Elõszó. LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv. Michel Barnier Az Európa Tanács tagja. Günther Verheugen Az Európa Tanács tagja

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv

Elõszó Günther Verheugen Az Európa Tanács tagja

Michel Barnier Az Európa Tanács tagja

A „Gyakorlati útmutató határ menti együttmûködéshez” akkor jelenik meg, amikor a Közösségbe való felvétel elõkészítése, elsõsorban a PHARE, ugyanazon prioritások és módszerek alapján zajlik, amelyek az Európai Unió Strukturális Alapok által finanszírozott programokra jellemzõek. „Az 1997-ben bevezetett reformok végrehajtása a Strukturális Alapok irányelvei alapján” a célja a Tanács új, október 27-én jóváhagyott Közleményének: „PHARE 2000 Szemle – Erõsítõ elõkészületek a tagsághoz” Tekintettel az Unió közelgõ bõvülésére, ennek a szemléletváltozásnak kétoldalú magyarázata van: Az elsõ, hogy a jelölt országoknak lehetõségük legyen hasznosítani az integrált területfejlesztési programok elsõ generációját, ezáltal segíteni õket abban, hogy hozzájárulhassanak a nagy Európa gazdasági és társadalmi egységéhez. A második, hogy segítsük a jelölteket abban, hogy bevezethessék azt a közigazgatási és költségvetési rendszert, amely szükséges a Strukturális Alapok belépés utáni sikeres megvalósításához. Hogy ezek a célok elérhetõek legyenek, egy több évre szóló, stratégiai fontosságú tervezet kerül bevezetésre a 2002-tõl 2006-ig terjedõ periódusra azokban az országokban, ahol a belépésre vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervezet és a Nemzeti Csatlakozási Program minõsége ezt megengedi. Ezen túlmenõen a nemzeti PHARE-programok alaptõkéje olyan jellegû tevékenységekre lesz fordítva, amelyek a Tizenöt 1. célkitûzésének vállalásai között szerepelnek a teljesen egységes területfejlesztési programokhoz kapcsolódóan, az egyéni projektek támogatásától a globális, strategikus megközelítés felé való határozott elmozdulást elõirányozva. Amennyiben bizonyos elõfeltételek kielégülnek, 2002-tõl az igazgatás decentralizálódik, és technikai segítség is biztosítva lesz az érintett országok igazgatási kapacitásának növelésére. Végül, de nem utolsósorban, a határ menti együttmûködés területén a Tanács számos módosítást eszközölt a PHARE CBC program eljárásaiban a tagjelölt országokra vonatkozóan, hogy ezek a módszerek a Tizenöt INTERREG programjával minél szorosabb egységet alkossanak. Ez növeli az Unió által támogatott tevékenység hatékonyságát, tekintettel a határ menti régiók sajátságos problémáira. Elõször, 2002-tõl a határ menti partnereknek lehetõségük nyílik arra, hogy 2006-ig hosszabb távú tervezeteket készítsenek, melyek alapja az erre az idõtartamra, kapott normatív támogatás lesz. Ez biztosítani fogja a határ menti közös tervezés PHARE CBC/INTERREG szerinti feltételeit.

1


Másodszor, mint az INTERREG és a Strukturális Alapok esetében, a PHARE CBC által támogatott határ menti programok jobban integrálhatók a tagjelölt országok átfogó területfejlesztési politikájába, ami jellemzõen a Nemzeti Fejlesztési Tervezetben jelenik meg. Harmadszor, a PHARE CBC úgynevezett „támogatási programjai”, amelyek kialakítása lehetõvé teszi, hogy az INTERREG „intézkedéseihez” közvetlenül hasonlíthatók legyenek, kiterjedtebb alkalmazása révén a projektek terjedelmében korábban fennálló különbségek leküzdhetõk lesznek, feltéve, hogy a jelölt ország megfelel a pénzügyi igazgatás és az irányítási kapacitás terén szabott feltételeknek. A programok értelmezésének és kivitelezésének igen fontos feladatát a régiókban helyi végrehajtók fogják megkapni. Végül, az INTERREG nemzetközi együttmûködési programjainak segítségével a tagjelölt országoknak szélesebb körû társulásra lesz lehetõségük, elsõsorban a balti-tengeri régióban. Annak érdekében, hogy az új lehetõségek teljes egészében kiaknázhatóak legyenek, elengedhetetlen a tagjelölt országok, köztük a határterületek befogadóképességét növelni. A végrehajtó képviseletek, a helyi és területi hatósági szervek és a polgári civil társadalom egyéb szereplõinek befogadására való képesség növelése a határterületeken kulcsfontosságú elõfeltétele a sikeres együttmûködésnek. Ebben a tekintetben természetesen sok múlik a tagjelölt országok erõfeszítésein, hogy fokozzák a vezetés hatékonyságát, és biztosítsák, hogy a decentralizált vezetés globálisan és a határ menti régiókra nézve is megvalósuljon. Éppen ezért üdvözöljük ezt a Gyakorlati útmutatót mint a határ menti együttmûködés gyakorlóinak hasznos segítségét, és kívánunk minden alkalmazójának sok sikert megújult törekvésükben, hogy elõsegítsék a határmenti együttmûködést a határterületek között a jelenlegi és a leendõ uniós tagállamokban.

Günter Verheugen

2

Michel Barnier


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Számos európai határ menti régió kezdeményezései és gyakorlati tapasztalatai tették lehetõvé a LACE Kézikönyv elkészítését. Sokan példák bemutatásával közvetlenül járultak ehhez hozzá. A kézikönyv szövegeit Jens Gabbe, Dr. Viktor von Malchus (AGEG) és Haris Martinos (LRDP) írták. A példákat Roland Blomeyer (LRDP) állította össze. Habár nagy erõfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ellenõrizzék az ebben a kézikönyvben szereplõ információkat, jelen dokumentum természetébõl adódóan csaknem lehetetlen az összes információ pontos voltát garantálni. Ezért arra kérjük az olvasót, hogy küldje el me gjegyzéseit és hibaigazításait az AGEG-irodához, amely gondoskodni fog arról, hogy ezeket a kézikönyv jövõbeli kiadásai során figyelembe vegyék.

3


BEVEZETÉS Az AGEG és az Európai Bizottság 1990 óta tevékenyen együttdolgozott a LACE-projektben („Linkage, Assistance and Cooperation for the European Border Regions”), információszolgáltatással és tanácsadással segítve az európai határ menti régiókat. A LACE-projekt tevékenységeinek lényegét a jó gyakorlati példák összeállítása és terjesztése valamint az összes határ menti régió közötti hálózat kialakításának támogatása adják. Felbecsülhetetlen mértékben járultak hozzá a határon átnyúló együttmûködés elõsegítéséhez. Ezenkívül megkönnyítették az INTERREG I +II és a Phare CBC megvalósítását valamint a jövõbeli INTERREG IIIA és Phare CBC-programokra való fe lkészülést. Kívánatos lenne, ha a Gyakorlati Kézikönyv egész Európában a határ menti régiókban élõ sok-sok embernek – a határon átnyúló együttmûködés területén dolgozó tapasztalt gyakorlati szakembereknek és az új munkatársaknak egyaránt – fontos információkat és tanácsokat tudna nyújtani. A kézikönyvet a LACE-web-oldallal és további olyan hálózati tevékenységekkel együttesen kellene használni, mint például a tanulmányutak és cserék. Az olvasó így tudja ezt a lehetõ legnagyobb mértékben kiaknázni. A tapasztalt gyakorlati szakemberek dolgozhatnak a kézikönyv kiválasztott fejezeteibõl. A határon átnyúló együttmûködés területén dolgozó új munkatársak a le gjobban úgy profitálhatnak ebbõl, hogy gondosan és szisztematikusan áttanulmányoznak minden részt. Az A rész részletes hátteret nyújt, amely különösen azoknak lesz hasznos, akik az új határon átnyúló tevékenységeket kívánják szemügyre venni. A B rész a határon átnyúló együttmûködés struktúráit tárgyalja, a C rész a határon átnyúló tevékenys égek olyan fontos területeivel foglalkozik mint pl. a közlekedés, turizmus és gazdasági fejlesztés. Mindkét rész számos, a kézikönyv minden használója számára érdekes példát tartalmaz. A LACE-projektnek az 1996. és 1999. évi Közép- és Kelet-Európa államaira történt kiterjesztése, amely a Európai Bizottság támogatása révén, a Phare CBC program keretében vált lehetõvé, további alkalmat adott a kézikönyv átdolgozására. A Phare-államokból származó további jó gyakorlati példák kerültek be a könyvbe, más példákat pedig aktualizáltak. A határon átnyúló együttmûködés egész Európában továbbra is gyorsan fejlõdik. Ilyen dinamikus háttér mellett a Gyakorlati Kézikönyvet nem lehet statikus eszköznek tekinteni. Ezért az AGEG – a LACE hálózati tevékenységeinek alkotórészeként – a kézikönyv rendszeres átdolgozását tervezi. A határ menti régióknak e folyamatban való aktív részvétele nyújtja az egyetlen garanciát a kézikönyv tartós jelentõségére és minõségére nézve.

4


A RÉSZ:

A1: A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MOTÍVUMAI A2: EDDIGI TAPASZTALATOK A3: JOGI ESZKÖZÖK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MEGKÖNNYÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A4: KÜLÖNBÖZÕ SZINTÛ EU KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS PROGRAMOK A5: TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK

B RÉSZ: AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS STRUKTÚRÁI

B1: AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS FEJLÕDÉSI FOKOZATAI ÉS MEGFELELÕ STRUKTÚRÁK B2: EGYÜTTMÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁK STRATÉGIAI (PROGRAM-) SZINTEN

C RÉSZ: JÓ GYAKORLATI PÉLDÁK

C1: TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉS C2: GAZDASÁGI FEJLESZTÉS C3: KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS INFRASTRUKTÚRA C4: IDEGENFORGALOM C5: KÖRNYEZETVÉDELEM C6: OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS MUNKAERÕPIAC-FEJLESZTÉSI VÁZLAT C7: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK C8: KULTÚRA ÉS MÉDIA C9: MEZÕGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS

Tartalomjegyzék

5

A1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MOTÍVUMAI


A1 FEJEZET: A határon átnyúló együttmûködés motívumai

ÁTTEKINTÉS: Ez a fejezet azoknak a problémáknak a történelmi hátterével foglalkozik, amelyekkel az emberek és az intézmények a határ menti régiókban szembesültek. Azokat a határon átnyúló együttmûködés keretében zajló tevékenységeket mutatja be, amelyek a legutóbbi 50 évben történtek, annak érdekében, hogy a történelmi határokat a határon átnyúló együttmûködés révén megszüntessék. Ezenkívül rövid áttekintés is található a régióknak, mint a határon átnyúló európai fejlõdés motorjainak szerepérõl.

FÕBB SZEMPONTOK: •

A nemzeti határok „sorompó jelensége” az elmúlt három évszázad történelmi fejlõdései következtében keletkezett és ez a katonai, közigazgatási, szociális és gazdasági politikán keresztül megerõsödött. Emiatt jelentõs hátrányok alakultak ki a határ menti területeken élõ emberekre valamint a regionális/helyi intézményekre és szociális partnerekre nézve.

•

1950 óta a határ menti régiók elsõ csoportjai – elsõsorban Németország/Svédország /Finnország, Hollandia/Németország és Németország/Franciaország/Svájc határai mentén – határon átnyúló együttmûködést kezdeményeztek és alakítottak ki azzal a céllal, hogy ezeket a történelmi sorompókat legyõzzék és a periférikus helyzetbõl fakadó különbségeket, egyenlõtlenségeket valamint azokat a problémákat, amelyek a nemzeti határok „sorompó hatása” miatt keletkeztek, megszüntessék. Már akkoriban elkezdtek foglalkozni számos olyan félresiklott beruházással és mindennapi abszurdummal, amely a ne mzeti hatóságok összehangolatlan tevékenységébõl származott, és nekiláttak megoldásokat kidolgozni.

•

A határon átnyúló együttmûködési struktúrák legrégibb formái a kiválasztott témák, kijelölt feladatok és a határ mindkét oldalán élõket egyaránt érintõ problémák terén megvalósuló határon átnyúló regionális és helyi szintû összefogások voltak. Ezek a 60-as és 70es években a határ menti csúcsszervezetek kialakulásához vezettek, amelyek átfogó módon a legkülönfélébb témákkal foglalkoztak.

•

Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek folyamán kialakult új viszonyok, az európai belsõ piac megvalósulása, a közép- és kelet-európai államokban végbemenõ politikai változások és ezen államoknak az EU felé történõ egyre erõteljesebb közeledése és az EUval történõ társulása bõvítették és elmélyítették a határon átnyúló együttmûködést. Az EU regionális politikája elõször is az Interreg programon és késõbb a PHARE CBC-n keresztül (kezdetben TACIS CBC és MEDA révén) jelentõsen me ggyorsította a határon túli fejlõdést és határon átnyúló programokat támogatott annak érdekében, hogy megszüntessék az európai integrációt akadályozó problémákat. Regionális szinten ugyancsak kialakultak a határon átnyúló struktúrák, mint hosszú távon mûködõ szervezetek, gyakorlatilag az EU-n belüli összes határ mentén, minden társult államban, de ezen túlmenõen is.

8

A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai


Történelmi háttér Európára nemcsak egy nagyon sokrétû, de gyakran mégis közös kultúra és történelem jellemzõ, hanem a határok nagy száma is. A középkorban létrejött „történelmi vidékek összefoltozott szõnyege” a XIX. és XX. században európai államok jellegzetes szerkezetévé fejlõdött. Ezeknek az államoknak a nagy része ma is fennáll és mindegyikük fejlõdése egyedi. Csak kevés állam rendelkezik olyan régóta meglévõ határokkal, mint például a portugál-spanyol határ, amely Európa legrégibb országhatára. A legutóbbi három évszázadban – a balti államokban és a Balkánon még csak néhány évvel ezelõtt – újonnan keletkezett európai határok gyakran, tulajdonképpen összetartozó régiókon és etnikai csoportokon haladnak keresztül. Ily módon nem természetes határok alakultak ki, aminek velejárója az emiatt indokoltnak tûnõ katonai beavatkozásoktól való félelem, amely viszont kedvezett a rendkívül gyéren lakott határ menti területek fejlõdésének. A gazdasági tevékenységek, a kereskedelem és a lakosság a határoktól egyre inkább az adott állam központi részébe vá ndoroltak. A közlekedési útvonalak – mindenekelõtt szintén katonai okokból – gyakran csak párhuzamosan a határ felé vezettek. A szénnel vagy vasérccel rendelkezõ határ menti területek je lentõs ipari területté fejlõdtek, amely igen nagy létszámú lakossággal és magas szintû jóléttel járt együtt; ez ugyanakkor kiváltotta a szomszéd terület irigységét, gyûlölködését és háborúhoz vezetett. A kivételektõl eltekintve viszont az európai határ menti vidékek inkább periférikus, korlátozott számú közlekedési összeköttetésekkel rendelkezõ, struktúrákban gyenge területekké alakultak. Az olyan természetes határok, mint folyók, tavak és hegyek csak erõsítették ezeket a „határsorompókat”. Az egyes katonai tömbök politikai ideológiái és törekvései 1945 után néhány ilyen államhatárt áthatolhatatlan határokká alakítottak (vasfüggönyök). A határok mindkét oldalán – mindenekelõtt a jog, a közigazgatás, az adó, a gazdaság, a kultúra és a szociális ügyek területein – kialakuló különbözõ politikák még inkább hozzájárultak ahhoz, hogy az államhatárok ténylegesen érzékelhetõ sorompókká váljanak a nemzeti államok között. A határ menti területeken élõ emberekben, akiket a leginkább érintettek a történelmi konfliktusok következményei, félelmek és ellenszenvek alakultak ki egymás iránt. Ezek a viszonyok korlátozták az együttmûködési hajlandóságot és ugyanakkor me gnehezítették a kapcsolatokat.

A történelmi akadályok legyõzése a határon átnyúló együttmûködésen keresztül Európában manapság a közvetlenül szomszédos határ menti régiók közötti határon átnyúló együttmûködés hosszú hagyománnyal rendelkezik. Viszont néhány nyugat-európai orszá gban, mint például Görögország, Spanyolország és Portugália, a határon átnyúló együttmûködés csak a 80-as években vált elõször lehetõvé a messze ható politikai változásoknak, a demokratikus rendszerek bevezetésének és az Európai Uniós tagságnak köszönhetõen. Közép- és Kelet-Európa országaiban ehhez hasonló folyamat csak 1989 után indulhatott meg. Már az 50-es években, röviddel a II. világháborút követõen sok európai határ menti terület képviselõi találkoztak annak érdekében, hogy megtárgyalják a határsorompók megszüntetését és a határon átnyúló együttmûködés lehetõségeit. Ennek kiváltó oka mindenekelõtt az életszínvonal javításának, a tartós béke biztosításának igénye, valamint annak az igénye volt, hogy megszüntessék azokat a határsorompókat, korlátozásokat és egyéb tényezõket, amelyek az emberek és intézmények szétválásához vezettek a szomszédos határ menti régiókban. Ide tartozott a természetes határok megszüntetése is, hidak és alagutak építése révén.


9


A II. világháborút követõen a különbözõ határ menti területeken (Németország/Franciaország, Németország/Hollandia és a skandináv országok) élõ emberek megállapították, hogy amennyiben úgy szeretnének élni, mint az ország belsõ területének lakossága, csökkenteniük kell a határnak ezeket a negatív kihatásait, illetve teljesen meg kell azokat szüntetniük. Viszont igen hamar rá kellett jönniük arra, hogy a hiányzó törvényi és közigazgatási hatáskörök miatt ezt települési/regionális szinten keresztül csak igen csekély eredménnyel lehetett elérni. Ennek következményeképpen a határ mindkét oldalán az adott nemzeti jog szerinti települési/regionális szövetségek alakultak, amelyek közös érdekekkel foglalkoztak és arra törekedtek, hogy optimalizálják a határon átnyúló együttmûködést. A határ mindkét oldalán mûködõ ilyen nemzeti szövetségek gyakran határon átnyúló szintû csúcsszervezetben egyesültek (Eurorégiók illetve hasonló szervezeti forma). Kb. 1960 óta minden politikai és közigazgatási szinten konok politikát folytattak annak érdekében, hogy javítsák a határ menti régiókban élõ emberek szocio-kulturális és gazdasági helyzetét, csökkentsék a határsorompókat, illetve megszüntessék azokat. Már hamarosan bebizonyosodott, hogy a határ menti és határon átnyúló régiók lakossága olyan problémák megoldásait várja, amelyek esetében mindenekelõtt a nemzeti kormányok a felelõsek, pl. az alábbi területek vonatkozásában: •

Közigazgatás és tervezés, különbözõ közigazgatási szervek, tervezés, szervezetek és módszerek.

•

Adók, szociális biztonság, képzés és közmûvelõdés, pályázat, ingázók közlekedése és az állami ellátás intézményei.

•

Nyelvoktatás és képzettségek elismerése.

•

Útépítés, közintézmények, infrastruktúra és környezet.

Az ezeken a területeken felmerülõ határon átnyúló szintû problémák gyakran a határ mindkét oldalán félresiklott beruházásokhoz, a hétköznapi helyzetekben pedig számos abszurdumhoz vezettek. A 70-es évek kezdete óta a határ menti és határon átnyúló régiók fokozottabban érvényesítik politikájukat az 1971-ben alapított Európai Határ menti Régiók Szövetségének segítségével (AGEG). Ez szoros kapcsolatokat épített ki az Európa Tanáccsal, az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és a nemzeti kormányokkal. Az európai határ menti és a határon átnyúló régiók hálózata jelentõs erõvé vált az összes európai határ mentén megvalósuló együttmûködés fejlõdése során, az európai integrációban és az európai határ menti régiókat támogató európai segélyprogramok alakulása során.

10



A régiók, mint a határon átnyúló együttmûködés motorjai A 80-as évek végén az európai belsõ piac megvalósulása valamint a Közép- és Kelet-Európában zajló demokratikus fejlõdések még átjárhatóbbakká tették a nemzeti határokat. Sok határ menti és határon átnyúló régió jött létre és csatlakozott az AGEG-hez. Új együttmûködési lehetõségek is kialakultak, például új közlekedési összeköttetések megépítése (hidak, alagút) révén Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Dánia és Svédország között. A határok megnyitása és az új határok keletkezése a továbbra is fennálló határproblémákra irányították a figyelmet. Világossá vált, hogy az európai integráció célja a határ menti régiókat elõnyben részesítõ különleges politikát követel annak érdekében, hogy megszüntessék az integrációt akadályozó határproblémákat. Az EU regionális politikájának már kipróbált eszközei elsõsorban Dél- és Nyugat- Európa számára nyújtottak megoldást: a határ menti területek számára nyújtott különleges regionális segélyek, támogatások 1989/1990 óta „határon átnyúló fejlesztési terveken vagy stratégiákon” és a megfelelõ „cselekvési programokon” alapultak egy jelentõs új közösségi kezdeményezés keretében Interreg1 megjelöléssel. A határ menti régiókban található regionális és helyi területi testületek különösen gyorsan reagáltak ezekre az elõnyös támogatási feltételekre. A határon átnyúló régiók (pl. regionális szintû határon átnyúló szintû struktúrák) ott alakultak ki, ahol eddig ezek még nem léteztek. Az EU minden belsõ és gyakorlatilag minden külsõ határán – a fentiekben leírt Eurégiók modellje, illetve hasonló struktúrák szerint – olyan nemzeti regionális és települési szövetségek alakultak ki a határ mindkét oldalán, illetve a határon túl is, amelyek hosszú távú célkitûzésekkel és stratégiákkal mûködnek. A határon átnyúló jogi problémák megoldásához az Európa Tanács a 80-as években megállapodásokat és modelleket dolgozott ki. Az EU a törvénykezés sok területén ugyancsak harmonizálásra törekedett. A ne mzeti kormányok „Alkalmazási Szerzõdések” révén támogatták ezeket a fejlesztéseket az Európa Tanács keretegyezménye alapján és különleges törvényi szabályozások révén. Közép- és Kelet-Európában a határon átnyúló együttmûködés a határok 1989/90. évi megnyitását követõen érthetõ módon elõször tétovázva, nagyon körültekintõen és gondosan elõkészítve kezdõdött. Különösen ezeken a hosszú ideig erõsen „lezárt” határokon mutatkozott meg a határon átnyúló együttmûködés szükségessége, amelynek során az emberek, a települések és a régiók együttélésének minden szempontját figyelembe veszik azzal a céllal, hogy megszüntessék a határ menti területek földrajzi hátrányait, valamint a gazdasági erõ, a jövedelmek, az infrastruktúra stb. nagy különbségeit, mindenekelõtt az EU külsõ határai mentén, de ezeken az államokon belül is. Az ennek a határnak mindkét oldalán élõ embereknek gyakran egyidejûleg kellett közös történelmi öntudatot és közös, inkább európai orientáltságú látásmódot újból élettel megtölteniük, illetve kialakítaniuk. Számos olyan kisebbségek által lakott határ menti terület jelent újabb problémát, amely különösen gondos megközelítést igényel. Ma már szinte minden közép- és kelet-európai államban számos olyan határ menti és határon átnyúló régió létezik (Eurégiók illetve hasonló struktúrák), amelyekben határon átnyúló kezdeményezéseket valamint pilótatevékenységeket végeznek. Ennek során a régiókat határon átnyúló programok támogatják a Közép- és Kelet-Európának szánt EU-segély keretében (Phare-CBC és TACIS-CBC). Ezek a határ menti régiók nagyon gyorsan tanultak az Európai 1

Lásd a. 4 fejezetet


11


Unióban megvalósult határon átnyúló együttmûködés tapasztalatából és ugya ncsak fokozatosan együttmûködést alakítottak ki a szomszédos területekkel az élet minden területén helyiregionális és országos szinten. Ennek a határon átnyúló együttmûködésnek fõ motívumai a következõk: •

a határnak, mint elválasztó vonalnak szomszédok találkozóhelyévé történõ átalakítása,

• a határ menti területeken élõ emberek közötti kölcsönös elõítéletek és ellenszenvek legyõzése, amelyek történelmi örökség eredményei, • a demokrácia és a mûködõképes regionális és települési önkormányzatok felépítése, • a nemzeti periférikus helyzet és elszigeteltség megszüntetése, • a gazdasági növekedés és az életszínvonal javítása, • az Európai Unióba történõ gyors beilleszkedés illetve közeledés az EU felé. A Földközi-tenger térségében az EU-val határos államokban a MEDA program segítségével is támogatják a határon átnyúló együttmûködést. EURORÉGIÓ Szervezet •

Regionális és helyi testületek összefogása az adott államhatár mindkét oldalán, néha parlamenti gyûlés keretében.

•

Határon átnyúló szintû szervezet állandó titkársággal és szakmai, illetve ügyviteli munkatársakkal valamint saját anyagi eszközökkel.

•

Magánjog szerint, nemzeti célszövetségeken illetve alapítványokon alapulva a határ mindkét oldalán a mindenkori érvényes közjog szerint; vagy

•

Közjog szerint, olyan államszerzõdések alapján, amelyek a területi testületek tagságát is szabályozzák.

Munkamódszer •

Fejlõdés- és stratégiaorientált együttmûködés, nem az egyes esetekre orientált programok.

•

Alapvetõen határon átnyúló, nem nemzeti határ mentén fekvõ régióként.

•

Nem új közigazgatási szinten.

•

„Forgótárcsaként” mûködve minden határon átnyúló kapcsolat tekintetében: polgárok, politikusok, intézmények, gazdaság, szociális partnerek, kultúra illetékesei, stb.

•

Egyensúlyi szint a különbözõ struktúrák és hatáskörök között a határ mindkét oldalán, valamint pszichológiai szemszögbõl.

12



•

Partneri együttmûködés vertikális (európai, állami, helyi-regionális) irányban a határ mindkét oldalán és horizontális irányban a határon átnyúlóan.

•

A határon átnyúló szinten hozott döntések megvalósítása nemzeti szinten a határ mindkét oldalán a mindenkor érvényes eljárások szerint (hatásköri és szervezeti konfliktusok elkerülése).

•

Politikusok és polgárok, intézmények és szociális partnerek határon átnyúló részvétele a programokban, projektekben és döntési folyamatokban.

•

Elõfeltételként saját kezdeményezés és saját pénzügyi eszközök alkalmazása mások megsegítésére és támogatására vonatkozóan.

A határon átnyúló együttmûködés tartalma •

A munkaterület behatárolása a közös érdekeknek megfelelõen (pl. infrastruktúra, gazdaság, kultúra).

•

Együttmûködés az élet minden területén: lakás, munka, szabadidõ, kultúra stb.

•

Szociál-kulturális együttmûködés a gazdasági-infrastrukturális együttmûködéssel azonos szinten.

•

Az európai szinten és államok között megkötött szerzõdések, megállapodások és egyezmények átültetése a határon átnyúló gyakorlatba.

•

A határon átnyúló együttmûködéssel kapcsolatos tanácsadás, támogatás és koordinálás, különösen az alábbi területeken:

•

Gazdasági fejlõdés

• Turizmus és pihenés

•

Szállítás és közlekedés

• Agrárfejlesztés

•

Területrendezés

• Innováció és technológiai transzfer

•

Környezet- és természetvédelem

• Oktatás és mûvelõdés

•

Kultúra és sport

• Szociális együttmûködés

•

Egészségügy

• Mentésügy és

•

Energia

•

Hulladékgazdálkodás

katasztrófavédelem • Kommunikáció • Közbiztonság


13

A2 EDDIGI TAPASZTALATOK


A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok

ÁTTEKINTÉS: Ennek a fejezetnek az elsõ része a határon átnyúló együttmûködés általános irányelveit tartalmazza. Az együttmûködésnek a különbözõ fajta határ menti régiókban elõforduló él nyeges témáit és problémáit a második részben mutatjuk be. Itt a határ menti régiókat két különbözõ kategóriába soroljuk: határ menti régiók az EU belsõ és külsõ határain valamint ország és tengeri határok mentén.

FÕBB SZEMPONTOK: • A „határon átnyúló együttmûködés filozófiája” két szomszédos határterületnek az állandó közös együttmûködését tartalmazza. A közös határon átnyúló együttmûködés nem azt jelenti, hogy az egyik partner elõször nemzeti szinten egyedül tevékenykedik és utólag megpróbálja a határ másik oldalán lévõ szomszéd partnereket érdekeltté tenni, vagy velük együttmûködni. Ez a hétköznapi élet összes területét, a közös programok, prioritások és tevékenységek kialakítását magában foglalja. Ez a filozófia tartalmazza a társadalmi csoportosulások, közigazgatási szintek stb. határon átnyúló együttmûködésben való széleskörû részvételét is. •

A határon átnyúló együttmûködés irányelvei, amelyeket az AGEG alakít ki és amelyeket az Európai Bizottság is követ, a következõk: kiterjedt vertikális és horizontális partneri kapcsolat; szubszidiaritás a regionális és helyi szintek bekapcsolódása és felelõssége révén; közös határon átnyúló fejlesztési tervek és programok elõkészítése, határon átnyúló projektek megvalósítása.

•

A határ menti régiók fajtáit olyan fontos tényezõk segítségével különböztetjük meg, mint pl. egy adott régió homogén jellegének foka; az EU strukturális politikáján belüli fejlettségi szint és támogatási státusz valamint a MOE-államoknak szóló programok; természetes földrajzi adottságok (pl. hegységek, folyók, tengeri határok) valamint az EU jelenlegi és jövõbeli külsõ határai mentén való elhelyezkedés illetve a csatlakozott államok közötti fekvés.

•

Az 1. célterületeken (a kevésbé fejlett régiókban) a hiányzó határon átnyúló és hazai szállítási valamint közlekedési infrastruktúrák miatt eddig az infrastruktúrára vonatkozó projektek prioritást élveztek a tagállamok és régiók esetében.

•

A 2. célterületeken, tehát olyan régiókban, amelyeket ipari szerkezetátalakítási és munkaerõ-piaci problémák érintenek, valamint olyan gyenge gazdasággal rendelkezõ vidéki területeken, amelyek sokrétû gazdaságot igényelnek, a hangsúly inkább a „laza tevékenységeken” van.

16



•

Az EU mai külsõ határai mentén fekvõ határ menti régiók 1995-ben keletkeztek, új tagállamok belépése következtében. Jelentõs különbségek vannak az olyan EU-hoz nem tartozó magasan fejlett államokkal alkotott határok mentén, mint pl. Norvégia és Svájc, az EU közép- és kelet-európai államok szomszédságában fekvõ határ menti területeivel összehasonlítva. A Phare-CBC és a TACIS CBC programok az EU külsõ határain fekvõ Phare és TACIS- országok határai mentén megvalósítandó határon átnyúló tevékenységek finanszírozásának lehetõsége révén az Interreg erõsödéséhez vezettek. Mindamellett jelentõs akadályok állnak fenn a programok közötti gyakorlati együttmûködés terén. A MEDA együttmûködési lehetõséget teremt a Földközi-tenger térségében.

•

A tengeri határok mentén idõközben a határon átnyúló tevékenységek növekvõ száma figyelhetõ meg, különösen a környezetvédelem és a közlekedés terén. Az EU ezeket a tevékenységeket az Interreg A keretében csak indokolt „kivételes eset”-ben támogatja, de a 10 évvel ezelõtti helyzettel összehasonlítva jelentõsen megnõtt azoknak a belsõ és külsõ határoknak a száma, amelyek a támogatás szempontjából szóba kerülhetnek.


17


Az együttmûködés általános alapja A 80-as évek vége 90-es évek kezdete óta Európában olyan fejlõdések indultak meg, amelyek folyamata még ma is tart: • Az EU belsõ határainak fokozatos leépítése 1993. január elseje óta. Ezt a folyamatot kísérte az eddigi nemzeti államok határainak kitolódása az EU más államokkal alkotott mai külsõ határáig. Ausztria, Svédország és Finnország EU-csatlakozása révén ez a folyamat erõsödött. • Azok a törekvések, miszerint az új külsõ határokon túl kapcsolatokat teremtsenek azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a szellemi, politikai és gazdasági cserét harmadik államokkal, pl. Svájccal, Norvégiával, a közép- és kelet-európai országokkal valamint a Földközitenger országaival. • Az a tény, hogy új államoknak az EU-ba történõ további felvétele révén a mai külsõ határok új belsõ határokká válnak és az eddigi határok Közép- és Kelet- Európában az EU új külsõ határai lesznek. Ezek a folyamatok közvetlen hatást gyakorolnak minden, az EU jelenlegi és jövõbeni belsõ és külsõ határa mentén fekvõ határ menti régióra. Ezek a határon átnyúló együttmûködés jelentõs földrajzi kiszélesedéséhez és intenzívvé válásához vezettek. Ez az együttmûködés kormányzati és területrendezési bizottságok formájában, illetve regionális/helyi szinten, határon átnyúló Eurorégiók vagy hasonló szerkezetû „szövetségek” formájában valósul meg. Ezek szervezõdhetnek hivatalos államközi megállapodásokkal vagy anélkül. Ezek a fejlõdések új kihívásokat hoztak magukkal, valamint annak szükségességét, hogy nyomatékosan emlékeztessenek arra a filozófiára, amelybõl a határon átnyúló együttmûködés majdnem 40 évvel ezelõtt kialakult. A határon átnyúló együttmûködésnek, ha hatékony akar lenni és az is akar maradni, széleskörûnek kell lennie és az alábbiaknak kezdettõl fo gva együttesen kell megtörténniük: • A határ menti régiókban elõforduló hétköznapi élet minden szempontját figyelembe kell venni: gazdaság, munka, szabadidõ, kultúra, szociális ügyek, lakás, tervezés stb.. • Ez az együttmûködés naponta és rendszeresen mûködjön, valamint a határ mindkét oldalán fekvõ összes területrõl kezdettõl fogva partnerek vegyenek részt benne. • Az együttmûködést minden szinten meg kell valósítani, azaz országos, regionális és helyi szinten. A határon átnyúló együttmûködésnek ez a megértése magában foglalja a minden szinten megvalósuló együttmûködés szükségességét, valamint az ezen szintek közötti koordinált folyamatok elindítását. Ellenkezõ esetben elkerülhetetlenek a hatáskörök konfliktusai az egész Európában a határ mindkét oldalán található különbözõ és néha össze nem illõ közigazgatási struktúrák következtében. A határon átnyúló együttmûködés ezen „legintenzívebb” formáját néhány évtizede eredményesen alkalmazzák a különbözõ európai határ menti régiókban. Az Európai Határ Menti Régiók Szövetsége (AGEG) egy eredményes határon átnyúló együttmûködés elõsegítése érdekében többek között az alábbi irányelveket fogalmazta meg: • Partneri viszony. • Szubszidiaritás.

18



• Egy közös határon átnyúló fejlesztési terv illetve program megléte. • Regionális helyi szintû közös struktúrák és saját finanszírozási formák. Ezek az irányelvek általánosan elismertek és az európai segélyprogramok alapvetõ elõfeltételeit is alkotják. A határon átnyúló együttmûködés tehát nem azt jelenti, hogy a szomszédos határ menti régiók egyes programjaikat, prioritásaikat, vagy projektjeiket egymástól függetlenül – elõször mindig nemzeti szinten – alakítják ki és csak ezt követõen veszik fel a kapcsolatot partnereikkel a határ másik oldalán, illetve vonják be õket. Az nem elegendõ, hogy csak országos szintû terveket hangolnak össze és néhány projektjavaslatot csatolnak, majd mindezt határon átnyúló programnak, illetve projektnek nevezik. Csak azért nem zajlik határon átnyúló együttmûködés, mert külsõ finanszírozási forrásokhoz lehet hozzájutni, habár ez magától értetõdõ módon jelentõs ösztönzõ erõt és gyorsító hatást jelent az együttmûködésre nézve. A nemzeti határokon túlmutató együttmûködés esetében egyértelmûen az alábbi típusokat különböztetjük meg: • határon átnyúló együttmûködés, • inter-regionális (régiók közötti) együttmûködés, • nemzetek közötti együttmûködés. Az alábbiakban összehasonlítjuk az együttmûködésnek ezt a három fajtáját. Határon átnyúló együttmûködés

Nemzetek közötti együttmûködés

Inter-regionális együttmûködés

• Regionális és helyi intéz- • Együttmûködés (államok • Együttmûködés (regionámények közvetlen szomközött (adott esetben régiók lis és helyi intézmények szédos együttmûködése a részvételével) egy adott között túlnyomórészt az határ mentén, az élet minszakmai témával egyes szektorokban (az den területén, minden kapcsolatosan (pl. területélet nem minden terüleközszereplõ bevonásával. rendezés) nagy összefüggõ tén) és kiválasztott köztérségekre vonatkozóan. szereplõivel (nem minden • Inkább szervezett, mivel közszereplõvel). régebbi hagyomány (regi- • A szervezet általában kionális/helyi). alakítás alatt áll. • Eddig az elõtérben nem áll semmilyen szervezet, • Az Európai Határ menti • A hálózat alig szervezett, mivel nem rendelkezik Régiók Szövetségének viszont nemzetközi sze rrégi hagyománnyal. (AGEG) keretein belüli vezetek keretében bizonyos hálózat. kezdeményezések léteznek • A hálózat elsõsorban az (pl. Európa Tanács, Északi európai régiók gyûlésének Tanács, CRPM). (VRE) keretében, de pl. az Európai Periférikus Tengerparti Régiók Konferenciájának keretében is. (CRPM)


19


Partneri viszony és szubszidiaritás A partneri viszony elve két elemet tartalmaz: egy mindenkor vertikális partneri viszonyt a határ mindkét oldalán, valamint a gyakran különbözõ partnerek határokon átnyúló horizontális partneri viszonyát. A határ mindkét oldalán található régiókban a vertikális partneri viszonyok az EU- szintekhez fûzõdõ kapcsolatokra, továbbá az EU-szintek, a nemzeti szint valamint a regionális és helyi szintek közötti kapcsolatokra vonatkoznak. Az e célból kialakított vertikális sze rvezetek/struktúrák már meglévõket egészítenek ki, illetve tesznek teljessé és nem versenyeznek ezekkel, illetve nem helyettesítik ezeket. A horizontális partneri viszonyok az e partnerek (szervezetek, struktúrák) közötti kapcsolatokra vonatkoznak a határ mindkét oldalán. Ez az elv mindkét partner egyenjogúságán alapul, tekintet nélkül egy ország nagyságára, fizikai vagy gazdasági jelentõségére vagy más olyan jellemzõ adatra, mint a lakosság. Egy ilyenfajta horizontális partneri viszony kialakulása érdekében számos nehézséget kell figyelembe venni a közigazgatás szintjén a hatáskörök és a finanszírozási lehetõségek terén megmutatkozó különbségekre vonatkozóan. A tapasztalat azt mutatja, hogy a határon átnyúló együttmûködés ott mûködik nagyon jól és ott különösen sikeres, ahol a regionális és helyi résztvevõk a kezdeményezõk és õk vállalják a felelõsséget. Az „alulról felfelé” elv és a horizontális illetve vertikális partneri viszony játékszabályainak figyelembevétele lehetõvé tesznek egy, a szubszidiaritás alapelvei szerint megvalósuló határon átnyúló együttmûködést. Ebben az összefüggésben a szubszidiaritás a regionális és helyi intézményeknek, mint a határon átnyúló együttmûködésre legalkalmasabb közigazgatási szintnek az erõsödését is jelenti. Ezek rendelkeznek a szükséges rugalmassággal a továbbiakban is fennálló struktúra- és hatáskörbeli különbségek kiegyenlítése érdekében a határ mindkét oldalán, illetve a határon átnyúló struktúrák különbségeinek kiegyenlítése céljából. Az európai illetve szomszédos államok esetében számos megállapodást kötöttek a határon átnyúló együttmûködés tárgyában. Csak a határ menti és határon átnyúló régiók tudnak ezeknek a megállapodásoknak gyakorlati tartalmat adni és ezeket élettel megtölteni. A helyiregionális szintû gyakorlati együttmûködés nehézségei ezért gyakran azon a tényen alapulnak, hogy a magas (európai, bilaterális illetve multilaterális) szinten megkötött megállapodásokat még nem ültették át a nemzeti törvények szintjére. Határon átnyúló „tervek” és stratégiák A partneri viszony és a szubszidiaritás különösen fontos a közös határon átnyúló stratégiák vagy tervek kidolgozásának és gyakorlati megvalósításának folyamatában. Olyan alapvetõ elõfeltételt képviselnek, hogy ezek révén sikerüljön megteremteni az egyenlõ stratégiai keretfeltételeket és perspektívákat egy közös, tartós és hosszú távú együttmûködés érdekében. Ezek a közös tervek és stratégiák tekintetbe veszik a mindenkor fennálló nemzeti és európai programokat és terveket. Megteremtik azokat a keretfeltételeket, amelyek segítségével a határ mindkét oldalán legyõzhetõ az elszigetelt gondolkodás és kialakítható egy határon átnyúló regionális fejlõdésnek a közösségi perspektívája. Ez a perspektíva lehetõvé teszi a partnerek számára, hogy a kezdetektõl fogva felismerjék a közös problémákat és esélyeket a határ negatív és pozitív kihatásaira és ennek megfelelõen a közös fejlesztési potenciálokra vonatkozóan.

20



A határon átnyúló tervek általában egy közös SWOT-(erõs ill. gyenge pontok) elemzésen alapulnak annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az általános fejlõdés esélyeit és prioritásait úgy, hogy a meglévõ erõs pontokat ki lehessen használni, a gyenge pontokat pedig csökkenteni lehessen. Ez az elemzés lényeges minõségi, pénzügyi és idõbeli prioritásokat valamint cselekvési területeket felmutató programokat eredményez. Az ilyen középtávú cselekvési programok mintegy öt év futamidejûek. A cselekvési területek mellett már tartalmazzák a határon átnyúló együttmûködés konkrét lehetséges programjait, amelyek késõbbi projektekben válnak megvalósíthatóvá. A különbözõ típusú határ menti régiók együttmûködésének jellemzõ tématerületei és problémái Általános rész Az európai határ menti és határon átnyúló régiók egyértelmû különbségeket mutatnak földrajzi nagyság, népességsûrûség, gazdasági jellemzõk és a fejlettségi állapot terén (infrastruktúra, regionális gazdaság erõssége, munkaerõpiac jellemzõi stb.). Ezek különbözõ kritériumok alapján osztályozhatók. Ebbõl kifolyólag bizonyos típusú határ menti régiók va nnak, amelyek esetében az együttmûködés során jellemzõ tématerületek és nehézségek jelentkeznek.

Határ menti régiók típusa szerinti értékelés A határon átnyúló együttmûködésben az alábbi típusú területek különböztethetõk meg: • Határ menti régiók az Európai Unióban az 1. célterületeken1 , amelyek az Európai Unió belsõ és külsõ határai mentén fekszenek. • Az Európai Unió belsõ területén található magas szintû gazdasági fejlõdéssel, de különleges problémákkal rendelkezõ határ menti régiók (2. cél2 - és 3. célterületek 3 ). • A tagországok közötti határok mentén illetve az Európai Unió jövõbeli új külsõ határai mentén fekvõ határ menti régiók. • A tengeri határok mentén fekvõ határ menti régiók. Ezzel kapcsolatosan ezek a típusok részben egymásra rétegzõdhetnek.

1

Az 1. célcsoportba tartoznak azok a régiók, amelyeknek lakosonkénti bruttó hazai terméke (GDP)(BIP), a vásárlóerõ mértéke szerint számolva és az 1999. március 26-án rendelkezésre álló legutóbbi három év közösségi adatai alapján számolva a közösségi átlag kevesebb mint 75 %-a volt. 2

A 2. célcsoportba tartoznak azok a strukturális problémákkal küzdõ régiók, amelyek gazdasági és szociális átállását a strukturális alapokra vonatkozó rendelet 2. sz cikkelye szerint támogatni kell és amelyek népességaránya, illetve területe igen jelentõs. Különösen az ipar és szolgáltatási szektorban végbemenõ szociogazdasági átalakulást átélõ területeket öleli fel, a visszaesõ fejlõdést felmutató vidéki területeket, a városok problémás területeit, valamint a halászattól függõ krízisterületeket. 3

3. célcsoportban azok a régiók részesülnek finanszírozásban, amelyek nem tartoznak az 1. célcsoportba.


21


Azok a fontos kritériumok, amelyek alapján a határ menti régiókat megkülönböztetjük, a következõket tartalmazzák: • A határon túli régió homogén jellegének a szintje. Néhány határ menti terület jellemzõje a közös identitás, illetve egy regionális öntudat, amelyben a határon átnyúló együttmûködés természetes folyamatként játszódik le. Ez a közös identitás eredhet történelmi, kulturális, nyelvi, földrajzi és hasonló okokból (pl. NL/D Eurorégiók; Portugália/Galícia; E/P; FIN/S/N DK/D; Írország /Észak-Írország; GB/IRL; Olaszország/Szlovénia; Elzász/Baden/Basel (F/D/CH) és/vagy gazdasági összefüggésekbõl illetve a régió összetartozásából (Saar-vidék/ /Lotharingia/Luxemburg). • Ez az összetartozás származhat egy közös regionális munkaerõpiac létezésébõl a határon átnyúló régióban, vagy város/ország kiegészítésébõl, amelynek során a határ egyik oldalán lévõ egyik város a határon túli hátországot a határ mindkét oldalán ellátja, pl. Enschede az EURORÉGIÓ-ban, Triest a Friuli-Venezia-Giulia régióban, Szczecin POMERANIA-ban). Más határ menti területek esetében hiányzik egy ilyenfajta közös identitás, akár történelmi, kulturális vagy gazdasági okokból (például a spanyol-portugál határ részei, Görögország Balkánnal alkotott határai) és/vagy földrajzi-fizikai okokból származzon is, például a tenger miatt (Nord-Pas-de Calais, F és Kent, Egyesült Királyság) vagy egy hegység miatt (a Pireneusok, az Alpok). • A határ menti régiók fejlettségi szintje és támogatottsága az európai strukturális politikán belül: A támogatottságra vonatkozóan létezik egy rangsor az EU-ban található legkevésbé fejlett 1. célterületektõl kezdve (vidéki, gyakran periférikus területek, idõközben néhány erõteljes ipari hanyatlással küzdõ terület is) a valamivel fejlettebb 2. célrégiókon keresztül (többnyire a központi területeken), a leginkább fejlett régiókig célbesorolás nélkül, amelyek ugyancsak túlnyomórészt az EU központi területein fekszenek. • Az EU-határok mentén való fekvés: az EU belsõ és külsõ határai mentén fekvõ határ menti régiók periférikus elhelyezkedésûek és kevésbé fejlettek (pl. Görögország/Balkán, Németország/Lengyelország és Németország/Cseh Köztársaság, Ausztria/Magyarország) vagy Európa erõsebben fejlett területein fekszenek (pl.Olaszország/Svájc, Németország/ Svájc, Ausztria/Olaszország, Skandinávia stb.). • Természetes földrajzi jellegzetességek, mint például hegység alkotta határok (Alpok, Pireneusok, Skandinávia) vagy tengeri határok (Szardínia (I)/Korzika (F), Nord-Pas-deCalais (F)/Kent(Egyesült Királyság), Wales (Egyesült Királyság)/Írország, Oresund (DK/S)/Szigetek együttmûködése (Svédország/Finnország) és a görög szigetek. Egyéb tényezõknek a különbözõ kombinációja Európában számos határ menti és határon átnyúló régió típusát és ezek különbözõ fajtáját teremti meg. Az alábbiakban röviden megmagyarázzuk azokat a jellemzõ problémákat és tématerületeket, amelyekkel a határ menti régiók különbözõ típusai szembekerülnek. A fejlettségi szint, az EU belsõ-külsõ határai mentén való elhelyezkedés valamint ország-tengeri határok mentén való elhelyezkedés jelentik azokat a kritériumokat, amelyek szerint a határ menti régiók csoportosíthatók – az európai strukturális politika osztályozásának figyelembevétele mellett.

22



A belsõ országhatárok mentén elhelyezkedõ kevésbé fejlett határ menti régiók Azok az országhatárok mentén található határ menti régiók, amelyeket általában a „kevésbé fejlett csoportba” sorolunk, tendenciózusan azoknak a csoportnak felelnek meg, amelyeket az EU strukturális politikájában 1. célterületekként osztályoznak. A mai napig ezek többnyire a legkevésbé fejlett vidéki régiók közé tartoznak, amelyek esetében a nemzetgazdaságon belül és az EU-n belül a periférikus elhelyezkedés szintén jellemzõ. Az Interreg régiók az 1. célcsoportban gyakran nagyon nagy programterületeket ölelnek fel mind földrajzi mind pénzügyi szempontból. Itt általában véve az a jellemzõ, hogy nincs hiány a határon átnyúló elképzelésekben illetve kezdeményezésekben. A nehézség eme elképzelések konkrét projektekben történõ megvalósíthatóságában rejlik, mivel gyakran még mindig politikai problémákat és hatásköri nehézségeket kell áthidalni. Az Interreg I és IIA programoknak eddig még erõsen a nemzeti szint által befolyásolt megvalósítása miatt gyakran hiányzik az a szükséges rugalmasság, amelynek révén meg lehetne felelni a különbözõ határ menti régiók lényeges prioritásainak. Az ezekben az Interreg programokban felbukkanó hiányzó regionalitás jelentõs mértékben észlelhetõ. Az utóbbi években ezekben a kérdésekben fokozatosan javulásokat lehetett elérni. Az Interreg IIIA határ menti régiói az egyes határon átnyúló területekre/régiókra szóló autonóm alprogramok révén a partneri viszonyon és a szubszidiaritáson keresztül erõsebben bekapcsolódnak a döntési folyamatba. Az 1. célterületeken található határ menti régiók esetében általában véve az alábbiak állnak elõtérben: •

A közlekedés és kommunikáció infrastruktúrájának fejlesztése a határ menti területeken és ezek között, amelyek alapját képezik egy tartós határon átnyúló együttmûködésnek és az ezzel kapcsolatos új gazdasági tevékenységeknek.

•

A régióra jellemzõ fejlesztési lehetõségek jobb kihasználása (regionalizált határon átnyúló cselekvési programok).

•

A tevékenységek sokrétûbbé tétele a vidéki területeken, amelyeknél így megelõzhetõ a lakosság további elvándorlása.

•

A határon átnyúló hálózatok támogatása, a „human resources” (emberi erõforrások) minõségének javítása.

•

Környezetvédelmi problémák megoldása, különösen a vidéki területeken.

•

Határon átnyúló területfejlesztési politika.

•

Határon átnyúló szervezeti formák létrehozása.

Portugália-Spanyolország határ menti régiói számára a még mindig fejlesztendõ határon átnyúló infrastruktúrák és kommunikációs lehetõségek akadályt jelentenek. A strukturális elmaradottság és a peremvidéki helyzet ellenére fokozatosan egyre jobban sikerül a kibõvített EU belsõ piaca elõnyeit teljes mértékben kihasználni, például a határon átnyúló kereskedelemben, a határon átnyúló munkaerõpiac terén, illetve az új befektetõknek nyújtandó székhellyel kapcsolatos kedvezmények révén. Írország/Észak-Írország határ menti régióiban a politikai és gazdasági fejlõdést jelentõsen befolyásolták a biztonsági kérdések. A feszült helyzet visszatartotta a befektetõket attól, hogy itt telepedjenek le. A párhuzamosan elindított PEACE közösségi kezdeményezés ezen kívül


23


annyira igénybe vette a közigazgatási kapacitást és annyira foglalkoztatta ezek politikai érdekeit, hogy az Interreg IIA programra összehasonlíthatóan kevesebb figyelmet fordítottak. Az új politikai helyzet jelentõsen enyhítette a légkört, de még túl korai gyakorlati hatásokról és eredményekrõl beszélni. A közös kultúra és nyelv minden lehetõséget biztosít a közös kezdeményezésekhez és együttmûködésekhez. Egyre több helyi-regionális partner vállalja a határon átnyúló együttmûködés feladatait. A déli, tenger alkotta határ mentén fekvõ régiók – Korzika/Szardínia, Korzika/Toscana, Puglia/Nyugat-Görögország és Andalúzia/Marokkó – közötti kapcsolatokban a legfontosabb akadály az idáig még mindig gyenge határon átnyúló kapcsolatok. A közös érdekek mindenekelõtt a környezetvédelem és a tenger nyújtotta lehetõségek (például turizmus) jobb kihasználása terén jelennek meg. Ugyanakkor szoros kapcsolatok alakultak ki az utóbbi években Wales és Írország között. Észak-Franciország/Dél-Belgium (Hainault) határ menti régióiban a régi iparágak szerkezetváltásának következményeinek a megoldása játszik elsõdleges szerepet. A közös nyelv és kultúra jó alapot nyújt a valóban határon átnyúló együttmûködésre. Görögország, Kelet-Németország, Kelet-Ausztria valamint Svédország és Finnország határ menti régióival a „külsõ határok” szakaszban foglalkozunk. Az egykori, gyéren lakott 6. célterületek a Svédország és Finnország EU-csatlakozását követõen csak rövid ideig léteztek. A 2000-2006 közötti programidõszakban ezek a területek 1. célstátuszt kapnak. Ezek a területek km2 -ként kevesebb, mint 8 lakossal rendelkeznek (az EUlakosság 0,4%-a). Ezek a térségek Skandinávia északi és középsõ részén fekszenek és területük mindkét ország felének a területét, ám Finnországban az összlakosságnak 15,6 %-át, Svédországban pedig az összlakosságnak csak 5 %-át öleli fel. Ezeknek a gyéren lakott határ menti régióknak az esetében az alábbiak állnak elõtérben: • A periférikus helyzet fokozatos megszüntetése az európai belsõ piacon, többek között a még meglévõ infrastrukturális hátrányok felszámolásán és a nagy távolságok leküzdésén keresztül. • Az oktatási színvonal javítása (beleérve az egyetemeket is) és a foglalkoztatási lehetõségek fejlesztése mindenekelõtt a fiatalok és a nõk számára. • Az eddig igen gyengén fejlett együttmûködési hálózatok fejlesztése. • Szociális intézmények kiépítése (a viszonylag magas költségek ellenére) a határon átnyúló területek bevonása mellett. Egyéb, a belsõ országhatárok mentén elhelyezkedõ határ menti régiók „A jobban fejlett” határ menti régiók széles spektrumot ölelnek fel. Ebben megtalálhatók az olyan területek is, amelyek az EU strukturális politikája szerint nem támogathatóak, és egészen az olyan területek is, amelyek a 2. célrégiók közé tartoznak. A 2. célbesorolás alá az olyan strukturális problémákkal küzdõ régiók tartoznak, amelyek gazdasági és szociális átalakulását a strukturális alapokról szóló rendelet 2. cikkelye szerint támogatni kell és amelyek népességaránya vagy területe igen jelentõs. Ezek különösen az ipar és a szolgáltatás szektorában végbemenõ szocio-gazdasági átalakulást átélõ területeket, a visszaesõ fejlõdést mutató vidéki területeket, a városok problémás területeit, valamint a halászattól függõ krízisterületeket foglalják magukban.

24



A „jobban fejlett” határ menti régiók az összes többi, a belsõ határ mentén elhelyezkedõ területet és az Európai Unión belüli teljes határ menti lakosság messze legnagyobb részét jelentik. Az a jellemzõ, hogy a legtöbb ilyen határ menti területen (régi EU 6. közösség) a határon átnyúló együttmûködés korábban kezdõdött, mint Európa többi részén. Az Interregprogramok és projektek lebonyolításakor a regionális és helyi intézmények illetékessége a jellemzõ, szociális partnerek bevonása mellett. Néhány esetben már jól mûködõ szervezeti struktúrák léteznek, integrációs kezdeményezésekkel, amelyek bilaterális jogi megállapodásokon illetve államszerzõdéseken alapulnak. Az EU-n belüli határ menti régiók esetében az alábbiak állnak elõtérben: • A kis- és középüzemek határon átnyúló együttmûködésének fokozása, (a régi ipari kapcsolatok tönkrementek, az újak pedig az EU belsõ piaca ellenére még nem megfelelõen alakulnak). • A munkaerõpiac szerkezeti problémáinak megoldása (rejtett munkanélküliség az évt izedekig tartó egysíkú szerkezet miatt). • Az infrastrukturális akadályok leküzdése (kiterjedt formában, pl. az Alpokban és a Pireneusokban valamint „missing links” minden határ menti területen). • A szociális problémák megoldása az ingázók növekvõ számával összefüggésben. • A hagyományos gazdasági szerkezetek (ipar és mezõgazdaság) következményeként felmerült környezetvédelmi problémák megoldása. • A környezet és a természet, valamint a kulturális örökség határon átnyúló szintû ápolása. Az egyes határ menti területeken ezzel kapcsolatosan más-más tevékenységen van a hangsúly: A Pireneusokban és az Alpokban a természetes földrajzi akadályoknak, az ezzel kapcsolatos nemzeti periférikus fekvésnek és az EU-n belüli tranzit funkciónak a megszüntetése az elsõdleges. Ezért az infrastruktúra és a kommunikáció támogatását célzó programok elsõbbséget élveznek, különösen a vasúti és a telekommunikációs hálózat környezetkímélõ beruházásai esetében. További fontos kérdések a turizmus fejlesztése és az ezzel kapcsolatos kulturális örökség megõrzése a határ mindkét oldalán valamint új munkahelyek teremtése a mezõgazdaságban (hegyvidékek). Az EU középsõ és észak-nyugati részén (Franciaország/Németország; Franciaország/Luxem-burg/Németország; Belgium/Németország; Belgium/Hollandia; Hollandia/Németország; Franciaország/Belgium/Anglia) a határ menti régiók az alábbi prioritásokat emelik ki: • a határon átnyúló együttmûködés fejlesztése a kis- és középüzemek között, • a határon átnyúló szakmai képzés és az endogén munkaerõ-potenciál javítása új munkahelyek teremtése érdekében, hogy az évtizedes egysíkú szerkezet következményeit és a rejtett munkanélküliséget meg lehessen szüntetni, • határon átnyúló szintû stratégiai tervek kialakítása (például agrármarketing, logisztika, hulladékhasznosítás, turizmus), • a határon átnyúló együttmûködés fejlesztése a környezetvédelem területén, a mezõgazdaság és turizmus érdekeinek figyelembevétele mellett, • a hétköznapi határproblémák megoldása,


25


• fokozott együttmûködés a szociális szektorban (kórházak, szolgáltató egységek, önkormányzatok együttmûködése stb.), • a közlekedési hiányosságok megszüntetése a határ menti régiókban („missing links” a nemzeti és európai közlekedési tengelyek között). Az EU északi részén (Svédország/Dánia/Észak-Németország és Hollandia északi része/ Németország) az alábbiak élveznek elsõbbséget: • határon átnyúló együttmûködés gazdasági és technológiai téren, • a vidéki térség és a Wattenmeer (Wattén-tenger) közös fejlesztése – a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett, • céltudatos intézkedések kialakítása a munkaerõpiac vonatkozásában, • a közlekedési hálózatban még meglévõ hiányosságok célirányos megszüntetése (pl. a nagytérségi európai közlekedési tengelyek mentén). A külsõ határok mentén elhelyezkedõ régiók Az EU külsõ határai mentén elhelyezkedõ határ menti régiók esetében figyelemreméltó különbség mutatkozik a fejlesztési problematikában és további jellegzetességek terén – beleértve a politikai fejlettségi szintet is. Ezek tartozhatnak az Európa középsõ részén (az EU svájci határai mentén) és Európa északi peremvidékein (Norvégiával határos külsõ határok mentén) elhelyezkedõ legfejlettebb régiók közé, de az EU keleti részén, a Közép- és KeletEurópa határai mentén található legkevésbé fejlett régiók közé is. Ausztria, Finnország és Svédország EU-csatlakozása nagy mennyiségi és minõségi jellegû változásokat eredményezett az EU külsõ határánál fekvõ határ menti régiók esetében: az EU most határos Norvégiával, az Orosz Föderációval, Szlovákiával, Magyarországgal és Szlovéniával. A határon átnyúló együttmûködés az Európai Unió külsõ határai mentén nemcsak lényegesen eltérõ, hanem sokrétû és komplex is. Ezenkívül ezek a határ menti régiók gyakran szembesülnek a szomszédos határ menti régiók gyors fejlõdésével. Az EU mai külsõ határai mentén a határ menti régiók alábbi kategóriái különböztethetõk meg: • határ menti régiók az EFTA országok mentén (Norvégia és Svájc), • határ menti régiók az EU-csatlakozásra váró államok szomszédságában (pl. Észtország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovénia, Bulgária), • egyéb kevésbé fejlett állam szomszédságában található határ menti régiók (pl. Albánia, az Orosz Föderáció, Marokkó). Görögország, Kelet-Németország és Kelet-Ausztria külsõ határainak esetében 1. célterületekrõl van szó. Svédországban/Finnországban a legtöbb terület ezzel szemben 6. célterület volt és a 2000-2006. évi programidõszakban lettek 1. célterületek. Az EFTA-államok határ menti területei Svájcnak Franciaországgal, Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal alkotott határainál találhatók, valamint Norvégiának Dániával/Svédországgal alkotott határai mentén.

26



A határon átnyúló együttmûködést az alábbi szempontok jellemzik: • a nagy távolságok és periférikus fekvés Skandinávián belül, • a gazdasági fejlettség az Európai Unió átlaga felett, illetve az Európai Unió átlagszintjén van, • a határ menti régiók jelentõs átmenõ forgalmat lebonyolító vidékek, illetve nemzetközi tranzitzónák (Dánia, Svédország, Finnország, Svájc), • léteznek a határon átnyúló együttmûködés struktúrái, intézményei és programjai. Léteznek intézményesített eljárások, valamint kétoldalú megállapodások. Állami/regionális szinten olyan együttmûködési szövetségek alakultak ki, mint a Nordkalotten Mittnorden, ARGE-ALP, Alpok-Adria, Cotrao vagy Bodenseerat. Ezzel párhuzamosan az utóbbi években regionális és helyi szinten határon átnyúló együttmûködési formák alakultak (például Eurorégiók és más határon átnyúló struktúrák Skandináviában valamint Svájc és Ausztria, Svájc és Németország, Svájc és Franciaország, Svájc és Olaszország között). Az EFTA-államok határ menti régiói az alábbiakra helyezik a hangsúlyt: • környezetkímélõ infrastruktúra (prioritás: vasút, szállítmányozás áthelyezése), együttmûködés a turizmus szektorában, kis- és középvállalatok együttmûködése, a kulturális kapcsolatok támogatása és a kulturális örökség védelme, • közös célirányos intézkedések a hegyvidéki régiók védelme érdekében, pl. a további népesség elvándorlás megakadályozása érdekében is, • a gazdasági fejlõdés elõmozdítása és az emberi erõforrások elõsegítése. Az EU-nak a közép- és kelet-európai országokkal alkotott külsõ határai mentén, valamint a Földközi-tenger térségében megvalósuló határon átnyúló együttmûködést az alábbiak jellemzik: • Erõs az akarat arra nézve, hogy a határon átnyúló együttmûködés informális kapcsolatok és szervezeti formák révén alakuljon tovább, amelynek során a nemzeti államok megõrzik elsõdleges szerepüket. • A korábban politikai okok miatt hiányzó határon átnyúló együttmûködés folyamatosan fejlõdik, különösen regionális és helyi szinten. • Az EU-nak a balti államokkal, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával és Szlovéniával alkotott külsõ határainál rövid idõ alatt Eurorégiók és a határon átnyúló együttmûködés egyéb formái alakultak ki, amelyek száma állandóan növekszik (a mai EU-val nem határos Romániában is). • A szomszédos államok közötti konfliktusok illetve a politikai keretfeltételek még mindig fékezik a határon átnyúló együttmûködést, illetve zavarják ezt (lásd az EU-határvidékeket Albánia, FYROM illetve Oroszország szomszédságában). • A különbözõ földrajzi, gazdasági és ipari jellemzõk mellett a külsõ határok mentén található összes határ menti területnek jelentõs gazdasági különbségekkel kell megküzdenie (aszimmetrikus ipari és kereskedelmi gazdaságok, pénznembeli és bérben megmutatkozó egyenlõtlenségek, hiányzó infrastruktúra, határátkelõk és környezeti problémák).


27


• Az elvándorlási hullámok (politikai és gazdasági) ezekben a határ menti régiókban befolyásolják a pszichológiai-politikai légkört. • A még fiatal demokráciáknak és közigazgatási struktúráknak tovább kell fejlõdniük.

A Közép- és Kelet-Európával alkotott külsõ határok mentén fekvõ régiók nagy erõfeszítéseket tesznek az alábbiak terén: • a fiatal demokráciák és közigazgatási struktúrák felépítése, • az infrastruktúra fejlesztése és új határátkelõk nyitása, • a közlekedés és a kommunikációs hálózatok fejlesztése, • gazdasági fejlesztés, • a gazdasági egyenlõtlenségek megszüntetése a határ mindkét oldalán, • a környezetvédelem javítása minden területen, • még intenzívebb közremûködés a jövõbeli Interreg-programokban és ezek irányításában, • az EU-eszközök és a PHARE CBC illetve a TACIS-CBC jobb kombinációja. Görögország külsõ határai mentén (lásd 1.célkategóriát is) egyre jobban az alábbiakra irányul a figyelem: • az endogén régióspecifikus potenciálok fejlesztése, • a határon átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztése, • további határátkelõk megnyitása rövid idõn belül, • ténylegesen határon átnyúló projektek, • lényeges határon átnyúló szintû környezetvédelmi témák kezelése, • erõsebb regionális és helyi részvétel az Interreg-/PHARE CBC-eljárásokban. Finnország/Norvégia Oroszországgal alkotott határán együttmûködésre különösen az alábbiak érvényesek:

megvalósuló

határon

átnyúló

• az életszínvonalban és a struktúrákban (politikai és közigazgatási) megmutatkozó jelentõs különbségek megszüntetése, • a tartós együttmûködés feltételeként a jogi és tulajdonlási kérdések megoldása, • (az eddig szinte teljes mértékben hiányzó) gazdasági kapcsolatok fokozatos kiépítése, • a megértés és bizalom elõfeltételeként tartós ismeretek közvetítése révén a pszichológiai akadályok leküzdése.

28



A határon átnyúló struktúrák Közép- és Kelet-Európában 2000-ben 2000-ben már sok határon átnyúló struktúra létezik Közép- és Kelet-Európában. Ezek a cél, az illetékességek és a kapacitásokat tekintve nagyon sokrétûek. Ezek között az alábbiak szerint tehetünk különbséget: földrajzi fekvésük az EU-határoknál (EU külsõ határai), a társult államok határ menti területei közötti együttmûködés és az EU-nak Oroszországgal, FehérOroszországgal, Ukrajnával és Moldáviával kialakuló jövõbeli külsõ határai mentén elhelyezkedõ határ menti területek közötti együttmûködés. Ugyanúgy, ahogy Észak-, Nyugat- és Dél-Európában, itt is különbséget kell tenni mindenekelõtt a határon átnyúló struktúrák tekintetében az •

Eurorégiók és hasonló struktúrák,

•

különbözõ típusú szövetségek között.

Jelenlegi ismereteink szerint az EU külsõ határain (26), a jelölt országok határai között (16) és a jövõbeli EU külsõ határokon (8) összesen mintegy 50 határon átnyúló régió mûködik Eurorégiók és szövetségek formájában. Közép- és Kelet-Európában a legtöbb Eurorégió vagy hasonló szervezeti forma az EU-nak Észtországgal(EST/FIN), Lengyelországgal (D/PL), Csehországgal (C/CZ), Csehországgal (A/CZ), Szlovákiával (SK/A), Magyarországgal (HU/A) Szlovéniával (SLO/IT), és Bulgáriával (BG/GR) alkotott külsõ határai mentén alakult meg. Ennek során a közép- és keleteurópai országokban igen fejlett határon átnyúló struktúrákról van szó. Mindenekelõtt az Interreg és a PHARE CBC EU-programok segítségével sok Eurorégió jött létre az EU külsõ határai mentén. Példaként kiemelhetõ az Észak Karelia (FIN/RF), a Pomeránia (D/PL/S), a Pro Europa Viadrina (D/PL), a Bober-Neisse (D/PL), a Neisse (CZ/D/PL), az Elbe-Labe (CZ/D), az Erzgebirge (CZ/D), az Egrensis (D/CZ), a Bayerischer Wald/Böhmer- wald (A/CZ/D) és a Záhorie-Borvidék (CZ/A/SK) Eurorégiók. Ezen Eurorégiók közül a legrégebbi az 1991-ben Zitauban (D) Lengyelország, Csehország és Németország között alapított Neisse Eurorégió. A közép- és kelet-európai tagjelöltek közötti határokon, de ezeknek Oroszországgal, FehérOroszországgal, Ukrajnával és Moldáviával alkotott külsõ határai mentén is 1990-tõl 1999-ig több Eurorégió, illetve határon túli szövetség alakult ki. Északtól dél felé ezek például az Alüksne-Peskov régió (LiV/EST/RUS), a Saule Eurorégió (S/LT/LV/BLR), a Niemen Eurorégió, a Bug Eurorégió (PK/UKR), a sok Eurorégió a cseh–szlovák–lengyel határnál, a Kárpátok Eurorégió (HU/PL/SK/UKR/RO), a Váh-Dunaj-Ipel Eurorégió (SK/HU), a DunaDráva-Száva Eurorégió (CRO/HU), a DMTC/DKMT Eurorégió (RO/HU/YU), az Únia-Slaná (SK/HU), az Euro-Régió Ház Kht (HU/RO), az Upper Prut Eurorégió (RO/MOL), és a Danube Soute Eurorégió (BG/RO). Az utóbbi években további határ menti és határon átnyúló régiók kezdték el tevékenységüket, de nem mindegyik esetében alakult még ki a kívánatos szilárd struktúra jogi formájukat, szervezetüket és finanszírozásukat tekintve. Viszont – és ez nagyon figyelemre méltó – sokat tanultak a nyugat-európai Eurorégióktól és szövetségektõl a struktúrák kialakítását és a határon átnyúló együttmûködés programjainak kialakítását tekintve.


29


Kívánatos lenne, ha Közép- és Kelet-Európában támogatni lehetne a határ menti és határon átnyúló régiókat, mindenekelõtt az alábbi területeken: • a határon átnyúló struktúrák és titkárságok megerõsítése, • programok kidolgozása és ezek megvalósítása a 2000-2006 közötti idõszakban, a finanszírozás irányítása, valamint • a szektorspecifikus projektek kialakítása regionális szemináriumok, tanácsadások és információk segítségével. Tengeri határok A tengeri határokkal rendelkezõ régiók az EU belsõ és külsõ határai mentén egyaránt megtalálhatók. Különbözõ fejlettségûek – az európai Strukturális Alap keretében az 1. célterületektõl a célstátusz nélküli régiókig. Az Interreg segítségével csak bizonyos tengeri határ menti területek támogathatók (négy tengeri program az Interreg I-ben és 17 tengeri program az EU belsõ és külsõ határai mentén az Interreg IIA-ban). Az északi országok különösen hosszú hagyománnyal rendelkeznek a tengeri határoknál megvalósuló együttmûködés terén. A tengeri határok mentén megvalósuló intenzív határon átnyúló együttmûködés kulcselemei a következõk: • Kis távolság a határrégiók partjai között valamint jó kommunikációs összeköttetések (kikötõk, kompforgalom), amelyek lehetõvé teszik a „Gateway” funkciókat a javak és személyek szabad mozgására valamint a nemzetközi közlekedésre vonatkozóan. • Néhány olyan esetben, amikor a határ menti régiók nagyon közel fekszenek egymáshoz, tovább javították ezek megközelíthetõségét, állandó összeköttetések megteremtésével az adott partok között (pl. a La-Manche-csatorna alatt épített alagút révén az Egyesült Királyság és Franciaország között, az Oresond feletti híd Dánia és Svédország között), amely a tengeri határt lényegében részleges „országhatárrá” változtatja. • Erõs történelmi kapcsolatok és kulturális hasonlóságok (például Dánia/ Svédország/Finnország között, Észtország/Finnország, és Írország/Wales között); A tengeri határ mentén fekvõ területek prioritásai fõleg az alábbi szempontokat tartalmazzák: • közlekedési összeköttetések általános fejlesztése, különösen az 1. célrégiókban (például Görögország/Olaszország), azért hogy áthidalják a megközelíthetõség nehézségeit. Ez érinti a közlekedési eszközöket (kompok, vonat, stb.), az egyik határ menti régiótól a másikig tartó utazás idõtartamát, a költségeket, a távolságot (a régió közelsége a határ mindkét oldalán) és lényeges szempontokat: • a „Gateway” funkció, mint fõvonal és tranzit-összeköttetés a nemzetközi piacok felé (pl. Finnország/Svédország); • a közlekedési infrastruktúrában és a mindkét határ menti régiót összekötõ közlekedési és kommunikációs hiányosságok (megközelíthetõségi pontok), • a környezet átvilágítása, környezetvédelem és ennek irányítása, a természetes források közös fejlesztése és kezelése,

30



• a határon átnyúló régiónak, mint gazdasági egységnek az erõsítése. Ez különösen az egymáshoz nagyon közel fekvõ tengeri határ menti régiókat érinti, amelyek erõs történelmi és kulturális kapcsolatokkal rendelkeznek (közös cselekvés a gazdaság fejlesztése, a turizmus, a vállalati együttmûködés, a kutatás és képzés terén), (például Ålandszigetek), • az egymástól messze fekvõ régiók számára kihívást jelent a kapcsolatoknak és hálózatoknak az interregionális együttmûködés keretében történõ fejlesztése a különbözõ hatóságok és szervezetek között. A belsõ tengeri határra vonatkozó programok esetében fontos különbségek vannak, amelyeket fõleg földrajzi szempontból lehet csoportosítani (lásd az 1. táblázatot). Az északi csoportnak (Fyn-Kern, Stortrom-Ostholstein, Oeresund, Aland és KvarkenMittSkandia - S/F) mind az öt programja rendelkezik olyan folyamatos helyi-regionális struktúrákkal, amelyek gyakorlatilag az Interreg IIA-programok kialakításának és irányításának összes technikai szempontjáért felelõsek voltak. Oresund kivételével minden program esetében létezik egy EU-összegekre vonatkozó közös bankszámla. Ez ellentétben áll a három dél-európai programmal (Görögország-Olaszország, KorzikaSzardínia, Korzika-Toszkána), amelyek a határon átnyúló szintû intézményi lebonyolítás tekintetében teljes mértékben fejletlenek. Viszont már mutatkoznak egy fontos alapkezdeményezésnek az elsõ jelei annak érdekében, hogy helyi-regionális szinten tartós struktúrák alakuljanak ki. A három nyugat-európai program (Írország/Wales, Rives-Manche és KentNPC) olyan köztes formát képviselnek, ahol az Interreg céljaira vonatkozóan specifikus, határon átnyúló szintû programirányítási intézkedések születtek. Ezek az intézkedések nem érintenek közös struktúrákat, hanem az illetékes központi és helyi-regionális kormányzati hatóságok valamint a határ mindkét oldalán lévõ szociális partnereknek közös bizottságokban és munkacsoportokban megvalósuló összehangolt munkáját jelentik. Így a határon átnyúló együttmûködésben magas szinten alakulnak ki a program kifejlesztése, valamint a programirányítás technikai szempontjai. Az Interreg IIA keretein belül a külsõ tengeri programokban nem alkalmaznak határon átnyúló struktúrákat és folyamatokat a programok kialakítása és a programok irányítása esetében. Az egyedüli kivétel a Kvarken-MittSkandia program svéd-norvég elemeiben található (SF/S/N), ahol a Kvarken Tanács viseli a felelõsséget a program irányítására vonatkozóan. Mindenesetre egy olyan vegyes jellegû programról van szó, amely belsõ és külsõ EU-határokat éppúgy magában foglal, mint ország és tengeri határokat. Bizonyos határok esetében már léteznek határon átnyúló szintû struktúrák vagy új kezdeményezések, amelyek talán a jövõben részét képezhetik az Interreg-irányításnak. Ennek egyik példája a Südost-Skane (S), amely a POMERANIA (Németország/Lengyelország) programban kíván közremûködni. Mindent egybevéve viszont a Süd (Dél) csoport külsõ tengeri programjai keretében nincsenek kezdeményezések arra nézve, hogy helyi-regionális határon átnyúló struktúrákat hozzanak létre. Általánosan fogalmazva a Nord (Észak) programcsoportban megvannak a magasan fejlett és teljesen mûködõképes határon átnyúló struktúrák és folyamatok, ezzel szemben a Süd (Dél) csoportban ezek hiányoznak. A West (Nyugat) programcsoport középszintû pozíciót tölt be (rendelkezik mindhárom programmal): a lényeges határon átnyúló struktúrák me gteremtése nélkül jelentõs mértéket képvisel a közös irányítás szintjén.


31


Földrajzi terület

Belsõ EU-határok

Külsõ EU-határok

Nord (észak)

9 – Fyn- K.E.R.N. DK/D 10 – Storstrom - Ostholstein DK/D 12 – Bornholm DK / Keleti-tengeri 11 – Oeresund DK/S országok 56 – Finnország/Észtország SF/EST 50 – Szigetek (Archipel) SF/S 51 – Kvarken - MittSkandia SF/S/N

West (nyugat)

35 – Nord - Pas - de - Calais / Kent „Transmanche” F/GB 36 – Rives - Manche F/GB 40 – Irland - Wales Irl/GB

Süd (dél)

Görögország-Olaszország GR/I 33 – Korzika - Szardínia F/I 34 – Korzika - Toszkána F/I

31– Spanyolország-Marokkó E/MRC 44 – Olaszország-Albánia I/A 45 – Gibraltár GB/MRC

1. táblázat: Tengeri Interreg IIA-programok

32


A3 JOGI ESZKÖZÖK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MEGKÖNNYÍTÉSE ÉRDEKÉBEN


A3 fejezet: Jogi eszközök a határon átnyúló együttmûködés megkönnyítése érdekében

ÁTTEKINTÉS: Ez a fejezet áttekintést ad azoknak a megfelelõ jogi eszközöknek az alkalmazási lehetõségeirõl, amely eszközök megkönnyíthetik vagy megakadályozhatják a határon átnyúló együttmûködést általában véve és a határon átnyúló programokkal, illetve lényeges projektekkel összefüggésben. Multilaterális és két, háromoldalú államok közti megállapodásokat tartalmaz, valamint különbözõ típusú helyi-regionális megállapodásokat (például: egye zményeket, jegyzõkönyveket, szerzõdéseket).


A települések közötti határon átnyúló együttmûködésrõl szóló Északi Egyezmény (1977) volt az egyik legelsõ államok közötti egyezmény.

•

Az olyan multilaterális államközi egyezmények, mint az Európa Tanács madridi keretmegállapodása kiegészítõ jegyzõkönyveivel együtt, értékesnek bizonyultak a szomszédos államok közötti regionális és helyi közigazgatási struktúrákban valamint jogrendszerekben rejlõ nagy különbségek miatt.

•

Regionális és helyi egyezmények, mint a munkajegyzõkönyvek számos határon túli „munkaközösség”(szövetség) megalapításához vezettek az EU belsõ és külsõ határainál, valamint Közép- és Kelet- Európában.

•

A jogi jellegû akadályok és korlátozások a legtöbb határon még mindig akadályozzák a regionális és regionális intézmények részvételét a határon átnyúló programok irányításában.

•

A bilaterális egyezmények (mint például a Benelux, a Német-Holland illetve a Karlsruhei Egyezmény) megkönnyítik a határon átnyúló struktúrák munkáját és a határon átnyúló programoknak közjogi alapra történõ átültetését.

•

A projektspecifikus együttmûködés néhány esetben európai, illetve nemzeti jogi eszközök révén könnyebbé vált (például EWIG – Vegyes Gazdasági Társaságok).

34



Megfelelõ jogi eszközök a határon átnyúló együttmûködés érdekében Az utóbbi években nemcsak az Európai Unió tagállamaiban, hanem egész Közép- és KeletEurópában gyorsan fejlõdött a hatóságok és közérdekû területi testületek közötti regionális és helyi szintû határon átnyúló együttmûködés. A jogi megállapodások különbözõ fajtáit alkalmazzák, a jegyzõkönyvekkel és szerzõdésekkel bezárólag, amelyek megkönnyítik a határon átnyúló tevékenységeket, illetve határon átnyúló struktúrák kialakítását. Viszont még mindig egy sor jogi jellegû akadály és korlátozás hátráltatja mindenekelõtt a határon átnyúló régióknak (helyi-regionális) a határon átnyúló programok irányításában való közvetlen részvételét. Pl.: • Mivel nincs általában véve alkalmas, a határon átnyúló együttmûködésre és egész Európára vonatkozóan hatályos egységes jogi eszköz, a tevékenységeket és a lényeges programok megvalósítását továbbra is kétoldalú egyezmények illetve államok közötti megállapodások határozzák meg, amelyek mindenekelõtt a résztvevõ partnerek politikai akaratától függenek. • Néhány nemzeti jogrendszer lehetõvé teszi a regionális, illetve a helyi intézményeknek, hogy közvetlenül részt vegyenek a határon átnyúló együttmûködésben és ennek megfelelõen a programok irányításában. A regionális területi testületeknek a nemzetközi megállapodásokban való részvétele éppen ezért Európában nagyon eltérõ, ami másfelõl kihatással van a centralizáció/decentralizáció eddigi nagy fokára a határon átnyúló programok irányítása során. • A magánjogon alapuló határon átnyúló együttmûködés irányíthat olyan programokat, amelyek a közérdekû területi testületek révén alakulnak ki és valósulnak meg, mivel adott a közpénzek kontrollja. Folytatódnak viszont az együttmûködés közjogi formái és még inkább garantálják a demokratikus közremûködést. Ezért a megállapodások különbözõ fajtái – beleértve az egyezményeket és az államszerzõdéseket is – továbbra is szükségesek annak érdekében, hogy általában véve megkönnyítsék a határon átnyúló együttmûködést és tartósan biztosítsák a tényleges határon átnyúló struktúrákat és a közös programokat. A gazdasági együttmûködés területén is léteznek az európai (például európai gazdasági érdekvédelmi egyesülések) vagy a nemzeti jog (például célszövetségek, vegyes gazdasági társaságok) olyan lényeges eszközei, amelyek egyszerûbbé teszik az a projektek szintjén történõ együttmûködést. Multilaterális egyezmények Ezek az egyezmények néhány a legfontosabb és régóta meglévõ eszközök közül, amelyek célja keretet teremteni a határon átnyúló együttmûködés számára. A regionális integrációra tekintettel elsõ helyen állnak az államközi egyezmények (például az 1977-ben megkötött az északi államok határon átnyúló együttmûködésérõl szóló egyezmény). Második helyen következnek azok az egyezmények, amelyeket olyan nemzetközi szervezetek kötöttek, mint az Európa Tanács (a regionális és helyi testületek határon átnyúló együttmûködésérõl szóló Madridi Keretegyezmény, amelyet 1999 végéig 33 állam írt alá. A kiegészítõ jegyzõkönyvet 1999 végéig 14 állam ratifikálta.)


35


Ezek az eszközök bizonyos számú keretfeltételt határoznak meg a helyi-regionális intézmények közötti államközi egyezményekre illetve szerzõdésekre vonatkozóan. Ezek mindenesetre csak korlátozott mértékben hatékonyak – mint a Madridi Keretegyezmény –, mivel nem alkotnak önálló szerzõdési alapot egy határon átnyúló együttmûködéshez, hanem olyan keretfeltételeket teremtenek meg, amelyeket át kell ültetni a nemzeti törvények szintjére (mint például az 1991. évi Anholti Egyezmény, vagy az 1996. évi Karlsruhei Egyezmény). Ezenkívül nagy különbségek vannak a helyi és regionális közigazgatási struktúrákban, valamint az aláíró államok törvényi rendszereiben. Ezért sok esetben lehetetlen • az adott regionális szintek közötti közvetlen egyezményeket létrehozni annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani azokat az együttmûködéshez szükséges tartós eszközöket, amelyekre a magánjog vonatkozik, • a határon átnyúló együttmûködéskor a nemzeti testületeknek kizárólagos hatásköröket biztosítani a közjogi ügyekben. Bilaterális és trilaterális egyezmények Az egyezmények, jegyzõkönyvek keretében lehetõség nyílik a kizárólag nemzeti hatóságok közötti határon átnyúló együttmûködésre. Az együttmûködésnek ez a fajtája olyan államközi bizottságokban valósul meg, amelyek különbözõ akcióterveket követnek, különbözõ földrajzi területeken mûködnek és általában véve a területfejlesztés terén létrejövõ együttmûködés támogatása (lásd a C 1 fejezetet) vagy egyéb, pontosan meghatározott együttmûködési területek tartoznak feladatkörükbe. A határon átnyúló együttmûködés fejlesztését és támogatását célzó egyezmények az 1960-as évek óta léteznek nagyon különbözõ formában. Ezek lehetnek egy jó határ menti szo mszédsági kapcsolatot célzó egyszerû szerzõdések, területfejlesztési egyezmények, határon átnyúló regionális támogatásról szóló regionális megállapodások és a Madridi Keretegyezmény államközi alkalmazási szerzõdései, amelyek általános közjogi határon átnyúló együttmûködést tesznek lehetõvé a helyi és regionális testületek között. Az • 1991. évi Magyarország és Ukrajna, • 1992. évi Magyarország és Szlovénia, • 1995. évi Magyarország és a Szlovák Köztársaság, • 1996. évi Magyarország és Románia közötti szerzõdések, az államközi szerzõdések jó példái az olyan jó szomszédsági kapcsolatok tárgyában, mint a megértés, együttmûködés, barátság és szomszédság. Lengyelország 1990 és 2000 között az összes szomszédos állammal (D/CZ/SK/UKR/BLR/LT/RUS) határon átnyúló szintû szerzõdéseket kötött. Franciaország és Svájc között már 1973-ban szerzõdések alapján különleges „szomszédsági” bizottságokat neveztek ki Genf Kanton valamint Ain és HauteSavoie megyékben a szomszédságból adódó problémák szabályozására. Más szerzõdések különleges szabályozási területekkel foglalkoznak, így például katasztrófák és súlyos balesetek esetében megelõzésrõl és segítségrõl (Ausztria és Szlovákia 1999.), vízszolgáltatásról (Szlovénia-Horvátország 1996.), a határ menti területen történõ foglalkoztatás-

36



ról (Ausztria-Magyarország 1997.), közegészségügyi ellátásról (Norvégia-Svédország 1993.), turizmusról (Ausztria-Magyarország 1980.), a nukleáris ügyekrõl (Finnország és Svédország 1987.) szóló szerzõdések. Az államközi egyezmények különleges területe az Európa Tanács Európai Terület rendezési Miniszteri Konferenciája által ajánlott „területrendezési bizottságok” (Intergovernmental commissions to develop regional planning. – Kormányközi bizottságok a regionális tervezés fejlesztésére). Ezek a bizottságok az 1960-as évek óta mindenekelõtt a nyugat-európai országokban alakultak meg, mint például: • BENELUX 1969., • Belgium - Németország 1971., • Svájc - Németország 1973., • Ausztria - Németország 1974., • Hollandia - Németország 1976. Mivel ezek a bizottságok csak ajánlásokat tehetnek, viszonylag korlátozott átütõ erõvel rendelkeznek. Az INTERREG IIC (1997-1999) és az INTERREG IIB (2000-2006) speciális EUprogramok révén tovább szûkültek hatékonysági lehetõségeik (összehasonlítás lásd a C1. fejezetet). Valamivel szélesebb körû feladatokkal és nagyobb átütõ erõvel rendelkeznek azok a nyugat-európai egyezmények, amelyek segítségével határon átnyúló együttmûködés támogatását célzó kormányzati bizottságokat neveztek ki, mint például: • Franciaország - Svájc (Genf) 1973., • Franciaország - Németország – Svájc 1975., • Franciaország - Németország – Luxemburg 1980., • Franciaország - Olaszország 1981., • Franciaország - Spanyolország 1994. Az 1980-as és 1990-es években államközi szerzõdések révén a közép- és kelet- európai államokban is létrehoztak kormányzati bizottságokat a regionális tervezési feladatok megvalósítása céljából, mint például: • Ausztria - Magyarország 1985., • Németország - Lengyelország 1992., • Szlovák Köztársaság - Lengyelország 1994., • Szlovák Köztársaság - Magyarország 1995, • Cseh Köztársaság - Lengyelország 1995. Ezek az egyezmények a regionális hatóságok számára ugyancsak lehetõvé teszik, hogy részt vegyenek a nemzeti hatóságok közötti együttmûködésben. Ezt a megoldást mindenekelõtt a szövetségi államokban alkalmazzák. Itt a kooperációs megállapodások együttmûködési lehetõséget nyújtanak a közintézmények különbözõ szintjei között és különösen a határon átnyúló programok és projektek irányítására vonatkozóan. A legtöbb esetben a regionális és helyi hatóságok jogosultak arra, hogy saját hatáskörükbe tartozó ügyekben nemzetközi szerzõdéseket kössenek, amíg ez összhangban van a nemzeti joggyakorlattal. A külpolitikai kérdésekben


37


való kizárólagos illetékességet tekintve a nemzeti hatóságok gyakorolják a felügyeleti jogot és fenntartják maguknak vétójogukat és egyetértési jogukat. Ezenkívül az államok megállapodhatnak abban, hogy olyan szerzõdéseket kötnek, amelyek célja általános alapot teremteni a regionális és helyi határon átnyúló együttmûködéshez. A Madridi Keretegyezmény alapján az államközi alkalmazási szerzõdések három példája az 1989/1997. évi Határon átnyúló szintû BENELUX Egyezmény, az 1991. évi Német-Holland Egyezmény, valamint az 1996. Karlsruhei Egyezmény. Ezek lehetõséget teremtenek a regionális és helyi hatóságok valamint bizonyos közjogi szintû testületek számára a határon átnyúló együttmûködésre. Hasonló egye zményeket kötöttek például: • Ausztria - Olaszország 1993., • Finnország - Oroszország 1995., • Franciaország - Olaszország 1995., • Franciaország - Spanyolország 1997., • Litvánia - Fehér-Oroszország 1998. Ezeken kívül újabban már léteznek európai régiók között államok részvétele nélkül megkötött szerzõdések, mint például az 1996. évi egyezmény Észak-Rajna-Vesztfália (D), Rajna-vidékPfalz, (D) tartományok között, a német ajkú közösség (B) és a vallon régió (B) közötti egyezmény; ez hasonlítható az 1991. évi Anholti Egyezményhez (D/NL). Az állami egyezményeknek/megállapodásoknak ez a formája ugyancsak pontos szabályozásokat tartalmazhat a együttmûködési programok irányítására vonatkozóan. Ezek a határon átnyúló együttmûködés esetében a legtöbbször alkalmazott eszközökké váltak egy „határon átnyúló program” minden vonatkozásában és szakaszában, így mindenekelõtt: • a kidolgozás, • a megvalósítás, • a felügyelet, • a finanszírozás • az ellenõrzés szakaszaiban. A határon átnyúló együttmûködés tárgyában megkötött Német-Holland Egyezmény (1991. évi Anholti Egyezmény), lehetõvé tette egy Németország és Hollandia közötti határon átnyúló Interreg programok irányításáról és decentralizált megvalósításáról szóló kiegészítõ megállapodás aláírását. Regionális és helyi szintû egyezmények Említésre méltó számos munkajegyzõkönyv aláírása, amelyet „munkaközösségek”(szövet– ségek) megalapítása követett az Európai Unió belsõ és külsõ határai mentén (Communauté de Travail des Alpes Occidentales – CONTRAO; ARGE ALP; ARGE Alpen Adria; Com– munauté de Travail des Pyrénées – CTP; Communauté de Travail du Jura – CTJ; és Communauté de Trabalho do Norte Portugal – Galicia).

