A foglalkozási betegségek és a munkával összefüggő megbetegedések közötti különbség tétel. A mozgásszervi megbetegedések megelőzésére tett intézkedések. dr. Nagy Károly osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés Osztály
Jogszabályok, definíciók
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról A rendelet hatálya – 2007. május 13-tól - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerinti szervezett munkavégzésre terjed ki, KIVÉVE: a rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás) bekövetkezett, illetve „a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek” {R 1. § (3)} foglalkozási betegségeit.
Jogszabályok, definíciók
Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
amely
a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Jogszabályok, definíciók Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. {Ebtv. 52. § (3)} Fokozott expozíció: a külön jogszabályban meghatározott veszélyes vegyi anyagoknak a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben kialakult, biológiai határértéküket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön → irreverzibilis!
Jogszabályok, definíciók Külön jogszabályok: 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól 7/2006. (III. 21.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól
Jogszabályok, definíciók
70/2011. (XII. 30.) BM rendelet
halálos foglalkozási megbetegedés: olyan, halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy annak szövődménye
A bejelentés alá eső foglalkozási megbetegedések jegyzékét a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. {27. § (2)}
A foglalkozási betegség megállapításának céljai:
Individuális: Kompenzáció Prevenció
Társadalmi: Statisztika
Prevenció
(állami funkció – „jóléti állam”)
Magyarországon foglalkozási betegséget megállapítanak (2014): 1.
egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek (a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv)
2.
az állományilletékes parancsnok vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter (rendvédelmi szerv esetén)
3.
a Magyar Honvédség I. és II. fokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottságai (FÜV bizottságok – másodfokú döntés nem fellebbezhető)
4.
munkaügyi és közigazgatási bíróságok
Prescribed industrial diseases (Social Security Contributions and Benefits Act 1992 – United Kingdom) „A disease or injury may be prescribed in relation to any employed earners if the Secretary of State is satisfied that — (a) it ought to be treated, having regard to its causes and incidence and any other relevant considerations, as a risk of their occupations and not as a risk common to all persons; and
(b) it is such that, in the absence of special circumstances, the attribution of particular cases to the nature of the employment can be established or presumed with reasonable certainty.” List of diseases covered by Industrial Injuries Disablement Benefit (prescribed industrial diseases)
Siebtes Buch Sozialgesetzbuch - Gesetzliche Unfallversicherung, Deutschland § 9 Berufskrankheit
„(1) Berufskrankheiten sind Krankheiten, die die Bundesregierung durch Rechtsverordnung mit Zustimmung des Bundesrates als Berufskrankheiten bezeichnet (…). Die Bundesregierung wird ermächtigt, in der Rechtsverordnung solche Krankheiten als Berufskrankheiten zu bezeichnen, die nach den Erkenntnissen der medizinischen Wissenschaft durch besondere Einwirkungen verursacht sind, denen bestimmte Personengruppen durch ihre versicherte Tätigkeit in erheblich höherem Grade als die übrige Bevölkerung ausgesetzt sind; sie kann dabei bestimmen, daß die Krankheiten nur dann Berufskrankheiten sind, wenn sie durch Tätigkeiten in bestimmten Gefährdungsbereichen verursacht worden sind oder wenn sie zur Unterlassung aller Tätigkeiten geführt haben, die für die Entstehung, die Verschlimmerung oder das Wiederaufleben der Krankheit ursächlich waren oder sein können.”
Berufskrankheiten-Verordnung (BKV) § 1 Berufskrankheiten
„Berufskrankheiten sind die in der Anlage 1 bezeichneten Krankheiten, (…).”
Példák Disease Number
A1
Nr. 41 4106
Name of disease or injury
Type of job
Conditions due to physical agents (physical cause)
Any job involving
Leukaemia (other than chronic lymphatic leukaemia) or cancer of the bone, female breast, testis or thyroid.
Exposure to electromagnetic radiations (other than radiant heat) or to ionising particles where the dose is sufficient to double the risk of the occurrence of the condition. For example, people working in the nuclear industry and hospital X-ray departments.
