NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

Beszámoló jelentés a Hivatal 2011. évi szakmai munkájáról

Budapest, 2012

-1-

-2-

NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL Főigazgató

Dr. Pósfai Gábor

Összeállította

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Koordinációs Főosztálya

a 2012. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megjelenteti a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: 462-64-00 Fax: 462-64-01 E-mail: [email protected]

Szociális füzetek A kiadvány a TÁMOP 5.4.2-08/1-2009-0001 számú „Központi Szociális Információs Fejlesztések” című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

-3-

-4-

Tartalomjegyzék Előszó.........................................................................................................................................................................................................9 Bevezető .................................................................................................................................................................................................11 NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL vezetői ..........................................................................13 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális szervezete ...............................................................14 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Feladat és hatáskörét érintő jogszabályok...................15 Külső jog ...................................................................................................................................................................................................15 Nemzetközi jog .................................................................................................................................................................................15 Közösségi jog .....................................................................................................................................................................................15 Hazai jog ...................................................................................................................................................................................................16 Törvények: .........................................................................................................................................................................................16 Kormányrendeletek: ......................................................................................................................................................................17 Miniszteri rendeletek: ...................................................................................................................................................................18 Az állami irányítás egyéb jogi eszközei...................................................................................................................................18 Fontosabb adatok és fogalmak ................................................................................................................................................. 19 Morbiditási adatok ..........................................................................................................................................................................24 Összesített vizsgálati adatok .................................................................................................................................................. 25 I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések ............................................................................................. 27 Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál ..............................................................................................................30 A megváltozott munkaképesség véleményezése „TB. jogszabályok” alapján végzett vizsgálatoknál ...................31 A megváltozott munkaképesség véleményezésének adatai .................................................................................................34 I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések forgalmi adatai ............................................................ 35 Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések ........................................................................................................... 36 Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések grafikai ábrája 1982 – 2011 ..................................................... 37 A szakértői bizottságok által megvizsgált „összes igénylő” megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében .................................................................................................................................................................................................. 38 A szakértői bizottságok által megvizsgált „összes igénylő” régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében .................................................................................................................................................................................................. 39 A szakértői bizottságok által megvizsgált „összes igénylő” betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ...........................................................................................................................................................40 Az „összes igénylő” „TB. jogszabályok” szerinti vizsgálatainak összevont eredménye ............................................. 41 Az „összes igénylő” „TB. jogszabályok” szerinti vizsgálatainak összesített eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével..............................................................................................................................................................42 „Új és esedékes vizsgálatok” alapján a rokkantak és a rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak számának grafikai ábrázolása ..............................................................................................................................................................................43 Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek száma megyénkénti megoszlásban ........................................................................................................................................................................................44 Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek számának grafikai ábrája 45 A szakértői bizottságok által véleményezett „összes igénylő” száma, megoszlása és gyakorisága az egészségkárosodás tükrében ...........................................................................................................................................................46 A vizsgálatok megoszlásának grafikus ábrázolása az eredmények alapján ................................................................... 47 A vizsgálatok alapján rehabilitációs járadékra javasoltak számának grafikai ábrája ................................................48 A „TB. jogszabályok” alapján megvizsgált összes igénylő közül a rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája ..................................................................................................................................................................... 49 Elfogadási arány (%) „új és esedékes” vizsgálatok esetében régiónként és eljárási fokok szerint ................. 50 Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „új vizsgálatok” esetében (%) 51 Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „új vizsgálatok” esetében (%) 52 Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „esedékes (soros) vizsgálatok” esetében (%).................................................................................................................................................................. 53 Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „esedékes (soros) vizsgálatok” esetében (%).................................................................................................................................................................. 54

-5-

Az elfogadási arány grafikus ábrája „új és esedékes I. fokú vizsgálatok” esetében ...................................................... 55 Az elfogadási arány grafikus ábrája „új és esedékes II. fokú vizsgálatok” esetében .................................................... 56 Új vizsgálatok statisztikai kimutatásai ........................................................................................................................... 57 Az NRSZH és jogelődei által véleményezett „új igénylők” vizsgálatainak eredménye a minősítés szerint ....... 59 „Új igénylők” vizsgálatainak összevont eredményei...............................................................................................................60 „Új igénylők” összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével ........................................61 „Új igénylők” vizsgálatai alapján az „új rokkantak” száma megyénként ......................................................................... 62 „Új igénylők” vizsgálatai alapján az „új rokkantak” számának grafikai ábrája............................................................. 63 A „TB. jogszabályok” alapján megvizsgált „új igénylők” közül a rokkantak* és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája .....................................................................................................................................................................64 „Új igénylők” vizsgálatai alapján az „új rokkantak” száma, változása és megoszlása megyénként....................... 65 „Új rokkantak” megyei megoszlásának grafikai ábrája ......................................................................................................... 66 10 000 munkavállalási korúra jutó „új rokkantak” gyakorisága ........................................................................................ 67 10 000 munkavállalási korúra jutó „új rokkantak” gyakoriságának grafikai ábrája megyénként ........................ 68 „Új igénylők” száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében ........................................................................................................................................................... 69 Az „új igénylők” megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ............................................................ 70 ”Új igénylők” vizsgálata során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként .............................71 Az „új igénylők” régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ............................................................... 72 Az „új igénylők” betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ................................. 73 „Új rokkantak” száma és 10 000 munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként ................................................................................................................................................................................... 74 Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport „A keringési rendszer betegségei” esetében ........................................................................................................................................................................... 75 Új rokkantak száma a BNO IX. főcsoport „A keringési rendszer betegségei” esetében ............................................ 75 Új rokkantak száma a BNO II. főcsoport „Daganatok” betegségei esetében ................................................................. 76 Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport „Daganatok” betegségei esetében ................................................................................................................................................................................................... 76 Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport „Mentális és viselkedészavarok” betegségei esetében ............................................................................................................................................................................. 77 Új rokkantak száma a BNO V. főcsoport „Mentális és viselkedészavarok” betegségei esetében .......................... 77 Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport „A csont-izomrendszer és kötőszövet” betegségei esetében ................................................................................................................................................... 78 Új rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport „A csont-izomrendszer és kötőszövet” betegségei esetében.......... 78 „Új rokkantak” száma, megoszlása és 10 000 munkavállalási korúra jutó gyakorisága betegség főcsoportonként ................................................................................................................................................................................... 79 „Új igénylők „ és „új rokkantak” száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként..................80 „Új igénylők „ és „új rokkantak” megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként .81 „Új igénylők „ és „új rokkantak” számának a munkanélküliségi rátával való összehasonlítási diagramja ........ 82 Esedékes (időszakos, soros) felülvizsgálatok statisztikai kimutatásai....................................................... 83 Az NRSZH és jogelődei által véleményezett „esedékes” vizsgálatok eredménye a minősítés szerint.................. 85 „Esedékes” vizsgálatok összevont eredményei ......................................................................................................................... 86 „Esedékes” vizsgálatok összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével .................. 87 „Esedékes” vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek száma megyénként............................. 88 „Esedékes” vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek grafikai ábrája ...................................... 89 A „TB. jogszabályok” alapján „esedékes” felülvizsgálaton megjelentek közül a folytatólagosan rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája ............................................................................................................90 „Esedékes” vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma, aránya, megoszlási %-a megyénként .............................................................................................................................................................................................91 „Folytatólagosan rokkantak” megyei megoszlásának grafikai ábrája ............................................................................. 92 10 000 munkavállalási korúra jutó „soros rokkantak” gyakorisága ................................................................................. 93 10 000 munkavállalási korúra jutó „soros rokkantak” gyakoriságának grafikai ábrája megyénként ..................94

