Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelmét érintő jogi szabályozás dr. Nagy Károly Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Jogszabályok • • • • • •
1993. évi XCIII. tv. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1997. évi CLIV. törvény 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
Módszertani levelek, tájékoztatók • Tájékoztató a betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről. OEK. Epinfo. 10(2); 2003. február • Módszertani levél a 2013. évi védőoltásokról (VML). OEK. Epinfo. 20(1); 2013. február • A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban. Módszertani levél. OEK. Epinfo. 17(2); 2010. nov. • Az egészségügyi dolgozók egyéni védőeszközei az „új influenzában” szenvedő betegek ellátása során. Tájékoztató. OEK. Epinfo. 16(20); 2009. május:245-51
Módszertani levelek, tájékoztatók • Módszertani levél a Methicillin/oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fertőzések megelőzésére. OEK. Epinfo. 8(5); 2001. szeptember • Tájékoztató az egészségügyi intézményekben előforduló calicivírus-járványok sajátosságairól, a megelőzésükhöz/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekről. OEK. Epinfo. 11(3); 2004. szeptember • Módszertani levél a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről. OEK. Epinfo. 18(4); 2011. augusztus
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. VIII. Fejezet Értelmező rendelkezések Mvt. 87. § E törvény alkalmazásában: 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. • Veszélyforrás lehet különösen: — a biológiai veszélyforrás, ezen belül a = mikroorganizmus és anyagcsereterméke, = makroorganizmus (növény, állat);
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről • Hatályos: 2013.07.16 -
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 1. 2. 3. 4.
A rendelet hatálya Értelmező rendelkezések Közös szabályok Kockázatértékelés, kockázatkezelés és megelőzés 5. Képzés, tájékoztatás 6. Intézkedések, utókövetési követelmények 7. Záró rendelkezések
1. A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalót foglalkoztató egészségügyi szolgáltatóra, b) az egészségügyi szolgáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, valamint szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott, egészségügyi tevékenységet végző természetes személyre, c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatónál a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszony alapján tevékenységet végző természetes személyre, és d) a közvetlenül az egészségügyi ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokban és tevékenységekben részt vevő gyakornokokra és tanulókra.
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) expozíció: az egészségügyi szolgáltatás során az éles vagy hegyes eszközök használatával összefüggő baleset vagy egészségkárosodás kockázatának való kitettség,
4. Kockázatértékelés, kockázatkezelés és -megelőzés A kockázatértékelés tartalmazza: a) a munkáltatónál használt, e rendelet hatálya alá tartozó éles vagy hegyes eszközök felsorolását, b) az a) pont szerinti éles vagy hegyes eszközönként az esetleges expozíció kockázatának meghatározását, c) Azon egészségügyi tevékenységeket magukban foglaló szakmák felsorolását, amelyek érintik vagy érinthetik az expozíciónak kitett munkavállalók egyes csoportjait és d) az a) pont szerinti éles vagy hegyes eszközök közül azok felsorolását, amelyek alternatív, illetve biztonságosabb eszközökkel helyettesíthetők, továbbá ha helyettesítésük nem lehetséges, annak indokolását.
4. Kockázatértékelés, kockázatkezelés és -megelőzés • az egészségügyi szolgáltató – a telephelye szerint illetékes – munkavédelmi felügyelőségének elektronikus vagy egyéb úton megküldi a kockázatértékelést, valamint ezzel egyidejűleg bejelenti: pl. nevét, székhelyét, a bejelentéssel érintett telephelyét, a kockázatnak kitett munkavállalók számát, foglalkozási csoportjait; • kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie az alkalmazott technológiát, az expozíció jellegét, mértékét, tartalmát; • a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatok értékelése éves gyakoriságú; • megfelelő védőeszközöket kell biztosítani és használatukat rendszeresen ellenőrizni kell; • elő kell írni, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni.
5. Képzés, tájékoztatás Kit? a munkavállalót és a munkavédelmi képviselőt Miről? a) az egészséget fenyegető kockázatokról, b) az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, c) az éles vagy hegyes eszközök biztonságos használatára vonatkozó előírásokról, d) az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, e) az előre nem látható veszélyhelyzetek megelőzéséről, f) az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések esetén teendő intézkedésekről és g) a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekről. Mikor? a munkába állás előtt, ezt követően évente (írásban kell dokumentálni) soron kívül: a) új kockázatok megjelenésekor vagy a kockázatok megváltozásakor, továbbá b) a munkavállaló használatában lévő éles vagy hegyes eszköz által okozott sérülést követően.
6. Intézkedések, utókövetési követelmények • Az éles vagy hegyes eszköz által okozott sérülést szenvedett munkavállaló ellátásához szükséges azonnali intézkedéseket: pl. az expozíciót követően szükséges védőoltás vagy megelőző gyógykezelés, szükséges orvosi vizsgálatok, azonnali vagy időszakos szűrővizsgálatok biztosítása. • A munkavállaló köteles megfelelő időben tájékoztatást nyújtani annak érdekében, hogy az éles vagy hegyes eszköz okozta baleset vagy váratlan esemény részletei megismerhetőek legyenek az egészségügyi szolgáltató számára. • A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi alapellátója útján gondoskodik a sérült munkavállaló egészségi állapotának figyelemmel kíséréséről, szükség esetén rehabilitációjáról.
