Phare CBC kisprojekt

Wagner András – Beck László – Horváth Kinga – Lovász György – Székely Klára

Szomszédvárak

A határ menti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a Nyugat-Pannon Eurégióban A HU2002/003-317-03-26 Phare CBC kisprojekt Alap támogatásával

Szombathely – Oberwart

2005.

1

A határ menti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a Nyugat-Pannon Eurégióban A HU2002/003-317-03-26 Phare CBC kisprojekt Alap támogatásával

Köszönetet

mondunk

a

projekt

létrejöttét

és

partnereknek, akik a következők voltak:

Prof. Dr. habil Gadányi Károly a BDF rektora Dr. Ipkovich György Szombathely MJV polgármestere Gerhard Pongracz Oberwart polgármester Werner Gilschwert Oberwart önkormányzati hivatalvezetője Peter Meier a BFI ügyvezetője Reginnov Tanácsadó Kft. Polgár Tibor VÁTI Kht. Nádor Szilvia VÁTI Kht. Korándi Lidia VÁTI Kht.

A kutatás monitoring szakértője: Dr. Horváth Gyula főigazgató MTA RKK Pécs

2

megvalósítását

segítő

A projektet megvalósító munkacsoport tagjai a következők voltak: Dr. Sipos Zoltán CSC projektmenedzser Wagner András senior szakértő PhDh. Székely Klára senior szakértő PhDh. Lovász György senior szakértő

A megvalósításban munkatársaink voltak: Beck László Medián Közvéleménykutató Rt. Dr. Nagy Imre Pencom Grafika Nyári László BFI Szombathely Duchon Lóránt Horváth Kinga külső szakértő Kelemen Attila szinkrontolmács, fordító Bierer Gábor pénzügyi szakértő

3

Tartalomjegyzék 1. Kutatás indoklása

1.1 Bevezetés 1.2 Előzmények 1.3 Kompetenciaelmélet 1.4 Kutatási helyszín kiválasztása

2. Kutatás módszertana

2.1 Módszertani lehetőségek 2.2 A kiválasztott módszer indoklása 2.3 Kutatás szervezése

3. Hipotézis

4. A kutatás leírása

4.1 Kérdőív bemutatása 4.2 Az interjúk tapasztalatai

5. Értékelés

5.1 Közszereplői feladatból és felelősségvállalásból adódó kompetencia 5.2 Szakterületi felelősségből adódó kompetencia 5.3 Szervezetműködtető (menedzsment) feladatból adódó kompetencia 5.4 Érdekképviseleti feladatokból adódó kompetencia 5.5 Területfejlesztési feladatokból adódó kompetencia 5.6 Információkezeléshez fűződő kompetencia

4

5.7 Helyi politikusi tevékenységgel kapcsolatos önfejlesztéshez fűződő kompetencia

6. Képzési szükséglet meghatározása a vizsgálat eredményei alapján

7. Értékelés

6.1. Monitoring szakértői vélemény

8. Irodalomjegyzék

5

1. Kutatás indoklása

1.1. Bevezetés A több mint másfél évtizede megkezdett politikai rendszerváltás "botcsinálta" – országos és helyi – politikusok ezreit hozta olyan helyzetbe, amelyben – anélkül, hogy módjuk nyílt volna valamiféle képzettség megszerzésére – dönteniük kell társadalom számára nélkülözhetetlen szervezetek és intézmények átalakításáról, új módon, új jogszabályoknak megfelelő működtetéséről, más hasonló funkciójú szervezetekkel

létrehozandó

együttműködésekről,

fejlesztésekről,

egy

szóval

változtatásokról. Ma sem mondhatjuk, hogy a megváltoztatott politikai rendszer olyan feltételeket

teremtett

volna,

amelyek

akár

csak

viszonylagos

állandóságot

biztosítanának az országos vagy helyi közügyek intézéséhez. A '80-as évek végén és a '90-es évtized elején divat volt az alulról építkező társadalom modelljére hivatkozni. Ebben az akkor elfogadott és követett gondolati modellben vált igazán megbecsült értékké a helyi önkormányzatok autonómiája, a közügyek demokratikus kezelése, a létrehozott új, vagy átalakított szervezetek nyitott, ellenőrizhető működtetése. Az előző évtized közepére nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes települési önkormányzatok hamar kimerítik fejlődési lehetőségeiket. Ekkor érték el a településeket az országos politika szintjén már évekkel korábban hangoztatott Európai Uniós csatlakozási törekvések, az ebből fakadó segély programok, az azokból is következő együttműködési kényszerek. 1996-ban fogadta el az Országgyűlés a területfejlesztésről szóló törvényt, azóta jelentenek megkerülhetetlen kihívásokat az EU elvárásai, azóta lebeg Damoklész kardjaként a régiók ügye a magyar politikai élet, de talán nem túlzás, az egész magyar társadalom feje felett. Nem túlzás, hiszen ma már világosan látszik, hogy a választók és választottak között nem csupán az érdekkülönbségekből adódó szakadék tátong, hanem egyre inkább a „beavatottak” és „kívül rekedtek” ellentéte, az informáltak és a tájékozatlanok szembenállása bontakozik ki.

6

Az EU csatlakozás szempontjából elengedhetetlen változásoknak eddig csupán egy – jóllehet igen jelentős – része zajlott le. Indokolt annak vizsgálata, hogy az eddig végbement átalakulás hogyan szolgálja a további fejlődést. Külön elemzést érdemel, hogy az átalakulás, a változás szempontjából legkevésbé rugalmas tényező – a humán erőforrás – állapota, adottságai, hiányosságai hogyan befolyásolták az eddigi folyamatokat, illetve milyen beavatkozás vezethet értékelhető eredményre

ezen

a

meghatározó,

ám

rendkívül

nehezen

befolyásolható,

változtatható területen.

7

1.2. Előzmények A hazai felsőoktatásban számos kezdeményezés ismert, amelyek valamilyen módon a település-, vagy térségfejlesztés, illetve – menedzsment - gyakorlatához szükséges ismereteket és gyakorlatot kísérli meg tananyaggá fejleszteni. Kiforrott, egységes szemléletű és elfogadott curriculum hiányában helye van minden újabb kísérletnek, így annak is, amelyik e rendkívül összetett, szerteágazó ismeretköröket a politikai gyakorlat által megkövetelt szintetizáló szemlélet vezérfonala mentén szervezi tananyaggá. A tananyagfejlesztés vezérlő szempontjait három célcsoport – közpolitikusok, szakemberek, választók – megközelítése okán fontos kiválasztani. Ez a kutatás a közpolitikusok célcsoportja számára fejlesztendő képzési területek feltérképezését célozza kompetenciavizsgálatuk alapján a Nyugat-Pannon Eurégió két városában. A kutatás másik fontos indoka az európai uniós csatlakozás folyamatában felértékelődött regionális együttműködés hazai megvalósulásának nehézségei, helyenként torzulásai. Különösen

érdekes

ez

Szombathely

regionális

szerepköre

újrafogalmazásának időszakában, amikor az előző évtized politikai változásai utat nyitottak ahhoz, hogy a régió társadalmi-gazdasági szervezetei kapcsolataikat a kor igénye szerint fejlesszék. A két különböző együttműködési kultúra összehangolásának kulcsa a politikai döntéshozók kezében van, ezért indokolt a döntéshozatalban fontos szerepet betöltő kompetenciáik vizsgálata és fejlesztése. Kutatásunk számára kedvező kiinduló alapot jelentő előzmény az a gyakorlat, amely szerint az 1990-es években tíz magyar városban rendszeresen vizsgálták a helyi közpolitikusok tevékenységének választói megítélését.1 A

humán

erőforrás

tényezőjére

visszautalva

megállapítható,

hogy

mára

beigazolódott az az állítás, hogy a „művelt laikusként” működő képviselők helyi politikai döntéshozatali tevékenysége nem elégíti a ki a döntések szakmaisága iránti igényeket.

1

A hivatkozott vizsgálatok több éven keresztül zajlottak a Marketing Centrum Kft. és a Medián részvételével Budapesten egyes kerületeiben és több magyar városban.

8

Szakmailag

megalapozott

döntést

megfelelő

szakmai

felkészültséggel

rendelkező választott képviselő képes csak hozni. Ez a vélekedés nem professzionális ismereteket igényel a helyi politikusoktól az eléjük kerülő összes szakterületen, hanem azt a képességfejlesztést feltételezi, amely alapján egy döntéshozó képes megérteni, mérlegelni, választani a felmerülő lehetőségek közül és döntéseiért felelősséget vállalni. Ezen képességek vagy kompetenciák meglétének és fejleszthetőségének vizsgálatát az utóbbi időszakban több területen is elvégezték. Kutatásunk az eddig nem érintett közpolitikai szférát célozza meg a helyi politika szintjén Szombathely és Oberwart viszonylatában.

9

1.3 Kompetenciaelméleti vonatkozások

Minden korban megfigyelhető az a törekvés, hogy az emberek tevékenységét valamilyen meghatározott rendszer alapján lehessen minősíteni, magának a munkavégzésnek a szervezését ezen rendszer alapján lehessen elvégezni és ellenőrizni. Napjainkban szinte minden területen polgárjogot nyert a kompetencia, mint a munkavégzéshez, szerepvállaláshoz szükséges alap. Pillanatok alatt jöttek létre kompetencia

vizsgálatára

szakosodott

cégek,

amelyek

a

legkülönbözőbb

munkaterületek szakembereinek, a munkavégzéshez szükséges kompetenciáit mérik, majd az esetlegesen igényelt fejlesztéseket elvégzik. A kompetencia alapon történő kiválasztás elsősorban a vezető beosztásúakat, a döntéshozói

szerepkörben

tevékenykedő

szakembereket

érintette

az

elmúlt

évtizedben, amióta ez a fogalom mindennapivá vált. Ugyanakkor óriási igény jelentkezett arra, hogy minden szakma felállítsa a maga kompetencia elvárásait ezáltal is biztosítva a megfelelően képzett, alkalmas szakemberek kiválasztásának lehetőségét. Megállapítható azonban, hogy a közpolitika területén nem ment végbe ez a folyamat. Ennek egyik oka, hogy egy rendkívül szerteágazó, multidiszciplináris megközelítést igénylő, sokféle szakma ismeretanyagát tartalmazó tevékenységről van szó. Nem deklarálható a helyi közpolitikus kötelezően elvárható kompetencia listája, ám megállapítható sokféle, több szintet átfogó kompetencia együttes, amely alkalmassá teszi alanyát a helyi politikai döntéshozatalban való részvételre. Ugyanakkor számos, más területen egészen kiemelkedő eredményekkel kecsegtető kompetencia lista – bizonyos kompetenciák hiányában – nem teszi alkalmassá birtokosát ugyanerre.

A kompetencia fogalmának meghatározására annyi definíció létezik, ahány kutató, vagy ezzel a témával foglalkozó emberi erőforrás szakember, tanácsadó van, mégis két közös jellemző figyelhető meg:

•

a kompetenciákat valamilyen viselkedésekkel, magatartásmódokkal leírható tulajdonság együttesnek tartják;

10

•

általában – bár nem mindig – a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez szükséges jellemzőkhöz kötik.

Példaként Boyatzis2 definícióját vegyük, mely szerint a kompetenciák egy személy alapvető,

meghatározó

jellemzői,

melyek

okozati

kapcsolatban

állnak

a

kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. Az alapvető azt jelenti, hogy a kompetencia elég mély és elég tartós része a személyiségnek ahhoz, hogy valószínűsítse a viselkedést a helyzetek és feladatok széles skáláján. Az okozati kapcsolaton azt értjük, hogy az adott kompetencia okozza, vagy befolyásolja a viselkedést és teljesítményt. A kritériumnak megfelelés: a kompetencia ténylegesen befolyásolja, ki fog valamit jól vagy rosszul csinálni egy specifikus kritériumnak megfelelően. A szakirodalomban és a mindennapi közlésben is oly gyakran megjelenő kompetencia szót leginkább az adott tevékenységre alkalmas kifejezéssel szokás magyarra fordítani. Általánosan értelmezve mentális vagy fizikai cselekvőképességet jelent, amely egy determináns szituációban érvényesül.3 A munkakör, a szerepvállalás szempontjából vizsgálva a kompetencia egy foglalkozás

adott

feladatának

elvégzéséhez

szükséges

ismereteket,

magatartásformákat, attitűdöket, képességeket, tulajdonságokat jelenti. Valójában ez az a teljes fegyvertár, amelynek birtokában egy konkrét feladat, munkakör, tevékenység a társadalmi elvárások alapján betölthető. Ennek bármilyen szintű hiánya mindig konfliktushoz vezet a munkavállaló és a megbízó között, de a személyiségben is okozhat zavarokat az olyan tevékenység elvállalása, amelyhez nem adott minden szükséges jellemző. Mindezeknek különösen nagy jelentőségük van a közpolitikai szférában, még akkor is, ha a választópolgár és választott képviselőjének viszonya nem felel meg a tradicionális munkáltató és munkavállaló viszonyának. A kompetencia fejleszthető, következésképpen a vizsgálatok azt célozzák, hogy a meglévő kompetenciák bővítése, javítása mellett milyen új kompetenciákat

2

Boyatzis, R. E. (1982): The competent manager: A model for effective performance. New York, WileyInterscience. 3 Vö.: Balogh Andrásné dr. kompetencia fogalom meghatározása Hartmann és Erpenbach nyomán

11

lehet még a vizsgált személyek birtokába juttatni azzal a céllal, hogy minél alkalmasabbak legyenek a vállalt feladataik teljesítésére. A készségek, képességek fejlődése időben elhúzódó folyamat. Kialakulásukhoz legalább hónapokra, évekre van szükség. Néhány általános képesség fejlődési folyamata akár több évtizedet is átfoghat.4 Következésképpen komoly figyelmet kell fordítani a fejlesztés szervezésére a hatékonyság és a biztonság érdekében.

Az egyén szintjén maradva a kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg:

1. Ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik. Az ismeretek a legjobb „megjóslói” annak, amit egy személy meg tud tenni, de nem annak, amit meg is fog. 2. Készségek, jártasságok (skills): bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét adják. 3. Önértékelés, szociális szerepek: személyes értékek (value) mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye őket, pl. siker, karrier. Önértékelés: egy személy attitűdjei, értékei, a magáról kialakított imázs. 4. Személyiségvonások

(character):

pszichikai-fizikai

jellemzők

és

a

helyzetekre, információkra adott válaszok. 5. Motivációk (motivation): irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

Ezek a típusok az emberi erőforrás gazdálkodás szempontjai alapján állnak össze. Ez a szemléletmód megköveteli, hogy a feladatot végző személy birtokolja azokat az alapvető, meghatározó jellemzőket, amelyek okozati összefüggésben állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony teljesítménnyel. Lényeges különbség van a kompetenciák között taníthatóságuk, fejleszthetőségük mértékében. Az ismeretek és a magatartási jellemzők taníthatók a legkönnyebben, az attitűdök és értékek módosítása nehezebb, s noha nem lehetetlen a motivációk és személyiségvonások megváltoztatása, de az eljárás hosszú, nehéz és költséges.

4

Molnár Gyöngyvér – Csapó Benő: A képességek fejlődésének logisztikus modellje Iskolakultúra 2003. 2.sz. 57. o.