Krankheit
Merkblatt / wiss. Bekannt-machung Begründung Erkrankungen durch anorganische Stäube Erkrankungen der Merkblatt (PDF-Datei, 12/2009 tieferen Atemwege 84 KB) und der Lungen durch Aluminium oder seine Verbindungen
1338/2008/EK rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (V. melléklet) b) Hatály
Foglalkozási betegség az az eset, amelyet a foglalkozási betegségek felismeréséért felelős nemzeti hatóságok elismernek. Az adatokat a foglalkozási megbetegedések és az azok következtében bekövetkező elhalálozások vonatkozásában gyűjtik.
d) Vizsgált témák
A foglalkozási betegségekre vonatkozóan szolgáltatandó harmonizált és közös adatállomány a következő témakörökre terjed ki:
– a megbetegedett személy jellemzői, beleértve a nemet és az életkort is,
– a betegség jellemzői, a súlyosságot is beleértve, – a vállalat és a munkahely jellemzői, beleértve a gazdasági tevékenységet is, – a kiváltó ok vagy tényező jellemzői.
A foglalkozási megbetegedés megállapítása
A foglalkozási megbetegedés „3 lába”:
1.
igazolt klinikai betegség (a legtöbb adatkiegészítés-kérés emiatt),
2.
megfelelő foglalkozási expozíció (feltárása Magyarországon és jelenleg a munkavédelmi hatóság feladata),
3.
ok-okozati viszony 2. és 1. között.
Foglalkozással összefüggő (work-related) megbetegedések jellemzői
Kortól és nemtől függetlenül a felnőtt lakosság minden rétegében és minden foglalkozásban előfordulnak;
egyes foglalkozásokban gyakrabban jelentkeznek;
a gyakoribb előfordulás okai a munkakörnyezetből vagy a munkavégzésből származó kóroki tényezők.
Foglalkozási betegség, foglalkozással összefüggő megbetegedés
Retrospektív és prospektív vizsgálatok eredményei alapján.
Abszolút kockázat, relatív kockázat, esélyhányados (OR), járulékos kockázat, járulékos kockázati hányad (AtR). Foglalkozási megbetegedés: AtR > = 50%. Foglalkozással összefüggő megbetegedés: AtR< 50%.
Epidemiológia – Morbiditási mutatók
Epidemiológia – Morbiditási mutatók • Incidencia-sűrűség (IS): a kockázatnak kitett populációban a megfigyelt személy-idő egységére (M) eső új esetek száma (arányszám). Az abszolút veszélyt becsli, értéke elméletileg pillanatról pillanatra változhat. Általában n/10k személy-év formában fejezik ki. • Prevalencia (P): a populációszámhoz viszonyított, egy bizonyos betegségben (pl. szilikózisban) szenvedők aránya egy adott időpontban (pontprevalencia).
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok • Kockázat (rizikó – R): egy nem kívánt és súlyos esemény bekövetkezésének a valószínűsége (értéke: 01): R = W*K, ahol W a bekövetkezés valószínűsége, K a következmény súlyossága (maximum 1, halálos kimenetel esetében). 1. Követéses vizsgálat (prospektív, kohorsz vagy longitudinális tanulmány; cohort study vagy prospective study): a vizsgálandó betegségtől mentes populációt két csoportra osztják: exponált csoport és nem exponált csoport. A csoportokat hosszabb ideig megfigyelik, az eredményeket kontingencia táblázatban tüntetik fel.
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok • Kontingencia-táblázat prospektív vizsgálathoz
Kockázati tényező
Betegség Összes
jelen van (incidencia)
nincs jelen
jelen van
a
b
a+b
nincs jelen
c
d
c+d
a+c
b+d
a + b+ c+ d
összes
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 2. Esetkontroll vizsgálat (retrospektív vizsgálat, casecontrol study vagy retrospective study): a vizsgálat lényege, hogy a már megbetegedettek egy csoportját olyan hasonló nem- és korösszetételű csoporttal hasonlítják össze, melynek tagjai nem szenvednek a vizsgált betegségben. – Az eredményeket 2x2-es kontingencia-táblázatban tüntetik fel. – Relatív kockázat helyett becsült relatív kockázat (BRK, más néven esélyhányados, odds ratio).
