a szülő nőre és más igénylőkre. A szülő nőnek a szülést megelőző, az egyéb igénylőnek pedig az igénylést megelőző 2 éven belül kellett 365 nap biztosítási idővel rendelkeznie. A módosítást követően valamennyi gyermekgondozási díjat igénylőnek a gyermek születését megelőző 2 éven belül kell 365 nap biztosítási idővel rendelkeznie. Ezt az új szabályt azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a gyermekgondozási díjra való jogosultság 2016. december 31-ét követően nyílik meg.

KÖNYVELŐK LAPJA

Diplomás gyermekgondozási díj A módosítás kizárólag pontosítás. A „szülés időpontjában” szövegrész helyére „a gyermek születésének napján” szövegrész került. Így egyértelművé vált az is, hogy a vér szerinti apa esetében mikor kell magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkezni.

Aktualitások A 430/2016. (XII. 15.) számú kormányrendelet alapján 2017. január 1-jétől a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összege 127 500 forint. A garantált bérminimum összege 161 000 forintra emelkedett. Mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérminimum emelt összege hatással lehet a pénzbeli ellátások, illetve a baleseti táppénz összegére. Táppénz/Gyermekápolási táppénz  A jogszabály meghatározza, hogy a táppénz egy napra jutó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresnek harmincad részét. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben kezdődő táppénzjogosultság esetén a táppénz napi maximum összege bruttó 8500 forint.  Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – Tbj. 5. § szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonynyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2017-ben 127  500 forint) alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. Csecsemőgondozási díj Amennyiben a csecsemőgondozási díj naptári napi alapja nem állapítható meg 180, vagy ennek hiányában 120 napi tényleges jövedelem alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része (2017-ben 8  500 forint). Amennyiben a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap

17

a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét (2017-ben 8500 forint) nem haladhatja meg. A gyermekgondozási díj maximuma

Példa

A gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. 2017-ben a gyermekgondozási díj havi maximum összege bruttó 178 500 forint. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. Mindez együttesen azt jelenti, hogy minden év január 15-éig a már folyó gyermekgondozási díjak összegét felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során arra kell figyelemmel lenni, hogy az ellátásban részesülő esetében a tényleges jövedelem alapján kiszámolt napi összeg alapján fel lehet-e emelni a gyermekgondozási díj havi összegét, és ha igen, akkor meddig. 2016-ban akkor lehetett minden hónapban maximális összegben folyósítani a gyermekgondozási díjat, ha az ellátás napi összege legalább 5358,62 forint volt (februárban 29 naptári nap volt). Amennyiben ezt az öszszeget meghaladta a naptári napi alap, úgy biztos, hogy 2017-ben magasabb összegű ellátást kell folyósítani az igénylőnek. A gyermekgondozási díj maximumát mindig havi szinten kell elbírálni, függetlenül attól, hogy napi alapból napi összeget kell megállapítani.

18

A szülő gyermekgondozási díjat igényel 2017. február 1-től. Tételezzük fel, hogy az igénylő számítási időszaka 2016. november hónap. Ebben a hónapban az igénylő tényleges jövedelme 255 000 forint volt, így ez képezi a gyermekgondozási díj alapját. Nézzük meg, hogy a különböző naptári napi hónapokban hogyan alakul a folyósítható ellátás összege! 255 000/30 = 8500 Ft, a 8500 Ft 70%-a = 5950 Ft. Azaz az egy naptári napi gyermekgondozási díj öszszege bruttó 5950 Ft. 2017. február hónap (28 naptári nap): 5950×28 = 166 600 Ft. Folyósítható: bruttó 166 600 Ft. 2017. március hónap (31 naptári nap): 5950×31 = 184 450 Ft. Folyósítható: bruttó 178 500 Ft. 2017. április hónap (30 naptári nap): 5950×30 = 178 500 Ft. Folyósítható: bruttó 178 500 Ft.

Diplomás gyermekgondozási díj A mindenki által csak diplomás gyermekgondozási díj néven ismert ellátás valójában nem egy külön pénzbeli ellátás, hanem a gyermekgondozási díj egyik fajtája, amikor az általánostól eltérő jogosultsági feltételek együttes fennállása esetén az igénylő gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot. Az általánostól eltérő jogosultági feltételek mellett, eltérő ellátási alapot is meghatároz a jogszabály. A diplomás gyermekgondozási díj havi összege  felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 70%-a (2017-ben 127  500 forint 70%-a, azaz 89 250 forint);  mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70%-a (2017-ben 161 000 forint 70%-a, azaz 112 700 forint). Szerződés szerinti jövedelem A táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegének megállapításakor kimondja a jogszabály, hogy tényleges jövedelem hiányában az ellátás alapját a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani. Abban az esetben is az igénylő szerződés szerinti jövedelmét kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnyinál kevesebb. A jogszabály meghatározza azon biztosítottak körét, akiknél a szerződés szerinti jövedelem a minimálbérhez igazodik. Szerződés szerinti jövedelem:  egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese (2017-ben 191 250 forint);  a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2017-ben 127 500 forint), egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj;  mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2017-ben ez 127 500 forint).

Bagoly Anita

társadalombiztosítási szakértő és tanácsadó

KÖNYVELŐK LAPJA

DR. SALLAI CSILLA ROVATA

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2016. ÉVI BESZÁMOLÓBAN

A számviteli törvény 2016-os változásai a beszámoló mérlegén és eredménykimutatásán kívül a kiegészítő mellékletet is érintették. Az egyszerűsített éves beszámoló esetében a kiegészítő melléklet adattartalma némileg csökkent, az éves beszámolónál valamelyest nőtt. Ez pontosan elég ahhoz, hogy az eddig jól bevált sémát, mintát még az első elkészítendő beszámoló előtt elő kelljen venni, s azon a szükséges aktualizálásokat el kelljen végezni. A magyar számviteli rendszer szabályozottsága – európai uniós tagságunkból következően – több szinten történik. A magyar gazdálkodók számviteli szabályrendszerét alapvetően a számvitelről szóló 2000 évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) tartalmazza, amely előírásait azonban az Európai Unió számviteli szabályaival összhangban kell tartani. Az európai uniós szabályozás új irányelve: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Az új szabályozás 2013. június 26-án került elfogadásra, amelyet a tagállamoknak 2015. július 20-ig kellett a nemzeti jogukba átültetniük. Így született meg a hazai szabályozás, amely a 2015. évi CI. törvényben látott napvilágot azzal, hogy a szabályozásban foglaltakat a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozó éves beszámolóra, illetve összevont, konszolidált éves beszámolóra kell majd először alkalmazni. Az európai uniós számviteli irányelv a kisvállalkozások tekintetében a maximum harmonizáció elvére épül. Ennek célja a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. Ez alapján az – irányelvben meghatározott – egyes nemzeti szabályozásban nem róhatnak több kötelezettséget (de kevesebbet sem) a kisvállalkozásokra. Ez a magyar gyakorlatban összességében komoly adminisztratív munkára fordított időmegtakarítást eredményez, ha azt nézzük, hogy a jelentősen felemelt értékhatárok miatt – az NGM becslései szerint – a beszámolóra kötelezettek 97-98%-a készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Az egyszerűsítés a kiegészítő mellékletben érhető leginkább tetten, mert annak – most már szinte minden

KÖNYVELŐK LAPJA

egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodóra kötelező – adattartalma jelentősen csökkent, egyszerűsödött.