12

Mindezek ellenére a legtöbb szervezet a tudás és ismeret (oklevelek, iskolai végzettség) alapján választ, feltételezve, hogy a jelölt rendelkezik a szükséges motivációkkal és személyiségvonásokkal. A közpolitikai szférában azonban más a helyzet, a választó ugyanis döntően szimpátia és érzelmi azonosulás alapján adja le voksát jelöltjére. Ez azt jelenti, hogy a tanítható fejleszthető képességek kevéssé meghatározók a választásukban, noha a döntéshozók számára viszont ezek is jelentik a garanciát a megfelelő működésre. Növeli a problémát, hogy pontosan az erre irányuló képzés hiányzik a magyar politikai életből, különösen a helyi politikát illetően. A munka világában sokkal gazdaságosabb „megfelelő” ún. nyersanyaggal felvenni a jelentkezőket, s a munkakör igényelte hiányzó ismereteket megtanítani. Az általunk vizsgált területen mód lenne ugyanilyen gazdaságossággal működni, ha biztosra vehető, hogy az érzelmi alapon történő választás megfelel a társadalom általános érzelmi intelligenciaszintjének, értékrendjének, motiváció eloszlásainak. A kihívást az jelenti, hogy a kevésbé látható kompetenciákat nyilvánvalóvá tegyük és ezáltal fel tudjuk használni a humán erőforrások területén. Korunkban a kompetencia alapú munkavégzés elsődlegesen a vállalatok, intézmények munkatársai számára lett követelménnyé. Az emberi erőforrással való gazdálkodás kompetencia modellek szerinti megvalósítása gyorsabban ment végbe a multinacionális cégeknél, mint bárhol másutt. Ennek alapvető oka, hogy ők rendelkeztek már ilyen jellegű tapasztalatokkal az anyavállalatok gyakorlatából. A tudás alapú társadalom eszményének részévé vált a tudás alapú gazdaság. Ez a tudás alapú gazdaság új készségeket, képességeket kíván, mint például az információs, kommunikációs készség, a vállalkozói készség. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felfedezése újabb lehetőségeket tár az egyén elé, hogy minél felkészültebbé váljék. Ennek a tudás alapú gazdaságnak a jellemző gyakorlata a kompetencia alapú munkavállalás. Az intézményvezetők, a munkáltatók olyan előre meghatározott ismeretek,

képességek

birtokában

lévő

munkatársakat

keresnek,

akiknek

segítségével jól ellátható a kérdéses munkakör. Pontosan megfogalmazott követelmény listákkal várják a munkavállalókat, kétséget sem hagyva afelől, hogy milyen munkára, milyen munkatársakat képzelnek el. A politikum szereplőinek helyzete nem ilyen egyszerű. Magyarországon a politikai kiválasztódás jellemzője a valahová (párthoz, politikai plattformhoz) való 13

kötődés. A választott közpolitikusokat először a mögöttük álló politikai szerveződés alapján választja a választópolgár, és a politizáláshoz szükséges képességek mérlegelése ritkán valósul meg. Ráadásul az érzelmi alapon történő politikai választásnak is nagyon nagy gyakorlata van Magyarországon, ami megint nem igazán kedvez a kompetencia alapú kiválasztódásnak. Nyilvánvaló, hogy a demokrácia legbiztosabb alapja a választás, ami által a közbizalmat

birtokló

személyek

kerülnek

politikai

döntéshozói

szerepkörbe.

Ugyanakkor éppen a demokrácia egyik legbiztosabb érvényesítő tényezőjévé válhat a döntéshozatalhoz szükséges kompetenciákkal rendelkező, választott közpolitikus. Optimális esetben a megválasztásakor már rendelkezik a politikus a politikai pozíciójához szükséges kompetenciákkal. Azonban ez az optimális eset igen ritka. Egyéni pályafutásukból, személyiségükből adódóan igen sokfajta kompetenciával rendelkezhetnek a megválasztott politikusok, de az esetek túlnyomó többségében ezek a képességek, ismeretek, tulajdonságok nem teljesen fedik le a közpolitikusok számára szükséges kompetenciákat. Így marad a másik lehetőség, hogy a már megválasztott közpolitikus menet közben, a döntéshozói szerepkört gyakorolva szerzi meg a szükséges ismereteket, fejleszti ki a fontos képességeket. Igazán sikeres akkor lehet ez a folyamat, ha ehhez segítséget kap valamilyen képzés, célirányos oktatás formájában. A gyorsuló világ a politikumban ugyanúgy változások nehezen követhető sorozatát generálja, mint a gazdaságban vagy a technológiában, ezért a politikusok képességeinek, ismereteinek fejlesztése, önfejlesztése jelentőségében meghaladja a gazdasági szféra szereplőivel szembeni hasonló elvárásokat. Míg a munka világában kiépült tradicionális, a versenyszféra logikája szerint működő képző intézmények, lehetőségek halmaza áll rendelkezésre, addig a politika világában a politika humán erőforrása ilyen rendszerrel nem rendelkezik.

14

1.4. A kutatási helyszín kiválasztása A Phare CBC Kisprojekt Alap Magyarország – Ausztria program pályázati kiírása kitűnő keretet biztosított kutatási céljaink megvalósításához, hiszen a határon átnyúló együttműködés vizsgálata módot ad a két földrajzilag szinte azonos térbe tartozó, de történelmi fejlődésében két egymástól gyökeresen eltérő demokrácia felfogás alapján kiérlelt helyi politikai kultúrába ágyazott döntéshozói gyakorlat összehasonlítására. A vizsgált időszak (1990 – 2005) mindkét ország életében a helyi politikai viszonyok felértékelődését eredményezte, és nagyjelentőségű változásokat tartalmazott. Mindkét ország, és így mindkét város helyi képviselőtestülete is ebben az időszakban élte át az EU csatlakozás folyamatát, a társult tagságtól a regionalizálódás napi politikai hatásán keresztül a teljes jogú tagságig. A kutatás számára különösen érdekes kérdés, hogy kimutatható-e, hogy az osztrák oldalon a folyamat indulásakor egy több évtizedes polgári demokrácia gyakorlati tapasztalatára építhetett a képviselő, a testület, a választó, a helyi közélet. Ugyancsak izgalmas kutatási kérdés, hogy a magyar oldalon kimutatható-e valamiféle tudásbeli, szemléletbeli különbözőség és kompetenciabeli hiányosság.

1.4.1 Közigazgatás Magyarországon és Ausztriában Megállapítást nyert a vizsgálatok során, miszerint alapvető szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a tradicionális demokrácia modell megvalósulhasson az emberi tényező oldaláról. Az az összkép, amit a vizsgálatunkban résztvevő oberwarti megkérdezettek válaszaiból elénk

tárul egyértelműen mutatja,

hogy az ő

mentalitásuk, közpolitikai gondolkodásuk egységesebb, és ez az egységes kép közelebb esik a klasszikus demokrácia modellről bennünk élő képhez. Ugyanakkor a célcsoport szombathelyi tagjainak nagyobb szórást mutató összképe rávilágít néhány, a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized hazai politikai életében megfigyelhető torzulásra.

15

Megfogalmazott hipotéziseink alapján megvalósított kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a két település közpolitikai viszonyai, és az ott működő döntéshozók kompetencia terjedelme szoros összefüggésben vannak egymással. Éppen ezért fontos megvizsgálni a két ország közigazgatását, regionális politikáját és bemutatni azok jellemzőit, hiszen ennek segítségével érthetőbbé válhatnak a kutatás eredményei.

1.4.2. A Magyar Köztársaság közigazgatása, regionális politikája Magyarországot unitárius államként definiálhatjuk, mely szerint a régiók jogköre és feladata erősen korlátozott, illetve meglehetősen csekély, és mindössze tervezési-fejlesztési funkciókat látnak el. Ennek magyarázata a helyi önkormányzatok erős pozíciójában kereshető, amelyek széles körű feladatokat kapnak, és ezek ellátásához a központi költségvetésből részesülnek finanszírozásban. 1996-tól kezdődően az Európai Uniós csatlakozásra, valamint a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadására felkészülve központi döntést követően – tehát nem alulról felfelé törekvésként – megkezdődött egy regionalizálódási folyamat, amelyet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. deklarált. Területi elveket és átlagos lakosságszámot figyelembe véve hét régiót jelöltek ki, amelyek nem minden esetben képezték le az egyes földrajzi egységek kohézióját. Tehát a helyi önkormányzati rendszer mellett középszintű, természetes egységet alkotó területeket alakítottak ki, melyek azonban közigazgatási és politikai értelemben autonómiát nem élveznek. Ezért is hívják őket tervezési-statisztikai régióknak, és nem is felelnek meg az ország belső igényeinek sem, hiszen több kezdeményezés is volt már a régiók határvonalainak megreformálására, tekintettel a gazdasági, kulturális, stb. érdekekre, viszonyrendszerekre. A régió definíciója: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység. Így ugyan meg lett teremtve az Unióval való együttműködés minimuma, azonban a 3145 települési önkormányzat, a megyék és a régiók, valamint egyéb

16

területközi

közigazgatási

szervek

párhuzamos

működése,

a

„középszint

megtöbbszörözése” pazarlóan feleslegesnek látszik egy ilyen kis országban és nincs összhangban az átláthatóság uniós követelményével sem. A kormányzat ráadásul a fejlesztéspolitikai elképzeléseket centralizáltan, azaz „felülről” történő feladat meghatározással valósította meg hosszú éveken keresztül. A

területfejlesztési

törvény

többszöri

módosításával

fogalmazódott

meg

a

decentralizáció megvalósítása, melynek célja, hogy ennek eredményeképpen egy olyan ország jöjjön létre, amely harmonikus területi szerkezetű, és versenyképes. Ezt pedig csak egy decentralizált fejlesztéspolitikai rendszer képes hatékonyan megvalósítani. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a fejlődés „legjobb útjai” csak térségenként határozhatók meg. Ez azt jelenti, hogy a különböző fejlesztéspolitikák, piaci fejlesztések térbeli összehangolása csak területi szinten szervezhető igazán hatékonyan. A régióknak kell tehát megtalálniuk az erőforrások leghatékonyabb hasznosítási lehetőségeit, és zöld utat adni a helyi kezdeményezéseknek, a partnerség és az átláthatóság elveinek érvényre juttatása mellett. Más szóval: érdemi decentralizációra van szükség, amely már a költségvetési források elosztásában is „tetten érhető”. De nemcsak „felülről” kell működnie a decentralizációnak, hanem „alulról” is, olyan módon, hogy figyelni kell arra: olyan programok valósuljanak meg, amelyek a helyi sajátosságokra és versenyelőnyökre építenek és hálózati alapon szerveződnek. Az is rendkívül fontos, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek fel tudják tárni a saját belső erőforrásaikat, és ezekre épüljenek fejlesztéseik. A helyi természeti, kulturális értékeket ugyancsak figyelembe kell venni, mint ahogyan azokat az előnyöket is, amelyek a határ menti együttműködésekben való közvetlen részvételből származnak. A decentralizáció valójában nem más, mint egy kettős területszervezési folyamat, amely tehát két szinten hoz változásokat: •

országosan a decentralizáción alapuló regionális átalakulást,

•

regionális szinten pedig a kistérségi együttműködésen alapuló hatékony fejlesztéseket.

17

A decentralizáción alapuló regionális átalakulás: modernizációs lépés, amely alapvetőnek nevezhető, az ország teljes fejlesztéspolitikáját áthatja, és túlzás nélkül állítható, hogy ezen múlik az ország hatékony működése. A decentralizáció alapgondolata tehát a regionalizmus. Ezen belül a legfontosabb: •

a régiók fejlesztéspolitikai szerepének, ehhez szükséges kompetenciáinak megerősítése,

•

a régiónkénti önálló operatív programok elkészítése, megvalósítása,

•

a regionális hálózatok kiépítése,

•

a regionális partnerség támogatása, végül pedig

•

a közigazgatási régiók megteremtése és a kistérségi szintek megerősítése.

A magyar területfejlesztési intézményrendszer 5 szintből áll. Ezek felülről-lefelé a következők: o ország, régió (7 db), o megye (19 db), o kistérség (150 db), o település (3145 db). Feladat- és hatáskörük természetszerűleg elkülönül egymástól, mindazonáltal egymásra is épülnek. Az Országgyűlés többek között elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét. A régió vizsgálja és értékeli a régió és kistérségei társadalmi-gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait. A vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja. Elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit. Ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt.

18

A megyei önkormányzat többek között a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatban lévőket, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait,

biztosítja

azok

összhangját

a

megyei

gazdaságfejlesztési

és

foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal. A kistérségekben a kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A kistérség definíciója: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A

területfejlesztési

feladatokban

jelentős

szerepe

van

a

területi

államigazgatási szerveknek is, melyek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő

kormányzati

ellenőrzésében,

a

térségi

feladatok fejlesztés

végrehajtásában, és

tervezés

érvényesítésének

koordinálásában

szakmai

segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt. Vizsgáljuk meg, hogy a települési önkormányzatoknak milyen feladat- és hatásköre van,

hiszen

ennek

eredményeképpen

láthatjuk,

elengedhetetlen az önkormányzati képviselők

hogy

mely

területeken

ismereteinek, kompetenciáinak

fejlesztése. A települések kötelező feladat- és hatásköreinek felsorolását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.-ben olvashatjuk. E szerint: a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A helyi közügyek

a

lakosság

közszolgáltatásokkal

való

ellátásához,

a

közhatalom

önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. 19

A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

A helyi önkormányzat a törvény keretei között: •

önállóan

alakíthatja

szervezetét

és

működési

rendjét,

önkormányzati

jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, •

önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat,

•

szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet,

feladat-

és

hatáskörében

együttműködhet

külföldi

helyi

önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

Az önkormányzati ügyeket többek között az jellemzi, hogy a település egészét, vagy nagyobb részét, a választópolgárok szélesebb körét érintik, és megoldásukban széles mérlegelési lehetőség van a helyi sajátosságoknak, feltételeknek döntő a szerepük a választott megoldásukban. Ezzel szemben az államigazgatási ügyekben az ország egész területén egységes követelményeket kell érvényesíteni, ezekben a jogokat, kötelezettségeket, a követendő eljárást központi jogszabályok lényegében azonos módon állapítják meg, a szűkebb körben lehetséges mérlegelés pedig nem önkormányzati típusú. Az önkormányzati ügyek ura, gazdája a képviselő-testület. A polgármester az önkormányzati tevékenységét a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése alatt látja el, tehát a képviselő-testület utasíthatja. A képviselő-testület utasítási joga nem terjed ki azokra az önkormányzati ügyekre, amelyeket a törvény a polgármester saját 20

önkormányzati hatásköreként állapít meg, e hatáskörben hozott polgármesteri döntéseket a képviselő-testület nem bírálhatja felül. A konkrét államigazgatási ügyekre, egyedi hatósági döntésekre nem terjed ki a képviselő-testület irányítási jogköre. Az államigazgatási feladatokat, hatásköröket a jegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézője önállóan látja el, a képviselő-testület ezeket nem irányítja. A képviselő-testület az ügyintézést átfogóan elemezheti, értékelheti, annak javítására feladatokat is meghatározhat, az egyedi döntéseket azonban nem bírálhatja felül, annak intézésére utasítást nem adhat. A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: •

a településfejlesztés, a településrendezés,

•

az épített és természeti környezet védelme,

•

a lakásgazdálkodás,

•

a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés,

•

a csatornázás,

•

a köztemető fenntartása,

•

a helyi közutak és közterületek fenntartása,

•

helyi tömegközlekedés,

•

a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

•

gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

•

közbiztonság helyi feladatairól,

•

közreműködés

a

helyi

energiaszolgáltatásban,

a

foglalkoztatás

megoldásában, •

az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,

•

a közösségi tér biztosítása,

•

közművelődési,

tudományos,

művészeti

tevékenység,

sport

támogatása, •

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

•

az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

21

E feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A képviselő-testület hatáskörét az alábbi felsorolás tartalmazza: •

a rendeletalkotás,

•

szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

•

a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

•

a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról

szóló

beszámoló

elfogadásáról,

a

helyi

adó

megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület

által

meghatározott

értékhatár

feletti

hitelfelvétel,

a

kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása, •

önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

•

megállapodás

külföldi

önkormányzattal

való

együttműködésről,

nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, •

intézmény alapítása,

•

közterület elnevezése, emlékmű állítása,

•

eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

•

a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,

•

állásfoglalás

megyei

önkormányzati

intézmény

átszervezéséről,

megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, •

véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

•

a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

•

22

amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

1.4.3. Az Osztrák Köztársaság közigazgatása, regionális politikája Az osztrák Szövetségi Alkotmány a köztársaság, a demokrácia, a szövetségi államrend és a jogállam eszméin alapszik, továbbá a törvényhozó és végrehajtó hatalmon, valamint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztásának elvén. Ausztria

föderális

berendezkedésű

állam.

Régiói

nagy

önállósággal

rendelkeznek, mivel az egyes tartományok (Länder) saját törvényhozással, végrehajtó hatalommal, igazságszolgáltatással és saját bevételekkel rendelkeznek. Azokon a területeken, amelyeket az alkotmány nem utal szövetségi hatáskörbe, a tartományok teljes önállósággal bírnak. A települési önkormányzatok feladat – és hatáskörét additív módon egészítik ki. Ausztria Szövetségi Alkotmányának 10. cikkely (1) bekezdése 17 ügykört utal szövetségi hatáskörbe, ahol mind a törvényhozás, mind a végrehajtás szövetségi feladat, míg a 11. cikkely (1) bekezdése hat olyan ügykört állapít meg, ahol a törvényhozás a szövetség kompetenciája, azonban a végrehajtás már a tartományoké. A partnerség elve és intézményei minden szinten erősek, hiszen ebben az országban egyébként is erősek a korporatív tradíciók, ahol egyértelmű minden szereplő konszenzusra törekvése. A koordinációért központi szinten az ÖROK, illetve a szövetségi kancellária hivatal, míg tartományi szinten a program csoportok a felelősek Ez utóbbiakban a központi és tartományi hatóságok mellett helyet kapnak a járási, települési önkormányzatok, szociális partnerek. A határmenti programokban (pl. Phare CBC) sokkal inkább a széles partneri kört befogadó informális együttműködések a jellemzőek. Általában elismert, hogy az osztrák területi igazgatás kevésbé alkalmas a Strukturális Alapok befogadására, de a csatlakozás nagyon jó hatással volt a koordinációs, kooperációs tevékenységre. Mindkét államot érinti a regionális politika egyik legfontosabb alapelve, az addicionalitás. E szerint a Strukturális Alapok által juttatott erőforrások csupán kiegészítik a tagállamoknak az adott célkitűzés elérésére fordított pénzeszközeit. A tagországoknak meghatározott nagyságú önrésszel kell rendelkezniük az adott projektekben. A közösségi finanszírozás csak kiegészítő jellegű, aminek a mértékét a Strukturális Alapokról szóló közösségi szabályozás határozza meg.

