canor Mintaértékű lerakó tervezése Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

canor

Mintaértékű lerakó tervezése Települési Felmérése 2003. január

Szilárdhulladék-lerakók

Országos

Végső Jelentés Phare – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 – 01

canor Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) 473 0564

Telephone

(06-1) 473 0586

Fax

[email protected] www.royalhaskoning.com www.canor.hu

Dokumentum Címe

Státusz

Mintaértékű lerakó tervezése

Végső jelentés

Dátum

2003. január

Project

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése

Phare-project Project száma Megbízó Iktatószám

Írta

HU9911 56146 Phare – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 56146/AAB-EVDO-443/10.02/Budapest

Eddy VAN DEN OEVER and René BOERBOOM

Ellenőrizte

Sjacco DE VOS

Dátum és aláírás

………………….

Jóváhagyta Dátum és aláírás

………………….

Johan MATHIJSSEN ………………….

………………….

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 – 01

E-mail Internet

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01

canor TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ....................................................................................................................2 1.1. Általános......................................................................................................................2 1.2. Célkitűzések................................................................................................................2 1.3. A jelentés tartalma ......................................................................................................2 2. JOGI KERETEK ............................................................................................................4 2.1. Általános .....................................................................................................................4 2.2. EU Direktíva a hulladéklerakásról ..............................................................................4 2.3. Hulladék lerakására vonatkozó magyar szabályozás..................................................5 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY....................................................................5 EGYÉB VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ......................................................................8 3. MINTA ÉRTÉKÜ LERAKÓ TERVEZÉSE......................................................................8 3.1. Bevezető.....................................................................................................................8 3.2. Hulladékbefogadás és regisztrációs eljárások.............................................................8 3.3. Helyszín ......................................................................................................................9 3.4. Vízminőség ellenőrzés és csurgalékvíz kezelés..........................................................9 3.5. Víz- és talajvédelem....................................................................................................9 3.6. Gázkibocsátási védelem...........................................................................................12 3.7. Károk és veszélyek....................................................................................................12 3.8. Stabilitás....................................................................................................................12 3.9. Szigetelésok/kerítés..................................................................................................12 3.10. Végleges lezárás (bezárás utáni időszak) ..............................................................13 4. KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGRA ..................................14 5. A LERAKÓK KORSZERÜSITÉSE .............................................................................15 5.1. Általános....................................................................................................................15 5.2. Előkészítés................................................................................................................15 5.3. Beruházások.............................................................................................................16 5.4. Üzemben tartás.........................................................................................................16 5.5. Felső takarás és lezárás ...........................................................................................17 5.6. Utógondozás.............................................................................................................17 6. HULLADÉKLERAKÓ KÖLTSÉGBECSLÉSE ............................................................18 6.1. Általános....................................................................................................................18 EGYSÉGÁRAK ..............................................................................................................18 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK...........................................................................................18 6.2. Előkészítés................................................................................................................19 6.3. Beruházások.............................................................................................................19 7. JAVASLAT..................................................................................................................19

Mintaértékű Lerakó Tervezése Végső Jelentés

56146/AAB-EVDO-443/10.02/Budapest -i-

2003. január


canor 1.BEVEZETŐ 1.1.Általános 2001. augusztus 2-án IWACO szerződést kötött a magyarországi Környezetvédelmi Minisztériummal a “Települési Szilárdhulladék-lerakók Felmérésére” irányuló projektre (szerződésszám HU9911-01). A magyar kormány ehhez a projekthez a PHARE Program keretében kapott támogatást az Európai Uniótól. A projekt időtartama 17 hónap. A projekt, melynek befejezési határideje 2003. januárja, hivatalosan 2001. szeptember 1én kezdődött. IWACO a projekt kivitelezésére a magyar tanácsadó CANOR International céggel lépett konzorciális együttműködési viszonyba. A CANOR International Kft. szolgáltatja a projekt magyar szakértőit. 1.2.Célkitűzések A projekt legfőbb célkitűzése az EU jogszabályok átültetése és hatékony alkalmazása a magyarországi szilárdhulladék gazdálkodásban. A legfőbb cél elérése érdekében két fő feladatot kell teljesíteni: - műszaki feltételek megteremtése a magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos kiértékeléséhez; - intézkedési terv elkészítése az elkövetkezendő évek koordinált országos/települési hulladékgazdálkodási stratégiájához. A projekt három fázisban valósul meg: - 1. Fázis: Módszertan meghatározása a hulladéklerakók felmérésére, feltérképezésére és osztályozására; - 2. Fázis: A módszertan alkalmazása a felmérésekre és a lerakók feltérképezésére; - 3. Fázis: A jelenlegi helyzet optimalizálásának tanulmányozása és javaslat elkészítése a szükséges hulladéklerakó-kapacitás elosztására. A 3. fázis végeredményeként részletes tanulmányok készülnek, melyek a jelenlegi helyzet optimalizálásához és a lerakók kapacitásának fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket határozzák meg. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a jelenleg működő hulladéklerakók száma drasztikusan lecsökken majd, viszont a fennmaradó lerakók már megfelelnek az 1999/31/EC Együttes irányelvnek. 1.3.A jelentés tartalma Jelen dokumentum a 3. fázis részét képezi. A 3. fázis általános megközelítését az 1.1 ábra tartalmazza. A 3. fázisban a következő jelentések készültek el: 1. Környezetvédelmi besorolás 56146/56146/WvV-463/12.02/Budapest), dátum: 2002. december 12. 2. Kapacitástervezés ( 56146/56146/WFT-461/12.02/Budapest), dátum: 2002. december 10. 3. Hosszú-lista elkészítése (reference 56146/56146/WFT-459/12.02/Budapest), dátum: 2002. december 10. 4. Hosszú-lista helyszíni felmérései (reference 56146/56146/WFT-460/12.02/Budapest), dátum: 2002. december 10. Jelen dokumentum a minta értékű lerakót (modell lerakót) határozza meg. A modell lerakó jellemzőit általában azon lerakók helyszínének kiválasztásánál és korszerűsítési teendőinek (korszerűsítési intézkedések és beruházási költségek) meghatározásánál használják fel, melyeket 2008 után is működtetni fognak. A modell lerakó csupán az általános követelményeket határozza meg, így helyszín specifikus tervezéshez és engedélyeztetési eljáráshoz nem használható fel.