-6-

Az „esedékes” vizsgálatok száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében ...................................................................................................................................... 95 Az „esedékes” vizsgálatok megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ........................................ 96 ”Esedékes” vizsgálatok során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként .............................. 97 Az „esedékes” vizsgálatok régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ........................................... 98 I. fokú szakértői bizottságok véleményezése során az ellátási jogosultságot el nem érők száma az ”esedékes” vizsgálatoknál rokkantsági igény alapján ............................................................................................................ 99 Az „esedékes” vizsgálatok betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ...........100 „Folytatólagosan rokkantak” száma és 10 000 munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként ............................................................................................................................................................... 101 Folytatólagosan rokkantak száma a BNO IX. főcsoport „A keringési rendszer betegségei” esetében ..............102 Folytatólagosan rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport „A keringési rendszer betegségei” esetében.......................................................................................................................................................102 Folytatólagosan rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport „Daganatok” betegségei esetében ...........................................................................................................................................................................103 Folytatólagosan rokkantak száma a BNO II. főcsoport „Daganatok” betegségei esetében ...................................103 Folytatólagosan rokkantak száma a BNO V. főcsoport „Mentális és viselkedészavarok” betegségei esetében .................................................................................................................................................................................................104 Folytatólagosan rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport „Mentális és viselkedészavarok” betegségei esetében ...................................................................................................................................104 Folytatólagosan rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport „A csontizomrendszer és kötőszövet” betegségei esetében ................................................................................................................ 105 Folytatólagosan rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport „A csont-izomrendszer és kötőszövet” betegségei esetében ................................................................................................................................................................................................. 105 „Esedékes vizsgálatok” eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és megoszlása betegség főcsoportonként .................................................................................................................................................................................106 „Esedékes felülvizsgálaton” véleményezettek és folytatólagosan rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként .....................................................................................................................107 „Esedékes felülvizsgálaton” véleményezettek és folytatólagosan rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként .....................................................................................................................108 Súlyos fogyatékosság minősítéséhez végzett vizsgálatok statisztikája ....................................................109 Súlyos fogyatékosság minősítése az I. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján ............................................111 Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján ...................................... 112 Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságoknál havonta ..................................................... 113 Súlyos fogyatékossági minősítések arányai az igénylők számához viszonyítva ........................................................ 114 Súlyos fogyatékkal élők gyakorisága (o/ooo) a lakónépesség számához viszonyítva ............................................... 115 Az NRSZH és jogelődei által a súlyos fogyatékosság minősítésének vizsgálati eredményei ................................. 116 Az NRSZH és jogelődei által végzett súlyos fogyatékosság véleményezése alapján a minősítés megoszlása ..117 Súlyos fogyatékkal élők csoportjai, arányuk az igénylők számához viszonyítva ....................................................... 118 Éves vizsgálati statisztikákhoz tartozó táblázatok, kimutatások ................................................................ 119 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és jogelődeinek adatai .......................................................................... 121 BNO szerinti betegség főcsoportok .............................................................................................................................................122 Munkavállalási korú* népesség 2011. január 01.....................................................................................................................123 Az NRSZH feladat- és hatáskörébe utalt szakmai tevékenységek statisztikai mutatói, a Hivatal szervezeti egységei szerinti bontásban ...................................................................................................125 Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóság......................................................................................................127 Orvosszakmai ellenőrzések megoszlása ................................................................................................................................... 131 Orvosszakmai ellenőrzés keretében végzett rendkívüli felülvizsgálatok százalékos megoszlása régiónként132 Szociális – Rehabilitációs Főosztály.................................................................................................................................. 133 Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata....................................................................................................................... 137 Demencia vizsgálatok száma 2011...............................................................................................................................................138

-7-

Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata 2011 ............................................................................................................138 Szociális Főosztály.......................................................................................................................................................................139 Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások finanszírozási és támogatási szerződéseinek adattáblája . 145 Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások támogatási és finanszírozási szerződéseinek száma ellátási típusonként...........................................................................................................................................................................146 Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások foglalkoztatási/működési támogatás összehasonlító kimutatása............................................................................................................................................................................................ 147 Általános pályázat NRSZH Főigazgatói döntése ..................................................................................................................148 Általános pályázat MINISZTERI döntés elutasított pályázatok ellátási típusomként ..........................................148 Általános pályázat MINISZTERI döntés befogadott pályázatok ellátási típusonként ...........................................148 Ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézmények tárgyi feltételeinek javítására kiírt pályázat ................... 149 A szolgáltatás ellenőrzés tervezett és megvalósult számai ................................................................................................150 A szolgáltatás ellenőrzés megoszlása ..........................................................................................................................................151 Az ellenőrzések megyék közötti megoszlása ........................................................................................................................... 152 Az ellenőrzött szolgáltatások és intézmények fenntartói típusának megoszlása ...................................................... 153 Az ellenőrzött utcai szociális munka szolgáltatások megyék közötti eloszlásam ..................................................... 153 Az ellenőrzésekben közreműködő hatóságok megoszlása .................................................................................................. 153 Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék adatai ..................................................................................................154 Hivatásos gondnokok nyilvántartása.........................................................................................................................................154 Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék adatai ..................................................................................................... 155 Országos Esélyegyenlőségi szakértői Névjegyzék adatai ................................................................................................... 155 Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály .................................................................................... 157 A rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak és az ellátásban részesülők számának, valamint foglalkoztatási rehabilitációs eredményeinek összesített adatai...................................................................................................................164 Komplex minősítés során meghatározott rehabilitációs szükségletek megoszlása ................................................. 165 Rehabilitációs járadékra javasolt és a Munkaügyi Központok kirendeltségein jelentkező, valamint megállapodást kötő ügyfelek száma ........................................................................................................................................... 166 A TÁMOP 1.1.1. Uniós Projekt programjába bevontak száma és a támogatásban részesülők megoszlása ....... 167 Tanúsítványok megoszlása akkreditált helyszínek és régiók szerint ............................................................................ 168 Tanúsítványok megoszlása a munkáltatók gazdasági formája szerint .......................................................................... 168 Akkreditált munkaáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása és aránya ....................................................................... 169 Munkáltatók akkreditációinak megoszlása............................................................................................................................. 169 Munkáltatók akkreditációinak megoszlása............................................................................................................................. 170 Akkreditált munkáltatók ellenőrzése során feltárt hiányosságok ...................................................................................171 Akkreditált munkáltatók ellenőrzésének statisztikája ........................................................................................................171 Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatásban, rehabilitációs költségtámogatásban, valamint költségkompenzációs támogatásban részesülő munkáltatók száma, a támogatások mértéke területi megoszlás szerint ............................................................................................................................................................................... 172 Megváltozott munkaképességűek támogatott foglalkoztatásának összesített adatai ............................................ 173 Jogvédő Főosztály ........................................................................................................................................................................ 175 Jogvédők száma jogterületenként ...............................................................................................................................................180 Jogvédők foglalkoztatásának óraszámai jogterületenként ...............................................................................................180 Megkeresés módja szerint érintett ellátási forma ................................................................................................................. 181 Bejelentés, észrevételek során sérült betegjogok ................................................................................................................... 181 Ellátottjogi feladatok megoszlása ................................................................................................................................................182 Gyermekjogvédők feladatainak megoszlása............................................................................................................................183 Gyermekjog sérelmek típusai ........................................................................................................................................................183

-8-

ELŐSZÓ 2011. január 1-jén, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetből létrejött a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. A névváltoztatásra a tevékenységi körök jelentős bővülése miatt került sor; a megújult Hivatal az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladatain túl átvette a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványban dolgozó jogvédőket és a korábbi Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális, rehabilitációs, és akkreditációs főosztályait is.

