„KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA ÉS HATÁR-MENTI TAPASZTALATCSERE” C. MAGYARORSZÁG – SZLOVÉNIA PHARE CBC PROJEKT Szerzıdésszám: 2003/004-561-01-11
„KESZTHELY-HÉVÍZI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA 2006-2013”
Készítette: a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából a BFH Európa Kft.
Keszthely-Szombathely, 2006. augusztus 20.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Bevezetés, a stratégiakészítés folyamata ......................................................................3 1.1. Háttér ...........................................................................................................................................3 1.2. A stratégiakészítés folyamata ....................................................................................................3 2. Szakmapolitikai keretek ................................................................................................5 2.1. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) ....................................................................5 2.2. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) .....................................................................6 2.3. Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008) .....................7 2.4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2007-2013) ...................................................................8 2.5. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013) ...............................................................17 2.6. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás Közös Térségfejlesztési Koncepciója (2005-2015).............................................................................................................................................18 2.7. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma ....................................................19 3. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája..........................................20 3.1. Jövıkép......................................................................................................................................20 3.2. Stratégiai célok ..........................................................................................................................20 3.3. Stratégiai prioritások ................................................................................................................20 3.3.1. prioritás: A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetőek bekapcsolása a munka világába ..................................................................................................................................24 3.3.2. prioritás: Alkalmazkodóképesség növelése .................................................................30 3.3.3. prioritás: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı versenyképes, rugalmas és hatékony oktatási-képzési rendszer kialakítása..............................................................................34 3.3.4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerı-piaci helyzet javításáért.......42 3.4. Indikatív forrástérkép ..............................................................................................................48 3.5. Monitoring és értékelés ...........................................................................................................49 3.6. Végrehajtás intézményrendszere............................................................................................53 4. Mellékletek ..................................................................................................................55 4.1. A Keszthely-Hévízi Kistérség foglalkoztatási szempontú SWOT elemzése...................56 4.2. Keszthely-Hévíz kistérség fejlesztési többcélú társulás területfejlesztési céldiagramja ..57 4.3. Keszthely-Hévízi Kistérség Területfejlesztési Koncepció sajátos céljai, stratégiai programjai, projektjavaslatai.................................................................................................................58 4.4. A Keszthely-Hévíz Többcélú Kistérségi Társulás közös területfejlesztési koncepciója, stratégiai célja, középtávú program prioritásai, intézkedései intézkedéseinek összefüggései, szerkezeti sémája....................................................................................................................................59 4.5. Keszthely-Hévízi Kistérség Integrált Projektcsomag (2007-2013) ...................................60 4.6. A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának (2007-2013) célrendszere, prioritásai ..........61 4.7. Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program ...........................................................62
2
A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2006-2013 1. Bevezetés, a stratégiakészítés folyamata 1.1. Háttér A stratégiaalkotást lehetıvé tevı és finanszírozó „Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere” c. Magyarország – Szlovénia Phare CBC projekt tevékenységei között szerepel átfogó térségi elemzés, nemzetközi módszertani tapasztalatcsere, adatbázis összeállítása, ezek alapján Foglalkoztatási Stratégia és Akcióterv kidolgozása, a Foglalkoztatási Paktum szervezeti, jogi, pénzügyi hátterének kialakítása, a menedzsment és az infrastrukturális háttér létrehozása. Ezen kívül létrejön a Változás Elırejelzı Rendszer és a Foglalkoztatási Paktumok létesítésének, a határmenti munkaügyi együttmőködésnek a módszertana. A helyzetelemzési, stratégiaalkotási munkák elvégzésére, valamint a paktum szervezeti hátterének kialakítására a közbeszerzési eljárás során kiválasztott BFH Európa Kft. kapott megbízást. A munkában közremőködött a Scope Tanácsadó Kft., a Nyugat-Balatoni Társadalomtudományi Kutatómőhely, valamint a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának munkatársai. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás és a BFH Európa Kft. közötti szerzıdés átfogó céljai az alábbiak voltak: - egy mőködı, fenntartható kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása, - a paktum által a térségi foglalkoztatói és foglalkoztatotti igények, elvárások kielégítése, - mindehhez felhasználni a szlovéniai szakemberek tudását, illetve átadni nekik az e téren megszerzett, illetve jelen projektben megszerzendı szakmai tapasztalatokat.
1.2. A stratégiakészítés folyamata A helyzetelemzési szakasz (2005. október - 2006. február) lezárása után a Keszthely-Hévízi
Kistérség Foglalkoztatási Paktumának intézményi, menedzsment, szervezeti, jogi hátterének kialakítása (a paktumot létrehozó együttmőködési megállapodás, Foglalkoztatási Fórum, illetve Foglalkoztatási Irányító Csoport létrehozása, ügyrend kidolgozása) indult el. Ennek keretében egyeztetéseket szerveztünk a paktum lehetséges szereplıi körében, megkezdıdött a szervezetfejlesztési folyamat is. Az elıkészítés során meghatároztuk a paktum céljait, azonosítottuk a célok megvalósításában közremőködni hajlandó helyi szereplıket, valamint javaslatot tettünk a paktum szervezetrendszerére. A paktum együttmőködési megállapodás ünnepélyes aláírása 2006. március 30-án történt meg a szlovén és magyar munkaügyi kormányzat képviselıinek jelenlétében. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás, valamint a Zala Megyei Munkaügyi Központ és Keszthelyi Kirendeltsége kezdeményezésére 9 támogató partner, 27 önkormányzat, 15 munkaadó, 4 képzıintézmény, 13 civil szervezet, 3 szakmai szervezet és 2 médium vállalta aláírásával, hogy felelısséget érez a térség foglalkoztatási helyzetének javításáért, és ennek érdekében hajlandó szellemi és anyagi erıforrásainak mozgósítására. 3
2006. május 11-én megalakult a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja, és megtörtént az ügyrend elfogadása. A 2006. május végéig tartó javaslattevı szakasz végére a szereplıkkel közösen meghatároztuk a stratégia jövıképét fı céljait, irányait, célcsoportjait, a foglalkoztatási stratégia megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változásokat. Az elkészült javaslatot a 2006. május 29-i workshopon egyeztettük. A stratégia-kidolgozás mellett a stratégia céljait szolgáló, reálisan megvalósítható, feladat és idıtervvel, valamint költségvetéssel is rendelkezı foglalkoztatási akciótervet dolgoztunk ki, amely végrehajtható projekteket is tartalmaz, és kiemelten kezeli a háttértelepülések problémáit. A sikeres elıkészítéshez és a késıbbi megvalósításához szükség van aktív projektgazdákra, és a helyi szereplık anyagi és szellemi erıforrásaira. Ezt követıen 2006. június végére készült el, és került társadalmi vitára a foglalkoztatási stratégia egyeztetési változata, valamint az akcióterv munkaközi változata, amelyeket a 2006. június 27-i szemináriumon mutattunk be. Ezt követıen az elkészült anyagokat egyeztetésre bocsátottuk, és az Irányító Csoport 2006. szeptember közepére tervezett ülésén fogadja el a végleges dokumentumokat. A stratégia elıkésztése és végrehajtása során – figyelembe véve, hogy a térségben ez az elsı hasonló jellegő fejlesztési folyamat - nagy hangsúlyt fektettünk az érintettekkel való egyeztetésre. Ez a valós problémákra válaszoló stratégia elkészüléséhez és az egyes szereplık elkötelezettségének kialakulásához is fontos elıfeltétel volt. A stratégiaalkotás folyamatát nehezítette, hogy a térség nem rendelkezik elfogadott gazdaságfejlesztési stratégiával, amelyhez a foglalkoztatási stratégiának illeszkednie kellene. A foglalkoztatási stratégiának a humánerıforrás-fejlesztés eszközrendszerével a gazdaságfejlesztési célok megvalósulásához szükséges hozzájárulnia. A paktum kezdeményezés fontos célja, hogy térségi szinten kösse össze a humánerıforrás-fejlesztés és gazdaságfejlesztés céljait. A térségben kiemelt feladatként javasoljuk a kistérség gazdaságfejlesztési stratégiájának elkészítését, mert ennek hiányában a foglalkoztatási stratégia végrehajtása sem tudja elérni a kívánt eredményeket.
4
2.
Szakmapolitikai keretek
Az alábbi fejezetben bemutatjuk azokat az ágazati és általános területfejlesztési, kistérségi, regionális és nemzeti programozási dokumentumokat, szakmapolitikai irányelveket, amelyek összefoglaló szakmai áttekintést adnak a térség szereplıi, a foglalkoztatási stratégia alakítói számára, valamint meghatározzák a kistérségi foglalkoztatási stratégiai szakmapolitikai kereteit, kijelölik az illeszkedési pontokat.
2.1. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) A 2005-ben elfogadott hosszú távú általános fejlesztéspolitikai koncepció egyben meghatározza a 2007-2013 közötti idıszak fejlesztéseinek alapvetı irányait is. A koncepció jövıképe: Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlıdı országa lesz, ahol jelentısen nı az emberek életszínvonala, és javul életminıségük, ahol: - több a munkahely, - magasabbak a jövedelmek, - biztonságos, tiszta és jó minıségő a környezet, - egészségesebb, hosszabb és teljesebb az élet. Ennek megvalósulásához egyszerre kell elérnünk, hogy: a megtermelt érték tartósan növekedjék – „Versenyképes Magyarország”, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erısödjék – „Igazságos Magyarország”, a jövı generációk számára is szükséges erıforrások rendelkezésre álljanak, közös jövınk kiszámíthatóbb és tervezhetıbb legyen – „Biztonságos Magyarország”. A koncepció által meghatározott fıbb stratégiai célok:
A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése A foglalkoztatás bıvülése A versenyképes tudás és mőveltség növekedése A népesség egészségi állapotának javulása A társadalmi összetartozás erısítése A fizikai elérhetıség javítása Az információs társadalom kiteljesítése Természeti erıforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása Kiegyensúlyozott területi fejlıdés
Prioritások: „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport „Befektetés a gazdaságba” prioritáscsoport „Befektetés a környezetbe” prioritáscsoport
5
2.2.
Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)
Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült. A két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsısorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitőzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország hosszú- és középtávú területpolitikai célkitőzéseit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok következetes érvényesítésének lehetıségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi, regionális programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. Hosszú távú, átfogó területpolitikai célok 2020-ig: 1. 2. 3. 4. 5.
Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható területi fejlıdés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus
A Nyugat-Dunántúli Régió jövıképe az OTK alapján: Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttmőködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus közlekedési és gazdasági tengelyek aktív részeseként az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatát elıtérbe helyezve Magyarország – gazdaságilag és kulturálisan is megújuló - zöld régiójává válik. A régió: -
A természeti környezetét társként - és nem forrásként- kezeli. Az örökségét, sajátosságait és az emberi értékeket ápolja. Az itt élık számára a sajátos településszerkezethez illeszkedı, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatásokat mőködtet. Elısegíti az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejlıdését és megújulását.
A Nyugat-Dunántúli Régió stratégiai céljai az OTK alapján: 1. Az öt országot összekötı Nyugat-Dunántúli régió nemzetközi és belsı elérhetıségének javítása 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés a regionális gazdasági szerkezet megújításáért 3. A Nyugat-dunántúli emberkincsért – a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása 4. Életterünk az élı és megújuló Nyugat-Dunántúl - környezetgazdálkodás elterjesztése, a környezeti tudatosság erısítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 5. A településszerkezet megerısítése integrált településfejlesztési programok révén 6. A Pannon örökség megújítása és a nyugat-dunántúli turisztikai térségek fejlesztése
6
2.3. Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008) Az Európai Tanács, az Európai Bizottság 2005. februári Közleményében foglaltak szellemében a fı célok újrafogalmazása alapján új kezdetet javasolt a Lisszaboni stratégia számára. Eszerint az elkövetkezı idıszakban az Európai Uniónak és a tagállamoknak a tudásra, az innovációra, valamint a humánerıforrások optimalizálására alapozottan, a versenyképesség, a termelékenység és a növekedési potenciál megújítása és a társadalmi kohézió erısítése révén erıfeszítéseiket a növekedésre és a foglalkoztatás bıvítésére kell összpontosítaniuk. Az Európai Tanács felismerve, hogy a megújított stratégia céljainak a megvalósítása a szinergikus hatások erısítését igényli, mind az Európai Unió, mind a tagországok szintjén a partnerség átfogó megújítása mellett a lisszaboni folyamat koordinációjának megerısítését kezdeményezte. Ennek a felfogásnak a szellemében születtek meg a Bizottság integrált iránymutatásai, amelyek a 2005-2008 közötti idıszak növekedési és foglalkoztatási céljainak elérése érdekében egységes nézıpontból kiindulva jelölik ki a tagállamok számára a nemzeti reformprogramjaik kidolgozását vezérlı szempontokat. Az iránymutatások alapján a magyar nemzeti akcióprogram 3 fı területen fogalmaz meg prioritásokat és intézkedéseket: 1. Makrogazdasági egyensúly és pénzügyi stabilitás Iránymutatás no 1.: A makrogazdasági stabilitást támogató fiskális pálya Iránymutatás no 2.: Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlıdés és költségvetési stabilitás – válaszok a demográfiai változások által támasztott kihívásra (nyugdíjrendszer, önkormányzati rendszer, közigazgatás és egészségügy, oktatás, szociális ellátások, foglalkoztatás reformja, államadósság csökkentése Iránymutatás no 3.: Növekedést és foglalkoztatást elısegítı forráselosztás. Iránymutatás no 4.: A makrogazdasági stabilitást és növekedést elısegítı bérpolitika. Iránymutatás no 5.: Rugalmasabban mőködı áru- és munkaerıpiac. 2. Mikrogazdaság 2.1. Tudás és innováció, a versenyképesség bázisának szélesítése 2.1.1. A kutatás-fejlesztés (K+F) ösztönzése, a kutatás-fejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban (7. iránymutatás) 2.1.2. Az innováció minden formájának ösztönzése (8. iránymutatás) 2.1.3. Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése (9. iránymutatás) 2.1.4. Az ipari szektor kompetitív elınyeinek erısítése (10. iránymutatás) 2.1.5. Az erıforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erısítése (11. iránymutatás)
2.2. A vállalkozói környezet javítása és a verseny élénkítése (Vonzóbb környezet a befektetésekért és a foglalkoztatásért) 2.2.1. Az egységes piac kiterjesztése és mélyítése (12. iránymutatás) 2.2.2. Nyitott és versenyzı piacok biztosítása (13. iránymutatás) 2.2.3. Versenyzıbb üzleti környezet kialakítása és az üzleti kezdeményezések ösztönzése a jobb szabályozáson keresztül (14. iránymutatás) 2.2.4. Vállalkozói kultúra terjesztése és a kis- és középvállalatokat támogató környezet kialakítása (15. iránymutatás) 2.2.5. Az elérhetıség javítása az infrastruktúra fejlesztésén és minıségének javításán keresztül (16. iránymutatás)
7
3. Foglalkoztatás 3.1. A munkaerıpiaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása 3.1.1. A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül (18. iránymutatás) 3.1.2. Érje meg dolgozni (19. iránymutatás) 3.1.3. Több és hatékonyabb segítség az álláskeresıknek és a hátrányos helyzetőeknek (19. iránymutatás) 3.1.4. Korszerő foglalkoztatási szolgálat (20. iránymutatás) 3.1.5. A migráció munkaerıpiaci helyzethez igazodó kezelése (20. iránymutatás)
3.2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása 3.2.1. Rugalmasság és biztonság a munkaerıpiacon (21. iránymutatás) 3.2.2. A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá (21. iránymutatás) 3.2.3. A földrajzi mobilitás elısegítése (21. iránymutatás) 3.2.4. Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerı-költségek (22. iránymutatás)
3.3. Hatékonyabb humánerıforrás-fejlesztés jobb minıségő oktatás és képzés révén 3.3.1. A humánerıforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (23. iránymutatás) 3.3.2. A munkaerıpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés (24. iránymutatás)
Az 1. területen belüli intézkedések a kistérségi foglalkoztatási stratégia külsı feltételeit teremthetik meg, de ezekben a kistérségi szereplıknek csekély befolyásolási lehetıségei vannak, míg a 2. és 3. területen kistérségi szinten is hozzá lehet járulni az akcióprogram sikeréhez.