38


A4 KÜLÖNBÖZÕ SZINTÛ EU KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS PROGRAMOK


A4 fejezet: Különbözõ szintû EU kezdeményezések és programok

RÖVID TARTALOM Ez a fejezet az Európai Unió határ menti együttmûködés elmélyítését szolgáló legfontosabb kezdeményezéseit és programjait ismerteti. Bemutatja a határ menti együttmûködést támogató Interreg fõbb jellegzetességeit az Európai Unión és a Phare CBC Kezdeményezésen belül. Információkkal szolgál más Phare és Tacis programokról is, amelyek az Új Független Államokkal és más Phare határokkal együtt a határ menti együttmûködést támogatják.

FÕBB PONTOK: •

Az Interreg az EU legnagyobb „Közösségi Kezdeményezése” és minden határ menti régiót támogat az EU tagállamaiban, valamint egyes tengerparti határrégiókat támogatandó tevékenységek széles körét átfogó programokon keresztül.

•

Az Interreg I (1990/93) keretében az EU Strukturális Alapok 31 Operációs Programot támogattak összesen 1.034 millió ECU-vel. A mai napig 2. 565 millió ECU-t helye ztek el az Interreg IIA számára (határ menti együttmûködés). (Az Interreg II 2.400 millió ECU-t kapott a IIA határ menti együttmûködés fejlesztésekre az 1994-99-es idõszakban, ezen kívül még 500 millió ECU-t a IIB energiahálózat fejlesztésekre. Az Interreg IIA Operációs Programokhoz az Európai Bizottság 1995-tõl kezdve ad jóváhagyásokat, ez a folyamat azóta sem zárult még le. 1996-ban új fejlesztési programot vezettek be (IIC), amely nemzetek közötti térségi-fejlesztési programokat tartalmazott. Erre 2,565 millió ECU-t irányoztak elõ, amelyet összesen 59 operációs program végrehajtására szántak (közülük 1996 júliusáig 50-et hagytak jóvá).

•

A Phare CBC (Határ menti Együttmûködés) Kezdeményezést az EU 1994-ben indította el 150 millió ECU-s költségvetéssel a határ menti együttmûködés elõmozdítására az Európai Unióval határos közép-kelet-európai térségben. A CBC Kezdeményezést 1999-ig tolták ki egy 180 millió ECU-s éves ideiglenes költségvetéssel. Számtalan terv beindítását segítették elõ annak érdekében, hogy a Közép- és Kelet-Európában mûködõ Interreg „tükörképét” hozzák létre. Ennek során támogatásban részesültek: többéves normatív támogatási programok (MIP); országok közötti együttmûködési megállapodások; közös programkészítõ és ellenõrzõ bizottságok (JPMC-k). Az EU új programok beindítására készül 1996 végén a Tacis és a Phare keretében más kelet-közép-európai és az Új FÁK határrégiókban.

•

Számos kiegészítõ programot és kezdeményezést indítottak útjára vagy van elõkészítés alatt a határon átnyúló együttmûködés ösztönzésére.

40



REFERENCIÁK •

Az INTERREG II FELJEGYZÉS az Operációs Programok számára lefektette a le gfontosabb irányelveket arra vonatkozóan, hogy mely tagállamokat kell bevonni egy Közösségi Kezdeményezés kereteinek megalapozásába, amely kiterjed a határ menti fejlesztésekre, a határ menti együttmûködésre és a megválasztott energiahálózatra (94/C/180/13), az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C. lapszám 180/60-68, 1.7.94 – lásd a D.2. Mellékletet

•

PHARE CBC REGULÁCIÓ a határ menti Programok kivitelezését szabályozza az országok közötti együttmûködést illetõen Közép- és Kelet-Európában, valamint a Közösség Tagállamaiban a Phare Program keretében. Európai Közösségek Hivatalos Lapja L. lapszám 171/14-16. Közösségi Reguláció (EC) 1628/94, 1994. július 4. – lásd a D.3 Mellékletet

•

TANÁCSI REGULÁCIÓ, 1279/96, amely a gazdasági reformokhoz valamint az Új FÁK és Mongólia talpra állításához adott segítségnyújtást szabályozza. Európai Közösségek Hivatalos Lapja L. lapszám 165/1, 1996. július 4., 1-5. oldal.

•

A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK KÉZIKÖNYVE, 1994-1999. Elsõ kiadás, Európai Bizottság


41


EU támogatás határ menti együttmûködések számára 1990 óta az Európai Unió különbözõ kezdeményezéseken, számtalan programon és projecten keresztül nyújt pénzügyi támogatást a határ menti együttmûködések számára. Ezek közül az elsõ az Interreg Közösségi Kezdeményezés volt, amelyet 1990-ben indítottak el és az EU határrégióval terjedt ki a hatásköre. A Phare CBC (Határ menti Együttmûködés) 1994-ben követte, amely a közép-európai határrégiókat ölelte fel. Az Interreg és a Phare jelentõs fejlõdésen ment keresztül az 1990-es évek során és a 2000-2006-os idõszakban is támogatni fog alapvetõ fontosságú programokat. A többi, kevésbé fejlett határrégiók vonatkozásában, az EU eszközei szintén rendelkezésre állnak a határ menti együttmûködés támogatására, ilyen a Tacis CBC (a volt Szovjet Unió egyes határrégióiban), és a MEDA (a Földközi-tenger menti nem Eu-tag országokban), valamint a CARDS, amely egy új programcsomag a Nyugat-Balkán országaiban. 1990 óta az EU az AEBR LACE projectjeit is támogatta tanácsadói segítség formájában, azonkívül a bevált gyakorlat és a hálózatépítés tapasztalatainak kicserélését szorgalmazta a határrégiók között. Az Interreg Kezdeményezés (1990-1999) A határrégiók és a határ menti együttmûködés növekvõ fontosságát az Európai Integráció általános folyamatában az Interreg „Közösségi Kezdeményezés” megalapításával ismerték el 1990-ben. A 31 elfogadott Interreg I Operációs Program (1991-1993) a legkülönbözõbb típusú határrégiókban fejtette ki hatását, és a határ menti együttmûködés széles skáláját képviselte az EU-n belül: •

Operációs Programok az EU belsõ és külsõ határai mentén;

•

az Objective 1 kevésbé fejlett régiói és az EU „sarok” régiói;

•

olyan régiók, amelyek már rendelkeznek helyi és regionális szintû határon átnyúló együttmûködésben és struktúrákban („alulról jövõ” programok) szerzett tapasztalatokkal, illetve azok, amelyek egy központosítottabb, nemzeti megközelítést tettek magukévá a határ menti együttmûködés vonatkozásában („fentrõl lefelé irányuló” programok).

Összesen 1. 082 millió EURO-s EU hozzájárulással támogattak projecteket a szektorok széles skáláján belül, mint amilyen a közlekedés és a kommunikáció, a környezetgazdálkodás, üzleti élet, turizmus, vidékfejlesztés és képzés. Az Interreg I sikerét követõen, az Európai Bizottság az edinburgh-i „tanácskozáson” a határ menti együttmûködést jelölte meg elsõdleges feladatként a Közösségi Kezdeményezések számára a Strukturális Alapok 1994-99-es tervidõszakában. Az Interreg II Kezdeményezés három fejlesztési irányt jelölt ki: •

Az Interreg IIA, mint fõ fejlesztési irányvonal a határ menti együttmûködésre koncentrált összesen 2. 562 millió EURO-s költségvetéssel;

•

Az Interreg IIB célja az volt, hogy a kiválasztott energia hálózatokat fejlessze (korábbi Regen Kezdeményezés), 550 millió EURO állt a rendelkezésére;

•

Az Interreg IIC-t 1996-ban vezették be és a nemzetek közötti együttmûködés támogatását célozták meg vele a térségi tervezés és más területek vonatkozásában. 413 millió EURO-t különítettek el erre a célra.

42



Összesen 59 Operációs Programot nyújtottak be és bíráltak el pozitívan az Interreg IIA keretein belül, ezekre összesen 2.6 billió EURO-t költöttek el, amely a Közösségi Kezdeményezéseken belül a legnagyobb értékû támogatást képviseli. Ez az összeg több mint 4 billió EURO-ra növekszik, ha a szükséges közös finanszírozást (nemzeti, regionális-helyi, beleértve a magán alapítványokat is) is idevesszük. Az 1990-es években az Interreg körülbelül 6.5 billió EURO-t biztosított a határ menti együttmûködések számára, amely több ezer kiegészítõ határ menti project magvalósítását tette lehetõvé. Az Interreg IIA elõször egyesítette magában az összes határrégiót az EU belsõ és külsõ határai mentén. A belsõ és külsõ határok száma megnövekedett Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával. Az Operációs Programok részletes kimutatása jól demonstrálja az EU külsõ határainak növekvõ jelentõségét – 35 program vonatkozott az EU belsõ határaira és 24 a külsõkre (közép-európai országok, Oroszország, Norvégia, Svájc, Ciprus, Marokkó). Az Interreg IIA Pénzek Megoszlása Határ menti régiók

Objektive 1/6 Régiók

Egyéb régiók

Összesen

Belsõ határok

1.065 millió

600 millió

1.655 millió

Külsõ határok

795 millió

105 millió

900 millió

1.860 millió

705 millió

2.565 millió

Összesen

Az Interreg IIA jelentõs mértékû terjeszkedésének egy másik fontos tényezõje a tengerpartok mentén húzódó határ menti régiók közötti együttmûködés hangsúlyosabbá válása. Összesen 16 tengerparti Operációs Program részesült támogatásban az Interreg IIA keretein belül, míg az Interreg I csupán 4-et támogatott. Ezeknek a programoknak a többsége (11) az EU belsõ határaira vonatkozott. Az operációs programok számára nyújtott EU támogatások néhány Objective 1 régióban meghaladja a 100 millió EURO-t: a spanyol/portugál határ (552 millió EURO), a görög/külsõ határok (310 millió EURO) számítottak a legnagyobb költségvetésûeknek. Összességében elmondható, hogy az 59 operációs program különbözött egymástól a pénzügyi támogatás tekintetében, például 30 program kapott 5 és 25 millió EURO közötti támogatást. Fontos megjegyezni, hogy a nagy volumenû programok többsége ’nemzeti’ program volt, amely egy országhatár teljes egészét felöleli.


43


Interreg III (2000-06) Az Interreg lesz a legnagyobb Közösségi Kezdeményezés az EU Strukturális Alapok keretében a 2000-06-os idõszakban (Interreg III), amely számára 4.875 millió EURO-t különítettek el. 2000 áprilisában az Európai Bizottság elkészítette a hivatalos Irányelveket. Az Interreg III három fõ fejlesztési irányvonalat tartalmaz: •

A Fejlesztési irányvonal: határ menti együttmûködés – az Interreg I és IIA folytatása,

•

B Fejlesztési irányvonal: országok közötti együttmûködés, amely az Interreg IIC kiterjesztését jelenti; valamint

•

C Fejlesztési irányvonal: interregionális együttmûködés – ez egy új fejlesztési irány, amely a RECITE és az Ecos-Overture típusú programok által korábban felölelt együttmûködés kiterjesztését és a lehetséges együttmûködési területek szélesítését jelenti.

A három fejlesztési irány célkitûzéseit az alábbiak szerint határozták meg: •

A Fejlesztési irányvonal: Határ menti együttmûködés a szomszédos hatóságok között, amely a határ menti gazdasági és szociális központokat szándékozik fejleszteni a közös stratégiák kidolgozásával a fenntartható fejlõdés érdekében.

•

B Fejlesztési irányvonal: Országok közötti együttmûködés a nemzeti, regionális és helyi szintû hatóságok között, amely az európai régiók nagy területen elhelyezkedõ csoportjai közötti területi integráció magasabb fokának megteremtésére irányul, azzal a távlati céllal, hogy egy fenntartható, a környezettel összhangban lévõ, kiegyensúlyozott fejlõdést érjenek el a Közösségen belül és egy jobb területi integrációt a tagságra jelentkezõ és a szomszédos országokkal.

•

C Fejlesztési irányvonal: Az interregionális együttmûködés célja az, hogy javítsa a területfejlesztés és a kohéziós programok számára meghatározott követendõ irányelvek megvalósításának és a pénzügyi eszközök kihelyezésének hatékonyságát a hálózatok segítségével, különösen olyan régiók vonatkozásában, amelyek a fejlõdésben lemaradtak és amelyek változásokon mennek keresztül.

Általános irányelvek az Interreg III három fejlesztési irányainak vonatkozásában: •

Közös határ menti / országok közötti stratégia és fejlesztési program.

•

Partnerkapcsolat és „alulról építkezõ” megközelítési mód.

•

A „Strukturális Alapok „általánosan elfogadott irányzataival” való összeegyeztethetõség.

•

A Közösségi Kezdeményezések kivitelezésének egy integráns szemléletû megközelítése.

•

Az Interreg III és az EU-n kívüli politikát illetõ pénzügyi eszközrendszer hatékonyabb koordinációja, különös tekintettel a bõvítésre.

44



A Fejlesztési Irányvonal az országhatárokon átnyúló együttmûködés legrégebbi formája. Ez részesül majd az Interreg III pénzügyi forrásainak döntõ részébõl. Néhány kivételtõl eltekintve a programok kidolgozását, a jóváhagyás megszerzését és a kivitelezést az A Fejlesztési Irányvonalon belül a B és C Fejlesztési Irányvonaltól elkülönítetten végzik el. Az A Fejlesztési Irányvonalra vonatkozó Irányelvekben szereplõ néhány elem meglehetõs folytonosságot mutat az Interreg I és IIA-val és nem lesz ismeretlen azok számára sem, akik korábban részt vettek az Interreg programjainak kidolgozásában és lebonyolításában. Ezek a következõk: •

A választható területek meghatározásának módszere. Az Interreg I és IIA-hoz hasonlóan, az alkalmas területeket az Irányelvek mellékletében sorolják fel (nagyon kevés elt éréstõl eltekintve lényegében az Interreg IIA területei és határai).

•

A támogatható területek kiterjedése, ezek a NUTS III szintjén maradnak, azzal a rendelkezéssel kiegészítve, hogy különleges esetekben a program költségvetésének maximum 20%-át a szomszédos NUTS III területeken lehet elkölteni.

•

Az támogatható tevékenységek rendkívül széles skálája. Az Irányelvek egy listát közöl az elsõdleges fontosságú témákról (lásd a lenti boxot), amelyek a támogatható intézkedésekkel együtt válnak igazán hatásosakká az egyik mellékletben. Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy ez a lista normatív támogatás alapú és a támogatható tevékenységek teljes skálája a Strukturális Alapokon belül hozzáférhetõ.

Az Irányelvekben található rendelkezések némelyike új elvárásokat vezet be, amelyek fontos változásokat jelölnek a tartalom vagy a hangsúlyok vonatkozásában, amint ezt a továbbiakban ismertetni is fogjuk. Egy közös stratégia és közös program kidolgozása elengedhetetlen feltételek, minden intézkedésnek és beavatkozásnak közös program-elõkészítésen kell nyugodnia az adott régióban. Ezen kívül, egy új és fontos elvárás közös bankszámla létrehozása legalább az összes EU hozzájárulás számára. A program kivitelezés közös irányítása a határ menti mechanizmusokon keresztül szintén lényeges feltétele annak, hogy az Európai Bizottság egy Interreg IIIA programot elfogadjon. A szélesebb értelemben vett határ menti partnerkapcsolat alapelve, valamint az „alulról jövõ kezdeményezést” szem elõtt tartó me gközelítésre helyezett hangsúly, amelyet a közös stratégia kidolgozásának stádiumától kezdve már ki kell alakítani, és alkalmazni kell a kivitelezése során is, jól jellemzi az új Irányelveket. A regionális szintû határ menti struktúráktól, amelyek a határ menti területeken a regionálishelyi hatóságokra épülnek, azt várják el, hogy vállalják fel a vezetõ szerepet a programkészítõ munkában, késõbb pedig az irányításban és az értékelésben – ahol erre szükség van – dolgozzanak együtt az országos hatóságokkal. Az A Fejlesztési Irányvonalon belül két típusú program lehetséges: •

az elsõ típus tulajdonképpen egyetlen program a teljes határhossz számára, amely számtalan regionális szintû alprogramot tartalmaz a hosszú határok esetében (pl. Spanyolország/Portugália, Németország/Lengyelország);

•

A második típust a regionális szintû programok képviselik a határ egyes szakaszain (pl. eurorégió vagy ehhez hasonló szintû struktúra), ahogy ez az Interreg I és IIA-ban már mûködött a D/NL, NL/B, D/F, F/UK, valamint számos skandináv és más határ vonatkozásában.


45


Amint azt a Strukturális Alapok Általános Szabályzata elõírja, egy közös határ menti Felügyelõ Bizottság áll majd fel a programok ellenõrzésére. Egy közös Vezetõ Testület, amely a határ menti együttmûködés tagjainak képviselõibõl áll, az egyes programok vagy alprogramok végrehajtásának operációs irányításáért lesz felelõs, ideértve az utolsó körbe kerülõk kiválasztását és a projectek jóváhagyását. A Strukturális Alapok Általános Szabályzata elõírja egy Irányító Hatóság kijelölését is, amely teljes felelõsséget vállal a közös program irányításáért, valamint a Fizetõ Hatóság felállítását a közös pénzügyek kezelésére. Az Irányelvek egy közös technikai titkárság felállítását is elõrevetíti, amely az Irányító Hatóságot lenne hivatott segíteni az operációs irányító feladatok végrehajtásában. A pénzügyi menedzsment rendszere egyszerûbb és rugalmasabb lesz az önmagában álló Strukturális Alap (ERDF) alkalmazásával, amely megnövelt hatáskörrel rendelkezik azoknak a tevékenységeknek vonatkozásában, amelyek normálisan az ESF, EAGGF és a FIFG keretein belül minõsülnek támogathatónak. Emellett, a teljes ERDF alap áthelyezésével (és ideális esetben az összes hasonló országos szintû alappal együtt) egyetlen programszámla jön majd létre anélkül, hogy az ERDF pénzeket szét kellene osztani a Tagá llamok között. Az Európai Bizottság felkérte a Tagállamokat, hogy 2000. november 20-ig nyújtsák be a Közösségi Kezdeményezési Programjaikat, amit a többség meg is tett. Néhány további program benyújtása várható 2001 elsõ hónapjaiban. A Bizottság az érvényesnek minõsülõ benyújtás dátumától számított 5 hónapon belül általában elõbb megfontolás tárgyává teszi majd jóváhagyja ezeket a programokat. Összességében mintegy 52 K.K.P. jóváhagyására lehet számítani az Interreg III keretein belül. A Kezdeményezés ezen fejlesztési irányának megvalósítása valószínûleg 2001 közepén kezdõdik majd meg igazán. Phare CBC A Phare CBC (Határ Menti Együttmûködés) Programot 1994-ben alapították a közép-keleteurópai (CEC) és az uniós régiók közötti határ menti együttmûködés ösztönzésére. A támogatható régióknak az EU-tagállamokkal határos CEC régiók minõsültek. Az 1994-99-es idõszakban a Phare CBC programok 15 országhatárt öleltek fel és 1 billió EURO támogatásban részesültek – az EU pénzalapok azon többlete, amelyet az Interreg IIA programok párja számára különítettek el. A Phare CBC programok azokat a tevékenységeket támogatták, amelyek többnyire az infrastruktúra (közlekedés és környezetgazdálkodás) és a gazdaság területén valósultak meg. Néhány program a kis volumenû, az emberi kapcsolatok szintjén érvényesülõ projecteket és más kis volumenû projectet is támogatott. Az eredeti Bizottsági Szabályzat, amely a Phare CBC mûködését szabályozta, 1994-ben került bevezetésre azzal a céllal, hogy az Interreg „tükörképe” legyen. Phare CBC programok mûködését biztosított az EU tagállamokkal határos CEC határterületeken. Az Interreg és a Phare CBC ilyesfajta közelítése csak korlátozott mértékben valósult meg. 1998-ban a Bizottság bevezette a ma is érvényben lévõ Szabályzatot, amely a Phare CBC-t a következõ célkitûzések jegyében szabályozza: •

46

Elõmozdítja a határrégiók együttmûködését a bõvítésre váró közép- és kelet-európai országokban és a hozzájuk kapcsolódó régiókban, amelyek határosak az EU-val, segít leküzdeni a speciális, fejlesztéssel kapcsolatos, valószínûleg a nemzetgazdaságon belül elfoglalt helyzetükbõl fakadó problémáikat a helyi lakosság érdekében a környezet megóvását mindig szem elõtt tartva; továbbá



•

elõmozdítja az együttmûködés különbözõ hálózatainak létrehozását és fejlesztését a határ mindkét oldalán, valamint hozzájárul ezen hálózatok, és a szélesebb értelemben vett Közösségi hálózatok összeköttetéseinek megteremtéséhez.

Ez az új 1998-as Phare CBC Szabályzat lefektetett néhány fontos paramétert a CEC határ menti együttmûködések számára, amelyek ma is érvényesek, nevezetesen: •

kiszélesítette a földrajzi elfogadhatóság kritériumait a 10 közép-európai, tagságra váró ország közötti CEC/CEC határok bevonásával;

•

újradefiniálta a támogatható tevékenységek körét a Phare CBC-en belül (lásd a boxot alul);

•

új tervezõ és kivitelezési eszközöket vezetett be: -

Közös Programkészítési Dokumentumok (JPD),

-

Közös Együttmûködési bizottságok; valamint

-

Közös Kis Project Támogatási Alapok.

Az 1999 és 2000 közötti Phare CBC programok az új Szabályzat szerint készültek, de nem volt meg az Interregen belüli hasonmásuk haszna. Az EU Strukturális Alapok új idõszakában (2000-06) a Phare CBC az elképzelések szerint az Interreg A Fejlesztési Irányvonalához lesz hasonlatos. A határ menti stratégiák és a Közös Programkészítõ Dokumentumok 2000-ben voltak elõkészítés alatt, különösen az Interreg III-ra vonatkozó Közösségi Irányelvek 2000. áprilisi kiadása óta, bizonyos területeken ez a munka még folytatódik.

A 2000 utáni idõszakban minden EU/CEC határrégió része lesz az új JPD-knek, amelyeket a Strukturális Alapok rendelkezései és eljárási szabályai szerint hagynak jóvá (mint a K.K.P.-t) az uniós oldalon és a Phare rendelkezései és szabályai szerint a CEC oldalon. Hasonló eljárást követnek a Phare CBC által elfogadott CEC/CEC határok vonatkozásában, ahol a JPD-k már vagy elkészültek, vagy elõkészítés alatt állnak. (Még abban az esetben is, ha közös szabályok és eljárások alkalmazhatók, még ezekben az esetekben is, egymástól független hivatalos pénzügyi jóváhagyásnak kell lennie a határ mindkét oldalán).


47


Az Interreg III elsõdleges fontosságú témakörei a) A városi, vidéki és tengerparti fejlesztés ösztönzése. b) A vállalkozói szellem és a kis vállalatok (ideértve a turizmusban mûködõket is) valamint a helyi munkahelyteremtõ kezdeményezések erõsítése. c) A munkaerõpiac és a társadalmi beilleszkedés integrációjának ösztönzése. d) A kutatáshoz, a technológiai fejlõdés, az oktatás, a kultúra, a kommunikáció és az egészségügy fejlesztéséhez szükséges humán erõforrás és eszközök megosztása a termelékenység növelése és állandó munkahelyek teremtése érdekében. e) A környezetvédelem erõsítése (helyi és globális), az energiagazdálkodás hatékonyságának növelése és új, a megújítható energiaforrások kihasználásának elõmozdítása. f) A közlekedés (különösen azok az intézkedések, amelyek környezetbarát közlekedési eszközök bevezetésére irányulnak), az információs és kommunikációs hálózatok és szolgáltatások és víz- és energiaellátó rendszerek fejlesztése. g) A jogi és az adminisztratív szféra együttmûködésének elõmozdítása a gazdaságfejlesztés és a társadalmi kohézió érdekében. h) Az emberi és intézményi potenciál növelése a határ menti együttmûködés érdekében, hogy ezzel támogassák a gazdaság fejlõdését és a társadalmi kohéziót.

A Phare CBC elfogadott tevékenységei a) az adminisztratív és intézményi akadályok könnyítése a munkaerõ, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében, miközben tekintetbe veendõk az ezzel összefüggõ biztonsági szempontok is, b) az infrastruktúra fejlesztése, különösen kommunikációs eszközök és helyi víz, gáz és elektromos áramellátás vonatkozásában, amely a határ mindkét oldalán elõnyökkel jár, c) környezetvédelem, például a hulladék elhelyezése, a környezetgazdálkodás és a szennyezés megelõzése, olyan esetekben, amikor a külsõ határ közelsége súlyosbítja a problémát, d) mezõgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések különös tekintettel a határ menti együttmûködést lehetõvé tévõ projectekre, e) intézkedések az energiagazdálkodás és a közlekedés terén, amelyeknek az a célja, hogy kiegészítsék a transz-európai hálózatot a Bizottság által elfogadott orientációknak megfelelõen,

48



f) tevékenységek, amelyek az igazságszolgáltatással és a Közösségi belügyekkel kapcsolatosak, g) az üzleti együttmûködés, a vállalkozás-fejlesztés, a pénzügyi együttmûködés és az üzleti szektort képviselõ intézmények (pl. kereskedelmi kamara) közötti együttmûködés erõsítése, h) segítségnyújtás befektetésekhez és a támogató szolgáltatások és eszközök biztosítása, különösen hangsúlyos a technológia átadás valamint a kis- és középvállalkozások marketingjének támogatása, i) képzés és munkaerõ-politikai intézkedések, j) helyi gazdaságfejlesztés, a turizmust is ideértve, k) intézkedések, amelyek az egészségügy területén ösztönzik az együttmûködést, különös tekintettel a források és eszközök megosztására a határ menti területeken, l) a határrégiók közötti információáramlást és a kommunikációt elõsegítõ eszközök és források megteremtése vagy fejlesztése, ideértve a határ menti rádióknak, televízióknak, újságoknak és egyéb sajtótermékeknek nyújtott támogatást, m) kulturális értékek kicserélése, n) helyi munkahelyteremtésre irányuló, oktatási és képzési kezdeményezések.

Az Interreg (A Fejlesztési irányvonal) és a Phare CBC koordinációja A Phare CBC 1994-es bevezetése óta, amikor az Interreg „tükörképének” megteremtése volt a cél, számos különbség keletkezett az Interreg és a Phare szabályozó rendszere között, amely megakadályozta a határ menti programok és tevékenységek koordinációját az EU e két támogatási programja között. Ezek többnyire a két eszközrendszert meghatározó „anya” szabályozásból következnek: az Interreg esetében a Strukturális Alapok Szabályzata, a Phare esetében pedig a fõ Phare Szabályzat, valamint a külsõ segítségnyújtást szabályozó általános Pénzügyi Szabályzat. A legfõbb különbségek a következõképpen összegezhetõk: •

Az EU alapok biztos pénzügyi hátteret biztosítanak az Interreg programjai számára programok teljes idõtartamára, míg a Phare CBC programok (legjobb esetben is) normatív támogatású, több éves keretrendszerrel rendelkeznek.

•

Az Interreg Programokat elõször az Európai Bizottság hagyja jóvá egy több évig tartó periódusra (jelenleg 2000-06), míg a Phare CBC Programokhoz évenkénti jóváhagyásra van szükség a Bizottságtól.

•

Az egyéni projectek az Interregen belül nem kívánják meg az Európai Bizottság jóváhagyását, ám a Phare CBC projecteket – a nagyon kis projectek kivételével – normális esetben benyújtják a Bizottsághoz elõzetes hozzájárulásért, jóváhagyásért.


49


•

Az Interreg projectek vonatkozásában nincs méretkorlátozás, ugyanakkor a Phare projectekre jelenleg 2 millió EURO-s minimális méret vonatkozik (kivételt képeznek azok, amelyek a Phare CBC programok kis project támogatási alapján keresztül kerülnek be).

•

Bizonyos támogatható tevékenységek a Phare CBC-en belül csak kis projectekre vonatkoznak (a j-tõl n-ig tartó tevékenységek – lásd a boxot).

A határrégiók és az AEBR többször kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Phare CBC mûködésére vonatkozó szabályokat azért, hogy közelebb kerüljenek az Interreg-hez. Az 1998 decemberében megalkotott új Phare CBC Szabályzat tette meg az elsõ lépést ebbe az irányba a Közös Együttmûködési Bizottságok, a Közös Programkészítõ Dokumentumok és a Közös Kis Project Támogatási Alap megteremtésével. Ezeket a változásokat az Európai Bizottság Interreg III számára kiadott Irányelvei is megerõsítették. Ez tartalmaz egy fejezetet az Interreg és a Phare CBC és más külsõ segítségnyújtási programok koordinációjáról. Ennek ellenére, az Interreg és a Phare CBC különbözõ szabályozási rendszerei megnehezítik a két oldal összeegyeztetését, a projectek és a programok kivitelezése során. Az Európai Bizottság kísérletet tett a nehézségek legalább részbeni megoldására azzal, hogy 2000. október 27-én hozzájárult Mr. Verheugen, bõvítésért felelõs biztos Phare 2000 Értékelés – A tagság elnyeréséért zajló elõkészítõ munka fokozása publikációja kiadásához. Ez az áttekintés változásokat hozott nyilvánosságra A Phare határokon átnyúló együttmûködésének az Interreg-hez történõ fokozatos alkalmazkodása címû részében. Ezek a változások 2001-tõl lépnek életbe és tartalmazni fogják a szubve ncióknak egy sokkal hathatósabb alkalmazását az 50.000-tõl 2 millió Euróig terjedõ költségvetésû projectek finanszírozásában, amelyekhez az egyéni projectek esetében nem fe ltétlenül szükséges beszerezni a Bizottság elõzetes hozzájárulását, és megszünteti a projectméretre vonatkozó korlátozást. Megerõsítette a Közös Kis Project Támogatási Alap további mûködtetését az 50.000 Euró alatti projectek támogatására. Az Európai Bizottság Gyakorlati útmutató a Phare, Ispa és Sapard szerzõdésekkel kapcsolatos intézkedésekrõl címû kiadványa tartalmazza a programok és projectek kivitelezését érintõ új szabályokat, ideértve a szubvenciók odaítélését is. Phare CREDO A Phare CREDO Programot 1996-ban dolgozták ki a „Kelet-Kelet” közi határ menti együttmûködés ösztönzésére és támogatására, amely magába foglalja a CEC-CEC és CEC-NIS határrégiókat és közösségeket. A CREDO céljai között szerepelt többek között a jószomszédi viszony és társadalmi stabilitás elõmozdítása a határrégiókban, az olyan határ menti együttmûködés ösztönzése, amely hozzájárulhat a gazdaság és a közösség fejlõdéséhez, valamint a CEC országokban a decentralizációs folyamat erõsítése. Egy sor multi-szektoriális project a támogatandók között szerepelt, például a gazdaságfejlesztés, a szocio-kulturális együttmûködés, a városi és vidéki szolgáltatások, humánerõforrás, környezetgazdálkodás és a helyi, illetve regionális önkormányzatok tárgykörében. A támogatott haszonélvezõk a decentralizált köz- és magánszektor testületei és non-profit szervezetek voltak. A CREDO Program jó hírnevet szerzett és lehetõségeket a határ menti együttmûködés számára számos határrégióban, támogatta a hiteles határ menti projecteket, amelyekben a partnerek a határ mindkét oldalán részt vettek. Mégis, negatív benyomásokat is kialakított sok határrégióban a bonyolult és bürokratikus struktúrája és menedzsmentje, a viszonylag kis költségvetése és a kivitelezésben mutatkozó késedelmek, továbbá az Interregben és a Phare

50



CBC-ben is tetten érhetõ programszerû megközelítés hiánya miatt. Ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a CREDO-t kiiktatja a felvételre váró országok határai mentén a Phare CBC támogatandó régióinak kiterjesztésével (lásd fentebb). Azonban mostanáig (2000. december) sem világos, hogy a Phare támogatás miként lesz elérhetõ a határ menti együttmûködések számára másféle Phare támogatásokat élvezõ országok határrégióiban, amelyek viszont nem részei a Phare CBC-nek. Tacis CBC A Tacis CBC Határ Menti Együttmûködési Programot 1996-ban indították el a határ menti tevékenységek támogatására a Tacis haszonélvezõ országok nyugati határai mentén, amelyek az EU és CEC országokkal határosak: az Orosz Föderáció nyugati határai, Fehér-Oroszország, Ukrajna és Moldova. A Tacis CBC a legnagyobb figyelmet a határ menti hálózatoknak szentelte, ilyen például az átkelõhelyek felszereltsége, a környezetgazdálkodás és a helyi szintû határ menti együttmûködés, beleértve a Balti Államok Kis Project Eszközeit is. Az 1997-es Program tartalmazott egy Regionális Kapacitás Növelõ Kezdeményezést, amelynek a kivitelezésével az AEBR-t bízták meg (lásd lentebb). A Tacis CBC része a szélesebb Tacis Programnak, amely a gazdasági reformhoz és a felzárkózáshoz nyújt segítséget az Új Független Államok Közösségében (NIS) és Mongóliában. Az 1999-es Tanács Szabályzat a NIS és az EU, a CEC, valamint a NIS-en belüli országok közötti határ menti együttmûködést mozdítja elõ. Alapelvei szerint a határ menti együttmûködésnek elsõsorban a következõket kell szolgálnia: •

segít a határrégióknak a viszonylagos elszigeteltségbõl következõ speciális fejlõdési problémák leküzdésében,

•

elõmozdítja a hálózatok kapcsolatfelvételét a határ mindkét oldalán, például a határátkelést megkönnyítõ eszközökkel;

•

az átalakulási folyamat felgyorsítása a partnerállamokban a határrégiókkal való együttmûködésen keresztül az EU-ban vagy a közép-kelet-európai országokban.

A Tacis CBC-bõl hiányzik a programszerû megközelítés, de nem rendelkezik a mûködését érintõ speciális regionális és más intézményi megállapodásokkal sem, amelyek közelítenék az Interreg-hez (A Fejlesztési irányvonal) és a Phare CBC-hez. Következésképpen a határ menti tevékenységek közötti koordináció megteremtését a Tacis és más EU-s pénzügyi eszközök között gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult idõre teljesíteni. CARDS és MEDA 2000 decemberében az EU elfogadta a nyugat-balkáni országokat (amelyeket CARDS néven ismernek) érintõ új szabályzatot, amely kiterjed Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Horvátországra és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra, valamint a Macedón Jugoszláviai Köztársaságra. A CARDS inter alia támogatni fogja „a fogadó országok közötti, illetve a köztük és az Európai Unió valamint a köztük és az Európai Unióba való felvételre váró országok közötti kapcsolatok elmélyítését a többi, határ menti valamint országos és regionális határok közötti nem-tag országokkal való együttmûködés pénzügyi eszközeinek koordinációja vonatkozásában.”


51


Ez azt jelenti, hogy a Phare CBC programokat, amelyek korábban az albán/görög és a macedón/görög határrégiókat támogatták, a CARDS új programjai fogják felváltani. Új prog– ramok is kialakíthatók például a horvát/szlovén, a horvát/magyar és a bolgár/macedón határokon is. A határ menti programok jellege a CARDS-on belül, illetve az Interreggel valamint a Phare-ral való koordinációjuk még nem ismert. Az EU közelmúltban a MEDA-ra (a Földközi-tenger mentén található nem-tagországoknak nyújtott pénzügyi és technikai segítségnyújtás) vonatkozó szabályzatot is módosította. Habár a MEDA mûködése kiterjed a határ menti tevékenységeket érintõ EU támogatásokra, még sincs programszerû, intézményi vagy más egyezmény, amely megfelelne az Interreg (A Fejlesztési irányvonal) vagy a Phare CBC egyezményeinek. Az ilyen egyezményekre azért lenne szükség, hogy megvalósulhasson a koordináció az Interreg-gel az olyan határokon, mint a spanyol-marokkói, a gibraltár-marokkói, a görög-ciprusi, vagy a görög-török. LACE Az európai határrégiók közötti együttmûködés és összeköttetés megteremtésére vonatkozó AEBR projecteket (LACE) 1990-ben indították el az Interreg bevezetését mintegy kiegészítendõ, és hogy a határ menti együttmûködések európai megfigyelõrendszereként mûködjön. A LACE-TAP project (a határ menti együttmûködés technikai támogatása és ösztönzése) az Interreg IIA kivitelezési idõszakát öleli fel (1999-2001). A beindítása óta a LACE projectet szorosan az Interreg mûködéséhez kötötték. A LACE fõleg a határ menti együttmûködést és a határ menti struktúrákat támogatta az EU egész területén és aktívan közremûködött a határrégiók közötti hálózatok megerõsítésében valamint a know-how és a gyakorlati tapasztalatok átadását tette lehetõvé a kevésbé fejlett határrégiók felé. A LACE-TAP irányításáért az AEBR felelõs, a költségeket részben az EU szubvenciói, részben az AEBR és a regionális hozzájárulások fedezik. Az 1996 és 1997,valamint az 1999 és 2000 közötti idõszakban az Európai Bizottság hasonló tevékenységeket támogatott a közép-európai térségben a LACE-Phare CBC projecteken keresztül, amelyeket az AEBR irányított. A LACE-TAP és a LACE-Phare CBC projectek tevékenységeit és szolgáltatásait az alábbiakban összegeztük: A LACE projectek legfontosabb tevékenységei • A határ menti együttmûködésben résztvevõk közötti hálózatok megteremtése (Interreg és Phare CBC), amely lehetõvé teszi a know-how és a tapasztalatok cseréjét. • Website kialakítása a LACE kiadványok, a határrégiók ismertetõi, a programokról és projectekrõl szóló információk közzététele számára. • Workshopokat, szemináriumokat és konferenciákat szerveztek a határrégiókban, amelyek ideális fórumot biztosítottak a hálózatok kialakítása, valamint a különbözõ problémák megvitatása, a követendõ politikát érintõ javaslatok megfogalmazása és a határ menti együttmûködés kivitelezési szempontjainak megtárgyalása számára, ideértve a határ menti programokat és struktúrákat. • Kiadványokat vizsgáltak meg és készítettek el, például technikai jellegû kiadványokat, mint amilyen a Gyakorlati Útmutató és Kézikönyv valamint az Info-Sheet, egy színes magazin, amely a szélesebb közönséget célozza meg (a LACE-TAP-on belül), és a LACEPhare CBC Hírlevél.

52



•

Tanácsadói támogatást nyújtottak a határrégióknak és az Európai Bizottságnak, például szakértõi jelentések (A Határ Menti Együttmûködés Intézményi Aspektusai, Vitairatok a Tengerparti Együttmûködésrõl, Tanulmány a Pénzügyi Végrehajtásról) formájában.

•

LACE Irodákat alapítottak 10 uniós határrégióban a LACE-TAP keretein belül és 6 Info-Pointot a CEC határrégiókban a LACE-Phare CBC keretein belül a programokkal, a projectekkel, a stratégiákkal stb. kapcsolatos információk összegyûjtésére, a követendõ gyakorlat terjesztésére, a workshopok és a konferenciák megrendezésének elõsegítésére, a fordítások elkészítésére, a határrégiók közötti hálózatok kialakítására.

•

Tudományos Technikai Bizottság létrehozása, amelyben az egyetemek és a kutató központok tudományos szakértõi vesznek részt a kiadványokhoz és a politikát érintõ témák meghatározásához nyújtandó szaktanácsadás érdekében.

További információért lásd: http://www.lace.aebr-ageg.de 2000 áprilisában a Bizottság az AEBR-t bízta meg a Regionális Kapacitásépítõ Program (RCBI) kivitelezésével a Tacis CBC program keretein belül. Az RCBI az Orosz Föderáció, Fehér-Oroszország, Ukrajna és Moldova nyugati határaira terjed ki. Ebbe beletartozik a hosszú és rövid távú technikai segítségnyújtás biztosítása, a határrégiókat értékelõ jelentések elkészítése, szemináriumok és tanulmányi kirándulások szervezése.


53

A5 TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK


A5 fejezet: Technikai követelmények Tartalom: Ez a fejezet az EU által támogatott – különösképpen az Interreg-ben elõírt – határ menti együttmûködési programok technikai követelményeit tartalmazza. Foglalkozik: a programtervezés általános aspektusaival; a forrásokra, a nemzeti, regionális és helyi testületek együttes finanszírozásának természetére és szintjére vonatkozó szabályokkal; az ellenõrzéssel és értékeléssel. Fõbb pontok: •

A Programtervezés szisztematikus és integráns megközelítési módot követel meg, amely tipikusan három lépésben valósul meg: 1. a határ menti régió szocio-ökonómiai elemzése; 2. egy határokon átnyúló koncepció vagy fejlesztési stratégia kidolgozása; 3. a stratégia elsõrendû témáira, sarkalatos pontjaira épülõ intézkedések és projectek meghatározása, kidolgozása és kiválasztása.

•

Közös finanszírozás az országos és/vagy regionális-helyi forrásokból az Interreg programjai számára az EU szabályai alapján (amit a Phare CBC Kezdeményezés is támogat).

•

A hatóságoknak ösztönözniük kell a magán szektorból érkezõ és önkéntes hozzájárulásokat, úgy ahogy ez a sikeres határ menti programok esetében megszokott. Egyes esetekben a regionális-helyi hozzájárulásokat „természetben” is meg lehet tenni (pl. épületek biztosítása).

•

A felügyelet egy lényeges folyamat, amely kiterjed a pénzügyi mozgások ellenõrzésére, az elért eredmények értékelésére, stb. A formális módon felállított Felügyelõ Bizottság elengedhetetlen szerepet játszik bármilyen Operációs Programban az Interreg-en belül.

•

Az értékelést az EU szabályzata írja elõ és az Európai Bizottság élénken szorgalmazza. A következõ fázisokban megy végbe: elõzetes; folyamatban lévõ, és utólagos, a programok menedzselése szempontjából fontos bevitt információt és a döntéshozók számára lényeges feedback-et jelenti.

•

A mennyiségi és minõségi szempontokat tartalmazó, illetve indikátorokat és más technikákat alkalmazó különbözõ értékelési eljárások hozzáférhetõk.

Referenciák: •

Tanács Rendelkezések (EEC), 2082/93, az Európai Közösség Hivatalos Lapja, L. lapszám 31.7.93, 193/20.

•

Az INTERREG II FELJEGYZÉS az Operációs Programok számára lefektette a legfontosabb irányelveket arra vonatkozóan, hogy mely tagállamokat kell bevonni egy Közösségi Kezdeményezés kereteinek megalapozásába, amely kiterjed a határ menti fejlesztésekre, a határ menti együttmûködésre és a megválasztott ene rgiahálózatra (94/C/180/13), az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, 1628/94, 1994. július 4. – lásd a D.3. mellékletet

56

A5 fejezet: Technikai követelmények


A határ menti stratégiák és programok Idõvel a határ menti fejlesztési stratégiák növekvõ népszerûségre tettek szert, azok a mechanizmusok, amelyek a határ menti régiókban elõmozdították a gazdasági és társadalmi fejlõdést. Egy ilyen stratégia jövõképet nyújt és kitûzi a célokat és a fejlesztés prioritásait a határ menti régiókban. Ráadásul az ilyen keretrendszerek lehetõvé teszik a tervezett és integrált cselekvést és az ad-hoc jellegû, koordinálatlan beavatkozások helyére lépnek. A határ menti stratégiák egésze a mindennapos problémákra adott reakciókon túlmutató természetes fejlõdés lehetõségét nyújtja és a programok támogatásához használható kerettel szolgál. Míg egy regionális fejlesztési stratégia megfogalmazása minden régió számára fontos lehet, egy ilyen stratégia közös elõkészítõ munkálatai egy határ menti régió számára fontosak különösen. Ez azért van így, mert a határ menti régiók különbözõ nemzetiségû területeket foglalnak magukba, amely szükségessé teszi a határok okozta „korlátozó hatás” minimalizálását és a határ két oldalán meglévõ jövedelemkülönbségek mérséklését. A múltban, a határrégiókban tevékenykedõk közötti együttmûködés hangsúlyos része fõként a fizikai tervezés kérdéseire terjedt ki és csak kisebb mértékben másra. Manapság már mindenki elismeri, hogy számos lehetõség létezik a legkülönbözõbb ügyekben való együttmûködésre a szocio-kulturális együttmûködéstõl kezdve a gazdaságfejlesztés témakörén át környezetgazdálkodásig. Lényeges, hogy a határ menti stratégiák megfogalmazása során lehetõvé válik a problémák és lehetõségeket közös, együttes munkával történõ megnevezése. A közös határ menti fejlesztési stratégia elkészítése lehetõséget ad a határ mindkét oldalán élõ közösségek számára az együttmûködésre és hogy közösen határozzák meg a határrégió jövõjét. Tovább erõsíti mindegyik közösségben a másik iránti megértést, ösztönzi a szervezeti, üzleti és más jellegû összeköttetéseket, amelyek minden résztvevõ számára haszonnal járnak. Azonkívül az ilyen stratégiák elõkészítési szakaszában végzett közös munka és együttmûködés biztosítja a szilárd alapot a közös munka folytatására a program kidolgozása, kivitelezése és felügyelete alatt, valamint a valóban közös projectekben, amelyek hiteles, határ menti jelleggel rendelkeznek. A stratégiakészítés legfontosabb lépéseit az alábbi diagram mutatja. A hiteles határ menti fejlesztés és a határ menti program hatékony irányításának fontos elõfeltétele a határ menti partnerkapcsolat megalapozása, amelyet formális megállapodás is megerõsít. Széleskörû határ menti partnerkapcsolat kifejlesztése kívánatos az Interreg/Interreg, az Interreg/Phare CBC, valamint a Phare CBC/ Phare CBC programok esetében, beleértve a regionális, helyi, és – amennyiben szükséges – az országos hatóságok közremûködését is. A partnerkapcsolatok összetevõi és mûködésük régiónként más és más lesz különbözõ struktúrákat, kompetenciákat és hagyományokat tükrözve, miközben megfelelõ módon, de a szociális partnereket és más fontos testületeket is be kell vonni a munkába. Ennek a partnerkapcsolatnak már a kezdetekkor, a közös stratégia kidolgozásának szakaszában ki kell alakulnia és a kivitelezés során is meg kell maradnia. A bevált gyakorlati példák azt mutatják, hogy egy normális programdokumentum csak akkor kielégítõ, ha összhangban van az „általánosan elfogadott” nemzeti programokkal, ki kell azonban egészíteni egy különálló megállapodással is a határ menti együttmûködés vonatkozásában azért, hogy a határ két oldalán meglévõ adminisztrációs különbségek áthidalhatók legyenek, tartalmazniuk kell továbbá az EU szabályzatának és irányelveinek részletes interpretációját.


57


Egy mindenre kiterjedõ, határ menti partnerkapcsolatokra vonatkozó Interreg Megállapodás (vagy Interreg/Phare CBC, vagy Phare CBC/Phare CBC megállapodás) lenne a kívánatos, habár az EU szabályzata és az irányelvek ezt nem írják elõ. A megá llapodást a program vázlattervének elkészítésével egy idõben kellene elkészíteni annak érdekében, hogy a kivitelezés feltételei megteremtõdjenek. Ezeknek igazodniuk kell a legfontosabb nemzeti programokhoz. A megállapodásnak tartalmaznia kell a Felügyelõ és az Irányító Bizottság részvételét, meg kell alapoznia az összes alprogramban követendõ közös eljárási rendet, ki kell jelölnie a pénzügyi adminisztrációs testülete(ke)t, és foglalkoznia kell az országos és a regionális, helyi partnerek közötti pénzügyi felelõsségvállalás kérdésével. Ki kell térnie továbbá olyan kérdésekre, mint a közös finanszírozás és a meglévõ határ menti struktúrák, például az Eurorégiók, szerepe. Egy ilyen megállapodás fõbb pontjainak listáját az 5.1-es ábra tartalmazza. Egy önmagában álló program (JPD az Interreg / Phare CBC vagy a Phare CBC / Phare CBC számára) minden országhatár számára elkészül. A programnak ki kell terjednie a határ mind– két oldalára a határrégióval egyetemben, amelyet „egyetlen szocio-ökonómiai és földrajzi egységként” kezel. Az Európai Bizottság Interreg IIIA számára készült Irányelveiben megfogalmazott megközelítést alkalmazva, egy ilyen programnak tartalmaznia kell regionális szintû alprogramokat, amelyek önállóságot élveznek az irányítás tekintetében (ti. mindegyik rendelkezik saját Irányító Bizottsággal és maga dönt a projectek kiválasztásáról). A kellõen alátámasztott esetekben (pl. nagyon hosszú határ és jól megalapozott együttmûködés, amely jól megalapozott határ menti struktúrákra épül) az Irányelvek azt feltételezik, hogy egy prog– ramot valószínûleg egy határ menti régió számára állítanak össze (Eurorégiós szinten).

A STRATÉGIAKÉSZÍTÉS FOLYAMATA JELENLEGI HELYZET ÉS SWOT JÖVÕKÉP CÉLKITÛZÉSEK/PRIORITÁSOK INTÉZKEDÉSEK/PROJECTEK KIVITELEZÉS ELLENÕRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

58



A határ menti programok tartalma és struktúrája A határ menti programnak tartalmaznia kell egy szisztematikus leírást és elemzést. A jelen helyzet leírásának a határ menti régióra, mint egészre kell vonatkoznia, és a következõkre kell kitérnie: •

az egyenlõtlenségek, eltérések és a fejlõdés lehetséges irányainak mennyiségi leírása,

•

szektoronkénti részletes elemzés,

•

a versenyképesség és innováció, SME, a foglalkoztatottság és a munkaerõpiac bemutatása,

•

a régió környezeti állapotának leírása,

•

az igénybe vehetõ pénzügyi források, a korábbi program-idõszak legfõbb mûködési eredményeinek és az értékelés hozzáférhetõ következtetéseinek számbavétele.

A jelen helyzet leírását egy rendszeres SWOT analízissel kell teljessé tenni, amelyet közösen kell elvégezni a teljes határrégióra vonatkozóan. A SWOT-nak különös figyelmet kell fordítania olyan problémákra (a hátrányok és veszélyek számbavétele), amelyek a határrégióval és a közös határszakasz „rejtett lehetõségeivel” (erõsségek és esélyek) kapcsolatosak. A határ menti stratégiát és programot a szélesebb értelemben vett területfejlesztési politikába kell beilleszteni számításba véve, hogy miként járulhat hozzá, illetve miként egészítheti ki az általános programot a Strukturális Alap keretein belül az EU tagállamaiban valamint a jelentkezõ országokban a Phare, és más bõvítés elõtti pénzügyi eszköz (ISPA, SAPARD) igénybevételével. Az európai térségi tervezés perspektíváival szintén számolnia kell. A hosszú távú határ menti együttmûködés stratégiájának tartalmaznia kell a határ menti régióra vonatkozó jövõbeli elképzeléseket és a stratégia célkitûzéseit, valamint a fõbb prioritásokat és az ezen célkitûzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Gyakorlatilag a SWOT analízis legfontosabb megállapításainak (problémák és lehetõségek) az EU eszközeivel támogatható tevékenységek fõbb területeihez kell kapcsolódnia. Ily módon a fõbb prioritások és a program intézkedései meghatározhatóvá válnak. Ezt az 5.2 ábra szemlélteti. Ezután mindegy egyes prioritás és intézkedés továbbfejleszthetõ a mûködést érintõ célkitûzések, a célcsoportok, a projektek kiválasztása, a várt eredmények/indikátorok és a lehetséges intézkedések szempontjából. Az 5.3 ábra szolgál illusztrációval ehhez. A prioritások számát érdemes korlátok között tartani (mondjuk max. 5) és tartalmazniuk kell a kivitelezésükhöz szükséges intézkedések rövid ismertetését. A prioritások és az intézkedések az alábbi példa szerint is szemléltethetõk. Bármilyen technikai segítségnyújtással kapcsolatos intézkedést fontos kidolgozni, a program ellenõrzése és értékelése szintén említést kell, hogy kapjon lehetõleg egy különálló prioritás vagy intézkedés formájában.


59


Példa a program felépítésére (prioritások és intézkedések) (A) Prioritás: az infrastruktúra fejlesztése •

1. intézkedés: közlekedés

•

2. intézkedés: környezet

•

3. intézkedés: közmûvek

(B) Prioritás: a vállalkozásfejlesztés és az üzleti együttmûködés elõmozdítása • •

1. intézkedés: ipari parkok, üzleti inkubátorházak 2. intézkedés: az SME támogatása, hitelnyújtási lehetõségek

(C) Prioritás: Mezõgazdasági és vidékfejlesztés •

1. intézkedés: vidékfejlesztés

(D) Prioritás: képzés és foglalkoztatás •

1. intézkedés: szakmai képzés

•

2. intézkedés: vállalkozástámogatás

(E) Prioritás: Személyes kapcsolatok erõsítése (SPF)

Prioritás vagy Intézkedés a kivitelezés / technikai segítségnyújtás vonatkozásában Közös Programkészítési Dokumentumok (JPD) Az 1998-as Phare CBC Szabályzat és az Interreg III Irányelvei elõírják a Közös Programkészítési Dokume ntumok kidolgozását az EU/CEC és a CEC/CEC határok mentén lévõ régiókban. Ez a dokumentum lényegében megegyezik a „önmagában álló programmal”, amelyet az EU belsõ határainál, az Interreg-en belül írnak elõ. Ennek megfelelõen tartalmaznia kell egy „közös fejlesztési stratégiát és a prioritásokat” a határrégióban, amelyet tulajdonképpen „egyetlen gazdasági és földrajzi egységként” kell kezelni. Az 1998-as Phare CBC Szabályzat és az Interreg III Irányelvei számos alapelvet fogalmaznak meg a JPD-k elkészítésének vonatkozásában: •

A közös programot (JPD) egy határ menti szervezet – a Közös Együttmûködési Bizottság – készíti elõ és kíséri figyelemmel a kivitelezését.

60



•

A határrégió, amelyet egy „önmagában álló gazdasági és földrajzi egységnek” tekintünk kitér : -

egy közös fejlesztési stratégiára;

-

a közös prioritásokra; valamint

-

a közös intézkedésekre (amennyiben erre lehetõség van).

•

A JPD kivitelezéséhez megválasztott tevékenységeknek egyértelmûen kimutatható hatást kell gyakorolniuk a határ másik oldalára.

•

Az Interreg és a Phare CBC keretében végrehajtott tevékenységeket a szélesebb területfejlesztési politikába integrálják (nevezetesen a jelentkezõ országok Nemzeti Fejlesztési Terveibe és az európai térségfejlesztés perspektíváiba).

•

Partnerkapcsolat és a regionális-helyi aktorok bevonása – regionális-helyi hatóságok és szociális partnerek (alulról jövõ kezdeményezés) kulcsszerepûek.

•

Koordináció és komplementaritás a fõbb, bõvítést megelõzõ segítségnyújtási eszközökkel (Phare, ISPA, SAPARD); a Strukturális Alapok támogatása szintén szükséges.

A teljes JPD-t a Közös Együttmûködési Bizottság hagyja jóvá. Ezek után nyújtják be az Európai Bizottsághoz jóváhagyás végett. Az Interregen és a Phare CBC-n belül különbözõ benyújtási és elbírálási procedúrák érvényesek. Általánosságban elmondható, hogy az alapvetõ különbség a két támogatási eszköz között a továbbiakban is fennmarad, míg a JPD normatív támogatási jellege a Phare CBC Program esetében megmarad, az Interreg esetében pedig a JPD elnyeri majd a Közösségi Kezdeményezési Program (CIP) törvényes státusát. Az Interreg esetében, a JPD-t / CIP-et az Európai Bizottsághoz nyújtják be az érintett tagországok. Amikor a Bizottság megadja minden egyes programhoz a jóváhagyását, egyben az ERDF egyszeri szubvencióját is odaítéli. A Bizottság globális támogatást is megítélhet egy támogatható közbensõ testület számára a program összes vagy egyes részei vonatkozásában az illetõ tagállamokkal egyetértésben. Minden CIP-hez egy Program Kiegészítõt csatolnak, amely a prioritások kivitelezéséhez szükséges tervezett intézkedéseket tartalmazza a CIP Felügyelõ Bizottságának hozzájárulásával. Ezt a Kiegészítést a Bizottság CIP-et jóváhagyó döntésétõl számított három hónapon belül el kell küldeni az Európai Bizottságnak és a 2000-06os idõszak teljes ideje alatt érvényben marad és az általános felülvizsgálat valamint a Strukturális Alapokon belül végrehajtott módosítások tárgyát képezi majd. A Phare CBC esetében a JPD-t a Nemzeti Phare-Támogatási Koordinációs Iroda küldi el az Európai Bizottságnak, amit továbbítanak a Phare Menedzsment Bizottsághoz tájékoztatás és megvitatás céljából. (Az illetõ ország Nemzeti Phare-Támogatási Koordinációs Irodája a Phare CBC / Phare CBC határokat érintõ JPD-ket párhuzamosan nyújtja be). Az EU külsõ segítségnyújtási programjának részeként a JPD Phare CBC-re vonatkozó részét a Phare országoknak az Európai Bizottsággal évenként kell elbíráltatni egy pénzügyi javaslattételi rendszeren keresztül, amely egy pénzügyi emlékeztetõ elkészítését is magában foglalja. Ennek köszönhetõen egy évenként ismétlõdõ jóváhagyási procedúrán kell keresztülmenni a Phare CBC eszközök igénybevétele során, míg az Interreg esetében csak egy alkalommal kell a jóváhagyást megszerezni egy 7 éves idõszak teljes terjedelmére.


61

B1 AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS FEJLÕDÉSI FOKOZATAI ÉS MEGFELELÕ STRUKTÚRÁK


B1 fejezet: Az együttmûködés fejlõdési fokozatai és megfelelõ struktúrák

ÁTTEKINTÉS: Ebben a fejezetben a határon átnyúló együttmûködés megfelelõ struktúráit (Eurorégiók, szövetségek, stb.), ezek fejlõdését és az együttmûködés szintjét tekintjük át. A fejlõdés tekintetében megtárgyaljuk az egyes esetekre orientált, valamint a fejlesztés- és stratégiaorientált együttmûködést. A fejlõdési fokozatok tekintetében foglalkozunk a határ menti régiók rendszeres kapcsolataival, a határon átnyúló elemzések, tervek és stratégiák kidolgozásának stádiumával valamint a határon átnyúló programok és projektek irányításának, megvalósításának elõrehaladott stádiumával.

FÕBB SZEMPONTOK: • Az egyes személyek és személyek csoportja által végzett, az egyes esetekre orientált tevékenységek és kezdeményezések alapul szolgálnak a határon átnyúló együttmûködés minden típusának. Ebbõl alakulnak ki az Eurorégiók és szövetségek. • A határon átnyúló elemzések, a fejlesztés- és stratégiaorientált együttmûködés a határ menti régiók endogén potenciáljának kihasználása érdekében szükségesek. • A szomszédos határ menti régióval való kialakult rendszeres kapcsolatok jelentõs lépést jelentenek az együttmûködés felé. Sok esetben ez magában foglalja a határon átnyúló információs hálózatok és a hasonló kapcsolati mechanizmusok kialakulását is. Ha szükségessé válnak a határon átnyúló struktúrák, ezek eleinte hajlamosak „könnyebbé” illetve „kötelezettség nélkülivé” válni. • A határon átnyúló stratégiák kialakulása kezdettõl fogva a határ mindkét oldalán élõ partnerek együttmûködését jelenti. Közösen dolgozzák ki a határon átnyúló régió szociogazdasági elemzését és együtt határozzák meg a jövõbeni közös fejlesztés stratégiai céljait valamint a lényeges tevékenységek stratégiai céljait. Az olyan határon átnyúló szintû struktúrák, mint a hivatali és állandó munkakörök, fontosak ahhoz, hogy biztosítani lehessen ennek a stratégiai folyamatnak a folyamatosságát és támogatását. • A saját program kialakítása és megvalósítása a határon átnyúló együttmûködés leginkább fejlett fokozata. Ezek technikai, adminisztratív és pénzügyi, de politikai döntésmechanizmusokkal rendelkezõ struktúrákat is követelnek. Számos gyakorlati problémát kell sikeresen megoldani egy olyan megfelelõ struktúra megteremtése érdekében, amely például alkalmas egy program megvalósítására az EU INTERREG illetve a Phare CBC programjain belül. • A megfelelõ struktúrák fejlesztéséhez szükséges legfontosabb irányelvek az európai határon átnyúló együttmûködés sokéves tapasztalatainak az eredményei:

64



- A határon átnyúló szintû struktúrákat csak annak érdekében szabad kialakítani, hogy megfeleljenek az együttmûködési tevékenység bõvítése és elmélyítése iránti igénynek. Ne ez legyen a határon átnyúló együttmûködés elsõ lépése. - A döntési jogkörrel rendelkezõ határon átnyúló struktúrák esetében a határ mindkét oldalán lévõ partnereknek egyenlõnek kell lenniük (függetlenül a területtõl, a lakosságtól). - Az egész Európában a struktúrák és a hatáskörök terén megmutatkozó különbségek képezik a határon átnyúló struktúrák leggyakoribb akadályait. Ezért minden egyes határon átnyúló szintû szituáció esetében régióspecifikus megoldásokat kell keresni. - A határon átnyúló struktúrák nem új határon átnyúló közigazgatási szintek. Ezek határon átívelõ „forgótárcsák” és érintkezési pontok annak érdekében, hogy erõsödjön az együttmûködés határon átnyúló hatékonysága a regionális-helyi és a nemzeti intézmények között a határ minden egyes oldalán.


65


Az egyes esetekre orientált tevékenységektõl a hosszú távú stratégiai tevékenységekig Európa politikai, kulturális és szociális sokfélesége széles spektrumú közigazgatási és jogi rendszereket teremtett a struktúrák, a törvények és a joggyakorlatok terén az Európai Unió és az Európa Tanács tagállamaiban. A rendszerek és struktúrák sokrétûsége nagyon megnehezíthetik a határon átnyúló mindennapi együttmûködés alakulását. Ezt a szituációt át kell hidalni. A határ menti és a határon átnyúló régiók szerkezeti sajátosságaik révén hidakként illetve „forgótárcsaként” mûködhetnek a nemzeti államok között . Az így leginkább érintett határ menti régiók ezekkel a problémákkal kapcsolatosan nemcsak közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek, hanem a határ mindkét oldalának résztvevõ partnereinek közremûködésével megvalósuló együttmûködés támogatása és megvalósítása terén is rendelkeznek tapasztalatokkal. A határon átnyúló együttmûködés meglévõ struktúráit élesen meg lehet különböztetni az általános célkitûzés tekintetében (ad-hoc együttmûködés vagy hosszú távú tartós együttmûködés) és az együttmûködés szintjét illetõen is. Mindkét esetben különbözõ folyamatokat, munkamódszereket és eljárásokat alkalmaznak a kezdeményezések és programok megvalósításához. Az együttmûködés fajtája és módja szintén nagyon változó lehet. Bármilyen struktúrát válasszunk is: eredményességük minden esetben az emberek részvételén és bizalmán múlik. Az aktív személyek részvétele az együttmûködés minden szintjén döntõ jelentõségû. Ennek során politikusok, közintézmények szakemberei vesznek részt (pl. regionális hatóságok, városok és községek, képzési intézmények), tudósok, a magánszektor egyéni szereplõi (pl. vállalatok, szakmai szövetségek és társaságok), szakszervezetek és társasági csoportosulások egyéni szereplõi. A munkajellegû struktúrák esetében három alapvetõ formát különböztetünk meg: •

egyes esetekre orientált tevékenységek – olyan együttmûködés, amely egy bizonyos célért történik, például információcsere érdekében határon átnyúló hálózatok kialakítása, illetve egy adott feladat (hídépítés egy határfolyó felett) megvalósítása érdekében;

•

stratégia- és fejlesztésorientált, tehát nem egyes esetekre orientált együttmûködés a határ menti régió endogén potenciáljának kihasználása érdekében a határon átnyúló együttmûködésen keresztül új gazdasági tevékenységek támogatása, munkahelyteremtés, környezetvédelem és szocio-kulturális fejlõdés érdekében. Ebben a tekintetben a határon átnyúló régió önálló identitással rendelkezõ területnek tekinthetõ.

Köztudomású, hogy a határon átnyúló együttmûködés érdekében végzett minden törekvés esetében az együttmûködésnek e különbözõ fokozatai különbözõ struktúrákat igényelnek. Ebben az összefüggésben különösen fontos annak felismerése, hogy a határon átnyúló struktúrák felépítése nem elsõsorban a jogi intézmények megteremtését jelenti – és egyáltalán nem a nemzetközi jog szerinti intézmények megteremtését. A struktúrák felépítése elsõdlegesen a szereplõk és szervezetek összehozását jelenti a gyakran már létezõ regionális-helyi (és néhány esetben nemzeti) szinteken, valamint jelenti az együttmûködéshez szükséges tartós lehetõségek (politikai, technikai, adminisztratív struktúrák) megteremtését, mint például a közös titkárságok illetve irodák kialakítása. Ezt az alábbiakban három szinten keresztül fogjuk taglalni: a partnerek közötti egyeztetés, a stratégiák kialakítása és a progr amok irányítása szintje.

66



Partnerrégiók közötti egyeztetés Általában a határon átnyúló együttmûködés egyedi kezdeményezésekkel kezdõdik akkor is, ha a célkitûzés hosszú távú. Ez gyakran azoktól az egyénektõl függ, akik a szükséges elsõ lépéseket megteszik. Ez érvényes mindenekelõtt az érzékeny politikai illetve történelmi múlttal, nagyon különbözõ kulturális háttérrel rendelkezõ illetve etnikai kisebbségek problémáival küzdõ határokra. Az elsõ kapcsolatok esetében a partnerek között prioritást élvez a bizalom kialakítása. A bizalmat csak fokozatosan lehet kialakítani. A határ másik oldalán élõ partnerek megismerése a történelmi múltjukkal, hagyományaikkal és szokásaikkal, politikai és jogi struktúráikkal, a jogrendszerrel, a gazdasági viszonyokkal és – ami a legnagyobb fontossággal bír – a nyelvükkel kapcsolatos ismereteket jelenti. Az egyik olyan eszköz, amelyet ebben az elsõ szakaszban használni lehet, a különbözõ, a régiókban a határ mindkét oldalán kialakuló és egy iroda által támogatott határon átnyúló hálózatok. Ezek a hálózatok nemcsak olyan mechanizmusként szolgálnak, amely az infrastrukturális ellátottság szempontjából illetve az üzleti kapcsolatok támogatásán keresztül megkönnyíti az együttmûködést, hanem amely segít leküzdeni a lényeges akadályokat (például kulturális, szociális, képzési, közmûvelõdési és nyelvi szinten). Ezek megoldásokat nyújtanak a mindennapi határproblémák felszámolására is. A határon átnyúló együttmûködés szocio-kulturális területen – a tapasztalatok alapján – ugyanolyan jelentõsnek számít, mint a szocio-gazdasági együttmûködés. Gyakran ez elõször a sikeres határon átnyúló gazdasági vagy infrastrukturális projektek alapját teremti meg. A kulturális területen megvalósuló határon átnyúló együttmûködés nagyon gyorsan látható eredményeket hoz, amelyek lényegesen hozzájárulnak a szomszédos ország viszonyainak jobb megértéséhez. Ez alapvetõ jelentõséggel bír a területrendezési tervek kidolgozására nézve, a környezeti kérdések esetében, a ga zdasági feladatokhoz szükséges döntésekre illetve az infrastrukturális projektek megvalósítására nézve. Az egyedi esetekre orientált tevékenységek mindenfajta együttmûködés elején jelennek meg. Alapját képezhetik egy hosszú távú stratégiailag orientált, határon átnyúló együttmûködésnek. Ezek az egyedi esetekre orientált tevékenységek hálózatokat teremtenek és néhány esetben multiplikátor hatású struktúrákhoz vezetnek, mivel ezek az általános határon átnyúló együttmûködés támogatásának platformját képviselik. Ezenkívül a határon átnyúló információs hálózatokat fel lehet használni arra, hogy megteremtsék a régió közszereplõi között az együttmûködésre nézve elõnyös elsõ kapcsolatokat. A lényeges tématerületekrõl (például: piaci esélyek, gyártók) szóló kétnyelvû információk és statisztikák kidolgozása és terjesztése segítik ezt a folyamatot. Ezek az információk nemcsak az öntudat kialakulását serkentik a határ menti régiókban, hanem egyengetik a kapcsolatok kialakulásához vezetõ utat a határ két oldalán a magánszektor illetve a közélet már meglévõ közszereplõi között, pl. az üzleti éle tben (mindenekelõtt kis- és középüzemek), vállalati és innovációs központok között, turisztikai irodák vagy egyetemek kutatóintézetei között. Ezeknek a határon átnyúló hálózatoknak a kialakításába be lehet vonni köz-, magán-, illetve közhasznú-intézményeket is. Az együttmûködés történhet ad-hoc jelleggel vagy megállapodások alapján és elszórt munkacsoportok révén, vagy regionális-helyi vagy nemzeti szinten megkötött egyezményeken keresztül. Ehhez képest lazább együttmûködés alakulhat ki területi testületek, ipari és kereskedelmi kamarák, munkaadói szövetségek, szakszervezetek és egyéb csoportok között, amelyek partnereikkel a határon túl dolgoznak együtt.


67


Ez egyes esetekre orientált eljárásmódok sokféleségébõl egy sikeres határon átnyúló együttmûködés kezdete érdekében megfogalmazható néhány általános irányelv: • a regionális és helyi szinten a határon átnyúló együttmûködés lehetõség szerint a polgárokhoz legközelebb valósuljanak meg; • a kiválasztott politikusok minden szinten (nemzeti, regionális és helyi – és amennyiben ez megfelelõ – európai szinten) kapcsolódjanak be a munkába; • az együttmûködésnek a partneri viszonyon és a szubszidiaritáson kell alapulnia (befelé és kifelé, azaz mindenki részvételével, akik a régión belül és kívül hozzájárulhatnak a határon átnyúló folyamathoz); • a saját szerveivel, közös irodával és közös költségvetéssel rendelkezõ határon átnyúló struktúráknak eredményesen kell fejlõdniük; legyenek eszközei egy fokozott együttmûködésnek; ne mûködjenek öncélúként.

A határon átnyúló „tervek és fejlesztési stratégiák” kialakítása A stratégia- és fejlesztésorientált együttmûködéshez hosszú távú elképzelés szükséges. Ez az adott szituáció, az addigi határon átnyúló együttmûködés és egy európai, azaz határon átívelõ régió gazdasági és szociális fejlõdéséhez szükséges potenciálok elemzésén alapul, amelyben a határon átnyúló együttmûködéshez szükséges elképzelések, célok, prioritások jelentõs pontjai és az együttmûködési területek kerülnek hosszú távon meghatározásra. Az elsõ lépések egyike a határon átívelõ régió meghatározása. Ennek során a különbözõ határon átnyúló területeken felmerülõ közös problémák, tématerületek és általános érdekek, szempontok állnak a középpontban és kevésbé fontosak a tisztán földrajzi, illetve adminisztratív tényezõk. A névadás is fontos! A határon átnyúló fejlesztési tervek célja az információk és elemzések rendelkezésre bocsátása egy integrált és hosszú távú (kb. 15-20 éves) stratégiai elképzelés számára, amely meghatározza azokat a lényeges fejlesztési célokat és prioritásokat, amelyek keretében meg lehet valósítani az adott projekteket. Egy második lépés során ebbõl a hosszú távú stratégiából rövidtávú mûveleti tevékenységi programokat alakítanak ki (kb. 3-5 év) 1 .

A programok irányítása és megvalósítása Egy hosszú távú és feladatorientált határon átnyúló stratégia megvalósítása mûködõképes határon átívelõ irányítást igényel. Ennek során az illetékességeket ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a mennyiségi és idõbeli prioritásokat. Egy átfogó határon átívelõ stratégia megvalósításakor különbözõ olyan elemek léteznek, amelyek vagy csak az EU (közösségi programok, INTERREG, Phare-CBC, TACIS CBC) vagy nemzeti intézmények segítségével (pl. nemzeti támogatási programok) vagy a határon átnyúló régiókon keresztül települési és regionális szinten lehet feldolgozni. A különbözõ európai struktúrák és jogrendszerek függvényében az ilyen határon átívelõ programok és projektek lebonyolításához sajátos megoldásokat kell találni.

1

Lásd A5. fejezet

68



Mind egy határon átívelõ stratégia, mind a partneri viszony és a szubszidiaritás 2 elveinek megvalósítása lényeges elõfeltételei a határon átnyúló fejlesztési tervek/programok és projektek sikeres regionális és települési lebonyolításának. Ezeknek az irányelveknek tükrözõdniük kell azokban a gyakorlati megoldásokban, amelyek minden egyes határ menti régió számára kidolgozásra kerülnek és amelyek a programtervezés különbözõ szintjein, illetve a programok megvalósításakor alkalmazásra kerülnek. Ez a hosszú távú és tartós eljárásmód a határ menti régió meglévõ endogén fejlesztési potenciáljának kihasználására és aktivizálására szolgál a határon átnyúló együttmûködésen keresztül. A cél végül is új gazdasági tevékenységek elõmozdítása, gazdasági alapok kialakítása, munkahelyek teremtése és egy európai határ menti régió határon átívelõ fejlõdésének a további elõsegítése az élet minden területén. Ezt a régióspecifikus stratégiai elképzelést egy határ menti, illetve határon átívelõ régió kialakítása érdekében az EU egy sor kezdeményezéssel és programmal támogatja, különösen az INTERREG PHARE CBC-n keresztül3 . Az együttmûködésnek egy ilyen stádiumában fontos egy állandó határon átívelõ szervezeti struktúra megteremtése azért, hogy a stratégiai fejlesztésnek és felülvizsgálatnak ezt a folyamatát folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Ez történhet egy elnökség révén, amelyet egy határon átívelõ struktúra/régió esetében hoznak létre, valamint állandó munkacsoportokon keresztül és/vagy határon átnyúló, a határ mindkét oldalán munkatársakkal rendelkezõ irodán keresztül. Az ilyen határon átívelõ határozatképes struktúrák valamint pénzügyi és technikai támogatási rendszerek (a határ menti régión belül és kívül) az együttmûködés eme fejlettebb stádiumában rendkívüli módon szükségesek. A határon átívelõ, döntésképes struktúrák (szövetségek vagy Eurorégiók), legyenek ezek akár közjogi akár magánjogi szervezetek, a mindenkori szervek funkcióinak betöltésekor a határ mindkét oldalán érvényesülni kell az egyenlõségnek. Ezenkívül a határ mindkét oldalán minden fontos közremûködõnek, akik gyakorlati módon hozzá tudnak járulni a határon átnyúló együttmûködéshez, részt kell vennie a programok és projektek megvalósításában (hatóságok, szociális partnerek, környezetvédelmi szövetségek). Erre különösen alkalmasak azok a munkaterületek, amelyeken a projekteket tervezik, kialakítják és megvalósítják. Ott nem szükséges egy számszerûen egyenlõ képviselet, különösen, ha a partnerek számának az országos közigazgatásokban, struktúrákban és hatáskörökben meglévõ különbsége alapján a határ mindkét oldalán különbözõnek kell lennie. Egy határon átívelõ régió összes humán erõforrásának a gyakorlati programokban való eme széleskörû részvétele a következõket biztosítja: • valódi határon átnyúló szintû súlypontokat és tevékenységi területeket; • a programok és projektek határon átívelõ jellegét; • az INTERREG Phare-CBC esetében az EU-kritériumok, a nemzeti tervek és szabályozások követelményeinek teljesítését, ha ezek már kialakítottak; • a programok kiegyensúlyozottságát a tevékenységi területek és projektek tekintetében egy határon átnyúló régión belül; • pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátását a határ mindkét oldala által (pl. az EU-programok nemzeti, regionális és helyi társfinanszírozása); 2 3

Lásd A1. fejezet Lásd A4. fejezet


69


• kapacitásokat a határon átívelõ projektek megvalósításához; • a határon átnyúló prioritások követését a megvalósítások közben; • a programok és projektek célszerû értékeléseit. Lényeges irányelvek a megfelelõ struktúrák kialakításához Egy hosszú távú, tudatos határon átnyúló együttmûködéshez elõbb-utóbb szükségesek a tartós és kötelezõ érvényû határon átnyúló szervezeti struktúrák. Ezeknek a struktúráknak – növekvõ feladataiknak megfelelõen – rendelkezniük kell technikai/adminisztratív, pénzügyi és döntéshozatalra képes eszközökkel. A döntéshozatalra képes politikai, illetve irányítási felelõsséggel rendelkezõ grémiumoknak a határ mindkét oldalának partnereit kell egyenlõ arányban képviselniük, függetlenül egy-egy régió nagyságától, lakosságától és joggyakorlatától. Azoknak a munkatársaknak, akiket egy irodában illetve egy titkárságon-határon átívelõ feladatokkal bíznak meg, felelõsséggel kell tartozniuk egy határon átnyúló szinten mûködõ grémium elõtt. Ez segít azoknak az akadályoknak a leküzdésében, amelyek az erõs nemzeti érdekek szûk látókörûsége miatt jelentkezhetnek. Ez az egyedüli út ahhoz, hogy határon átívelõ regionális konszenzust érjünk el, amely belsõ szinten elfogadható, külsõ szinten pedig hihetõ. A hiányzó határon átnyúló szervezetek/struktúrák/stratégiák a határ menti régiók támogatása esetében aggodalmakat válthat ki európai és nemzeti szinten: például mennyiben adhatók a határ menti régióknak messzemenõkig decentralizált hatáskörök, meg lehet-e õket bízni az olyan programok megvalósításával, mint az INTERREG, lehet-e nekik közvetlenül pénzügyi eszközöket juttatni, illetve milyen mértékben felelhetnek ezért. Miközben rendkívül nehéz rövid idõ alatt megteremteni a ténylegesen határon átívelõ struktúrákat, néhány gyakorlati megállapodást már nagyon gyorsan meg lehet kötni. A programok határon átnyúló irányítását és a projektek megvalósítását rövid távon a magánjog keretében lehet elérni és csak hosszú távon a közjogi keretek között. Minden nagyobb nehézség nélkül megvan az a lehetõség, hogy olyan nemzeti szövetségeket/társaságokat hozzanak létre a határ mindkét oldalán, amelyek minden országban az érvényes közjogon alapulnak. Ezek a nemzeti jog szerinti regionális-helyi struktúrák (nemzeti jogi „mankók”) arra szolgálnak, hogy olyan magánjog szerinti határon átnyúló érvényû egyezményeket kössenek, amelyek segítségével közös határon átívelõ struktúra alakul ki. A német-holland határ mentén kialakult együttmûködést szolgáló igen fejlett struktúrákat gyakran tekintik a különleges politikai és földrajzi tényezõk eredményének. Akkor is, ha ez részben igaz, az alapvetõ feltételek egész Európában megközelítõleg azonosak: mindenekelõtt a jogi struktúráknak kell a különbözõ regionális-helyi és nemzeti követelményekhez igazodniuk. Az, hogy ez mindenképpen lehetséges, megmutatkozott az elmúlt években a spanyolportugál határ mentén, Németország Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal közös határain, Ausztriában, Írországban/Észak-Írországban, Görögországban, de mindenekelõtt az olyan társult államokban, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária vagy a balti államok. Azok a mindig visszatérõ hibák, amelyek akadályozzák a határon átnyúló struktúrákat és a programok közös irányítását, azok a kísérletek, hogy a határon átnyúló együttmûködés úgymond elõfeltételeként harmonizálják és egymáshoz hasonlóvá tegyék a hatásköröket és struktúrákat a határ mindkét oldalán. Az ilyen törekvések miatt sok-sok évet vesztegetnek el és ezek ellenkezõ hatásúnak bizonyulhatnak.

70



Ugyanis az EU-n belül is, illetve azon kívül egyetlen állam sem fogja kulturális alapon kialakult struktúráit illetve hatásköreit csak a határ menti régió kedvéért megváltoztatni. Sokkal fontosabb az, hogy kihasználjuk a határ mindkét oldalán meglévõ lehetõségeket és azokon az utakon menjünk végig, amelyek már léteznek a határ mindkét oldalán. A határon átnyúló együttmûködésben résztvevõ összes partner számára rendkívüli jelentõséggel bír az, hogy a nemzeti keretfeltételeken belül mûködjenek együtt egymással. Ez különösen világosan mutatkozott meg az Európa Tanácsnak a „Területi Testületek Határon Átnyúló Együttmûködését Elõsegítõ Európai Keretegyezmény” különbözõ bilaterális illetve trilaterális alkalmazó egyezményeinél (Anholti Egyezmény, Karlsruhei Egyezmény). A határon átnyúló régióknak nem szabad elkövetniük azt a hibát, hogy mindent saját maguk akarnak csinálni. Minden bizonnyal szükséges egy határon átívelõ programirányítás annak érdekében, hogy minden szálat összekössünk. Ugyanakkor az egyes projektek megvalósítása maradjon a testületek, szervezetek, szövetségek és minden olyan egyéb szerv/intézmény és szociális partner feladata, akik már a határ mindkét oldalán szaktudásukat hasznosítva tevékenykednek. Ez nemcsak a határon átnyúló munka közigazgatási jellegû terheit könnyíti meg, hanem erõsíti a régióban a határon átívelõ alapfeltételt és az összes partner részvételét. A kialakult struktúrák keretében megvalósuló határon átnyúló együttmûködés (szövetségek, Eurorégiók) nem azt célozza, hogy egy új, határon átnyúló közigazgatási szint jöjjön létre, hanem, hogy egy határon átívelõ „forgótárcsaként” és motorként mûködjön minden határon átnyúló feladat és kapcsolat vonatkozásában. Ennek során a fõ hangsúly a polgárok, a gazdaság, a hivatalos intézmények és szociális partnerek felé biztosított határon átnyúló szolgáltatási funkción van. Így nagyon sok mindent el lehet érni egy határon átnyúló szintû Eurorégión keresztül, legyen az a „határon átnyúló ügyek szószólója” illetve határon átívelõ programok irányítója és konkrét közös projektek megvalósítója. A határon túlmutató elfogadottságot és illetékességet mindenekelõtt sikeres politikai és gyakorlati tevékenységek révén lehet elérni. A kulcselemek a partneri viszony és a szubszidiaritás úgy vertikálisan (alulról felfelé és fordítva) mint horizontálisan ( a határokon átívelõ módon) a különbözõ struktúrák és illetékességek között. Ez azt mutatja, hogy az Eurorégiók nem mások hatásköreit vállalják, illetve egyáltalán nem az állammal szemben tevékenykednek; éppen ellenkezõleg: tiszteletben tartják a határ mindkét oldalán élõ partnereket és ezek meglévõ szociális, kulturális, történelmi, jogi és gazdasági adottságait és sokrétûségeit.


71

B2 EGYÜTTMÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁK STRATÉGIAI (PROGRAM-) SZINTEN


B2 fejezet: Együttműködési struktúrák stratégiai (program-)szinten VÁZLAT: Ezen fejezet azon fontosabb faktorokra mutat rá, melyek a határközi struktúrák fejlesztése irányába mutatnak, avagy akadályozzák azt. Egyes részekben bemutatja azon különböző elfogadott eszközöket és eljárásokat melyek a határközi struktúrák kiépítéséhez használatosak. Majd figyelembe veszi az Interreg menedzsmentje számára szükséges határközi struktúrákat és a kapcsolódó EU-programokat.

KULCSPONTOK: •

Sok faktor befolyásolja a határközi struktúrák érvényesülését. A pozitív faktorok tartalmazzák a partnerek közötti általános együttműködési elkötelezettség meglétét, a kerettevékenységekkel kapcsolatos szerződéseket és tőkeprogramokat, melyek támogatják a határközi tevékenységeket. A negatív faktorok magukban foglalják azon kötöttségeket, melyeket nemzeti törvénykezés rótt a regionális, helyi hatóságokra és az illetékesség terén jelentkező különbségeket a szomszédos országok adminisztrációs szintjei tekintetében.