A kiegészítő melléklet előírt tartalma egyszerűsített éves beszámolóban Jelen cikkünkben az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező tartalmát vesszük górcső alá. Tesszük ezt azért, mert a vállalkozások túlnyomó többsége fog 2016-ról egyszerűsített éves beszámolót készíteni. Az Szt. tételesen előírja (96. §), hogy mit kell az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia. Így egyértelműek a hivatkozások. A kiegészítő mellékletben számos helyen nincs változás, egyes elemeit eddig is be kellett mutatni – még akkor is, ha sok gazdálkodó ezeknek az előírásoknak nem tett eleget. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit. Ennek keretében be kell mutatni  az alkalmazott értékelési eljárásokat, valamint  az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát. Ezeket eddig is be kellett mutatni. Ezzel biztosítja a rendszer a beszámolót olvasó számára, hogy értelmezni tudja a mérleg és az eredménykimutatás számszerű értékeit. Ha a tárgyévben az előző üzleti évhez képest eltérő számviteli eljárásokat alkalmazott a gazdálkodó az elszámolásában, akkor az egyes mérlegtételeknél külön-külön be kell mutatni az alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltéréseknek a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatását, illetve az eljárás megváltoztatásának indoklását. [Szt. 88. § (4)]

19

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. [Szt. 88. § (4a)] Előzetesen a számviteli politikában kellett meghatározni, hogy mit tekint a gazdálkodó  kivételes nagyságú vagy  kivételes előfordulású bevételnek, költségnek és ráfordításnak. Ezzel összhangban kell lennie a bemutatásnak is, amelynek némi indoklást is tartalmaznia kell, hogy azt miért is tekinti a gazdálkodó kivételes tételnek. Ez egyben a szabályozás magyarázata is. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak  folyósított előlegek és kölcsönök összegét;  a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként öszszevontan;  a kamatot;  a lényeges egyéb feltételeket;  a visszafizetett összegeket és a visszafizetés feltételeit. [Szt. 89. § (4) b)] Sok olyan kisvállalkozást láttunk már, ahol nem különülnek el a személyes fogyasztások és a vállalkozás hivatalos kiadásai. Ezeknél a cégeknél gyakori probléma, hogy a pénztár nagyon megemelkedik. Mivel a pénz valójában nincs meg a pénztárban, ezért ezeket a „hiányokat” ki szokták „írni” a tag vagy az ügyvezető nevére, mint „kiadott kölcsön”. Amennyiben a tag egyben vezető tisztségviselő, azaz ügyvezető (ami a kkv.-knál igen gyakori), ezeket a „kölcsönöket” be kell mutatni. Egyébként eddig is így volt, csak sok vállalkozásnál nem részletezték ezeket az adatokat a kiegészítő mellékletben. Ha belegondolunk, logikusan írja elő az Szt. ezt a bemutatást, hiszen a hitelezőket joggal érdekelheti a kötelezett belső pénzügyi gazdálkodása. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról az Szt. külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. [Szt. 89. § (6)] Ennek teljesítéséhez azonban előzetesen tisztázni kell a következőket. Kit kell kapcsolt félnek tekinteni? Figyelem, itt nem kapcsolt vállalkozásról szól az Szt., hanem a kapcsolt félről, amelyre az Szt. külön definícióval rendelkezik! Szt. 3. § (2) 8. pont: „kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom”. Ez alapján kapcsolt félről a következő feltételek esetében beszélünk:

20

„Kapcsolt fél. Egy adott fél akkor minősül a gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban lévőnek, ha: a) a fél közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül: i. ellenőrzi a gazdálkodó egységet, annak ellenőrzése alatt áll, vagy azzal együtt közös ellenőrzés alatt áll (beleértve az anyavállalatokat, leányvállalatokat és társleányvállalatokat); ii. olyan érdekeltséggel rendelkezik a gazdálkodó egységben, amely jelentős befolyást biztosít számára a gazdálkodó egység felett; vagy iii. közös ellenőrzést gyakorol a gazdálkodó egység felett; b) a fél a gazdálkodó egység társult vállalkozása (ahogy azt az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések standard meghatározza); c) a fél olyan közös vállalkozás, amelyben a gazdálkodó egység tulajdonos (lásd IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek); d) a fél kulcspozícióban lévő vezető a gazdálkodó egységnél vagy annak anyavállalatánál; e) a fél az (a) és (d) alpontokban hivatkozott bármely magánszemély közeli hozzátartozója; f) a fél a (d) vagy (e) alpontokban hivatkozott bármely magánszemély közvetlen vagy közvetett ellenőrzése, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása alatt áll, vagy ilyen személy a fél felett jelentős szavazati joggal rendelkezik; vagy g) a fél egy nyugdíjazási juttatási programot biztosít a gazdálkodó egység vagy bármely olyan más gazdálkodó egység munkavállalói részére, amely kapcsolt fél a gazdálkodó egység szempontjából. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a kapcsolt felek közötti erőforrás, szolgáltatás, és kötelem átadások, tekintet nélkül arra, hogy felszámítanak-e árat. Egy magánszemély közeli hozzátartozói azok a családtagok, akik feltételezhetően befolyásolják az adott magánszemélyt, vagy akiket az adott magánszemély feltételezhetően befolyásol a gazdálkodó egységgel folytatott ügyleteiben. Ilyenek lehetnek: a) a magánszemély házastársa és gyermekei; b) a magánszemély házastársának gyermekei; valamint c) a magánszemély vagy a magánszemély házastársa által eltartottak. A kompenzációba beletartozik minden munkavállalói juttatás (ahogy azt az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard meghatározza), beleértve azokat a munkavállalói juttatásokat is, amelyekre az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés standard vonatkozik. A munkavállalói juttatás a gazdálkodó egység által vagy nevében, a gazdálkodó egység számára nyújtott szolgáltatásokért cserébe fizetett, fizetendő, vagy nyújtott mindenfajta ellenszolgáltatás. Az tartalmazza a gazdálkodó egység anyavállalata nevében, a gazdálkodó

KÖNYVELŐK LAPJA

egységre vonatkozóan történő kifizetéseket is. A kompenzáció magában foglalja: a) a munkavállalók részére biztosított olyan rövid távú munkavállalói juttatásokat, mint amilyenek a meglévő munkavállalóknak adott bérek, a fizetések és a társadalombiztosítási járulékok, a fizetett éves szabadság és a fizetett betegszabadság, a nyereségrészesedés és a jutalmak (amennyiben a tárgyidőszak vége után tizenkét hónapon belül esedékesek) és a nem pénzbeli juttatások (amilyen az egészségügyi ellátás, a lakás, a cégautó és a termékek vagy szolgáltatások ingyenes vagy kedvezményes juttatása); b) a munkaviszony megszűnése utáni olyan juttatásokat, mint amilyenek a nyugdíjak, a nyugdíjazással kapcsolatos egyéb juttatások, a munkaviszony megszűnése utáni életbiztosítás és a munkaviszony megszűnése utáni egészségügyi ellátás; c) az egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokat, beleértve a hosszú munkaviszony után járó jutalomszabadságot vagy alkotószabadságot, a jubileumi vagy más hosszú munkaviszony után járó jutalmat, a hosszú időtartamú munkaképtelenség idejére járó juttatást, és, amennyiben azok teljesen nem válnak esedékessé a tárgyidőszak végét követő tizenkét hónapon belül, a nyereségrészesedést, a jutalmakat és a halasztott kifizetésű juttatásokat; d) a végkielégítéseket; valamint e) a részvényalapú kifizetéseket. Az ellenőrzés képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységéből származó haszon megszerzése érdekében. A közös ellenőrzés egy gazdasági tevékenység fölött gyakorolt ellenőrzés szerződében rögzített megosztása. Kulcspozícióban lévő vezető az, aki felhatalmazással és felelősséggel rendelkezik az adott gazdálkodó egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében, közvetlenül vagy közvetve, beleértve az igazgatókat (akár ügyvezető, akár nem). A jelentős befolyás képesség az adott gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikai döntéseinek meghozatalában való részvételre, de nem az ellenőrzése az ezen politikáknak. Jelentős befolyás szerezhető részvénybirtoklás útján, törvényileg vagy szerződéses úton.” Látható, hogy a fenti fogalom bővebb, mint a kapcsolt vállalkozás, hiszen a magánszemélyeken keresztüli kapcsolatok is ideértendők! További feltétel, hogy az ügyleteket lényegesség alapján minősíteni kell. Ezt is előzetesen a számviteli politikában kell megtenni. További feltétel, hogy a lényeges ügyletek közül ki kell válogatni azokat, amelyek nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg.