Kötelező

jelleggel írják elő a programok finanszírozásához szükséges önrészesedést. A

23

közösségi támogatás feltétele, hogy a támogatott tagállamok nem csökkenthetik a saját támogatásaikat az előző időszakhoz viszonyítva. Abból a tételből kiindulva, hogy a közösségi támogatásoknak nem az a célja, hogy a korábbi nemzeti forrásokat kiváltsák vele, hanem az, hogy azokhoz hozzájárulva felgyorsítsák a regionális fejlesztés kívánt hatásai elérésének tempóját. A közösség nem támogathat olyan célokat, amelyeket az érintett ország kormánya nem finanszíroz. A két fél prioritásai lehetnek eltérőek, részesíthetnek előnyben más régiókat, de akkor is együtt kell működniük a finanszírozásban és a végrehajtásában. Az együttműködés, a társfinanszírozás feltételei legalább azt megkövetelik a helyi és a regionális önkormányzatoktól, hogy elegendő saját forrással rendelkezzenek.

Ausztriában az államháztartás alrendszereinek nagysága a GDP %-ában: o központi költségvetés 42%, o területi közigazgatás költségvetése 8%, o helyi önkormányzatok költségvetése 10%.

Amikor az egyes országok közigazgatási egységeit értékeljük, akkor nem csupán a közigazgatási egységek GDP-ből való részesedését vizsgáljuk, hanem azt is, hogy bevételeik milyen forrásból és mennyire megbízhatóan érkeznek. Az összehasonlító vizsgálatot azért is érdemes elvégezni, mert a közjogi és a fiskális regionalizáció kapcsolata a területfejlesztés szubnacionális egységeinek erejét vagy éppenséggel gyengeségeit mutatják. A helyi és a területi közigazgatási egységeket csak úgy lehet igazán döntési helyzetbe hozni, ha nem csak jogosítványaik vannak, hanem kellően független és biztos jövedelmi forrásaik is. Csak ebben az esetben válhatnak egyenrangú partnereivé a területfejlesztésben érdekelt más intézményeknek, a központi kormányzatnak.

24

2. A kutatás módszertana A

tradicionális

interjú

módszerek

alkalmazása

során

az

erősségek,

gyengeségek, preferenciák és háttér a kérdezett személy általi bemutatása nem adnak megbízható információt a jelölt kompetenciájáról. A kompetencia alapú megközelítés alapelve, hogy amit az emberek gondolnak, mondanak motivációikról vagy képességeikről nem feltétlenül hitelt érdemlő, csak amit aktuálisan tesznek, az a hihető. Az embert vizsgáló tudományok eredményei szerint

az

vizsgált

személy

kommunikációja,

cselekvése

az,

ami

alapján

következtetések vonhatóak le a gondolatvilágára, érzelemvilágára vonatkozóan. Megbízható következtetések elsősorban a cselekvése alapján regisztrálhatók, mivel joggal feltételezhető, hogy a cselekvések mozgatórugói erősebben kötődnek az érdekszférájához. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat akkor volna igazán szerencsés, ha nem csak a közpolitikusokat kérdezhetnénk, hanem ugyanezen összefüggésekről környezetük, választóik véleményét is megismerhetnénk.

2.1. Módszertani lehetőségek A kutatáshoz rendelkezésünkre állt minden olyan módszer – interjú, kérdőív, megfigyelés, kísérlet – amelyet a társadalom vizsgálata során a kutatók általában használnak. Az alkalmazott módszer kiválasztása során mérlegeltük a kutatási helyszín és a célcsoport által diktált feltételeket, és döntésünket a kutatás összes résztvevőjének egyetértésével hoztuk meg. Az időtényező nagyon nagy mértékben befolyásolta választásunkat, mivel a vizsgálatra fordítható hetek, hónapok száma szervezési gondok miatt kevesebb lett, mint az eredetileg tervezett mennyiség. Ennek ellenére egyaránt teljes mértékben sikerült megvalósítani a kutatás empirikus és elemző részét is.

25

2.2. A kiválasztott módszer indoklása A hasonló vizsgálatok leggyakrabban alkalmazott módszere a kérdőív, amely lehet professzionális, általánosan használt vagy egyszer használatos, egyedi. Az egyedileg tervezett kérdőíveket konzultatívan alakítják ki, ezért konszenzusos módon megállapított értéktisztázást, fogalomhasználatot igényelnek és jelentenek. Általában

ezek

értékelhetőek,

a

kérdőívek

mint

a

kevésbé

rendszerezettek

professzionális

kérdőívek,

és

több

mégis

munkával gyakorta

információgazdagabbak, mert a helyzethez és a résztvevőkhöz tervezettek. Ezáltal a vizsgált terület speciális követelményeihez szükséges kompetenciák meglétét vagy hiányát nagyobb biztonsággal határozzák meg. Konkrét kutatási területünkön a helyi közpolitikusok kompetenciáinak vizsgálatához mi is ilyen konzultatívan kialakított, egyedi kérdőívet dolgoztunk ki éppen azért, hogy a kérdezett személyek minél szélesebb körű kompetencia együttesét tudjuk vizsgálni, és ezáltal, minél nagyobb biztonsággal tudjuk megrajzolni a helyi közpolitikusok kompetencia térképét. A kompetencia vizsgálat célja szinte mindig a fejlesztés. A fejlesztési cél vonatkozhat személyekre, speciális csoportokra, egész szervezetekre egyaránt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sor visszafelé is kapcsolódik. Egy szervezeti szintű kompetenciavizsgálatból az azt alkotó csoportok és az egyes személyek szintjére is rendezhetőek a fejlődést befolyásoló információk. Elengedhetetlen része a kérdőíves vizsgálatnak, hogy a kérdezőbiztosok megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek ahhoz, hogy a kérdőívek kitöltése pontos, a célnak megfelelő legyen. A kutatás szakszerűségét igazolja, hogy a lekérdezés munkálatait rendkívül jó szakmai referenciákkal rendelkező, profi közvéleménykutató cég végezte, amelyet a pályázatban előírt versenyeztetési szabályoknak megfelelően választottunk ki. Komoly gondot fordított a kérdezőbiztosok felkészítésére. Mind a lekérdezés körülményeihez, mind pedig a kérdőívek feldolgozásához a legmesszebbmenőkig biztosították a szükséges feltételeket. A kérdezőbiztosok kiválasztásakor magasan kvalifikált, empatikus munkatársakat jelöltek ki. A kérdezőbiztosok munkájának elvégzéséhez, a kérdőíves lekérdezéshez megfelelő idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a kérdőív kérdéseire pontos, helyesen megfogalmazott válaszokat kapjunk.

26

2.2.1.A kutatás módszerei

•

szakirodalom

feldolgozása

(a

kompetenciavizsgálatok

kérdéskörével

összefüggő területeken) •

dokumentumelemzés,

Szombathely

és

Oberwart

önkormányzataira

vonatkozóan a. jogszabályok, b. település- és területfejlesztési, i. koncepciók, ii. tervek, iii. stratégiák, iv. programok, v. döntések, c. statisztikai adatok, •

kérdőíves vizsgálat,

•

matematikai statisztikai vizsgálat,

•

esettanulmányok készítése,

•

publikációs anyag összeállítása.

27

3. Hipotézis


A közösség és az egyén demokráciához való viszonyát számos tényező befolyásolja. Ezek között néhány – családi indíttatás, érzelmi kötődések, előítéletek stb., – meghatározó jelentőségű.




Állítjuk, hogy nem mellőzhető bizonyos tudás, bizonyos ismeretek, készségek – azaz kompetenciák – birtoklása a képviseleti demokrácia működtetésével járó jogok gyakorlása során. Ez az állítás úgy a választóra, mint a választott képviselőre egyaránt igaz. Nyilvánvaló, hogy a választó abban a reményben helyezi bizalmát választás útján önkormányzati képviselőjébe, hogy ő ismeretei, tapasztalatai, tudása, képességei, kompetenciái révén nála hatékonyabban, eredményesebben képes eljárni a közösség ügyeiben.




Minél kevesebb szükséges kompetenciával rendelkeznek a választott döntéshozók, annál nagyobb a veszély, hogy nem a választók valódi érdekeit szolgálják döntéseikkel.




Minél kevésbé tájékozottak a választók az őket érintő közügyekben, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a választottak nem az elvárásaiknak megfelelően képviselik őket.




Minél tájékozottabbak, annál aktívabbak, annál több konkrét elvárást fogalmaznak meg képviselőikkel szemben, annál erőteljesebb kontrollt valósítanak meg a politika, illetve a közszféra intézményrendszere felett.




Fentiekből adódóan – bármennyire problematikusnak tűnik is – feltétlenül szükséges,

hogy

működtetésének

kísérletet gyakorlatát

tegyünk fejlesztő

a

társadalom program

demokratikus

összeállítására,

elterjesztésére. Szükséges ez annál is inkább, mivel a választók emocionális alapú döntését csak ily módon lehet kompenzálni a racionális tudáselemek beépítésével, fejlesztésével, hogy a választott döntéshozók tevékenységük során a választó számára meghatározó szimpátiát reális, naprakész, szakmai megalapozottsággal egészítsék ki.


A helyi politikában nem elegendő, ha a választott önkormányzati képviselő bírja választói rokonszenvét, jellemes, megvesztegethetetlen ember hírében áll – nemcsak tisztességes, annak is látszik -, hanem a település

28

működtetésének,

fejlesztésének

szakmai

kérdéseiben

is

naprakész

tájékozottsággal kell rendelkeznie.


A vizsgált terület és a vizsgálat kipróbált módszere elegendő tapasztalatot nyújt számunkra egy későbbi, nagyobb területet átfogó, – statisztikailag – biztosabb következtetésekre módot adó vizsgálat vállalásához. Ilyen

vizsgálatok

alapozhatják

meg

azt

a

döntést,

hogy

mely

kompetenciaterületeken szükséges tananyagot, képzési formát fejleszteni a választott képviselők, helyi politikai döntéshozók számára. Szükség van arra is, hogy a választók helyi közügyekkel kapcsolatos tájékozottságának színvonalát jelentősen emeljük, hiszen az általuk megfogalmazott elvárások kell, hogy vezéreljék a választottak cselekedeteit, döntéseit, kommunikációját. Ennek megfelelően megfontolandó ismeretterjesztés szintű választói képzés, curriculum fejlesztése, és megfelelő időszakokban történő terjesztése.

29

4. A kutatás leírása A felmérést 2005 nyarán készítettük Szombathelyen és Oberwartban. Minden olyan

helyi

politikust

igyekeztünk

elérni,

aki

1990.

óta

tagja

volt

a

képviselőtestületeknek. A rendelkezésünkre álló listákon Szombathelyen 78, Oberwartban 65 fő szerepelt, akik közül Szombathelyen 43, Oberwartban 39 fővel készült el az interjú. Az elkészült interjúk aránya hasonló a két településen: Szombathelyen 55, Oberwartban 60 százalék. Minden kutatás esetében jelentős tényező a célcsoport hozzáállása, fogadókészsége. Esetünkben figyelembe kellett venni azt, hogy a közpolitikusokat saját képességeik, kompetenciáik okán eddig még nem kérdezték, nem vizsgálták. A személyes érintettség óvatossá, nem ritkán gyanakvóvá teszi a közszereplőket. A kutatás szokatlansága a kérdezőbiztosok munkájának növekedését eredményezte, mivel a legtöbb esetben külön magyarázatot igényelt a kutatási szándék a megkérdezettek

számára.

Kérdezőbiztosaink

külön

telefonos

megkereséssel

tájékoztatták a célcsoport tagjait a kutatás szándékairól. Mégis szinte kivétel nélkül, mindannyian igényelték a személyes beszélgetés során is a kutatás céljainak ismertetését.

Ez

tetemesen

megnövelte

a

kérdezőbiztosok

munkájának

időszükségletét. Az a tény, hogy a két városban a megkérdezettek valamivel több, mint fele válaszolt a kérdésekre, kétféle értelmezését adhatja a kutatás eredményének. Ez a számosság elegendőnek bizonyult arra, hogy kutatásunk céljait maradéktalanul megvalósítsuk. Módot ad arra, hogy a tervezett módszertani gyakorlatot kimunkáljuk. A kutatás fő célja, hogy módszert biztosítson egy hasonló témakörben szervezendő,

matematikai-statisztikai

eljárásokon

alapuló,

szélesebb

körű

következtetések levonására alkalmat adó további kutatáshoz. A közszereplők közélethez való viszonyulásának hamis megközelítését mutatja a több, mint 40 %-os elzárkózás a válaszadástól. Megítélésünk

szerint,

ha

valakit

a

kereskedelmi

marketinghez

kapcsolódó

közvéleménykutatásban kérdeznek meg, akkor szíve joga, hogy elzárkózzon. Ám, ha egy

30

közszereplőt

a

közéleti

tevékenységével

kapcsolatosan

vonnának

be

tudományos kutatásba, és ettől zárkózik el, az a közélet kultúrájára vonatkozóan is módot ad negatív következtetések levonására. Természetesen, mint minden tudományos tevékenység, a mi kutatásunk is megküzdött szervezési gondokkal. Legtöbb ilyen nehézséget a kutatásra fordítható idő folyamatos rövidülése okozta, valamint nem elhanyagolható probléma az sem, hogy

az

eredeti

elképzeléseink

szerinti

tevékenység

nem

valósult

meg

maradéktalanul. Lényegesen könnyítette volna a kutatást, ha az előzetes egyeztetéseknek megfelelően kiküldésre került volna a két polgármester által aláírt orientáló levél a célcsoport tagjai részére. Gondot okozott, hogy az osztrák oldal tükörprojektje nem indult el, ezért az eredményes kutatómunka érdekében magunkra kellett vállalnunk az ottani vizsgálatok terhét is. Azonban nem volt haszontalan ez a kényszerűségből fakadó többletvállalás, hiszen ezáltal közvetlenebb impresszióink származtak az osztrák közpolitikusok mentalitásáról, a kutatásunk egyik meghatározó célcsoportját ugyanolyan közelségből vizsgálhattuk, mint a magyar felet. Minden nehézség ellenére megállapíthatjuk, hogy kutatásunk elérte kitűzött céljait.

31

4.1. A kérdőív bemutatása A felmérés során a következő öt kompetencia területet különböztettük meg:

⇒ közszereplői feladatból és felelősségvállalásból adódó kompetencia; ⇒ szakterületi felelősségből adódó kompetencia; ⇒ szervezetműködtető (menedzsment) feladatból adódó kompetencia; ⇒ érdekképviseleti feladatból adódó kompetencia; ⇒ településfejlesztési feladatból adódó kompetencia; ⇒ információkezeléshez fűződő kompetencia; ⇒ helyi politikusi tevékenységgel kapcsolatos önfejlesztéshez fűződő kompetenciák.

Ügyeltünk arra a kérdőív megfogalmazásaiban, hogy a kérdések reflektáljanak egymásra, erősítsék vagy, ha a válasz úgy hozza, cáfolják a hipotézis megfelelő állításait. A nyitott kérdések alkalmazásával a képviselők problémaérzékenysége mellett azt is vizsgáltuk, hogy mennyire illeszkedik a deklarált ügykezelésük a gyakorlati példákhoz. Kifejezetten szerencsésnek bizonyult ezeknek a kérdéseknek a beemelése a kérdőívbe, ugyanis a megkérdezettek számos olyan javaslattal álltak elő, amelyeknek a megfontolása az önkormányzatok számára tanácsosnak mondható. Azon túl, hogy a képviselők tanúbizonyságot tehettek kreativitásukról, még arra is módot adtak ezek a kérdések, hogy felmérjük azokat a problémás területeket, amelyekre a képviselők véleménye szerint nem fordítanak elég gondot a testületek.

32

5.