2.4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2007-2013) A Nemzeti Stratégiai Referenciakaret (NSRK), vagyis a II. számú Nemzeti Fejlesztési Terv az elkövetkezı tervezési idıszak Európai Uniós forrásainak (kb. 6 511 mrd Ft + európai területi együttmőködésre kb. 100 mrd Ft) felhasználását határozza meg, így a kistérségi foglalkoztatási stratégia legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. Az alábbiakban a jelenleg tervezett operatív programokat (kivétel a Közép-Magyarországi Régió Komplex Operatív Programja) tekintjük át, hiszen eltérı fontossággal, de mindegyik kapcsolódik a foglalkoztatási stratégiánkhoz. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítunk az Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program (EMEROP) és a Humán Infrastruktúra Operatív Program (HIOP) céljaival, prioritásaival való összhangra, hiszen ezen programok lesznek a legfıbb forrásai az ESZA és ERFA típusú humánerıforrás-fejlesztési beavatkozásoknak. Az operatív programok bemutatásánál a foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján javasolt forrás összegeket szerepeltetjük. Meg kell jegyezni, hogy létezik egy ún. növekedésorientált változat is, amely esetében az EMEROP és HIOP sokkal kisebb arányt képviselne az NSRK-n belül (kb. 600 mrd Ft-tal csökkenne a forrás), és ezen változat legfıbb haszonélvezıje a közlekedési ágazat lenne. Területfejlesztési Operatív Program Nyugat-dunántúli prioritás-tengelyek: Prioritás 1: Gazdaságfejlesztés A prioritás céljai: - Regionális és helyi befektetés-ösztönzési tevékenységek fejlesztése - A régió kutatás-innovációs kapacitásának fejlesztése, valamint a regionális gazdasági hálózatok, együttmőködések (klaszterek) fejlesztése - Vállalkozások mőködési feltételeinek javítása
8
- A regionális információs gazdasági tartalomfejlesztés támogatása a helyi identitást szolgáló fejlesztésekkel - Az IKT fejlesztése és a regionális IKT szektor fejlesztése a létrejövı nemzeti laboratóriumokhoz kapcsolódó innovációs intézkedéscsomaggal - Az IKT használati képességek fejlesztése a régió KKV-i körében - A régióban létrejött foglalkoztatási partnerségek tevékenységének ösztönzése a gazdaságfejlesztés területén - A szakképzés és felsıoktatás regionális jellegének erısítése, térségi igények és sajátosságok kielégítése (tudatosabb pályaválasztás, képzési kínálat alakítása) - A felsıoktatási intézmények és a munkaerı-piaci szereplık közti kapcsolatok erısítése, hálózati együttmőködések támogatása a gazdaság által igényelt szakképzett munkaerı biztosítása érdekében Prioritás 2: A Pannon örökség megújítása – a természeti, történelmi és kulturális értékeinkért A prioritás céljai: A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének megırzése és védelme, valamint ezen vonzerıinek klaszter jellegő együttmőködésben megvalósuló új, egyedi arculatú fejlesztése, mely magában foglalja - a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és rekreációs fejlesztéseket; valamint a rehabilitációs szolgáltatások beruházásait, - a jelentıs történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülı, egymást kiegészítı integrált fejlesztési láncolatát; - a tájegységeire jellemzı ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását; - a régió turisztikai intézményrendszerének megújítását (desztinációs menedzsment szervezetek felállítását). Prioritás 3: Települési infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem A prioritás céljai A prioritás célja a régióban élı egyének, családok és közösségek életkörülményeinek kedvezıbbé tétele települési infrastruktúra-fejlesztések és környezetbarát technológiák révén. A beavatkozás eredményeként mind a városokban, mind a falvakban javul az életminıség és csökken az aprófalvakból az elvándorlás. A települési infrastrukturális fejlesztések megteremtik a feltételeit annak, hogy az egyes települések képesek legyenek betölteni a saját szerepüket Nyugat-Dunántúl sajátos településhálózatában. Célkitőzés a településszerkezethez és a tájhoz illeszkedı környezetbarát rendszerek alkalmazásának elısegítése (közösségi megújuló energia-rendszerek, egyedi szennyvíztisztító rendszerek) és a környezeti tudatformálás, környezeti nevelés intézményrendszerének fejlesztése. Prioritás 4: Térségi elérhetıség javítása – A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a humán közösségi szolgáltatások megújítása, az információs társadalom kiteljesítése A prioritás céljai A prioritás alapvetı célja a térségi alapon szervezett közszolgáltatások új szemléletben történı fejlesztése, az ehhez szükséges infrastruktúra (közlekedési, szociális, oktatási, informatikai) megteremtése, és a helyi viszonyokhoz alakított szolgáltatások indítása, mőködtetése. Ezen belül: - Az alsóbbrendő közúthálózat (4, illetve 5 számjegyő utak), vasúti mellékvonalak, és közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a települések, térségek és kistérségek belsı elérhetıségi viszonyainak javítása. - Kerékpárút-hálózat fejlesztése
9
- A regionális és helyi közszolgáltatások összehangolt, - a régió sajátos településszerkezetét figyelembevevı, a civil szférát is integráló - hálózati elvő és minıségi fejlesztése - Méltó és elérhetı humán közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek biztosítása - Az információs társadalom kiteljesítése, a helyi sajátosságokat figyelembe vevı szolgáltatások fejlesztése Az 1 069, 36 mrd Ft-os összeggel tervezett program nyugat-dunántúli tengelyére a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 101, 21 mrd Ft. Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program (EMEROP) Átfogó célja a munkaerı-piaci részvétel növelése (számszerősítve 2013-ig az aktivitási ráta növekedjen 6%-kkal). Az aktivitás növekedését elsısorban a nyugdíjkorhatár emelése és a fiatalabb generációk magasabb képzettségi szintje valószínősíti. Emellett azonban a foglalkoztatás és a humánerıforrás-fejlesztés eszközeivel is elı kell segíteni, hogy az aktív korú népesség minél nagyobb hányada lépjen be és maradjon a munkaerıpiacon, lehetısége legyen megszerezni az ehhez szükséges tudást és készségeket, és sikeresen alkalmazkodjon a gazdasági és a technológiai változásokhoz. A program hangsúlyozza, hogy az aktivitás növekedése csak akkor jár együtt a foglalkoztatás növekedésével, ha a gazdaságpolitika a munkaerı iránti kereslet jelentıs növekedését és szerkezetének átalakulását segítı intézkedésekkel hozzájárul a kínálati oldalon megjelenı potenciál kihasználásához. A demográfiai folyamatok alakulása a foglalkoztatás és humánerıforrás-fejlesztés stratégiájának mozgásterét és fejlesztési irányait egyaránt döntıen befolyásolja. Ezért a program tartalmának kialakításakor az alábbiakat mindenképpen szem elıtt kell tartani: •
Az iskolai korosztályok létszámcsökkenésének hatása már jelenleg is érezhetı a közép- és felsıfokú oktatásban, és az iskolai korosztályok valamennyi korcsoportjában további jelentıs csökkenés várható. Ezért elkerülhetetlen az oktatási rendszer átalakítása, hatékonyságának javítása.
•
Az idısebb korosztályok arányának növekedése egyrészt a szociális és egészségügyi ellátások iránti kereslet és a nyugdíjra fordított kiadások növekedését valószínősíti, másrészt a rendszerek fenntarthatóságának biztosítása szükségessé teszi azok szerkezetének felülvizsgálatát, átalakítását.
Ezen program keretében az aktivitás növelésére irányuló stratégia a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások és az egészség megırzését és helyreállítását célzó szolgáltatások eszközeire építve valósul meg. A különbözı szakterületek intézkedései az alábbi közös célkitőzések (ún. specifikus célok) mentén valósulnak meg: -
A munkaerıpiaci kereslet- és kínálat összehangolásának javítása, Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, A változásokhoz való alkalmazkodás segítése, A tudásbázis és az innováció erısítése, Az egészségi állapot és a munkavégzı-képesség javítása, A társadalmi összetartozás erısítése.
A társadalmi nemek közti esélyegyenlıség erısítése horizontális szempont, de megvalósítását célzott egyes szakterületeken célzott intézkedések is szolgálják.
10
A célok eléréséhez szükséges intézkedések stratégiai prioritások (fejlesztési területek) mentén valósulnak meg. Ezek határozzák meg a program tartalmi, végrehajtási és pénzügyi struktúráját. A program céljainak elérése érdekében az alábbi stratégiai prioritások kerülnek meghatározásra: 1. Foglalkoztathatóság: A munkaerıpiacra való belépés ösztönzése és segítése. -
Hatékony és korszerő foglalkoztatási szolgálat
-
Aktivizálás és megelızés
-
A fiatalok munkába állásának segítése
-
Az idısebb korosztályok foglalkoztatásának elısegítése
-
A romák munkaerı-piaci részvételének növelése
-
Megváltozott munkaképességő és fogyatékos emberek foglalkoztatása
-
Nık és férfiak egyenlı esélyekkel a munkaerıpiacon
-
Szociális gazdaság, helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások
2. Alkalmazkodóképesség: Munkavállalók, vállalatok és ágazatok változásokhoz való alkalmazkodásának segítése. -
A felnıttképzés legyen lehetıség mindenki számára
-
A szerkezetváltás elırejelzése és kezelése
-
Rugalmasság és biztonság a munkaerıpiacon
-
A partnerség erısítése a munkaerıpiac szereplıi között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése
-
Átlátható munkaerıpiac
3. Az oktatási rendszer társadalmi-gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése. -
A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben
-
A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági szereplıkkel való együttmőködés erısítése
-
A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése
-
A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése
-
Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése
-
A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén
4. Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése. -
Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése
-
Az oktatásban dolgozók továbbképzése, alkalmazkodóképességének javítása
-
A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása
a
pedagógusok
munkaerı-piaci
11
-
A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása
-
A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése
-
A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása
5. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erısítése az innovációs potenciál fejlesztésével. -
A felsıoktatás szerepének erısítése az alap- és alkalmazott kutatásokban (kutató egyetemek, doktori és posztdoktori álláshelyek, hallgatói foglalkoztatás)
-
Vállalkozások és a felsıoktatási kutatóhelyek együttmőködésének ösztönzése (kutatói mobilitás, spin off cégek létrehozása, közös programok, kutatási szolgáltatások)
-
A tudományos eredményének társadalmi ismertségének és elismerésének erısítése
-
Mőszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezık számának növelése a gazdasági szereplık aktív bevonásával
-
A felsıoktatási reform folytatása a Bolognai folyamatra tekintettel a gyakorlati oktatás és az átjárhatóság erısítésével
6. Társadalmi részvétel és innováció: A közösségek önszervezıdı és innovációs képességének növelése, az állampolgári öntudat és a tolerancia erısítése. -
Felkészítés az aktív állampolgárságra és az európai polgárságra
-
Helyi közösségek erısítése
-
Civil szervezetek kapacitás-bıvítése
-
A vállalkozások társadalmi felelısségvállalásának fokozása
-
A fogyasztók és ellátottak védelmének megerısítése a civil szolgáltatások és érdekvédelem, ill. a hatósági és jogvédı munka támogatásával
-
A kulturális tıke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erısítése érdekében
-
Egészségfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és fejlesztése
-
Egészség-megırzési és egyes krónikus nem fertızı betegségek és szenvedélybetegségek megelızési programjai
7. A hátrányos helyzető emberek társadalmi befogadásának erısítése. -
Beruházás a jövınkbe: gyermek és ifjúsági programok
-
A halmozottan hátrányos helyzető társadalmi csoportok munkaerıpiaci integrációjának elımozdítása
-
Tolerancia növelése
-
Szociális szolgáltatások fejlesztése
A programra a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 1 045, 75 mrd Ft.
12
Humán Infrastruktúra Operatív Program (HIOP) A humán szolgáltatások infrastrukturális korszerősítésének alapvetı célja a humán erıforrások minıségének javítása. Az emberi erıforrások minıségének javításához az Operatív Program az oktatási, az egészségügyi, a szociális, a foglalkoztatási és a kulturális-közmővelıdési infrastruktúra fejlesztése révén kíván hozzájárulni, amely területek intézkedései az alábbi specifikus célokon keresztül valósulnak meg: 1. A humán infrastruktúra területi egyenlıtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása. 2. A közszolgáltatások hatékonyságának növelés, átalakításuk elısegítése. 3. A gazdasági versenyképesség javítását és a társadalmi összetartozás erısítését szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése. Prioritási tengelyek: 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése -
A szakképzı központok infrastruktúrájának fejlesztése, független vizsgaközpontok kialakítása A Modern Szolgáltató Egyetem infrastruktúrájának fejlesztése A Kutató Egyetemek kutatás-fejlesztési infrastrukturális kapacitásának fejlesztése
2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése -
Járóbeteg-szakellátási formák és a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák fejlesztése Szőrés, diagnosztika (telemedicina) fejlesztése Sürgısségi ellátás fejlesztése Regionális fekvıbeteg-ellátórendszer fejlesztése Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása Infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban
3. A társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése -
Az idısellátás korszerősítése Sérülékeny csoportok szolgáltatásainak korszerősítése Kistérségi közösségi központok létesítése A fogyatékossággal élık hozzáférési esélyeinek növelése Gyermekek napközbeni ellátása
4. A munkaerıpiaci részvételt támogató infrastruktúrafejlesztése -
Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése Új szolgáltatási modell kiterjesztése az ÁFSZ összes kirendeltségére Munkaerıpiaci információs rendszer fejlesztése
5. A kulturális infrastruktúra fejlesztése -
A kulturális örökség védelme Nemzeti kulturális intézményeink megújítása Térségi jelentıségő kiemelt kulturális fejlesztések Kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttmőködésért
6. Az e-közigazgatás infrastruktúrájának kiépítése A programra a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 426, 96 mrd Ft.
13
Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) Fıbb célok: 1. Versenyképes termékek, szolgáltatások, technológiák létrehozása, az ötlet piacra vitelével, a kutatások hasznosulásával 2. A gazdaság dualitásának oldása, a KKV-k felzárkóztatása 3. A nagy potenciállal rendelkezı, versenyképes vállalkozások erısítése a nemzetközi versenyben Összhangban a Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazottakkal, a helyzetelemzés és SWOT segítségével levezetett célrendszer teljesítéséhez a következı stratégiai prioritások fogalmazhatók meg a Versenyképes Gazdaság Operatív Program keretében: 1 prioritás: K+F és innováció a versenyképességért -
Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, együttmőködések ösztönzése Az innovációs, technológiai központok és hídképzı intézmények fejlesztése A vállalkozások önálló innovációs és k+f tevékenységének ösztönzése
K+F
2. prioritás: Vállalkozások jövedelemtermelı képességének erısítéséért -
A KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása Vállalkozások technológiai korszerősítése Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerő folyamat-menedzsment ösztönzése
3. prioritás: A modern üzleti környezetért -
Telephelyfejlesztés
-
Vállalkozások részére információ és üzleti tanácsadás nyújtása
-
Vállalkozásokat kiszolgáló e-közszolgáltatások kialakítása
-
Korszerő közösségi infokommunikációs infrastruktúra
4. horizontálisan kezelt területek: -
Infokommunikációs technológia – és szolgáltatások fejlesztése Vállalati humánerıforrás fejlesztése
A programra a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 835,088 mrd Ft. Környezetvédelmi Operatív Program A prioritási tengelyek : 1. Egészséges, tiszta települések prioritás -
Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Környezeti kármentesítés
2. Vizek kártételeinek megelızése és vízkárelhárítás prioritás
3. Vizeink jó kezelése prioritás -
Vizeink mennyiségi és minıségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása A VKI végrehajtásának állami intézkedései
14
4. Természeti értékeink jó kezelése prioritás -
Közösségi jelentıségő és védett természeti értékek valamint védett területek megırzése, helyreállítása, fejlesztése Élıhely-megırzı mezı- és erdıgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások Az erdei iskola hálózat fejlesztése
5. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás -
A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása Hatékonyabb energia felhasználás
6. Környezetügy mint gazdasági hajtóerı prioritás - Öko-hatékonyság és ipari ökológia - Fenntartható termelés és fogyasztás elısegítése
A programra a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 1 246,338 mrd Ft. Közlekedés Operatív Program A prioritási tengelyek : 1. Az ország és régióközpontok (nemzetközi) elérhetıségének javítása A régiót érintı projektek: - Sopron/Oh.-Szombathely-Szentgotthárd/Oh. vasútvonal korszerősítése - M8(Ajka-oh) komplex - Körmend elkerülıvel; - M15-M86 teljes hosszában komplex fıútfejlesztés
2. Térségi (régión belüli) elérhetıség javítása A térséget érintı projektek (ráhordó gyorsforgalmi elemek): - 76-os fıút
3. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése A régiót érintı érintı projektek:
- Gyır villamos 4. Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A programra a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 1 269,569 mrd Ft.
15
Igazgatási Rendszer Korszerősítése Operatív Program A prioritási tengelyek: 1. A szakpolitika-alkotás és szabályozás minıségi fejlesztés - A stratégiai menedzsment elterjesztése és az információáramlás átalakítása - A minıségi jogalkotás megteremtése és a jog más szakpolitikai eszközökkel történı integrált alkalmazása - A társadalmi partnerek aktív bevonása - A szakpolitikák végrehajtásának támogatása 2. Szervezetfejlesztés a szolgáltató jelleg erısítése, illetve a teljesítmény növelése érdekében A szolgáltató jelleg erısítése A megújulási képesség növelése A közigazgatási tudásháttér biztosítása 3. A humánerıforrás minıségének javítása A közigazgatási továbbképzési rendszer fejlesztése A céltudatos toborzás és hatékony belsı utánpótlás megteremtése A motivációs rendszer hatékonyabbá tétele 4. A Közép-magyarországi Régióban megvalósítandó fejlesztések A programra a 2006. áprilisi foglalkoztatás szempontjait alapul vevı növekedési modell alapján allokált forrás 78, 71 mrd Ft. Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia A prioritási tengelyek: I. tengely: A mezıgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Specifikus célok: - az ismeretszerzés támogatása és az emberi erıforrás minıségének javítása, - a fizikai erıforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése valamint az innováció elısegítése, - a mezıgazdasági termelés és termékek minıségének javítása.
II. tengely: A vidék és a környezet fejlesztése Specifikus célok: - Mezıgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása - Erdészeti földterületek fenntartható használata
III. tengely: Az életminıség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése Specifikus célok: - A vidéki gazdasági potenciál erısödése, vállalkozásfejlesztés, - Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése - Helyi humán kapacitás fejlesztése, bıvülı vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és információbázis.
IV. tengely: LEADER Általános cél: Az integrált szemlélető helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése. A IV. tengely megvalósítása fıként a III. tengely specifikus céljainak teljesülését szolgálja, ezért a két tengely specifikus céljai azonosak.
16
2.5. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013) A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának átfogó célja a lakosság életminıségének javítása érdekében a Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítésével. Specifikus célok: 1. Vállalkozások versenyképességének javítása. 2. Környezet minıségének javítása. 3. Területi és társadalmi kohézió. A fejlesztési stratégia 5 prioritást foglal magában, amelyek az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5.
Gazdaság diverzifikálása Turizmus fejlesztése Humánerıforrás fejlesztése Közlekedés fejlesztése Táji és települési környezet megújítása
A „Humán erıforrások fejlesztése” prioritás célja a munkavállalók képzettségi szintjének a piaci igényekhez igazítása, különös tekintettel a régió kulcságazataira; a foglalkoztathatóság javítása, elsısorban a parttól távolabbi településeken; valamint a helyi szereplık térségi összefogásának ösztönzése. Mindezt három intézkedésen keresztül kívánják elérni: 1. Képzési programok 2. Hátrányos helyzetőek foglalkoztatási programjai 3. Helyi társadalom megújítása Az elsı intézkedés célja a szakképzési rendszer rugalmas mőködtetése, a felnıttképzés, ezen belül az átképzések ösztönzése; a szezonálisan foglalkoztatottak szakismeretének, képességeinek fejlesztése; az idegen nyelv ismeretének és a vendéglátói készségek javítása; valamint a modern info-kommunikációs eszközök használatának elterjesztése. Ez tartalmazza a régió munkaerı-piaci, szakképzési elırejelzı rendszerének kialakítását és mőködtetését; helyi foglalkoztatási paktumok elıkészítését, megkötését és megvalósítását; a hiányszakmákban képzési, átképzési programok támogatását, illetve a hiányzó készségek elsajátításának ösztönzését; a képzési infrastruktúra támogatását; felsıoktatási intézmények és a gazdasági szereplık közötti szorosabb kapcsolat kialakításának, illetve a fiatalok megtartásának támogatását; számítástechnikai, szövegszerkesztési, internet felhasználói ismeretek mind szélesebb körben való elterjesztését. A második intézkedés célja az inaktívaknak, ezen belül a tartós munkanélkülieknek, szociális segélyben részesülıknek a sajátos foglalkoztatási programokba való bevonása. Ennek keretében speciális foglalkoztatási programok indítása szükséges. A foglalkoztatási programok célcsoportjai az aktív korú nem foglalkoztatottak, különösen: tartós munkanélküliek, nık, megváltozott munkaképességő és fogyatékos emberek, romák, hajléktalanok, rendszeres szociális segélyben részesülık, gyermeküket egyedül nevelık, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık, gyermekvédelmi intézményekben felnıtt fiatalok, börtönbıl szabadulók, szenvedélybetegek.