KÖNYVELŐK LAPJA

Azt is meg kell határozni, hogy mit tekintünk „nem a szokásos piaci feltételnek”. Erre egzakt fogalmat az Szt. nem ad. Logikusan végiggondolva a nem piaci feltételek alapvetően az árban vagy az ügylet egyéb körülményeiben nyilvánulhatnak meg. Az ár kérdésében az Szt. is utal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ára, amely szerint a szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni; d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál; e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben; f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg. Az ügylet egyéb körülményeinek megítélésénél is körültekintően, a gazdálkodó és az ügyletek sajátosságainak figyelembevételével kell eljárni. Miután a fentiek szerint meghatározta a gazdálkodó a kapcsolt feleket, illetve a bemutatandó ügyleteket, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni  az ügyletek értékét,  a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és  az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az áttekinthetőbb bemutatást segíti, hogy az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését. Az előzőekben – mint ahogy ki is emeltük – a kapcsolt felekkel bonyolított ügyleteket kellett vizsgálni. A kapcsolt vállalkozásokkal (ld. feljebb – nem ugyanaz, mint

21

a kapcsolt fél!) történt tranzakciókat is be kell mutatni az alábbiak szerint:  a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban,  a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben,  a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben,  a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, és  a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) [Szt. 90. § (2)] A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségekből  azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint öt év;  azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját. [Szt. 90. § (3)] A kiegészítő mellékletben ezenkívül be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell  a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát;  a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát;  a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét; továbbá  az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos – előzőekben részletezett – adatokat. [Szt. 90. § (7)] A gazdálkodó – a számviteli politikájában rögzített döntése szerint – a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére alkalmazhatja a valós értéken történő értékelést. Amennyiben a gazdálkodó ezt alkalmazza, akkor a beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni a következőket: a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát); b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket;

22

c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra; d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét; e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét); f) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását. Ezt a bemutatást is meg kell előznie a vonatkozó gazdasági események részletes áttekintésének. [Szt. 90. § (9)] Az Szt. 2016-os, év közbeni pontosítása után egyértelművé vált, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak a kiegészítő mellékletben csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell közölni. Tehát a bérköltségét és a személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva csak az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak kell megadni. (Szt. 91. §) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában római számmal és betűvel jelölt sorok találhatók. Az évesbeszámoló-formában a római számos sorok alá vannak bontva arab számos sorokra. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában szereplő római számos tételek alatt lévő, de a sémában összevontan szereplő, arab számmal jelölt tételek összegét és tartalmát be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, ha azok jelentősnek minősülnek. A számviteli politikában kell előzetesen meghatározni, mit tekint e vonatkozásban a gazdálkodó jelentősnek. Úgy vélem, hogy itt a relatív meghatározást célszerű választani, például a mérlegfőösszeg adott %-ában. Itt abban a sorrendben kell az információkat megadni, amilyen sorrendben a mérlegben és az eredménykimutatásban követik egymást a tételek. [Szt. 96. § (3a)] Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a piaci értékeléssel, akkor a kiegészítő mellékletben ezt be kell mutatnia. Piaci alapon történő értékelésről akkor beszélünk, ha a vállalkozás befektetett eszközeinek piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Ebben az esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.

KÖNYVELŐK LAPJA

A piaci értékelésnél a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a viszszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét); c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét. Ezen túlmenően ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit, valamint be kell mutatni  az értékhelyesbítések nyitó értékét,  növekedését,  csökkenését,  záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. [Szt. 96. § (4a)]

Bár az Szt. – a kiegészítő melléklet tartalmának felsorolását tartalmazó fejezeten kívül is – számos helyen jelzi még, hogy a kiegészítő mellékletben valamilyen eszközhöz, forráshoz vagy eredménytételhez kapcsolódóan be kell valamit mutatni, a maximum harmonizáció elve okán már csak az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó részben felsorolt (a fentiekben ismertetett) szöveges magyarázatokat kell megadni. Bár a szöveges magyarázatok köre jóval kisebb, mint eddig volt, azért szakemberek számára a mérleg és eredménykimutatás számszaki adataiból képzett mutatószámok továbbra is fontos információkat adhatnak meg egy adott vállalkozásról. A számviteli szakemberek súlya ebben a helyzetben felértékelődik, hiszen ők „tudnak olvasni a számokban”.

Dr. Sallai Csilla

DR. ANDOR ÁGNES ROVATA

SZÁMVITELI VÁLTOZÁSOK 2017.

A 2017-es üzleti évet érintően számos számviteli tárgyú változást fogadtak el. A módosítások jelentős része már a 2016-os üzleti évre is alkalmazható. A 2016-os üzleti évre vonatkozóan két lényeges változás történt. Egyrészt Magyarország implementálta a 2013/34/ EU irányelv szabályait, amely számos újdonságot hozott a számviteli elszámolások körében. A 2016-os év abban a tekintetben is példa nélküli volt, hogy ettől az évtől kezdődően van lehetőség a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerint elkészíteni bizonyos vállalkozási körben a vállalkozásra vonatkozó egyedi éves beszámolókat.

Módosító jogszabályok 2016. június 15-én hirdették ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvényt. A 2016-os változások után ugyanis szükségessé vált néhány további módosítás a 2013/34/EU irányelv, illetve az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolás kapcsán. 2016. november 25-én került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény. A számviteli törvény utóbbi módosítása olyan, az IFRS-ek egyedi beszá-

KÖNYVELŐK LAPJA

molási célú alkalmazásával összefüggő változásokat tartalmaz, amelyek az IFRS-ekre történő áttérést segítik elő. Szintén az IFRS-ekkel függnek össze a számviteli törvény származékos ügyletekre vonatkozó módosításai. Emellett a számviteli törvény módosítása a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket is tartalmaz.

Hatálybalépés A számviteli törvénnyel kapcsolatos módosításokat főszabályként elsőként a 2017. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni. A módosított rendelkezéseket – döntés alapján – a 2016-ban induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet, kivéve a vállalatirányítási nyilatkozatra és a nem pénzügyi kimutatásra vonatkozó előírásokat, illetve a tőzsdei társaságok IFRS-ekre történő áttérésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét. A könyvvizsgálati kötelezettséget érintő változást a 2016. június 16-án hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a 2016. június 16-át követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni. Az IFRS-ekre való áttérés bejelentési kötelezettségének megváltozott szabályait az IFRS-ek

23

szerinti éves beszámolóra történő 2017-es üzleti évi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet, azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ekre való 2017-es üzleti évi áttérési szándékát 2016. november 26-át megelőzően a korábbi szabályok szerint bejelentette, úgy az áttérési szándékát 2016. december 15-ig visszavonhatja (visszavonhatta).