56146/AAB-EVDO-443/10.02/Budapest -2-

2003. január


canor

1. jelentés: rangsorolás

Átdolgozott

Megbeszélés csoportokkal

módszertan

az

és

végső

érdekeltségi

3. jelentés:Hosszú – lista összeállítása

2. jelentés: Kapacitás tervezés

4. jelentés: A „hosszú-lista” helyszíni bejárása

6. jelentés: Pénzügyi elemzés

Megbeszélés csoportokkal

az

8. jelentés Utógondozási Terv

5. jelentés: Mintaértékű lerakó tervezése

érdekeltségi

7. jelentés: A „rövid lista” összeállítása

9. jelentés: Országos terv

9. jelentés: Intézkedési Program tervezetek

Jelenlegi jelentés

1.1. ábra A 3. fázis jelentései



2003. január


canor 2.JOGI KERETEK 2.1.Általános A minta értékű lerakó jogi kereteit az 1999. április 26-i hulladéklerakásról szóló 1999/31/EC direktíva, az Európai Közösség Bizottságának (Commission of the European Communities) jogszabályai és a hulladéklerakók tervezésére és használatára irányuló magyar jogszabályok képzik. Egyéb jogszabályok is alkalmazásra kerültek, mint például a környezetvédelemről és hulladéklerakók felé támasztott követelményekről szóló jogszabályok. 2.2.EU Direktíva a hulladéklerakásról A hulladékokról szóló 75/442/EEC Direktíva előírja a hulladékok termelésének megakadályozását, illetve csökkentését, a hulladékhasznosítást és a hasznosítás során keletkezett energia hasznosítását. Ezen feladatokat az emberi egészség veszélyeztetése és a környezetre gyakorolt káros hatások nélkül kell teljesíteni. Az 1999. április 26-i hulladéklerakásról szóló 1999/31/EC direktíva (továbbiakban: EK direktíva) követelményeinek megfelelően a direktívát az Európai Unió átvette. Az EK direktívát a hulladéklerakóra vonatkozó magyar jogszabályban már alkalmazták. Az EK direktíva célja olyan intézkedések, eljárások és útmutatások meghatározása, melyek megakadályozzák, illetve csökkentik a lehetséges negatív hatásokat a környezetre, különösképpen a felszíni és talajvizekre, talajra, levegőre, a globális környezetre, beleértve az üvegházhatást, valamint bármely, a lerakó teljes élettartama alatt a hulladéklerakásból származó veszélyt az emberi egészségre. A cél elérése érdekében szigorú üzemeltetési és műszaki előírásokat kell érvénybe léptetni a hulladékra és a hulladéklerakókra. Ennek érdekében a hulladéklerakókat osztályokba sorolták, valamint meghatározták és definiálták az egyes hulladékok típusát. Az elvégzendő tevékenységek többek közt a következők:: a lerakókon befogadott bomló szerves hulladék mennyiségének csökkentése; a hulladékok szigetelése; a már meglévő és az új lerakókról a metán gáz gyűjtése és hasznosítása vagy égetése. Az EK direktíva részletesebben kifejti az alábbiakat: - hulladék befogadási eljárásokat; - felhagyási és utógondozási eljárásokat; - ellenőrzési és monitoring eljárásokat az üzemelési fázisban; - meglévő lerakók üzemeltetését; - a jelentési kötelezettséget. Az EK direktíva három mellékletben fogalmazza meg követelményeit. A mellékletek a következők:: I. Melléklet, a hulladéklerakók osztályozásának általános követelményei; II. Melléklet, hulladék befogadási kritériumok és eljárások; III. Melléklet, az üzemelési és utógondozási fázis ellenőrzési és monitoring eljárásai. A II. melléklet jelenleg átdolgozás alatt áll, de változtatások még nem léptek érvénybe és tervezeteket sem nyújtottak még be. A mellékleteket alaposan áttanulmányoztuk a modell lerakó meghatározásánál.



2003. január


canor 2.3.Hulladék lerakására vonatkozó magyar szabályozás A hulladéklerakásra vonatkozó magyar jogszabályok a következők: 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról; 22/2001 (X.10) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről. A hulladékgazdálkodási törvény Ez a paragrafus a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény hulladéklerakásra vonatkozó sajátos követelményeit és a hulladéklerakókkal kapcsolatos témaköreit fejti ki. A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései: a. az emberi egészség védelme, a természetes és épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a hulladékgazdálkodás érdekében környezetvédelmi tudat kifejlesztése; b. a hulladéktermelés megakadályozása (a természetből kisajátított anyagok teljes hasznosítása, újrahasznosítható és hosszú élettartamú termékek gyártása), a termelt hulladék mennyiségének és veszélyes természetének csökkentése, hulladék hasznosításának maximalizálása, a fogyasztói és gyártói körforgás fenntartása, újra és saját anyagában való újra hasznosításra alkalmatlan hulladékok környezetvédelmileg elfogadható úton való ártalmatlanítása, ezáltal is óvva a természeti forrásokat, a hulladék környezetre mért hatásainak minimalizálása és a hulladék környezeti szennyezésének elkerülése. A hulladékgazdálkodási törvény előírja a hulladékgazdálkodás irányelveit és általános szabályait, valamint az érdekelt felek kötelezettségeit. Hulladékkezelési és hasznosítási követelménzeket egy külön jogszabály írja le mind a szilárd és folyékony, mind a veszélyes hulladékokra. A huladékgazdálkodási törvény 19. bekezdése leírja a hulladékártalmatlanítás módjait és követelményeit: (1)

(2) (3) (4) (5)

A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet a) A depónián való elhelyezés; b) Thermikus ártalmatlanítás; c) Vagy egyéb kémiai, biológiai vagy fizikai folyamatok által. A hulladékártalmatlanításra alkalmas berendezéseket csak a külön jogszabály által előírt sajátos feltételek mellett és csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet létrehozni. A már meglévő és a felhagyott ártalmatlanító berendezések tervezésének, építésének és vezetésének szolgáltatásival és ellátásával egy külön jogszabály foglalkozik. Települési hulladék ártalmatlanítására új berendezéseket csak regionális használatra lehet létrehozni. Nem előkezelt hulladékot csak lerakón lehet ártlamatlanítani amennyiben erre a törvényben, kormány- vagy miniszteri rendeletben nem rendelkeznek másképp. A hulladékok típusairól és ezek lerakással való ártalmatlanításáról egy külön jogszabályban térnek ki.

A közszolgáltatási tarifákat a szolgáltatás arányában kell meghatározni, figyelembe véve a külön jogszabályban leírtakat: a) a közszolgáltatás típusát; b) a kezelt hulladék mennyiségét és típusát, c) a költségeket, melyek magukban foglalják a szolgáltató kiadásait a megfelelő működtetéshez és fenntartáshoz, valamint a jövőbeni fejlesztéshez, valamint a szolgáltatás megkezdése előtt felemrülő szükésges befektetéseket. A szállítás, begyűjtés és ártalmatlanítás költségeit külön kell kiszámítani. Ez utóbbinak