Vizsgálati eredmények

Mint azt az előző fejezetben felsoroltuk a kutatás során előre meghatározott kompetencia csoportokat vizsgáltunk a két város döntéshozóinak körében, különös tekintettel a helyi politikai élet gyakorlata számára kiemelten fontos kompetencia területekre. Az értékelés megalkotása során szembekerültünk azzal a problémával, amely minden társadalomkutatásra veszélyt jelent, nevezetesen, hogy a kérdezett feltételez a kérdező részéről elvárásokat, és válaszaiban ennek akar megfelelni, még akkor is, ha ezek a feltételezett elvárások csak a kérdezett feltételezéseiben léteznek. Az a vizsgált személy, akinek a válaszaiban ez a magatartás jobban kimutatható, kevésbé a szerepével, sokkal inkább az elképzelt elvárásokkal azonosul.

5.1

Közszereplői

feladatból

és

felelősségvállalásból

adódó

kompetenciák A válaszadók relatív többsége mindkét városban úgy érzi, hogy álláspontja kialakítása során minden elérhető információt figyelembe vesz, de az így vélekedők (tehát azoké, akik saját megítélésük szerint teljesen körültekintően járnak el) aránya nagyobb Szombathelyen, mint Oberwartban. Szombathelyen ebben a tekintetben nagyon nagy a különbség az egyes képviselők önképe, és a képviselőtestület többi tagjáról alkotott ítélete között: több mint háromszor annyian vélekednek így magukról, mint politikustársaikról. Oberwartban gyakorlatilag elhanyagolható ez a különbség. A „közelállók” véleményére sokat adó képviselők aránya kisebb Szombathelyen, mint Oberwartban, de a saját- és a munkatársak gyakorlatáról kialakított képre ebben a tekintetben is érvényes az előbbi megállapítás: lényegesen nagyobb az eltérés Szombathelyen, mint Oberwartban. Ellenkező típusú összefüggés csupán a környezetből származó információk tekintetében tapasztalható: ezt az oberwartiak inkább érzik jellemzőnek saját gyakorlatukra, mint másokéra.

33

Összességében

azonban

az

oberwartiak

„önképe”

sokkal

inkább

összhangban van a képviselőtársaikról kialakított képpel, mint a szombathelyieké: (a „nem tudom” válaszok figyelmen kívül hagyásával) számított eltérések különbsége Szombathelyen 86, Oberwartban 39 pont.

1. ábra A vélemény kialakításának gyakorlata (százalék) nem tudja

10 18

37

44

minden elérhető információt, véleményt figyelembe vesz

62 23 16 23

11

28 14

8

10

10

15

14

13

10

testület

saját

saját

Szombathely

32

5

a hozzá közel állók és az érintettek körének véleménye is a hozzá közel állók véleménye a meghatározó figyelembe veszi a környezetéből származó információkat túlnyomórészt saját benyomásai alapján

testület Oberwart

A szombathelyi képviselők többsége úgy látja, hogy munkája során elsősorban szakmai alapon értelmezi saját kompetenciáját, csak „saját szakterületét érintő előterjesztéseket, javaslatokat támogat személyes szerepvállalással is, más ügyekben igazodik mások (pl. frakció, előterjesztő, opponens) állásfoglalásaihoz”. A kijáró típusú, képviselő aki „elsősorban azokban az ügyekben jár el, amelyek megoldására a választópolgárok, a helyi gazdaság szereplői hívják fel a figyelmét”, aránya is számottevő. A legkevesebben azt tartották jellemzőnek gyakorlatukra, hogy abban a frakciófegyelem lenne meghatározó („saját pártjának előterjesztéseit, javaslatait támogatja személyes szerepvállalással is, más ügyekben nem tartja fontosnak a személyes megnyilvánulást”), és nagyon ritka a túlnyomórészt „megfigyelő, és háttértevékenységet folytatók” aránya is. Az oberwartiak önképében kevésbé meghatározó a szakmai értékek szerepe, és nagyobb a politikaiaké, mint a szombathelyiekében. Összességében, az oberwarti képviselők önképe a munkastílus tekintetében is lényegesen kiegyensúlyozottabb:

34

míg körükben a legnagyobb érték 31, a legkisebb 15 százalék, addig szombathelyen 60 és 5 százalék. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy a szombathelyi kérdezettek a politika általánosan rossz megítélése miatt menekültek a másik válasz lehetőségének irányába, ugyanakkor a demokratikus működés elvi értékrendjének az oberwarti képviselők válaszai jobban megfelelnek.

2. ábra Munkastílus (százalék) szakma alapú 15

oberwart

79 60

szombathely irányított kívülről kijáró

,

2

59

28

35

63

28

oberwart szombathely

37

13

oberwart

szombathely pártkonform

sokat szereplő

5

2

49

23

86

5 31

oberwart

9 54

15

, aktív szombathely

53

9

37

megfigyelő

31

oberwart szombathely

7

33 60

a leginkább

36 33

nem választja

a legkevésbé

A megye és a város együttműködését a Markusovszky Kórház fenntartása, működtetése kapcsán a megkérdezett politikusok többsége kedvezőtlennek ítélte meg, melyet egyrészt politikai, másrészt szakmai – a kórház menedzsmentjére vonatkozó – utalásokkal indokoltak. Majdnem minden megkérdezett képviselő finanszírozási gondokra vezette vissza a megromlott viszonyt. Politikai okok között említették a kedvezőtlen jogi környezetet, tulajdonosi és működtetési viszonyokat, felelősségvállalással kapcsolatos problémákat. Többen bírálták a korszerűtlen intézményvezetést és a szakmai szempontok háttérbe szorulását. A város és megye együttműködésének elősegítése érdekében többen szorgalmazták a privatizációt, említették a közös lobbytevékenység szükségességét, illetve a jogszabályi háttér megváltoztatását.

35

A főiskola kapcsán is a legtöbben elsőként a finanszírozási kérdéseket említették. Erőteljes megoszlás látszik a válaszokból, hiszen sokan egyértelműen támogatják a főiskola fejlesztését és a város ebben vállalt közreműködését, míg mások mintha érzelmi indíttatásból helyezkednének szembe mindezzel. Ez utóbbi megállapítást támasztja alá néhány válasz, pl.: „a főiskola csak saját szempontjából fontos ügyekben kéri a város segítségét”, „a főiskola város a városban”, „a városi szerepvállalás túlzott mértékű”. Javaslatok között a legtöbben általában az egyetemmé válást szorgalmazták, míg mások utalást tettek a műszaki képzés fejlesztésének

szükségességére,

illetve

a

környezet

igényeihez

való

alkalmazkodásra. A sajtóval kapcsolatos kérdés megítélésében mutatkozik meg leginkább a képviselők megosztottsága. A „mindkét fél igényeit kielégíti a sajtó” választól a „kifejezetten támogatja a az MSZP-SZDSZ koalíció munkáját”, „nem eléggé középen helyezkedik el a média”, „szenzáció hajhász” válaszig rendkívül színes képet vázoltak fel a válaszadók. A jobbító szándékú javaslatok a „sajtó függetlenségét”, „objektivitását”, „több oknyomozó lokális hír közzétételét”, illetve „kiegyensúlyozott tájékoztatást” céloztak meg.

36

5.2. Szakterületi felelősségből adódó kompetenciák A megkérdezés során a válaszadók huszonöt szakterületről mondták meg, hogy saját megítélésük szerint mennyire értenek hozzá. (ábra a következő oldalon) A válaszokat százfokú skálán fejeztük ki, amely akkor érné el maximumát, ha az adott szakterületen mindenki „biztonságosan mozogna”, és akkor lenne nulla, ha mindenki azt mondaná róla, hogy egyáltalán nem ért hozzá. A szombathelyiek a szervezéshez, vezetéshez, és a művelődéshez értenek a leginkább, és a portfolió-kezeléshez, a katasztrófa- és tűzvédelmi kérdésekhez a legkevésbé. Ez az eredmény azért sem meglepő, mert ha megnézzük a szombathelyi képviselők rekrutációját, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy szép számban akadnak köztük bölcsész diplomával rendelkező szakemberek. A két település szakmai kompetenciái közötti különbség a leginkább abban ragadható meg, hogy Oberwartban – saját véleményük szerint - jobban értenek a gazdálkodással kapcsolatos ügyekhez (költségvetés, vagyongazdálkodás, portfoliókezelés, beruházás, pályázatok, projektmenedzsment), valamint a sporthoz, míg a szombathelyiek képzettebbek a művelődés, az oktatás, valamint a településtervezés, -fejlesztés, és a területfejlesztés területén. Ennek a különbségnek valószínűleg oka az is, hogy a két város mérete lényegesen eltérő, illetve a fejlesztéspolitika döntéshozó és végrehajtó szervezetrendszere eltérően működik a két országban. Szombathely

képviselői

a

város

méreténél

fogva

kötelesek

térségi

összefüggésekben gondolkodni. Egy oberwarti képviselő ezeket a döntéseket jobbára a tartományi parlament és kormány intézkedései révén éli meg. Mindent egybevetve az oberwartiak valamelyest képzettebbnek ítélték magukat, mint a szombathelyiek: a huszonöt szakterület mutatói alapján számított átlag Oberwartban 59 pont, Szombathelyen 55 pont.

37

3. ábra Szakmai kompetenciák (százfokú skála) 76 75

szervezés, vezetés művelődés

58

oktatás

58

74 66

60

környezetvédelem, természetvédelem költségvetés

77

64 66 63

közlekedés beruházás

73

60

lakásgazdálkodás

58 59

pályázatok, projektmenedzsment

58 42

területfejlesztés

57

sport

57 41

településtervezés, -fejlesztés

72

57

kommunális ellátás

69 83

56 49

szociális ellátás

55 58 55

közigazgatási jog vagyongazdálkodás

70

54

esélyegyenlőség

58

51 53 50

közbiztonság 45

fenntartható fejlődés egészségügy

50 59

49

építészet

45 48

más jogi területek

48

portfolió kezelés

35

55 54

37

katasztrófavédelem tűzvédelem

65

41

30

Oberwart 56

Szombathely

Azokon a területeken, amelyekhez nem értenek, a szombathelyi politikusok többsége pártoktól független szakértők véleményére támaszkodik, de az ilyenek aránya ennek ellenére kisebb, mint Oberwartban. A

frakcióálláspont

képviselete

Szombathelyen

a

válaszadók

több

mint

egynegyedénél játszik szerepet, Oberwartban csupán minden hatodiknál. Ez összhangban van a munkastílusra vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal, de egyben árnyalja is azokat. Szembetűnő, hogy a választópolgárok és a helyi gazdaság szereplőinek véleményét fele annyi szombathelyi képviselő veszi figyelembe, mint az oberwartiaknál. 38

Szombathelyen ez a legkisebb értéket eredményezte, ami a választópolgárok szemszögéből nem feltétlenül nyerhet pozitív megítélést. Az előzetes egyeztetés gyakorlata számottevően kisebb mértékűnek mutatkozik az oberwarti megkérdezettek körében, mint a szombathelyieknél. A csaknem ötszörös eredmény azt sugallja, hogy – összhangban a frakció álláspont figyelembevételével – Szombathelyen nagyobb a stratégiai tervezés, együttműködés a képviselők között, legalábbis a saját pártjukat illetően.

4. ábra Azokon a területeken, amelyekhez egyáltalán nem ért, milyen tényezők alapján dönti el, hogy mire szavaz (százalék) 5 23 29

előzetes egyeztetés vagy stratégiai megfontolások alapján

14 a választópolgárok,a helyi gazdaság szereplőinek véleményét 35 50

a területen szakértők álláspontját veszi figyelembe a frakcióálláspontját képviseli

28 16 Szombathely

Oberwart

39

5.3.

Szervezetműködtető

(menedzsment)

feladatból

adódó

kompetenciák Ami az önkormányzati intézményrendszer vezető munkatársainak kiválasztási szempontjait illeti, ismét megerősítést nyer az, hogy a szombathelyiek igencsak nagyra értékelik a szakmai kompetenciát. A felsorolt tíz tényező közül emellett a problémamegoldó- és a szervező képességet ítélik nagyon fontosnak. Oberwartban is a szakmai tapasztalat a legfontosabb, de ők - akárcsak más kérdések esetében, ezúttal is - lényegesen kiegyensúlyozottabban vélekednek a különféle tulajdonságok relevanciájáról. Megdöbbentő és a magyar politikai élet önmagából kifordult állapotát jellemzi, hogy a választók bizalmából képviselői tisztséget betöltő városi képviselők a gyakorlatban a pártlojalitást, a személyes ismertséget a meghatározó szakmai tapasztalatnál, illetve a problémamegoldói és szervezői képességnél fontosabbnak ítélik, ugyanakkor elméleti megközelítésben pontosan ismerik a helyes hozzáállást. Ehhez képest az oberwarti képviselők válaszai jóval kiegyensúlyozottabb és reálisabb képet mutatnak. Általánosan megállapítható, hogy a képviselők gondolkodásában a pártkötődésnek nagyobb

a

jelentősége,

mint

a

kapott

feladatuk

ellátásához

szükséges

képességeknek, de megjegyzendő, hogy az oberwarti képviselői válaszokban egészségesebb arányok figyelhetők meg. A kapott kép azt igazolja, hogy a magyar politikai gyakorlat szerint már a jelölés során is a pártkötődés dominál, azaz erősebben köti a képviselőjelöltet, majd később a képviselőt, mint a választópolgárok érdekeinek képviselete. Az oberwarti megkérdezettek válaszaiból ugyanezt ilyen magas arányokban nem lehet megállapítani, ebből pedig az következik, hogy a választópolgár - párt– képviselő relációt a két politikai kultúra egymástól gyökeresen eltérően kezeli. Kimondható, hogy ez az egyik leghangsúlyosabb torzulása a rendszerváltás utáni magyar politikai életnek. Ha értékének megfelelően kezeljük a képviselő párthoz tartozásának fontosságát, akkor belátjuk, hogy a működőképesség szempontjából, az egységes fellépés szempontjából, a döntések kiérlelése szempontjából ez egy rendkívül fontos

40

reláció, de semmiképpen nem előzheti meg azt a tartalmi kapcsolatot, ami a képviselőt a választóhoz köti.

5. ábra Az önkormányzati intézményrendszer vezető munkatársainak kiválasztási szempontjai (ranghelyek átlaga)

meghatározó szakmai tapasztalat

3,0

problémamegoldó képesség

3,0

szervezői képesség önállóság innovatív személyiség érdekérvényesítés képessége diplomáciai képesség helyismeret személyes ismertség pártlojalitás

3,3

4,2 5,2 4,7 5,4 5,2

Szombathely

5,5 6,1 5,8

Oberwart

6,6

6,0 6,0 5,4

6,5

6,0 5,7

7,6 9,0

A vizsgálat során képzeletbeli feladat formájában biztosítottunk lehetőséget a kérdezetteknek arra, hogy a tervezett évi költségvetési forráson felül rendelkezésre álló összeget (Szombathelyen 100 millió forint, Oberwartban 1 millió euró) saját belátásuk szerint osszanak el. Szombathelyen az egészségügy, Oberwartban a szociális ellátás működési kiadásaira fordítanák a legnagyobb részt. Az egészségügy területén a válaszadók többsége műszerbeszerzésre és kisebb része az egészségügyi alapellátás javítására illetve a háziorvosi rendelők felújítására fordítaná a fennálló összeget. Szombathelyen a válaszadók háromnegyede jelölt meg olyan célt, amely nem szerepelt a konkrétan megnevezett hat között, és ezekre az összes forrás egyharmadát fordítanák. Minden negyedik megkérdezett említette az oktatást, köztük minden ötödik konkrétan megjelölte a Főiskola egyetemmé alakítását. Tekintettel az interjútechnika (konkrétan nem ellenőrizhető) hatására, az oktatás tekinthető a leginkább forráshiányosnak ítélt területnek. Minden ötödik

41

szombathelyi a közút-hálózat fejlesztését említette, és további 7 százalék utalt általában az infrastruktúra fejlesztésére, és két-két válaszban (5-5 százalék) utaltak a játszóterek építésére, a gazdaságfejlesztésre és európai uniós pályázatok önrészére. A

megkérdezettek

környezetfejlesztésre, hulladékgyűjtés

azon

feltételeinek

az

összes

belül

is

forrás

zöldterületek

kialakítására,

egytizedét

fordítanák

fejlesztésére,

köztisztaság

szelektív

megőrzésére,

környezetkímélő beruházások finanszírozására. A környezetfejlesztéshez hasonlóan a szociális ellátás területéhez szintén a források majdnem egytizedét rendelték hozzá a megkérdezettek, mely összeg nagy részét lakhatási és szociális ellátás támogatására fordítanák. A kultúra területén kiemelt prioritásként szerepelt a színházépítés, minden ötödik megkérdezett képviselő saját színház építését említette, és csak néhányan beszéltek egyéb kulturális rendezvények támogatásáról. A sporthoz és a civil szervezetekhez a felosztható forrás 5-5 százalékát rendelték a válaszadók, az előbbi területen a képviselők fele a diáksportot emelte ki, mint támogatandó területet, illetve harmada a tömegsportot és az utánpótlást támogatná. Az osztrák fél valamivel kevesebb területet jelölt finanszírozásra. A rendelkezésre álló többletforrást idősek otthona építésére, munkahelyteremtésre, civil szervezetek támogatására, környezeti- közlekedésfejlesztési beruházásokra fordítanák. A felsorolt öt önkormányzati funkció (költségvetési forrás biztosítása, technikai feltételek biztosítása, ellenőrzés, igénybevevők elégedettségének biztosítása, aktív részvétel a belső működtetésben) közül a képviselők szerint az a legfontosabb, hogy biztosítsa a szervezet működéséhez szükséges költségvetési forrásokat. Oberwartban is ez a legfontosabb, de abszolút értelemben kisebb a súlya. A funkciók sorrendje egyéb tekintetben is lényegében megegyezik, de Oberwartban ebben a tekintetben is kisebbek a különbségek. A legnagyobb különbség a helyi politikusok „ügyfélcentrikus” attitűdjének, és a szabályszerű működés jelentőségének értékelésében van. Előbbi relatív súlya lényegesen nagyobb Szombathelyen, az utóbbié pedig Oberwartban. Ez jelzi, hogy az oberwarti felfogás közelebb van a klasszikus demokrácia modellhez, mely szerint a politika a feltételek megteremtéséért, a szabályszerű

42

működésért, míg az autonóm szervezetek menedzsmentje ettől elkülönülve, a tényleges napi gyakorlatért, ezen belül az igénybevevők elégedettségéért felel.