A mérleggel kapcsolatos változások A 2016-ban induló üzleti évtől az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos elszámolással egyetlen esetben kell foglalkozni: üzletágvásárlás megvalósulásakor (a 2016-os üzleti évtől megszűnt a részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték-elszámolás). A törvény korábbi szövege erre az esetre „társaság, üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlásaként” utalt. A „társaság megvásárlása” ugyanakkor valójában részesedés megszerzését jelenti, ezért a megfogalmazást az „üzletág, telephely és üzlethálózat megvásárlására” pontosították. Ha üzletágvásárlás során a kapott vagyon piaci értéke meghaladja a fizetett ellenértéket, a vevő negatív üzleti vagy cégértéket mutat ki a könyveiben halasztott bevételként (a két érték különbségeként), amelyet meghatározott időszak alatt vezet vissza a könyvekbe egyéb bevételként. A korábbi jogszabályszöveg szerint negatív üzleti vagy cégérték keletkezése esetén elsőként a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek reális értékét kellett arányosan csökkenteni. Ezt az előírást hatályon kívül helyezték, így a fizetett ellenérték felett kapott vagyon nagysága negatív üzleti vagy cégértékként (halasztott bevételként) számolandó el, nem előírás a megszerzett eszközök értékének arányos csökkentése. A számviteli törvény az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke hasznos élettartamára öt év vagy ennél rövidebb időt ír elő. Ha e két eszköz hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor az eszközt öt év vagy ennél rövidebb idő alatt kell leírni. (A korábbi jogszabályszöveg helytelenül a „lehet” megfogalmazást használta.) Az üzleti vagy cégérték hasznos élettartamára korábban nem volt kötelező törvényi előírás. A 2016-os üzleti évtől az üzleti vagy cégérték törvényi leírási ideje (hasznos élettartama) legalább öt év, de legfeljebb tíz év. Ha az üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor az eszközt legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt kell leírni. (A korábbi jogszabályszöveg helytelenül itt is a „lehet” megfogalmazást használta.) Az egyéb követelések között kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket. A törvénymódosítás kivételként jelöli meg a számviteli törvény 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket. Ide tartozik az egyéb bevételek között elszámolandó, káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, kapott bír-

24

ságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összege, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Ennek megfelelően az így kimutatott egyéb bevétel a bevételek aktív időbeli elhatárolása számlával szemben vehető fel a könyvekbe.

Az eredménykimutatással kapcsolatos változások A törvénymódosítások nyomán egységes lett a követelések számviteli kezelésének szabályozása. Ennek megfelelően az eredményszámlák alkalmazása szempontjából különbséget kell tenni  a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, tartósan adott kölcsönök,  a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések, valamint  a forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelésnek nem minősülő követelések között. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, tartósan adott kölcsönökkel és a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági események eredményhatását a pénzügyi eredményben kell megjeleníteni, míg a forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelésnek nem minősülő követelések esetében az egyéb ráfordítás, illetve az egyéb bevétel számlák alkalmazandók. A számviteli törvényben ennek megfelelően módosításra kerültek az egyes ráfordítás- és bevételszámlák. A 2016-os üzleti évtől a tartósan adott kölcsönök értékvesztését már nem egyéb ráfordításként kell elszámolni, hanem a pénzügyi eredményben a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése soron. Az értékvesztés visszaírását is ugyanezen a soron kell elszámolni. Ennek megfelelően pontosításra került a kapcsolódó eredményszámla megnevezése, amely így részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztésére módosult. Pontosításra került a kamatráfordításhoz kapcsolódó számla megnevezése is. A kamatráfordítás kapcsán használandó számla megnevezése: fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások. Az eredményszámlákkal kapcsolatos gazdasági események köre kiegészült néhány további esettel, így a számviteli törvény rendelkezik a hiányzó vagy megsemmisült értékpapírok elszámolásáról is. Ekkor különbséget kell tenni aszerint, hogy az értékpapír a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepel a könyvekben. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszköz-

KÖNYVELŐK LAPJA

érték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek számlán kell megjeleníteni, a hozamot pedig a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek számlán. Ha a befektetési jegy a forgóeszközök között szerepel, akkor a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, illetve az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek számlák alkalmazandók. Devizás tételek nyilvántartásból történő kivezetése esetén a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei számlán kell kimutatni, a pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként. A számviteli törvény módosítása kiveszi ebből az előírásból a befektetett pénzügyi eszközöket és az értékpapírokat. Ez arra utal, hogy a befektetett pénzügyi eszközökhöz és az értékpapírokhoz kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a jövőben nem ezeken a megszokott eredményszámlákon kell elszámolni. A befektetett pénzügyi eszközök, illetve forgóeszközök között kimutatott értékpapírok kivezetésekor (eladás, beváltás stb.) a keletkező realizált árfolyamkülönbözet beleolvad a kivezetés árfolyamnyereségébe, illetve árfolyamveszteségébe. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tartósan adott kölcsön (pénzkölcsön, illetve tartós bankbetét) elszámolására a számviteli törvény nem ír elő tételes elszámolást új szabályként. Figyelemmel arra, hogy a tartósan adott kölcsönnel kapcsolatos gazdasági események eredményhatása nagyrészt átkerült a pénzügyi eredménybe, a tartósan adott kölcsön kivezetésekor keletkező realizált árfolyamkülönbözetet a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, illetve befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek számlán célszerű elszámolni. Új előírásként pontosításra került, hogy devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerülő ügyleteket (azok elszámolását és értékelését) a forintban történő könyvvezetéssel értelemszerűen azonos módon kell kezelni.

A kiegészítő melléklettel és az üzleti jelentéssel kapcsolatos változások Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében meg kell adni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként megbontva. Új szabályként meg kell adni a bérjárulékok összegét is, jogcímek szerinti bontásban.

KÖNYVELŐK LAPJA

Annak a vállalkozónak, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az éves beszámolóhoz készített üzleti jelentés részeként vállalatirányítási nyilatkozatot kell készítenie. Új előírásként ennek keretében ki kell térni a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírására, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, illetve be kell mutatni e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljait, megvalósítási módját és a beszámolási időszakban elért eredményeket. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát. Ezen szabályt 2017-től kötelező alkalmaznia a vállalatirányítási nyilatkozat közzétételére kötelezett vállalkozónak. Egyes közérdeklődésre számot tartó vállalkozóknak, elsőként a 2017-es üzleti évre készített üzleti jelentésükben – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell készíteniük és közzétenniük. A kötelezettség nemcsak az (egyedi) üzleti jelentésére, hanem az összevont (konszolidált) üzleti jelentésre is vonatkozik. Ennek megfelelően a független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e az egyedi vagy összevont (konszolidált) szintű nem pénzügyi kimutatást.

Alapítás, illetve tőkeemelés eredmény terhére A Ptk. speciális osztalékfizetési korlátot vezetett be a korlátolt felelősségű társaságok alapítása, illetve tőkeemelése esetében. A főszabálytól eltérően a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a tulajdonosok a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbetét felénél kisebb összeget fizessenek be, vagy a bejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbetétet a bejegyzéstől számított egy évnél hosszabb határidő alatt teljesítsék. Ekkor a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A számviteli törvény új előírása értelmében az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett öszszeget. Ennek értelmében a tagok taggyűlési határozatban

25

rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó eredménytartalékkal a törzstőkét töltik fel (technikailag a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlát). A személyi jövedelemadóról szóló törvény ezzel összhangban módosított rendelkezése alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy az eredménytartalék beszámítása pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az átvezetéskor nem eredményez adóköteles jövedelmet.