2003. január


canor tartalmazni kell külön a telep felhagyásának költségeit, valamint esetenként az utógondozás és 30 évig a monitoring költségeit is. A 39. paragrafus a hulladékgazdálkodás gazdasági forrásait foglalja magában. Állami támogatást kaphat mind a beruházásához, mind a feltöltött lerakók bezárásához felülvizsgálat és helyreállítás, remediáció után azon hulladékkezelő létesítmény, amely több mint egy önkormányzat vagy régió kötelezettségeit látja el. A 46. paragrafus az általános jogi kötelezettség idejét szabja meg: Hulladéklerakók esetében a lerakott hulladék környezeti kárt okozó előírt ideje a bezárás utáni 30 év. A 47. paragrafus a fedezetről szól: a hulladékkezelő létesítmény tulajdonosának biztosítania kell egy bizonyos pénzügyi fedezetet a lerakó felhagyásánál vagy a tevékenység beszüntetésénél felmerülő költségek fedezetére. Hulladéklerakók esetében ennek az összegnek fedeznie kell az utógondozási és monitoring költségeket is az elkövetkezendő minimum 30 évre. Az 56. paragrafus átmeneti rendelkezéseket állapít meg a hulladéklerakókra: Már üzemelő lerakó környezetvédelmi, műszaki megfelelősségének megállapítására az üzemeltető köteles a Kt. Szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégezni. A felülvizsgálati dokumentációt, beleértve az intézkedési tervet, a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül kell a környezetvédelmi felügyelőségnek benyújtani. A felülvizsgálat alapján a további működés feltételeit, illetve a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket és azok teljesítésének határidejét a környezetvédelmi felügyelőség a Kt.-ben meghatározottak szerint állapítja meg. A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok – szabványnak megfelelően mért – összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat: a) 2004. július 1. napjáig 75%-ra, b) 2007. július 1. napjáig 50%-ra, c) 2014. július 1. napjáig 35%-ra, A környezetvédelemmel megbízott miniszter hatáskörébe tartozik a gyakorlati hulladékkezelés műszaki szabályainak, a hulladékkezelő létesítmények tervezésének, építésének és üzemeltetésének, valamint különösképpen a lerakott hulladékok és a bezárás illetve utógondozás műszaki követelményeinek rendeletben való szabályozása. Rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről

lezárásának

és

A 22/2001 (X.10) rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről a hulladéklerakás követelményrendszerét írja le. A rendelet 1. számú melléklete kifejti a rendelet főbb pontjait részletesebben. Vonatkozó szempontok: A hulladéklerakás általános szabályai, lerakó kategóriák: a) veszélyeshulladék-lerakó; b) nem veszélyeshulladék-lerakó; c) inerthulladék-lerakó. A hulladéklerakó létesítésének engedélyezése: A felügyelőség a lerakó létesítését és/vagy üzemeltetését abban az esetben engedélyezi, ha: a) A hulladéklerakó létesítésének céljai, létesítési körülményei megfelelnek az országos hulladékgazdálkodási terv céljainak, a létesítéssel érintett terület területi és helyi hulladékgazdálkodási terveinek, illetve területfejlesztési és településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának;



2003. január


canor

-

-

-

b) A hulladéklerakó létesítése és működése megfelel a külön jogszabályokban, illetve az e rendeletben foglalt követelményeknek; c) A kérelmező a lerakás megkezdése előtt a szükséges pénzügyi források biztosítékkénti megjelölésével megfelelően igazolta, hogy teljesíteni tudja az e rendelet előírásai alapján kiadott engedélyből következő kötelezettségeit, beleértve az utógondozást és a lezárást.; A hulladéklerakó üzemeltetése az üzemeltetési terv szerint; A hulladéklerakó lezárása és utógondozása. A felügyelőség az üzemeltetőt határidő tűz ki az utógondozási időszakára. A felügyelőség az utógondozási időszak véghatáridejének meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre; Környezetvédelmi felülvizsgálatot 2003. január 1-jéig el kell végezni; Intézkedési terv elkészítése a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére. A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti és a felügyelőségnek jóváhagyásra benyújtja a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet, melynek tartalmaznia kell a 9. §-ban foglalt követelmények teljesítését biztosító tervrészleteket, adatokat és minden egyéb rendezési, fejlesztési tervet. Az intézkedési terv alapján a felügyelőség dönt arról, hogy a hulladéklerakó üzemeltetése ideiglenesen folytatható-e a tervben foglaltak megvalósításáig. A felügyelőség a jóváhagyott intézkedési terv alapján határidő kitűzésével engedélyezi a szükséges beruházási munkák megvalósítását. A határidő legfeljebb az (5) bekezdésben meghatározott időpontig terjedhet (2009. január 1.) A felülvizsgálat alapján tovább működtethető lerakók esetében az e rendelet mellékletei szerint a fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervben meghatározott műszaki építmények, hulladékvizsgálati, átvételi, kezeléstechnikai, ellenőrzési és megfigyelési feltételek rendelkezésre állását legkésőbb 2009. január 1-jéig teljesíteni kell. Az e rendeletben meghatározott előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók lezárásáról a felügyelőség intézkedik. Jelentéskészítés és adatszolgáltatás. Az engedélyben előírt gyakorisággal, de legalább évenként egyszer – első ízben 2003-ban az üzemeltető az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján összefoglaló jelentést készít a felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről a gyűjtött vizsgálati eredményekről.

A 22/2001 számú rendelet 1, 2 és 3. melléklete tartalmazza a hulladéklerakó kategóriákra, azok létesítésére és üzemeltetésére, felügyeletére és megfigyelésére vonatkozó általános műszaki követelményeket: 1. számú melléklet Hulladéklerakó kialakításának követelményei 1. A hulladéklerakó elhelyezése; 2. A csurgalékvizek és csapadékvizek kezelése és minőségük figyelemmel kísérése; 3. A hulladéklerakó kialakítása; 4. Hulladéklerakó-gáz ellenőrzése; 5. A hulladéklerakó működéséből származó zavaró hatások és veszélyek; 6. A hulladéktömeg elcsúszás elleni és a lerakó szigetelésének süllyedés elleni állékonysága; 7. A hulladéklerakó őrzése; 8. A hulladéklerakó főbb kiegészítő építményei. 2. számú melléklet Hulladék átvételével kapcsolatos követelmények 1. Általános követelmények; 2. A hulladék vizsgálatának és átvételének általános szabályai; 3. Mintavétel hulladékból. 3. számú melléklet Ellenőrzési és megfigyelési eljárások, valamint nyilvántartási kötelezettség az üzemeltetési és utógondozási fázisban