Analitikus epidemiológiai vizsgálatok
Expozíció-hatás összefüggései
A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek számának alakulása, 1999-2013 900 800 700 600 500 400 300 200 100
854 675
670 567
541 481 488
547
529
473
469
339 423
280
379
187 248
254 274
113 164
51
245
102 104
120
35
36
168 38
0
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Foglalkozási megbetegedések
Fokozott expozíciók
A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések száma és aránya összevont kórformák szerint, 2004-2013
A Magyarországon 2013-ban nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek számszerű adatai • • • • •
•
Az összes eset száma 168, 40%-kal több, mint az előző évben (120). Az esetek 62%-a járt keresőképtelenséggel (2012-ben 76%). A megbetegedett munkavállalók túlnyomó többsége – az elmúlt évektől eltérően – nő volt, arányuk 51%. Életkor szerint az 50 év felettiek aránya (45%)a legmagasabb. Nemzetgazdasági áganként a legtöbb foglalkozási megbetegedés az egészségügyi és szociális ellátás területén (53 eset, 32%), a feldolgozó iparban (42 eset, 25%), valamint a bányászatban (31 eset, 18%) fordult elő. Területileg a legtöbb foglalkozási megbetegedést Baranya megyében regisztrálták (38 eset, 23%).
A Magyarországon 2013-ban nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek számszerű adatai Kórformák szerinti előfordulásukat tekintve az első helyen a fertőző betegségek álltak (66 eset), a második helyre a légzőrendszeri megbetegedések (35 eset), míg a harmadikra a vegyi anyagok által okozott betegségek (mérgezések: 23 eset) kerültek. • A kóroki tényezők fő csoportjai szerint leggyakrabban kémiai és biológiai (42% és 42%), valamint (harmadik helyen) az egyéb kóroki tényezők (nem optimális igénybevétel, pszicho-szociális vagy ergonó- miai kóroki tényezők) által okozott megbetegedések (10%) fordultak elő. •
A foglalkozási betegségek magyarországi előfordulására vonatkozó általános megállapítások •
•
•
•
A foglalkozási betegségek kórformák szerinti szerkezete igen torz: pl. foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések, fokozott pszichés megterhelés okozta egészségkárosodások a bejelentési esetszámok alapján alig fordulnak elő. Az igen jelentős – és Európa számos országában megfigyelhető – aluljelentettség legfontosabb oka a munkáltatók, a munkavállalók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttes ellenérdekeltsége az esetek hatósági feltárásában. A bejelentések elmaradásának további oka, hogy az újonnan megjelenő kockázatokból származó foglalkozási vagy foglalkozással összefüggő betegségeket nem ismerik fel. Az évente regisztrált esetszámok alakulásában jellemző tendencia nem figyelhető meg.