A kapott támogatások elszámolása A kapott támogatások kapcsán megkülönböztetjük a tevékenységhez kapott támogatást, amely konkrét tevékenység folyamatos végzésre ösztönöz, illetve a fejlesztéshez kapott támogatást, amely a vállalkozás hosszú távú fejlődését segíti elő külső forrásként. Ha a tevékenységhez kapott támogatás folyósítása utófinanszírozás keretében történik, akkor a törvénymódosítás szerint a bevételkénti elszámolásnak az is elegendő feltétele lehet, ha a támogató az elszámolását benyújtja, és azt a támogató a mérlegkészítés időpontjáig elfogadja. A „normatív” jellegű támogatásoknál a bevételkénti elszámolásnak elegendő feltétele a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént igénylés is. Ha a bevételként elszámolt támogatást vissza kell fizetni, akkor annak elszámolására az előző (beszámolóval lezárt) éveket érintően az egyéb ráfordítások között, a tárgyévben a bevételeket csökkentően kell sort keríteni, a visszafizetést elrendelő végzés, határozat időpontjával. A fejlesztéshez kapott támogatásokat jellemzően az eredményben, az egyéb bevételek között számoljuk el, azonban van néhány jogcímen kapott támogatás, amelyet a saját tőkében, tőketartalékként kell kimutatni. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az előző üzleti években fejlesztési célra kapott támogatás (bármely ok miatt) visszafizetendő öszszegét, a tárgyévben kapott fejlesztési támogatás visszafizetendő összegét pedig az egyéb bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni. A visszafizetést elrendelő végzés, határozat időpontjában a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt is meg kell szüntetni.

A 2016-os üzleti évi beszámoló összehasonlító adatai A 2016-os üzleti évi beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az új mérleg- és eredménykimutatás-séma

26

szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. A mérlegben 2015-ről 2016-ra egyrészt a mérleg szerinti eredmény helyett adózott eredményt mutatunk ki, másrészt a társult vállalkozás viszonyában következett be változás. Ezen okok miatt 2016-ban az előző év oszlop adatainak kimunkálásánál feladatunk egyrészt a 2015-ös üzleti év után előírt osztalék visszaszámítása, másrészt a 2015-ös, társult vállalkozásban lévő részesedés átvezetése. Felmerülhet a kérdés, hogy szükséges-e hasonlóképpen annak a vállalatnak is elvégezni a visszaszámítást, amelyik az osztalékot bevételként elszámolta. Ezen visszaszámítás alól a számviteli törvény átmeneti rendelkezése felmentést ad, tehát nem kell elvégezni. Az eredménykimutatásban a rendkívüli eredménytételek szétbontását a számviteli törvény 2016-os üzleti évre vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni, az egyéb bevételek/egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek bevételeinek/ráfordításainak megfelelő alkalmazásával.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóval kapcsolatos változások A számviteli törvény a 2016. évi üzleti évtől egyedi beszámolási célra is lehetővé teszi meghatározott vállalkozói körben az IFRS-ek szerinti beszámolást. Emiatt a feltételes adómegállapítás iránti kérelmek tekintetében is szükség lehet az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolások minősítésére. Az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét. Részben módosításra került azon vállalkozások köre, amelyek számára az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra való áttérés kötelező, illetve választható. A 2017-ben induló üzleti évről választható módon az IFRS-ek szerint állíthatja össze az éves beszámolóját a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (az eredetileg elfogadott jogszabályszöveg szerint csak azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe választhatta volna az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolást, amely a számviteli törvény 154/A. § (1) bekezdése alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól). Éves beszámolóját kötelezően az IFRS-ek szerint állítja össze először a 2017-ben induló üzleti évről az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák (kivéve: a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás és a biztosító). Azon gazdálkodók, amelyek értékpapírjainak kereskedelmét az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során

KÖNYVELŐK LAPJA

engedélyezték, az engedély megszerzését követő üzleti évtől kötelesek IFRS-ek szerinti éves beszámolót készíteni. Éves beszámolóját kötelezően az IFRS-ek szerint állítja össze először a 2018-ban induló üzleti évről, azzal, hogy a 2017-ben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett:  a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák (az eredetileg elfogadott jogszabályszöveg szerint a 2017-es üzleti évtől lett volna kötelező az átállás);  az a biztosító, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák (az eredetileg elfogadott jogszabályszöveg szerint a 2017-es üzleti évtől lett volna kötelező az átállás);  a Diákhitel Központ Zrt. Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal (a korábbi 90 nap helyett) köteles bejelenteni az állami adóhatóság részére. A korábbi előírással ellentétben a Központi Statisztikai Hivatal részére már nem kell bejelentést tenni. Emellett a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodó az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal (a korábbi 90 nap helyett) köteles bejelenteni a Magyar Nemzeti Banknak. Azon gazdálkodók, amelyek értékpapírjainak kereskedelmét az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték, a bejelentési kötelezettségüket az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig kötelesek teljesíteni. Az áttérés szabályai megfelelően alkalmazandók a jogelőd nélkül alapított gazdálkodók esetében is néhány speciális rendelkezés mellett:  az állami adóhatóság, illetve a Magyar Nemzeti Bank részére történő bejelentési kötelezettséget legkésőbb a cégbejegyzést követő 90 nappal kell teljesíteni;  rendelkezni kell az áttérésre való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentéssel, de ekkor értelemszerűen nem vizsgálandó az, hogy a gazdálkodó rendelkezik-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított, IFRS-ek szerinti mérleggel. További pontosításokat fogadtak el a saját tőke megfeleltetési tábla összeállítása kapcsán is. Az IFRS-ek alól kötelezően át kell térnie (vissza kell térnie) a hazai számviteli szabályozás hatálya alá annak a gazdálkodónak, amely már nem tartozik abba a gazdálkodói körbe, amelyre az IFRS-ek alkalmazásának hatóköre

KÖNYVELŐK LAPJA

kötelezően vagy választhatóan kiterjed. A kötelező áttérés (visszatérés) időpontja ekkor a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja. Ugyancsak kötelező az áttérés (visszatérés) a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás esetén is. A kötelező áttérés (visszatérés) ekkor a végelszámolás, felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja. Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás felszámolása, végelszámolása esetén az áttérés (visszatérés) időpontja a tevékenységi engedély visszavonásának a napja, azzal, hogy a tevékenységet lezáró beszámolót a hitelintézetnek, a pénzügyi vállalkozásnak a végelszámolás, a felszámolás megkezdését megelőző napra mint mérlegfordulónapra kell elkészítenie.

Egyéb számviteli változások A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabályi környezet jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban. E változások egyrészt újraalakították a szervezetekre vonatkozó külső és belső összefüggéseket, másrészt módosították azok egymáshoz való viszonyát is. Mindezek miatt pontosításra, átstrukturálásra került az egyéb szervezetek fogalmi meghatározása. Új törvényi előírásként semmis (azaz érvénytelen) a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi. A közzétételre vonatkozó, 2017-től alkalmazandó jogszabályi szöveget néhány helyen azért pontosították, mert 2016. december 1-jétől a beszámoló és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok beküldésének technikai feltételei megváltoztak. A beküldés ettől az időponttól kezdődően nem a Céginformációs Szolgálat honlapjáról letöltött és az Általános Nyomtatványkitöltő Rendszerrel kitöltött nyomtatványok útján valósul meg, hanem a Céginformációs Szolgálat honlapjáról közvetlenül megnyitott és ott kitöltendő adatokat tartalmazó felületen (www.e-beszamolo. im.gov.hu/ebekuldes). A számviteli törvény származékos ügyletekre vonatkozó szabályai 2017-től, már a 2016-os üzleti évre is alkalmazhatóan módosultak. A változások egyrészt közelítik a hazai szabályozást az IFRS-ek szerinti szabályozáshoz, másrészt egyértelműbbé teszik a jelenlegi törvényi szabályozást. Ennek keretében pontosításra kerültek a származékos ügyletekkel kapcsolatos fogalmak, új fogalmakat vezettek be, valamint kiegészítették a kapcsolódó mérleg- és eredménykimutatás-tételekre vonatkozó rendelkezéseket. A szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli

27

elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása az eddig hatályos szabály szerint hibának és hibahatásnak minősült, a törvénymódosítás alapján ez a gazdasági esemény a számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával esik egy tekintet alá. A számviteli törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségek felvehetők legyenek aktív időbeli elhatárolásként a költségek csökkentésével egyidejűleg, amennyiben azokat nem aktiválják egy adott eszköz bekerülési értékének részeként, mert a hitel, kölcsön felvétele nem eszközhöz kapcsolódik, illetve a közvetlen kapcsolat nem állapítható meg. A hitelfelvételi költségek így elhatárolt összegét a hitel, kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni. Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, az át-

alakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) a könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján. A számviteli törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben szabályozza a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok működésének szakmai feltételeit. Új előírásként ezen eljárások során méltányossági eljárásnak nincsen helye. Ez azt jelenti, hogy a szubjektív elbírálás kizárása érdekében a hatóságnak nincsen mérlegelési jogköre ezen eljárások lefolytatásakor.

