PHARE CBC MAGYARORSZÁG AUSZTRIA PHARE CBC PROGRAM Kisprojekt Alap H U Vezetői összefoglaló. Bevezető. Az értékelő tanulmány háttere

MAGYARORSZÁG–AUSZTRIA PHARE CBC PROGRAM 2000 Kisprojekt Alap H U 0 0 1 5 0 3

PHARE CBC Vezetői összefoglaló Bevezető

Az értékelő tanulmány háttere Relevancia

Koherencia

Hatékonyság Hatásosság Fenntarthatóság Javaslatok Felhasznált források, dokumentumok

A tanulmány a Váti Területfejlesztési Igazgatóság megbízásából készült. VÁTI TFI 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. Tel.: (1) 488-7171, Fax: 488-7188 www.pharereg.hu Készítette: BME Területfejlesztési Kutatási Központ 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 9. www.tkk.bme.hu Monori Mónika, Jambrik Kristóf

T A R T A L O M

Tartalom – Vezetői összefoglaló – Bevezető – Az értékelő tanulmány háttere – Relevancia – Koherencia – Hatékonyság – Hatásosság – Fenntarthatóság – Javaslatok

Vezetői összefoglaló ................................................................................. III 1. Bevezető ............................................................................................. 1 2. Az értékelő tanulmány háttere ................................................................. 3 2.1. Előzmények ................................................................................ 3 2.2. A Kisprojekt Alapról ...................................................................... 4 2.3. A 2000. évi Magyarország–Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap általános jellemzői ........................................................................ 5 3. Relevancia .......................................................................................... 8 3.1 A Phare CBC program és a Kisprojekt Alap céljainak illeszkedése ........ 8 3.2 A célok illeszkedése az osztrák-magyar határrégió igényeihez .............. 9 3.3 Regionális, országos célokhoz illeszkedés ......................................10 3.4 Projektek céljainak illeszkedése a programszintű célokhoz .................11 4. Koherencia ........................................................................................12 4.1 Program tervezés koherenciája ......................................................12 4.2 Kisprojekt Alap háttér tényezőinek koherenciája ...............................13 4.2.1 A támogatás nagysága ..............................................................13 4.2.2 A projekt futamideje ..................................................................14 4.2.3 Támogatási területek .................................................................14 4.2.4 Szervezeti felépítés ..................................................................15 4.3 Projektszintű koherencia ..............................................................15 5. Hatékonyság ......................................................................................17 5.1 Program és projekt szintű menedzsment kapacitás ...........................17 5.2 A program / projektek időmenedzsmentje .......................................18 5.2.1 Program szinten .......................................................................18 5.2.2 Projektszinten ..........................................................................19 5.3 Program / projektek pénzügyi menedzsmentje ................................ 20 5.3.1 Program szinten ...................................................................... 20 5.3.2 Projektszinten ......................................................................... 21 5.4 Projektszintű partnerségi menedzsment ......................................... 24 6. Hatásosság ....................................................................................... 27 6.1 A végrehajtó menedzsment működésének hozzájárulása a program hatásosságához .......................................................................... 27 6.1.1 Pályázat beadási időszakban .................................................... 27 6.1.2 Pályázat beadása és szerződéskötés közötti időszak .................... 28 6.1.3 Projekt megvalósítási időszak .................................................... 30 6.1.4 Projekt/program monitoring ..................................................... 34 6.2 A program/projektek kimenetei, eredményei mennyire szolgálják a Kisprojekt Alap céljainak elérését ............................................... 34 6.2.1 Outputok ............................................................................... 36 6.2.2 Eredmények .......................................................................... 37 6.2.3 Hatások ................................................................................. 37 7. Fenntarthatóság ................................................................................ 40 8. Javaslatok ......................................................................................... 42 Felhasznált források, dokumentumok ........................................................ 43

6I

II

T A R T A L O M

TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. táblázat 2. táblázat

3. táblázat 4. táblázat 5. táblázat 6. táblázat 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat 11. táblázat 12. táblázat 13. táblázat 14. táblázat 15. táblázat

Az Magyarország-Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alap jellemzői, 1995-2002 A 2000. évi Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap programkiírásra beérkezett pályázatok megoszlása (formailag megfelelt pályázatok) A támogatás felhasználás eloszlása a projektgazdák támogatás nagysága szerint (projektek száma – db) A projektek költséghatékonysága tender típusonként A partnerkapcsolatok erőssége (%) Az együttműködés erőssége a projekt egyes szakaszaiban Az együttműködést nehezítő tényezők megoszlása A pályázatról szerzett információ források megoszlása A pályázatírás időtartalmának megoszlása A kedvezményezettek által elvárt segítség típusok sorrendje Az eredményesebb megvalósítás érdekében a kedvezményezettek által várt segítségek említésének gyakorisága A VÁTI TFI kirendeltségei által nyújtott segítséggel kapcsolatos elégedettség megítélése (%) A projektek prioritásonkénti megoszlása (%) A támogatott projektek outputjai, eredményei és hatásai és azok gyakorisága A projekt szintű célkitűzések pontozásos értékelése

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. ábra

A projektek megoszlása intézkedési területek szerint A projektgazdák jogi forma szerinti megoszlása A projektek eloszlása a teljes projektköltség alapján A projektek megyék szerinti megoszlása A Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Stratégiája prioritás és intézkedés rendszere

V E Z E T Ő I

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja 2002. decemberében nyert megbízást a Magyar – Osztrák HU001503 Phare CBC Kisprojekt Alap értékelése, ehhez kapcsolódó szakértői fórum, workshop és záró-konferencia szervezése feladatokra a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság meghívásos pályázatán. Az elnyert projekt általános célja:  A Kisprojekt Alap eredményeiről tájékoztatásnyújtás a kedvezményezettek és a szélesebb nyilvánosság felé  A Kisprojekt Alap értékelése, eredmények tapasztalat bemutatása egy szakértői fórum, egy workshop és egy konferencia keretében  A kedvezményezettek felkészítése a projektzárással kapcsolatos tevékenységekre  A Kisprojekt Alap célkitűzéseinek elérését elemző tanulmány készítése A 2000. évi Kisprojekt Alapot értékelő tanulmány közvetlen célja annak vizsgálata, hogy a program céljainak érdekében mozgósított inputokkal (pénz, humánerőforrás, kapacitásépítés, képzés) megvalósultak-e annak tervezett kimenetei, eredményei, hatékonyan kerülteke ezek az eszközök felhasználásra és a célok, eredmények elérése érdekében történt lépések hatásosak voltak-e. A megbízóval egyeztetett módszertan alapján a tanulmány a 2000. évi Kisprojekt Alaphoz kapcsolható (programdokumentumok, projektleírások,

elemzések, pályázati felhívások stb.), illetve a pályáztatás és a programvégrehajtás során keletkező (logframe mátrix, projekt záró-jelentések) dokumentumok elemzésével, valamint elsődleges adatfelvételek (Programmenedzsment fókuszcsoportos és személyes interjúi, projektgazdáktól személyesen lekérdezett kérdőívek) feldolgozásával valósult meg.

A tanulmány háttere A 2000. évi Magyarország-Ausztria Interreg IIIA – Phare CBC program szerves folytatása az 1995-1999 közötti Magyarország-Ausztria Interreg IIA – Phare CBC programnak. A 2000-2006 közötti Magyarország-Ausztria Interreg IIIA – Phare CBC program nyitó évi keretének felhasználására meghirdetett Kisprojekt Alap a korábbiakhoz képest kicsit rendhagyó volt. A hét évet átfogó programozási dokumentum prioritásaival összhangban, döntően a határon átnyúló közvetlen emberi kapcsolatokat támogató program felhasználható forrásait és lehetséges tevékenységeit tekintve lényegesen meghaladta a korábbi kisprojekt alapok lehetőségeit. Egyrészt a pályázható keret nagysága hétszeresére (lásd 1. táblázat), másrészt az egyes projektek maximális támogatási kerete hatszorosára növekedett. A 300 ezer eurós támogatási határ már egyfajta átmenetet, kísérletet biztosíthatott a nagy (2 millió eurót meghaladó) projektek helyébe lépő és az Interreg programhoz közelebb álló ún. ’Támogatási konstrukció’ (Grant Scheme) típusú támogatási rendszerre. 1. táblázat

A Magyarország-Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alap jellemzői, 1995-2002 Program megnevezése

Program Program kibobefejecsátása zése

Phare Szerződéssel FelhaszFelhaszkeret lekötött keret nált keret nálás (ezer EUR) (ezer EUR) (ezer EUR) aránya (%)

Projektek száma (a) (b)

HU9502-06

1997

1999

360,0

363,755

313,605

87,1

165

53

HU9610-06

1998

1999

285,1

285,000

260,858

91,5

185

45

HU9701-06

1999

2000

300,0

300,000

274,069

91,4

215

46

HU9913-03-01

2000

2002

500,0

500,000

461,032

92,2

143

39

3.417,9292

2.440,501

70,2

98

372

924,518

..

..

53

24

..

..

.. 859

244

HU0015-03

2001/12 2003/10

3.500,01

HU0108-03

2003/03 2004/06

930,0

2002/000-317-03 2004/04 2005/06 1.263,0 Összesen

6.638,1

5.791,202

3

3.750,065

84,44

(a) Beadott pályázatok száma; (b) Szerződött projektek száma 1 A pályázati felhívás 1.860 ezer eurós keretösszeget tartalmazott. A nagyprojekteknél felszabaduló források reallokációjával a keretösszeg 3.500 ezer euróra emelkedett. 2 A Felsőcsatár Község Önkormányzata visszalépett a ’Határon átnyúló vashegyi utak műszaki terveinek elkészítése’ c. projekt megvalósításától. Így Phare CBC támogatás tényleges szerződési értéke 3,353.458 euró volt, amely 36 projekt között oszlott meg. 3 Három projekt elszámolása még nem fejeződött be, ezek Phare támogatás tartalma 772.825 euró. 4 Csak a már befejeződött programok keretösszegéhez viszonyítva. Forrás: VÁTI TFI jelentések, VÁTI TFI Nyugatdunántúli Regionális Képviselet.

I6II


A megbízás célja, a feldolgozás módszere

Ö S S Z E F O G L A L Ó

IV

V E Z E T Ő I


Szintén eltért a kiírás a szokásostól abban, hogy a kedvezményezettek számára lehetőség nyílt kisléptékű építési beruházások megvalósítására is. Ez a regionális végrehajtási menedzsment számára is jelentős kihívást jelentett, hiszen az ekkora léptékű projektek kezelését eddig a szervezet központjában, Budapesten látták el. A lehetséges négy célkitűzés mindegyikére jutott kedvezményezett. Legnagyobb arányban (58%) a gazdaságfejlesztés és együttműködés prioritást célozták meg a pályázók. Ezen belül a projektek fele, a 2000. évi Kisprojekt Alapban turisztikai célú projekt. A lehetséges kedvezményezettek széles köre pályázott és nyert támogatást a pályázati felhívás eredményeként. Legaktívabbnak és legsikeresebb csoportnak a civil szervezetek bizonyultak, a megkötött szerződések közel egyharmadával. A többi kedvezményezetti csoport – önkormányzatok, gazdaságfejlesztési szervezetek, oktatási-kutatási intézmények, területfejlesztési társulások, dekoncentrált szervezetek – közel azonos arányban lettek projektgazdák. Területileg tekintve Vas megye viszi el a pálmát, a megkötött támogatási szerződések közel felével.

Relevancia Az Magyarország-Ausztria Phare CBC programok átfogó célja, hogy az osztrák – magyar határrégió integrációja gazdasági, társadalmi, kulturális téren növekedjen. Ezen belül a határon átnyúló intézményi struktúrák és hálózatok elnevezésű prioritás célja: a belső potenciálok határon átnyúló mobilizációja, a határon átnyúló együttműködési struktúrák hatékony fejlesztése és megvalósítása, széleskörű elfogadottság és részvétel a határ menti kapcsolatokban. A 2000. évi Kisprojekt Alap a határrégió integrációját, az együttműködési struktúrák fejlesztését úgy kívánja elérni, hogy határon átnyúló együttműködések megerősítését és újabb együttműködési kapcsolatok létrehozását célozza meg az alábbi területeken: regionális tervezés és fejlesztés, gazdaságfejlesztés és együttműködés, ideértve a turizmust is, emberi erőforrások fejlesztése, környezet- és természetvédelem. Az előbbiek tükrében a 2000. évi Kisprojekt Alap célja releváns a Magyarország-Ausztria Phare CBC Program céljával és ezen belül az intézményi struktúrák és hálózatok elnevezésű prioritással. A határrégió erősségei, lehetőségei jó kiindulópontot jelentenek a 2000. évi Kisprojekt Alap céljainak megvalósítására a már meglévő és az újonnan alakuló határon átnyúló együttműködések erősítésére és intézményesítésére. A támogatás eszközei valós lehetőséget adnak rurális, elmaradottabb térségek számára is a fejlesztési források elnyerésére, ezzel csökkentve a regionális különbségeket. A 2000. évi Kisprojekt Alap olyan térségekben, illetve szervezeteknél indított el fejlesztési folyamatokat, amelyek eddig nem, vagy nehezen tudtak más forrásokhoz hozzájutni. Ugyanakkor a 2000-es Kisprojekt Alapból pályázó projektek mintegy fele a megyeszékhelyeken, vagy azok környékén valósult meg. Ez várható volt, hiszen a támogatási források többségét az erősebb anyagi és humán kapacitással rendelkező térségek képesek felhasználni. A saját erő arányának megszabása, a természetbeni hozzájárulás elfogadása segítheti a csekély szabad forrással rendelkező szervezeteket. A nyertes pályázók háromnegyede élt a természetbeni forrás felhasználásának lehetőségével. Hat szervezet a teljes önrészt természetbeni hozzájárulásból biztosította.

V E Z E T Ő I

si stratégiájára, mind Burgenland 20002006-os programidőszakra szóló regionális operatív programjára és az ezekkel összhangban készült közös programozási dokumentumra. Ezek együttes hatásaként a Phare CBC-s és az eurégiós célkitűzések összhangban vannak.

V 6


Az építési komponenst is tartalmazó projektek esetében a saját erő részaránya 25% volt, amelyet kizárólag készpénzben biztosíthatott a kedvezményezett. Összesen a projektek egytizede, 3 projekt tartalmazott építési komponenst (is). A 2000. évi Kisprojekt Alap céljai összességében illeszkednek a határrégió és ezen belül a Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési igényeihez. A 2000. évi Kisprojekt Alap szempontjából három, döntően ugyanerre a területre fókuszáló területfejlesztési dokumentum tekinthető meghatározónak:  A Magyarország-Ausztria Interreg IIIA – Phare CBC Közös Programozási Dokumentum 2000-2006  A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési stratégiája 2000-2006;  West Pannon Eurégió Jövőképe Az első két dokumentum közel azonos időszakban készült a programkészítőket tekintve egyes szereplők személyi átfedése miatt erős ezen dokumentumok összhangja. A Nyugat-dunántúli Régió 2000-2006-os programidőszakra – 1999 és 2001 között – készített területfejlesztési stratégiája egy közép-európai szinten versenyképes régió jövőképét vetíti előre. Ennek megvalósulását alapvetően az emberi erőforrások és az innovációs környezet fejlesztésén keresztül kívánja elérni. Ugyanakkor hangsúlyt helyez a természeti és környezeti egyensúly fenntartására és a régión belüli területi egyenlőtlenségek kezelésére is. A stratégiai célok elérése annál hatékonyabb, minél jobban kialakul a megvalósítás során egyfajta regionális tudatosság és regionális identitás. Ebben kulcsszerepe van a programon belül a ’Régióépítés’ c. prioritásnak, amelyben önálló intézkedésként jelenik meg a határ menti együttműködés ’Kézfogás’ címen. Ennek az intézkedésnek az akcióterületei között kiemelt szerepet kap az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA – Phare CBC program. Mivel a régió stratégia egyik fontos inputja volt a 20002006-os programidőszakra szóló közös programdokumentum, ez önmagában is biztosítja a folyamatos összhangot az egyes évek Phare CBC pályázati kiírásai és a regionális stratégia között. 2002-2003 folyamán elkészült a programterület magyar oldalát teljes egészében, az osztrák oldalon pedig Burgenlandot magába foglaló West Pannon Eurégió jövőképe is. A dokumentum alapjaiban támaszkodik mind a Nyugat-dunántúli Régió területfejleszté-


VI

V E Z E T Ő I


Koherencia A program tervezése a Kisprojekt Alap szokásos tervezési metodikáját követte annak ellenére, hogy az eredetileg felhasználásra szánt támogatási keret is az előző kisprojekt alap négyszerese volt. Menet közben ez a bővebb támogatási keret is közel megduplázódott. A támogatási maximum emelése 300.000 euróra és az építési komponens beágyazása a rendszerbe lehetővé tette a korábbinál nagyobb költségvetésű projektek megvalósítását. A projektleírás szövegezése azonban nem követte a kitágult lehetőségeket és továbbra is csak a viszonylag kisebb támogatási igényű, a közvetlen emberek közötti kapcsolatok segítését tűzte célul. Előrevetítette nagyszámú új projektgazda megjelenését, akik számára problémát jelenthet a Phare szabályokat alkalmazó projektmenedzsment, eljárási szabályok biztosítása. Ugyanakkor nem érzékelte akadályozó tényezőként a Programmenedzsment szűkös kapacitását a jelen kisprojekt alappal kapcsolatban és az egyre több párhuzamosan futó Phare CBC programból adódóan megsokszorozódó feladatot. Releváns döntés volt mind a támogatás felső határának 300.000 euróig történő növelés, mind az építési komponens lehetővé tétele. Az első elem egyfajta felkészülési lehetőséget biztosított az Interreg IIIA programban szokásos projektméret menedzselésére mind a projektgazdák, mind a Programmenedzsment számára. Az építési komponens pedig elősegítette, hogy a korábbiakhoz képest drasztikusan növekedjék az átlagos projektméret. Ez pedig kezelhető szinten tarthatta mind a várható, mind pedig a nyertes pályázatok számát. Az egyéb feladat növekedést nem tekintve (pl. bővülő tender minőségbiztosítás változó PraG szabályozás mellett) az 1999. évi Kisprojekt Alappal közel megegyező számú projekt indult el a jelen felhívás eredményeként. A tervezés során rendelkezésre álló 18 hónapos futamidő az építési komponenst tartalmazó projektek számára is elegendőnek látszott. Az értékelési eljárás, a nyertes projektek kiválasztásának időbeni elhúzódása azonban a normál kisprojekt alap 10-12 hónapos futamidejére csökkentette a lehetőségeket. A pályázati döntés időszakában még csupán

az előkészítés szakaszában lévő építési projektek számára szűkösnek is bizonyult ez az időkeret. Továbbra sem tette lehetővé a rendelkezésre álló futamidő osztrák partnerrel indítandó tükörprojektek megvalósítását. Az osztrák partner 3-4 éves átfutási idejű projektekkel indulhat az Interreg IIIA projektben, amelynek magyar oldali megvalósításához háromszor kellene pályázni. A Programmenedzsment szervezetrendszere minden megyében működtet képviseletet. Ez segíti a Programmenedzserek gyorsabb, közvetlenebb elérését területileg. Nem követi ugyanakkor a szervezeten belüli humán erőforrás eloszlás az egyes megyékben érvényesülő projektsűrűséget. Ez jelenleg Vas megyében a legerősebb, de hagyományosan a Zala megyei volt a kedvezményezettek többsége. A 2000. évi Kisprojekt Alap keretében nem volt kötelező a logikai keretmátrix összeállítása, mégis a kedvezményezettek döntő többsége megpróbálta elkészíteni, illetve elkészíttetni. A projektek logikai mátrixában a tevékenységek és az eredmények általában koherensek, a várt eredmények azonban többségében a projekt kimeneteinek megnevezésére korlátozódnak, vagy nagyon áttételes a projekthez nem közvetlenül kapcsolódó eredményt jelölnek. A projektek céljai azonban már kevésbé mondhatók koherensnek az eredményekkel. Ennek többségében az az oka, hogy a projektek közvetlen céljai nem elég konkrétak, nem kötődnek közvetlenül a projekthez, így azokat a meghatározott eredményekkel, illetve a projektek természeténél fogva (kis támogatási összegű és hatású) nem lehet elérni. A célok nem elég fókuszáltak, mennyiségekig is túl sok mindent szeretnének elérni egy-egy projekttel.

V E Z E T Ő I

A VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet helyi irodái összesen 9 fővel vettek részt az induló több Kisprojekt Alap, illetve Phare CBC Program munkájában. Párhuzamosan folynak a következő Kisprojekt Alapokra és a 2 millió eurós nagyprojekteket felváltó ’Támogatási Konstrukció’-ra (Grant Scheme) történő előkészületek (pályázati felhívás kidolgozása, meghirdetése, a pályázati szakaszban információs napok tartása, írásban és szóban feltett kérdések megválaszolása, a pályázatok érkeztetése, az értékelési eljárás lefolytatása, nyertesek és nem nyertesek kiértesítése, szerződések előkészítése). A szombathelyi és a zalaegerszegi iroda munkatársai a magyar-osztrák program mellett a magyar-szlovén program projektjeit is kezelték. Számukra a magyar-osztrák 2000. évi Kisprojekt Alap nagyjából kapacitásuk 40%-át kötötte le. A soproni iroda munkatársai döntően a a magyar-osztrák relációval foglalkoztak, így idejük körülbelül háromnegyedét fordították a 2000. évi Kisprojekt Alap lebonyolítására. Programszinten a változó háttérfeltételek egy éves csúszást eredményeztek a pályázati felhívás kiírásában. A pályázatok értékelési eljárása, a projektek kiválasztása és jóváhagyás, majd a szerződések megkötése további féléves csúszást eredményezett. A 10-12 hónapra olvadt projektmegvalósítási futamidő a Programmenedzsment számára kezelhető volt, igaz a dokumentumok tanulmányozásán, egyeztetésén alapuló feladatok az utolsó három hónapra sűrűsödtek be. A menedzsment jelentős sikereként értékelhető, hogy az időzavarba került építési projektek esetében sikerült a program megvalósítás záró határidejét meghosszabbítani a szükséges futamidővel. Projektszinten a projektek egy részénél újra kellett tervezni az időtáblát, hogy a pályázatban lehetséges másfél éves időkeretet az új helyzethez igazítsák. A megvalósítás idejének kétharmadánál a kedvezményezettek több, mint fele számolt be jelentős csúszásról. Ez döntően két okra vezethető vissza:  Az egyes komponensek megvalósítási idejének hibás tervezése.  A tendereljárások önmagában is hosszú átfutási időt nagyobb értékű felhívások esetében az alkalmazan-

dó eljárás miatt. Számos esetben azonban csak a második vagy a harmadik eljárás volt sikeres. A program- és projekt megvalósítás értékelése kiemelt figyelmet szentelt a legkisebb költség elve érvényesülésének. Ezt alapvetően a szerződött és a megvalósított projektköltségvetés, a tervezett és a megvalósított tevékenységek, valamint a tevékenységek megvalósítását segítő tendereljárások tanulmányozásával végezhető el. A program jelenlegi szakaszában a támogatások 70%-os lekötöttsége elfogadható szintet képvisel, hiszen a zárás közelébe jutott csúszó projektek az összes támogatás közel egynegyedét kötik le. Csak a támogatásokat tekintve a pénzügyi teljesítés 94 %-os. A fel nem használt támogatások kicsi hányada származik a program egészéhez viszonyítva marginális összegű nem elszámolható költségtételből (pl. köztisztviselő számára nem kifizethető betervezett személyi kifizetés). Lényegesen fontosabb a tendereljárások hatása a tervezetthez képest kisebb költségek alakulásában. A teljes projektköltségvetéseket tekintve 5%-kal kevesebbe kerültek a tendereljárás keretében kiválasztott szállítóval megvalósított szolgáltatások, beszerzések. (lásd 4. táblázat). A tendereljárás alkalmazása különösen a kicsi (SER1) és közepes (SER2) méretű szolgáltatások esetében bizonyult hatékonynak. A kisebb keretöszszegű (SUP1) beszerzések és az építési tenderek esetében a tervezés és a megvalósítás közötti több mint egy éves időkülönbség a tervezett ár fölötti ajánlatokat hozott. A különbözetet a kedvezményezettek saját forrásból pótolták. A Phare CBC program alapja a határ menti partnerek együttműködése. A partnerség viszonyokat tekintve közepesen erősnek minősíthető a külföldi partnerek részvétele a projektek előkészítésében-, megvalósításában. A 2000. évi Kisprojekt Alap esetében volt először (kizárásos) követelmény a pályázók számára külföldi partner bevonása, részvétele a projektmegvalósításban. Az együttműködés szélesebb területen való megvalósulása a tükörprojektek esetében valószínűsíthető, amikor a közösen megfogalmazott cél elérése érdekében a határ két oldalán közel párhuzamosan történik a tevékenységek megvalósítása úgy, hogy mindkét fél részesül támogatási forrásból. Az Interreg IIIA és a Phare CBC eltérő eljárásrendje és ütemezése

VII 6


Hatékonyság


V E Z E T Ő I

VIII


miatt mindössze három tükörprojektet regisztrálhatunk a 2000. évi Kisprojekt Alap nyertes pályázatai között. Sokkal jellemzőbb a közös részvételű rendezvények, know-how átvételek és az osztrák oldalon megvalósított tanulmányutak, amelyek szintén biztosítják az egyes projektek határon átnyúló hatását. A külföldi partner részvételét a projektciklus öt fázisában vizsgáltuk, úgymint: tervezés, kidolgozás, megvalósítás, közös finanszírozás, és a megvalósítást követő hasznosítás. A tervezés során az osztrák partnerek segítettek a végrehajtandó lépések felépítésében, a tevékenységi területek, tematikák meghatározásában, ötletet adtak, mintát szolgáltattak. A pályázatírás kapcsán kisebb mértékben működtek közre a külföldi szervezetek: személyes konzultációk, egyeztetések történtek, segítettek néhány melléklet kitöltésében és anyagokat biztosítottak. A projektek kivitelezése folyamán különböző mértékű volt a külföldi partner részvétele, szerepe. A projektek egy részénél a projekt összes kimeneteinek eredményeinek létrehozása az osztrák féllel közösen történt. A legtipikusabb formája a külföldi partnerek bevonásának a megvalósítás egyegy szakaszában, konkrét feladat végrehajtásában mutatkozott meg, mint például az előadók biztosítása, az osztrák tanulmányút megszervezése, szakértői közreműködés, külföldi együttműködő szervezetek, célcsoportok megtalálása és velük a kapcsolattartás biztosítása.