2003. január


canor 1. Meteorológiai adatok gyűjtése; 2. Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz ellenőrzése; 3. Az üzemeltetőnek a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére vonatkozó megfigyelési és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségei; 4. A hulladéklerakó helyleírása: a hulladéklerakó adatai (az üzemeltető kötelezettsége). A fent említett létesítésre és üzemeltetésre, hulladékbefogadásra, felügyeletre és megfigyelésre vonatkozó általános műszaki követelmények további részletezése az EU direktívában megtalálható. Ezeket a következő bekezdésben felhasználtuk a minta értékű hulladéklerakó meghatározásához. Egyéb vonatkozó jogszabályok Egyéb vonatkozó jogszabályok találhatók részletesebben a 2. számú mellékletben. A tárgyhoz tartózó témakörök: - Területfejlesztési eljárások/ (új) lerakók kiviteli kritériumai; - Környezetvédelmi hatástanulmány (KHT) bizonyos esetekben; - Felszíni vizek elvezetésének követelményei; - Csatornarendszer követelményei; - Létesítési feltételek; - Természetvédelmi körzet; - Felszín alatti víz védelme; - Levegőtisztaság-védelme (szag, metán gáz, fáklya által kibocsátott gáz és hajtómű gáz kibocsátása); - Egészség és biztonság. 3.MINTA ÉRTÉKÜ LERAKÓ TERVEZÉSE 3.1.Bevezető Az EU hulladéklerakásra vonatkozó jogszabálya és a magyar hulladéklerakókkal kapcsolatos jogszabályok tartalmazzák azon követelményeket, melyek a minta értékű hulladéklerakó alapját képezik. A minta értékű hulladéklerakó fogalma “azon kommunális hulladéklerakó, mely kielégíti a lerakó által rövid és hosszú távon okozott környezeti ártalmak minimális megelőzési és védelmi követelményeit”. Ezen követelmények a következők: - Helyszíni adottságok - Hulladékregisztrálás - Ellenőrzési és felügyeleti (monitoring) program; - Vízminőség ellenőrzés és csurgalékvíz kezelés - Víz és talaj védelem - Gázkibocsátás védelem - Károk és veszélyek - Stabilitás - Szigetelésok (elkerítés) A lerakó bezárása után biztosítani kell azon intézkedéseket, melyeket a lerakó utógondozásához minimum 30 évig a bezárás után (EU) meg kell tenni. A magyar rendeletek nem tartalmaznak erre az időszakra pontos számot. Ezek szerint az utógondozást addig kell folytatni, míg a lerakó esetleges szennyezés forrását jelentheti. 3.2.Hulladékbefogadás és regisztrációs eljárások A hulladék befogadása az EU jogszabály szerint történik, mely a következőket tartalmazza: - a hulladék dokumentációinak ellenőrzése



2003. január


canor -

-

a hulladék bejáratnál és lerakásnál történő vizuális ellenőrzése, és lehetőség szerinti összehasonlítás a beszállító által szolgáltatott dokumentációval. Ha mintákat kell venni, ezek kémiai elemzéseinek eredményeit tárolni kell és a mintavételt el kell végezni. A mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. a lerakott hulladék mennyiségéről és jellemzőiről nyilvántartást kell vezetni, feltűntetve a származást, a beszállítás idejét, kommunális hulladék esetén a termelő vagy begyűjtő személyazonosságát, veszélyes hulladék lerakásánál a lerakás pontos helyszínét.

3.3.Helyszín Az EU jogszabály szerint a következőket kell figyelembe venni a lerakó helyszínével kapcsolatban: (a) A lerakó távolságát lakó- vagy üdülő területektől, vízi utaktól, egyéb vizektől és mezőgazdasági vagy lakott területektől. A magyar jogszabály szerint a lerakó és a fent említett területek közti távolság minimum 500 méter kell legyen. (b) Talajvíz, parti vizek vagy természetvédelmi zónák megléte a környéken. (c) A környék geológiai és hidrogeológiai feltételei. (d) Áradás, omlás, földcsuszamlás vagy lavina veszélye. (e) A környék természeti és kulturális örökségének védelme. A helyszín abban az esetben felel meg az EU jogszabálynak, amennyiben az a fent említetteknek megfelelően jellemezhető, vagy ha kiegészítő intézkedések után a lerakó nem jelent komoly környezetvédelmi kockázatot. 3.4.Vízminőség ellenőrzés és csurgalékvíz kezelés Az EU jogszabály a következőket figyelembe véve követeli intézkedések megtételét: - Csapadékvíz hulladéklerakóba való bejutásának szabályozása. - Felszíni vizek és/vagy talajvíz lerakott hulladékba való bejutásának megakadályozása - Szennyezett víz és csurgalékvíz gyűjtése. Amennyiben a lerakó helyszínének adottságai és a befogadott hulladék azt mutatják, hogy a lerakó nem jelent veszélyt a környezetre, a megfelelő hatóság dönthet ezen intézkedések elhagyásáról; - Lerakón gyűjtött szennyezett víz és csurgalékvíz az adott befogadónak megfelelő kezelése. 3.5.Víz- és talajvédelem Az EU mind a magyar jogszabályok megkövetelik a lerakó természetes geológiai szigetelésjának (vagy ezt helyettesítő mesterséges réteg) és egy alsó szigetelésének meglétét a működés időszakában. A lerakó bezárását követő időszakot illetően az illetékes hatóság dönti el a környezeti kockázatok mérlegelése után, hogy szükséges –e a csurgalékvíz kialakulásának megakadályozása, a lerakó felszíni lezárása (EU jogszabály). A magyar rendelet előírja a felszíni lezárást. Alsó szigetelés A már meglévő lerakók részére nem lehetséges a lerakó talpánál a szigetelés megoldása. A projekt által meghatározott lerakó kategorizálástól (kockázatbecsléstől) függően a lerakókat bizonyos ideig lehet üzemeltetni alsó szigetelés nélkül. Az EU és a magyar jogszabályok kimondják, hogy ahol a geológiai szigetelés természetes adottságai nem felelnek meg a feltételeknek, ezt a szigetelésot teljes egészében lehet mesterséges védelemmel helyettesíteni. A mesterséges szigetelés nem lehet vékonyabb 0,5 méternél.



2003. január


canor Az EU jogszabály és a magyar rendelet megadják a lerakó alját és oldalát képező geológiai szigetelés vastagsága valamint vízáteresztő képessége (K) felé támasztott minimális követelményeket. Ezek a következők: Veszélyes hulladék lerakó: k = 1.0 x 10-9 m/s; vastagság ≥ 5 m, Nem veszélyes hulladék: k = 1.0 x 10-9 m/s; vastagság ≥ 1 m, Inert hulladék: k = 1.0 x 10-7 m/s; vastagság ≥ 1 m. Csurgalékvíz gyűjtés Az EU jogszabály és a magyar rendelet meghatározzák a csurgalékvíz gyűjtésére és az alkalmazandó szigetelő rendszerre vonatkozó követelményeket, valamint javaslatot tesznek ezek kialakítására. Magyarországon gyakran előfordul, hogy a csurgalékvizet visszajuttatják a lerakóra. Esős időszakban az esővizet erre megfelelő medencében tárolják és a száraz időszakokban a csurgalékot hasznosítják a por visszafogására és a lerakóban végbemenő biológai bomlási folyamatok elősegítésére. Ez a csurgalékvíz kezelési technológia a kibocsátott csurgalék csökkentését eredményezi.