A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések száma Európa néhány országában, 2006
A foglalkozási betegségek és a foglalkozási eredetű MSD-k számának alakulása, 2002-2011 (forrás: OMFI) 800
675
700 600
400
473
541
500
488
339
280
274
300 200 100
254
187
245
28
45
49
34
32
21
27
37
31
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
19
0
MSD
foglalkozási betegségek
2011
Foglalkozási eredetű MSD-k megoszlása a foglalkozási betegségeken belül Magyarországon, 2002-2011 (forrás: OMFI) 100% 90% 80% 70%
60% 50%
85,43%
88,77%
92,81%
91,68%
88,69%
90,36%
90,56%
92,74%
94,26%
92,24%
40%
MSD 30% 20% 10%
11,23% 9,64% 14,57% 11,31% 7,76% 9,44% 8,32% 7,26% 7,19% 5,74%
0%
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Az USA-ban 2010-ben a WRMSD-k tették ki az összes foglalkozási eredetű megbetegedés 29%-át. (forrás: Bureau of Labor Statistics. Survay of Occupational Injuries and Illnesses, 2010. US Department of Labor (USDL), 2011)
Foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések (WRMSDs) száma, incidenciája és a következményes keresőképtelenség (napokban) egyes foglalkozási csoportokban az USA-ban, 2010 Occupation
1
Total
2
Nursing aides, orderlies, and attendants
3 4
Laborers and freight, stock, and material movers, hand Janitors and cleaners, except maids and housekeeping cleaners
Musculoskeletal disorders (MSDs) Total (private, state and local government) Number Incidence Median days away rate from work 346,400
34.3
11
27,020
249.4
6
23,420
154.9
13
14,680
100.2
12
5
Truck drivers, heavy and tractor-trailer
11,970
86.8
21
6
Registered nurses
10,900
53.8
7
7
Truck drivers, light or delivery services
9,150
124.7
20
8
Retail salespersons
8,750
30.3
12
A megelőzés rendszere
Populációs: Műszaki Szervezési
Individuális: Egyéni
védőeszközök
Alkalmassági
vizsgálatok
Jogszabályi háttér
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
Mvt 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat (…).
Jogszabályi háttér
Mvt 54. § (2) A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Jogszabályi háttér 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete
A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések
Az ÁBEÓ-t kiegészítő, a Közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról szóló 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet 2008. január 1-től HATÁLYTALAN.
2/1972. (MK 6.) KPM rendelet 4.25 Anyagmozgatási normák 4.25.1 Általános előírások
Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás előtt a dolgozókat előzetes orvosi vizsgára kell küldeni, és az orvossal részletesen közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen tevékenységre - lapátolás, zsákolás, darabáru-rakodás, gép-, szén-, vegyianyag-szállítás stb. - kívánja a munkáltató alkalmazni.
4.25 Anyagmozgatási normák 4.25.2 Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül
A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kp-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet.
A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.
Az erőkifejtést befolyásoló változók
TERMÉKVÁLTOZÓK
INTERAKCIÓS VÁLTOZÓK
SZEMÉLYI VÁLTOZÓK
Termékváltozók
Forma
Alak
Méret
Pozíció
Súly
Ellenállás
Érintkezési felület anyaga
Szükséges pontosság
Környezeti változók
Támasz
Térbeli korlátok (mozgás szabadságfoka)
Vibráció
Hőmérséklet, páratartalom
Magasság
Személyi változók
Kor
Nem
Antropometriai változók
Jobb-, baloldaliság
Ruházat
Pszichológiai és fiziológiai tényezők (motiváció, cirkadián ritmus)
Egyéb személyi jellemezők (gyakorlottság, kézügyesség, intelligencia, mozgási sémák)
Interakciós változók
Testhelyzet: Érintkező
testrész
Erőkifejtésre Ízületek
szöge
Egyidejű
használt testrész
mozdulatok
Erő: Nagysága Iránya,
irányváltása
Időtartama A mozdulat
sebessége
Ismétlés/gyakoriság
(ciklusszám, az erőkifejtés és pihenés időtartama)
A 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet alkalmazásában
kézi tehermozgatás: olyan terhek egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása - beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását -, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak - különösen hátsérülést okozhatnak;
A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők: 1.
a teher jellemzői
2.
szükséges fizikai erőkifejtés
3.
a munkakörnyezet jellemzői
4.
a tevékenység követelményei
A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő
egyéni kockázati tényezők:
a munkavállaló fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia),
nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal
a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel,
olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent
1.
A teher jellemzői
– túl nehéz vagy túl nagy, – nem kézreálló vagy nehéz fogni, – instabil vagy tartalma elmozdulhat,
– olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni, – körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén. 2.
Szükséges fizikai erőkifejtés
A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás
– túl megerőltető, – csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, – a teher hirtelen elmozdulhat,
– a test labilis helyzetében következik be, – ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
3.