A projektek költséghatékonysága tendertípusonként A tender típusa

Projektek Tenderek száma száma (db) (db)

Támogatás

Ajánlatok összege (EUR)

Arány

Különbség

(EUR)

Összes forrás1 (EUR)

(%)

(EUR)

SER0

13

40

23 208,82

23 825,13

23 688,27

99,43

136,86

SER1

20

50

131 005,72

140 383,96

131 910,78

93,96

8 473,18

SER2

14

21

691 480,00

705 109,00

665 006,00

94,31

40 103,00

SUP0

3

4

2 572,00

2 572,00

2 564,90

99,72

7,10

4. táblázat

SUP1

7

10

28 535,00

28 879,00

29 292,21

101,43

-413,21

1

SUP2

8

9

119 254,00

121 750,00

105 182,00

86,39

16 568,00

WOR1

1

1

144 106,00

162 650,00

168 614,61

103,67

-5 964,61

24

135

1 140 161,54

1 185 169,09 1 126 258,77

95,03

58 910,32

Összes forrás = Támogatás + Saját forrás + Partnerek hozzájárulása

Forrás: Kedvezményezettek zárójelentései alapján saját számítás.

Összesen

V E Z E T Ő I

A program hatásossága két szempontból ítélhető meg. Egyfelől a Programmenedzsment működése alapján, másfelől annak tükrében, hogy a program és a projektek kimeneti oldalán megvalósult tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a program célkitűzéseinek megvalósításához. A Programmenedzsment hozzájárulását a célok megvalósulásához négy szinten vizsgáltuk:  A pályázati időszakban;  A pályázatok beadásától a szerződéskötésig terjedő időszakban;  A megvalósítás időszakában, valamint  A monitoring tevékenység során. A pályázati időszakban újsághirdetés, interjúk, megyei szintű információs napok, telefonos és internetes válaszadás biztosították a kedvezményezettek tájokoztatását és tájékozódását a 2000. évi Kisprojekt Alap céljáról, lehetőségeiről, a pályázati űrlapok kitöltéséről, a pályázati célokról, az elismerhető költségekről, a pályázat eljárásrendjéről. A beadott 98 pályázat a lényegesen magasabb támogatási keret ellenére is jó eredménynek tekinthető. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a pályázható támogatás maximális összege a hatszorosára emelkedett. A magasabb öszszegű projekt lehetősége szűkíti a potenciális pályázók körét. Ráadásul jelen Kisprojekttel szinte egy időben – egy hónap eltolódással – dolgoztak a projektgazdák a 2000. évi MagyarországSzlovénia Phare CBC Kisprojekt Alap pályázatán is. Ez a felhívás a kedvezményezett térség kétharmadát szintén érintette. A felkészítés hatásosságát mutatja, hogy mindössze hat pályázat érkezett be késve. Ugyanakkor a pályázatok mintegy 20%-a vérzett el az alapvető megfelelőségi vizsgálatok során.

A pályázat beérkezésétől induló időszak sokrétű feladatot rótt a Programmenedzsmentre a pályázatok érkeztetésétől, az alapvető megfelelőségi vizsgálaton, az értékelési szakértők kiválasztásán és felkészítésén, az értékelési eljárás lebonyolításán, a Delegációval történő egyeztetésén át, a szerződések előkészítéséig és a nyertes pályázók előzetes felkészítéséig. A kapacitáskorlátok ebben a szakaszban a program mintegy féléves csúszását okozta. A felkészítés során a résztvevők egy része első pályázóként a Phare CBC lebonyolítási rendszeréről kaphatott átfogó képet és egy dossziéban összefoglalva megfelelő muníciót a további munkához. A kedvezményezettek egy másik része pedig az eljárásrendben bekövetkezett változásokat ismerhette meg. A szerződéskötést a Kincstárhoz tartozó intézmények esetében a számlanyitás késleltette. A projektmegvalósítás során a Programmenedzserek alapvető feladata a projektek ütemszerű haladásának a figyelemmel kísérése, a támogatásból megvalósuló tenderek ajánlati dokumentációjának minőségbiztosítása volt. Mind a jelentések, mind a tenderek előkészítésének időszakában szinte napi telefonos és e-mail-es kapcsolatban voltak a kedvezményezettekkel. A hatásosságot jól érzékelteti, hogy viszonylag kevés megismételt tendereljárásra volt szükség a program teljes futamideje alatt. Erre az időszakra esett az egynapos fórum megrendezése is, amely a zárójelentésekkel kapcsolatos teendőkön túl kiscsoportos keretek között a projektmegvalósítással kapcsolatban felmerült nehézségeket is tárgyalta. Összességében a VÁTI TFI nyugatdunántúli képviseleteinek munkáját a kedvezményezettek pozitívan értékelték. (lásd 12. táblázat) A projektmenedzserek 62%-a a Programmenedzsert, 21% a partnert, 8% egyéb szervezetet ne-

A VÁTI TFI kirendeltségei által nyújtott segítséggel kapcsolatos elégedettség megítélése (%) Elégedett

Részben elégedett

Elégedetlen

Konkrét segítségnyújtás

88,8

8,4

2,8

Segítségnyújtás rendszeressége

86,1

11,1

2,8

Elérhetőség (amikor kellett)

86,1

13,9

0,0

Információnyújtás tartalma

75,0

25,0

0,0

Információnyújtás sebessége

63,9

16,7

19,4

I6X


Hatásosság


12. táblázat Forrás: Kérdőíves felmérés a nyertes pályázókkal

X

V E Z E T Ő I


vezett meg abban a tekintetben, hogy kitől kapta a legtöbb segítséget a projekt megvalósítása során. Mindössze 9% ítélte meg úgy, hogy senki nem segítette munkáját. A megkérdezettek kiemelték a kedvezményezettekkel való kapcsolattartás folyamatosságát, a Programmenedzserek munkájának támogató jellegét és a partnerek hozzáállását. Az információk tartalmával a kedvezményezettek elégedettek voltak annak ellenére, hogy az eljárásrend, elszámolások változásai és egy-egy általánosan felmerülő probléma az átlagosnál több erőfeszítést igényelt. A projektmegvalósításban kevésbé jártasak voltak kritikusabbak az információk megadásának sebességének és a kapott információk tartalmának megítélésében. A jelentős késéssel beérkező előrehaladási jelentések nehézkessé teszik a program közben végrehajtandó monitoringot. Ebben az esetben mind a célok megvalósulásáról, mind a támogatások lehívásának állásáról csak hiányos, töredékes információkkal bír a projektmenedzsment. Valójában jelen Kisprojekt Alap esetében csak a 2003. október-novemberi időszakban elkészített zárójelentések tartalmazzák mindazon információkat, amely alapján az egyes projektek és a program egészének az értékelése elkészíthető. A teljes monitoringot még így is csak 2004. közepén, a félévnyi haladékot kapott projektek zárójelentéseinek elkészítését követően tud készíteni/készíttetni a Programmenedzsment. A program és projekt szintű kimenetek megvalósítását a tervezés során elkészített logikai keretmátrix alapján lehet megítélni, az értékelés eredményeként elkészíthető ún. logikai modell segítségével. A logikai modell tartalmazza a programban létrejött outputokat, az eredményeket, valamint a hatásokat, megkülönböztetve az intézményi hatásokat és a társadalmi-gazdasági hatásokat. A modell alkotóelemei közötti kapcsolatokat, és azok erősségét nyilak jelölik. A kész logikai modell alkalmasan ábrázolja azt az utat, ahogyan a program outputjai a hatásokhoz vezetnek. Az is jól megjeleníthető, hogy melyik output-ok és eredmények voltak meghatározóak, és hogy melyek a program kapcsán megvalósult leglényegesebb hatások. Végül az elkészült logikai modellt össze lehet hasonlítani a logikai kerettáblával, ahol a kitűzött célkitűzések megvalósulását

az elért hatások igazolhatják, bizonyítva a program sikerességét. A 2000. évi Kisprojekt Alap logikai modelljében az outputokat, valószínűsíthető eredményeket, valamint tervezett hatásokat tudunk ábrázolni. Az outputok tekintetében a leggyakrabban – a projektek közel felénél – megvalósult végeredmény konferenciák, szakmai fórumok, kulturális találkozók, alkotótáborok szervezése. (14. táblázat) Ezek között találunk több száz főt megmozgató rendezvényeket, de olyat is, amely egy-egy szűkebb szakmai kör számára valósított meg fontos eseményt. A projektek 40%-ánál fontos elemként volt valamilyen kiadvány, marketing anyag, publikáció megjelentetése. A széles nyilvánosság felé történő látványos megjelenés, mint output, azért is kiemelendő, mert egyúttal a Phare CBC program ismertségéhez, elfogadottságához is számottevően hozzájárul. Ez az arány kicsit kevésnek tűnik annak tükrében, hogy minden projekttel szemben elvárás volt, hogy biztosítson nyilvánosságot a projektnek. Ez valószínűleg így is történt, de nem minden esetben került be a zárójelentés output mutatói közé. A projektek többségének fő outputja valamilyen tudás, készség, tapasztalat átadása. Az ilyen jellegű projektek alaptípusa a képzés, oktatás, tanfolyam, amelytől azonban leginkább csak a módszer tekintetében tér el a szakmai tanulmányút. A legtöbb képzési projekt esetében fontos – külön megjelölt – outputot képeznek az elkészített tananyagok, képzési jegyzetek, kiadványok. Az eredményeket tekintve a legfontosabbnak a többé-kevésbé speciális ismeretek, tudás, készség illetve tapasztalatok bővülése tekinthető valamely meghatározott célcsoport körében. Az ilyen jellegű eredmények értelemszerűen főként a képzési valamint tanulmányút projektekhez kapcsolhatók. A fentinél általánosabb értelemben vett információk terjedése, a határtérség specifikumaival kapcsolatos tájékozottság növekedése szintén a projektek nagy számának egyik illetve legfőbb eredménye volt. Ezt a célt leginkább a különféle kiadványok, marketing anyagok elkészítését magukban foglaló projektek segítették. A turisztikai kínálat bővüléséhez, a szolgáltatások minőségének javulásához – a termékfejlesztést kiegészítve, il-

V E Z E T Ő I

A projektek értékelése nyomán megállapítható, hogy a program során létrejött legfontosabb hatások a következők:  Fenntartható fejlődés elősegítése.  Felkészülés az európai uniós csatlakozásra. Ez a hatás (többé-kevésbé) minden olyan projekt esetében bekövetkezett, amelynek keretében valamilyen, az EU csatlakozás tükrében különösen fontos tudás, információ vagy készség került átadásra (képzési projektek).  Vállalkozások versenyképességének javulása. Itt szintén fontos megemlíteni a képzési projekteket, tanulmányutakat, amelyek egy-egy szakmához tartozó vállalkozók, szakemberek számára adtak fontos, új ismereteket. Emellett a külső megjelenést elősegítő PR anyagok, honlapok elkészítése is elősegítette ennek a hatásnak az érvényesülését.  Kulturális és szelíd-, ökoturizmus fellendülése. Ezt a hatást segítették egyrészt a kiadvány, marketing anyag megjelentetését, másrészt pedig az ezeken a területeken történt minőségi termékfejlesztést tartalmazó projektek

X 6I


letve meglévő termék hatékonyságának növelésével – szintén jelentős mértékben járultak hozzá az ilyen jellegű projektek. A projektek többségénél megállapítható, hogy a programban való részvétel elősegítette a kedvezményezetteknél a projektmegvalósítási készség fejlődését. Ezen kívül sok projekt hozzájárult a határ ausztriai oldalán tapasztalható minőségi – vagy „EU-s” – szemlélet, valamint egyfajta közös szakmai nyelvezet elterjedéséhez. Ezt a célt főként a különböző konferenciák, szakmai és kulturális találkozók segítették elő. Ezek az általános eredmények nagyban elősegíthetik a jövőbeni határon átnyúló együttműködések kialakulását és sikerességét.


XII

V E Z E T Ő I


Fenntarthatóság A kedvezményezetteknek a kérdőívekre adott válaszaiból tükröződően 40%uk szerint teljesen, 10%-uk szerint részben rendelkezésre állnak a szükséges tényezők (intézményi háttér, partnerek, források) projektjeik hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására. Rövidebb távon az eredmények a kedvezményezettek szerint azért fenntarthatóak, mivel tartós igény mutatkozik rájuk. A fenntartáshoz szükséges források – az interjúra adott válaszok szerint – rendelkezésre állnak, vagy várhatóan rendelkezésre fognak állni. Többen további pályázatok útján látják a finanszírozás biztosítását, néhány projekt a szolgáltatások bevételeiből fogja fedezni az eredmények fenntartását. A zárójelentések elemzéséből kitűnik, hogy a projektek egyharmadánál elsősorban a megvalósító szervezet szakmai színvonala, ismertsége, tevékenységi területe, valamint szervezeti, illetve pénzügyi háttere jelenti a legfőbb biztosítékot a fenntarthatóságra. Fontos szempont, hogy a szervezeten belül szilárd szándék mutatkozzon a projekt folytatására, fenntartására. A projektek egyötödénél inkább a kialakult kapcsolatok – kétoldalú partnerségek, valamint hálózatok – intenzitása és kiterjedtsége a fenntarthatóság legfontosabb tényezője. Minden hetedik projekt esetében újabb nyertes pályázat révén, illetve saját forrásból történik a projekt folytatása, kiterjesztése.

Javaslatok A 2000. évi Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap értékelése számos futó, illetve kiírás alatt vagy előtt álló Phare CBC Kisprojekt Alap és Támogatási Konstrukció számára nyújthat hasznosítható tapasztalatokat, javaslatokat mind a magyar-osztrák, mind a többi Phare CBC Programmal érintett hazai határszakasz kedvezményezettjei és Programmenedzsmentje számára. Az elvégzett értékelés alapján, véleményünk szerint a program hatékonyabb működését az alábbi javaslatok segíthetik:  A Strukturális Alapok pályázati rendszerének 2004. év eleji indulásával csökkenhet az érdeklődés Phare CBC program iránt. A korábbiaknál gyakoribb média megjelenéssel, fórumok szervezésével, partnerkeresési hálózat vagy információs adatbázis kialakításával kell segíteni, hogy a hátralévő programokra megfelelő számú és minőségű pályázat érkezzék be.  A pályázati időszakban megvalósított információs napok rendszere jó, de az egyes komponensek bemutatásába több esettanulmányt is be lehetne vonni. Rengeteg tapasztalat halmozódott fel az eddig lebonyolított Kisprojekt Alap programokból, amelyekre támaszkodva jó és rossz példa egyaránt bemutatható, a projekt konkrét említése nélkül.  A logikai keretmátrix működésére már nem csupán elméletileg kreált példán, hanem már az ebben a térségben megvalósított jó példákon keresztül kell rávezetni a pályázókat. Ezt szerencsésebb az információs napokba beépítve, illetve a Pharereg honlapra feltéve közzétenni, mivel annak csatolása a pályázati anyaghoz már kötelező. A jól kidolgozott logikai keretmátrix könnyebbé teszi mind a projektek, mind a teljes program monitoringját.  A Programmenedzserek jutó projektek száma, a több párhuzamosan futó feladat miatt, túlságosan magas. Szükséges új munkatársak felvétele a Phare CBC program záró szakaszában. A létszámbővítésnek elsősorban a szombathelyi és a zalaegerszegi képviseletre kell irányulnia. Ez közelebb vinné, elérhetőbbé tenné a Programmenedzsereket, hi-

V E Z E T Ő I

XIII 6


szen évek óta a projektek többsége Vas és Zala megyéből érkezik. Csak a zalaegerszegi képviseleten nincsen pénzügyi Programmenedzser, ezért ott mindenképpen szükséges pénzügyi szakember alkalmazása.  A projektek időbeni megvalósítását sok esetben hátráltatta a tendereljárások elhúzódása. A változó szabályozással működő, de az évek során bejáratott PraG szabályozást 2004. május 1-től felváltotta az új hazai közbeszerzési törvény alkalmazása. Az új szabályozás nem kötelezi az Irányító Hatóságot a tenderek előzetes minőségbiztosítására. Ennek ellenére a hátralévő programok teljesítésének hatékonyságát és hatásosságát jobban segítené, ha Programmenedzsereken keresztül az előzetes minőségbiztosítás lehetőségét megadná az Irányító Hatóság. Ennek érdekében a Programmenedzsereket erős képzésben szükséges részesíteni a közbeszerzési törvényről és az alkalmazandó eljárásrendről még az új időszak elején.  A programvégrehajtás során eddig egy közbenső fórumot tartott a Programmenedzsment a projektgazdák számára. A fórum elsősorban a projektek zárásával kapcsolatos tudnivalók ismertetésével foglalkozott. Érdemes lenne egy korábbi időpontban, mondjuk a program futamidejének harmadánál is tartani egy fórumot, ami néhány plenáris prezentációból, valamint kiscsoportos megbeszélésekből állna. Ennek témája az előrehaladási jelentések követelményeit, valamint a tendereljárásokat tárgyalnák. Mivel párhuzamosan több program is fut, a futamidőt tekintve egymáshoz közel álló programok kedvezményezetteit ugyanazon fórumra lehetne meghívni.


1 .

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja 2002. decemberében nyert megbízást a Magyar – Osztrák HU001503 Phare CBC Kisprojekt Alap értékelése, ehhez kapcsolódó szakértői fórum, workshop és záró-konferencia szervezése feladatokra a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság meghívásos pályázatán. Az elnyert projekt általános célja:  A Kisprojekt Alap eredményeiről tájékoztatásnyújtás a kedvezményezettek és a szélesebb nyilvánosság felé  A Kisprojekt Alap értékelése, eredmények tapasztalat bemutatása egy szakértői fórum, egy workshop és egy konferencia keretében  A kedvezményezettek felkészítése a projektzárással kapcsolatos tevékenységekre  A Kisprojekt Alap célkitűzéseinek elérését elemző tanulmány készítése A 2000. évi Kisprojekt Alapot értékelő tanulmány közvetlen célja annak vizsgálata, hogy a program céljainak érdekében mozgósított inputokkal (pénz, humánerőforrás, kapacitásépítés, képzés) megvalósultak-e annak tervezett kimenetei, eredményei, hatékonyan kerülteke ezek az eszközök felhasználásra és a célok, eredmények elérése érdekében történt lépések hatásosak voltak-e.

Az értékelés tartalmi kérdései A feladat megvalósítása során sajátos adottságot jelentett, hogy az értékelés a megvalósítással párhuzamosan zajlott, amely csak részben tette lehetővé a kimenetek, eredmények és hatások tényleges mérését, értékelését. Az értékelés során alkalmazott módszertan ezért kombinálja a folyamatértékelés és az utólagos (ex post) értékelés módszereit, tekintettel arra, hogy az értékelés időszakában nem mindegyik projektek zárult le teljesen. Az értékelő tanulmány módszertanát az is befolyásolta, hogy az nemcsak döntéshozók, tervezők számára készült, hanem szélesebb kör számára kíván áttekintést és értékelést nyújtani a Kisprojekt Alap tapasztalatairól. A módszertan kialakítása során speciális hangsúlyt kaptak a program, il-

letve projekt szintű menedzsmentkérdések, hiszen azok minősége, kapacitásai a megvalósítás sikerességét nagymértékben befolyásolják. A vizsgálatok az alábbi főbb témakörökre terjedtek ki:  A projekt szinten elért eredmények áttekintése, a pályázatban kitűzött célokat elérésének sikeressége  Komoly hangsúlyt kapott a partnerkapcsolatok értékelése: a külföldi partnert milyen szinten vonták be a projekt megvalósításába, hogyan tervezik a partner kapcsolat további alakulását, milyen volt az aktivitása a partnernek, amit vállalt azt véghezvitte-e?  Az adott célcsoportot mennyire sikerült elérni, rendelkeznek-e megfelelő humán kapacitásokkal, hogy meghatározott időre, magas színvonalú dokumentáció jöjjön létre?  Valóban a kivitelezett tevékenység volt a legjobb, hogy a céljukat elérjék, mi az, amit másképpen terveznének a pályázatíráskor a mostani tudásuk szerint, időterv tartása miért nem sikerült projekt szinten?  Pályáznak-e, vagy tervezik-e, hogy pályáznak más forrásokra? Az EU-ban használt értékelési szempontok (relevancia, koherencia, hatásosság, hatékonyság, fenntarthatóság), valamint a Megbízó és a kedvezményezettek kérdéseiből álltak össze az értékelési kérdések és a módszertan tartalmi elemei: Az értékelés során megvizsgáltuk a 2000. évi Kisprojekt Alap relevanciáját, vagyis arra kerestük a választ, hogy a Kisprojekt Alap célkitűzései mennyire válaszoltak a határrégió igényeire, hogyan illeszkedtek a tágabb támogatási környezet célrendszerébe. A Kisprojekt Alap koherenciáját vizsgálva kitértünk arra, hogy a program egyes elemei (kimenet eredmény, cél, hatás) összhangban vannak-e, egymásra épülnek-e. A program hatékonyságának mérésénél az alábbi kérdésekre keressük a választ:  Teljesült-e a legkisebb költség elve?  Azonos költség mellett el lehetett-e volna érni egy jobb eredményt? Kitértünk arra, hogy a programvégrehajtó menedzsment működése mennyire segítette a program hatásosságát, azazhogy a pályázat meghirdetése, külső kommunikációja, mennyire volt hatásos, illetve, hogy milyen képzést, tájékozta-

1 6


Megbízás, célok

B E V E Z E T Ő

2

1 .

B E V E Z E T Ő

tást, ismertetőt kaptak a kedvezményezettek, ezeknek mi volt a program hatásosságát fokozó ereje. A hatásosság témakörénél vizsgáltuk, hogy a program outputjai, eredményei mennyire szolgálják a Kisprojekt Alap céljainak elérését. Lényeges elemzési szempont a fenntarthatóság vizsgálata: a szervezet életében milyen változást hozott a projekt megvalósítása, mennyire rendelkeznek humán és pénzügyi kapacitással a projekt outputjainak működtetésére, újbóli megismétlésére.

Az értékelési módszertan technikai elemei A célok elérése érdekében fókuszcsoportos és egyéni interjúkat folytattunk a végrehajtó menedzsment munkatársaival (VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet). Valamennyi kedvezményezettel, személyes lekérdezéssel, egységes kérdőíves felmérést készítettünk 2003. júliusában. Az interjúkat az ELTE Területfejlesztési szakirányú hallgatói végezték, akik előzetes képzést kaptak az interjú készítéséről 2003. július 14-én és július 15-én egy közös próbainterjú készítésére került sor, melynek tapasztalatait beépítésre kerültek az interjúvázlatba. A lekérdezések a projekt helyszíneken történtek átlagos időtartalmuk másfél óra volt. Az interjúk az eredeti Kisprojekt Alap végrehajtási ütemtervének a kétharmada körül történt, a program átütemezése révén a lekérdezések a végső ütemterv közepére estek. Az értékelés elvégzését az alábbi információs háttér segítette:  Áttekintettük az értékelési eljárásra vonatkozó uniós irányelveket, amelyek keretül szolgáltak az értékelés témaköreinek meghatározásához.  A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési dokumentumai: A Nyugatdunántúli Régió területfejlesztési koncepciója (1998); A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja 2000-2006 (2001).  Az osztrák-magyar határra készült Interreg – Phare CBC programdokumentumok (1995-1999 évek indikatív programdokumentum, Interreg IIIA-Phare CBC Közös Programozási Dokumentum).  A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság által 2003. nyaráig készült magyar és angol nyelvű Phare CBC értékelő

dokumentumok  A 2000. évi Osztrák-Magyar Phare CBC Kisprojekt Alap pályázati felhívása és kapcsolódó dokumentumai.  Rendelkezésünkre álltak a kedvezményezettek által benyújtott pályázatok, amelyek a támogatási szerződések feladatmeghatározását képezték. A kedvezményezettekkel folytatott kérdőíves felmérés részben a pályázatban leírtak teljesülését vizsgálta.  Önálló dokumentumként kezeltük a kedvezményezettek által készített logikai kerettáblát, amely komplexen tartalmazza az átfogó céloktól az outputmutatókig mindazon tényezőket, amelyek az egyes projektek hozzájárulásának értékelését teszik lehetővé a program egésze szempontjából. Ugyanakkor segítette a relevancia és a koherencia elemzését is.  A program és projektmegvalósítás értékelésének másik lényeges forrását a kedvezményezettek Előrehaladási jelentései képezték. Azok információt tartalmaztak a projekt időbeli megvalósításáról, a vállalt feladatok megvalósításáról, az esetleges csúszások okáról és a projekt pénzügyi megvalósításáról. A projektek megvalósulásáról fényképes dokumentációk és egy egységes tematika alapján rövid, egyoldalas projektbemutatók is készültek, amelyeket szintén áttekintettünk az értékelés során.

2 .