Megállapítható, hogy mindkét célcsoport esetében bizonyos szereptévesztés figyelhető meg, de ez a magyar oldalon sokkal nagyobb mértékű.

6. ábra Az önkormányzat legfontosabb funkciója (ranghelyek átlaga)

1,7

biztosítani a szervezet működéséhez szükséges költségvetési forrásokat

2,4 2,4

biztosítani a szervezet szolgáltatásait igénybe vevők elégedettségét

3,5 3,4 3,2

aktív részvétellel biztosítani az intézmény, szervezet működését figyelemmel követni a jogszabályok betartását és a fenntartó elvárásainak teljesítését

3,6 2,6

gondoskodni a szervezet megfelelő elhelyezéséről, technikai és személyi feltételeiről

A

tervezett

évi

költségvetési

Szombathely Oberwart

3,6 3,1

forráson

felül

rendelkezésre

álló

összegből

(Szombathelyen 100 millió forint, Oberwartban 1 millió euro) Szombathelyen az egészségügy, Oberwartban a szociális ellátás működési kiadásaira fordítanák a legnagyobb részt. Szombathelyen a válaszadók háromnegyede jelölt meg olyan célt, amely nem szerepelt a konkrétan megnevezett hat között, és ezekre az összes forrás egyharmadát fordítanák.

43

Minden negyedik (25 százalék) megkérdezett említette az oktatást, köztük minden ötödik konkrétan megjelölte a Főiskola egyetemmé alakítását. Tekintettel az interjútechnika (konkrétan nem ellenőrizhető) hatására, az oktatás tekinthető a leginkább forráshiányosnak ítélt területnek. Minden ötödik (20 százalék) szombathelyi a közút-hálózat fejlesztését említette, és további 7 százalék utalt általában az infrastruktúra fejlesztésére, és két-két válaszban (5-5 százalék) utaltak a játszóterek építésére, a gazaságfejlesztésre és európai uniós pályázatok önrészére. 7. ábra Hiányok a működési költségekben (100 egységnyi többletforrás felosztásának átlaga) 26

egészségügy

17 10

környezetfejlesztés

18 9

szociális ellátás

21 Szombathely

15 5

sport

15 5

civil szervezetek

egyéb cél

44

Oberwart

8

kultúra

12 36 3

5.4. Érdekképviseleti feladatokból adódó kompetenciák A szombathelyi várospolitikusok szerint döntéseik során a képviselőknek elsősorban a város, a választópolgárok érdekeit kell szem előtt tartaniuk, és a legkevésbé a pártok, valamint az egyes képviselők érdekeit kell szolgálnia. Az előző kérdésekre adott válaszok figyelembevételével ez a vélekedés megint jelzi, hogy a feltételezett elvárások vezérelték a válaszokat. A város és a polgárok érdekei az oberwartiak szemében is fontosak, de ők ideális esetben kiegyenlítettebbnek látják az egyes tényezők szerepét. A két településen a variancia-analízis tanúsága szerint a város, a választópolgárok, a pártok, az egyes választókerületek és a bizottságok súlyának megítélésében szignifikáns a különbség. További jelentős ellentmondás, hogy a megkérdezett szombathelyi képviselők a kisember indulatával helyezik kívül magukat azokon a testületeken, amelyeknek egyfelől tagjaik, másfelől pedig az indulataiknak célpontjai. Elkülönül a döntéshozatalkori viselkedésük a vélt elvárásoknak megfelelő válaszaiktól. Elvben tudja a képviselő, hogy a város és a választó érdekeinek kellene érvényesülni a döntéshozatalban, mégis a párt és a frakciói intenciói szerint szavaz. Amennyiben a párt érdekeinek érvényesülését tartja fontosnak, akkor azt az előző kérdésre adott válaszában vállalni kellett volna.

45

8. ábra Mely érdekcsoportok érdekei érvényesüljenek az önkormányzat döntéseiben (százfokú skála) 88

64

87

59 69

a közgyűlés

54 60 56

49

55 52

a pártok

20

66

56

51 45

66

58

54

43

Szombathely Oberwart

Ami a ténylegesen érzékelt helyzetet illeti, a szombathelyiek úgy érzékelik, hogy a döntésekben a pártok és frakciók akaratának van a legnagyobb szerepe, és a város, valamint a választópolgárok érdekei érvényesülnek a legkevésbé. A sorrend lényegében ellentétes az ideálissal. A kétféle sorrend Oberwartban is különbözik, ha nem is olyan látványosan, mint Szombathelyen. A legfontosabb eltérés az egyes képviselők szerepének megítélésében van. Ha a két várost hasonlítjuk össze, Szombathelyen a pártok, illetve a frakciók, Oberwartban pedig az egyes képviselők befolyása a legnagyobb, és ez mindkét politikusi kör véleménye szerint távol esik az ideális helyzettől. Ami az erőcsoportok érdekeinek érvényesülését illeti, a két város között a frakciók, a pártok, a választópolgárok, a közgyűlés és a bizottságok szerepének megítélésben van szignifikáns különbség. Ezek a különbségek azonban kisebbek, mint az ideális működés esetében.

46

9. ábra Mely érdekcsoportok érdekei érvényesülnek az önkormányzat döntéseiben (százfokú skála) a pártok

77

55

a frakciók

77

57

a közgyűlés

62

46

a polgármesteri hivatal

60 57

egyes képviselők

60 55

a bizottságok egyes választókerületek

53 50

az önkormányzat intézményei

52 48

a város a választópolgárok

Az

érdekegyeztetésről

37

lényegesen

74 68

60

54

Szombathely 58

Oberwart

szkeptikusabban

vélekednek

az

oberwartiak, mint a szombathelyiek. Ez tulajdonképpen összhangban van azzal a gyakorlatukkal, hogy az ismeretlen területen történő döntéshozatalban kevesebb a súlya az előzetes stratégiai egyeztetéseknek. (Vö.: 4. ábra.) Nyilvánvalóan szerepet játszik

az

érdekegyeztetés

fontosságának

elismerésében

a

szombathelyi

képviselőknél az is, hogy nagyobb lélekszámú a közgyűlés, több érdek, vélemény jelenik meg a folyamatban, és ez önmagában kényszerítő erőként hat. Feltűnő, hogy a létszámbeli különbözőségek dacára csaknem teljesen azonos mértékű azon képviselők száma, akik szükségtelennek ítélik az érdekegyeztetést mindkét városban.

47

10. ábra Az érdekegyeztetési fórumok megítélése (százalék) 19

51

45

32 19

48

12

11

5

6

Szombathely

Oberwart

a korrekt partnerség nélkülözhetetlen eszköze a korrekt partnerség egyik eszköze időnként hasznos lehet csak a demokratikus működés látszatát szolgálja szükségtelen

5.6. Településfejlesztési feladatokból adódó kompetenciák

Ennél a kérdésnél módot adtunk a megkérdezetteknek arra, hogy támogatási lehetőséget adjanak általuk fontosnak ítélt területek számára. Szombathelyen a fejlesztendő területek közül első helyre tették az infrastruktúrafejlesztést, azon belül is a közlekedés fejlesztését emelték ki, mint fő prioritást, illetve a kommunális ellátást. Mint már korábbi kérdésekben is, itt is fontos fejlesztendő területként említették az egészségügyi intézmények korszerűsítését, valamint az alapellátás javítását. A megnevezett fejlesztendő területek majdnem egynegyedét teszi ki az oktatás és kultúra, és többször felmerül a munkahely teremtés és tömegközlekedés problémájának megoldása, illetve a turizmus és város image javítása. Egyöntetűen elégedettek a megkérdezett személyek a város szociális ellátásával, többen megfelelő színvonalúnak ítélték meg Szombathely közbiztonságát, illetve a zöldterületek állapotát. Szombathelyen a fiatalok számára biztosítandó bérlakásokat ítélték a leginkább támogatandó feladatnak a válaszadók. Az egyéb válaszok közül ismét az úthálózat fejlesztését említették a legtöbben, ezúttal a konkrétan felsorolt lehetőségek között szerepelt az oktatással összefüggő cél is. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az ajánlott fejlesztési célok közül legtöbb támogatást kapott lakáshoz juttatási program mellett ugyanannyit fordítanának a képviselők az általuk megjelölt, az ajánlati listában nem szereplő, egyéb célokra. Ezen egyéb célok között kiemelkedő jelentőségű az utak állapotának fejlesztése mellett a színház, a parkolók, gyermekintézmények létrehozása. Szembeötlő, hogy a szombathelyi megkérdezettek számára a felkínált válaszok mennyire nem fedték le a válaszadók fejlesztésről alkotott elképzeléseit. Ez mutathatja egyrészt azt, hogy mennyire nincs konszenzus a fejlesztés lehetséges fókuszait illetően, másrészt dicsérheti a válaszadók kreativitását. A

mindkét

településen

felsorolt

célok

tekintetében

érzékelhetők

a

különbségek. Szombathelyen nagyobb súllyal szerepel a fiatalok bérlakás ügye és a kórház fejlesztése, mint Oberwartban, ahol nagyobb a relatív jelentősége a

49

közbiztonságnak és a nemzetközi kapcsolatoknak (ez utóbbi súlya – legalábbis ami a cél ráfordítás oldalát illeti - gyakorlatilag jelentéktelen Szombathelyen). Feltűnő, hogy a főiskola, amely Szombathelyen van, képzési kínálatának fejlesztése rendkívül alacsony támogatottságot kapott a szombathelyi képviselőktől, még az oberwartiakénál is kevesebbet. Ennek ellentmondani látszik, hogy a főiskola kapcsán az egyetemmé válást – korábbi kérdésekben adott válaszokban – többen is szorgalmazták. A két megközelítés különbözősége arra utal, hogy az egyetemmé válás presztízs okokból fontos, míg a képzési kínálat fejlesztése inkább munkaerő piaci igényeket elégít ki.

11 ábra Fejlesztési

preferenciák

Szombathelyen

(100

egységnyi

felosztásának átlaga) fiatalok számára bérlakások

15

Fő tér felújítása

12

Markusovszky kórház

12

termálfürdő

10 8

ipari park 7

idegenforgalom főiskola képzési kínálata

5

parkok

6

közbiztonság

3

köztisztaság

3

sportcsarnok építése nemzetközi kapcsolatok egyéb

50

3 1 15

többletforrás

12. ábra Fejlesztési preferenciák Szombathelyen és Oberwartban (100 egységnyi többletforrás felosztásának átlaga) fiatalok számára 12

kórház fejlesztése

8 7

idegenforgalom

8

főiskola képzési kínálata

5 6 6

parkok

5 3

közbiztonság nemzetközi kapcsolatok

15

10

bérlakások

11 Szombathely

1 7

Oberwart

A regionális szerepkör növelésének elengedhetetlen feltételeként említették a – mind a vasúti, mind pedig a közúti – közlekedési infrastruktúra fejlesztését. Szombathely közlekedés-földrajzi helyzetének javítása érdekében többen az É-D-i összekötő utak megépítését, valamint a vasúthálózat és a repülőtér fejlesztését preferálták. A város regionális szerepkörét illetően többen, mint kulturális, idegenforgalmi és oktatási központként tudnák elképzelni a megyeszékhelyt. Sokan említették a kultúra területén a városi színház alapítását, az oktatáson belül a főiskola egyetemmé válását, illetve a szakképzés fejlesztését, az idegenforgalom területén a termálfürdőfejlesztést, nagy rendezvények, fesztiválok támogatását. Az együttműködés szempontjából jelentős kérdés volt a határ menti fekvés lehetőségeinek megítélése. A földrajzi közelség magától értetődően kínálja a kooperáció lehetőségét, azonban ennek felismerése és stratégiai kidolgozása már más képet is mutathat az elemzők számára. Városaik fejlődése szempontjából azok határ menti fekvésének hatását mindkét helyen kedvezőnek ítélik, de az oberwartiak véleménye még inkább egyértelműen pozitív. Ebben a magyar oldalon bizonyára az játszik szerepet, hogy az országos

51

területfejlesztési források regionális felosztása az „elmaradott Kelet” és „fejlett Nyugat” szembeállítása alapján működik 1997 óta. Némi derültségre adhat okot a 2%-nyi szombathelyi képviselő véleménye, akik állításuk szerint nem tudják megítélni a kérdést.

13. ábra A város határ menti fekvése szerepének megítélése (százalék) 2

40

nem tudja 74

teljes mértékben kedvező hatású inkább kedvező inkább kedvezőtlen

50

24 7

3

Szombathely

Oberwart

Szombathelyen a közös infrastruktúra, a közös gazdaságfejlesztés és az oktatás tekintetében ítélik a legtöbben szükségesnek a két település közötti együttműködést.

Kevesebben

látják

szükségesnek

a

kooperációt

az

egészségügyben és a kultúrában, más területeket pedig csak elvétve említettek. Az együttműködési lehetőségeket Oberwartban is hasonlóan ítélik meg, az egyetlen kivétel a „testvérvárosi kapcsolatok”, amire lényegesen nagyobb az igény ott, mint Szombathelyen.

52

A szombathelyiekre jellemző szkepticizmus akadálya a testvérvárosi kapcsolatokból fakadó fejlesztési lehetőségeknek, ugyanakkor ellentmond Szombathely tényleges partnerpolitikájának, hiszen tucatnyi testvérvárossal rendelkezik. Ellentmondásosnak tűnik, hogy a számos testvérvárosi kapcsolattal rendelkező Szombathely képviselői kevésbé ítélik fontosnak a partneri együttműködést, míg a mindössze egyetlen ilyen szerződéssel rendelkező Oberwart képviselői számára ez a partnerség sokkal fontosabb.

14. ábra A határmenti együttműködés kívánatos területei (százalék) 93

közlekedési infrastruktúra-fejlesztés

54 86

gazdaságfejlesztés

46 60

oktatás

44 30

egészségügy

28 28

kultúra

26 9

katasztrófavédelem

sport

testvérvárosi kapcsolatok

15 5 18 Szombathely

5 44

Oberwart

53

Ami az együttműködés megvalósíthatóságát illeti, mindkét városban általában optimisták a válaszadók. Oberwartban

általában

együttműködésének

lényegesen

lehetőségeit,

kedvezőbben a

ítélik

szombathelyiek

meg

a

minden

két

város

tekintetben

szkeptikusabbak, de különösen igaz ez a két város közös egészségügyi fejlesztéseire vonatkozó várakozásokra. Statisztikai értelemben csak azokról a területekről lehet beszélni, amelyeket sokan ítélnek szükségesnek, így akik például Oberwartban az oktatási, egészségügyi és kulturális együttműködést tartották kívánatosnak, mindannyian egy-két éven belül megvalósíthatónak ítélték a kooperációt az említett szakterületeken.