56146/AAB-EVDO-443/10.02/Budapest - 10 -

2003. január


canor 3.1 ábra



2003. január


canor 3.6. Gázkibocsátási védelem Az EU jogszabály és a magyar rendelet előírja az összes biológiailag lebomló hulladékot befogadó lerakón a biogáz gyűjtését. A hulladéklerakón képződő gázok1az anaerob bomlási folyamat termékei. Ha a biogázt nem hasznosítják el kell fáklyázni. A fáklyázás pazarlás a biogáz energiájának hasznosítása szempontjából, ezért ahol lehetséges, alkalmazása előnyösebb energiatermelés céljából. A biogáz gyűjtése, kezelése és hasznosítása úgy kell történjen, hogy az minimalizálja a környezetre gyakorolt hatásokat, valamint az emberi egészségre jelentett kockázatot. 3.7.Károk és veszélyek Az EU jogszabály megköveteli a hulladéklerakóból eredő károk és veszélyek minimalizálását: - Szag- és porkibocsátás; - Szél által széthordott anyagok - Zaj és forgalom; - Madarak, élősködők és rovarok; - Aeroszolok; - Tüzek. A lerakót úgy kell felszerelni, hogy ne kerüljön szennyezés közutakra és a környező területekre. 3.8.Stabilitás Az EU jogszabály megköveteli a lerakón elhelyezett hulladék oly mód való elosztását, hogy a hulladék tömege és a kapcsolódó struktúrák stabilitása biztosítva legyen, különös tekintettel egy esetleges csuszamlásra. A magyar előírásoknak megfelelően a lejtőt úgy kell kialakítani, hogy az géppel járható legyen. Ahol mesterséges szigetelést alkalmaznak ott biztosítani kell az altalaj geológiai stabilitását annak érdekében, hogy megakadályozzák a süppedések okozta károk kialakulását a szigeteléson. 3.9.Szigetelésok/kerítés A hulladéklerakót biztosítani kell illetéktelen behatolás ellen. A kapukat munkaidőn kívüli időszakban zárva kell tartani. Az ellenőrző és beléptető rendszernek tartalmaznia kell egy intézkedési programot, mely felismeri és meggátolja az illegális hulladéklerakást a depónián.

A depóniagáz üvegházhatást kiváltó gáz, s ezáltal hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezért a depóniában keletkezett gázokat gyűjteni és kezelni kell, továbbá ahol lehetséges, pl. elektromosenergia termeléséhez hasznosítani. 1



2003. január


canor 3.10.Végleges lezárás (bezárás utáni időszak) Az EU jogszabály és a magyar rendelet is a következő módon javasolja a végleges lezárást: 3.2. ábra



2003. január


canor 4.KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGRA A költségszámítás szempontjából a magyarországi kommunális szilárdhulladéklerakóknak meg kell felelni a hulladéklerakásra vonatkozó EU direktíva és a magyar jogszabályok előírásainak, de legalábbis a következőkben leírtakkal kell rendelkezzenek (4.1, 4.2 és 4.3 táblázat). A rövid-listázáshoz a helyszínt és a helyszínnel szemben támasztott követelményeket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a lerakó jelenlegi állapotában vagy bizonyos intézkedések végrehajtását követően üzemeltethető-e 2009. január 1-ig. Táblázat 4.1 Minta értékű lerakó alsó szigetelése Alsó szigetelés Réteg típus Ásványi természetes szigetelő (ha nincs geológiai védőréteg)) Geofizikai monitoring rendszer (szenzor) Mesterséges szigetelés Geotextilia Csurgalékvíz gyűjtő réteg

Geotextília n.m.= nincs megadva

Specifikáció ≥0.5 m vastagság k ≤ 1.0x10-9 m/s

Anyag Agyag vagy o.5 m agyagnak megfelelő ásványi réteg (e.g. 0.25 m homok bentonit keverék) n.m.

-2.5 mm vastagság 1000-1200 g/m2 ≥0.5 m vastagság Vízeleveztési együttható k ≥ 1x10-3 m/s Szemcseméret 16/32 vagy 24/40 mm

HDPE n.m. Kavics

200 g/m2

n.m.

Táblázat 4.2 Minta értékű lerakó általános felszereltsége A MEGFELELŐ ÜZEMELTETÉSHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI SZOLGÁLTATÁSOK Leírás Specifikáció Iroda/ bejárati épület Irodabútor/ felszerelés; személyzeti berendezések (szekrények, zuhany, ebédlő), regisztráló hard- és szoftver Műhely Garázs felszerelés kis gépjárművek karbantartására, kompaktor garázs Szennyvízgyűjtés zárt tartály vagy hasonló Hulladékkezelési terület Válogatói/vizsgáló tér Vízálló burkolat -Járműmosó Kerékmosó berendezés, vizes berendezések Hídmérleg -Felszerelések Kompaktor, bulldozer, homlokrakodó, hulladékszállító járművek Meteorológiai figyelő állomás --Magyar és EU jogszabályok hasonló vizsgálatokat írnak elő (csapadék, hőmérséklet, szélerő és szélirány, párolgás, légköri páratartalom) Kerítés Magasság kb. 2.25 méter szögesdróttal együtt Csurgalékvíz gyűjtő Típus/kapacitás a csurgalékvíz mennyiségétől függ Csurgalékvíz kezelés Típus/kapacitás a csurgalékvíz mennyiségétől/minőségétől és az elvezetési előírásoktól függ Biogáz kitermelő rendszer Kitermelő kutak/csövek, gyűjtők, szállítócsövek Biogáz kitermelő berendezés Kifúvó és (magas hőmérsékletű) fáklya, kb. 10%-kal a maximálisan kinyerhető biogáz mennyiség felett Energia átalakító egységek Önellátó kell legyen Talajvíz monitoring rendszer Talajvíz megfigyelő kutak, a helyi körülményeknek megfelelően



2003. január


canor Táblázat 4.3 Minta értékű lerakó felső takarása Felső takarás (maximum lejtés 1:2.5) Réteg típus Specifikációk Alap réteg/ gáz elvezető réteg ≥0.5 m vastagság Ásványi réteg ≥0.5 m vastagság, k ≤ 1.0x10-9 m/s

Csapdékvíz gyűjtő rétege Felső talajréteg

Anyag Durva homok Agyag vagy o.5 m agyagnak megfelelő ásványi réteg (e.g. 0.25 m homok bentonit keverék)