A Z

É R T É K E L Ő

Kelet-Közép-Európa államaiban a rendszerváltásokat követő demokratizálódási folyamatokkal, határok nyitottabbá válásával és a ’Vasfüggöny’ megszűnésével erőre kaptak a határ menti együttműködések. Ezen országok integrációs folyamatának felgyorsulásával lényeges kérdéssé vált a tagjelölt országok és a tagországok közös határvidékén tapasztalható, jelentős gazdasági különbségek feloldása és a köztük lévő együttműködések dinamizálása. Az Európai Unió külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indította el az Európa Tanács 1994ben a csatlakozásra váró országok EU határterületein a – Nemzeti Phare-programnak részét nem képező – Phare CBC (Cross-Border-Cooperation) programot. A Phare CBC program célterülete az érintett országok NUTS III szintű területi egységei. Ausztria 1994. évi EU taggá válásával elsőként az osztrák-magyar határszakasz megyéi kerülhettek be a programba: a közvetlenül uniós határon elhelyezkedő Győr-Moson-Sopron és Vas megye, valamint a magyar-osztrákszlovén hármas-határ térség részeként Zala megye. Így az 1995-1999-es időszakot átfogó Magyarország-Ausztria Phare CBC Indikatív Program kedvezményezettjei az említett három megye területén működő szervezetek lettek. A program öt prioritás fejlesztésére koncentrált, melyek a következők: 1. regionális tervezés, 2. műszaki infrastruktúra-fejlesztés, 3. gazdaság- és turisztika fejlesztés, 4. humán erőforrás-fejlesztés, 5. környezet- és természetvédelem. Az 1995-ben induló program eddigi története során – az 1998-as évet kivéve, amikor nem volt pályázati alap – a magyar-osztrák határszakaszon minden évben biztosítottak pályázati keretet, öszszesen 42 millió euró értékben. A program a 2000-2006 közötti új programidőszakban Ausztria-Magyarország Interreg IIIA – Phare CBC programként folytatódott, megtartva az előző programidőszak prioritásait. A programidőszakon belül évi 10 millió eurós keret felhasználásával számolhattak a potenciális kedvezményezettek. Mindkét időszakot tekintve az egyes években, egyfajta forráskoncentrációt biztosítva, más-más prioritásokra esett a támogatások súlypontja.

H Á T T E R E

3 6


2.1. Előzmények

T A N U L M Á N Y

1995-ben a turizmus, a közlekedésfejlesztés és a gazdaságfejlesztés mellett a természet/környezetvédelmi, és a humánerőforrás-fejlesztési projektek támogatottsága volt a legmagasabb. 1996-ban a humánerőforrás és turizmus projektek száma dominált, de a keretösszegből nagyjából egyformán részesedett a gazdaság-, a közlekedés-, a természet- és környezet-védelem, a turizmus és a vízgazdálkodás-infrastruktúra fejlesztése. 1997-ben a gazdaságfejlesztési projektek részesülhettek a legnagyobb arányú támogatásban, 1999-ben viszont a forrás legnagyobb részét ismét közlekedésfejlesztésre fordították. Az eddigi Phare CBC programok keretében darabszámban a humánerőforrás-fejlesztés és a turizmus típusú projektek nyertek legtöbben támogatást. Jelentős különbség tapasztalható a nagy- és kisprojektek arányában. Előbbiek között legnagyobb számban a gazdaságfejlesztési és a közlekedésfejlesztési (főként településelkerülő és megközelítő utak) projektek szerepeltek. Ezzel szemben – a projektek számarányát meghatározó – kisprojektek esetében a humánerőforrás-fejlesztés (nyári egyetemek, konferenciák, képzések) és turizmus típusú (rendezvények, kiadványok) projektek domináltak. A támogatás összegét tekintve legnagyobb arányú támogatásban – magas költségvonzatuk miatt – a közlekedésfejlesztési projektek részesültek, míg a kisprojektek között a számuk szerint is meghatározó humánerőforrásfejlesztés típusú projektek támogatása volt a legszámottevőbb. Legkisebb volt a ráfordítás a regionális fejlesztés és tervezés típusú projektek esetében (térségfejlesztési stratégiák, területfejlesztési programok), noha legalacsonyabb számban az egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek szerepeltek. A Phare CBC, a határ menti együttműködési programok keretén belül elkülönített speciális támogatási forma a Kisprojekt Alap, amely elsősorban a kisméretű helyi és közösségi kezdeményezések felkarolására és támogatására szolgál.

1

Az 1998. évi Magyarország-Ausztria Phare CBC program keretét a kísérleti magyar-román és magyar-szlovák Phare CBC programra csoportosították át.

4

2 .

A Z

É R T É K E L Ő

T A N U L M Á N Y

2.2. A Kisprojekt Alapról

2

Phare CBC Kisprojekt Alap típusú programok a Nyugat-dunántúli régióban 1995-1999. VÁTI TFI, 2002 3

A területfejlesztés és kisvállalkozás-fejlesztés témaköreiben a teljes Phare kedvezményezett Közép- és Kelet-európai térségre a birminghami székhelyű West Middlands Enterprise Ltd. látta el a keretszerződő szervezet feladatait az 19941999-es programidőszakban. 4 A végrehajtás szervezete a természetes személyi

változásokon túl csak nevében változott az előző időszakhoz képest, 1999 óta stabil, kismértékben növekvő humán kapacitással.

1. táblázat (a) Beadott pályázatok száma; (b) Szerződött projektek száma 1 A pályázati felhívás 1.860 ezer eurós keretösszeget tartalmazott. A nagyprojekteknél felszabaduló források reallokációjával a keretösszeg 3.500 ezer euróra emelkedett. 2 A Felsőcsatár Község Önkormányzata visszalépett a ’Határon átnyúló vashegyi utak műszaki terveinek elkészítése’ c. projekt megvalósításától. Így Phare CBC támogatás tényleges szerződési értéke 3,353.458 euró volt, amely 36 projekt között oszlott meg. 3 Három projekt elszámolása még nem fejeződött be, ezek Phare támogatás tartalma 772.825 euró. 4 Csak a már befejeződött programok keretösszegéhez viszonyítva. Forrás: VÁTI TFI jelentések, VÁTI TFI Nyugatdunántúli Regionális Képviselet.

A Phare CBC Kisprojekt Alap (Small Projects Fund) átfogó célja az integrációs folyamat elősegítése a határtérség helyi szereplőinek bevonásával, fenntartható együttműködési hálózatok kiépítésének ösztönzése és elősegítése, a helyi és regionális szereplők projektmenedzsment kapacitásainak és képességeinek fejlesztése. A Kisprojekt Alap kulcsfeladatai – összhangban a Közös Programozási Dokumentummal és a 2760/1998 számú Bizottsági Rendelettel – a következők:  A határ menti régióban helyi és regionális szereplők között fenntartható együttműködési hálózatok kialakításának ösztönzése és támogatása;  A helyi szervezetek támogatása a határ menti régió projektjeinek kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges képességek és kapacitások fejlesztése terén;  Közös projektmegvalósítási struktúra kidolgozása a történelmileg és kulturálisan különböző régiók egyesítésével.2 Ezeknek a céloknak az eléréséhez a Kisprojekt Alap egy rugalmasabb támogatási rendszer kidolgozásával járult hozzá. Az 1995-99-es programozási periódusban a Phare CBC programokon belül a Kisprojekt Alap volt az egyetlen támogatási eszköz, amelynek végrehajtása decentralizáltan, helyi szinten működött. A Programmenedzsment feladatokat ez esetben a Phare CBC Soproni Irodája látta el, míg a projektek megvalósítását közvetlenül a kedvez-

H Á T T E R E

ményezettek végezték. A nagyprojektek esetében a Programmenedzsment a Phare CBC Programiroda központjában valósult meg, míg a projektmenedzsment egy EU tagországban működő keretszerződő szervezeten keresztül működött.3 Egy projekt esetében az igényelhető támogatás minimálisan 1.000 euró, maximálisan pedig 10.000 euró volt az 1995-ös és 1996-os programévekben. Ezt követően a támogatás maximális összege 50.000 euróra emelkedett (vagyis 1.000 és 50.000 euróra pályázhattak az 1997-es és1999-es program keretében a jogosult szervezetek). Az 50.000 eurós összeg nem csupán pénzügyi-támogatási határt jelentett, hanem a végrehajtás és a megvalósítás eljárásrendjében is határkőként működött. A 2000-től indult új programidőszakban általános szabályként 50 ezer euróban határozták meg a Kisprojekt Alap maximális támogatási mértékét. A Programmenedzsment feladatait a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Nyugatdunántúli Regionális Képviselete látja el.4

A Magyarország-Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alap jellemzői, 1995-2002 Program megnevezése

Program Program kibobefejecsátása zése

Phare Szerződéssel FelhaszFelhaszkeret lekötött keret nált keret nálás (ezer EUR) (ezer EUR) (ezer EUR) aránya (%)

Projektek száma (a) (b)

HU9502-06

1997

1999

360,0

363,755

313,605

87,1

165

53

HU9610-06

1998

1999

285,1

285,000

260,858

91,5

185

45

HU9701-06

1999

2000

300,0

300,000

274,069

91,4

215

46

HU9913-03-01

2000

2002

500,0

500,000

461,032

92,2

143

39

3.417,9292

2.440,5013

70,2

98

372

924,518

..

..

53

24

..

..

.. 859

244

HU0015-03

2001/12 2003/10

3.500,01

HU0108-03

2003/03 2004/06

930,0

2002/000-317-03 2004/04 2005/06 1.263,0 Összesen

6.638,1

5.791,202

3.750,065

84,44

2 .

A Z

É R T É K E L Ő

A Kisprojekt Alap keretében a jogosult földrajzi területet Ausztriában és Magyarországon a 2000-től indult új Phare CBC programidőszakban is a következő határmenti régiók alkotják:  Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék a magyar oldalon  Burgenland és Bécs tartományok, valamint a csatlakozó NUTS III régiók Alsó-Ausztriában: Niederösterreich Süd és Wien Umland-Süd Az 1995-1999-es programidőszakban a Kisprojekt Alap kerete 285 és 500 ezer euró között változott. A 2000es programévben ennél lényegesen magasabb összeget, az éves keret (10 millió euró) 20%-át, azaz 2 millió eurót irányoztak elő Kisprojekt Alapra a programozás során. A pályázati kiírások eddig minden évben ennél kisebb összegre vonatkoztak. (1. táblázat) A 2000. évi Kisprojekt Alap rendhagyónak tekinthető, mivel a támogatás felső határa jelentősen meghaladja az általonosan alkalmazott 50 ezer eurós mértéket. A 300 ezer eurós támogatási határ már egyfajta átmenetet, kísérletet biztosíthatott a nagy (2 millió eurót meghaladó) projektek helyébe lépő és az Interreg programhoz közelebb álló ún. ’Támogatási konstrukció’ (Grant Scheme) típusú támogatási rendszerre. Szintén eltért a kiírás a szokásostól abban, hogy a kedvezményezettek számára lehetőség nyílt kisléptékű építési beruházások megvalósítására is. Ez a regionális végrehajtási menedzsment számára is jelentős kihívást jelentett, hiszen az ekkora léptékű projektek kezelését eddig a szervezet központjában, Budapesten látták el.

A 2000. évi Kisprojekt Alap pályázati felhívása 2001. december közepén jelent meg 2002. február 28. 16 órai beadási határidővel. A megadott határidőre 98 pályázat érkezett be a soproni Képviseletre. (2. táblázat) Hat pályázó a határidő lejárta után nyújtotta be anyagát, amelyek már nem kerülhettek értékelésre. Az alapvető megfelelőségi vizsgálatok és a hiánypótlást követően 73 formai szempontból megfelelt pályázatot értékelt 2-2 független szakértő. Az általuk készített értékelések alapján az Értékelő Bizottság, két körben5 37 projekt támogatását hagyta jóvá 3.418 ezer euró értékben. Ez a rendelkezésre álló keret 97,8%-t kötötte le. A támogatási döntést az EU Bizottság Magyarországi Delegációja 2002. augusztusban hagyta jóvá. A kedvezményezettekkel a Szerződő Hatóság 2002. szeptember-november folyamán kötött szerződést. A folyamat időbeni elhúzódása a pályázatban kiírt 18 hónapos futamidőt 10-12 hónapra szűkítette, amely az építési komponenst tartalmazó projektek esetében veszélyeztette azok időbeni megvalósítását. A ’második körben’ jóváhagyott projektekkel 2002. decemberében szerződtek. Számukra mindössze 9 és fél hónap maradt a megvalósításra. A támogatott projektek megoszlása a programban meghirdetett intézkedési területek között igen egyenlőtlen. (1. ábra) A 36 projekt több mint fele (58%-a) a gazdaság és turizmusfejlesztési intézkedési területhez tartozott. Ez tovább növeli ennek az intézkedésnek a dominanciáját, mivel az előző programidőszakban a projektek 44%-a tartozott gazdaság- és turizmusfejlesztés témakörébe. A következő legfontosabb intézkedés az emberi erőforrás fejlesztést a projektek további 28%-a célozta (az előző időszakban 33% volt az aránya). Így a további két prioritási szektorra viszonylag kevés

H Á T T E R E

A projektek megoszlása intézkedési területek szerint 1. Regionális tervezés és fejlesztés: 6% 2. Gazdaságfejlesztés (és turizmus): 58% 3. Emberi erőforrások fejlesztése: 28% 4. Környezet- és természetvédelem: 8%

1. ábra Forrás: VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet

5

A pályázati kiírásban rendelkezésre álló 1.860 ezer euró 20 projekt megvalósítását tette lehetővé. Az Irányító Hatóság döntése alapján a HU0015 program nagyprojektjeiből megmaradt források további 17 projekt támogatását tették lehetővé. 2. táblázat

A 2000. évi Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap programkiírásra beérkezett pályázatok megoszlása (formailag megfelelt pályázatok)6

6

I. keret

II. keret

Összesen

Támogatott projektek pályázati keretösszegből

13

7

20

Támogatott projektek reallokált keretösszegből

12

5

17

Támogatott projektek összesen

25

12

37

Nem támogatott projektek

19

17

36

Mindösszesen

44

29

73

A pályázati kiírás 500 ezer eurót biztosított a klasszikus kisprojektek számára, amelyek csak beszerzési és szolgáltatási komponenst tartalmazhattak 5-50 ezer eurós értékben. A keret nagyobb hányada – 1,36 millió euró – olyan 50500 ezer eurós projektek támogatását kedvezményezte, amelyek építési komponenst is tartalmazhattak. Az építést is végző projektek esetében a saját forrás szükséges mértéke az általános 10%-kal szemben 25% volt, amelyet a kedvezményezett csak készpénzben teljesíthetett. Forrás: VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet.

5 6


2.3. A 2000. évi Magyarország–Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap általános jellemzői

T A N U L M Á N Y

2 .

A Z

É R T É K E L Ő

2. ábra

T A N U L M Á N Y

H Á T T E R E

A projektgazdák jogi forma szerinti megoszlása

Forrás: VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet

önkormányzatok 14% területfejlesztési társulások 14% civil szervezetek 31% gazdaságfejlesztési szervezetek 19% oktatási-kutatási intézmények 11% dekoncentrált szervek 11%

projekt jutott, részarányuk az összes támogatott projektben mérséklődött az előző programidőszakhoz képest: a környezet- és természetvédelem 13-ról 8%ra, a regionális tervezés és fejlesztés 8ról 6%-ra. A kedvezményezett szervezetek típusuk, jogi státusuk tekintetében az alábbi csoportokba oszthatók (2. ábra): gazdaságfejlesztési valamint egyéb civil szervezetek az összes gesztor felét teszik ki (összesen 18 projekt). A második legnagyobb számban megjelenő csoport az önkormányzatok és társulásaik (összesen 10 projekt). Emellett fontos pályázói kört jelentenek még az oktatási-kutatási intézmények, valamint a dekoncentrált állami szervek (44 projekt). Az előző programidőszakkal összevetve felére esett vissza az önkormányzatok aránya a projektgazdák között, de kismértékben (3 százalékponttal) mérséklődött az önkormányzati térségfejlesztési társulások súlya is. Ugyanakkor 20%-kal nőtt a civil szerve-

zetek és duplájára emelkedett a gazdaságfejlesztési szervezetek sikeres projektjeinek aránya. A projektek nagyságrendje többségében a beruházási elemet nem tartalmazó projektekre elnyerhető 50 ezer eurós támogatási összeghez igazodott (3. ábra): a teljes projektköltség az esetek több mint felében (53%) 40 ezer és 77 ezer euró közé esett. 6 projekt költségvetése nem érte el a 40 ezer eurót, a maradék 11-é viszont a 110 ezret is meghaladta. A legnagyobb szabású projektek kerékpárút építéshez kapcsolódtak, amelyek a maximális 300 ezer eurós támogatás igénybe vétele mellett 425, illetve 433 ezer eurós teljes beruházás értéket képviseltek. A nyertes pályázó szervezetek székhelyének földrajzi megoszlása nem teljesen egyenletes. Amint azt a 4. ábra is mutatja, a gesztorok közel fele Vas megyei, amely a sikeres vasi pályázók további erősödését jelzi a régión belül. Zala tartja közel egyharmados részará-

A projektek eloszlása a teljes projektköltség alapján

EURÓ

6

3. ábra Forrás: HU0015-03 program Támogatási szerződések

2 .

A Z

É R T É K E L Ő

T A N U L M Á N Y

H Á T T E R E

A projektek megyék szerinti megoszlása

Vas: 46% Zala: 30% Győr-M.-S.: 24% 4. ábra Forrás: VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet


nyát a sikeres pályázatok összességében, míg Győr-Moson-Sopron részesedése közel 30%-ról 24%-ra esett vissza. Emellett lényeges az is, hogy a nagyobb projektméretek lehetősége a pénzügyileg erősebb szervezeteknek kedveznek. Így a sikeres pályázatok jelentős koncentrációja tapasztalható a nagyobb település javára. A projekteknek pontosan a fele a megyeszékhelyeken valósult meg: 10 Szombathelyen, 4-4 Győrben illetve Zalaegerszegen.

7 6

3 .

8

R E L E V A N C I A

3.1 A Phare CBC program és a Kisprojekt Alap céljainak illeszkedése

7

Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap 2000, Pályázati felhívás 8 Austria – Hungary Interreg IIIa – Phare CBC Joint

Programming Document 2000 2006 110. o. 9

standard summary project fiche

Az EU Strukturális Alapokból 1990 óta finanszírozzák az Interreg Programot, mely a határrégiók gazdasági-társadalmi lemaradását kívánja kiegyenlíteni. Míg az Interreg Program az EU belső, tagállami határai közötti, addig a Phare CBC (határon átnyúló együttműködés) Program az Unió és annak külső határai közötti együttműködést segíti elő. Ausztria Európai Uniós tagságával 1995-ben Magyarországon is elindulhatott a Phare CBC Program, melynek célja a tagországok és a szomszédos Phare országok közötti gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális együttműködések megerősítése. „A Kisprojekt Alap átfogó célja – összhangban a Közös Programozási Dokumentummal és a 2760/1998 számú Bizottsági Rendelettel – a kisméretű, határon átnyúló, közösségi és helyi fejlesztések támogatása – melyek között lehetőség van kismértékű beruházásokra is – a szakképzés/oktatás/képzés, turizmus, egészségügy, kultúra, az ifjúság, szociális ügyek és a környezetvédelem területén azzal a céllal, hogy elősegítsék a határrégióban élő emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot.”7 Az Magyarország-Ausztria Phare CBC programok átfogó célja, hogy az osztrák – magyar határrégió integrációja gazdasági, társadalmi, kulturális téren növekedjen. Ezen belül a határon átnyúló intézményi struktúrák és hálózatok elnevezésű prioritás célja: a belső potenciálok határon átnyúló mobilizációja, a határon átnyúló együttműködési struktúrák hatékony fejlesztése és megvalósítása, széleskörű elfogadottság és részvétel a határ menti kapcsolatokban.8 A 2000. évi Kisprojekt Alap a határrégió integrációját, az együttműködési struktúrák fejlesztését úgy kívánja elérni, hogy határon átnyúló együttműködések megerősítését és újabb együttműködési kapcsolatok létrehozását célozza meg az alábbi területeken: regionális tervezés és fejlesztés, gazdaságfejlesztés és együttműködés, ideértve a turizmust is, emberi erőforrások fejlesztése, környezet- és természetvédelem.9 A 2000. évi Kisprojekt Alap célja releváns a Magyarország-Ausztria Phare

CBC Program céljával és ezen belül az intézményi struktúrák és hálózatok elnevezésű prioritással.

3 .

A 2000. évi Kisprojekt Alap célterülete a magyar oldalon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, az osztrák oldalon Burgenland és Bécs tartományok, valamint a csatlakozó NUTS III. régiók Alsó-Ausztriában: Niederösterreich Süd és Wien Umland-Süd.10 A Nyugat-dunántúli Régió a Közép-magyarországi Régió mellett Magyarország gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő térsége, különösen a határnyitás óta. Az osztrákmagyar határrészt azonban jelentős regionális különbségek jellemzik mindkét oldalon. A határrégió északi területei jelentős gazdasági növekedést mutatnak a Bécs-Budapest tengely hatásának köszönhetően. Bécs és Wien Umland-Süd, valamint Győr-Moson-Sopron, Vas megyék GDP-je messze a nemzeti átlagok felett vannak. A déli részek, Burgenland (egyetlen 1. célterület Ausztriában) és Zala megye a fő gazdasági centrumoktól távol, gyenge infrastruktúrával, lassabb gazdasági fejlődést mutat.11 A Nyugat-dunántúli Régió fejlett területein is találhatóak azonban –különösen a rurális és némely határközeli térségek esetében olyan területek, amelyeknél alig jelentkezik a gazdasági fejlődés húzóhatása.12 Az osztrák határ menti térséggel a a Nyugat-dunántúli Régiónak nagy hagyománya van a határon átnyúló személyes, gazdasági, politikai kapcsolatoknak terén, ugyanakkor különösen a programozás időszakában (1999) a kapcsolatokban rejlő lehetőségek még nem voltak kellően kiaknázva. A határrégió erősségei, lehetőségei jó kiindulópontot jelentenek a 2000. évi Kisprojekt Alap céljainak megvalósítására a már meglévő és az újonnan alakuló határon átnyúló együttműködések erősítésére és intézményesítésére. A támogatási eszközök valós lehetőséget adnak rurális, elmaradottabb térségek számára is a fejlesztési források elnyerésére, ezzel csökkentve a regionális különbségeket. A 2000. évi Kisprojekt Alap olyan térségekben, illetve szervezeteknél indított el fejlesztési folyamatokat, amelyek eddig nem, vagy nehezen tudtak más forrásokhoz hozzájutni. Ugyanakkor a 2000-es Kisprojekt Alapból pályázó projektek mintegy fele a megyeszékhelyeken, vagy környékén valósult meg. Ez várható, hiszen a támogatási források

9 6


3.2 A célok illeszkedé se az osztrák-magyar határrégió igényeihez

R E L E V A N C I A

többségét az erősebb anyagi és humán kapacitással rendelkező térségek képesek felhasználni. A saját erő arányának megszabása, a természetbeni hozzájárulás elfogadása segítheti a csekély szabad forrással rendelkező szervezeteket. Az építési komponenst nem tartalmazó projektek esetében a saját erőforrásokból a teljes költségvetés 10%-át kell a kedvezményezettnek biztosítania. Ez megegyezik az elmúlt években kialakult gyakorlattal. Lehetőség kínálkozott a saját erő természetben (munkabér, ingatlan és eszközbérlet, saját anyag) történő biztosítására is. A nyertes pályázók háromnegyede élt a természetbeni forrás felhasználásának lehetőségével 160 ezer szerződéses értékben, amely teljes önrész mintegy egynegyedét tette ki. A megvalósítás során összesen 110 ezer euró természetbeni saját forrást számoltak el a projektgazdák. Az alacsonyabb elszámolási érték abból adódik, hogy több szervezet az önrészt a projekt megvalósításakor ténylegesen készpénzben biztosította, illetve azon a rovaton tüntette fel. Hat szervezet a teljes önrészt természetbeni hozzájárulásból biztosította. Az építési komponenst is tartalmazó projektek esetében a saját erő részaránya 25% volt, amelyet kizárólag készpénzben biztosíthattott a kedvezményezett. Összesen a projektek egytizede, 3 projekt tartalmazott építési komponenst (is). Az önrész tervezésénél könyebbséget jelentett, hogy ennek a forrásnak a felét – a teljes ráfordítás 12,5%-át – más hazai forrásból is fedezhették. Erre, a nemzeti szinten gyenge forráskoordináció miatt, a gyakorlatban kevés esély kínálkozott. A 2000. évi Kisprojekt Alap céljai öszszességében illeszkedik a határrégió és ezen belül a Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési igényeihez.

10

Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap 2000, Pályázati felhívás 11

Austria – Hungary Interreg IIIa – Phare CBC Joint Programming Document 2000 2006 59. o. 12

Polgár Tibor interjú

3 .

10

R E L E V A N C I A

3.3 Regionális, országos célokhoz illeszkedés A Nyugat-dunántúli régió 2000-2006-os programidőszakra – 1999 és 2001 között – készített területfejlesztési stratégiája egy közép-európai szinten versenyképes régió jövőképét vetíti előre. Ennek megvalósulását alapvetően az emberi erőforrások és az innovációs környezet fejlesztésén keresztül kívánja elérni. Ugyanakkor hangsúlyt helyez a természeti és környezeti egyensúly fenntartására és a régión belüli területi egyenlőtlenségek kezelésére is. A stratégiai célok elérése annál hatékonyabb, minél jobban kialakul a megvalósítás során egyfajta regionális tudatosság és regionális identitás. Ebben kulcs szerepe van a programon belül a ’Régióépítés’ c. prioritásnak, amelyben önálló intézkedésként jelenik meg a határ menti együttműködés ’Kézfogás’ címen. Ennek az intézkedésnek az akcióterületei között kiemelt szerepet kap az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA – Phare CBC program.