15. ábra A határmenti együttműködés megvalósítható területei (százalék) közlekedési infrastruktúrafejlesztés

55 95 65

Szombathely

gazdaságfejlesztés

79

Oberwart

81 oktatás

100 50 egészségügyi

100 77 kultúra

100

működő testvérvárosi kapcsolatok

54

94

5.6 Információkezeléshez fűződő kompetenciák Az információ hatalom. Ez az elkoptatott közhely fokozottan igaz a közpolitika területén. A

szombathelyi

képviselők

elsősorban

személyes

utánajárás

alapján

tájékozódnak a helyi önkormányzati ügyekben és a hivatalos önkormányzati dokumentációnak csak másodlagos szerepe van ebben a tekintetben. Az oberwarti képviselők számára közel azonos a súlya ennek a két forrásnak. A fontossági sorrendben Szombathelyen ezeket a helyi média és a választók követik, míg Oberwartban ezeknél fontosabb az internet és az országos média. Ezeken kívül Oberwartban a választók is valamivel fontosabb tájékozódási forrás, mint a pártvonal. Elgondolkodtató, hogy valóban ennyire kevéssé veszik-e igénybe a képviselők a tájékozódásban a pártjuk információit.

16. ábra A tájékozódás forrásai (ranghelyek átlaga)

személyes utánajárás

hivatalos önkormányzati dokumentáció

helyi média

2,5 3,8 4,2 3,7 5,1 6,1 6,0

választók

internet

7,3 6,1 5,1 6,8 6,7

pártvonal

országos média

Szombathely Oberwart

6,9 5,2

55

Az információtechnológia eszközeinek használata jól árnyalt képet ad arról, hogy mennyire igyekeznek lépést tartani a képviselők a kor követelményeivel. Szombathelyen és Oberwarban egyaránt a mobiltelefon a leggyakrabban használt információtechnológiai eszköz, ezeket minden nap használják a képviselők. Ezt Szombathelyen a számítógép, a televízió és az internet követi: hetente átlagosan hat napon használják a válaszadók. Az oberwarti képviselők valamivel ritkábban (átlagosan hetente ötször) ülnek a számítógép és az internet elé. Az e-mailt hetente öt napon használják mind a két helyen. A fénymásolás ugyanilyen gyakori Szombathelyen, míg Oberwartban mindössze heti 2-3 alkalommal kerül erre sor. Mindazonáltal megállapítható, hogy a papír alapú információk korszaka korántsem járt le. A fax mára némiképp háttérbe szorult, hetente 2-3-szor adnak, illetve kapnak információt ezen a csatornán. 17. ábra Információtechnológiai eszközök használatának gyakorisága hetente (átlagok) 6,5 6,9

mobiltelefon számítógép

5,2

6,2 6,3

televízió internet

5,1 5,3 5,2

e-mail fénymásoló fax

56

6,2

2,6 3,5 3,1

5,1

6,0

Szombathely Oberwart

Az információ-technológiai eszközök használatát sokkal fontosabbnak tartják Szombathelyen,

mint

Oberwartban.

A

szombathelyi

képviselők

négyötöde

alapvetőnek nevezte ezek használatát, további egyötödük pedig fontosnak. Ezzel szemben az oberwarti politikusok 3 százaléka kifejezetten szükségtelennek tartja ezeket, 8 százalékuk szerint nem fontosak, további egytizedük pedig úgy véli, hogy (a feltételrendszer hiányosságai miatt) ez kevésbé fontos. Négy-négy tizedük viszont fontosnak, illetve alapvetőnek tartja az információtechnológiai eszközök használatát.

18. ábra Vélemények az információ-technológiai eszközök használatának fontosságáról (százalék) 21

3 8 11 szükségtelen 38

nem fontos kevésbé fontos fontos

79

alapvető

40

Szombathely

Oberwart

57

Az intranetet a szombathelyiek 93 százaléka, az oberwartiaknak pedig nyolctizede használná az önkormányzatánál, ha ez támogatná a képviselői munkát.

19. ábra Használná-e az intranetes információs rendszert, ha az önkormányzatánál ez támogatná a képviselői munkát? (százalék) 2 5 20

nem tudja nem használná használná

93 80

Szombathely

Oberwart

A szombathelyiek és az oberwartiak egyaránt kevesebb képviselőtársukról feltételezik, hogy használná az intranetet, mint ahányan a valóságban erre vállalkoznának. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nem igazán ismerik egymás információtechnológiai ismereteit és használati gyakorlatát. A szombathelyi képviselők 79 százaléka véli úgy, hogy a képviselők használnák a belső hálózatot, ha az lenne, az oberwartiaknak pedig héttizede.

58

20. ábra A képviselők többsége használná-e az intranetes információs rendszert, ha az önkormányzatánál ez támogatná a képviselői munkát? (százalék) 9 12

31

nem tudja nem használná használná 79 69

Szombathely

Oberwart

59

5.7. Helyi politikusi tevékenységgel kapcsolatos önfejlesztéshez fűződő kompetenciák

A szombathelyiek többsége legalább negyedévente részt vesz valamilyen konferencián, további egyötödük pedig félévente. Az oberwartiak lényegesen ritkábban járnak konferenciákra. Szembeötlő mentalitásbeli különbséget tükröz az a vizsgálati eredmény, mely szerint az oberwartiak inkább a képzésüket helyezik előtérbe, szemben a szombathelyiek konferencia orientáltságával.

21. ábra Részvétel tudományos konferenciákon (százalék) 10 15

negyedévente vesz részt félévente

57 23

évente 21 21

ritkábban egyáltalán nem vesz részt konferenciákon

10 5 7

31

Szombathely

Oberwart

A szombathelyiek más tekintetben is nagyobb hangsúlyt fektetnek szakirányú ismereteik bővítésére: a megkérdezettek 84 százaléka számolt be arról, hogy képezte magát valamilyen módon. Oberwartban ez az arány csupán 49 százalék.

60

Azokon

a

szakterületeken,

amelyeken

kevésbé

otthonosan

mozognak,

a

szombathelyi képviselők elsősorban a polgármesteri hivatal és a professzionális szakértők véleményére támaszkodnak. Az oberwartiak körében a szakmai jellegű tájékozódás a meghatározó: közülük csaknem

mindenki

igénybe

veszi

szakértő

segítségét,

és

háromnegyedük

szakkönyvekből is tájékozódik. Szervezett képzést körükben négyszer annyian igényelnek, mint Szombathelyen.

22. ábra Milyen forrásból tájékozódik a kevésbé ismert szakterületeken? (százalék) 74

polgármesteri hivatal köztisztviselőitől

47 64

professzionális szakértőtől

92 52 50

képviselőtársaitól

48

szakkönyvekből

76 40

meglévő ismereteimre támaszkodva

szervezett képzésben

Szombathely Oberwart

58 10 42

61

A szombathelyiek más tekintetben is nagyobb hangsúlyt fektetnek szakirányú ismereteik bővítésére: a megkérdezettek 84 százaléka számolt be arról, hogy képezte magát valamilyen módon. Oberwartban ez az arány csupán 49 százalék. A szombathelyiek 44 százaléka publikál valamilyen formában szakterülete, illetve önkormányzati tevékenysége témaköreiben. Oberwartban valamelyest kisebb azoknak a válaszadóknak az aránya, akiknek megjelennek írásai.

23. ábra Publikál-e a szakterülete, illetve önkormányzati tevékenységének témakörében? (százalék)

56 71

nem igen

44 29

Szombathely

Oberwart

Ami a továbbképzési igényeket illeti, a szombathelyiek közül az önkormányzati gazdálkodást említették a legtöbben, a többi terület iránti igény intenzitása többékevésbé azonos, a legkevésbé az információs technológiával összefüggő ismeretek gazdagítása vonzza a képviselőket. Az oberwartiak körében nincs a szombathelyiez hasonlóan kiemelkedő igény egyetlen ismeret-típus iránt sem, az ottaniakat az idegen nyelv tanulás vonzza a leginkább.

62

Az eredmény azt mutatja, hogy jó közelítéssel egyenletes eloszlású a különböző területeken

szervezendő

képzések

iránti

igény.

Ez

érthető,

hiszen

a

képviselőtestületekben rendkívül szerteágazó képzettséggel, tapasztalattal, ebből adódóan képzési igénnyel rendelkező képviselők működnek.

24. ábra Mely területeken kellene az önkormányzati képviselőknek továbbképzésben részt venniük? (ranghelyek átlaga) önkormányzati gazdálkodás

Szombathely

2,9 5,3

EU ismeretek (intézményrendszer, NFT)

5,0 5,1 5,1

településfejlesztés

idegen nyelvismeret

5,6 5,6 3,9 5,7

településmenedzsment

várostervezés

területfejlesztés

projektmenedzsment civil szervezetek szerepe a település életében ICT ismeretek

Oberwart

6,5 6,1 4,7 6,2 5,5 6,4 5,3 6,6 6,3 7,1 6,5

63

6. Képzési

szükséglet

meghatározása

a

vizsgálat

eredményei alapján A vizsgálat hipotéziseinek megfogalmazása során is jól látható volt, hogy a választott képviselők, mint politikai döntéshozók, a képzés tekintetében is különleges célcsoportot alkotnak. Egyfelől

véletlenszerűen

szerteágazó

képzettséggel,

kompetenciákkal

rendelkeznek, másfelől erőteljes mértékben lekötött minden olyan idejük, ami képzésre is fordítható lenne. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a tudatállapot, ami a

döntéshozói

pozícióval

óhatatlanul

együtt

jár,

nevezetesen

a

hatalomközeliségből fakadó mentalitás, nem engedi meg, hogy vállalja a hozzá nem értés, a kompetenciahiány beismerését. Éppen

ezért

a

rendszeresen

szervezett

döntéshozói

ismeretfrissítés

gyakorlata mentesítené a közpolitikusokat ettől a tehertől. Ugyanakkor módot is biztosítana a folyamatos önképzésre. A tervbe vehető képzési rendszer mindenképpen tartalmazza a távoktatás előnyeit, valamint a kimenetel szempontjából rendkívül fontos, klasszikus kompetencia – kurzus elemeit, amelyek alapján a képzés igénybe vevője mentesül a szervezési kötöttségek alól, a csoportban történő képzés nehézségeitől, a hagyományos „iskolapados” képzési formától. Mindazonáltal nem hagyható figyelmen kívül a gazdaságban már jól bevált tréning módszer alkalmazása sem. A vizsgálat egyértelműen rámutatott arra, hogy a szombathelyi megkérdezettek körében megfelelő fogadókészség ismerhető fel. Hasznos volna ezt a helyes irányultságot mielőbb kiaknázni. Ehhez elsősorban arra volna szükség, hogy a célcsoport várakozásaival mind tartalmában, mind módszereiben, összhangban lévő képzési kínálat álljon rendelkezésre. Összegzett

eredményeink

alapján

az

igénybe

vevők

önkéntes

választására épülő, modulrendszerű képzési programokat tartalmazó, flexibilis kompetencia kurzus rendszer felépítése célszerű, amelynek alapvető elemei a következők lehetnének: 64

•

közszereplői feladatból és felelősségvállalásból adódó kompetenciák

Ez az a terület, amelyre szorítkoztak az eddigi szórványosan fellelhető képzések, amelyeket leginkább a választási időszakokban szerveztek a különböző politikai pártokhoz kapcsolódó tanácsadói szervezetek. Ezek a képzések rendszerint a politikai kommunikáció, a protokoll, az etikett szabályait helyezték a középpontba. Mindezek jelentőségét nem csökkentve, vizsgálatunk

eredményei alapján fontosnak

munkamódszerekről,

a

politikai

tartjuk,

felelősségvállalás

hogy etikai

a

politikusi

normáiról,

a

döntéshozói magatartás lehetséges következményeiről is szóljon az e kompetenciakörben szervezendő kurzus.

•

szakterületi felelősségből adódó kompetenciák

Semmiképpen nem elégedhetünk meg a képviselők civil életből magukkal hozott szakmai ismereteivel. Vizsgálatunk egyértelműen bizonyítja, hogy Szombathelyen leginkább egy az önkormányzati költségvetés témakörével foglalkozó kurzus fejlesztésére volna szükség. Ez olyan alap, amelyre nem csak az egyes képviselőknek, de a testület egészének is építenie kellene. A másik ide tartozó terület az önkormányzati vagyongazdálkodás, a portfolió kezelés.

Külön

képzési

modul

fejlesztését

tartjuk

szükségesnek

a

szombathelyi képviselők számára a projekt menedzsment területén a fejlesztéspolitika változásaival összefüggésben. Ezek azok a modulok, amelyek szinte az egyes képviselők érdeklődési körétől függetlenül mindenki számára szükségesek, ahhoz, hogy a testület közös gondolkodást tudjon kialakítani. Fentieken túl, az egyes szakmapolitikák számára is célszerű kurzusokat fejleszteni. Ilyenek lehetnek például: -

önkormányzati oktatáspolitika,

-

önkormányzati kultúrpolitika,

-

önkormányzati szociálpolitika,

-

önkormányzati sportpolitika,

-

önkormányzati fejlesztéspolitika,

-

önkormányzati egészségpolitika, 65

-

önkormányzati kommunálpolitika,

-

stb.

•

szervezetműködtető feladatból adódó kompetenciák

Az ehhez a feladathoz tartozó témakörök felölik a szervezetfejlesztés, a változásmenedzsment,

a

humánerőforrás

gazdálkodás

területeit.

Vizsgálatunk számos ponton tartalmaz bizonyítékot arra, hogy a szombathelyi képviselők számára ezzel foglalkozó kurzusokra erőteljes mértékben volna szükség.

•

érdekképviseleti feladatokból adódó kompetenciák

Fontos volna a konfliktuskezelés, a problémaérzékenység, a tolerancia tudatos

alakítására

alkalmassá

tevő,

önismereti,

kooperatív

képességfejlesztő kurzusok szervezése. Ezen a területen a korábbi gyakorlatban fellelhető, a gazdasági életből átvett és felkínált kurzusok (ügyfélkommunikáció,

tárgyalási

technikák,

időgazdálkodás),

képviselői

munka felől való újragondolás alapján van is létjogosultsága. Ennek alkalmazása ezen a területen oly módon történhet, hogy a célcsoport igényeiből kiindulva, elvonatkoztatva a menedzseri tevékenységre szabott jellemzőktől, újrastruktúrálódik, módszertanában megújul.

•

területfejlesztési feladatokból adódó kompetenciák

Ez az a terület, amely az utóbbi évtizedben a legnagyobb változáson ment keresztül. (Területfejlesztési törvény többszöri módosítással, EU csatlakozás, Nemzeti Fejlesztési Terv, pályázati rendszerek, stb.) Mindezeket a rendkívül erőteljes, gyors változásokat célorientált képzés nélkül felelős döntéshozói pozícióban nem lehet követni. A már említett projektmenedzsment kurzust egy fejlesztéspolitikai képzéssel kellene megalapozni.

66

•

információkezeléshez fűződő kompetenciák

Az információrobbanás nem kíméli a képviselőket sem. Ma, egy Szombathely nagyságú városban a tizenöt évvel ezelőtti időszakhoz képest sokszorosára nőtt az az információtömeg, amit egy döntéshozónak át kell látnia. Ez az eligazodás az információtechnológiai eszközök értő használata nélkül ma már nem lehetséges. Vizsgálatunk egyik érdekessége, hogy éppen ezen a területen

utasítják

el

a

megkérdezettek

a

leginkább

a

képzés

szükségességét. Ennek oka lehet, az informatikai eszközök használatával való általános szembenállás éppúgy, mint a papír alapú dokumentációhoz való tradicionális ragaszkodás. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ezen a területen áttörést érjünk el, amit két fronton képzelünk el: 1. létre kell hozni egy a képviselői, illetve hivatali munkát egyaránt

támogató

struktúrált

információkezelést

biztosító intranetes rendszert 2. ki kell képezni valamennyi felhasználót, köztük a képviselőket is e rendszer értő használatára.

Javaslatainkban

szereplő

képzések

témaköreiket

tekintve

is

rendkívül

szerteágazóak, ezért nem valószínű, hogy fejlesztésükre egyetlen képző szervezet vállalkozhatna. Sokkal inkább valószínű, hogy az egyes képzési csomópontok köré több helyről, a legkiválóbb fejlesztők csatlakozására volna szükség, hogy munkájuk eredményeként olyan képző szervezetek alkotta hálózat jöjjön létre, amelynek tagjai különböző célokkal, elkötelezettségekkel is rendelkezhetnek, ám ebben a képzési rendszerben egységes szervezetet alkotva erősítik egymást.

67

7. Értékelés

Megfogalmazott hipotéziseink alapján megvalósított kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a vizsgált terület közpolitikai viszonyai, és az ott működő döntéshozók kompetencia terjedelme szoros összefüggésben vannak egymással. Kutatásunk előre nem látott hozadékának tekinthetjük azt a megállapítást, hogy nem pusztán racionális, jól hasznosítható ismeretek szervezett keretekben történő átadására

van

szükség

a

döntéshozói

munka

javításának

érdekében.