Az elmúlt év a hazai szociális ellátórendszer átfogó megújításának megalapozásával és az évek óta halogatott, de mindenki által szükségesnek tartott átalakítás szakmai előkészítésével telt. Ebben a munkában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakembereinek jelentős szerep jutott. Dr. Pósfai Gábor A Kormány a 2011. március 1-jén nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben „Összefogás az adósság ellen” címmel hirdette meg Magyarország újjáépítését, strukturális átalakítását. A programban szereplő államadósság-csökkentési akcióterv egyik legfontosabb eleme a rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása volt egy átlátható, megfelelően szabályozott, a tárgyszerű szakértői minősítést biztosító rendszer életre hívásával, valamint a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás-központú komplex rehabilitációjának hatékonyabbá tételével. A tavalyi év folyamán kidolgozott, számos szakmai fórumon leegyeztetet új rendszer bevezetésének jogszabályi feltételeit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. Kormányrendelet, valamint az ugyancsak 2011-ben előkészített, de már 2012-ben megjelenő, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. NEFMI rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. Kormányrendelet teremtette meg.

Az természetes, hogy minden változtatás átmenetileg több-kevesebb ellenállásba ütközhet, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal sokszor méltatlan és alaptalan támadások kereszttüzébe került, azonban a rengeteg támogató visszajelzés azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom

-9-

többsége egyetért az igazságos és fenntartható rokkantsági ellátórendszer megteremtésére tett erőfeszítésekkel, melyek során mindig törekedtünk a méltányossági szempontok szem előtt tartására is.

2011-ben született döntés a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) nevű, a legmodernebb internetes technológiákra alapuló informatikai rendszer kiépítéséről is. A KENYSZI révén átláthatóvá válik a szociális szolgáltatási rendszer, naprakész és pontos információk állnak majd rendelkezésre a minden igénybe vett szociális szolgáltatás helyéről, idejéről és mértékéről. Az informatikai rendszer használata, a szolgáltatások napi rögzítése 2012. március 1-jétől minden szociális szolgáltató számára kötelező. A fejlesztés eredményeként a szociális szolgáltatások jobban illeszkednek majd a rászorultak valós igényeihez, és ezáltal a finanszírozásuk is hatékonyabbá válik.

Mindezen fejlesztések nem valósulhattak volna meg az európai uniós támogatások nélkül, melyekről az egyes szakmai beszámoló jelentésekben külön is említést teszünk.

Természetesen a Hivatal a tervezési és szakmai háttérmunka mellett az alapfeladatába tartozó szakhatósági, szakértői és egyéb feladatait is folyamatosan ellátta. A jelen beszámoló jelentés a nagy szerkezeti átalakítások hatályba lépését megelőző év adatait tartalmazza, ezért biztos vagyok abban, hogy mind a döntéshozók, mind a szakemberek és minden érdeklődő számára értékes információkat szolgáltat.

-10-

BEVEZETŐ A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2011. január 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt, központi hivatalként működik. A Hivatal az átalakítást megelőzően Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet néven, korábban pedig Orvosszakértői Intézetként végezte tevékenységét. Központi hivatalként az NRSZH tevékenységi köre jelentősen bővült, hiszen az átalakulás előtt is ellátott orvosszakértői feladatokon kívül a foglalkozási rehabilitáció egyes szakterületei szintén az irányítása alá kerültek. A 2008 óta végzett komplex szakértői minősítéseken túl, most már a Hivatal felügyelete alá tartozik a megváltozott munkaképességűeket rehabilitációs céllal foglalkoztató munkáltatók akkreditációja, az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezők ellenőrzése és a foglalkozási rehabilitációs támogatások szakmai kontrollja is. A Hivatal hatáskörébe tartoznak a megváltozott munkaképességű személyek bértámogatásával, valamint a költségkompenzációra és a rehabilitációs költségtámogatásra kiírt pályázatokkal összefüggő feladatok. A Hivatal foglalkozik az éves támogatásokra beadott kérelmek döntés-előkészítésével, és gondoskodik az elnyert összegek havi számfejtéséről, folyósításáról is. A Hivatal hatáskörébe került egyes szociális hatósági feladatok ellátása; a Szociális Szolgáltatást Nyújtó Alap, a bentlakásos intézmények, valamint a támogató szolgálatok szakmai ellenőrzése. Az ellátatlan vagy részben ellátatlan területeken 2011-ben a közösségi ellátások három típusára, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra írtunk ki általános pályázatot. A január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi feladatokat szintén a Hivatal látja el. A fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, valamint az átfogó rehabilitációs és szociális alkalmassági és felülvizsgálat továbbra is a Hivatal feladatkörébe tartozik. Jogszabályban nevesített szakértőként, a Demencia Centrumok mellett a Hivatal végzi a súlyos fokozatú demencia megállapítását és szakvéleményezését. A Hivatal szociális ágazati regisztert működtet internetes kapcsolattal rendelkező érdeklődők számára. A rendszer információt nyújt több mint 4200 fenntartóról, a hozzájuk tartozó intézményekről, a működésüket engedélyező és felügyelő hatóságokról, továbbá több mint 20 ezer igénybe vehető szolgáltatásról. A Hivatal kötelezett a szociálpolitikai, a gyermekvédelmi, az esélyegyenlőségi, a jelnyelvi tolmácsok országos szakértői névjegyzékeinek és a Hivatásos Gondnokok Nyilvántartásának vezetésére. A feladatkörök jelenős bővülése ellenére a Hivatal alaptevékenysége 2011-ben változatlanul az orvosszakmai feladatok ellátása volt. A terület fontosságát jól mutatja, hogy a Hivatal átlagos statisztikai állományi létszámán belül jelenleg az orvosszakértők aránya 36 százalék, a munkájukat közvetlenül segítő kormánytisztviselőké pedig közel 50 százalék.