A régió stratégia egyik fontos inputja a fent említett 2000-2006-os programidőszakra szóló közös programdokumentum. Ez önmagában is biztosítja a folyamatos összhangot az egyes évek Phare CBC pályázati kiírásai és a regionális stratégia között. Ugyanakkor a 2000. évi Kisprojekt Alap kiírás célterületei a regionális stratégiában megfogalmazott más intézkedésekkel is összhangban vannak. Gyakorlatilag az intézkedések többsége, amennyiben határ menti tartalommal tölthető meg, alkalmas a közös programozási dokumentumban megfogalmazott prioritások és intézkedések megvalósítására. (5. ábra) Ez fordítva is igaz, mivel a ’Kézfogás’ intézkedés valamennyi a határ menti együttműködés keretében megvalósuló projektet befogad, mivel azok összessége segíti a régió jövőképének elérését is. 2002-2003 folyamán elkészült a programterület magyar oldalát teljes egészében, az osztrák oldalon pedig Burgenlandot magába foglaló West Pannon Eurégió jövőképe is. A dokumentum alapjaiban támaszkodik mind a Nyugat-dunántúli Régió területfejleszté-

A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési stratégiája prioritás és intézkedés rendszere STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS:

2. PRIORITÁS:

3. PRIORITÁS:

4. PRIORITÁS:

Humánerőforrás fejlesztés

Vállalkozás- és technológiai innováció

Régióépítés

Életminőség javítása









OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés:

2.1. Intézkedés:

3.1. Intézkedés:

4.1. Intézkedés:

1.2. Intézkedés:

2.2. Intézkedés:

3.2. Intézkedés:

4.2. Intézkedés:

1.3. Intézkedés:

2.3. Intézkedés:

3.3. Intézkedés:

4.3. Intézkedés:

2.4. Intézkedés:

3.4. Intézkedés:

„Kútfő” – az innovatív közösségi kezdeményezésekért „Esély” – a munkaerőpiac fejlesztésért „Szikra” – a kutatás-fejlesztési és a felsőoktatási kapacitás növelése

5. ábra Forrás: A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési stratégiája 2000-2006 (Szerkesztette: Lados M.)

„Vállalkozási útjelző” – tanácsadás növekedni képes vállalkozások számára „Vállalkozási tőke” – innovációs befektetési program „Vállalkozási infrastruktúra” – a vállalkozásokat és a technológiai innovációt támogató létesítmények támogatása „Kilátó” – a kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztéséért

„Elérhetőség” – a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért

Integrált vidékfejlesztés

„Intelligens régió” – a területfejlesztés helyi/kistérségi intézményrendszerének fejlesztéséért „Kézfogás” – a régióhatáron átnyúló együttműködésért

Átfogó intézkedés: Tervezés, programozás, régiómarketing

„Életterünk” – környezetgazdálkodási program „Háló” – egészségügyi és szociális program „Örökségünk” – a kulturális örökség és az épített környezet védelméért

3 .

11 6


si stratégiájára, mind Burgenland 20002006-os programidőszakra szóló regionális operatív programjára és az ezekkel összhangban készült közös programozási dokumentumra. Ezek együttes hatásaként a Phare CBC-s és az eurégiós célkitűzések összhangban vannak. Ez így természetes, hiszen az eurégiós célkitűzések megvalósításában a szereplők nagymértékben kívánnak támaszkodni a Phare CBC, illetve az Interreg IIIA kínálta forrásokra. A 2000. évi Kisprojekt Alap kiírásakor nemzeti szinten csak az 1998ban Országgyűlési határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióval (OTK) és néhány ágazati Programmal való összhangot lehet vizsgálni (pl. Ipari Park Program). Az OTK fontos területfejlesztési tényezőként kezeli a határ menti együttműködéseket, köztük az úttörőnek számító osztrák-magyar Interreg-Phare CBC programot. A lehetséges akcióterületeket azonban nem nevesíti a határ menti együttműködésekkel kapcsolatban. Az ágazati programok döntően nagy beruházásokhoz kapcsolódnak, amelyek meghaladják a Kisprojekt Alap pénzügyi lehetőségeit. Leginkább a közlekedésfejlesztés területén van a Kisprojekt Alap célkitűzéseivel megegyező nemzeti szintű program (kerékpárutak). A kiírás időszakában elindult Széchenyi Tervhez sem érdemes viszonyítani a Kisprojekt Alap célkitűzéseit, mivel ez a program kizárólag hazai viszonylatban, pontszerűen megvalósuló projektekre koncentrál. Elvileg a Kisprojekt Alap egyes komponensei tervezéssel, know-how átvétellel segíthették volna a Széchenyi Terven keresztül finanszírozható projektek megvalósítását (pl. nagyobb léptékű alternatív energiarendszerrel működő objektumok kialakításának tervezése), azonban a két program időben nem volt összhangban ezek összehangolásához. A napjainkra a megvalósítás szakaszába lépő Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a kapcsolódó operatív programokkal való összevetés a fentiekkel hasonló megállapításokat eredményezne. A relevancia vizsgálata ebben az esetben azonban azért sem célszerű, mert az NFT tervezése a 2000. évi Kisprojekt Alap pályázati kiírásakor még meg sem kezdődött.

R E L E V A N C I A

3.4 Projektek céljainak illeszkedése a programszintű célokhoz A project fiche-ben leírt közvetlen cél egyértelműen megfogalmazódik a 2000. évi Kisprojekt Alap pályázati felhívásában, biztosítva ezzel annak lehetőségét, hogy a projektek célkitűzései is megfeleljenek az Alap célkitűzésének. Egy program célkitűzését a benne megvalósuló projektek átfogó, hosszú távú célkitűzéseinek tükrözniük kell. A 2000. évi Kisprojekt Alap esetében -a logikai keretmátrix-ok felülvizsgálata és átdolgozása után13 – a projektek átfogó célkitűzéseinek 80%-a egyértelműen illeszkedik az Alap célkitűzéséhez. A maradék 20% esetében túl általánosra sikeredett az átfogó célkitűzés megfogalmazása. Ez esetben többnyire egyszerűen a ’határ menti együttműködéshez való hozzájárulást’ fogalmazták meg átfogó célként. A projektek közvetlen céljai az alábbi kategóriákba sorolhatóak:  Közös kultúrkincs ápolása, fejlesztése, felkutatása  Vállalkozások együttműködésének elősegítése, beszállítói hálózat létrehozása  Közös, főleg turisztikai termék fejlesztése, kialakítása  Európai Uniós ismeretek, modellek adaptálása, know-how átvétel, tapasztalatcserék  Közös problémákon, megoldásokon való gondolkodás, közös fejlesztések előkészítése  Civil, kutató szervezetek közötti együttműködés alapjainak megteremtése, hatékonyságának fejlesztése, hálózatépítése A kedvezményezettek 74%-a úgy látja, hogy teljes mértékben sikerült elérnie a kitűzött célját. A 26%-uk úgy érzi csak részben teljesült a projekt célja, mivel a projekt eredményei a vártnál kisebb mértékben teljesültek.

13

A 2000. évi Kisprojekt Alap pályázat beadásakor nem volt kötelező a logikai keretmátrix beadása. A program félidejében, Vasszéchényben megtartott felkészítés alapján a pályázók egy része elkészítette, vagy újra írta a projektjére vonatkozó logikai kerettáblát. Összességében a projektgazdák éppen fele adott új vagy megújított táblázatot.

12

4 .

K O H E R E N C I A

4.1 A Programtervezés koherenciája A program alapdokumentuma a 20002006-os programidőszakot átfogó Ausztria-Magyarország Intterreg IIIA – Phare CBC Közös Programozási dokumentum. A programdokumentum az osztrák oldalon a teljes időszakra szól, míg magyar oldalon az évenként jóváhagyott pénzügyi keretek felhasználásához önálló éves program meghatározása szükséges. A 2000. évre elfogadott program négy 2 millió eurót meghaladó ún. nagyprojektből, valamint a Kisprojekt Alapból épült fel. Mindegyik komponensre önálló projektleírást (’Project Fiche’) kellett készíteni, amely meghatározza az adott programkomponens céljait és működési feltételeit. A változó forrásbázis miatt a Kisprojekt Alapra vonatkozó projektleírást többször át kellett dolgozni annak jóváhagyásáig. Alapjaiban, célkiűzéseiben azonban nem változott a dokumentum, csupán a peremfeltételek (rendelkezésre álló forrás, maximális projektméret, projektek lehetséges futamideje) változtak. Ennek megfelelően a projektleírást összefoglaló logikai keretmátrix tartalma is csak az említett tényezőkben különbözött az egyes változatokat tekintve. A 2000. évi Kisprojekt Alap célkitűzéseinek meghatározása koherens a több évre szóló programdokumentumban foglaltakkal, mind a tágabb célkitűzést, mind az eredményeket tekintve. A tágabb célkitűzés lényegében a közös programozási dokumentummal megegyezik: az osztrák-magyar határ menti térségek kulturális és gazdasági kohéziójának erősítése. Az eredményeket tekintve a közös programdokumentumban meghatározott öt prioritásból négyet támogat a 2000. évi Kisprojekt Alap. Ugyanakkor kevéssé vezette át a projektleírás szövegezése az akár hatszorosára növekedő projektméreteket. A leírás kifejezetten az emberek közötti kapcsolatok erősítését segítő akciókra (’people to people actions’) helyezi a hangsúlyt, amelyek jellemző terepe a kulturális csere, egy-egy közös esemény létrejöttének segítése. Ezek többnyire alacsony, 5-20 ezer euró közötti költségvetésű projektek. A 2000. évi Kisprojekt Alapra meghatározott feltételek azonban ennél jóval szélesebb lehetőséget, sőt kisebb építési komponens megvalósítását is tartalmazták.

Ezt a megállapítást erősíti az is, hogy a logikai keretmátrix 40-60 együttműködéssel (projekttel) számol a kimeneti oldalon, miközben a csak kisméretű projektekből összeálló program több mint 100 akciót eredményezne. Ez jelzi, hogy a konkrét kimenetek meghatározásánál a program tervezője már számolt a projektek átlagos méretének növekedésével. A logikai keretmátrixban meghatározott mutatók minden szinten jól értelmezhetők és egymásra épülők. Az eredményindikátorok szintjén a létrejött kapcsolatok száma a meghatározó, míg az output indikátoroknál a megvalósított projektek száma. A közös programdokumentum tartalmaz indikatív forrástáblát az egyes prioritások közötti forrásmegoszlásra. A Kisprojekt Alap négy prioritást is kedvezményez, de a projekt leírás nem tartalmaz súlyozást, preferenciákat az egyes célkitűzések között. Ez a Programmegvalósítás, majd a programértékelés során esetlegessé teszi, hogy az egyes célkitűzések milyen részarányt képviselnek a programban. A feltételezések szerint a program megvalósítását veszélyeztetheti a kedvezményezettek nem megfelelő menedzsment-kapacitása. A tényleges megvalósítás valóban előrevetítette ennek lehetőségét, mivel számos új kedvezményezett, első pályázó jelent meg a 2000. évi Kisprojekt Alap projektgazdái között. Ugyanakkor a logikai keretmátrix nem számolt a Programmenedzsment oldalán is valószínűsíthető kapacitás problémákra a regionális és a nemzeti szinten egyaránt.

4 .

4.2.1 A támogatás nagysága A 2000. évi Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap megvalósítására 3,5 millió eurós keret állt rendelkezésre (2. fejezet). A minden eddiginél jelentősebb forrás a korábbiaktól eltérő költségvetésű projektek megvalósítására ösztönözte a Programmenedzsmentet. Amennyiben tartják a kisprojekt alap elmúlt években jellemző 50.000 eurós támogatási maximumot, akkor legkevesebb 70 projekt megvalósítására nyílott volna lehetőség. Figyelembe kell azonban venni, hogy 1999-ig a támogatott projektek átlagos projektmérete minden évben 7.000 eurónál kevesebb volt. Az 1999. évi Kisprojekt Alapnál az átlagos projektméret 12.000 euróra emelkedett. Ha feltételezzük azt, hogy változatlan – 50.000 eurós – maximális támogatás mellett is 20.000 euró fölé emelkedik az átlagos projektméret, az ötszörösére bővült forrásmennyiséggel reálisan legalább 140 projekt férne ebbe a keretbe. Ehhez az elmúlt évek beadott pályázat-nyertes pályázat arányait tekintve – amely 1995 és 1999 között minden kisprojekt alap esetében több mint háromszoros volt – legalább 400 pályázatnak kellett volna beérkeznie. Egy minden korábbinál erősebb felkészítéssel és projektgenerálással esetleg a megfelelőségi arány kétszeres alá szorítható, de ez még ebben az esetben is 200 feletti beadott pályázatot jelentene. Ez két szempontból problémás. Egyfelől a regionális projektmenedzsment meglévő kapacitása, az értékelési eljárásba bevonandó szakértői kör és annak költsége teszi irreálissá ennyi projekt egyidejű értékelését, majd kezelését. Másfelől – az akkor még nem tudott csatlakozási időpont tükrében – további 6 év tervezett kisprojekt alapját is le kell kötni projektekkel. Vélhetően az egyszeri ’nagy ugrást’ átmenetileg ’projekt ínség’ követné a következő évi pályázati felhívásánál, ami szintén nem jó, az adminisztratív terhek egyenetlen eloszlása miatt. A fentiek alapján megállapítható, hogy releváns döntés volt mind a támogatás felső határának 300.000 euróig történő növelése, mind az építési

komponens lehetővé tétele. Az első elem egyfajta felkészülési lehetőséget biztosított az Interreg IIIA programban szokásos projektméret menedzselésére mind a projektgazdák, mind a Programmenedzsment számára. Az építési komponens pedig elősegítette, hogy a korábbiakhoz képest drasztikusan növekedjék az átlagos projektméret. Ez pedig kezelhető szinten tarthatta mind a várható, mind a nyertes pályázatok számát. Az egyéb feladatnövekedést nem tekintve (pl. bővülő tender-minőségbiztosítás változó PraG szabályozás mellett) az 1999. évi Kisprojekt Alappal közel megegyező számú projekt indult el a jelen felhívás eredményeként. A kedvezményezettek 88 %-a elégedett a támogatás nagyságával. A maradék 12%-ék sem a támogatási összeg nagyságrendje, hanem a hazai társfinanszírozás aránya, illetve a projekt költségvetéséből eszközbeszerzésre fordítható arány (max. 50%) miatt volt részben elégedetlen. A 90%-os támogatási arány további növelése ütközne az EU más elveivel (addicionalitás: a kedvezményezettnek saját erőt kell bevonnia a projekt megvalósításába, demonstrálandó elkötelezettségét, illetve a megvalósítás érdekében tett erőfeszítését.). A maradék 10% természetbeni finanszírozásának lehetősége összességében nagyon kedvező. Építési projektek esetében a 25% készpénzes hozzájárulás is kedvezőnek tekinthető.

13 6


4.2 Kisprojekt Alap háttér tényezőinek koherenciája

K O H E R E N C I A

14

4 .

K O H E R E N C I A

4.2.2 A projekt futamideje A támogatatás felső határának hatszorosára emelése szükségessé tette a projektek futamidejének tágítását is. A lehetőségeknek határt szabott az, hogy a Phare CBC éves költségvetési kerettel, s annak szabott határidőig történő felhasználással működik. Ez a 2000. évi Kisprojekt Alap esetében ez a határidő 2003. december 31-ét jelentette. Figyelembe véve az előírások szerint 60 napos átfutási időt a záró elszámolások esetében, továbbá a folyósítást biztosító Magyar Államkincstár jellemzően december közepi zárását, a projektgazdák számára ez a határidő inkább október közepére esett. A pályázati felhívás kiírásakor, a tervezett értékelési periódus figyelembe vételével, a maximum 18 hónapos átfutási idő látszott reálisnak. Építési komponenst is megvalósító projekteknél már ez az átfutási határidő is problémás lehet. Különösen, ha a kedvezményezettnek a 60 napos átfutási idejű nyílt tendert kell meghirdetnie. Ez a kerékpárút fejlesztést tervező projekteknél be is következett. A nyílt eljárás során legkevesebb fél évvel kell számolni a tenderkiírás előkészítésének kezdetétől a szerződéskötésig, amennyiben elsőre sikeres a tender. Ha nem, akkor további hónapokat vehet igénybe az eljárás. Az említett projektek ténylegesen nem is fejeződtek be a többi projektnél érvényesített határidőn belül. Ha az Interreg IIIA program oldaláról közelítjük a határidő, s ezzel a futamidő kérdését, akkor a 18 hónapos átfutási idő nem tekinthető relevánsnak. Ugyanis az Interreg IIIA programban az ekkora méretű projektek akár négy éves átfutási idővel is számolhatnak. A kedvezményezettek 41%-a részben, 24%-a teljesen elégedetlen volt a megvalósítás időtartalmával. Ez többnyire annak köszönhető, hogy a kedvezményezettek közel fele számára ténylegesen csak 12-13 hónap maradt a támogatási szerződés aláírása után a megvalósításra, amelynek következményeit úgy tűnik nem mérték fel kellőképpen. Másrészt nem tervezték be a csúszások lehetőségeit, s így túl szoros ütemtervet határoztak meg.

4.2.3 Támogatási területek A támogatási területek a közös programdokumentumban meghatározott öt prioritásból négyet fednek le. Ezek a területek mind a Nyugat-dunántúli Régió stratégiájában, mind a Nemzeti Fejlesztési Tervben is fontos támogatási területek. Mivel minden esetben a megfelelőség kiemelt kritériuma a tervezett projekt határon átnyúló hatása, ezért világosan megkülönböztethető volt más programok, pl. az ugyanazon időben megvalósuló 2002. évi Phare tükörprogram által támogatott területektől. Támogatási programok tervezésekor alapvető kérdés megtalálni a megfelelő arányt az átfogó és koncentrált forráselosztás között. A vizsgált Kisprojekt Alapok esetében a célok elérése érdekében és a hétszeresére bővült forrás hatékony felhasználása érdekében nagyon széles támogatási területek meghatározását látták indokoltnak. A határon átnyúló együttműködések számának, intenzitásának növelése ugyanis horizontális célként jelenik meg területfejlesztésben annak további tematikus szűkítése nélkül.

4 .

Az operatív Programmenedzsmentet, a projektekkel való kapcsolattartást a VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete végezte. A regionális képviselet a régió három városában van jelen: Zalaegerszegen, Szombathelyen és Soronban. Vagyis a régiót alkotó három megye mindegyikében van a kedvezményezettek számára közvetlenül elérhető képviselet. A pályázati felhívásokat követően azonban nem csak az irodák székhelyén, hanem a régió további két megyei jogú városában (Győr, Nagykanizsa) is tartanak információs napokat. Ez elérhetőség szempontjából még jobban lefedi a régiót. Tekintve, hogy a regionális képviselet kezeli a Magyarország-Szlovénia Phare CBC programot is, ezért a szombathelyi és a zalaegerszegi irodák létszáma – a 2000 után megvalósult létszámfejlesztések ellenére is – kevésnek tűnik. Az elérhetőség, a sok kisméretű projekt,, a támogatási területekhez tartozó projektek száma közötti különbségszempontjából jól illeszkedő a területi elven, megyénként kialakított Programmenedzsment szervezeti forma. Összességében a fenti tényezők 2000. évi Kisprojekt Alap célkitűzéseivel koherens rendszert alkotnak.

4.3 Projektszintű koherencia A 2000. évi Kisprojekt Alap keretében nem volt kötelező a logikai keretmátrix összeállítása, mégis a kedvezményezettek döntő többsége megpróbálta elkészíteni, illetve elkészíttetni. Ez a projekttervezési eszköz merőben új volt a pályázók számára, kevés tapasztalatuk volt annak elkészítésében. A kedvezményezettek több mint fele jelezte, hogy nehézséget okozott számára a logikai keretmátrix kitöltése. Ez a szám valószínűleg magasabb lehet, mivel a pályázatot, vagy annak egy részét sokszor nem a kedvezményezett készítette el. A projektek logikai keretmátrixában a tevékenységek és az eredmények általában koherensek, a várt eredmények azonban többségében a projekt kimeneteinek megnevezésére korlátozódnak, vagy nagyon áttételes a projekthez nem közvetlenül kapcsolódó eredményt jelölnek. A projektek céljai azonban már kevésbé mondhatók koherensnek az eredményekkel. Ennek többségében az az oka, hogy a projektek közvetlen céljai nem elég konkrétak, nem kötődnek közvetlenül a projekthez, így azokat a meghatározott eredményekkel, illetve a projektek természeténél fogva (kis támogatási összegű és hatású) nem lehet elérni. A célok nem elég fókuszáltak, mennyiségileg is túl sok mindent szeretnének elérni a projektekkel. A célok, eredmények, kimenetek elérését igazoló mutatók meghatározásánál tükröződik azok számszerűsítésének szándéka. Alapvetően két problémával néztek szembe a mutatók esetében: megtalálni azokat a jelzőszámokat, amelyek konkrétan a projekt eredményességétől, teljesítésétől függnek, valamint különösen a humánerőforrás fejlesztési projektek esetében kvalitatív mutatók bevonása a mérésbe. A projektmenedzserek és a Programmenedzsment közötti együttműködés eredményeképpen végül is sikerült minden projektre a kimenet, eredmény és hatásindikátorokat közösen meghatározni. Az ellenőrzés adatforrási általánosságban jól illeszkednek a mutatókhoz, bár egyes statisztikai mutatók bizonyos szakterületeken (pl. turizmus) és térségi szinten (pl. kistérség) hiányosnak mondhatóak, vagy nem léteznek. A feltételezések, külső kockázati tényezők felmérése többnyire releváns, de

15 6


4.2.4 Szervezeti felépítés

K O H E R E N C I A

4 .

16

K O H E R E N C I A

nem mindig körültekintő. A logikai keretmátrixok alapján többségében helyesen mérték fel, hogy az eredmények elérésének egyik fontos feltétele a célcsoport elérése és aktivizálása, a projekt iránti folyamatos érdeklődés fenntartása, az érdekeltségek tudatossá tétele. Azok közül, akik úgy érezték projektjük csak részben érte el célját, többen a célcsoport, partner, tágabb környezet érdektelenségét jelölték meg ennek okául. Ugyancsak több mátrixban megjelenik az eredményesség feltételeként az együttműködés hatékony kialakítása, folyamatossága, fenntartása.14 Az együttműködési készség, a partnerség menedzselése azonban nem kap kellő hangsúlyt a feltételek, kockázatok körében, mint amennyire az fontos a Kisprojekt Alap eredményessége szempontjából. Az egyes támogatási szakterületek mentén jelennek meg a feltételek a logikai keretmátrixban, illetve a kockázati tényezők, pl.: kerékpáros turizmus helyi és regionális támogatottsága, komolyzenei bemutatók iránti érdeklődés fennmaradása, közúthálózat-fejlesztési koncepció tartóssága, Internet használat népszerűségének növekedése, környezetkímélő technológiák iránti igény növekedése, kistérség gazdasági visszaesése, élethossziglani tanulás elvének elterjedése stb. Szinte alig jelennek meg azok a konkrét menedzsmentbeli kockázatok, amelyek a végrehajtás nehézségeinek felmérésekor találkoztunk: a biztos anyagi háttér, megfelelő kapacitások megléte (személyi, technikai), „külső-belső szereplők számára pontos feladat-meghatározás és azok teljesítése, jól kiírt tenderdokumentáció” stb. Összességében programszinten elmondható, hogy a projektek átfogó célkitűzései a projektek tartalmát tekintve tükrözték a Kisprojekt Alap célkitűzését az osztrák-magyar határ menti együttműködés erősítése, kulturális-, szemléletbeli-, gazdasági integráció elősegítése terén (bár ez nem mindig jelenik, fogalmazódik meg a logikai keretmátrixokban). A feltételezésekben, kockázatok felmérésében jelentkező hiányosságok jó kiinduló alapot jelentettek a Programmenedzsment számára a kedvezményezettek felvilágosítása, képzése és a kommunikáció kialakítása során a következő program kapcsán. 14

„a bevonandó vendéglátó vállalkozások és települési önkormányzatok együttműködői hajlandósága, érdekeik felismerése” (46)

5 .