7. Záró rendelkezések • A rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kockázatértékelést és a bejelentést a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdésében előírt, soron következő kockázatértékelés keretében, illetve azzal egyidejűleg készíti el, illetve teszi meg. • A rendelet a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló, 2010. május 10-i keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010/32/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. VIII. Fejezet Értelmező rendelkezések 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Mvt. 64. § • A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. • A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. • A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
• A munkáltató minden munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni: munkabaleseti nyilvántartás. • A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet – az arról történő tudomásszerzését követően – haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait az Mvt. 3. számú melléklete tartalmazza. • A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
• A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani. • A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet – a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának; – a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek; – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek, – munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.
• A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség felé.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettség • A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási népegészségügyi intézet szakvéleményt ad. • A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • 57. § (3) A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről – Orvosi felügyelet 13. § (4) Ha a 3. § szerinti becslés kimutatja a munkavállaló egészségének és biztonságának olyan biológiai tényezők expozíciójából származó kockázatát, amelyekre hatékony védőoltás létezik, a munkáltatónak – a foglalkoztatás feltételeként – a munkavállaló számára a 3. számú mellékletben (Biológiai tényezők csoportba való sorolása) meghatározott védőoltást fel kell ajánlania. A munkavállalót tájékoztatni kell a védőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól. (6) A védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen kell biztosítani. (7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a járási népegészségügyi intézetnek és a munkavédelmi felügyelőségnek.
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. számú melléklet Biológiai tényezők csoportba való sorolása A „Megjegyzés” oszlopban jelölve: A: Allergizáló hatás lehetséges. D: Az ezen biológiai tényező veszélyének kitett munkavállalók listáját az utolsó ismert veszélyeztetettség időpontjától számított tíz évnél tovább meg kell őrizni. T: Toxintermelés. V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.
DIRECTIVE 2000/54/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 18 September 2000 on the protection of workers from risks related to exposure to biological agents at work (seventh individual directive within the meaning of Article 16(1) of Directive 89/391/EEC) • When necessary, effective vaccines should be made available for those workers who are not already immune to the biological agent to which they are exposed or are likely to be exposed. • When employers make vaccines available, they should take account of the recommended code of practice set out in Annex VII.
ANNEX VII RECOMMENDED CODE OF PRACTICE ON VACCINATION (Article 14(3)) 1. If the assessment referred to in Article 3(2) reveals that there is a risk to the health and safety of workers due to their exposure to biological agents for which effective vaccines exist, their employers should offer them vaccination. 2. Vaccination should be carried out in accordance with national law and/or practice. Workers should be informed of the benefits and drawbacks of both vaccination and nonvaccination. 3. Vaccination must be offered free of charge to workers. 4. A vaccination certificate may be drawn up which should be made available to the worker concerned and, on request, to the competent authorities.
IX. Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások (VML 2013. február 12.) Javaslatok az alapimmunizálás és/vagy újraoltás szabályaira 1) Hastífusz elleni védőoltás Azon munkavállalók részére, akiknek folyamatos, vagy időszakosan végzett munkája során a S. typhi-vel való fertőződés nem zárható ki, munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai, stb.). 2) Kullancsencephalitis elleni védőoltás Ha a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis-vírussal történő fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki (pl. erdőgazdasági dolgozók, olajmunkások, stb.).
3) Hepatitis A oltások • A veszélyeztetett munkavállalók körét minden intézményben kockázatbecslés alapján kell megállapítani. • A fogékonyság megállapítására kérdéses esetekben a munkáltató a saját költségére átvészeltségi vizsgálatot végeztethet, és a vizsgálatok eredményének ismeretében dönthet az oltások szükségességéről. • Védőoltásban azokat a fogékony munkavállalókat kell részesíteni, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek.
4) Hepatitis B oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál: • Az egészségügyi képesítést adó közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a tanévkezdést megelőzően valamennyi beiskolázott személynél ellenőrizni szükséges a hepatitis B elleni védőoltások meglétét. Az életkorhoz kötött iskolai kampányoltás során Engerix B 20 mcg/ 1 ml-es oltóanyaggal dokumentáltan 2 oltásban részesített személyek immunizáltnak tekintendők, ezért harmadik oltás beadására nincs szükség. 5) Veszettség elleni megelőző (preexpozíciós) oltások • Oltásban szükséges részesíteni: a veszettség vírusával foglalkozó laboratóriumok munkatársait, állatorvosokat és asszisztenseket, ebrendészeti dolgozókat, vadászokat, erdészeket, vadőröket, vágóhídi dolgozókat, állatkitömőket, barlangászokat. • A korábban nem oltott személyek alapimmunizálása a 0, a 7. és a 21. vagy a 28. napon beadott 3 részoltásból áll, amelyet egy év múlva egy emlékeztető oltás beadása követ. • A védettség fenntartásához 5 évenkénti booster oltás szükséges. • Immunszupprimált személyek preexpozíciós oltása nem javasolt.