-11-

A Hivatal az orvosszakértői és szakhatósági alaptevékenységét a rehabilitációs szakigazgatási szervek létrehozásáról szóló kormányhatározat értelmében, 2012. június 30-ig 7 regionális igazgatóság és 22 kirendeltség útján látja el. A kirendeltségeken működő I. fokú szakértői bizottságokat a kirendeltségvezetők irányítják, a II. fokon eljáró szakértőket a regionális igazgatók felügyelik. Az orvosszakértői és szakhatósági tevékenység pontos meghatározását, így a komplex minősítést végző szakértői bizottságok jogállását, illetékességét, feladatait és hatáskörét, valamint az eljárás szabályait a 2011. január 1-jétől hatályos 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet részletesen tartalmazza. A szakértői és szakhatósági alapfeladatok végzése során a Hivatal a szakvéleményben megállapítja, minősíti és szakhatósági állásfoglalásban rögzíti az igénylő (vagy hozzátartozója) egészségkárosodását, fogyatékosságát, egyes esetekben a munkaképességének megváltozását, szakmai munkaképességét, rehabilitálhatóságát, illetve rokkantságát vagy speciális eredetű egészségkárosodását. A szakértők döntést hoznak a baleseti táppénz meghosszabbíthatóságáról és a keresőképtelenség vitatott eseteiről, igazolják a munkaképtelenség időbeni visszamenőlegességét, továbbá elbírálják vagy aggályosítják a gépjárművezetői egészségi alkalmasságot. A szakértői bizottságok túlterheltsége 2011-ben is az átlagot jóval meghaladó mértékű volt. A rövid vagy tartós hiányzások miatt kialakult vizsgálati hátralékot csak a rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával, valamint jelentős többletmunkával lehetett kompenzálni. A Hivatal számos, a hazai szociális ágazat működését modernizáló európai uniós programban vesz részt. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Hivatal infrastrukturális fejlesztésekkel és képzésekkel erősíti a komplex rehabilitáció szakmai hátterét, informatikai fejlesztésekkel segíti a szociális ágazat átlátható, valódi igényekre és lehetőségekre szabott működésének kialakítását. Ez a program adott lehetőséget a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői országos hálózat és a civil jogvédő munka továbbfejlesztésére. Számos európai uniós projekt zárult sikerrel 2011-ben. Többek között elkészült a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság új épülete, és a bizonyítványok átadásával lezárult a háromszemeszteres, „Komplex bizottsági szakértők képzése” című program is. Folytatódott azonban a szakértők egynapos továbbképzése, melynek elvégzésével a résztvevők 70 elméleti kreditpontot szerezhetnek. Európai uniós támogatás biztosítja az egészségbiztosítási szakorvosok elméleti és gyakorlati szakvizsga előkészítő képzését és vizsgáztatását is. A Hivatal akkreditált gyakorlóhelyként is funkcionál, így az orvosszakértői képzésben részt vevő hallgatók a kötelező gyakorlati időt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal különböző igazgatóságain töltik. A Hivatal 2011-ben is folytatta a „Szocio-galéria” néven ismertté vált, immár hagyományosnak mondható kiállítássorozatát. A rendezvényeken bemutatott alkotásokat szociális intézményekben élő gondozottak készítették. A kiállított műveket a szociális ágazatban dolgozók mellett minisztériumi vezetők, civil szervezetek aktivistái, gondozottak és társszervezetek munkatársai tekintették meg. A Hivatal munkatársai a feladataikat lelkiismeretesen, rutinosan, ugyanakkor szakmailag innovatívan, sokszor még az elvárhatónál is nagyobb lendülettel végezték el. Munkájukat a Hivatallal kapcsolatba kerülő, gyakran segítségre szoruló emberekkel szemben tanúsított türelem és empátia, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása jellemezte 2011-ben is.

-12-

NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL VEZETŐI 2011. évben

Főigazgatóság Főigazgató Dr. Pósfai Gábor Főigazgató-helyettes Szabóné Varga Valéria

Gazdasági-fejlesztési igazgató Kammermann Csaba

Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési igazgató Dr. Székely Ildikó

Projektigazgató Tóth Sándor

Humánpolitikai főosztályvezető Madarász Viktor

Informatikai főosztályvezető Nagy Zoltán

Jogi és Igazgatási főosztályvezető Dr. Balogh Edit

Szociális főosztályvezető Farkasné Farkas Gyöngyi

Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs főosztályvezető Tatosné Takács Andrea

Jogvédelmi főosztályvezető Tímárné Pencz Ildikó

Pénzügyi és Gazdasági főosztályvezető Szondra Beáta

Szociális-Rehabilitációs főosztályvezető Kiss Györgyi

Koordinációs főosztályvezető Széll Imre

Regionális Igazgatóságok Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Dr. Eperjessy István igazgató Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Dr. Takács Sándor igazgató Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Dr. Szegedi András igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr Dr. Virágos Iván igazgató Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dr. Tóth István igazgató Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Dr. Benkovics László igazgató Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Dr. Zsubori Zoltán igazgató

-13-

-14-

Győr

Esztergom

Zala

Zalaegerszeg

Vas

Szombathely

Kaposvár

Somogy

Pécs

Szekszárd

Tolna Kiskunhalas

Eger

Szeged

Csongrád

Debrecen

Békéscsaba

Békés

NRSZH

Regionális Igazgatóságok Kirendeltségei

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest

Szabolcs-SzatmárBereg

Nyíregyháza

Hajdú-Bihar

Miskolc

Borsod-AbaújZemplén

Jász-NagykunSzolnok Szolnok

Heves

Kecskemét

Pest

Bács-Kiskun

Székesfehérvár

Baranya

Siófok

Veszprém

Veszprém

Fejér

Budapest

Nógrád

Salgótarján

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális szervezete

KomáromEsztergom Győr-Moson-Sopron Tatabánya

1. számú ábra

A NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL FELADAT ÉS HATÁSKÖRÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK Külső jog Nemzetközi jog (csak a rendszer komplex ismertetéséhez szükséges mélységben és tartalommal) – A fogyatékosok jogai az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nemzetközi jogi szabályozásában (az Európa Tanácsmunkája eredményeként 1961. október 8-án Torinóban aláírt Európai Szociális Karta, mely hazánkban az 1999. évi C. törvénnyel került kihirdetésre; az Egyesült Nemzetek keretében 2006. december 13-án New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól, szóló egyezményről, mely a 2007. évi XCII. Törvénnyel (MK. 90. szám) lett a magyar jog részévé.) – A megváltozott munkaképességű személyek jogosítványai munkaügyi, szociális jogi témájú egyezmények tárgyaiként. (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ILO - Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló 159. számú egyezmény az 1985. évi 9. törvényerejű rendelet által lett a magyar jog részévé; a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény szabályai a 2000. évi LX. törvényben köszönnek vissza.) – Az egészségügy területén, az egészségkárosodás, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség minősítési szabályainak egységesítésére az Egészségügyi Világszervezet, a WHO dolgozott ki rendszert, melyet a „Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” című dokumentumban, 2001-ben tett közzé. Közösségi jog (csak a rendszer komplex ismertetéséhez szükséges mélységben és tartalommal) Római Szerződés releváns rendelkezései – a szociális biztonsági rendelkezéseknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozásokra és családtagjaikratörténő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet, valamint az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet – a Tanács 1998. május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról - a Tanács 659/1999/EK Rendelete (1999. március 22.) az EK-szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról – a Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve általános keret létrehozásáról az egyenlő bánásmód biztosítására a foglalkoztatás és a munkavállalás területén – a Bizottság 2001. január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról – a Bizottság 2002. december 5-i 2204/2002/EK rendelete az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról – a Bizottság 2006. december 15-i a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete.