A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Képviseletén, a három képviseleti iroda, a soproni, a szombathelyi és a zalaegerszegi területi képviselet feladata volt a 2000. évi Kisprojekt Alap előkészítése és lebonyolítása. Kezdetben a képviseleteken összesen a programozásért felelős személyen kívül 4 fő Programmenedzser és 1 fő pénzügyes látta el a megvalósítási munkálatokat. Később ez a kapacitás az egyes központokban bővült, igaz a kezelt projektek száma is növekedett. A VÁTI TFI Soproni területi képviselete koordinálta a Kisprojekt Alap megvalósítását, ahol a képviseletvezetőn túl 4 Programmenedzser és 1 fő pénzügyi menedzser segítette a projektek munkáit. A szombathelyi képviseleten 2 fő Programmenedzser és 1 fő pénzügyes munkatárs, míg a zalaegerszegi képviseleten 2 fő foglalkozott a 2000. évi Kisprojekt Alap megvalósításával.. A képviseletek több Kisprojekt Alap, illetve Phare CBC Program munkájában részt vesznek, párhuzamosan folynak a következő Kisprojekt Alapokra és a 2 millió eurós nagyprojekteket felváltó ’Támogatási Konstrukció’-ra (Grant Scheme) történő előkészületek (pályázati felhívás kidolgozása, meghirdetése, a pályázati szakaszban információs napok tartása, írásban és szóban feltett kérdések megválaszolása, a pályázatok érkeztetése, az értékelési eljárás lefolytatása, nyertesek és nem nyertesek kiértesítése, szerződések előkészítése)15. A szombathelyi és a zalaegerszegi iroda munkatársai a magyar-osztrák program mellett a magyar-szlovén program projektjeit is kezelték. Számukra a magyar-osztrák 2000. évi Kisprojekt Alap nagyjából kapacitásuk 40%-át kötötte le. A soproni iroda munkatársai döntően a a magyar-osztrák relációval foglalkoztak, így idejük kb háromnegyedét fordították a 2000. évi Kisprojekt Alap lebonyolítására. Ennek során az alábbi feladatokat kellett elvégezni az egyes projektekre vonatkozóan:  a projekt működésének folyamatos monitoringja;  a támogatási forrásból megvalósuló tevékenységekre kiírt tenderek minőségbiztosítása;

 a dokumentáció (előrehaladási jelentések, módosítások) ellenőrzése;  a projektek helyszíni ellenőrzése;  számlákhoz kapcsolódó teljesítmények és kapcsolódó dokumentumok ellenőrzése  a zárójelentések ellenőrzése a szerződéshez mellékelt feladat-meghatározás és az abban megfogalmazott indikátorok alapján. A folyamatosan bővülő programok, s így a növekvő leterheltség következtében az egyes feladatrészeknél – pl. tenderek minőségbiztosítása, projektek helyszíni ellenőrzése – előfordultak időbeli csúszások. Ezek mértéke azonban nem veszélyeztette az egyes projektek megvalósításának futamidejét. Kisebb csúszások azért is előfordulhattak, mert a Programmenedzseri csapat egy része (3 fő új felvétel) a megvalósítással együtt tanult bele a feladat ellátásába. A nyugat-dunántúli képviseletek Programmenedzsment kapacitása kevés tűnik az ellátandó feladatokhoz képest. Az egyes projektek összetettségéből adódóan egy munkatársra optimálisan 12-15 projekt kezelése juthatna. Feszített munkával ennek duplájával foglalkoztak. Szerencsére a Programmenedzserek között a fluktuáció kicsi volt, 2000-2003 között: 6 új munkatárs érkezett, miközben 2 fő távozott. Regionális szinten van érdeklődés a Programmenedzseri pozíció iránt,16 és megfelelő szaktudású humánerőforrás is rendelkezésre áll. Rövidtávon azonban komoly gondot okozna egy Programmenedzser kiesése, tekintettel a szűk kapacitásra és az újonnan jelentkezők szakmai tapasztalatainak hiányára. A kedvezményezettek projektmenedzserei nagyon különböző tudás-, és készségszinttel rendelkeztek a 2000. évi Kisprojekt Alap végrehajtása tekintetében. A projektmenedzserek 43%-ának ez volt az első projektje, 26%-uk már több hazai finanszírozású projekt lebonyolításában vett részt és 32%, azoknak az aránya, akiknek már volt tapasztalatuk valamilyen Phare finanszírozású projekt megvalósításában és ezek több mint fele konkrétan Phare CBC Programot hajtott végre. A kedvezményezettek döntő többsége saját szervezetén belül, vagy a partnerszervezet segítségével végzi a projektmenedzsmentet (31 db), külső projektmenedzsert 5 szervezet alkalmazott, ebből 2 esetben a régión belüli, 3 esetben a régión kívü-

15

A 2000. évi Magyarország-Ausztria Kisprojekt Alappal párhuzamosan futott a 2000. évi Magyarország-Szlovénia Kisprojekt Alap. A program félidejében került meghirdetésre mind a magyarosztrák, mind a magyar-szlovén 2001. évi Kisprojekt Alap (2003. tavasz), majd magyar-osztrák viszonylatban a 2002. évi ’Támogatási Konstrukció’ a humánerőforrás és a környezetvédelem témakörében. Sőt a pályázat lebonyolítás szintjén besegítettek a 2000. (2002. szeptember-november) és 2001. (2003. augusztus-október) évi Magyarország-Szlovákia Kisprojekt Alap menedzselésébe is. A 2001. évi Kisprojekt Alapok nyertes pályázatai közel fél éven át szintén párhuzamosan futottak a 2000. évi Magyarország-Ausztria Kisprojekt Alappal. 16

Egy-egy felvétel során 100 fő nyújtott be pályázatot, amelyből 30-at személyes elbeszélgetésre is behívtak.

17 6


5.1 Program és projekt szintű menedzsment kapacitás

H A T É K O N Y S Á G

18

5 .


li volt a projektmenedzser. Ezen kívül, többen jelezték, hogy kisebb részfeladatokra (például a dokumentációkészítés, pénzügyi elszámolások esetében) alkalmaznak külsős munkatársat. Mindössze 3 kedvezményezettnél történt projektmenedzser csere a munkajogviszonyban bekövetkezett változás következtében.

5.2 A program / projektek időmenedzsmentje 5.2.1 Program szinten A program szintű időmenedzsmentet három szakaszra lehet bontani: 1. Program előkészítés: 2. Projektkiválasztás: 3. Program megvalósítás 1. Program előkészítés: A program előkészítése a Projekt Fiche elkészítésének és a Delegáció által történő elfogadásának időszaka. A 2000. évi Kisprojekt Alap a MagyarországAusztria Interreg IIIA –Phare CBC 20002006 program keretei között került meghirdetésre. A program magyar oldali megvalósítása évenkénti ütemezésben történik. A 2000. évi programban 5 projektet, köztük a Kisprojekt Alapot önálló projektként (HU001503) nevesítve, a Magyar-Osztrák Közös Kormányzó Bizottság 2000. május 8-án javasolta jóváhagyásra 2 millió euró költségvetéssel. A programban szereplő négy, egyenként 2 millió eurót meghaladó költségvetésű projektek előkészítése ezt követően elindult. Ugyanakkor a Kisprojekt Alap esetében ki kellett dolgozni és a Delegációval jóvá kellett hagyatni a Pályázati felhívást. Az új programidőszakban bekövetkezett változások lehetőséget teremtettek a Kisprojekt Alap keretének növelésére. Ez új helyzetet teremtett, lehetővé téve a szokásos max. 50.000 euró támogatási plafon megemelését. A 300.000 eurós támogatási határon belül az építési komponens is megjelent az elismerhető tevékenységek költségei között. Az új helyzethez igazodó Pályázati felhívás összeállítása és elfogadtatása így alaposabb előkészítést igényelt. Ebből adódóan a Kisprojekt Alap indítása közel egy évet csúszott. Ugyanakkor az új helyzet kínálta lehetőségek (magasabb támogatás, illetve építési komponens) kedvezőek voltak a potenciális pályázók számára. 2. Projektkiválasztás: A projektkiválasztás a Pályázati felhívástól a kedvezményezettekkel a szerződéskötésig terjedő időszakot tartalmazza. A Pályázati felhívás 2001. december közepén jelent meg. A pályázatok beadási határideje 2002. február 28-a volt. A pályázati felhívás tartalmazta az érté-

5 .

ideje 2003. december 31.-e volt. A Programmenedzsment pénzügyi elszámolási, illetve a záró kifizetések 60 napos átfutási idejét alapul véve a leghosszabb átfutási idejű projektek zárását 2003. október közepére ütemezte a támogatási szerződésekben. Néhány projekt esetében ez a határidő október végére, illetve november közepére módosult, a DPAO engedélyével történt szerződésmódosítások keretében. Néhány projekt (döntően az építési komponenst tartalmazó projektek, kastélyfelújítás, kerékpárútépítési projektek) esetében a hosszabbítást, s ezzel a teljes Kisprojekt Alap teljesítési határidejének fél évvel történő kitolását a Delegáció hagyta jóvá. Az összes szakaszt figyelembe véve, egy kedvezményezett visszalépését kivéve, programszinten összesen fél év csúszással valamennyi projekt megvalósult. Az eredményt a Programmenedzsment komoly erőfeszítései és munkája alapozta meg.

5.2.2 Projektszinten A projektek 57%-ának esetében jelentős csúszások voltak az ütemtervben. Projektek 60%-ánál jelezték a kedvezményezettek, hogy nehézségeik támadtak abból, hogy az eredeti ütemtervet nem sikerült tartani. Ennek okait a következőkben látták a projektmenedzserek:  Nem volt kellően felkészült a szervezet:  sok párhuzamos projekt futott egyszerre,  nem volt elég, vagy megfelelő kapacitás a projektmenedzsmentre;  rossz tervezés.  Tendereztetés:  tenderezési folyamat lassúsága: a tender előkészítése és a minőségbiztosítással történő jóváhagyása több hetet, néhány extrém esetben több hónapot vett igénybe,  több eredménytelen tenderezés: gyakran csak a második, néhány esetben csak a harmadik (tárgyalásos eljárás) esetben volt eredményes a tender, ami tovább növelte az átfutási időt,  nem érkezett be megfelelő mennyiségű/minőségű árajánlat a vállalkozóktól: több esetben nem érkezett be a szüksé-

19 6


kelés és a szerződéskötés tervezett ütemezését. Ennek alapján 2003. júniusában a nyertes pályázók megkezdhették volna projektjeik megvalósítását. A tervezett menetrendhez képest csúszást okozott, hogy a magyar-osztrák Kisprojekt Alap értékelési eljárását kettészakította az egy hónappal később beadási határidővel meghirdetett magyarszlovén Kisprojekt Alap értékelési eljárásának előbbre sorolása. Az április-május időszakot így a másik program értékelése és szerződésekkel történő indítása kötötte le. A magyar-osztrák Kisprojekt Alap szakértői értékelése májusban fejeződött be, míg az Értékelő Bizottság június közepén döntött a támogatott projektekről. A Delegáció 2002. augusztus végén hagyta jóvá a támogatott projektek listáját. A szerződéskötés teljes átfutási ideje közel öt hónapot vett igénybe. Ez két tényezőre vezethető vissza. Egyfelől a szerződés megkötésének előfeltétele volt az elkülönített számla nyitása a projektek kedvezményezettjei által a projektek számára, a projektekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek elkülönített kezelésének céljából. A kedvezményezettek egy része, központi költségvetési szervezetként, csak a Magyar Államkincstárnál nyithattottk a projekt számára elkülönített számlát. Ennek átfutási ideje közel 46 hetet vett igénybe. A másik ok, hogy a forrásreallokáció következtében – mely egy, szintén a 2000-es programból támogatott nagyprojekt megvalósításának meghiúsulása, valamint egy másik nagyprojekt, a péri repülőtér esetében a lecsökkent támogatási igény következtében, a megmaradt források Kisprojekt Alapra történő átcsoportosításával vált lehetővé – belépő további 15 projekttel legkorábban 2002. decemberben tudtak szerződést kötni. A reallokáció keretében támogatott, úgynevezett tartaléklistás projektek (összesen 17 projekt) esetében valamennyi kedvezményezettnek vállalnia kellett a projekt megvalósítását a lerövidült határidőn belül. (A tartaléklistán szereplő projektek közül három kedvezményezett nem tudta vállalni a projekt lebonyolítását.) A korábbi szakasszal együtt felhalmozódott csúszások eredményeként, a Pályázati felhívásban meghirdetett és számos pályázó által kihasznált 18 hónapos projekt megvalósítási átfutási idő 8-13 hónapra szűkült. 3. Projekt megvalósítás A program befejezésének végső határ-


5 .

20


ges, legalább három érvényes pályázat, más esetekben megfelelési problémák vagy hiánypótlással nem teljesíthető dokumentumok hiánya miatt vált eredménytelenné az eljárás.  18 hónapos megvalósítási időszak helyett 10-13 hónap állt rendelkezésre, amely új ütemterv készítését kívánta meg.  Eljárásrend: jóváhagyási kérelemre való várás, forráshiány (előleg kifizetések csúszása), költségvetési szerveknél az elszámolási rendszer különbsége. Az ütemtervekben történt csúszásokat a projektmenedzsereknek koncentrált munkával végül is sikerült korrigálniuk és a tervezett kimeneteket, eredményeket elérniük. Ez több esetben csak a határidő módosításával vált lehetségessé, amelyeket a DPAO engedélyezett, a szerződés határidejének módosítására vonatkozó szerződésmódosítási kérelem jóváhagyásával. Komoly nehézséget okoztak a csúszások olyan projektek esetében, ahol a tevékenység adott időszakhoz való kötöttsége nem tette lehetővé a cselekvési ütemterv rugalmas módosítását. Ebbe a körbe tartoznak a kerékpárút projektek, amelyek csúszását több összetevő eredményezte: 1. Az indulásnál a tervezési hiányosságok késleltették a kivitelezési tender előkészítését; 2. A tendereljárás a projekt nagyságrendjéből adódóan a 60 napos átfutási idejű tenderfelhívás kategóriába tartozott; 3. A projekt végleges költségvetése meghaladta a tervezettet, amelynek többletforrását a kedvezményzettnek kellett biztosítania. Így ezen projektek esetében jelentős, mintegy féléves határidő módosításra volt szükség, amely a program megvalósítási idejének meghosszabbítását, a Delegáció jóváhagyását igényelte.

5.3 Program / projektek pénzügyi menedzsmentje 5.3.1 Program szinten A program pénzügyi menedzsmentje számára a legnagyobb nyomást az egyes projektek pénzügyi teljesítésének egyenetlen eloszlása, illetve a záró szakaszra történő koncentrálódása jelentette. Ez több ezer számla rövid időn belül sűrűsödő áttekintését és forrás szerinti, a teljesítés hónapjára érvényes árfolyam szerinti igazolását igényelte. Ehhez kapcsolódott a szállítói számlákhoz kapcsolódó ’Nulla ÁFA-s Nyilatkozat’-ok ellenőrzése és továbbítása a központi pénzügyi menedzsment számára. A pénzügyi menedzser feladata volt a megkötött szerződések támogatási előlegének (a 100 ezer euró alatti projektek során ez a támogatási összeg 80%-a, míg afeletti projekteknél az előleg több részletben hívható le) bonyolítása (kérelmek beszedése, utalások indítása). Ez időben kettévált. Az első csoportnál a 2002. október-novemberi időszakot fedte le. A forrás-reallokáció során belépő további 17 projekt esetében 2003. februárjára tolódott. Ez utóbbiaknál problémát jelentett, hogy néhány projekt esetében ténylegesen csak májusban történt meg az előleg utalása. Szintén a pénzügyi menedzser kísérte figyelemmel az előrehaladási jelentések pénzügyi teljesítés fejezetét. Ez alapján indította a kedvezményezettek számára a nagyobb projektek esetében a további előleglehívásokat, valamint ellenőrizte és indította a záró támogatási összeg (mely a teljes támogatási összeg 20%-a) kifizetését. A feladatot a program indításának időszakában egy fő látta el. A terheltséget mérsékelte a 2003. elején belépő új pénzügyes munkatárs, aki az új

A támogatás felhasználásának eloszlása a projektgazdák1 támogatás – nagysága szerint (projektek száma – db)

3. táblázat 1

Csak a befejezett projekteket tekintve.

Forrás: VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet alapján saját számítása.

Több 200.000 eurónál

100.000199.999 euró

50.00099.999 euró

Kevesebb 50.000 eurónál

Összesen

Átlag feletti (96,1–99,8%)

1

3

-

10

14

Átlag körüli (92,1–96,0%)

2

1

-

4

7

Mérsékelten átlag alatti (88,1–92,0%)

-

1

-

6

7

Jelentősen átlag alatti (80,1–88,0%)

-

-

1

4

5

Összesen

3

5

1

24

33

5 .

5.3.2 Projektszinten A 2000. évi Kisprojekt Alap összességében 3,5 millió euró támogatási forrás elérhetőségét biztosította a kedvezményezettek számára. A visszalépett projektet nem számítva a nyertes pályázók a rendelkezésre álló forrás 95,8%-át kötötték le a támogatási szerződések szerint. (1. táblázat) A pénzügyi hatékonyság megítélésének szempontjából azonban lényegesebb mutató a végrehajtás során ténylegesen felhasznált támogatás aránya. A program eredeti zárásának időpontjában (2002. december 31.) a forráshoz mért felhasználás aránya 70,2%, míg a szerződött támogatás összegéhez viszonyítva 72,8%. A fenti, viszonylag mérsékelt arányok azonban nem a végleges állapotokat tükrözik, hiszen három projekt még nem fejeződött be. Ezek együttes támogatási forrása 772.825 euró, amely az öszszes szerződéssel lekötött támogatás jelentős hányadát, közel egynegyedét (23,0%) teszi ki. Így célszerűbb a felhasználás hatékonyságát csak a befejezett projektekre vetíteni. Ezek összesen 2.440,5 ezer euró támogatást hívtak le, amely a szerződött támogatásuk 94,6%-a. A kedvező átlag azonban jelentősen – 80,1 és 99,8% között – szóródik az egyes kedvezményezettek között. A legnagyobb szórás a legkisebb, 50.000 eurónál kevesebb támogatást igénylő projektgazdáknál fordul elő. (3. táblázat) A kedvező támogatás felhasználási arány elméletileg két tényezőre vezethető vissza: 1. Nem elszámolható költségek; 2. Az egyes komponensek megvalósítása kevesebbe került a tervezettnél. 1. Nem elszámolható költségek Ebben az esetben a projekt megvalósításának pénzügyi hatékonysága negatív előjelű, hiszen a támogatás egy része azért nem került felhasználásra, mert a tervezett költségek jogosultsága később nem volt igazolható. Ez az eset legnagyobb valószínűséggel a kisebb költségvetésű, az átlagos felhasználási hatékonyságtól jelentősen elmaradó projekteknél fordulhat elő. A 3. táblázatban ebbe a körbe sorolt öt projekt záró-

jelentéséből három esetben nem derül ki, hogy miből származik a kisebb támogatás felhasználás. A másik két esetben pedig a pénzügyi tervezés során nem jártak el kellő gondossággal a projektgazdák. Az egyik esetben a rezsi költségek egy része nem volt elszámolható a támogatásból, míg a másik esetben a múzeumi gyűjtésből származó tárgyak megvásárlása ütközött az eljárási szabályokkal.17.18 Egy alkalommal pedig a napidíj költségvetési sorát nem használták fel, mert a tervezés során nem vették figyelembe, hogy egynapos távollétre nem elismerhető költség a külföldi napidíj. 2. Az egyes komponensek megvalósítása kevesebbe került a tervezettnél A költség hatékony megvalósítást a támogatások felhasználásánál kötelezően alkalmazott tender- és ajánlati rendszer segíti19. Az építési és az eszközbeszerzési szerződések odaítélésekor az egyéb megfelelőségi feltételek teljesítése mellett –, az ár a döntést meghatározó tényező, szolgáltatási tevékenységek esetében minőségi paraméterek is szerepet játszanak a vállalkozói ajánlatok értékelésében. Természetesen előfordulhat az is, hogy az adott tevékenységre tervezett költségnél magasabb ajánlatok érkeznek be a felhívásra. Ilyenkor a kedvezményezettek vagy új eljárást kezdeményeznek új szereplőkkel, vagy a tevékenység tartalmát csökkentik az ajánlatból megvalósítható szintre, – amely még megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak – vagy a többletet saját forrásból biztosítják. A projektgazdák egy része a tisztán saját forrásból megvalósított tevékenységek esetében is alkalmazta a tender- és ajánlati felhívások rendszerét a PraG eljárásrendjének átvételével. Ennek eredményeként ezek a tevékenységek is kevesebb forrásból valósultak meg. Extrém esetben az is előfordulhatott, hogy olyan mértékben csökkent ezáltal a saját forrás felhasználása, hogy a záró kifizetés során a kedvezményezett azért nem hívhatta le a megítélt támogatás hátralévő teljes 10 vagy 20%-os hányadát, hogy megmaradjon a projekt során elérhető maximum 90%-os (építési komponens esetén 75%-os) támogatási arány. Az értékelt Kisprojekt Alap esetében a kisebb támogatás felhasználás döntően a tenderek során érkezett, az adott tevékenységre rendelkezésre álló támoga-

17

A probléma abból fakad, hogy a támogatást tartalmazó komponensek, tevékenységek esetében mindenkor szükséges legalább ajánlatok bekérése. A múzeumi tárgyak gyűjt ésekor általában egy megjelenő felhívásra jelentkeznek azok, akik megvételre ajánlják fel a birtokukban lévő, a múzeum gyűjtő körébe tartozó tárgyakat. A beszerzés így nem bonyolítható az előírt ajánlati felhívás, illetve tendereljárás keretében. Ezért erre a tételre a projektgazda nem hívhatott le támogatást, azonban a beszerzést saját forrásból megvalósította. 18 Az egyik esetben nem béreltek gépkocsit, a má-

sik esetben egyfajta ’vis major’ helyzet alakult ki. A szállítást végző vállalkozó gépjárműve az indulásnál meghibásodott. Az időhöz kötöttség miatt a résztvevők a saját gépkocsijukat használták 19

Ezek az eljárási szabályok a „Gyakolati Útmutató a Phare, Ispa, Sapard Szerződéses Eljárásokhoz/Practical Guide for Phare Ispa, Sapard Procedures” elnevezésű dokumentumban kerültek meghatározásra

21 6


Programmenedzserekhez hasonlóan a megvalósítással együtt tanult bele a feladat ellátásába.


5 .

22


tásnál, illetve a tervezett összes költségnél alacsonyabb ajánlatokból származik. (4. táblázat) Az értékelés során 24 szervezet (72%) zárójelentésében megadott 135 tender információit dolgoztuk fel. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb támogatást (300-300 ezer euró) elnyrő projektek még nem fejeződtek be, a vizsgált tenderek az összes támogatás magas, összesen 48%-át kötik le. A kedvezményezettek nagy többsége ’tiszta’ (csak támogatásból, illetve csak önrészből finanszírozott) költségvetési sorokkal tervezte meg a beszerzéseit, ezért a teljes tenderérték 96%-a a támogatással lefedett. Mindössze a vizsgált tenderek egy hatodánál tettek saját forrást is az adott beszerzéshez. Jellemzően a teljes költség 10%-át, kisebb mértékben az egyharmadát vagy a felét. Összesen egy tendernél fordult elő, hogy a megvalósítást a partner forrása is segítette a vizsgált tendereknél. A tenderek több, mint 80%-a szolgáltatásokra vonatkozott. Míg a szolgáltatásoknál a tenderek 81%-a 5.000 euró alatti volt, addig az eszközbeszerzéseknél csak a 61%-uk. Ez utóbbi csoportnál sikeresebben lehetett összevonni a hasonló típusú eszközöket egy felhívásba. Az informatikai és multimédiás eszközöket (TV, videó, projektor, notebook, digitális kamera, digitális fényképezőgép) a kedvezményezett általában együtt hirdették meg. A kibocsátott tenderek száma valamelyest csökkent volna, ha egyes kedvezményezettek a tolmácsolási, illetve rendezvényszervezés felhívásaikat egyben és nem rendezvényenként elkülönítve bocsátják ki. Az esetek többségében a felhívás ugyanabba a tendertípusba tartozott volna. Az összevontabb tenderek esetében valószínűleg az ajánlat teljes összege

is kisebb lenne. Erre utalnak a 4. táblázat adatai is. Az 1.000 euró alatti (SER1, SUP1) ajánlati felhívások 99%-os mutatói jelzik, hogy ebben a kategóriában kevés alkalommal tért el az ajánlati ár a rendelkezésre álló forrástól. A feldolgozott adatok azt mutatják, hogy az 1.000 euró feletti költségvetésű projekteknél már jól érvényesíthető a legkisebb költség elve a tendereljárásokon keresztül. Tovább erősíti ezt a megállapítást, hogy a kicsi, illetve közepes nagyságú szolgáltatási tendereknél a fenti 94% körüli átlagos érték eltakarja, hogy mindkét kategóriában (SER1, SER2) a tenderek felénél az ajánlati ár megegyezett a rendelkezésre álló forrással (ami annak következtében alakulhatott így, hogy az 5.000 euró feletti szolgáltatási tenderek dokumentációjában a maximálisan rendelkezésre álló keretösszeget előre közlik az ajánlattételre felkért vállalkozókkal.). A kisebb beszerzéseknél (SUP1) ez az arány egyharmadra mérséklődik, míg a közepes értékű beszerzéseknél (SUP2) mindössze egyszer fordul elő. Ez az a csoport, ahol a kedvezményezettek tervezése jól előkészítettnek tűnik, ugyanakkor a verseny – a fent jelzett egy tendert kivéve – ténylegesen a szükséges forrás csökkenését eredményezte. Az 1.000-5.000 euró közötti eszközökre ez kevésbé jellemző. Itt a tenderek felénél a rendelkezésre álló forrásnál magasabb ajánlat érkezett. Ugyanez elmondható az építési tenderről is. Mind a nem informatikai jellegű beszerzésnél, mind az építésnél nagymértékben befolyásolta a támogatás felhasználás, illetve az ajánlat összegét a tervezési és az elszámolási árfolyam, illetve a tervezéskor és a meghirdetéskor jellemző hazai árszint jelentős eltérése. A pályázók egynegyede a tenderek

A projektek költséghatékonysága tendertípusonként Összes forrás1 Ajánlatok összege Arány (EUR) (EUR) (%)

A tender Projektek Tenderek típusa száma (db) száma (db)

Támogatás (EUR)

Különbség (EUR)

SER0

13

40

23 208,82

23 825,13

23 688,27

99,43

136,86

SER1

20

50

131 005,72

140 383,96

131 910,78

93,96

8 473,18

SER2

14

21

691 480,00

705 109,00

665 006,00

94,31 40 103,00

SUP0

3

4

2 572,00

2 572,00

2 564,90

99,72

7,10

4. táblázat

SUP1

7

10

28 535,00

28 879,00

29 292,21

101,43

-413,21

1

SUP2

8

9

119 254,00

121 750,00

105 182,00

WOR1

1

1

144 106,00

162 650,00

168 614,61

24

135

1 140 161,54 1 185 169,09

1 126 258,77

Összes forrás = Támogatás + Saját forrás + Partnerek hozzájárulása

Forrás: Kedvezményezettek zárójelentései alapján saját számítás.