A munkakörnyezet jellemzői
– nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához, – a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni,
– a padozat vagy a láb megtámasztása labilis, – a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő. 4.
A tevékenység követelményei
– főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés, – a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen, – az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak, – a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete > 10 kg tömeg emelése
tiltott: terhesek az
egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött nők számára
esetenkénti döntést igényel (a munkaköri alkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzésének eredménye alapján): minden
egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállaló esetén
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete Kényszertesthelyzetben végzett munka
tiltott: terhesek az
egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött nők számára
esetenkénti döntést igényel: minden
egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállaló esetén (KIVÉVE: fiatalkorú férfiak)
B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK B4
Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek
B5
Helyileg ható vibráció által okozott betegség
B6
Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)
D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ÉS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK D1
A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége
D2
Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis
D3
Olecranon bursitis
D4
Váll bursitis
D5
Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek
D6
A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség
D7
Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek
D8
Térdízületi meniszkusz sérülése
D9
Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
D10
Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma
D12
Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
D13
A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
D14
Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
2009 2010 D5
Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek
D6
A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség
D7
Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek
1
1
D8
Térdízületi meniszkusz sérülése
1
2
D10 Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma
7
4
2
1
2011
2012 2013
1
1
3
3
1
1
1
1 1
1
D12
Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
6
4
8
D13
A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
1
2
1
2
2
D14
Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
16
12
4
6
2
5
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
<45
(1)
45-x
>x
éves
Fiatalkorú éves
nők
>x
férfiak
Magából a munkavégzésből adódó megterhelések Túlzott fizikai megterhelés Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka Anyagmozgatási munka
+
+
> 10 kg tömeg emelése
+
(5)
(5)
(5)
+
Kényszertesthelyzetben végzett munka
+
(5)
(5)
(5)
+
Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka
+
(5)
(5)
(5)
Hideg munkakörnyezetben végzett munka
+
+
Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka
+
+
Nedves munkakörnyezetben végzett munka
+
(5)
Kéz/kar rezgés 2,5 m/s2 expozíció felett
+
+
+
+
+
+
Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s2 expozíció felett
+
+
+
+
+
+
(5)
(5) (5)
(5)
(5)
Fokozottan terhelő munkahelyi klíma + (5) +
(5)
Rezgés kéz/kar 2,5-5 m/s2 (férfi)
1,0-2,5 m/s2 (sérülékeny csoport)
kétévenként
első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
kétévenként
hideg/nedves munkakörnyezetben évente
kétévenként
első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
kétévenként
hideg/nedves munkakörnyezetben évente
egész testre ható 0,5-1,15 m/s2 (férfi)
m/s2
0,5 alatt (sérülékeny csoport)
Kéz/kar rezgés esetén: a)
a napi megengedett expozíciós határérték napi 8 órás referenciaidőszakra vonatkoztatva, négyzetes középértékben (rms-ben) mérve 5 m/s2, hideg/nedves munkakörnyezetben 2,5 m/s2.
b)
a prevenciós határérték napi 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 2,5 m/s2;
Egész testre ható rezgés esetén: a)
a napi megengedett expozíciós határérték 8 órás referenciaidőszakra vonatkoztatva 1,15 m/s2.
b)
a prevenciós határérték 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 0,5 m/s2.