-15-

Hazai jog Törvények: Ŷ 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról Ŷ 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (polgári törvénykönyv) Ŷ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (foglalkoztatási törvény, Flt.) Ŷ 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (munka törvénykönyve) Ŷ 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.). Ŷ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról Ŷ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (szociális törvény) Ŷ 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (munkavédelmi törvény) Ŷ 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (Met.) Ŷ 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről Ŷ 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (nyugdíjtörvény) Ŷ 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról Ŷ 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (egészségbiztosítási törvény) Ŷ 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (egészségügyi törvény) Ŷ 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Ŷ 1998. LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Ŷ 1999. évi C. törvény az Európai szociális charta kihirdetéséről Ŷ 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról Ŷ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (esélyegyenlőségi törvény) Ŷ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Ŷ 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról Ŷ 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról Ŷ 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről Ŷ 2009. évi CXX. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. Ŷ 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról Ŷ 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról

-16-

Kormányrendeletek: Ŷ 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról Ŷ 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról Ŷ 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról Ŷ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról Ŷ 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról Ŷ 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról Ŷ 39/2010. (XII. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről Ŷ 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról Ŷ 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól Ŷ 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól (2009) Ŷ 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól Ŷ 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól Ŷ 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról Ŷ 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól Ŷ 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról Ŷ 331/2010. (XII.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól Ŷ 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról Ŷ 387/2007.(XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól Ŷ 315/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról Ŷ 132/2009 (VI. 19.) Kormányrendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról. Ŷ 327/2011 (XII.29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról Ŷ 321/2009. (XII.29.) Korm rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről Ŷ 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozási rendjéről.

-17-

Miniszteri rendeletek: Ŷ 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtásáról Ŷ 14/1995. (III. 31.) NM rendelet a szociális foglalkoztatóban alkalmazott bedolgozók foglalkoztatásáról Ŷ 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról Ŷ 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról Ŷ 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Ŷ 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Ŷ 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról Ŷ 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről Ŷ 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól Ŷ 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól Ŷ 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról Ŷ 16/2011. (IV. 15.) NGM rendelet a megyei munkaügyi központok illetékességéről, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról. Ŷ 31/2005. (IX.29.) PM rendelet a START- kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Ŷ 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról Ŷ 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007– 2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről Ŷ 1/2008. (SZK. 1.) SZMM utasítás az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról, valamint a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséről szóló szakmai irányelvek alkalmazásáról. Ŷ 1502/2011. (XII.29.) Korm. határozat a rehabilitációs hatóság létrehozásáról

-18-

FONTOSABB ADATOK ÉS FOGALMAK A statisztikai kimutatásokban „TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálat”-ként, elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatát tüntettük fel. Ezen belül egyrészről a társadalombiztosítási rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy egészségkárosodáson alapuló hozzátartozói nyugellátások, másrészről a rehabilitációs, a rokkantsági illetve a rendszeres szociális és átmeneti járadék ellátások, harmadrészről az egészségbiztosítási ellátás keretébe tartozó baleseti ellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához szükséges szakértői vizsgálatok kerültek feltüntetésre.

Adminisztrációs többletként a vizsgálaton nem megjelent, a személyazonosságukat igazolni nem tudó, valamint a leletek hiányában nem véleményezhető igénylők, illetve a téves behívások számát szerepeltettük.

A nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz benyújtott igénybejelentések alapján történő szakértői vagy szakhatósági megkeresésre az egészségkárosodás (össz-szervezeti egészségkárosodás: ÖEK) mértékét, fennállásának idejét, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben a rehabilitálhatóságot 57 879 esetben véleményezte a Hivatal. Ez az ún. „új igények” száma, amelyen a rokkantsági, baleseti rokkantsági illetve a jogszabályban nevesített hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadék ellátás, a rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék ellátás iránti új (első) igénybejelentést kell érteni (jogorvoslati eljárás nélkül). Az „új igények” alapján végzett vizsgálatok a Hivatal éves összes vizsgálatának 24,7 %-át teszik ki. A rokkantsági nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugellátásban, rendszeres szociális járadék vagy átmeneti járadék ellátásban részesülő személy időszakos (soros) felülvizsgálatát nevezzük „esedékes vizsgálat”-nak. 2011. évben a 75 924 esetben végzett I. fokú esedékes felülvizsgálatot a Hivatal, ami az összes vizsgálathoz viszonyítva 32,4%.

Egyéb vizsgálat-nak illetve véleményezésnek számít az évkönyvben minden olyan szakértői vizsgálat, ami nem tartozik az új vagy az esedékes vizsgálatok közé, de jogszabály által a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozik. A 2011. évben végzett 81 772 vizsgálat, a Hivatal éves vizsgálati teljesítményének 34,9 %-a.

Igényelt ellátásra nem jogosultnak véleményezett fogalom alatt azokat a szakértői döntéseket értjük, ahol az egészségkárosodás – az igényelt vagy folyósított pénzellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához – a jogszabályokban előírtnál alacsonyabb mértékben került megállapításra. (az igényelt ellátás szempontjából alacsonyabb mértékben megállapított egészségkárosodás nem zárja ki automatikusan más ellátásra való jogosultság megállapíthatóságát). A szakértői bizottságok az igényelt ellátáshoz szükségesnél alacsonyabb mértékű egészségkárosodást véleményeztek 40 574 főnél.

-19-

„Rokkant”-ként, illetve „Rokkantság”-ként tüntettük fel azokat az eseteket, amikor a szakértői bizottság a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékét Ċŗ ĂúĚăăŗľ közötti mértékben állapította meg (I. csoportba tartozó önellátásra képtelen, mások gondozására szoruló, vagy II. csoportba tartozó önellátásra képes személyek), Ċŗ ÿúĚāăŗľ közötti mértékben véleményezte, de az egészségkárosodással összefüggésben a vizsgált személy komplex (szervezett és támogatott foglalkoztatási, szociális és orvosi) rehabilitációját már nem javasolta, és/vagy a tanult szakmájában vagy a képzettségének megfelelő illetve a betöltött munkakörében a szakmai munkaképességét is megváltozottnak minősítette. (III.csoportba tartozó rokkant személy).

(Megjegyzés: az évek közötti összehasonlítás szempontjából lényeges, hogy 2007. december 31-ig a korábbi szakértői értékelő rendszerben I. vagy II. csop. rokkantnak az a személy tekinthető, akinek a munkaképesség-csökkenése 100 %-ban került megállapításra, illetve III. csoportú rokkantnak az a személy volt tekinthető, akinek munkaképesség-csökkenését 67 % mértékben véleményezték a Hivatal jogelődeinek orvosszakértői bizottságai).

Rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak csoportjába tartozik az a személy, akinek a szakértői bizottság ÿúĚāăŗľ-ban véleményezte az egészség károsodásának mértékét, és ezzel összefüggésben komplex rehabilitációját is javasolta. 2010. évtől kezdődően jelenik meg a statisztikai kimutatásokban a rehabilitációs járadék ellátás korábban megállapított idejének meghosszabbítása céljából végzett vizsgálatok számszaki adatai is.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságainak 2011. január 1. – 2011. december 31. közötti vizsgálatai: I. fokon

209 095

II. fokon

25 212

--4-(Ćŗ

üýþŗýúā

A vizsgálatok alapján rokkantnak véleményezettek száma: I. csoport

2 474

II. csoport

20 121

III. csoport

54 687

--4-(Ćŗ

āāŗüĂüŗĮ

*(baleseti rokkantak nélkül)

A 142 baleseti rokkantság véleményezése mellett a szakértői bizottságok baleseti járadék ellátásra jogosultnak véleményeztek további 1 361 főt. (Baleseti járadék ellátáshoz a balesetből, foglalkoztatási megbetegedésből eredő egészségkárosodás mértéke 14 % - 49 % közötti.)