Összesen

86,39 16 568,00 103,67

-5 964,61

95,03 58 910,32

5 .

kony szervezést, rosszul megválasztott eszközt, vagy nem körültekintő tervezést takar, mintsem költségvetési problémát. Néhány esetben a kedvezményezettek úgy ítélték meg, hogy rosszul mérték fel a költségeket és több pénz volt szükséges az eredmények elérésére, mint tervezték. A támogatási összeg nagyságrendje, valamint a Phare eljárási szabályok együttesen nem teszik lehetővé azt, hogy a Kisprojekt Alapból a tevékenységek megvalósítására kirívóan az értékükön felüli pénzt költsenek el a kedvezményezettek. A hatékonyság megítélésében ennél a támogatási formánál sokkal inkább az a kérdés, hogy a projektmenedzsment költsége, hogyan aránylik ahhoz a teljesítményhez, ami végül megszületik. Mekkora annak a plusz kapacitásnak az értéke, amellyel az eljárásrend újszerűsége és a kedvezményezettek ebben való járatlanság miatt a projekt megvalósítása többe kerül. A megvalósítás nehézségeinek felmérése során egyértelműen látszik, hogy sok többletkapacitást kötött le az újratendereztetés, a beszámolók készítése, pénzügyi elszámolások és maga a megvalósítás menedzsmentje. Összességében úgy értékelhetjük, hogy a 2000. évi Kisprojekt Alapban megvalósított projektek esetében az elnyert Phare CBC támogatást költséghatékony módon tudták felhasználni a kedvezményezettek.

23 6

20

„Nem lehetett volna elérni kisebb költséggel ugyanezt az eredményt, mert a projektben maximális tartalmat rendeltek a felhasználható pénzmennyiséghez.”, 

„Nem lehetett volna kevesebb költséggel elérni jobb eredményeket értek el, mint tervezték.”



„ennyibe került, szükség volt ennyi kiadásra”



„ha nem neves előadót hívnak, de akkor a színvonal csökkent volna”

21

„A tenderek egymásra épülése jobb eredményeket hozhatott volna”: 22 „Ha a tendereztetési eljárás nem lenne” 

Ha az érdeklődés nagyobb lett volna, nem kellett volna bizonyos pénzeket a semmiért kifizetni”



„Jobb eredményeket is el lehetett volna érni, ha az EU-n kívülről is be lehetett volna szerezni eszközöket”



„Ugyanezen eredményeket kevesebb költséggel is el lehetett volna érni, ha előre tudni lehetett volna, hogy a workshopokon kevesebb ember jelenik meg a tervezettnél”



„a honlap készítését cégnek adták ki és az pénzbe kerül”

23

A tendereljárások elemzése pedig jól mutatja, hogy gyakorlatilag a keretösszegekkel megegyező a felhasználás az 1.000 euró alatti tender típusnál.


egytizedénél számolt be a tervezett forrásnál nagyobb ajánlati árakról. Ez a kisebb összegű beszerzéseknél (SUP1) a teljes tender egyenleget tekintve is 400, míg az építési tender esetében több, mint 5.000 euró többletet eredményezett. Mivel az összes támogatás nem növelhető, ezért a kedvezményezettek az esetek egyharmadánál a szerződésmódosítás nélküli egyszeri, maximum a támogatási összeg 10%-át kietvő költségátcsoportosítást alkalmaztak a hiányzó fedezet biztosítására. Minden más esetben a projektgazdák saját forrásból egészítették ki a költségvetést meghaladó részt. A kedvezményezettekkel készített mélyinterjúk során is megpróbáltuk felmérni, hogy érvényesült-e a legkisebb költség elve a projektek megvalósításánál. A kedvezményezettek 65%-a úgy látja, hogy hatékonyan használta fel a támogatást. A megvalósított kimeneteket, elért eredményeket kevesebb költségvetésből nem lehetett volna megvalósítani.20 Mintegy 10% véleménye szerint ugyanezzel a költséggel jobb eredményeket, kimeneteket is elérhettek volna.21 A kedvezményezettek 20%a szerint kevesebb költséggel is el lehetett volna érni közel ugyanezeket az eredményeket.22 Az interjúk alapján a 2000. évi Kisprojekt Alap felhasználásának hatékonyságát az alábbi tényezők befolyásolják.  Kis összegű beszerzések esetében a tendereztetés nem mindig jelent összességében projektszinten költségcsökkenést, hiszen a legolcsóbb ajánlat megtalálása egy tenderezésben járatlan szervezet esetében sok járulékos költséggel jár. A tendereljárással elérhető haszonhoz viszonyítva a tender előkészítése, a lehetséges ajánlattevők felkutatása, esetleg a pályázati felhívás iránti érdeklődés visszaigazoltatása munkaidőt köt le, telefon és postaköltséggel jár.23  Többek szerint bizonyos típusú szolgáltatások (tervek, honlap készítés, tanulmányok) saját megvalósításban, a támogatást a saját munkatársaknak biztosítva olcsóbbak, mint tendereztetéssel. A legtipikusabban azért érezték úgy, hogy olcsóbban is meg lehetett volna valósítani a projektet, mert a tervezett, várt létszámot egy-egy fórum, képzés, konferencia stb. esetén felülbecsülték. Ez azonban sokkal inkább nem haté-


5 .

24

5.4 Projektszintű partnerségi menedzsment

Az együttműködés erőssége a projekt egyes szakaszaiban Projekt szakaszok

Átlagos pontszám

Projekt tervezése során

3,6

Pályázatírás során

2,0

Projekt megvalósítása során

4,1

Projekt finanszírozásában

1,4

Projekt fenntartásában

3,5


24

„Was it all right? Evaluating Phare CBC Programme 1995-1999” készítette: Burisch & Partner GmbH 25


1- nem vontuk be, 3 kis mértékben, 5- teljes mértékben bevontuk a külföldi partnert

Tekintettel arra, hogy a Kisprojekt Alapok esetében elsődleges szempont, hogy az osztrák és magyar partnerek között hogyan folyik az együttműködés, a partnerségi menedzsmentet kiemelt területként vizsgáljuk. A VÁTI TFI belső projektjének keretében készült „A Phare CBC programok értékelése 1995-1999” 24 című tanulmány lehetőséget ad arra, hogy összehasonlító értékelést is végezzünk. (5. táblázat) A 2000. évi Kisprojekt Alap esetében volt először (kizárásos) követelmény a pályázók számára külföldi partner bevonása, részvétele a projekt megvalósításban. Ezért különösen érdekes lehet annak vizsgálata, hogy látható-e ennek az intézkedésnek az eredménye a projektek határon átnyúló hatásainak tekintetében. A szervezetek többsége csupán egy külföldi partnerrel tart erős kapcsolatot és/vagy néhány szervezettel van esetenként együttműködése, laza kapcsolata. Ez arra utal, hogy számos szervezet kifejezetten a jelen Kisprojekt Alap keretei között keresett először partnert az osztrák oldalon. A szervezetek többsége kiterjedt hazai partnerhálóval rendelkezik. A projektek egyharmadánál (35%) a kedvezményezettnek mind a hazai, mind a külföldi partnerrel volt már közös pályázata, és igen jelentős azon szervezetek száma (40%) ahol a 2000. évi Kisprojekt Alap keretében megvalósított projekt az első közös együttműködés a hazai és a külföldi partnerrel egyaránt. A kedvezményezettek 41%-a igényelne (1995-99-es felmérés 76%-ával szem-

ben) segítséget megfelelő külföldi partnerszervezet felkutatása, megkeresése terén az együttműködés kiépítéséhez. Különösen az önkormányzatok és azok társulásai, civil szervezetek valamint azok, akiknek ez az első közös projektje a külföldi partnerszervezettel. Ehhez a pályáztatási időszakban segítségül a ”Gyakran Ismételt Kérdések”-ben (GYIKban) voltak címek, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség eurégiós munkatársa pedig kérés alapján részletesen foglalkozott egyéni megkeresésekkel. Az együttműködések erősségének igazi mércéje az, hogy milyen szinten vonja be a partnert a kedvezményezett a projekttervezés-, megvalósítás-, fenntartás különböző fázisaiban. (6. táblázat) Az Interreg IIIA – Phare CBC 2000 – 2006-os Programok vizsgálata során ötfokozatú skálát használnak az együttműködés erősségének mérésére. Ezt a skálát vettük mi is alapul az értékelés során, arra kérve a projektmenedzsereket, hogy értékeljék a külföldi partner bevonásának erősségét 1-5ig25 az öt területen. (lásd 6. táblázat) Összességében közepesen erősnek minősíthető a külföldi partnerek részvétele a projektek előkészítésében-, megvalósításában. Az együttműködés szélesebb területen való megvalósulása a tükörprojektek esetében valószínűsíthető, amikor a közösen megfogalmazott cél elérése érdekében a határ két oldalán közel párhuzamosan történik a tevékenységek megvalósítása úgy, hogy mindkét fél részesül támogatási forrásból. Az Interreg IIIA és a Phare CBC eltérő eljárásrendje és ütemezése miatt mindössze három tükörprojektet regiszt-

A partnerkapcsolatok erőssége (%) Kapcsolati típusok

1995-1999 2000-2006 2000-2006 külföldi külföldi hazai

Nincsenek kapcsolataink partnerszervezetekkel

13,4

-

10,0

Egy partnerszervezettel van meghatározó, erős kapcsolat

13,4

32,4

6,7

Néhány szervezettel (max. 4) van kapcsolatuk, de ezek nem túlzottan erősek

37,3

20,6

13,3

Néhány partnerszervezettel (max. 4) van meghatározó együttműködés (közös gondolkodás)

21,3

20,6

6,7

14,7

36,7

5,3

11,7

26,6

100,0

100,0

100,0

Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk (min 5), ezek közül néhány 9,3 szervezettel kifejezetten szoros az együttműködés, míg a többivel inkább csak formális 5. táblázat Forrás: Kérdőíves felmérés a nyertes pályázókkal

Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk, ezek közül több (min 5) partnerszervezettel van kifejezetten szoros kapcsolat Összesen

5 .

esetben a projekt eredményének közös anyagi fenntartásában nyilvánul meg. A kedvezményezettek 80%-ának véleménye szerint a projekt céljai eléréséhez kritikusan fontos, 14% szerint fontos és 6% szerint kis mértékben volt fontos a külföldi partnerek bevonása. Nemcsak azért mert a pályázat előírása volt az osztrák partner bevonása a projekt megvalósításba, hanem mert szakmai tudásuk, tapasztalatuk nélkülözhetetlen volt az eredmények szempontjából. Pár kedvezményezett véleménye szerint azért is, mert a célok határon átnyúló hatások elérését tűzték ki. A külföldi partner részvétele a megvalósítás során több szempontból is pozitív hatással járt:  Új technológiák, eljárások, modellek megismerése  Olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez jutás, amely más módon nem lenne lehetséges  Kapcsolatépítés, határon átnyúló együttműködések kialakulása  Önbizalmat ad, „rálátást ad az előttünk járók tevékenységére” Az 1995-99-es felméréshez képest nem változott az együttműködést nehezítő tényezők megítélésének sorrendje. (7. táblázat) A partnerszervezet hozzáállását a 2000. évi Kisprojekt Alap támogatottjai egyáltalán nem tapasztalták nehezítő tényezőnek. Ezt az is alátámasztja, hogy a külföldi partnerrel történő együttműködéssel kapcsolatban szinte semmilyen negatív jelenségről nem számoltak be a kedvezményezettek. Egy esetben meghiúsult a tükörprojekt az osztrák oldalon, két esetben érdektelenségről, passzivitásról panaszkodtak, melynek oka valószínűleg az eltérő célokból adódott és egy esetben a túl sok egyeztetés okozott nehézségeket. Összességében a „gazdaságfejlesztés és együttműködés, ideértve a turiz-

Az együttműködést nehezítő tényezők megoszlása Tényezők

Megoszlás (%)

Nyelvi nehézségek

27

Eltérő fejlettségből adódó eltérő célok

27

Eltérő jogi környezet

19

Pályázati támogatások eltérő szabályozása

15

Partnerszervezet nem megfelelő hozzáállása

0

Egyéb felsorolás

12

Összesen

100

25 6


rálhatunk a 2000. évi Kisprojekt Alap nyertes pályázatai között. Sokkal jellemzőbb a közös részvételű rendezvények, know-how átvételek és az osztrák oldalon megvalósított tanulmányutak, amelyek szintén biztosítják az egyes projektek határon átnyúló hatását. A tervezés során az osztrák partnerek segítettek a végrehajtandó lépések felépítésében, a tevékenységi területek, tematikák meghatározásában, ötletet adtak, mintát szolgáltattak. A pályázatírás kapcsán kisebb mértékben működtek közre a külföldi szervezetek: személyes konzultációk, egyeztetések történtek, segítettek néhány melléklet kitöltésében és anyagokat biztosítottak. A projektek kivitelezése folyamán különböző mértékű volt a külföldi partner részvétele, szerepe. A projektek egy részénél a projekt összes kimeneteinek, eredményeinek létrehozása az osztrák féllel közösen történt. A legtipikusabb formája a külföldi partnerek bevonásának a megvalósítás egy-egy szakaszában, konkrét feladat végrehajtásában mutatkozott meg, mint például az előadók biztosítása, az osztrák tanulmányút megszervezése, szakértői közreműködés, külföldi együttműködő szervezetek, célcsoportok megtalálása és velük a kapcsolattartás biztosítása. Néhány ritka esetben azt tapasztaltuk, hogy a megvalósítás közepén-végén még nem volt teljesen konkrét az osztrák partner szerepe a projekt kivitelezésében. A projektek finanszírozásához alig járultak hozzá az osztrák partnerek, előadók, szakértők bérét, a tanulmányutakkal kapcsolatos költségek egy részét fizették 3-4 projekt esetében. Pozitívabb képet mutat viszont az, hogy a projektek fenntartásában látnak a kedvezményezettek szerepet az osztrák fél részéről, amely a kapcsolatok tartásában, további közös projektek kialakításában, néhány



26

5 .


mus” intézkedési területen valósult meg legkevésbé mind az öt területen a külföldi partnerek bevonása a projektmenedzserek megítélése alapján. Jellegénél fogva ez az a terület, ahol esetleg versenytársként tekinthetik egymást a felek és ennek feloldása, együttműködések kialakítása komoly többletmunkával, szemléletformálással jár. Az osztrák partnerekről egyöntetűen az a kedvezményezettek véleménye, hogy megbízhatóak. Sem a külföldi partnerek megtalálása, sem a velük való együttműködés nem jelentkezett komoly problémaként. A nyelvtudásbeli hiányosságok azonban továbbra is akadályozó tényezője a partneri kapcsolatok elmélyítésének. A projektek többségénél az osztrák fél szerepe tudás-, tapasztalat átadásában, a modellek szolgáltatásában merül ki. Egyre több azon projektek száma, amely a tapasztalatok cseréjéről szól, az eredmények létrehozása közösen történik, valódi közös termék, szolgáltatás kialakítása felé mutat.

6 .

6.1.1 Pályázat-beadási időszakban A pályázati kiírás 2002. december 18án jelent meg a régióhoz tartozó megyei lapokban, 1 országos napilapban és a VÁTI honlapján. A minél több és jobb pályázat beérkezését számos tevékenység segítette. Figyelemfelkeltési szándékkal interjúk jelentek meg a megyei lapokban, amelyek a 2000. évi Kisprojekt Alapra való pályázati lehetőséget hangsúlyozták. A megyeszékhelyeken két alkalommal (a pályázat meghirdetésekor és az infocsönd előtti napokban) információs napokat tartottak a VÁTI TFI kirendeltségek munkatársai, ahol ismertették a pályázati útmutatókban foglaltakat és lehetőség nyílott kérdések feltevésére. Az infonapokat megelőzően, az előzetesen feliratkozók részére információs anyagot küldtek. Az információs csend előtt 21 nappal írásban, 11 nappal szóban a pályázók rákérdezhettek a még értelmezésre szoruló területekre. A nyertes pályázók körében, mind az Internet, mind a megyei lap hasznos információforrásnak bizonyultak (8. táblázat), ugyanakkor egyharmaduk egyéb – marketing eszközökkel nehezen megfogható- forrásból, azaz valaki más személytől értesült a pályázati lehetőségről. A kedvezményezettek 56%-a számára a pályázati kiírás minden szempontból világos, 36% részére elégé érthető volt és mindössze 9%-uk tartotta érthetetlennek. A pályázat megírásához a 2000. évi Kisprojekt Alap kedvezményezettjeinek 63%-a vett igénybe segítséget. A legnagyobb gondot a pályázatkészítés során a költségvetés összeállítása (45%) és a logikai keretmátrix kitöltése (40%) okozott, a partnerség kialakítása nem jelentkezett számottevő problémaként. A tájékoztatást nyújtó információs napokra nagy számban eljöttek a potenciális pályázók, az átlagos létszám 30-40 fő volt. A támogatási program kapcsán sok kérdést tettek fel a pályázók. Az ún. gyakran ismételt kérdések listája és az azokra adott válaszok 4 oldalt tettek ki. A nagyobb érdeklődés oka egyrészt az volt, hogy a VÁTI TFI kirendeltségei a pályázati kiírás tényleges megjelenését

megelőzően már elkezdték a 2000. évi Kisprojekt Alap kommunikációját. Így a potenciális pályázók már várták a kiírást és a tájékoztatót. A másik okot a támogatás finanszírozási rendszere jelentette. Egyfelől az előző Kisprojekt Alapokhoz képest 50.000 euróról 300.000 euróra növekedett a pályázható támogatási összeg nagysága. Másfelől 1995-99-ig az összes rendelkezésre álló támogatási pénzügyi keret közel háromszorosa állt rendelkezésre a 2000. évi Kisprojekt Alapban.26 A pályázat meghirdetése és a beadási határidő között eltelt idő a nyertes pályázók 89%-a szerint elegendő volt a pályázat kidolgozásához. Ez nem meglepő, hiszen a meghirdetés és beadás között rendelkezésre álló 60 nap helyett a kedvezményezettek 61%-a 3 hétnél kevesebb idő alatt állította össze a pályázatot. (9. táblázat) Ez akkor is nagyon rövid idő, ha azt vesszük figyelembe, hogy a nyertes pályázók 60%-a már pályázott korábban együtt a hazai és/vagy a külföldi partnerével.

27 6

A pályázatról szerzett információ-források megoszlása Az információ forrása

Megyei napilap Országos napilap

Megoszlás

26 % 6%

Internet

34 %

Rádió

2%

Televízió

0%

Egyéb

32 %

8. táblázat Forrás: Kérdőíves felmérés a nyertes pályázókkal 26

Forrás: VÁTI fókuszinterjú

A pályázatírás időtartalmának megoszlása Pályázatírás időtartama

Kevesebb, mint egy hét

Megoszlás (%)

8

1-3 hét

53

3-6 hét

31

Hat hétnél több időt

8



6.1 A végrehajtó menedzment működésének hozzájárulása a program hatásosságához

H A T Á S O S S Á G

28

6 .


6.1.2 Pályázat beadása és szerződéskötés közötti időszak A pályázatok beadásának határideje 2002. február 28. délután 4 óra volt. A pályázatok érkeztetése, majd annak értékelési eljárás szigorú szabályokat szerint történik. Különösen erős feltétel volt, hogy a pályázati kiírás beérkezési határidőt adott meg nap és óra pontossággal. Így a postán vagy gyorspostával küldött anyagoknál sem a feladás pecsétje volt a meghatározó, hanem a Soproni Képviseletre történő kézbesítés időpontja. A pályázók döntő többsége a beadási határidő napján, s annak is az utolsó óriában személyesen adta a pályázatát. A beérkezők azonnal érkeztetési sorszámot kaptak, illetve az átvételi procedúra során igazolást a pályázat átvételéről és a beérkezés időpontjáról. Az időpontot a pályázati csomagra is a rávezették a pogrammenedzsment munkatársai, majd az átvett pályázati csomag borítójáról fénymásolatot készítettek. A határidő lejártának időpontjában a Delegáció számára fax-on meg kellett küldeni a határidőre beérkezett pályázatok listáját. Ezzel az eljárással előre igyekeztek biztosítani, hogy a beadásra vonatkozó pályázati feltételek ne sérüljenek. A Pályázati felhívásban megadott időpontban bezárták a Képviselet pályázati fogadó részének bejáratát, hogy a határidő után érkezők már ne tudják kézbesíteni az anyagaikat. Képviselet épületének beosztása lehetővé tette, hogy a pályázatot fogadó résztől elkülönülten fogadják a későn érkezőket. A pályázati csomagot a munkatársak átvették, regisztrálták a kését, később írásban jelezték a pályázó számára, hogy pályázatát a Szerződő Hatóság nem fogadta be, mert annak beadás határidő után történt. Ez hat pályázatot érintett. A beadott pályázatok beérkezését követően a Programmenedzsmentnek – a Pályázati felhívásban megadott 2002. április 15-i dátum alapján – másfél hónap állt rendelkezésre ahhoz, hogy a nyertes pályázókkal ismertesse a pozitív döntést. Ebben az időszakban több és összetett feladatot kellett megvalósítania a Programmenedzsmentnek:  az Értékelő Bizottság a Programmenedzsment közreműködésével elvégezte a pályázatok bontási eljárását: Elvégezték a pályázatok alapvető formai megfelelőség

áttekintését, az Értékelő Bizottság számára történő előkészítését.  A pályázóktól hiánypótlás kérése: A több mint 90 határidőre beérkezett pályázat feldolgozása időigényes volt ennek ellenére egy hét elteltével valamennyi érintett pályázó fax-on megkapta, hogy milyen hiánypótlást kell teljesíteni.  A hiánypótlások érkeztetése és feldolgozása: A pályázóknak 48 óra beérkezi határidővel kellett teljesíteni a hiánypótlást. Ezt gyakorlatilag csak személyes kézbesítéssel volt teljesíthető. Az eljárás eredményeként gyakorlatilag a pályázat leadásától számított második hét végére alakult ki az értékelhető pályázatok köre. Az alapvető megfelelési vizsgálat és a hiánypótlás 19-cel csökkentette az értékelésre bocsátható pályázatok számát.  Témakörönként két-két értékelési szakemberek felkérése, azok értékelésre történő felkészítése és az értékelés lefolytatása: Mivel a pályázati kiírás négy prioritás mentén fogadott be pályázatokat, ezért legalább 8 értékelési szakembert kellett felkérni az értékelési feladatok ellátására. Ez a viszonylag kicsi szám ellenére sem volt könnyű feladat, mert a régión belüli a feladatra alkalmas szakemberek jelentős számban pályázóként érintettek voltak a folyamatban. Ez az összeférhetetlenség miatt nem volt lehetséges. Az egyes értékelő párokon belül az egyik szakértőnek régión kívülinek kellett lennie ez tovább nehezítette a prioritások szerinti kompetenciával rendelkező értékelők személyének kiválasztását és felkérését. Problémásnak látszott az is, hogy egy értékelő párra nagyszámú pályázat értékelése fog jutni. A pályázatok nagy száma nem tette lehetővé valamenynyi pályázat egyszer, zárt ülés keretében történő értékelését, ezért a szakértők a másolati példányok átvételével egymástól függetlenül dolgoztak. A szakértői pontszámok összesítése alapján összeállt rangsorról, vagyis a támogatandó pályázatok listájáról a – szintén független szakemberekből álló _- háromtagú Értékelő Bizottság döntött. A kiválasztás időbeli elhúzódása miatt a 2002 április eleji beadási határidejű 2000. évi Magyarország-

6 .

valamely eseményhez köthető tevékenységek ellátásakor mindössze 6-7 hónapos átfutási idővel számoltak. Ezek általában nem valósultak meg a tervezett időben a határidő módosításakor további öt hónappal tolták ki a határidőt. A vizsgált zárójelentések három további határidő módosítást jeleztek ezek jellemzően egy-egy plusz hónappal tolták ki a teljesítés határidejét. A módosítások előkészítését a Programmenedzsment tanácsokkal segítette, de csak megfelelően indokolt esetben engedték annak benyújtását a helyettes DPAO számára. Kivételt képeztek a napjainkban befejeződő kerékpárpárút projektek, amelyek megvalósíthatósága túlnyúlott a 2000. évi Kisprojekt Alap időkeretén. Ez esetben már a Delegációval kellett egyeztetni a projektek és a teljes program határidejének módosításáról, amely erőfeszítés sikerrel zárult.

29 6


Szlovénia Kisprojekt Alap értékelési eljárásával egybecsúszott jelen projekt értékelési eljárása. A két Kisprojekt Alap szakértőnek felkészítése már együtt történt. A kevesebb pályázatot tartalmazó, és így gyorsabban lebonyolítható magyar-szlovén program ezt követően elsőbbséget kapott és ott tartva az eredetileg megszabott határidőket a pályázatok beadását követő harmadik héten már a Magyar-Szlovén JCC döntött a projektek befogadásáról.  Az Értékelési Bizottság, illetve a Magyar-Osztrák JCC számára szintén a Programmenedzsment készítette elő az értékelt pályázatokat. A Bizottságok a bekövetkező csúszások miatt csak június közepén értek el döntés fázisába.  A döntést követően megtörtént a nyertes, majd a nem nyertes pályázók kiértesítése és megkezdődött a szerződéskötés időszaka, amely ténylegesen kettő, illetve a reallokáció során kedvezményezetté váló szervezeteket figyelembe véve, további egy hónap átfutási idővel valósult meg. Ebben az időszakban – 2002. szeptember végén – kétnapos felkészítést tartott a Programmenedzsment Bögötén. Egy héttel később az építési projekttel érintett kedvezményezettek számára külön egynapos felkészítést tartottak az építési tendereljárásról. A Programmenedzsment folyamatosan leterhelt volt az értékelési és szerződéskötési periódusban. Az eljárás kevésbé múlott rajtuk, ugyanakkor a felhívásban tervezett hat hét az előzetesen várható pályázatok számához viszonyítva túlságosan ambiciózus volt. A fenti folyamat eredőjeként a megvalósításra a kedvezményezetteknek 10-13 hónapja maradt. A megkötött szerződések döntő hányada attól függően, hogy az első vagy a reallokációs körben vált kedvezményezetté kihasználta a lehetséges maximálisan megmaradt 12, illetve 10 hónapos átfutási időt. Egy-egy esetben, ahol már 2002. szeptember végén megtörtént a szerződéskötés, 13 hónapos átfutási idővel számolhattak. A szerződések megkötésekor átlagosan 10,6 hónap volt az értékelt 22 zárójelentésben jelzett átfutási idő. A módosítások eredményeként ez kismértékben, 11,3 hónapra emelkedett. Néhány esetben, döntően


6 .