•

A legális egyezmények formavariációi (pl. megállapodások, egyezmények, protokoll (egyezmények, szerződések), melyek multi-, bi- és trilatérális szinten működnek, bevonva a nemzeti és/vagy regionális és helyi hatóságokat (lásd még az A3. fejezetet).

•

Eme struktúrák némelyike maga után vonja új szervezetek (új, jogszerű entitások) felállítását, azonban léteznek olyan esetek az informális struktúrák vonatkozásában, amelyek semmilyen jogszerű formát nem képviselnek. Némely struktúrák tartósak, miközben másokat speciális EU-programok menedzselésére hoztak létre, figyelemre méltó módon az Interreg és a Phare CBC esetében.

•

A határközi struktúrák jelentősen variálhatóak feladatköreik, kapacitásaik (technikai, anyagi, döntéshozói) és céljaik tekintetében. A határközi struktúrák legáltalánosabb formái: – „Eurorégiók” (és az északi országok hasonló struktúrái), melyek megfelelően létrehozott entitások, sokoldalúak és széles körű kapacitással rendelkeznek, valamint közülük sok központi szerepet játszott az Interreg I, IIA és IIIA programok fejlesztésében és menedzselésében. – „Munkaközösségek” (és hasonló szerveződések), melyek munkaegyezményeken alapulnak, behatárolt kapacitással rendelkeznek és ritkán voltak az Interreg I és IIA programok menedzsmentjébe bevonva (azonban aktívan jelen voltak tanulmányok kapcsán és projektek fejlesztésében).

•

74

Az Interreg IIIA és a Phare CBC-szabályzat Kalauza új kívánalmakat támaszt a közös programmenedzsment irányában, bevonva a valós határközi partnerségi struktúrákat és regionális, helyi szintű eljárásokat.

B2 fejezet: Együttműködési struktúrák stratégiai (program-)szinten


PÉLDÁK EURÉGIÓ (D/NL) EURÉGIÓ RHEIN-WAAL (NL/D) STORSTRØMS AMT/OSTHOLSTEIN (DK/D) ARGE ALP (A/D/I/CH) ALPOK-ADRIA (A/CH/D/H/HR/I/SLO) PIRENEUSOK MUNKAKÖZÖSSÉGE (E/F) PAMINA (D/F) KENT – ÉSZAK-PAS DE CALAIS (UK/F) GALICIA-ÉSZAK-PORTUGÁLIA MUNKAKÖZÖSSÉGE (E/P) EXTREMADURA-ALENTEJO MUNKAKÖZÖSSÉGE (E/P) ELBA/LABE EURORÉGIÓ (D/CZ) PROVANSZ-ALPOK-COTE D’AZUR (PACA) / RHONE-ALPOK / LIGURIA / PIEMONT / VAL D’AOSTE (F/I) EURORÉGIÓ POMERÁNIA (D/S/PL) EURORÉGIÓ TÁTRA (PL/SK) EURORÉGIÓ NESTOS – MESTA (GR/BG) DKMT EURORÉGIÓ (RO/HU/YU) NYUGAT – PANNONIA EURORÉGIÓ (A/HU) EURORÉGIÓ NEMUNAS – NIEMEN – HEMAH (LT/PL/BY) HELSINKI-TALLIN EURÉGIÓ (FIN/EST) EURORÉGIÓ WEINVIERTEL-DÉL- MORÁVIA-NYUGATSZLOVÁKIA (A/CZ/SK)


75

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv A HATÁRKÖZI STRUKTÚRÁK FEJLESZTÉSE IRÁNYÁBA MUTATÓ ÉS AZT HÁTRÁLTATÓ FAKTOROK A határközi együttműködés fellendülése permanens és “kötő” határközi struktúrákat igényel. A gyakorlat azt mutatja, hogy elsőként az együttműködés jön létre és azt követik a struktúrák, szokás szerint egy lépcsőzetes, adaptációs folyamat során, valamint gyakorlati megoldások fellelése révén a nagyszámú jogi, adminisztratív és politikai probléma szempontjából. Ez a folyamat nem lehet az adminisztráció egy határközi szintje létrehozásának célkitűzése. Ehelyett egyfajta határközi “közvetítő” avagy “cseremodulnak” kell tekinteni a határ mindegyik oldalán működő adminisztráció fontosabb szintjei között. A “határközi struktúra” meghatározás nem mindig jelenti új szervezetek létrehozását, nem is szólva az elkülönített, jogszerű entitások felállításáról. Igen gyakran ezen megállapodások sokféleségét jelenti, melyek adaptációt, összeköttetést valamint együttműködést tartalmaznak fennálló testületek, formális és informális egyezmények sokasága között. Sok faktor létezik, melyek befolyásolják a határközi struktúrák érvényesülését és fejlesztését, a legfontosabbak a következők: • Pozitív faktorok: -

széles körű tapasztalatok a határközi együttműködésben;

-

speciális célzatú egyezmények;

-

kerettevékenységi egyezmények (pl. nemzetközi megállapodások);

-

a határközi tevékenységeket támogató tőkeprogramok alkalmazhatósága.

• Negatív faktorok: -

közjogi korlátok a regionális, helyi hatóságokra nézve, a nemzeti törvénykezés által megállapítva;

-

strukturális valamint a különböző szintű egyezmények és közigazgatási módok illetékessége közötti különbözőségek a határ minden oldalán;

-

a politikai motiváció hiánya, különösen nemzeti szinten, a meglévő kényszeres jelenségek eltörlése végett, pl. melyek új nemzeti törvénykezés vagy bilaterális szerződések által jönnek létre.

A jogszerű egyezmények számos formája (pl. megállapodások, szerződések, protokoll(egyezmények), egyezségek) működik multi-, bi- vagy trilaterális szinten, ideértve nemzeti és/vagy regionális hatóságokat. Sok ilyen szerződés biztosított megfelelő bázist a stratégiai szintű határközi struktúrák kiépítéséhez és működéséhez. Ezek az alábbiakban találhatóak.

76


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv KERETTEVÉKENYSÉGI EGYEZMÉNYEK A nemzetközi egyezmények biztosíthatnak globális kerettevékenységet a határközi és interregionális együttműködéshez − mind nyilvános-, mind magántestületek részére. A nemzetközi megállapodások, szerződések és egyezmények voltak használatosak a határközi együttműködés előmozdítására helyi, interregionális, kormányközi és multinacionális szinten. Ezen szerződésekre alapozottan a határközi tevékenység helyet kaphat a köztestületek között, különböző szinteken (pl. országok és régiók, régiók és helyhatóságok, helyhatóságok és nemzetközi szervezetek között) és az együttműködés sok különböző testületével kapcsolatos . Multilaterális szinten az egyezmények száma meghatározott. A korábbi multilaterális egyezmények egyike volt a ”Helsingfors Egyezménye”(1962), mely jogszerű bázist teremtett az északi országok közötti együttműködéshez. Ezen egyezményben az északi országok arra kötelezték magukat, hogy együttműködésükben kulturális és társadalmigazdasági eredményekre csakúgy, mint a fizikai infrastruktúra területére és környezeti szabályzásokra szorítkoznak. 1977-ben, a helyhatóságok határközi együttműködését célzó Északi Egyezmény, mely Finnország, Dánia, Svédország és Norvégia között köttetett, megkívánja, hogy a nemzeti határokon át megvalósuló együttműködés a helyi hatóságokkal együtt követni köteles ugyanazon hatáskört, ugyanazon módon, amint az egy ország határain belül a helyi hatóságok között van jelen. Leszögezi továbbá, hogy minden egyes szerződő pártnak folytatnia kell a szükséges változtatásokat a nemzeti törvénykezés felé avégett, hogy lehetővé váljon az ilyen együttműködés. Az Európa Tanács vázolta a határközi együttműködésre vonatkozó főbb szerződéseket az 1981-es Térségi Közösségek És Hatóságok Közötti Határokon Átmutató Madridi Vázegyezményben1 (és az ezt követő protokollegyezményben). Több mint 25 ország ratifikálta (2000 áprilisában). Az egyezmény legfontosabb részében a szerződő pártok kötelezik magukat (nemzeti jogrendjükkel való kerettevékenységen belül) számos feladatra nézve: jogszerű megoldásra a határközi együttműködés adminisztratív és technikai nehézségei kapcsán (4. cikkely); a regionális és helyi hatóságoknak a határközi együttműködésbe való bevonásához szükséges speciális segítséggel való ellátása lehetőségének megfontolására (5.cikkely); és alapvető információkkal való támogatásra más szerződő pártok (6. cikkely); saját regionális és helyi hatóságaik (7. cikkely), valamint az Európa Tanács irányába (8. cikkely). Ennek Függelékében az Egyezmény, egy a regionális és helyi hatóságok szükségleteihez adaptált határközi együttműködési szerződés-, egyezménymodellt javasol. 5 különféle modellt irányoz elő az államközi egyezményekhez és 6 modellt generikus és tanácsadó jellegű, egyezményekhez, szerződésekhez, amelyekben a centralizáció különféle szintjei vannak jelen és a számba vett résztvevő államok adminisztratív struktúrájának különbségei: Az első csoport az államközi egyezmények2: •

a határközi együttműködés előmozdítása céljából;

•

a regionális határközi együttműködéssel kapcsolatos konzultáció tárgyában;

1

A vázegyezmény 2. cikkelye a “térségi közösségek és hatóságok” meghatározást úgy definiálja, mint “közösségeket/hatóságokat vagy testületeket, melyek regionális és helyi funkciókkal bírnak” 2 Ld: Európa Tanács (1989): Európai vázegyezmény a térségi közösségek vagy hatóságok közötti határokon átmutató együttműködéséről, Strasbourg: Európa Tanács.


77

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv •

a helyi határközi együttműködéssel kapcsolatos konzultáció tárgyában;

•

helyi hatóságok közötti szerződéses határközi együttműködés tárgyában;

•

helyi hatóságok közötti határközi együttműködés szervezeteinek tárgyában.

A vázegyezmény egy második csoportja helyi hatóságok közötti egyezményekre, jogi normákra és szerződésekre vonatkozik: •

a helyi hatóságok közötti tanácsadói csoport felállítására;

•

vázegyezmény a határközi, helyi közügyek menedzsmentjének koordinációja tárgyában;

•

vázegyezmény a magánjogi jellegű határközi szerződések telepítése tárgyában;

•

vázegyezmény a helyi hatóságok határközi együttműködéséhez létrehozott adminisztratív testületek felállítása tárgyában;

•

vázegyezmény a határtérségek (közjogi típus) helyi hatóságai közötti ellátás és támogatás tárgyában;

•

vázegyezmény a helyi hatóságok határközi együttműködése szerveinek telepítése tárgyában.

Egy kiegészítő jegyzék a Madridi konvenció, mely 1998.12.1-jén emelkedett törvényerőre, támogatja a határközi együttműködés hosszú távú intézményeinek felállítását mind közvagy magánjogi jellegűét, valamint jogszerűen hatályos döntéshozó hatalomét. E permanens intézmények felhatalmaznák a térségi közösségeket és hatóságokat arra, hogy: •

határközi együttműködési szerződéseket kössenek más országok térségi közösségivel és hatóságaival;

•

az együttműködés magán- és közjogi entitásként működő permanens testületeit hozza létre. Az ezen együttműködési testületek által meghozott döntések legálisan kötelezőek lennének a térségi közösségek és hatóságok számára, melyek szerződést kötöttek.

A Madridi Vázegyezmény gyakorlati alkalmazásának főbb korlátai a centralizáció különböző szintjei valamint az államigazgatás, a jogrendszer különbségei a határrégióbeli partnerek vonatkozásában. E különbségek akadályozzák a Vázegyezmény rendszereinek valamint modelljeinek közvetlen használatát. Jóllehet ezen faktor nem lett a kiegészítő jegyzékben a Vázegyezményhez címezve. Sem a Vázegyezmény, sem a kiegészítő jegyzék nem jelentenek önmagukban egy szerződést a határközi együttműködésre nézve, csupán kerettevékenységet. Különböző határrégiókból származó példák bizonyítják, kiegészítő szerződések szükségeltetnek két nemzetállam között avégett, hogy a regionális és helyi hatóságok számára lehetővé tegye a közvetlen határközi együttműködés vállalását. Ezen általános akadályok ellenére a Madridi Konvenció előterjesztette a legális alaptevékenységet az erőteljesebb együttműködéshez és lehetőséget teremtett a különféle bilaterális egyezmények új keletű ratifikációja számára.

78


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az ilyen egyezmények a regionális, helyi hatóságok határközi együttműködéséhez terjesztettek elő általános alapítványokat, melyek a ’90-es években léptek hatályba az alábbi esetekben: •

BENELUX- Egyezmény (1986-ban írták alá,1991-ben lépett hatályba);

•

Német-Holland Határközi Szerződés (1991-ben írták alá, 1993-ban lépett hatályba);

•

Bécsi Egyezmény, Olaszország és Ausztria között (1993 januárjában írták alá, 1995-ben lépett hatályba), valamint a Római Egyezmény (1993 novemberében írták alá, 1994-ben lépett hatályba);

•

Karlsruhe-i Egyezség, mely a Franciaország, Németország, Luxemburg és Svájc közötti együttműködésre terjed ki ( 1996-ban írták alá, 1997-ben lépett hatályba).

•

Bayonne-i Egyezmény Franciaország és Spanyolország között ( 1995-ben írták alá, 1997ben lépett hatályba).

A Német-Holland Szerződés3, melyet 1991 májusában hoztak tető alá és 1993-ban ratifikáltak, példaként szolgál olyan kerettevékenységi egyezmény tekintetében, mely lehetővé teszi a regionális és helyi hatóságok legkorszerűbb formában való részvételét a határközi együttműködésben, valamint biztosítja a regionális hatóságok számára a köz-, illetve magánjogi egyezmények határközi szinten való elfogadtatását. Ez az egyezmény mindhárom szinten (nemzeti, regionális és helyi) erőteljes politikai elkötelezettségen alapul; valamint azon elsődleges célkitűzéssel öntötték formába, mely a regionális és helyi szervezetek együttműködési csatlakozását biztosító gyakorlati eszközök fejlesztésére irányul. A szerződés a német/holland jogrend, valamint a német/holland hatóságok illetékességi szférái közötti különbségek által lett előmozdítva, csakúgy mint a mindkét ország részéről megnyilvánuló jártasság, a regionális és helyi együttműködés jogszerű formái és az eredménnyel kecsegtető lehetőségek tekintetében. A Német- Holland Egyezmény fő jellemvonása, hogy támogatja a szubregionális szintű együttműködés négy típusát: •

regionális és helyi hatóságok által köthető közjogi egyezmények;

•

egy adott helyi vagy regionális hatóság cselekvési joggal bírhat egy másik nevében külországban;

•

egy "Arbeitsgemeinschaft" (munkaközösség) döntéshozó fórumként történő létrehozása, jóllehet hivatalos hatalmi jogkör nélkül;

•

egy "Öffentlich rechtlichen Zweckverband" (adminisztratív szervezet, a közjogi szféra közszolgáltatásban való részvétele céljából) létrehozása, egy jogszerűen működő személyiséggel, aki a szervezet tagsága nevében cselekvési jogkörrel bír határközi szinten és képviseli az együttműködés leginkább elérhető formáját.

3

Német Szövetségi Köztársaság, Alsó- Szászország, Észak- Rajna – Vesztfália és a Holland Királyság között a határközi együttműködés tárgyában, térségi együttműködések vagy hatóságok, illetve a más, közjogi hatóságok között.


79

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv A szerződés szintén támogatta a speciális egyezmény ratifikációját az Interreg program végrehajtása és menedzsmentje vonatkozásában, a holland–német határon. Ezek bevonják a holland kormányt, a német területeket (Alsó-Szászországot, Ems-Dollart kapcsán és ÉszakRajna Vesztfáliát, valamint Alsó-Szászországot az eurégió kapcsán, a Rajna-Maas-Észak eurégiót, a Rajna-Waal eurégiót), a holland tartományokat és határrégiókat. A Rajna-Maas eurégió kapcsán ugyanaz az egyezmény használatos, ide értve a megfelelő belga hatóságokat. Ezen speciális egyezmények kerettevékenységet hoztak létre az Interreg I. operációs programok menedzsment struktúrája és pénzügyi eljárásmódjai számára, mind az öt határrégió tekintetében4. Második példa az 1989-es BENELUX-Szerződés, mely Belgium, Hollandia és Luxemburg helyi köztestületeit támogatja a határközi együttműködés kivitelezése érdekében újszerű, jogszerű lehetőségekkel, azonban mindennemű kötelezettség nélkül. A két javasolt megoldás: egy legális közjogi entitás, mely a holland interkommunális együttműködés alapelveire épül valamint egy még kötöttebb együttműködés, egy adminisztratív egyezményen alapulva, mely nélkülöz jogszerű entitás által eredményezett bármely momentumot. SPECIFIKUS SZERZŐDÉSEK Főként bi-, vagy trilaterális, nemzeti kormányok közötti egyezményeket hoztak tető alá az ad hoc jellegű munkacsoportokhoz vagy közös intézményekhez hasonlatos, a kormányközi együttműködés speciális struktúrái kialakítása céljából. Ezek némelyike az alábbi példákban illusztrált. Államközi szerződések, melyek a ‘60-as és ‘70-es évek óta köttetnek Európa-szerte. A határközi együttműködés ezen mechanizmusa 1970-ben lett javaslatként előterjesztve, az európai térségi fejlesztési tervek minisztereinek első konferenciáját követően, melyre az Európa Tanács szervezésében került sor, Bonnban. Azóta ezen szerződések sok határ mentén megköttettek Nyugat-Európában (pl. Németország/Franciaország, Németország/Hollandia, Németország/Ausztria között), azonban a közép- és a kelet-európai határok mentén csak 1991 óta (pl. Németország/Lengyelország valamint Magyarország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Bulgária és szomszédai között). Ezen államközi szerződések a tényezők számától függően a tevékenység intenzitásának sok szintjét tartják számon és különböző földrajzi entitásokat fednek le (pl. a határrégió belső térsége számára, nemzetállamok közötti szerződés létrehozása, vagy alegyezmény, amint ez D/NL (1976.) kapcsán ismeretes).

4

Ld. az “ NL-NRW/Nds - EC Interreg Program- egyezményt” (ld. a referenciául szolgáló A.3-at)

80


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az államközi szerződések tárgya mindenekfelett a határközi együttműködés előmozdítása a térségi fejlesztési tervek terén van jelen. Ezenfelül az államközi szerződések a tervezés más területein léptek működésbe és kapcsolatban álltak a térségi fejlesztés eredményeivel, valamint hatást gyakoroltak arra. Ezek a következő területeket ölelik fel: •

fizikai szintű tervezés a határ mindkét oldalára nézve, különösen a közösségi tevékenység vonatkozásában ;

•

regionális szintű gazdasági fejlesztés;

•

környezet és környezetvédelem;

•

közlekedési infrastruktúra, szállítmányozás és személyszállítás;

•

közszolgáltatások és komfortigények kielégítése ( pl. nevelés, képzés, víz- és hulladékgazdálkodás).

Az egyezmények, jegyzékek más típusai nemzeti szinten köttettek, melyek specifikus szervezetek létrehozására irányulnak, az együttműködés egy speciális területére összpontosítva, pl. egy közös nemzeti park (Luxemburg/ Németország (1964.), Németország/ Belgium (1971.), Németország/Hollandia (1976.)) létrehozását/menedzselését célzó szerződésformába öntése; kölcsönös segítségnyújtás természeti katasztrófák esetén (pl. Németország/Franciaország (1977.), Belgium/Németország (1980), Belgium/Franciaország (1981.), Belgium/Hollandia); környezetvédelem (pl. a Rajna-folyó Franciaország/Németország/Svájc/Luxemburg/Hollandia; a Genfi-tó-Franciaország/Svájc (1977., 1980.) vagy közös információs és tanácskozási tevékenység a nukleáris technológia lehetőségeinek valamint természeti csapások megelőzése tárgyában a határrégióban (pl. Németország/ Franciaország (1981.), Svájc/Franciaország (1979.)). A decentralizált országokban a nemzeti szintet el nem érő (szubnacionális) egységek is részt vehetnek együttműködésben a központi testületek képviselőivel. A szövetségi államokban (pl. Németország/ Ausztria) a szubnacionális hatóságok (Länder) hatalmi jogkört nyertek és nemzetközi egyezményeket önthetnek formába külhoni hatóságokkal vagy más országokkal. Az egységes országokban azok a jogszerű egyezmények, melyek a helyi vagy regionális testületeket bevonva természetes módon igénylik a nemzeti szintű jóváhagyást, pl. Franciaország a Conseil d’État esetében (Államtanács) a nem ekvivalens közhatóságok közötti kétoldalú egyezmények célkitűzéseiben gyakran szerepel specifikus projektmenedzselés, például5: •

az egyezményt Luxemburg és Rajna-Pfalz vidék írta alá 1958-ban, egy az Our-folyón felállítandó hidroelektrikus berendezés menedzselése tárgyában;

•

egy Svájc és a német Baden-Württemberg tartomány között 1977-ben létrejött egyezmény a halászatra vonatkozik a Rajna alsó szakaszán.

A szubnacionális, regionális és helyhatósági entitások nemzetközi szerződésekbe történő bevonása a gyakorlatban sokféleképpen nyilvánul meg, és az adott országok jogszerű közigazgatási tevékenységétől függ. Eme kompetenciabeli különbözőségek tükröződnek vissza a különféle közigazgatási struktúrákban (a fokozottan integrálttól a teljesen elszigeteltig terjedően), melyek alapvetően hatással vannak az Interreghez hasonló határközi programok mindennapos menedzselése tekintetében. 5

Az Európa Tanács betekintést biztosított valamennyi egyezményre, jegyzékre nézve, melyek valaha köttettek.


81

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az Interreg következö tapasztalata képes megkülönböztetni néhány jellegzetes szituációt. Egyes esetekben a nemzeti hatóságok fenntartották maguknak a nemzetközi egyezmények aláírása kizárólagos illetékességi jogkörét (pl. Franciaország). Ez főként azon esetekre szolgál válaszadásként, melyek során a határközi programok nemzeti irányításúak voltak, kismértékű inputtal a regionális programtervezés és –kivitelezés szempontjából. Speciális esetekben a regionális hatóságok nemzeti szintű jóváhagyással is rendelkeznek nemzetközi szintű egyezmények jegyzése tekintetében, meglehet ez nemzeti hatóság védnöksége alatt történik, vagy az részese volt az egyezmény kivitelezésének, azonban nem rendelkezett semminemű független illetékességi jogkörrel (pl. Spanyolországban/Portugáliában6 és Olaszországban). Ezen esetekben az egyezmények keresztülvitele a nemzeti kormány szigorú felügyelete alatt zajlott, regionális és helyi hatóságoknak vagy határközi intézményeknek csupán behatárolt kompetenciát engedélyeztek (pl. projekttervek és – javaslatok). Más esetekben (pl. az északi államokban ) a regionális és / vagy térségi testületek legális engedéllyel rendelkeztek a nemzetközi egyezmények megkötésében való részvétel vonatkozásában, speciális illetékességi jogkörükhöz igazodóan, jóllehet nemzeti hatóságok felügyelete alatt (melyek gyakorta fenntartották a vétójogot, pl. Németország esetében). Ez a szituáció válaszadásként értelmezhető a közvetlenül működő menedzsment-tevékenységre és a határközi programok regionális hatóságok általi nyomon követésére. Hivatalos egyezmények Sok esetben a nemzeti szintű szerződéskötés és/vagy a nemzeti jogrendbe történő integráció megteremtette a regionális és helyi hatóságok közötti együttműködés formája kialakításához nélkülözhetetlen momentumokat, amelyek némelyikét hivatalosan, egyezmény/szerződés folytán hoztak létre. 1992-ig némely európai uniós tagállamban, mint Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország, államközi egyezmények szolgáltak alapvető feltételeként a regionális hatóságok hatásköri együttműködésbe történő bevonásának. Jóllehet az 1992-es Loi Joxe módosította a szituációt Franciaországban, megengedvén elsőként a francia regionális és helyi hatóságoknak, hogy részt vegyenek határközi egyezmény létrehozásában, valamint határközi területek felállításában (vegyes tevékenységet űző gazdasági társaságok és közérdekű csoportosulások), melyek a partnerrégiók regionális és helyi hatóságait azonos szinten vonják be. Igaz, hogy az egyezmények nem befolyásolnák a francia nemzetállam illetékességi jogköreit és elkötelezettségeit. Más tagállamokban, úgy mint Németország vagy Hollandia, ezen egyezmények csak abban az esetben kívánatosak, ha az együttműködés közjogi alapokon nyugszik.

6

Ez P6E kapcsán jelent meg, ahol különféle régiók írtak alá egy közös együttműködési nyilatkozatot; pl. Extemadura(E)/Alentejo(P) régiói; Norte(P)/Galícia(E); valamint Andalúzia(E)/Algarve(P).

82


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Más példák, a holland/német szerződésre alapozottan lehetővé teszik „Zweckverbände” (érdekszövetségek), regionális, helyi hatóságok közötti más szervezeti formák létrehozását a holland–német határon. Működő eurorégiók lettek újjászervezve e szerződés alapján, pl. a Rajna-Waal eurorégió és Ems-Dollart. Munkaegyezmények Európában regionális és helyi szinten nagyszámú példa van jelen, melyben ekvivalens regionális és helyi hatóságok szignáltak jegyzékeket vagy munkaegyezményeket, melyeknek legtöbbje nem rendelkezik jogszerű nemzetközi alapokkal (pl. Communauté de Travail des Pyrénnées (CTP), Communauté de Travail des Alpes Occidentals, Communauté de Travail de Jura, , Comunidade de Trabalho Norte de Portugal-Galicia; ARGE-ALP, Alpok-Adria, stb.). Ezen szervezetek a működő struktúrák létesítésének irányába mozdultak el, melyek főbb területekért (pl. szállítás, idegenforgalom, környezet, stb.) felelős, számos munkacsoportot tartalmaznak, s ezek évente találkoznak különféle időszakokban. Némely esetben ezen szerződések nemzeti kormányok égisze alatt köttetnek (pl. Comunidade de Travalho Norte de Portugal-Galicia) más esetekben viszont a központi kormányzatnak nem volt erről hivatalosan tudomása (CTP Franciaország és Spanyolország között). Egy „legitimizált struktúra” kibocsátása a nemzeti kormányzaton keresztül, jóllehet döntő jelentőséggel bírhat az Interreghez hasonló programok menedzsmentjének regionális szinten történő bevonása tekintetében. Az Interreg I időszakában néhány szervezet (pl. Comunidade de Trabalho Norte Galicia) helyet kaptak az Interreg program tervezésében és menedzsmentjében, míg mások (pl. CTP) nem. Európában a múltban hosszan gyökerező tradícióval bírnak a hasonló, a regionális és helyi hatóságok közötti egyezmények. Ezek a közszolgáltatások igazgatása céljából jöttek létre, pl. közlekedési, víz- és szennyvízgazdálkodási szerződések szomszédos városok, helységek között, például: •

A Bázeli Államtanács és Lörrach Város Központjának Helyhatósága közötti szerződés, mely kiépíti a szennyvízelvezetést Lörrachtól a Rajna-folyóig;

•

Ventimiglia (I) és Menton (F) városa egy határközi együttműködési szerződéssel kombinált (az olasz Imperia tartomány és francia Alpok-Tengeri övezet térség között jött létre regionális szinten) szándéknyilatkozatot írt alá, hogy megvessék az együttes közszolgáltatások létesítésének legális alapjait a határvárosokban.

Határközi struktúrák tipológiája Sok működő határközi struktúra van jelen, egy célkitűzésbeli, illetékességi jogkörbeli, valamint kapacitásbeli figyelemre méltó sokféleséget képviselve (ide értve az Interregbe valamint a kapcsolódó programokba és projektekbe történő bevonást). Az alábbi tipológiai összegzés a struktúrák főbb jellegzetességeit adja meg egy sokrétű orientációval, valamint aktuális (vagy potenciális) kapacitással programszintű feladatok ellátására.


83

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Eurorégiók és hasonló testületek Sok határközeli testület ismeretes „eurorégióként” (vagy „eurégióként”). Meglehet, nem azonosak legális forma vagy szervezettség tekintetében, mégis számos közös jellegzetességben osztoznak, különösen az alábbiak vonatkozásában: •

permanensek;

•

tagjaiktól elkülönülő sajátossággal rendelkeznek;

•

saját adminisztratív, technikai és anyagi forrásokkal bírnak;

•

saját, belső döntéshozást mondhatnak magukénak.

Egy eurorégió földrajzi területe a társadalmi-gazdasági integráció kiterjedése által jellegzetesen meghatározott, nemcsak egy adminisztratív egység által. A határközi eurorégiós területek nem helyi vagy regionális kormányzatok új sorát képezik, hanem a működő közösségi valamint magánszektorbeli testületek találkozási csomópontjai. Jóllehet ezek a határközi természetű, valamennyi regionális, helyi tevékenységnek legfőbb testületei, a tevékenységek legtöbbjének kivitelezése határközi tervekben foglaltatik és vannak az illetékes hatóságok, más szervek által megadott programok, melyek a nemzeti szintű eljárásokhoz igazodnak. Az eurorégiók jellegzetességeinek részletesebb listája a B.2.1. Táblázatban található. Gyakorlatilag valamennyi, az EU keretein belüli eurorégió igazodott egy az Interreg berkein belüli fontos szerepkörhöz, mind a belső, mind a külső EU-határterületeken. Földrajzilag területeiket megfelelőnek tartották az Interreg IIA célkitűzéseit tekintve és szervezetük végrehajt minden vagy néhány olyan feladatot, mely kívánatos a megfelelő operációs program végrehajtásának menedzselése szempontjából. Az eurorégiók vagy hasonló testületek nagy része Németország, Hollandiával, Belgiummal, Svájccal, Ausztriával, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Franciaországgal és Dániával közös határszakaszán lettek létesítve. Vannak még eurorégiók a belga–holland határon (Scheldemond eurorégió), olasz/osztrák határon (Triol eurorégió), görög/bulgár határon (Nestos–Mesta eurorégió) és a francia–spanyol határon (Közép-Pireneusok, LanguedocRousillion, Katalónia eurorégió) (ld. B2.2.a. táblázatot). Egyre növekvő számban vannak jelen azon struktúrák is, melyeket azonos irányelvek alapján hoztak létre és az „eurorégió” meghatározást használják; a közép- és kelet-európai országokban vannak jelen (ld. Az alábbi elkerített részt). Ezen felül az északi országok határközi struktúrái figyelemre méltó hasonlóságokkal rendelkeznek az eurorégiók vonatkozásában, kifejezetten az identitás, a kapacitás és az Interreg IIA keretein belüli szerződésük tekintetében. Nyolc ilyen struktúra van (ld. B.2.2.c. táblázat). Ezek helyi hatóságok szervezetei, melyek az Északi Egyezmény égisze alatt lettek kialakítva. Természetüket tekintve permanensek és sokoldalúak, valamint saját forrásokkal rendelkeznek, melyek a tagok hozzájárulásából képződnek. A legfőbb különbség a német–holland eurorégiókkal összevetve abba az irányba mutat, hogy a földrajzi térségek sokkal nagyobb mértékben fedettek egyes északi struktúrák (pl. Észak-Calotte, N/S/SF7) esetében. 7

Skandináviában specifikus Interreg-struktúrákat és térségeket hoztak létre területek integrációja folytán, mely rendelkezett az együttműködés specifikus és történeti hagyományaival. Például Észak-Calstte, mely öt határrégiót foglal magába. A hasonló kiképzésű Mittshandia Kv- és Kvarken részlegesen kombinálódtak.

84



Egy eurorégió típusú struktúra létrehozásához szükséges lépések meghatározása végett az alábbiak összegezhetőek (amennyiben nincs a határrészre vonatkozó nemzetközi határ menti együttműködési szerződés). •

Regionális, helyi hatóságok szervezetei (helyhatóságok, megyék, stb.) melyek a határ mindkét oldalán határközi célkitűzések érdekében jöttek létre, a nemzeti (köz-, illetve magán-)jog égisze alatt;

•

Majd belépnek a szervezetek egy határközi együttműködési egyezménybe ( jellegzetesen a magánjog fennhatósága alatt), legalább az alábbi momentumokat felölelve:

•

•

Egyenrangú kormányzótestületi képviselet (tanács, bizottság).

•

A közös költségvetéshez való hozzájárulás a tagszervezetek részéről.

•

Közös titkárság.

Amennyiben a fenti egyezmény a közjog fennhatósága alatt működik, lehetővé téve a közhatóságok számára a felelősségek és kötelezettségek átruházását, azonban alkotmányos jogokét a határközi testületek számára nem, a fenti egyezmény hatáskörébe kerülhet az Interreg-programok és projektek menedzselése, más esetben egy szeparált Interreg- egyezmény lesz szükségszerű, azzal együtt, hogy az illetékes tagállam hatóságai legyenek ennek részesei.

Munkacsoportok és más testületek Az esetek nagy számában regionális vagy helyi hatóságok, vagy más szervezetek lépnek egyezségre együttműködési céllal, pl. együttműködési jegyzék vagy jogszerűen nem köthető egyezmény aláírása, valamint néhány, tipikusan sajátos, jogi személy nélküli struktúrafajta létrehozása által. Ezen struktúrák esetében legelterjedtebb meghatározásként a „munkaközösség” (commonauté de travail) használatos, és a legelterjedtebb tagsági típus a regionális hatóságokat bevonó. Ide sorolandó például: Jura (F/CH), Pireneusok (E/F), valamint Extemadura/Alentejo (E/P). Egy másik típusa a Regionalrat (regionális tanács), mely az együttesen megválasztott politikusokat adja a résztvevő regionális hatóságok képviseletében a határ minden oldaláról (pl. az A/H által 1993-ban alapított, mely magába foglalja Győr-Moson-Sopron és Vas megyét, Győr belváros részeit, Sopront és Szombathelyt (H), valamint Burgenland tartományt). A Regionalratot tematikus munkakapcsolatok segítik. Az Ausztria és Magyarország közötti együttműködés tárgyát egy eurorégió létrehozása képezi. A Regionalrat az első lépés ebbe az irányba. Más névvariációk szintén használatosak. Például Írország/UK(Észak-Írország) esetében három hatásközi „clusters” (informális csoportosulás) van jelen a helyi hatóságoknál (területi tanácsok Észak-Írországból, valamint írországi megyék), melyek a következő néven ismeretesek: EBRC (Keleti Hatérrégiók Bizottság); ICBAN (Ír Központi Hálózati Munkacsoport); és NWRCBG (Észak-Nyugat Régió Határközi Csoportja). Az ilyen struktúrák legfőbb általános jellemzői a következőképpen összegezhetők: •

Permanensek.

•

Olykor elkülönült identitással bírnak (pl. ICBAN, Irország/Észak-Írországban), azonban gyakran megtartják tagjaik identitását pl. Galícia és Norte Munkaközösége, E/P).


85


Ritkán rendelkeznek a tagjaikétól elkülönülő kapacitással, normál módon szavaznak bizalmat a rotálódó igazgatóságnak és titkárságnak; hivatalnokok bizottságai, munkacsoportjai látják el a tagság képviseletét, valamint időről-időre megrendezésre kerülnek találkozók, és nem rendelkeznek saját alapvető pénzügyi és személyi forrásokkal.

•

Ritkán hoznak tagjaiktól elkülönülten döntéseket, egy szervezetek közötti döntéshozói alakulatra támaszkodnak, pl. tevékenykednek hatóságaik képviseletében, határközi struktúrák bizottságainak, munkacsoportjainak, stb. résztvevői.

Tipikusan ezen struktúrák fókuszálnak a stratégiai tervtevékenységre (mint a tanulmányok), és/vagy specifikus projektek fejlesztésére valamint azok időzítésére, melyek nem igazodtak egy, az Interreg keretein belüli jelentősebb szerepkörhöz. Az Interreg I programba történő mehatározott bevonás egy példája a spanyol–portugál határon a Gabinete de Initiativas Transfonterizas(GIT) volt az Extemadura/Alentejo Munkacsoportja által végrehajtva. Jóllehet van egy tendencia a földrajzilag kisebbek és a jobban az érdeklődés homlokterében állóak vonatkozásában, hogy az Interreg IIA keretein belül növekvő jelentőségű szerepkört töltsenek be a specifikus projektek és feladatok tekintetében, pl. a három IRL/NL „clusters” és Galícia/Norte munkacsoportja (P/E). Némely struktúra igen nagy csoportosulásokat képvisel a képviselők számát és a felölelt földrajzi terület nagyságát tekintve, pl. COTRAO, ARGE ALP, Alpok-Adria, Pireneusok Munkaközössége. A hozzájuk hasonlóak sem találták meg az összhangot az Interreg IIA tevékenységi területeivel egyszerűen (jóllehet a II C-hez közelebb álltak), az összes esetre, képviselőik Interreg-struktúrák kapacitásai más területein való részvétel felé irányultak. Vannak még határközi testületek, melyek nem kormányzati szervezetek és a magán-, illetve az önkéntes szektorhoz tartoznak. Példa erre IRL/NI Írország Kooperációja, melyet 1979-ben hozott létre számos vezető indivídum az üzleti élet, a kereskedelmi uniók, a szakmai és a tudományos élet képviselői; valamint nagyszámú projektet fejlesztettek és kiviteleztek, elősegítvén ezzel a határközi egyetértést és együttműködést gazdasági, társadalmi és kulturális területeken. Az Interreg vagy más EU-programok specifikus struktúrái Az a struktúrák végső kategóriája, mely specifikusan az Interreg céljai érdekében lett kialakítva. Ezen struktúrák egy adott vagy eltérő formában működnek valamennyi belső határon; minimálisan egy program-monitoring bizottsággal és titkársággal. Valamennyi külső határhoz hasonlóan vannak JPMC-k. Meglehet az ilyen struktúrák kezdeti raison d’étre-je az Interreg programok kivitelezésének menedzselése; vannak a konszolidációra és egy más határközi együttműködési tevékenység céljából permanens struktúrává történő átalakulására utaló jelei. Jó példa a francia–német határon fekvő PAMINA. Ebben az összefüggésben fontos fejlesztési mozzanat volt a „Határközi Kiadványok Információs és Tanácsadó Irodájának” létrehozása 1991 januárjában. Az iroda a köz- és magánszektor számára nyújt információt és elemző szolgáltatásokat. Ez közösen finanszírozott Rajna-vidék-Pfalz és Baaden-Württenberg német tartományok által a német oldalon és a francia oldalon Alsace régió és a Bas Rhin területe által. B.2.3. tábla. Összegzi a határközi struktúrák legfőbb jellemzőit és azok potenciális szerepét, melyet az EU határközi programjai fejlesztéséhez és menedzseléséhez történő csatlakozás során fejtenek ki.

86



Határközi struktúrák Közép- és Kelet-Európában 2000-ben Ezideig Közép- és Kelet-Európában különféle, különböző objektívákkal, illetékességi jogkörökkel és kapacitásokkal létesültek határközi struktúrák. A legutóbbi felmérések mintegy 26 struktúrát tartanak számon az Európai Unió külső határain, a tagjelölt-országok között 16-ot és további 8-at. Összesen 50 határközi régiót hoztak létre AEBR-támogatással, eurorégiókként, munkacsoportokként (ld. B.2.2.c. táblázat). A legtöbb eurorégió és hasonló intézmény Közép- és Kelet-Európában az EU külső határain lett kialakítva – Észtországgal (ES/FIN), Lengyelországgal (D/PL), a Cseh Köztársasággal (A/CZ/D), a Szlovák Köztársasággal (SK/A), Magyarországgal (HU/A), Szlovéniával (I/SLO) valamint Bulgáriával (BG/GR). A Interreg és Phare CBC EU-programokból származó támogatással ezen eurorégiók fejlesztése sikerrel járt, amint az a következő példákkal illusztrálható: Karélia eurorégiói (FIN/RF), Pomeránia (D/PL/S), Pro Europa Viadrina (D/PL), BoberNeisse (D/PL), Nisa-Neisse-Nysa (CZ/D/PL), Elbe-Labe (CZ/D), Érchegység-Krasznahorka (CZ/D), Egrensis (D/CZ) és Bajor-erdő/Böhmervald/Sumava (A/CZ/D). Ezen eurorégiók legrégebbike a trilaterális lengyel-cseh-német határrégióban lett megalapítva 1991-ben – beleértve Nisa eurorégió tagságát is: •

a lengyel helyi hatóságok szövetsége Nisa eurorégióban;

•

a városok és közösségek regionális, helyi szövetsége Nisa eurorégió észak-cseh részén;

•

a német helyi hatóságok szövetsége az erurorégióban.

Az eurorégiónak három titkársága van, igazgatóikhoz közelállóként, együttesen tevékenykednek. Az eurorégió legfelsőbb testülete – a tanács (3x10 fő)választja a háromtagú elnökséget. A Nisa eurorégió és más, jól kiépített eurorégiók már aktív szerepet játszanak az EU határközi programjainak kivitelezésében, nevezetesen a Kisvolumenű Projektalap menedzselésében. Eurorégiók és határközi munkacsoportok, szervezetek szintén megjelentek a tagjelölt országok külső határain. Ezek az alábbi régiókat foglalják magukba: Vörü/Alüksne-Pszkov (LV/ES/RF), Saule eurorégiót (S/LV/LT/RF), Tavak országa eurorégiót (LV/LT/BR), Niemen eurorégiót (PL/LT/BLR/RF), Bug eurorégiót (PL/UKR/BLR), a cseh-szlovák-lengyel határ eurorégióit a Kárpátok eurorégióit (HU/PL/SK/UKR/RO), a Vág-Duna-Ipoly eurorégiót (SK/HU), a Duna-Dráva-Száva eurorégiót (YU/RO/HU), a DMTC/DKMT eurorégiót (RO/HU/YU), az Únia-Slaná eurorégió (SK/HU) valamint az Euro-Régió Ház Kht.-t (HU/RO). Egy, az eme kategóriát illusztráló példa a Kárpátok eurorégió – egy széles skálán mozgó határközi struktúra, mely a Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Magyarország, Ukrajna és Románia által felosztott határközi régióban helyezkedik el. A határrégiók helyhatóságai és tartományai hozták létre, az eurorégió legmagasabb testületét – a „Kárpátok Eurorégió Tanácsát”, mely 15 tagot számlál és elnöki vezetésű. A közös titkárságot adminisztratív igazgató vezeti és koordinálja a nemzeti fiókirodák és az eurorégió szektorspecifikus munkacsoportjait. Más, utóbb létrehozott határközi struktúrák még mindig az alapítás szükségszerűen felmerülő legális, szervezeti és pénzügyi előkészületeinek stádiumában vannak. Mindazon által figyelemre méltó előrelépést tettek a tapasztaltabb eurorégióktól való tanulás által, különösképp a struktúrák területeinek és a határközi együttműködés programozása tekintetében, valamint az AEBR LACE-Phare CBC projektje révén aktív támogatásban részesültek.


87

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv AZ EU-PROGRAMOK MENEDZSELÉSÉNEK STRUKTÚRÁI EU-kezdeményezésekből és programokból eredő fejlesztések Az alapvető EU-tőkeprogramok bevezetése az Interreg I-gyel kezdődött 1990-ben és felgyorsította a fejlesztéseket a határközi együttműködés területén, új szükségleteket fogalmazott meg az intézményi előkészületek vonatkozásában, mely megfelelő a határközi programok kivitelezése, menedzselése és fejlesztése számára. Az Interreg I 31 operációs programot tartalmazott az 1990-93-as időszakban. Ezek eltérő csomagtervet képviseltek volumen és intézményi előkészületek terén, nagy vonalakban két kategóriára oszlanak. Az első kategória az alulról építkező megközelítést képviseli. A programok sokéves tapasztalatokon és működő határközi struktúrákon alapulnak, amilyenek a holland–német határ eurorégiói is. (Így ezen határhoz és a hasonlóakhoz igazodva a programmegvalósítás fejlesztése és igazgatása eurorégiók részéről adott volt tagállamok hatóságaival való partnerségi kapcsolat keretén belül, és a programok egy regionális, helyi skálán visszatükrözték ezen struktúrák földrajzi elhelyezkedését). Más esetekben az új közösségi kezdeményezés vezetett új struktúrák létrehozásához, jellemzően az Interreg (pl. PAMINA a francia–német határon) céljainak eléréséhez. A második kategória képviseli a felülről lefelé építkező megközelítést azon programokkal kapcsolatban, melyeket nemzeti hatóságok állítottak össze a határközi struktúrák bevonása nélkül; néhány esetben működtek ilyen struktúrák (pl. Pireneusok E/F vonatkozásában). A határközi struktúrák felállítása az Interreg-útmutatók célkitűzései között szerepelt, valamint regionális szinten új határközi struktúrák létesültek LACE-segítséggel, ide értve Galícia/Norte, Extemadura/Alentejo és Centro /Extemadura munkaközösségeit a portugál–spanyol határon. Jóllehet ezen programmegvalósítás menedzselése a vonatkozó nemzeti hatóságok álltak kivitelezett, egyes esetekben korlátozott határközi koordináció (pl. Portugália/Spanyolország), máskor erőteljesebb egybehangolás és regionális, helyi hatóságok /pl. Kent/Észak-Pas de Calais UK/F) alapvető bevonása révén. Az Interreg IIA (1994-99.) egy figyelemre méltó terjeszkedést mutatott az Interreg I-gyel való összehasonlítás által, a programok (59 operációs program) számának tükrében kifejezve és a földrajzi lefedettségnek, nagyrészt a három új tagállamban és a korábbi Kelet-Németországban található, megfelelő régiók meglétének köszönhetően, de a több beltengeri határ meglétének szintén. Mindennek eredményeként jött létre: •

a külső határokra vonatkozó nagy programcsoport (28);

•

a belső vagy külső határokra vonatkozó tengeri programok nagy csoportja (16 operációs program).

Az Interreg IIA Útmutatójában a bizottság erőteljesen bátorította arra a tagállamokat és régiókat, hogy integrált programokban vegyenek részt, valamint arra, hogy “megosztott intézményi struktúrákat” alakítsanak ki. Jóllehet nem minden tagállam fejlesztett ki valóban integrált határközi programokat, ezen Útmutatók minimálisan a programban való részvétel koordinációjában és menedzselésében működnek közre. Az Interreg I során nyert, valamint az EU-ba az északi országok kezdeti fejlettségi szintű kooperációiból bevitt tapasztalatokkal ez a trend sok esetben a határközi intézményi előkészületek szigorításához vezetett, különösen a belterületi határok vonatkozásában8. 8

1994-ben egy új közösségi kezdeményezést vezettek be, specifikusan Észak- Írország és Írország határmegyéi számára, a Béke és Megbékítés Specifikus Támogatási Programját (Békeprogram), amely alprogramot tartalmaz a határközi fejlesztésre nézve. Nagymértékben decentralizált metódusokat tettek magukéivá annak kivitelezésére, ide értve az Európai Bizottság nyolc “közvetlen pénzügyi testülettel “ való egyezményeit, a programköltségek 30%-ának menedzselésére vonatkozóan.

88


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv A program nagyságrendjének meghatározása tekintetében az extrém variációk még mindig dominánsak. A teljes EU-hozzájárulásból, mely 2. 565 MECU, a legnagyobb horderejű spanyol–portugál és a görög külső határokat célzó programok részesülnek 552 MECU és 310 MECU értékben, mindeközben 6 másik operációs program egyenként kevesebb mint 5 MECU nagyságrendben. Jóllehet a földrajzi kiterjedés vonatkozásában megjelent egy trend, mely kisebb földrajzi területek és regionális, helyi szintű programok irányába mutat, amelyek példaértékűek. A csak tisztán “nemzeti” programok azok, melyek a spanyol–portugál és a spanyol- francia határra vonatkoznak. A Görögország Külső Határai program elkülönült szekciókat foglal magában a görög-bulgár, a görög-albán valamint de facto a görög- FYROM határ tekintetében (mindegyikük számára létezik egy elkülönült Phare CBC program és JPMC- ld. alul), amint a Ciprussal való együttműködésében9. Egy, a külső EU-határokra vonatkozó nagyobb volumenű fejlesztésnek minősült a Phare CBC (CBC: Határközi Együttműködés) program megalkotása 1994-ben, mely a közép-európai országok (CECs) EU-tagállamokkal közös határrégióit célozta meg. A Phare-CBC elfogadta ugyanazt az időintervallumot, melyet az Interreg IIA (azaz 1994-1999), 15 nemzeti határt lefedve (17 program során).10 Az intézményi előkészületek tükrében a Phare CBC egy fontos fejlesztési momentumot vezetett be, nevezetesen a közös program- és monitoring bizottságot (JPMC), mely a határok mindegyike tekintetében képviseletekkel bír a vonatkozó országok részéről, az Interreg és a Phare CBC tekintetében felelős bizottság szolgáltatásainak aktív bevonásával. Ezen fejlesztés több vonatkozásban jellegzetesnek bizonyult: •

a JPMC-ket felállították és teljes körűen funkcionálnak valamennyi határon;

•

mind programalkotási, mind kivitelezési szempontokra kiterjednek; továbbá

•

regionális szintű képviseleteket (pl. eurorégiók) foglalnak magukba.

Valamennyi nemzeti határ számára kialakítottak határközi struktúrákat különböző módokon, és sok esetben most vonják be a jól kidolgozottakat a JPMC-vel együtt azok élére, valamint különféle, más alkotóelemekként az alábbiakat (pl. szektoriális munkacsoportok HU/A és eurorégiók PL/D tekintetében). Mintegy ezen előkészületek részeként a CECs képviselői megfigyelőkként látogatják a másik fél Interreg programjainak monitoring bizottsági találkozóit (pl. magyar képviselők jelenléte az osztrák Interreg bizottság találkozóin). Ezenfelül a Kisvolumenű Projektalap gyakorlatilag minden Phare CBC program részeként lett létrehozva, azok menedzsmentjeivel együtt delegált az eurorégióba vagy az azokkal egyenértékű regionális, helyi szintű struktúrákba. 1996 óta új Tacis Szabályzatot és elkülönített költségvetési irányvonalat vezetett be az Európa Parlament, mely lehetővé tette egy Tacis CBC program megalkotását, mely inter alia érinti Oroszország Finnországgal határos régióit. A program szokásosan Tacis-procedúrák szerint működő, és nincsenek határközi természetű intézményi előkészületek. Ugyanez tűnik ki a MEDA-Program esetében is, mely 1997-re került bevezetésre, azonban hiányoznak a határközi együttműködés szempontjából specifikus rendelkezések.

9

A FYROM elnyerte a Phare CBC támogatását azután, hogy elfogadta a Görögországra (külső határok) irányuló Interreg IIA programot. 10 LACE-vademecum az Európai Unió külső határain a határközi és interregionális együttműködéshez, 1997. szeptember.


89

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az Interreg IIA határközi struktúráinak legfőbb funkciói Interreggel kapcsolatos struktúrákra és eljárásokra vonatkozik számos valós kívánalom, mely valamennyi operációs programhoz köthető. Ezek a következőkből erednek: • A Strukturális Alapok szabályzatának előfeltételei (pl. a kapcsolódó programok elkészítése, monitoring és kalkulációk). • A programok természete (pl. a projektszelekció, a projektmenedzserekkel készítendő szerződések, valamint a program pénzeszközeinek átutalása iránti szükséglet). A határközi struktúrák legfőbb funkciói, melyek ezen alapfeltételekből erednek, a B.2.3. táblázatban vannak összefoglalva. Struktúrák A Strukturális Alap szabályai11 megkívánják alapvető „közös menedzsment”- struktúrák életre hívását azon célból, hogy az minden Interreg IIA programban megtalálható legyen, nevezetesen: egy program-monitoring bizottság és egy program- vagy bizottsági titkárság. A monitoring bizottságban mindig helyet kapnak a vonatkozó tagállamok képviselői és a bizottság. Két főbb verziója van: •

Tagságának természete elsősorban regionális, helyi szintű képviselők, és másodsorban nem állami testületek (szociális partnerek, magán/önkéntes szektorok) képviselői arányában adható meg;

•

A bizottság által felvállalt felelősség mértéke: − akár a minimális szabályzati előírásokra korlátozott, mint a programszintű kivitelezés általános irányítása (a monitoring bizottsággal, gyakran különül el egy bizottságrendszer a Kormányzó vagy menedzserbizottsággal együtt, mely programmenedzsmenttel foglalkozik, ide érve a projektszelekció végfelelősségét); − akár a vezetésre nézve a programkivitelezés minden szempontjából kiszélesítve, sok esetben ide sorolható a programszelekció végfelelőssége.

Hasonló módon a titkárság is mindig „közösnek” tűnik, legalább azon benyomás tekintetében, hogy a titkársági funkciók felelőssége közösen van felvállalva a vonatkozó tagállamok által. Különféle formák léteznek a titkárság terheit megosztó, azokat felkaroló testületek, valamint a titkárság földrajzi elhelyezkedése szempontjából. Természetét tekintve a terület lehet: •

tartós határközi szervezet, pl. eurorégió vagy ahhoz hasonló szervezet;

•

az illetékes hatóságok által létrehozott közös struktúrák, az Interreg célkitűzése érdekében, pl. PAMINA;

•

nincs általános vagy közös struktúra, ellenben ennek funkcióit a tagállamok illetékes hatóságai gyakorolják.

11

A Tanácsok Szabályzatának (EEC) 4. szakasza No 2081/93, a szabályzat módosítása (EEC) No 2052/88

90


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Elhelyezkedés szempontjából a titkárság lehet: •

a megfelelő határrégióval egyazon oldalon, annak teljes egészét kiszolgálóként;

•

külön-külön a határ mindkét oldalán, a határrégió különböző részeit kiszolgálóként;

•

a megfelelő régió(ko)n kívül, pl. a vonatkozó tagállamok fővárosaiban (mint Athénban is).

Valamennyi más struktúra számára szükségeltetett az alább említett funkciók gyakorlása, melyek nem standardizáltak, azonban különféle módokon reagálják le őket az illetékes tagállam hatóságai. Ezek tartalmazhatnak technikai segítséget nyújtó hivatalnokokat, irodákat, technikai csoportokat vagy projektszakértőket, programmenedzsereket, kormányzó bizottságokat, stb. A jellegzetes formák vonzzák a közös struktúrák telepítését a vonatkozó tagországok hatóságai által kivitelezve, vagy ezen funkciókat átruházzák egy eurorégiós, vagy hasonló testület közösség struktúrájára. Egyes esetekben ez adott a tagországok illetékes hatóságai és vonatkozó regionális, helyi struktúrák között létrejött hivatalos egyezmény által. Funkciók Programfejlesztés Az alapvető EU-feltétel az, hogy a tagállamoknak részt kell venniük egy egyszerű operációs programban a belső határok vonatkozásában. Más kívánalmak a hatásköri együttműködési programok terén megfelelő tapasztalatokból fakadnak, valamint a partnerségre és a kisegítői rendszerre épülő általános EU-alapelvekből erednek. Általánosságban a következő jegyzék12 (a tipikus formákra zárójelben történő utalással) lesz szükségszerű: •

Előkészítő munka (határközi tanulmányok és koncepciók, stratégiák, SWOT analízisek stb., vagy ezek hiánya).

•

A programtervezet fejlesztése, ideértve a pénzügyi tervet (általánosan, vagy elkülönült alkotórészek összeállítása révén, melyek elkülönítve lettek elkészítve, de minden résztvevő oldal és integrációs lépcsőfok által, pl. a nem-határközi volumenek egyes operációs programokban, szociális partnerek bevonása, stb.)

•

Ex ante kiértékelés.

•

A programtervezet alávetése a bizottság kívánalmainak, és a bizottság jóváhagyása kiigazításokkal/azok nélkül.

•

Egyezmény készítése a programkivitelezés menedzsmentjére vonatkozóan (a program működésbe lépését megelőzően, vagy ilyen egyezmény hiányában).

Programkivitelezés Jóllehet kismértékben előírt az EU által és konzekvens módon ezen tagállamok és programok közötti igen alapvető variációk, egyikük számba veheti az általánosan alkalmazandó, alapvető lépések sokaságát.

12

Jóllehet belső határokra vonatkozásából ered, ez egy valódi jegyzék, mely külső határok kapcsán is használható, anélkül, hogy a megfelelő tapasztalatok ugyanazon standardjaira lennének értelmezve minden esetben.


91

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Információs és szaktanácsadói támogatás a program kedvezményezettjei számára Ezen funkciók nem szükségszerűen megjelenítettek minden programban. Amennyiben ezek megjelentek, az a különböző struktúráknak (pl. titkárság, fejlesztési hivatalnokok, technikai kisegítő irodák) tulajdonítható, melyek egy határközi bázison vagy a határ egy oldalán működnek. A projekt alkalmazásában való részvétel A projektjavaslatok akár (nyitott vagy korlátozott) javaslattételi felhívásokra adott válaszként fogadtatnak el vagy zárt, belső ügyvitelben való igazodás folytán. A javaslattételi felhívás esetén az alábbi szempontok szerinti variációk fordulhatnak elő: •

Funkciók( „postafiók” vagy információhoz/tanácshoz kötött).

•

Fellelhetőség (egyszeri vagy különböző elhelyezkedés a megfelelő területen), ahol használata elfogadott.

•

Ütemezés (azonos vagy különböző határidők a határ mindkét oldala számára, valamennyi nagyságrend vagy azok némelyike számára).

Projekt elfogadása (projekthasználat értékelése) Lehetnek figyelemre méltó variációk: •

Ki által? Teljesen általánosan vagy elkülönítve van-e megadva a határ minden oldalán (pl. a tagállamok hatóságai által) vagy a kettő kombinációjaként?

•

Mely kritérium alapján használatos: Program/nagyságrend-/projekt-szinten (már be van állítva az elfogadott operációs programba? Más „normál nemzeti” kritériumot követve?

•

Végrehajtottak-e pre-szelekciót? Minden projekt elő van-e mozdítva (vagy csak a pre-szelektált projektek az előmozdítottak? A javaslatok és némelyik projekt visszautasítást nyerhet egy korai stádiumban?

Projektszelekció A végső szelekció vagy a pre-szelekció visszaigazolása normál módon, közösen, egy határközi terület közös struktúra vagy közös bizottság által van megadva, de a gyakorlatban akadhatnak kivételek (a nem határközi nagyságrendek egyes Objektive 1 programok esetében, pl. E/P). Végső projektértékelés projektszelekció és lehetőség szerint a hivatalos programjóváhagyás által kombinálható és kivitelezhető lehet egy lépésben, egyazon hatásköri struktúra által. Elfogadtatás és szerződéskötés Hivatalos elfogadás lehet akár egyszerű határközi terület részéről, mely a szelekció kivitelezője és/vagy az illetékes tagállam hatóságai részéről, elkülönülten. Ez magába foglalja az EU és a nemzeti alapok elhelyezését. Az elfogadás és a szerződés közzétételét ugyanazon vagy különböző hatóságok bocsáthatják ki. Egy alapvető variáció él, akár egy egyszerű szerződés van érvényben elfogadott projektként (a menedzselő partner felé kibocsátva, aki aztán kifizetést eszközöl más partnerek felé a határ másik oldalán), akár különböző szerződések mindegyik partner számára a határ minden oldalán. 92


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Tőkemenedzsment Ez különféle funkciókat fed le, úgymint: kifizetések; ellenőrzés; és anyagi felelősség. Lehetnek variációk, melyek az Interreg program speciális ügyintézési mechanizmusának használatától függenek (pl. közös bankszámla az EU-hozzájárulások számára és lehetőleg a nemzeti hozzájárulások számára is) vagy normál nemzeti rendszerek használata (melyek valószínűleg különböznek). Monitoring A monitoring mind a technikai, mind a tőkemenedzsmenthez normál módon fog kötődni. Így közös vagy elválasztott ügymenet lehetséges (a koordináció eredményei gyarapodnak). Programértékelés és áttekintés Ez normál módon kivitelezett, mintegy a partnerségi keretegyüttműködés berkein belüli közös tevékenység a bizottság és a vonatkozó tagállamok (ide értve a regionális, helyi hatóságokat, szükség szerint13) között és lefedi az alábbiakat: •

Ex ante, mid-term, ex post értékelés.

•

Programrevízió és lehetséges módosítás.

Az Interreg IIA helyzetének összegzése A felállás, mely az Interreg IIA alatt futó hatásköri programok menedzselésére alkalmazandó, a B.2.4., B.2.5. és a B.2.6. táblázatokban összegzett. E táblázatok lehetővé teszik még következtetések sokaságának levonását az Interreg IIA alatt futó programfejlesztés és menedzsment intézményi szempontjaira vonatkozóan. Programfejlesztés A belterületi határtérségek jelentős többsége (több mint kétharmada) rendelkezett határközi koncepciókkal, stratégiákkal és (többnyire) a regionális, helyi partnerek által együttesen kifejlesztett programokkal. Ugyanaz használatos a belső tengeri programok hasonlóan nagy aránya tekintetében. A külső határok határközi koncepcióinak, stratégiáinak esetében a területek közel kétharmadára vonatkoztak, azonban a regionális, helyi területek programelőkészítésbe történő bevonása többnyire egy konzultatív kapacitás szintjén maradt. Technikai menedzsment Hasonlóan a belterületi határtérségek egy nagyobb többségében tapasztaltakhoz, mind a négy kulcsmenedzsment funkció közösen volt jelen, közös tevékenységek és struktúrák vonatkozásában. Ez a felállás a belső, tengeri programok kevesebb mint felét tekintve volt jellemző. A külső határterületek vonatkozásában közös információs és tanácsadói funkciók lettek rendszeresítve, valamennyi program kevesebb mint felét illetően azonban a térségek csak igen kis hányadában lettek közösen rendszeresítve más funkciók, mint az együttes projektszelekció.

13

A holland–német határ esetében, az eurorégiók elvégezték saját kiértékelésüket, melyet független szaktanácsadók felügyeltek.


93

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Tőkemenedzsment A külterületi határprogramok tőkemenedzsmentjét illetően az integráció jelentős lépcsőfokra hágott, mivel csupán az operációs programok több mint fele rendelkezik közös bankszámlával az EU-hozzájárulások tekintetében. Ez a belső, tengeri programok egyharmadánál alkalmazott (és csak egyetlen, kivételes esetben a külső határokra vonatkozólag). Határközi struktúrák Regionális, helyi szintű határközi struktúrák léteztek, hogy nagymértékben, gyakorlatilag valamennyi határterületre kiterjedhessenek: belső (szárazföldi és tengeri), valamint külső határokra, de természetük és kapacitásuk tekintetében változatosak. A főbb hézagok nagyrészt a görög külső határok, kisebb mértékben a spanyol–portugál és különféle tengeri határokat illetően jelentkeztek. Kapacitás és tapasztalatok vetületében belterületi határok struktúrái távol álltak a leginkább fejlett szinttől. A belső határtérségek regionális, helyi határközi struktúráinak kétharmada jelentős szerepet játszott a határközi koncepció, struktúra és programfejlesztésben csakúgy, mint az Interreg IIA operációs programjainak menedzselésében. Ez játszódott le a belső, tengeri programok mintegy felét illetően és egy sokkal kisebb kiterjesztettségben a külső határokon. STRUKTÚRÁK AZ INTERREG IIIA ÉS A KAPCSOLÓDÓ EU-PROGRAMOK MENEDZSELÉSÉHEZ Új Útmutatás az Interreghez Az Interreg a legejelentősebb közösségi kezdeményezés az EU-Struktúrális Alapok égisze alatt, a 2000-2006-os időszakra vonatkozóan, egy 4,875 milliós kihelyezés tekintetében. 2000. április 28-án az Európai Bizottság beleegyezését adta e kezdeményezés Útmutatója kapcsán („Interreg III”)14. Az Interreg III három egységet fed le: •

A egység: hatásköri együttműködés – az Interreg I és IIA folytatása;

•

B egység: nemzeti szinten túlmutató együttműködés, mely az Interreg IIC kiterjesztését mutatja, és

•

C egység: interregionális együttműködés, mely sikerre vitte a RECITE és az EcosOventure típusú programokat.

Az A egység a „szomszédos régiók közötti integrált regionális fejlesztés” előmozdítására vonatkozik. Ez a nemzeti határokon átmutató együttműködés legtartósabban fennálló formája, amely meg fogja kapni az Interreg IIIA tőkeforrásainak nagy részét. Igen kevés kivételtől eltekintve – mint amilyen a valós tengeri határok régiói is, az A egység égisze alatt futó programok fejlesztése, jóváhagyása és kivitelezése – B és C egységtől elkülönített végrehajtást kíséreltek meg.

14

OJ 2000/C 143/08, 23.5.2000

94


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az új Útmutatás A egységre vonatkozó előírásainak némelyike figyelemre méltó folytonosságot mutat az Interreg I és IIA vetületében, és ismerős lesz azon szakemberek számára, akiket már bevontak az Interreg-programok fejlesztésébe és menedzselésébe. Néhány más megjegyzés az Útmutatóban jelentős változásokat észrevételez tartalom és súlyozottság szempontjából. A hatásköri mechanizmusokon keresztül bonyolódó program kivitelezés közös menedzsmentje kulcsfeltétele egy Interreg IIIA program Európai Bizottság által történő elfogadásának. Kiszélesedett hatásköri partnerségi kapcsolat és egy ’alulról felfelé’ megközelítésen lévő hangsúly alapelve lett kifejlesztve és alkalmazva az új Útmutatást jellemző működési mechanizmusok közös kivitelezési stratégiája részletes kidolgozási fázisaiból. A határterületek regionális és helyi hatóságai, valamint regionális szintű határközi struktúrák kísérelték meg magukhoz ragadni a vezetést a programelőkészületek, partnerségi keretek között folyó munka tekintetében, szükség szerint nemzeti hatóságokkal karöltve. A program két típusa lehetséges. Az első típus egy egyszerű programot von majd maga után, a határ teljes egészére nézve. Ez az egyszerű program tartalmazhat különböző regionális szintű alapprogramokat. A második típus regionális szintű programok által lesz képviselve egy határ egy része voantkozásában, amint az már meg lett adva az Interreg I és IIA folyamán D/NL, NL/B, D/F, F/UK és más határokra nézve is (ez megfelel az AEBR/LACE Interreg IIIA munkadokumentumában kifejlesztett modelleknek: programmenedzsment-modellek. (A programok összegzését lásd a B.2.7. táblázatban.) Amint az a Strukturális Alapok Általános Szabályzata által támasztott követelmény, lesz majd egy közös nemzetközi monitoring bizottság. Ezen bizottság vizsgálja majd felül a kormányzó bizottságot a határközi partnerség tagságának tükörképet állítva. Valamennyi program és alapprogram kivitelezésének operációs menedzsmentjéért felelős lesz, ide sorolva a projektek végső szelekcióját és elfogadtatását. Az Általános Szabályzat feltételül szabja továbbá igazgató hatóság kijelölését teljes körű felelősséggel felruházva a programmenedzselés tekintetében, valamint fizetési hatóságot a pénzügyi adminisztráció vonatkozásában. Az igazgató és a kifizetési hatóság kombinálható. Egyes esetekben ezek közös területek lehetnek, melyek a program vonatkozásában illetékes közhatóság által lettek felállítva (lásd B.2.8. táblázat). A tőkemenedzsment-rendszer még inkább integrálttá válik majd egy egyszerű Sturktúrális Alap (ERDF) használata nyomán, kibővített hatáskörrel, hogy az lefedjen általánosan megfelelő tevékenységeket az ESF, EAGGF és FIFG fennhatósága alatt. Ezen felül valamennyi ERDF alap átutalására ( előtérbe helyezve a nemzeti érdekeltségű alapokat) egy egyszerű programszámlát fog létrehozni anélkül, hogy a tagállam osztaná szét az ERDFalapokat.


95

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az Interreg IIIA és a Phare CBC koordinációja Ezen Útmutatások különösen érdekesek a közép-európai országok (CECs) határrégiói és EU tagállambeli szomszédaik számára két okból: •

Az Interreghez kapcsolódó változások nagyobb hatást gyakorolhatnak a Phare CBC-re, mely az Interregnél lett modellezve.

•

Az új Útmutatások elsőként az Interreg és a Phare CBC koordinációját ölelik fel.

Az Útmutatások kifejezik az Interreg és az EU külpolitikai eszközeinek hatásos koordinációja iránti kívánalmat, különösen a kiszélesítés szempontjából. Ehhez igazodván életbe lépett néhány kulcsfontosságú változás, mely a Phare CBC 2760/68-as számú szabályzatában lett kihirdetve. Egy egyszerű program (Közös Programdokumentum, JDP) fogja lefedni mind az Interreget, mind a Phare CBC-t, bár ennek előkészítése, elfogadása és megvalósítása szabályok és eljárások két különböző csoportja által lesz vezérelve. A JDP megvalósításának monitoringja és a programozói tevékenység integrált módon lesz majd megadva a közös együttműködési bizottság által. Ezen túlmenően a Kisvolumenű Projektalapok igen nagymértékben kiterjesztett használata és azok határközi bázison („közös” SPF) történő működése a döntéshozás lefelé mutató, regionális, helyi szintre irányuló decentralizációja és a valódi határközi projektek elősegítése felé fog fordulni. Jóllehet az Interreg IIIA és a Phare CBC közös struktúráinak szükséglete különböző marad és fontos eredményeket kell biztosítani, ide értve: •

a Phare CBC mint pénzügyi eszköz mind ezidáig nélkülözi az Interreg ’évelő’ természetét – csupán a tőkekihelyezések vannak előirányozva egy rövidebb időszak erejéig (2000-02), mint az Interreg esetén;

•

a Phare CBC égisze alatti megfelelő tevékenységek még korlátozottabb köre – némely „soft” típusú tevékenység csak kis projektek számára bizonyul elfogadhatónak a Kisvolumenű Projektalap (SPF) fennhatósága alatt; pl. helyi gazdasági, foglalkoztatási fejlesztések, ide sorolva az idegenforgalom, kommunikáció/média, kulturális cserekapcsolatok, egészségügyi együttműködés;

•

mérsékelt kihatások vonatkoznak a Phare CBC alatt futó projektek nagyságrendjére – az SPFs-en kívül csak kivételes esetekben lesz lehetővé téve egyfajta csökkentés a minimálisan előírt 2 milliós nagyságrendű Phare-projektek tekintetében;

•

a Phare CBC projektek normál előírások szerint lesznek elfogadva az – Európai Bizottság által, nem úgy mint az Interreg;

•

a Közös Programdokumentumnak a nem teljesen kompatibilis kívánalmak két csoportjával kell találkoznia a Struktúrális Alapok/Interreg IIIA és a Phare-szabályzatok részéről.

Az Interreg IIIA és a Phare CBC valódi közös programjának előkészítése és megvalósítása biztosan követelményként fog szerepelni a két eszköz és a majdani klarifikáció összeegyeztetésének jövőbeni, jobbító célzatú változtatását illetően. Némely hasonló fejlesztés javasolt az Útmutatásokban és ezt követően a “Phare 2000 áttekintés– A Partnerségi előkészületek erőfeszítései” (2000. 10. 27.) bizottsági kommünikében lett közzétéve. Meglehet minimálisan a programok tőkemenedzsmentje marad majd elkülönültként az Interreg és a Phare-szabályok értelmében15. 15

A közös menedzsment korlátozott hatásköre ajánlott középtávon egy projektszelekciós és jóváhagyást kieszközlő delegáción keresztül mind az Interreg és a Phare CBC 1266/99. Számú szabályzatának 12. cikkelye szerint, mely a hatályba lépést megelőzően, az eszközök koordinálására vonatkozik.

96



Az Interreg IIIA és más külső EU-programok koordinációja Ez idáig nincsenek közös struktúrák vagy koordinációs tevékenységek az intézményi előkészületekre vonatkozóan; egy kézben összpontosulva van jelen az Interreg IIIA és másik kézben a Tacis CBC. Ugyanaz használatos az Interreg IIIA és a határközi együttműködés koordinációja tekintetében, mely a MEDA és az új CARDS szabályzatok szerint működik, s amely támogatást nyújt inter alia a mediterrán és a nyugat-balkáni, nem tagállamok közötti együttműködés tekintetében. LACE1569 LACE1570

B.2.1. Táblázat Eurórégió-kritérium-AEBR/LACE16 Szervezet • regionális és helyi hatóságok tömörülése a nemzeti határ mindkét oldaláról, olykor egy parlamenti összeállítással, • határközi szervezetek permanens titkársággal és szakemberekkel, valamint adminisztratív stábbal, • a magánjoghoz igazodóan nemzetközi szerződéseken alapul, melyek a regionális hatóságok tagságára nézve szintén szabályzó erejűek. Munkamódszer • fejlesztés- és stratégiaorientált együttműködés, nincs egyedi esetekre alapuló nagyságrend, • mindig határközi orientációjú, a határközi régióktól eltérően, • nincs új adminisztrációs szint, • a határközi kapcsolatok elméleti központja; polgárok, politikusok, intézmények, gazdasági, szociális partnerek, kulturális események szervezői, stb., • különböző strukturális és hatalmi ágak közötti egyensúly-teremtés a határ mindkét oldalán, tekintettel a pszichológiai folyamányokra, • partnerségi együttműködés vertikálisan (európai, kormányzati, regionális, helyi) csakúgy mint horizontálisan, határok felett álló módon, • hatásköri döntések megvalósítása nemzeti szinten és a határ mindkét oldalán alkalmazott eljárásokhoz igazodva (az illetékességi és strukturális eredetű hatalmi konfliktusok elkerülése), • polgárok, intézmények és szociális partnerek határközi szintű részvétele, • programokban, projektekben és döntéshozói eljárásokban való részvétel, • közvetlen kezdeményezések és a saját források előfeltételekként történő alkalmazása harmadik pártok megsegítése és támogatása céljából.

16

AEBR-LACE Munkadokumentum az EU-kezdeményezésű Interreg és jövőbeni fejlesztések tekintetében, 1997. július, 36.o.


97


A határközi együttműködés tartalma • igazodás a közös érdeklődésre számot tartó területek meghatározása (pl. infrastruktúra, gazdaság, kultúra), • együttműködés( az élet minden területén: életmód, munka, szabadidő, kultúra, stb.), • egyenlő hangsúly esik a társadalmi-kulturális, csakúgy mint a gazdasági infrastrukturális együttműködésre, • szerződések, egyezmények megvalósítása és országok között, európai szinten lezárni a határközi tapasztalatszerzést, • a határközi együttműködésre vonatkozó tanácsadás, segédlet és koordináció, különösen az alábbi területeken: • regionális fejlesztés, • idegenforgalom és pihenés, • gazdasági fejlesztés, • mezőgazdasági fejlesztés, • szállítás és közlekedés, • innováció- és technológia áramlás, • környezetvédelem és természetmegóvás, • iskolák és nevelés, • társadalmi együttműködés, • kultúra és sportok, • veszély elhárítás és katasztrófa megelőzés, • egészségügy, • kommunikáció, • energiagazdálkodás, • szennyvizek raktározása, • közbiztonság.

98



B.2.2. a. tábla:Az Európai Unió eurorégiói Létrehozás dátuma17

Határ

EURÉGIÓ

1958

D/NL

Rajna-Waal

1973

D/NL

Maas Rajna

1976

D/NL

Ems-Dollart

1977

D/NL

Rajna–Észak-Maas

1978

D/NL

Benelux-Középtérség

1984

B/NL

Scheldemond

1989

B/F/NL

Saar-Lor-Lux

1989

D/F/LUX

Elba/Labe

1992

D/CZ

Érchegység

1992

D/CZ

Eurégió Pro Europa Viadrina

1992

D/PL

Egrensis

1993

D/CZ

Spree-Neisse-Bober

1993

D/PL

Inn-Salzach

1994

D/A

Eurégió Pomerania

1994

D/PL

Hármas-Rajnarégió

1995

D/F/CH

Salzburg-Berchtesgadener Land-Traunstein

1995

D/A

“via Salina”

1997

D/A

Nestos-Mesta

1997

GR/BUL

Sonderjylland-Slesvig

1997

DK/D

Zugspitze-WettersteinKarwendel

1998

D/A

Közép-pireneusok, Languedoc-Rousillion, Katalónia

1998

E/P

Név

17

Az esetek többségében korábban beindult az informális működés.


99


B.2.2. b. táblázat: Eurorégió-típusok struktúrái Skandináviában18 Őeresund-i Tanács

1964

Őeresund-i Bizottság

1994

Észak-Calotte-i Tanács

1971

S/SF/N

Kvarken-i Tanács

1972

SF/S

Észak-Közép-Bizottság

1977

S/N

Szigetek/félsziget együttműködése

1978

S/SF

Arko együttműködése

1978

S/N

Bornholm-Dél-Kelet Skane

1980

DK/S

Oestfold/Bohuslän

1980

S/N

DK/S

18

A határközi együttműködés egyéb testületei a Közép-Skandia-i és a Barents-i Tanács. Ezek nem az északi Tanácsok Egyezménye fennhatósága alá tartozó helyi / regionális hatóságok szövetségei. Jóllehet vannak titkárságaik és azonos értéket képvisel az Interreg- menedzsment keretein belül. Egy új határközi struktúra áll fejlesztés alatt Észak-Karélia-Oroszországban.

100


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv B.2.2. c táblázat: Eurorégió típusú struktúrák Közép- és Kelet-Európában Név Euroregion Bug Euroregion PRO EUROPA VIADRINA Euroregion Spree-Neisse-Bober Euroregion Neisse-Nisa-Nysa Euroregion Glacensis Euroregion Praded-Pradziad Euroregion Silesia/Slezsko Euroregion Tĕsinske Slezsko – Slask Ciezyriski Euroregion ELBE/LABE Euroregion Erzgebierge Krušnohoři Euregio Egrensis Euregio Bayrischer Wald/SumavaMühlviertel-Böhmerwald Euroregion Waldviertel - Budowice - Jižni Cechy Euroregion Weinviertel-Südmähren-JižniMorava-Zahórie Euroregion Bile-Biele Karpaty Euroregion Beskidy Euroregion TATRY Euroregion Istria Euroregion Vagus-Danubius-Ipolia Euroregion Ipelsky-Ipoly Euroregio Neogradiensis Euroregion Sajo-Rima-Slaná-Rimava Euroregion Košice - Miskolc Euroregion Hajdu-Bihar/Bihor Euroregion Danube-Körös-Maros-Tisza Euroregion Danube-Drava-Sawa Upper Prut Euroregion Middle Prut Euroregion Lower Danube Euroregion Euroregion Danube East Euroregion Danube South Euroregion Danube 21st Century Euroregion Nestos-Mesta Euroregion Network Polis-Kent

Határszakasz PL/UKR/BY D/PL D/PL D/PL/CZ CZ/PL CZ/PL CZ/PL CZ/PL CZ/D D/CZ CZ/D D/CZ/A A/CZ A/CZ/SK SK/CZ PL/SK/Y PL/SK HR/SLO SK/H SK/H SK/H SK/H SK/H H/RO H/RO/BiH H/HV/BiH RO/MD/UKR MOL/RO RO/MOL/UKR RO/BG RO/BG RO/BG/BiH GR/BUL GR/TR


101

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv B.2.3. táblázat: A határközi struktúrák jellegzetességinek jegyzéke

Nézőpont Felállás

Tartós struktúra (lehetőségek)

Programmenedzsment (lehetőségek, a permanens struktúrák által végrehajtott feladatokra vonatkozán)

Regionális, helyi hatóságok Nemzeti szintű hatóságok Más testületek (pl.szociális partnerek)

Szervezettség

Politikai szintű gyűlés/tanács Hivatalos szintű igazgatóság/bizottság Titkárság (közös, egy helyszínen) Titkárság (megosztott helyszínen)

Kapacitás

Adminisztratív /titkári (saját stáb) Technikai (a tagok stábjainak munkacsoportjai) Technikai (saját stáb) Pénzügyi források (saját források a tagok beleegyezése/hozzájá rulása révén) Pénzügyi források (projektekből, szolgálatások biztosítása révén stb. )

Funkciók / szolgáltatások /iIletékességi területek

Információs összejövetel, kutatás, tanulmányok

Hozzájárulás a programmfejlesztéshez

Stratégiák, tervek, programok készítése

Mintegy a programfejlesztés részeként

Információszolgaltatás és tanácsadás, motiválás (általánosságban határközi együttműködés, speciálisan programok/projektek)

102

Programpublicitás Információ a kedvezményezettek / jelöltek számára Technikai segédlet



Saját projektfejlesztés Projektfejlesztés

Más projektek támogatásának/koordinációjának fejlesztése

Projektkivitelezés

Saját projekt kivételezése

Programtitkárság

Projektalkalmazás fogadása kidolgozása,bizottsági beszámolók készítése, stb. Tanácsadói tevékenység támogatása (pl. szektoriális munkacsoportok) és döntéshozói testületek (pl. kormányzó bizottság)

Projektértékelés, -válogatás, -közreadás jóváhagyás

Tagsági szintű részvétel tanácsadói és döntéshozói testületekben A tagság keménymagjának biztosítása tanácsadó és döntéshozói testületekben, ide értve kormányzó bizottságot

Pénzügyi adminisztráció

Pénzügyi hatóságként működik A fizetési hatóság támogatása Találmányok és beszámolók Monitoring-feladatok végrehajtása

Monitoring és kalkuláció

Kalkulációs feladatok szervezése A monitoring bizottság hivatalos tagsága


103

B.2.4.táblázat: Az Interreg П A programok intézményi aspektusai a belterületek határai vonatkozásában INTERREG IIA ÉS OP. SZÁM

Közös fejlesztési szférák: • • •

1. Maas-Rajna B/D/NL

2. Nyugat–Flandria B/F

3. PACTE B/F

4. Ardennek B/F

TECHNIKAI MENEDZSMENT

PROGRAM–FEJLESZTÉS

Koncepció/Stratégia, regionális partnerek által: CS Program, regionális partnerek által: OP Állami fejlesztés a regionális partnerekkel való konzultáció keretén belül : (OP)

CS OP

CS OP

Projekt • • • •

Fejlesztés/TA: DTA Csatlakozási hajlandóság: SU Értékelés: AP válogatás/jóváhagyás: SA

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Közös bankszámla • •

EU-hozzájáruláshoz : EU Nemzeti hozzájáruláshoz: MS

DTA (titkársági segédlet) SU (régiók) cAP (technikai bizottság) cSA (kormányzó bizottság)

• • •

c: közös eljárás

cDTA (Eurégió-TA, regionális projekt menedzserek ) cSU (Eurégió) cAP (Eurégió-tanácstestület) cSA (kormányzó bizottság)

HATÁRKÖZI STRUKTÚRÁK

EU (ING Bank) MS

--

OP (az Interreg I kerettevékenységén belül)

cDTA cSU (mindkét határközi team) cAP (technikai teamek és technikai monitoring csoport) cSA (monitoring csoport)

--

OP (sokrétű megbízás)

cDTA cSU (2 technikai Interreg team) AP (régió) SA (Partnerség bizottság és Monitoring bizottság)

--

Működő, de nem bevezetett interreg: ES Tejesen/részlegesen bennefoglalt módon felelős az Interreg IIA vonatkozásában: IN Felelős az Interreg IIA vonatkozásában: IIA

IIA (Eurégió)

IIA (Eurorégió) ES (COPIT= távlati tervezés határközi együttműködése, tartós megbízás külkapcsolatok kiépítésére az Északi térség és Nyugat-Flandria tartomány között) ES (COPIT= térségi tervezés határközi együttműködése)

--

5. PED B/F/L

CS OP

cDTA SU (régiók) cAP (technikai csoport) cSA (monitoring bizottság)

6. Scheldemond B/NL

CS OP

cDTA cSU (Eurégió-Tanács) cAP (Határközi Technikai munkacsoport) cSA (monitoring bizottság)

EU (Belga közhitel(bank))

7. Middengebied B/NL

CS OP

DTA (elkülönítetten) cSU + cAP (titkárság) cSA (monitoring bizottság)

EU (Belga közhitel(bank))

IIA Középtérség

8. Sønderjylland/ Schleswig DK/D

OP

cDTA (projektpartnerek) cAP + cSU (titkárság) cSA (kormányzó bizottság)

EU (Sonderjylland megye által igazgatott)

ES (Sonderjylland-Sleswig régió)

13. Saar-Lor-Westpfalz D/F

OP

DTA (konzultáció) SU (régiók) cAP (titkárság) cSA (monitoring bizottság)

EU (Saarlandi Beruházói Hitelbank)

ES • Regionális bizottság, Saar-LorLux-Westpfalz; • Lux/Rh-pf – csúcstalálkozók; • helyi együttműködések, SaarLor-Lux eurégió; • Saar-Lor-Lux-Rajna- együttműködés

--

--

IIA (Scheldemond eurégió) ES • • • •

kereskedelmi kamarák; betegsegélyezési alapok; Nemzeti shelde-fakultás; tartós konzultáció keletZeeuws-Vlaanderen és Waasland; • Flamand-holland határközi együttműködés)

14. PAMINA D/F

15. Felső-Rajna-Közép-Dél D/F/CH

16. Alpok-Rajna/Bodeni tó/Magas-Rajna D/A/CH

OP (az Interreg 1 kerettevékenység Pamina hivatal)

cDTA cSU (titkárság) cAP (munkacsoport) cSA (monitoring bizottság)

EU (Bas-Rhin -térség)

IIA (Pamina-Tanács)

CS

cDTA cSU (közös titkárság) cAP (munkacsoport) cSA (monitoring bizottság)

F/D -célú EU (Baden Württembergi Nemzeti Bank)

ES (Felső-Rajna Konferencia; Hármas-Rajna)

(OP)

(OP)

cDTA (konzultáció) cSU (titkárság) cAP (munkacsoport) cSA (monitoring bizottság) --

17. Germany/ Luxemburg D/L

(OP) (Saar-vidék, Rh-Pf és Térségi Tervek Minisztérium, Luxemburg)

18. Ems-Dollart D/NL

CS OP

ES • Bodensee régió, Bodenseetanács; • Nemzeti Bodensee Konferencia; • Parlamenti Elnökök Bizottsága; • Parlamentáriusok Bizottsága

DTA (konzultáció) SU (régiók) AP (regionális-nemzeti hatóságok és titkárság) cSA (kormányzó bizottság)

EU (Nemzeti Bank, Rajna-vidékPfalz)

ES (Saar-Lor-Lux Regionális bizottság; Lux/Rh.-pf.- csúcstalálkozók; helyi együttműködések; Saar-lor-Luxrégió)

cDTA (Eurégió titkárság) cSU (Eurégió titkárság) cAP (Eurégió titkárság) cSA (kormányzó bizottság)

EU MS (Északnémet Nemzeti Bank)

IIA (Ems Dollart Régió: teljes körűen felelős)

19. EURÉGIÓ D/NL

20. Rhein Waal D/NL

21. Rhein-Maas-Nord D/NL

22. Bavaria/Austria D/A

29. Pireneusok E/F

CS OP

CS OP

CS OP

(OP)

CS (különféle regionális szinten)


EU MS ( Nordrhein-Westfalen Beruházási Bank)

IIA (EURÉGIÓ: teljes körűen felelős)


EU MS (Nordrhein-Westfalen Beruházási Bank)

IIA (Rajna-Waal eurégió: teljes körűen felelős)


EU MS (Nordrhein-Westfalen Beruházási Bank)

IIA (Rajna-Észak-Maas eurégió)

DTA (elkülönítetten) SU (regionális hatóságok) AP + SA (regionális hatóságok) SA (a regionális hatóság AP-jét követő kormányzó bizottság)

cDTA (szükségszerűen) cSU (egy vagy mindkét régió vetületében) cAP (határközi munkaközösségek; kormányzó bizottság) cSA (kormányzó bizottság)

--

IN (Bajorerdő/Böhmerwald eurégió; Inn-Salzach eurégió; Salzburg/Berchtesgardeni LandTraunstein eurégió) ES ( Allgäu eurégió; Zugspitze eurégió; AG Al só-Bajorerdő; Felső-AusztriaBöhmen vegyesbizottmány) IN (Pireneusok munkabizottsága)

--

ES (Eurégió Katalónia, LanguedocRoussillon és a Közép–Pireneusok között; Euskadi, Navarre és Aquitánia között trilaterális együttműködési egyezmény)

30. Spanyolország/ Portugália E/P

32. Alpok F/I

39. Írország/ Észak-Írország IRL/UK

41. Olaszország/ Ausztria I/A

51. Kvarken/ Közép- Skandinávia SF/S/N

CS (különféle regionális szinten)

CS (OP)

CS (miden csoportosulás által) (OP)

OP

CS (OP)

cDTA(GIT közös projektértékelés /határközi szabályzat kiválasztása) DTA (más szabályzókhoz, pl. közlekedés, a regionális hatóságok által) SU (nemzeti minisztériumok regionális részlegei) AP + SA (kormányzó bizottság) DTA (elkülönítetten) SU + AP (régiók) cSA (monitoring bizottság)

cDTA (kivéve az infrastrukturális projektek) cSU (mindkét Interreg titkárság) cAP + cSA (intézői munkacsoportok)

DTA SU (régiók minisztériumai) cAP + cSA kormányzó bizottság

DTA - SF/F célú c SU + AP (titkárság) SA (monitoring bizottság)

IN (munkabizottságok: Galícia /Észak-, közép-Extemadura, Extemadura/Alentejo, Kasztília és Közép-/Észak-León) --

--

ES (előkészületben: Andalúzia/Algarve)

ES (együttműködés a sílejtők menedzselése végett)

IN (Észak és három vonatkozási térség együttműködése:, ICBAN, NWRCBG, EBRC) --

IN (Interreg-tanács) --

EU (ulmeai Västerbotten megye által adminisztrált)

ES (Tirol eurégió és Nyugat-Tirol munkacsoportja, Engadin és Vinschgau) IIA (Kvarkeni tanács)

B.2.5. táblázat: Az Interreg IIA belső tengeri határainak intézményi aspektusai INTERREG IIA ÉS OP SZÁM

PROGRAMFEJLESZTÉS

TECHNIKAI MENEDZSMENT

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Közös bankszámla • EU-hozzájáruláshoz : EU • Nemzeti hozzájáruláshoz: MS


Közös fejlesztési szférák: • Koncepció/Stratégia, regionális partnerek által: CS • Program, regionális partnerek által: OP • Állami fejlesztés a regionális partnerekkel való konzultáció keretén belül : (OP)

Projekt • Fejlesztés/TA: DTA • Csatlakozási hajlandóság: SU • Értékelés: AP • válogatás/jóváhagyás: SA

9. Fyn/K.E.R.N DK/D

CS OP

cDTA (projektpartnerek) cSU (titkárságok) cAP (titkárságok) cSA (kormányzó bizottság)

EU (Fynen megye által adminisztrálva)

IIA (Fyns Amt-KERN; Plön megyével közös ,1996)

10. Storström/ Ostholstein DK/D

CS (először 1992/3) OP

cDTA (projektpartnerek) cSU (titkárságok) cAP (titkárságok) cSA (kormányzó bizottság)

EU (Storström hivatala; számla a Dán Bankban, Nykobing F.)