Dr. Andor Ágnes

adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem

SZABÓ GÁBOR ROVATA

AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEKKEL KAPCSOLATOS 2016. ÉVI SZABÁLYVÁLTOZÁSOK (1. RÉSZ)

Cikkemben a 2016. április 1-jén, illetve a 2016. szeptember 27-én kihirdetett módosító rendeletek szabályait foglalom össze [9/2016. (IV. 1.) NGM rendelet, illetve 36/2016. (IX. 27.) NGM rendelet]. A változások két csoportra oszthatók: egyrészt 2017. január 1-jétől bővülni fog a kötelezetti kör, másrészt a meglévő kötelezetti kör számára is tartalmaz változást a módosító rendelet. Külön fejezetet szentelek annak a kérdésnek, hogy a pénztárgép használatára egyébként kötelezett adóalanyok kizárólag számla kiállításával kiválthatják-e a pénztárgép használatát. A kötelezetti kör bővülése 2017. január 1-jével a  45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási,  45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,  45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,  49.32 szerinti taxis személyszállítási,  66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

28

 96.04 fizikai közérzetet javító (szauna, szolárium, fogyasztószalon, masszázsszalon)  93.13 szerinti testedzési (fitnesz- és testépítő klubok),  86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,  93.29 szerinti m. n. s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag a táncterem-, diszkóműködtetési,  96.01 szerinti textil-, szőrmemosási, -tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (bele-

KÖNYVELŐK LAPJA

Gépjárműjavító, -karbantartó A klasszikus értelemben vett autójavítás mellett a jármű mosása, a gumicsere, a fényezés is ide tartozik, ez magából a TEÁOR besorolásból is kiderül. Előfordul azonban, hogy az autó javítását végző szolgáltatók eseti jelleggel alkatrészt is eladnak beszerelés nélkül. Adóhatósági szempontból ez önmagában nem probléma (mármint az, hogy kereskedelmi tevékenységet is végeznek), arra viszont figyelni kell, hogy az alkatrészeladást is pénztárgépes nyugtával kell kísérni. Kérdés lehet, hogy javítási szolgáltatás elvégzése esetén a pénztárgépes nyugtán szerepelnie kell-e a felhasznált anyagok értékének. A válasz az, hogy az anyagdíjat is magában foglaló szolgáltatás ellenértékének kellene a nyugtán szerepelnie. Régi szabály, de az új kötelezettek számára még nem feltétlenül ismert rendelkezés, hogy a pénztárgép számlával és adatszolgáltatással helyettesíthető, azaz pótlólagos adminisztráció vállalása mellett nem

KÖNYVELŐK LAPJA

szükséges megvenni a pénztárgépet. (Ennek részletes szabályait a következő fejezetben fogom tárgyalni, tekintettel arra, hogy minden kötelezettre vonatkozik, és nem igényel részletes magyarázatot.)

A 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatást nyújtók (szauna, szolárium, fogyasztó szalon, masszázsszalon) Széles adózói körről van szó, és a fogyasztók nagy része nem adóalany magánszemély. Ez az az adózói kör, ahol indokolt a pénztárgép beszerzése, mivel a számla kiállítása minden egyes ügyletről már jelentős adminisztrációt jelenthet. Előfordulhat, hogy kozmetikai szolgáltatást nyújtó szépségszalon szoláriumot is üzemeltet (ugyanazon adóalany nyújtja mindkét szolgáltatást). A kozmetikai szolgáltatásról nem lenne kötelező pénztárgépes nyugtát adni, de annak sincs akadálya, hogy január 1-jétől az összes tevékenységet beüssék a pénztárgépbe. Ez lehet, hogy praktikus megoldás, ha egy pénzátvételi hely van, mert így nem kell külön kézi nyugtát is használni, illetve az ellenértéket két kaszszában tartani.

A 93.13 szerinti testedzési szolgáltatást nyújtók (fitnesz- és testépítő klubok) Ebbe az adózói körbe tartoznak a különféle gépekkel jól felszerelt edzőtermek, de az aerobicórákat bérelt edzőteremben nyújtó szolgáltatók is. Fontos, hogy a TEÁOR jegyzékben leírtakból adódóan a magántanár, -edző sportoktatása (TEÁOR 85.51) nem sorolható ide. A helyes TEÁOR megállapítása értekében a vállalkozó megkeresheti a KSH-t. Akkor is jól jöhet a KSH besorolás, ha már régóta űzi a tevékenységet, és nem vizsgálta felül a besorolása helyességét. Ebben a körben sokféle szerződéses kapcsolat keretében történik a szolgáltatásnyújtás.

Példa

értve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási szolgáltatást nyújtók, illetve terméket értékesítők kötelesek lesznek pénztárgépet használni. A pozitív felsorolás mellett érdemes azt is kijelenteni, hogy továbbra sem kötelezettek pénztárgép használatára a szépségszalonok (fodrászat, műköröm, kozmetika) és a piacon standról árusítók. Hangsúlyos szabály, hogy az adóhatóság a tevékenység tényleges folytatása alapján ítélkezik pénztárgépügyben, tehát ha  a tevékenységek között szerepel valamelyik az előzőek közül, de ténylegesen nem végzi a vállalkozó, akkor nem kell pénztárgépet tartani;  a tevékenységek között nem szerepel valamelyik az előzők közül, de ténylegesen végzi a vállalkozó, akkor viszont pénztárgéppel kell nyugtát adni (eseti jellegű értékesítéskor is). A ténylegesen folytatott tevékenység helyes besorolása – különösen az új TEÁOR számok egy része tekintetében – elengedhetetlen. Elsőként mindenképpen érdemes megnézni a TEÁOR magyarázót, az esetek egy részében ugyanis a megoldás benne van. A besoroláshoz további útmutatást a vállalkozó a KSH-tól kaphat, ebben az adóhatóság nem fog tudni segíteni. A KSH tájékoztatása nem minden esetben ingyenes, előzetesen ezt is fel kell mérni. Kétség esetén viszont sokat segíthet a válaszuk. Az új kötelezetti körbe tartozók némelyike külön magyarázatot is érdemel.

Egy edzőteremben nyújt szolgáltatást egy aerobicedző három ügyfelének oly módon, hogy a terem használatát a három ügyfelére tekintettel is megfizeti. Ilyen esetben az edzőterem számlát fog adni az edzőnek, tehát itt el sem jutunk a pénztárgépes nyugtáig. Az edző nem kötelezett pénztárgépes nyugta kiállítására, ha az általa végzett tevékenység a TEÁOR 85.51-be tartozik. Ha azonban a szolgáltatása a TEÁOR 93.13-ba sorolható, és a bérelt terem rendeltetését tekintve edzőterem, akkor az ügyfelek felé nyújtott

29

Példa

szolgáltatása tekintetében pénztárgép használatára kötelezett. Vegyük az előbbi esetet azzal a változtatással, hogy az ügyfelek egyenként fizetik be magukat az edzőterembe. Ebben az esetben az edzőterem az ügyfeleknek pénztárgépes nyugtát kellene, hogy adjon. Az edző tekintetében pedig az előző példában leírtak az irányadóak.