>0.5 m vastagság Vízeleveztési együttható k ≥ 1x10-4 m/s >1.0 m vastagság

Durva homok Felső 40 cm-re előírás a humuszos talaj

5.A LERAKÓK KORSZERÜSITÉSE 5.1.Általános 2009 január 1-jéig az összes magyarországi hulladéklerakónak meg kell felelnie a magyar jogszabályoknak és a hulladéklerakásra vonatkozó EU direktívának. A „Települési szilárdhulladék-lerakók felmérése” projekt során Magyarország összes hulladéklerakóját minősítettük és osztályoztuk. A minősítés és osztályzás a 3. jelentésben leírt módszertan alapján történt. Ezek eredményeként számos meglévő lerakót választottunk ki (a hosszú-listába) a magyar normák és EU direktíva szerinti lehetséges korszerűsítésre. A korszerűsítés szintje lerakóként változó. A korszerűsítés szintjének meghatározására az összes hosszú-listás hulladéklerakót meglátogatták. A látogatások alkalmával felmértük a hulladéklerakók műszaki felszereltségi szintjét, az építmények meglétét és értékeltük a lerakó műszaki feltételeiről szerzett globális benyomást. Az eredményeket a 4. jelentés tartalmazza. A mintaértékű lerakót a felmérések eredményeinek kiértékeléséhez használjuk fel. A korszerűsítéshez szükséges beruházás költségeit is kiszámítjuk. 5.2.Előkészítés A hulladéklerakó korszerűsítése előtt bizonyos előkészületeket kell megtenni. Az előkészítés a következő tevékenységekből tevődik össze: Területvásárlás a hulladéklerakó bővítéséhez; Tanulmányok elkészítése: várható lerakott hulladékmennyiség, szállítási lehetőségek, stb. Geodéziai felmérés: a területvásárlás és tervezési célokból; Geotechnikai felmérés: az altalaj állapota a középületek és épületalapok alatt Megvalósíthatósági tanulmány; KHT: nagyobb bővítésekhez (25%-nál nagyobb kapacitásbővítés) vagy technológiaváltáshoz; Tervezés és részletes kivitelezés; Területfejlesztési terv: nagyobb változtatásokhoz a települési és a megyei tervezés összehasonlítására; Területfejlesztési terv engedélye; Engedélyek: építési, üzemeltetési, vízjogi, stb.; Tender dokumentáció: a közbeszerzési eljárásokhoz (kivitelezés, eszközbeszerzés).



2003. január


canor 5.3.Beruházások A hulladéklerakó korszerűsítéséhez szükséges beruházásokat a következő tételekre bontották le: 

Építmények: Irodaépület Műhely Hídmérleg beleértve az alapot, szoftvert és hardvert Átmeneti veszélyes hulladék tároló Hulladékvizsgáló terület (beton aljzatú egyszerű tetőszerkezettel) Telefon és elektromos hálózat, csatorna és vízvezeték rendszer kiépítése (a helyszínen) Csatlakozás a telefon és elektromos hálózathoz, csatorna és vízvezeték rendszerhez Bekötő út (min. 5m széles, aszfalt) -

 

Felszereltség Szállítás (szemétszállító nagyobb lerakókon, belső használatra) Homlokrakodó Kompaktor Traktor kiegészítőkkel (víztartály, hótoló, utcaseprő)

Csurgalkvíz gyűjtés Csurgalékvíz elvezető szivattyú akna; Csurgalékvíz gyűjtő medence (feltételezett méret 1000m3); Csurgalékvíz gyűjtő medence védőréteggel és HDPE szigeteléssel (vagy beton medence HDPE szigeteléssel); Csurgalékvíz kezelés (feltételezett 50mm/év (0,050 m3/m2/year)). Magyarországon csurgalékvíz kezelés nem történik a hulladéklerakókon. A nagyobb lerakóknak is nagy összegeket kell félretenniük a csurgalékvíz kezelésére, ha a visszalocsolási technológia nem kivitelezhető. -

Talajvíz monitoring kutak

 

Hulladéklerakók ütemeinek építése Terület előkészítése (szintezés, támréteg); Alsó szigetelés (kombinált szigetelő rendszer); Csurgalékvíz gyűjtő rendszer: az ütemek csurgalékvíz gyűjtése (csurgalékvíz gyűjtő medence és kezelő létesítmény kivételével); Biogáz gyűjtő rendszer, mely függőleges gázgyűjtő kutak, fúvó és fáklya együttese. A biogáz hasznosításának beruházási költségeit (fűtést, energiatermelést) nem tartalmazza, mivel ezeket az energia eladási profitjának kell fedeznie. -

5.4.Üzemben tartás Az üzemben tartás a készülékek karbantartásán és üzemeltetésén kívül a személyzet, a mintavételek, monitoring és egyéb tényezők költségeire is ki kell terjedjen. A korszerű lerakók üzemben tartásához szakképzett és tapasztalt személyzetre van szükség. Egy regionális lerakó üzemeltetéséhez a következő személyzet szükséges: Ügyvezető igazgató; Műszaki igazgató; Adminisztratív személyzet; Őrök; Telepvezető; Hídmérlegkezelő; Hulladékfogadó személyzet;



2003. január


canor -

Hulladékkezelő személyzet.

Nem minden pozícióra szükséges 8 órában foglalkoztatni munkavállalót. Így lehetséges bizonyos pozíciók gyakorlati összevonása, az ügyvezető feladatai megoszthatók a regionális hulladékgazdálkodás szervezésében, de akár a műszaki igazgató is vállalhat több lerakón kötelezettséget. A monitoring a talajvíz megfigyelő kutak mintázásából és a kapott adatok elemzéséből áll. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény céljainak eléréséhez felkészítési és minőségbiztosítási programokat kell kidolgozni és kivitelezni, PR és tudatosítási kampány szükséges. Példaként felhozható ezen a ponton a lerakott hulladék bomló szervesanyag tartalmának való csökkentésére irányuló erőfeszítések támogatásához. 5.5.Felső takarás és lezárás A felső takaráshoz és lezáráshoz szükséges beruházások a következő tételekben jeleníthetők meg: Általános költségek A hulladéklerakó felszínének tereprendezése; Homokos támréteg építése szintezéssel együtt; A helyszínen rendelkezésre álló ásványi réteg (agyag) egy maximum 35km-es beszállítási távolsággal; vagy Ásványi réteg (homok/bentonit); Vízelvezető réteg (vízelvezető homok) csatornarendszerrel; Felső földréteg (1méter vastagságú) Elfolyó víz/csatorna rendszer Infrastruktúra és tájrendezés Csatorna árok; Felügyeleti út, 3.5 m széles; Felszerelés szétszedése; Vegetáció (fű vetése). 5.6.Utógondozás Az utógondozás költségvetésének fedeznie kell az utógondozás és minimum 30 évig a monitoring költségeit. Az utógondozás költségei tartalmazzák a felszerelések, például a lerakó-gáz gyűjtő rendszer (felső takarás után max.15 évig tartó), a csurgalékvíz szivattyúk és csurgalékvíz kezelés (felső takarás után 10-15 évi tartó) karbantartását és üzemeltetését. Általános utógondozási tevékenységekhez, a terület rendszeres felügyeletéhez mintavételekhez és kisebb karbantartási munkálatokhoz (kerítés javítása stb.) szükség van személyzetre. A monitoring tevékenységek első sorban a talajvízre (minőség, vízszint), csurgalékvízre (minőség, mennyiség), felszíni vizekre (minőség) és hulladéklerakó-gázra (kivezetés, emisszió ellenőrzés) vonatkoznak.