IIA (nem specifikus struktúra, de regionális szintű felelősség)

11. Őresund DK/S

CS OP (Őresund bizottság)

DTA cSU +cAP (titkárság) cSA Interreg-munkacsoport 68,000 ECU-s volumenig terjedő projektekhez, kormányzó bizottság 68,000 ECU-t meghaladó projektekhez)

--

27. Görögország/Olasz– ország GR/I

--

--

--

--

33. Korzika/Szardínia F/I

--

--

--

• •


SA monitoring bizottság

•

Működő, de nem az Interreg felé felelősséggel nem bíró: ES Tejesen/részlegesen benne foglalt módon felelős az Interreg IIA vonatkozásában: IN Felelős az Interreg IIA vonatkozásában: IIA

IIA (Őresund bizottság)

34. Korzika/Toszkána F/I 35. Észak-Pas-deCalais/Kent F/UK

36. Manche-szakaszok F/UK

40. Írország/Wales IRL/UK

-CS OP

SA monitoring bizottság

cDTA (közös brosúrák és publicitás) SU (nemzeti hatóságok) cAP és cSA (közös technikai csoport és monitoring bizottság)

CS OP (technikai csoport: közös nemzeti /regionális szint)

cDTA (közös brosúrák és publicitás) SU (nemzeti hatóságok) AP (nemzeti programbizottságok) cSA (közös technikai bizottság)

CS

cDTA (helyi koordináló team-ek alkalomszerű segítségnyújtása) cSU (titkárság) cAP + cSA (közös munkacsoportok kisvolumenű projektjeihez) AP + SA (nemzeti hatóságok közlekedési projektjeihez)

50. Irlandi szk.SF/S

CS OP (Irlandi szk. együttműködése)

52. Észak- Calotte SF/S/N

CS (OP) (Észak-Calotte tanácsa; hatóságok és szociális partnerek részvétele)

CDTA SU (titkárság) AP (titkárság) SA (monitoring bizottság) DTA – c for SF/S SU (titkárság) AP (4 tanácsadó munkacsoport) SA menedzsment bizottság

--

-IN (NDPC-Kent-FlandriaWallonia-Brüsszel eurégió)

--

ES (ARC MANCHE; BDTE= SME-célú határközi támogatási struktúra; városok viszonya; együttműködési megállapodás NPDC és Kent CC között,1988) ES (ARC MANCHE)

--

ES (ír tengeri partnerség) --

EU (az irlandi hatóság által nyitott bankszámla)

IIA (szigetek együttműködése)

EU (svéd központi Bank)

IIA (Észak- Calotte-i Tanács)

B.2.6: táblázat: Az Interreg IIA külső tengeri határainak intézményi aspektusai INTERREG IIA ÉS OP SZÁM

PROGRAMFEJLESZTÉS Közös fejlesztési szférák: • • •

Koncepció/Stratégia, regionális partnerek által: CS Program, regionális partnerek által:OP Állami fejlesztés a regionális partnerekkel való konzultáció keretén belül: (OP)

12. Bornholm DK/Baltikum

OP

23. POMERÁNIA D/PL

CS (OP)

24. Brandenburg D/PL

CS (tanácskozás Lengyelországgal)

25. Szászország D/PL/CZ

(OP)

26. Bavaria/Cseh Köztársaság D/CZ

(OP)

CS (különböző stratégiák) (OP)

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

TECHNIKAI MENEDZSMENT Projekt • • • •

Fejlesztés/TA: DTA Csatlakozási hajlandóság: SU Értékelés: AP Válogatás/jóváhagyás: SA

Közös bankszámla • •

EU-hozzájáruláshoz : EU Nemzeti hozzájáruláshoz: MS

cDTA (ritkán) SU (eurégió) AP (kormányzó bizottság) SA (projektbizottság) cDTA (ritkán) SU (eurorégiók) AP (eurorégiók és minisztérium) SA (kormányzó bizottság) cDTA (ritkán) SU + AP (eurorégiók) SA (kormányzó bizottság) DTA (elkülönítve) SU + AP (Bavariai hatóságok) SA (kormányzó bizottság)

• •

•


cDTA (konzultáció) cSU + cAP (titkárság) cSA (kormányzó bizottság)


--

Működő, de nem bevezetett interreg: ES Tejesen/részlegesen benne foglalt módon felelős az Interreg IIA vonatkozásában: IN Felelős az Interreg IIA vonatkozásában: IIA

ES (B7, Négyszög-együttműködés, Baltikum eurorégió) IN (Pomeránia eurorégió)

--

--

--

--

ES (német-lengyel társaság; német-lengyel gazdasági társaság) IN (Spree-Neiße Bober eurorégió; Pro Europa Viadrina eurorégió)

IN (Elbe-Labe eurorégió; Egrensis eurorégió; Érchégység eurorégió) IN (Egrensis eurorégió; Bajorerdő/Böhmischer Wald eurorégió)

28. Görög külterületi határok GR/BG/FYROM/AL

--

31. Spanyolország/Marokkó E/MOR

--

37. Jura F/CH

38. Rhón-Alpok F/CH

CS (OP)

CS (Interreg I kísérletek és tanulmányok) OP (technikai csoport)

42. Olaszország/Svájc I/CH

43. Olaszország/ Szlovénia I/SLO 44. Olaszorzág/Albánia I/AL

OP (5 régiót és 3 kantont tartalmaz)

OP

--

3 JPMC regionális képviselőkkel és GR képviselőkkel FYROM/SPF térségben

--

DTA (projektpartnerek) SU (Dep de Belfort; CTJ) AP (technikai bizottság) SA (monitoring bizottság) CDTA cSU (régiók mindkét oldalon ugyanazon megszövegezéssel) cAP (vegyes munkacsoport) cSA (monitoring bizottság) Valamennyi Olasz régió saját struktúrával; pl.Valle d’Aosta: cDTA cSU (régiók mindkét oldalon ugyanazon megszövegezéssel) cSA (vegyes munkacsoport) DTA (projektpartnerek) SU (Olasz regionális hatóság) AP + SA (az Interreg-Tanács munkacsoportjai)

--

--

ES (Nestos-Mesta eurorégió)

--

--

--

IN (Jura munkabizottsága) ES (városhálózat; CTJ és Belfort közötti együttműködési egyezmény)

--

--

--

--

ES (Francia-genfi regionális bizottság; Lac Leman eurégió, genfi-tó-Tanács; Nyugati-Alpok munkabizottsága) ES (Vallé-Valle d’Aosta; Insubricaeurégió: TessinLonbardy; Mont Blanctérsége; Nyugati-Alpok munkabizottság)

ES (Olaszország/Szlovénia eurégió előkészületben)

--

45. Gibraltár UK/MRC

--

46. Ausztria/Cseh Köztársaság A/CZ

CS (trilatérális területrendezési tervezési koncepció)

47. Ausztria/ Magyarország A/H

CS

48. Ausztria/Szlovákia A/SK

CS

49. Ausztria/Szlovénia +A/SLO

CS

53. Barents SF/S/N/RUS

(OP) (nemzeti kormány és tartomány)

(OP)

(OP)

(OP)

(OP)

--

--

--

--

ES Bajorerdő/Böhmerwald/Mühlvier tel eurégió, WeinviertelSüdmähren/Nyugat-Szlovákia (1998) eurégió; Waldviertel/Dél-Cseh eurégió)

--

ES (regionális tanács; Burgenland eurégió előkészületben; osztrák-magyar területrendezési tervbizottság)

--

ES (WeinviertelSüdmähren-Nyugat-Szlovákia eurégió, Győr, Bratislava eurégió előkészületben)

DTA (projektpartnerek) SU (regionális hatóságok) AP + SA (Interreg-Tanács)

DTA (projektpartnerek) SU (osztrák regionális hatóság) AP + SA (határközi koordináció bizottság)

DTA (projektpartnerek) SU (osztrák regionális hatóság) AP + SA (az Interreg-Tanács munkacsoportjai) DTA (projektpartnerek) SU (osztrák regionális hatóság) AP + SA (az Interreg-Tanács munkacsoportjai) CDTA SU (titkárság) - c SF/S részére AP (titkárság) - c SF/S részére SA (részlegesen: monitoring bizottság) – c SF/F részére

(eurégió előkészítés alatt) --

EU for SF/S (Regional Council of Lapland)

IIA (BEAR=Barents Európai Arktikus tanács) ES (Barents Tanács; 1992 bilaterális határközi együttműködési egyezmény Finnország és Oroszország között)

54. Karélia SF/RUS

55. St. Szentpétervár SF/RUS

56. Finnország/ Észtország SF/EST

57. Ett Gränslöst Samarbete S/N 58. Inr belső-Skandinávia S/N

59. ÉszakGrönland/ Baltikum S/N

CS OP (3 regionális csoportosulás, Finn hatóságok és Oroszország) CS OP (3 regionális csoportosulás, Szentpétervár, Leningrádi kerület és finn társadalmi partnerek) CS (OP)

CS (OP)

(OP)

CS (OP)

DTA (konzultáció) SU + AP (titkárság-regionális csoportosulásoknál) SA (menedzsment bizottság)

DTA – c alkalmi jelleggel SU (titkárság-regionális csoportosulásoknál) AP (menedzsment bizottság) SA (munkacsoport)

DTA SU (regionális csoportosulások) AP (régióközi programmenedzsment –bizottság) SA (monitoring bizottság) cDTA SU (titkárság) AP (programmenedzsment- bizottság) SA (monitoring bizottság) cDTA SU (titkárságok) AP (programmenedzsment- bizottság) SA (projekttitkárság: <30000 ECU) SA (monitoring bizottság) cDTA SU + AP (titkárság) SA (cttee-menedzsment)

--

IIA (Észak-Karélia a TACIS beli Karéliai köztársasággal közös regionális tanácsa) ES ( Karélia eurégió vitatott) IIA (dél- karéliai regionális tanács)

--

--

--

IIA (Észak- Finn Regionális Társaságok és északi észt régiók)

ES (Östefold-Boslein határbizottság)

ES (ARKO - együttműködés) --

--

ES (Észak-Közép bizottság)

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv B.2.7. táblázat: Programmenedzsment-modellek összegzése 1.modell

2.modell

Interreg-partnerség, programfejlesztés és -menedzselés (regionális, helyi határközi partnerség) összehasonlítva regionális, helyi hatóságokat és más, a programot kofinanszírozó hatóságokat/testületeket (pl. tagállam nemzeti szintű hatóságai) Interreg Egyezmény A partnerség tagjai között (az Európai Bizottmánybeli képviselet elnyerése végett) Program(ok): Minden egyes nemzeti határhoz vagy hosszabb-határ egy szakaszához

Minden egyes nemzeti határhoz vagy hosszabb-határ egy szakaszához

Egy program

Autonóm programok

autonóm (a menedzsment szóhasználatával élve) alprogramokkal, amelyek mindegyike lefed egy határközi régiót

mindegyike lefed egy határközi régiót/alrégiót

Operációs Menedzsment: Menedzselő hatóság a következő struktú- Menedzselő hatóság minden egyes rák programkoordinációja végett minden programhoz: egyes alprogram vonatkozásában • • •

egy Kormányzó/Menedzselő bizottság, egy Titkárság, szektoriális munkacsoportok, stb. szükséglet szerint.

• • •

egy Kormányzó bizottság egy Titkárság szektoriális munkacsoportok, stb. szükséglet szerint.

Stratégiai Menedzsment: Monitoring bizottság a programhoz

Monitoring bizottság Minden egyes programhoz, avagy egy és ugyanaz a Monitoring bizottság az egy határt lefedő programcsoportok mindegyikéhez

B2 fejezet :Együttműködési struktúrák stratégiai (program-)szinten

115


Kapcsolódási pontok az Európai Bizottmányhoz: Minden egyes programhoz

Minden egyes programhoz

•

• egy hatóság/testület, melyet “Menedzsmenthatóságnak“ tituláltak

•

•

egy hatóság/testület, amelyet “Menedzsment hatóságnak” tituláltak és általános/koordináló titkárságként működik minden alprogram tekintetében,

• egy testület, amelyet ”Fizetési hatóság”-ként tituláltak a programhoz (kombinálható lenne a ”Menedzsment egy testület, melyet”Fizetési hatóság”hatósággal”), ként tituláltak a programhoz (kombi• egy egyszeri EU-szubvenció, amely a nálható lenne a ”Menedzsment ható”Fizetési hatóság” általános banksággal”), számlájára érkezik, avagy minden egyszeri EU-szubvenció (különböző egyes határt lefedő programcsoport számára, összegekkel minden egyes alprogram vonatkozásában), mely a ”Fizetési • egy testület (pl. eurorégió vagy hahatóság” általános bankszámlájára érsonló struktúra) mely általákezik(,mely aztán minden egyes nos/koordináló titkárságként működik alprogram számára elkülönített számvalamennyi program tekintetében és a lára lesz átutalva). bizottmány valamennyi programjának “menedzsment hatóságát” képviseli, • egy és ugyanazon testület, amelyet “Fizetési hatóságnak” tituláltak a csoport valamennyi programja számára, • elkülönített EU-szubvenciók minden vegyes programhoz, amelyek a ”fizetési hatóság” különböző bankszámláira fizetendőek

116




117

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv PÉLDÁK HATÁRKÖZI STRUKTÚRÁKRA STRUKTÚRÁK EURORÉGIÓ (D/NL) Szervezettípus: Az eurorégió a legidősebb határközi együttműködési struktúra Európában. 128 tagja (járások, városok, községek) van. Az eurorégió területe körülöleli térségileg Münsterland (Coesfeldjárás, Borken, Steinfurt és Warendorf, Münster városa) környékét, Észak-Vesztfáliában Bentheim grófságot, Osnabrück városát és járási körzetét, Dél-Emsland egy részét Niedersachenben, úgymint Twente, Achterhoek, Észak-Overijssel és Dél-Kelet-Drenthe Hollandiában. A különböző területeken már évtizedek óta fáradozik az Eurégió határközi tevékenység megvalósításán, mely regionális határközi fejlesztési koncepción alapszik. Egy első ilyen jellegű elgondolást már 1972-ben kidolgoztak az EU és a nemzeti gazdasági minisztériumok pénzügyi segítségével. Az eurégió közvetlenül részesedik a sok és különféle programból és projektből az Interreg-programokkal bezárólag. Létesítés dátuma: 1958. Struktúra és illetékességi jogkörök: A tagokat a határ mindkét oldaláról mindenkor teljes mértékben bevonják. •

Taggyűlés: a taggyűlés 128 tag képviselőiből áll fel, és évente legalább egyszer ülésezik.

•

Eurégió-tanács: az eurégió-tanács mintegy határközi parlamentáris összejövetel (határközi frakciókkal) az Eurégió legfőbb politikai szervezete.

•

Elnökség: az elnökség vezető közigazgatási tisztviselők többségével, pl. az Eurégió vezető irodáiból, többek között az Eurégió-tanács javaslatai kivitelezésével, annak előkészítésével, valamint a taggyűlés javaslatainak megvalósításával áll kapcsolatban.

•

Eurégió tevékenységi kör: különféle tevékenységi körök dolgozzák ki a különböző tematikus területeket, mint a térrendezés és közlekedés, gazdaság, munkaerőpiac, környezetvédelem és mezőgazdaság, kultúra, egészségügy, katasztrófa elleni védelem és mentés, valamint helyi vonatkozású gyakorlati ügyek/problémák. Technikai segítséget nyújtanak a határközi programok és projektek tekintetében, az Interreg-támogatás révén finanszírozottakkal bezárólag. Mindegyik tevékenységi kör a közösségi és a magánszektorból való küldöttekből áll, úgymint gazdasági illetve szociális partnerek a határ mindkét oldaláról.

•

Eurégió-hivatal: a határközi régió aktuális adminisztrációs ügyeit vezeti (pl. információ és tanácsadás) PR-tevékenységet fejt ki és ismeretterjesztést, szakmai támogatást biztosít üzleti jelleggel, valamint koordinálja a tevékenységi kört és az eurégió grémiumait. Ezen felül segíti ezeket a projekt-elgondolások fejlesztésében a projektek kihelyezését illetően, csakúgy mint a potenciális partnerek közötti kapcsolatteremtés vonatkozásában.

118


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Illetékességi jogkörök az Interreg vonatkozásában: Az Interreg I, II és IIIA számára az eurorégió dolgozott ki operációs programokat. Ezek a már fennálló fejlesztési stratégiákon alapulnak, ezen elgondolásból indíttattak. Az Interreg megvalósításához minden alkalommal egy speciális egyezményt kell aláírni az eurégió és a nemzeti kormányzatok és regionális szintek részéről, melynek vonatkozásában a határ mindkét oldala felelősséggel tartozik. Ez a megállapodás tartalmazza az illetékességi jogköröket az eurégió számára az Interreg-programok telepítése tekintetében az eurégióra nézve. A projektjavaslatokat az eurégió hivatalába nyújtják be, mely azt vizsgálja, hogy azok az EU-kritériumoknak, a határközi együttműködés specifikus kívánalmainak, csakúgy mint a nemzeti fejlesztési céloknak, illetve a kofinanszírozás követelményeinek megfelelnek-e. Az Eurégió-tanács és az elnökség értékeli a projekteket. Az Eurégió-tanács részvételi, valamint szavazati joggal van felruházva az Interreg vezetői és kísérői választmánya tekintetében. A projektmegvalósításért regionális, helyi szinten projektmenedzserek felelősek, ennél fogva az eurorégiós tevékenységi körök és hivatalok technikai segítséget és támogatást nyújtanak. A pénzügyi menedzsment technikai felelőssége az NRW Beruházási Bankra lett átruházva. Hatásköri méretekben ez kezeli az EU-pénzeket, csakúgy mint a mindenkori nemzeti kofinanszírozást, egy valamennyi program számára közös bankszámlán, és közvetlen szerződéseket köt a projektpartnerekkel. Erőfeszítések a határközi együttműködéssel kapcsolatban: Az eurégió jó például szolgál egy erős, decentralizált és integrált struktúra szempontjából, mely egy horizontális és vertikális partnerség alapelveire épül a hatásköri programok, mindenek előtt az Interreg-program tervezését és telepítését illetően. Az eurégió a határközi együttműködés valamennyi területét lefedi. Kapcsolatfelvétel: EURÉGIÓ, Enscheder Str. 362, D-48599 Gronau, Tel.: +49 25 62 70 20 Fax: +49 25 62 702 59


119


120




121

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv RAJNA-WAAL EURORÉGIÓ (NL/D) Szervezettípus: Határközi közjogi célszövetség Holland-Német Egyezményre alapozottan, 54 taggal (közösségi és regionális testületek, közjogi értelemben). Létesítés dátuma: 1963. Struktúra és illetékességi jogkörök: •

Eurorégió Tanács: a legfelsőbb szintet képviseli valamennyi tagtestületből delegált politikai és hivatali küldötteket. A 4 éves váltás értelmében újra megválasztják az eurorégótanács elnökeit (német és holland részéről) valamint az elnökség tagjait.

•

Elnökség: az elnökség hét tagból áll, ez esetben a német és holland tagok közötti egyenlő arány felállítására törekszenek. Előkészíti az eurórégió-tanács javaslatait és megvalósítja azokat.

•

Hivatal: az adminisztratív feladatokat látja el a szervezet, az Eurorégió Tanácsok, munkacsoportok találkozói tekintetében, csakúgy mint a határközi együttműködési szervezetek, tevékenységek és projektek szempontjából. Informálja a tagtestületeket, a kívül eső szinteket, résztvevőket és városokat. 16 teljes munkaidős alkalmazottat fog számlálni német és holland részről.

Illetékességi jogkörök az INTERREG vonatkozásában: A Rajna-Waal eurégió Interreg programjainak kidolgozását és megvalósítását a Rajna-Waal Eurorégió közjogi jellegű célszervezet koordinálja majd. Ezen kívül az eurorégió közös kísérőválasztmányának hivatalát vezeti majd, mely eurorégió a Rajna-Waal eurorégióra és a Rajna-Maas-Nord eurorégióra vonatkozik. A projektjavaslatokat az eurorégió-hivatal elé terjesztik, mely a projekteket azok tartalma, Rajna-Waal eurorégió programjai és a hivatalos Interreg-kritériumok alapján értékeli. A megfelelő eurorégió-választmány javaslatokat terjeszt fel. Az elnök felterjeszt egy javaslatot az Eurorégió Tanácsnak. Az Eurorégió Tanács dönt afelől, hogy mely projekteket javasolják majd az Interreg általi finanszírozásra. A hivatal az Eurorégió Tanács ajánlatát tárja az Interreg vezetői választmánya elé, mely a támogatást illetően dönt. Az eurorégió kinevezi a vezető választmány elnökét és vezeti a hivatalt. A hivatal koordinálja a porgramtelepítést és kimutatást végez az egyes projektek tekintetében, melyek valamennyi régió érdeklődésére számot tartanak. Stabilizáció a hatásköri együttműködés vonatkozásában: A Rajna-Waal eurorégió köztestület, mely egy független, stabil határközi struktúra, közjogi jelleggel, saját jogi személyiséggel és saját személlyel. Ezért jól felépített az Interreg-programok saját hatáskörön belüli fejlesztéséhez és megvalósításához. Kapcsolatfelvétel Eurégió Rhein-Waal, Emmericher Straße, D-47533 Kleve Tel.: +49 28 21 79300 Fax: +49 2821 793030 E-mail: [email protected] Internet: www.eurorégió.org

122


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv STORSTRØMS AMT / OSTHOLSTEIN (DK/D) Szervezettípus: A jelenlegi közigazgatási struktúra, mely az Interreg programok tervezése és kivitelezése végett lett felállítva, egy német-dán egyezményhez nyúlik vissza egészen, mely már 1970-ben megalapíttatott, a határokon túlmutató együttműködés igénye nyomán. A határon túlmutató együttműködés egy ideig az infrastruktúra javításra koncentrált. 1977-ben ez a határrégió egy a kulturális együttműködésről szóló egyezményt hozott létre. Ez 1989-ben eredmény született a.) közös lobby(hidak/alagutak) érdekében létrehozott tartós szövetség mindkét ország között és b.) közös projektek beindítása tárgyában, valamint további munkahelyeket nyerni és az európai belső piac bevezetésének a munkaerő-piacra gyakorolt negatív kihatásait ellensúlyozni illetően a határrégiók mindkét oldalán. 1991-ben az EU-szerződés megadta a régiónak a kért területet, mely még a szabad Hansa-városhoz, Lübeckhez tartozott, határközi együttműködés céljából az Interreg közösségi kezdeményezése pénzeszközeiből való kiutalás folytán. Ez a kiutalás a „német-dán madárrepülési zóna” munkacsoportjainak nyomán jött létre, melyek most élnek a kísérőválasztmány azon funkciójával, hogy az Interreg alatt futó első határközi projekteket kofinanszírozzák, valamint azt, hogy egy német-dán közös működtetésű titkárságot alapítsanak. 1995 óta az Interreg IIA közösségi kezdeményezés anyagi eszközeinek támogatásának köszönhető a megvalósított együttműködés. Így egy Interreg-régió esélye kínálkozott, a már az Interreg I alatt sikeresen megkezdett együttműködéshez kapcsolódván. Az Interreg II alatt futó határközi együttműködés kiépítése szakemberek igen nagyszámú csoportjára terjedt ki, kiszélesedően, kiknek munkalehetősége részint ezzel lett tartósan megalapozva. Struktúra és illetőségi jogkör az Interreg vonatkozásában: •

Kísérő választmány: a német-dán kísérő választmány a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok német és dán képviselőiből kell, hogy álljon valamint gazdasági és szociális partnerekből és ugyanúgy külföldi képviselőkből, akik az egyenlő elbánás elve alá esnek. Ezen kívül egy EU-bizottmánybeli képviselő is részt vesz tanácsadói szavazati jogköre folytán a kísérő választmány munkájában. A kísérő választmány a kölcsönös egyetértés nevében hoz határozatot. A kísérő választmány felügyeli és nyomon követi a programok megvalósítását.

•

Vezetői választmány: a kísérőválasztmány mellett foglal helyet a vezetői választmány a programhoz kötődő teljes adminisztráció ellátása végett. Ide tartozik Storstroms Hivatala, Ostholstein és a Hamza-város, Lübeck kettőse, valamint az Interreg-titkárság hivatali vezetősége. Ezenkívül egy EU-Bizottmánybeli képviselő megfigyelőként lehet jelen. Továbbá a nemzeti kormányzatok és Schleswig-Holstein tartományvezetése képviselői számára felkínáltatik majd a vezetői választmányban való részvétel. Ezen kívül a gazdasági és szociális partnerek szavazati joggal lesznek felruházva. A vezetői választmány a kölcsönös egyetértés alapján hoz határozatokat az egyes programok támogatását illetően. Már az Interreg II folyamán létrehoztak a régióban egy hivatali választmányt, amely munkaszinten tevékenykedett a programokkal kapcsolatos adminisztráció során.

•

Közös technikai titkárság/hivatal: a közös Interreg-titkárság Storstroms Hivatala, Ostholstein Korlátolt Felelősségű Fejlesztési Hivatal, Ostholstein körzetéből és a Lübecki Gazdasági Támogatási Kft. programmenedzsereiből áll; utóbbi mintegy kihelyezett tagozata a lübecki programfelelősök mindegyike számára, a jobb elérhetőség végett, valamint


123

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv feladatkörén keresztül egy szorosabb, egyetértésen alapuló és határon átmutató együttműködést valósít meg. A titkárság koordinálja a kísérő és vezetői választmány üléseit, a régióban megjelenő projektelképzeléseket koordinálja, gördülékenyen látja el a vonatkozó projektek adminisztrációs teendőit. Az Interreg-pénzeszközöket egy közös bankszámlán tartja nyilván, valamint információs és PR-tevékenységet fejt ki. Erőfeszítések a határközi együttműködés vonatkozásában: Ez jó példája egy rugalmas, decentralizált és integrált struktúrának, mely a határközi tevékenységek demokratikus igazgatását teszi lehetővé. A regionális és helyi szintű területek testületei ellenőrzői és illetékességi jogkörökkel javarészt rendelkeznek. Ez adja a vertikális partnerkapcsolatok nagy hányadát, valamint az együttműködési területekre irányuló bázisorientált kezdeményezést biztosítja. A titkárságok munkatársainak rendszeres találkozói a hosszú évek alatt szerzett tapasztalatokkal és kipróbált struktúrákkal együttesen, valamint a korszerű kommunikációs technológia segítségével biztosítják a szoros, illetve a napi kapcsolattartást a programok megvalósítása tekintetében, így a távolság már nem játszik szerepet. Kapcsolatfelvétel: Storstrøms Amt, Internationalt Sekretariat, Marienbergvej 80, DK-4760 Vordingborg Tel.: + 45 55 34 01 55 Fax: +45 55 34 03 55 Entwicklungsgesellschaft Ostholstein, INTERREG-Sekretariat Röntgenstraße 1, D-23701 Eutin Tel.: + 49 4521 808 10 Fax: + 49 04521 808 11 ARGE ALP (A/D/I/CH) Szervezettípus: Az alpok-vidéki Arg Alp munkaközösséghez 11 régió tartozik: három osztrák tartomány (Salzburg, Tirol és Vorarlberg), két német tartomány (Baden-Württenberg, Bajorország), három olasz területi megoszlású testület (Bozen-Dél-Tirol és Trident autonóm tartományok úgymint a lombardiai régió) és három svájci kanton (Graubünden, St.Gallen és Tessin). Létesítés dátuma: Tirol, 1972. október 12. Struktúra és illetőségi jogkör: •

Kormányelnökök konferenciája: a kormányelnökök konferenciája tanácsot ad a közös ügyek, célkitűzések tekintetében, a nehézségek vonatkozásában egy javított cselekvési programot tűz ki, szavazásra bocsátja a tagállamok javaslatait, mind a szövetségi és kormányszintű irányítás megoldása, mind az európai együttműködés intézményeinek tekintetében.

•

Arge Alp elnöke: az elnök mindenkor két évre jelöli ki egy tagállam kormányelnökét. Az elnök kifelé képviseli Arg Alpot és gondoskodik a közös célkitűzésnek megfelelő, javított folytonos és az aktuális kérelmeknek megfelelő tevékenységről.

124



Bizottmányok: a kormányelnökök konferenciájának előkészítésére és határozatainak keresztülvitelére négy bizottmány lett rendszeresítve: kulturális és társadalmi; környezeti, térrendezési és mezőgazdasági; gazdasági és munkaügyi; közlekedési.

•

Vezetőségi választmány: a vezetőségi választmány a tagországok hivatalaiból a hivatalvezetővel együttesen üléseznek. Alapvető tartalmi, szervezeti, koordinációs és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik az Arg Alp munkaközösség tevékenységét illetően.

•

Hivatal: a hivatal támogatja a munkaközösség szerveit feladataik végrehajtásában. Különösképp eredményes a hivatal által végzett szervezeti háttér-bizottság az ülések számára, a tőkeadminisztráció, a központi dokumentáció és tájékoztatás csakúgy, mint a más európai regionális szervezetek hivatalaival való együttműködés.

Illetékességi jogkörök az Interreg vonatkozásában: Az Arg Alp egy bázisnetwork a tagok számára, akik az Interreg IIIA keretén belüli bilaterális programokban működnek együtt. Az Arge Alp szövetkezett továbbá az Interreg IIIB alpesi programjainak kidolgozására és továbbfejlesztésére, valamint a tagországok Interreg IIIB keretein belüli projektekben való aktív részvételére. Kapcsolatfelvétel: Geschäftsstelle ARGE ALP, Amt der Tiroler Landesregierung, Landhausplatz, A-6010 Innsbruck Tel.: +43 512 508.2340 Fax: +43 512 508.2345, E-mail: [email protected] Internet: www.argealp.org ARGE ALPEN-ADRIA (A/CH/D/H/HR/I/SLO) Szervezettípus: A munkaközösség a tagállamok által 1978-ban aláírt közös deklaráción alapszik. Egy nyilatkozat értelmében 2000. november 24-én a közgyűlés előtt az aktuális szervezeti és működési szabályzat értelmében felvette az Alpok-Adria munkaközösség nevet. A munkaközösség jelenleg 17 tagból áll: Baranya, Bajorország, Burgenland, Friulia-VeneziaGiulia, Györ-Moson-Sopron, Horvátország, Karintia, Lombardia, Felső-Ausztria, Szlovénia, Somogy, Styria, Ticino, Trentino Alto Adige/Dél-Tirol, Vas, Veneto, Zala. A munkaközösségnek nincs sem adminisztratív apparátusa, sem jogi személyisége. Az adminisztratív és a szervezeti szolgáltatásokat a főtitkárság nyújtja (a 2000-ig szóló nyilvántartás szerint), székhelyét Kärtner Tartományi Kormányzóság Hivatala biztosítja, Klagenfurtban. A munkaközösség közönségkapcsolati feladatkörét Trentino-Dél-Tirol autonóm régiója látja el. Hivatalos nyelvek a német, horvát, olasz, szlovén és magyar. Az Alpok-Adria grémiumok konszenzuson alapulóan hozzák meg határozataikat, ellenvélemény kinyilvánításával mintegy vétójog gyakorolható. Létesítés dátuma: Velence, 1978. november 20.


125

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Struktúra és illetékességi jogkörök: •

Közgyűlés: a kormányzati vezetők közgyűlése a legfelsőbb döntéshozói testület. Az elnöki posztot alfabetikus sorrendben töltik be egy kétéves időszakra vonatkozóan. A közgyűlés évente egyszer tart plenáris ülést és lefekteti a stratégiai alapelveket. A közgyűlés és a vezető hivatalok bizottmányainak összehívása és az ülések megszervezése arra kötelezi a mindenkori Alpok-Adria elnöklő tagországot, hogy az Alpok-Adria hivatalai valamennyi tagországban jelen legyenek.

•

Munkabizottság: a kormánygyűlés szervezőbizottságaként tevékenykedik és a megoldások kidolgozásásáért, valamint azok kivitelezéséért felelős. Többek között együttműködik a munkabizottsággal egy permanens információs munkacsoport, mely a csoportosulás tevékenységével kapcsolatos információk megszerzéséért és terjesztéséért felelős. Az elnökségi időszakban az elnöklő tagország vagy tagállam adja a munkaközösség titkárságát.

•

5 munkabizottmány: az alábbi területeken hozták létre: környezet és térségi tervek; gazdaság; közlekedés és idegenforgalom; kultúra és sport; egészségügy és szociális szolgáltatások; erdő- és mezőgazdaság. A munkabizottmányok speciális területeken működő permanens, illetve ad hoc munka- vagy projektcsoportokat gyűjtenek egybe. A munkabizottmány elnökletét a tagországok látják el egy meghatározott időszakra, egybegyűjtvén valamennyi tagország képviselőit. A tagrégiókat a regionális hatóságokon belül senior szintű közhivatalnokok igazgatják.

Az 1991-es éves találkozó nyomán a munkacsoport újfent megfogalmazta objektíváit. Az új megoldás különböző pontokon hat, különösképp a regionális autonómiák kerettevékenységén belüli együttműködés, valamint az integrált Európa elképzeléséhez igazodó, a tagok részéről megnyilvánuló segítő elvek irányában. Ezenkívül a deklaráció objektívaként szögezi le azon tevékenységek és projektekfejlesztések és kivitelezések szükségességét, melyek a társadalmigazdasági szféra javát szolgálják és így a lakosság társadalmi kereteken belüli életminőségét. Ezeknek a projekteknek a működő bizottmányok kerettevékenysége során kell fejlesztésre kerülniük. Ez egyfajta változást jelent a tekintetben, hogy az együttműködés ezidáig nagyban összpontosít az előírásokra, információterjesztésre és javaslatokra, a tudatosságot előmozdító szervezetekre, a szimpoziumokra és konferenciákra, valamint a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatására. Az Interreggel kapcsolatos illetékességi jogkörök és objektívák többnyire a nemzeti és/vagy a regionális hatóság estén egy konzultatív jellegű bázison voltak azon tagállamokban, melyek támogatásra alkalmasnak minősültek. Kapcsolatfelvétel: Alpen Adria, Amt der Kärtnter Landesregierung, Völkermarketring, A-9021 Klagenfurt Tel.: + 43 463 536 28 21 Fax: + 43 463 536 28 20

126


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv PIRENEUSOK MUNKAKÖZÖSSÉGE (E/F) Szervezettípus : A Pireneusok munkaközössége egy határközi együttműködési szervezet. 8 tagból áll: Andorra, 3 francia régió, (Aquitánia, Languedoc-Roussillon és Közép-Pireneusok) és 4 spanyol autonóm közösségből (Aragónia, Katalónia, Euskadi és Navarra). A CTP különféle határközi tevékenységekben vesz részt, ezek között szerepelnek: egy a Pireneusokbeli szállítmányozásra vonatkozó tanulmány készítése, egy turisztikai kalauz közzététele, promóciós tevékenységek a határrégiókban a természet megóvása céljából (Tiszta Pireneusokért, valamint Néhány Nap a Veszélyeztetett Hegyért kampány a Pireneusok egyes részeire nézve), a Pireneusokkal kapcsolatos technológiai, innovációs és kutatási központok találkozója, pályázati felhívás I+D- projektekre vonatkozóan, stb. Létesítés dátuma: Pau városában, 1983. november 4-én, protokollegyezmény aláírásával. Struktúra és illetékességi jogkörök: •

Elnökség: a CTP elnöksége tagjai által biztosított, alfabetikus rendben, egy kétéves időszakra szólóan.

•

Elnökségi konferencia: elnökök alkotják valamennyi régióból. Feladata az általános politika és a stratégiai irányultság leírása és az elsődleges fontosságú tevékenységek meghatározása.

•

Plenáris tanács: mind a nyolc tagszervezet részéről 7 képviselő alkotja. Összeállítja az éves cselekvési programot. Megszavazza a költségvetést és a koordinációs bizottság mandátumát is.

•

Koordináló bizottság: a tagrégiók elnökei vagy közvetlenül delegáltak és az általános titkárság képviselői alkotják. Támogatja a cselekvési programok megvalósítását, igazgatja a költségvetést és az európai programokat, koordinálja a bizottságok tevékenységét, valamint előkészíti a plenáris tanács üléseit.

•

4 munkabizottság : infrastruktúra és kommunikáció, technológiai fejlesztés és átalakítás, kultúra, ifjúság és sport, valamint hosszútávú fejlesztések.

Illetékességi jogkörök az Interreg vonatkozásában: Az Aquitániai regionális tanács (a CTP elnöklője) kialakított egy ügyviteli hatóságot az Egyedi Programdokumentum(DOCUP) részletes kidolgozása, értékelése végett az Interreg IIIA vonatkozásában. A DOCUP alapos kidolgozása érdekében a tematikus munkacsoportok az első lépésben a CTP négy bizottságára alapulnak, mely kiszélesedik francia területegységek és tartományok képviselői számára. Folyamatban lévő projektek: Kommunikációs és infrastrukturális bizottmány: részvétel a Transz-Pireneusok közlekedési obszervatóriuma tevékenységében, a Pireneusok alagútjai és vasútjai kiépítésében, a közös felállás elfogadásában és közzétételében a nagy kommunikációs struktúrákon keresztül, a CTP numerikus térképészeti bázisának (SIG) kialakítása, a reptéri infrastruktúrák vázrajzának


127

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv rendezése a feladata. Technológiafejlesztési és tervezési bizottság: I+D- projektekkel kapcsolatos pályázati felhívás, gyakorlati útmutatás tanoncok vagy gyakornokok cseréjét illetően. Kulturális, ifjúsági és sportbizottmány: A Pireneusok múzeumi kalauza, A Pireneusok levéltári kalauza, “Városok Kalandos Története”, a Pireneusi írók találkozója. Hosszú távú fejlesztési bizottmány: a Pireneusok információs hálózata koordinációjának terve(PIRINET), Európa-Infopontok hálózata a Pireneusok vonulatain, szimpozium az energia újrafelhasználása és a “Pireneusok 2000”program tárgyában. Kapcsolatfelvétel: Secrétariat de la CTP (Torre del Reloj) E-22700 Jaca, Tel.: +34 974 36 31 00 / Fax: +34 974 35 52 29 / E-mail: [email protected] PAMINA (D/F) Szervezettípus: A Pamina egy flexibilis, integrált struktúra, amely az Interreg program menedzselésére lett létesítve. Egy nagyobb erősség a valódi határközi titkársági stábbal a partnerrégiók mindegyikéből, a francia–német határra lokalizáltan. A régió nevéhez kiegészítésként: PAMINA, a Rajnavidék – Pfalz, Baden-Württemberg német tartományok és a francia Alsace régió nevéből jött létre. A PAMINA-t 1988-ban hozták létre, amikor a „Südpfalz-Koordinációs Állomás” nevű kezdeményezés célul tűzte ki, egy nála jóval nagyobb méretű együttműködés elősegítését egy a nemzeti és regionális hatóságok képviselői által jegyzett deklarációt, a már fejlett területekre vonatkozóan, amely azóta is szabályok értelmében lett modernizálva; stratégiai tervet biztosítva a régióban folyó határközi tevékenységek számára. Létesítés dátuma: 1988. Struktúra és felelősségi jogkörök: Kormányzó Bizottság: 1998-ban hozták lére, a fejlesztési koncepció progresszivitását hivatott figyelemmel kísérni. A határközi régió regionális szintű kormányzatának képviselői alkotják, az átfogó politikai irányvonalért felelős és döntéshozói hatalmi jogkörrel rendelkezik. Munkacsoport: Azon célból alapították, hogy határozatokat készítsen a kormányzóbizottság számára és a projektfejlesztéssel, valamint –megvalósítással kapcsolatos technikai kérdésekkel foglalkozik. Titkárság: 1991-ben, Lauterbourgban (F) lett felállítva és számos feladattal megbízva, ide véve az információszerzést-, terjesztést a partnerrégiók vonatkozásában, valamint avégett, hogy koordinátorként/ irányítóként működjön különböző szakemberek között a határ mindkét oldalán. A kormányzó bizottság és a munkacsoport a titkárság ellenőrző testületekként működnek, melyek a partnerek által közösen finanszírozottak.

128


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Illetékességi jogkörök az Interreg vonatkozásában: Az operációs program az Interreg vonatkozásában a munkacsoport által elkészítve és a kormányzó bizottság által lett elfogadva. A programmegvalósítás végett egy független, kiegészítő monitoring bizottság lett létrehozva, mely nemzeti kormányzati szintű képviselőkből áll (azaz két tagállam megfelelő minisztériumaiból: Szövetségi Gazdasági Minisztérium, Bonn és DATAR, Párizs), valamint az EC-Bizottmány képviselőiből. A monitoring bizottság évente kétszer találkozik, projekteket fogad el és átfogó ellenőrzés alá vonja a nagyobb változtatásokat/modifikációkat a programmegvalósítással kapcsolatban. A munkacsoport a monitoring bizottság munkáját támogatja, az értékelést és az előszelekciót végzi az Interreg általi támogatásra felterjesztett projektek tekintetében. Helybeli projektmenedzserek felelősek a projektek megvalósításáért, míg a technikai segédlet és az átfogó jellegű koordinációs támogatás így speciális munkacsoport által biztosított, mely a vonatkozó partnerek regionális és helyi képviselőit gyűjti egybe. Kiegészítésként a régiószerte gyakorolt információterjesztői szerepköréhez a titkárság figyelmét ráfordítva kapcsolatot tart a projektmenedzserekkel, tanácsadókkal a projektmegvalósítás terén. Valamennyi projektjavaslat közvetlenül a titkársághoz van felterjesztve helyi szakértők jóvoltából, ahol kiértékelik annak tükrében, hogy megfelel-e a nemzeti , regionális és a határközi kritériumoknak, mielőtt a munkacsoport, illetve a monitoring bizottság felé továbbítanák végleges jóváhagyás céljából. A határrégió egy közös számlát hozott létre, Alsó-Rajnavidékkel együttesen, melyre az EUszubvenció folyósítható. A nemzeti és a regionális konfinanszírozás közvetlenül a projektmenedzserekhez van átutalva. A határközi együttműködéssel kapcsolatos erőfeszítések Ez a struktúra közvetlenül kapcsolatot teremtett a nemzeti és a regionális hatóságok között a határrégió mindkét oldalán, valamint magas szintű áttekinthetőséget biztosít. A titkárság sikerrel működött a határral kapcsolatos kérdések sokaságát felvonultató, széles skálán mozgó specifikus információk biztosítása és terjesztése tekintetében úgy, mint a orientálás/koordináció a kapcsolatok tekintetében a határrégióbeli különböző partnerek között. Kapcsolatfelvétel: Informations- und Beratungsstelle für grezüberschreitende Fragen Im alten Zollhaus Tel.: +33 88 94 67 20 F-67630 Lauterbourg Fax: +33 88 54 68 90


129

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv KENT-ÉSZAK-PAS-DE-CALAIS (UK/F) Szervezettípus: Kent Megye Tanácsa és az Észak-Pas-de-Calais-i régió együttműködési jegyzéket írt alá 1987-ben és megvalósítottak egy előkészítő tanulmányt a Bizottság pénzügyi támogatásával. Ennek következtében elkészült az Interreg I operációs programjainak tervezete, ezen tanulmányra alapozva. Alapítás dátuma: 1987. Struktúra és felelősségi jogkörök: Az Interreg program megvalósításának struktúrái a következőek szerint összegezhetők: •

Egy közös monitoring bizottság, mely évente kétszer tart összejövetelt, ellenőrzi a programmegvalósítást, valamint projektkérelmeket fogad el, illetve utasít vissza. A francia nemzeti hatóság képviselői (állami, NPC régióbeli, az északi szegmensekből és Pas-deCalais-ból valóak), a UK közhatóságok részéről (GOSE, KENT CC, Kent területi tanácsai), az önkéntes és a magánszektor képviselői és az Európai Bizottság részéről valóak alkotják.

•

Közös technikai csoport: hivatalnokok és szakemberek alkotják a francia és az angol közhatóságok részéről, évente kétszer ülésezik. Áttekinti a projektértékelő jelentéseket francia és angol oldalról, és előkészíti azokat a monitoring bizottság számára.

•

Egy közös titkárság, mely a kivitelező hatóságok (OSE és a normál angliai és franciaországi területi elhelyezkedésük folytán ide vonatkozó francia régiók) által irányított.

•

Két Interreg-projekthivatalnok, akik információt nyújtanak és tanácsot adnak a projektek promotorainak és segítik a program fenti struktúráit.

Kapcsolatfelvétel: Kent County Council, European Team/Economic Development, Springfield, Maidstone, GB-Kent ME14 2LL, Tel.: + 44 622 671 411, Fax +44 622 691 418, Website: www.kent.gov.uk GALÍCIA-ÉSZAK-PORTUGÁLIA (E/P) Szervezettípus: A munkaközösség egy alapszerződésen nyugszik, melyet mindkét regionális partner ellátott kézjegyével, és mind a madridi mind a lisszaboni hatóságok jóváhagyták. A CCRN a Portugál Tervminisztérium egy decentralizált közigazgatási hatósága, a Galíciai Szövetség pedig a galíciai autonóm régiók kiemelkedő szervezete. Létesítés dátuma: 1991.október

130


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Struktúra és illetékességi jogkörök: •

Elnök: a tanácsot vezeti és képviseli a munkaközösséget. A kétévente váltakozó elnöki poszt mindkét régió elnökeinek egyike személyében lesz kiválasztva.

Nem rendelkezem a korábbi spanyol verzióval a szöveg szabatos változtatása végett Koordinátorok: a régiókban általános és technikai koordinátorok működnek, akik permanens módon szervezik és igazgatják a munkaközösség működését; tevékenységük tekintetében prioritással bír a szektoriális bizottmány tevékenységének koordinálása. •

Szektoriális bizottmányok: a munkaközösségnek 14 szektoriális bizottsága van. Ezek közül 10 a regionális közigazgatást képviseli, ezek működési területeik szerint vannak csoportosítva: mezőgazdaság, környezetvédelem, természeti erőforrások és az ezekhez kapcsolódó rendelkezések; oktatás, képzés és alkalmazás: tudományos, egyetemi szintű kutatások; kultúra, nemzeti örökség és turizmus; helyi fejlesztés; gazdasági dinamizálás; halgazdálkodás; egészségügy és szociális szolgáltatások; a helyi és a regionális közigazgatás szervei; közlekedési infrastruktúra. Ezek közül három a térségi koordinációs bizottságok (Val do Támega, Val do Limia és Val do Miño) által lettek létrehozva, a határközi térségek közigazgatásának megszervezése végett csoportosultak. Végül egy különleges bizottmány, mely az Atlanti– Tengely által alapíttatott, mely egyesíti magában a Galícia– Észak-Portugália eurorégió 18 legnagyobb városát.

Illetékességi jogkörök az Interreg vonatkozásában: A munkaközösség nem volt közvetlen kompetenciával felruházva az Interreg I és II területén. És mindkettő a központi közigazgatási szervek (Madridban a Gazdasági Minisztérium és Lisszabonban a Tervminisztérium) irányították, nem pedig regionális szinten. A munkabizottság részt vett a tervek előkészítési és végrehajtási szakaszában is, ezen lépésben a helyi hatóságokkal, a társadalmi-gazdasági szféra szerveivel, egyetemekkel és kereskedelmi kamarákkal stb. A munkaközösség a kooperációs terveket végrehajtotta az Interreg keretein belül. Beruházási tevékenységben vett részt, melynek következtében a határ menti kapcsolatok kiszélesedtek, így pl. a Miño-folyó felé emelt új híd, alárendelt utak, autópályák, de ezeken kívül megcélzott még más területeket is, így a Határ menti Xurés-Gêres Nemzeti Park; a gazdaság területén pedig egyfajta Veszélyközösségi Alapot hoztak létre magánszemélyek részéről vállalati tervekbe történő befektetéseinek védelmében. Ezenkívül még egyéb tapasztalatokat is szereztek az oktatás, a kultúra, a nemzeti örökség , az idegenforgalom és a mezőgazdaság területén. A határközi együttműködéssel kapcsolatos erőfeszítések: A munkaközösség kifejlesztett és kipróbált egy Estratégico 2000-2006 elnevezésű programot, hogy létrehozzon Galícia-Észak-Portugália régiói tekintetében egy határközi együttműködést. Ezen Estratégico tervre alapozva és a madridi, valamint a lisszaboni kormány útmutatásait követve részt veszünk a Galícia-észak-portugáliai alprogram kidolgozásában, mely a Spanyolportugál Működési Program, a két kormány által képviselve az Interreg III-ban az együttműködés részeként. A különböző szektorális bizottmányok kidolgoztak számos együttműködési tervet a határközi együttműködéssel kapcsolatban, a közösségi kezdeményezések anyagi támogatását célzóan.


131

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Kapcsolatfelvétel: Comissão de Coordenação da Região do Norte de Portugal, Secretaría Xeral de Relacións coa UE e Acción Exterior, Rúa dos Feáns, 5 baixo, 4150 Porto, Tel.: + 351 22 6086300, Fax: + 351 22 6086305 E-mail: [email protected], http://www.galicia-nortep.org Xunta de Galicia, Rua Rainha D. Estefânia, 251, 15706 Santiago de Compostela Tel.: +34 981 541025, Fax: +34 981 541011 E-mail: [email protected] EXTREMADURA MUNKAKÖZÖSSÉG – ALENTEJO (E/P) Szervezettípus: Alentejo régió koordinációs bizottsága a Portugál Tervminisztérium decentralizált testülete, míg Extemadura Szövetség Extemadura Autonóm Közösségének regionális kormányzata, széleskörű politikai hatalommal felruházva. A munkaközösség egy, a két regionális adminisztráció közötti együttműködési egyezményen alapul, és a két központi kormányzat hagyta jóvá. Ez egy informális egyezményt tartalmaz, mely útmutatási elveket fektet le az intézményi együttműködés tekintetében, valamint irányadó utasításokat, melyek meghatározzák azt a módot, mely a mindkét régió részéről érdeklődésre számot tartó projektek tervezésére szolgál. Meglehet, a regionális adminisztráció illetékességi jogkörei a határ mindkét oldalán különbözőek. Létesítés dátuma: 1992. január Struktúra és illetékességi jogkörök: •

1 munkacsoport: ez egy tartósan fennálló testület, mely menedzseli azon tevékenységeket, melyeket lefedett az együttműködési egyezmény. Ez a mindkét régióból delegált küldöttekből áll; a spanyol tagok gyakran viselnek politikai tisztséget az Extemadurai Szövetségen belül. A munkacsoport szabályos időközönként ülésezik, és más csoportokból és szövetségekből való képviselők figyelemmel kísérhetik az összejövetelt; előzetes meghívás szükségeltetik. A munkacsoport elnöksége évente kétszer változik, és a mindkét régióból való politikai küldöttek között váltakozik.

•

11 specifikus bizottság: a specifikus bizottságokat politikusok és civil alkalmazottak adják, akik az együttműködési egyezmény által a prioritásként kialakított tevékenységek területén működnek. Ezen területek: a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a nemzeti örökség, ipari infrastruktúra, környezet, nevelés és oktatás, egyetemek, kultúra, egészségügy, valamint ifjúság és sport. A bizottságok a munkacsoport által koordináltak.

•

Határközi Kezdeményezés Hivatala: ez a hivatal a Gabinete de Iniciativas Transfronterizas, a munkaközösség kerettevékenységét foglalja magában, és vitális szerepet játszik a tevékenységek támogatása terén.

132


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az Intereggel kapcsolatos illetékességi jogkörök: Az Exemadura/Alentejo munkaközösség megalkotott egy hatásköri tevékenységi programot a mindkét régió közös érdeklődésére számot tartó projektek meghatározását és tervezését követően. Eme projektek a legfelsőbb politikai hatóságokhoz lettek felterjesztve mindegyik régióban, előbbiek kiválasztják azokat, melyeknek az Interreg felé történő előterjesztése leginkább indokoltnak tűnik. A munkaközösség különféle projekteket képvisel, specifikus területeket lefedvén az Interreg I és az Interreg II vonatkozásában. A bizottmány által kezdeményezett projektek között volt a Gabinete de Iniciativas Transfronterizasra vonatkozó is. A határközi együttműködéssel kapcsolatos erőfeszítések: A Comunidad de Trabajo projekt – meghatározói és – kivitelezői tevékenysége a határ mindkét oldalán segíti a regionális adminisztrációkat, hogy kidolgozzanak egy valós határközi fejlesztési stratégiát azon célkitűzéssel, hogy nagyobb méretű részvételre tehessen szert az Interreg kezdeményezésben. Kapcsolatfelvétel: Gabinete de Iniciativas Transfronterizas de Mérida, Paseo de Roma s/n, módulo B, 2ª planta, E-06800 Mérida (Badajoz), Tel.: +34 924 38 56 92, Fax: +34 924 38 53 95 Gabinete de Iniciativas Transfronteriças, Estrada das Piscinas, 193, P-7000- 758 Évora Tel.: +351 266 74 03 75, Fax: +351 266 70 65 62


133

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Munkaközösség Junta de Extemadura - Az Alentejo Régió koordinációs Bizottsága

134


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv ELBA/LABE EURORÉGIÓ (D/CZ) Szervezettípus: Az Elba/Labe eurorégió 1992 júniusában volt létesítve azon célból, hogy általánosságban véve fellendítse a határközi együttműködést, ösztönözvén azt, hogy szerepet játsszon a gazdasági és társadalmi élet valamennyi aspektusa tekintetébe. Az eurorégió két független csoportosulást foglal magába: a német oldalon a Felső-Elbavölgy–Kelet-Érchegység Közös csoportosulást e.V. (bejegyzett szervezet) és a cseh oldalon a Labe Eurorégió Klubot. A két szervezet egy általános együttműködési megállapodást írt alá. Mindkét szervezet érdeklődést mutat partnere (helyhatóságai) iránt, a hatásköri együttműködés kérdéseit illetően. Struktúra és illetőségi jogkörök: A szervezeti struktúra a következő testületeket tartalmazza: Tanács:

Ez a legfelsőbb politikai, választott testület, döntéshozói hatalmi jogkörrel. A tanács megvitatja és jóváhagyja az együttműködés stratégiai prioritásait. A tanácsok találkozóin figyelemmel kísérik a Cseh Köztársaság nemzeti és regionális hatóságait csakúgy, mint az Európa Parlamentet.

Elnöklő testület (vagy munkacsoport): A szervezetek két elnöke tartozik ide, két meghívott elnök, két másik választott tag, valamint a szervezetek két menedzserigazgatója. Az elnöklő testület a teljeskörű irányításért és az eurorégiós tevékenységek (stratégiai) menedzsmentjéért felelős és tevékenységi szinten képviseli a tanácsot. Titkárság:

Ez két elkülönült titkárságot tartalmaz a határ mindegyik oldalán, mely egy menedzselő igazgató által vezetett, melyek mindegyike a neki megfelelő szervezetek által lett kijelölve. A titkárság valamennyi szervezeti és technikai tartalmú dologért felelős, különösen a tematikus munkacsoportok koordinálásáért.

8 munkacsoport:

Mindegyik csoportosulás az alábbiak egyikére összpontosít: regionális fejlesztés, gazdasági együttműködés, idegenforgalom, közlekedés, környezet, közegészségügy és szociális jólét, kultúra, nevelés, sport csakúgy, mint a katasztrófaelhárítás. Ezen munkacsoportok regionális és helyi hatóságok képviselőit foglalják magukba és más jelentős helyi szakembereket, akik megvitatnak, terveznek és azonos mértékig vannak bevonva a projekt megvalósításba.


135

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az Interreggel kapcsolatos illetékességi jogkör: Az Interreg számára készített operációs programok tekintetében, a Szabad Szászországi Szövetségi Kancellária lett megbízva a fejlesztési koncepció készítésével a német–cseh határrégió számára. Ezen stratégiai orientációjú tanulmányok az eurorégió és egy speciális a munkafolyamatot figyelemmel kísérni hivatott munkacsoport zártkörű együttműködése révén jött létre. A Szászországi Gazdasági Minisztérium javaslattételi felhívását követve az eurorégió sok projektjavaslat részese volt, melynek némelyike belefoglaltatott az Interreg II. operációs program vonulatába. Kapcsolatfelvétel: Eurorégión Elbtal/Osterzgebirge e.V. E-mail-Schlegel Strasse 11, Tel.: +49 3501 520 013 D-01796 Pirna Fax: +49 3501 527 457

136


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv PROVANSZ-ALPOK-COTE d’ AZUR (PACA)/RHONE-ALPOK (LIGURIA) PIEMONT/VAL d’ AOSTE (F/I) Szervezettípus: Az Interreg Operációs Programja kerettevékenységén belül Franciaország és Olaszország vonatkozásában (lefedve a határterületet Provansz-Alpok-Cote d’Azur (PACA), RhoneAlpok, Liguria, Piemonte és Valle d’ Aosta régióiban), a programmal kapcsolatos menedzsment és a szelekciós eljárások 1990-ben lettek standardizálva és közös együttműködési struktúrák kerültek helyükre, a Francia-Olasz Bizottsággal, mint csúcsszervvel együtt. Ezen mechanizmusok az Interreg-szabályzatokra és útmutatásokra alapozottak, valamint az olasz és a francia nemzeti kormányzatok adták ezekhez beleegyezésüket, melyek a teljes folyamat részei voltak, azonban anélkül, hogy beépültek volna bármely hivatalos egyezménybe, és ezen egyezmények különböznek a térségbeli korábbi intézményi együttműködéstől (lásd:COTRAO-tapasztalat, B.2. Fejezet, 24. Oldal). Struktúra és illetékességi jogkörök: Vegyesbizottságok: a vegyesbizottságok (francia-olasz vegyesbizottságok) 28 tagot számlálnak: •

14 francia képviselő – ide sorolva a Departements (Conseils Généraux) választott tagjait, állami képviselőket, regionális és ágazati (Préfets) szinten,

valamint •

14 olasz tagot – a regionális kormányzat képviseletében. Az Európai Bizottság képviselői szintén részt vesznek a vegyesbizottsági összejöveteleken.

Titkárság: Egy kétszemélyes titkárság segíti a vegyesbizottságokat a francia oldalon a A DATAR-csoportot, az olasz térfélen pedig a regionális hatóságokat képviselve. A Vegyesbizottság mind a „programozás”, mind a „monitoring” funkciót (egyenértékű bármely Interreg-monitoring bizottságéval) ellátja. Felelős a végső projektszelekcióért és az EUhozzájárulás kihelyezéséért. Projektszelekció: •

Első lépésben valamennyi projekt fel van terjesztve az Interreg programba, Franciaország/Olaszország vonatkozásában, amelyet a permanens technikai bizottság mérlegel, utóbbi felelőssége a teljes határterületre kiterjed (ezen bizottság 4 francia tagja a vegyesbizottság által lett kijelölve, a 4 olasz tag pedig mind a bevont régiókat, mind a központi kormányzatot képviseli.)

•

Egyidejűleg adekvát jellegű térségi munkacsoportok (Észak-, Közép- valamint Dél-Alpok) oltalmazzák minden térségi alegység projektjeit.

•

A második lépésben a projektek ezen két terület által vannak a titkárság elé terjesztve, mely az indítványok összességét végzi és döntéshozatal végett a vegyesbizottság elé viszi azokat.


137

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az Interreghez kapcsolódó illetékességi jogkörök: Az Interreg program folyamán az Európai Alapok elkülönítve lettek kihelyezve a francia és az olasz kormányzathoz és tőkemonitoringot valósítottak meg, szintén elkülönítetten. Az Interreg IIA program kerettevékenysége során a tárgyi kivitelezés még kötöttebb, párhuzamos pénzügyi megvalósítást jelent és végig követi a programot. Jóllehet, az a szándék, hogy a pénzügyi mechanizmusok elkülönültek maradjanak. Előrelátható volt, hogy az 1995-1999-es időszak vonatkozásában, hogy az Interreg IIA program kerettevékenységén belül a vegyesbizottság lesz szintén felruházva a tevékenység életre keltése iránti felelősséggel. A határközi együttműködéssel kapcsolatos erőfeszítések: A francia–olasz határközi együttműködés esetén a kooperációs eljárások és a program menedzsment/adminisztrációs folyamata különösen összetett. A vegyesbizottság az eljárások irányultságának ultimációs pontja, az összeköttetésbe álló nemzeti struktúrák ezen határközi együttműködési modelljében. Kapcsolatelvétel: DATAR Alpes Micro-Polis Tel.: +33 92 53 21 12 F-05000 GAP Fax: +33 92 53 21 11 POMERÁNIA EURORÉGIÓ (D/S/PL) Szervezettípus: A Pomeránia eurorégió német és lengyel területeket köt össze, csakúgy mint ahogyan 1998 februárja óta svéd területeket köt össze egymással. A közös régió mintegy 41.000 km2 területet ölel fel, 3,5 millió főt meghaladó lakosságszámmal. Létesítés dátuma: Szczeczin (Lengyelország), 1995. december 15. Struktúra és illetékességi jogkörök: A Pomeránia eurorégió a legutóbbi a Lund-iu (Svédország), 1988. február 26-i szerződés aláírása óta négy taggal rendelkezik: •

Szczeczin városa,

•

a Közös Nyugat-Pomerán Területek Kommunális Célszövetsége „POMERÁNIA” jelenleg 92 lengyel községgel és várossal a Westpommerns-beli Wojewodshaftból;

•

a Kommunalgemeinschaft Europaregion Pomerania (két várossal, melyek nem járási központok és Mecklenburg-Felső-Pomeránia-Brandenburg tartományok hat járásával);

•

a Skane Egyesülés (33 svéd közösséggel).

138


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv A Pomeránia eurorégióban rendszeres találkozások zajlanak a térségek között. A német, lengyel és a svéd oldalról működnek együtt képviselők az állami és regionális választmányokban és munkaközösségekben. Az elsődleges célok egyike, így a projektek kezdeményezése és összehangolása, valamint a határközeli térségben valókezelése – lásd az alábbi szervezeti struktúrát. A Pomeránia eurorégió-s együttműködés célja közös tevékenységek meghonosítása az azonos, illetve az eltérő fejlettségi szintű régiók kapcsán, úgymint azok lakóinak és intézményeinek egymáshoz való közelítése a vonatkozó határterületeken. Különösen az alábbi módon érhető ez el: 1. a régió polgárai életszínvonalának emelése, különösképpen gazdasági befektetések és programok, képzésekben való részvétel és a munkanélküliség elleni programok által történő támogatás során; 2. az európai egység elgondolásának és a nemzetközi egyetértésnek támogatása; 3. együttműködés és közösségi, gazdasági, szakmai, kulturális és ifjúsági cserék, kölcsönösen azon támogatási forma által, mely a határközeli régiók népességének a másik oldalon való jobb megismerését szolgálja; 4. a környezetvédelem szinten tartása és jobbítása, vidéki térségek fejlesztése; 5. az infrastruktúra kiépítése és alkalmazása a határon át zajló, valamint a regionális közlekedéshez; 6. a közös együttműködés fejlesztése, a know-how cseréje mintegy technológia- transzferként; 7. komplex információs rendszerek a régióban történő adatáramoltatás céljából; 8. koordinált, határokat átszelő térségi fejlesztési terv; 9. együttműködés a tűzesetek és természeti katasztrófák elleni védekezés terén csakúgy, mint a légi szerencsétlenségek esetében; 10. segítségnyújtás a határátkelési problémák terén. Kapcsolatfelvétel: Kommunalgemeinschaft Europaregion POMERANIA e.V., E.-Thälmann-Str. 4, D – 17321 Löcknitz, Peter Heise, Tel.: +49 39754 20580, Fax: +49 39754 21053 E-mail: [email protected] Komunalny Zwiazek Celowy Gmin Pomorza Zachodniego "POMERANIA", Al. Wojska Polskiego 164, PL – 71-335 Szczecin, Urszula Berlinska, Tel.: +48 91 486 07 38, Fax: +48 91 486 08 25, E-mail: [email protected] Sekretariat des Rates der EURORÉGIÓN POMERANIA, Al. Wojska Polskiego 164, PL – 71-335 Szczecin, Artur Zöllner, Tel.: +48 91 486 08 15, Fax: +48 91 486 08 11 E-mail: [email protected] Kommunförbundet Skåne, Box 53, S-221 00 Lund, Stig Alund, Tel.: +46 46 71 99 39, Fax: +46 46 71 99 30, E-mail: [email protected] Website: www.pomerania.net


139


140


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv TÁTRA EURORÉGIÓ (PL/SK) Szervezettípus: A Tátra euregió hatásköri szervezete 1996 augusztusában jött létre, a helyi hatóságok kezdeményezése nyomán. A szervezet két testületet tartalmaz: a Nowi Targ-i Lengyel Tátra Eurégiós Szövetséget és a Kézsmárki Szlovák Tátra Euregiós Szövetséget. A Tátra eurégió a következő alapelvekhez igazodva működik: partnerség, a bevont pártok közötti egyenlőség, a nemzeti, regionális és a lokális identitás megőrzése, az együttműködés önkéntes jellege, hatóságok paritása, konszenzus az új rendeletek adaptálásának, az új jogszabályok keresztülvitelének folyamatát illetően. Az eurégió célkitűzése a lengyel-szlovák határrégió fejlesztése és ápolása. Létesítés dátuma: 1996 augusztusa Struktúra és illetékességi jogkörök: • Kongresszus: az euroregió legfőbb hatósága, melyet mindkét ország delegációi alkotnak és évente legalább egyszer összejövetelt tartanak. • Tanács: a legfőbb végrehajtói hatalom, 12 tag alkotja, a határ mindkét oldaláról. Egyszemélyes vezetésű és kétévente újraválasztott. • Auditoriális bizottság: a Kongresszus által választott irányítási testület. • Titkárság: két hivatal található a határ mindkét oldalán, mindegyikük titkár által vezetett, valamint az eurégió igazgatási struktúráinak szolgáltatásaiért felelős. • Munkacsoportok: a Tanács által létesítettek, az aktuális problémák megoldására hivatottak. Öt munkacsoport van: gazdasági, környezetvédelmi, kulturális, információs, sport- és idegenforgalmi. 1999-ben egy a Phare CBC program megvalósítói hatóságával kötött egyezmény nyomán az eurégió először használt pénzeszközöket előirányzottan a CBC Kisvolumenű Projektalap számára, mely 120.000 EURO összeget ért el. Ezen tőketámogatás 26 projekt megvalósítását irányozta elő, az ifjúsági szervezetek, folklór, kultúra, sport, idegenforgalom, tudomány és társadalmi-gazdasági jellegű közös tevékenységgel együttjáró művészeti ág, a promociós és a terjesztési tevékenységek területén való együttműködést illetően. Kapcsolatfelvétel: Euroregion Tatry Office in Nowy Targ, Al. Tysiaclecia 37, 34-400 Nowy Targ, Tel.: +48 18 266 9981, Fax: +48 18 266 9981, Internet: www.euroregion-tatry.sk, www.euroregion-tatry.pl


141

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv NESTOS-MESTA EURORÉGIÓ (GR/BG) Szervezettípus: A rendszer az adminisztratív testületek egy kettős, „tükör-image” jellegű struktúráján alapszik, egy a görög és egy a bulgár határon, néhány adminisztratív és operációs struktúrával együtt. Mindegyik oldal, mind a görög vagy akár a bulgár, köteles a vonatkozó nemzeti jogrendek s osztályozások szerint működni. Ezen kívül mindegyik oldal a saját eljárását követi, annak keresztülvitelét illetően, hogyan fogadtatható el jogszerű formája a nemzeti törvénykezés alkalmazása során. Mindamellett a két oldal megegyezett, abban a tekintetben, hogy a legális struktúra az egy non-profit és nem kormányzati szerv. Létesítés dátuma: 1992: előkészítő egyezmény aláírása a határközi együttműködés fellendítése irányában; 1997: a görög Nestos- Folyó Határszövetség és a bulgár Mesta-Folyó Határszövetség írt alá protokoll egyezményt a határközi együttműködés tárgyában. Struktúra és felelősségi jogkörök: Azon pontokon, ahol a két oldal szomszédos és közös adminisztratív struktúrákkal rendelkezik, ezen alábbi két alapvető előjog adódik, ebből a határközi együttműködésre nézve: (a) közös cselekvési terv és közös nemzetközi szintű képviselet, (b) gesztus-értékű tevékenységek megvalósítása azonos objektívákkal és célkitűzésekkel. Az első pont a „Közös Adminisztratív Tanács”, míg a második a hat „Közös Munkacsoport” működése folytán lett megvalósítva. A határ mindegyik oldalán rendelkezik a következő adminisztratív struktúrákkal: • Monitoring és értékelő testület: ez egy független csoport, magasan kvalifikált hivatalnokokkal a helyi, a regionális és a nemzeti szintű adminisztrációs struktúrákból. A görög oldalon az Interreg kivitelezési hatóságának képviselője, míg a bulgár oldalon a Phare CBC PMU képviselője van jelen. A testület évente egyszer tart összejövetelt, és/vagy a szükségletekhez igazodóan. • Közgyűlés: A határ mindekét oldalán van egy, mely tartalmaz szociális partnereket, és valamennyi szervezetet, helyhatóságot, szövetségeket, stb., mely javaslatot tesz a tagságra vonatkozóan és egyetért a szervezet rendeleteivel. Ez a szervezet legfőbb gyűlése, mely politikai és döntéshozó hatalmi jogkörrel rendelkezik és meghatározza a szervezet átfogó stratégiai irányultságát. • Adminisztratív tanács és közös adminisztratív tanács: Ez a szervezet kivitelező testülete, a határ mindkét oldalán. Ennek feladata a közgyűlés által meghozott döntések, politikai célkitűzések megvalósítása. Az elnök, 2 alelnök, kivitelező titkár és pénztárnok alkotja. Összejöveteleik szabályzottan kerülnek megrendezésre és minden kérdés tekintetében határozatot hoznak. A Közös Adminisztratív Tanács a határközi együttműködés keretein belül folytatott közös tevékenység első közös testülete. • Szervező titkárság: A szervező titkárság illetve annak szakembereiből és a kisegítő stábból álló teamje alkotja. A mindennapos tevékenységgel foglalkozik. A szervező titkárok mindkét oldal részéről közeli együttműködést folytatnak, miközben felülvizsgálják, támogatják és koordinálják a közös munkacsoportok tevékenységét.

142


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv • Munkacsoportok és közös munkacsoportok: a határ mindegyik oldalán hat munkacsoport van jelen, különböző tematikus területeken, melyek a gyakorlati kérdéseket vizsgálják, a problémákkal a szervezet tevékenységének támogatásával kapcsolatban. A tevékenységek hat területe lett kifejlesztve valamint, a Nestos-Mesta eurégióban betöltött funkciója: A) tevékenységi terület: kommunikáció; információcsere, networking; B) tevékenységi terület: gazdasági együttműködés, szállítmányozás és infrastruktúra; C) tevékenységi terület: idegenforgalom – vendéglátás; D) tevékenységi terület: kultúra és társadalom; E) tevékenységi terület: környezet és mezőgazdaság; F) tevékenységi terület: technológia-átadás. Kapcsolatfelvétel: Mr. Alkis Papademetriou Euroregion Nestos-Mesta C/o Drama Chamber 40 Lambrianidis Street GR-661 00 Drama, Greece Tel.: +30 521 23346 Fax: +30 521 38344 Website: www.dramanet.gr E-mail: [email protected]


143


144


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv DKMT EURORÉGIÓ (RO/HU/YU) Szervezettípus: A DKMT regionális együttműködés a szervezet egy adminisztratív típusa, mely 1992-ben lett kezdeményezve, azonban hivatalosan csak 1997 novemberében lett megalapítva, mintegy együttműködési szervezetként a kilenc partnermegye helyi kormányzatai között: Pomerániából: Temes, Arad, Caraa-Severin, Hunyadvár; Magyarországról: Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun; Jugoszláviából: Voivodina. Az eurégió legfőbb funkciója az anyagi források felismerésének lehetőségeit érvényesíteni, segédletet nyújtani a határközi fejlesztési programok kidolgozása és realizálása tekintetében, és velük együtt segíteni a bevont régiók gazdasági, társadalmi és politikai kohéziójának erősítését. A DKMT eurorégió többnyire a regionális érdekeket képviselő projektek elősegítésében volt bevonva, egy határközi információs és konzultációs fórum szerepét felvállalván, így téve alkalmassá a partner országok helyi hatóságait a határközi együttműködés színvonalának fejlesztésére, emelésére, igazodván a határközi fejlesztési stratégiához, és célul tűzve ki egy jóval jelentősebb részt vállalni az Interreg-kezdeményezésből. Struktúra és illetékességi jogkör: Elnöki fórum:

a partnermegyék tanácsainak kilenc képviselőjéből áll; ez a közérdeken kívül eső politikai képviselet, döntéshozói hatalmi jogkörrel.

Elnök:

ez a pozíció egyéves tartamú, rotálódás révén betöltött a három résztvevő ország mindegyikének egy képviselője által.

Titkárság:

az elnöki fórum (a döntéshozói szerv) szolgálatában áll, előkészít a döntéshozatalra, adminisztratív tevékenységeket végez, melyek a szervezeti működéssel összefüggőek, kiszolgálja az elnököt és koordinálja a munkacsoportok tevékenységét.

Munkacsoportok: az eurorégiós tevékenységi területek szakmai problémáinak megoldására és javaslatok, illetve értékelések kidolgozására hivatottak a fórum és az elnökség számára. Kapcsolatfelvétel: Secretariat DKMT Eurorégión, Tabor Ut. 7/b, Szeged, Csongrad County, Hungary, Tel.: +36 624 20 723, Fax: +36 624 25 157 Mr. Nicolae Grosan, CCIA Arad, Str. Closca 5, CP1-111, 2900 Arad, Romania, Tel.: +40 5725 3200, Fax: +40 5725 4200, [email protected] Internet: www.eurorégión-dkmt.freehosting.net/


145

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv WEST/NYUGAT – PANNONIA EURÉGIÓ (A/HU) Szervezettípus: A határközi együttműködés egyik első felállása 1992. november 5-én Burgenland és a magyar Györ-Moson-Sopron és Vas megyék, megyei jogú városok Szombathely, Győr és Sopron között regionális tanácsok formájában lett megalapítva. Az intenzív együttműködések, melyek azon tevékenységekből eredtek, melyeket az akkor 6 éve fennálló regionális tanácsok eredményeztek, folytatódtak a West/Nyugat – Pannónia eurégió megalapításakor, 1998. október 7én egy közgyűlés keretein belül. Az West/Nyugat – Pannónia eurégió körülöleli az EU(Burgenland-) határrégiót és még két régiót, melyek egyike EU-tagjelölt (Györ-MosonSopron és Vas). Ezen ambícionált tervek, melyeket az első alakuló ülések 1999. június 21. óta eredményeztek, az első bővítési körben lettek megvalósítva. Zala-megye kiegészítő tagként lett megtisztelve. Létesítés dátuma: 1998. Struktúra és illetékességi jogkörök: Elnökség:

ahhoz, hogy a rugalmasság még a napi munkavégzésben is garantált legyen és rövid lefutású fejlesztési tendenciákat hamarosan lereagálhassanak, elnökséget hoztak létre, mely a partnerrégiók legmagasabb szintű képviselőiből áll. E grémiumnak jutott az a feladat, hogy a politikai konferenciák között a közös projekteknek, illetve azok financiális eszközeinek tekintetében döntsön. Tanács: az eurégió tanácsának elsődleges feladata, hogy politikai és gazdasági kerettevékenység álljon rendelkezésre az egyes intézmények működésének biztosítására. Ehhez bocsát a négy partner összesen 40 képviselőt, nemcsak a közös régió politikai fejlődése irányában, hanem a lényeges momentumokra, a kerettevékenységek mindegyikére nézve döntést hozni, valamint az anyagi eszközök tekintetében.

Titkárság:

az eurégió titkárságának telepítése által a koordináció fontos eszköze lett megteremtve. Négy titkár konzíliuma alkotja, akiknek mindegyike egy partnerrégió küldötte, előbbinek szilárd kapcsolattartás által kell biztosítania a közös érdekek összeegyeztetését.

Munkacsoportok: az eurégió struktúráján belül egy lényeges és központi funkció jut a nyolc munkacsoportnak, melyek a gazdasági és a közösségi politika minden jelentős területén helyet kaptak. A munkacsoport feladata nemcsak a fejlődés szempontjából fontos előkészítő tevékenységet kifejteniük, hanem innen kiindulva az előkészületektől a közös EU-programok és –projektek keresztülvitelében is aktívan részt vállalni. A következő nyolc munkacsoport lett kialakítva, melyek esetében minden partner csak kettejükben rendelkezik elnökkel: •

térrendezés, térfejlesztés, közlekedés és információ,

•

gazdaság,

•

idegenforgalom, kultúra és közös kultúrörökség,

146



természet-, környezetvédelem és vizek védelme,

•

közbiztonság és katasztrófa elleni védelem,

•

egészségügy és szociális ellátás,

•

ifjúság és oktatásügy,

•

tevékenységek.

Célkitűzések: ezen eurégió bázisa közös gazdasági, szociális és kulturális ügyeknek, úgy, mint az infrastrukturális kérdéskör megvitatása, valamint konkrét projektekbe történő illesztése. Elsődleges szükséglet a partnerrégiók mindkét oldalán a jelenlegi EU-külső határok fejlesztését egy megerősített együttműködés által támogatni. Kapcsolatfelvétel: Amt der Burgenländischen Landesregierung Stabsstelle Europabüro und Statistik Regionalmanagement Burgenland GmbH WHR Dr. Heinrich Wedral Europaplatz 1 A-7000 Eisenstadt Tel.: +43 2682 600 2826 Fax: +43 2682 600 2927 E-mail: [email protected] Mag. (FH) Ulrike Martinek Technologiezentrum A-7000 Eisenstadt Tel.: +43 2682 704 2438 Fax: +43 2682 704 2410 E-mail: [email protected] NEMUNAS-NIEMEN-HEMAH EURORÉGIÓ (LT/PL/BY) Szervezettípus: A Nemunas-Niemen-Nemah eurorégió a litván, lengyel és belorusz határrégiók (Litvánia: Marjampole, Alitus, Vilvalki és Bialystok megye; Belorusszia: Grodno megye) egyesülése, mely 1997-ben a határközi együttműködés elősegítése végett létesítettek. A litván eurorégiós partnerek megalapították a ’NEMUNAS eurorégiós Marjampole irodát’. Az eurorégiós struktúrában magas szinten decentralizált és integrált struktúrák találhatóak, melyek a határközi együttműködési programok tervezésének és megvalósításának horizontális és vertikális partnerségi alapelvén nyugszanak. Az eurorégió lefedi a határközi együttműködés valamennyi térségét. Létesítés dátuma: 1997. Struktúra és illetékességi jogkörök: • Eurórégiós tanács: a tanácsot 4 képviselő alkotja valamennyi partnerrégióból. A tanács az eurorégió legfelsőbb hatósága. • Eurórégiós elnökség: az elnökséget partnerrégióként 2 képviselő alkotja. A koordinatív és reprezentatív funkciókat felvállalja a tanács nevében, annak ülésszakai közötti időtartamon.


147


•

Eurórégiós titkárság: a titkárság egy szervezői és adminisztratív intézmény, az eurorégión belüli koordinációs feladatkörrel; az eurórégión belüli mindennapos tevékenységgel foglalkozik, általános közzétételi és ismeretterjesztési, szakmai, titkársági feladatot lát el, elnökségnek és a munkacsoportoknak nyújt támogatást. Szintén segít projektelképzelések fejlesztésében; közvetítőt találni a potenciális partnerek számára. Eurorégiós munkacsoportok: 4 munkacsoport kialakítását határozták el a gazdaság, a szociális problémák, az idegenforgalom, a környezetvédelem és a térségi tervezés területein folyó együttműködés érdekében.

Kapcsolatfelvétel: Eurorégión NEMUNAS, Vytauto str.28, LT – 4520 Marijampole, Lithuania, Tel.: + 370 88 51147, Fax: + 370 43 91240, E-mail: [email protected] Website: www1.omnitel.net/euroreg-nemunas/

148


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv NEMUNAS – NIEMEN – HEMAH eurorégió (LT/PL/BY)


149

LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv HELSINKI-TALLIN EURORÉGIÓ (FIN/EST) Szervezettípus: A Helsinki-Tallin eurorégió egy határközi együttműködési hálózat, finn részről Helsinki városa és Uusimaa Regionális Tanácsa, valamint észt részről Tallin városa, Harju Megye Kormányzata és Harju Megye Önkormányzatainak egyesülése által lett létrehozva. Létesítés dátuma: 1999. június 22. Struktúra és illetékességi jogkörök: Az eurorégió tagságát a következők adják: Harju Megye Kormányzata, Helsinki városa, Tallin városa, Uusima Regionális Tanácsa és Harju Megye Önkormányzatainak Egyesülése. A Helsinki-Tallin eurorégió a különböző intézményi struktúrát építette ki: •

A fórum az Eurégió objektíváit, alapelveit és az együttműködés főbb vonulatait veszi tekintetbe, valamint itt találhatóak a tagok politikai küldöttei.

•

A menedzsment bizottság elkészíti az ütemtervet, vezeti a titkárság munkáját, összehívja a fórum konferenciáit, javaslatokat készít a tagok részére arról, hogy minden egyes párt finanszírozzon egy választott és egy helyettes képviselőt.

•

Az Eurégió titkársága felelős az opciós politika terén, javaslatokat készít a menedzsment bizottsága felé és kidolgozza az eurorégió finanszírozásának problematikáját – minden párt választott egy képviselőt.

Mind a menedzsment bizottság, mind a titkárság elnökletét Helsinki város képviselői látják el az 1999-2001-re szóló időszakban, és a 2002-2004-re vonatkozóan Tallin város küldöttei. Az első kétéves periódusban Uusima Regionális Tanácsa felel a titkársági adminisztráció tekintetében. A Helsinki-Tallin eurorégió egy Akcióprogramot állított össze a 2000-2002-es időszakra, négy témakör vonatkozásában: 1. Az Interreg és Phare programok tevékenységei: Helsinki-Tallin interregionális fővárosfejlesztés, egy „Fővárosfejlesztési” altevékenység vonulatának előmozdítása és adminisztrálása a dél-finnországi Interreg IIIA program keretén belül és a Phare 2000 és /CBC programmal való koordinációja. 2. Tanulmányok és technikai támogatás közös stratégiák készítéséhez, programkutatás és bővülő üzleti kapcsolatok felmérése, valamint interakció a finn Golfon át; kapcsolatok balti együttműködési projektekkel, pl. Balti Paletta, Városrendszerek és Városi Networking a balti-tengeri régióban, Via Baltica, Finnországi Golf, Növekvő Háromszög, Balti 21. 3. Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése (ICT) interregionális kapcsolatokat és networkinget támogató szolgáltatások; az eurorégió net-oldalán megjelenő hirdetés és egy partnerek egymásra találását segítő fórum kidolgozása. Lobbizás a városok közötti jobb minőségű és olcsóbb ICT-szolgáltatások érdekében. 4. Eurorégió Fórum évenkénti konferencia politikai párbeszéd szervezése céljából csakúgy, mint munkacsoportok a különös érdeklődésre számot tartó kérdések tekintetében.