Összefoglalóan tehát azt lehetne mondani, hogy ez az a kör, ahol feltétlenül egyedileg kell megítélni az egyes eseteket.

Plasztikai sebész A szabályozás egész pontosan úgy szól, hogy a TEÁOR 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti szolgáltatást kell pénztárgépes nyugtával kísérni. Az első fontos kijelentés, hogy nyugtát (ideértve a pénztárgépes nyugtát is) a tárgyánál fogva adómentes ügyletekről nem kötelező adni, tehát az orvos a fenti szolgáltatásai közül csak az áfaköteles beavatkozásokat köteles a pénztárgépbe beütni. Adómentesnek a sebész szolgáltatása akkor minősül, ha a beavatkozás célja az egészség megőrzése, fenntartása vagy visszaállítása. Minden szolgáltatás esetén különkülön kell megvizsgálni az adómentesség előbbi kritériumainak fennállását. Az adóköteles plasztikai sebészeti szolgáltatások közül ki kell még emelni a járóbeteg-ellátást is. A maradék, adókötelesnek minősülő szolgáltatásról kell 2017. január 1-jétől pénztárgépes nyugtát adni. Vegyes (adómentes és adóköteles) tevékenység esetén a tevékenységet folytató orvos döntése, hogy csak az adóköteles szolgáltatást üti be a pénztárgépbe vagy az adómenteset is. Mindkét megoldás szabályos. Ha viszont úgy dönt, hogy csak az adókötelesről ad pénztárgépes nyugtát, akkor a pénztárgép kasszájába ne rakja bele a másképpen bizonylatolt szolgáltatások ellenértékét (vagy a pénztárgépbe az egyéb pénzmozgásra való funkciókat használva rögzítse ennek a pénznek a kasszában történő elhelyezését).

A 93.29 szerinti m. n. s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag a táncterem-, diszkóműködtetési szolgáltatás Az első rögzítendő tény, hogy a hosszú felsorolásból csak az egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékeny-

30

ségből kizárólag táncterem-, diszkóműködtetési szolgáltatás tartozik ide. Ezen a téren nagyon fontos a helyes besorolás elvégzése: nem tartozik ide ugyanis a TEÁOR 56.30 szerinti tevékenység (diszkók, túlnyomóan italfelszolgálással).

Falusi szálláshelyadás Kivételes változás, hogy az ezen szolgáltatást nyújtók 2017. január 1-jével kikerülnek a kötelezetti körből. Ügyeljünk azonban arra, hogy pusztán a TEÁOR szám alapján nem állapítható meg, hogy mely vállalkozások tartoznak ide, a tevékenységet folytató magánszemély engedélyét is érdemes áttekinteni.

Taxiszolgáltatás A taxik esetében is kötelező lesz a pénztárgép használata 2017. január 1-jétől. Fontos, hogy a taxik csak hordozható típusú pénztárgépet rendelhetnek. Esetükben kérdésként szokott még felmerülni, hogy a pénztárgép ki fogja-e váltani a taxamétert. A cikk megírásakor ismert jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy nem, azaz a taxaméter adja meg a viteldíj összegét, amelyet a pénztárgépbe kell beütni. Hangsúlyoznám azonban, hogy 2017. január 1-jéig a vonatkozó jogszabályi környezet még változhat.

A pénztárgép használatára kötelezettek számlaadással hogyan válthatják ki a pénztárgép használatát? Egy régi szabályról van szó, amely szerint, ha a tevékenysége alapján pénztárgépet használni köteles vállalkozó mindenkinek számlát ad, és erről havonta adatszolgáltatást (PTGSZLAH) készít (2015. január 1. előtt még heti adatszolgáltatás volt), akkor nem szükséges beszereznie pénztárgépet. Persze minden esetben végig kell gondolni, hogy mennyire kivitelezhető ez a megoldás: egy vegyesbolt esetén nyilván nem lehet minden vevőnek számlát adni. Ezt az egyszerű rendelkezést érdemes tehát kifejteni, valamint kitérni az alábbi kérdésekre.  Mit is jelent az, hogy mindenkinek számlát ad a vállalkozás?  Pontosan mely számlákról kell adatot szolgáltatni?  Csak a gépi számlaadás az engedélyezett? Ezekre a lényeges kérdésekre keressük a választ a következőkben. A számlaadási kötelezettség odáig rendben van, hogy ha a vevőnek bármely okból szüksége van a számlára, akkor azt kérni fogja, ezzel az esettel tehát

KÖNYVELŐK LAPJA

KÖNYVELŐK LAPJA

hogy azon számlákról is beadjuk az adatszolgáltatást, amelyekről kötelező. Dönthet-e úgy a vállalkozó, hogy minden egyes számláról küldi az adatszolgáltatást? (Gépi számlaadás esetén lehetséges, hogy könnyebben kivitelezhető ez a megoldás.) Ez az eljárás is helyes, vagyis amikor több adatot közlünk az adóhatósággal, mint amennyit a jogszabály előír. A jelenlegi jogszabályi háttér mellett ugyanis az adatszolgáltatás bővebb adattartalommal történő teljesítése nem szankcionálható. A számlaadási kötelezettség teljesíthető kézi tömbből és számlázóprogrammal kiállított számlával egyaránt. Ez az állítás még a 2017. évi adóváltozások (gépi számlázóprogramok bekötése a NAV-hoz) tükrében is megállja a helyét. A kézi számlaadásnak azonban kétségtelenül megvan az a hátránya, hogy annak adatait fel kell rögzíteni a PTGSZLAH nyomtatvány elkészítéséhez. Az adatszolgáltatást csak azokról a hónapokról kell beadni, amikor van legalább egy számla, a többi hónapról nem kell „NY” nyomtatványt beküldeni, és más módon sem kell az adóhatóság részére jelezni, hogy miért nem küldtünk adatszolgáltatást. A téma kapcsán még az a kérdés is fel szokott merülni, hogy az az adózói kör, aki (amely) 2017. január 1-jétől kötelezett lenne a pénztárgépre, de mégis a számlaadás mellett dönt, milyen módon közli ezt a döntését az adóhatósággal. Ezt a döntést nem kell közölni az adóhatósággal. Az első, adatszolgáltatással érintett nap 2017. január 1. lesz, amely napon, ha lesz számlakibocsátás, akkor ezekről a számlákról februárban be kell adni a PTGSZLAH nyomtatványt. Ezen az első adatszolgáltatáson fognak szerepelni a januárban kiállított számlák.