30


6.1.3 Projekt megvalósítási időszak A kedvezményezetteket arról kérdeztük, hogy mi volt a legnehezebb a megvalósítás folyamán, illetve részletesen is kitértünk egy-egy területre. Általánosságban a tenderezés, a pénzügyi elszámolás, az adminisztratív feladatok ellátás és a hatósági szabályoknak (közúti, műemlékvédelmi, környezetvédelmi) való megfelelés nehézségét emelték ki, ez utóbbi esetben különösen akkor, amikor a magyar-osztrák jogszabályi feltételeket egyszerre kellett figyelembe venni. Szervezési feladatok nehézsége az alábbi területken jelentkezett:  túl sok párhuzamos projekt futott egy szervezetnél,  szervezeten belüli feladatok, felelősségek meghatározásánál,  nagyobb rendezvények megszervezése kapcsán,  a különböző szereplők munkájának összehangolása során (elérés, időbeni teljesítés, pl. szakértők esetében),  a célcsoport motiválása,  a résztvevők leghatékonyabb elérése és bevonásuk megteremtése (különösen képzések, konferenciák) esetében. Az ütemtervek egy részének módosítását a már említett lerövidült megvalósítási időszak kényszeríttette ki. Részletesen szóltunk a csúszások okairól is, melyek közül az egyik a tendereztetés során felmerült nehézségek voltak:  Újratendereztetések. A 2000. évi Kisprojekt Alap projektjei kapcsán 9 esetben egyszer, 5 esetben kétszer kellett újra kiírni a tendert. Ennek okai:  a vállalkozói réteg felkészületlensége miatt nem érkeztek be megfelelő minőségű pályázatok;  a tender speciális témája miatt

nincs elég számú kivitelezésére alkalmas vállalkozás, ezért nem érkezik be kellő mennyiségű ajánlat.  Egy-egy projekt kapcsán a tenderek magas száma. Nem ritka, hogy az egyes projektek 4-6 tendert írtak ki, de volt 10 feletti tenderszám is. A kedvezményezettek megítélése szerint egy tender megírása 1-14 napot vesz igénybe, átlagban 5-10 napot említettek.  Tenderjóváhagyás hosszúsága. A legkisebb, 1.000 euró alatti szolgáltatási (SER0) és beszerzési (SUP0) tenderek esetében elvileg nem szükséges a Programmenedzsment minőségbiztosítása, de a biztonság kedvéért gyakran éltek vele. Ezek viszonylag gyorsan lebonyolíthatók voltak, illetve kisebb volt a csúszás veszélye az egész projekt futamidejét tekintve az öt napos ajánlatkérési határidő miatt. A következő tender kategóriák már lényegesen érzékenyebbek voltak a csúszásra, hiszen sikertelen eljárás esetén a 30 napos ajánlati idő megismétlése már az egész projekt megvalósítását befolyásolhatta. A kerékpárutat építő projekteket nem számítva a leghoszszabb átfutási idejű építési, illetve beszerzési tenderek jóváhagyása egyaránt 6-6 hetet vett igénybe.  Több pályázónál jelentkezett az Európai Unión belül be nem szerezhető eszközök problematikája. Ez a probléma elsősorban a digitális fényképezőgépeket és kamerákat beszerezni kívánókat érintette. A zárójelentésekben – hasonlóan az interjúkhoz – a tendereztetést és az ütemterv betartását jelölte meg fő problémaforrásként a legtöbb gesztor. A projektek egyharmadánál akadt gond a tenderezéssel; több mint egyötödénél pedig a határidők tartása jelentette a legnagyobb problémát.

A kedvezményezettek által elvárt segítségtípusok sorrendje

10. táblázat Forrás: Kérdőíves felmérés a nyertes pályázókkal.

1.

A pénzügyi szabályok közötti eligazodásban

2.

A tenderdokumentáció összeállításánál

3.

Projekttervezés során (ütemterv, pénzügyterv, kapacitásterv kialakításában)

4.

A projektbeszámolók, negyedéves jelentések elkészítésében

5.

A pályázati anyag összeállításánál

6.

Kockázatok helyes felmérése során

7.

Szervezeti rendszer kialakítás (szerepek, feladatok, felelősségek)

6 .

lenik meg súlyos problémaként, aminek az oka véleményünk szerint a programszintű menedzsment rásegítő munkája. A VÁTI TFI kirendeltségei a tendereket a kedvezményezettekkel együtt on-line kapcsolatban folyamatosan véleményezték az esetek nagy részében. A tendereztetés túl nagy program szintű kapacitást köt le. Ugyanakkor a kedvezményezettek a legtöbb segítséget a pénzügyi szabályok közötti eligazodáshoz várja a Programmenedzsmenttől. (10. táblázat) A projektekkel kapcsolatos dokumentációt bonyolultnak, hellyel-közel feleslegesnek tartják a kedvezményezettek. Az adminisztratív kapacitás növelése, többletforrás bevonása, illetve a projektdokumentáció megbízással történő kihelyezése került sor a terhek csökkentésére. A finanszírozás terén az alábbi nehézségekről számoltak be: árfolyam-ingadozás miatt a költségvetés folyamatos változása, kifizetések késése, személyi jellegű költségek elszámolása. A projekt megvalósításban lévő tapasztalatlanság és a tervezettnél nagyobb kapacitás igény okozott gondot a humánerőforrás területén. A VÁTI TFI Soproni képviselete a megvalósítás kezdetén és a tenderkészítések időszakában tartott tájékoztató, tudásátadó fórumokat a kedvezményezettek számára. 2002. szeptemberében és decemberében került sor a kétnapos projekt-előkészítő tréningekre. 2003. márciusában pedig szakértői fórum keretében folyt a további felkészítő munka. A projekt-előkészítő tréningek a támogatási szerződések előkészítésének időszakában (első kör), illetve közvetlenül a szerződéskötést követően (reallokáció során támogatott kedvezményezettek) valósultak meg. A felkészítők célja az volt, hogy ismertetése a kedvezményezettek számára a projekt bonyolítás menetét, szabályait. A felkészítés valamenynyi blokkját a Nyugat-dunántúli képviselet munkatársai tartották. A kedvezményezettek által igényelt területek közül a felkészítés elsősorban a tenderezés, pénzügyi elszámolás, projekttervezés témákban nyújtott segítséget. A projekt-előkészítő tréning hasznosságát megítélve a kedvezményezettek az 1-5-ig terjedő skálán mérve 4-est adtak a projekt-előkészítő tréningre. Kiemelték annak fontosságát, hogy a projektek indulásakor kaptak egy átfogó képet, hogy milyen lépésekre, buk-

31 6


A tervezett ütemterv be nem tartása olyan szervezeteknél is gyakori volt, amelyeknél pedig vélhetően megfelelő humán kapacitás áll rendelkezésre a projektek menedzseléséhez (megyei kamarák). Az időbeni csúszás oka egyrészt a nem megfelelő tervezés volt; az esetek kb. felében azonban az induláshoz szükséges támogatási előleg késése okozta a csúszást. A projektek 20%-ánál ugyanakkor a költségtervezés bizonyult nem megfelelőnek a megvalósítás során. Több mint 10 esetben a beszerzéseknél a valósnál alacsonyabb árakkal számoltak a gesztorok. Az előzőhöz kapcsolódó probléma a megvalósítás időszaka során elszenvedett árfolyamveszteség, amely néhány projekt esetében veszélyeztette az eredeti célok megvalósulását. Ez értelemszerűen főként azon projektek esetében igaz, amelyeknek a megvalósítása nagyobb részben az osztrák oldalon történt (pl. tanulmányút), illetve onnan származott (pl. szakértők). Emellett erősen érintette a tárgyi beszerzéseket, esetleg építési elemet is tartalmazó projekteket is, hiszen itt az árak viszonylag nehezen módosíthatók – szemben például a humán ráfordításokkal. Nem okozott ugyan komoly pénzügyi veszteségeket, de többen megemlítették, hogy a 0%-os áfakulcs alkalmazását sok esetben igen nehezen – hoszszas meggyőzés árán – lehetett elfogadtatni a vállalkozókkal. A projektek megvalósításához szükséges humán kapacitásokkal nagyjából minden hetedik esetben volt probléma. Volt, ahol a nyári szabadságolások, szakértő-cserék, vagy felülről irányított leépítés okozta a nehézségeket. Az egyik projektgazda azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a Phare CBC programhoz kapcsolódó bürokratikus ügyvitelhez a gesztorként felelős civil szervezeteknél nincs – vagy csak ritkán van – meg a szükséges munkaerő-kapacitás. Ezzel szemben, ha például költségvetési intézmény a projektgazda, ilyen jellegű probléma ritkábban adódik. A gesztor szervezetek egyikénél a nyelvi nehézségek jelentették a megvalósításnál a legnagyobb gondot. A válaszadók több mint egyötöde nyilatkozott úgy, hogy a projekt során nem volt említésre méltó problémája. A kedvezményezettekkel készült interjúk alapján és a fenti adatok tükrében a tendereztetés nehéz volt, de nem je-


32

6 .


tatókra lehet számítani a megvalósítás folyamán. Az elszámolási szabályok, pénzügyi menedzsment megismerésében adott meghatározó ismereteket és néhány projektmenedzser véleménye szerint a tendereljárással kapcsolatban is. Páran azt emelték ki, hogy a második projekt-előkészítő tréningre finomodott a képzési rendszer és pontosabb volt a tájékoztatás is. Problémaként vetették fel, hogy túl sűrű volt a program, ami nehezítette a befogadást, valamint hogy a korábban ki kellett volna írni a képzés időpontját és már a téning előtt írásban ki kellett volna adni a képzés anyagát. A szakértői fórumra az összes kedvezményezett számára egyszerre, a projektmegvalósítás időszakászának kb. egyharmada körül került sor. Célja a projektzáráshoz kapcsolódó tudnivalók ismertetése, az eltelt időszak tapasztalatai alapján a megvalósítást segítő kérdések megbeszélése, az értékelés módszertana és ebből adódó feladatok ismertetése volt. A szakértői fórum a pénzügyi elszámolás, a negyedéves jelentések, a projekttervezés területeire tért ki elsősorban. A fórum tapasztalata az volt, hogy a projektmenedzserek igénylik a folyamatos tájékoztatást, segítést a projektmegvalósítás folyamatában, különösen a finanszírozási, dokumentálási kérdésekben. A csoportmunka lehetővé tette, hogy a résztvevők gyakorlatilag összes felmerült kérdésre választ kapjanak. A kedvezményezettek között igen nagy a szemlélet- és/vagy tapasztalat, tudásbeli különbség. Ebből adódóan nem lehet egyformán kommunikálni velük, teljesen mások a szükségleteik. A kérdéses területek megbeszélésekor egy-egy csoportot uraltak a tapasztaltabb pályázók projektjét érintő konkrét kérdések, de ez nem jelentett különösebb gondot, mivel a projektmenedzserek szerint más projektek kapcsán felmerült kérdések is hasznosíthatók voltak. A délután folyamán a logikai keretmátrixok áttekintésekor azonban a tudásbeli különbségek akadályozták a hatékony munkát. Ráadásul a megvalósítás ezen szakaszában a projekttervezés témakörére való visszatérés a résztvevők ellenállását váltotta ki. A megvalósítás vége felé a projektmenedzserek megítélése pozitívabb lett a szakértői fórum hasznosságával kapcsolatban a 3-asról a 4-es felé mozdult el az 1-5-ig tartó mérési skálán. A projektmenedzserek egymás közötti tapasztalatcseréje is

segítette a megvalósítást. Utólag visszatekintve van, akit segített a logikai keretmátrix megértésében, de néhányan részletesebb ismertetésre számítottak. Az ismeret ilyen fórumokon történő átadása hatékony formája a kedvezményezettek tájékoztatásának, képzésének, hiszen viszonylag kis kapacitással a kedvezményezetti kör széles rétege elérhető. Hatásosságuk (mennyire képesek kiváltani az egyenkénti személyes konzultációkat) attól függ, hogy ezeket az akciókat milyen tartalommal, struktúrában, mikor és hogyan szervezik meg. Mint a 10. sz. táblázat felsorolásából kitűnik a tájékoztató fórumok a kedvezményezettek által leginkább igényelt területekre koncentráltak. Ebbe jól illeszkedik általános szinten a projekt végigvitelének áttekintése és a kedvezményezettek által kevésbé igényelt, de a Kisprojekt Alap megvalósítása szempontjából fontos kockázatok felmérése, valamint a megfelelő szervezeti, együttműködési rendszer kialakítása is. A projektek célját, tervezett kimeneteit, eredményeit ezek mérését a megvalósítás kezdetén érdemes tisztázni projektenként. A projekt-előkészítő tréning során, a szakértői fórumon és a Programmenedzserrel közösen is történtek próbálkozások az alapvető keretek pontosítására, de ezek az elaprózott lépések nem vezettek kellő eredményre. A szakértői fórum után arra kértük a kedvezményezetteket, hogy módosítsák, pontosítsák a logikai keretmátrixban foglaltakat. Néhány esetben komoly változtatások tükrözték, hogy a kedvezményezettek igyekeztek a képzésen tanultaknak megfelelően átdolgozni a logikai keretmátrixot. Több esetben történtek kisebb pontosítások, de a projektek 40%-ában semmi visszajelzést nem kaptunk. (Igaz a 2000. évi Kisprojekt Alap pályázataihoz még nem volt kötelező a logikai keretmátrix elkészítése.) A kedvezményezetteknek végül a programot lezáró kiadványba egy oldalban összegezniük kellett projektjüket egy megadott mintaprojekt alapján. Ebben ismertették annak célját, kimenetét, eredményét, hatását stb. Ezek a bemutatók érezhető fejlődést mutatnak a logikai keretmátrix tartalmi elemeinek fejlődésében, de a Programmenedzsment és a szakértői munka összességében nem volt e tekintetben hatásos. Nem maga a logikai keretmátrix elkészítése volt kényeges, hanem amit tükröz az annak elkészítése során alkalmazandó gondolkodásmód:

6 .

sát. Az információk tartalmával a kedvezményezettek elégedettek voltak annak ellenére, hogy az eljárásrend, elszámolások változásai és egy-egy általánosan felmerülő probléma27 az átlagosnál több erőfeszítést igényelt. Végül is minden esetben született megoldás, azonban ennek megtalálásának sebességével már kevésbé voltak elégedettek a projektmenedzserek. Az információnyújtás sebességét28 a Phare projekteket már megvalósítók, a segítségnyújtás rendszerességét, inkább a kezdő pályázók kifogásolták. A projekt megvalósításban kevésbé jártasak voltak ugyancsak kritikusabbak a kapott információk tartalmának megítélésében.

33 6

Az eredményesebb megvalósítás érdekében a kedvezményezettek által várt segítségek említésének gyakorisága Várt segítség típusa

Említés aránya (%)

Személyes konzultáció

58%

Példa eljárás

50%

Információs anyagok

47%

Képzések

44%


27

Bizonyos eszközöket, mint például digitális fényképezőgép nem gyártanak Európai Uniós tagállamban. 28

„Több hétig késik a válasz”, „egy napon belül reagálnak”, „túl hosszú az információs lánc”

A VÁTI TFI kirendeltségei által nyújtott segítséggel kapcsolatos elégedettség megítélése (%) Elégedett

Részben elégedett

Elégedetlen

Konkrét segítségnyújtás

88,8

8,4

2,8

Segítségnyújtás rendszeressége

86,1

11,1

2,8

Elérhetőség (amikor kellett)

86,1

13,9

0,0

Információnyújtás tartalma

75,0

25,0

0,0

Információnyújtás sebessége

63,9

16,7

19,4



 A támogatott tevékenységgel a saját szervezet céljain túl, bizonyítottan a támogatási célhoz is hozzá kell járulni;  Tudni kell mi lesz a tevékenységek közvetlen és közvetett eredménye a szervezet, a térség, a környezet tekintetében;  Ezt a támogató felé is nyilvánvalóvá kell tenni mennyiségi, vagy minőségi mutatókkal;  Kellően átgondolt feltételek, kockázatok a megvalósítást segítik. A pénzügyi elszámolás, a jelentések készítése és a tenderezési eljárás megismerésében nagy segítséget kaptak a fórumokon a kedvezményezettek. A pénzügyi és tenderezési eljárások ismertetésére akár egy-egy külön napot is lehetett volna szentelni. A VÁTI TFI kirendeltségei széleskörű lehetőséget biztosítottak a személyes konzultációkra. A kedvezményezettekkel készített kérdőíves felmérés nagyjából a projektgazdák fele jelezte, hogy igényelné a segítségnyújtás típusát. A leghangsúlyosabban ezek közül a személyes konzultáció jelent meg. (11. táblázat) Legkevésbé a kedvezményezettek összességét magába foglaló képzéseket preferálták a projektgazdák, de ez esetben is a válaszadók közel fele jelezte igényét erre a segítségnyújtásra. Összességében a VÁTI TFI nyugatdunántúli képviseleteinek munkáját a kedvezményezettek pozitívan értékelték. (12. táblázat) A projektmenedzserek 62%-a a Programmenedzsert, 21% a partnert, 8% egyéb szervezetet nevezett meg abban a tekintetben, hogy kitől kapta a legtöbb segítséget a projekt megvalósítása során. Mindössze 9% ítélte meg úgy, hogy senki nem segítette munkáját. A megkérdezettek kiemelték a kedvezményezettekkel való kapcsolattartás folyamatosságát, a Programmenedzserek munkájának támogató jellegét és a partnerek hozzáállá-


6 .

34


6.1.4 Projekt/program monitoring A projektekről monitoring adatok gyűjtése a Programmenedzserek feladata volt. A projektekről meghatározott struktúra szerint negyedéves úgynevezett előrehaladási jelentések készültek, amelyek tartalmazták a projektek megvalósulásának ütemtervét, a pénzügyi elszámolásokat és az adott időszakra vonatkozó elért eredményt. Összeírásra került minden projekt kimenet, eredmény és hatásindikátora is. Az Kimenet és eredményindikátor mérése minden projekt esetében kötelező volt. A 2000. évi Kisprojekt Alap megvalósítása során szerzett tapasztalat az, hogy a kedvezményezettek késve nyújtják be az előrehaladási jelentéseiket. Ez nehézkessé teszi a program közben végrehajtandó monitoringot. Ebben az esetben mind a célok megvalósulásáról, mind a támogatások lehívásának állásáról csak hiányos, töredékes információkkal bír a projektmenedzsment. Valójában jelen Kisprojekt Alap esetében csak a 2003. október-novemberi időszakban elkészített zárójelentések tartalmazzák mindazon információkat, amely alapján az egyes projektek és a program egészének az értékelése elkészíthető. A teljes monitoringot még így is csak 2004. közepén, a félévnyi haladékot kapott projektek zárójelentéseinek elkészítését követően tud készíteni/készíttetni a Programmenedzsment.

6.2 A program/projektek kimenetei, eredményei mennyire szolgálják a Kisprojekt Alap céljainak elérését Az elfogadott és megvalósított projektek reprezentálják mindegyik célkitűzést, amelyet a pályázati kiírás tartalmazott. A projektek szám szerinti megoszlása szerint a gazdaságfejlesztést segítő projektek fordultak elő legnagyobb számban (19 db) és arányban (58%), a regionális tervezést csupán 2 projekt képviselte (6%). (1. ábra) A projektek értékének prioritásonkénti eloszlása az eltérő átlagos projektméretek miatt más képet mutat. (13. táblázat) Az építési komponenst is tartalmazó regionális fejlesztési projekt a prioritás részesedését a duplájára emeli az összes lekötött szerződési értékét tekintve. A megvalósítási arányoknál a megoszlás még nem végleges, mivel két nagy értékű, a gazdaság- és turizmusfejlesztési prioritásba tartozó projekt adatait a táblázat még nem tartalmazza. Az összes építési komponenst is tartalmazó projekt építési tendere a tervezettnél magasabb áron valósult meg. Ezért a szerződött összegnél kialakult arányokhoz képest a program teljes befejezésekor a gazdaságfejlesztési prioritás súlya várhatóan tovább – 60% fölé – emelkedik. Ahogyan a tervezés során elkészül a program logikai keretmátrixa, úgy az értékelés eredményeként elkészíthető egy ún. logikai modell. A logikai modell tartalmazza a programban létrejött outputokat, az eredményeket, valamint a hatásokat, megkülönböztetve az intézményi hatásokat és a társadalmi-gazdasági hatásokat. A modell alkotóelemei közötti kapcsolatokat, és azok erősségét nyilak jelölik. A kész logikai modell alkalmasan ábrázolja azt az utat, ahogyan a program outputjai a hatásokhoz vezetnek. Az is jól meg-

A projektek prioritásonkénti megoszlása (%) Projektek száma (db)

528.114

12,9

483.640

16,8

Gazdaságfejlesztés és együttműködés

19

2,368.092

57,8

1,249.101

43,3

Emberi erőforrások fejlesztése

11

807.084

19,7

780.899

27,1

Környezet- és természetvédelem

4

394.900

9,6

368.623

12,8

36

4,088.190

100,0

2,882.262

100,0

Regionális tervezés és fejlesztés

1

Forrás: VÁTI TFI Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet alapján saját számítása.

Megvalósított projektek összege1,2 megoszlása (ezer EUR) (%)

2

13. táblázat A projekt teljes összege, illetve forrása (támogatás+saját forrás+partner hozzájárulása) 2 A három befejezetlen projekt értékei nélkül.

Szerződött projektek összege1 megoszlása (EUR) (%)

Összesen

6 .


Eredmények

Forrás: Kérdőíves felmérés a nyertes pályázókkal

Társadalmi-gazdasági környezeti hatások

Intézményi hatások

Lakossági, vállalkozói fórumok, konferenciák, alkotótáborok, műhely-találkozók, szakmai fórumok = 16 szervezet 11, 13, 16, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 27, 28, 30, 33, 34, 35, 36

Információ, tájékozottság növekedése = Fenntartható fejlődés = 14 szervezet 20 szervezet

EU támogatási programokban való részvétel képessége növekszik (pályázás+ lebonyolítás) = 21 szervezet

12, 13, 14, 16, 17, 20, 21, 22, 23, 26, 28, 14, 16, 21, 22, 25, 26, 29, 32, 33, 34, 32, 33, 35, 36, 37, 38, 39, 42, 45 35, 39, 43, 44

12, 14, 15, 16, 17, 20, 21, 22, 26, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 40, 41, 42, 43, 44, 47

Kiadvány, marketing anyag, sajtópublikáció, riportok = 13 szervezet

Közös nyelvezet, EU-s szemlélet erősödése = 16 szervezet

Felkészülés az Európa Uniós csatlakozásra = 13 szervezet

13, 15, 16, 17, 19, 21, 22, 23, 26, 28, 34, 35, 36,

13, 14, 18, 21, 22, 23, 28, 29, 30, 32, 33, 35, 37, 38, 39, 42

18, 21, 22, 23, 24, 28, 30, 32, 33, 34, 37, 38, 42

Meglévő együttműködések erősödése a két régió szervezetei között = 17 szervezet 12, 13, 14, 15, 17, 18, 21, 23, 24, 28, 29, 30, 33, 37, 38, 40, 41

Szakmai tanulmányút = 13 szervezet Projektmegvalósítási készség növekedése a kedvezményezettnél = 15 szervezet 11, 13, 15. 18, 19, 21, 30, 32, 33, 34, 12, 14, 15, 16, 17, 20, 21, 33, 35, 36, 40, 37, 38, 45, 42, 43, 44, 47,

Kulturális, öko, szelíd, vízi turizmus fellendülése = 13 szervezet

Regionális kapacitásnövekedés = 15 szervezet

14, 15, 16, 17, 20, 25, 29, 36, 41, 43, 44,

13, 15, 17, 24, 25, 26, 28, 30, 35, 38, 39, 40, 41, 42, 45

Képzés, oktatás, tanfolyam = 11 szervezet

Ismeret-, tudás, készség tapasztalat bővülés a célcsoport körében = 14 szervezet 13, 15, 16, 17, 22, 23, 32, 33, 34, 35, 37, 38, 39, 42,

Vállalkozások versenyképességének javulása = 10 szervezet

Új együttműködések kialakulása = 14 szervezet

13, 18, 22, 23, 28, 33, 34, 37, 38, 45

13, 15, 16, 17, 18, 21, 22, 28, 29, 30, 32, 33, 37, 38

Képzési jegyzetek, tananyagok, könyvek, kották, kiadványok = 8 szervezet 15, 17, 18, 19, 23, 30, 32, 38

Szolgáltatásfejlesztés, szolgáltatás minőségjavítása = 12 szervezet

Osztrák-magyar határrégió gazdasági integrációjának növekedése = 7 szervezet

15, 17, 24, 26, 28, 30, 33, 35, 38, 40, 42, 45

13, 25, 28, 29, 37, 38, 45,

Kereskedelmi portálok, távoktatási portál, honlap, üzletember találkozók = 7 szervezet 13, 27, 28, 30, 33, 38, 45

Turisztikai kínálat, szolgáltatás bővülése, minőségének javulása = 11 szervezet 12, 14, 16, 17, 20, 25, 29, 36, 41, 43, 44,

Osztrák-magyar határrégió társadalmi, kulturális (kutatás) integrációjának növekedése = 7 szervezet 15, 17, 24, 28, 30, 41, 40

Információs irodák, honlap, térkép, tájékoztatók = 6 szervezet 14, 16, 24, 27, 30, 35

Projekt előkészítés, új projekt generálás Munkahelyteremtés, jövedelemtermelő = 11 szervezet képesség növekedés, életszínvonal növekedés = 6 szervezet 24, 28, 18, 22, 25, 26, 38, 37, 21, 29, 47 16, 21, 26, 32, 35, 37

Megvalósíthatósági-, hatástanulmány, tervdokumentációk = 6 szervezet 14, 25, 26, 27, 34, 37

Egymás kultúrájának megismerése, elfogadottság növekedése = 8 szervezet 15, 16, 17, 20, 22, 36, 43, 44,

Környezettudatosság növekedése, környezetszennyezés csökkenése = 4 szervezet 13, 14, 29, 39

Tanácsadó szolgálat = 5 szervezet

Osztrák-magyar vállalkozók kapcsolatfelvételének növekedése = 7 szervezet 13, 18, 22, 28, 33, 38, 37

Közös turisztikai termékek fenntartható fejlesztése = 4 szervezet 12, 14, 25, 29

11, 16, 18, 19, 21, 23, 32, 33, 37, 38, 42,

13, 19, 38, 42, 45 Kiállítások = 4 szervezet 16, 18, 20, 36 Koncertek, Fesztiválok = 3 szervezet

Kistérségi hálók, együttműködések megerő- Határon átnyúló elérhetőség javulása = 4 södése = 6 szervezet szervezet 16, 21, 22, 32, 34, 37, 12, 43, 44, 47,

15, 17, 41

Környezetbarát technológiák, közlekedési módozatok, eszközök számának növekedése = 6 szervezet 16, 29, 39, 43, 44, 47

Utak, táblák, épület-felújítás = 3 szervezet 16, 27, 28

Regionális identitás, hálózatok erősödése (hazai) = 5 szervezet 28, 30, 32, 42, 45

Programcsomagok (turisztikai, kulturális Azonos intézmények közötti határon átnyúló stb.) = 2 szervezet hálózatok kialakulása, fejlesztése = 5 szervezet 16, 20 13, 24, 28, 30, 40 Bizalom erősödése, előítéletek csökkenése osztrák – magyar oldalon = 5 szervezet 15, 17, 18, 20, 29


14. táblázat

A támogatott projektek outputjai, eredményei és hatásai, valamint azok gyakorisága Outputok

35 6

36

6 .


jeleníthető, hogy melyik output-ok és eredmények voltak meghatározóak, és hogy melyek a program kapcsán megvalósult leglényegesebb hatások. Végül az elkészült logikai modellt össze lehet hasonlítani a logikai kerettáblával, ahol a kitűzött célkitűzések megvalósulását az elért hatások igazolhatják, bizonyítva a program sikerességét. A 2000. évi Kisprojekt Alap logikai modelljében az outputokat, valószínűsíthető eredményeket, valamint tervezett hatásokat tudunk ábrázolni.