150


LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv Az eurégió szintén lefektetett alapelveket az interregionális főváros-fejlesztésre vonatkozóan és felvállalja az Interreg IIIA és Phare 2000+/CBC programok előkészítésének és megvalósításának eurorégió általi támogatását. A prioritások ezen jegyzékét Uusimaa régió regionális Interreg IIIA programja foglalja majd magába. Kapcsolatfelvétel: Eurégió Helsinki-Tallinn Tel.: +358 9 47 67 411, Fax: +358 9 47 67 4300 E-mail: info@eurégió-heltal.org, Website: http://www.eurégió-heltal.org/ WEINVERTEL-DÉL-MORÁIA-NYUGAT-SZLOVÁKIA EURORÉGIÓ (A/CZ/SK) Szervezettípus: A eurorégió a következő tagokból áll: Weinviertel regionális szövetsége, Dél-Morávia közösségeinek és városainak szövetsége, és Záhorie/Nyugat-Szlovákia közösségeinek és városainak szövetsége. Létesítés dátuma: 1997. szeptember 12-én a March-menti Hohenauban egy deklarációt dolgoztak ki a három ország központi adminisztrációjával együtt határközi struktúra létesítésének szempontjából. 1997. december 1-én a Weinviertel európai régió, regionális szövetség, Dél-Morávia városainak és közösségeinek szövetsége, valamint Záhorie/Nyugat-Szlovákia városainak és közösségeinek szövetsége írta alá Mistelbachban. 1999. nyarán a Záhorie regionális szövetség hivatalos eurorégió partnerré lépett elő. Struktúra és illetékességi jogkörök: Az eurorégiós struktúra eurorégió-gyűlésből, menedzsment-struktúrából, 7 tancsoportból és az eurorégió-monitoring bizottságból áll – lásd alább. 1998 ősze óta Weinviertel regionális menedzsmentje megalakított az eurégió-szervizt. Ez a szolgáltató bázis információs és a határközi projektek iránti tudakozódási csomópont. Eseményeket, szemináriumokat, kiállításokat és konferenciákat szerveztek, támogattak. Az Eurégiószerviz tehát egy fontos kezdeményező erőssége az alsó-ausztriai határtérségnek. Az eurégió Kisvolumenű Projektalapja egy támogatási eszköz a határközi társadalmi-kulturális tevékenységekkel kapcsolatos innovatív ötletek számára. Ez az alap nyitott valamennyi regionális és helyi kezdeményezés, szervezet és közösség számára Csehország és Szlovákia határán. Dél—Moraviában és Szlovákiában szintén van egy Kisvolumenű Projektalap a határközi tevékenység számára. Kapcsolatfelvétel: Regionalassociation European Region Weinviertel, LH-Stv. Dr. Hannes Bauer, LAbg. Mag. Karl Wilfing, c/o Weinviertel Management, Dipl.-Ing. Hermann Hansy, Hauptstraße 25, A2225 Zistersdorf, Tel.: +43/2532/2818, Fax: +43/2532/281818, [email protected] Regionálne Združenie Záhorie, Inforeg Záhorie, Ján Hladík, SK-90051 Zohor, P.O.Box 3 Tel.: +421/7/65961552, Fax: +421/7/65961552, [email protected] Sdružení měst a obcí jižní Moravy, Regionální rozvojová agentura jižní Moravy, C/o Dr. Vladimír Gašpar, CZ-64804 Brno, Výstaviště 1, areál BVV, Tel.: +420/5/41159538 Fax: +420/5/41153055, [email protected] http://www.euregio-weinviertel.org


151


152


C1 TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉS


C1 fejezet: Területfejlesztési tervezés

ÁTTEKINTÉS: Ez a fejezet a határon átnyúló együttmûködés különbözõ szintjeivel és formáival foglalkozik, valamint a határon átnyúló területrendezés politikájának intenzívebbé tételét célzó intézkedésekkel. A területrendezést, amelyet újabban az európai szóhasználatban területfejlesztési tervezésnek neveznek itt, mint „horizontális tevékenységet” mutatjuk be; több vonatkozásban és cselekvési területen az együttmûködés keretét képezi a határ menti és határon átnyúló régiókban.


A területfejlesztési tervezés a határon átnyúló régiókban egy olyan folyamat, amely magában foglalja a teljes régió közös szocio-gazdasági elemzéseit, értékelését ugyanúgy mint a közös fejlesztési tervek elõkészítését és a határon átívelõ megvalósítási programok és projektek kidolgozását.

•

A területfejlesztési tervezés terén az együttmûködésnek két alapvetõ szintje van – államiregionális és regionális, helyi –, amelyek a központi vagy szövetségi kormányzati rendszerek különbözõ nemzeti funkciója miatt alakultak ki és gyakran nem lehet õket világosan megkülönböztetni egymástól.

•

Sok határ menti területen vannak kormányzati vagy területrendezési bizottságok/munkacsoportok. Munkájuk a mindenkori kormányok közötti megállapodásokon és államszerzõdéseken alapulnak. A területrendezési bizottságok általában nem rendelkeznek elégséges döntési joggal. A regionális és helyi területrendezési hatóságok gyakran nem rendelkeznek formális hivatali jogkörrel. Ez érvényes az Eurorégiókra vagy a határon átnyúló szövetségekre. A gyakorlatban viszont szorosan együttmûködnek az állami szinttel és saját területfejlesztési terveket dolgoznak ki.

•

A jogi (azaz államközi megállapodások, területrendezési egyeztetés) és szervezeti intézkedések (a területfejlesztési bizottságok koordinálása és kialakítása) alkalmasak arra, hogy fokozzák a határon átnyúló területfejlesztési tervezést. A határon átnyúló területrendezési politika javítását célzó gyakorlati tevékenységeket néhány példán keresztül világítjuk meg.

154



PÉLDÁK: •

Határon átnyúló fejlesztési lehetõségek az rhein-maas-nord EURORÉGIÓ (D/NL) esetében.

•

Szocio-gazdasági elemzések.

•

A határ menti területek (NL/D) problémáinak „katalógusa” (felsorolása).

•

Átdolgozott írásbeli tájékoztató a határ menti területeken folyó munkáról.

•

A regionális és határon átnyúló tervezés kidolgozása.

•

A nagy kiterjedésû határon átnyúló területrendezési elképzelések és határon átívelõ területfejlesztési programok kidolgozása.

•

Vizsgálatok és kutatások a német–lengyel határ menti területen (PL/D).

•

Területi tervtanulmány (I/A).

•

Határon átnyúló felmérés (SLO/A).

•

Tanulmány a Korzika és Szardínia (I/F) közötti nemzetközi tengeri-természetvédelmi terület létesítésérõl.

•

Fejlesztési tanulmány a pozsonyi régióról (SK/A).

•

Határon átnyúló területrendezési fejlesztési terv (D/NL).

•

Határon átnyúló területfejlesztési perspektíva EURÉGIÓ (D/NL).

•

Területrendezés a felsõ-rajnai élettér tartós határon átnyúló szintû fejlesztése érdekében (1999).

•

INTERREG III-Phare CBC területi terv. (D/CZ).

•

„Viadrina 2000” terv (D/Pl).

ÁTTEKINTÉS: Ez a fejezet a határ menti és határon túli területeken megvalósuló területfejlesztési tervezéssel foglalkozik. Ez a horizontális tevékenység tartalmazza a regionális és régión felüli adottságok értékelését, fejlesztési tervek kidolgozását és elkészítését (a megvalósítás politikája, tevékenységei és lehetõségei) a földrajzi egységnek tekintett határon túli területek számára. A területfejlesztési tervezés keretet nyújt a határon átnyúló együttmûködés számára és több, jelen kézikönyv C részében tárgyalt tématerületet és tevékenységet tartalmaz (gazdaság, közlekedés és infrastruktúra, környezetvédelem stb.) Az alábbi fejezetek a tervezés terén megvalósuló tevékenységeket tartalmazzák (azaz fejlesztési stratégiákat, tanulmányokat stb.). A területrendezés gyakorlati megvalósíthatósága érinti a határ- menti területek esetében szükséges struktúrákat és folyamatokat. Ez a fejezet elõször is a területfejlesztési tervezés elõmozdítása érdekében eddig tett progresszív lépéseket írja le az európai integráció eredményeképpen lezajlott változásokkal összefüggésben. Ezt követõen az együttmûködés fejlõdésére, szintjeire és formáira összpontosít, valamint a határon átnyúló területfejlesztési tervezés fokozása és alkalmazása érdekében megvalósított intézkedések fajtáira és példáira. Az Interreg IIA és az Interreg IIIA kihangsúlyozza a közös területfejlesztési tervezés és a határon átnyúló programok jelentõségét. Ezenkívül a Interreg IIC és IIIB-ben új programként jelent meg a határon átívelõ területfejlesztési tervezés. A „Tanulmányok a Fejlesztési Tervekkel Összefüggésben” címû program hangsúlyozza, hogy a határ menti területeket „integrált földrajzi egységnek” kell tekinteni.


155


Az európai regionális politikától a területfejlesztési politikáig Az EU regionális politikája jó 25 évvel ezelõtt az 1975. évi EWGV 235. cikkelye alapján a Tanács által hozott döntés segítségével alakult ki. Azóta a regionális politika célja hozzájárulni a „közösségben elõforduló legfontosabb regionális egyenlõtlenségek kiegyenlítéséhez”. E cél érdekében többek között megteremtették a Regionális Fejlesztési Európai Alapot (EFRE). A regionális politika során a területi kiterjedés elõször még inkább alárendelt szerepet játszott. A régiópolitikai célkitûzés az Egységes Európai Akta segítségével (EEA) erõsödött meg, amely 1987. július 1-jén lépett életbe. A regionális politika számára mindenekelõtt az EGV 130. a-e cikkelyei a jelentõsek. A II. bekezdésben a 130. cikkely szövege az EGV bevezetõjében írtakra utal vissza, és ezzel az elsõ bekezdés célkitûzését egy különleges területi célkitûzéssel egészíti ki: „A közösség külön célként tûzi ki a különbözõ régiók közötti különbség mérséklését, és a leginkább hátrányos helyzetû területek lemaradásának csökkentését. ” Egy lépéssel továbbmegy az 1992. 02. 07-én Maastrichtban aláírt, az Európai Unióról (EU) szóló szerzõdés. Az EGV újonnan fogalmazott 130. d cikkelyében elõirányozta egy „Kohéziós Alap”-nak a létesítését, amelyen keresztül a környezetvédelemhez és a közlekedési infrastruktúra terén megvalósuló transz-európai hálózatokhoz pénzügyileg hozzá kell járulni. A Maastrichti EUszerzõdéssel egyértelmûen új hangsúlyokat helyeztek egy több területen megvalósuló európai területfejlesztési politikára az alábbiak szerint: • A demokratikus kontroll kiépítése az Európai Parlamenten keresztül a Strukturális Alap kialakításakor vétójog formájában (EGV 130. d cikkely). • A szubszidiaritás általánosan érvényes elvének bevezetése (EGV 3. b cikkely). • A „Régiók Tanácsa” (AdR) megteremtése a helyi és területi testületek közvetlen részvételének lehetõségével (EGV 198. a-c cikkely). Ezenkívül a szerzõdés általános elképzeléseket tartalmaz az unió területi fejlõdésére vonatkozóan „egy belsõ határok nélküli térség megteremtése” és a gazdasági és szociális összefogás elõmozdítása tekintetében, amelyeket a területfejlesztés alábbi céljain és programjain keresztül kell megvalósítani: • A régiók fejlettségi szintjében megmutatkozó különbségek csökkentése (EGV 130. a cikkely). • A transz-európai hálózatok kiépítése (EVG 129. b cikkely 1. bekezdés). • A környezet megõrzése, minõségi javítása és védelme (EGV 130. r cikkely, 1. bekezdés). • A természetes erõforrások körültekintõ és racionális felhasználása (EGV 130. r cikkely, 1. bekezdés). • A nemzeti és regionális sokrétûség megõrzése (EGV 128. cikkely 1. bekezdés). A szerzõdések eme illetékességgel kapcsolatos címszavai egy fokozottabb, térséggel kapcsolatos hatékony tevékenységet tesznek lehetõvé az Unió számára, habár a szerzõdés a területfejlesztési politikával kapcsolatosan nem irányoz elõ önálló illetékességet.

156



További szempontok egy európai területfejlesztési politikához Az Európa Tanács 1983. évi Európai Területrendezési Chartája szerint, amelyet a Tanács azután fogadott el az Európai Területrendezési Miniszteri Konferenciában (CEMAT), hogy 20 éven keresztül foglalkozott területfejlesztési kérdésekkel, a területrendezés (regional/spatial planning; aménagement du territoire) „egy társadalom gazdasági, szociális, kulturális és ökológiai politikájának térségre vonatkoztatott kifejezése). 1982/83-ban az Európa Tanács akkori összes 22 tagállama egyetértett ezzel az igen általános megfogalmazással. Ennek ellenére még ma is nagy különbségek vannak a területrendezés és a területfejlesztés fogalmának értelmezésében. Ezért az EU-tagállamok 1994 óta az európai politikai kifejezésmód szintjén megegyeztek a hagyományokat tekintve semleges és igen szemléletes kifejezésben: „területfejlesztési politika”: „eszerint a területfejlesztési politika olyan politika, amely bizonyos irányelvek és irányadó elképzelések szerint támogatja a terület fejlesztését.”. Az Európai Területrendezési Charta , a területrendezési miniszterek 1989 óta zajló sok tárgyalása és politikai vitája, az „Európa 2000” EG-dokumentum és az „Európa 2000 + ” EUdokumentum alapján az EU Területrendezési Miniszterei 1994. 09.21/22-i informális lipcsei találkozójukon megegyeztek az úgynevezett „európai területrendezési politika alapjaiban”. Eszerint a területfejlesztés fõbb céljai az alábbiak: • a gazdasági és szociális összetartás elõmozdítása az EU-ban (tartós gazdasági és szociális haladás) a különbözõ régiók fejlesztési szintjében megmutatkozó különbségek csökkentésén és egy kiegyensúlyozott területi szerkezet megteremtésén keresztül, • tartós fejlesztés, amely magában foglalja a környezetkímélõ, a mai erõforrásokat és a mûködõképességet a jövõ generációi számára megóvó gazdasági fejlesztést, és egy kiegyensúlyozottabb területfejlesztést a sokrétûség megõrzése mellett, minden emberi tevékenységre vonatkozóan. Ezeknek a céloknak európai, nemzeti, regionális és települési szinten történõ megvalósítása során különös figyelmet kell szentelni az európai regionális sokrétûségnek és az emiatt különleges szituációknak, valamint a régiók mindenkori fejlettségi színvonalának. Az Európa Parlamentnek 1983. és 1999. évi eddigi meglévõ területfejlesztési tervei, valamint az Európa Bizottság „Európa 2000” stratégiai terve nem tudták kielégítõ módon felmérni az 1989 utáni közép- és kelet-európai fejlõdéseket annak következményeivel együtt, és nem tudták kellõen átgondolni ezeket. Ezért az EU területrendezési minisztereinek 1992. évi lisszaboni informális találkozóján és 1993. évi lüttichi találkozóján az alábbiakban egyeztek meg: • az „Európa 2000” stratégiai terv bõvített változataként elképzeléseket alakítanak ki a teljes közösségi terület számára („Európa 2000 +”), • a transz-európai hálózatoknak és városhálózatoknak a jövõben különleges területrendezés-politikai jelentõséget tulajdonítanak, mint az európai szinten meglévõ fontos tervezési tényezõknek, • elõmozdítják az „Európai Területfejlesztési Terv” kidolgozását.


157


Az Európai Területfejlesztési Tervhez vezetõ további út (EUREK) Az EU-tagállamok által az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott „Európai Területfejlesztési Politika Alapjai” dokumentum, mint a lipcsei területrendezési minisztériumok informális találkozójának eredménye (1994.) az Európai Unióban politikai alapot jelent a további együttmûködéshez a területrendezési politika terén. Lipcsében 1994-ben sikerült meghatározni a lényeges területrendezési elveket (irányelveket) a jövõbeli településfejlesztés érdekében. Az azt követõ években fontos forgatókönyveket és elemzéseket dolgoztak ki a területfejlesztés szakszerû értékeléséhez. 1997-ben Moordwijk-ban (NL) a holland elnökség alatt elkészült az elsõ EUREK-tervezet „European Spatial Development Perspective – First Official Draft” címen (Európai Területfejlesztési Perspektíva – Elsõ Hivatalos Tervezet). Ez széleskörû nyilvános vitához vezetett Európában, amelyben kormányzatok, parlamentek, nem kormányzati szervezetek, mint például az AGEG és a régiók is részt vettek. Az 1990. évi EUREK így egy egész Európára kiterjedõ vitafolyamat eredménye. Az EUREK-ben javasolt politikai célok és opciók a 15 EU-tagállam területi-szerkezeti fejlõdésére vonatkozik, és mindenekelõtt az alábbiakat irányozza elõ: • a közösség politikáinak területi jellegû orientálása, • sokközpontú területfejlesztés és új kapcsolat a város és a vidék között, • azonos szintû infrastrukturális és tudásbeli lehetõségek, • a természettel és a kulturális örökséggel való körültekintõ bánásmód. A dokumentumról folytatott vita és az EUREK mutatják az EUREK állandó továbbfejlesztésének a szükségességét. Így például az EU-bõvítés és a Földközi- tenger térségének államaival folytatott párbeszéd intenzívebbé tétele nagymértékben befolyásolja az európai területfejlesztést, többek között az érintett belsõ és külsõ határ menti területek fejlõdését is. Az EUREK jövõbeli átdolgozása során a fõ hangsúly az EU-bõvítéssel kapcsolatos területfejlesztési problémákon van. Az EUREK alkalmazásakor tehát a célok és opciók megvalósításakor a tagországok szorosan együtt kívánnak mûködni az Európai Bizottsággal. A határon átnyúló együttmûködés elõsegítése érdekében mindenekelõtt az EUREK 4. fejezetében szereplõ programok és projektek a jelentõsek. Ezekben az ajánlásokban az AGEG intenzíven közremûködött. Ehhez tartoznak fõképpen a határon átnyúló együttmûködésrõl szóló 4.4 és 4.5 fejezetek, amelyek a következõ mondattal kezdõdnek: „(180) A regionális és helyi területi testületek az európai területfejlesztési politika kulcsszereplõi közé tartoznak” 1 . Az EUREK az integrált területfejlesztéshez vezetõ úton a jövõben a területi együttmûködésre vonatkozóan a következõ három szintet ajánlja: • a közösségi szint, • a nemzetek közötti, nemzeti szint, • a regionális, helyi szint.

1

Európai Bizottság (kiadó): EUREK – Európai Területfejlesztési Terv, az Európai Uniónak területileg kiegyensúlyozott és tartós fejlõdéséhez vezetõ úton, elfogadva a potsdami területrendezésben illetékes miniszterek informális találkozóján, 1999. május, 46. oldal.

158



A közösségi szinten megvalósuló határon átnyúló programokat és elképzeléseket egy integrált területfejlesztés érdekében mindenekelõtt az adott területen hatékony EU támogatási programok segítik: • gazdasági és szociális összetartás a Strukturális Alap segítségével és • az együttmûködés elõsegítése Közép- és Kelet-Európával, valamint a Földközi- tenger térségével, többek között a Phare és TACIS programok segítségével, • a nemzetek közötti/nemzeti szintet mindenekelõtt az INTERREG IIIB programok támogatják. Ezek az alábbi területekre oszlanak: − együttmûködés az általános területfejlesztésben, − az árvízkatasztrófák következményeinek enyhítése, − aszálymegelõzés. Ennek a nemzetek közötti politikának fontos céljai az alábbiak: • az EU tartós és kiegyensúlyozott területi fejlesztésének elõmozdítása, • a közösség területi jellegû kihatásainak javítása, tekintetbe véve a területfejlesztést; • a nemzetek közötti területi tervezés tökéletesítése nagyobb államokon átnyúló összefüggõ területekre vonatkozó fejlesztési prioritások kidolgozása révén. A területi tervezés terén megvalósuló együttmûködés programjai: • Északi-tenger térsége, • Keleti-tenger térsége, • Atlanti-óceán térsége, • Dél- Nyugat-Európa, • A Földközi-tenger nyugati része és a Dél-Alpok, • Adria-Duna – közép- és délkelet-európai térség (CADSES), • észak-nyugat-európai metropolisz térség. Ezeknek a programoknak, amelyeket a regionális, helyi szintre vonatkozóan a „határon átnyúló fejlesztés, tervezés módszerei és programjai” fejezetben mutatunk be, támogatniuk kell a határon átnyúló együttmûködést is. Mivel az EUREK-ben a közép- és kelet-európai államokat nem lehetett kellõ mértékben figyelembe venni, az Európai Területrendezési Miniszteri Konferencia (EMKRO-CEMAT) az Európa Tanács keretében döntött az „Európai Kontinens Tartós Területi Fejlesztésének Irányvonalai”-ról. A dokumentumot a CEMAT magas rangú tisztségviselõibõl álló illetékes bizottságban dolgozták ki 1997 óta és a 12. Hannoveri Területrendezési Miniszteri Konferencia keretében (2000. szeptember 7./8.) fogadták el. Ezek az irányvonalak az alábbi tartós területfejlesztési politikát célzó és a teljes európai kontinensre - beleértve az Orosz Föderációt is –, valamint az Európa Tanács összes tagállamára érvényes alapelveket tartalmazzák.


159


• egy kiegyensúlyozott szocio-gazdasági fejlõdés elõmozdítása, • a régiók versenyképességének javítása, • a természetes élet alaptényezõinek védelme, • a regionális azonosság és különbözõség fejlesztése, • a területfejlesztési politika és a térségre vonatkozó szakmai politika együttmûködése, • Európában a területfejlesztési politikának a jövõben mindenekelõtt az alábbiakhoz kell hozzájárulnia: • vonzó keretfeltételeket teremteni a magánbefektetések számára helyi és regionális szinten, amelyek összeegyeztethetõk a közérdekekkel is (közérdekû-magán partneri viszonyok) és • elõrelendíteni az európai határ menti térségek integrációját a metropolisz régiók, a „Gateway” városok (átmenõ forgalmat lebonyolító városok) és a közlekedés tartós fejlesztése révén (városok hálózata) egy páneurópai közlekedési hálózat eléréséig. A javasolt fejlesztéspolitikai programok esetében, amelyek közül szinte valamennyi jelentõséggel bír a határon átnyúló régiók számára, különösen fontos a nemzetek közötti és a határon átnyúló együttmûködés fokozásának követelménye mint gazdasági fejlõdés és térségi/területi tervezés erõsebb összekapcsolódását elõsegítõ eszközként. A határon átnyúló fejlesztési tervezés módszerei és programjai A határon átnyúló területi rendezés segíteni kíván a határvonzások összes olyan negatív kihatásainak legyõzésében, amelyek befolyásolják ezeknek a határoknak az átjárhatóságát. A határon átnyúló tervezés magában foglalja a területrendezés, a vidékfejlesztési tervezés, a regionális tervezés és a helyi tervezés terén megvalósuló együttmûködést. A határon átnyúló fejlesztési tervezés, amely a társadalom, a gazdaság és a természetes, kiépített és szociális környezet területi fejlõdésére gyakorolt célirányos hatásokkal foglalkozik, az európai területfejlesztési politika, a nemzeti területrendezések, a vidék- és regionális tervezés és a helyi építészeti tervezések keretében minden tervezési szinten mûködik. A határon átnyúló térségi tervezés legfontosabb jogi és szakmai alapjait az Európa Tanács Európai Területrendezési Miniszteri Konferenciája az „Európai Területrendezési Chartá”-ban (1983.) és a „Keretegyezmény a Területi Testületek Határon Átnyúló Együttmûködésének Javítására” dokumentumban (1981.) rögzítette. Az Európa Tanács sok tagállama a „Keretegyezmény” alkalmazásakor az utóbbi években bilaterális és trilaterális egyezményeket kötött (összehasonlításképpen lásd az A 3 fejezetet). 2000 szeptemberétõl ehhez jönnek még a CEMAT által meghatározott „Irányvonalak egy Tartós Területi Fejlõdés Érdekében az Európai Kontinensen”. Az Európa Tanács már 1990 óta az Interreg I és Interreg IIA-n keresztül lehetõséget biztosított a határon átnyúló együttmûködés elõsegítéséhez, amelyen keresztül lehetõvé vált az egymással közvetlen szomszédságban lévõ területek közötti határon átnyúló területi fejlesztés támogatása is. 1997-tõl ehhez járult még az Interreg IIC-n keresztül a nemzetek közötti szinten megvalósuló integrált területfejlesztési politikára vonatkozó kezdeményezés. Az INTERREG IIC keretén belül az európai tagállamok nemzetek közötti együttmûködéseként hét (7) „Általános Program” és kettõ (2) „Árvíz- és Aszályvédelmi Program” létezett (Interreg Rhein-Maas-tevékenységek – IRMA és Franciaország/Olaszország).

160



Ezenkívül van még négy, az EFRE 10. cikkelye szerinti nemzetek közötti területrendezési cselekvési programok megvalósítását célzó pilótaprojekt (Északi Periféria, a Földközi-tenger nyugati része, Dél-Alpok, a Földközi-tenger délkeleti része). A tagállamoknak a nemzetek közötti együttmûködésében megnyilvánuló érdeke miatt ezek – mint ahogy azt a fentiekben közöltük – 2000-2006 között az Interreg IIIB keretében tovább folytatódnak. A területfejlesztési tervezésben megvalósuló határon átnyúló együttmûködéskor – ahogy az az EUREK-ben is szerepel – mindenekelõtt három cselekvési szintet kell megkülönböztetnünk: • Az állami szintet, ahol a kormányzati illetve területrendezési bizottságok segítségével határon átnyúló területfejlesztési tervezés folyik. • A regionális-települési szintet, ahol az államonként különbözõ illetékesség megosztása révén többek között határon átnyúló regionális fejlesztési tervezés folyik. • A helyi fejlesztési és települési tervezés szintjét. Az államhatáron átnyúló együttmûködésre és a szomszéd államokkal megvalósuló területi tervezésre vonatkozóan döntõ jelentõséggel bírtak a ’60-as, ’70-es és ’90-es évek bilaterális és trilaterális kormányzati és területrendezési egyezményei, így például egyezmények a Benelux államok között, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Svájc, Ausztria és Lengyelország között. Ezeknek az egyezményeknek a segítségével kormányzati, területrendezési és regionális bizottságokat alapítottak, amelyek az utóbbi 30 évben – lehetõségei keretein belül – gyümölcsözõ államhatáron átnyúló együttmûködést valósítottak meg a területfejlesztési tervezés terén. Feladataik mindenekelõtt a hatósági határon átnyúló együttmûködés jól összeillesztett hosszú távú meghatározása a mindenkori tervezési szinteken a szubszidiaritás elvének megfelelõen. A területfejlesztésben megvalósuló regionális-települési együttmûködés az utóbbi évtizedekben szintén tovább mélyült és alakult. Az Interreg I és II keretén belül az EU konkrét projekteket támogatott. Így például az Eurorégiókat, amelyek egyre kiterjedtebb mértékben jelenítik meg fejlesztési elképzeléseiket a területrendezési irányelvekben és ezeknek az elképzeléseknek a segítségével a regionális és nemzeti területrendezési tervezést a határ mindkét oldalán pozitívan befolyásolják és konkretizálják. Itt az Eurorégiók az utóbbi években kiválóan együttmûködtek az állami tervezési hatóságokkal és törekedtek az egymással szomszédos országok területrendezési politikájában a közös pontok kialakítására. A tervezés területén érvényes partneri viszony és szubszidiaritás alapján határon átnyúló érvényû sikereket értek el, mindenekelõtt az alábbiakban: • Határon átnyúló elképzelések kidolgozása a települések és régiók részvétele mellett. • Határon átívelõ természeti parkok kiépítése. • Közlekedési tervek Európa minden határa mentén. • Határon átnyúló ipari parkok kiépítése, szennyvíz, vízellátás, villamos áram. • Területrendezési elképzelések és célok beillesztése a regionális politika határon átnyúló fejlesztési és cselekvési programjaiba, valamint az Interreg I, IIA, IIIA cselekvési programjaiba.


161


Kívánatos lenne az államhatáron átnyúló együttmûködés további fokozása a területfejlesztésben a települések és régiók teljesebb részvétele mellett. Ennek során mindenekelõtt el kell kerülni azt, hogy az állami, szakmai terveket határon átnyúló szinten kizárólag ágazati szempontok mellett egyeztessék. A szakmai tervezéseknek is az intézkedési törvények alapján igazodniuk kell a területfejlesztési terv céljaihoz, alapelveihez és elképzeléseihez. Az államhatárokon átnyúló területrendezési koordináláshoz gyakran elegendõ az idejében rendelkezésre álló információ és a szomszéd régió részvétele, valamint a területrendezési tervek egyeztetése, amelyek kötelezõ ereje eddig az államhatárnál véget értek. Mindenesetre ott, ahol a területrendezési hatóságok elkötelezettsége a területrendezési bizottság határozatai és ajánlásai mellett nem elegendõ, mert alapvetõ érdekellentétek fenyegetik a határ menti térség fejlõdését, a résztvevõ államoknak hajlandóságot kell mutatniuk arra vonatkozóan, hogy államszerzõdésen keresztül tegyék kötelezõvé a határon átnyúló tervezést (például: talajvíz, barnaszén, nyersanyagok). A határon átnyúló együttmûködésnek minden tervezési szinten történõ fokozása a jövõben az alábbiak terén válik szükségessé: • A jelenlegi és jövõbeli területfejlesztési problémák vizsgálata. • Azoknak a jogi akadályoknak és korlátozásoknak a vizsgálata, amelyek útjában állnak az államhatárokon átnyúló együttmûködésnek. • Aktuális, határon átnyúló információk és a térség figyelése szocio-gazdasági területfejlesztési elemzések segítségével. • Határon átnyúló területfejlesztési elképzelések és programok elkészítése az összterületi fejlesztésre vonatkozóan a határ menti régiók és települések fejlõdésével szoros összefüggésben. • Különleges szerzõdések alapján fejlesztési programok (INTERREG III) megvalósítása. • Szakmai fejlesztési tervek kidolgozása, például a közlekedés, turizmus, szabadtéri- és településfejlesztésre vonatkozóan. • A jelentõs városi régiók (városi hálózatok) kijelölése a határ menti területeken valamint regionális és helyi együttmûködés az államhatárok által megosztott városok közötti nagyobb központok egymásba fonódó határon átnyúló területein. • Minden területi tervezés és program rendszeres határon átnyúló egyeztetése. • Annak vizsgálata, hogy vannak-e a határ menti területeken területrendezési és politikai cselekvési terek. • Természetvédelmi területek és élõhelyek, határon átnyúló természeti parkok kijelölése és határon átívelõ vidéktervezés. • A környezet helyzetének javítását célzó szanálási programok elkészítése. • Határon átnyúló tervezés olyan határ menti régiók számára, amelyeket különösen érintenek a kiépítendõ nagy (transz-európai) közlekedési tengelyek. • Helyi tervezések egyeztetése a határ menti településeken.

162



Ezenkívül kívánatos lenne a középtávú jövõre tekintettel közös, határon átnyúló, a minden közérdekû tervezésre vonatkozóan kötelezõ hatályú regionális tervek elkészítése a határon átnyúló területfejlesztés legmesszehatóbb formájaként, amelybe aztán beilleszkednek a határon átnyúló települési tervezések is. A jövõben a jobb érvényesíthetõség érdekében minden területrendezési és regionális politikai jellegû programot be kell illeszteni a „regionális határon átnyúló fejlesztési tervekbe” és „cselekvési programokba”. Az ilyen tervezések jó példái valósultak meg többek között a német–francia–svájc, a német–holland, a német–lengyel és a német–cseh határon az INTERREG IIIA keretében. Ennek során a területfejlesztési és regionális politika közötti jövõbe mutató regionális határon átnyúló együttmûködés valósul meg. Regionális, határon átnyúló fejlesztési lehetõségek a rhein-maas-nord eurorégió (D/NL) számára Lényeges pontok: regionális, határon átnyúló fejlesztési lehetõségek értékelése a rhein-maasnord eurorégió számára Régió:

rhein-maas-nord eurorégió (D/NL)

Projekt kezdete: 1993. április Költségvetés: Összköltségek:

280.000 ECU

beleszámítva az alábbiakat: EU-támogatás: Nemzeti támogatás: Regionális támogatás

140.000 ECU 84.000 ECU 56.000 ECU

Projektirányítás: Mönchengladbach város Kapcsolatfelvételi cím: Euroregio rhein-maas-nord Stadt Mönchengladbach D-41050 Mönchengladbach Telefon: +49 2161 253 115 Fax: +49 2161 252 931 Ismertetés A rhein–maas–nord eurorégió elismeri a határon átnyúló területfejlesztési és regionális tervezés különleges jelentõségét, valamint szükségszerûségét, mivel székhelye a belsõ piacon belül a határ két oldalán fekvõ két gazdasági jelentõségû szomszédos terület határolta periférikus területekbõl (csomópontok: Eindhoven [NL] és Rajna/Ruhr [D]) európai központi székhellyé alakul át. Mivel a korábbi területrendezési eszközök túlságosan a mindenkori területeken összpontosultak, a rhein-maas-nord eurorégió területére vonatkozóan egy progresszív, a XXI. században alkalmazható regionális stratégia került kidolgozásra. Ezenkívül megvizsgálnak minden, az akadályok leküzdése elõidézte változást.


163


Eredmények 1993 decemberében beható szocio-gazdasági elemzések alapján egy sor különbözõ szervezet, város és minisztérium képviselte Workshop-ot tartottak egy azt követõ szakértõi megbeszéléssel. A Workshop eredményeit beillesztették a projektbe, az ebbõl adódó eredményeket területrendezési irányelvekként felvették a rhein-maas-nord eurorégió Interreg II cselekvési programjai közé. Az irányelvekben figyelembe vettek egy határon átnyúló munkamegosztást, a mûszaki és gazdasági téren végbement gyors szerkezeti változásokat, a közlekedés növekedését és a rosszabbodó környezeti feltételeket. A „jó gyakorlat” elemei A projekt olyan mechanizmust tartalmazott, amely biztosította, hogy sok különbözõ szervezet tudjon bekapcsolódni határon átnyúló szinten a határ menti területen megvalósuló folyamatokba. A területfejlesztési vizsgálat és konzultációk eredményeit területrendezési irányelvként beillesztették a fejlesztés folyamatába az INTERREG II (1995-1999.) cselekvési programjába. Nagyvolumenû határon átnyúló területrendezési irányelvek és területfejlesztési tervezési programok kidolgozása Az alábbiak jó példákat tartalmaznak a határon átnyúló területfejlesztés tervezése irányelveinek kidolgozására vonatkozóan: • A Bodensee - modell (A/D/CH), 1982., folytatása 1994/95. • Az 1986. évi „A BENELUX-államok Elsõ Globális Szerkezeti Tervezete”, amelyet 1994-1996-ban aktualizáltak és 1997-ben mint a „BENELUX-államok Második Globális Szerkezeti Tervezetét” jelentettek meg. Ez tartalmazza a BENELUX-államok határon átnyúló szintû tervezését, valamint a városok hálózatát, a közlekedési hálózatot, a vidék, turizmus és üdülés területére vonatkozó modelleket. • „Területrendezési programok modellje” Saar/Lor/Lux-területen, 1995. • „Területrendezési irányelvek a német–lengyel határ területi fejlõdéséhez” (D/PL), 1995. • Az Alpok Egyezmény (A/CH/D/I), 1991. • Határon átnyúló területrendezési irányelv az észak-rajna-vesztfáliai–holland határ menti térségre vonatkozóan – szakvélemény (D/BNL) 1994. Az „Észak-rajna-vesztfáliai–holland határ menti térségre vonatkozó Területrendezési Irányelv”1993-ban és 1994-ben került kidolgozásra a német–holland területrendezési bizottság számára – UK-Süd (Egyesült Királyság –Dél). Ez 1997-ben készült el. 1995-1997-ben azután elkészült a területrendezési irányelv az UK-Nord északi határ menti területére vonatkozóan a német-holland határ menti területen. Az UK-Süd irányelv a következõket tartalmazza: • Információkat egy „határon átnyúló területrendezési irányelv” alapjairól. • A regionális fejlõdés jövõbeli kilátásait, esélyeit és kockázatait, valamint feladatait a következõ területeken: demográfiai fejlõdés, városi vidékek, falusi vidékek, közlekedés és közlekedési hálózat, ipar, pihenés, kultúra, valamint a területfejlesztési tervezésre vonatkozó végleges ajánlatokat.

164



• Egy területrendezési elképzelést a határ menti terület vonatkozásában az alábbi szakmai tartalommal: - „Határon átnyúló együttmûködés” irányelve. - „Regionális struktúra, városok és községek” irányelve. - „Mobilitás és közlekedési rendszerek” irányelve. - „Tájkialakítás, üdülési célokat szolgáló területek és a környezet” irányelve. • A területrendezés euroregionális cselekvési területei a területfejlesztési tervezés szemszögébõl a modell négy „cselekvési területe” számára. Határon átnyúló fejlesztési terv (ESO/A) Lényeges pontok: Stratégiailag jelentõs fejlesztési szempontok határon átnyúló számbavétele és elemzése Régió:

Szlovénia-Ausztria

Projekt kezdete: 1996. Költségvetés: Phare-CBC-program: Interreg-IIA:

40.000 EURO 67.000 EURO

Irányítás/szerzõdés: Szlovéniában: Ivo Piry Gazdasági Kapcsolatok és Fejlesztés Minisztériuma

Kotnikova 5 SLO-1000 Ljubjana Tel.:+386 61 1785 571 Fax:+386 61 178 3522

Ausztriában: Roland Arbter Szövetségi Kancellári Hivatal IV/4 Osztály Területi Tervezés és Regionális Politika Hohenstaufengasse 3 A-1010 Bécs Tel.: +43 1 53 115/2911 Fax: +43 1 53 115/4120

Ismertetés A „Phare-CBC-multi-annual indicative programme”-hoz (MIP) elkészített szlovén-osztrák határ menti terület szocio-gazdasági értékelésekor megállapításra került, hogy az adatgyûjtés módszerei és statisztikai forrásai a határ mindkét oldalán erõteljesen eltértek egymástól. Annak érdekében, hogy a határon átnyúló tevékenységek több éves tervezéséhez, a MIP éves áttekintéséhez és további területi, környezetre vonatkozó vagy szocio-gazdasági tervezésekhez egészséges alapot lehessen kialakítani, ennek a projektnek az esetében egy határon átnyúló számbavételt és határon átnyúló stratégiát kellett elkészíteni, amelyek az alábbi pontokat tartalmazták: • Közös fejlesztési terv. • Határon átnyúló számbavétel, valamint információs rendszerek. • Bizonyos stratégiailag fontos fejlesztési kérdések elemzései.


165


A Phare-CBC és Interreg IIA által finanszírozott projektet szlovéniai és osztrák konzultánsok valósították meg. Az irányítást végzõ határon átnyúló szintû bizottságban mint tagok vesznek részt osztrák oldalon a Szövetségi Kancellári Hivatal és a tartományok (Stájerország, és Karintia) képviselõi, valamint szlovén oldalon a Gazdasági Kapcsolatok és Fejlesztés Minisztériumának képviselõi, valamint a határ menti terület két képviselõje. Az irányítást végzõ bizottság határozza meg a munkálatok tartalmát és módszereit, valamint felügyeli a tanulmányt. Ezenkívül a bizottságnak terjesztik be a köztes beszámolókat is. Eredmények 1995-ben a projekt szlovén része bekerült a Phare-CBC programba, az osztrák Interreg II A programba pedig egy kiegészítõ programot illesztettek. Mivel a projekt csak nemrég kezdõdött el, még nincsenek eredmények A „jó gyakorlat” elemei A projekt a Phare-CBC Interreg IIA programok keretén túl lehetõséget nyújt a szakértõi szinten történõ know-how és tapasztalatcserére, és alapot teremt a továbbra is folytatódó tervezési és a határon átnyúló tevékenységre. Tartalmazza azt, hogy az irányító bizottság létrejöttéhez hogyan alakult ki a szlovén–osztrák szakértõi szint és a nemzeti/regionális hatóságok közötti együttmûködési kötelezettség. Tanulmány a Korzika és Szardínia (I/F) közötti nemzetközi tengeri természetvédelmi terület létrehozásáról Korzika (F) és Szardínia (I) között Bouches de Bonifacio területen tengeri természetvédelmi területet hoznak létre. Két, a határ mindkét oldalán már meglévõ nemzeti parkot integrálnak az új természetvédelmi területbe. A természetvédelmi terület létesítése elõtt az Interreg által finanszírozott alkalmassági tanulmányt végeznek. Közös, két mûszaki bizottság (egy francia és egy olasz) által irányított bizottságot alapítottak Korzika és Szardínia környezetvédelmi hatósága igazgatójának felügyelete mellett. A Korzikai Környezetvédelmi Hatóság nevezte ki a természetvédelmi terület igazgatóját. A tanulmány céljai az alábbiakat tartalmazzák: • Az új természetvédelmi terület nagyságának meghatározása. • A szükséges jogi elõfeltételek vizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a természetvédelmi terület igazgatója jogosult legyen a rendkívüli, a természetvédelmi területet veszélyeztetõ tényezõkkel szemben eljárni (pl. a környezetet szennyezõkkel szembeni bírságolás joga, valamint olyan rendelkezések kibocsátásnak joga, amelyek védik a közjogi természetvédelmi területet). • Tanulmány a látogatások számáról, okairól és gyakoriságáról (turisták, jachtok, utasszállító gõzösök). • A tengeri és szárazföldi életterek vizsgálata. • A történelmi és építészeti emlékek vizsgálata. • Tanulmányok a szocio-gazdasági tevékenységek közötti kölcsönhatásokról a régióban és a természetvédelmi területen.

166



A természetvédelmi terület szocio-gazdasági helyzetének részletes tanulmányát szükségesnek tekintjük, mivel a természetvédelmi terület szempontjából fontos az ezekkel a külsõ tényezõkkel való pozitív kölcsönhatás. Fontos az is, hogy ez az egyedüli ökológiai rendszer hosszú éveken keresztül megmaradjon. Tervezési folyamatot kell megvalósítani annak érdekében, hogy egymással szemben mérlegeljük és egymással összehangoljuk a • turisztikai ipar, • tengeri közlekedés (az olajszállító tartályhajók különös veszélyt jelentenek) és a • szomszédos, a környezetet szennyezõ ipar követelményeit. Mivel a természetvédelmi terület számos, különbözõ módon befolyásolja Korzika és Szardínia határon átnyúló gazdaságát, a tanulmányt az Interreg I program keretében finanszírozták. Kapcsolatfelvételi cím: Institut de Géographie et d’Aménagement UMT TEKEMME Université de Provence F-136 21 Aix-en-Provence Tel.: +33 42 59 29 00 Fax: +33 42 64 01 58 Területrendezés a felsõ-rajnai élettér tartós határon átnyúló fejlesztésének elõsegítéséhez (CH/D/F) Cím:

A felsõ-rajnai konferencia mandátumterületre vonatkozó területrendezési tájékozódást segítõ keretinformáció

Projektgazda:

Région Alsace a Felsõ-Rajnai Konferencia és annak „terület-rendezési” munkacsoportja nevében

Idõtartam:

1996-1999.

Finanszírozás:

A tanulmány társfinanszírozói a Felsõ-Rajnai Konferencia Tagjai voltak, az EU pedig az INTERREG II-program keretében támogatta ezt.

Kapcolatfelvételi cím: Région Alsace – Direction Générale des Services 35, Avenue de la Paix B.P. 1006/F F-67070 Strasbourg Cedex Tel.: 0033 88 15 68 67 Fax: 0033 88 15 68 15 Serveur Internet: http://www.cr-alsace.f Ismertetés A felsõ-rajnai terület jellegzetes regionális német-francia és svájci részterületei miatt különösen változatos térség, amely 1965 óta gazdag tapasztalattal rendelkezik a határon átnyúló együttmûködésben. 1975/91 óta az állami határon átnyúló együttmûködés „Felsõ-Rajnai Konferencia” keretei között öltött intézményi alakot. A Felsõ-Rajnai Konferencia az INTERREG II A keretén belül viszonylag gyorsan arra törekedett, hogy megvalósítson egy területrendezési számbavételt a felsõ-rajnai terület vonatkozásában, és gondoskodjon a jövõbeli


167


fejlõdésrõl. A széles körû számbavétel, ennek elemzése egy erõs, illetve gyenge pontokat áttekintõ elemzés és fejlesztési forgatókönyvek segítségével megteremtettek egy „a felsõrajnai területre vonatkozó Területrendezési Tájékozódási Keretet”. Ennek a tájékozódást segítõ keretinformációnak, amelyet térképekkel, táblázatokkal, ábrákkal és források adataival kiegészített, áttekintõ könyvben foglaltak össze és mutattak be, a felsõ-rajnai összes közszereplõ számára alapul kell szolgálnia egy széleskörû, nyilvános vitához és keretként kell szolgálnia a jövõbeli életfeltételek, gazdasági feltételek kialakításához, munkahelyek teremtéséhez, a közlekedési rendszerek minõségéhez, a környezet és az együttmûködés módjának kialakításához a felsõ-rajnai városok között. A Felsõ-Rajnai Konferencia célja az, hogy a felsõ-rajnai vidékre vonatkozó kérdésekrõl szóló vitába a jövõben széleskörû publikumot kapcsoljon be. Minden mandátummal rendelkezõ, minden közérdekû, gazdasági, szociális és társadalmi szereplõnek és minden lakosnak aktívan részt kell vennie kommentárjaival és javaslataival a Felsõ- Rajna mentén, Európa szívében található jövõbeni élet- és cselekvési tér közös súlypontjaink a meghatározásában. Területrendezési irányelv Cím:

A Német-Holland Területrendezési Bizottság (UK-Süd) Déli Albizottságának területrendezési irányelve az Észak-Rajna-Vesztfália/holland határ menti térség számára (D/NL)

A projekt idõtartama: 1995 – 1997 április Irányítás:

A Déli Albizottság, amelyet Limburg megyében a Holland Bizottság, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány Környezetvédelmi, Területrendezési és Mezõgazgadási Minisztériuma részérõl a német ügyvezetés képvisel.

Kapcsolatfelvételi cím: D-40190 Düsseldorf, Tel.: +49 (0) 211-4566-0 Ismertetés A „Német-Holland Területrendezési Bizottság – UK-Süd” „Területrendezési Irányelve” mindenekelõtt egy határon átnyúló területrendezési tanulmányból ered. Részletes irányelvet tartalmaz az UK-Süd (Egyesült Királyság déli része) „határon átnyúló együttmûködéséhez”, három tematikus irányelvet a „területrészek, városok, települések”, a „mobilitás és közlekedési rendszer”, illetve a „vidék, szabad tér és környezet” témákban. Ezenkívül regionális irányelvek szerepelnek benne négy határon átnyúló területrendezési, cselekvési területre vonatkozóan. Eredmények „A határon átnyúló együttmûködés„ irányelvben egy jövõbeni együttmûködés kialakításáról szóló megállapodás szerepel a területrendezési és regionális tervezés témájában Észak-RajnaVesztfália és Hollandia között. Ezenkívül meghatározásra kerül az UK-Süd egyéb határon átnyúló grémiumokkal – mint például az Eurorégiókkal – történõ együttmûködése. A három tematikus irányelv esetében az állami bizottság mindenekelõtt alapvetõ elvek alkalmazásában állapodott meg, mint például „a települések decentralizált összevonása”, „a közlekedés tehermentesítése” és „a vidéki struktúrák és szabad térségi funkciók határon átnyúló hálózata”.

168



A „jó gyakorlat” elemei Az állami „Területrendezési Irányelv” megerõsíti az Eurorégióknak a határon átnyúló együttmûködésben játszott kiemelkedõ szerepét és annak a reményének ad hangot, hogy ezek a területrendezési irányelvek meghonosodnak az Eurorégiók fejlesztési terveiben. Az irányelvek alapgondolatai ezért a regionális politikai projektek keretében megvalósíthatók az Eurorégiókban. Határon átnyúló területrendezési fejlesztési terv Cím:

Határon átnyúló területrendezési fejlesztési terv a Német-Holland Területrendezési Bizottság (D/NL) Északi Al-bizottságának területére vonatkozóan.

A projekt idõtartama: 1996 – 1997. április Irányítás:

D-NL Területrendezési Bizottság Északi Albizottsága (UK-Nord – Egyesült Királyság északi része) Dr. Paul G. Jansen & BRO Adviseurs

Kapcsolatfelvételi cím: Dr. Paul G. Jansen, Városi és Regionális Tervezés Bachemer Str. 115, D-50931, Köln-Lindenthal, Tel.: +49 (0) 221-403047; Fax: +49 (0) 221-4060688 Ismertetés A vizsgálati terület magában foglalja a Hollandia északi része és Alsó-Szászország Tartomány német határterülete, valamint Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egyik részterülete (EURORÉGIÓ) közötti térséget. A teljes térség és egy erõs, illetve gyenge pontokat felsoroló elemzés vizsgálata révén három területi tervezési kiindulási helyzetet és cselekvési elképzelést dolgoztak ki a határ menti terület és részterületei számára. Ebbõl az olyan regionális szereplõk bevonása mellett, mint amilyen az Ems-Dollart-Régió is, irányelvekre és területi perspektívákra vonatkozó stratégiát valamint stratégiailag fontos projektekre vonatkozó cselekvési kerettervet dolgoztak ki. Eredmények Három súlyponti kérdéssel kapcsolatosan – vidéki térség és városi csomópontok, mobilitás és közlekedési rendszer, természeti és kulturális vidék – „területrendezési irányelveket ” fogalmaztak meg, amelyekben megnevezik és bemutatják az észak-német–holland határtérség kívánatos jövõbeni fejlõdésének központi elemeit. Ezek a tervek közvetlen jogi kötelezettség nélküliek. A „jó gyakorlat” elemei A területrendezési fejlesztési terv ugyan határon átnyúló jogi kötelezettség nélküli, viszont a jövõben segíthet abban, hogy megkönnyítse a fejlesztési programok koordinálását a határ mindkét oldalán. Emiatt egy határon átnyúló, közösen meghatározott, stratégiailag jelentõs projektekre szóló cselekvési kerettervet alakítottak ki a teljes határtérség és a részterületei viszonylatában, és a cselekvési területekre vonatkozóan fejlesztési perspektívákat vázoltak fel.


169


EURÉGIÓ határon átnyúló területi fejlesztési perspektíva (D/NL) Cím:

EURÉGIÓ határon átnyúló területi fejlesztési perspektíva

A projekt idõtartama: 1997– 1998 Irányítás:

Városi és Regionális Tervezés, Dr. Paul G. Jansen, Köln

Kapcsolatfelvételi cím: EUREGIO Postfach 11 64 D-48572 Gronau E-mail: [email protected] Tel.: +49 (0) 2562/402-0 Fax: +46 (0) 2562/702-59 Ismertetés Az „EURÉGIÓ határon átnyúló területi fejlesztési perspektíva” a teljes EURÉGIÓ területre szóló tervezet. Egy interaktív (egymásra kölcsönösen ható), minden közérdekû érdekképviselet között és a szociális partnerekkel folytatott regionális vitafolyamat eredménye. A terv két stratégiai fejlesztési célt tûz ki: • A térség szocio-kulturális és gazdasági integrációjának erõsítése az EU belsõ piaca és az endogén potenciálok esélyeinek optimális meghatározása révén. • A határon átnyúló régiónak egy tartós térségi fejlõdéssel rendelkezõ funkcionális régióvá fejlesztése, amelyben segítik a régión belüli egymással kölcsönösen összefüggõ tényezõket és a fejlesztési célok és programok közösen kerülnek meghatározásra. Eredmények Az EURÉGIÓ 2015-ig célul kitûzött fejlesztési folyamatát egy stratégiai fejlesztési modell segítségével világítják meg. A fejlesztési modellben a fejlesztési célokat az EUREGIO-ra vetítik. Fejlesztéssel kapcsolatos súlypontokat és fejlesztési potenciálokat dolgoznak ki. Ezek a következõ lényeges területekre vonatkozó cselekvési tervet eredményeznek: nemzetközi és regionális csatlakozás, a gazdaság és ellátás szerkezete, valamint természeti és kulturális vidék. A terv fontos alapot képez az EURÉGIÓ INTERREG IIIA programjához. A „jó gyakorlat” elemei A fejlesztési modellbõl és a cselekvési tervbõl a regionális szereplõkkel és a szociális partnerekkel közösen egy, az EURÉGIÓ terület fejlõdését szolgáló akcióprogramot dolgoztak ki. Ez fejlesztési projektekre vonatkozó javaslatokat tartalmaz, amelyeket a régión belül a települések, kamarák, szövetségek és további regionális szereplõk részvétele mellett kell rövid- és középtávon megvalósítani.

170



INTERREG III – Phare CBC Területi Terv Cím:

INTERREG III – Phare CBC Területi Terv a Bajor-Cseh Határtérség számára (D/CZ)

A projekt idõtartama: 1998. szeptember – 1999. december Irányítás: Megbízó:

Bajor Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Állami Minisztérium, München; a Cseh Köztársaság Regionális Fejlesztési Minisztériuma, Prága.

Megbízott:

LARS consult München, Mûszaki Egyetem. Chemnitz, WMEB Birmingham

Kapcsolatfelvételi cím: Bajor Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Állami Minisztérium Postfach 81 01 40,D-81901 München, Tel.: +49 (0) 89-9214-0 Ismertetés A tudósok és regionális közszereplõk segítségével, valamint a térség szociális partnerei és egy irányító csoport széleskörû részvételével a területi tervben az alábbiak szerepeltek: • a térség szocio-gazdasági fejlõdésének ismertetése, • erõs, gyenge pontokat felsoroló elemzés, • irányvonalak és fejlesztési stratégiák a határon átnyúló gazdasági fejlesztés, a tartós területi és környezeti fejlesztés, infrastruktúra és emberi erõforrások fejlesztése, valamint az intézményi fejlesztés érdekében, • programok és projektjavaslatok, az EU keleti bõvítésének figyelembevétele mellett. Eredmények A területi terv regionális, határon átnyúló fejlesztési tervek alapján közösen került kidolgozásra. Ez az alábbiakat tartalmazza: • a határ menti térség jövõjének tartós biztosítására szóló össztervezet; • konkrét projektek a 2000–2006 közötti támogatási idõszakban történõ megvalósításhoz. Így egy, az EU anyagi eszközeinek igénybevételét elõsegítõ átfogó terv áll a határ menti térség rendelkezésére, amelybõl a Phare CBC-VO szerinti „Közös programkialakítási dokumentum”-ot (JPV) és az INTERREG III A irányvonal szerinti cselekvési programokat lehet kidolgozni. A „jó gyakorlat” elemei A területi terv kidolgozásának vezérfonala egyrészrõl a Bajor Szabad Állam és a Cseh Köztáraság közötti partneri együttmûködés volt, másrészrõl pedig a települési politikusok, önkormányzatok, szövetségek és polgárok elkötelezett közremûködése. Az EU által kívánt „bottom up elképzelés” példamutató módon teljesülhetett.


171


„Viadrina 2000” terv Cím:

„Viadrina 2000” fejlesztési és cselekvési terv

Régió:

Pro Europa Viadrina (D/PL) Eurorégió

A projekt idõtartama: 1998. április – 1999. november Irányítás:

Az Eurorégió ügyvezetése

Kapcsolatfelvételi cím: Euroregio Pro Europa Viadrina Karl Marx-Str. 23 . D-15230 Frankfurt (Oder) Tel.:+49-335-685-1963 Fax:+49-335-685-1962 Ismertetés A „Viadrina 2000” terv az 1993. évi fejlesztési és cselekvési terv továbbfejlesztett változata. Figyelembe veszi az 1999. évig megtörtént fejlesztéseket, az Eurorégió megnövekedett taglétszámát és az Odera mindkét oldalán létrejött új adminisztratív struktúrákat. A szocio-gazdasági helyzetnek az Eurorégióban való elemzése a területet és lakosságot mutatja be 1999.05.01-ig és vizsgálja a foglalkoztatottságot, a munka-nélküliséget, a gazdasági struktúrát, a gazdasági növekedést az ipar és a mezõgazdaság területén, az infrastruktúrát és beszámol a határon átnyúló együttmûködés helyzetérõl. Eredmények Fontos eredmény az Eurorégió erõs, illetve gyenge pontjainak elemzése és az ebbõl levezetett regionális fejlesztésre vonatkozó irányelvek a következõ területeken: gazdasági együttmûködés, infrastruktúra és környezet, települési és regionális fejlõdés, regionális identitás fokozása és az európai gondolkodás elõmozdítása. Az irányelvekbõl ennek megfelelõ támogatandó lényeges pontok is adódnak a 2000–2006 közötti idõtartamra, amelyek magukban foglalják a területi tervezés, a város-, község- és regionális fejlesztés fontos pontjait. A megfelelõ cselekvési területek: határon átnyúló regionális tervezés, egy professzionális regionális marketing kialakítása, munkavállalók képzése és közös városfejlesztés. A „jó gyakorlat” elemei A „Viadrina 2000” tervet az Eurorégió ügyvezetése, a grémiumok és a tagok határon átnyúló szinten készítették el. Ez az Eurorégióban megvalósult intenzív párbeszéd és véleményalkotási folyamat eredménye, és többek között figyelembe veszi a területi tervezés, a környezetvédelmi hatóságok és a szociális partnerek véleményét: ezért alapul szolgál az INTERREG III A programhoz német oldalon és a Phare-CBC programhoz a lengyel oldalon. A tervek kidolgozása különösen nagymértékben mozgósította az Eurorégió belsõ potenciális emberi erõforrásait, de ugyanakkor érzékeltette az Eurorégió lehetõségeit és határait is.

172


C2 GAZDASÁGI FEJLÕDÉS


C2 fejezet: Gazdasági fejlõdés Ismertetés A fejezet témája a határ menti együttmûködés a gazdasági fejlõdés területén. A vizsgálat tárgya a kis- és középvállalkozások szerepe, valamint az innováció és a technika jelentõsége a versenyképesség növelésében. Felméri a határ menti régiók kis- és középvállalkozásainak szükségleteit és problémáit, és fejlesztésük elõsegítéséhez szükséges feltételeket, valamint elemzi az innováció és a technika szerepét, valamint a határ menti együttmûködésben rejlõ lehetõségeket a gazdaság terén. Kulcskérdések • A határ menti régiók kis- és középvállalkozásai sajátos problémákkal küzdenek, amelyek a nemzetgazdaságban elfoglalt periferiális helyzetükbõl adódnak. Ilyen probléma az aránytalan kereskedelmi eloszlás, a fizikai és gazdasági infrastruktúra hiányosságai, és a határ menti kapcsolatok, együttmûködések és hálózatok fejlõdésének erõtlensége. Ezek a hátrányok a kis- és középvállalkozásokat érintõ általános problémákkal együtt akadályozzák azok növekedését és versenyképességét. • Az elõkészítõ tevékenység és a kapcsolatteremtést lehetõvé tevõ fórumok és hálózatok alakítása lehetõséget ad a vállalkozásoknak a közös érdekek feltárására, és a hatékony együttmûködéshez szükséges feltételek megteremtésére. • Sok határ menti régióban van szükség új szemléletmód kialakítására és a vállalkozásokat támogató kultúrára, valamint vállalkozások beindítását segítõ szervezetek megteremtésére. • A kutatásnak és innovációnak kulcsszerepet kell játszania a gazdaság fejlõdésében és megújulásában. A határ menti régiók sajátos kihívásokkal szembesülnek az innovációs törekvések területén. A kutatás és innováció támogatása a kis- és középvállalkozásokban alapvetõ fontosságú. Példák Telematic Centres – Nyugat-Görögországban, Epiroszban, a Ión-szigeteken és Olaszországban (GR/IT) XIV Congress of Basque Studies – the Information Society (E/F) Network of the Chambers of Commerce of Drama and Kavala(GR/BUL) Salón Pirevino (F/E) Business Forum Galíciai/Norte (E/P) Arctic Investors Network (FN/SE/NOR) Business Card (BG/RO) New Bridge (BG/RO) Statistical Information for the Euroregion Galicia-Norte (E/P) Inter-Balkan and Black Sea Business Centre (GR) Business skills development (FIN/SE) ACUMEN – An inter-regional business-development programme (IRL/NI) Development of Cross Border Co-operation, Central Macedonia (FYROM/GR) REDIT Technological Unit (E/P) Wirtschaftpark Deutschlandberg mit Technologiezentrum (A/SLO) Kombinierter Verkehr-Terminal (D/PL) Risk Capital fund (ES/P) És további példák a projektekbõl a II. és VIII. LACE Info-mellékletekbõl.

174

C2 fejezet: Gazdasági fejlõdés


Összefoglalás 1. Kontextus A gazdasági fejlõdés, elsõsorban a kis- és középvállalkozások fellendítése, fejlesztése az Egységes Európai Piac létrehozásának, az EURO bevezetésének és a társadalmi-gazdasági egység kihangsúlyozásának szélesebb keretei között értelmezendõ. Az Európai Unió (EU) szervezeti politikája támogat bizonyos területeket, elsõsorban a kevésbé fejletteket, hogy ezekben a fejlesztésekben sikeresen részt vehessenek. A korlátok megszûnése nagyobb lehetõségeket biztosít jövedelmezõ forrásokhoz való hozzáférésre, új piacokon való vállalkozásfejlesztésre, valamint innovációra és technikai fejlesztésre. Ezek a lehetõségek hozzájárulhatnak az egész EU gazdasági versenyképességéhez éppúgy, mint a határ- és határ menti területek regionális versenyképességéhez. Az EU fokozott növekedésére, versenyképességére és munkaerõ foglalkoztatására való törekvés új, foglalkoztatás-központú növekedésre és kisvállalkozás-fejlesztésre alkalmas foglalkoztatási területeket tárt fel. Az „információs társadalom” eszközei önmagukban is új üzleti lehetõségek alapjai (pl. magas szintû szolgáltatások vállalkozásoknak stb.), és ezek fejlesztése növelheti a vállalkozások alkalmasságát és teljesítményét, és erõsítheti a helyi és a regionális gazdaságot. Ma már léteznek „új eszközök”, amelyek új technológiákra és az információs társadalomra alapulnak, és amelyek növelhetik a kisvállalkozások teljesítményét és hatékonyságát, miközben csökkentik a piactól való fizikai távolság hatását. A fenntarthatóság szintén kulcskérdés, ahol a cél olyan gazdasági tevékenységek és munkahelyek kialakítása, amelyek szélesebb piacokon is versenyképesek, alkalmazkodni tudnak a változásokhoz annak érdekében, hogy a versenyképességüket megõrizzék, és alkalmasak egy magas színvonalú környezet megteremtésére és fenntartására. 2. Kisvállalkozás-fejlesztés a határ menti együttmûködés keretében A határterületek kisvállalkozás-fejlesztésének szükségessége és lehetõségei A határterületek kisvállalkozás-fejlesztésének szükségessége és lehetõségei eltérnek a határterületek típusainak és jellemzõinek (a fejlettség, a területtípus, valamint a határ menti kapcsolatok és kereskedelem jellegének) függvényében. A vidéki és a kevésbé fejlett, periferális területek (jellemzõen az EU 1. célkitûzés területei és sok közép- és kelet-európai terület) szembesülnek a regionális gazdaság átszervezésének és fejlesztésének legkomolyabb problémáival. Ezek a következõk: új látásmód és a vállalkozásokat támogató szellem kialakításának szükségessége; a gazdasági élet átszervezése úgy, hogy a hagyományos mezõgazdasági tevékenységeket új vállalkozások váltsák fel, stb. Ezt gyakran szervezetek vagy regionális-helyi közvetítõ testületek, mint például regionális fejlesztõ szervek és a folyamatot segítõ kedvezmények és szolgáltatások infrastruktúrájának hiánya mellett kell végrehajtani. A fejlettebb határterületek az EU-ban és Kelet-Európában könnyebben ki tudják aknázni az általános tendenciából és a korlátok megszüntetésébõl adódó új lehetõségeket. Ezek a területek élvezik az infrastruktúrából (mint például az utak, vasúti összeköttetések, szállás, üdülési lehetõségek és híradástechnika – amelyek mind a dolgozók, mind a vállalkozások számára vonzóvá teszik a régiót), a potenciális piacok közelségébõl és elérhetõségébõl, illetve az iparosodás hagyományából – amelyre építeni lehet – származó elõnyöket. Ezek a régiók


175


(jellemzõen az 2. célkitûzés területei, valamint Közép- és Kelet-Európa iparosodott részei) is szembesülhetnek azonban az átszervezés olyan nehézségeivel, mint például az ipar átalakulása; olyan gazdasági tevékenységek elhagyása, amelyeket nem pótolnak új tevékenységek és befektetések; és a cégek nagyméretû struktúrája. Tekintettel a kihívásokra, az ilyen típusú területeken is szükség van egy vállalkozási szellemre, amely támogatja a kezdeményezéseket és a kisvállalkozások fejlõdését; tapasztalatokra új szektorok kialakításához; és a kisebb léptékû tevékenységekhez méretezett új tisztségekre és hálózatokra. A határterületek különbözõ belsõ adottságai miatt a kisvállalkozások fejlesztésének szükségessége és lehetõsége is különbözõ. Egy régióra jellemzõ lehet például, hogy fejlõdésének egy pólusa van – egy központi város, amely új vállalkozások és szolgáltatások, oktatás és képzés, marketing és egyéb, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlõdésének központjául szolgál. A belsõ termelésre és értékesítésre, a turizmusra, a távolról is hozzáférhetõ informatika alapú szolgáltatásokra, és az új, környezettel kapcsolatos szolgáltatásokra épülõ új szakterületekhez kapcsolódóan a kisvállalkozások a foglalkoztatás új területein is fejlõdhetnek. Más esetben a határterületnek két vagy több fejlõdési központja van, aminek következtében a helyzetét inkább a kisvállalkozások közötti, a terület piacáért vívott heves verseny fogja jellemezni, mint az egység és az együttmûködés. Az EU, valamint Közép- és Kelet-Európa külsõ határterületein a kisvállalkozások fejlesztése terén komolyabb problémák merülnek fel, a gazdaság fejlettségi szintjében mutatkozó hatalmas különbségektõl kezdve a kereskedelmet akadályozó formalitásokig, mint például a vámok és az eltérõ közigazgatási és szabályozási rendszerek. A helyzetet súlyosbítja egy olyan, a kisvállalkozások fejlõdését elõsegítõ infrastruktúra általános hiánya, amely magában foglalna regionális fejlesztési képviseleteket, tudományos és technikai intézményeket, stb. Ezen túlmenõen, a gazdasági-társadalmi helyzetben – jövedelmek, fizetések, árak – mutatkozó jelentõs különbségek miatt torzulás következhet be a kereskedelemben, a befektetésben, a munkaerõ-áramlásban, és fennáll a „feketegazdaság” kialakulásának veszélye is. A határ menti régiók kisvállalkozásainak jellemzõ problémái A kisvállalkozások számos nehézséggel és a fejlõdést akadályozó tényezõvel szembesülnek. A jellemzõbb általános problémák a következõk: nincs információáramlás a piacokról, szolgáltatásokról, szabályzatokról és eljárásokról; nehézségek a megfelelõ feltételek alapján történõ finanszírozásban (pénzalap, tõkebefektetés); gyenge belsõ teljesítmény és szaktudás; hiányosságok az innováció és az innováció igazgatásának terén stb. Ezen általános problémák mellett a határ menti régiók kisvállalkozásai sajátságos nehézségekkel is szembesülnek, amelyek okai a határ megléte, valamint a nemzeti és az európai gazdaságban elfoglalt periferiális helyzet, mely utóbbi tényezõ sok (de nem minden) határ menti régióra jellemzõ. Ezek a tényezõk csökkentik ezeknek a régióknak a lehetõségeit a növekedésre és a fokozott versenyképességre. A határterületek kisvállalkozásainak sajátos nehézségei a következõk: • leszûkült piac és a kereskedelem torzult megoszlása, melyek oka, hogy a határ két oldalán szeparálódott kereskedelmi központok mûködnek, amelyek versenyben vannak ahelyett, hogy a határ menti régiót egy gazdasági egységnek tekintve egy erõsebb, szélesebb regionális piacot építenének ki, • a határon túli rész nyelvének, közigazgatásának és versenyhelyzetének elégtelen ismerete, amely leszûkíti a határ menti együttmûködést,

176



• egy „teljes kör” hiánya az ellátásban és az elosztásban, valamint a régiót egységbe fogó összeköttetések hiánya, • a vállalkozások fejlõdésének megfelelõ környezetet biztosító fizikai és gazdasági infrastruktúra hiányosságai, amelyet súlyosbít a döntést hozó központoktól és a piacoktól való viszonylagos elszigetelõdés. Ez elsõsorban a kevésbé fejlett és periferiális régiókra jellemzõ, • korlátozott hozzáférés a szakmai technológiához és a fejlett kutatásfejlesztési (R&D) szolgáltatásokhoz, valamint a kisvállalkozások számára mûszaki központok, kutatóintézetek és alkalmazott R&D formájában hasznosítható lehetõségekhez. Emellett nem kielégítõ a szaktudás és a közös gazdasági fejlõdést elõsegítõ tevékenységekhez szükséges képzés, • eltérõ közigazgatási rendszerek a határ menti régiót alkotó részekben, amelynek eredménye a határ két oldalán kialakult vállalkozási feltételek összeegyeztethetetlensége, torzulások a befektetésekben és az eszközök áramlásában, beleértve a munkát és a kereskedelmet (pl. eltérõ adóformák és –szintek, társadalombiztosítási rendszerek, posta- és telekommunikációs szolgáltatások és költségszerkezetek, fizetések és árak, stb.). Még összetettebb ez a probléma, ha a makrogazdaság területén is komoly eltérések mutatkoznak (a fizetések, árak, valutaárfolyamok szintjén). Ez elsõsorban az EU külsõ határain kimutatható, • a fenti tényezõk miatt kialakuló állapot elõsegíti az illegális gazdaság kialakulását (pl. csempészet), és tovább hátráltatja a törvényes vállalkozást; • a lehetõség hiánya, hogy olyan kapcsolatok és kölcsönhatások szülessenek, amelyek egy életképes és önfenntartó regionális gazdaság feltételeinek a megteremtéséhez szükségesek a határ menti régióban. Ez elsõsorban azt jelenti, hogy a vállalkozások és a közvetítõ szervek mind ismerjék a határ másik oldalával való együttmûködés lehetõségeit. Fontos szerepe van a kooperációs hálózatok felépítésének és a határ menti régió intézményrendszerének, amely közös szolgáltatásai révén képes elõsegíteni a kisvállalkozások fejlõdését és a régió kisvállalkozási szektorának erõsödését. Ezek a nehézségek még súlyosabbak azokon a határterületeken, ahol a kapcsolatteremtésnek fizikai akadályai is vannak (pl. tenger, hegyek).


177


3. Eljárások a határterületi kis- és középvállalkozások fejlõdésének elõsegítésére A kis- és középvállalkozások fejlesztése önmagában is igen fontos területe a politikának, amely egész sor kiegészítõ tevékenységet foglal magában: informatikát, tanácsadást, képzést, pénzügyi segítséget és fizikai lehetõségeket (bemutatóterem, R&D lehetõségek stb.). Ezek közül némelyik bármely vállalkozás számára elérhetõ, mások specifikusan a kis- és középvállalkozások különbözõ kategóriáinak ajánlhatók (pl. növekedésközpontú, egy szektorra specializálódott vállalkozás stb.) A határ menti területeken a politikának ez a területe arra törekszik, hogy a „félkör” lezárásával egy „teljes kört” alakítson ki a szállítók és termelõk közötti összeköttetések tekintetében, valamint növelje a kisvállalkozások erejét és teljesítményét, hogy új piacokra törhessenek be, és ezáltal hozzájáruljanak a határ menti régió növekedéséhez és fejlõdéséhez. A határ menti régiók szállítói és termelõi közötti üzleti és kereskedelmi kapcsolatok fejlõdése új lehetõségeket teremt a határterületek számára. A határ menti régiók kisvállalkozásainak hálózatépítése és csoportosulása lehetõvé tenné számukra azt, hogy a következõképpen növeljék erejüket és teljesítményüket: • jobb minõségû, szélesebb áruválaszték kialakítása és a kisvállalkozások általános teljesítményének fokozása annak érdekében, hogy a piac változó igényeire gyorsan tudjanak reagálni; • a költségek megosztásával és az önköltség csökkentésével nagyságrendi megtakarítást elérni, amely által nõ a versenyképesség • a költséghasonlítás kiaknázása a határ mindkét oldalán A kisvállalkozások fejlesztésének jellemzõ határ menti eljárásai a következõk: • elõkészítõ jellegû és alacsony intenzitású tevékenységek, melyek a keretek megteremtésére, a kooperációs lehetõségek felmérésére, a közvetítõ szervek és vállalkozások közötti kapcsolatteremtés lehetõvé tételére és az együttmûködés általános támogatására irányulnak. Ezek a specifikus tevékenységek a következõk: promóciós és reklámtevékenység, ismertetõ látogatásokkal egybekötve; partnerek, üzleti fórumok, vásárok, konferenciák, stb. felkutatása; tereptanulmányok és kutatás, melyek célja a problémák és együttmûködési lehetõségek feltárása, valamint a határ menti vállalkozásfejlesztést elõsegítõ tevékenységek figyelemmel kísérése. A hasonló kapcsolatok olyan körülményeket teremtenek, amelyek kedveznek a kiegyensúlyozottabb információ- és tapasztalatcserének, és a vállalkozások és közvetítõszervek hivatalos és nem hivatalos hálózatának; • a speciális-tematikus szemináriumok, konferenciák a fentebb felsorolt tevékenységekkel együtt elõsegíthetik egy megfelelõ társadalmi és kulturális bázis kialakulását, amely sikeres, fenntartható gazdasági fejlõdéshez vezet; • információs és tanácsadói szolgáltatások, amelyeket sok esetben a határ menti régiókba kihelyezett területi képviseletek nyújtanak, és amelyek a határ menti kereskedelem lehetõségeivel, vállalkozási és befektetési lehetõségekkel, és a közös vállalkozások fejlesztésével – többek között informatikára és híradástechnikára alapozott szolgáltatásokkal (adatbázisok, Internet, telemarketing stb.) – foglalkoznak. Emellett olyan eszközök, mint közös üzleti címjegyzékek és a különbözõ szakterületek üzleti promóciós rendezvényei, köztük a lobbizás és a vállalatok nevében tett reprezentációs kiküldetések a régión kívüli befektetõkhöz és a potenciális piacokra

178



• határ menti üzleti képzés azokban a szektorokban illetve üzleti hatáskörökben, amelyek specifikusan a régióra jellemzõek vagy kiemelt jelentõséggel bírnak a határ menti régió kisvállalkozásainak teljesítménynövelésében (pl. marketing, új technológiák alkalmazása stb.), egyéb szolgáltatásokkal (pl. a közös vállalkozások promóciója) és lehetõségekkel (R&D, demonstrációs központok, stb.) egybekötve; • közös szakmai szolgáltatások a piac és értékesítés terén, amelyek általában együttmûködõ és nem versenyzõ kisvállalkozói csoportoknak és hálózatoknak ajánlhatók. Ezek lehetnek: közös marketingszolgáltatások minõségellenõrzéssel egybekötve, közös vásárlás, közös értékesítés és termékelosztás; • közös lehetõségek és szolgáltatások új és jobb termékfejlesztés elõsegítésére, termelési folyamatok fejlesztésére, új technológiák alkalmazására a termelés folyamatában és igazgatásában, és fejlettebb minõségbiztosításra és minõségellenõrzésre; • regionális befektetési alapok, köztük kedvezmények az üzlet beindítására, pénzalapjára, és kockázati tõkéjére, melyek célja, hogy a vállalkozások (pl. határ menti közös vállalkozások, regionális üzleti lehetõségek) le tudják küzdeni a tõkealakítás nehézségeit. 4. Kutatás, innováció és technológia a határ menti együttmûködésben Sok, határ menti régiókkal foglalkozó tanulmány megállapítja, hogy a határ egyik oldalán mûködõ vállalkozók gyakran nincsenek tudatában a határ menti területen zajló jelentõs kutatásoknak és technikai fejlõdésnek, vagy nemzetközi cégek létezésének. Az innovációt és a technikai fejlõdést a határ menti régiókban tovább nehezíti az, hogy az információs és tanácsadói szolgáltatások nem kielégítõek, és hogy sajnálatos módon minimális az informatikához és híradástechnikához (pl. ISDN vonalak, adatbázisok, stb.) való hozzáférési lehetõség, amelyek lehetõvé tennék a versenyképes árszabást és a lehetséges kereslet feltárását. Amennyiben ezek az akadályok leküzdhetõk, a kilátások javulhatnak, mivel jelentõs értéknövekedés érhetõ el, ha a határ menti együttmûködési stratégia kutatási, innovációs és technológiai kérdésekben célirányos. A határ menti régió célterületének növelése (mind földrajzi értelemben, mind a projektek tartalmának tekintetében) szintén szilárd alapot biztosít a források hatékonyabb kiaknázásához. A kutatás és innováció elõsegítése az EU szintjén Az EU többféle módon támogatja a kutatást és az innovációt. Az alábbi támogatott prioritások kiemelten vonatkoznak a határ menti kooperációra: • Szoros együttmûködés a kutatás és a területfejlesztési politika között. • A European Spatial Development Plan (Európai Fejlesztési Terv) a hátrányos helyzetû területek versenyképességének fokozására irányul, szem elõtt tartva azt, hogy a tudás és a szakértelem jelentõs fejlesztõ tényezõ. • A hátrányos helyzetû területek kiemelt támogatása (pl. külön szorzó alkalmazása a határ menti régióknál, külsõ határoknál stb.) kutatási, technikai és innovációs programokkal, a növekvõ városképzõdési tendencia kompenzálására. • A regionális innovációs stratégiák fejlesztése azzal a céllal, hogy az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa régiói közti technikai egyenlõtlenség megszûnjön.


179


• Támogatások kiutalása, amely megfontolandóvá teszi határ menti hálózatok kialakítását, hogy konkrét projektek és állandó munkahelyek jöhessenek létre. „A kohézió és versenyképesség erõsítése kutatás, technológiai fejlesztés és innováció segítségével” (AEBR, 1999. február) kiemeli, hogy a specifikus határ menti kutatásnak, innovációnak és technológiának magában kell foglalnia: • Gyakorlat megszerzését a technológiai és innovációs kérdések megértéséhez és kezeléséhez a határterületen. • Megfelelõ stratégiát a határvonalfüggõ félkör megszüntetéséhez, az egész régió számára biztosítva ezáltal a közös kutatási és innovációs stratégiát. • Technikapárti légkör kialakítása a kisvállalkozások támogatására. Elengedhetetlen egy olyan, a régió kutatási, innovációs és technikai erõsségeit és gyengeségeit vizsgáló tanulmány alapján kifejlesztett közös stratégia, melynek célja a közös lehetõségek teljes kiaknázása és regionális információs infrastruktúra létrehozása. Az innováció szellemében való tevékenykedés olyan technikabarát környezetet alakít ki, amelyben a hatóságok és hivatalos személyek, közvetítõ szervek, kutatóintézetek, vállalkozások stb. hasznosítani tudják a hatékony határ menti összeköttetéseket, szilárd alapot teremtve ezáltal az együttmûködéshez. A regionális határ menti hálózatépítés megfelelõ stratégiának bizonyult a kutatás, innováció és technológia terén való együttmûködésben. A hálózatokban jelentõs szerepet kapnak azok a tényezõk, melyek összeköttetést biztosítanak az olyan szervezetek, mint kis- és középvállalkozások, magán- és közigazgatási szervek között, lehetõvé téve ezáltal az információáramlást, szakmai tapasztalatok gyûjtését és új összeköttetések kialakítását. Ehhez szükség van cégen belüli képviselõkre, kutató részlegekre és közvetítõ szervekre. Mindezekbõl összeáll a hálózat, amelyben megtörténik a technika átadása, lehetõvé válik, hogy a határ menti kapcsolatokban is felhasználható legyen. Így fokozatosan kialakul egy pozitív hozzáállás, amely támogatja a már megalakult vállalkozásokat, vonzza az újakat, valamint kialakít egy határ menti piacot, melynek eredményeképpen minden érdekelt kiterjesztheti hatáskörét a kibõvült piacra. Megbízható közös stratégiák és eszközök alkalmazásával egy határterület sajátos kutatási és technikai kérdései kezelhetõek szakértelemmel, míg a határterületi pozíció maga egyenlõ feltételeket kaphat a környezõ régiókkal és Európa más területeivel. A közös kutatás és technológiai fejlesztés lehetõségeinek feltárása A kutatás, innováció és technológia fejlesztése elsõsorban azokon a területeken lehet ígéretes, ahol a határ két oldalán egymást kiegészítõ tudás, szakértelem vagy forrás hozzáférhetõ. Kölcsönösen hasznosak lehetnek: • azonos technológiát igénylõ vállalkozások (kutatás és fejlesztés, tapasztalatcsere és tanácsadás); • kölcsönösen hasznosítható termékösszetevõkkel rendelkezõ vállalatok; • közös termékfejlesztésre vagy piaci megjelenésre való lehetõség; • új szállítók és egymástól függõ üzleti tevékenységek; • kölcsönviszonyok a határ menti technikai hálózaton keresztül;

180



• azonos igények a kutatás, innováció és technológia terén igénybe vett külsõ szolgáltatásokban; • határ menti együttmûködés egyetemek és kutatóintézetek között (pl. elméleti és alkalmazott kutatások terén, vagy egy orvosi kar és egy mûszaki egyetem együttmûködése a rehabilitáció területén). Hálózatfejlesztési eljárások Sokféle eljárás lett kipróbálva: • Információgyûjtés. Elsõdleges fontosságú bármilyen határ menti együttmûködésnél a kutatás, innováció és technológia kérdéseiben, elérhetõ információforerással pl. Internet, határ menti adatbázisok, információs kiadványok, cikkek és kétnyelvû jelentések formájában. • Induló kapcsolatok közvetítése. Az vállalati napok és vitafórumok, amelyeket a határ két oldalán felváltva lehet megtartani, már bebizonyították, hogy milyen sokat érnek. Éppilyen fontos a határ menti technológiai és kutatási projektek lehetséges résztvevõivel való egyéni kapcsolattartás, és nyílt napok tartása a tudományos részlegben, elsõsorban a kereskedelmi vállalatok részére, az azokat érintõ kutatási és technológiai témakörökben. A tematikus információs napok, melyek házigazdája lehet egy tudományos intézet vagy egy üzleti társaság, szintén sikeresnek bizonyultak. A szemináriumok és kongresszusok, amelyek elõadói a kutatás és technológia területének ismerõi, jó alkalmat biztosítanak a résztvevõknek a kapcsolatteremtésre. • Közelebbi kapcsolatok kialakítása a következõ módszerekkel: −

„határ menti kerekasztal-viták” egy technikai kérdéskörben, kisszámú érdekelt vállalkozóval (esetleg néhány nemzetközi résztvevõvel), ahol lehetõség nyílik az információcserére a kutatás és technika terén; − rendszeres „igazgatóképzés” vállalkozók egy állandó csoportjával, melynek keretében egy igazgató beszámol az aktuális kutatási és technológiai témakör kulcskérdéseirõl. • Egy technikai projekt közös kifejlesztése. Egy nyolc-tíz fõs összejövetelen, ahol a mindannyiuk által ismert közös érdekeket szem elõtt tartó résztvevõk egy projekt lehetséges résztvevõi, megoldható egy technikai probléma, vagy feltárható egy mindannyiukat érintõ technikai témakör. Mivel a leendõ projektek pontos tartalma ebben a stádiumban még nem ismert, az ilyen összejövetelek a továbbiakban is jó alkalmat nyújthatnak a már meglévõ közös célok megállapítására és a megoldás megkeresésének kezdeményezésére. • Egy technikai projekt részleteinek véglegesítése. Ez a fentebb vázolt eljárások természetes következménye. A legtöbb esetben a projekt résztvevõi már ki vannak választva. Az egységes határ menti projekt-csoport véglegesítette, így már csak a projekt tervének támogatása és kivitelezése van hátra.