-20-

2008. január 1-től ad lehetőséget a jogszabály a rehabilitációs járadék ellátás megállapítására, melynek egyik feltétele a Hivatal szakhatósági állásfoglalása. A Hivatal rehabilitációs járadék ellátásra tett javaslatainak száma az alap-eljárásban végzett szakértői tevékenység vizsgálatai szerint: üúúĂĄŗZ0(ĆŗŗÿŘýăĂ (új igény alapján 3 956, időszakos felülvizsgálat esetében 1 442), üúúăĄŗZ0(ĆŗûĂŗýăû (új igény alapján 5 040, időszakos felülvizsgálat esetében 13 351), üúûúĄŗZ0(Ćŗŗûüŗüăý (új igény alapján 3 128, időszakos felülvizsgálat esetében 9 165). üúûûĄŗZ0(ĆŗŗāŗĀăā (új igény alapján 2 419, időszakos felülvizsgálat esetében 5 278). Az elmúlt évtizedben jelentős csökkenés tapasztalható az egészségkárosodáson alapuló nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátások megállapítására irányuló új igénybejelentések esetében, ami alól a 2011. év sem jelentett kivételt. 2001-ben még 122 182 új igénybejelentésen alapuló vizsgálatot végzett a Hivatal jogelődje, míg 2011-ben már csak 57 879 vizsgálatot. A 2010-ben végzett vizsgálatokhoz képest is 16,9%-os csökkenés tapasztalható 2011. évben. Rokkantnak véleményezettek abszolút száma „új igénylők” esetében

I. csoportú

1 080

II. csoportú

7 775

III. csoportú

14 764

--4-(ŗ

üýŘĀûă

*(baleseti rokkantak nélkül)

A 10 000 munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakoriságát elemezve megállapítható, hogy az Magyarországon fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Amíg 2001. évben még 81 „új rokkant” jutott 10 000 munkavállalási korú személyre, addig 2011. évben már csak 35 fő.

Új igények alapján a Hivatal szakértői bizottságai által véleményezett (¦%ŗýĀľ-a vált rokkanttá, míg a férfiak esetében ez az arány þÿąāŗľ.

-21-

Az „esedékes vizsgálatok” alkalmával adott szakvélemények és szakhatósági állásfoglalások alapján a szakértői bizottságok által továbbra is rokkantnak minősítettek száma

I. csoport

1 394

II. csoport

12 346

III. csoport

39 923

--4-(ŗĆŗ

ÿýŗĀĀýŗ

*(baleseti rokkantak nélkül) )06,ŗ#-ŗ&-.#ŗ,)%%(.(%ŗ0Z&'Z(34..%ŗ-46'ŗûúÿŗ ¦Ą A szakértői bizottságok az „esedékes felülvizsgálatok” során 9 206 esetben hoztak olyan döntést, ami az ellátásban részesülő személyek egészségkárosodását a továbbfolyósításhoz szükséges jogosultsági határnál kisebb mértékben állapította meg.

A „folytatólagosan rokkant”-nak véleményezettek aránya tekintetében jelentős csökkenés tapasztalható – melynek magyarázatát a rehabilitációs járadék ellátási javaslatok adják -, így a 2008. évet megelőző évek közel 90 %-os elfogadási aránya 2011. évre már 70,6%-ra csökkent.

A 10 000 munkavállalási korúra jutó „folytatólagos rokkantnak” véleményezettek gyakoriságát tekintve 2011. évben 10 000 munkavállalási korú személyre 79 fő jutott, míg 2010. évben 100 fő.

2011. évben 25 212 fellebbezési ügyben jártak el a Hivatal regionális igazgatóságainak másodfokú szakértői bizottságai. A II. fokú szakhatósági állásfoglalás kiadásra 18 732 esetben „Társadalombiztosítási ellátással” kapcsolatos ügyben került sor, ebből 14 936 esetben „új igény”-ek alapján.

A II. fokú eljárásban az I. fokú szakhatósági állásfoglalásokban foglaltakat a szakértői bizottságok 2011. évben „új igénylők” esetében átlagban 21,6 %, esedékes vizsgálatok esetében átlagban 37,6 % arányban változtatták meg.

A megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatán és minősítésén kívül végzett vizsgálatok az ún. „egyéb vizsgálatok” .

A társadalombiztosítási ellátásoktól független „egyéb vizsgálat” a súlyos fogyatékosság minősítése, amely 2011. évben összesen 26 555 vizsgálatot jelentett a Hivatal területileg illetékes első- és másodfokú szakértői bizottságainak. 2011. évben 13 193 fő esetében állapítottak meg a szakértői bizottságok súlyos vagy halmozottan súlyos jellegű fogyatékosságot.

-22-

A szociális területén jelentős mértékben végzett szakértői tevékenységet a Hivatal. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008 (IV.23.) Korm. rendelet szerinti vizsgálatok tekintetében a Hivatal szakértői bizottságaihoz a nagykorú fogyatékos személyek fogyatékos otthoni vagy lakóotthoni elhelyezéséhez történő alapvizsgálat elvégzésére 1 218 vizsgálati megkeresés érkezett. A megkeresések alapján 1 020 szakvélemény kiadására került sor. Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat illetve felülvizsgálat jogcímén 1 878 kérelem érkezett, amelyből 1 547 szakvélemény kiadásával zárult. Átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve felülvizsgálat esetében az 511 vizsgálati kérelem alapján indított eljárásban a Hivatal szakértői bizottságai 449 szakvéleményt adtak ki.

A fentieken kívül az alábbi jelentősebb számú egyéb jogcímű vizsgálatokat végezte el a Hivatal 2011. évben: – magasabb összegű családi pótlék elbírálásához:

7 456 vizsgálat,

– keresőképesség-keresőképtelenség elbírálása:

4 295 vizsgálat,

– aktív korúak szociális ellátásainak megállapításához:

2 854 vizsgálat,

– gépjárművezetői egészségi alkalmasság:

1 789 vizsgálat,

– demencia minősítés:

949 vizsgálat,

– táppénz ellátás alatt történő előzetes vizsgálat:

947 vizsgálat.

A hatályos jogszabályok adta lehetőség alapján a Hivatal 2011. évben is végzett rendkívüli (soron kívüli) felülvizsgálatokat, illetve folytatott belső szakmai ellenőrzést. Ennek keretében 2011. évben országos szinten 5991 szakvélemény ellenőrzése történt meg. Közérdekű bejelentések, panaszok, illetve nyomozóhatósági megkeresés alapján 239 fő soron kívüli felülvizsgálatra került sor I. fokon, és 6 fő esetében II. fokon.

-23-

Morbiditási adatok Az évkönyvben a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott főcsoportok szerint kerültek feltüntetésre a szakértői bizottságok szakvéleményeiben szereplő vezető diagnózisok és azok alapján megállapított egészségkárosodási mértékek „új és esedékes vizsgálatok” vonatkozásában. „Új rokkantság” megállapítása esetén a BNO 21 főcsoportja közül évek óta az alábbi főcsoportokhoz tartozó betegségtípusok szerepelnek vezető diagnózisként leggyakrabban a szakvéleményekben (10 000 munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): II. főcsoport: daganatos megbetegedések ġăąĀĢ, IX. főcsoport: keringési rendszer betegségei ġĂąúĢ, V. főcsoport: mentális és viselkedészavarok (6,4), valamint XIII. főcsoport: csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei ġûąăĢ. Soros felülvizsgálat esetében továbbra is rokkantnak minősítettek esetében a BNO alábbi főcsoportjai szerinti betegségtípusok szerepeltek vezető diagnózisként a leggyakrabban 2011. évben (10 000 munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): V. főcsoport: mentális és viselkedészavarok ġüúąÿĢ, IX. főcsoport: keringési rendszer betegségei ġüúąüĢ, II. főcsoport: daganatos megbetegedések ġăąüĢ, XIII. főcsoport: csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei ġĀąÿĢ.