17
A foglalkoztatási programokat elsısorban a környezet gondozása (a közmunkaprogramokhoz hasonlóan pl. csatornázás, csatornatisztítás; parkok, kertek természetvédelmi területek gondozása; elöregedett épületek felújítása; szelektív hulladékgyőjtés, hasznosítás), illetve a szabadidıs és kulturális programok szervezése, hagyományırzés területén támogatják. Emellett elıtérbe kerülhetnek olyan programok támogatása, melyek a támogatott szervezetek egyes feladatokat átvállalnak az önkormányzatoktól, ezáltal erısítve az önkormányzati és civil szféra közötti együttmőködést. A harmadik intézkedés célja az életképes civil kezdeményezések ösztönzése, valamint a lakosság kikapcsolódásához szükséges infrastrukturális feltételek javítása. Ez az intézkedés magában foglalja egy Balatoni Civil Alap felállításának ötletét, mely elsısorban a település-, és térségfejlesztés (tájmenedzsment), a kultúra, szabadidıs sport tevékenységek, a környezet- és természetvédelem, a szociális ellátások területén, valamint a sajátos helyzető társadalmi csoportok problémáinak kezelése területén támogatna életképes civil kezdeményezéseket, illetve a közösségi terek, könyvtárak, mővelıdési házak fejlesztését, valamint szabadidı sportolásra alkalmas sportlétesítmények modernizációját.
2.6. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás Közös Térségfejlesztési Koncepciója (2005-2015) A térségfejlesztési koncepció 5 stratégiai célt fogalmaz meg a 2005-2015 idıszakra: 1. Magas színvonalú, biztos megélhetés elérése. 2. Egészséges, ökológiailag kiegyensúlyozott környezet megırzése. 3. Kistérség identitásának, belsı kohéziójának erısítése. 4. Modern, de az értékeket is megırzı fejlesztéspolitika és intézményrendszer kialakítása. 5. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bıvítése. Ezek az átfogó célok hosszú távra kiterjesztve is fennállnak, és részben biztosítják a jövıképhez szükséges fejlesztéseket, másrészt a célok komplex feladatai közül kiválaszthatóak az adott idıszakra vonatkozó „prioritások”, amelyekre – a kistérség belsı értékei, erıforrásai alapján és az adott idıszakra igénybe vehetı támogatások segítségével vállalkozhat. Ezek a középtávú idıszakra (a 2006–2013 évre) szóló javasolt kistérségi fejlesztési prioritások: 1. Emberi erıforrás-fejlesztés 2. Turizmus jövedelmezıségének növelése 3. A helyi gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése 4. Infrastruktúra és intézményfejlesztés, környezetvédelem, megújuló energiák hasznosítása 5. Vidékfejlesztés a háttértelepüléseken Az emberi erıforrás-fejlesztési prioritás alatt lévı intézkedések az alábbiak: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Idegenforgalmi szolgáltató, programszervezı és menedzsment szektor képesség-, tudás fejlesztése. Helyi, speciális igény szerinti képzésfejlesztések; nyelvoktatás (német, angol, orosz, olasz) informatikus, repülıtéri ipari technológus, megújuló energia hasznosító technológus, kulturális programszervezı. Gyakorlati szakképzés, oktatók továbbképzése, technikus, speciális ipari, mezıgazdasági, gyakornoki fogadóhelyek fejlesztése. Civil háttérszervezetek fejlesztése és aktivizálása, bevonása a végrehajtásokba. Esélyegyenlıség a képzésben, foglalkoztatásban, menedzselésben.
18
2.7. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma A 2006. március 30-án ünnepélyes keretek között aláírt paktum a stratégia kidolgozásának alapdokumentuma, legfıbb irányadója, hiszen a stratégiának a paktum megállapodás tartalmának megvalósulását kell szolgálnia. A paktum megállapodásban szereplı stratégiai célok az alábbiak: A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése. Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkahelyek teremtése (kiemelten az idegenforgalomban, a környezeti ipar szolgáltatásaiban, és a szociális gazdaságban rejlı lehetıségeket). Élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása. Helyi foglalkoztatási partnerségek erısítése, szinkronba hozása, az információáramlás javítása. Munkaerıpiaci esélyegyenlıtlenségek csökkentése
19
3. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 3.1. Jövıkép Az alábbiakban a kistérségi foglalkoztatási stratégia jövıképét mutatjuk be, amely tartalmazza a jövıt építı értékeket, alapelveket, célokat és fejlesztési irányokat. Felvázoljuk azt a jövıben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi, és számításba veszi a realitásokat. A jövıkép célja, hogy lelkesítse a kistérségi közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erıfeszítések értelmét. A foglalkoztatási stratégia jövıképe „Egy olyan prosperáló, több lábon álló gazdasággal rendelkezı, nyitott, együttmőködı és esélyteremtı Keszthely-Hévízi Kistérség alakul ki, amely kihasználja az emberkincsében rejlı lehetıségeket, az embert értéknek tekintı helyi foglalkoztatáspolitikát, valamint foglalkoztatásközpontú és a természeti környezetével harmóniára törekvı gazdaságpolitikát valósít meg. A foglalkoztatásban érintett helyi szereplık partnerségével több, minıségileg jobb, a munkaerıpiac igényeinek és a térségben élı, vagy munkát vállaló emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelı munkahelyeket hoz létre.”
3.2. Stratégiai célok A jövıkép megfogalmazásában még meglehetısen tág mozgástér állt rendelkezésre, amelyet a stratégiai célok már pontosabban megfogalmaznak. A stratégia prioritásait, intézkedéseit, valamint a kapcsolódó lehetséges projektjavaslatokat a 3.3. pontban mutatjuk be1. A stratégiai célok (a jövıképpel és a paktum megállapodással összhangban): A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkahelyek teremtése Élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása Helyi foglalkoztatási partnerségek erısítése, szinkronba hozása, az információáramlás javítása Munkaerıpiaci esélyegyenlıtlenségek csökkentése
3.3. Stratégiai prioritások A stratégia prioritásai (programjai) rövid- és középtávon valósítják meg a jövıképbıl levezethetı hosszú távon érvényesülı stratégiai célokat. A prioritások kifejtése az Európai Unió programozási gyakorlatának és módszertani ajánlásainak megfelelı szerkezetben, az alábbi tagolás szerint történik:
1
Szükséges megjegyezni, hogy a projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat, a források és a felelısök pontos megjelölését a stratégia alapján elkészülı foglalkoztatási akciótervnek kell meghatároznia.
20
• Indoklás: az adott terület helyzetértékelésének leírása, a kiválasztott prioritás szükségességének indoklása, visszacsatolás a helyzetértékelésben leírtakra. • Általános célok: a prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. • Hosszú távú hatások – olyan globális – környezeti, társadalmi és gazdasági – hatások, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik. • Hatásindikátorok: a hatásokat jellemzı indikátorok, mutatók, amelyek alapján az elérni kívánt eredmények ellenırizhetık, így a stratégia monitoringjához alapul szolgálhatnak. • Intézkedések: A prioritást megvalósító operatív programok felsorolása. • Célcsoportok: Az intézkedések kedvezményezettjei. • Lehetséges projektgazdák, partnerek: A projekteket koordináló és résztvevı potenciális szervezetek. • Projektjavaslatok intézkedésenként: Az intézkedéshez kapcsolódó lehetséges projektek felsorolása (a foglalkoztatási akcióterv alapját képezik!). 1. ábra: A Keszthely-Hévízi Kistérség foglalkoztatási stratégiájának rendszere Jövıkép „Egy olyan prosperáló, több lábon álló gazdasággal rendelkezı, nyitott, együttmőködı és esélyteremtı Keszthely-Hévízi Kistérség alakul ki, amely kihasználja az emberkincsében rejlı lehetıségeket, az embert értéknek tekintı helyi foglalkoztatáspolitikát, valamint foglalkoztatás-központú és a természeti környezetével harmóniára törekvı gazdaságpolitikát valósít meg. A foglalkoztatásban érintett helyi szereplık partnerségével több, minıségileg jobb, a munkaerıpiac igényeinek és a térségben élı, vagy munkát vállaló emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelı munkahelyeket hoz létre.”
Stratégiai célok A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése
Munkahelyek Élethosszig tartó megtartása tanulás mellett helyi és meghonosítása, térségi ösztönzése, munkahelyek feltételeinek teremtése fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása
Helyi Munkaerıpiaci foglalkoztatási esélyegyenlıtlenpartnerségek ségek csökkentése erısítése, szinkronba hozása, az információáramlás javítása
Prioritások/stratégiai programok 1. prioritás: A 2. prioritás: foglalkoztathatóság Alkalmazkodókéjavítása, hátrányos pesség fejlesztése helyzetőek bekapcsolása a munka világába
3. prioritás: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı versenyképes, rugalmas és hatékony oktatásiképzési rendszer kialakítása
4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerı-piaci helyzet javításáért
21
Intézkedések 1.1. A szociális 2.1. Korszerő és 3.1. A kistérség gazdaság fejlesztése rugalmas oktatási-képzési szervezetirányítási és rendszerének munkaszervezési fejlesztése, az modellek bevezetése innováció ösztönzése, a képzési kínálat összehangolása minden képzési szinten 1.2. Az éves 2.2. Korszerő 3.2. A pályaorientációs, foglalkoztatást célzó vállalkozási és életpálya-tervezési, a kezdeményezések menedzsment képzett munkaerı támogatása ismeretek terjesztése hazatérését és helyben maradást segítı kezdeményezések támogatása 1.3. A munkaerı-piaci 2.3. Az élethosszig 3.3. A térség igényeknek megfelelı tartó tanulás munkaerı-piaci képzési, továbbképzési elterjesztése, tanuló igényeinek megfelelı programok indítása szervezeti modell képzési, továbbképzési bevezetése programok kidolgozása, szakmai, módszertani és infrastrukturális feltételeinek biztosítása 1.4. Munkaerı-piaci 2.4. Változás-elırejelzı 3.4. A gyakorlati információs és rendszer kidolgozása képzések feltételeinek szolgáltatási rendszer és mőködtetése kialakítása, partneri fejlesztése a helyi együttmőködések szereplık segítése a munkaerıpartnerségével piaci információs és szolgáltatási rendszer segítségével 1.5. Munkaerı-piaci esélyegyenlıtelenséget csökkentı akciók támogatása
4.1. Kistérségi közösségfejlesztés
4.2. Kistérségi, hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttmőködések fejlesztése érdekében 4.3. Közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése
4.4. Társadalmi felelısségvállalás ösztönzése a vállalkozók és munkaadók körében
22
2. ábra: A stratégiai célok és prioritások kapcsolata a kapcsolat erıssége szerint (+, ++, +++) Prioritások/Célok
1. prioritás: A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetőek bekapcsolása a munka világába 2. prioritás: Alkalmazkodóképesség fejlesztése 3. prioritás: A munkaerıpiaci igényeknek megfelelı versenyképes, rugalmas és hatékony oktatási-képzési rendszer kialakítása 4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerı-piaci helyzet javításáért
A foglalkoztatási szint Munkahelyek Élethosszig tartó tanulás növelése, a megtartása mellett helyi meghonosítása, munkanélküliség és térségi munkahelyek ösztönzése, feltételeinek csökkentése teremtése fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása
Helyi foglalkoztatási Munkaerıpiaci partnerségek erısítése, esélyegyenlıtlenségek szinkronba hozása, az csökkentése információáramlás javítása
+++
++
++
+
++
+
+++
++
++
+
+++
++
+++
+
++
+
+
+
+++
++
23
3.3.1. prioritás: A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetőek bekapcsolása a munka világába Indoklás A térség gazdasága elsısorban a turizmusra, illetve a kapcsolódó ágazatokra épül (építıiparra, kereskedelem), emiatt jellemzı a foglalkoztatás erıs szezonalitása. A vállalkozások és a munkahelyek a városokban, illetve a part menti településekre koncentrálódnak. Kevés a tartós, éves foglalkoztatást nyújtó munkahelyek száma a térségben, s magas az állami, önkormányzati közszolgáltatásokban dolgozóké (egészségügy, oktatás, szociális ellátás, kultúra, államigazgatás). A térség gazdasági nehézségeibıl a kiutat a sármelléki repülıtér bıvítése, a légi utas- és teherforgalom bıvítése ill. a reptér közelében létesítendı ipari park kínálhat. A kistérség természeti és épített környezete, a vállalkozások, a termelı és szolgáltató kapacitások, szolgáltatások kihasználásában még jelentıs foglalkoztatás-bıvítési tartalékok vannak. A partközeli településektıl, a kistérség magjától távolabbi, azt mindegy körbefogó
településgyőrő gazdasági és ezzel együtt foglalkoztatási helyzete kifejezetten rossznak tekinthetı. Ezeken a településeken a szocialista ipar és mezıgazdaság megszőnését követıen alig indult be a magángazdaság, a települések legnagyobb foglalkoztatója az – egyre nehezebb finanszírozási feltételek közepette mőködı – önkormányzat. Ezeken a településeken az önkormányzati közszolgáltató intézmények mellett a legelterjedtebb foglalkoztatási forma a közmunka, ill. az átlagnál kedvezıbb szakképesítéssel rendelkezık egy része a térségi centrumokba ingázik, de egyes településeken a közlekedési nehézségek miatt a munkába járás is nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg (buszjáratok menetrendjének alkalmatlansága, és az utazás megdrágulása egy sereg potenciális munkavállalót beszorított és beszorít a távolabb esı falvakba).
A háttértelepüléseken nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen munkalehetıség hiányában a képzettebb emberek hagyják el elıször a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, mert nem épülnek új lakások és leáll a közmővesítés. Az elmúlt években az összes lakos arányában a foglalkoztatottak és eltartottak aránya csökkent, viszont nıtt a munkanélküliek, és az inaktív keresık aránya. Mindezek hátterében az áll, hogy nem történtek jelentıs munkahelyeket növelı beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem a térségben. A 2001-es népszámlálási adatok alapján az összes lakosság valamivel több, mint fele, 52,7%-a nı, a foglalkoztatottakon belül arányuk csupán 45,4%, a munkanélkülieken belüli arányuk 42,0%, eltartottakon belüli arányuk 51,8%, viszont az inaktív keresıkön belül az arányuk viszonylag magas, 64,0%. A nık jelentıs része, számszerősítve 37,3%-a inaktív keresı. A KSH 2004. decemberi adatai alapján a kistérségben 17 651 fı volt a foglalkoztatottak száma, és 14 083 fı az inaktívak száma. A foglalkoztatási ráta 53,8% volt, az aktivitási ráta pedig 57,1%.
24
A tartós munkanélküliség folyamatos jelenléte is problémát okoz a térségben. A térségi társadalomban is jelen van – igaz más térségeknél kisebb arányban – az a csoport, amelyik a munkapiacról tartósan kiszorultnak tekinthetı. Ezeknek az embereknek az egyik része – mint azt a föntiekben is vázoltuk – a centrumoktól távolabb elhelyezkedı falvakban él, másik csoportjuk pedig hajléktalanszállókon, ill. a szociális ellátórendszer teremtette viszonyok között.
Jellemzı, hogy a túlkínálat mellett a hiányszakmák is jelen vannak, strukturális munkanélküliség alakult ki. Ugyanakkor van néhány olyan szakma, pl. cukrász, mérlegképes könyvelı, amik a kistérségi munkapiacon továbbra is keresettek. Különösen a szakképzett, munkahelyi tapasztalatokkal rendelkezı, fejlett munkakultúrával bíró, idegen nyelvet is beszélı szakmunkásokból van hiány a gyógyászat, a wellness és a vendéglátás területein. A szakmunkás munkanélküliek száma növekszik, illetve a legmagasabb a munkanélküliek között. Ezzel szemben betöltetlen munkahelyek vannak villanyszerelı, asztalos, kımőves, burkoló és lakatos szakmákban, az építıipar munkaerı felvétele jelentıs, illetve a húsipar is több hentest és húsfeldolgozót tudna foglalkoztatni. Úgy tőnik a fent felsorolt szakmák nem tartoznak a „divatszakmák” közé, vagy az oktatási intézmények nem képesek lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Az egész balatoni térségre, így a keszthely-hévízi kistérségre is jellemzı a szezonmunkások szakképzettségének hiánya, amely a szolgáltatások színvonalát rontja. A roma lakosság aránya a statisztikák szerint a kistérség egészére nézve mindössze 1%, tehát a magát romának valló lakosság száma igen csekély. Majd minden településen él 1-2 család, de a település népességéhez viszonyítva viszonylag magas az arányuk Zalavár, Zalaszántó, Zalaapáti, Rezi, Karmacs, Egeraracsa, Cserszegtomaj, Bókaháza településeken. Komoly probléma ennek népességi csoportnak az alacsony iskolázottsága, a tartós munkanélküliség, a korai szülések és a szegénység. A negatív elıítéletek, a diszkrimináció is sújtja a romákat, s munkavállalásuknak ez akadályát jelenti. A munkapiac peremére szorultakat az önkormányzatok foglalkoztatják közmunka és közhasznú munkaprogramjaik keretében. Megoldatlan a kistérségben a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása.. A 2001. évi népszámlálás idıpontjában a kistérségben 2247 fı vallotta magát fogyatékosnak és megváltozott munkaképességőnek. Számuk növekvı tendenciát mutat, és kisebb teherbíró képességük és a támogató szolgáltatások hiányosságai miatt szinte semmi esélyük az elhelyezkedésre. Megoldást a szociális foglalkoztatás és egy támogató szolgáltató rendszer kiépítése jelenthetne, de a védett foglalkoztatásra jelenleg a keszthely-hévízi kistérségben csak alkalmi jelleggel mutatkozik lehetıség. A Zala Megyei Vöröskereszt támogató szolgáltatásai (4M program) lehetıséget adnak az elhelyezkedésük segítésére, viszont a szolgáltatások továbbfejlesztésére és a munkáltatók részérıl szemléletváltásra is szükség lenne. A helyben dolgozó lakónépesség nemek szerinti arányát vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak nagyobb részben találnak munkát saját lakóhelyükön, mint a nık, ugyanakkor nagyobbak az esélyeik a más településre történı munkába járás tekintetében is. A más településre dolgozni járó lakónépességben a férfiak aránya 59,1%, a helyben dolgozók közül a férfiak aránya 51,2%. A nık lehetıségei a munka világában történı elhelyezkedésre jóval kedvezıtlenebbek, mint a férfiaké, még a városokban is, de mindinkább a kistérség háttértelepülésein. A nık foglalkoztatottsági aránya egyes településeken 15% körüli, míg a férfiaké legrosszabb esetben is csak 28%.