6) Diftéria elleni oltás • Fertőző osztályokon dolgozó vagy humán eredetű vizsgálati anyagok feldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges; • ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását. 7) Tetanusz elleni védőoltás • Azon személyek számára, akik olyan munkakört látnak el, melynek esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak (mélyépítés, mezőgazdasági tevékenység, állatgondozás stb.); • Ha a munkavállaló az életkorhoz kötött kötelező valamennyi tetanusz elleni oltásban részesült, az utolsó oltást követő 10 év múlva emlékeztető oltásban kell részesíteni, és az oltásokat 10 évenként kell ismételni. • Az oltások végezhetők tetanus, diftéria-tetanusz vagy diftériatetanusz-acellularis pertusszisz megelőzésére alkalmas oltóanyagokkal.
8) Meningococcus betegség elleni védőoltás • Az egészségügyi ellátás/tevékenység esetében védőoltás javasolt: – mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik purulens meningitisben vagy septicaemiaban szenvedő beteg liquorát és/vagy haemokultúráját rendszeresen vizsgálják; – mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik a N. meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak; – fertőző agyhártyagyulladásban szenvedő betegek ellátását végző kórházi fertőző és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén (reszuszcitáció, intubálás stb.) rendszeresen „fokozott expozíciónak” vannak kitéve.
9) Influenza elleni oltás szükségessége egészségügyi dolgozóknál • Az egészségügyi szolgáltatónak fel kell ajánlania az influenza elleni védőoltást az ÁNTSZ által biztosított oltóanyaggal a csökkent immunitású személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a szülészeti-nőgyógyászati osztályok, valamint a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó, a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeknek, továbbá a terhes nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak (beleértve a védőnőket is). 10) Varicella • A munkáltatónak biztosítani kell az immunhiányos betegek, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők ápolását/gondozását végző fogékony egészségügyi dolgozók varicella elleni védőoltását.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet • A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 19. § (1) A tbc-baktériummal fertőzött gümőkóros betegek felkutatása, illetve a további fertőzés veszélyének elhárítása céljából az alábbi rizikócsoportokba tartozó személyek évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton kötelesek részt venni: • hajléktalanok; • hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói; • az utcai szociális munkát végzők; • a népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben foglalkoztatottak; • a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján tevékenykedő személyek, ha hetente legalább összesen 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak; • a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói;
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet • a befogadó állomások és a közösségi szállások dolgozói; • a rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói; • az egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak egészségügyi dolgozói; • az egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói; • az egészségügyi intézmények tüdőgyógyászati járó- és fekvőbeteg-szakellátást végző szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet Járványügyi megfigyelés és zárlat • 29. § (2) A járási népegészségügyi intézet a járványügyi megfigyelés alá helyezett személyt a megfigyelés tartamára eltiltja a külön jogszabályban foglalt munkakörökben való foglalkozástól; Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből • 31. § (1) Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az elvégzett vizsgálatok szerint fertőzőképesnek bizonyult, a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg ilyen tevékenységet nem végezhet. • (3) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.
Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből • 31. § (4) A HIV-pozitív, valamint a fertőzőképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek. A fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat és a korlátozás megszüntetésének feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. • 31. § (5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.
2. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez 1) A HIV pozitív, valamint a polimeráz láncreakcióval pozitívnak talált HBV és HCV fertőzött (vírushordozó) egészségügyi dolgozók által nem végezhető, fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozások: a) testüregben történő sebészi beavatkozások, melyek során a testüregben egyidejűleg van jelen a kéz vagy ujjak, tű és éles eszközök; b) abdominalis, cardiothoracalis, orthopédiai műtétek; c) szüléslevezetés, császármetszés; d) illesztéssel járó véres traumatológiai műtétek, kiterjedt nagyfokú égési sérülések sebészi ellátása; e) orális, periorális szövetek, fogak kezelése, metszése, eltávolítása, melyek kapcsán vérzés léphet fel. 2) A HBV és HCV fertőzés utáni spontán vagy gyógykezelést követő PCR vizsgálat negatív eredményével igazolt teljes remisszió esetén a korlátozás megszüntethető, amennyiben az OEK egy hónapos időközzel végzett két PCR vizsgálata ismételt negatív eredményt hozott.
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklet: A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések • Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen → tiltott: terhes nők és fiatalkorúak
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 9. számú melléklet: Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a terhes nők, a nemrégen szült nők és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges: 2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek a 8. számú mellékletben.
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 9/A. számú melléklet: Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges 2. Biológiai kóroki tényezők Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak. B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben) 1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka. 2. Állatok ipari méretben végzett levágása.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET.