181


LACE INFO-MELLÉKLETEK: VÁLOGATOTT PROGRAMOK Sok Interreg IIA programban prioritásként szerepel a gazdaságfejlesztés, amely erõteljesen hangsúlyozza a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatás, innováció és technológia fejlesztését. A válogatott programok alább szerepelnek. Részletesebb információ a II. és VIII. Info-mellékletekben található. Interreg IIA 49. sz. program Ausztria/Szlovénia Ez Program az EU külsõ határaival foglalkozik, célja a határ menti terület gazdasági fejlesztése. Tartalmazza a fizikai infrastruktúra kooperációs fejlesztését (pl. tudományos és technikai központok), a kisvállalkozások technikai csoportosulásainak elõsegítését, a kereskedelmi kamarák együttmûködését és a kisvállalkozóknak nyújtott szolgáltatásokról való gondoskodást. Kapcsolat: Amt der Steiteirmärkischen Landesregierung Landesbaudirektion, Referat für Landes und Raumplanung Stempfergasse 7 A-8010 Graz Tel.: +43 316 877 2512/2170 Fax: +43 316 887 3711 Interreg IIA 51. sz. program Kvarken-Mittskandia (SF/S/N) Interreg IIA program Kvarken-Mittskandia területére, amely magában foglal egy belsõ, tengeri EU határt a Balti-tenger északi részén Svédország és Finnország között, és egy külsõ EU határt Svédország és Norvégia között. A stratégiai cél a régió egységének erõsítése, az együttmûködés fokozása és a területfejlesztés elõmozdítása. Kapcsolat: Kvarkenradet Boksz 443 S-90109 Umea

Kvarkenradet Handelsesplanaden 23A SF-65100 Vasa

Interreg IIA 13. sz. program Saar-Lorraine-Westpfalz (D/F) Interreg IIA program a Saar-Lorraine Palatinat nyugati határterületre, amelybe egy belsõ EUhatár tartozik Németország és Franciaország között. Ez a program jelentõs hangsúlyt fektet a gazdasági fejlõdésre, a kutatásra és a technológia továbbítására. Kapcsolat: Ministerium für Wirtschaft, Verkehr, Landwirtschaft und Weinbau des Landes Rheinland-Pfalz Bauhofstr. 4 D-55116 Mainz Tel.: +49 6131 16 22 33 Fax: +49 6131 16 21 00 SGAR Préfecture de la Région Lorraine Place de la Préfecture F-57036 Metz Cedex 1 Tel.: +33 3 87 348962 Fax: +33 3 87 32 71 78

182



LACE INFO-MELLÉKLETEK: VÁLOGATOTT PROJEKTEK A II. és VIII. Lace Info-mellékletek számos jó gyakorlati projektrõl tartalmaznak információt. Az alábbiakban ezekbõl olvasható egy válogatás. German-Polish Economic Development Organization (D/L) Német-Lengyel Gazdaságfejlesztési Szervezet A Német–Lengyel Gazdaságfejlesztési Szervezet egy olyan részvénytársaság, amely a lengyel jogrendszerben alakult és együttmûködõ partnerei a határ két oldaláról jöttek. Egy külsõ EU határ, a német–lengyel határvidék kooperációját tartalmazza, és az Interreg IIA program, valamint a PHARE CBC program támogatja. A szervezet célja a határrégió gazdasági együttmûködésének elõsegítése, emellett szolgáltatásokat nyújt kisvállalkozásoknak. Kapcsolat: Polsko-Niemieckie Towarzystwo Wsperania Gospodarki S.A. PL-66100 Gorzów Wikp Tel.: +48 95 204513 Fax: +48 95 204744

TWG Am Karlsbad 11 D-10785 Berlin Tel.: +49 30 254 5920 Fax: +49 30 254 59299

„InterComm” (IRL/UK) Az Inter-Comm projektet az Ireland/Wales Interreg IIA program gazdaság-fejlesztési alprogramja támogatja, és egy belsõ, tengeri EU határt foglal magába. Ennek a projektnek a tartalma a kereskedelmi kamarák együttmûködése, hogy új, az új informatikai technikákra alapozott szolgáltatásokat fejlesszenek ki a kisvállalkozások részére. Kapcsolat: Wexford Chamber of Commerce The Ballast Office Crescent Quay Wexford Ireland Tel.: +353 53 22226 Fax: +353 53 24170 „Bothnia Project” (SF/S/N) A program a Kvarken Mittskandia Program része, célja az köz- és magánszektor szervezeteinek összefogása Vasa-ban (SF), Umea-ban (S) és Ömskolvik-ban (S), hogy egy közös stratégia jöjjön létre a környezetvédelem, az innováció és egy egységes, képzett, dinamikus határ menti régió érdekében. Kapcsolat: Kvarkenradet Boksz 443 S-0109 Umed Kvarkenradet Handelsesplandaden 23A SF-65100Vasa


183


”Centres for Neuro-Fuzzy Technologies for SMEs” (D/NL) A „Neuro-Fuzzy” technológiák központját kis- és középvállalkozások számára az Interreg támogatja az EUREGIO-nak (német–holland határ) és az irányításgépészet kutatásfejlesztésére összpontosít. Kapcsolat: EUROREGIO Enscheder Str. 362. D-485999 Gronau Tel.: +49 2562 702 0 Fax: +49 2562 702 59 „Commercial Contact Event Alentejo (P) – Extremadura (E) – Centro (P)” Az Extremadura (E), Alentejo (P), Centro (P) régiók Vállalkozói Fórumát a Spanyolország/Portugália IIA program támogatja. A projekt célja, hogy elõsegítse a határ menti együttmûködést a kis- és középvállalkozások között, tekintettel az erõsödõ versenyre, jelentõs gazdaságot alakítson ki és tájékoztasson az Egységes Piac által kínált szélesebb üzleti lehetõségerõl. Kapcsolat: Director del Gabinete del Presidente Junta de Extremadura Plaza del Rastro s/n E-06800 Mérida Tel.: +34 24 38 15 22 Fax: +34 24 38 15 14 Quality Control Instrument for the Fish Processing Industry (SF/N) Minõségellenõrzési eljárás a haltenyésztésben Ezen projekt tartalma egy együttmûködés, melynek résztvevõi a Fisheries Research Centre a norvégiai Tromsoban, egy finnországi magáncég, melynek szakterülete a technikai kutatómunka, és norvégiai halgazdaságok. A partnerek közösen fejlesztettek ki egy minõségellenõrzõ eljárást, mely várhatóan fokozott termeléshez vezet. Kapcsolat: The North Carlotte Council Boksz 8056 SF-96101 Rovaniemi Tel.: + 358 16 330 1231 Fax: +358 16 346 658

184



TOVÁBBI PÉLDÁK A PROJEKTEKBÕL Az EU valamint Közép- és Kelet-Európa határterületein számtalan tapasztalat mutatja, hogyan kivitelezhetõk a határ menti területek gazdaság-fejlesztési eljárásai a gyakorlatban. Az alábbiakban néhány jó példa olvasható. Kutatás, Tanulmányok, Stratégia Kialakítása Telematic Centres – Nyugat-Görögországban, Epiroszon, a Ión szigeteken és Olaszországban (GR/IT) A görög-olasz telematic központok több résztvevõt fognak össze, melyek székhelyei a görögországi Patrában, és az olaszországi Bariban és Brindisiben vannak. Elsõdleges céljuk az olaszországi Puglia, Nyugat-Görögország, Epirosz és a Ión-szigetek regionális gazdaságának erõsítése telekommunikációs szolgáltatások felsorakoztatásával. Az idegenforgalmi és kereskedelmi szektorok gazdasági kapcsolatainak a fejlesztését kiemelve, a projekt biztosítja az elérhetõ szolgáltatások funkcionális és technikai összeférhetõségét, és közös kezdeményezéseket tervez a hírközlés és a reklám terén. Emellett a Görög Centrum elõirányozta környezetvédelmi és közszolgáltatások biztosítását, köztük egy web server és egy adatbázis létrehozását, valamint vízszennyezés- illetve természeti katasztrófa-figyelõ rendszerek kialakítását. A projekt tevékenységei között szerepel öt elõkészítõ tanulmány kidolgozása, és olyan szolgáltatások megtervezése és kifejlesztése, mint az elektronikus kereskedelem, online értékesítés, vevõszolgálatok, technikai segítség, tanácsadás és távoktatás. A tervek szerint a központok 2000 közepére teljes kihasználtsággal fognak mûködni. A projekt befejezése jelentõsen hozzá fog járulni a helyi gazdaság fejlõdéséhez, és innovációs szolgáltatások mellett a határ menti fejlesztésben jól alkalmazott megoldásokat is biztosít. Költségvetés 2,175,000: EURO Kapcsolat: Mr. John Garofalakis, Unversity of Patra, Dept. of Computer Engineering and informatics, 265 Rio – Patra Tel.: +30 61 997 866 XIV Congress of Basque Studies – The Information Society (E/F) Baszk Törekvések XIV. Kongresszusa – Az információs társadalom Ezt a nagyléptékû rendezvényt a Basque Studies társaság (SEV) szervezte 1997. november 25-27-ig. Célja az volt, hogy egy fórum jöjjön létre, ahol lehetõség van az információs társadalommal kapcsolatos vitára és stratégia kialakítására a spanyol-francia határterület ezen részén. A rendezvény amellett, hogy fórumot biztosított a jövõbeni lehetõségek vizsgálatára, tapasztalatokat hozott más országokból, hogy mit lehet elérni az információs társadalom segítségével. A kongresszuson felmerült témák a következõk: • az információs társadalom és a hírközlési módok • az információs társadalom szerepe az üzleti életben • az információs társadalom és a szolgáltatások • az információs társadalom és az oktatás


185


A rendezvény után könyv és CD-ROM készült. A konferencián hat terület képviseltette magát: San Sebastian, Bilbao, Vitoria, Pamplona, Baiona és Madrid, amelyek video-összeköttetésben voltak a francia és a spanyol nemzeti televízió és az Euskaltel, a baszk telekommunikációs társaság támogatásával. Az Interneten szintén közvetítették a kongresszust, lehetõvé téve ezáltal számos intézmény részvételét a világ minden pontjáról. Költségvetés: 150,253 EURO Kapcsolat: José M Vélez de Mendizabal, Eusko Ikaskuntza – Sociedad de Estudios Vascos, Palacio Miramar – Miraconcha, 48, 20007 Donostia – San Sebastián E-Gipuzkoa Tel.: +34 943 310855 Fax: +34 943 21 39 56 E-mail: [email protected] Socete D’Etudes Basques, Faculté Pluridisciplinaire 29-31, cours du Comte de Cabarrus, F – 64100 Baiona Tel.: +33 5 59 52 92 99 Fax: +33 5 59 31 05 18 E-mail: [email protected] Reklám, kapcsolatok, hálózatépítés Network of the Chambers of Commerce of Drama and Kavala (GR/BUL) A dramai és kavalai Kereskedelmi Kamarák hálózata Ennek a projektnek a célja, az üzleti élet fellendítése a határterületen, az információáramlás támogatása, az innovációs tevékenységek elõsegítése, tanácsadói szolgáltatások biztosítása és a meglévõ infrastruktúra modernizálása. A projekt tevékenységei a következõk: • a Kamara már meglévõ infrastruktúrájának hasznosítása konferenciákon, a kavalai éves kereskedelmi vásár támogatása azzal a céllal, hogy hatóköre kiszélesedjen, és balkáni kereskedelmi vásárrá bõvüljön, • az INTERREG I alatt alakult bolgár támogatási iroda felhasználása. Emellett a határ két oldalán levõ szervezetek együttmûködésének elõsegítése, • a két Kereskedelmi Kamara közötti hálózat kiépítése a Kamarák és a kis- és középvállalkozó tagok közös érdekeinek alapján, A projekt befejezése jelentõsen hozzá fog járulni a helyi gazdaság fejlõdéséhez, és elõsegíti az egyes kis- és középvállalatok fejlõdését azáltal, hogy segíti az együttmûködést Görögországban és a határterületen. Költségvetés: Kapcsolat: Mr. Grimbas, Chamber of Commerce of Drama L. Lambrianidi 40, 66 100 Drama Tel.: +30 521 22750/ 23346

186



Salón Pirevino (F/E) A Sálón Pirevino egy évente megrendezett nemzetközi vásár, amely 1996-ban indult, és támogatói az Exhibition Prak of Tarbes (F) és a Fairs Institution of Barbastro(E). Minden évben a két város valamelyikében rendezik meg azzal a céllal, hogy összehozzák azokat a kisebb bortermelõket, akik nem tudnak részt venni a nagyobb városokban rendezett kereskedelmi vásárokon. Tekintettel a határ menti régióban ebben a szektorban mûködõ kis- és középvállalkozók által tapasztalt hátrányokra, amelyek oka elsõsorban a potenciális piacoktól való nagy távolság, a projekt célja kooperációs hálózatok kiépítése a termelõk között, melyek lehetõvé teszik a határ menti régióban hozzáférhetõ különbözõ termékek alaposabb ismeretét, valamint lehetõséget biztosítani a cégeknek az együttes tevékenységre. Az együttmûködés elõsegítése mellett a vásár arra is törekszik, hogy a pireneusi termékekrõl kialakuló kép a jó minõséget jelentse. A végsõ cél a határterület egységes bortermelõ iparának kialakítása, és a közép-európai és a Skandináv piacok megteremtése. A legutóbbi, 1999-es vásár hetvenöt borozó- és étteremtulajdonost és egyéb szakmabelit, valamint több mint húsz importõrt vonzott Skandináviából és Közép-Európából. Költségvetés: Kapcsolat: Alain Fontane, Parque de Esposiciones de Tarbes, 64000 Tarbes Tel.: + 33 5 62 93 55 52 Fax: +33 5 62 93 55 54 Francisco Lacau Pascau, Institution Feril de Barbastro, Avda Estación s/n, 22300 Barbastro, Tel.: +34 974 311919 Fax: +34 974 306060 E-mail: [email protected] Business Forum Galicia-Norte (E/P) A rendezvényt a portói „Business Association of Portugal” (AEP) és a „Confederation of Business People of Galicia” (CEG) szervezte 1998. december 9-10-én. Célja a két régió gazdasági és üzleti lehetõségeirõl való tájékoztatás volt. A konferencián elhangzott beszámolók és viták fõ témái a következõk voltak: • Textilek és ruhák • Kohászat és gépészet • Fa és bútor • Tervezés a lakosság részére • Tervezés közületek részére A konferencia termékek és szolgáltatások bemutatójával volt egybekötve. A rendezvény eredményeképpen a helyi üzleti élet résztvevõiben tájékozódtak a régióban rejlõ lehetõségek és a fejlõdést elõsegítõ köz- és magánszervezetek területén. A különbözõ szektorok szükségleteirõl összefoglaló lista készült.


187


Költségvetés: Kapcsolat: AEP, Av. Boavista, 2671, 4100-135 Porto Tel.: +351 2 6176840 Internet: http://www.aiportuense.pt CEG, Rua do Vilar, 54, 15 705 Santiago de Compostela Tel.: +34 981 560699 Fax: +34 981 565788 E-mail: [email protected] Arctic Investors Network (FN/SE/NOR) Sarkköri Befektetõk Hálózata A projekt célja összességében véve az, hogy Észak-Calotte régióban egy olyan hálózatot alakítson ki, amelynek szolgáltatásai révén egy innováció/feltalálás teljes folyamata elvégezhetõ, pl. egy ötlet megszületésétõl az árucikk kifejlesztéséig. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a régión kívüli nagyvállalatok felvásárolják a szabadalmaztatott újításokat. A már megvalósult tervek között szerepel cégek egy olyan hálózata, melynek keretein belül az értékesítéssel kapcsolatos tapasztalatok és összeköttetések továbbadhatók, és egy egységes szolgáltatási hálózat, amely segíti a befektetõket, a prototípusok készítõit, valamint az értékesítõ és gyártó cégeket. Ezek megvalósulásával nagymértékben csökkentek a távolságok és országhatárok által elõidézett nehézségek. A projekt eredményeképpen majdnem 350 feltalálóval alakult ki szorosabb kapcsolat, és 785 új találmány lett bejegyeztetve. Hét új vállalat és 34 új munkahely alakult, jelentõs gazdasági növekedést vonva maga után. Költségvetés: Kapcsolat: Brynolf Tjarner, S-97186 Lulea, Sweden Tel.: +46 92 09 60 11 Fax: +46 92 09 61 79 E-mail: [email protected] „Business Card” (BG/RO) A dobrich-i és constanza-i Kereskedelmi Kamarák már 1991 óta együttmûködnek különbözõ területeken. Közös tevékenységeik között szerepel egy évente megrendezett üzleti konferencia. Ezen a vállalkozásfejlesztési projekten a Dobrich-i Kereskedelmi Kamara (BG) és a constanza-i Kereskedelmi, Hajózási és Mezõgazdasági Kamara (RO) együtt dolgozott. A „Business Card” projekt ennek a korábbi kapcsolatnak a természetes kiszélesedése a Phare Credo Program keretei között. Az 1998 júliusától 1999 májusáig terjedõ idõszakot felölelve, a projekt célja a dobrich-i és constanza-i vállalkozások együttmûködése elé tornyosuló akadályok eltávolítása volt. A projekt középpontjában az olyan intézmények álltak, amelyek hatással vannak az üzleti tevékenységekre, azaz bankok, import-export képviseletek és vállalkozásokat támogató szervezetek. A vállalkozóknak lehetõségük nyílt arra, hogy tájékozódjanak az import-export szabályozásáról, a külföldi befektetések jogi vonatkozásairól, kölcsönökrõl és a szomszédos ország

188



egyéb pénzügyi vonzatairól. Egészében véve a projekt célja az volt, hogy elegendõ információt nyújtson a vállalkozóknak határ menti kapcsolatok és tevékenységek kezdeményezésére. A projekt részeként számos kiadvány (brosúra, szórólap és katalógus) jelent meg, melyeket a helyi vállalkozásokhoz juttattak el. Emellett a projekt támogatást nyújtott több, a szomszédos ország kereskedelmi vásárait látogató cégnek, és kialakított egy adatbázist a határrégióban mûködõ, határon túli érdekeltségekkel bíró vállalatokról. Költségvetés: EURO 44.626 összköltség,; EURO 38.365 Phare-támogatás Kapcsolatfelvétel: Ms. Irina Frigioiu; Chamber of Commerce, Industry Shipping and Agriculture – Constanta, 84; Mircea cel Batran str. MFi; RO-8700 Constanta; Romania Tel.: +40 41 618 348 Fax: +40 41 619 454 E-mail: [email protected] New Bridge (BG/RO) A New Bridge projektet 1997-es finanszírozással a Phare Credo Program támogatta. Az együttmûködõ partnerek Oriahovo Önkormányzata és a Vratza-i Kereskedelmi Kamara Bulgáriából, valamint az Oltenia Dolzh Kereskedelmi Kamara Romániából. A projekt végsõ célja üzleti kapcsolatok kialakítása a két régió között, általános határ menti együttmûködés és jószomszédság megteremtése a két terület hatóságai és Kereskedelmi Kamarái között, és egy Orahovot Bekettel összekötõ híd építésére való lehetõség felmérése. A projekt idõtartama alatt számos terv valósult meg, a fenti célok elérése érdekében. A bolgár oldalon a kis- és középvállalkozásokban rejlõ üzleti lehetõségeket vizsgáló tanulmány készült. Emellett egy tanulmányterv készült a hídépítés gazdasági és idegenforgalmi lehetõségeirõl, valamint jelentések készültek a szektor idetartozó közigazgatási képviseletei részére. Végül az építendõ híd tervvázlatai mellett egy kezdeti technikai tanulmány is készült. Költségvetés: 34.285 EURO összköltség; 30.835 EURO Phare-támogatás Kapcsolat: Mr. Hristo Ivanov; unicipality of Oriahovo; 20 G.Dimitrov; 3300 Oriahovo; Bulgaria Tel.: +359 91 712 131 Fax: +359 91 713 371

Információs és tanácsadói szolgáltatások vállalkozásoknak Statistical Information for the Euroregion Galicia-Norte (E/P) Ennek a projektnek a célja olyan statisztikai és információs kiadványok létrehozása, amelyek ennek az Eurorégiónak a kérdéseivel foglalkoznak. Az új információs technikák maximális kiaknázásával az eredmények a lehetõ legszélesebb körben terjeszthetõk a régióban. A projekt a következõ kiadványokat támogatja: • Egy Évkönyv, mely általános információkat tartalmaz Galícia-Nortéról, • Üzleti és Kiskereskedelmi Címjegyzék • Eszközök és Szolgáltatások Címjegyzéke • Cserekereskedelem a két régió között napjainkban


189


• Külföldi Közvetlen Befektetések jelen helyzete és kilátásai • A Határ menti foglalkoztatás helyzete • A Galícia-Norte-i Munkaközösség website-ja • Az Eurorégió társadalmi mutatója • Kereskedelmi kapcsolatok más EU-országokkal Azáltal, hogy teljes körû információ válik elérhetõvé a területen, remélhetõleg nõ az üzleti és foglalkoztatási lehetõségek száma és további társadalmi-gazdasági integráció megy végbe a két régió között. Költségvetés: Kapcsolat: INE, Edificio Scala – Rua de Vilar, 235 - 9°/10°, 4050 PORTO Tel.: +351 22 6072000 Fax: +351 22 6072005 IGE, Rua Ramon Piñero, 27, 15072, Santiago de Compostela Tel.: +34 981 541321 Fax: +34 981 541323

Inter-Balkan and Black Sea Business Centre (GR/egyéb országok) Az „Inter-balkáni és Fekete-tengeri Üzleti Központ”-ot a Közösségi Kezdeményezés Interreg II támogatja anyagilag. A szervezet célja, hogy információt és szolgáltatásokat biztosítson a görög vállalatoknak és szervezeteknek annak érdekében, hogy elõsegítse a határ menti együttmûködést a balkáni és Fekete-tengeri országok hasonló intézményeivel. A vállalkozásokat segítõ szolgáltatások egész sorát nyújtja, köztük konferenciák, vásárok és üzleti találkozók szervezését Görögországban és külföldön. Emellett a „mindent egy helyen” jellegû központ gazdasági elõrejelzéseket, üzleti útmutatókat ad ki, és havonta megjelentet egy közlönyt, amely a szomszédos balkáni és fekete-tengeri országok legújabb fejlesztéseirõl ad hírt. Megalakulása óta a DIPEK a határ menti együttmûködés egyik sikeres intézménye. Különbözõ rendezvények szervezésével, amelyekre görög és külföldi cégek is ellátogattak, lehetõvé tette görög és határon túli vállalatok együttmûködését. Költségvetés: 1.600.000 EURO Kapcsolat: Mr, Mavridis, DIPEK SA, Helexpo, Pavillon 15, 546323 Thessaloniki Tel.: +30 31 291 107

190



Üzleti tapasztalatok szerzése Skargardssmak handicrafts and artisans (FIN/SE) Skargardssmaki kézmûvesek és iparosok Ennek a projektnek a célja, hogy a helyi iparosok és kézmûvesek otthoni közösségükben tudják fenntartani magukat azáltal, hogy szakmai tapasztalataikat átadják, valamint hálózatokat építenek ki és közös vállalkozásokba fognak. Céljuk elérése érdekében egy évente négy alkalommal megrendezett, két-három napos szeminárium- és vásársorozatot szerveztek, amelyek témája a saját vállalkozás beindítása és mûködtetése. A felvetõdött kérdések között szerepelt a finanszírozás, az üzletkoncepció, a partnerkapcsolatok, hálózatépítés a régióban, valamint a termelés elemzése és az exportlehetõségek felmérése. A projekttel, valamint a termékekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat leendõ vásárlók, magáncégek, szállodák, éttermek és egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos szervezetek között terjesztik. A termékeik és szolgáltatásaik értékesítésének elõsegítése érdekében az iparosok részt vettek egy kiállításon, amely a projekt keretei között szervezõdött, valamint készítettek egy közös marketing aktát, az Interneten való terjeszkedés szándékával. Költségvetés: 266.577 EURO összköltség, 130.345 EURO Interreg-támogatás Kapcsolat: Henrik Beckman, Mariehamm, Aland Islands, Finland Tel.: +358 18 25000 Fax: +358 18 22 160 E-mail: [email protected]

Speciális közös szolgáltatások ACUMEN – An Inter-regional Business Development Programme (IRL/NI) Interregionális Vállalkozásfejlesztési Program Az Acumen egy határ menti értékesítés-, üzletfejlesztési program. Támogatja a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy növeljék a határ menti értékesítés mértékét és fejlesszék a kereskedelmi együttmûködés egyéb formáit Írország mindkét részén. Az Acumen segíti azokat a kis- és középvállalatokat, akik gyártásban vagy jól eladható szolgáltatásban érdekeltek, és Észak-Írországban vagy az Ír Köztársaság hat határmegyéjének valamelyikében mûködnek. A programot anyagilag az „International Fund for Ireland” (IFI) és az Interreg II támogatja. Az Acumen-t jelentõs mértékben támogatják a nagyobb gazdaságfejlesztési képviseletek, és a program már segítséget nyújtott több, mint száz cégnek, amelyek több, mint £10 millió értékben járultak hozzá a megnövekedett határ menti értékesítéshez. Az Acumen program kétféle támogatást nyújt: Tanácsadás: Ha egy cég egy jelentõs új határ menti vállalkozásba akar belefogni, az Acumen tanácsadással segíti. A támogatott tevékenységek a következõk lehetnek: Egy új írországi határ menti piacon való elsõ bemutatkozás megtervezése és kivitelezése; egy határ menti közös vállalkozás kialakítása vagy egy stratégiai üzleti szövetség megszervezése; a cég meglévõ határ menti üzleti tevékenységének vizsgálata és értékelése; és egy nem ír partnerrel való határ menti üzleti lehetõség kidolgozása. Ha a tanácsadás nem tart tovább 32 napnál, az Acumen a tanácsadási költségek 64 százalékát állja. Értékesítés, eladás, fizetési támogatás: Ha egy cég már behatolt egy határ menti piacra és van kapacitása fõállásban foglalkoztatni egy piacfejlesztési ügyvezetõt, az Acumen segítheti a


191


vállalatot ezen tisztség elsõ évi fizetésének a támogatásával úgy, hogy az adóköteles fizetés 50 százalékát maximum £10 000-ig átvállalja (autót és egyéb költségeket a cégnek kell vállalnia). Az Acumen programban részt vevõ minden cégnek egy elõre megállapított összeget kell kifizetnie saját projektje összköltségébõl. A teljes projekt költségvetését minden esetben egyértelmûen megállapítják a program megkezdése elõtt. Költségvetés 2.794.693: EURO összköltség; 698.355 EURO Interreg-támogatás Kapcsolat: Mr. Willie Maxwell, Acumen, Omagh Business Complex, Gortnish Industrial Estate, Great Northern Road, Omagh BT78 SLU Tel.: +44 1662250404 Fax: +44 1662 250416 E-mail: [email protected]

Development of Cross Border Cooperation, Central Macedonia (FYROM/GR) Határ menti együttmûködés fejlesztése, Közép-Macedónia Ez a határ menti kooperációs projekt 1998-ban alakult. Három fõ tevékenységre összpontosít: Egy olyan, kis- és középvállalkozásokat támogató szervezet kifejlesztése (SME Support Office), amelynek célja technikai segítség és tanácsadói szolgáltatások nyújtása azoknak a vállalkozóknak, akik érdekeltek a szomszédos országokkal való határ menti együttmûködésben. A biztosított szolgáltatások között szerepel a pénzügyekrõl, befektetésekrõl, adótörvényekrõl való tájékoztatás, valamint az export, a közös vállalkozások és az alvállalkozói szerzõdések támogatása. Egy tanulmány kidolgozása a szomszédos országokkal, Bulgáriával és FYROMmal kötött alvállalkozói szerzõdésekrõl. A tanulmány megvizsgálja az alvállalkozói szerzõdések jogi vonzatait és részletes tájékoztatást ad az ilyen szerzõdés elõnyeirõl és hátrányairól. Emellett esetelemzést is ad – beszámol egyes görög vállalkozásokról, amelyek alvállalkozói szerzõdéseket kötöttek Bulgáriában és FYROMBAN. A tanulmányban szerepel az alvállalkozói szerzõdéseknek a regionális és nemzeti gazdaságra tett hatásának értékelése is. Kiküldetések szervezése balkáni és egyes közép-keleti országokba. A kiküldetéseket a Kamara szervezné, a küldöttek pedig az Igazgatótanács tagjai és Kamaratagsággal rendelkezõ vállalkozók lennének. A SME Support Office 1999 óta mûködik, székhelye a Thessaloniki Kis- és Középvállalkozások Kamarájának épületében van. Ezenfelül a Kamara már teljesített egy kiküldetést FYROMba, ahol az 1999-es Skopje-i Keresketdelmi Vásáron részt vett egy csoport vállalkozó. Költségvetés: 109.000 EURO Kapcsolat: Ms. K: Liodaki, Chamber of Small and Medium-Sized Enterprises of Thessaloniki, Aristoteous 27, 546 24 Thessaloniki Tel.: +30 31 241 668/241 689/241 158

192



REDIT Technological Unit (E/P) A REDIT Technikai Egység olyan szervezet, melynek célja, hogy a Galícia-Norte régió vállalkozásait informálja és tanácsokkal lássa el az új, számukra hozzáférhetõ technikai infrastruktúrával kapcsolatban. Az Egységet a Institute for Technological Innovation and Development igazgatja a portugáliai Bragaból. A projekt három témakörre összpontosít: • Egy információs rendszer kialakítása a technikai fejlõdés elõsegítésére a hatáterületen • Tájékoztató célzatú promóciós kampányok szervezése a technikai újítások üzleti kihasználhatóságáról • Tele-konzultációs szolgáltatások kialakítása A program végsõ célja, hogy emelkedjen a technikai újítások felhasználásának szintje a terület vállakozásaiban, hogy a cégek számára szisztematikus tanácsadói és támogatási lehetõségeket biztosítsanak. Költségvetés: 335.565 EURO Kapcsolat: IDITE-Minho – Instituto de Desenvolvimento e Inovação Tecnológica Minho Av. Dr. Francisco Pires Gonçalves 4710-911 BRAGA Tel.: +351 253 619740 Fax: +351 253 612957 Internet: http://www.idite-minho.pt

Wirtschaftspark Deutschlandsberg mit Technologiezentrum (Gazdasági park Deutschlandsberg technológiai centrummal) (A/SLO) A fennálló szállítási problémák miatt két nagyvállalat felé, amelyek kerámia és elektronikai területen mûködnek és több mint 2000 munkatársat foglalkoztatnak, határozta el a stájerországi (A) Deutschlandsberg önkormányzata egy ipari park létesítését egy technológiai centrummal együtt. Az ipari parkban 1997-ben tudták az elsõ ingatlant eladni, holott a hozzáférhetõvé tett területek különösen kereskedelmi vállalatok és gyártással foglalkozó cégek igényeinek felelnek meg. A technológiai centrum, amelyet a nemzeti állami mellett Interreg IIa eszközökkel is támogattak, elsõsorban fiatal vállalkozók felé fordul kutatási és gyártási területen. Az 1998. szeptemberi megnyitása után a centrum egy éven belül helyiségeket tudott bérbe adni. Költségek: EURO 1.390.000; Interreg IIa 8,32%-a Kapcsolat: Stadtgemeinde Deutschlandsberg, Hauptplatz 35 A – 8530 Deutschlandsberg Tel.: 0043 3462 2011-246 E-mail: [email protected]


193


Kombinierter Verkehr-Terminal Güterverkehrszentrum Euro Transport & Trade Center – ETTC Frankfurt (Oder) (D//PL) (Kombinált Közlekedési Terminál Áruforgalmi Centrum Euro Transport & Trade Center – ETTC Frankfurt (Oder)) (D/PL) Az ETTC áruforgalmi centrum közvetlenül az Európai Unió Közép- és Kelet-Európa felé esõ határán fekszik és egy elsõrangú székhely lenne, mert itt egy helyen nagy teljesítményû forgalmi utak, vasúti pályák és belföldi hajóutak képeznek csomópontot. Az ETTC így a nemzetközileg legjelentõsebb nyugat-kelet közlekedési tengelyen fekszik: Párizs, Antwerpen, Amszterdam–Duisburg–Hannover–Berlin–Poznan–Varsó–Moszkva. A közösen elkészített tervek céljai: • a kontinensek és régiók közötti közlekedést összefogni és megkönnyíteni a közvetlen határokon átvezetõ forgalmat, • csomópontot felépíteni a különbözõ közlekedési módokhoz, különösen a vasúthoz, közúthoz és belföldi hajózáshoz, • gazdasági tevékenységeket támogatni területek biztosításával egy kölekedési csomópontban. A projekt két helyszínt tartalmaz: (1) a frankfurti kapunál felépítenek egy logisztikai központot, amely a szállításhoz, raktározáshoz és elosztáshoz a legmodernebb és innovatív technikákat biztosítja. Egy 20 hektáros nettó területen hozzáférhetõvé tett térségek keletkeznek, amelyek szállítási vállalatok, szolgáltató és szerviz cégek által is jól hasznosíthatók. (2) A kombinált közlekedési terminál (KV) a városi teherpályaudvar egy részén keletkezik és 6,6 hektáros. Ez konténerátrakodásra szolgál és a tervezés alapján Gateway-ként nyitott a további kiépítésekre. A projekt egy integrált közlekedés fejlesztési koncepcióra épül, és az útról sínekre átrakodással, valamint a közlekedési terület koncentrációjával konkrétan hozzájárul a tartósság elvéhez. A terv sikeresen egyesíti a helyi határokon átvezetõ közlekedés követelményeit a régiókon túlmutató nemzeti, valamint az államközi szállítmányozás követelményeivel. Költségvetés: EURO 7.110.000 (EU-hozzájárulás a KV-terminálhoz/Gateway) Kapcsolat: Hans-Joachim Bischof, Stadtverwaltung Frankfurt (Oder) Tel.: 0049 335 552 99 50/51 Fax: 0049 335 552 99 59 E-mail: [email protected]

194



Befektetési alapok Risk Capital Funds (E/P) Kockázati tõke alap Ez a projekt 1999. szeptemberében indult, a Galícia-nortei Munkaközösség, valamint egy portói (P) és egy Santiago de Compostela-i kockázati tõke vállalat összefogásával. Egy alapot hoztak létre, melybõl kockázati tõkét biztosítanak a határ két oldalán levõ új és fejlõdõ vállalatoknak. Az alap igazgatása a spanyol oldalon levõ SODIGA kockázati tõke vállalat és portugál megfelelõje, a portói PME Capital kezében van. A két ország jogrendszerét minden tranzakció esetében szem elõtt tartják. A projektet mindkét kockázati tõke vállalat támogatja, és a tõkeinjekció nem haladhatja meg az új vállalkozás össztõkéjének a 45 százalékát. A támogatott vállalkozásoknak a határ menti területen kell mûködniük, és tevékenységükben kell, hogy legyen határ menti elem. Az alap jelenleg elsõsorban az ipari szektorra összpontosít, de már tárgyalnak más szektorokban mûködõ cégek támogatásáról is. Költségvetés: 5.000.000 EURO összköltség; 50% Interreg-támogatás Kapcsolat: PME Capital Av. Dr. Antones Guimarães, 193, 4100-079 Porto Tel.: +351 2 6102087 Fax: +351 2 6102089 E-mail: [email protected] Internet: http://www.pmecapital.pt Sodiga, Rua Ourense, no.6, 15701, Santiago de Compostela Tel.: +34 981 566100 Fax: +34 981 566183 Comunidade de Trabalho Galiza-Norte de Portugal, Rua Dainha D. Estefãnia, 251,4150-304 PORTO Tel.: +351 2 6086300/23 Fax: +351 2 6086305 Internet: http://www. galicia-nortpt.org


195

C3 KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS INFRASTRUKTÚRA


C3 fejezet: Közlekedésügy és infrastruktúra

ÁTTEKINTÉS: Ez a fejezet a határon átnyúló együttmûködésnek a közlekedéssel összefüggõ infrastruktúra terén elõforduló fõ problémáival és kérdéseivel foglalkozik. Az EU közlekedési politikája stratégiai célként írja elõ a „hatékony közlekedési rendszerek” kiépítését. Az alapvetõ pontok túlnyomórészt vasútvonalakat, autópályákat, repülõtereket és települési hálózatokat tartalmaznak (telekommunikáció, szennyvíz, gáz és áram). Ezenkívül ez a fejezet foglalkozik a „laza” programokkal is, pl. a közlekedési hálózatok, marketing és a határokon átnyúló tömegközlekedési eszközök tervezésével. Ennek a fejezetnek a fõ témája a területi közlekedési csatlakozás, mivel a határ menti és határon átnyúló térségek ennek a területnek minden szempontját nagy aggodalommal figyelik.

FÕBB SZEMPONTOK: • A transz-európai hálózatok irányvonalai (TEN) a jövõbeli nemzeti és közösségi közlekedési jellegû építési programok hivatkozási keretét adják. • Az alapvetõ közlekedési jellegû létesítmények fejlesztése és más infrastruktúrák elõször megteremtik egy határon átnyúló együttmûködés fizikai elõfeltételét, pl. az 1. célterületeken valamint a közép- és kelet-európai határ menti területeken. Ezek európai (pl. TEN), nemzetközi (pl. kikötõk, vasútvonalak és autópályák) és regionális (pl. közutak és kerékpárutak) jelentõségû projekteket tartalmaznak. • Integrált tervezésre (valamint képzésre és marketingre ) van szükség ahhoz, hogy megszûnjön sok határ menti terület peremvidéki helyzete és ki lehessen aknázni a „határsorompók” csökkentésébõl adódó új fejlesztési lehetõséget. • A fõbb közlekedési és ellátási hálózatok hiányzó összeköttetései akadályt jelentenek a legtöbb határ menti terület számára. A közlekedési hálózatokban elõforduló határon átnyúló hiányosságok megszüntetése (missing links) és az ezekhez a hálózatokhoz való csatlakoztatás a legtöbb határ menti területen a prioritást élvezõ fejlesztési programok közé tartoznak. Az EU külsõ határai mentén valamint a közép- és kelet-európai államok határai között határátkelõket kell létesíteni. • A sokfunkciós közlekedési rendszerek és „laza” akciók létrehozása, azaz a marketing és tömegközlekedési eszközök a legtöbb határ menti terület számára az új kihívások egyikét jelentik.

PÉLDÁK: •

a nemzetközi híd megépítése Valencában (P/E),

•

határon átnyúló pilótaprojekt a tömegközlekedésben, Emmen/Meppen (D/NL),

•

a Radomierzyce-Hagenwerder-i határátkelõ megépítése (PL/D),

•

a Guadiana-híd jobb megközelíthetõségének biztosítása.(P/E),

•

új kompösszeköttetés az Elbe-Labe Eurorégióban (CZ/D),

198



•

a közúti hálózatban meglévõ hiányosságok megszüntetése (NL/D),

•

a Ballinamore–Ballyconnell-csatorna, a Shannon–Erne vízi út modernizálása (IRL/UK),

•

regionális energiatervezés (AL/GR),

•

egy repülõtér megvalósíthatósági tanulmánya (D/F/CH),

•

logisztikai kutatóközpont (NL/D),

•

guben/Gubien tisztító berendezés

•

határok nélküli közlekedési kapcsolat a Salzburg-Berchtesgadener Land-Traunstein EuRégióban.

ÁTTEKINTÉS 1. Problémák és általános fejlõdés A mobilitás (mozgékonyság) társadalmunk kulcsfontosságú funkciói közé tartozik. A közlekedés és az infrastruktúra a közmûvelõdési, képzési és innovációs lehetõségek mellett egy régió legfontosabb modern székhellyel kapcsolatos tényezõinek egyike. Az új szállítási technikák, a modern logisztika és a fejlettebb telekommunikációs lehetõségek révén a nemzeti fõ központok és a kedvezõ fekvésû európai régiók gyorsan elérhetõk, a vállalatoknak pedig már nem kell bizonyos fontos regionális területeken letelepedniük. Tekintve azt a tényt, hogy az európai határrégiók • még mindig gyakran nemzeti, némelyikük európai peremvidéken található; • ezzel egyidejûleg ki vannak szolgáltatva az európai belsõ piac versenyének; • az EU külsõ határai mentén különleges problémákkal kerülnek szembe (például Schengen), másrészrõl pedig hidakként szolgálnak a szomszédos területek felé, nyilvánvaló, hogy a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése a határ menti és a határon átnyúló régiók legfontosabb programjai közé tartozik. Ugyanis a határon átnyúló, kiterjedt, régiók közötti közutak, vasúti hálózatok és hajóutak, valamint légi közlekedés nélkül gyakorlatilag lehetetlen a határon átnyúló együttmûködés: hiányoznak a fizikai elõfeltételek. A hosszú ideje rossz és – sok határ menti területen még ma is – hiányos kiépítésû infrastruktúrának mindenekelõtt három oka van: • A gyakran gyéren lakott és távoli határ menti területeken a hiányos kereslet miatt az infrastruktúra csak a legminimálisabb mértékben került kiépítésre. • A sûrûn lakott és gazdaságilag fejlett területeken (például régebbi szén és acélrégiók) – korábban mindenekelõtt katonai és politikai okok miatt – a (közlekedési) infrastruktúrák határon átnyúló kiépítése a megerõsödött nemzeti államok és/vagy késõbb a hatalmi tömbök (kelet-nyugat) között nem tûnt célszerûnek. • A vizeket és hegyeket átívelõ nagy közlekedési összeköttetések (alagutak, hidak is) mûszakilag csak nehezen voltak kivitelezhetõk és mindenekelõtt pénzügyi szempontból olyan költségesek voltak, hogy a határ menti térségekben többnyire eltekintettek ettõl. E században a ’70-es évekig nem voltak olyan tervezetek, amelyek meg tudták volna szüntetni a határ menti területek infrastrukturális lemaradását, célzott beruházásokon keresztül.


199


Ez a ’80-as és ’90-es években fokozatosan megváltozott, mindenekelõtt az alábbiak következtében: • az EU-politikának a megfelelõ szakmai területeken elkezdõdõ erõteljesebb szerepe miatt • az európai belsõ piac megvalósulása miatt; • Közép- és Kelet-Európa nyitása következtében, • az európai regionális politika és a Kohéziós Alap programjai következtében, • az Interreg közösségi program miatt, • a 2000. évtõl a tagjelölt országok belépéséig érvényes szerkezeti kialakítást elõmozdító segélyek révén, az alábbi három pénzügyi eszköz segítségével: - a megújult PHARE-Program, - a Mezõgazdasági Alap, amely segít az EAGL-hez jutni (SAPARO: Special Action for Pre-Accession Aid for Agriculture and Rural Development – Belépés elõtti Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Segély) - az új szerkezetpolitikai pénzügyi eszköz a belépés elõkészítéséhez (ISPA) a 2000. évtõl (7milliárd Euro, kb. 7 évre, azaz 1 milliárd Euro 2000-tõl kezdve) Gyakorlatilag az összes 1995-2000. évi 59 Interreg IIA programban tervezetek találhatók a fõ témákkal, területrendezéssel és infrastruktúrával összefüggésben a közlekedés vagy az infrastruktúra fejlesztéséhez (közlekedés, energiahálózatok, telekommunikáció). A programtervezetek lényeges pontjait Európa legszegényebb területei jelenti: ezeken az I. célterülteken az infrastruktúra fejlesztése révén sok esetben csak a tartós gazdasági és szociál-kulturális együttmûködés fizikai elõfeltételeit teremtették meg. Viszont Közép-Európában és Skandináviában fejlesztési lehetõségek mutatkoztak a határon átnyúló infrastruktúra és közlekedés terén, legyenek azok konkrét programok (missing links) vagy tervezettanulmányok (amelyekbõl aztán a határ menti területeken más módon finanszírozott projektek alakulnak ki). Észak- és Közép-Európában felismerték annak szükségességét, hogy a már meglévõ jól fejlett észak-dél összeköttetések kiegészítéseképpen ki kell építeni a nagy közlekedési folyosókat nyugatról kelet felé: például elõször is a meglévõ határátkelõk, hidak és alagutak (DK/S) korszerûsítése valamint a határon átnyúló információs technológiák és a jövõtervezések kialakítása révé n az új közlekedési folyosók számára. A gyengébben fejlett dél-európai régiókban a közúti és vasúti közlekedés alapvetõ határon átnyúló infrastruktúráira összpontosítottak (beleértve a határátkelõket is), mindenekelõtt a híd és alagútépítésre. Az EU külsõ határai mentén valamint Kelet- és Közép-Európa határai mentén különösen fontos a már meglévõ határátkelõk kiépítése mellett, fõként a régión belüli és nemzetközi közlekedés elõsegítését szolgáló új határátkelõk megteremtése. 1990 óta a nyugat és kelet közötti közlekedési hálózatok újra összeértek, a vasúti és közúti átkelõk mellett létrehoztak a szabadidõs közlekedés számára fenntartott átkelõket a kerékpárosok és a gyalogosok számára. Az egyik fejlesztés viszont az összes európai határt érinti: a fokozódó mobilitás és a növekvõ nemzetközi kereskedelem miatt erõsödõ közlekedés – korábban az EU-n belül fõképpen az északi-déli tengely mentén, az Alpok és a Pireneusok átkelõ útjain, manapság az erõteljesen fejlõdõ nyugat-keleti összeköttetésekben is. Emiatt az érintett területeken jelentõsen nagyobb közlekedés alakult ki a határokon túl is.

200



A határ menti térségek nagy nemzeti infrastruktúrával kapcsolatos projektjeire nézve viszont általában véve az az érvényes, hogy azokat a Mainstream Programokat veszik igénybe, amelyeket az EU-n belül az EU Strukturális Alap finanszíroz illetve a tagjelöltek esetében mindenekelõtt a PHARE, de a SAPARD és az ISPA programok is támogatnak. Az ilyen közlekedési infrastrukturális beruházások esetében lényegesen több pénz áll rendelkezésre, mint az INTERREG IIIA vagy a PHARE CBC esetében. Az INTERREG IIIA és a PHARE CBC programok ezzel szemben csak ténylegesen határon átnyúló infrastrukturális elképzelésekhez (egy, a határ mindkét oldalán megvalósítandó vékony folyosón, mint missing links) alkalmazhatók. 2. Közlekedési infrastruktúra 2.1. Európai közlekedési politika transz-európai közlekedési úthálózatok. Az EU közlekedési politikája az utóbbi 10 évben nagyon erõteljesen fejlõdött. A mezõgazdaság után ez a terület rendelkezik a legkiterjedtebb másodlagos közösségi törvényalkotással. Fõként a bizottság akcióprogramjának, a „Közös Közlekedési Politika” (1995. június) céljainak megvalósítása vezetett az EU belsõ piacán létrejövõ integrált közlekedési rendszer hatékonyságával és minõségével kapcsolatos erõteljesebb törekvéshez, valamint harmadik országokkal való intenzívebb kapcsolatokhoz. Így az EU- politika elmélyítésének és bõvítésének általános céljai a szállítás valamint a személyek és javak állandóan növekvõ, kiterjedt, nemzetek közötti és határon átnyúló mobilitása terén különleges hangsúlyt kapnak. Ezen akcióprogram mellett a „Transz-európai Közlekedési Úthálózatok” (TEN) újabb területe az utóbbi években különleges jelentõségre tett szert az egyesült Európa és a határon átnyúló együttmûködés esetében. A transz-európai közlekedési, energia- és telekommunikációs hálózatok (TEN-ek) fejlesztése az EU prioritást élvezõ programjainak egyike. Ezt az alábbiak segítségével világították meg: • a TEN Maaststrich-i szerzõdésbe történt beillesztése, • magas szintû munkacsoportok megalakítása az Európai Tanácsban, • a bizottság Fehér Könyvében a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás rögzítése, valamint • a transz-európai közlekedési infrastruktúra finanszírozása a TEN 1995-1998. évi költségvetése segítségével 1.344 millió EURO összegben. Az „Agenda 2000” hangsúlyozza a TEN jelentõségét a közép- és kelet-európai tagjelölt államok esetében valamint egy bõvített európai belsõ piac fejlesztését tekintve. A TEN kiépítése mellett mindenekelõtt az alábbi okok szólnak: • A TEN fel- és kiépítése olyan fontos közösségi célokat szolgál mint a belsõ piac zavartalan mûködése és a gazdasági és szociális összetartás erõsítése. • A TEN-nek a közösség teljes területén történõ fel- és kiépítésének biztosítania kell egy tartós, ütõképes személy- és áruforgalmat a lehetõ legkedvezõbb szociális, környezetvédelmi és biztonsági feltételek mellett, valamint integrálnia kell az összes közlekedési útvonalat, ezek kooperatív elõnyeinek figyelembevételével. • A meglévõ kapacitásokat optimálisan kell kihasználni és a különbözõ útvonalhálózatokat egy adott TEN-ben kell integrálni a személyek és a javak közúti, vasúti, belföldi hajó- és tengeri és légi közlekedése, valamint a kombinált közlekedés elõsegítése érdekében.


201


A TEN-irányvonalak általános hivatkozási alapot jelentenek a tagállamok programjainak támogatásához és adott esetben magukhoz a közösségi programokhoz is. A TEN legfontosabb célja a közlekedés terén a szárazföldi, tengeri és légi közlekedés infrastrukturális hálózatainak integrálása fokozatosan, 2010-ig, ahogy az a megfelelõ dokumentumokban (térképek, vázlatok) a hálózat nagyságát tekintve meghatározásra került. Az akció alapvonásai magukban foglalják a hálózati tervek elkészítése és folytatása mellett a határon átnyúló összes tervezési, fejlesztési és kiépítési tevékenységet. A TEN kiépítését szolgáló összes program esetében környezetvédelmi vizsgálatokat kell elvégezni. Ezenkívül a közlekedési folyosók tervezetének kidolgozásakor ügyelni kell arra, hogy minden tagállam és minden régió határon átnyúló módon kapcsolódjon a TEN-hez. Az alábbi programok élveznek prioritásokat: • fõ és köztes összeköttetések megteremtése és kiépítése, • az infrastruktúrák kiépítése a hálózatok megközelítése érdekében azért, hogy bekapcsolódhassanak a szigeteken, elzártan és peremvidéken elhelyezkedõ területek is, • a különbözõ közlekedési hálózatok optimális kombinációja a nagy kiterjedésû területeknek a hálózat kiépítésébe való bevonása mellett. A harmadik államok hálózatainak kiépítésekor a közösség esetenként dönt a Szerzõdés által elõírt megfelelõ eljárásai szerint arról, hogy a TEN-nek harmadik államok hálózataival való koherenciájának biztosítása érdekében támogatja-e a hálózatok összekapcsolódását és együttmûködõ képességét. Az Európa Parlament és a Tanács 1996-ban döntött a közösségi irányelvek alapján a TEN felépítése mellett. A döntés (EGV 129c cikkelye értelmében) 2000-ig határozza meg a TENre vonatkozó tervezett akciók céljait, prioritásait, alapvetõ jellemvonásait, a beruházási szándékot pedig a közösség közös érdekeként jelöli meg. Kereken 400 milliárd € beruházási keretösszeg áll rendelkezésre. Így a TEN a jövõben lényegesen hozzájárul az EU belsõ piaci fejlõdéséhez. Tájékoztatási célokra bizottságot neveztek ki, amely vizsgálja a TEN további alakulását. 2.2 A közlekedési úthálózatokra vonatkozó irányvonalak A Szerzõdés 129c cikkelye értelmében a közösség lényeges irányvonalakat határoz meg a fontos közlekedési útvonalakra vonatkozóan, amelyekben célokat, prioritásokat és alapvetõ jellemvonásokat rögzítenek a tekintetbe vett cselekvésekhez. A TEN-úthálózat a magas és egységes szolgáltatási és biztonsági színvonallal rendelkezõ távolsági forgalom már meglévõ és új autópályáiból, valamint meglévõ közútjaiból tevõdik össze. A TEN közúti közlekedés lényeges kiépítéssel kapcsolatos tervei az irányelvekben (döntés 1692/96/ EG) jelzésszerûen kerültek felsorolásra. A teljes hálózat magában foglalja a közlekedésirányítás infrastruktúráját is. A TEN vasúti hálózata a nagy sebességû vasúti hálózatból és a hagyományos vasúti hálózat szakaszaiból áll, beleértve a kombinált közlekedés vasúti összeköttetéseit is. Ez fontos szerepet játszik a vasúti személy- és áruszállításban, a kombinált távolsági forgalom megvalósításában, és lehetõvé teszi az egyéb közlekedési útvonalakkal való összekapcsolódást, valamint a regionális és helyi vasúti hálózatokhoz való csatlakozást. A hálózat folyamatosságának, az együttmûködõ képesség fokozatos kialakításának köszönhetõen – különösen a mûszaki összehangolás és egy összehangolt vonatvezérlõ és biztonsági rendszer révén – magas minõségi és biztonsági színvonalat nyújt használóinak. A Bizottság „A vasutak új-

202



jáélesztésének stratégiája” címû Fehér Könyvében stratégiai cselekvési pontokat rögzített, amelyek megállítják a vasúti személy- és áruforgalom jelenlegi hanyatlását és a közúti közlekedés igazi alternatívájává teszi azt, különösen az alábbiak segítségével: • a vasúti cégek pénzügyi szanálása az adósságoknak a tagállamok részérõl történõ vállalása által; • a piaci erõk bevezetése és a kereskedelmi szempontok szerinti mûködés a vasút elérhetõségének bõvítése révén a teljes határon átnyúló áru- és személyforgalom terén és a transzeurópai „FREEWAYS” lehetõség megteremtése ( áruszállítás esetében) révén; • a vasutak nemzeti rendszereinek integrációja, amely rendszerek az egyes államok elõírásai szerint fejlõdtek és így nehézségekhez vezetnek a határon átnyúló mûködésben. A vasúti áruforgalom kínálatának növelése érdekében a Bizottság egy központi iroda megteremtését javasolja FREEWAYS-értékesítések érdekében. A Bizottság szükségesnek tart egy módosított kijelölést, a költségvonzatú díjazások meghatározását, a határátlépés idõtartamának lerövidítését, és minõségi kritériumok meghatározását. A TEN belföldi vízi úthálózata a legfontosabb folyókból és csatornákból valamint ezek összeköttetéseibõl áll. Ez lehetõvé teszi az ipari régiók és a jelentõs központi területek közlekedési összekapcsolását és ezek csatlakozását a tengeri és belföldi kikötõkhöz. Eme hálózat belsõ vízi útjainak mûszaki minimum követelményeknek kell megfelelniük. A transz-európai közlekedési hálózathoz tartoznak a tengeri kikötõk is. Infrastruktúrájuk számos olyan szolgáltatást nyújt a személy- és áruforgalom számára, amelyek magukban foglalják a komp, illetve rövidebb és távoli tengeri utakat, beleértve a part menti hajóutakat is. A Bizottság 1997-ben elfogadta a tengeri kikötõkrõl és a tengeri közlekedés infrastruktúrájáról szóló Zöld Könyvet. A TEN repülõtéri hálózat olyan repülõterekbõl áll, amelyek a közösség területén fekszenek. Rendszeres légi forgalmat bonyolítanak le és megfelelnek bizonyos feltételeknek. A nemzetközi hálózati pontok és a közösség hálózati pontjai alkotják a transz-európai repülõtéri hálózat magvát. Ezek biztosítják a nemzetközi közlekedésben az összeköttetést a közösség és a világ többi része között. 3. Energiatovábbítás és telekommunikáció A közösség támogatja a TEN-energiahálózatok (villamos áram és földgázhálózatok) kapcsolatát, azok együttmûködõ képességét és kiépítését, valamint ezekhez a hálózatokhoz való hozzáférhetõséget, többek között az alábbi célokkal: • az energetikai belsõ piac megvalósítása; • az energiaellátás biztosítása; • a megújuló energiaforrások feltárásának támogatása. A TEN-telekommunikációs hálózatok fel- és kiépítésének biztosítania kell az információáramlást, az információcserét az EU-n belül és segíteni kell egy „Információs társadalom” létrejöttét. Lehetõvé kell tennie az információk szabad cseréjét magánszemélyek, a gazdaság résztvevõi és közigazgatások között, és ennek során védenie kell a magánszférát. A közösség támogatja a hálózatok kapcsolatát a telekommunikáció és az infrastruktúra terén, az együttmûködõképes hálózati szolgáltatások és alkalmazások kiépítését és fejlesztését, valamint az ezekhez való hozzáférhetõséget.


203


4. A TEN fejlesztése Az utóbbi években a Bizottságnak jelentõs haladást sikerült elérnie e TEN kiépítésében, viszont visszaeséseket és nagy akadályokat is el kellett könyvelnie a TEN céljainak és programjainak megvalósításakor. Pozitívumként kell értékelni többek között: • fontos TEN irányvonalak és jogi alapok elfogadását, • fontos, de nem látványos elõrehaladásokat sok TEN-projektnél, • a TEN finanszírozását közérdekû magán partneri viszonyok révén, • a MOE-államoknak az EU-hoz való csatlakozási elõzetes munkálatainak elindítását, mint pl. a páneurópai Közlekedési Konferenciáknak (Helsinki, 1997) a TINA-folyamat (Transport Infrastructure Needs Assessment) bevezetése és folytatása érdekében hozott döntései. Hátrányokkal járnak többek között az alábbiak: • a Tanács nem tudott megállapodni a 14 elsõdleges célra szánt költségvetési forrás növelésében; • Az EU-tagállamok sok kormányzata a TEN fejlesztését még mindig nem összeurópai perspektívából nézi, hanem nemzeti szemszögbõl és nem adják meg a TEN-nek az azt megilletõ elsõbbséget. Ezért a Bizottság az alábbiakat ajánlja: • az elsõdleges közlekedési tervek pénzügyi helyzete elemzésének folytatása és a magángazdaság erõteljesebb bevonása; • a TEN terveknek közösségre nézve hasznos voltának kiemelése a közlekedési területre vonatkozóan; • a jogi keret kiegészítése az Unió szintjén; • a tagállamok erõfeszítésének fokozása az engedélyezési eljárás koordinálása, egyszerûsítése és meggyorsítása érdekében; • egy kötelezõ finanszírozási ütemterv elkészítése a 14 nagy TEN-tervre vonatkozóan azért, hogy ezáltal politikai szinten hitet tegyünk a projektek megvalósítása mellett; • az Európai Unió különbözõ pénzügyi eszközei közötti szorosabb összehangolás, amelyekkel a TEN támogatása történik; ez koordinációs erõfeszítéseket tételez fel mind közösségi szinten, mind nemzeti-regionális helyi szinten. Nem lehet említés nélkül hagyni azt, hogy az EU közlekedési infrastrukturális hálózatának a szomszédos államokhoz történõ csatlakoztatásában mint a páneurópai közlekedési utak és infrastruktúrák fejlõdésének összfolyamatában részt vállal a genfi ECONOMIC Commission for Europe (ECE) (Európai Gazdasági Bizottság) (Genf) és a Párizsi Európai Közlekedési Miniszteri Konferencia (European Conference of Ministers of Transport = CEMT), így a CEMT 1997. áprilisban átfogó határozatot fogadott el a páneurópai közlekedési hálózatokról, amely mutatja a gyakorlati cselekvést célzó közös politikai akaratot.

204



5. Integrált tervezés Az Interreg IIIA közösségi program támogatja a EU belsõ és külsõ határai mentén található területeket a különleges fejlõdési problémák legyõzésében, a belsõ határokon átnyúló együttmûködési hálózatok kiépítésében és a harmadik államokkal való együttmûködés lehetõségeinek felkutatásában. A közlekedés és az infrastruktúra területérõl a támogatható határon átnyúló programok közé tartoznak többek között az alábbiak: • víz- és energiaellátás, • a telekommunikáció fejlesztése, • a közlekedési utak fejlesztése az infrastrukturális lemaradással küzdõ területeken, • a kismértékû határon átnyúló közlekedési hiányosságok megszüntetése (missing links), • kiegészítések és csatlakoztatások a TEN-ekhez, az energia, telekommunikáció és a közlekedés terén. A támogatás érdekében a Interreg-tervezeteket be kell illeszteni a határon átnyúló cselekvési programok céljai és feladatai közé. Ez olyan integrált tervezést feltételez, amely biztosítja, hogy a határ menti terület szükségletei teljesüljenek, kihasználják a fejlesztési lehetõséget, valamint a pénzügyi, a belsõ piac létrejöttébõl és a közép- és kelet-európai politikai változásokból adódó lehetõségeket. Az infrastruktúrának a határ menti területeken történõ fejlesztése mellett szól három érvcsoport: 1. A növekvõ közlekedés és az új tagállamok belépése jó összeköttetéseket kíván mind a TEN-hez, mind a határon átnyúló régiók között; 2. A kombinált közlekedés létesítményei, a közutak, vasútvonalak és csatornák, valamint a turisztikai tevékenységhez szükséges infrastruktúra a regionális gazdaságfejlesztés támogatását szolgálják; 3. A regionális fejlesztési lehetõségek kiépítése túlnyomórészt a határ menti régiók lényeges jellemzõitõl függ; az egyes infrastrukturális területek jó belsõ és külsõ feltárása szükséges annak érdekében, hogy a régiókban érvényre juthassanak a különbözõ funkciók. Az INTERREG I és IIA megvalósításakor az infrastruktúra kiépítése jelentõs helyet foglal el mindenekelõtt az 1.célterületeken. Az Interreg IIA keretében új prioritásokat határoztak meg; ezek az alábbiakat célozzák: • Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a „laza” programokra. • Nagyobb jelentõséget kell biztosítani a regionális-helyi oldal javaslatainak. Ezeket a prioritásokat az Interreg IIIA–ban is szerepeltették. Így általában véve a közlekedési infrastrukturális projektek (mindenekelõtt a nagyok) már nem igénylik egy adott program legnagyobb részét. Ehhez az EU strukturális és haladást szolgáló alapjaiban elsõrangú és elegendõ eszközök állnak rendelkezésre. Ha az Interreg IIIA az infrastruktúrát támogatja, elõször a régióra jellemzõ határproblémákat kell figyelembe vennie, a programoknak közvetlen elõnyöket kell tartalmazniuk a határ menti régiók számára és nemcsak a nemzeti vagy nemzetközi, a határ menti területeket átszelõ infrastruktúrák fejlõdését kell szolgálniuk (1. célterületek). 1996 óta az infrastruktúra még nagyobb jelentõségre tett szert az Interreg IIC, a nemzetek közötti, a területrendezés terén megvalósuló együttmûködés elõmozdítását


205


célzó közösségi program révén. Ez többek között tartós közlekedési és kommunikációs rendszereket kíván támogatni az alábbiak segítségével : • a nemzetek közötti közlekedési összeköttetések fejlesztése; • multinacionális közlekedési központok hálózatának fejlesztése; • az információknak és a kommunikációs technikának területfejlesztés érdekében történõ kiaknázása. Ezeket a programokat is tovább folytatja az Interreg IIIB a 2000-2006 közötti idõszakban. Az Eu-nak a közép- és kelet-európai államokkal alkotott és a külsõ határai mentén megvalósuló programokban a kormányzatok és régiók viszonylag nagy szerepet tulajdonítanak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Ez tükrözõdik a Phare eddigi, a határon átnyúló együttmûködés érdekében történt fokozott mértékû igénybevételében (Phare-CBC), így pl. a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó kis programok (a határátkelõkhöz vezetõ közlekedési útvonalak helyreállítása, a határátkelõk modernizálása) esetében. Különösen ezeken a határokon fontos elõfeltételnek tekintik a kapcsolatok javítása és a piacok bõvítése szempontjából egy határon átnyúló közlekedési és kommunikációs infrastruktúra további fejlesztését. Az „Agenda 2000”-ben a Bizottság megállapítja, hogy az új tagállamok az EU belsõ piacába történõ sikeres integrációja nagyrészt közlekedési hálózataik kiépítésétõl és modernizálásától függ. Hangsúlyozzák, hogy már a bevezetõ szakaszban beruházási programmal kell kezdeni. Ennek során jelentõs EU-támogatásokat kell nyújtani, különösképpen a TEN-nel összefüggésben lévõ közlekedési folyosók kiépítéséhez. A Phare-program 1998 óta zajló újbóli kialakítása keretében erõsödött a MOE-államokban megvalósuló közlekedési jellegû, elsõdlegességet élvezõ beruházási tervek támogatása. 2000tõl ezeket kiegészítésképpen és a belépés elõkészítését elõsegítendõ támogatja az új szerkezetpolitikai pénzügyi eszköz (ISPA). Ezek a programok hozzájárulnak a páneurópai közlekedési hálózat MOE-államokban történõ fejlesztéséhez és ugyanakkor elõmozdítják a nyugat-európai szinten megvalósuló összefogást. Ezenkívül az utóbbi években az EU kelet felé történõ bõvítésével összefüggésben és az 1997. évi prágai, krétai és helsinki Páneurópai Közlekedési Konferenciákkal a háttérben bevezették az úgynevezett TINA-folymatot (=Transport Infrastructure Needs Assessment). A tag és társult államok (MC és AC-k) magasrangú tisztségviselõibõl álló (Senior Officials) TINAcsoport az utóbbi években a folyamatosan mûködõ TINA-titkársággal együtt javaslatokat dolgozott ki a jövõbeni Közép- és Kelet- Európában megvalósuló közlekedési infrastruktúra vonatkozásában. 6. Kitekintés A Bizottság KOM(1998)716. közleményében még egyszer utalt a közös közlekedési politika céljaira és jövõbeli perspektívaként „tartós mobilitást” követelt. E szerint a 2000-2010 közötti idõszakban az alábbiak számítanak fontos feladatoknak: • a tartós mobilitás megteremtése és ennek állandó ellenõrzése, • a hatékonyság és versenyképesség fokozása, • a minõség és a biztonság javítása, • Európában és a világon a külsõ hatások fokozása.

206



A nemzeti határok mindkét oldalán fekvõ területek csatlakoztatásának és a határon átnyúló együttmûködés elõfeltételének javításához az alábbi infrastruktuális programok különösen hozzájárulhatnak: • az infrastruktúrának a határ menti térségekben megvalósuló kiépítésével kapcsolatos célkitûzéseknek a közös területrendezési strukturális elképzelésekhez, a regionális politikai következményekhez és a megfelelõ európai elgondolásokhoz (TEN) – és nemcsak a szaktechnikai kritériumokhoz (pl. közlekedés alakulása és a közlekedés áramlása) – való igazítása; • az infrastruktúrára vonatkozó tervezések közös koordinálása a határ mindkét oldalán; • a meglévõ határon átnyúló infrastrukturális hiányosságok megszüntetése (missing links) a regionális nemzeti és transz-európai rendszerek és hálózatok között; • nagy kiterjedésû infrastrukturális összeköttetések kiépítése a határ menti régiókban ezek európai illetve nemzeti periférikus helyzetébõl adódó hátrányok leküzdése érdekében (Dél-Európa, Pireneusok, Alpok, Közép- és Kelet-Európa, Észak-Európa); • egy sokrétû, határon átnyúló közlekedési infrastruktúra kifejlesztése, beleértve a közlekedési központokat is; • a közlekedési áramlás javítása és a közlekedés szûk keresztmetszeteinek megszüntetése; • határon átnyúló hálózatok kiépítése a távolsági személyforgalomban; • határátkelõhelyek kiépítése az EU külsõ határai mentén Közép- és Kelet-Európában a várakozási idõk lerövidítése és a szállítások meggyorsítása érdekében; • a termelési és marketingtevékenységek fejlesztése a szállítási szektorban határon átnyúló szinten; • határon átnyúló energia-, víz-, információtechnikai és kommunikációs hálózatok kiépítése, illetve megteremtése regionális és helyi szinten; • a határok miatt kialakult akadály megszüntetése az energia, információtechnikai és kommunikációs hálózatok használatában és tarifarendszereiben; • az információs és kommunikációs hálózatok, az ezzel összefüggésben lévõ szolgáltatások kiépítése, valamint adatbankok kialakítása; • közös létesítmények megépítése kutatás, fejlesztés és technológia transzfer céljából. A közlekedés és az infrastruktúra területén is a határon átnyúló és a határ menti területek hidakként szolgálnak a belsõ és a külsõ határok mentén fekvõ szomszédos államok irányába, egy „határok nélküli Európához” vezetõ úton pedig, mint „próbakõ” jelennek meg.


207


A POTENCIÁLIS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS TIPOLÓGIÁJA Integrált stratégiai tervezés: • A közlekedési infrastruktúra politikai és tervezéstechnikai koordinációja a különbözõ hatóságok között, és egy határon átnyúló közös stratégia részeként történõ közlekedési stratégia kifejlesztése. • Adatbankok és ellenõrzõ rendszerek kifejlesztése. • Ülések és rendszeres kapcsolatok közlekedésügyi tisztviselõk és az ezzel összefüggõ területek tisztviselõi és szakértõi között. Vizsgálatok és tanulmányok: • A határon átnyúló vízi, közúti és vasúti infrastruktúrák szûk keresztmetszeteinek és egyéb problémák vizsgálata. • Közösségi tanulmányok az infrastruktúrák összekapcsolásáról és fejlesztésérõl a közlekedésben, beleértve a légi közlekedést és a repülõtereket is. • Tanulmányok a határon átnyúló együttmûködés új lehetõségeirõl, azaz a fejlesztendõ logisztikáról és a sokfunkciós közlekedésrõl. • Elemzések a határon átnyúló közlekedés korrekt és hatékony árairól az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, a korrektebb versenyfeltételek és a túlterhelt közlekedés enyhítése érdekében. A közlekedési és ellátási hálózatban elõforduló hiányosságok megszüntetése: • Hivatalos és informális határátkelõk. Az ellátási hálózat összekapcsolásának fejlesztése (telekommunikáció, víz, szennyvíz, gáz, áram). • Az alapvetõ határon átnyúló infrastruktúra fejlesztése a kevésbé fejlett határ menti régiókban. • A határon átnyúló közlekedési eszközök fejlesztése, illetve modernizálása. További határon átnyúló fejlesztések: • A meglévõ határátkelõk, repülõterek és egyéb közlekedési létesítmények jobb megközelítésének biztosítása. • Sokfunkciós létesítmények kialakítása (átrakó központok és konténerterminálok, közutak, vasutak és vízi utak mentén). Termelési és marketingtevékenységek, valamint ezek fejlesztése: • A szállítási vállalatok létesítményeinek fejlesztése és támogatása a határ mindkét oldalán; feltételek biztosítása a letelepedni kívánó vállalatok részére. • Közös marketing és támogatási stratégia kidolgozása a határ menti területen letelepedett szállítási vállalatok számára. Biztosítani kell azt, hogy a beruházások a lehetõ legjobban mûködjenek. • Egy „közlekedési arculat” kialakítása a teljes határ menti terület számára.

208



LACE INFO-SHEETS: Kiválasztott programok Az INTERREG IIA sok programjában szerepelnek lényeges pontok és prioritások a határon átnyúló közlekedés és az infrastruktúra kiépítésére vonatkozóan. Ennek során külön hangsúlyt helyeznek az integrált stratégiai tervezésre, a vizsgálatokra és tanulmányokra, a hiányosságok megszüntetésére, valamint a határon átnyúló közlekedési és ellátási hálózat további fejlesztéseire. Az alábbiakban utalunk néhány programra. További információkat tartalmaznak a 6/1998. Info-Sheet (info-lap) és a LACE-projekt adatbankja. 18. sz. INTERREG IIA-program – Ems-Dollart-Régió (D/NL) Az INTERREG IIA-program az Ems-Dollar-Régiót egy országhatár mentén periférikusan elhelyezkedõ, gyér lakossággal és iparral, valamint gyenge infrastruktúrával rendelkezõ térségként jellemzi. Az ipari és kereskedelmi kamarák, a járások és községek a ’60-as évek óta zajló élénk határon átnyúló együttmûködése 1977-ben az Ems-Dollart-Régió (EDR) olyan egyesületként való megalapításához vezetett, amely 1997-ben közjogi célszövetséggé alakult. Az INTERREG IIA-programok legfontosabb irányelve az infrastruktúra optimalizálása külsõ fejlesztési tervezéssel és a nemzetközi közlekedési hálózathoz való csatlakoztatásán keresztül, valamint a belsõ közlekedést érintõ kutatás révén. Kapcsolatfelvételi cím: Ems-Dollart Régió Secretariaat Molenstraat 5 – Postbus 3 NL-1693 ZG Nieuweschans Nederland Telefon: Fax:

+31 597 521510 +31 597 522511

23. sz. INTERREG IIA-program – Pomerania (D/PL/S) Az INTERREG IIA-program POMERANIA Eurorégió területének német részét öleli fel, amelyhez 1995 óta a nyugat-pomerániai települések POMERÁNIA (PL) települési célszövetsége és 1998 óta a tengeri határon átnyúló szinten a Skåne (S) települési szövetség is tartozik. A települési potenciálok kihasználásának döntõ elõfeltétele, valamint a Pomeránia Eurorégió német és lengyel része gazdasági erejének fokozásának elõfeltétele a periférikus fekvés megszüntetése az infrastruktúra (kelet-nyugat, észak-dél) nemzetközi összekapcsolása, határátkelõk és kikötõk kiépítése révén, mindenekelõtt Szczecinben. A közlekedési infrastruktúrának ebben a régióban történõ kiépítésének szükségességét és sürgõsségét 1994 óta a Phare-CBC-program Lengyelország-Németország keretében is teljes mértékben elismerték. Kapcsolatfelvételi cím: Kommunalgemeinschaft POMERANIA e.V. Ernst-Thälmann-Str. 4. D-17321 Löcknitz Telefon: +49 39 75420580 Fax: +49 39 75421053


209


Sekretariat EUROREGIONU POMERANIA Ul. Wojskka Polskiego 164 PL-71-335 Szczecin Telefon: +48 91 4860815 Fax: + 48 1 4860811 28. sz. INTERREG IIA-program – Görögország külsõ határai (GR) Az INTERREG IIA-programban az EU külsõ határainál fekvõ görög határ menti területek szerepelnek pl. Albániánál, FYROM-nál, Bulgáriánál és Törökországnál található határterületek. A legfontosabb cél a szomszédos országokkal történõ határon átnyúló együttmûködés elõsegítése. Ehhez mindenekelõtt az olyan alapvetõ infrastruktúra kiépítése szükséges mint a közutak, határon átnyúló vasúti, közlekedési, repülõtéri és telekommunikációs rendszerek kiépítése. Kapcsolatfelvételi cím: Ministry of National Economy Nikis 5 GR-101180 Athen Telefon: +30 1 3332446 38. sz. INTERREG IIA-program – Rhone-Alpes (F/CH) Az INTERREG IIA-program a Rhone-Alpes (Ain, Haute-Savoie) régió megyéinek francia határterületeit és a határ svájci oldalán Genf Waadt és Wallis kantonokat foglalja magában. A program fõ célja a határon átnyúló együttmûködés a gazdaság, infrastruktúra és a rendkívüli környezet védelme terén. Ennek során mindenekelõtt az ipari területek és a határon átnyúló infrastruktúrák megteremtésérõl van szó: repülõtérépítés, TVG-összeköttetés, városi vasút, autópályák és a Genfi-tó feletti összeköttetések. Kapcsolatfelvételi cím: Secrétariat Généralaux Affaires Régionales Préfecture de la Région Rh ne-Alpes 31, rue Mazenot F-69003 Lyon Telefon: +33 4 72616060 Fax: +33 4 78926992 55. sz. INTERREG IIA-program – Finnország Délkeleti régiója (SF/RF) Az INTERREG IIA-program a Finnország délkeleti részén fekvõ területeket foglalja magában Helsinkitõl keletre és a leningrádi területen, beleértve Szentpétervárt is (RF). A program legfontosabb céljai közé tartoznak az európai közlekedési folyosónak az Oroszország felé vezetõ kapun keresztül a finn területen történõ megépítését elõsegítõ programok („gateway”). Ennek során mindenekelõtt a határátkelõhelyek kiépítésérõl és a közlekedési összeköttetések átalakításáról van szó, beleértve a vízi közlekedést is.

210



Kapcsolatfelvételi cím: Etelä-Karjala lääkinhallitus Raatimichenkatu 18 SF-53100 Lappeenranta Telefon: +358 5613 001 Fax: +358 5613 0250 44 sz. INTERREG IIA-program – Olaszország-Albánia (I/ALB) Az INTERREG IIA-program az Adria déli részén, az EU peremén, Bari, Brindisi és Lecce megyékben (I) és néhány albán (ALB) tengerparti megyében található tengeri határt foglal magában. Prioritást élvez a közlekedési és kommunikációs rendszer fejlesztése, valamint a tengeri határon átnyúló együttmûködés Albániával. Az infrastruktúra terén többek között az alábbiak a lényeges programok: • Bari (I) és Vlora (ALB) kikötõinek fejlesztése, • Légi közlekedési hálózat kiépítése Albániában, • Egy üvegszálas kábelkapcsolat létrehozása és a telekommunikációs szektor kiépítése. Kapcsolatfelvételi cím: Giunta Regionale Puglia (Bari) Assessorato Affari Communitari Telefon: 0039 080 5404563 Fax: 0039 080 5404563 31. sz. INTERREG IIA-program – Spanyolország/Marokkó (E/MRC) Az INTERREG IIA-program az Andalúziában lévõ Cadiz és Malaga megyéket foglalja magában és az afrikai kontinensen lévõ Ceuta és Melilla városokat, spanyol enklávékat. A program középpontjában az Európa és Afrika közötti tengeri határ menti térség áll valamint a közlekedési összeköttetések támogatása az alábbi három programterületen keresztül: • A támogatandó területek közlekedési csatlakozásai és összeköttetései, • telekommunikáció, • kikötõ létesítése Algecirasban, Cádizban, Ceutában, Melillában Kapcsolatfelvételi cím: Subdirección General de Administración FEDER Dirección General de Planificación-Ministerio de Economía y Hacienda Paseo de la Castellana 162 – planta 19, despacho 16 E-28071 Madrid Telefon: Fax:

+34 915 837400 +34 915 835224


211


LACE Info-Sheets: Kiválasztott projektek A 6/1998. LACE Info-Sheet és a LACE projekt adatbankja információkat tartalmaz a különbözõ közlekedési és infrastrukturális projektekhez, amelyekbõl néhányat az alábbiakban összefoglalunk. Határon átnyúló „Datenhighway” („adatok országútja) Mons (B) és Valenciennes (F) között A Hainaux/Nord-Pas-de Calais/Picardie (F) határon átnyúló együttmûködési térséget igen erõteljesen jellemzi a hagyományos gazdasági tevékenységek hanyatlása. A szélessávú telekommunikációs infrastruktúra fejlesztését lehetséges kiindulópontnak tekintették egy, a gazdaságnak a határ menti térségben történõ alapvetõ szerkezeti átalakítása és modernizálása érdekében folytatott céltudatos politikához. Ez 1994-ben egy 54 km hosszú nagyteljesítményû üvegszálas hálózati kapcsolatnak a két város, Valenciennes és Mons közötti kiépítésével kezdõdött. A kölcsönös megállapodást tartalmazó jegyzõkönyv meghatározza a szándék céljait és rögzíti az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket, valamint az üvegszálas infrastruktúra határon átnyúló használatának módozatait. Egy „Európai Gazdasági Érdekközösség” (EWG) vállalta az ezzel az üvegszálas infrastruktúrával kapcsolatos összes adminisztratív, pénzügyi, technikai és reklám jellegû vonatkozás rendezését. Az üvegszálas kapcsolat konkrét munkálatai 1995 végén zárultak le. Már röviddel ezt követõen megállapítható a kereskedelmi kamarák, egyetemek és a helyi televíziós állomások intenzív együttmûködése. Az egyetemek már igen hamar további csatlakozó egységeket igényeltek, de egyéb közszereplõk is (pl. klinikák, a média és informatika) fokozódó érdeklõdést mutatnak az üvegszálas infrastruktúra használata iránt. Ennek eredménye az INTERREG IIA-program keretében benyújtott projekt „A nagyteljesítményû üvegszálas kapcsolat kiépítése Valenciennes és Mons egyetemei között”. Néhány kulcsfontosságú cél: (1) az üvegszál alapú nagyteljesítményû hálózat funkcionális alkalmazása, (2) a határon átnyúló együttmûködés fejlesztése a képtovábbítás terén valamint az üvegszálas hálózattal kapcsolatban álló szolgáltatások fejlesztése, (3) a technológiai transzfer megteremtése az érintett székhelyek és az ipar között és (4) a numerikus képet létrehozó új készülékekre vonatkozó együttmûködés elõmozdítása. 1997. december végéig elvégezték az optikai jelátvitel alkalmassági tesztjét mindkét határ közeli fõ kapcsolódási pontjai között, az ATM 155 Megabit/szekundum kapcsolat hatékonysági vizsgálatát, valamint ezeknek más meglévõ rendszerekkel való kapcsolatának vizsgálatát. Az ATM-technológia alkalmazása révén „a határon átnyúló Datenhighway – az adatok országútján” az információk minden formája (szöveg, kép, hang) nagy teljesítménnyel továbbítható, így az új összeköttetés révén az átviteli sebesség majdnem 20 kép/másodpercre növekszik. Határok nélküli közlekedési szövetség – Interreg IIA (A/D) A Salzburg-Berchtesgadener Land-Traunstein (D/A) Eurégió mintegy 500.000 lakosával olyan vonzó gazdasági központnak számít Európában, amely határon átnyúló szinten is kihasználja esélyeit. A „Land Salzburg-Landkreis Berchtesgadener Land” határon átnyúló közlekedési szövetség 1997-ben alakult meg, miután a német területet (járást) a Salzburg tartománnyal kötött együttmûködési szerzõdés révén minden különleges államszerzõdés nélkül bevonták az osztrák közlekedési szövetségbe.

212



Azóta ennek az Eurégiónak az összes lakosa a határ mindkét oldalán található buszmegállók között egy jeggyel és egy díjszabás mellett utazhatnak. Kidolgozásra került a díjszabási zónák rendszere és elektromos jegykiadó készülékeket szereltek fel. A határon átnyúló közlekedési szövetség és az új közlekedési modell révén közös nevezõre hoztak két, addig különbözõ közös tömegközlekedési rendszert mind jogi mind pénzügyi tekintetben (egy jegy – egy díjszabás). Minden jegy adathordozónak tekintendõ és egy sokrétû díjszabási zóna alapján kerül felosztásra. A pénznemmel, illetve árfolyammal kapcsolatos problematikát, a különbözõ adókulcsokat, valamint a jogi keretfeltételeket figyelembe veszik. A jegyekbõl származó árbevételeket a salzburgi közlekedési társaságon keresztül a tartományoknak, a területi testületeknek és a közlekedési vállalatoknak utalják. Eddigi eredmények: növekszik a távolsági személyszállítást igénybe vevõk száma, erõsödik a régió központi elõnye, valamint a Salzburggal mint felsõ központtal való összefonódás, együttmûködés. Kapcsolatfelvételi cím: Euroregio Salzburg-Berchtesgadener Land – Traunstein Sägewerkstr. 3 D-83345 Freilassing/Obb. Telefon/Fax: +49 8654 497181 Bayrisches Staatsministerium für Wirtschaft, Verkehr und Technologie (Bajor Gazdasági, Közlekedési és Technológiai Államminisztérium) Prinzregentenst .28 D-80525 München Telefon: Fax:

+49 8921 622582 +49 8921 622760

A közlekedési összeköttetések fejlesztése a Pireneusokban INTERREG IIA (E/F) 1988-ban a „Pireneusok Szövetsége” (CTP) az alábbiakat hagyta jóvá: • két nagysebességû szakasz megteremtése az Atlanti-óceán partján és a Földközi- tenger felõl, • mindkét hagyományos vasúti vonalnak az átalakítása a Pireneusok nyugati és keleti részén, valamint egy hagyományos, a nemzetközi szabványoknak megfelelõ szakasz megépítése a Pireneusok központi részén keresztül. A közúti közlekedésre vonatkozó tervezet egy, a Pireneusok térségében egyenlõ mértékben elosztott hálózat megteremtését irányozza elõ: • egy tengerparti autópálya az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger mentén (E5/E70/E80 és E15); • a távolsági utak részbeni újjáépítése a Pireneusok központi részében Cerdagne területen (E9) és Somporton (E7) keresztül, • két párhuzamos út a Pireneusok északi és déli részén. A Földközi-tenger és az Atlanti-óceán mentén fekvõ mindkét tengerparti szakasz a Pireneusok határ menti forgalmának több mint 80 %-át bonyolítja. Az a vélemény alakult ki, hogy a Pireneusok központi részén vezetõ mindkét szakasz, amelyek Toulouse-t kötik össze


213


Barcelonával és Pau-t Zaragozával, hozzájárulhatnak a közlekedés, a gazdasági és a szociális kapcsolatok fejlõdéséhez. 1991-ben Franciaország és Spanyolország egy, a Somport szoros alatt vezetõ 40 km hosszú alagút megépítését határozták el. Helyi szempontból közvetlen jelentõséggel bírna egy nagyobb biztonság mellett megvalósuló utazási lehetõség, a nemzetközi felfogás szerint pedig lényeges lenne egy jobb összeköttetés a hegyvidéki területek és azok közigazgatási és gazdasági központjai között, regionális szintû tökéletesebb kommunikáció az Andours-Garonne terület és az Ebro-Tal régiói között, regionális szint feletti jobb összeköttetések a Aquitaine, Midi-Pyrenées és a spanyol régiók között; ezenkívül pedig fontos a szükséges környezettel kapcsolatos feladatok figyelembevétele azzal a kifejezett céllal, hogy az útszakasz ne alakuljon fõ közlekedési útvonallá. Kapcsolatfelvételi cím: Comunidad de Trabajo de los Pirineos Torre del Reloj Calle Ramón y Cajal s/n E-22 700 Jaca Telefon: Fax:

+34 974 355 229 +34 974 355 229

Közlekedési infrastruktúra – Tanulmány (IRL/UK) Ezt a tervet az Irish Central Border Area Network (ICBAN – Ír Központi Határ menti Területi Hálózat) és a Nord West Region Cross-Border Group (NWRCBG – Észak-Nyugati Regionális Határon túli Csoport) határon átnyúló szinten valósította meg. A tanulmány eredménye egy költséghaszon elemzés alapján kialakított világos ajánlások voltak a közlekedési infrastruktúra kiépítésének elõsegítéséhez. Az 1998-ban megjelentetett ajánlások az alábbiakra vonatkozó célokat tartalmazzák: - a fõútvonalak kiépítése és a regionális utak karbantartása, - kikötõkkel és repülõterekkel kapcsolatos beruházások alapjai, - a teljes közlekedési infrastruktúra stratégiai értékelése. Kapcsolatfelvételi cím: Irish Central Border Area Network (ICBAN) c/o Town Hall Enniskillen, Co. Fermanagh Észak-Írország Telefon: Fax:

+44 8 1365 325050 + 44 8 1365 322024

Szcecin – A kikötõ és az Odera-part kiépítése (D/PL) Szcecin/Swinovjscic kikötõi együtt a Keleti-tenger egyik legnagyobb kikötõi komplexumát alkotják. 1997 óta újjászervezést és kikötõi bõvítést terveznek. Ehhez a kikötõ kiépítése mellett hozzátartoznak a közúti összeköttetések újjáépítése, vasúti és közúti hidak megépítése és a számítógép vezérelte hajóforgalmi rendszer kiépítése is.

214



A POMERANIA Eurorégiónak ebben a kikötõi és folyó komplexumában ma már évente több mint 25 millió tonna árut rakodnak át. Tervezik egy nemzetközi jacht és szabadidõközpont kiépítését is a Babic-tónál. Kapcsolatfelvételi cím: Szcecin-Swinovjscic Port Authority ul. Bytomska 7 PL-70-603 Szcecin Telefon: Fax:

+48 91 430 89 99 +49 91 462 4842

Helsinki-Szentpétervár (SF/RF) vasúti összeköttetés Ezt a vasúti összeköttetést 130 évvel ezelõtt egyvágányú szakaszként építették meg. Ma a finnországi nyugat és kelet közötti összeköttetések legfontosabb részét jelenti és az „Északi Háromszög” TEN-projektben prioritást élvez. Az INTERREG keretében mindenekelõtt a határ menti vasútállomások kiépítését tervezik, amely az azonos szélességû nyomtáv révén könnyebbé válik. A vasúti és a kikötõi csatlakoztatások kiépítése következtében a Helsinki és Szentpétervár közötti vasúti forgalom máris jelentõsen javult. 2006-ig Finnország dél- és észak-karéliai határ menti területét teljes mértékben feltárják. Kapcsolatfelvételi cím: Finnische Staatsbahnverwaltung (Finn Államvasutak Igazgatósága) – Arja Aalto Suomalauinen ratakallintokeskus SF-00100 Helsinki Telefon: +358 9 5840 5121 A Guadiana-híd (P/E) jobb megközelítésének biztosítása A Guadiana természetes határt alkot Andalúzia és Algarve között. A múltban csak rossz minõségû határon átnyúló összeköttetések léteztek. Sok Andalúziát és Algarvét felkeresõ látogató használta a nemrég elkészített hidat (1994-ben mintegy 4 millióan Algarve felé). A híd a legfontosabb összeköttetés a két határ menti terület között. Nagy jelentõsége van a regionális gazdasági fejlesztésben. Annak érdekében, hogy a híd kihasználtságát optimalizálják, javítani kell az összeköttetéseket a fõ útvonalak felé. A projekt fõ célja egy jó közúti hálózat kialakítása, valamint a gazdasági fejlõdés ösztönzése mindkét határ menti területen. A jó összeköttetések a határ mindkét oldalán lévõ piacok jobb megközelíthetõségét biztosítják. Ezt a projektet támogatta a Commissão de Coordenacão da Região do Algarve (CCR Algarve) és a Junta Autónoma de Estradas (JAE) Nemzeti Közútépítõ Hivatala. A teljes beruházás összege 20,5 millió ECU, ennek az összegnek a 70 %-át az EU finanszírozta. Kapcsolatfelvételi cím: Commissão de Coordenacão da Região do Algarve Praca da Liberdade P-8000 Faro Telefon: +351 89 822287 Fax: +351 89 803591


215


Új kompösszeköttetés az Elbe-Labe Eurorégióban (CZ/D) Az Elbe-Labe Eurorégió kedvelt nyaralóvidék. Turisztikai potenciálja megnövekedett a Csehország és Németország közötti határ megnyitása következtében. Az eddig egyetlen határon átnyúló összeköttetés az Elba völgyében a Schmilka melletti közút volt. Ez a közúti átkelõ sok problémával járt, mivel a teljes forgalom, beleértve a kerékpárosokat és a gyalogosokat is, ezt a határátkelõt használta. Ez a szabadságolások ideje alatt és a hétvégeken a forgalom beszûküléséhez és forgalmi dugókhoz vezet, amelyhez jelentõs várakozási idõ járul a határátkelõn. Ezenkívül a német és cseh határellenõrzés egy kilométer távolságra van egymástól. Ez különösen a kerékpározók és a gyalogosok számára kellemetlen, mivel ezen az úton osztozniuk kell az autós forgalommal. A CZ és D közötti új kompösszeköttetés Schöna területén 1997-ben nyílt meg, és egyre nagyobb közkedveltségnek örvend. Kb. 300.000 utas kel át évente komppal. Ez az új határátkelõ összeköti a schönai vasútállomást (D) is Hrensko (CZ) településsel, és ezáltal lerövidíti a várakozási idõket Schmilkában. Ez az új összeköttetés, amelynek kiinduló pontja Schönában van, vonzóbbá teszi a Meissen-Pirna-Schöna vasútvonalat, és így csökkenti a schmilkai forgalmat. A projekt elõsegíti a határ menti terület gazdasági fejlõdését, tehermentesíti a környezetet és elõmozdítja a turizmust. Az elvárások szerint a német oldalon több közutat, vasútvonalat és kerékpárutat kell a schönai kompállomáshoz kapcsolni, miközben a cseh oldalon arra törekednek, hogy bõvítsék a vasúti-, buszösszeköttetést Decinbõl Schöna felé. A projektet támogatta a PHARE (200.000 EURO) és az INTERREG IIA (577.200 EURO). Az ezzel a projekttel kapcsolatos felelõsséget Reinhardtsdorf-Schöna vállalta, amely biztosította a helyi szintek részvételét az elõkészítési és végrehajtási szakaszban. Az elvárások szerint a projektnek javítania kell a horizontális és vertikális határon átnyúló együttmûködést a helyi és regionális döntéshozók között. Kapcsolatfelvételi cím: Euroregion Elbe-Labe Emil-Schlegel-Strasse 11 D-01796 Pirna Telefon: Fax:

+49 3501 520013 +49 3501 527457

A Ballinamore-Ballyconnell-csatorna, a Shannon-Erne vízi út modernizálása (IRL/UK) Ez a nagy infrastrukturális projekt Shannon írországi vízi útjait köti össze az északi Ernevel(UK). Egy 100 éve lehanyagolt csatornarendszer modernizálását tartalmazza. A projekt fõ célja a tartós gazdasági fejlõdés ösztönzése a határ menti területen, a régiószint feletti struktúrák erõsítése és megfelelõ alap megteremtése a határon átnyúló együttmûködés és települési fejlõdés elõsegítéséhez. Ennek a vidéki régiónak a szántóföldje rossz minõségû, ezért csak kis parasztgazdaságokat lehet itt találni és a vidék szépsége szempontjából vonzó régió elnéptelenedett. A gazdasági fejlesztési terv a vízi út modernizálását összekötötte a turisztikai központok fejlesztésével – elsõsorban csónakkölcsönzés nyaralóknak, kenu sport, horgászás, túrázások, valamint természeti, illetve régészeti emlékek.