25
A fiatalok munkanélkülisége, ami egy részüknél az alul-, más részüknél pedig túlképzettségükbıl fakad. Felsıfokú végzettségőek magas elvándorlása tapasztalható, fıleg Budapestre és a nagyobb városokba (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár). A térségben kevés a felsıfokú végzettséggel ellátandó álláshely, és az ezeken elérhetı jövedelmek is messze elmaradnak a nagyvárosok kínálta lehetıségektıl. A kistérség egészére jellemzı, hogy a fıiskolai oklevéllel, illetve diplomával rendelkezık jelentıs hányada a közszférában (oktatás, egészségügy, államigazgatás) helyezkedik el, illetve kisebb számban saját vállalkozást alapít.
A közösségi szolgáltatást nyújtó, közösségi célokért dolgozó civil (non-profit) szervezetek hiánya gátja a szociális gazdaság fejlıdésének, amely elsısorban a háttértelepüléseken adhatna megoldást a helyi foglalkoztatási problémák kezelésére. A munkaügyi szolgáltatások rendszere kulcskérdés a foglalkoztatási helyzet javítása szempontjából. Az elindult foglalkoztatási paktum kezdeményezése ezen a téren is fejlıdési lehetıségeket jelent a szereplık számára. A megyei munkaügyi központ keszthelyi kirendeltsége rendkívül fontos, szinte egyedülálló integráló és közvetítı szerepet tölt be a térség munkapiaci problémáinak, elsısorban a strukturális és szezonális munkanélküliség kezelésében, csökkentésében. A foglalkoztatási paktum létrehozása elıtt szinte egyedüli felelısként mőködtették a munkaügyi szolgáltatásokat. Az kirendeltség azon túl, hogy korábban a munkanélküli majd ma az álláskeresési juttatások elosztásában közszolgáltatási feladatokat lát el, sokirányú állásközvetítı és továbbképzı, átképzı tevékenységet folytat. E munka egy részét saját apparátusával, más részét pedig külsı szervezetek közremőködésével végzi. Az elmúlt hónapokban komoly átalakuláson ment keresztül a hazai munkaügyi rendszer, elindult az álláskeresési támogatás és a képzési rendszerben is nagyobb lehetıséget kaptak a munkavállalók. Mindezt elıremutató változásként kell értékelnünk, de továbbra is problémát jelent a
munkaadók, az iskolák és továbbképzı intézmények valamint a munkavállalók közötti információáramlás esetlegessége, hiányosságai, a rövid- és hosszabb távú munkapiaci prognózisok hiánya. A kistérségi KKV szektor erıssége, súlya és befolyása különös kihívást jelent a Munkaügyi Központ számára, mivel a KKV szektoron belüli vállalkozó-munkavállaló viszonyrendszert az informalitás és a paternalizmus határozza meg. Ebbe a viszonyrendszerbe harmadik fél, különösen az amúgy is bizalmatlanul szemlélt hatósági jellegő szereplı nehezen tud belépni. Így
nem tekinthetı véletlennek, hogy a MMK keszthelyi kirendeltsége elsısorban a nagyobb vállalkozásokkal tudott tartós és jól mőködı együttmőködést kialakítani. Emellett az is jellemzı, hogy a gyors reagálást igénylı segítséget a KKV-k igénylik elsısorban a kirendeltségtıl, és a támogatott szervezetek nagy része is ebbıl a körbıl kerül ki. A magyarországi és az európai munkaügyi szolgáltatási rendszerek nagy részére is jellemzı, hogy a munkanélkülieket a formális paraméterek mentén regisztrálja és katalogizálja anélkül, hogy igazán megismerné ki is az a személy valójában, akinek a szolgáltatását nyújtja. Ugyanakkor a ’játékszabályok’ szerint az a potenciális munkavállaló, aki az elıírt munkatapasztalattal, végzettséggel nem rendelkezik, elesik meg a mérlegeléstıl és a megmérettetéstıl is. A felvételi elbeszélgetések esetében persze szóba kerülnek olyan kérdések, amelyek a jelölt személyiségére, hobbijára, szabadidejére, egyéb elkötelezettségeire, értékeire, beállítódására vonatkoznak. Ebben a helyzetben azonban a kérdés már nem az, hogy ennek az embernek megfelelı-e, ráillik-e adottságaira a munkakör, hanem éppen fordítva, az, hogy vajon a munka elvégzésére szempontjából megfelelı-e a jelölt.
26
A gazdaságfejlesztés és humánerıforrás-fejlesztés összehangolásához elengedhetetlen, hogy megfelelı információkkal rendelkezzünk a kistérség emberi erıforrásának állapotáról, a meglévı munkaerı-tartalékról. Jelenleg korlátozottak az ismereteink. Legfıképp a leghátrányosabb helyzető, inaktív rétegrıl rendelkezünk kevés információval. A jelenlegi területi foglalkoztatási adatgyőjtési szisztémának nincs meg az a rugalmas képessége, hogy a helyi igényekhez alkalmazkodni tudjon, így nem tölti be azt a szerepét, hogy a munkaerıpiac igényeinek változását azonnal továbbítsa a szakképzı intézmények felé, hogy azok gyors reagálású át- és továbbképzı programokat indíthassanak, és nem teszi lehetıvé a szereplık érdemi kommunikációját sem. A közel 200 fı munkanélküli, és inaktív célcsoport bevonásával készített felmérés adatai alapján a megkérdezettek 80%-a nem használja a munkaügyi központ honlapját. Elsısorban a kistelepülésen élı, illetve a hátrányos helyzető rétegeket érinti az információkhoz történı hozzáférés hiánya. Ez nemcsak a hozzáférhetı információk szők körét jelenti,
hanem a kistérségen belüli közösségi nyilvános hozzáférési helyek és szakképzett segítık hiányát is. Általános célok Éves foglalkoztatást nyújtó foglalkoztatási lehetıségek felkutatása és munkahelyek teremtése A munkanélküliség (különös figyelemmel a tartós munkanélküliekre) csökkentése A szezonális foglalkoztatottak szakképzési szintjének növelése A nem helyben lakó szezonális foglalkoztatottak arányának csökkentése, a helyben lakók foglalkoztatásának ösztönzése A lakosság képzettségi szintjének emelése (kiemelten a háttértelepüléseken) A hátrányos helyzető rétegek bekapcsolása a munka világába A képzett munkaerı vonzása, a pályakezdık helyben tartásának és elhelyezkedésének segítése, diplomás munkahelyek teremtése Térségi munkaerı-piaci információk folyamatos nyomon követése, elemzése Térségi munkaerı-piaci szolgáltatások fejlesztése A szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználása A foglalkoztatási paktum révén a szektorközi partnerségek erısítés A munkavállalók térségi mobilitásának segítése Hosszú távú hatások enyhül a térség munkaerıpiacára jellemzı szezonalitás, növekszik az éves foglalkoztatást nyújtó munkahelyek aránya csökken a térség munkanélküliségi rátája a nık és férfiak egyenlı eséllyel lépnek be a munkaerıpiacra növekszik a romák, nık, megváltozott munkaképességőek és fogyatékosok, idısebb munkavállalók munkaerı-piaci részvétele az aktivitási ráta minden kiemelt célcsoport esetében emelkedik a háttértelepüléseken új munkahelyek jönnek létre, csökken az ingázás mértéke növekszik a munkavállalók szakképzettsége intenzív partneri együttmőködés alakul ki a munkaerı-piaci szereplık között a helyi igényeknek megfelelıen mőködı munkaerı-piaci információs és szolgáltatási rendszer mőködik növekszik a magasan kvalifikáltak aránya a népességen belül a szociális gazdaság térnyerése, a közszolgáltatásokat végzı civil szervezetek által alkalmazottak számának növekedése
27
Hatásindikátorok
éves foglalkoztatást nyújtó munkahelyek száma (db) munkanélküliségi ráta célcsoportonként (%) foglalkoztatási ráta célcsoportonként (%) aktivitási ráta célcsoportonként (%) ingázók és helyben dolgozók aránya (%) a helyi munkavállalók és a szezonális alkalmazottak szakképzettségi szintje (ISCED szerint) foglalkoztatási paktumban intenzíven tevékenykedı szervezetek aránya az aláírók közül (%) a munkaügyi szolgáltatásokkal elégedettek aránya célcsoportonként (%) a munkaügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma (db) szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma (fı)
Intézkedések 1.1. A szociális gazdaság fejlesztése2 1.2. Az éves foglalkoztatást célzó foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 1.3. A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzési, továbbképzési programok indítása 1.4. Munkaerı-piaci információs és szolgáltatási rendszer fejlesztése a helyi szereplık partnerségével 1.5. Munkaerı-piaci esélyegyenlıtlenséget csökkentı akciók támogatása Célcsoportok
pályakezdık (kiemelten a diplomások) megváltozott munkaképességőek és fogyatékosok nık roma lakosság tartós munkanélküliek szezonális foglalkoztatottak helyi bejegyzéső és helyi érdekeltségő vállalkozások és munkaadók
Lehetséges projektgazdák, partnerek
2
paktum menedzsmentszervezete önkormányzatok kistérségi társulás munkaügyi központ és keszthelyi kirendeltsége civil szervezetek munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek kamarák és vállalkozásfejlesztési szervezetek munkaadók és vállalkozások képzıintézmények helyi, megyei média közlekedési vállalatok
A szervezeti háttér kialakítása, a kapacitásépítés a 4. prioritás keretében történik.
28
Projektjavaslatok intézkedésenként 1.1. A szociális gazdaság fejlesztése Szociálökonómiai üzemek létrehozása, projektek indítása Szociális foglalkoztatók létrehozása A fogyatékosok és megváltozott munkaképességőek társadalmi, munkaerı-piaci helyzetének javítását célzó kezdeményezések (pl. Fogyatékosok nappali ellátása Keszthelyen, a Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésével) Közmunkaprogramok indítása (természet megóvása, környezetvédelem, kulturális szolgáltatások, túraútvonalak nyomvonalán stb. területeken, vagy pl. sármelléki laktanya terület rehabilitációja, épületek bontása) Térségi és mikrotérségi közszolgáltatási projektek indítása az önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulással együttmőködve Látens, jelenleg nem kielégített szolgáltatási igények felmérése a térségben: pl. szociális, személyi szolgáltatások, információs szolgáltatások, környezetvédelem, helyi termékek elıállítása területén 1.2. Az éves foglalkoztatást célzó kezdeményezések támogatása Éves foglalkoztatást nyújtó potenciális foglalkoztatási lehetıségek feltérképezése (pl. ipari foglalkoztatás lehetıségeinek megvizsgálása a sármelléki repülıtér és ipari park fejlesztéséhez kapcsolódóan, idegenforgalmi szezon kibıvítésével megteremtıdı lehetıségek stb.) és kihasználása Szezonális foglalkoztatottak kiegészítı tevékenységeinek támogatása (pl. mezıgazdasági tevékenység, helyi termékek elıállítása, szociális ellátások területén stb.) 1.3. A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzési, továbbképzési programok indítása A hiányszakmákat népszerősítı kampányok (vállalati nyílt napok, fórumok, kiadványok) indítása Ösztöndíjprogramok, kistérségi kidolgozása és elindítása Felzárkóztató oktatás és szakképzési programok indítása 1.4. Munkaerı-piaci információs és szolgáltatási rendszer fejlesztése a helyi szereplık partnerségével Kistérségi emberi erıforrástérkép elkészítése (inaktívak feltérképezése) Kistérségi foglalkoztatási információs pontok hálózatának kiépítése, a mőködés megalapozása A kiemelt célcsoportokra (pl. nık, megváltozott munkaképességőek és fogyatékosok, romák) mentori rendszer, segítı hálózat fejlesztése Az informális és non-formális tudás elismerésének és figyelembevételének beépítése a munkaügyi szolgáltatási rendszerbe 1.5. Munkaerı-piaci esélyegyenlıtlenséget csökkentı akciók támogatása Kistérségi közösségi közlekedési rendszer kidolgozása Fizikai és kommunikációs akadálymentesítési programok a közintézményekben, a munkahelyeken, a helyi médiában Hátrányos helyzetőeket foglalkoztató cégeket (jó példák) bemutató információs kampányok
29
3.3.2.
prioritás: Alkalmazkodóképesség növelése
Indoklás A munkavállalók és a vállalkozások versenyképessége szempontjából egyaránt kulcsfontosságú a változásokhoz, a strukturális átalakuláshoz való folyamatos alkalmazkodás képessége. Az alkalmazkodóképesség növelése egyrészt a munkavállalóknak a változó munkaerı-piaci elvárásokhoz való igazodásának segítését jelenti (így a munkahely megtartását is segíti), és elsısorban a folyamatos képzés, az egész életen át tartó tanulás lehetıségeire épít. Másrészt a munkaszervezetnek, a vállalkozásoknak a gazdasági környezethez való rugalmas alkalmazkodásának segítését is magában foglalja.
Napjainkban a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatás körülményei és elvárásai drasztikus változásokon mennek át. A szervezetek maguk is új kihívások, új elvárások által folyamatos változás állapotában vannak, szinte állandóan újra ’kitalálják’ magukat. Ahogy a szervezeti struktúrák, úgy a munkakörök és az azokhoz kapcsolódó szabályok és elvárások is folyamatosan változnak. Csakúgy, mint az oktatás, a képzés, a továbbképzés. A munkaadók nagy része nem törıdik azzal, hogy a munkavállaló megtalálja-e az önmegvalósítást, elégedettséget, önkiteljesedést. A vállalatokon belüli munkaszervezési formák sok esetben rugalmatlanok, nem veszik figyelembe a munkavállalók igényeit, a családi, szakmai szükségleteikhez, nem mőködik valós dialógus a munkaadók és munkavállalók között. Mindezek csökkentik a szervezet gazdasági, társadalmi hatékonyságát és az innovációs készséget is.
A munkaerı mobilitása, innovációs képessége érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a kulcsismeretek (nyelv, számítástechnika, kommunikáció) megszerzésére, az alkalmazkodó képesség, a vállalkozói készség fejlesztésére a szakmai ismeretek mellett. A régió természeti erıforrásainak fenntartható fejlıdése mellett, a szolgáltatás-orientált gazdaság egyértelmően igényli a tudás alapú társadalom létrejöttét, amely csak az innovációs potenciált jelentı emberi tudásvagyon gyarapodásával érhetı el. Mindezek pedig hozzájárulnak a munkaerıpiaci kereslet és kínálat összehangolásához is A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetık felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlıdési lehetıségek felismerésének készsége. Fıként a mikro- és kisvállalkozásai szembesülnek jelentıs nehézségekkel még az alapvetı gazdasági információk beszerzése során. Nem megfelelıek a vállalatvezetési ismeretek, hiányosak a menedzsment-képességek, s hiányzik a marketing-szemlélet is.
A kistérség vállalkozói körében általában vett alapszintő vállalkozói ismeretek is hiányosak. A kistérség vállalkozói között elıfordul az a gondolkodás, hogy piaci nehézségekre elıször a dolgozók elbocsátásával reagálnak, ahelyett, hogy a hatékonyságnövelés más megoldásait választanák. Ez összefüggésben áll azzal is, hogy a vállalkozók egy részének szervezetirányítási felkészültsége hiányos, nem rendelkeznek modern szervezeti szaktudással, s a vállalkozó és beosztottja között a személyesség által meghatározott paternalista viszonyok vannak. A vállalkozói ismeretek hiányosságai negatívan hatnak a vállalkozások
mőködésére, így a foglalkoztatási képességükre is. A Keszthely-Hévízi Kistérség gazdaságának két tartóoszlopa, a turizmusipar és az építıipar stagnál, illetve zsugorodik. A kereskedelem területén ugyanezek a tendenciák figyelhetık meg.