Példa

nincs gond. Más a helyzet azonban akkor, ha már mindenkinek számlát kell adni. A számlaadási kötelezettség akkor teljesül, ha az elkészült számla szabályos, vagyis a vevő neve, címe szerepel benne. Ez akkor szabályos, ha a vevő által megadott adatok kerülnek a számla vevő rovatába. Itt az egyik kérdés az szokott lenni, hogy kell-e igazoltatni a vevőt. A válasz az, hogy nem. Azoknak az adatoknak kell a számlára kerülnie, amelyeket az illető megad. Probléma adódhat viszont akkor, ha a vevő nem akar nevet, címet mondani. Ilyen esetben szabályos számlát nem tud kibocsátani az eladó, tehát a megoldást a megelőzés jelenti: valamilyen módon tudatjuk a vevővel a vásárlás, a szolgáltatás igénybevétele előtt, hogy csak számlára tudunk értékesíteni. Tehát még a termék értékesítésének megtörténte előtt, a szolgáltatás nyújtása előtt tisztázni kell a vevővel, hogy csak számlára tudunk értékesíteni, azaz az ügylet teljesítéséhez szükség van a vevő nevére. Ha erre ő kitérő választ, akkor a szabályos számla kiállítása eleve kizárt, azaz a vállalkozó a tevékenységében azon oknál fogva van akadályozva, hogy szabályosan nem tud bizonylatot kiállítani. Az ilyen esetek kivédésére a pénztárgép használata lenne a biztos megoldás. Nagyon lényeges, hogy a számla kiállításához szükséges adatokat ne az ügylet megtörténte után kérje az eladó! Ha például egy gumicserét követően derül ki, hogy a vevőtől nem lesz meg a számlázáshoz szükséges név- és címadat, akkor a szolgáltató az ügyletről nem fog tudni szabályos számlát kiállítani. Ha az előbbi – szerintem legfontosabb lépésen – túlvagyunk, akkor az adatszolgáltatással érintett számlák meghatározása a következő feladat. A szabály itt is egyszerű: azokról a számlákról kell adatot szolgáltatni, amelyek kiállítására nem lett volna köteles az eladó. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy mikor is kell számlát adni. Nagyon röviden, akkor ha a vevő adóalany, vagy ha a vevő egyébként kéri. Erre rögtön rá is lehetne vágni, hogy adott időszakban a vevők mindegyike kérte a számlát, azért nem készült adatszolgáltatás. A szabályozásnak ez meg is felelhetne, ám csak akkor tűnik életszerűnek ez a kijelentés, ha a vállalkozónak valóban csak adóalany vevői vannak. Az adatszolgáltatás teljesítése értekében ki kellene válogatni a számlák közül a magánszemély vevőkéit, és azok közül is ki kellene szedni az adószámmal nem rendelkezőkét. Csakhogy ez utóbbi válogatást nem biztos, hogy végre tudjuk hajtani, mivel a vevő adószáma csak 1 millió forint (2017. január 1-jét követően 100 ezer forint) áfatartalom esetén fog a számlán szerepelni. Azaz az összes magánszemély vevőt bele kell rakni az adatszolgáltatásba, és akkor már biztos,

Egy gépjárműjavítónál a munkamenet úgy került kialakításra, hogy a munka megkezdése előtt mindig felvesznek egy munkalapot, amelyen rögzítik az ügyfél nevét, illetve a forgalmiban szereplő tulajdonos, illetve üzembentartó nevét. Kérdés, hogy a szabályos számlaadás kinek a nevére szóló számla alapján teljesül. Ez mindaddig nem kérdés, amíg visszatérő vállalkozó ügyfélről van szó, akit már régóta ismer az autót javító vállalkozó. Ilyen esetben valóban nincs gond, a számlaadás kötelező, és ismert a vevő is, tehát erről a számláról adatot sem kötelező szolgáltatni. Ha viszont új vevőről van szó, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy kinek a nevére szóljon a számla. Nem célszerű a forgalmiban lévő adatok alapján megállapítani a vevőt. Úgy is fel lehet

31

Példa

tenni a kérdést, hogy kiállíthatom-e a számlát a tulajdonos nevére. Ha erre a kérdésre választ kapunk, akkor a számla szabályos lesz, így az adatszolgáltatással sem lehet gond. Egy vegyes kiskereskedésben elromlik a pénztárgép, és kézi nyugtaadásra térnek át a pénztárgép javításának idejére. Ezen időszakban a vevők kérésére számlát is bocsátanak ki. Kérdés, hogy akkor ezekről a számlákról kell-e adatszolgáltatás. A válasz az, hogy nem. És itt az adatszolgáltatás önkéntes teljesítése is felesleges munka.

Összefoglalva e fejezetet kijelenthetjük, hogy bírság szempontjából a legkockázatosabb kérdéskör

a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség helyes teljesítése. Ennek egyik lehetséges alternatívája, hogy pénztárgép vásárlása helyett mindenkinek számlát ad a vállalkozó. Szabályos megoldás, ha a vállalkozó így dönt. Vannak olyan szakmák és helyzetek (például nagyobb munkákat elvállaló autószerelő), amikor csak néhány esetben kerülne sor a pénztárgép használatára. Ilyen esetben indokolt választás a kötelező számlaadás. A kötelező számlaadás választása esetén azonban a helyesen kiállított számlára, illetve az adatszolgáltatás teljesítésére fokozottan oda kell figyelni.

Szabó Gábor

osztályvezető, Tájékoztatási Osztály, NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóság

HORVÁTH GÉZA ROVATA

PÉNZTÁRGÉPET KELL HASZNÁLNIUK A HÁZHOZ JÁRÓ SZERELŐKNEK ÉS MASSZŐRÖKNEK!

2017. január 1-jétől jónéhány újabb szakma képviselői lesznek kötelesek pénztárgépet használni nyugtaadáskor. Már tavaly felvetődött a kérdés, vajon a házhoz járó szolgáltatóknak is be kell-e szerezniük pénztárgépet, és ezzel kapcsolatban egymásnak ellentmondó értelmezések láttak napvilágot. Az már köztudott, hogy 2017. január 1-jétől a masszőrök kötelesek pénztárgépet használni nyugtaadási kötelezettségük teljesítéséhez. Az viszont kérdés maradt egészen az év végéig, hogy ez csak azokra a masszőrökre vonatkozik, akik a saját maguk által tulajdonolt vagy bérelt szalonban vagy egyéb helyiségben (esetleg a lakásukban) szolgáltatnak, vagy a házhoz járókra is. A válasz év végére született meg, mely szerint a vendéghez kijáró masszőrnek is kell pénztárgép, méghozzá hordozható típusú pénztárgépet kell rendelnie (merthogy polcról még valószínűleg nem tudják kiszolgálni). A pénztárgépet helyettesítő „számlázós módszer” azonban erre az esetre is választható. Tehát a házhoz (is) járó masszőr dönthet úgy is, hogy nem vesz pénztárgépet, hanem 2017-től Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) 236-0635 Fax: (06-1) 236-0037 E-mail: [email protected] www.vezinfo.hu

minden – saját szalonjában és az ügyfélnél végzett – masszőri szolgáltatása tekintetében számlát bocsát ki, és arról havonta a PTGSZLAH nyomtatványon adatot szolgáltat. Azt se feledjük, ha van esetleg olyan ügyfele, aki eleve számlás (például egy wellnessrészleggel rendelkező szálloda), akkor ezekről a számlákról nem kell adatot szolgáltatnia! A változtatás hozadékaként azt is ki kell jelenteni, hogy a házhoz járó háztartásigép-szerelők, illetve a házhoz járó vagy a helyszínre kiszálló autószerelők is beleesnek a pénztárgépes körbe (szintén hordozható típusú gépről beszélünk), azzal, hogy szerencsére az ő esetükben is működik a „számlázós módszer”.

Horváth Géza Felelős kiadó, főszerkesztő: Tóth Csaba Szakmai szerkesztő: Horváth Géza Kiadói szerkesztő: Koczka Erika © 2009–2017 Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN 2061-3008 (nyomtatott) ISSN 2498-8294 (online)

Nyomdai munkák: Prime Rate Kft. Szerzők, szerkesztők: Dr. Andor Ágnes, Bagoly Anita, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, Dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Horváth Géza, Karácsony Imréné, Dr. Sallai Csilla, Szabó Gábor, Széles Imre

Minden jog fenntartva! A Könyvelők Lapja szaktájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzétett cikkek, hírek, információk másolása, sokszorosítása, fordítása, közreadása és publikációs célokra történő felhasználása csak a kiadó, illetve a szerző írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenőrizzük; a megjelenés időpontjában fennálló köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelősséget nem vállalunk.