216



1989-ben elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. Az építési munkálatok 1991 elején kezdõdtek és a projekt 1994 tavaszán készült el. A projekt nagyszabású építési munkálatokat tartalmazott, beleértve egy új csatorna megépítését (minimum szélesség: 13 méter, mélység: 1,55 méter, hosszúság: 62 kilométer), 16 zsilip valamint 34 a csatornát átszelõ híd helyreállítását, illetve felújítását. A csatornát környezetkímélõ módon alakították át, mivel a projektben éppúgy szerepelt a vizes területek megõrzése, az életterek védelme mint a víz minõségének javítása. Ezt a közösségi projektet az ír és az észak-ír (UK) kormány valósította meg. A tervet a hatóságok és három települési önkormányzat finanszírozta és ezenkívül konzultánsként részt vettek érdekcsoportok és határ menti területek helyi települései. A továbbiakban közigazgatási, fenntartási és marketingstruktúrákat alakítottak ki, a vízi út gazdasági elõnyeinek lehetõ legjobb kihasználása érdekében. Az INTERREG I támogatta a projektet 12 millió EURO-val. Ezenkívül a projektet támogatta a Cselekvési Turizmus Program (IRL), valamint a Nemzetközi Alap Írországért (IFI). Az összes költség mintegy 38 millió EURO-t tett ki. Kapcsolatfelvételi cím: Office für Public Works 51 St. Stephen’s Green IRL-Dublin 2 Telefon: Fax:

+353 1 6613111 +353 1 66110747

Regionális Energiatervezés (AL/GR) Ez a regionális energiatervezéssel foglalkozó projekt egy Albánia és Görögország északnyugati része közötti együttmûködést tartalmaz (Epirus és Nyugat-Macedónia régiók). A projekt célja a regionális nemzeti energiaforrások értékelése, azoknak regionális energiapolitikában való használhatósága, egy közösségi stratégia kifejlesztése, a javasolt energiaterv támogatása, valamint az energiaszektorban Albánia és az Európai Unió közötti tapasztalatcsere tekintetében A projektet 19 hónapos idõtartamon belül valósítják meg. Fontos feladatok a meglévõ vonatkozó tanulmányok, valamint adatok és információk összegyûjtése. Ezenkívül értékelik a jelenlegi szituációt és a projektet, elkészítenek egy bevezetõ jelentést, valamint ajánlásokat dolgoznak ki egy régiószint feletti energiaterv tárgyában. A projektet egy Ioannian-ban (GR) és Tiranában (AL) létrehozott képzési és információs szolgáltatások fejlesztését célzó programmal egészítik ki a fentiekben megadott vizsgálatok eredményeinek bõvítése céljából. Ezenkívül a képzés és információs szolgálat részleteket szolgáltat a közös energiatervrõl, valamint az információknak és a know-how-nak az energiaszektorban megvalósuló cseréjérõl, beleértve az információs technológia, egy adatbank alkalmazását és elõnyeit. A projektet az Európai Unió Együttmûködési Programja támogatta. A projektet irányító bizottság görög és albán munkatársakból áll (az Albán Nemzeti Mûszaki Egyetem Egnatia Epirus Alapítvány, valamint az Albániai EU-irányítási és Bõvítési Központ képviselõi).


217


Kapcsolatfelvételi cím: Egnatia Epirus-Alapítvány Voriou Ipirou 20 GR-453 33 Ioannina Telefon: Fax:

+30 651 72165 +30 651 31224

Határok nélküli Közlekedési Kapcsolat Öresund régióban (DK/S) Egy vegyes összetételû politikai csoport azt a megbízást kapta, hogy dolgozza ki az Öresund Bizottság céljait: az Öresund Régióban megvalósuló határok nélküli közlekedési kapcsolat álmának megvalósítását: a tanulmánynak az alábbi kérdéseket kell megvizsgálnia: • egy versenyképes közlekedési kapcsolati rendszer a régióban, • közvetlen közlekedési összeköttetés a sok település között az Öresund dán és svéd oldalán, • akadályok megszüntetése a hídépítés segítségével; • a híd használata árban ugyanolyan kedvezõ legyen, mint a szárazföldi utaké, • a beruházásokat koordinálni kell és együtt kell tervezni azokat, • a menetjegy- és adórendszert egységesíteni kell. A projekt célja a közlekedési kapcsolatról szóló jelentés kidolgozása volt, a közlekedési kapcsolatrendszerre, vámdíjakra és az önkormányzatok együttmûködésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazó akcióterv csatolása mellett. Ez a jelentés jelentõs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a „szilárd kapcsolat” létrehozása után (alagút, híd) 2000-ben sok Öresunddal kapcsolatos fontos kérdésfeltevést meg lehetett oldani. Kapcsolatfelvételi cím: Öresundskomiteen Gammel Kongevej 1 DK-1610 Kobenhavn V Telefon: Fax:

+45 33 220011 +45 33 220023

Kungspileni Határon átnyúló Gyorsvasút (S/N) Ennek a projektnek a célja közlekedési összeköttetés létrehozása a Svédország és Norvégia között ingázók számára. 1993-ban az ARKO-Együttmûködés készítette el az elsõ regionális gyorsvasút tervét, azzal a céllal, hogy Kristinehamn-Karlstad-Arvika-Kongsvingar-Lilleström-Oslo szakasz mentén fejlesztik a munka, a szociális ellátási szolgáltatások, kulturális csere stb. lehetõségeit. 1996-ban az ARKO-Együttmûködés jóváhagyta az INTERREG pénzügyi eszközei biztosította projekttámogatást.

218



„Határon átnyúló összeköttetések” – egy SJ,NSB, Värmaindstrafic AB, Nedmark fylkeskommune és az ARKO-Együttmûködés tagjaiból álló csoportnak ki kellett dolgoznia a mûszaki megoldásokkal, kalkulációkkal, utazási tanulmányokkal, finanszírozási javaslatokkal, helyi közlekedési javaslatokkal, szervezéssel stb. kapcsolatos döntések alapjait azzal a célkitûzéssel, hogy 1998-99-ben elkezdik a kungspileni régió vizsgálatát. Kapcsolatfelvételi cím: ARCO Cooperation S-673 93 Morokulien Telefon: +46 571 23388 Fax: +46 571 23398 Kvarken Csomópont (SF/S/N) Ennek a projektnek a célja egy virtuális információs bázis elõkészítése és létesítése a kvarkeni régió vállalatai számára. Ennek a bázisnak közösen használt „kereskedelmi központként” kell mûködnie a résztvevõk számára, akik arra használják az Internetet, hogy kereskedjenek és határontúli partnereket találjanak. Kapcsolatfelvételi cím: Regional Council of Ostrobothnia (Österbottens förbund) PB: 174 Fin-65101 Vasa Telefon: +358 6 3206500 Fax: +358 6 3206550


219

C4 IDEGENFORGALOM


C4 fejezet: Idegenforgalom Ismertetés A fejezet azt vizsgálja, milyen lehetõségek kínálkoznak az idegenforgalom fejlesztésére a „niche” stratégia alapján, és hogyan lehet a fejlõdést felhasználni a határterületek átszervezése és változatossá tétele érdekében. Míg egyes területeknek a tömegturizmus nehézségeivel kell megküzdeniük, más, különösen a fejlõdésben „lemaradozó” régióknak sok lehetõségük rejlik az idegenforgalomban. Az idegenforgalom fejlesztésének fõ tevékenységei a határterületeken arra összpontosulnak, hogy együttmûködés alakuljon ki stratégiai szinten a lehetõségek felmérésére és közös tervek kidolgozására, amelyet közös idegenforgalmi termékek gyártása, valamint piaci stratégiák és kiegészítõ szolgáltatások kialakítása követhet. Kulcskérdések • Az idegenforgalom katalizátorként mûködhet a határterületek szerkezeti összehangolásában és fejlesztésében, és hozzájárulhat az elõrelépéshez számos területen pl. a munkaerõpiacon (új szakmai tapasztalatok és alternatív foglalkoztatás), az infrastruktúra és a pihenési lehetõségek terén (utak, szállítás, szállás és szabadidõs tevékenységek), valamint befektetés és új vállalkozások telepítésének terén. • Az idegenforgalmi fejlõdés alapját a fenntartható fejlõdésnek képezze, tekintettel a turizmus negatív (pl. a környezetre, mezõgazdaságra, helyi közösségekre gyakorolt) hatásaira. A környezetvédelmi szempontokat messzemenõen figyelembe kell venni a döntéshozatalnál és az idegenforgalmi projekteknél. • A határ menti idegenforgalom sikeres fejlesztéséhez elengedhetetlen az együttmûködés stratégiai szinten (termékek tervezése, piacok stb.), valamint a tettek és gyakorlati projektek szintjén, tekintettel egy sor különbözõ érdekre (köz- és magánérdekekre). • A határrégiók közötti erõteljes versenyt fel kell váltania annak felismerése, hogy egy határterület közösen egyedülálló termékeket és szolgáltatásokat nyújthat. • Az idegenforgalom sikeres fejlesztéséhez hozzátartozik a változatos termékek és szolgáltatások felsorakoztatása annak érdekében, hogy a turistákat vonzza, megtartsa, és minél hosszabb tartózkodásra ösztönözze; a piac különbözõ szegmenseinek hatékony megcélzása; és teljes körû szolgáltatások biztosítása. Példák Border Fortifications – cross-border meeting points (E/P) Hospitality Ireland – (IRL/NI) Kingfisher Cycle Trail – (IRL/NI) Fährverbindung (D/CZ) Dörfliche Erneuereung (D/CZ) Collaboration between the Regional Tourism Federation of Languedoc-Roussillon and the area of Garrotxa (F/E) The North West Passage (IRL/NI) Tourist Map Galicia/Norte (E/P) Creation of Centres of Tourism Services and Computer Network Information (PL/LT) Erleibniskonzept Reiten (A/SLO) Skanland Summer Tourism (DK/SE) “Livonian Pearls” (ES/LV) És további példák a projektekbõl a III. LACE Info-mellékletbõl.

222

C4 fejezet: Idegenforgalom


Összefoglalás

1. Kontextus A fejezet tárgya az idegenforgalom terén folytatott határ menti együttmûködés. Az Európai Unióban az idegenforgalom a regionális gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás egyik fontos tényezõje. Ezt a Maastricht-i Szerzõdés rögzítette, elsõként felismerve, hogy az EU politikájának az idegenforgalmat is szabályoznia kell. A határrégiók túlnyomó többségében a turizmus már fontos eleme a fejlesztési stratégiáknak és koncepcióknak, és az Interreg Operációs Programok egyik prioritása. 1995 áprilisában az Európa Tanács egy Green Paper címû kiadványt publikált azzal a céllal, hogy vitát kezdeményezzen arról, hogyan tudná az EU a leghatékonyabban elõsegíteni az idegenforgalom fejlõdését. Az EU fõbb eszközei a turizmus támogatására a következõk: • Az EU Strukturális Alapok a fontosabb Közösségi Fejlesztési Keret és az Egységes Tervdokumentumok, valamint számos Közösségi Kezdeményezés (elsõsorban a mezõgazdasági területek Leader programja és az Interreg) segítségével jelentõsen hozzájárul az EU területein az idegenforgalom fejlesztéséhez. Célja a Szerzõdés 130a cikkelyében megfogalmazott gazdasági és társadalmi kohézió elérése. • A belsõ piacgazdaság, amely a kereskedelmi növekedést elõsegítõ körülmények megteremtését szorgalmazza azzal a céllal, hogy a Közösségen belüli idegenforgalom fejlõdhessen, és az EU egységes turisztikai célpontot jelenthessen az EU-n kívülrõl érkezõ turisták számára. Az idegenforgalom fejlõdése elõsegítheti sok sajátságos határterületi szükséglet és hiányosság szakszerû kezelését – többek között a különbözõ gazdasági tevékenységek elõsegítése a határrégiókban; új munkahelyek teremtése, szakmai tapasztalatok szerzése; megoldások a terület természeti és kulturális örökségének a megõrzésére, és a hely vonzerejének, szolgáltatásainak és infrastruktúrájának mennyiségi és minõségi fejlesztése. 2. A határterületek szükségletei és prioritásai A határterületek idegenforgalommal kapcsolatos szükségletei és prioritásai szoros összefüggést mutatnak. A környezet színvonala kulcsfontosságú a régió idegenforgalmának fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében; a turizmus legmegfelelõbb típusának fejlesztésében (pl. tömegturizmus, beleértve a tengerparti részek „nyári” turizmusát és a hegyvidékek „téli”, síelésre vagy egyéb téli sportra épülõ turizmusát; vagy „niche” turizmus, melynek alapja a kulturális örökség; falusi turizmus, stb.), csakúgy, mint a turizmussal kapcsolatos termékek és a látogatók típusa terén. Ez egyaránt igaz a falusi turizmusra, amelynek alapja lehet tömeg- vagy „niche” turizmus, és amelyben a környezetnek: a tájnak, a földrajzi adottságoknak, és a tiszta levegõnek kulcsszerepe van; és a városi turizmusra, amely a kultúrára, a hagyományokra és a szabadidõs tevékenységekre épül, és ahol elsõdleges fontosságú az épített környezet és a kiegészítõ infrastruktúra, valamint a szolgáltatások (pl. a közlekedési lehetõség a régióba és azon belül) színvonala. A határterületeken, elsõsorban a fejlõdésben „lemaradozó” régiókban általában jó lehetõségek kínálkoznak a turizmus fejlesztésére. Ezen lehetõségek kiaknázása és továbbépítése katalizátorként hathat a régiók szerkezeti összehangolásában és fejlesztésében, és további területek fejlõdését segítheti elõ. Konkrétan:


223


• Regionális gazdaságfejlesztés: Az idegenforgalom gyakran viszonylag új terület a határterületek gazdasági tevékenységei között. Változatossá teszi a régió gazdaságát, új gazdasági tevékenységeket és bevételeket generál közvetlenül a szektorban, és közvetve új piacok kialakításával a helyi termékek és szolgáltatások értékesítésére. • A regionális munkaerõpiac fejlesztése: Az idegenforgalom jellegzetesen munkaerõigényes, így különösen alkalmas munkahelyek teremtésére. A turizmus fejlõdése új lehetõséget nyújt munkahelyek teremtésére és alternatív foglalkoztatásra. Segítségével kezelhetõvé válnak a határterületek foglalkoztatási nehézségei, mint például a munkanélküliség, melynek oka lehet a határ menti gazdasági tevékenységek változása, a hagyományos ágazatok munkaerõ-igényének csökkenése, valamint az alulfoglalkoztatottság és a munkaerõpiacon való alacsony részvételi arány (pl. nõk, részidõs gazdálkodók stb.). Folyamatában új szakmai tapasztalatok szerzését is elõsegíti. • Infrastruktúra és üdülési lehetõségek: A modern idegenforgalom feltételei magas színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások, beleértve az úthálózatot, vasutat, légi közlekedést, telekommunikációt, információs központokat turistáknak, szállást és szabadidõs tevékenységeket. Emellett szükség van hatékony közszolgáltatásokra is, mint a tömegközlekedés, egészségügyi ellátás és bevásárlási lehetõségek. • Befektetés és vállalkozások telepítése: Az infrastruktúra és az üdülési lehetõségek megléte, valamint a magas életszínvonal és szép környezet növeli a határrégió vonzerejét a befektetni kívánó vállalatok számára is. Életszínvonal és környezeti tényezõk tekintetében a határterületek jelentõs elõnyt élveznek a gazdasági központok régióival szemben. Az idegenforgalom katalizáló szerepének mértéke nagymértékben függ a régió turisztikai értékeitõl (tengerpart, hegyek, kulturális örökség), a turizmus fejlesztésére fordított stratégiák és tevékenységektõl, és a határ menti együttmûködéstõl. 3. A határterületek jellegzetes problémái Az idegenforgalom, a környezet és az infrastruktúra problémái szorosan összefüggenek. Elsõsorban a vidéki és a határ menti régiókban kulcsfontosságú a turizmus olyan típusainak fejlesztése, amelyek mellett színvonalas környezet tartható fenn, és elkerülhetõek vagy kezelhetõek a tömegturizmus és a hiányosan megtervezett infrastruktúra-fejlesztés által elõidézett környezetkárosodás. A fõ problémák megoldásában nem csak az irányelvek különbözõ szempontjait kell szem elõtt tartani, (pl. a környezetvédelmi szempontok és a turizmusfejlesztés stratégiájának összehangolását), hanem a határ izoláló hatását is le kell küzdeni. Az országhatárok izoláló hatása mindig negatív hatást gyakorolt a határ menti idegenforgalom fejlesztésére, így ezeknek a területeknek éveken keresztül nem volt módjuk a turizmus által nyújtott lehetõségek kiaknázására. A határrégiók turizmusának fejlesztésével kapcsolatos problémák a következõképpen foglalhatók össze: • Információhiány a határterület mint egység lehetséges erõsségeirõl, melyek alapját képezhetnék változatos idegenforgalmi termékek kifejlesztésének, az infrastruktúra és a szolgáltatások terén már meglévõ befektetések maximális kihasználásának, és új fejlesztések tervezésének. • a határ két oldalán, elsõsorban a tömegturizmus területein már fennálló vagy lehetséges ellentétek a turizmus és a fejlesztés más területei között. Ilyen probléma lehet a turizmus túlhangsúlyozása, új függõségek és kiegyensúlyozatlanság kialakulása a regionális gazda-

224



sági struktúrában, valamint összehangolatlanság a negatív környezeti hatások, az erózió, a helyi kultúra, a helyi közösségek élete és a látogatók tekintetében. • Határ menti kapcsolatok és hálózatok hiánya a közintézmények, az idegenforgalmat ösztönzõ képviseletek és egyéb szervezetek között. (pl. olyan magáncégek között, amelyek szabályozzák, kialakítják és támogatják a turizmust fejlesztõ tevékenységeket, különös tekintettel az új, minõségi idegenforgalmi termékek és piacok kialakításába való befektetéshez szükséges pozitívumok és források fejlesztésére). • A turizmus fejlõdéséhez szükséges közlekedés és gazdasági infrastruktúra hiányosságai, amelyek következtében a határterületek költséges úti céllá válnak, valamint a belsõ közlekedés és infrastruktúra hiánya, amelyek a látogatókat megtartanák és vonzanák az év különbözõ idõszakaiban (az idényszerûség nehézségeinek leküzdésére). Hiányosságok merülhetnek fel: a határátlépésben (utak, bicikli- és turistautak, stb.), a tömegközlekedésben a határokon, a szállás- és üdülési lehetõségek hálózataiban, és a látogatók – elsõsorban a magas jövedelmûek – által elvárt színvonal elérésében. • A határterület idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásai által nyújtott szolgáltatások megfelelõ színvonalának eléréséhez szükséges tudás és felkészültség hiánya; a piaci ismeretek hiánya, járatlanság az idegenforgalmi termékek fejlesztésében, és a turizmus hatékony értékesítésében a megcélzott piacokon. A turizmus fejlesztésében komoly nehézséget jelent, elsõsorban a vidéki periferiális területeken, a javak (a jövedelem és a munkaerõ) elszivárgása a határ menti vállalkozásoktól és lakosságtól a külsõ vállalkozásokra, szállítási és utazási vállalatokra való támaszkodás miatt. • A határ két oldalán zajló komoly verseny, amely megnehezíti az együttmûködést. Ez a szellem azonban hosszútávon nem elõnyös a határ menti turizmus fejlõdése szempontjából. A turizmus egyre inkább globális piacnak számít, ahol a versenyhelyzetnek sok forrása lehet, de jellemzõen nem a szomszédos régió. Éppen ezért, a turizmus sikeres fejlesztési stratégiáját a turistákat vonzó, megtartó és hosszabb tartózkodásra ösztönzõ változatos termékek és szolgáltatások létrehozására; a megcélzott piacokon való hatékony mûködésre és a legjobb minõségû szolgáltatások biztosítására lehet alapozni. 4. A határterületek együttmûködését ösztönzõ tevékenységek típusai A határ menti együttmûködési stratégiák és tevékenységek középpontjában a környezet és az idegenforgalom fejlesztése közötti összefüggéseknek kell állnia. Nemcsak a turizmus- és a környezetpolitika kölcsönös függése, hanem a két terület határ menti együttmûködésének kooperációja is befolyásolja a terület fejlõdését. Ezért egy jóváhagyott stratégia messzemenõ jelentõséggel bír a lehetõségek maximalizálásában és a kockázatok minimalizálásában. A hatékonyság szempontjai kiemelik a problémák és lehetõségek felmérésére, a határ menti prioritások felismerésére és a hosszútávú gondolkodásra alapozott strategikus megközelítés szükségességét. Az egyik kulcsfontosságú szempont az, hogy a környezeti tényezõket figyelembe vegyük az idegenforgalmi projektek kialakításánál és végrehajtásánál. Az 1999-es Joensuu-i Éves LACE Konferencián a következõk hangzottak el a fejlesztési lehetõségek környezeti és mezõgazdasági érdekekkel való egyeztetésével kapcsolatban: „Az idegenforgalom fenntartható fejlõdésének figyelembevétele általánosságban azt jelenti, hogy kerülendõk a környezetre, a természetes forrásokra vagy mezõgazdaságra ártalmas tevékenységek. Ilyen módon elérhetõ, hogy a turizmus és a környezetbarát mezõgazdaság harmonikusan, egymás mellett létezzen.”


225


A határ menti régióknak gyakran ugyanazok a történelmi és kulturális hagyományai és vonzó természeti tájai. A határ menti régiók mindkét esetben hasznosan kooperálhatnak – az együttmûködés segítségével változatosabb és differenciáltabb idegenforgalom és környezet alakítható ki; nagyléptékû gazdaság és hatékonyabb propaganda folytatható, és könnyebben kezelhetõvé válnak az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos sajátos problémák és kérdések, mint például az idényszerûség leküzdése, a határ menti turizmusban való foglalkoztatás fenntarthatóságának fejlesztése, a hagyományos idõszakokon kívüli turizmusnak a termékskála növekedésével együtt feltáruló lehetõségei. A határrégiók idegenforgalmának fejlõdését ösztönzõ fõbb tevékenységek a következõk: • Együttmûködés stratégiai szinten azzal a céllal, hogy közös terv készüljön a régió által nyújtott idegenforgalmi termékekrõl és szolgáltatásokról, piacokról és értékesítésrõl, a határ menti turizmus fejlesztésének a többi irányelvvel való összehangolásáról – különös tekintettel a közlekedés infrastruktúrájára és szolgáltatásaira, a környezetre és a humánerõforrás fejlesztésére. A stratégiák közös kidolgozása az elõkészületeknél való együttmûködéssel kezdõdik: az idegenforgalom forrásainak (természeti kincsek, infrastruktúra, szolgáltatások) felmérése, az erõs és gyenge pontok, kockázatok és lehetõségek felbecslése (SWOT), piackutatás, a szektor és a piac tanulmányozása stb., a közös célok és prioritások, valamint a kooperációra nyíló lehetõségek felmérése. • Együttmûködés specifikus projektekben és tevékenységekben, belevonva az idegenforgalmi szektorban mûködõ intézményeket és szervezeteket – köztük a regionális idegenforgalmat ösztönzõ képviseleteket, helyi hatóságokat, idegenforgalmi szervezõket, közlekedési vállalatokat és a helyi közösségeket. Az ezen a szinten vállalt tevékenységi kör a következõ: együttmûködés a határterület mint úti cél propagálásában a régión kívül (pl. a területi turisztikai szervezetek által); kerékpárutak, gyalogutak, turistaútvonalak, útjelzések hálózatának fejlesztése, érdeklõdésre számot tartó turistautak és helyek feltérképezése; közös turisztikai információs rendszer kiépítése a látványosságok, szállás, közlekedés stb. ismertetésére; a közös források, pl. nemzeti parkok, tengerpartok, strandok, tavak fejlesztése, tervezése és kialakítása; a turizmusban tevékenykedõk szolgáltatásainak (szállás stb.) közös értékesítése és hálózatépítése; egységes képzés az idegenforgalmi szektorban szükséges tapasztalatok, köztük idegen nyelvek megtanulására; és vállalkozásokat támogató szolgáltatások turisztikai cégeknek. A turizmus sok határterület számára rendkívüli fontosságát a Joensuu-i LACE Konferencián többször kiemelték, az alábbi következtetések levonásával: • a turizmus a határterületek gazdasági fejlõdésének alapvetõ eleme; • kiemelt fontosságú a megfelelõ infrastruktúra kialakítása a határterületek turizmusban rejlõ lehetõségeinek maximális kihasználhatósága érdekében; • a legtöbb régióban javítani kell a turizmus termékeinek minõségét a szektor minél nagyobb nyeresége érdekében; • a közös értékesítési stratégiák kidolgozása és hálózatok kialakítása a turisták számára minden jövõbeni törekvésben prioritást élvezzenek a határ menti idegenforgalom területén.

226



LACE INFO-MELLÉKLET: VÁLOGATOTT PROGRAMOK Számos Interreg IIA program tartalmaz idegenforgalmi prioritásokat. Közülük néhányat az alábbiakban foglalunk össze. További információk a II. LACE Info-mellékletben. Interreg IIA 17. sz. program Németország-Luxemburg (D/L) A terület adottsága a természeti szépsége és regionális vonzereje, a hegyvidékek és folyóvölgyek. Ezekre a természet adta kedvezõ tulajdonságokra építve érdemes kiaknázni az idegenforgalomban rejlõ új lehetõségeket, egyebek mellett a „második” szabadság és a kultúrkörhöz kötõdõ szabadság tendenciáját felhasználva. A határ menti körülményekre való tekintettel ennek megvalósításához elengedhetetlen az összehangolt témakezelés, amelyben a határ menti infrastruktúra fejlesztésének és alkalmassá tételének fontos szerepet kell játszania. Ma már a turizmus igen jelentõs gazdasági tényezõ ebben a határrégióban, így az EU ezen Interreg programhoz való hozzájárulásának 20 százalékát a turizmusra költik. Példák ezen terület projektjeibõl: • A European Tourism Institute (ETI), melynek fõ feladata, hogy fejlessze a határterület gazdaságát, és új lendületet adjon a határ menti idegenforgalom fejlesztésének a régióban. A projekt tizenöt állandó munkahelyet biztosított. • Mosel-völgyi munkálatok (Europaische Tal der Mosel), amely törekvés célja egy idegenforgalmi koncepció létrehozása a határ menti régió kulturális és természeti jellegzetességeinek helyreállítására alapozva. Az Interreg II program egy, a régió szerkezetéhez szorosan kapcsolódó általános célkitûzése, a fenntartható fejlõdés. Határ menti szempontból elsõbbséget élvez a folyók vizének tisztítása és a természetvédelmi területek. Ez a program is lépéseket tesz a természetes környezet megóvásának vagy helyreállításának érdekében, amennyiben az ipar, a turizmus és a belterjes mezõgazdaság érintette. Példák a projektekbõl: • Közös határ menti víztisztító és –feldolgozó berendezések tervezése; • A gyorsan növõ tûlevelû erdõk vegyes erdõvel való helyettesítése a természetes növekedéshez való feltételek és körülmények figyelembevételével. Kapcsolat: Luxembourg Ministére de l’Aménagement du Terriroire 18, Montée de la Pétrusse L-2946 Luxembourg Tel.: +352 478 6915 Fax: +352 40 89 70 Saarland Ministerium für Wirtschaft und Finanzen Am Stadtgraben 6-8 D-66111 Saarbrücken Tel.: +49 (0) 681 501 42 03 Fax: +49 (0) 681 501 42 93 Rheinland-Pfalz Ministerium für Wirtschaft, Verkehr, Landwirtschaft und Weinbau Stiftstrasse 9 D-55116 Mainz Tel.: +49 (0) 61 31 16 22 33, Fax: +49 (0) 61 31 16 40 31


227


Interreg IIA 26. sz. program Bajor-Cseh határ menti régió (D/CZ) A második világháború után ez határ menti régió több mint negyven évre teljesen a Cseh Köztársaság perifériájára szorult a Vasfüggöny miatt. Ennek következtében a terület az idegenforgalomban rejlõ lehetõségek számára kedvezõbbé tételére, a határ menti turizmus fejlesztésére és környezetvédelmi tevékenységekre irányuló közös kezdeményezés szinte teljesen lehetetlenné vált, vagy nagyon kis teret kapott. Ezért az idegenforgalom ösztönzése a társadalmi-gazdasági fejlõdés érdekében kiemelt szerepet kapott a határ menti területfejlesztési tervekben. Mostanáig sem a határ két oldalán zajló, sem a határ menti idegenforgalmat nem sikerült teljesen kiaknázni. A természetes környezet és a táj azonban kiváló lehetõségeket kínál a turizmushoz és a rövd távú szabadidõs tevékenységekhez. Ez elõsegíti a terület gazdasági szerkezetének fejlõdését és növeli az ehhez szükséges tõkét. Egyes törekvések már eredményt is hoztak. Ezek a következõk: kerékpárutak és gyalogtúra-útvonalak, egy határ menti németcseh információs központ, amely elsõsorban az Eurorégió bajor erdõ–cseh erdõ közvetlen határának idegenforgalmi ügyeivel foglalkozik, együttmûködés német és cseh gyógyfürdõk között az Eurorégió Egrensis területen, egy határ menti vidéki csoport, amely több környezet projekttel dolgozik, és múzeumok együttmûködése a határ két oldalán, melynek keretében közös mozgó kiállítások és számos határ menti idegenforgalmi és kulturális esemény szervezõdik (fesztiválok, zenekari koncertek, német-cseh szimpoziumok). A jelenleg szervezés alatt álló, vagy a tervezés szakaszában lévõ tevékenységek között szerepel egy határ menti helyi tömegközlekedési társaság, amely szintén növeli az idegenforgalmi lehetõségeket, és egy régészeti park. A bajor–cseh határterületen végig törekednek arra, hogy a területet az idegenforgalom és a jellegzetesen helyi szabadidõs tevékenységek számára vonzóbbá tegyék, például több közös pihenõhely létrehozásával, vagy a nemzeti parkok és természetvédelmi területek kialakítására irányuló kezdeményezésekkel. Így az egyik legfontosabb határrégió-fejlesztési prioritás az idegenforgalom versenyképességének a növelése, tekintettel a régió jellegzetességeire. Kapcsolat: Bayerisches Staatsministerium für Wirtschaft, Verkehr und Technologie Prinzregentenstr. 28 D-80538 München Tel.: +49 89 21 62 2610 Fax: +49 89 2162 2685 Im alten Zollhaus F-67630 Lauterbourg Tel.: +33 88 94 67 20 Fax: +33 88 54 68 90 Interreg IIA 33. sz. program Korzika-Szardínia (F/I) Az idegenforgalom területén a jelenleg kivitelezés alatt álló lépések három fõ témakörrel foglalkoznak: • a tenger medrének fejlesztése a hajózás és a vízisportok ösztönzésével, és új idegenforgalmi termékek bevezetésével. Az elsõdleges szándék a Korzika-Szardínia kikötõhálózat kiegészítése, ésszerûsítése és összehangolása a vízi-turizmus változatossá tétele, fellendítése és megerõsítése érdekében, • turista- és kulturális útvonalak kialakítása, idegenforgalmi termékek kifejlesztése (régészeti és történelmi utak, golf, felfedezõ és természetjáró ösvények), a történelmi és kulturális örökség ápolása Sassari tartományban és Dél-Korzika megyében;

228



• az idegenforgalmi termékek értékesítésének elõsegítése, és egy közös vásárlóközönség kialakítása a két szigeten (a közös tervek propagandája, marketingje és értékesítése a tenger és a szárazföld értékeinek közös kezelése által, valamint a két sziget imidzsének propagálása). Kapcsolat: Préfecture de Corse, Secrétariat Général aux Affaires Corses Palais Lanrivy Cours Napoléon B.P. 401 F-201 88 Ajaccio Cedex Tel.: + 33 4 95 29 00 00 Fax: +33 4 95 21 19 10 Regione Autonoma della Sardegna/Centro Regionale di Programmazione, Viale Trento 69., I-09123 Cagliari Tel.: +39 70 6061 Fax: +39 70 660110 Provincia di Sassari/ Administrazione Provinciale Piazza d’Italia I-07100 Sassari Tel.: +39 79 22 38 00 Fax: +39 79 23 00 74 Interreg IIA 34. sz. program Haut-Corse/Provincia di Livorno (F/I) A Korzika és Livorno tartomány közötti együttmûködés egyik fontos területe az idegenforgalom. Az Interreg programon belül több tevékenység is irányul a turizmus ösztönzésére: • Értékesítési stratégiák kialakítására irányuló kutatás és elemzés, valamint közös idegenforgalmi termékek kifejlesztése, a csónakkikötõ teljes kihasználása (a hobbi-kikötõk és környékük befogadóképességének növelése, tengeri idegenforgalom szervezése és a hozzátartozó infrastruktúra és logisztika kialakítása), vagy a régi központok, mint Bastia és Leghorn újrafejlesztése. Az építési munkák részben az idegenforgalmi cégeknek, részben pedig közvetlenül a turistáknak ajánlott szolgáltatások biztosítását szolgálják. Emellett bátorítást kap a két terület idegenforgalmi cégei közötti együttmûködés a közös idegenforgalmi termékek fejlesztése és értékesítése érdekében. • Az idegenforgalomban tevékenykedõk közötti társulások létrehozása közös események szervezésére (rendezvények, kiállítások stb.) • A tengeri közlekedés állapotának javítása, a biztonság és az azzal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel a gyorsjáratú hajózás feltételeire és a hobbi-hajózás térnyerésére. Az idegenforgalom és a környezet minõségének szoros kapcsolatára való tekintettel a közös területeken különbözõ intézkedések történtek: • Egy módszer idegenforgalmi termékek kifejlesztésére és az örökségek kezelésére földrajzi információs rendszerrel. Lényege az olyan idegenforgalmi termékek fejlesztése, amelyek bizonyos körülményekre –a terület mellett az idõszakra és az ügyfelek indítékaira - való tekintettel a legalkalmasabbnak bizonyulnak. • Kutatómunka és tapasztalatcsere projektek kidolgozására a tengeri környezet védelmében és a természeti értékek legjobb kiaknázására. Ami a tengerhajózás területén, például, a


229


környezetvédelmi és a gazdasági követelmények egyeztetve vannak, különösen az idegenforgalom és a környezeti értékek. A Tuscan Islands Park most áll rendezés alatt. • Tapasztalatcsere a tûzveszély és egyéb kockázatok kivédésére. Kapcsolat: Service Régional pour les Affaires Corses, Préfecture de Région, Palais Lanrivy Cours Napoléon, F-80188 AJACCIO, Tel.: +33 4 95 29 00 00, Fax: +33 4 95 21 19 10 Regione Toscana/Giunta Regionale, Dipartimento Sviluppo Economico, Via di Novoli, 26, I-50127- Firenze, Tel.: +39 55 43 83 639, Fax: +39 55 43 83 064 Interreg IIA 39. sz. program Írország/Észak-Írország (IRL/UK) Huszonöt év erõszak után az idegenforgalom jelentõs fejlesztést igényel. Ez a helyzet a határ menti régiót a jelentékeny idegenforgalmi adottságok és lehetõségek ellenére Írország és az Egyesült Királyság legrosszabbul fejlett turisztikai területévé tette. Az Interreg I révén az idegenforgalmi projektek 16.537 millió ECU-t kaptak az ERDF-tõl (a teljes EU-hozzájárulás 21,8%-át). Az Interreg I17 millió ECU-t utalt az idegenforgalom számára (egy specifikus rendelkezés a Regional Development Priority). Az idegenforgalmi rendelet olyan projekteket támogat, amelyek a régió természeti adottságaiban rejlõ lehetõségeket aknázzák ki, és a turistáknak nyújtott szálláslehetõségeket és szolgáltatásokat fejlesztik. Nagyobb hangsúly kerül az értékesítésre, valamint a minõségi termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Az EU alap támogatja a határ menti marketing kampányokat, valamint az egymást kiegészítõ idegenforgalmi termékék és szolgáltatások, köztük további értékközpontok és kulturális idegenforgalmi rendezvények létrehozását. Ezek igen fontosak az idényszerûség problémáinak kezeléséhez és változatosabb idegenforgalmi termékek nyújtásához, elsõsorban a tengerentúlról érkezõ látogatók vonzására való tekintettel. Költségvetés: EURO 615.000 (&400.000) Kapcsolat: Mr. Pat Collum, Fermanagh Tourist Information Centre, Wellington Road, Enniskillen, Co. Fermanagh, Tel.: +44 28 66320121, Fax: +44 28 66325511

230



LACE INFO-MELLÉKLET: VÁLOGATOTT PROJEKTEK A III. LACE Info-melléklet számos jó gyakorlati tervet tartalmaz az idegenforgalom területérõl, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze. Coast to Coast (F/UK) Ez a projekt a Boulogne-sur-Mer és Shepway kerület (Folkestone) parti régiók közös idegenforgalmi stratégiáját alakította ki a La Manche-csatorna két oldalán. Az elsõdleges cél egy egységes idegenforgalmi célpont létrehozása és a befogadóképesség növelése. District de Boulogne-sur-Mer 3 Bd Daunou BP 755 F-62321 Boulogne-sur-Mer Tel.: +33 3 21 10 36 36 Fax: +33 3 21 10 36 06 Shepway District Council Civic centre Castle Hill Avenue Folkstone UK- Kent CT20 2QY Tel.: +44 13 03 85 22 74 Fax: +44 13 03 85 25 02 Via Julia Augusta (A/I) Az ausztriai Karten és az olaszországi Fruili Venezia régiókat összekötõ római–kori út, a Via Julia Augusta képezi a projekt alapját, amelynek célja közös értékesítési stratégia kialakítása, valamint a határterület kulturális értékeinek és mûvészi kézmûvességének propagálása. Közös védjegy is készült. Kapcsolat: Regione Autonoma Fruili-Venezia Giuta Presidenza della Giunta Regionale Direzione Regionale degli Affari Comunitari e dei rapporti esterni Via S. Francesco 37 I-34132 Trieste Tel.: +39 40 637872, Fax: +39 40 3775025 Egnatia (GR/AL) Az „Egnatia Tourism” projekt részletes információval szolgál a görög–albán határ két oldalának idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységeirõl. A cél az idegenforgalom fejlesztését szolgáló új technikai eszközök maximális kihasználása volt. A végeredmény: térképek, fotók, szövegek, képi, hang- és videoanyag a régióról. Kapcsolat: Egnatia Epirus Foundation 7A, Tzavella St. Ioannina GR-45333 Tel.: +30 651 723 15, Fax: +30 651 366 95


231


További példák a projektekbõl Az EU, valamint Közép- és Kelet-Európa határ menti régióinak tapasztalataiból látható, hogyan lehet a gyakorlatba átültetni a határ menti idegenforgalmi tevékenységeket. Az alábbiakban néhány gyakorlati példa olvasható. Kutatás, tanulmány, stratégia, fejlesztés „Border Fortifications – Cross-Border Meeting Points” (E/P) Határ menti erõdök – határ menti találkozási pontok Ezt a projektet a Foundation for Historical Heritage of Castilla y León alapítvány a Castilla y León régióban és a portugáliai Centro régióban mûködõ partnerekkel együtt irányítja. A projekt célja egy olyan útvonal kialakítása, amely összeköti a Salamanca tartomány és Centro régió határának nyugati szakaszán lévõ erõdítményeket, központi találkozási és tájékozódási pontnak Rodrigo városát tekintve. A határ mentén elszórt erõdítmények védelmi pontokként szolgáltak a XVII.-XVIII. században. Az útvonal kialakítása remélhetõleg a kultúrára épülõ idegenforgalmat és a falusi turizmust is fellendíti, új munkahelyeket teremtve ezáltal. A területet jelenleg is sokan átszelik egy országos fõútvonalon haladva. A projekt célja, hogy az áthaladókat megállásra ösztönözze. A terület másik problémája az erõteljes idényszerûség az idegenforgalomban. Ez a projekt a nagyvárosokhoz – Coimbrához, Lisszabonhoz, Vallaloidhoz és Madridhoz – kötõdõ egész éves turizmus kiépítését is elõirányozta. A projekt fõ tevékenységi körei: • utazó kiállítással egybekötött információs központ kialakítása a „Fortification Route”-ról; • útjelzõ rendszer kiépítése az erõdítményekhez és más emlékmûvekhez vezetõ utakon; • az utak tisztítása és karbantartása; • információs és reklámanyag kiadása; • az útvonalakon és kiadványokon megjelentethetõ közös logo tervezése és kiadása. Költségvetés: 420.000 EURO összköltség; 315.000 EURO Interreg II-támogatás Kapcsolat: Junta de Comunidades de Castilla y León, Plaza de Castilla y León 1, 47008 Valladolid, Tel.: +34 983 41 11 21, Fax: +34 983 411269 Hospitality Ireland – (IRL/NI) Ír vendégszeretet Ez a program húsz észak-írországi és Ír Köztársaságbeli idegenforgalmi vezetõt céloz meg, akik a magán- és közszektorból kivonva, Észak-Nyugaton fognak mûködni kísérleti jelleggel. A terv célja az idegenforgalmi vezetõk segítése három - szektor, szervezeti és egyéni - szinten. A program elsõdleges célja a stratégiai tervezés megkönnyítése idegenforgalmi szektorban, a kulcskérdések a következõk: • A csoportot mint határ menti alapon tekintett egységet támogatni és megkönnyíteni számára a stratégiai tervezést.

232



• Támogatni a hatékony stratégia kidolgozását a résztvevõk által képviselt minden szervezet részére. • Növelni a résztvevõk kompetenciáját a szervezetük idegenforgalmi fejlesztési stratégiájának a kezelésében. A program számos kulcsfontosságú kiegészítõ elemet tartalmaz, amelyek célja a tanulás és a tapasztalatcsere ösztönzése, mint például a Needs Analysis, Residential Workshops, Group Development és Mentor Sessions. A program megvalósításában megfelelõ szaktudással, tapasztalattal és hálózatokkal rendelkezõ igazgatási, fejlesztési és idegenforgalmi szakértõk is részt vesznek. Az eredmények között szerepel egy stratégiai fontosságú „Észak-nyugati idegenforgalmi fejlesztési terv” kidolgozása; stratégiai terv kifejlesztése minden részt vevõ szervezet számára; és a szakértelem és kompetencia növelése a résztvevõ személyeknél. Költségvetés: 200.000 EURO összköltség Kapcsolat: Joy Allen Economic Co-operation Programme, 7 Botanic Avenue Belfast BT7 1JG, Tel.:+44 1232 321 462, +44 1232 247522, E-mail: jallen@co-operation- ireland.ie Az idegenforgalmi struktúra fejlesztése és összehangolása Kingfisher Cycle Trail – (IRL/NI) Kingfisher kerékpárút Ez az innovációs projekt egy Fermanagh, Leitrim, Cavan és Monaghan határmegyéket átszelõ kerékpárutat biztosít, amely ezen a területen elsõ a maga nemében. Az ösvény számos túraútvonalat biztosít, gondoskodván a legkülönbözõbb képességû túrázókról – a családdal kiránduló és tapasztalatlan kerékpárosoktól kezdve, a tapasztalt és jó kondícióban lévõkig. Háromféle utat alakítottak ki: Kényelmes, Aktív és Kihívás. Négy, vagy annál több fõs csoportok részére különleges kívánságokat kielégítõ túra is rendelhetõ. Mint az elsõ hosszútávú bicikliút Írországban, a Kingfisher kerékpárút útvonala úgy lett kiválasztva, hogy a túra során több helyen számos kiegészítõ tevékenységre nyíljon lehetõség akár a szervezett túra részeként, akár attól függetlenül. Lehetõség van például kenuzásra, kajakozásra, mûvészet és kézmûvesség megtekintésére, hegymászásra, vízisíelésre és lovaglásra. A Kingfisher kerékpárút nagyrészt a Fermanagh és Leitrim Tóvidéken halad, így tavak és szigetek körül, folyók és patakok mellett, erdõkön és vidéki parkokon keresztül kanyarog. Ez a projekt 1998 áprilisában indult útjára, az ösvény térképével és egy kísérõ brosúrával. A Kingfisher kerékpárút szálláshelyeit fõleg panziók biztosítják, melyeket az Northern Ireland Tourist Board és a Bord Failte minõsített. Ezek azonban igény esetén helyettesíthetõk szállodával, kollégiummal vagy luxusigényeket kielégítõ házzal. Az ösvény végig el van látva turistajelzésekkel és motorizált jármûforgalomtól mentes útvonalon halad. A projekt eredményeként látványosan nõtt a régióban a kerékpáros túrázók száma, akik a szervezett társasutazások, az egyhetes vagy a hétvégi túrák keretein belül látogatnak a területre.


233


Költségvetés: 507.895 EURO összköltség Kapcsolat: Mr Pat Collum, Fermanagh Tourist Information Centre, Wellington Rpoad, Enniskillen,Co. Fermanagh, Tel.: 01365-320121, Fax: 01365-325511 Fährverbindung (Kompösszeköttetés) (D/CZ) A kompösszeköttetés megindítása a szászországi Schöna (D) és a cseh Herrnkretschen/Hrensko (CZ) között egy átjárást létesít, ami Európa 1945-ös felosztásával bezárult. Ezelõtt ez a kapcsolat már 600 évig üzemelt. Kiindulva a határõrsök alapvetõ megnyitásából gyalogosok számára1994-ben a projekt mindkét ország határnyitási politikájának folytatását ábrázolja. Az elbai kompösszeköttetés egy határokon átvezetõ túraútvonal láncszeme, melynek megszakadását a kikötõhely építésével és egy komphajó vásárlásával ismét össze tudták kötni. A turisták 1997 óta élveznek elõnyöket a projektbõl. Az üzembe vétel után mindössze másfél év alatt fél millióan használták a kompot, amely egész nap és naponta közlekedik. A projekt egy nagyobb koncepció részét képezi, amely a vonzó határvidéket turisztikai szempontból akarja megnyitni. 1994 óta ilyen módon összesen 28 túraútvonalat valósítottak meg szász részvétellel. A 29. túraútvonal, amelyet egy további Elba-szakaszhoz terveznek, beutazhatóvá tenné a kontinenset átszelõ kerékpárutat Hamburgból Drezdán át Prágába. Költségek:

EURO 770.000; EFRE 75%-a

Kapcsolat: Euroregion Elbe/Labe, Kommunalgemeinschaft Euroregion, Oberes Elbtal/Osterzgebirge e.V., Emil-Schlegel-Str. 11, D – 01796 Pirna, Tel.: 0049 3501 5200 13, Fax: 0049 350152 74 57 Dörfliche Erneuerung (Falusi megújítás) (D/CZ) Oybin (D) pihenõhely a cseh határ közvetlen közelében fekszik, és 1700 lakosa van. Vonzó fekvése alapján a Zittaui-hegység gyöngyszemének számít, és így turistákat vonz a közelben fekvõ Drezdából (D) és a cseh határvidékrõl. Két építési koncepció hivatott arra szolgálni, hogy a falun belüli utakat és ezek csatlakozását a határhoz minõségileg javítsa és könnyebben elérhetõvé tegye. Elõször szélesítik a közút- és gyalogosút-hálózatot a fõút kiépítésével, parkolóhelyek létesítésével a túrákhoz és gyalogutak kiépítésével. Az intézkedésekre szánt idõt 1999. júniusától 2000. novemberéig tervezik. Másodszor a Goldbach völgyének újra természeti területté való változtatását tervezik, amely jelenleg még csatornázott. A patak szabaddá tételét és visszavezetését az eredeti patakágyba kiegészítik párhuzamos gyalogutakkal. Ez nem csak a falu vonzerejét növeli, hanem lerövidíti az útszakaszokat is. A patak „újra természetessé tételével” remélik a táj helyreállítását is. A jobb csatlakozás a határátkelõkhöz és a határon vezetõ túraútvonalakhoz mindkét intézkedéssel kapcsolatos. Költségek:

EURO 2.717.523; EFRE 66,3 %-a

Kapcsolat: Gemeinde Oybin, Freilichgrathstr. 8, D – 02797 Oybin, Tel.: 0049 35844 70224

234



Hálózatok/kooperációs szerkezetek az idegenforgalomban tevékenykedõk között Collaboration between the Regional Tourism Federation of LanguedocRoussillon and the area of Garrotxa (F/E) Együttmûködés a Languedoc-Roussillon Regionális Idegenforgalmi Szövetség és Garrotxa régió között A Katalónia keleti részén elterülõ Garrotxában (E) van a Garrotxa Vulkáni terület, melyben negyven vulkán található. A park elõször a szomszédos French Tourism Federation-nel lépett kapcsolatba 1995-ben. Azóta az Interreg segítségével elmélyült a kapcsolat a két szervezet között. Az együttmûködés fõ okai a következõk voltak: • Együttes behatolás a közeli idegenforgalmi piacokra: Barcelonába, Montpellier-be és Toulouse-ba. • Közös idegenforgalmi termékek kifejlesztése. • Gyakorlati tapasztalatok és technikai szakértelem átadása. 1996-ban a Nemzeti Park a fenntartható fejlõdés elvére alapozva létrehozott egy idegenforgalmi szervezetet a Garrotxa-i idegenforgalom fellendítésének és szervezésének érdekében. A szervezetben a régió huszonegy önkormányzata, a Business Council of Garrotxa, a Nemzeti Park és a Kereskedelmi Kamara mellett a régióban mûködõ összes idegenforgalmi vállalkozás és szervezet – szállodák, éttermek, kempingek, falusi szállások, szabadtéri sporttal foglalkozó cégek stb. - képviselteti magát. A vállalkozások hozzájárulási díjat fizetnek, és a társaság saját költségvetést és éves programot készít a tevékenységekhez. A projekt eredménye a „Nearby Tourism” címû magazin közös kiadása 1996-ban és 1998-ban a Languedoc-Roussillon Tourism Federation-nel franciául és katalánul. A két szervezet közösen vett részt a barcelonai, Montpellier-i és Olot-i kereskedelmi vásárokon. 1997-ben Garrotxa szemináriumot szervezett a fenntartható idegenforgalomról, amelyre meghívta francia partnereit. A LEADER és az ADAPT Közösségi Kezdeményezésekben szintén közösen vett részt a két terület. A garrotxai Tourism Association sikerrel hozott össze partnereket a köz- és magánszektorból, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a régió számára. Emellett egyre mélyül a francia partnerrel való együttmûködés, így igen kedvezõ feltételek alakultak ki a határ menti idegenforgalom fejlesztéséhez. Költségvetés: Kapcsolat: Generalita de Cataluña, Piaca de Sant Jaume 2, 08002 Barcelona, Tel.: +34b93 4024600, Fax: +34 933024631


235


Közös értékesítés és reklám The North West Passage (IRL/NI) Észak-nyugati átjáró Az idegenforgalmi kezdeményezés azzal a céllal indult 1989-ben, hogy az Armagh, Dungannon, Omagh és Strabane járási tanácsok területén kijelölt útvonalon idegenforgalom alakuljon ki. 1992-ben kiterjesztették a projektet a határon túlra, így az út most Dublintól Észak-Donegalig mintegy 150 mérföld hosszan vezet. A fõ stratégiai cél az, hogy egy már fogalommá vált földrajzi név jelöljön több idegenforgalmi látványosságot, városokat és egyéb értékeket, amelyek korábban nem voltak úti célként számon tartva. Dublin és Donegal már ismert nevezetességeivel az útvonal két végén, a közbeesõ határterületek maximálisan kiaknázhatják saját vonzerejüket, arra késztetve a látogatókat, hogy megszakítsák útjukat. Az értékesítéssel kapcsolatos feladatok a következõk: • Továbbépíteni az észak-nyugati átjáró közismertségét, és fokozni a kihasználtságát Dublin és Donegal közötti turista-útvonalként. • Egy három éves periódus alatt a lehetõ legmagasabbra vinni a turisták költekezését az észak-nyugati átjáró mentén, az idegenforgalomból származó bevételek növelése céljából. • Fokozni a magánszféra részvételét és elkötelezettségét az ellátás megszervezésében és saját áruja értékesítésében. • Az észak-nyugati átjáró számára már feltárt piacokra való behatolás intenzívebb marketinggel, és az új termékek kiemelésével. Ez a marketing csoport a Dublinból Észak-Írországon át Donegalba vezetõ turistaút promóciójával foglalkozik. A csoport a mindkét ország számára ismerõs idegenforgalmi termékeket használja fel az észak-nyugati átjáró értékesítésére. A legfontosabb feladat a név tudatosítása és a területre látogatók számának növelése. Az eredmények: • A marketing igazgató végrehajtotta az útvonal teljes újrajelölését, és egy túracsomagot hozott létre, amelyben egy turistatérkép és információ található a szálláslehetõségekrõl, látványosságokról, tevékenységekrõl. • Biztos kereskedelmi védnökség a turistatérkép utánnyomására. A Texacoval kötött egyezség reklámtevékenységgel folytatódott az ír nemzeti sajtóban és a Texaco Web Site oldalain. Az útról húszrészes BBC-film készül. A sorozatot a BBC 2 fogja sugározni. A McNamera Tours és a Murphy Travel felhasználta az Észak-nyugati átjárót a különleges tevékenységekkel színesített üdültetéseknél. Közös promóciók a Sperrin Tourism Csoporttal, az Írországi Keresztény Örökséggel, az Ulster American Folk Park és a Dun Laoighaire 1500 csoporttal. Költségvetés: 430.000 EURO összköltség Kapcsolat: Ms. Ann-Marie McSorley, The North West Passage, 1 Market Street, Omagh, Co. Tyrone BT78 1EE, Tel./Fax: +44 1662 250033

236



Tourist Map Galicia/Norte (E/P) Galícia-Norte turistatérkép Ennek a projektnek az általános feladata a határterület közös idegenforgalmának fellendítése egy egységes értékesítési és reklámstratégia által, valamint egy turistatérkép megtervezése és kiadása Galícia és Norte régióról, kiemelve a pihenési lehetõségeket, a turistalátványosságokat és gyalogutakat – köztük Santiago de Compostela-t, borvidékeket, kézmûves helyeket, természeti szépségeket és hagyományokat. A projektet a Galícia/Norte-i munkaközösség igazgatja, szoros együttmûködésben a többi régió idegenforgalmi szervezeteivel. A térkép elsõ kiadása 100 000 példányban készült el, ezek már majdnem mind szét lettek osztva. Galíciai, spanyol, portugál, angol és német nyelveken olvasható. Az új, javított kiadáson jelenleg dolgoznak, ez franciául és olaszul is meg fog jelenni. Költségvetés: 21.750 EURO Interreg II-támogatás Kapcsolat: TURGALICIA.,Estrada de Santiago-Noia, Km 3, E-15896 Santiago de Compostela, Tel.: +34 981 542500, Fax: +34 981 537588, E-mail: [email protected] ADETUR, Praca D. Joao I, 24-4 Dt., P-4000 Porto, Tel.: +351 22 3393550, Fax: +351 22 3393559, E-mail: [email protected] Comunidad de Trabajo Galicia/Norte de Portugal, Rua dos Feans no. 5 baixo, E-15706 Santiago de Compostela, Tel.: +34 981 541024, Fax: +34 981 541011, E-mail: [email protected] Centres of Tourism Services and Computer Network Information (PL/LT) Idegenforgalmi szolgáltatások és számítógépes hálózat A projekt, amelyet a Phare Credo Program támogat, arra törekszik, hogy a határrégió idegenforgalmi termékeirõl, természeti szépségeirõl hozzáférhetõ információt biztosítson. Lengyel, angol és német nyelvû számítógépes idegenforgalmi információs hálózat fog kiépülni. Ez a hálózat magában foglal majd húsz „információs pavilont” a megfelelõ felszereléssel. Emellett egy ismertetõ füzet jelenik meg a rendszerrõl, és reklámanyagok – CD-ROM-ok és videók – készülnek a határterület idegenforgalmi érdekességeirõl. A projekt a következõ elemeket tartalmazza: • Idegenforgalmi szolgáltató központok hálózatának kiépítése; Megegyezés húsz információs pavilon megtervezésérõl és helyérõl. Versenytárgyalás kiírása a pavilonok berendezésére és felszerelésére; Számítógépes pavilonok tervezése, átalakítása vagy vásárlása; Hardver- és szoftvervásárlás az idegenforgalmi szolgáltató központokba. • A szoftverek és adatbázisok elõkészítése; A meglévõ szoftverek alkalmassá tétele, az újak installálása és kipróbálása; Információ gyûjtése és bevitele az adatbázisokba; Fényképanyag készítése és válogatása az adatbázisok és egyéb reklámanyagok (brosúrák, CDROM-ok, videók) számára; Az információ lefordítása idegen nyelvekre.


237


• Szemináriumok, tanfolyamok és reklámanyagok készítése (két szeminárium szervezése a határterületen, 4-5 napos tanfolyam szervezése a központok leendõ dolgozóinak a rendszer használatáról); Tájékoztató füzet az információs rendszerrõl; Reklámanyagok készítése (CD-ROM-ok és videók az információs rendszerben megtalálható határ menti idegenforgalmi érdekességekrõl). Költségvetés: 311.800 EURO összköltség; 246.700 EURO PHARE-támogatás Kapcsolat: Elzbieta Dorota Niedzielko, Suwalska Izba Rolniczo-Turystyczna, 16-400 Suwalki, ul. Kooeciuszki 45, Tel.: +48 8756 65872, E-mail: [email protected] Erlebniskonzept (Élménykoncepció lovaglás) (A/SLO) Steiermark (Stájerország) kb. 13000 lóval olyan hatalmas lehetõséggel rendelkezik, amit e regionális turizmus kihasználhat. A másik oldalon a természeti és kulturális tájak olyan feltételeket kínálnak, amelyek nagy szabadidõs értékkel rendelkeznek. Emiatt 1998 elején megkezdték egy integrált lovasúthálózat kiépítését, amely elkészültéig, 2000 tavaszára, kb. 1000 km hosszú kell legyen és így a maga nemében a legnagyobb Európában. Ez két egymástól független túraútvonalra épül fel Kelet- és Dél-Stájerországban. A konkrét intézkedések az utak szerzõdésekkel való biztosításából és a lovas, gasztronómiai, szállodai és mezõgazdasági üzemek együttmûködésének felépítésébõl állnak. Ezután megvalósítottak egy tájékozódási és jelölõ hálózatot, amit egy kártyarendszerrel egészítenek ki. Az egységes jelölés alapjául az összefogások szervezete állt, ahová az összes részt vevõ üzem beviszi szolgáltatásait és ezeket egymással egyeztetik. Ehhez jön még egy koncepció kidolgozása, amelynek alapján borokkal kapcsolatos rendezvényeket szerveznek. Költségek:

EURO 60.175; 70% Interreg IIa-ból

Kapcsolat: Landesfachverband reiten & Fahren, Glacisstr. 69/1, A – 01796 Graz, Tel.: 0043 3463 4950 Fax: 0043 3463 5950 Határ menti idegenforgalmi termékek/szolgáltatások Skanland nyári idegenforgalom (DK/SE) A projekt általános célja, hogy a téli idegenforgalomból fakadó szakértelmet felhasználva fejlessze a nyári idegenforgalmi idényt. 2000 decembere elõtt 145 000 nyári bed-night biztosítását tervezi az Engerdal-i Alvdalen-i, Malung-i, Torsby-í és Trysil-i authorities, 78 új egész éves munkahelyet teremtve ezáltal. A Skanland projekt a tervek szerint húzóerõ lesz a nyári bed-night számának minimum 10%-kal való növelésére irányuló törekvésben. Becslések szerint ez 150 egészéves munkahelyet teremt a 2002-es év végére. A projekt három részbõl áll: (1) Fokozott management és marketing (2) Kultúra, környezettervezés és termékfejlesztés (3) Humánerõforrás fejlesztése. Költségvetés: 730.000 EURO összköltség Kapcsolat: Mats Edvardsson, Skanland ek. Förening, Sweden, Tel.: +46 280 88 954

238



„Livonian Pearls” Az észt és lett határvárosok lehetõségeinek fejlesztése (ES/LV) A Phare Credo által támogatott projekt turistautak modern hálózatát hozza létre, a történelmi Lettország területén, a Dél-Észtország/Észak-Lettország régiót magában foglalva. Ezáltal elérhetõbbé teszi a régió természeti és kulturális érdekességeit, és fellendíti a vidék idegenforgalmát. A projekt kiterjed a közös határ menti turistautak tervezésére, elõkészületeire és kivitelezésére is. Emellett a régió szabadidõközpontjainak fejlesztése és kapcsolataik mélyítése a helyi városok és falvak szabadidõközpontjaival tovább folytatódik, biztosítva a helyi hatóságok és munkáltatók szoros együttmûködését. A projekt a következõ lépéseket tartalmazza: • Az idegenforgalmi lehetõségek szisztematikus feltérképezése; A turistaút-hálózat és a szabadidõközpontok számára legvonzóbb és leghatásosabb helyek kijelölése, beleértve helyek, természeti értékek, utak, kommunikációs csatornák, pihenõ- és étkezõhelyek, személyzet, szolgáltatások, kezelõ vállalatok, területfejlesztési tervek stb. értékelését. Az idegenforgalmi lehetõségek feltérképezése rendszeranalízis segítségével. • „A környék hegyi útjai” verseny: Versenysorozat szervezése iskolásoknak, hogy a környék legszebb helyeit és útvonalait a saját szemükkel lássák. • Tanfolyamok szervezése Észtországban és Lettországban az információs központok személyzetének, helyi idegenforgalmi vállalkozóknak, és az idegenforgalom potenciális piacainak feltérképezésén dolgozó társaknak/munkacsoportoknak. • A további tevékenységek között szerepel az idegenforgalmi látványosságok szisztematikus értékelése és a célterület piackutatása; A turistautak és szervezett utazások megtervezése; Az idegenforgalmi központok és útvonalak hálózatának kialakítása; Nemzetközi határ menti idegenforgalmi konferencia és a lettországi turistaatlasz kiadása. Költségvetés: 110.728 EURO összköltség; 49.999 EORO PHARE-támogatás Kapcsolat: Toivo Poldma, Helme Local Authority, 20 Tartu Street, Torva 68606, Estonia, Tel.: +372 76 33 332, E-mail: [email protected]


239

C5 KÖRNYEZETVÉDELEM


C5 fejezet: Környezetvédelem

Ismertetés: A fejezet témája a határ menti együttmûködés a környezetvédelem tükrében. Azokat a problémákat tárja fel, amelyek a hatámenti régiók korábbi környezetvédelmi politikájából adódnak, és bemutat néhány tevékenységi kört, amelyben a határ menti régiók együttmûködnek. Ezek a kutatás, tervezés, a szennyezés ellenõrzése, környezetvédelmi tisztogatás, ésszerû energiafelhasználás, stratégiák és lehetõségek kidolgozása a hulladék kezelésére, és újrahasznosítási kezdeményezések.

Kulcskérdések: • A környezetvédelmi problémák/kérdéskörök jellemzõen határ mentiek (pl. légköri és folyószennyezés), így csak határ menti alapon lehet hatékonyan kezelni õket; • A határ menti régiók sikeres és fenntartható fejlõdésének alapfeltétele a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele a határ menti régió fejlesztéspolitikájában (gazdaság, idegenforgalom, fizikai infrastruktúra stb.) • Közép-Európa országaiban és az 1. célkitûzés határ menti régióiban különösen fontos a környezet mint közös pihenési lehetõség felismerése, valamint a gazdasági fejlõdés és a környezetvédelem között felmerülõ ellentétek kezelése; • Egyes határ menti régiók számára komoly kihívást jelent a környezetkárosítás problémájának kezelése és új határ menti szemléletmód (köztük kutatás, kedvezmények, szolgáltatások és struktúrák) kialakítása a hasonló problémák jövõbeni elkerülésére.

Példák: Cross Border Project between Protected Areas (E/P) Cross Border International Park (E/P) Sicherstellung der Wasserversorgung (A/SLO) Ore Mountains – Forest Regeneration (CZ/D) Lake Peipsi Project (EST/RF) Restoring Damaged Woodland Areas (D/A) Joint Treatment of Waste Water, Rheinland-Pfalz-Saarland-Lorraine (D/F/LUX) Krompach – Sewerage and Water Supply (CZ/D) Joint Action Against Forest Fires (D/PL) Planning and Arranging Forest Ecosystems (E/P) International Marine Reserve (F/I) Cross Border Marine Environment Training (F/UK) Database for setting up an Ecological Centre in Stanza Costesti (RO/MOL) és további példák a III. LACE Info-mellékletbõl.

242



Összefoglalás Kontextus A környezet szoros összefüggésben áll a régiók gazdasági fejlõdésével, és általában fontos területe a határ menti – elsõsorban a vidéki jellegû határ menti - régiók tevékenységeinek. Egy régió környezetének a minõsége (levegõ, víz, a táj földrajzi adottságai, az épületek és az infrastruktúra) kulcsfontosságú az ott élõ emberek életszínvonalában és egyre nagyobb hatással van a gazdasági tevékenységek és a foglalkoztatás elõsegítésére. Az idegenforgalom és a gazdasági tevékenységek fejlesztésének fenntartható módszereit ösztönzõ politikában egyre nagyobb hangsúly kerül a környezetre, a természeti értékekre káros tevékenységek elkerülésére, és a környezetre pozitív hatást gyakorló tevékenységek támogatására. A határ menti területeken a környezet fejlesztésének és kezelésének a határ menti együttmûködés keretében kell történnie annak érdekében, hogy a régiót egészében érintõ nehézségek könnyebben kezelhetõek legyenek, és a fenntartható fejlõdésre alapozott megoldások sikert hozzanak. A fenntartható fejlõdés ösztönzésével egyre inkább tudatosodik az, hogy a környezetvédelmi kérdéseket összhangba kell hozni a regionális tervezéssel és fejlesztéssel. Ez a határ menti együttmûködés „természetes” területe, mivel a környezetvédelem kérdései, mint például a levegõ- és vízszennyezést és a határ menti régiók infrastruktúra-fejlesztésének hatásait nem lehet országhatárok között tartani. A környezet védelme és kezelése befolyásolja a határ menti régiók fejlesztését, és figyelembe kell venni a területfejlesztés egyéb szempontjainál: • Gazdasági fejlõdés: A gazdaság fejlesztésének irányelveinek és tevékenységeinek a természet forrásainak fenntartható kiaknázására kell törekedniük; és biztosítaniuk kell, hogy az ipari és gyártási tevékenységek ne károsítsák a környezetet és a terület természetes egyensúlyát. A környezet minõsége fontos vonzerõ az új befektetések és a szolgáltató szektorra épülõ vállalkozások beindítása számára, csakúgy, mint a „tiszta technológiák” használásában, a piacfejlesztésben és a régió termékeinek (elsõsorban élelmiszer és kézmûvesség) értékesítésében, valamint új idegenforgalmi és szabadidõs szolgáltatók számára. A szép környezet fontos tényezõ abban is, hogy az embereket a határ menti régióba vonzza – lakni, dolgozni vagy nyaralni. • Az idegenforgalom fejlesztése: A színvonalas környezet (tiszta, vonzó) mindig fontos tényezõ a határ menti régió idegenforgalmának fejlesztésében és fenntartásában. • A munkaerõpiac kérdései: A színvonalas környezet kialakítása és fenntartása speciális tapasztalatokat és tudást igényel a kezelés, az újrahasznosítás és a környezetbarát turizmus igazgatása terén. • A fizikai infrastruktúra fejlesztése: A jelentõsebb fizikai infrastruktúra-fejlesztési elõterjesztések értékelésében az EU feltételeket támaszt a projektnek a környezetre gyakorolt hatásának felbecsülésére is. Ez azt mutatja, hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a fejlesztések ne károsítsák a természetes környezetet. Gondos tervezéssel csökkenteni lehet a forgalomtorlódást és a levegõszennyezést, energia takarítható meg, és elérhetõ, hogy a szép kilátás, a táj és a természet ne károsodjon az infrastruktúra fejlesztése miatt (pl. nem megfelelõ épületek, utak építése környezetvédelmi szempontból veszélyeztetett területeken stb.).


243


1. A határ- és határ menti régiók sajátos problémái A vidéki jellegû határ menti régiók gyakori jellegzetessége a viszonylag érintetlen természetes környezet és az alacsony szintû gazdasági tevékenység. Néhol azonban, például tengerparti területeken felmerülhet a tömegturizmus által okozott károk problémája, míg az ipar hanyatlásával küzdõ határ menti régiók az ipari szennyezéssel, és az épített környezet elnéptelenedésével szembesülnek. A kihívás lényege az, hogy hogyan lehet védeni és fenntartani a természetes környezetet, rendbe hozni a károkat és ezzel egy idõben, ösztönözni az ipar fejlõdését. A nehézségek sokfélesége a különbözõ határ menti régiókban abból fakad, hogy a régiók földrajzi adottságai és a határok két oldalán ûzött gazdasági tevékenységek igen különbözõek (pl. mezõgazdaság, ipar, idegenforgalom stb.). A határterületek azzal a problémával is szembesülhetnek, hogy a fejlesztési stratégiák és tevékenységek ellentmondanak a szomszédos ország nemzeti prioritásainak, vagy nem tükrözik azokat. A határ menti régiók környezetvédelemmel kapcsolatos problémái a következõk: • A fejlõdésben „lemaradozó” régiókban ellentmondások merülhetnek fel a régió gazdaságfejlesztési stratégiája és tevékenységei (pl. gyárak telepítése, környezet– szennyezõ mezõgazdasági tevékenységek) és a környezetvédelem között. • Az ipar hanyatlásával küzdõ régiókban felmerülhet az ipari hulladéktól szennyezett természetes környezet, és az elhagyott ipari telepek és épületek problémája, amely a régió képét elcsúfítja, és akadályozza a tõke beáramlását új vállalkozásokon és idegenforgalmon keresztül. • A közép-európai országok másik közép-európai országgal vagy Eu-tag országgal közös határ menti területein a szennyezés, a természetes források kezelése stb. jelent sokrétû problémát, különösen a határon átnyúló folyók és tavak esetében. • A környezetvédelem és az idegenforgalom között felmerülõ ellentétek területén a következõ problémák adódhatnak: túlzsúfoltság, ha egy helyen vagy területen annak kapacitását meghaladó számban gyûlnek össze a látogatók; forgalmi dugók és levegõszennyezés, amit a területre nagy számban érkezõ autós turisták idéznek elõ; a turisták fizikai károkozása a természeti és kulturális értékekben; és hogy a turistáknak kínált szórakozási lehetõségek megváltoztatják egy történelmi hely vagy kisváros arculatát. • Hiány vagy elégtelenség az infrastruktúra, a módszerek és a szolgáltatások terén, hogy a hulladék hatékonyan kezelhetõ legyen (ipari, mezõgazdasági és háztartási hulladék). Ennek oka az olyan új technológiákba és lehetõségekbe való befektetés hiánya, melyek lehetõvé tennék a hulladék kezelésének fokozódó és változó igényeihez való alkalmazkodást. A gyenge hatásfok oka az is lehet, hogy a határ két oldalán egymástól független kezelési módszerekbe beruháznak, az azonos szükségletek közös megoldása helyett. • A (mezõgazdasági és ipari) szennyezés hatékony kezelésének kudarca a múltban szintén oka lehet a környezetkárosodásnak. Ez az EU külsõ határainak, elsõsorban a Közép- és Kelet-Európa nehézipari régióival határos területeknek a sajátos problémája. • Az információ hiánya vagy elégtelen áramlása a természeti forrásokról és határ menti problémákról, amelyek a határ menti régiók helyreállítási és megelõzõ stratégiáinak, terveinek és végrehajtásának alapját képezhetnék.

244



• A technikai tudás és tapasztalat, valamint olyan intézmények és technológiák hiánya a határ menti területen, amelyek kezelnék a környezetkárosodás problémáit; figyelnék és ellenõriznék, ezáltal biztosítanák a környezetvédelmet; és tudatosítanák a környezetvédelem fontosságát a határ menti területen az emberekben, a vállalatoknál és az intézményeknél. Ebbe beletartozik annak a tudatosítása, hogy a környezet a határ menti régió közös forrása; valamint a környezetvédelmi kérdések és a fenntartható fejlõdés elvének összehangolása az elkezdett fejlesztési tevékenységekkel. • A határ két oldalán a környezetvédelemmel kapcsolatos struktúrák, tervek, szabályzatok, és eljárások ismeretének a hiánya.

2. A határ menti együttmûködés ösztönzésére irányuló tevékenységek A határ- és határ menti régióknak stratégiáikban és tevékenységeikben fel kell ismerniük az összefüggéseket a környezet és a gazdaságfejlesztés, és egyéb fejlesztési tevékenységek, mint például a természetjáró turizmus és az idegenforgalom-fejlesztés között. Ezért elengedhetetlen a közös megegyezésen alapuló stratégia ahhoz, hogy a lehetõségek maximálisan kihasználhatóak legyenek, és a kockázat a minimumra csökkenjen. A hatékonyság szempontjából kiemelhetõ a stratégikus szemlélet fontossága, melynek alapja a problémák és lehetõségek felmérése, a határ menti prioritások megállapítása és a hosszú távú gondolkodás. Kulcsfontosságú szempont annak biztosítása, hogy a projektek jóváhagyásában és az igazgatásában figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat. Az 1999-ben a finnországi Joensuu-ban megtartott Éves LACE Konferencia tárgya az idegenforgalom és a környezetvédelem összefüggése volt. Itt azokat a stratégiákat vizsgálták, amelyek célja az idegenforgalom fejlesztési lehetõségeinek a környezetvédelem és a mezõgazdaság érdekeivel való összeegyeztetése volt. A konferencián részt vevõ határ menti régiók példája azt mutatta, hogy érdemes a környezetbarát turizmust támogatni egyrészt a környezet kiemelése és védelme, másrészt a jelentõs fejlõdés érdekében. Mivel a legtöbb környezetvédelmi probléma kihat a határ menti régióra, a természeti és környezetvédelmi problémák hatékony leküzdéséhez is határ menti együttmûködés szükséges. A környezetvédelem fõ tevékenységi körei a következõk: • a fennálló környezetvédelmi problémák kezelésére irányuló tevékenységek, köztük a szennyezõdés eltakarítása, amely lehet kisléptékû (pl. szennyezett területek, strandok megtisztítása), vagy jelenthet nagyobb tisztogató munkálatokat (pl. erõsen szennyezett vizek, légköri szennyezõdés stb.); az elnéptelenedés megszüntetése új funkció keresésével a régi épületeknek és telepeknek; és a nem megfelelõ hulladékeltávolítás és –kezelés hatásainak korrigálása. A közép-európai országokban ez a fajta tevékenység prioritást élvez;


245


• a határ menti környezeti problémáknak, a környezet védelmének, fenntartásának és jobbításának a kezeléséhez való újfajta viszonyulást célzó tevékenységek. Ezek közé tartoznak a különbözõ szinteken elkezdett tevékenységek: tanulmányok a jelenlegi állapotok és források felbecslésére; környezetvédelmi oktatás, tudatosság kialakítása, információ terjesztése az iskolákban, vállalatoknál, közösségi szervezeteknél és a lakosság körében; kísérleti jellegû tevékenységek vállalkozásokban és vízügyi és erdészeti szervezeteknél, hulladékkezelés, energia-megtakarítás, stb.; új, környezetbarát gyártási technológiák és termékek kifejlesztése; promóciós tevékenység a hulladék csökkentésére és új újrahasznosítási módszerek kitalálására; speciális ökológiai tevékenységek a veszélyeztetett állatés növényfajok védelmére; vészhelyzetek (pl. kiömlések) kezelésére szakosodott szolgáltatások tervezése és koordinálása. A hatékonyságot elõsegíti a határ menti alapon való strategikus közelítés a környezet, mint közös forrás védelméhez és kezeléséhez, valamint a stratégia céljainak megvalósítását elõsegítõ tevékenységek. Ezek a következõk lesznek: a környezetvédelmi érdekek összehangolása más területek irányelveivel; valamint a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlesztési módszerek erõteljes bátorítása információ, tájékoztatás, oktatás, képzés, technikai segítség és megfigyelés által.

246



LACE INFO-MELLÉKLET: VÁLOGATOTT PROGRAMOK Számos Interreg IIA programban prioritásként szerepel a környezetvédelem. Egyes programokat az alábbiakban foglalunk össze. Bõvebb információ a III. LACE-Info-mellékletben található. Interreg IIA 10. sz. program Storstrøm-Lübeck (DK/D) Ezt a határ menti régiót a Dániát és Németországot elválasztó tengeri határ szeli ketté. Az Interreg programba foglalt hat prioritásból az egyik a környezetvédelem. Az EU-hozzájárulás egy tizede van elõirányozva erre a programra. A ”Minõségbiztosítás és környezetgazdálkodás a kis- és középvállalkozásokban” címû határ menti képzési projekt a mezõgazdasági szektorra, a kertészetre és az élelmiszeriparra összpontosul. Összetevõi: kis- és középvállalatok egy nagyobb csoportjának szóló szemináriumok, specifikus és testre szabott tanácsadás, és ellenõrzött támogatás, különös tekintettel a minõség- és környezetbiztosítási rendszerek marketingjére. A minõségbiztosítás, környezetgazdálkodás, környezetvédelmi ellenõrzés stb. európai standardja és szabályozása egyre fontosabbá válik a gazdaság minden területén. A képzés célja a kis- és középvállalkozások felkészítése a minõségbiztosítás és a környezetgazdálkodás területén. A projektet egy közös határ menti kooperációs csoport (Grön-Center Storstrøm and Technikzentrum Lübeck) vezeti. A hosszú távú várakozások szerint ez az együttmûködés hozzájárul majd a Baltic Sea Competency Centre for Quality and Environment Management megalakításához. Kapcsolat: Storstrøm Erhvervscenter, Marienbergvej 80, DK-4760 Vordingborg. Tel.: +45 55 34 01 55, Fax: +45 55 34 03 55 Entvicklungsgesellschaft Ostholstein mbh, Röntgenstrasse 1, D-23701 Eutin, Tel.: +49 4521 80810, Fax: +49 4521 80811 Interreg IIA 17. sz. program Németország-Luxemburg (D/L) Az Interreg II program egyik általános célja, a fenntartható fejlõdés szorosan kapcsolódik a régió struktúrájához. Ezért az idegenforgalom és a környezetvédelmi kérdések fontos szerepet játszanak a programban (soft tourism). Határ menti szempontból prioritása van a folyami víztisztító tevékenységeknek és a nemzeti parkoknak. A program rendelkezései szintén az ipar, az idegenforgalom és a belterjes mezõgazdaság által érintett természetes környezet helyreállítására és megóvására irányulnak. Példák a projektbõl: • Közös határ menti víztisztító és –feldolgozó berendezések megépítése. • A gyorsan növõ tûlevelû erdõk vegyes erdõvel való helyettesítése tekintettel a természetes növekedési feltételekre és körülményekre. Kapcsolat: Ministére de L’Aménagement du Territoire, 18, Montée de la Pétrusse, L-2946 Luxembourg, Tel.: +352 478 69 15 Fax: +352 40 89 70 Ministerium für Wirtschaft und Finanzen, Am Stadtgraben 6-8, D-66111 Saarbrücken Tel.: +49 (0) 681 501 42 03 Fax: +49 (0) 681 501 42 93


247


Ministerium für Wirtschaft, Vekehr, Landwirtschaft und Weinbau, Stiftstrasse 9 D-55116 Tel.: +49 (0) 61 31 16 22 33 Fax: +49 (0) 61 31 16 40 31 Interreg IIA 26. sz. program német-cseh határ menti terület (D/CZ) Az Interreg I által támogatott határ menti Bayrischer Wald / Böhmer Wald / Mühlviertel fejlesztési terv Németország, Ausztria és a Cseh köztársaság összefogásával jött létre. A terv alapja a fenntartható fejlõdés elve, célja az ökológiai „minta- és kísérleti területek” megóvása és kezelése. 1992-re a program elnyerte az UNESCO elismerését mint „Ember és Bioszféra” kísérleti projekt. Az Interreg II keretei között a német és cseh határ menti régiók erre a korábbi munkára építenek és környezetvédelmi kezdeményezéseken dolgoznak: • határ menti információs és szervezési struktúra kialakítása és fejlesztése; • közösen kidolgozott környezetvédelmi programok, köztük a szennyezés kézbentartásának kivitelezése; • határ menti ökológiai kutatások ösztönzése. Ezek a kezdeményezések erõsíteni és intézményesíteni fogják a határ menti együttmûködést, elsõsorban a természetvédelem területén és vidéken. Az együttmûködés célja a határ menti régiók jellegének megõrzése és jobbítása, valamint a vidéki tájak és a természetes környezet, mint az idegenforgalom és a helyi lakosság életszínvonalának alapjának óvása és fejlesztése. Kapcsolat: Bayerisches Staatsministerium, für Wirtschaft, Verkehr und Technologie Prinzregentenstr. 28, D-80538 München Tel.: +49 89 2162 2610 Fax: +49 89 2162 2685 Interreg IIA 39. sz. program Írország/Észak-Írország (IRL/UK) Ebben az Interreg IIA programban a környezetvédelem igen fontos prioritás, és az Interreg IIA alap támogatásának 21,4 százalékát teszi ki. A programban jóváhagyott projektek a következõk: kisebb szennyvízkezelési tervezetek, szállítási kedvezmények, gyártásfejlesztés, kisbeszerzési tervezetek, vízminõség ellenõrzése, környezetvédelmi adatbázisok, tanulmányok, kutatási projektek és stratégia kidolgozása a vízminõség biztosítására. Számos olyan projektet hagytak jóvá, amely újfajta hulladékbegyûjtést, -eltávolítást és újrahasznosítást szorgalmaz, annak érdekében, hogy csökkenjen a talajfeltöltéssel eltávolított hulladék mennyisége. Kivitelezés stádiumában van két, szennyezett földek gazdasági használatba való visszavonásával foglalkozó projekt. Emellett fejlesztés alatt állnak olyan projektek, melyek az EU környezetvédelmi irányelveinek teljesítésére törekednek. A hangsúly a „kényszerû” tevékenységeken (a személycserék és oktatás helyett a vízellátási és a szennyvízrendszereken), valamint a párhuzamos (nem közös határ menti) projekteken van. Kapcsolat: Mr. Eamonn Naughton, Interreg Office, The Courthouse- Armagh Business Centre, Unit 22-2 Loughgall Road, Armagh BT61 7NJ, Northern Ireland, Tel.: +44 1861 527 317 Fax: +44 1861 526 717

248



LACE INFO-MELLÉKLET: VÁLOGATOTT PROJEKTEK A LACE III. Info-mellékletben számos jó gyakorlati projekt szerepel a környezetvédelem területérõl. Ezek összefoglalása olvasható az alábbiakban. Cross-Border Environmental Protection in Karelia (SF/RF) Határ menti környezetvédelem Karéliában A projekt célja a határ két oldalán található természeti források határ menti hasznosítása a karéliai és az azon túli régió számára. A határ menti régióban a fenntartható fejlõdés elérésének elvére alapozott tevékenységek a már meglévõ természetvédelmi területek védelmére és megerõsítésére, és újak tervezésére irányul. Ugyanakkor cél a természeti értékek fenntartása és fejlesztése idegenforgalmi céllal, mivel ennek a lehetõségnek a kiaknázása nagy gazdasági jelentõséggel bír a régió fejlõdésében. Kapcsolat: The Regional Council of North Karelia Siltakatu 18 SF-801100 Joensuu Tel.: +358 13 259 110 Fax: +358 13 259 1130 International Marine Reserve – Bouches de Bonifacio/Maddalena Archipelago (F/I) Nemzetközi Tengeri Rezervátum ¥ Nemzetközi Tengeri Rezervátum a Korzika és Szardínia közötti határ menti terület nagy részét magában foglalja. Ez a kiemelkedõ ökológiai értékkel bíró természetvédelmi terület magas szintû védelmet igényel, és jelentõs vonzerõt jelent a turisták számára. A projekt feladatai a szórakozási lehetõségek és a megfelelõ infrastruktúra kialakítása, ami lehetõvé teszi a Rezervátum igazgatását, megfigyelését szervezését és propagandáját. Kapcsolat: Office de L’Environment de la Corse 17Bd du Roi Jerome F-20000 Ajaccio Tel.: +33 4 95 21 85 19 Fax: +33 4 95 51 44 50 Regione Autonoma della Sardegna/Provincia di Sassari Administrazione Provinciale Piazza d’Italia I-07100 Sassari Tel.: +39 79 22 38 00 Fax: +39 79 23 00 74


249


EGYÉB PROJEKTEK Az EU, valamint Közép- és Kelet-Európa határ menti régiói számos tapasztalatot mutatnak arról, hogyan lehet a környezetvédelmi tevékenységeket a gyakorlatban kivitelezni. Az alábbiakban néhány jó gyakorlati példát mutatunk be. Kutatás, tanulmányok, stratégia fejlesztése Cross-Border Project between Protected Areas (E/P) Védett területek határ menti projektje A projekt célterülete a spanyolországi Castilla y León és a portugáliai Norte, résztvevõi a Montesinho-i Portugál Nemzeti Parkok és az International Duoro, valamint a Castilla y León Területi Önkormányzat környezetvédelmi részlege. A projekt célja stratégia kidolgozása a határ menti területek védett területei számára, amelybe beletartozik a látogatók számára való hozzáférhetõség rendszerezése, amely hozzájárul a természetes környezet védelméhez. A projekthez tarozik még a falusi turizmus fejlesztésére és az erdõtüzek kivédésére irányuló stratégia is. Költségvetés: 998.000 EURO összköltség; 748.500 EURO Interreg-támogatás; 249.500 EURO regionális hozzájárulás Kapcsolat: Parque National do Montesinho, Bairro Salvador Nunes Teixeira, Lote5-AP90, P-5300 Baraganca Tel.: +351 73 381234 Fax: +351 73 381179 Consejeria de Medio Ambiente De La Junta de Castilla y León, Dir, General de Medio Natural, Calle Rigoberto Cortejoso 14, 47014 Valladolid, Tel.: +34 983 419988 Cross Border International Park (E/P) Határ menti nemzetközi park A projekt célja egy nemzetközi park – Gerês-Xurês - kialakítása a Galícia/Norte határterületen. A projekt kiindulópontja a határ két oldalán már meglévõ, két egymáshoz közeli park. A közös tevékenységeket nagy vonalakban vázoló fejlesztési terv már elkészült, és számos további lépés történt az ötlet továbbfejlesztése érdekében. Ezek a következõk: • Összehasonlító tanulmány a két park igazgatási terveirõl a közelebbi együttmûködés lehetõségeinek feltárására. • Közös projekt kidolgozása egy kecskefajta újbóli bemutatására. • A két parkot összekötõ, már meglévõ gyalogutak és lovas ösvények megállapítására irányuló projekt. • Két szeminárium és egy közös brosúra megjelentetése. A projekt elõsegítette a két park természetes környezetének megóvását szolgáló alapelvek és rendelkezések kidolgozását. Emellett összehozta a két régió hasonlóan gondolkodó embereit, akiknek célja a park továbbfejlesztése, hogy az a régió közös értékévé váljon. Ösztönözte,

250



hogy a látogatók jobban kihasználják a parkokat, és felvetette a két régió meglévõ idegenforgalmi infrastruktúrájára alapozott ökológiai turizmus gondolatát. A projekt egyik fontos szempontja volt a gazdasági és kulturális fejlesztés ösztönzése, amely megóvja mindkét régió természetes örökségét. Költségvetés: Kapcsolat: Parque Nacional Peneda Gerês, Quinta das Parretas, P-4700 BRAGA, Tel.: +351 53 203480 Fax: +351 53 613169 Sicherstellung der Wasserversorgung (Vízellátás biztosítása) (A/SLO) A Mura alpesi folyó víztározó funkciója veszélyeztetett a belföldi vízútként való kiépítése és kavicsának elvétele miatt építkezésekhez. Ezen kívül Ausztriának és Szlovéniának különbözõ elképzelései vannak a jövõbeli felhasználásról. Ezt a problémacsoportot egy projekt hivatott segíteni, amelynek a célja a vita- és tervezési alapok kidolgozása és amely 1995-ben kezdõdött. A különbözõ felhasználási igények közötti optimális megegyezést egy több szakterületet érintõ alapvetõ tanulmány vizsgálja, amely alapul szolgál a megoldások és stratégiák fejlesztéséhez. Fontos részprojektek a digitális színes valós fotók és egy digitális lefolyási modell készítése; az ökológiai alapok felfogása egy GIS-modellben, és koncepciók kidolgozása a talajvízháztartás, a vízellátás és a turisztikai fejlõdés javítására. A talajvízszint stabilizálásához konkrét építészeti intézkedések gondoskodnak a párhuzamos mellékfolyó, a Mühlbach újraaktiválásáról. A Muránál is köteles az osztrák-szlovén Határvidéki Vízbizottság stabilizálni a folyófenéket. Költségek:

EURO 1.685.117; 32% Interreg

Kapcsolat: Waserverband Wasserversorgung Bezirk Radkersburg, Halbenrain 125, A – 8492 Halbenrain, Tel.: 0043 3476 4004-270 Fax 0043 3476 2793 A szennyezettség elnéptelenedés felszámolása Ore Mountains – Forest Regeneration (CZ/D) Érchegység – erdõ rehabilitáció Közép-Európában az Érchegység volt az elsõ régió, ahol az emberi tevékenység eredményeképpen az erdei ökoszisztéma katasztrófája bekövetkezett. Ennek fõ oka az ipar levegõszennyezése volt, amelynek következtében a norvég lucfenyõ hatalmas monokultúrája, amely a múlt századi érckitermelés miatt kivágott lucfenyõ-bükk vegyes állományból lett kiültetve, pusztulásnak indult. A politikai rendszer változása és az azt követõ változások az iparfejlesztési politikában mind Csehországban, mind Szászországban, jelentõsen csökkentették a régió levegõszennyezését, lehetõvé téve az erdõ ésszerû rehabilitációját.