30
Ugyanakkor említésre érdemes, hogy a térségi kereskedelem és turizmusipar számos szereplıje kisvállalkozásból közepes mérető innovatív, nagyobb magyarországi gazdasági együttmőködésekben is részt vevı vállalkozássá nıtte ki magát (pl. Lámpaház, Szınyegország, Trombitás, Rigoletto). Ezek a cégek „kinıtték a térséget”, az itt felhalmozott tıkét máshol is befektetik és belsı megújulással, piacvezetı termékek kialakításával, beszerzési társaságok alapításával próbálnak versenyképes hazai nagyvállalkozássá válni. A térségi innováció másik centrumai a négycsillagos szállodák, melyek piaci pozícióikat új fogyasztói, vendégkör megszólításával, térségbe invitálásával igyekeznek megırizni. A térség egyes idegenforgalmi vállalkozásai és szervezetei innovatívnak tekinthetık, igyekeznek új piacokat és új kiszolgálási technikákat kikísérletezni A kistérségi munkanélküliek, inaktívak körében végzett felmérés eredménye alapján nagyon alacsony a képzési hajlandóságuk (a válaszadók 47,4 %- nem tervez tanulást), annak ellenére, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége az egyénnek, annál nagyobb eséllyel válik foglalkoztatottá. Például az összes lakónépesség arányában az általános iskola 8. osztályát végzettek aránya 23%, de a foglalkoztatottakon belül mindössze 18%. A 8. osztálynál alacsonyabb végzettségőek elhelyezkedési esélyei még ennél is kedvezıtlenebbek (20%-ból 2% helyezkedik el). Legjobb elhelyezkedési esélyük a középiskolát végzetteknek van. A cégen belüli átképzésekre, továbbképzésekre vonatkozóan két megállapítást tehetünk. A
kisebb és közepes mérető vállalkozásoknál – ha van egyáltalán szakmai továbbképzés –, azt a vállalkozások saját szervezésben, a beszállítók bevonásával valósítják meg. A nagyobb vállalkozások, fıleg a szállodaiparban és a tudásintenzívebb gazdasági ágazatokban (pl. gyógyászat) kialakult továbbképzési programmal rendelkeznek, melyet önállóan valósítanak meg, sajátos szakmai igényeiknek megfelelıen. A térség néhány nagyvállalata, különösen a hévízi négycsillagos szállodák és a kórház saját belsı továbbképzési rendszert alakítottak ki, s részt vesznek a kistérségen kívüli felsıoktatási intézmények képzési programjaiban is. Ezek a nagy szervezetek sajátos képzés iránti igényeik miatt is különleges szereplıi a kistérség életének, kapcsolataik, piaci hálózatuk messze túlterjed a kistérség határain. A továbbképzések finanszírozásban elterjedıben van a szakképzési hozzájárulás igénybe vétele. Fontos és elıremutató kezdeményezés, hogy a kistérség vezetı vállalkozásai, szervezetei
piaci elırelépésük érdekében ma már komoly forrásokat hajlandók biztosítani dolgozóik átképzésére, továbbképzésére, a hiányzó rész-szaktudás megszereztetésére. A turizmusiparban az alkalmazottak szaktudása és az angolnyelvtudás hiánya okoz némi terjeszkedési nehézséget, amely elsıdleges fontosságú a nyugat-balatoni turizmusipar további fejlıdéséhez (fıleg, ha figyelembe vesszük a sármelléki repülıtér beindulásával várhatóan megjelenı angolszász és más angol nyelven beszélı turistákat). Sajnos a cégek üzleti kultúrája
sem igazodik megfelelıen a piaci igényekhez. Fontos kiemelni, hogy még nem történt elırelépés a több lábon álló gazdaság megteremtésére, a térség gazdasága nem alkalmazkodott kellı mértékben az elmúlt években tapasztalt negatív gazdasági folyamatokhoz. Egyrészt jelentıs különbségek tapasztalhatók a part közeli és a parttól távolabb fekvı települések gazdasági szerkezetében, másrészt a térség lakosságának csak kisebb hányada él közvetlenül a turizmusból (akár munkavállalóként, akár vállalkozóként), és harmadrészt jelentıs a térségen kívüli székhelyő turisztikai vállalkozások jelenléte a térségben, melyek a térségben megtermelt turisztikai jövedelmet a térségen kívül használják fel.
31
Általános célok Vállalkozások, munkaadók alkalmazkodóképességének növelése Az alkalmazottak folyamatos továbbképzése, felkészítése a változásokhoz való alkalmazkodásra, a több lábon állásra való törekvés Vállalkozások, munkaadók munkahelyteremtı és -megtartó képességének növelése A munkaszervezetek gazdasági és társadalmi hatékonyságának növelése A gazdasági változások elırejelzése, azokra való tudatos felkészülés Az üzleti kultúra külsı igényeknek megfelelı fejlıdése Az alapkompetenciák minél teljesebb körő elsajátítása Hosszú távú hatások A struktúraváltásra, a változásokra folyamatosan reagáló munkaadók és vállalkozók többségi jelenléte a kistérségben A tanuló szervezet modell széleskörő elterjedése a kistérségben Az élethosszig tartó tanulásban a munkavállalók nagy része részt vesz, törekszik ismereteinek folyamatos aktualizálására Stabilan mőködı és foglalkoztatás-bıvítésre képes kis- és középvállalkozások, egyéb munkaadók számának növekedése A térség vállalkozóinak nagy része birtokolja a modern menedzsment ismereteket A munkavállalók jelentıs részénél megvalósul az önmegvalósítási szint és elégedettség növekedése, valamint teljesül az önmegvalósítás A munkaszervezetek gazdasági és társadalmi hatékonyságának növekedése Európai szintő üzleti kultúra meghonosodása, amely révén erısödik a cégek piaci helyzete Hatásindikátorok Nyelvi, informatikai, kommunikációs alapkompetenciával rendelkezı munkavállalók száma (fı) Megırzött és teremtett új munkahelyek száma (db) Korszerő menedzsment-ismeretekkel rendelkezı vállalkozási vezetık aránya (%) Továbbképzési rendszert mőködtetı cégek aránya (%) Továbbképzési programokra fordított források (e Ft) Továbbképzési programban résztvevı munkavállalók száma (fı) A változás-elırejelzı rendszerben aktívan résztvevı vállalkozások, munkaadók száma (db) Fejlett, európai szintő üzleti kultúrával rendelkezı vállalkozások száma (db) Bevezetett új szervezetirányítási és munkaszervezési modellek száma (db) Atipikus foglalkoztatásban résztvevık száma (fı) Munkavállalók elégedettsége, önmegvalósításuk szintje (felmérés alapján) Intézkedések 2.1. Korszerő és rugalmas szervezetirányítási és munkaszervezési modellek bevezetése 2.2. Korszerő vállalkozási és menedzsment ismeretek terjesztése 2.3. Az élethosszig tartó tanulás elterjesztése, tanuló szervezeti modell bevezetése 2.4. Változás-elırejelzı rendszer kidolgozása és mőködtetése
32
Célcsoportok térségi munkavállalók helyi bejegyzéső és helyi érdekeltségő vállalkozások és munkaadók vezetıi Lehetséges projektgazdák, partnerek
paktum menedzsmentszervezete munkaügyi központ és keszthelyi kirendeltsége civil szervezetek munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek kamarák és vállalkozásfejlesztési szervezetek munkaadók és vállalkozások képzıintézmények
Projektjavaslatok intézkedésenként 2.1. Korszerő és rugalmas szervezetirányítási és munkaszervezési modellek bevezetése Az atipikus foglalkoztatási modellek terjesztése (pl. részmunkaidı, rugalmas munkaidıbeosztás, távmunka, állásrotáció stb.) Térségi jó példák, mintamegoldások megismertetése a menedzsment és vállalati továbbképzések területén Innovatív módszerek bevezetésének támogatása 2.2. Korszerő vállalkozási és menedzsment ismeretek terjesztése Kurzusok indítása vállalkozások és munkaadók vezetıi számára (vezetési modellek, marketing, kommunikáció, humánerıforrás-gazdálkodás stb.) A tapasztalt, magas szintő vezetési kultúrával rendelkezı térségi vezetık hálózatának létrehozása, a tapasztalatok megosztása, a kistérségi vállalkozások felzárkóztatása érdekében (vállalkozói klubok keretében, amennyiben üzletileg nem merül fel ellenérdekeltség) 2.3. Az élethosszig tartó tanulás elterjesztése, tanuló szervezeti modell bevezetése Felnıttképzés népszerősítése, az elérhetıség biztosítása Vállalati humánerıforrás-fejlesztési akciók és rendszerek kialakításának támogatása 2.4. Változás-elırejelzı rendszer kidolgozása és mőködtetése A munkaerıpiaci információs rendszer fejlesztése, és ehhez kapcsolódóan kutatási projektek, folyamatos monitoring tevékenység, akciótervek készítése és végrehajtása Munkaerı-piaci prognózisok készítése Ágazati összefogással üzleti prognózisok, piackutatások, trend-elırejelzések készítésének támogatása Közhasznú információs és tanácsadó hálózat kialakítása (vállalkozóknak, munkaadóknak komplex szolgáltatásokat nyújtani képes, partnerségben mőködı rendszer)
33
3.3.3. prioritás: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı versenyképes, rugalmas és hatékony oktatásiképzési rendszer kialakítása Indoklás A kistérségben mind a piaci alapú, mind a közösségi finanszírozású továbbképzés és átképzés rendszere kiépült, s további fejlıdési lehetıségek elıtt áll. A kistérség egyik kitörési lehetısége az elmúlt évtizedben komoly átalakuláson átment oktatási intézményrendszer, mely az alapfoktól a felsıfokig kínál oktatási lehetıséget a fiataloknak. Ugyanakkor az oktatási intézmények olyan helyzetbe kerültek, hogy versenyezniük kell a diákokért. Emiatt a divatszakmák lettek a
meghatározók (túlképzés bizonyos területeken) valamint az, hogy melyik elvégzésével, miként lehet továbbtanulni (alulképzés bizonyos területeken). A normatív finanszírozásnak a rendszere valamint az egyre csökkenı támogatás a mennyiségi oktatás bıvítésére szorította az intézményeke (verseny a normatívákért, a hallgatók minél hosszabb ideig történı benntartása a képzésben). Egyértelmően megállapítható, hogy a képzési kínálat kialakításakor az intézmények két fı szempontot vesznek figyelembe: 1. Az iskola hagyományait, vagyis a már meglevı szakoknak nagy a fönnmaradási esélyük. 2. A diákok részérıl megfogalmazódó igényeket, amik elsısorban a „divatnak”, a közvélekedés változásának felelnek meg, s azt mutatják, hogy az egyes családok, társadalmi csoportok milyen szaktudást tartanak a jövıben sikert hozónak. A kistérségben azért tapasztalható a szakképzett munkaerı hiánya, mert nincs összhang a képzési kínálat és a munkaerı-piaci igények között. A térség vállalkozói és önkormányzati vezetıi szerint mind a turizmusiparban, mind az építıiparban, mind pedig az önkormányzati szférában vannak hiányszakmák, illetve az angol nyelvtudás hiánya mindegyik területen ma már gondokat okoz. A turisztikai szolgáltatások területén a szakács, cukrász, angol nyelvtudással rendelkezı idegenforgalmi szakemberek, szakképzett szobaasszony, gyógy- és wellness-szállodai menedzser, az építıiparban minıségi középvezetı, kımőves, ács, beszerelı, míg az önkormányzati szférában, informatikus és mérlegképes könyvelı, humán erıforrás-menedzser, turisztikai menedzser, angol nyelvet is ismerı és beszélı önkormányzati szakember. A föntiekben vázolt oktatási megújulás és piacosodás ellenére a térség vállalkozóinak jelentıs része úgy véli, hogy a szakképzés, különösen a középfokú szakmunkásképzés nem a piaci
igényeknek megfelelıen mőködik, és elméleti síkon túlképez, a szakmai gyakorlatban pedig alulképez. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a gyakorlati képzésben a vállalkozók sokkal nagyobb szerepet vállalhatnának, amely segítené a problémák részbeni megoldását. Nyilvánvaló, hogy ebben a szinte általánosnak mondható vállalkozói véleményben az a tapasztalat is összesőrősödik, hogy a különbözı felsıbb képzési formák bıvülésével ma már egyre kevesebb jó képességő fiatal választja a középfokú szakképzı intézményeket, s onnét is, aki teheti, igyekszik továbblépni a felsıoktatásba. Másrészt a negatív vélemény kialakulásában az is szerepet játszhat, hogy a középiskolák és a vállalkozók között nincs érdemi és intézményesített párbeszéd, s ami ennek eredménye lehetne: bizalmi viszony. A szakképzés jelenlegi színvonalával való elégedetlenségbıl fakad a vélemény, hogy a gazdasági kamarának és a vállalkozóknak át kellene venniük a szakképzés irányítását, a szakképzı intézmények fönntartását. A szakképzı intézmények véleménye szerint az is a probléma, hogy a vállalkozók és a munkaadók nem
rendelkeznek hosszú távú humánerıforrás-fejlesztési stratégiával, és sem tudják pontosan megfogalmazni az igényeiket.
34
A térségi oktatási piac komoly kapacitásai miatt városi és kistérségi menedzselésben elindítható lenne egy komoly kampány a keszthelyi tanulás népszerősítése érdekében, esetleg városi minıségi kollégiumot építeni (pl. Gyere tanulni Keszthelyre! – program). Ez természetesen a minıségi oktatás javításával és komoly marketinggel valósulhat csak meg. A fiatalok térségben tartására kialakítandó helyi és kistérségi politikáinak elıkészítésekor figyelembe kell venni azt, hogy a Keszthelyi Kistérség jelentıs oktatási centrum, ami szinte
teljes körő alap- és középfokú oktatási vertikummal rendelkezik, s felsıoktatási kínálata is bıvülıben van. Ez azt jelenti, hogy az itt tanuló fiatalok jelentıs része a térségen kívülrıl érkezik ide tanulni, s természetes társadalmi jelenség az, hogy az iskola befejezését követıen a kistérségen kívül helyezkednek el. Az oktatási centrum lét másik hatása az, hogy az itt élı és alkotó tanárok, kutatók gyermekei – összhangban az oktatásra jellemzı hazai tendenciákkal – másoknál nagyobb arányban mennek egyetemre, fıiskolára, s az ı elıbb oktatási majd munkapiaci igényeiket a kistérség nem tudja kielégíteni teljes mértékben. Fontos lenne az oktatási kínálat bıvítése és minıségibbé tétele által elérhetı versenyképesség-növekedés.
A felnıttképzés bázisa lehetne például a Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézete, amely maga szervez 2 éves, idegenforgalmi szakmenedzser képzést. Az Intézet szakembereivel mőködteti a közhasznú Keszthelyi Akadémia Alapítvány Gazdasági Szakközépiskoláját (érettségi utáni, emelt szintő, felsıfokú képzés), és a Cisco Akadémia informatikai hálózati rendszer szakképzését.
A kistérség egész társadalmára kiható fejlıdést szolgálná a Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Karának, egyes intézeteinek profilbıvítése, szolgáltató egyetemmé alakulása. Azonfelül a tágabb régió ügyét is szolgálja minden keszthelyi központú egyetemi és fıiskolai szintő képzés és kutatás-fejlesztés (növénytermesztés, kertészet, megújuló energiahasznosítás, környezetvédelmi kutatás, informatikus, logisztikai szakemberképzés, mezıgazdasági, feldolgozóipari szakképzés stb.). Keszthely középiskolai oktatási rendszere (gimnázium, szakágazati középiskolai, szakipari stb. képzés) a meglévı hagyományos oktatási formák mellé, új szakágak oktatását is igényli, amit azonban célszerő volna a szomszédos Hévíz városában továbbfejleszteni és bıvíteni, fıleg az egészségügyi (a gyógyturizmust kiszolgáló), idegenforgalmi-szolgáltatói (szállodaipari, spec. vendéglátóipari), térség-menedzseri (turizmus-szervezıi, turizmus-fajtákra specializált stb.) és nyelvi (korszerő gyakorlatias képzéső) szakoktatás mielıbbi meghonosításával. Hévíz városa így e speciális szakterületi oktatás bázisa, ill. központja, lehetne a továbbiakban majd bölcsıje az erre épülı felsıoktatási karoknak. Több település javaslatát alapul véve, ugyancsak Hévíz városa adhatna helyet szociális ellátógondozó intézmények szakemberképzésének is, amely egyre inkább önálló szakággá növi ki magát Zala megyében, az alkalmas, barátságos környezetet nyújtó háttértelepülésekben A falusi vendéglátásra, majd a termálfürdıhelyi vendéglátásra vállalkozó kisebb települések sem nélkülözik a kulturált kiszolgáláshoz és kommunikációhoz szükséges ún. gazdasszony képzést, alapfokú nyelvoktatást. Ennek szervezett képzésére és jogosítványadó, intézményesített helyéül ugyancsak Hévíz és a parti települések közül Gyenesdiás javasolható.
35
A tapasztalatok szerint a pályaválasztás elıtt álló fiatalok továbbtanulási irányt eldöntı döntéshozatalában nagyon kevés tudatos elem található meg. A pályaorientációs tevékenységben jelenleg nem találhatóak meg a térségi sajátosságok figyelembevétele. A fiatalok ösztöndíjjal történı támogatása már a továbbtanulásra való készülıdés ezen szakaszától is elkezdıdhetne. A kistérség érdeke, hogy a tehetséges fiatalok szerezzenek a
munkaerıpiacon hasznosítható szakképzettséget, diplomát, majd tudásukat a térségben kamatoztassák. Fontos, hogy a szakképzettséget, diplomát szerzı fiatalok a gazdaság igényeinek megfelelı képzettséggel rendelkezzenek, és ha jövıjüket a térségben képzelik el, akkor a
pályaválasztáskor is vegyék figyelembe a térségi gazdaság sajátosságait, hogy növeljék a késıbbi foglalkoztatásuk esélyeit. Az önkormányzatok részérıl látható az akarat a tanulók és hallgatók támogatására, de kevés eszközzel rendelkeznek, és a probléma sem tudatosan jelentkezik. Az egyik kihasználatlan terepét jelenti a tehetséges fiatalok támogatásának a leendı munkaadók által nyújtott ösztöndíjak. Az ösztöndíjat adó leendı munkaadó pedig folyamatosan kapcsolatban lenne a diákkal, és a szabályozott kapcsolatnak tanulmányi szerzıdés adhatná meg a keretét.
Mivel a térségben jelentıs a pályakezdık munkanélkülisége, minden lehetıséget meg kell ragadni, hogy azokat, akik itt szeretnének élni, itt tartsuk. Erre legalkalmasabb az egész éves egzisztenciát garantáló munkalehetıség, ilyenek kialakítására a fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál figyelemmel kell lenni. Ennek hiányában a legalkalmasabbakat már a képzési idı alatt is a térséghez lehet kötni ösztöndíjakkal, konkrét alkalmi helyi, kistérségi feladatokkal, megbízásokkal. A diák a leendı munkáltatónál töltené a kötelezı nyári gyakorlatokat, az adott munkaadó igényeinek megfelelı szakdolgozat, diplomadolgozat születne, így a tanulmányok befejezése után – esetleg rövid gyakornoki alkalmazással – kipróbált munkaerı állna rendelkezésre. A foglalkoztatásra a munkaadó kötelezettséget is vállalhatna. A késıbbiekben a fiataloknak nyújtott támogatás kiegészíthetı lenne letelepedési támogatással is.