(a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet)
Veszélyazonosítás „checklist” alapján KÉRDÉS
1. Rendszeresen történik-e > 5 kg terhek kézi mozgatása (emelése, tartása, szállítása, tolása-húzása)? pl. téglahordás, szerszámgép tartása, bútorszállítás, állványzat készítése, betegszállítás 2. Kézi tehermozgatás kedvezőtlen testhelyzetben jellemzi-e a tevékenységet? Pl. jelentősen előrehajolva, hajlított, csavart törzzsel, vállmagasság felett, térdelve, guggolva 3. A terhek kézi mozgatását nehezítik-e a teher tulajdonságai? Pl. túl nagy, nehezen megfogható, csúszós, meleg vagy hideg felületű, éles szélű, instabil
4. A terhek kézi mozgatását nehezítik-e kedvezőtlen munkakörülmények? Pl. szűk, alacsony munkatér, csúszós, nem szilárd padozat, kedvezőtlen megvilágítás 5. Előfordul-e a kézi tehermozgatással kapcsolatos panasz a munkavállalók részéről? Pl. túl nehéz a teher, mozgásszervi panaszok, időkényszer, kifáradás
IGEN
RÉSZBEN
NEM
1. lépés: Az expozíciós idő szerinti pontszám meghatározása – time rating points Emelés/süllyesztés (ált. a teher mozgatása) (< 5 s) Gyakoriság (szám/munkana p)
pontszá m
Tartás (> 5 s) Napi összes idő
Szállítás (> 5 m)
pontszám Napi átlagos úthossz
pontszám
< 10
1
< 5 perc
1
< 300 m
1
10 - 40
2
5 perc – 15 perc
2
300 m – 1 km
2
40 - 200
4
15 perc - 1 óra
4
1 km to < 4 km
4
200 - 500
6
1 óra – 2 óra
6
4 km to < 8 km
6
500 - 1000
8
2 óra – 4 óra
8
8 km to < 16 km
8
≥ 1000
10
≥ 4 óra
10
≥ 16 km
10
2. lépés: A teher tömege (effektív tömeg), a munkakörnyezet jellemzői és a testhelyzet alapján meghatározott pontszám Effektív tömeg1 (férfiak) < 10 kg 10 to < 20 kg
20 to < 30 kg
1
Pontszám 1 2
4
30 to < 40 kg
7
> 40 kg
25
Effektív tömeg1 (nők)
Pontszám 1
< 5 kg 5 - 10 kg
2
10 - 15 kg
4
15 - 25 kg
7
> 25 kg
25
„Effektív tömeg“: a teher mozgatásához ténylegesen szükséges erőkifejtést jelző tömeg.
Jellemző (tipikus) testhelyzet
2To
3. Testhelyzet, a teher elhelyezkedése a kézi tehermozgatás során
Pontszám
Upper body upright, not twisted When lifting, holding, carrying und lowering the load is close to body
1
Slightly bending forward or twisting the trunk When lifting, holding, carrying und lowering load is near to medium to body
2
Low bending or far bending forward Slightly bending forward with simultaneous twisting of trunk Load far from the body or above shoulder height
4
Bending far forward with simultaneous twisting of trunk Load far from body Restricted stability of posture when standing Crouching or kneeling
8
determine the posture rating points the typical posture during manual handling must be used. For example when there are different postures with load a mean value must be used – not occasional extreme values.
4. A munkavégzés ergonómiai feltételei
Pontszám
Jó ergonómiai feltételek
0
Kedvezőtlen ergonómiai feltételek ill. a mozgás térbeli korlátozottsága
1
A mozgás jelentős térbeli korlátozottsága és/vagy instabil teher
2
5. lépés: értékelés Teherpontszám +
Testhelyzetpontszám
+
Munkakörül -mények pontszám
=
Total
x
Exp. Idő pontszám
=
Risk score
Risk range
Risk score
Description
1
< 10
Low load situation, physical overload unlikely to appear.
2
10 to < 25 Increased load situation, physical overload is possible for less resilent persons. For that group redesign of workplace is helpful.
3
25 to < 50 Highly increased load situation, physical overload also possible for normal persons. Redesign of the workplace is recommended.
4
≥ 50
High load situation, physical overload is likely to appear. Workplace redesign is necessary.
Példa
tevékenység: csomagolás,
kézi rakatképzés
műszakonként
kb. 180 „kézi tehermozgatás”
teher tömege: 14 kg
kedvezőtlen testhelyzet: előrehajlás,
előrenyúlás a rakatra helyezésnél
a csomagok nehezen megfoghatóak
3. lépés: értékelés Teherpontszám: 4 +
Testhelyzetpontszám: 4
+
Munkakörülmények pontszám: 1
=
Total: 9
x
Exp. Idő pontszám: 4
=
Risk score: 36
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