2003. január


canor 6.HULLADÉKLERAKÓ KÖLTSÉGBECSLÉSE 6.1.Általános Jelen fejezet a hulladéklerakók költségeinek kiszámításához felhasznált adatokat tartalmazza. A költségeket egységárban, a járulékos költségeket százalékban adtuk meg. Egységárak Az előkészítés és a beruházások költségeinek kiszámításához a következőket használták fel: - Nemzetközi költségbecslések; - Magyarországi aktuális költségadatok, - Magyarországi és külföldi projektek egységárai, - Harmadik fél által szolgáltatott költségadatok. Az egység árak 2002. évi árszintet tükröznek, az ÁFÁ-t már tartalmazzák, a különböző költségeket EURO-ban tűntettük fel. Az árak EURO-ról történő átváltásának váltószáma a 2002. október 28-i adatok alapján: 1 Euro =

241,35 Forint

Az egységárak vámot és egyéb más behozatallal kapcsolatos vámterhet nem tartalmaznak. A helyszínre szállítást, felszerelést, helyszíni üzemelési próbát, üzemeltetési útmutatót és a helyi személyzet felkészítését a kalkulációba már belevették. Járulékos költségek A járulékos költségek a következőkből tevődnek össze: - Mérnöki költségek; - Építésvezetési költségek; - Telepfelügyelet; - Műszaki tartalék költségvetése: előre nem látott beruházások; - Ártartalékok: előre nem látott árkülönbözetek.

vagy

helyszín

specifikus

A százalékarányokat, melyeket nemzetközileg használt arányszámok alapján számítottunk ki, a 6.1 táblázat tartalmazza. A felső takarás és lezárás mérnöki költségei (4-6%) alacsonyabbak, mint az ütemek általános építési beruházási költségei (5-8%), mivel a felső takarás illetve lezárás túlnyomórészt földmunka ezért kevésbé összetett. A létesítés vezetésének, a felső takarás és lezárás felügyeletének százalékaránya (6-10%) magasabb, mint a létesítés vezetésének és felügyeletének általános beruházásai arányai (5-8%), mivel az általános beruházásokhoz és ütemek létesítéséhez aránylag kisebb menedzsment és felügyeleti ráfordítás szükséges (nem igényelnek pl. felszerelést). Táblázat 6.1 Többletköltségek arányszámai Megnevezés Álatlános beruházások, ütemek létesítése Mérnöki költségek Létesítés vezetés, felügyelet, Műszaki tartalékok Felső takarás és lezárás Mérnöki költségek Létesítés vezetés, felügyelet, Műszaki tartalékok Előkészítés, üzemben tartás, utógondozás Műszaki tartalékok Összköltség Ártartalékok


Minimum

Maximum

5% 5% 10%

8% 8% 10%

4% 6% 10%

6% 10% 10%

10%

10%

10%

10%


2003. január


canor 6.2.Előkészítés Az előkészítés költségei a már meglévő szituációtól és a várható jövőbeni bővítésektől függnek. A területvásárlás költségei a magyar mezőgazdasági területek árain alapulnak, mivel a legtöbb helyszín mezőgazdasági területen, erdőkben és más természeti területeken található. Az általános felülvizsgálatokat és tanulmányokat várhatóan magyar cégek végzik, ill. készítik el, így alakul az egységárak alapja. A költségek kiszámításánál alapfeltételként kezeltük a nemzetközi együttműködést is a megvalósíthatósági tanulmány, KHT, tervezés és részletes tervezés, területfejlesztési terv és (nemzetközi) tender dokumentáció elkészítéséhez. Különösképpen vonatkozik ez a nemzetközi támogatású projektekre. Ezért a (behatárolt) nemzetközi ráfordításokat az egységárak már tartalmazzák. 6.3.Beruházások A költségszámításban csak azok a költségek szerepelnek melyek a lerakó korszerűsítéséhez közvetlenül kapcsolódnak. Nem számították be azokat a költségeket, melyeket általános célokra használnak fel, ilyenek például a regionális hulladékgazdálkodási szervezet személyzetének elhelyezése, komposztáló berendezés, valamint felszerelések az újrahasznosításhoz, válogatáshoz és előkezeléshez, stb. Jelen megközelítésben a felszerelések, hídmérleg, stb. kapacitása nem függ a beszállított hulladék mennyiségétől, egy állandó mutatóval került kiszámításra. Az építmények, felszerelések és talajvíz megfigyelő kutak költségeit a magyar alapárakra alapozva számították ki. A lerakó ütemek létesítéséhez szükséges költségeket a magyar és nemzetközi árak (azok becsült kombinációja) alapján számították ki, figyelembe véve a nemzeti munkabér színvonalat. A bekötő út korszerűsítése a lerakót körülvevő helyi infrastruktúrától függ. A lerakót érő túl nagy költségterhek elkerülése érdekében a korszerűsítendő maximális távolság 10 kilométer. A csurgalékvízkezelés költségeinek kiszámításához feltételeztek egy átlagolt éves 50mm többlet-csapadékmennyiséget, melyet (elő)kezelés után felszíni vizekbe vagy települési szennyvíztisztító művekbe juttatnak. 7.JAVASLAT A mintaértékű lerakó alapul szolgál a helyszín kiválasztásához és támpontot nyújt a lerakók korszerűsítéséhez (intézkedések és beruházási költségek) a 2008 után működő lerakók részére. Javasoljuk a minta értékű lerakó és a felmérések eredményeinek felhasználását a hosszú-listás lerakók korszerűsítési költségeinek kiszámításához



2003. január


canor

1. MELLÉKLET 22/2001. KöM rendelet


canor 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről Szabályozás

Vonatkozó főpontok

1. § (1) A rendelet hatálya: A a) a hulladék lerakással történő hulladéklerakás ártalmatlanítására (a továbbiakban: általános lerakás), illetve a hulladéklerakók szabályai engedélyezésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, b) a lerakással ártalmatlanítható hulladékokra, c) a lerakók felülvizsgálatára terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az iszap (beleértve a szennyvíziszapot vagy komposztot, a kotrási műveletekből származó iszapot és egyéb iszapokat) a talajon történő szétterítésére (talajba juttatására) trágyázás vagy talajjavítás céljából; b) a tereprendezésre vagy építési célokra alkalmas inert hulladéknak hulladéklerakóban történő hasznosítására; c) a nem veszélyes kotrási iszapok vízparti lerakására, amennyiben az iszapot abból a mederből emelték ki, melynek a partján elhelyezik, továbbá nem veszélyes iszap felszíni vízbe történő elhelyezésére; d) az ásványi alapanyagok kitermelése