Kevés az információ az oktatási intézményekbıl kibocsátott tanulókról, elhelyezkedésük sikerességérıl, életpályájukról is, ennek feloldásában is segíthet a foglalkoztatási paktum. A Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Karán nem mőködik karrierszolgáltatási rendszer, amely segíthetné a hallgatókat az iskola és a munka világa közötti átmenetben. Sajnos a tapasztalatok alapján nagyon kevés fiatal tervezi tudatosan életútját, és ezt már a középiskolában el kellene kezdeni karriertervezési ismeretek elsajátításával és szolgáltatások nyújtásával (pl. karrier irodák létesítése).
A kistérségi oktatási, képzési rendszer folyamatos és átfogó korszerősítése – a hozzáférés, a minıség és a hatékonyság hármas követelményének jegyében – az egyik legfontosabb elıfeltétele annak, hogy az emberi erıforrások minısége és a munkaerı foglalkoztathatósága javuljon. Az oktatási rendszer minıségének és eredményességének valamint az iskolarendszerbıl kikerülık munkaerı-piaci esélyeinek javítása érdekében elkerülhetetlen az oktatás és képzés tartalmának, a képzési szerkezetnek és a szakmai vizsgák rendszerének a társadalmi és gazdasági igényekhez,
mindenek elıtt a kistérségi és regionális munkaerı-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodása. Ez a kistérségi szereplık számára is komoly kihívásokat jelent ez elkövetkezı években.
36
A megfelelı hatékonyság és eredményesség biztosítása érdekében rendszerszintővé kell tenni a munkaerı-piaci részvételhez és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, kompetenciák elsajátítására vonatkozóan a közoktatásban és a szakképzésben megkezdett fejlesztéseket.
Ennek érdekében pedagógiai, módszertani megújulásra van szükség, korszerő oktatási eszközrendszer alkalmazásának széleskörő bevezetése mellett. Kiemelt figyelmet kell fordítani az idegennyelv-tudás és az IKT kompetenciák fejlesztésére. Jelenleg nemcsak ebben a kistérségben, de az egész országban az a rossz gyakorlat, hogy a térségek oktatási intézményei nincsenek teljes mértékben beágyazódva társadalmi, gazdasági környezetükbe. Ha a vállalkozások a pontosabban megfogalmazzák képzési, továbbképzési igényeiket, a munkapiac átképzı szereplıivel szemben támasztott elvárásaikat, akkor a valós piaci igényeknek megfelelı képzési kínálatot lehet kialakítani. A szakképzés és felsıoktatás reformjának továbbvitele kulcsfontosságú, ugyanígy a gazdasággal kiépítendı stratégiai együttmőködés megerısítése, a képzési szerkezetnek és tartalmaknak a gazdaság igényeihez való hozzáigazítása érdekében. A bolognai folyamat teljes körő megvalósítása érdekében a kétciklusú képzés átfogó kiépítésével folytatni kell a változó munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozását és bevezetését. Az oktatási, képzési rendszernek szociális helyzettıl, lakóhelytıl, kortól, nemtıl függetlenül az életpálya minden szakaszában biztosítania kell a hozzáférést a sikeres munkaerı-piaci részvételhez és alkalmazkodáshoz valamint a sikeres életvezetéshez is nélkülözhetetlen tudás, képzettség és készségek elsajátításához. Az oktatási, képzési rendszereknek fokozott szerepet kell
vállalniuk az esélyteremtésben, a társadalmi és területi különbségek mérséklésében, a társadalmi kirekesztés elleni aktív küzdelemben, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok felzárkóztatásában, életesélyeinek javításában. Tartalmi, szervezeti és infrastrukturális fejlesztésekkel csökkenteni kell az iskolák közti különbségeket, meg kell szüntetni a szegregáció és diszkrimináció gyakorlatát, javítani kell az oktatáshoz való hozzáférés feltételeit.
Már kora gyermekkortól kezdve biztosítani kell a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, mindenekelıtt a romák, a fogyatékossággal élık integrált oktatását, nevelését. A megváltozott munkaképességőek oktatási lehetıségei hiányoznak például a térségben, emellett pedig több település javaslatát alapul véve Hévíz városa adhatna helyet szociális ellátógondozó intézmények szakemberképzésének is, amely egyre inkább önálló szakággá növi ki magát Zala megyében, az alkalmas, barátságos környezetet nyújtó háttértelepülésekben.
Fel kell használni a formális oktatási rendszer és a kistérségben meglévı kulturális intézményrendszer infrastruktúráját, ösztönözni kell az oktatási és kulturális intézmények együttmőködését a helyi közösségek tanulási, mővelıdési igényeinek és a széles értelemben vett felnıttképzési szükségleteknek a kielégítésére
37
Általános célok A piaci igényeknek megfelelı és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni tudó oktatási és képzési rendszer kialakítása a térségben A gyakorlati szakképzés szélesebb körővé tételéhez szükséges együttmőködések létrehozása Az életpályamodell tervezés segítése, a fiatalok helyben maradásának és hazatérésének segítése, ösztöndíj rendszer felállítása A kistérségben Keszthely iskolaváros funkciójának, képzési, továbbképzési centrum szerepének erısítése minden képzési szintet érintıen A korszerő oktatási módszerek adaptálásának, új tanulási formák elterjesztésének elısegítése (e-Learning, kompetencia alapú képzések) A felnıttképzéssel és átképzéssel foglalkozó intézmények információ-áramlásának és együttmőködésének elısegítése A foglalkoztathatóság javítása gyakorlatorientált kompetencia képzések közös kidolgozásával a foglalkoztatási paktum keretében A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése a paktum segítségével A kistérségi oktatás, képzés minıségének, eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése A kistérségen belüli oktatási és képzési intézmények szerepének erısítése az innovációs potenciál fejlesztésével A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása, a modulrendszerő szakképzés kistérségi bevezetése, az elızetes tudás elismerése A kistérségen belüli intézmények oktatási, képzési infrastruktúrájának fejlesztése Modern szolgáltató és kutató egyetem megteremtése a kistérségben Az intézmények fizikai állapotának javítása, felszereltségük korszerősítése, különös tekintettel az IKT eszközöknek az oktatásban való széles körő meghonosítására. A helyi vállalkozások és az egyetem együttmőködésének ösztönzése (kutatói mobilitás, spin off cégek létrehozása, közös programok, kutatási szolgáltatások) Hosszú távú hatások Az oktatási, képzési rendszer esélyteremtı funkciója megvalósul, képessé válik a hátrányos helyzető tanulók kezelésére Gazdasági igényeknek megfelelı szakképzett, minıségi munkaerı áll rendelkezésre A gyakorlati képzésben közremőködı gazdálkodó szervezetek száma bıvül, növekszik a tanulószerzıdések száma, és megvalósul azok tartalma A munkaadók figyelembe veszik a „papírral” nem igazolható tudásokat is Minıségi képzést nyújtó és technikailag jól felszerelt, korszerő módszertani/szakmai ismeretekkel rendelkezı pedagógusokat alkalmazó oktatási intézmények Tudatos életpálya tervezésnek köszönhetıen nagymértékben helyben maradó vagy hazatérı képzett fiatal munkavállalók Igényekre gyorsan reagáló, rugalmas szakképzés A hiányszakmák száma csökken A pályakezdık szakmai tudásával elégedett munkaadók Megfelelı a szakmai gyakorlati képzést biztosító szervezetek száma Az idısebb munkavállalókat segítı át-és továbbképzési rendszer A paktum segítségével jól mőködı helyi/kistérségi képzési együttmőködések alakulnak ki Nagy mértékben csökken a képzési rendszerbıl kimaradó fiatalok száma
38
Hatásindikátorok
A szakképzésben résztvevık száma (fı) A gyakorlati képzésben közremőködı gazdálkodó szervezetek száma (db) Tanulószerzıdéssel rendelkezı tanulók száma (fı) Integrált oktatásban résztvevı hátrányos helyzető tanulók száma (fı) Az át- és továbbképzésben valamint a felnıttképzésben résztvevık száma (fı) Az infrastrukturális és módszertani fejlesztésekben résztvevı intézmények száma (db) A rendelkezésre álló szabad, képzett munkavállalók száma (fı) A minıségfejlesztési és tanár továbbképzési programok száma (db) A kistérség oktatási, képzési rendszerének korszerősítésre fordított forrás mértéke (e Ft) A felsıfokú szakképzést folytató képzı intézmények száma (db) A felsıoktatásban résztvevık száma a kistérségben (fı) A paktum keretében létrejövı együttmőködésben közösen fejlesztett képzési programok száma (db) A korszerő tanulási formában és távolról is elérhetı képzések száma (db) Az idegenforgalmi és idegen nyelvő képzéseken résztvevık száma (fı) Lemorzsolódási arányok (%) Az informális, vagy non-formális tudások miatt alkalmazott munkavállalók száma (fı) Az ösztöndíjjal tanuló diákok közül a régióban a támogató szervezetnél elhelyezkedett friss diplomások száma (fı)
Intézkedések 3.1. A kistérség oktatási-képzési rendszerének fejlesztése, az innováció ösztönzése, a képzési kínálat összehangolása minden képzési szinten 3.2. A pályaorientációs, életpálya-tervezési, a képzett munkaerı hazatérését és helyben maradást segítı kezdeményezések támogatása 3.3. A térség munkaerı-piaci igényeinek megfelelı képzési, továbbképzési programok kidolgozása, szakmai, módszertani és infrastrukturális feltételeinek biztosítása 3.4. A gyakorlati képzések feltételeinek kialakítása, partneri együttmőködések segítése a munkaerı-piaci információs és szolgáltatási rendszer segítségével Célcsoportok
közép és –felsıoktatásban résztvevı tanulók és hallgatók pályakezdık (kiemelten a diplomások) megváltozott munkaképességőek nık roma lakosság tartós munkanélküliek alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkezı munkavállalók és munkanélküliek 45 év feletti munkavállalók helyi bejegyzéső és helyi érdekeltségő vállalkozások és munkaadók
Lehetséges projektgazdák, partnerek képzıintézmények paktum menedzsmentszervezete önkormányzatok
39
kistérségi társulás munkaügyi központ és keszthelyi kirendeltsége civil szervezetek munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek kamarák és vállalkozásfejlesztési szervezetek munkaadók és vállalkozások, gyakorlati képzıhelyek
Projektjavaslatok intézkedésenként 3.1. A kistérség oktatási-képzési rendszerének fejlesztése, az innováció ösztönzése, a képzési kínálat összehangolása minden képzési szinten A munkaügyi központ, és a kistérségi társulás közremőködésével a térség munkaadóivállalkozói szereplıinek, valamint a szakképzıi intézmények vezetıinek részvételével Kistérségi Szakképzési Bizottság létrehozása a paktum keretében A gazdasági igényeknek megfelelı és rugalmas szakképzési kínálat fejlesztése (felmérés, egyeztetések, közös fejlesztések, módszertan-, infrastruktúra és minıségfejlesztés) A felnıttképzés, át- és továbbképzés kistérségi széles körő elterjesztése, együttmőködések kialakítása a felsıoktatással Az innovatív képzési módszerek és tanulási technikák kistérségi elterjesztésének érdekében Best Practice adaptálási projektek támogatása A Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kara képzési kínálatának fejlesztése, szolgáltató és kutató egyetem megteremtése a kistérségben Minıségi kollégiumépítés Keszthelyen „Gyere tanulni Keszthelyre!” program elindítása 3.2. A pályaorientációs, életpálya-tervezési, a képzett munkaerı hazatérését és helyben maradást segítı kezdeményezések támogatása Pályaorientációs és életpálya tervezési rendszer kidolgozása és mőködtetése, kistérségi hazatérés program kidolgozása Karrierszolgáltatások fejlesztése a Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Karán és a középfokú intézményekben is Régióérdekő szak- és diplomadolgozatok készítése, közvetítése, helyi pályázatok, díjak megalapítása Szakmai gyakorlatok eltöltésének, munkatapasztalat szerzésére alkalmas helyeknek a szervezése, a rendszer mőködtetése Projektmenedzsment lehetıségek feltárása, közvetítése a diákok és a fogadó intézmények között Kistérségi gyakornoki szerzıdések rendszerének kidolgozása Újszerő ösztöndíjrendszerek – kedvezı esetben hosszú távú tanulmányi szerzıdéssel megvalósuló – kidolgozása a munkáltatók, az önkormányzatok és a fiatalok együttmőködésével 3.3. A térség munkaerı-piaci igényeinek megfelelı képzési, továbbképzési programok kidolgozása, szakmai, módszertani és infrastrukturális feltételeinek biztosítása Helyi, speciális igény szerinti gyakorlatorientált képzésfejlesztések: idegenforgalmi, nyelvoktatás (elsısorban angol, illletve német, orosz, olasz) informatikus, repülıtéri ipari technológus, megújuló energia hasznosító technológus, kulturális programszervezı. Oktatási intézmények infrastrukturális beruházási programja Kistérségi Felnıttképzési Központ létrehozása
40
3.4. A gyakorlati képzések feltételeinek kialakítása, partneri együttmőködések segítése a munkaerı-piaci információs és szolgáltatási rendszer segítségével A gyakorlati alapképzés és speciális képzés hatékony modelljeinek bevezetésre a kistérségben, szakképzı iskolák és gazdálkodó szervezetek együttmőködésében A gyakorlati szakemberek bevonása az oktatásba, a szakképzıi intézmények oktatóinak bevonása a vállalati tevékenységekbe, mőszaki fejlesztésekbe
41
3.3.4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerı-piaci helyzet javításáért Indoklás
A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés elsısorban szomszédságok, települések, térségek közösségi kezdeményezı- és cselekvıképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztıknek is, akiknek bátorító-ösztönzı, informáló, kapcsolatszervezı munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerısítheti a meglévı közösségi erıforrásokat. A helyi közösségi problémák keletkezhetnek helyben, a kistérségben, de nagyobb földrajzi egységben: a megyében, a régióban, sıt globálisan is. Nyilvánvaló, hogy valamennyi helyben megjelenı problémát nem lehet kizárólag helyben orvosolni. Döntı viszont, hogy egy helyi közösség képes-e felismerni a másutt keletkezett és helyben is lecsapódó problémákat, tud-e megoldásukhoz eljárásmódokat rendelni, s meg tudja-e nyerni a közösség tagjait és intézményeit, valamint a szükséges külsı partnereket az együttmőködésnek? Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy eléggé tudatos-e egy közösség önmaga ismerete, saját akarata és lehetıségei vonatkozásában, s ha igen, vajon van-e benne elég akarat, fegyelem, kitartás, hogy saját felismert céljai érdekében megszervezze önmagát és folyamatosan informálódjon, tanuljon, kapcsolatokat építsen és cselekedjen? Hogy állunk a kistérségben ezekben az ügyekben? Sajnos az állami, önkormányzati,
vállalkozói, oktatási, civil szféra közötti partneri viszonyok, együttmőködések nem megfelelı szintje jellemzı a kistérségben. Nem alakultak ki azok a bizalmon, és kölcsönös elınyökön alakuló partnerségi hálózatok, amelyek szükségesek lennének a társadalmi-gazdasági fejlıdéshez, de a paktum és a foglalkoztatási stratégia megvalósításának sikeréhez is. A
foglalkoztatási paktum létrehozása ennek a sokszereplıs, szektorokon átívelı kistérségi partnerségi háló létrehozásának lehetıségét teremtette meg. A bizalom fontossága a munkapiaci szereplık között kiemelkedı, ezzel kapcsolatos egy komoly veszély, nevezetesen ha a paktum nem váltja be a hozzá főzött reményeket csökkenti a bizalmat, s a további együttmőködést nehezít. A bizalom, a bizalmi légkör kialakulása a kistérségben azért is fontos lenne, mert érezhetı, hogy a vállalkozók egy része nehéz piaci helyzetéért a felelısséget részben az önkormányzatra hárítja, másrészt pedig ilyen körülmények között minden feleslegesnek tőnı pénzkidobás (pl. sokak szemében a paktum is ilyen) megerısíti azt a véleményt, hogy a közpénzbıl finanszírozott szervezetek elpazarolják az erıforrásokat. A helyzetelemzés során megkérdezett vállalkozók nagy része szerint a paktum lehetıséget teremt(ene) arra is, hogy a ma alá- és fölérendeltségi viszonyként jellemezhetı állam-
vállalkozó kapcsolatrendszer a partneri együttmőködés irányába mozduljon el a kistérségben, hogy a sok tekintetben egymásra utalt felek, különösen a közszféra figyelembe vegye a vállalkozói szféra igényeit, elvárásait. A stratégia sikeres végrehajtásához szükség lenne a szolgáltató önkormányzatok kialakítása is! A stratégia sikeres végrehajtásához új partnerségi kapcsolatokat kell létrehozni és karbantartani, a kölcsönös bizalmat felépíteni, amely sok idıt és energiát igénylı tevékenység. A hatékony foglalkoztatási partnerség jól mőködı szervezeti és személyes vezetést igényel. A partnerséget vezetı szervezetnek ügyelni kell arra, hogy elsıdleges feladata a megfelelı környezet és feltételek megteremtése a partnerség hatékony mőködéséhez, valamint a helyi partnerek aktivizálása, bevonása és az információáramlás biztosítása. A vezetı partnernek
elkötelezettséget kell mutatnia a partnerség irányába, és a közösségi érdekeket a szervezeti érdekek felé emelni. 42
A vezetı partnernek és a fejlesztésben résztvevı partnereknek megfelelı pénzügyi stabilitással és a szükséges infrastrukturális és humán feltételekkel is rendelkezniük kell. Egy térség munkaerı-piaci pozícióinak vizsgálatakor célszerő az ott élı népesség területi kötıdésének jellemzıivel tisztában lenni. Erıs kötıdés esetén jobban, ráadásul jobb
minıségben számíthatunk az identitással rendelkezıkre a vizsgált térség gazdaságitársadalmi feladatainak megvalósításában, mint ott, ahol ez a tényezı kevésbé, vagy egyáltalán nem jellemzi a helyi társadalmat. A Balaton régióban, a lakosság körében erıs regionális identitás jellemzı, ennek megfelelıen a felvetésünk az volt, hogy a megkérdezettek valószínőleg rendelkeznek ilyen térségi azonosságtudattal a kistérségi léptéket illetıen is. Az alanyok szeretnek itt élni, erıs kötıdést mutatnak a környezetük iránt, amelyet különösen a barátok, rokonok és ismerısök magas száma táplál. Büszkék a Balatonra,- ez alatt többnyire a régió egészét értik – valamint a környék természeti és épített, valamint társadalmi környezetére. Kimutathatóan Balatoni kötıdésőek; a legtöbben bemutatkozásukkor is a Balatont említik - arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan jöttek. A polgárság soraiban a Balaton környékén erıs, a XIX. századra visszamenı hagyományai vannak a non-profit szervezettségnek, a civil aktivitásnak. Részben ennek tudható be, hogy a helyi civil szervezıdések aránya az országos átlagot tekintve kiemelkedı: a non-profit szervezetek tekintetében 1000 lakosra 9 ilyen szervezet jut, míg az ország egészére nézve ez a szám csupán 5. A civil szféra aktivitásának mértéke a térségi kötıdés jó indikátora. A kistérségben is a balatonihoz hasonló nagy civil aktivitás figyelhetı meg, viszont kevés azon szervezetek száma,
akik a foglalkoztatás, tevékenységüket.
a
közszolgáltatások,
közfeladatok
területén
fejtik
ki
Elsısorban jellemzı a non-profit szervezetek rendkívül alacsony gazdasági súlya, hiszen nevükbıl következıen nem elsıdleges céljuk a profit termelése, a jövedelmezı gazdálkodás. Ennek megfelelıen tagjaik többnyire másodállásban, vagy fizetség nélkül tevékenykednek a szervezet érdekében. Jellemzı, hogy a civil szervezetek maximum 1-2 fıállású alkalmazottal tevékenykednek, és a foglalkoztatás többnyire az elnyert támogatásokhoz, adományokhoz kötıdik. A legtöbb szervezetnek azonban idılegesen sincs fıállású alkalmazottja, munkaerıpiacon betöltött szerepük elenyészı jelenleg.