Elengedhetetlen, hogy a jelenlegi és a leendő közpolitikusok kapjanak ilyen képzést, de azt is megállapíthatjuk, hogy alapvető szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a tradicionális demokrácia modell megvalósulhasson az emberi tényező oldaláról. Az az összkép, ami a vizsgálatunkban résztvevő oberwarti megkérdezettek válaszaiból elénk tárul egyértelműen mutatja, hogy az ő mentalitásuk, közpolitikai gondolkodásuk egységesebb, és ez az egységes kép közelebb esik ahhoz, ami a klasszikus demokrácia modellről bennünk él. Ugyanakkor a célcsoport szombathelyi tagjainak nagyobb szórást mutató összképe rávilágít néhány, a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized hazai politikai életében megfigyelhető torzulásra. A tézisek igazolásán túl eredménye lehet a kutatásnak, hogy a képpel szembesülő döntéshozók változtathatnak közszereplői szerepfelfogásukon, közéleti tevékenységükkel kapcsolatos szakmai önfejlesztésükkel szembeni igényeiken, képzésük gyakorlatán. Ezt a szemléletváltást, valamint a gyakorlat fejlesztésére irányuló törekvéseket segítheti a kutatás folytatása, illetve az eddigi eredmények minél szélesebb körben történő terjesztése.

68

7. 1. Vélemény a „Szomszédvárak a határ menti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a NyugatPannon Eurorégióban” c. kutatás eredményeiről

Az európai regionális fejlődés egyik sajátossága az integráció kibontakozásának időszakában a határ menti térségek egyenlőtlen szerkezeti átrendeződése volt. A nemzetállami

filozófiához

szuverenitást

széles

szorosan

körű

kötődő

gazdaságpolitika

eszközrendszerrel

védelmező

és

az

állami

biztonságpolitika

érdeklődésének középpontjában a kockázatmentes gazdasági jólétet garantáló állami intézkedések és piaci szabályozások álltak. Ennek következtében a korábbi ütközőzónák,

a

határ

menti

térségek

gazdasági

átalakulásában

szinte

észrevehetetlen változások játszódtak le. Az egységes európai gazdasági térség stratégiai koncepciója hívta fel a figyelmet erre, a kontinens világgazdasági pozíciójának erősítése szempontjából fontos tényezőnek a figyelembevételére. Az 1980-as évtized európai uniós strukturális politikai reformjai azt célozták meg, hogy a globális európai fejlődés folyamatosságát az államhatárok ne korlátozzák. E politika sikerét, az alkalmazott eszközök eredményességét az mutatja, hogy az utóbbi évtizedben a nyugat-európai határrégiók fejlődésének dinamikája meghaladja az átlagos regionális növekedési rátákat. A határ menti régiók ennek következtében - kis túlzással állíthatjuk - az európai növekedés motorjává váltak. Másfajta politikai hatások következtében a határ menti régiók közel hasonló átalakuláson

mentek

keresztül

Magyarországon

is.

A

nyugati

régiók

biztonságpolitikai okokból a gazdaságfejlesztésben hosszú időn keresztül háttérbe szorultak. A társult uniós tagság folyamatában - éppen az új típusú szomszédsági politika következtében - az osztrák határ menti térségek az előcsatlakozási alapokból, illetve más területfejlesztési forrásokból pótlólagos dinamizáló erőhöz juthattak. Ennek következtében a stagnálás időszakát a fellendülés periódusa követhette. A Nyugat-dunántúli régió "szárnyalása" közvetett módon ennek a következménye is. A Szomszédvárak kutatási program azt a célt tűzte ki, hogy az interregionális kapcsolatok

fejlődésének

egy

speciális

szegmentjét,

az

önkormányzati

együttműködések személyi jellegű komponenseit elemezze. Nyilvánvaló ugyanis,

69

hogy a határ menti kapcsolatok alakításában - Ausztria és Magyarország eltérő közigazgatási berendezkedése miatt - a települési önkormányzatoknak kitüntetett jelentőségük van. Az önkormányzatok működését különböző módon lehet értékelni, e szempontok közül az egyik legfontosabb a politikai döntési szerv, az önkormányzati testület kompetenciáinak értékelése. A kutatás a kompetenciavizsgálatok elemzési módszertanának és korábbi eredményeinek

felhasználásával

megalapozott

vizsgálati

terv

alapján

folyt.

Megállapíthatom, hogy a kutatási terv teljesült. A vezetői összefoglaló egyértelműen bizonyítja, hogy a kutatási hipotézisekre releváns válaszok fogalmazódtak meg. Átfogó ismereteket kaphattunk a két város - Szombathely és Oberwart képviselőtestületeinek

a

határ

menti

együttműködések

szervezésének

menedzsmentje szempontjából fontos attitűdjéről. A perszonális tényezők alapos elemzése azért is fontos, mert a kapcsolatok szervezése nem nélkülözheti a személyes vonatkozásokat, a testületek európai identifikációja, "europeersége" számtalan tényező függvénye: a szakmai kvalifikáció, a pártpolitikai beágyazottság, a

kulturális azonosságtudat,

a továbbképzési szervezettség,

az önképzés

tudatossága - mind-mind hozzájárul az önkormányzatok működőképességének hatékonyságához. E vizsgálat ezeknek a tényezőknek az alapos elemzését adja. A határ menti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a Nyugat-Pannon Eurégióban vizsgálat módszerét alaposnak értékelem. Módszertana a szociológiai vizsgálatok korszerű elemeire épül. A felmérés tartalmazza mindazokat a tudományos előzményeket, amelyek e témakörben rendelkezésre állnak. Jól kidolgozott kérdőív alapján sikeres, a tudományos elemzés követelményeinek megfelelő elemzés készült. Az információk relevánsak, a feldolgozás módszere korszerű, eredményei hasznosak. A vizsgálat magas színvonalon alkalmazta a komparatív értékelés módszereit is. Annak ellenére, hogy a vizsgálat eredményei a területfejlesztési szakember számára relevánsnak tekinthetők, több szegmensben részletesebb magyarázatra is szükség lenne. Mindenek előtt értékelni lenne célszerű a két önkormányzat hatalmi pozícióját. A két település között jelentős különbségek mutathatók ki: népességük és adminisztratív kapacitásuk is eltérő. Ennek következtében kompetenciáik minőségi jegyeiben is lényeges eltérések prognosztizálhatók. Javasolható, hogy a záró tanulmányban ezek a különbségek érzékelhető módon jelenjenek meg. Célszerű 70

bemutatni a két önkormányzat eltérő jogi státusát, kapacitásbéli különbségeit, diszpozícionálni érdemes a funkcionális különbségeket. Mindebből közigazgatásilag releváns következtetések vonhatók le. Úgy gondolom, hogy a változtatások egyértelműen elősegítik a precízebb értékítéletet. Összefoglalva véleményemet: a kutatás Magyarországon egyedülálló módon bemutatta a két ország önkormányzati rendszerének jellemzőiből is következő kompetencia sajátosságokat, vázolta mindazokat a feladatokat, amelyek a magyar önkormányzati rendszer EU-kompatibilitása szempontjából megoldandóak, és közvetett módon ajánlásokat fogalmazott meg ezek szervezésére. A kutatás eredményei fontos ajánlásokat tesznek a magyar önkormányzati rendszer reformjára is. Pécs, 2005. szeptember 12. Horváth Gyula DSc egyetemi tanár

71

Sorszám: ............................................

TELEPÜLÉS

5

6

7

8

A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES!

KÉRDŐÍV Képviselők (xxxxxx)

MEGYE Település: ................................................................................................ 9

Mintakód:

1

2

3

4

5

10

6 TELEPNAG 11

TELEP3 12

72

KÉRDEZŐ KÓDJA

KÉRDEZTE:

13

14

15

16

.............................................................................................................. DÁTUM

KÉRDEZÉS KELTE: 2005. MÁJUS .............. NAP ...…............-TÓL ...............-IG 17

18

IDŐTARTAM

A KITÖLTÉST ELLENŐRIZTE:

(PERC)

..........................................................................................

KÓDOLTA:

19 20 21

............................................................................................................................

A KÓDOLÁST ELLENŐRIZTE: ...........................................................................................

73

Mely időszakokban volt képviselő? KÉPVISELŐ

NEM VOLT

VOLT

KÉPVISELŐ

1990-1994

2

1

0 X

22

1994-1998

2

1

0 X

23

1998-2002

2

1

0 X

24

2002-2006

2

1

0 X

25

0 X

K Á R T Y A !

Milyen tisztséget töltött be, milyen szakterületeken dolgozott a közgyűlésben? EMLÍTI

NEM EMLÍTI

0 X

polgármester

2

1

0 X

26

alpolgármester

2

1

0 X

27

tanácsnok

2

1

0 X

28

frakcióvezető

2

1

0 X

29

bizottság elnöke

2

1

0 X

30

bizottság tagja

2

1

0 X

31

szakmai bizottság tagja

2

1

0 X

32

74

Születési éve: 19……………..

33

34

XX K Á R T Y A !

Mely frakcióknak (volt) tagja a képviselői mandátuma(i) időszakában? EMLÍTI

NEM EMLÍTI

0 X

Fidesz (MPSZ)

2

1

0 X

35

FKgP

2

1

0 X

36

KDNP

2

1

0 X

37

MDF

2

1

0 X

38

MSZP

2

1

0 X

39

SZDSZ

2

1

0 X

40

független

2

1

0 X

41

Pro Savaria Egyesület

2

1

0 X

42

Éhen Gyula Kör

2

1

0 X

43

75

K Á R T Y A !

És jelenleg mely frakciójának tagja? 1 - Fidesz (MPSZ) 2 - FKgP 3 - KDNP 4 - MDF 5 - MSZP 6 - SZDSZ 7 - független 8 - Pro Savaria Egyesület 9 - Éhen Gyula Kör 0-

X-

Közszereplői feladatból és felelősségvállalásból adódó kompetencia

A kártyán olyan viselkedés-típusokat soroltunk fel, amelyek a képviselők munkáját jellemzik. Kérem, válassza ki azt, amelyik a leginkább jellemzi az Ön munkastílusát! És melyik az amelyik az, amelyik a legkevésbé jellemző Önre?

76

44

A

A

LEGIN-

LEGKE-

KÁBB

VÉSBÉ

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

NEM EMLÍTI

0 X

kevésbé tartja fontosnak a személyes megszólalás eszközeit, elegendőnek tekinti a megfigyelői pozíciót, háttértevékenységet elsődlegesnek tekinti, hogy minden felmerülő kérdésben véleményt nyilvánítson, megszólaljon, álláspontját ismertesse saját pártjának előterjesztéseit, javaslatait támogatja személyes szerepvállalással is, más ügyekben nem tartja fontosnak a személyes megnyilvánulást elsősorban azokban az ügyekben jár el, amelyek megoldására a választópolgárok, a helyi gazdaság szereplői hívják fel a figyelmét

0 45

X 0 46

X 0 47

X 0 48

X

saját szakterületét érintő előterjesztéseket, javaslatokat támogat személyes szerepvállalással is, más ügyekben igazodik mások (pl. frakció, előterjesztő, opponens)

0 49

X

állásfoglalásaihoz

K Á R T Y A !

A kártyán szereplő állítások közül jelölje meg azt, amelyik a leginkább jellemző az Ön gyakorlatára. 1 - Álláspontomat túlnyomórészt saját benyomásaim és véleményem alapján alakítom ki.

50

2 - Álláspontom kialakításában mindig figyelembe veszem a közvetlen környezetemből származó információkat. 3 - Álláspontom kialakításában a hozzám közel állók véleménye a meghatározó. 77

4 - Álláspontom kialakításakor a hozzám közel állók véleménye a meghatározó, de figyelembe veszem az adott kérdésben érintettek körének véleményét is. 5 - Álláspontom kialakításakor minden elérhető információt, véleményt figyelembe veszek. 0-

X-

És melyik jellemző a leginkább a képviselőtestület többi tagjára? 1 - Álláspontomat túlnyomórészt saját benyomásaim és véleményem alapján alakítom ki.

51

2 - Álláspontom kialakításában mindig figyelembe veszem a közvetlen környezetemből származó információkat. 3 - Álláspontom kialakításában a hozzám közel állók véleménye a meghatározó. 4 - Álláspontom kialakításakor a hozzám közel állók véleménye a meghatározó, de figyelembe veszem az adott kérdésben érintettek körének véleményét is. 5 - Álláspontom kialakításakor minden elérhető információt, véleményt figyelembe veszek. 0-

X-

Kiválasztottunk három területet, amelyek helyzete a város regionális szerepkörét alapvetően meghatározzák. Kérem, röviden, legfeljebb három mondatban jellemezze az e területeken működő szervezetek jelenlegi helyzetét, és tegyen javaslatot az önkormányzat számára a kapcsolatrendszer javítására.

78

Terület / Intézmény

Három, a kapcsolatot

Három, a kapcsolat

jelenlegi helyzetben

pozitív irányú

jellemző kulcsmondat

elmozdulását segítő kulcsmondat

a megye és a város együttműködésében a Markusovszky Kórház fenntartása, működtetése tekintetében A város és a Berzsenyi Dániel Főiskola együttműködésében

a sajtó (a Vas Népe, a városi tévé, rádiók, nyugat.hu) és az önkormányzat viszonyában

Szakterületi felelősségből adódó kompetencia

K Á R T Y A ! 79

Ön mely szakterülethez ért a leginkább? Kérem, válaszoljon a kártya segítségével! És melyek azok a területek, amelyeken biztonságosan mozog? És melyek azok, amelyeken még tájékozott? És melyek azok egyáltalán nem ért? A LEGINKÁBB

BIZTONSÁGO-

MÉG

EGYÁLTA-

(EGY

SAN MOZOG

TÁJÉKOZOTT

LÁN NEM

VÁLASZ!)

(TÖBB

(TÖBB

ÉRT

VÁLASZ)

VÁLASZ)

HOZZÁ

0 X

(TÖBB VÁLASZ)

a) szervezés, vezetés

4

3

2

1

0 X

52

b) közigazgatási jog

4

3

2

1

0 X

53

c) más jogi területek

4

3

2

1

0 X

54

d) közlekedés

4

3

2

1

0 X

55

e) kommunális ellátás

4

3

2

1

0 X

56

f) beruházás

4

3

2

1

0 X

57

4

3

2

1

0 X

58

h) építészet

4

3

2

1

0 X

59

i) területfejlesztés

4

3

2

1

0 X

60

4

3

2

1

0 X

61

4

3

2

1

0 X

62

4

3

2

1

0 X

63

m)egészségügy

4

3

2

1

0 X

64

n) esélyegyenlőség

4

3

2

1

0 X

65

o) szociális ellátás

4

3

2

1

0 X

66

g) pályázatok, projektmenedzsment

j) településtervezés, fejlesztés k) fenntartható fejlődés l) környezetvédelem, természetvédelem

80

A LEGINKÁBB

BIZTONSÁGO-

MÉG

EGYÁLTA-

(EGY

SAN MOZOG

TÁJÉKOZOTT

LÁN NEM

VÁLASZ!)

(TÖBB

(TÖBB

ÉRT

VÁLASZ)

VÁLASZ)

HOZZÁ

0 X

(TÖBB VÁLASZ)

p) oktatás

4

3

2

1

0 X

67

q) művelődés

4

3

2

1

0 X

68

r) sport

4

3

2

1

0 X

69

s) vagyongazdálkodás

4

3

2

1

0 X

70

t) költségvetés

4

3

2

1

0 X

71

u) portfolió kezelés

4

3

2

1

0 X

72

v) lakásgazdálkodás

4

3

2

1

0 X

73

w) közbiztonság

4

3

2

1

0 X

74

x) katasztrófavédelem

4

3

2

1

0 X

75

y) tűzvédelem

4

3

2

1

0 X

76

4

3

2

1

0 X

77

z) egyéb, éspedig: …………………………… ……

És azokon a területeken, amelyekhez egyáltalán nem ért, milyen tényezők alapján dönti el, hogy mire szavaz? 1 - a frakcióálláspontját képviseli 2 - a területen szakértők álláspontját veszi figyelembe,

78

párthovatartozásuktól függetlenül 3 - a választópolgárok, a helyi gazdaság szereplőinek véleményét veszi figyelembe 4 - előzetes egyeztetés vagy stratégiai megfontolások alapján 0-

X-

Szervezetműködtető (menedzsment) feladatból adódó kompetencia

81

K Á R T Y A !