-24-

ÖSSZESÍTETT VIZSGÁLATI ADATOK

-25-

-26-

-27-

1. számú tábla/1

Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések 2011

NRSZH

-28-

1. számú tábla/2


NRSZH

-29-

1. számú tábla/3


NRSZH

2. számú tábla

NRSZH

Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál 2011 Adminisztrációs többlet

-30-

-31-

A megváltozott munkaképesség véleményezése „TB. jogszabályok” alapján végzett vizsgálatoknál /illetékességi terület szerint/ 2011

3. számú tábla/1

NRSZH

-32-


3. számú tábla/2

NRSZH

-33-


3. számú tábla/3

NRSZH

-34-

4. számú tábla

A megváltozott munkaképesség véleményezésének adatai 2011

NRSZH

5. számú tábla

NRSZH

I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések forgalmi adatai 2010-2011

-35-

6. számú tábla

NRSZH

Forgalmi adatok összesítése Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések 1982-2011

-36-

-37-

2. számú ábra

Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések grafikai ábrája 1982 – 2011 (1987-2000 között MÁV OSZI nélkül)

NRSZH

-38-

7. számú tábla

A szakértői bizottságok által megvizsgált „összes igénylő” megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében 2011

NRSZH

-39-

8. számú tábla

A szakértői bizottságok által megvizsgált „összes igénylő” régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében 2011

NRSZH

-40-

9. számú tábla

A szakértői bizottságok által megvizsgált „összes igénylő” betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében 2011

NRSZH

10. számú tábla

NRSZH

Az „összes igénylő” „TB. jogszabályok” szerinti vizsgálatainak összevont eredménye 2010 - 2011

-41-

11. számú tábla

NRSZH

Az „összes igénylő” „TB. jogszabályok” szerinti vizsgálatainak összesített eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével 2010 - 2011

-42-

-43-

3. számú ábra

„Új és esedékes vizsgálatok” alapján a rokkantak és a rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak számának grafikai ábrázolása 1992 - 2011

NRSZH

-44NRSZH

Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek száma megyénkénti megoszlásban 1992 - 2011

12. számú tábla

-45-

NRSZH

Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek számának grafikai ábrája 1992 - 2011

4. számú ábra

-46-

13. számú tábla

A szakértői bizottságok által véleményezett „összes igénylő” száma, megoszlása és gyakorisága az egészségkárosodás tükrében 2011

NRSZH

-47-

31 368 57 879

Összesen

436

2 419

Igényelt ellátásra nem jogosultak

Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak

Rehabilitációs járadékra javasoltak

9 206 75 924

Összesen

925

6 747

5 278

53 768

Folytatólagos ellátásra nem jogosultak

Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak

Rehabilitációs járadék hosszabbítása

Rehabilitációs járadékra javasoltak

Rokkantsági nyugellátásra javasoltak (Rokkant)

Rokkantsági nyugellátásra javasoltak (Rokkant)

23 656

„Esedékes” vizsgálatok

A vizsgálatok megoszlásának grafikus ábrázolása az eredmények alapján 2011

„Új igénylők” vizsgálata

5. számú ábra

NRSZH

-48410 137 368 322 382 478 322 2 419

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Összesen Összesen

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Nyugat-Dunántúl

Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

„Esedékes” vizsgálatok

A vizsgálatok alapján rehabilitációs járadékra javasoltak számának grafikai ábrája 2011

„Új igénylők” vizsgálata

6. számú ábra

5 278

1 096

1 110

669

494

950

226

733

NRSZH

-49-

7. számú ábra

3500

2500

1500

Nők

500

Férfiak 80-99% I.és II.cs.

* rokkantsági járadékkal együtt

4500

Férfiak rehab

500

1500

Férfiak 50-79% III.cs.

2500

Férfiak

Nők rehab

3500

4500

15 év

17 év

19 év

21 év

23 év

25 év

27 év

29 év

31 év

33 év

35 év

37 év

39 év

41 év

43 év

45 év

47 év

49 év

51 év

53 év

55 év

57 év

59 év

61 év

62 év felett

Nők 80-99% I.és II.cs.

Nők 50-79% III.cs.

A „TB. jogszabályok” alapján megvizsgált összes igénylő közül a rokkantak* és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája 2011

NRSZH

-50-

Elfogadási arány (%) „új és esedékes” vizsgálatok esetében régiónként és eljárási fokok szerint 2011

14. számú tábla

NRSZH

-51-

8. számú ábra

Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „új vizsgálatok” esetében (%) 2011

NRSZH

-52-

9. számú ábra

Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „új vizsgálatok” esetében (%) 2011

NRSZH

-53-

10. számú ábra

Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „esedékes (soros) vizsgálatok” esetében (%) 2011

NRSZH

-54-

11. számú ábra

Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, „esedékes (soros) vizsgálatok” esetében (%) 2011

NRSZH

-55-

12. számú ábra

Az elfogadási arány grafikus ábrája „új és esedékes I. fokú vizsgálatok” esetében 2002- 2011

NRSZH

-56-

13. számú ábra

Az elfogadási arány grafikus ábrája „új és esedékes II. fokú vizsgálatok” esetében 2002 - 2011

NRSZH

ÚJ VIZSGÁLATOK STATISZTIKAI KIMUTATÁSAI

-57-

-58-

15. számú tábla

NRSZH

Az NRSZH és jogelődei által véleményezett „új igénylők” vizsgálatainak eredménye a minősítés szerint 1982–2011 Országos adatok

-59-

16. számú tábla

NRSZH

„Új igénylők” vizsgálatainak összevont eredményei 2010–2011

-60-

17. számú tábla

NRSZH

„Új igénylők” összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével 2010–2011

-61-

-62-

18. számú tábla

„Új igénylők” vizsgálatai alapján az „új rokkantak” száma megyénként 1992 – 2011

NRSZH

-63-

14. számú ábra

„Új igénylők” vizsgálatai alapján az „új rokkantak” számának grafikai ábrája 1992 – 2011

NRSZH

-64-

15. számú ábra

A „TB. jogszabályok” alapján megvizsgált „új igénylők” közül a rokkantak* és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája 2011

NRSZH

19. számú tábla

NRSZH

„Új igénylők” vizsgálatai alapján az „új rokkantak” száma, változása és megoszlása megyénként 2010–2011