A harmadik szektor és a szociális gazdaság új foglalkoztatási lehetıségei jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a munka világából kiszorult emberek munkaerı-piaci reintegrációjához. A harmadik szektor alatt a háztartások és magánszemélyek számára elérhetı helyi szolgáltatások piaccá szervezése értendı. A harmadik szektor olyan szervezeteket foglal magába, amelyek non-profit alapon mőködnek, közösségi célt szolgálnak, és a köz- vagy magánszféra által kielégítetlenül hagyott szükségletekre reagálnak munkanélküliek foglalkoztatásba való bevonásával. A harmadik szektor többféle módon is hozzájárul a helyi fejlıdéshez és a szociális kohézió erısödéséhez.
Egyrészrıl új munkahelyeket teremt, ami különösen fontos a háttértelepüléseken, másrészrıl hozzájárul azon csoportok munkaerı-piaci reintegrációjához, akiket a hagyományos aktív munkaerıpiaci eszközök nehezen érnek el (pl. tartós munkanélküliek). E munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető csoportok foglalkoztathatósága, munkaerı-piaci kilátásaik, a harmadik szektorban való foglalkoztatásuk révén, jelentısen javulnak. Ugyanakkor a harmadik szektor hosszú távú foglalkoztatási lehetıségeket biztosít azok számára, akik még hosszabb távon sem tudnak a hagyományos munkaerıpiac résztvevıivé válni. Végül, a helyi szolgáltatások javítják a helyi közösségek életminıségét és elısegítik a helyi fejlıdést.
43
A szociális gazdaság a harmadik szektorhoz hasonló fogalom, de olyan vállalkozásokat is magában foglal, amelyek tágabb értelemben vett szociális küldetést teljesítenek. Olyan civil szereplıkre van szükség a kistérségben, akik képesek az adott település, kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti megújulásához, az életszínvonal növeléséhez, az alkalmazkodóképesség kialakulásához. Elsısorban az alábbi közösségfejlesztés,
közszolgáltatások, közfeladatok ellátásának területén tevékenykedı - fıként civilszervezeteket – kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség: helyi gazdaság, település- és térségfejlesztés, kistérségi, megyei és regionális együttmőködések, közigazgatási ügyintézés, ügyfélszolgálat, civil partnerség, közösségfejlesztés, információs társadalom, tájékoztatás, oktatási közszolgáltatások, szociális közszolgáltatások, idısgondozás, foglalkoztatás, egészségügyi közszolgáltatások, kulturális közszolgáltatások, környezetvédelem.
Az önkéntes tevékenység alacsony szinten van a kistérségben, pedig a szolidaritás mellett különösen fontos a munkaerıpiaci tapasztalatok megszerzésében, bıvítésében is. Nagyon sok informálisan megszerzett képességre tehetnek szert a tevékenységet végzık, amellett, hogy nehéz helyzetben lévıkön segítenek. Az elmúlt idıszakban Zalaegerszegen önkéntes központ jött létre. Javasolt a velük való kapcsolatfelvétel, és partneri viszony kiépítése.
A stratégia sikeres végrehajtásához szükséges, hogy a kistérségen túl is lássunk, nyitott szemmel járjunk, helyezzük el magunkat a balatoni régióban, Zala megyében, KözépEurópában. Fontos, hogy széleskörő kapcsolatokat építsünk ki más régiós (kiemelten a zalaszentgróti) és magyarországi, de külföldi foglalkoztatási paktumokkal is tapasztalatcsere, módszertani és szakmai együttmőködések, közös érdekképviselet céljából.
A térség településeinek közel fele rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal, amelynek az Európai Unióba való belépésünk óta még nagyobb lett a jelentısége. Ezek többsége viszont formális, vagy kulturális és diplomáciai irányultságú. Tapasztalatátadást, együttmőködést, új ötleteket és fejlesztési források megszerzési esélyét is nyújtják ezek az együttmőködések, és egyben munkahelyeket is teremthetnek. Érdemes energiát fordítani a kapcsolatok szélesítésére és tartalmi elmélyítésére, és biztosítani, hogy legyen nyelvet beszélı (elsısorban angolt és németet) munkatárs, aki képes az érdemi kapcsolattartásra. A Keszthely környéki települések és gazdasági szereplık külföldi kapcsolatai kétirányúak: a határon túli magyar közösségekkel vannak kialakult kapcsolataik, valamint Ausztriában és Németországban vannak partnereik. Ennek elsıdleges oka a kapcsolatteremtésben nélkülözhetetlen nyelvi ismeretek milyensége, a német orientáció
A stratégiaalkotást finanszírozó Phare CBC projekt lehetıséget nyújtott a kistérségi szlovéniai (Pomurje régió) kapcsolatainak építésére. A kistérségbıl Lendva környéki partnerekkel a tófürdı és a Kehidakustányi Önkormányzat, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendelkezett korábban.
A vállalati társadalmi felelısség vállalásánál a nyereséges mőködés üzleti felelısségén túlmutató felelısség vállalásáról van szó, amely mindenképpen kiterjed a fenntartható fejlıdés természeti környezeti, illetve humán feltételeinek védelmére. A társadalmilag felelıs vállalat e kötelezettségek alapján döntési mechanizmusát „átfókuszálja”. Míg korábban egyetlen cél, a nyereséges mőködés állt a döntéshozói figyelem középpontjában, a „vállalati társadalmi
44
felelısség” koncepciójának érvényesítését követıen e figyelem legalább további két célra is összpontosul.
E két cél pedig a vállalattal kapcsolatban álló emberi közösségek – elsısorban a munkavállalók, a fogyasztók, a lakószomszédok – tágan értelmezett életminıségének javítása, emberi méltóságának védelme, személyiségfejlıdésének elımozdítása; illetve a vállalati mőködésnek teret adó lokális, illetve globális természeti környezet védelme. Helyzetelemzésünk nem terjedt ki ennek a témának a részletes kistérségi elemezésére, de az alábbi szubjektíven kiválasztott jelenségek (amelyek persze külsı kényszerek is befolyásolják) alapján feltételezzük, hogy a kistérségben ezen a területen is szükséges elırelépni. A paktum és a
foglalkoztatási stratégia sikeréhez szükséges a vállalkozók együttmőködése, valamint társadalmi felelısségük felvállalása. A helyzetelemzés során végzett interjúk egy részében megjelent az a vélekedés is, hogy a piaci szereplık egy jelentıs része, különösen azok, akiknél könnyen megoldható a dolgozók elbocsátása és újak fölvétele, igyekeznek az idısebb emberek által betöltött álláshelyekre fiatalokat fölvenni. Erre egyrészt azért kerül sor, mert a fiatalabbaknak kevesebb bért lehet fizetni,
másrészt pedig azért, mert munkabírásuk, alkalmazkodóképességük megfelelıbb. A térségben nyári szezonban nagyon magas a szürke-fekete munka aránya (pl. diákmunkások, gondnoki munkákat végzı helyi lakosok). Az ilyen munkát végzık feltételezett köre: tanulók, szociális segélyben részesülık, nem regisztrált munkanélküliek, illetve a regisztrált munkanélküliek egy része is, fıleg a jövedelempótló támogatásban. A kistérségben
szezonálisan, ideiglenes mőködési és telephely engedéllyel rendelkezı mikro-és kisvállalkozó alig alkalmaz helyi munkaerıt, nem kötıdik a kistérséghez. Általános célok A közösségek önszervezıdı és innovációs képességének növelése, az állampolgári öntudat és a tolerancia erısítése. A térségben meglévı társadalmi tıke növelése, szinergikus hatások kihasználása a foglalkoztatás érdekében A közösségfejlesztés elterjesztése, nyitott és összetartó helyi társadalom megteremtése A térségben élık közösségi tudatának kistérségi identitásának erısítése Önkéntesek számának növelése A lakosság aktivizálása, cselekvıképességének javítása Térségi kapacitásépítés, társadalmi vállalkozások létrehozásának ösztönzése Kistérségen belüli és kívüli partnerségépítés Határon átnyúló együttmőködések erısítése a stratégia céljainak megvalósítása érdekében A foglalkoztatási fejlesztések megvalósításhoz szükséges partnerségek kialakítása és megerısítése Civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése a foglalkoztatási képességük növelése, és a szociális gazdaság térnyerése érdekében A vállalkozások, munkaadók társadalmi felelısségvállalásának fokozása Hosszú távú hatások
Inaktívak és egyéb hátrányos helyzető rétegek életkörülményeinek pontosabban ismertek Nyitott és összetartó helyi közösségek Szektorközi foglalkoztatási együttmőködések jól mőködnek Kiterjed hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer a paktumok területén 45
Önkormányzatok és vállalkozások partneri viszonyának javul Megerısödött, bıvülı foglalkoztatási lehetıségeket nyújtó civil szervezetek Önkormányzati (idegenforgalmi és SZJA) adóbevételek növekednek Csökken a fekete-és szürke munka aránya A közösségi érdekeket figyelembevevı, a vállalati társadalmi felelısség alapelveket alkalmazó vállalkozások, munkaadók arányának növekedése
Hatásindikátorok
Megerısödött közösségi feladatokat ellátó civil szervezetek száma (db) A közösségfejlesztésben résztvevı állampolgárok száma (fı) Létrejövı önszervezıdı körök száma (db), és a résztvevık száma (fı) A közösségi feladatok ellátása során foglalkoztatottak száma (fı) Önsegítık számának növekedése (fı) Új, fenntartható partnerségi kapcsolatok kialakulása (db) Vállalkozások által támogatott közösségi szolgáltatások száma (db) A kistérségi paktum részvételével zajló hazai, vagy nemzetközi szakmai hálózati projektek száma (db), átvett jó példák száma (db) Éves önkormányzati adóbevételek (Ft/fı)
Intézkedések 4.1. Kistérségi közösségfejlesztés 4.2. Kistérségi, hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttmőködések fejlesztése érdekében 4.3. Közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése 4.4. Társadalmi felelısségvállalás ösztönzése a vállalkozók és munkaadók körében Célcsoportok Helyi lakosság Közösségi kezdeményezések Civil szervezetek Helyi bejegyzéső és helyi érdekeltségő vállalkozások és munkaadók Lehetséges projektgazdák, partnerek
paktum menedzsmentszervezete civil szervezetek önkormányzatok kistérségi társulás munkaadók és vállalkozások hazai és külföldi foglalkoztatási paktumok szlovén partnerek
Projektjavaslatok intézkedésenként 4.1. Kistérségi közösségfejlesztés Közösségfejlesztı klubok és helyi akciók elindítása a térségben Térségi önkéntes-hálózat kialakítása szociális, szabadidıs területeken Integrált, többfunkciós kistérségi szolgáltató-központ létesítése
46
4.2. Kistérségi, hazai és nemzetközi partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttmőködések fejlesztése érdekében Helyi partnerségépítı, projektgeneráló rendezvények tartása Regionális és országos paktum együttmőködésekben való aktív részvétel (tagsági jogviszony létesítése) Zalaszentgróti és Sümegi Foglalkoztatási Paktummal való kistérségi szövetség létrehozása Testvérvárosi kapcsolatok elmélyítése a munkaerıpiaci együttmőködések kialakítása érdekében Keszthely-hévízi kistérségi és pomurjei gazdasági szereplık közti együttmőködések: Idegenforgalmi programok kidolgozása, közös csomag-túrák (pl. gyógyvizek és gyógyfürdık a Murától a Balatonig) – kihasználva a sármelléki repülıtér és az épülı M7 autópálya lehetıségeit. A sármelléki repülıtér szolgáltatásainak közvetítése a Pomurje régió felé Idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása a két térség befektetıinek együttmőködésével Wellness – turizmus, természetjáró turizmus és faluturizmus lehetıségeinek feltárása, utazásszervezés a két régió lakossága számára. Kereskedelmi, árucsere partnerkapcsolatok ösztönzése kisvállalkozások közt, amelyek nehezen jelennek meg a külföldi piacokon - egymás termékeinek megismertetése, helyi specialitások bevezetése egymás piacaira Keszthely-hévízi kistérségi és pomurjei oktatási intézmények közti együttmőködések (gazdasági szereplık bevonásával): Oktatási intézmények közti együttmőködések diákcsere és tanárcsere programok, nyári táborok szervezése a határmenti periferikus helyzet élénkítésére Szakképzés fejlesztése a Mura mentén (Pannon Egyetem Felnıttképzési Központ és a lendvai kéttannyelvő szakképzı iskola együttmőködésében környezetvédelmi és vegyipari szakterületen felsıfokú szakképzések indítása) Keszthely-hévízi kistérségi és pomurjei szereplık foglalkoztatás- ösztönzésre irányuló együttmőködései: Munkanélküliek számára közös képzések szervezése, a máshol sikeres képzések tapasztalatainak bemutatása, átadása, adaptálása - jelenthetnek szakképzéseket és nyelvi képzéseket is a határmenti együttmőködések ösztönzésére A gyógyturizmus munkaerıigényének megfelelı képzési programok kidolgozása és egymás régióiban szakmai gyakorlat megszervezése Munkaügyi központok közti együttmőködések: az adott ország gyakorlatában bevált vagy sikertelen munkapiaci eszközök bemutatása, a tapasztalatok megosztása érdekében Kezdı vállalkozások támogatása egymás piacain való megjelenés segítése 4.3. Közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése Potenciális szervezetek azonosítása, tudatos szervezetfejlesztés, humánerıforrások fejlesztése, infrastrukturális kapacitásépítés 4.4. Társadalmi felelısségvállalás ösztönzése a vállalkozók és munkaadók körében Térségi, hazai és külföldi jó példák bemutatása Tájékoztató kampányok, a tudatosítás fokozása
47
3.4. Indikatív forrástérkép Prioritások/intézkedések
Vállalkozói, befektetetıi, magánforrások
Önkormányzati/ többcélú kistérségi társulási, egyéb helyi források
Munkaügyi Nemzeti Equal Központ dec. Fejlesztési Terv támogatásai és I-II. szolgáltatásai
Norvég Alap
OFA hazai programjai
Egyéb országos és regionális források
Központi EU-s pályázat ok
1. prioritás: A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetőek bekapcsolása a munka világába 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
2. prioritás: Alkalmazkodóképesség fejlesztése 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
3. prioritás: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı versenyképes, rugalmas és hatékony oktatási-képzési rendszer kialakítása 3.1 3.2. 3.3. 3.4.
4. prioritás: A helyi társadalom megújítása a munkaerı-piaci helyzet javításáért 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
48
3.5. Monitoring és értékelés A foglalkoztatási stratégiák, paktumok monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon meglehetısen kidolgozatlan. A foglalkoztatási partnerségek által kidolgozott stratégiák végrehajtását nyomon kell követni, és idıközönként a partnerségi szereplık számára visszajelzést adni, és ha szükséges, módosításokat eszközölni, amely révén a partnerségek: - képesek a kiinduló pont rögzítésére, hogy késıbb lehetıség legyen az összehasonlításra, - problémákat tudnak azonosítani és megoldásokat keresni, - be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, - azonosítani tudják a jó példákat, és másokkal is megosztani, - új problémákra és lehetıségekre tudnak rávilágítani, amelyek révén további kutatásokat kell végrehajtani. A monitoring folyamatos adatgyőjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment vizsgálhatja a tevékenység elırehaladását a kitőzött célok viszonylatában. A monitoring segít a végrehajtás nyomon követésében, az elért eredmények áttekintésében, a partnerek és a finanszírozók tájékoztatásában, a problématerületek feltárásában. Ez a tevékenység felöleli a teljesítményindikátorok eredményeinek mérését is. A folyamatos adatgyőjtés mellett célszerő negyedévente elırehaladási jelentést is készíteni, amelyet egyébként a támogatási programok nagy része is megkövetel. A jól mőködı monitoring alapja a megfelelı indikátorok választása. A mérhetı teljesítmény-indikátorok kiválasztásával a partnerség be tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak nemcsak a tevékenységek közvetlen eredményeit kell tudniuk mérni (például: létrehozott állások száma, kiképzett személyek száma), de a helyi foglalkoztatásban elért távolabbi hatásokat is mérniük kell. Az indikátoroknak relevánsnak és objektívnek kell lenniük. Ideális esetben a partnerségek tagjainak egyet kell érteniük az indikátorokban. A monitoring rendszereknek hatékonyan és hatásosan győjteniük kell a lényeges információkat. Kerüljük el azt a hibát, hogy mindegyik projektre azonos monitoring rendszert használunk, mivel nagy különbségek lehetnek eltérı célcsoportok esetében. Azonban meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyeket minden projekt esetében mérünk és a monitoring rendszerben rögzítünk. Minıségi és mennyiségi mutatókat is meg kell határozni. A mennyiségi indikátorok (számok és statisztikák) specifikusak és mérhetıek. Nagyon hasznosak arra, hogy bemutassuk a kiinduló helyzetet, a tényeket és kimeneti eredményeket, például a ráfordított pénzügyi forrásokat vagy a képzésben részesülık számát. Önmagukban azonban nem alkalmasak a teljes kép bemutatására. A más térségekkel való összehasonlítás miatt érdemes sztenderd, mások által és statisztikai rendszerek keretében is győjtött indikátorokat használni. A minıségi indikátorok (vélemények, attitődök stb.) a személyek és szervezetek gyakorlati tapasztalataira irányulnak. Fontosak lehetnek a készségek mérésében (pl. kommunikációs, interperszonális készségek), amelyek túlmutatnak a mennyiségi indikátorokon. Különösen fontosak lehetnek hátrányos helyzető csoportokkal foglalkozó projektek esetében, mivel képesek a munkához vezetı úton tett személyes elırelépések mérésére.