6.2.1 Outputok A leggyakrabban – a projektek közel felénél – megvalósult output konferenciák, szakmai fórumok, kulturális találkozók, alkotótáborok szervezése. (14. táblázat) Ezek között találunk több száz főt megmozgató rendezvényeket, de olyat is, amely egy-egy szűkebb szakmai kör számára valósított meg fontos eseményt. A projektek 40%-ánál fontos elemként volt valamilyen kiadvány, marketing anyag, publikáció megjelentetése. A széles nyilvánosság felé történő látványos megjelenés, mint output, azért is kiemelendő, mert egyúttal a Phare CBC program ismertségéhez, elfogadottságához is számottevően hozzájárul. Ez az arány kicsit kevésnek tűnik annak tükrében, hogy minden projekttel szemben elvárás volt, hogy biztosítson nyilvánosságot a projektnek. Ez valószínűleg így is történt, de nem minden esetben került be a zárójelentés output mutatói közé. A projektek többségének fő outputja valamilyen tudás, készség, tapasztalat átadása. Az ilyen jellegű projektek alaptípusa a képzés, oktatás, tanfolyam, amelytől azonban leginkább csak a módszer tekintetében tér el a szakmai tanulmányút. A legtöbb képzési projekt esetében fontos – külön megjelölt – outputot képeznek az elkészített tananyagok, képzési jegyzetek, kiadványok.

6 .

A legfontosabb eredmények egyike volt a többé-kevésbé speciális ismeretek, tudás, készség illetve tapasztalatok bővülése valamely meghatározott célcsoport körében. Az ilyen jellegű eredmények értelemszerűen főként a képzési valamint tanulmányút projektekhez kapcsolhatók. A fentinél általánosabb értelemben vett információk terjedése, a határtérség specifikumaival kapcsolatos tájékozottság növekedése szintén a projektek nagy számának egyik illetve legfőbb eredménye volt. Ezt a célt leginkább a különféle kiadványok, marketing anyagok elkészítését magukban foglaló projektek segítették. A turisztikai kínálat bővüléséhez, a szolgáltatások minőségének javulásához – a termékfejlesztést kiegészítve, illetve meglévő termék hatékonyságának növelésével – szintén jelentős mértékben járultak hozzá az ilyen jellegű projektek. A projektek többségénél megállapítható, hogy a programban való részvétel elősegítette a kedvezményezetteknél a projektmegvalósítási készség fejlődését. Ezen kívül sok projekt hozzájárult a határ ausztriai oldalán tapasztalható minőségi – vagy „EU-s” – szemlélet, valamint egyfajta közös szakmai nyelvezet elterjedéséhez. Ezt a célt főként a különböző konferenciák, szakmai és kulturális találkozók segítették elő. Ezek az általános eredmények nagyban elősegíthetik a jövőbeni határon átnyúló együttműködések kialakulását és sikerességét.

6.2.3 Hatások A projektek értékelése nyomán megállapítható, hogy a program során létrejött legfontosabb hatások a következők:  Fenntartható fejlődés elősegítése.  Felkészülés az európai uniós csatlakozásra. Ez a hatás (többékevésbé) minden olyan projekt esetében bekövetkezett, amelynek keretében valamilyen, az EU csatlakozás tükrében különösen fontos tudás, információ vagy készség került átadásra (képzési projektek).  Vállalkozások versenyképességének javulása. Itt szintén fontos megemlíteni a képzési projekteket, tanulmányutakat, amelyek egy-egy szakmához tartozó vállalkozók, szakemberek számára adtak fontos új ismereteket. Emellett a külső megjelenést elősegítő PR anyagok, honlapok elkészítése is elősegítette ennek a hatásnak az érvényesülését.  Kulturális és szelíd-, ökoturizmus fellendülése. Ezt a hatást segítették egyrészt a kiadvány, marketing anyag megjelentetését, másrészt pedig az ezeken a területeken történt minőségi termékfejlesztést tartalmazó projektek. A projektek hatásainak vizsgálatakor érdemes külön is megvizsgálni a társadalmi-gazdasági környezetre gyakorolt hatásokat, a közvetlen célcsoportra vonatkozó, valamint a szervezeti hatásokat. Képzési projektek, tanulmányutak, szakmai fórumok esetében a célcsoportot jobbára a résztvevők jelentik, hozzájuk jutnak el az új ismeretek, így ezeknél a hatás erőssége nagyban függ a résztvevők számától. Ugyanakkor a résztvevő szervezetek versenyképessége javul a megszerzett tudás, valamint a kapcsolatok bővülése révén, így a régió versenyképessége is nő. A fenntartható fejlődés, mint horizontális célkitűzés érvényesülése a program során leginkább a kulturális és szelíd turizmus fejlesztését elősegítő projektek viszonylag nagy számának köszönhető, hiszen ennek az ágazatnak lényegi tartalma éppen a régió endogén erőforrásainak kíméletes, fenntartható hasznosítása. A kiadványok, marketing anyagok, valamint a honlapok többnyire széles kö-

37 6


6.2.2 Eredmények


6 .

38


zönség számára készülnek, a célcsoport itt kevésbé behatárolt. Ugyanakkor ezeknek az információs csatornáknak az intenzitása összességében nem olyan erős, hogy a program szintjén jelentős – és mérhető – társadalmi hatásuk lett volna. A fenti hatásoktól eltérően a szervezeti hatások nem rendelhetők hozzá a projektek valamely típusához; a kedvezményezetteknél tapasztalható szervezeti fejlődés nincs szoros összefüggésben a megvalósított projekt céljaival. A legfontosabb intézményi hatást úgy lehetne összefoglalni, hogy a javul a szervezetek képessége az EU által támogatott programokban való részvételre – mind a pályázás, mind a megvalósítás tekin-

tetében. A projektek többségénél egyértelműen történt fejlődés ezen a téren. A szervezeti hatások másik fontos területe a partneri kapcsolatok erősödése; ez jelenti egyrészt a meglévő együttműködések erősödését, másrészt új partnerségek kiépülését. Gyakorlatilag a projektek 90%-ánál voltak tapasztalhatók ezek a hatások. A program szintű célok után vizsgáljuk meg az egyes projektekhez rendelhető célkitűzések megvalósulását. A 15. táblázat bemutatja a projekt szinten megfogalmazható legfontosabb célokat, és azok megvalósulását egy háromszintű skálán. Az első három oszlopban a partnerkapcsolatok különböző típusai jelen-

A projekt szintű célkitűzések pontozásos értékelése

15. táblázat Megjegyzés: A projekt eredményei az alábbi célokhoz * – kis , ** – közepes, *** – nagy mértékben járultak hozzá. Szerkesztette: Monori Mónika, Jambrik Kristóf

HU 001503-11 HU 001503-12 HU 001503-13 HU 001503-14 HU 001503-15 HU 001503-16 HU 001503-17 HU 001503-18 HU 001503-19 HU 001503-20 HU 001503-21 HU 001503-22 HU 001503-23 HU 001503-24 HU 001503-25 HU 001503-26 HU 001503-27 HU 001503-28 HU 001503-29 HU 001503-30 HU 001503-32 HU 001503-33 HU 001503-34 HU 001503-35 HU 001503-36 HU 001503-37 HU 001503-38 HU 001503-39 HU 001503-40 HU 001503-41 HU 001503-42 HU 001503-43 HU 001503-44 HU 001503-45 HU 001503-46 HU 001503-47

Háló

Kapcsolat

Akciók

Fenntart

Kompetencia

Termék

Új projekt

x

x

xxx

xxx

xx

x

xxx

xxx xx x x x x x x x x x xxx x x xx xxx x xxx x x x x x x

xxx xx xxx xx xxx xx x x xx xx x x x x x x xx xx x xxx xx x x xx

xx x xxx xxx xxx xxx xx xx xx xxx xx x x x x xx x x x xx xx x xx x

xx xx xx xxx xx x x x xx xx xx xxx xx xx xxx xxx xxx xxx xx xx xx xx xxx xxx

x xxx xxx xxx xx x x xx xxx x x x xx xx x x xx x xxx xxx xx x xx xx

xx xx xxx xx xx xx x x x xx x xx xx xx xx xxx xxx xxx x xx x x xx xx

x xxx xx x x x x x xx xx xx xxx xx xxx xxx xxx xxx x x xx xx x xx xx

x xxx x xx

x x x x

x x xxx x

xx xxx xx xxx

xx xxx xx xx

x x xx x

xx xx xx xx

xxx

xx

x

xxx

xx

xx

x

6 .

ra valamely sajátosságával foglalkoztak. Gyengébben értékeltük viszont azokat a projekteket, amelyek keretében valójában nem határon átnyúló, csak határ menti (vagy határhoz közeli) akcióról lehet beszélni. A projektek egy része valamilyen módon magában hordozza egy újabb projekt keretében történő folytathatóságot. Főként olyan projektekről van szó, amelyek outputja egy nagyobb tervezethez kapcsolódó megvalósíthatósági- vagy hatástanulmány, tervdokumentáció. E tanulmány készítésekor három projektgazda már újabb nyertes Phare CBC pályázatról tudott beszámolni.

39 6


nek meg. Mint látható, a hálózatok kialakulását viszonylag kevés projekt segítette elő; amelyek igen, azoknak rendszerint kifejezetten ez – vagyis valamilyen szakmai hálózat kiépítése – volt a fő célkitűzése. A kétoldalú kapcsolatok fejlődése illetve megerősödése viszont sok esetben nem kifejezetten tervezett – bár ettől függetlenül pozitív – hozadéka volt a projektek megvalósításának. Az „akciók” oszlopban azok a projektek kaptak több csillagot, amelyek sok főt megmozgató rendezvényeken keresztül egyrészt összehozták valamilyen közös téma keretében a határ két oldalán élő embereket, másrészt széles körben népszerűsítették a Kisprojekt Alapot, valamint ezen keresztül a Phare CBC programot illetve az Európai Uniót. A fenntarthatóság a projektek nagy részénél többé-kevésbé biztosított. Látható, hogy a hálózat jellegű projektek esetében a fenntarthatóság különösen egyértelmű. Ezzel szemben az egyszeri események megrendezését, lebonyolítását célzóknál több esetben semmilyen elem nem erősíti a fenntarthatóságot. Több projekt esetében maga a projekt tárgya az, ami a fenntarthatóságot markánsan magában hordozza. Ilyenek az alternatív közlekedési módokkal, a megújuló energiaforrásokkal, a szelíd turizmussal, természetvédelemmel kapcsolatos témák. A szervezeti kompetencia fejlődését egyértelműen mutatja, ha a valamely intézményben a megvalósult projekt hatására olyan új szervezeti egység, munkacsoport jött létre, amelynek a jövőben kifejezett feladata lesz az (uniós) pályázati lehetőségek kihasználása. Ezenkívül az is a kompetencia bővülésére enged következtetni, ha a gesztor szervezet a projekt megvalósítása során viszonylag sok és súlyos nehézséggel került szembe, amelyeket azonban végül sikeresen oldott meg. Azok a projektgazdák, akik saját munkájuk során látták kárát például az esetleges tervezési hiányosságoknak, a jövőben bizonyára nagyobb hangsúlyt fektetnek a hibák megelőzésére. A termék oszlopban azok a projektek kaptak jobb értékelést, amelyek révén valóban közös osztrák-magyar termék jött létre. Ebből a szempontból viszonylag kevés projekt kapott kifejezetten jó értékelést. Előnyben voltak azok a projektek, amelyek a régió közös múltjának valamely elemével, vagy kiemelkedő személyiségével, a közös kultú-


40

7 .

F E N N T A R T H A T Ó S Á G

A kedvezményezettek 42%-a akkor is megvalósította volna valamilyen formában a projektjét, ha nem nyert volna támogatást. A projektekben létrejövő tevékenységekre meglátásuk szerint szükség volt, ezért mindenképpen részben vagy egészben megvalósították volna. A kedvezményezettek megítélése szerint a Phare CBC támogatás hiányában sokkal lassabban, vagy egy későbbi időpontban, esetleg más forrást keresve, vagy csak egy részét tudták volna megvalósítani a 2000. évi Kisprojekt Alapból támogatott projektnek. A kedvezményezettek 58%-a elsősorban anyagi források hiányában nem vágott volna bele a projekt megvalósításába, illetve csak olyan kis részét tudták volna megvalósítani amely elmarad a Phare CBC támogatásból megvalósult projektek céljaihoz, eredményeihez képest. A kedvezményezettek 48%-a szerint más – minisztériumi, régiós- forrásra is tudtak volna pályázni a 2000. évi Kisprojekt Alapban támogatott projektekkel, de az több szempontból is más eredményt hozott volna:  A hazai forrásból megvalósított projekteknek valószínűsíthetően sokkal kisebb határon átnyúló hatása lett volna.  Kisebb szervezetek úgy látják, hogy hazai forrásra nem tudtak volna sikerrel pályázni, mert országos szinten sokkal erősebb (anyagi és emberi) erőforrással rendelkező szervezeteknek jutott volna a támogatás.  A hazai források nem lettek volna elégségesek ahhoz, hogy a projektet így egészében meg lehetett volna valósítani.  Más forrás esetén esetleg nagyobb sajáterő hozzájárulással kellett volna számolni, amelyet már nem tudott volna biztosítani a szervezet. A projekthez, vagy annak kiteljesedéséhez a Kisprojekt Alap támogatásán kívül mintegy 10 projekt esetében kapcsolódnak más források. Ezek egy része más támogatási forrásból nyert pályázat, amely kiegészíti, teljessé teszi a projekt eredményeit. Abban az esetben, ha a gesztor szervezet partnere minisztérium, a projektmegvalósítás során felmerülő kiegészítő költségek (pl. plusz adminisztrációs kapacitás) finanszírozására többnyire keresnek megoldásokat. Az osztrák partnerek néhány esetben kerestek lehetőséget

plusz források bevonására, vagy bizonyos tevékenységekért nem kértek ellenszolgáltatást. Fontos kérdés a projektek fenntarthatósága szempontjából az, hogy a projekt indukál-e további pályázatot, alapja lesz –e további fejlesztésnek. Mindössze a projektek 20%-ánál nem vetődött fel, vagy nagyon bizonytalanok abban, hogy a megvalósítás után folytatódik az eredmények továbbvitele, valamilyen más projekt keretében. Több projekt alapvető keretet hozott létre további fejlesztésekhez, ugyanakkor a kedvezményezett véleménye szerint működési körén túl mutat annak további fejlesztése, kiteljesítése (pl. önkormányzat esetében szolgáltatás biztosítása, megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazott projektötletek továbbvitele). A kedvezményezettek egynegyede hazai forrásból 55%a pedig további Phare CBC forrás bevonásával szeretné teljesebbé tenni a projektje eredményeit. Többen már az értékelés időszakában benyújtottak, vagy tervezik nagyprojekttel való pályázást Phare CBC Program keretében. Vannak, akik az osztrák partnerrel tükörprojekt megvalósítását tervezik, de néhányan a projektet más határ menti térség bevonásával folytatnák (szlovén, horvát, szlovák). Legtöbben a projektek keretében létrejött szolgáltatásokat, termékeket szeretnék továbbfejleszteni, kiegészíteni, vagy megismételni. A kedvezményezettek fele konkrétan megnevezte milyen témában kíván, illetve már elkezdett további fejlesztéseket megvalósítani. Az új projektek esetében a kedvezményezettek több mint fele a mostani partnereivel pályázna és körülbelül egyharmada a jelenlegi partnereken túl, bővítené az együttműködési kört. A kedvezményezetek körében tehát erős a szándék (80%) a projektek folytatására azonban arra, hogy a 2000-es Kisprojekt Alapból támogatott projektek hány százalékában fog végül is további fejlesztéseket generálni és milyen formában csak 1-2 év múlva tudunk választ adni. A kedvezményezettek az alábbi tényezőkben látják projektjeik hosszú távú fenntarthatóságát:  A projekt eredménye beépült a szervezet szolgáltatásába, kínálatába  Fenntartható trendek elterjedése: természeti értékek megőrzése, megújuló energiaforrás hasznosítása, szelíd turizmus növekedése a térségben

7 .

F E N N T A R T H A T Ó S Á G  földrajzi kiterjesztés szándéka és lehetősége  innovatív jelleg  a projekt tartalma: újabb, nagyobb projekt előkészítése


 Határon átnyúló kapcsolatok megerősödése  Partnerszervezetek közös érdekeltsége, további közös projektek tervezése  További pályázatok, fejlesztések szükségesek  Szervezeti rendszer, hálózat kialakulása az eredmény továbbvitelére  Igény, szükséglet az eredmény iránt a célcsoport részéről A kedvezményezettek 40%-a szerint teljesen, 10%-a szerint részben rendelkezésre állnak ezek a tényezők a hoszszú távú fenntarthatóság biztosítására. Rövidebb távon az eredmények a kedvezményezettek szerint fenntarthatóak, mivel tartós igény mutatkozik rájuk. A fenntartáshoz szükséges források rendelkezésre állnak, vagy várhatóan rendelkezésre fognak állni az interjú válaszok alapján. Többen további pályázatok útján látják a finanszírozás biztosítását, néhány projekt a szolgáltatások bevételeiből fedezi az eredmények fenntartását. A projektek fenntarthatóságának objektív vizsgálatát a gesztorok által elkészített zárójelentések elemzésével végeztük el. Ennek eredménye szerint az egyes projektek fenntarthatóságát az alábbi tényezők biztosíthatják. A projektek egyharmadánál elsősorban a megvalósító szervezet szakmai színvonala, ismertsége, tevékenységi területe, valamint szervezeti illetve pénzügyi háttere jelenti a legfőbb biztosítékot a fenntarthatóságra. Fontos szempont, hogy a szervezeten belül szilárd szándék mutatkozzon a projekt folytatására, fenntartására. Ez utóbbit egyértelműen igazolja, ha például külön szervezeti egységet hoztak létre erre a célra a projekt lezárása után. A projektek egyötödénél inkább a kialakult kapcsolatok – kétoldalú partnerségek, valamint hálózatok – intenzitása és kiterjedtsége a fenntarthatóság legfontosabb tényezője. Minden hetedik projekt esetében újabb nyertes pályázat révén, illetve saját forrásból történik a projekt folytatása, kiterjesztése. További tényezők, amelyek több projekt esetében járulnak hozzá a fenntarthatósághoz:  a projekt keretében olyan kézzelfogható termék jött létre, amely önmagában biztosítja a kitűzött célok továbbvitelét (térkép, tábla stb.)  komplexitás, egymásra épülő, egymást erősítő elemek

41 6

42

8 .

J A V A S L A T O K

A 2000. évi Magyarország-Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap értékelése számos futó, illetve kiírás alatt vagy előtt álló Phare CBC Kisprojekt Alap és Támogatási Konstrukció számára nyújthat hasznosítható tapasztalatokat, javaslatokat mind a magyar-osztrák, mind a többi Phare CBC Programmal érintett hazai határszakasz kedvezményezettjei és Programmenedzsmentje számára. Az elvégzett értékelés alapján, véleményünk szerint a program hatékonyabb működését az alábbi javaslatok segíthetik:  A Strukturális Alapok pályázati rendszerének 2004. év eleji indulásával csökkenhet az érdeklődés Phare CBC program iránt. A korábbiaknál gyakoribb média megjelenéssel, fórumok szervezésével, partnerkeresési hálótat vagy információs adatbázis kialakításával kell segíteni, hogy a hátralévő programokra megfelelő számú és minőségű pályázat érkezzék be.  A pályázati időszakban megvalósított információs napok rendszere jó, de az egyes komponensek bemutatásába több esettanulmányt is be lehetne vonni. Rengeteg tapasztalat halmozódott fel az eddig lebonyolított Kisprojekt Alap programokból, amelyekre támaszkodva jó és rossz példa egyaránt bemutatható, a projekt konkrét említése nélkül.  A logikai keretmátrix működését már nem csupán elméletileg kreált példán, hanem már az ebben a térségben megvalósított jó példákon keresztül kell rávezetni a pályázókat. Ezt szerencsésebb az információs napokba beépítve, illetve a www. pharereg.hu honlapra feltéve közzétenni, mivel annak csatolása a pályázati anyaghoz már kötelező. A jól kidolgozott logikai keretmátrix könynyebbé teszi mind a projektek, mind a teljes program monitoringját.  A Programmenedzserek jutó projektek száma, a több párhuzamosan futó feladat miatt, túlságosan magas. Szükséges új munkatársak felvétele a Phare CBC program záró szakaszában. A létszámbővítésnek elsősorban a szombathelyi és a zalaegerszegi képviseletre kell irányulnia. Ez közelebb vinné, elérhetőbbé tenné a Programmenedzsereket, hiszen évek óta a projektek többsége Vas és Zala megyéből érkezik. Csak a zalaegerszegi képviseleten nincsen pénzügyi Programmenedzser,

ezért ott mindenképpen szükséges pénzügyi szakember alkalmazása.  A projektek időbeni megvalósítását sok esetben hátráltatta a tendereljárások elhúzódása. A változó szabályozással működő, de az évek során bejáratott PRAG szabályozást 2004. május 1-től felváltotta az új hazai közbeszerzési törvény alkalmazása. Az új szabályozás nem kötelezi az Irányító Hatóságot a tenderek előzetes minőségbiztosítására. Ennek ellenére a hátralévő programok teljesítésének hatékonyságát és hatásosságát jobban segítené, ha Programmenedzsereken keresztül az előzetes minőségbiztosítás lehetőségét megadná az Irányító Hatóság. Ennek érdekében a Programmenedzsereket erős képzésben szükséges részesíteni a közbeszerzési törvényről és az alkalmazandó eljárásrendről még az új időszak elején.  A programvégrehajtás során eddig egy közbenső fórumot tartott a Programmenedzsment a projektgazdák számára. A fórum elsősorban a projektek zárásával kapcsolatos tudnivalók ismertetésével foglalkozott. Érdemes lenne egy korábbi időpontban, mondjuk a program futamidejének harmadánál is tartani egy fórumot, ami néhány plenáris prezentációból, valamint kiscsoportos megbeszélésekből állna. Ennek témája az előrehaladási jelentések követelményeit, valamint a tendereljárásokat tárgyalnák. Mivel párhuzamosan több program is fut, a futamidőt tekintve egymáshoz közel álló programok kedvezményezetteit ugyanazon fórumra lehetne meghívni.

F E L H A S Z N Á LT

F O R R Á S O K ,

D O K U M E N T U M O K

A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési koncepciója (1998) A Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja 2000-2006 (2001). Austria-Hungary Interreg IIIA – Phare CBC Jiont Programming Document 2000-2006 (November 2000) Háttéranyag a magyarországi Phare CBC programokról. VÁTI TFI, 2002. szeptember Kisprojekt Alap HU.00.15.03 Pályázati Útmutató 2000. VÁTI TFI Márta H. Gordos: Monitoring Report No. M/HU/CBC/03063 – Hungary-Austria CBC 2000 HU0015. NARD, June 2003 Márta H. Gordos: Monitoring Report No. M/HU/CBC/03066 – Hungary-Austria CBC 2001 HU0108. NARD, June 2003 Márta H. Gordos: Monitoring Report No. M/HU/CBC/03071 – 2002 Cross-Border Co-operation Programme Hungary-Austria (2002/000-317). NARD, June 2003 Small Projects Fund HU.00.15.03 Standard Summary Project Fiche. VÁTI TFI


FELHASZNÁLT FORRÁSOK, DOKUMENTUMOK

43 6

PHARE CBC 2000

PHARE CBC MAGYARORSZÁG AUSZTRIA PHARE CBC PROGRAM Kisprojekt Alap H U Vezetői összefoglaló. Bevezető. Az értékelő tanulmány háttere

Recommend Documents