Kérem, rangsorolja az alábbi szempontokat aszerint, hogy mennyire fontosak az önkormányzat intézményrendszer: polgármesteri hivatal, önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) vezető munkatársainak kiválasztásában! Melyik a legfontosabb? És melyik a … R A N G S O R! LEGFONTOSABB

LEGKEVÉSBÉ FONTOS

meghatározó 01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

problémamegoldó képesség

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

szervezői képesség

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

önállóság

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

diplomáciai képesség

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

személyes ismertség

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

szakmai tapasztalat

82

7980 8182 8384 8586 8788 8990

pártlojalitás

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

helyismeret

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

érdekérvényesítés képessége

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

innovatív személyiség

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

9192 9394 9596 9798

Képzelje el, hogy a tervezett évi költségvetési összegen túl 100 millió Ft működési forrás elosztására van lehetősége a városnak. Tegyen javaslatot konkrét célok megnevezésével, és pontos összeg hozzárendelésével arra, hogy milyen működési kiadásokat fedezzenek ebből a pénzből! Amire ad, egyenként minimum 5 millió Ft-ot használjon fel, és kérem, ügyeljen arra, hogy az összeg 100 millió Ft legyen!). Támogatandó terület

MFt 99-

egészségügyben:………………………………………-ra

100 101-

kulturális területen: ……………………………………-ra

102 103-

szociális ellátás területén: ……………………………-ra

104 105-

sport területén: ………………………………………-ra

106 107-

civil szervezeteknek: …… ……………………………-ra:

108 109-

környezetfejlesztés területén: ………………………-ra:

110 111-

egyéb célra:…………………………………………-ra ÖSSZESEN:

112 113-

100

114

83

K Á R T Y A !

Kérem, válassza ki a kártyán felsoroltak közül azt, amely Ön szerint a leginkább kifejezi azt, hogy mi az önkormányzat legfontosabb funkciója! És melyik a következő? És…? R A N G S O R! ELSŐ

Biztosítani a szervezet működéséhez szükséges költségvetési forrásokat. Gondoskodni a szervezet megfelelő elhelyezéséről, technikai és személyi feltételeiről.

MÁSODIK

HARMADIK

NEGY

ÖTÖ-

EDIK

DIK

0 X

1

2

3

4

5

0 X

115

1

2

3

4

5

0 X

116

1

2

3

4

5

0 X

117

1

2

3

4

5

0 X

118

1

2

3

4

5

0 X

119

Rendszeresen figyelemmel követni a jogszabályok betartását és a fenntartó elvárásainak teljesítését. Biztosítani a szervezet szolgáltatásait igénybe vevők elégedettségét. Folyamatosan aktív részvétellel biztosítani az intézmény, szervezet működését.

84

Érdekképviseleti feladatból adódó kompetencia

K Á R T Y A !

A kártyán különböző érdekcsoportokat soroltunk fel. Ön szerint melyik az az érdekcsoport, amely érdekeinek ideális esetben elsősorban érvényesülni kellene az önkormányzat döntéseiben? És melyik a második? És melyik a harmadik? És melyik az, amelyik érdekeinek a legkevésbé kellene érvényesülni? A HARMA- A LEGKEVÉS-

NEM

A LEGIN-

A MÁSO-

KÁBB

DIK

DIK

a bizottságok

4

3

2

1

8

0 X

120

a frakciók

4

3

2

1

8

0 X

121

az önkormányzat

4

3

2

1

8

0 X

122

a város

4

3

2

1

8

0 X

123

egyes választókerületek

4

3

2

1

8

0 X

124

a polgármesteri hivatal

4

3

2

1

8

0 X

125

a választópolgárok

4

3

2

1

8

0 X

126

egyes képviselők

4

3

2

1

8

0 X

127

BÉ

VÁLASZ-

0 X

TOTTA

intézményei

85

A HARMA- A LEGKEVÉS-

NEM

A LEGIN-

A MÁSO-

KÁBB

DIK

DIK

a közgyűlés

4

3

2

1

8

0 X

128

a pártok

4

3

2

1

8

0 X

129

BÉ

VÁLASZ-

0 X

TOTTA

K Á R T Y A !

Az Ön tapasztalata szerint kinek az érdeke érvényesül a leginkább az önkormányzat döntéseiben? És melyik a második? És melyik a harmadik? És melyik az, amelyik a legkevésbé érvényesül? A

NEM

LEGKEVÉS-

VÁLASZ-

BÉ

TOTTA

2

1

8

0 X

130

3

2

1

8

0 X

131

4

3

2

1

8

0 X

132

a város

4

3

2

1

8

0 X

133

egyes választókerületek

4

3

2

1

8

0 X

134

a polgármesteri hivatal

4

3

2

1

8

0 X

135

a választópolgárok

4

3

2

1

8

0 X

136

A LEGIN-

A

A

KÁBB

MÁSODIK

HARMADIK

a bizottságok

4

3

a frakciók

4

az önkormányzat intézményei

86

0 X

A

NEM

LEGKEVÉS-

VÁLASZ-

BÉ

TOTTA

2

1

8

0 X

137

3

2

1

8

0 X

138

3

2

1

8

0 X

139

A LEGIN-

A

A

KÁBB

MÁSODIK

HARMADIK

egyes képviselők

4

3

a közgyűlés

4

a pártok

4

0 X

K Á R T Y A !

Kérem, a kártya segítségével mondja meg, hogy mennyire tartja fontosnak az érdekegyeztetés intézményesítését, az érdekegyeztetési fórumok működtetését? 1 - szükségtelen 2 - csak a demokratikus működés látszatának fenntartását szolgálja 3 - időnként hasznos lehet

14

4 - a korrekt partnerség egyik eszköze

0

5 - a korrekt partnerség nélkülözhetetlen eszköze 0-

X-

Településfejlesztési feladatból adódó kompetencia

Javasoljon három, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó területet, amelyet fejlesztendőnek ítél, illetve jelöljön meg hármat, amelyek színvonalával elégedett.

87

Fejlesztendő terület

Megfelelő színvonalú terület

Tételezzük fel, hogy az önkormányzat 10 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott. Kérjük, ossza fel a rendelkezésre álló összeget az alábbi területek között. Nem fontos mindegyik területhez forrást rendelni, de ha ad pénzt, a legkisebb összeg 10 millió forint!. Fejlesztendő terület

Összeg (millió forintban)

Fő tér felújítása

141-144

Markusovszky kórház fejlesztése

145-148

fiatalok számára bérlakások biztosítása

149-152

ipari park hasznosítása és szolgáltatásainak fejlesztése

153-156

idegenforgalom fejlesztése

157-160

főiskola képzési kínálatának a munkaerő-piaci igényekhez

161-164

igazítása köztisztaság

165-168

parkok rendbetétele

169-172

sportcsarnok építése

173-176

termálfürdő fejlesztése

177-180

a város nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése

181-184

közbiztonság fejlesztése

185-188

egyéb, éspedig: ……………………………………………………

189-192

egyéb, éspedig: ……………………………………………………

193-196

egyéb, éspedig: ……………………………………………………

197-200

ÖSSZESEN:

88

10 milliárd Ft

Milyen területek fejlesztését tartja fontosnak a város regionális szerepkörének növelésére? Legalább öt lehetőséget soroljon fel! Fejlesztendő terület

Szombathely határ menti fekvése a város fejlődése szempontjából Ön szerint: 4 - teljes mértékben kedvező hatású, 3 - inkább kedvező, 2 - inkább kedvezőtlen vagy

20

1 - tejes mértékben kedvezőtlen hatású?

1

0-

X-

A kártyán a határ menti együttműködések különböző lehetőségeit soroltuk fel. Kérem, válassza ki azt a hármat, amelyeket a leginkább szükségesnek ítéli! LEGFELJEBB HÁROM VÁLASZ! A 0.-ET CSAK AZOKRA KÉRDEZD EGYENKÉNT, AMELYEKET SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLT!

És Ön szerint a ………… egy-két éven belül megvalósítható?

89

NEM SZÜKSÉGES

NEM SZÜKSÉ-

0 X

GES

MEGVALÓSÍTHATÓ

MEGVALÓ-

0 X

SÍTHATÓ

működő testvérvárosi kapcsolatok

1

2

0 X

3

3

0 X

202-203

közös egészségügyi fejlesztés

1

2

0 X

3

3

0 X

204-205

1

2

0 X

3

3

0 X

206-207

1

2

0 X

3

3

0 X

208-209

Közös gazdaságfejlesztés

1

2

0 X

3

3

0 X

210-211

közös katasztrófavédelem

1

2

0 X

3

3

0 X

212-213

kulturális együttműködés

1

2

0 X

3

3

0 X

214-215

sport együttműködés

1

2

0 X

3

3

0 X

216-217

közös infrastruktúra-fejlesztés (repülőtér, vasút, közutak) oktatási együttműködés (diák-, tanárcsere, közös oktatási programok, több tannyelvű oktatás, stb.)

Információkezeléshez fűződő kompetencia

Az Ön tájékozódásában a helyi önkormányzati ügyekben mely forrásoknak van nagy szerepe? Válaszoljon a kártya segítségével, és ha van olyan fontos forrás, amit nem soroltunk fel, kérem, nevezze meg pontosan! Melyik a legfontosabb? És melyik a második legfontosabb? És melyik a harmadik?

90

NEM ELSŐ

MÁSODIK

HRMADIK

VÁLASZ-

0 X

TOTTA

hivatalos önkormányzati

1

2

3

8

0 X

218

személyes utánajárás

1

2

3

8

0 X

219

helyi média

1

2

3

8

0 X

220

országos média

1

2

3

8

0 X

221

Internet

1

2

3

8

0 X

222

pártvonal

1

2

3

8

0 X

223

választók

1

2

3

8

0 X

224

1

2

3

8

0 X

225

dokumentáció

egyéb, éspedig: …………………………………

K Á R T Y A !

Most információ-technológiai eszközöket sorolok fel és kérem, mondja meg, hogy melyiket milyen gyakran használja! Ha van olyan eszköz, amit használ, de nem soroltunk fel, kérem, nevezze meg és mondja meg, milyen gyakran használja!

91

NAPONTA

HETENTE TÖBBSZÖR

HETENTE ESGYSZER-

RITKÁBBAN

KÉTSZER

EGYÁLTA-

0 X

LÁN NEM

e-mail

5

4

3

2

1

0 X

226

számítógép

5

4

3

2

1

0 X

227

mobiltelefon

5

4

3

2

1

0 X

228

internet

5

4

3

2

1

0 X

229

fax

5

4

3

2

1

0 X

230

fénymásoló

5

4

3

2

1

0 X

231

televízió

5

4

3

2

1

0 X

232

egyéb, éspedig:

5

4

3

2

1

0 X

233

…………………………

K Á R T Y A !

A kártyán különböző véleményeket olvashat az információtechnológiai eszközök használatának fontosságáró. Melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez? 1 - Az információ-technológiai eszközök használata alapvető, mert a

92

modern korban elvárható hatékony munkavégzés elengedhetetlen

23

feltétele.

4

2 - Az információ-technológiai eszközök használata fontos, mert ma már nem lehet nélküle érvényesülni. 3 - Az információ-technológiai eszközök használata kevésbé fontos, mert a teljes feltételrendszer hiányos, fejletlen. 4 - Az információ-technológiai eszközök használata nem fontos, mert az emberi kapcsolatok hasznosabb információkat nyújtanak a munkavégzéshez. 5 - Az információ-technológiai eszközök használata szükségtelen, mert csak a kiszolgálói munkát (polgármesteri hivatalban dolgozók, ügyintézők) végzőknek hasznos. 0-

X-

Ha az önkormányzatánál intranetes információs rendszer támogatná, a képviselői munkát, Ön: 2 - használná ezt az eszközt vagy 1 - nem használná?

23

0-

5

X-

És mit gondol, a képviselők többsége: 2 - használná ezt az eszközt vagy 1 - nem használná?

23

0-

6

Helyi

X-

politikusi

tevékenységgel

kapcsolatos

önfejlesztéshez

fűződő

kompetenciák

Milyen gyakorisággal vesz részt a szakterületéhez kötődő tudományos konferenciákon, szimpóziumokon: 5 – negyedévente vesz részt, 4 - félévente,

23 7

93

3 - évente, 2 - ritkábban vagy 1 - egyáltalán nem vesz részt konferenciákon? 0-

X-

Kérem, sorolja fel, hogy az elmúlt évben milyen módon bővítette szakirányú ismereteit! Ha szervezett tanfolyamon, szakmai konferencián vett részt, kérem, konkrétan nevezze meg ezeket! És melyik módon mennyi időt fordított az ismeretek megszerzésére?

ISMERETSZERZÉS MÓDJA

ELTÖLTÖTT IDŐ (ÓRA) 238-240

241-243

244-246

247-249

K Á R T Y A !

Azokon a szakterületeken, amelyeken kevésbé tájékozott, milyen forrásból gyűjti össze a döntéshez szükséges ismereteket? Kérem, válaszoljon a kártya segítségével, és

94

ha van olyan eszköz, amit használ, de nem soroltunk fel, kérem, nevezze meg! EMLÍTI

NEM EMLÍTI

0 X

polgármesteri hivatal köztisztviselőitől

2

1

0 X

250

professzionális szakértőtől

2

1

0 X

251

szervezett képzésben

2

1

0 X

252

szakkönyvekből

2

1

0 X

253

képviselőtársaitól

2

1

0 X

254

meglévő ismereteimre támaszkodva

2

1

0 X

255

egyéb, éspedig

2

1

0 X

256

Publikál-e valamilyen formában a szakterülete, illetve önkormányzati tevékenységének témaköreiben? 2 - igen 1 - nem

25

0-

7

X–

K Á R T Y A !

Kérem, a kártyán felsorolt témakörök közül válassza ki azt az ötöt, amely területeken fontosnak tartja, hogy az önkormányzati munkában részt vevő képviselők folyamatos 95

képzésben, továbbképzésben vegyenek részt. Ha van olyan témakör, amit Ön az öt legfontosabb közé sorol, de nem található a kártyán, kérem, nevezze meg! Most pedig arra kérem, hogy az öt fontos témakör közül válassza ki azt, amelyiket a legfontosabbnak tart! És melyik a második? És a harmadik? A negyedik? Az ötödik? NEM ELSŐ

MÁSODIK

HARMADIK

NEGYEDIK

ÖTÖDIK

VÁLASZ-

0 X

TOTTA

ICT ismeretek EU ismeretek

1

2

3

4

5

8

0 X

258

1

2

3

4

5

8

0 X

259

1

2

3

4

5

8

0 X

260

1

2

3

4

5

8

0 X

261

1

2

3

4

5

8

0 X

262

1

2

3

4

5

8

0 X

263

1

2

3

4

5

8

0 X

264

1

2

3

4

5

8

0 X

265

1

2

3

4

5

8

0 X

266

1

2

3

4

5

8

0 X

267

1

2

3

4

5

8

0 X

268

(intézményrendszer, NFT) projektmenedzsment önkormányzati gazdálkodás településfejlesztés várostervezés településmenedzsment civil szervezetek szerepe a település életében területfejlesztés idegen nyelvismeret egyéb, éspedig: ………………………

96

97

Irodalomjegyzék

Forman Balázs: Az Európai Unió Regionális Politikája 2000. Váti

JAKÓ MELINDA (2002):

A

KOMPETENCIA

FOGALMÁNAK

ÉRTELMEZÉSI

LEHETŐSÉGEI

MAGYARORSZÁGON, A KOMPETENCIÁK ELISMERÉSÉRE TETT KÍSÉRLETEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN.

In.: Határok És Határmentiség Az Átalakuló Közép-Európában. Szerk.:

Süli-Zakar István. (Nemzetközi Tudományos Konferencia 2002 09. 30.) Pp. 317330.

KEY COMPETENCIES – A DEVELOPING CONCEPT IN GENERAL COMPULSORY EDUCATION. Eurydice, 2002.

MOHÁCSI GABRIELLA (2000): KOMPETENCIA ALAPÚ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT In.: Személyzeti/Emberi Erőforrás Menedzsment Kézikönyv. Szerk.: Norbert F. Elbert, Karoliny Mártonné. Közgazdasági És Jogi Könyvkiadó, Pp. 461-489.

MOHÁCSI GABRIELLA (2000): KOMPETENCIA MODELL NEMZETKÖZI KÖRNYEZETBEN Humánpolitikai Szemle 7. Évf. 11. Sz. Pp. 3-11. És 12. Sz. Pp. 3-16.

Molnár Gyöngyvér(2003): A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LOGISZTIKUS MODELLJE Iskolakultúra 2003. 2.Sz. 57. O.

98

Pálné Dr. Kovács Ilona: A Kistérségek És A Területi És Regionális Közigazgatás

Rák Viktor: Regionalizmus Az Európai Unióban

STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT. Szerk.: Bakacsi Gyula. Közgazdasági És Jogi Könyvkiadő. Budapest, 1999. Pp. 110-119.

SZÉKELY KLÁRA: A KOMPETENCIA ALAPÚ SZEREPVÁLLALÁS JELENTŐSÉGE A KÖZPOLITIKAI SZFÉRÁBAN (KÉZIRAT)

1996. Évi Xxi. Tv. A Területfejlesztésről És A Területrendezésről

1990. Évi Lxv. Tv. A Helyi Önkormányzatokról

99