Követelmények, korlátozások, megszorítások 3. § (1) Új hulladéklerakót létesítésének engedélyezésekor, a meglévőt 2003. január 1-jéig - e rendelet szabályai szerint - a következő kategóriákba kell besorolni: a) veszélyeshulladék-lerakó, b) nem veszélyeshulladék-lerakó, c) inerthulladék-lerakó. (2) A hulladéklerakók létesítésével és üzemelésével, a hulladékátvétel követelményeivel, valamint az ellenőrzési és megfigyelési eljárásokkal kapcsolatos minden hulladéklerakó kategóriára vonatkozó általános műszaki előírásokat e rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei határozzák meg. (3) Hulladéklerakással csak az előkezelt hulladékok ártalmatlaníthatók, kivéve az inert hulladékokat és azokat a hulladékokat, melyek előkezelése az elérhető legjobb technikával nem valósítható meg. 4. § (1) Rendelkezik a nem elhelyezhető anyagokról. 5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint meghatározott kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető: ….. 6. § Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hulladék lerakása esetén az üzemeltetőnek az e rendelet 3. számú mellékletének 4. pontja szerint igazolnia kell a illetékes környezetvédelmi felügyelőség számára (a továbbiakban: felügyelőség) a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának a Hgt. 56. § (7) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti csökkentését. 7. § A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó kiépítésének, üzembe helyezésének és

Mintaértékű lerakó tervezése 1. melléklet

-1-

Megjegyzés, kapcsolódó szabályozás 20. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet veszélyeshulladéklerakók létesítésére vonatkozó szabályait 2002. január 1-je után kell alkalmazni. (3) A 2001. július 16-a és e rendelet hatálybalépése között engedélyezett hulladéklerakókra a meglévő hulladéklerakókra vonatkozó szabályokat kell


canor során (feltárásból, kitermelésből, kezelésből és tárolásból) keletkező, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó termeléstechnológiából származó nem szennyezett anyag vagy nem veszélyes hulladék lerakására.

üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának alkalmazni. és legalább 30 évig történő utógondozásának becsült költségét.

Hulladéklerakó létesítésének engedélyezése

9. § A felügyelőség a hulladéklerakó létesítését, illetőleg további működését akkor engedélyezi, ha a) a hulladéklerakó létesítésének céljai, létesítési körülményei megfelelnek az országos hulladékgazdálkodási terv céljainak, a létesítéssel érintett terület területi és helyi hulladékgazdálkodási terveinek, illetve területfejlesztési és településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának; b) a hulladéklerakó létesítése és működése megfelel a külön jogszabályokban, illetve az e rendeletben foglalt követelményeknek; c) a kérelmező a lerakás megkezdése előtt a szükséges pénzügyi források biztosítékkénti megjelölésével megfelelően igazolta, hogy teljesíteni tudja az e rendelet előírásai alapján kiadott engedélyből következő kötelezettségeit, beleértve az utógondozást és a lezárást.

A hulladéklerakó 11. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetését a felügyelőség által üzemeltetése jóváhagyott üzemeltetési terv szerint kell végezni.


-2-


canor A hulladéklerakó 16. § A felügyelőség az üzemeltetőt határidő tűzésével a hulladéklerakó lezárása és egészének vagy egy részének lezárására kötelezi, ha utógondozása a) az engedélyben meghatározott és a lezárásra vonatkozó feltételek teljesülnek; b) az arra hatáskörrel rendelkező hatóság vagy az üzemeltető a lezárást kezdeményezi. 17. § (1) A hulladéklerakó lezárására vonatkozó kötelező határozatban a felügyelőség utógondozási időszakot határoz meg. A felügyelőség az utógondozási időszak véghatáridejének meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre. 18. § (1) A meglévő hulladéklerakók esetében Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. (2) A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti és a felügyelőségnek jóváhagyásra benyújtja a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet, melynek tartalmaznia kell a 9. §-ban foglalt követelmények teljesítését biztosító tervrészleteket, adatokat és minden egyéb rendezési, fejlesztési tervet. (3) Az intézkedési terv alapján a felügyelőség dönt arról, hogy a hulladéklerakó üzemeltetése ideiglenesen folytatható-e a tervben foglaltak megvalósításáig. (4) A felügyelőség a jóváhagyott intézkedési terv alapján határidő kitűzésével engedélyezi a szükséges beruházási munkák megvalósítását. A határidő legfeljebb az (5) bekezdésben meghatározott időpontig terjedhet. (5) A felülvizsgálat alapján tovább működtethető lerakók esetében az e rendelet mellékletei szerint a fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervben meghatározott műszaki építmények, hulladékvizsgálati, átvételi, kezeléstechnikai, ellenőrzési és megfigyelési feltételek rendelkezésre állását legkésőbb 2009. január 1-jéig teljesíteni kell. (6) Az e rendeletben meghatározott előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók lezárásáról a felügyelőség intézkedik.


-3-


canor Jelentéskészítés és adatszolgáltatás

19. § (1) Az engedélyben előírt gyakorisággal, de legalább évenként egyszer - első ízben 2003-ban - az üzemeltető az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján összefoglaló jelentést készít a felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről a gyűjtött vizsgálati eredményekről. (2) Az üzemeltetőnek, az (1) bekezdésben meghatározott összefoglaló jelentést, legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-áig meg kell küldenie az illetékes felügyelőség részére.

1. számú melléklet

1. A hulladéklerakó elhelyezése 2. A csurgalékvizek és csapadékvizek kezelése és minőségük Hulladéklerakó figyelemmel kísérése kialakításának 3. A hulladéklerakó kialakítása követelményei 4. Hulladéklerakó-gáz ellenőrzése 5. A hulladéklerakó működéséből származó zavaró hatások és veszélyek 6. A hulladéktömeg elcsúszás elleni és a lerakó szigetelésének süllyedés elleni állékonysága 7. A hulladéklerakó őrzése 8. A hulladéklerakó főbb kiegészítő építményei 2. számú melléklet 1. Általános követelmények 2. A hulladék vizsgálatának és átvételének általános szabályai Hulladék 3. Mintavétel hulladékból átvételével kapcsolatos követelmények 3. számú 1. Meteorológiai adatok gyűjtése melléklet 2. Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz ellenőrzése 3. Az üzemeltetőnek a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére Ellenőrzési és vonatkozó megfigyelési és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos megfigyelési kötelezettségei eljárások, 4. A hulladéklerakó helyleírása: a hulladéklerakó adatai (az üzemeltető valamint kötelezettsége) nyilvántartási kötelezettség az


-4-


canor üzemeltetési és utógondozási fázisban 1. számú függelék 2. függelék

számú

3. függelék

számú

INERT HULLADÉKLERAKÓ SZIGETELÉSE 1. Aljzat és felső (lezáró) szigetelés ÁBRA! NEM VESZÉLYESHULLADÉK-LERAKÓ SZIGETELÉSE 1. Aljzat és felső (lezáró) szigetelés ÁBRA! 2. Rézsű szigetelési előírások VESZÉLYESHULLADÉK-LERAKÓ SZIGETELÉSE 1. Aljzat és felső (lezáró) szigetelés ÁBRA! 2. Rézsű szigetelési előírások


-5-

Investigation on Municipal Solid Waste Landfills Hungary Phare project HU 9911-01

canor

Component 3 Model landfill design –Draft


5th November 2002.

canor Mintaértékű lerakó tervezése Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Recommend Documents