-65-

-66-

16. számú ábra

„Új rokkantak” megyei megoszlásának grafikai ábrája 2011

NRSZH

20. számú tábla

NRSZH

10 000 munkavállalási korúra jutó „új rokkantak” gyakorisága 2002–2011

-67-

-68-

17. számú ábra

Zala 34,2

36,3

Vas

Somogy 51,8

38,5

51,8

Tolna

30,1

Fejér

Baranya 29,8

Veszprém

Győr-Moson-Sopron KomáromEsztergom 23,6 29,5

34,5

Bács-Kiskun

Pest 34,7

Budapest 26,1

Nógrád 49,5

28,1

Csongrád

35,1 – 40,0

30,1 – 35,0

30,0

Országosan: 34,6

50,1 – 55,0

45,1 – 50,0

40,1 – 45,0

Szabolcs-SzatmárBereg 44,0

Hajdú-Bihar 31,5

Békés 39,4

Jász-NagykunSzolnok 51,0

Heves 31,7

39,0

Borsod-AbaújZemplén

10 000 munkavállalási korúra jutó „új rokkantak” gyakoriságának grafikai ábrája megyénként 2011

NRSZH

-69-

„Új igénylők” száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében 2011

21. számú tábla

NRSZH

-70-

22. számú tábla

Az „új igénylők” megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében 2011

NRSZH

-71-

„Új igénylők” vizsgálata során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként 2011

18. számú ábra

NRSZH

-72-

23. számú tábla

Az „új igénylők” régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében 2011

NRSZH

-73-

Az „új igénylők” betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében 2011

24. számú tábla

NRSZH

-74NRSZH

„Új rokkantak” száma és 10 000 munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként 2011

25. számú tábla

19. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak száma a BNO IX. főcsoport „A keringési rendszer betegségei” esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén

Győr-MosonSopron

Esztergom 150

Vas 131

Budapest

Hajdú-Bihar

612 Jász-NagykunSzolnok 353

Pest 672

Veszprém

Fejér

158

Bereg 458

Heves 124

171 Komárom-

Szabolcs-Szatmár-

488

Nógrád 169

301

160

Zala 120

Bács-Kiskun

Tolna 255

Somogy 261

Békés 244 Csongrád 195

330

Baranya 145

20. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport „A keringési rendszer betegségei” esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén 10,6 Nógrád 12,5 5,5 Győr-MosonSopron

KomáromEsztergom 6,9

Budapest


Heves 6,0

Hajdú-Bihar

5,1 Jász-Nagykun-

Vas 7,3

Veszprém 6,4

Pest 7,9 Fejér

8,1

Szolnok 13,6

5,4 Békés

Zala 6,1 Somogy 12,0

Tolna 16,1

10,0

Bács-Kiskun 9,2

Csongrád 6,7

Baranya 5,4

-75-

21. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak száma a BNO II. főcsoport „Daganatok” betegségei esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén

Komárom-

Sopron

Esztergom 193

Bereg 505

Heves 256

195 Győr-Moson-

Szabolcs-Szatmár-

546

Nógrád 215 Budapest

Hajdú-Bihar

755 Jász-Nagykun-

Vas 159

Pest 740

Veszprém

Fejér

292

365

Szolnok 346

220

Zala 199

Bács-Kiskun

Tolna 203

Somogy 249


347

Baranya 271

22. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport „Daganatok” betegségei esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén 11,9 Nógrád 15,8 6,2 Győr-MosonSopron Vas 8,9


Veszprém 11,8

Heves 12,4

Hajdú-Bihar

6,3 Pest 8,7

Fejér


7,4 Békés


Tolna 12,8

10,9

Bács-Kiskun 9,7

Csongrád 7,9

Baranya 10,0

-76-

Budapest


9,8

23. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak száma a BNO V. főcsoport „Mentális és viselkedészavarok” betegségei esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén

Heves 84

148 Komárom-

Győr-MosonSopron

Vas 146

Budapest

Esztergom 124

Hajdú-Bihar

739 Jász-NagykunSzolnok 346

Pest 599

Veszprém

Fejér

205

Szabolcs-SzatmárBereg 276

240

Nógrád 85

178

167

Zala 110

Bács-Kiskun

Tolna 112

Somogy 230


226

Baranya 112

24. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport „Mentális és viselkedészavarok” betegségei esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén 5,2 Nógrád 6,3 4,7 Győr-MosonSopron Vas 8,2


Veszprém 8,3

Budapest


Heves 4,1

Hajdú-Bihar

6,2 Pest 7,0

Fejér


4,8

5,6 Békés


Tolna 7,1

8,7

Bács-Kiskun 6,3

Csongrád 5,7

Baranya 4,1

-77-

25. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport „A csont-izomrendszer és kötőszövet” betegségei esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén

Komárom-

Sopron

Esztergom 36

Bereg 71

Heves 41

36 Győr-Moson-

Szabolcs-Szatmár-

100

Nógrád 42 Budapest

Hajdú-Bihar

96 Jász-Nagykun-

Vas 44

Pest 145

Veszprém

Fejér

65

57

Szolnok 118

52

Zala 60

Bács-Kiskun

Tolna 56

Somogy 75


62

Baranya 44

26. számú ábra

NRSZH

Új rokkantak gyakorisága 10 000 munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport „A csont-izomrendszer és kötőszövet” betegségei esetében 2011 Borsod-AbaújZemplén 2,2 Nógrád 3,1 1,1 Győr-MosonSopron Vas 2,5


Veszprém 2,6

Heves 2,0

Hajdú-Bihar

0,8 Pest 1,7

Fejér


1,8 Békés

Zala 3,0 Somogy 3,4

Tolna 3,5

2,3

Bács-Kiskun 1,7

Csongrád 1,4

Baranya 1,6

-78-

Budapest


1,5

26. számú tábla

NRSZH

„Új rokkantak” száma, megoszlása és 10 000 munkavállalási korúra jutó gyakorisága betegség főcsoportonként 2010-2011

-79-

-80-

„Új igénylők „ és „új rokkantak” száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként 2011

27. számú tábla

NRSZH

-81-

NRSZH

„Új igénylők „ és „új rokkantak” megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként 2011

28. számú tábla

-82NRSZH

„Új igénylők „ és „új rokkantak” számának a munkanélküliségi rátával való összehasonlítási diagramja

27. számú ábra

ESEDÉKES (IDŐSZAKOS, SOROS) FELÜLVIZSGÁLATOK STATISZTIKAI KIMUTATÁSAI

-83-

-84-

29. számú tábla

NRSZH

Az NRSZH és jogelődei által véleményezett „esedékes” vizsgálatok eredménye a minősítés szerint 1982–2011 Országos adatok

-85-

30. számú tábla

NRSZH

„Esedékes” vizsgálatok összevont eredményei 2010–2011

-86-

31. számú tábla

NRSZH

„Esedékes” vizsgálatok összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével 2010–2011

-87-

-88-

„Esedékes” vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek száma megyénként 1992–2011

32. számú tábla

NRSZH

-89-

28. számú ábra

„Esedékes” vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek grafikai ábrája 1992 – 2011

NRSZH

-90-

29. számú ábra

A „TB. jogszabályok” alapján „esedékes” felülvizsgálaton megjelentek közül a folytatólagosan rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája 2011

NRSZH

33. számú tábla

NRSZH

„Esedékes” vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma, aránya, megoszlási %-a megyénként 2010–2011

-91-

-92-

30. számú ábra

„Folytatólagosan rokkantak” megyei megoszlásának grafikai ábrája 2011

NRSZH

34. számú tábla

NRSZH

10 000 munkavállalási korúra jutó „soros rokkantak” gyakorisága 2002–2011

-93-

NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

Recommend Documents