49
A stratégia végrehajtása során az alábbi indikátorok mérése javasolt: Foglalkoztatás és vállalkozások a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája nemenként és célcsoportonként (%) gazdasági aktivitási ráta (%) létrehozott új munkahelyek száma (db) létrehozott távmunkahelyek száma (db) együttmőködı vállalkozások száma, végrehajtott közös projektek (db) az egyes szektorokban foglalkoztatottak aránya (%) projektekben foglalkoztatottak száma, nemi aránya (fı,%) a vállalatok jövedelemtermelı-képességének növekedése (%) munkanélküliek véleménye foglalkoztatási esélyeikrıl Az élethosszig tartó tanulás a felnıttképzésben résztvevık aránya a 25-64 éves népességen belül (%) a foglalkoztatottak közül a felnıttképzésben résztvevık aránya (%) a kistérségben felnıttképzésre fordított források nagysága (Ft, EUR) megırzött munkahelyek száma (db) szakképzettséget szerzettek száma (fı) létrehozott gyakorlati képzıhelyek száma (db) tanulószerzıdéssel rendelkezı szakképzési tanulók számának növekedése (%) a lakosság részvételi hajlandósága a képzési programokban vállalkozók a képzési rendszerrel való elégedettsége Esélyegyenlıség munkanélküliségi ráta célcsoportonként (%) tartós munkanélküliségi ráta (%) aktív intézkedésekben résztvevık száma célcsoportonként (fı) inaktívak száma nemenként és célcsoportonként (fı) nappali ellátásban részesülı rászorulók száma célcsoportonként (fı) Partnerségépítés, szervezetfejlesztés létrehozott közösségfejlesztési klubok száma (db) a közösségfejlesztésben résztvevık száma (fı) a kistérségi foglalkoztatási partnerségben aktívan résztvevık száma (fı) a foglalkoztatási stratégia megvalósításához bevont külsı források nagysága (Ft, EUR) végrehajtott projektek száma (db) Innováció új adatbázisok (foglalkoztatás, képzés, oktatatás) száma, használóinak száma (db, fı) nık és férfiak társadalmi egyenlıségét elısegítı új intézkedések, javaslatok száma (db) új tanácsadási és információs és támogató szolgáltatások (db) munkaerı-piaci igényeknek megfelelı új képzési programok száma (db) új szakképesítések, új szakmák (db) új képzési/oktatási módszertanok, képzési tervek, tantervek (db) új hálózatok építése és mőködtetése (pl. foglalkoztatás, képzés, oktatatás, szociális ellátórendszer) (db) új, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását elısegítı intézkedések (db)
50
Fontos, hogy a monitoring rendszer ne legyen túl komplikált, és ne legyen költséges az adatok győjtése. Csak a lényeges információkat győjtsük, és teszteljük a rendszert használat elıtt. Egy jól mőködı rendszer monitorozza az inputokat (erıforrások, idı, pénz költségvetés), és az outputokat, amelyek képesek a stratégia vagy akcióterv céljai elérésének mérésére. Az információk projekt-szinten ismeretesek, és utána összegezhetık az akcióterv és a stratégia szintjén. Két fı alapelvet javasolt megfontolni, amikor egy új monitoring folyamat kerül bevezetésre: 1. A partnereket be kell vonni a feladatba! • Egyet kell érteniük a fı indikátorokban, melyek bemutatják a tetteik fontosságát és hatékonyságát, valamint a kapcsolat hosszú távú hatását. • Részt kell venniük a monitoring rendszer kidolgozásában, amely különbözı módszereket foglal magában (pl. statisztikai adatok győjtése). • Meg kell határozniuk a monitoring folyamatokat, és segíteniük kell az adatgyőjtı eszközök fejlesztésében. • A partner bevonás ezen szintje jobb adatgyőjtést és ellenırzést eredményez. 2. A monitoring folyamatot a partnerség elején kell bevezetni! Annak érdekében, hogy teljesen elfogadjuk a partnerség irányát és eredményeit, fontos a kezdeti alaphelyzet megállapítása, majd az alapvetı adatok összeállítása rendszeresen és folyamatosan. Egy költségvetés felállítása a monitoringra szintén a kezdetektıl szükséges. Különösen a monitoring folyamatra nélkülözhetetlen egy felhasználóbarát folyamat felállítása, olyan módon megszerkesztve, amely megkönnyíti a partnerek munkáját. A monitoring elkülönítése a partnerség saját fejlesztésétıl segíti a belsı folyamatok rendezését olyan döntı kérdések alapján, mint „Mit tervezünk bevezetni?”, „Milyen emberi és gazdasági erıforrással?”, „Mi az a hátrány és a haszon (sok esetben pl. munka, pénz, ötletek, stb.)? Ezek a körülmények nem biztosítják az elvégzett munka pontos értékelését, de megbecsülik a hatások értékelését és a partnerség hosszú távú hatását a régióban. A folyamat nagyobb bizalmat eredményez a partnerek között és nagyobb hitelességet a partnerség számára. Az értékelés a stratégia egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés segítségével az elért eredményeket hasonlíthatjuk össze a kitőzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri. Az értékelés tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények azonosítása és a gyenge pontok meghatározása érdekében. Az értékelés során az egyes sikertelen akciók okait is fel kell tárni a stratégia továbbfejlesztése érdekében. Fontos, hogy a szereplık tanuljanak a saját hibáikból. Belsı és külsı értékelést különböztethetünk meg. A belsı értékelést elvégezheti a partnerségen belül megfelelı tapasztalattal rendelkezı szakember. Számára biztosítani szükséges az idıt és az erıforrásokat a feladat végrehajtásához. Ismernie kell a biztosítandó adatokat, valamint tapasztalatokkal kell rendelkeznie kutatási módszerek, valamint az adatok elemzése és bemutatása területein. A külsı értékelık általában széleskörő tapasztalatokkal rendelkeznek, és magas színvonalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Függetlenségük és objektivitásuk biztosítja az értékelés megbízhatóságát, amely különösen fontos, ha az értékelés eredményeit a stratégia végrehajtását finanszírozók számára mutatjuk be. Az értékelés módja attól függıen változhat, hogy mi a célja, mire szeretnénk használni, kiknek készül, illetve a stratégia által kitőzött célok is befolyásolják.
51
A monitoringhoz és értékelésekhez szükséges információk összegyőjtését a paktum menedzsmentszervezete végzi. A paktum Irányító Csoportja és a Foglalkoztatási Fórum elé kerülı elemzéseket független szakértıknek javasolt elvégezni. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának, illetve az egyes prioritások és intézkedések hatásainak mérését a prioritásoknál meghatározott hatásindikátorok segítségével lehet megtenni. Ennek megfelelıen a legalább kétévente (illetve az akciótervek ütemezéséhez illeszkedıen) végzett értékelésének a következı tevékenységekre kell kiterjedni: Foglalkoztatási és kapcsolódó területek (oktatás, gazdaság, szociális ellátás stb.) statisztikai adatok elemzése, hazai összehasonlító vizsgálatok elvégzése. Az egyes akciókban, projektekben résztvevı szereplık kérdıívvel és interjúkkal történı megkérdezése. A stratégiai program finanszírozásának értékelése és a monitoring eredményeképpen módosított támogatási politika alapján lépéseket kell tenni a stratégia prioritásainak és intézkedéseinek felülvizsgálatára, a finanszírozási igények módosítására 2010 végéig.
52
3.6. Végrehajtás intézményrendszere A stratégia végrehajtásához elengedhetetlen a paktumot aláíró összes szervezet, és minden érintett helyi partner aktív részvétele. A stratégia végrehajtása érdekében az egyes szereplıknek az alábbi feladatokat szükségesek ellátni (az egyes projektekkel kapcsolatos részletes feladatokat a foglalkoztatási akcióterv és a munkaprogram rögzíti): 1. A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Fóruma: tájékozódik a térség munkaerı-piaci helyzetérıl, elemzi a felmerülı problémák okait, és errıl információt szolgáltat az érdekeltek számára, javaslatot tesz a foglalkoztatási stratégia módosítására, a stratégia végrehajtása során biztosítja a térségi szereplık közötti információáramlást és a vélemények cseréjét, segíti a kistérségi szereplık közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségek kialakulását elfogadja az Irányító Csoport beszámolóját a stratégia végrehajtásáról. 2. Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának Irányító Csoportja: a stratégia kidolgozásának irányítása, folyamatos nyomon követése, a paktumot létrehozó szervezetek szükségleteinek, érdekéinek képviselete, a paktum megállapodás és a stratégia tartalmi összhangjának biztosítása, a stratégia elfogadása, felülvizsgálata, és módosítása, a végrehajtás nyomon követése a menedzsmentszervezettıl kapott információk alapján, beszámoló tartása a Foglalkoztatási Fórum ülésein a stratégia végrehajtásának állásáról, a tapasztalatokról, a támogató partnerekkel való kapcsolattartás (érdekérvényesítés, forrásszerzés, szakmai egyeztetések), a menedzsmentszervezet irányítása. 3. Menedzsmentszervezet (a Nyugat-Balaton Fejlesztési Ügynökség Kht. önálló divíziója): az Irányító Csoport útmutatásai alapján a stratégia kidolgozásának elıkészítése, figyelembe véve a paktumot létrehozó szervezetek szükségleteit, érdekeit, a stratégia megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között, projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása a stratégia végrehajtásának folyamatos monitoringja és értékelése; felülvizsgálata. 4. Lehetséges projektgazdák, helyi partnerek (akik részben a paktum aláírói, de egyéb szervezetek is lehetnek) - a foglalkoztatási stratégia megalkotásának és végrehajtásának folyamatában aktívan részt vesznek, - a stratégiához kapcsolódó projekteket kezdeményeznek és hajtanak végre, - a saját szervezetük által kezdeményezett egyéb projektjavaslatokról tájékoztatást adnak a menedzsmentszervezet számára, - erısítik a helyi partnerségi kapcsolatokat, - nyitott és valós párbeszédet folytatnak a térségben, közvetítik a helyi társadalmi csoportok szükségleteit. 53
5. Támogató partnerek: - a helyben konszenzussal elfogadott fejlesztési stratégiák, konkrét projekt elképzelések szakmai egyeztetése, a finanszírozás és érdekképviselet segítése. 3. ábra: A végrehajtás intézményrendszere Foglalkoztatási fórum
Támogató partnerek Irányító Csoport
Menedzsmentszervezet
Helyi partnerek, projektgazdák
Helyi társadalom, lakosság
54
4.
Mellékletek
55
4.1. A Keszthely-Hévízi Kistérség foglalkoztatási szempontú SWOT elemzése Gyengeségek
Erısségek -
Idegenforgalmi adottságok, vonzó és változatos természeti környezet, gazdag kulturális és épített örökség Mőködı és fejlıdı termálturizmus Kis mértékben növekvı lakónépesség Megjelenı helyi hagyományırzı, kulturális és közösségfejlesztı tevékenységek Elkötelezett, erıs identitással rendelkezı helyi lakosság Erıs civil aktivitás Vidéki átlaghoz képest magas GDP A térségben nem voltak jelentıs létszámleépítések a 90-es évek üzembezárásai után Komoly hagyományokkal rendelkezı vállalkozások jelenléte a kistérségben Bor-, és gasztronómiai kultúra erıssége Magas vállalkozói aktivitás a városokban és a part menti településeken Széles spektrumú, oktatási kínálat, nagy hagyományú oktatási intézmények Növekvı pályázati aktivitás
-
-
-
-
Lehetıségek -
-
-
Foglalkoztatási paktum létrehozása, képzettségi szint növelése, munkaerı-piaci igényekhez igazítása, vállalkozói ismeretek bıvítése, együttmőködések erısítése Forrásszerzı képesség növelése, partnerségek, pályázati konzorciumok létrehozása Sármelléki repülıtér és ipari park fejlesztése Kistérségi „Hazatérés” program bevezetése Távmunka bevezetése Keszthely oktatási centrum szerepének erısítése Hévíz tudásközpont szerepének erısítése a gyógyturizmus területén Kistérségi kohéziós politika Alternatív energiaforrások használatának ösztönzése Szociális gazdaság fejlesztése (pl. falugondnoki szolgálatok indítása, idısgondozás stb.) Beszállítói hálózatok fejlesztése Nyelvi képzések ösztönzése Turisztikai szezon meghosszabbítása, turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) ösztönzése a foglalkoztatás-bıvítés érdekében Közmunkaprogramok indítása (természet megóvása, környezetvédelem, kulturális szolgáltatások stb. területeken) Környezettudatos gazdálkodás, helyi termékfejlesztés
-
-
Egy lábon álló gazdaság, gazdasági stratégia hiánya A szálláshely forgalmazás bevételeibıl kis mértékben részesülnek a helyiek Térségen kívülrıl érkezı vállalkozások aránya magas, helyi identitás hiánya Foglalkoztatás erıs szezonalitása, kevés éves foglalkoztatást nyújtó munkalehetıség Nık munkaerı-piaci helyzete rossz Megváltozott munkaképességőek oktatási és munkalehetıségei hiányoznak Diplomás munkahelyek hiánya, fiatalok elvándorlása Szakképzetlen szezonmunkások jelentıs aránya Vállalkozói ismeretek hiányosságai, alacsony színvonalú szezonális szolgáltatások, magas a szürke-fekete munka aránya Egyoldalú idegen nyelvismeret, angol nyelvtudás hiánya Idegenforgalom válságban van Túlkínálat és hiányszakmák egyidejő jelenléte, strukturális munkanélküliség Tartós munkanélküliség folyamatos jelenléte A munkanélküliek, inaktívak alacsony képzési hajlandósága Szakképzett munkaerı hiánya, nincs összhang a képzési kínálat és a munkaerı-piaci igények között Térségen belüli belsı egyenlıtlenségek: háttértelepülések leszakadása, közlekedési nehézségek csökkentik a munkavállalók mobilitását, helyi munkahelyek hiánya a háttértelepüléseken, hiányos szociális ellátórendszer, a lakossági jövedelmek alacsony szintje a háttértelepüléseken Elöregedés Közszolgáltatást végzı civil szervezetek alacsony száma Állami, önkormányzati, vállalkozói, oktatási, civil szféra közötti partneri viszonyok, együttmőködések nem megfelelı szintje Tıke- és információhiány Információs társadalom kiépületlen Hiányzó erıforrástérkép Veszélyek Kistérségen belüli társadalmi gazdasági egyenlıtlenségek növekedése, a foglalkoztatottsági szint csökkenése Fiatalok elvándorlása, elöregedés, háttértelepülések elnéptelenedése Az idegenforgalom válsága folytatódik, és növekszik a munkanélküliség A turizmus és az ipari tevékenységek átgondolatlan fejlesztése az épített és természeti környezet állapotának romlását okozhatja A szakképzés nem tudja követni a munkaerıpiac igényeit, amely a vállalkozások fejlıdését gátolja Helyi vállalkozások munkahelymegtartó- és teremtı képessége romlik Külsı gazdasági folyamatok kedvezıtlen alakulása
56
4.2. Keszthely-Hévíz kistérség fejlesztési többcélú társulás területfejlesztési céldiagramja
57
4.3. Keszthely-Hévízi Kistérség Területfejlesztési Koncepció sajátos céljai, stratégiai programjai, projektjavaslatai
58
4.4. A Keszthely-Hévíz Többcélú Kistérségi Társulás közös területfejlesztési koncepciója, stratégiai célja, középtávú program prioritásai, intézkedései intézkedéseinek összefüggései, szerkezeti sémája
59
Mezıgazdasági utak fejlesztése
Tematikus utak fejlesztése
Kiegészítı elemek: Rezi vár rekonstrukciós munkáinak folytatása
• „Welnessia” • „Nyárország” • Látogatóközpontok
Kis-Balaton öko- és horgászturisztikai hasznosítása
A wellness-turizmus mind szélesebb körő kiteljesítése
Természetvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztések
Balatonszínház és Kongresszusi Központ
Pillérek:
Fenékpuszta helyszín-fejlesztés.
Festetics-kastély és kastélypark fejlesztése
A balatonparti közcélú sáv infrastruktúrájának fejlesztése, különös tekintettel a vízelvezetésre
Szendrey-telep rekonstrukciója, bemutató központ és Szendrey Emlékház kialakítása
4.5. Keszthely-Hévízi Kistérség Integrált Projektcsomag (2007-2013)
„Nyugat-Balaton – az egészséges felüdülés” A Balatoni táj örökségének védelme és hasznosítása
Hagyományokra épített korszerő agrárium kialakítása
• Szılészetborászat • Kertészet • Feldolgozóipar
60
4.6. A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának (20072013) célrendszere, prioritásai
Életminıség javítása Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítésével
Vállalkozások versenyképességének javítása Egész éves foglalkoztatás bıvítése és a vállalkozások jövedelem termelıképességének javítása
Gazdaság diverzifikálása
Turizmus megújítása
Környezet minıségének javítása Területi kohézió A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bıvítése, gazdaság fejlesztése Térségi szereplık együttmőködése
Humán erıforrás fejlesztése
Közlekedés fejlesztése
A táji értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építı gazdaság fejlesztés és a települési környezet minıségének javítása
Táji és települési környezet megújítása
Szervezetfejlesztés Intézményi együttmőködés, projekt és program menedzsment és egységes monitoring rendszer
61
4.7. Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program
62