251


A projekt általános célkitûzései: • Az ideiglenes erdõállomány rehabilitációja azzal a céllal, hogy az erdõ ökoszisztémája és annak stabilitása optimalizálódjon. • A jó minõségû fa elõállításának ösztönzése, és a fa hozamának növelése. • Az erdõtakaró, mint rendkívül jó környezeti és éghajlati hatású vegetatív állomány egyéb funkcióinak és elõnyeinek stimulálása. • Éghajlattal kapcsolatos célkitûzések és a környezet egyéb értékei, köztük a pihenés. Költségvetés: Kapcsolat: Mr Stanislav Nemec, Forests of the Czech Republic, Rude armady 738 Osek, Czech Republic Tel.: +420 417 937 301 Euroregion, Ersgebirge/Krusnohori eV., Am Si. Niclas Schacht 13, 09599 Freiberg Tel.: +49 47 31/78 13 04 Fax: +49 37 31/78 13 01 Lake Peipsi Project (EST/RF) Európa negyedik legnagyobb tava, a Peipsi tó kétharmad részben fedi az Észtországot és Oroszországot elválasztó határt, ami Európában egyedülálló helyzet. A tavat szennyezõ anyagok és ipari hulladék veszélyeztette, és fenyegetett helyzetbe került mint ivóvizet és pihenési lehetõséget biztosító forrás is. A helyi lakosság elhatározta, hogy megmenti a tavat. Az 1993ban elindított „Peipsi tó projekt” egy sor intézkedést kezdeményezett, hogy elhárítsa a szennyezés következményeit. Nemsokára világossá vált, hogy egyéb társadalmi, politikai és környezeti változások is befolyásolják a tó körül élõ közösségeket és azok összességét. A gazdasági lehetõségek drámai csökkenését súlyosbította a piacok és a termelési lehetõségek elvesztése, elsõsorban a mezõgazdaságban. Számos további társadalmi és gazdasági projektet dolgoztak ki ezen problémák kezelésére. A helyi önkormányzatok és az NGO-k segítségével lehetõvé vált egy átfogóbb fejlesztési koncepció kidolgozása a terület számára. Ez vezetett a „Centre for Cross-Border Co-operation and Sustainable Development” központ létrehozásához 1998-ban. A szervezetnek tizenhat fõs személyzete és a határ mindkét oldalán mûködõ hivatala van, és mintegy húsz szervezet támogatja. A „Council for Co-operation of Border Regions of Latvia, Russia and Estonia” szintén támogatja a szervezetet. A projektek a tájékoztatásra és a gyerekek, elsõsorban a nem észt származású gyerekek integrálására összpontosítanak. A közösségek vezetõinek és az állami hivatalnokoknak képzést biztosítanak, elõsegítve a polgári társadalom kialakulását és a demokrácia erõsödését. Költségvetés: 162.654 EURO összköltség Kapcsolat: Jevgenija Victorova, Centre for Cross Border Cooperation, Veski, 59, Tartu, 54109, Estonia, Tel.: +372 7 42 1001, Fax: +372 7 42 11 62

252



Restoring Damaged Woodland Areas (D/A) Károsodott erdõterületek helyreállítása A projekt célja a károsodott erdõségek helyreállítása Tannheim és Pfronten régiókban, a német–osztrák határ mentén. A régió erdõit árvizek és rovarok pusztították, aminek következtében kisebb lett a felhasználható fa mennyisége, az erdõ védõ funkciói csökkentek, és a vidék munkahelyei veszélybe kerültek. A projekt célja a károsodott erdõterületek helyreállítására irányuló egységes koncepció kidolgozása. A specifikus tevékenységek között szerepelnek újraerdõsítési intézkedések és erdei utak megépítése vagy felújítása a hegyi települések könnyebb megközelítése érdekében. Összességében az intézkedések célja az erdõk védõ szerepének visszaállítása, pl. az árvizek és lavinák hatásának csökkentése a falvakban, a mezõgazdaság bevételi forrásainak változatosságának biztosítása, munkahelyek biztosítása ezáltal a mezõgazdasági és erdészeti vállalatoknál és tevékenységekben, miközben maga a projekt is munkalehetõségeket biztosít. A projekt alapja a fordított megközelítés, és egyéneket és intézményeket fog össze a határ mindkét oldalán. Költségvetés: Kapcsolat: Mr. Werner Ehelchner, Referat III/5 Bayrisches Staatsministerium für Wirtschaft, Verkehr und Technologie, Prinzregenten strasse 28, D-80538, München Tel.: +49 89 2162 2690 Fax: +49 89 2162 2685 Vízellátás, víztisztítás és hulladékeltávolítás Joint Treatment of Waste Water, Rheinland-Pfalz-Saarland-Lorraine (D/F/LUX) Közös szennyvíz-kezelés A Bitche régióban (Bitscher Land) lévõ francia Dorst kommunától nem messze épült víztisztító telep két probléma leküzdését tette lehetõvé integrált szemlélettel: • a régió szórványosan elhelyezkedõ kis francia falvai csatorna- és szennyvízfeldolgozó rendszert kaptak; • a nagyobb léptékû gazdaság kiaknázása úgy, hogy a német kommunákat a leendõ telephez csatlakoztatva növelik a kapacitását. Költségvetés: Kapcsolat: Préfcture de la Région Lorraine, Secrétariat général pour Affaires régionales 9, Place de la Préfecture, F-57034 Metz Tel.: +33 3 87 34 89 81/87 34 Fax: +33 3 87 32 71 78


253


Krompach – Sewerage and Water Supply (CZ/D) Krompach – Csatornarendszer és vízellátás Krompach két folyó vízgyûjtõ területén fekszik, ahol a talajvízforrások tisztasága biztosítva van. A falu déli részének csatornája a Svitavvka-folyóba ömlik, az északi rész a német területen folyó Mandava mellékfolyójába. A csatornarendszer derítõkbõl és egy szivattyútelepbõl állt, és a szennyvizet az 1952-ben ötszáz lakos részére épített szennyvíztisztító telepre szállította. Ez a telep nem volt teljes üzemben, és a Svitavvka folyóba ömlött. A projekt támogatta a csatornarendszer rendbehozatalát és a vízellátórendszer újjáépítését. Az általános célkitûzés az volt, hogy csökkentsék a Mandava folyó vízgyûjtõ területének felszíni és talajvízforrásainak szennyezettségét, és megteremtsék Krompach falu északi részének további fejlesztéséhez szükséges elõfeltételeket. Emellett a projekt feladatának tekintette, hogy megteremtse a feltételeket a németországi Kurort Jonsdorf ivóvízellátásához, a Joint CzechGerman Committee for Border Water kurzusok javaslatának megfelelõen. Költségvetés: Kapcsolat: Mgr. Frantisek Machytka Mayor, Obecni urad Krompach, Czech Republic Sächsische Staatskanzlei Ministerium für Bundes- und Europaangelegenheiten Archivstrasse 1, D-01097 Dresden, Germany A katasztrófa-elhárítás közös tervezése koordinálása Joint Action Against Forest Fires (D/PL) Egységes lépések az erdõtüzek ellen Az erdõtüzek kivédésére és megfékezésére kidolgozott közös terv készült a németországi Peitz város erdészeti hivatalának és a lengyelországi Zielona Góra-i megfelelõjének összefogásával. A Niesse folyó által kettéosztott határterületen igen sok erdõ van, és 1991 és 1996 között mintegy hatvan tûz pusztított el majdnem 2000 hektárnyi erdõt. Gyors és összehangolt munkára volt szükség ahhoz, hogy ezt a természeti katasztrófát megfelelõen kezelni lehessen. Ezért 1993-ban a „Spree-Neisse-Bober” Eurorégió ajánlatot tett az Interreg Programtól jövõ támogatásra. Erre a munkára alapozva 1996-ban a lengyel partnerek a Phare program támogatásával egy akciótervet dolgoztak ki közös tevékenységekre. Kezdetben a terv a specializálódott szolgáltatások közötti információcserére és az együttmûködés elsajátítására összpontosult. Összehangolt intézkedések történtek a tüzek elkerülésére és megfékezésére. Végül egy közös nyilvános tájékoztató kampány szervezõdött, mindkét nyelven megjelentetett tájékoztató brosúrákkal és figyelmeztetõ jelzésekkel, hogy felhívják a figyelmet az erdõtüzek veszélyeire. Költségvetés: Kapcsolat: Mr. Helmut Moell. Euroregion „Spree-Neisse-Bober”, Medizinisches Zentrum – Industriegebiet Forster Str. D-03172 Guben. Tel.: +49 356 13 133 Fax: +49 356 13 133

254



A természeti értékek közös kezelése Planning and Arranging Forest Ecosystems (E/P) Erdõk ökoszisztémájának helyreállítása A projekt, amelyet Castilla y León Környezetvédelmi Minisztériuma vezet, a helyi erdõk megóvására és elõnyeinek maximális kiaknázására irányul. A régió erdõsége a leggazdagabb és legváltozatosabb az EU-ban: a terület 20%-át erdõ, további 27%-át nem fás erdõ borítja. Az utóbbi években a Regionális Kormányzat által bevezetett környezetvédelmi és újraerdõsítési politikának köszönhetõen ezek az erdõk gyarapodtak. Az erdõk ökoszisztémájának rendszerezésével a régió természeti értékei remélhetõleg kiteljesedhetnek, és egyidejûleg környezetvédelmi szempontból fenntartható idegenforgalmi és pihenési lehetõségeket nyújthatnak. Mindez olyan idõben, amikor a helyi lakosságnak nagyobb igénye van a természet élvezetére. Ez megfelel annak a célnak is, hogy megóvhatóak legyenek a fontos természeti források, amelyek kialakítják a saját mikroklímájukat és esõzésüket, tisztítják a levegõt, és megfékezik az eróziót és az elsivatagosodást. A környezetvédelem és az erdõk gyarapításának kétoldalú megközelítésével Salamanca és Zamora tartományok körülbelül 37 kezdeményezést kiviteleztek, köztük fametszési és tisztogatási tevékenységeket, amelyeket a régió kisebb önkormányzatai vezettek. Költségvetés: 12.941.898 EURO összköltség 9.015.514 EURO Interreg-támogatás 3.926.383 regionális hozzájárulás Kapcsolat: Junta de Comunidades de Castilla y León, Plaza de Castilla y León 1, 47008 Valladolid. Tel.: +34 983 41 11 21, +34 983 41 1269 International Marine Reserve (F/I) Nemzetközi Tengeri Rezervátum ¥ Nemzetközi Tengeri Rezervátum a Korzika és Szardínia közötti határ menti terület nagy részét magában foglalja. Ez a kiemelkedõ ökológiai értékkel bíró természetvédelmi terület magas szintû védelmet igényel, amely jellegzetességeinek szélesebb ismeretét teszi szükségessé; jelentõs vonzerõt jelent a turisták számára, valamint oktatás és munkalehetõség helyszíne lehet. Az Inetrreg támogatásával számos kezdeményezés vált lehetõvé: • A szükséges feltételek és infrastruktúra kialakítása, amely biztosítja a Rezervátum igazgatását, megfigyelését, szervezését és propagandáját. • A Rezervátum szervezése és propagandája. A Nemzetközi Tengeri Rezervátum létrehozásáról szóló egyezményt aláírta az olasz és a francia környezetvédelmi miniszter és Szardínia és Korzika régiók elnökei. Mindkét csoport helyesli egy egységes igazgatási terv kidolgozását a terület számára. A környezetvédelmi szempontból fontos pozitívumok a fokozott ellenõrzés, a Rezervátumon belüli tevékenységek átgondoltabb szervezése és koordinációja, valamint a megóvásra irányuló kezdeményezések mind a tengeri, mind a szárazföldi környezetben. A társadalmi-gazdasági oldalon a közvetlen eredmény számos állandó munkahely létrejötte lesz képzett dolgozók számára, akiknek a feladata a hely igazgatása és fellendítése lesz, valamint információ szolgáltatása a Rezervátumról.


255


Költségvetés: Kapcsolat: Corsica: Office de l’Environnement de la Corse, 17 Bd. du Roi Jerome F-20000 Ajaccio Tel.: +33 4 95 21 85 19 Fax: +33 4 95 51 44 50 Sardinia: Regione Autonoma della Sardegna di Provincia di Sassari, Administrazione Provinciale, Piazz d’Italia, I-0700 Sassari Tel.: +39 79 22 38 00 Fax: +39 79 23 00 74 Oktatás, képzés és tájékoztatás Cross Border Marine Environment Training (F/UK) Határ menti tengeri környezetvédelmi képzés A Mer Nausica Centre és a Canterbury Környezetvédelmi Oktatási Központ egyformán jól fel van szerelve modern telekommunikációs rendszerekkel, amelyek segítségével közös oktatási tevékenységeket szervezhetnek. Ez a képzés általános és középiskolai tanárok számára jött létre, akik nem csak saját tudásukat bõvítik a biológia, a környezetvédelem és a multimédiás technika területén, hanem a tanítványaiknak is továbbadják ismereteiket. Költségvetés: Kapcsolat: Mr. Velin, Nord/Pas de Calais Region Prefecture 2 Rue Jacquemars Giélée F-59039 Lille Cedex Tel.: +33 3 20 30 58 92 Fax: +33 3 20 30 58 92 Ms Hazel Long, South East Government Office Bridgehouse 1, Walnut Tree Close, Guildford UK-GO1 4GA Tel.: +44 1483 88 25 46 Fax: +44 1483 88 25 29 Database for setting up an Ecological Centre in Stanca Costesti (RO/MOL) A Stanca Cotesti-i Ökológiai Központ adatbázisa A Phare Credo Program által támogatott projekt középpontjában a tájékoztatás, valamint a romániai Botosani megye és a moldovai Edinet, Riscani és Briceni kerületek határ menti együttmûködésének ösztönzése áll, tekintettel a Prut folyó környezetvédelmére. Ezen tevékenység alapja egy környezetvédelmi adatbázis és egy Ökológiai Centrum létrhozása lesz Stinca Costestiben, amely a környezetvédelmi megfigyeléssel kapcsolatos európai tapasztalatokat fogja kivitelezni. A központ adatokat szolgáltat a terület közigazgatási testületeinek a határ menti régiók környezetszennyezõ tényezõinek csökkentése céljából. Emellett a projekt dokumentációs anyagot kíván biztosítani egy tájékoztató füzet kidolgozásához az „Emil Racovita” természetvédelmi terület fontosságáról.

256



A projekt a következõ elemeket tartalmazza: • Tematikus munkacsoportok szervezése, amelyek a projekt különbözõ részeinek a romániai és moldáviai kivitelezéséért felelõsek. • Román és moldován szakemberek részére szervezett vásár, ahol megoszthatják tapasztalataikat a környezetvédelmi megfigyeléssel kapcsolatban. • Szeminárium szervezése „Ökológiai problémák a Prut folyó határ menti területén Botosani megyében” címmel, amelynek keretében a projekt résztvevõi a helyszínre látogatnak, konferenciákon cserélnek tapasztalatot, és ellátogatnak a dániai Környezeti Energia Európai Intézetébe. • További konferenciák szervezése Moldovában és Romániában nemzetközi szakemberek részt vételével. • „Az Emil Racovita nemzetközi fontosságú természetvédelmi terület a biológiai változatosság védelmében” tájékoztató füzet megjelentetése. • A Prut folyó és mellékfolyóinak vízszennyezési megfigyelõrendszerének tanulmányterve és jóváhagyása. Költségvetés: 88.184 EURO összköltség, 68.305 EURO PHARE-támogatás Kapcsolat: Constantin Agapi, Botosani County Council, Romania, Botosani 1-3, Piata Revolutiei Street 6800 Romania, Tel.: +4031514712 E-mail: [email protected]


257

C6 OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS MUNKAERÕPIAC-FEJLESZTÉS


C6 fejezet: Oktatás, képzés és munkaerõpiac-fejlesztés vázlat:

VÁZLAT: Ez a fejezet a munkaerõpiaccal kapcsolatos tájékoztatással, információ cseréjével, és ezek fejlesztésével (amely tevékenységünk egy fontos része), valamint az oktatási, szociális és szakképzési ágazatok különbözõ szintjei közötti együttmûködéssel foglalkozik. A határ menti régióknak specifikus foglalkoztatási és munkaerõpiaci problémákkal kell szembenézniük az európai integráció és az egységes európai piac szempontjából, különösen a munkaerõ veszteségre való tekintettel, amely a határok eltörlésének az eredménye. A határ menti munkaerõpiac megteremtésének egyik fõ mozzanata az integrált határ menti képzési és a szakképzési kurzusok létrehozása, valamint a vizsgák, bizonyítványok kölcsönös elismerése.

FÕBB PONTOK: • Az európai egymással határos régiók azzal a közös problémával állnak szemben, hogy támogatniuk kell a humán erõforrás minõségének fejlesztését és a határ menti regionális munkaerõpiac mûködésének nagyobb hatékonyságát azért, hogy elõmozdítsák a regionális átszervezést és fejlesztést. • Az oktatás, képzés és munkaerõpiac fejlesztésének területén fellépõ sok probléma a nemzeti szakigazgatás és eljárások különbözõségeibõl erednek. A munkaerõ mozgáshoz kapcsolódó néhány probléma megoldását a nemzeti szinten történõ szabályozás jelenti (pl. foglalkoztatási törvény, adózás, társadalom biztosítás, stb.), amíg más problémák a minõsítések kölcsönös elismerésének hiányából és az információhoz (oktatással, képzéssel, állás lehetõségekkel, és állást keresõkkel kapcsolatos információhoz) való jutás gyakorlati korlátjaiból erednek. • A határ menti régiókban végzett fõbb intézkedések a hagyományos megközelítéseket is magukba foglalják, amelyen a következõket értjük: – az információ és emberek cseréje, mint az oktatási és képzési programok része, – a határ mindkét oldalán mûködõ oktatási és képzési intézmények közötti együttmûködés, – a kapcsolattartás elõsegítése a határ két oldalán élõk kölcsönös megértésének támogatása céljából. •

A magasabban álló második lépcsõfok eléréséhez kapcsolódó intézkedések a következõk: – munkaerõpiac kutatással és tervezéssel kapcsolatos közös kezdeményezések, – a közös munkaerõpiaci szerkezetek fejlesztése, – közös információs rendszerek, – közös oktatási és képzési kezdeményezések (kurzusok összeállítása, az oktatási anyagok és oktatási módszerek fejlesztése), – kezdeményezések és szolgáltatások létrehozása a határ menti régió munkaerõ toborzásának elõsegítése érdekében.

260

C6 fejezet: Oktatás, képzés és munkaerõpiac-fejlesztés vázlat


PÉLDÁK: Felnõtt oktatással kapcsolatos határ menti találkozók (E/P) Euro-Team (D/DK) A határ menti területeken élõ dolgozók és társadalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetõségek összehasonlító tanulmányozása (E/P) Marokkói vezetõk képzési kurzusai (UK/MRC: Gibraltár) Áttelepített osztályok (ES/P) Szálloda, vezetéssel és vendéglátással kapcsolatos szakképzések (D/CZ) Keleti határ régió turizmusával kapcsolatos képzési hálózat (IRL/NI) Határ menti együttmûködéssel megvalósuló képzés (I/AL) Termék és üzletfejlesztés a kézmûvesség és tervezés területén (IRL/UK:Írország/NI) Európai egyetem együttmûködési központ (D/DK) Collegium Polonicum (D/P) Közösen együttmûködve (SE/NOR) EURES – Galicia/Norte (E/P) Eurocity (S/SF/N: Észak Calotte) Öresund Foglakoztatási Szolgáltatás (DK/S) Valamint a LACE Info-Sheet (Információs lap) IV és IX számából válogatott példák

ÁTTEKINTÉS Az oktatás, képzés és munkaerõpiac fejlesztés a határ menti valódi együttmûködés elõsegítésének kulcsfontosságú pontjai, valamint az európai integráció céljának elérése szempontjából is központi kérdés, például azáltal, hogy megkönnyítjük a munkások, diákok és mások az országhatárokon történõ átlépését. Azonban, ezeken a területeken történõ együttmûködés nagyon összetett, és gyakran sok gyakorlati nehézségbe ütközik, amely meghaladja a határ átlépésével kapcsolatos kontextust és ezért mind nemzeti, mint EU szinten foglalkozni kell vele. A határ menti régióknak is érdekük ezen integráció elõsegítése és a formális határok eltörlésébõl eredõ gyakorlati problémákra való megoldás keresése. Az EU politika keretén belül az oktatás, képzés és munkaerõpiaccal kapcsolatos tevékenységek területén folytatott együttmûködés szorosan összekapcsolódik a szociális és oktatás politikával. Kezdetben az európai szociális politika a munkások szabad mozgásával és a vándorló munkások támogatásával foglalkozott, valamint az Európai Szociális Alap alapjainak megteremtésével. Az Egységes Európai Okmány (1987.) valamint az Európai Unióról szóló szerzõdés (Maastricht) létrehozta az európai uniós állampolgárság fogalmát. Továbbá, ezen törvényhozás kinyilvánította az összes EU állampolgár jogát arra vonatkozóan, hogy bármely tagállamban élhessen, valamint azt, hogy ugyanolyan foglalkoztatási és munka feltételeket élvezzen, mint a befogadó ország állampolgárai. Az EU döntéshozatal foglalkozik még a képesítések kölcsönös elismerésével, valamint a szakképesítés területén való együttmûködéssel is. Ezen területekhez kapcsolódó rendeletek meghozatala nélkülözhetetlen az oktatásban és képzésben való határ menti együttmûködés támogatása szempontjából, valamint az egységes határ menti munkaerõpiac mûködtetése szempontjából. Az EU foglalkoztatási politikák hatással vannak a határrégiók fejlesztésére is, valamint az oktatás, képzés és munkaerõpiac területén való kezdeményezések esetén fontos információforrást jelentenek. A foglalkoztatás elõsegítése és a munkanélküliség csökkentése az EU-ban, különösen a strukturális és hosszú távú munkanélküliségre való tekintettel, fontos helyet töltenek be az európai ügyekkel foglalkozó napirendi pontok között. Például az Európai közös-


261


ség fehér könyve a növekedésrõl, versenyképességrõl és foglalkoztatásról1 nagy nyomatékot helyez: a helyi és regionális kezdeményezések támogatására és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére a foglalkoztatás új részlegeiben; azon társadalmi csoportok integrációjára, amelyeket „keményen érintette” a munkanélküliség; és kiemeli a szakmai képzést, valamint a továbbképzést, amely a tanuló társadalom és az egész életen át tartó tanulás elvén alapszik. 1992-ben az Essenben ülésezõ Európa Tanács letette az Európai Foglalkoztatási Stratégia alapjait. 1997-ben a luxemburgi és amsterdami tanács a tagállamok közötti együttmûködés megerõsítésének szükségességére hívta fel a figyelmet annak érdekében, hogy a munkanélküliséget visszaszorítsák és elõmozdítsák a munkások alkalmazhatóságát. A luxemburgi csúcstalálkozó elfogadta a Foglalkoztatási Irányelvek elsõ tételeit, amelyek négy elsõdleges fontosságú kérdésen, vagy oszlopon alapszanak. Ezek alkotják az Európai Foglakoztatási Stratégia, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának alapját. A stratégiát megerõsíti az, hogy az Amsterdami Szerzõdés elsõ alkalommal foglal magában foglalkoztatással foglakozó fejezetet. A négy oszlop a következõ: a foglalkoztathatóság fejlesztése; vállalkozások fejlesztése; a vállalkozás és alkalmazottjai alkalmazkodóképességének növelése; valamint a nõk és férfiak számára egyenlõ munkalehetõségek biztosítása. Jelenleg 22 irányelv van felállítva ezen oszlopok köré. Minden egyes tagállam készít egy Országos Akció Tervet a foglalkoztatásra vonatkoztatva, amely meghatározza, hogy az ország hogyan fogja megvalósítani az Irányelveket. Szükségletek és prioritások Ebben a szférában a határrégiók szükségletei és prioritásai közé tartozik a tudás és szakismeret megteremtése, amely támogatni fogja a terület endogén fejlesztését. Különösen nagy jelentõséget fordítanak a hanyatló szektorok átszervezésének fokozására (elsõdleges és hagyományos iparágak), valamint az új szolgáltató ágazatokban a foglalkoztatásfejlesztés lehetõségeinek megragadására (pl. turizmus és szabadidõs tevékenységek, környezetvédelem, közösségi szolgáltatások, üzletági szolgáltatások).A további szükségletek magukban foglalják a felfejlesztést és az új szaktudás megteremtését (pl. információs és kommunikációs technológiák, marketing és vezetés) azért, hogy a magánszektor versenyképességét és piaci hozzáférését növelni tudják, valamint hogy a közszektor hatékonyságát és termelékenységét elõsegítsék. Ezen általános fejlesztési szükségletek minden határ menti régiónál jelentkeznek. A határ menti régióknak vannak speciális szükségleteik, prioritásaik és lehetõségeik is az oktatásra, képzésre és munkaerõpiac-fejlesztésére nézve, amelyek eltérnek a szóban forgó határrégiók típusától és belsõ jellegzetességeitõl függõen. A kevésbé fejlett határrégiók egyre több nehézséggel kerülnek szembe az oktatás, képzés és munkaerõpiac területén. Ezen nehézségek gyakran a népesség szerkezetében meglévõ egyenlõtlenségeket jelentik, amely a gazdaságilag aktív korosztályban lévõ alul képviselettel párosul, valamint nehézséget jelent még a kivándorlás a lehetõségek hiányának következtében, vagy az oktatási és képzési infrastruktúra, vagy szolgáltatás miatt, amelyek vagy hiányoznak vagy nem felelnek meg a helyi szükségleteknek. Amíg az információ és kommunikációs technológia területén történõ elõrehaladás, valamint a szolgáltatások új formái (pl. távoktatás) segíthetnek ezen problémák közül némelyek megoldásában, a helyi lakosság lehet, hogy nem rendelkezik az alapvetõ képzettséggel, szaktudással és információval, amelyre szükségük lenne ahhoz, hogy ezen szolgáltatásokat igénybe vegyék. 1

Fehér könyv a növekedés, versenyképesség és foglalkoztatásról: A 21. századi unió felé vezetõ út. 1995. Fehér könyv a szociális politikáról. 1996. Fehér könyv az oktatásról és képzésrõl: tanítás és tanulás – Egy tanuló társadalom felé. 1996.

262



Azoknak a határ menti régióknak, amelyek az ipari hanyatlás okozta súlyos problémákkal álltak szemben, átalakítási folyamaton kell átesniük (pl. meg kell szüntetni az egy iparágban való gondolkodást, valamint a nagy vállalkozásokat) és különbözõ szakismereteket és viselkedésmódokat kell kifejleszteniük, amelyek az új szektorokat és a gazdasági tevékenység alternatív formáit elõsegítik (pl. vállalkozói réteg kialakulása, kis vállalkozások stb.). Továbbá, az oktatás és képzés gyakran nem alkalmas arra, hogy az új követelményeknek megfeleljen, amíg a munkahely elvesztések és a hagyományos szektorokban lévõ csökkenõ lehetõségek (pl. ipari tanulók foglalkoztatása, ipari állások megteremtése) egyre nagyobb követelményt támasztanak a köz foglakoztatás és képzési szolgáltatás felé. A régiók a belsõ jellegzetességeik tekintetében is eltérnek egymástól. Azok a területek, amelyek erõs fejlesztési pontokat tartalmaznak, és mint egységes határ menti munkaerõpiac mûködnek, ahol a munkások és diákok, stb. naponta ingáznak, jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják az új lehetõségeket. Ezen területek hasznot húzhatnak a munkaerõpiac mûködésének hatékonyabb mûködésébõl is. A közös tervezés és vezetés segíthet abban, hogy jobb szolgáltatásokat biztosítsanak és a nagyságrendi megtakarítások alacsonyabb egységárakat fognak jelenteni. Az a kontextus, amelyben ezek a területek mûködnek egyre elõnyösebb. Ezek a területek gyarapodást tapasztalhatnak legalább néhány szektorban, és valószínûleg sikerül egyezségre jutniuk a szükségletekkel és prioritásokkal kapcsolatban. Ezek tartalmazhatják az egységes stratégia kialakítását a humán erõforrásfejlesztés területén, amely arra irányul, hogy a határ régió jelenlegi és jövõbeli szükségleteit kielégítse, valamint az oktatási, képzési és munkaerõpiaci intézmények közötti együttmûködést a szolgáltatások tervezésében és nyújtásában. Ezen jellemzés egyre inkább vonatkozni fog az Európa szívében lévõ határrégiókra is, ahol a határ menti együttmûködés a legmagasabb szintû (pl. német–holland határ). A kulturális hasonlóság, amely magában foglalja a közös nyelv vagy erõs kétnyelvûség meglétét, elõnyös lehet egy ilyen együttmûködés kialakításához. Azok a régiók, amelyeket fizikai határok választanak el (tenger, hegyek, stb.) és ahol a kontaktus nehéz és ritka, kevésbé jutottak el az együttmûködés magasabb fokára ezen a területen. Ezeknek a gátaknak gyakran politikai és történelmi okai vannak, amelyek különbözõ fejlesztési mintákat, valamint eltérõ gazdasági szerkezetet eredményeztek a határt átlépõ régió mindkét oldalán. Ez létrehozhatott egy erõs versenyhelyzetet a két terület között, amely ugyanazon piacok megszerzésére irányult (pl. turizmus), mint pl. Írországban és Walesben, valamint Szardínia és Korzika között. Az EU külsõ határainál elterülõ területeken különösen nagy nehézséget jelenthet az oktatásban, képzésben és munkaerõpiaci tevékenységekben való együttmûködés. Néhány külsõ határ nem rendelkezik azon elõfeltételekkel, amelyek szükségesek az együttmûködés megteremtéséhez ezen a területen, mivel a belépést akadályozó formális gátak (a nem Európai Gazdasági Térség országaiban) korlátozzák az emberek átjutását a határon. A formális határokon túl más faktorok, mint pl. a szocio-gazdasági feltételekben lévõ különbség (munkabérszint, vásárlóerõ paritás), különösen kedvezõtlen lehet a határ menti együttmûködésre nézve. Ennek az eredménye a vándorló munkások illegális özöne lehet, akik szociális védelemben nem részesülnek, az „informális gazdaság” jelenléte és alacsony vagy csökkenõ nyomás a munkabérek szintjét illetõen, különösen a kevésbé képzett foglalkozások esetében. Ez súlyosbíthat sok szociális és politikai problémát (pl. rasszizmus, a városi és szociális szolgáltatásokra nehezedõ nyomás, a megfelelõ szolgáltatások hiánya stb.).


263


A határ menti régiókban folyó oktatással, képzéssel és ezen területek munkaerõpiacával kapcsolatos tipikus problémák A határ menti régiókban meglévõ tipikus fejlesztési problémák a humán erõforrás és munkaerõpiac területén a következõk: • az alkalmazkodó képesség és az oktatás, illetve szakképesítés fontosságában megmutatkozó hiányosságok, valamint ezek kapacitása egy endogén fejlesztési folyamat támogatásában a határrégiók területén, • az alapvetõ szolgáltatások hiánya, mint pl. helyi általános iskolák, a lakosság kis száma, valamint a magas árak miatt; ezeket a problémákat a határ által alkotott szétválasztó vonal hozta létre, amely azt eredményezi, hogy az ezen a területen élõ lakosság valóban fel van osztva, • az ipari hanyatlás miatt bekövetkezett magas strukturális munkanélküliség, valamint a határhoz kapcsolódó foglalkoztatás csökkenése és eltûnése, • a határrégiókból kifelé történõ vándorlás, különösen a fiatalok részérõl, elsõsorban a vidéki és perifériális régióknál, valamint az EU külsõ határainál fekvõ régiók esetében, • illegális bevándorlók/menekültek problémája, különösen az EU külsõ határainál. A fejlesztési problémákon kívül a nemzeti közigazgatások közötti különbségek is problémákat jelentenek sok területen: • a munkaerõpiac mûködésében lévõ különbségek és a foglalkoztatási politikák közötti különbözõségek, amelyek országos szintû szabályzást tesznek szükségessé (pl. foglalkoztatással kapcsolatos törvényhozás, adó, társadalombiztosítás stb.), • az oktatásban és képzésben meglévõ különbségek (tantervek), idõtartam, módszerek, felvételi követelmények, egységes szint, minõség-ellenõrzés, valamint a kapott minõsítés különbözõségei; amely a minõsítések, bizonyítványok vagy képzési programok kölcsönös elismerésének hiányát eredményezi, • a munkaerõpiacról és a szakképesítési szerkezetekrõl való ismeret hiánya (döntéshozási eljárások, szabályozások, illetékes szervek), • a munkanélküliség megoldásakor alkalmazott irányelvek közötti különbözõségek, valamint a problémák megközelítésében használatos eszközök eltérése (pl. foglalkoztatási segély nyújtásához való hozzáállás arra vonatkozóan, hogy ezt a munkanélküli embereket elhelyezésére használják fel, vagy közvetlen munkahelyteremtõ tervezet számára utalják át), • az információhoz való hozzájutás hiánya és az álláskeresõknek nyújtott tanácsadó szolgálat hiánya, beleértve a megüresedõ állásokra, oktatási és képzési lehetõségekre, a szomszédos országokban lévõ élet és munka feltételekre, adó és szociális védelemre (pl. hozzájárulások, nyugdíjhoz való jogosultság, munkanélküliség esetében járó kompenzáció, táppénz stb.), valamint tanulmányi segélyhez való jogosultságra vonatkozó információt stb., • kulturális és nyelvi akadályok.

264



Intézkedések a határ menti együttmûködés elõsegítése céljából az oktatásban, képzésben és a munkaerõpiacot illetõen A határon elterülõ régióknak általában több tapasztalatuk van az emberek határon át történõ vándorlásának gyakorlati oldalát és az ezzel kapcsolatos napi problémákat tekintve. Ezen a területen a határ menti együttmûködés tekintetében a legfontosabb kihívást azon feltételek megteremtése jelenti, amelyek által az egységes, hatékony munkaerõpiac a határon keresztül mûködõképes lesz. Ez azt jelentené, hogy a munkaadók alkalmazhatnak szakképzett munkaerõt, és állást keresõk képesek találni olyan munkalehetõséget, amely megfelel a képességeiknek, tapasztalatuknak (és nem kényszerülnek a más régiókba való vándorlásra, vagy hogy olyan állásokat vállaljanak el, ahol nem használják ki képességeiket). Ennek eléréséhez meg kell teremteni a határ menti együttmûködést az oktatásban, képzésben és a munkaerõ szolgáltatásban azért, hogy a tervezést és a képzést meg lehessen könnyíteni. Ez jelenti az egész régióra jellemzõ szolgáltatások nyújtását (információ, oktatási és képzési kurzusok), valamint a minõsítések elismerését és azon képzési és oktatási egységek kölcsönös elismerését, amelyek ezen minõsítéseket kiadják. Az intézkedések két nagy kategóriába esnek – elõkészületi intézkedések, amelyek célja, hogy egy fejlettebb, valóban határ menti kapcsolatokat és intézkedéseket tudjon megteremteni. A korai elõkészületi tevékenységek közé tartoznak a következõk: • az oktatási, képzési és foglakoztatási szolgáltatások közötti kapcsolat megteremtése, beleértve olyan tevékenységeket, mint a találkozók, tanulmány és ismerkedési utak, alkalmazottak cseréje, kutatás stb.; • információ és emberek cseréje, amelyek a képzési és oktatási programok alkotórészeit képezik (pl. idegennyelv tanulás területén megvalósuló csereprogramok és olyan speciális területeken való csereprogramok, ahol a határ egyik oldala fejlettebb vagy jobb lehetõségeik vannak stb.), vagy amelyek a munka tapasztalat, munkahelyi elhelyezés részét képzik, melyek célja, hogy a vizsgák és minõsítések kölcsönös elismerését elõsegítsük; • oktatási és képzési intézmények közötti együttmûködés, amely tartalmazza a specifikus programok, kurzusok felállítását, információ cseréjét és információ nyújtását azzal kapcsolatban, hogy milyen szolgáltatásokat (kurzusok) ajánlanak, együttmûködés az általános és középiskolák, fõiskolák és egyéb szervek (beleértve a Kereskedelmi Kamarákat), melynek célja, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyekben az egyéb területeken való együttmûködés fejleszthetõ (szocio-kultúrális, gazdasági és üzleti együttmûködés). A fejlettebb és valóban határ menti jellegû tevékenységek tartalmazzák a határ menti régióban elérhetõ szakismerettel kapcsolatos ügyek intézését, és az oktatással, képzéssel és munkaerõpiaccal kapcsolatos intézkedések szélesebb körû stratégiákba és regionális fejlesztési programokba való integrálását. Ezen kategóriákba sorolandó intézkedések a következõk: • folyamatban lévõ közös kezdeményezések, amelyek információt szolgáltatnak a szolgáltatások fejlesztésérõl az egész határ menti régió számára, beleértve a jelenlegi információ ellátásra vonatkozó ellenõrzéseket, munkaerõpiaccal kapcsolatos kutatásokat (szakismereteket és munkaerõpiaci szükségleteket felmérõ kérdõívek) és a közös stratégiák és tervek elkészítését; • oktatási és képzési kurzusok állandó jellegû közös tervezése és átadása (tantervek, oktatási anyagok, oktatási módszerek, tanárok továbbképzése, tanárok, diákok toborzása stb.)


265


az egyes intézményekben, tantárgyakban, ágazati területeken és szakterületeken, amelyek a meglévõ erõs pontokra épülnek, és új szakosodást fejlesztenek ki a határ menti régióban; ez jelentheti új, közös létesítmények kialakítását (oktatási központok); • közös munkaerõpiaci szervezetek és információs és vezetési rendszerek kialakítása, beleértve a megosztott információ, közös adatbankok, a régióban lévõ információs pontok és központok összegyûjtését és elosztását; valamint • kezdeményezések és szolgáltatások a határ menti régiókban rendelkezésre álló munkahelyekre való bejutás támogatása azáltal, hogy információt és tanácsadó szolgáltatásokat biztosítanak az alkalmazottaknak, állást keresõknek stb., és az oktatási és képzési lehetõségekrõl általában; az információs és tanácsadó szolgáltatások foglalkozhatnak a határon keresztül történõ mozgással, beleértve a szociális védelmet, a foglalkoztatási feltételeket, tanulmányi ösztöndíj és szállás támogatáshoz való hozzáférési lehetõségeket stb. A határ menti foglakoztatás jellemzõi (további információért lásd Info Sheet IX) •

a határ menti munkások legnagyobb számú az EU belsõ határain át történõ áramlása Németország és Luxemburg határánál valósul meg (a becsült adatok szerint 78 000 munkás utazik mindennap Németországba és vissza).

• Svájcnak az EU tagállamaival közös határain van a legjelentõsebb határ menti munkás áramlás Európában; • jelentõs a mindkét irányban történõ áramlás Belgium/Hollandia és Belgium/Franciaország között; • a határ menti munkaerõ mozgás erõsödése jellemzõ az Írország/Észak Írország határán a ’béke folyamatnak’ és az erõs gazdasági növekedésnek köszönhetõen, különösen Írországban; • a munkaerõ mozgás lehetõségének növekedése az Oresund régióban a tengerszoros fölött épített hídnak köszönhetõen; • tengerparti határok további nehézségekkel állnak szemben a tengeri utazás költsége és idõtartama miatt; és • a közép- és kelet-európai országokból az EU országaiba történõ egyre növekvõ ingázás (a munka nagyobb része a nem szabályszerû gazdasággal kapcsolatos).

266



LACE INFO-SHEETS: KIVÁLASZTOTT PROGRAMOK Az Interreg II A programok közül sokban elsõbbséget élveznek a humán erõforrással kapcsolatos kérdések, amelynek fontos hatása van az oktatásra, képzésre és a munkaerõpiaccal kapcsolatos intézkedésekre. A kiválasztott programokat az alábbiakban összefoglaljuk. Bõvebb információ a Lace Info-Sheet IV és IX-ben található.

EUREGIO (D/NL) A német–holland határon megvalósuló EUREGIO programban az elsõdleges fontosságot élvezõ kérdés a humán erõforrás fejlesztése amely tartalmaz számos valóban határ menti, munkaerõpiac fejlesztés, oktatás és képzés területével foglalkozó projektet is. Kapcsolattartó szerv: EUREGIO Enscheder Str. 362 D-48599 Gronau Tel.: +49 2562 7020 Fax: +49 2562 1639 E-mail: [email protected]

Brandenburg (D/PL) A Brandenburg Interreg IIA program a Németország és Lengyelország közötti külsõ EU-határral foglalkozik. A korábban „zárt határnak” minõsített határ most egyre nyitottabbá válik az egyre növekvõ határ menti kereskedelemnek és munkaerõ mozgásnak köszönhetõen. Azonban a határon átnyúló hálózat hiánya fenyegeti az oktatási és képzési intézmények között a további együttmûködést. A Program nagy nyomatékot helyez a humán erõforrással kapcsolatos intézkedésekre, különösen a képzési és munkahely teremtési kezdeményezésekre. Az elsõbbséget élvezõ területek között található a képzés és munkahelyteremtés (pl. új munkahelyek és a meglévõ munkahelyek megõrzése), és az oktatási és kulturális kezdeményezések (pl. közös oktatási létesítmények, nyelvoktatás). Kapcsolattartó szerv: Ministerium der Jutiz, Potsdam Tel.: +49 331 866 3371 Fax: +49 331 866 3399 Euroregion Pro Eurpa Viadrina, Frankfurt Tel.: +49 335 685 1963 Fax: +49 6851962 Euroregion Spree-Neisse-Bober e.V, Guben Tel.: +49 3561 3133 Fax: 49 3561 3133


267


Jura (F/CH) Igen fejlett határ Franciaország és Svájc között, ahol a határ mindkét oldalán fekvõ területnek sok közös vonása van, különösen a nagy számú francia munkás Svájcba való ingázása miatt. A humán erõforrás a program egyik legfontosabb kérdése, amely nagy jelentõséget tulajdonít a tudományos és gazdasági együttmûködés fejlesztésének, beleértve az ismeretek határon keresztül történõ átadását. Kapcsolattartó szerv: Secrétariat aux Affaire Régionales, Besancon Tel.: +33 3 818080 Fax: +33 3 81832182

Ausztria / Magyarország (A/H) A vasfüggöny leomlása óta az osztrák–magyar határ régió jelentõs gazdasági fellendülés helyszíne lett, amely a közép európai, kelet-nyugati kapujánál történõ elhelyezkedésnek köszönhetõ. Amíg a határ mindkét oldala meglehetõsen jól felszerelt képzési és oktatási létesítményekkel, ezen intézmények közös lehetõsége nem valósult meg. A munkaerõpiaci kérdéseket, mint fontos területet határozták meg a határ régión belül, és jelentõs terület áll rendelkezésre a határ menti együttmûködésben is. A humán erõforrás elsõbbségét élvezõ területen két intézkedést vezettek be azért, hogy a tapasztalat iskolák és képzési intézmények közötti cserét jobban meg tudják valósítani a tantervet, oktatási módszereket és hozzáállást illetõen, valamint elõmozdítsák a határt átszelõ hálózat kialakítását. Kapcsolattartó szerv: Regionalmanagement, Eisenstadt Tel.: +43 2682 704 2426 Fax: +43 2682 645 9577

Észak-Calotte (SF/S/N) Észak-Calotte Európa északi határvidékén található határterület, amely úgy célozta meg a humán erõforrás és a munkaerõpiac kérdését, mint a szocio-gazdasági problémák megoldásának, valamint a szorosabb kapcsolatteremtés eszközét a határon átnyúló lakosság körében. Az Interreg IIA program erõsen a határon keresztül történõ technológiai ismeretek átadására és fejlesztésére koncentrált. Kapcsolattartó szerv: Lapplands Forbund, Rovaniemi Tel.: +358 16330 1000 Fax: +358 16318 705 

nsstyrelsen I Norrbottens L n. Lulea Tel.: +46 920 96000 Fax: + 46 920 96179 L

268



Barents (SF/S/N/RF) A Barents-program olyan területeket foglal magába Észak Finnországban és Észak- Svédországban, amelyek Norvégiával és Oroszországgal határosak – Norvégia 1995-ben döntötte el, hogy részt vesz ebben az Interreg együttmûködésben. A humán erõforrás a program egyik fontos kérdése, valamint nagy hangsúlyt fektet az általános és szakirányú know-how, nyelvezet, kulturális és tömegkommunikációval kapcsolatos képzésekre is. A nagyobb jelentõséget élvezõ területek között szerepel a közigazgatás, szolgáltató és képzési rendszerek, nyelv, szakképesítés és egyetemi oktatás, valamint szakértõk, tanárok és diákok cseréje, különösen Oroszországgal. A Barents régió rendelkezik számos kutatási létesítménnyel, amelyek arra lesznek használva, hogy a regionális fejlesztést és az új munkahelyek teremtését fokozzák. Kapcsolattartó szerv: Interreg II Barents-Secretariat, Rovainemi Tel.: +358 16330 1000 Fax: +358 1631705 Oresund (DK/D) A Oresund régióban a híd megépítése megnyitotta a munkahelypiacot és lehetõvé tette számos határ menti projekt és kutatás elvégzését, amelyeknek az volt a céljuk, hogy meghatározzák és legyõzzék a határ menti együttmûködés útjában álló akadályokat. A Oresund Foglalkoztatási Egyezmény az egyetlen határ menti egyezmény az EU-ban és az a feladata, hogy koordinálja a foglalkoztatási és munkaerõpiaci kérdéseket. Kapcsolattartó szerv: Oresundskomiteen, Kobenhaven Tel.: +45 33 12 1222 Fax: +45 33 120722 Németország / Luxemburg (D/L); Európai Fejlesztési Pólus (B/F/L/); Saar-Lor-Westplatz (D/F) Nagymértékû a lakosság mobilitása, ahol a határ menti foglalkoztatás a munkaerõpiac egyik fontos tényezõje lett. Azonban a közigazgatási, törvénykezési, szocio-gazdasági és nyelvi különbségek megmaradtak és akadályozzák a további munkaerõpiaci integrációt. Kapcsolattartó szerv: SGAR: Tel.: +33 387 349862 Ministerium für Wirtsschaft, Verkehr, landwirtschaft und Weinbau des landes Rheinland Pfalz: Tel.: +49 6131 162233 Ministere de l’Aménagement du Territorie, Luxembourg: Tel.: +352 478 6915 Felsõ Rajnai Központ (D/F/CH) A felsõ rajnai régió sûrûn lakott, ahol a határon átkelõ munkaerõ vándorlás története a múltba nyúlik vissza, amely növekedett a munkaerõpiac áramlás törvényileg szabadabbá tétele következtében. Az Interreg IIA program számos elsõbbséget élvezõ kérdése a munkaerõpiaccal kapcsolatos, mint például a határ menti képzés és a határ menti tanulmányi csatornák fejlesztése.


269


Kapcsolattartó szerv: Secrétariat Général aux Affaires Régionales, Strasbourg Tel.: 33 2 88322900 Fax: +33 3 88256498 Staatsministerium Baden-Württemberg, Stuttgart Tel.: +49 711 2153 472203 Fax: +49 711 2153 510 Írország / Észak Írország (IRL/UK) Nagy növekedés mutatkozik a határon keresztül történõ ingázásban, különösen mióta a jelenleg is folyó ’béke folyamat’ elkezdõdött az ír–észak ír határon. Ez különösen jól érezhetõ bizonyos szektorokban, mint például az építkezés, ahol a fokozott határ menti munkaerõ mozgás a határ mindkét oldalán megváltozott gazdasági körülményeknek köszönhetõ. A program számos oktatási és képzési projektet finanszíroz, amelyeknek célja a határ régióban élõ munkások szaktudásának fejlesztése. Kapcsolattartó szerv: Interreg Development Officer, Monaghan Tel.: +353 47 71251 Fax: + 353 47 71258 Interreg Development Officer, Armagh Tel.:+ 44 1861 52317 Fax: 44 1861 526717 Ausztria / Szlovák köztársaság (A/SK) A korábbi ’Keleti Blokk’ határ Ausztria és Szlovákia között fokozatosan megnyílik a határ menti együttmûködés felé. Az Interreg IIA program támogatja az oktatási, kulturális és munkaerõpiaci tevékenységeket, amelyek a lehetõvé teszik a fokozottabb együttmûködést. Kapcsolattartó szerv: Amt der Niederösterreichischen landesregierung Tel.: +43 1 53110 4329 Fax: +43 1 53110 4170 Amt der Wiener Landesregierung Tel.: + 43 1 4000 82582 Fax: + 43 1 4000 7215 Amt der Burgenlandischen Landesregierung Tel.: +43 2682 600 Fax: + 43 2682 61884

270



LACE INFO-SHEETS: KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK LACE Info-Sheet IV és IX információt tartalmaz számos jó és gyakorlati projektrõl az oktatás, képzés és munkaerõpiac fejlesztés területén, amelyeket az alábbiakban összegzünk. Info-Sheet IV „Határ menti együttmûködés a munkaerõpiaci politikában” (A/HU): A projekt lényege know-how átadás az osztrák foglalkoztatási központok és a nyugat magyarországi foglalkoztatási központok között a munkaerõpiaci politika területén használatos EU stratégiákkal, módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban. Ezen projekt kapcsolódik a Phare CBC által finanszírozott vezetõ képzési kurzushoz, amelynek célja a munkanélküliek a munkaerõpiacba történõ bevonása. Reginov Tanácsadó Alkotmány H-9000 Vasvár Tel.: +36 94 370 742 Fax: +36 94 370 743 AMS Burgenland Perlmayerstr. 10 A-7000 Eisenstadt Tel.: 43 2682 692 Fax: + 43 2682 69282 „Közös munkaerõpiac az Oresund Régióban” (DK/S: Oresund): A Projekt célja az új lehetõségek megteremtése, valamint a határ menti gazdaság megerõsítése a tengerszoros fölött felépített új híd megnyitásának köszönhetõen. Oresundkomiteen Halbergsgade 14, 1th. DK 1057 Kopenhagen K Tel.: +45 33 12 12 22 Fax: +45 33 12 07 22 „Kelta csomók” (IRL/UK:Wales): A Projekt középpontjában egy olyan akkreditált vendéglátással kapcsolatos képzési program kidolgozása állt, amely az Írország és Wales között az Ír tengeren közlekedõ kompok fedélzetén dolgozó személyzet speciális szükségleteinek felel meg. A képzési program eredményeként növekedett a kompon dolgozó személyzet szakmai alkalmassága és szakképzettsége. Liz Kennedy, Projekt Co-ordinator Tourism Research Centre, DIT Cathal Brugha Street Dublin 1 Ireland Tel.: +353 1 874 6058 Fax: +353 1 8748572


271


Arfon Rhys, Igazgató Coleg Menai Bangor Gwynedd LL57 2TP Wales Tel.: +44 1248 370125 Fax: +44 1248 370052 „Határ menti tankönyv készítése és használata a felsõ Rajna területen”(D/F/CH): A projekt célja a szorosabb, oktatással kapcsolatos együttmûködés és jobb kulturális kapcsolatok kiépítése volt a határ két oldalán. ADRIA 3, quai Kleber F-67055 Strassbourg Tel.: +33 3 88 52 82 82 Fax: +33 3 88 75 64 59 Bezirksregierung Rheinhessen-Pfalz Friedrich Ebertstr. 14 D-67433 Neustadt/Weinstrasse Tel.: +49 6321 99 24 44 Fax: +49 6321 99 29 07 „FEMPEX: Helyi képzési és foglalkoztatási szabályozás” (E/P): A projekt központi kérdése a képzési és foglalkoztatási program volt, amelyet a Gabinete de Iniciativas Transfronteriz a Merida-Evora irányított, és amelynek fõ témái azon kurzusok voltak, amelyek a helyi foglakkoztatással kapcsolatos know-how és tapasztalatcserére irányultak. Gabinete de Iniciativas Transfronterizas Merida (GIT) Pza. De San Juan de Dios s/n E-06800 Merida Tel.: +34 24 38 1755/58 Fax: + 34 23 38 1377 E-mail: [email protected] Gabinete de Iniciativas Transfronteiricas Evora (GIT) 593, Estrada das Piscinas P-7000 Evora Tel.: +351 66 74 03 00 Fax: +351 66 2 65 62

272



„EURES”: Ezt a projektet az Európai Bizottság DG V szabályozta, amelybe beletartozott a határ menti információ és tanácsadó szolgáltatások biztosítása, valamint a határ menti hálózat fejlesztése az illetékes szervek és szolgáltatók között a munkaerõpiac területén. Institut Universitaire de Technologie Departement Franco-Italien, STID 8 Avenue laurente F 06500 Menton Tel.: +33 4 93 28 02 76 Fax: +33 4 93 57 70 75 Info-Sheet IX A határ menti foglalkoztatás megerõsítéséhez hozzájáruló projektek” (D/F): néhány közös egyetemei projekt, amelyek célja közös egyetemi diplomák, nyelvoktatás stb. létrehozása. Conseil regional de Lorraine, Mission Action transfrontaliere et Relations europeennes Tel.: +33 387 33 60 00 Ministerium für Wirtscaft, Verkehr, Landwirtschaft und Weibau Des Landes Rheinland Pfalz Tel.: +49 61 31 162 233 „Határ menti információ és tanácsadó központok (Infobest)” (D/F): Ez a projekt megkönnyíti a határ menti mozgást a nyilvánosság tájékoztatásával, valamint a vállalkozások közötti határ menti kapcsolatok kialakításával és a határ menti projektek támogatásával. INFOBEST Kehl/Strasbourg BP 10, F-67017 Starsbourg CEDEX Tel.: +33 388 766 898 / +49 7851 9479 0 „Nõi vállalkozók támogatása” (D/DK: Fyn/Kern): Ez a projekt a nõket támogatja a vállalkozásokban új tanácsadói és képzési tevékenységeken keresztül. Dorrit Munk Jorgensen Aben Datastue for Kvinder, Fyns Amt Stationsvej 36 DK-5000 Odense C Tel.: +45 66 13 93 66 Fax + 45 66 13 93 99 Heike Rullmann Pro Regio GmbH Bredstedter Str. 56 D-24768 Rendsburg Tel.: +49 43 31 72 29 6 Fax: +49 43 31 72 34 2


273


„Út egy integrált munkaerõpiac felé” (DK/S: Oresund): Ez a projekt a munkaerõpiac fejlesztésével és integrálásával foglalkozik az új híd megnyitásának köszönhetõen. Oresundkomitten Holbergsgade 14 DK-1057 Kopenhagen K Tel.: +45 33 12 12 22 Fax: +45 33 12 07 22 „Portugál nyelvkurzusok Extremadurában” (E/P): Ez a projekt a határ menti kulturális és gazdasági kapcsolatokat fejleszti portugál nyelvkurzusok tartásával. Szándékaik szerint a fejlesztett kommunikáció meg fogja könnyíteni a munkaerõ áramlást és fejleszteni fogja a határ menti munkaerõpiacot. M. Ignacio Corrales Romeo Presidencia Junta de Extramunda Jefe de Servicio de Accion Exterior Gabinete de Iniciativas Transfronterizas Merida_Evora_Coimbra C/Adriano 4-4a E-06800 Merida Tel.: +34 924 381350 Fax: +34 9244 381377 E-mail: [email protected]

274



EGYÉB PROJEKT PÉLDÁK A határ menti régiók az EU-ban és Közép- és Kelet-Európában rengeteg tapasztalattal rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy a határ menti szocio-kulturális tevékenységeket hogyan lehet gyakorlati szinten végrehajtani. Az alábbiakban felsorolunk számos jó gyakorlati példát. 1. Kapcsolatok, cserék, hálózatok Határ menti találkozók a felnõttoktatásról (E/P) A globalizáció által keletkezett fõbb gazdasági változások és a spanyol–portugál határ régióban a változó gazdasági szerkezetek új foglalkoztatási lehetõségeket teremtettek a határ menti régióban. Ezen fejlesztéseknek az eredménye a felnõttképzés egyre növekvõ fontossága. Az Interreg IIA program több rendszeresen rendezett közös határ menti találkozót finanszírozott a felnõttképzéssel kapcsolatban. Ezen találkozók fõ témái a következõk voltak: távoktatás, a felnõttképzési programok értékelése, a felnõtt mûveltég fejlesztése a vidéki területeken, valamint a jó gyakorlat bemutatása, amely tartalmazta a határ mindkét oldalán folyó felnõttképzéssel szerzett tapasztalatok és tananyagok bemutatását. Kapcsolattartó szerv: Junta de Comunidades de Castilla y León, Plaza de Castilla y León 1, E-47008 Valladolid Tel.: +34 983 41 11 21 Fax: +34 983 411269 EURO-TEAM (D/DK) Ennek a projektnek az volt a célja, hogy módszerekkel és gyakorlatokkal ismertesse meg a diákokat az építõiparban történõ határeltörléssel kapcsolatban. A projekt tevékenységek között szerepelt a közös tervezés és információcsere a mindkét országban meglévõ építõipari szabványokkal kapcsolatban. A projekt lehetõvé tette, hogy a dán és német ács és kõmûves tanulók együtt dolgozzanak egy Németországban lévõ épület felújításán, és így jobban megértsék a másik fél építési módszereit és kultúráját. Továbbá határ menti konferencia és építõipari találkozókat szerveztek. Kapcsolattartó személy: Ms Grethe Hermann, Indusrti-og Handvaerkerskolen (Industry & Tradesman School), Kringelborg Allé 7, DK-4800 Nykobing Tel.: +45 54 84 77 00 Fax: +45 54 847784 Mr. W. Germann, Fachverband Baugewerbe Innung Ostholstein e. V., (Kelet Holstein-i Építõipari Szervezet) Siemensstr. 12, D-23701 Eutin Tel.: +49 45 215170 Fax: +49 45 2174620


275


2. Kutatás, tanulmányok, stratégiai fejlesztés A határ menti munkások számára biztosított hozzáférési lehetõségek valamint a szociális létesítmények összehasonlító tanulmánya (E/P) Ez a projekt egy olyan nagy terjedelmû tanulmányt foglal magába, amelynek az volt a célja, hogy elemezze a Galicia–Norte határ menti régióban meglévõ törvényhozási környezetet, az egészségügy, jóléti intézmények, foglalkoztatás, szakképzés és oktatás területén. A fõ cél az volt, hogy fényt derítsenek az akadályokra, és megoldásokat találjanak a határ menti foglalkoztatási mobilitás problémájára. Költségvetés: EURO 140.725; 75% Interreg Kapcsolattartó szerv: Institutio de Gestao Autárquica do Porto Escola Galega de Administración Pública, Rua de Belos Ares 160 Rúa Madrid, Pol. Fontinas s/n, P-4100 Porto Tel.: +351 22 6001312 Fax: +351 22 6009621 E-mail: [email protected] 3. Az embereknek mint az oktatás és képzési kurzusok alkotórészeinek cseréje Marokkói vezetõk részére szervezett képzési kurzusok (UK/MRC:Gibraltár) Gibraltár és Marokkó közötti határ menti együttmûködést gátolja a közös nyelv hiánya. Ezen probléma legyõzésére tett próbálkozásként egy projektet dolgoztak ki a kapcsolattartás fejlesztése érdekében oktatási és üzleti szinten. A projekt fõ célja olyan támogatott kurzusok szervezése, amelyek képzést biztosítanak a kereskedelmi angol nyelv területén, üzletvezetésben és információs technikákban a marokkói üzletemberek számára és más marokkói szakembereknek. Ez a projekt részben a British Council által végzett tanulmányterv eredménye, amely szerint nagyon nagy az igény az angol nyelv oktatására Marokkóban. A projekt kurzusai összekapcsolják az angol nyelvet az információs technológia, prezentáció, tárgyalás, vezetés, üzletvezetés és kommunikáció területén szerezhetõ egyéb jártasságok oktatásával. A projektpartnerek a gibraltári oktatási és képzési osztály, a gibraltári pénzügyi központ és mindkét régió magánszektorainak képviselõi. Kapcsolattartó személy: Mr. Francis Sheriff, European Programmes Secreatriat, DTI, Suite 771, Europort, Gibraltar, Tel.: +350 52052 Fax: +350 71406 Áthelyezett osztályok (ES/P) Ennek a projektnek a célja az, hogy lehetõséget adjon azoknak a diákoknak, akik szakosított, mûvészeti és/vagy egyéb szabad foglalkozású kurzusokon vesznek részt Észak-Portugália és Galicia felsõfokú oktatási intézményeiben, hogy részt vegyenek a programban (elméleti és/vagy gyakorlati), amely keretén belül a képzések a határ másik oldalán lévõ intézményekben folynak. Azok a diákok, akik részt vesznek ebben a csereprogramban részesei, az „Európai Állampolgárság” kurzusnak is, amíg a másik országban tartózkodnak. Minden iskolai év elején minden intézményben a projektért felelõs személyek megtervezik és meghatározzák az

276



utolsó éves diákok számára a legkedvezõbb idõszakot a csere számára. A csereprogram egy tipikus példája a spanyol és a portugál diákok egy kéthetes elhelyezése egymás osztályaiban. Már számos iskola vett részt ebben a programban, név szerint: Norte de Portugal: Escola Professional Agrícola de Ponte de Lima, Escola Sec. Dr. Júlio Mratins, Escola Profissional Amar Terra Verde és a Escola Sec. Padre Benjamin Salgado. Galiciából: I.F.P. Xinzo de Limia, IESP, az F. Asorey (Cambadoc) iskolából és azok a diákok, akik szakmai képzésben vesznek részt a szállodavezetés, szakácsmesterség és mechanika területén Pontevedraban és Lugoban. Ez a projekt sikeresnek mondható mivel kiszélesíti a fiatalok látószögét, egy más nézõpontot biztosít a képzésükkel kapcsolatban, kiszélesíti a szakmai alapjukat és bevezeti õket az európai állampolgárság fogalmába. Költségvetés: 36.500 EURO Kapcsolattartó szerv: Direccao Reg. Educacao do Norte Rua Antonio Carnerio 8,4300, Porto Tel.: +351 22 5191100 Fax: +351 22 5103151 DG Ord. Educativa e Form. Prof. San Lázaro 107, 15771 Santiago de Compostela Tel.: +34 981 546562 Fax: +34 981 546542 Szakképzés a szállodavezetés és vendéglátás területén (D/CZ) Az 1996/1997-ben alapított projekt fõ célja a humán erõforrások megerõsítése volt a határ menti együttmûködés keretében az oktatás és a szakképzés területén. Pontosabban a projekt Németországban lévõ Pirna-Sonnenstein szakirányú fõiskolában tartott programból állt, amely több mint 10 diáknak adott lehetõséget – többek között 40 cseh diáknak – hogy a szállodavezetés és vendéglátás területén tovább képezzék magukat. Ezen kívül a képzés harmadik évében minden diák (német és cseh hallgatók) szakvizsgát tehet, amelynek sikeres letétele esetén a drezdai Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott diplomát kapnak. A képzés után a cseh diákok még egy évig tanulhatnak Usti nad Labemben és Tepliceben, amelynek eredményeként egy Csehországban is elismert diplomát vehetnek át. Kapcsolattartó szerv: Kommunalgemeinschaft Euroregion Oberes Elbat/Osterzgebirge e.V., Emil – Schelgel- Str. 11, PS 85, D-01782 Pirna Tel.: +49 (0) 35 01 / 52 00 13 Fax: +49 (0) 35 01 /52 74 57 E-mail: [email protected] Komunálni spolecenství, Euroregion Labe, Lidické námestí 8 CZ – 40001 Ústí nad Labem Tel.: +420 (0) 47 / 5241437-8 Fax: +420 (0) 47 / 5211603, E-mail: [email protected]


277


4. Tervezés és a közös oktatási kurzusok szervezése; a határ menti munkaerõpiacot támogató kurzusok Keleti határrégió turizmusával kapcsolatos képzéshálózat (IRL/NI) A regionális turizmus képzési hálózatot 1997-ben alapították, mint a helyi szervek, fejlesztési irodák, továbbképzési intézmények és a magánszektor határ menti társulását. A fõ célja a régió turizmus iparági befogadóképességének fejlesztése koordinált és összpontosított képzéssel, amelynek eredményeként a jövõben nagyobb figyelmet fognak fektetni a helyi turizmusra és hogy fokozza a hallgatók, alkalmazottak és a régió gazdasági gyarapodását. A hálózat számos kurzust tartott többek között vezetésfejlesztés, közösségi vezetésfejlesztés, gyakorlati marketing, valamint a vásárló igényeire való figyelés technikai aspektusai témakörökön belül. A projekt képzettebb alkalmazottakat szeretne biztosítani azért, hogy a turizmusban jelenleg meglévõ szakképzett munkaerõhiányt megszüntesse, miközben megerõsíti és fenntartja a meglévõ munkaerõ ellátást az ágazaton belül. A projekt a jelenleg hátrányos helyzetben lévõ csoportokat célozta meg, mint például a munkanélkülieket és azokat a nõket, akik visszatérnek a munkaerõpiacra és akiknek a szaktudását fejleszteni kell. A határ menti együttmûködést fórumok létrehozása segíti, amelyek támogatják a turizmust, miközben fejlesztik a turizmus ágazaton belüli határ menti együttmûködés lehetõségét. Kapcsolattartó személy: Mr Gerry Mills, East Border Region Tourism Training Network C/o Newry Institute of Further & Higher Education Patrick Street, Newry, Co. Down, Northern Ireland Tel.: +44 1693 252 629 Képzés határ menti együttmûködés keretén belül (I/AL) Ezt a projektet azért hozták létre, hogy fejlessze és megerõsítse Olaszország és Albánia tengeri határain keresztül történõ határ menti együttmûködését. A projekt az összeköttetés hiányára próbál megoldást keresni azáltal, hogy a Puglia régió Képzési Osztálya által szervezett képzési programot hozott létre. Ezen projekt elsõdleges célja az, hogy az albán közigazgatás számára olyan szakértõket biztosítson, akiknek megfelelõ a képzettségük ahhoz, hogy a terület fejlesztésével kapcsolatos különbözõ mûveletek elvégzését koordinálják. Ezek közé tartoznak a területi tervezések, az intézkedések programozása, az integrált projektek koncepciója, végrehajtás, ellenõrzés és értékelés. A projekt a tervek szerint 2000-ig tart, amikor is egy képzõ szerv kiválasztása elfogadásra kerül. Kapcsolattartó: Giunta Regionale – Puglia, Salvatore Dictaso, Presidente Via capruzzi, 212, I-70124 Bari Tel.: +39 80 540 1111 Fax: +39 80 522 4827

278



Kézmûvességgel és tervezéssel kapcsolatos termék- és üzletfejlesztés (IRL/UK: Írország /NI) Ennek a projektnek a célja a határvidéken a kézmûves iparban dolgozó emberek szaktudásának fejlesztése. Az ír kézmûves ipar jelentõs növekedést ért el az elmúlt években a forgalom és foglalkoztatás területén, de ennek nagyon kicsi hatása volt a határ menti gazdaságra. A két fõ probléma a helyi kézmûves üzletek szétszórtságával és a fontos üzleti szaktudás hiányával kapcsolatos. Interreg alapítvány a határ mindkét oldaláról érkezett tíz hallgatónak biztosít üzletfejlesztési képzést, valamint szeretne létrehozni egy kis kézmûves központot a határ menti Carlingford városában. A projekt célja a helyi gazdaság fejlesztése és változatosabbá tétele, valamint az, hogy a határrégióban egy turisták által közkedvelt helyet teremtsen. Kapcsolattartó: Carol Gilliland, Co-operation Ireland, 17 North Road, Monaghan, Ireland Tel.: +353 477 1979 Fax: +353 477 1981 E-mail: [email protected] Az európai egyetemek közötti együttmûködés központja (D/DK) A projekt átfogó célja a Dél-Dán Egyetem és a Flensburg Egyetem (Németország) közötti szorosabb együttmûködés megteremtése három közös felsõoktatási kurzuson keresztül: nyelv/pedagógia, külföldi szakemberképzés és energia gazdálkodás. A kurzusokat egy négyéves periódusra terveztük, és két nyelven fognak folyni. A három új kurzust 1998 szeptemberében indítottuk el körülbelül harminc fõs létszámmal kurzusonként. A projekt eredményei között szerepel kb. 26 új munkahely létrehozása és a két érintett intézmény közötti intenzív határ menti tevékenységek végzése. Költség: EURO 1.908.886 Kapcsolattartó: Andreas Cornett, University of Southern Denmark – Handelshojskole Syd HHS, Grundtvigs Alle 150, DK 6400 Sonderborg Tel.: +45 74 43 42 25 E-mail: [email protected] Internet: http://www.hhs/dk/ University of Educational Research, Flennsburg, Germany, Muerwiker Str. 77, D 24943 Flensburg Tel.: +49 461 31 300 Collegium Polonicum (D/P) A Collegium Polonicum új határok nélküli együttmûködési forma a kutatás és az oktatás területén. A poznani Adam Mickiewicz Egyetem (AMU) és a frankfurti Europa Egyetem Viadrina (EUV) együtt vezetik az intézményt. Más európai egyetemek számára is nyitva áll. A slubicei (Lengyelország) Collegium Polonicum megalapításához, az épület kialakításához és az oktatáshoz szükséges a döntõ lépéseket 1998-ban tették meg. A 1998. június 10-én nyitották meg az új épületet- közvetlenül az Oderánál fekszik, ami a lengyel–német határ is.


279


Az AMU két licenciátus szakirányt indított el. Ezenkívül a hároméves politológia és környezetszakokon az EUV egyidejüleg 3 alapképzést is biztosít: összehasonlító közép-európa-, az európai kulturális értékek védelme- és modern városfejlõdési managment szakokon. Az európai TEMPUS-Program-ból ide folynak be a pénzek. Ez a lépést mint „Intitution Building” kell érteni, ami hozzásegíti a Collegium Polonicum-ot, hogy „Center of Excellence”-é váljon. A Collegium Polonicum ezenkívül még keresett konferencia rendezõ hely is. Csak 1998-ban 16 konferenciát tartottak itt, általában határontúli témákról. Mindez folytatódott 1999-ben. Többek között 1999 júniusában az Euroregion Pro Europa Viadrina a 3. Brandenburgi Gazdasági Hetek keretében itt tartott konferenciát és a Kosrzyn/Slubice Gazdasági Szektor a Német–Lengyel Wirtschaftsförderungsgesellschaft Rt.-vel közösen is ide hívta össze 1999. szeptemberében a Német–Lengyel Befektetõ Fórumot. Költségek: M EURO 40 ÖSSZKÖLTSÉG, 6.200.000 Interreg II und 15 MEURO Phare CBC Kapcsolatfelvétel: Ewa Bielewiecz-Polakowska, Collegium Polonicum, ul Kosciuszi 2, PL 69-100 Slubice Tel.: +49 335 5534 16 412 Közösen együttmûködve (SE/NOR) ’Sloyd pa tvers’ egy együttmûködési projekt a Jaemtlendban, Nord-Trondelagban és SorTrondelagban élõ háziipari szakértõk között. A projekt átfogó tervezési kurzusokat fog szervezni, amelyeknek a célja az, hogy az iparosoknak biztosítsa azokat az eszközöket, amelyek segítségével új termékeket tudnak tervezni, és ezzel ki tudják bõvíteni az üzletágukat, és amelyek versenyképesek lesznek az iparilag tervezett termékek mellett. Ezen tervezési kurzusok alatt a projekt menedzser és a házi ipari szakértõk azon fognak dolgozni, hogy hálózatokat építsenek ki. A hosszú távú együttmûködés biztosítása érdekében a Norvégiából és Svédországból érkezõ szakértõk folyamatosan rendelkezésre fognak állni, ha információra vagy tanácsra lenne szükség a projekt befejezõdése után is. Azok az iparosok, akik a hagyományos termékek gyártásával foglalkoznak gyakran a kézmûvesség és az ipari gyártás határán találják magukat. A kreativitás szükségessége fontos, habár a hagyományos mesterségeket is meg kell õrizni és tovább kell adni a fiatalabb generációknak. A projekthez fog tartozni az információ csere, az új együttmûködõ vállalkozások kialakítása és új munkahelyek teremtése a régióban. Költségvetés: SEK 516.600 Kapcsolattartó: Liva Kaiser, County of Jaemtland, Sweden Tel.: +46 63 14 25 00 Randi Breiset, Cottage Industry Consultants in Nord-Trondelag, Norway Tel.: +47 74 82 86 72

280



5. Munkaerõpiaci szerkezetek, vezetési rendszerek és szolgáltatások, beleértve az adatbázisokat, információt és tanácsadást, valamint a munkaerõ toborzás EURES – Galícia/Norte (E/P) Az EURES Projekthez a határ menti iroda megteremtése tartozott azért, hogy a munkások és vállalkozások határ menti mozgásával kapcsolatos információs szükségleteket kielégítsék. Az iroda 1997-ben lett felállítva, és fennállása elsõ hat hónapjában több mint 650 érdeklõdõ hívást kapott, amelyek közül 500 a foglalkoztatással kapcsolatos témákhoz kötõdött. A következõ év három hónapjában a határ mindkét oldalán élõ 25–30 ember talált állást az EUREStõl kapott információknak köszönhetõen. Az EURES értékes szolgáltatások sorozatát kínálja a határ menti közösségeknek, különösen a szociális ellátással, adózással, foglalkoztatással és szakmai képzéssel kapcsolatos törvényhozás területén. Kapcsolattartó: EURES Transfronterico Norte de Portugal-Galizia, Edificio Ex-alfandega – Av. De Espanha E-4930 Valenca, Spain Tel.: +351 51 82615 Fax: +351 51 826104 Eurocity (S/SF/N: Észak Calotte) Tornea (Svédország) és Haparanda (Finnország) testvérvárosok a Torne folyó két oldalán fekszenek Lappföld déli részén. A határ menti együttmûködés hosszú története ellenére a nagyobb méretû határ menti munkaerõ mozgás szempontjából fontos akadályok léteznek, mint például a nyelvi problémák és a foglalkoztatási rendszerekkel kapcsolatos tudás hiánya. Ezen típusú problémákra való megoldásként mindék városban lévõ munkaügyi hivatalok közös munkába kezdtek egy közös projekt keretén belül azért, hogy támogassák a munkaerõ nagyobb mozgását és megvalósítsák a közös elképzelésüket az ’Eurocityrõl’. Ezt azáltal teszik meg, hogy információt biztosítnak a képzési lehetõségekrõl és támogatják a vállalatokból, hivatalokból, szövetkezetekbõl és képzési koordinátorokból álló hálózat mûködését a két országban. A projekt eredményeként megnõtt a kétirányú munkaerõmozgás. A munkaügyi hivatalok is szerveztek szemináriumokat az alkalmazottak és állást keresõk számára az adótörvénnyel, munkanélküli járadékot szabályozó rendelkezésekkel és szociális témákkal kapcsolatban mindkét, országban. A projekt eredménye az lett, hogy a külföldön munkát vállalók aránya 15%-kal megnõtt. Kapcsolattartó: Majra Ketola, Storgatan 92, S-95331 Haparanda, Sweden, Tel.: +46 922 61469 E-mail: [email protected]


281


Öresund foglalkoztatási szolgáltatás (DK/S) Ezt a projektet 1998/99-ben indították el azért, hogy a munkaerõ iránti megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni, és hogy fejlesszék az Öresundon keresztül áramló mozgást. Összességében négy irodát létesítettek, kettõt Svédországban és kettõt Dániában, és mindkettõben mind svéd mind dán személyzetet alkalmaztak. Az irodák, amelyeket azért hozták létre, hogy segítsenek a munkakeresõknek és az alkalmazóknak egyaránt, információt nyújtanak az életkörülményekkel, szabályzatokkal, valamint a munkaerõpiaccal kapcsolatos feltételekrõl is a toborzási szolgáltatás mellett. A középpontban az Öresundon keresztül utazó ingázók, a munkaerõ problémákkal küszködõ ágazatok és a munkaerõpiac jövõ generációi állnak. Mindkét oldal megpróbálja a másikat támogatni közös kezdeményezések segítségével a munkaerõ toborzással kapcsolatos nehézségek esetén. A projekt máris jelentõs érdeklõdés középpontjába került a munkakeresõk, munkaadók, a média és egyéb szervezetek körében. Az elsõ két hónap folyamán a látogatások és a toborzás szintje magas volt, és a munkaerõ fõ mozgása Svédországból Dániába történt. Kapcsolattartó: The Nordic Coulncil of Mimisters, Store Strandstraede 18, DK 1255 Copenhagen K Tel.: +45 33 96 0200 E-mail: [email protected]

282


C7 EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK


C7 fejezet: Egészségügyi és szociális szolgáltatások

VÁZLAT: Ezen fejezet a határ menti együttmûködés lehetõségével foglalkozik az egészségügy és a szociális szolgáltatások területén, valamint bemutatja a végzett tevékenységeket és néhány példát ad. Az együttmûködésre hozott példák tartalmazzák például az információcserét, hálózatok létrehozását, képzést, kutatást és fejlesztést, a közös források felhasználását és fejlesztését.

FÕBB PONTOK: • A határ menti régiókban, amelyek gyakran ritkán lakottak és az egészségügyi ellátás és szociális szolgáltatások színvonala alacsony, sokszor nagyon nehéz az alapvetõ egészségügyi és szociális szolgáltatásokat garantálni a területen élõ emberek számára. • A határ menti régiók képességét arra vonatkozóan, hogy jobb és változatosabb szolgáltatásokat sokkal olcsóbban tudjanak biztosítani, az együttmûködés nagyban megerõsítheti – különösen a közös források kiaknázásán keresztül (pl. kórházak, idõsek otthona, mentõs és elsõsegély szolgálat). • Az együttmûködés útjában álló gyakorlati problémáknak jogi akadályai vannak, amelyek a nemzeti központú törvényekbõl és szabályozásokból, illetve a nemzeti orientációjú tervezésbõl erednek (pl. tervezés és biztosítási tervek, amelyek csak az országban élõ hozzájárulóknak, állampolgároknak biztosít ellátást, valamint a szakértelemben lévõ különbségek miatt). • A határ menti régióban fennálló létesítmények számbavétele, valamint a szervezetekre, szakértelemre, adminisztratív és pénzügyi eljárásokra vonatkozó információ megosztása egy fontos lépés a jövõbeli intézkedések és együttmûködési projektekre vonatkozó párbeszéd kialakítása szempontjából.

PÉLDÁK: Közösségi gyerekkori baleset megelõzés (IRL/NI) A közösségeken és határokon átlépõ alapvetõ ellátás kialakítása (IRL/NI) Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés összehasonlító tanulmányozása (E/P) Az egészségügyi rendszerek kiegészíthetõségére vonatkozó kutatási tanulmány (F/B) Közös határ menti képzési program – elsõsegélynyújtás (IRL/NI) Hegyi mentés (F/I) Fogászati higiénia és kezelés Görögországban és Albániában (GR/AL) Határ menti Flexi-dolgozó tervezet (IRL/NI) Rádiós segítségnyújtás közvetlenül az otthonokba (E/P) Selestat és Offenburg kórházai közötti együttmûködés (D/F) Az új rehabilitációs technikákkal foglalkozó határ menti kutatási intézet (D/NL) A mikroszkópos és spektroszkópos elemzést használó felszíni és sejti jellegzetességeket meghatározó központ (D/NL) Határ menti egészségügyi állomások felállítása (GR/FYROM) A közegészségügyi szervezetek közötti kölcsönös csereprogram (S/N) Határ menti orvosi állomás létrehozása (D/CZ)

284



ÁTTEKINTÉS A határ menti együttmûködésbe beletartozik egy ember életének minden aspektusa: lakásteremtés, foglakoztatás, szabadidõs tevékenységek, kommunikáció, környezet stb. A szociális és kulturális határ menti együttmûködést ugyanolyan fontosnak kell tekinteni, mint a gazdaságot és az infrastruktúrát. Gyakran a szociális és kulturális határ menti együttmûködés teremti meg a gazdasági szektorban a fenntartható siker alapját. A jó egészségügyi ellátás és a megfelelõ szociális szolgáltatások biztosítása az egészségügyi és szociális jóléti politikák fontos és alapvetõ jellegzetessége. Azonban az egészségügyi és szociális szolgáltatások, sokkal inkább, mint a társadalom más ágazatai, nemzeti szabályozás tárgyaként mûködnek. Az államok közötti határok miatt különbözõ törvények és szabályozások születtek a szociális szolgáltatások, adózás, egészségügyi biztosítás stb. területén. Sok határrégió alul fejlett, és a perifériális és az országhatáron belüli távoli elhelyezkedésük miatt alacsony a népesség, a fiatalok elvándorolnak és sokkal nagyobb a függõségi helyzetben lévõ népesség aránya (gyerekek és idõs emberek). A vidéki területek és a csökkenõ népességû területeken gyakran nem eléggé fejlett a szociális szolgáltatás és a nem kielégítõ igény korlátozhatja a szociális szolgáltatások körét. Ezen körülmények miatt néhány határrégió nehezen tudja garantálni az alapvetõ szociális szolgáltatásokat és az egészségügyi ellátáshoz szükséges felszereléseket. A belsõ határok megnyitása új lehetõségeket teremthet a szociális területen való együttmûködésben, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatói ágazatokban. A perifériális régiókban az egészségügyi szolgáltatás és a kapcsolódó eszközök minõségének és körének fenntartása érdekében megfelelõ és kreatív megoldásokat kell keresnünk. Problémák A nemzeti és történelmileg létrehozott törvények és szabályozások az egészségügyi és szociális ágazatokban megnehezítik egy mindenki által elfogadott megoldás megtalálását az összes határ menti régióban, különösen azon országokban, melyek sok más országgal határosak, és ezért nagyon különbözõ rendszereik vannak. A jogi akadályok olyan gyakorlati problémák kialakulását eredményezik a határ menti együttmûködésben az egészségügy területén és a szociális szolgáltatásokban, mint: • a közfeladatok költségeinek különbözõ mértékû elosztása (mentõszolgálat, elsõsegély nyújtás, rendõrség); • a szociális szolgáltatások és berendezések tervezése és vonzáskörzetének kialakítása, amelyek a határnál megállnak; • nemzeti pénzügyi hozzájárulás az orvosi és szociális biztosításhoz stb., amelyeket csak országon belül lehet felhasználni. Példaként említsük meg, hogy a kórházi ágy kapacitást a határ menti régiókban csak az országon belüli ellátásra tervezték. Általánosságban szólva ezek az ágyak csak az országban lakók számára elérhetõek. Habár létezik egy európai szintû szabályozás, arra vonatkozóan, hogy a nem azon nemzethez tartozó utazók is igénybe vehessék az orvosok és kórházak szolgáltatásait külföldön, betegség vagy baleset esetén, az egészségügyi biztosítási rendszer nagyon korlátozóan lép fel a határrégiókban történõ ilyen események kapcsán. Az orvosi szolgáltatás, kórházak stb., igénybevétele a határ menti területeken a határon lakók által nagyon szigorú szabályozás alá esik, és gyakran nehézségek lépnek fel, mikor a számlát kell elrendezni: a ka-


285


pott kórházi szolgáltatásért bizonyos összeget kell fizetni és ezt csak részben térítik vissza. Ezért sok határ menti régióban a kórházak egyezményeket kötnek arra vonatkozóan, hogy használhatják a másik országban járó utazók a kórházi ágyakat speciális esetekben. Ez különösen vonatkozik az intenzív osztályokon fekvõ betegekre, akik életveszélyes állapotban vannak, vagy akiknek sürgõsen szakember segítségére van szükségük. Ha a kórházak ágyai túl gyakran telnek be, mert azokat a szomszédos országból érkezõ betegek elfoglalják, és ezért az ágyakat az ott lakó emberek nem tudják használni, problémához és reklamációkhoz vezethet. A határ másik oldalán az egészségügyi és szociális létesítmények használatakor fellépõ akadályok alapja a költségek közötti különbség, és az a tény, hogy a biztosító társaságok nem tudják megbecsülni, hogy milyen költségek és milyen mértékben várhatóak, ha a határ másik oldalán élõ emberek is használhatják a szolgáltatásokat. Következésképp az általános szabályozásokat visszautasítják és a biztosítók csak egyéni esetekkel foglalkoznak. Továbbá a szociális létesítmények különbözõ módon vannak finanszírozva és olyan feltételek mellett, amelyek az egyes országokban nagyon eltérõek. Vannak például olyan esetek, hogy a kórházakban az állami támogatást nem számítják bele a költség meghatározásakor. A határ másik oldalán pedig pont az ellenkezõje történik: az állami támogatást és a pénzügyi támogatást a kórházaknak figyelembe kell venniük a napi árak kiszámításánál. Ez nagyon különbözõ költségekhez vezet, amelyet nyilvánvaló okok miatt a biztosító társaságok nem tudnak finanszírozni. Nehézségek lépnek fel a határ menti elsõsegélyhívásokkal kapcsolatban is, mint például a mentõ és tûzoltó szolgáltatás esetén. Például az elsõsegélyt nyújtó jármûvek száma az országon belüli szükségletekhez van igazítva és a határ másik oldalán való elsõsegély szolgáltatások nyújtása megint csak hiányosságokhoz vezethet az országon belüli ellátásban. Az idõsek otthonának, rehabilitációs klinikák, iskolák, klinikák stb. határon átlépõ használata hasonló nehézségeket jelent. Ebben az esetben is a kapacitást elsõsorban országos szükséglet alapján számolják, és a létesítményeket országosan finanszírozzák. Egyéb specifikus problémák is jelentkeznek a határterületeken, mint például a lakosság számára olyan létesítmények biztosítása, mint kórházak, idõsek otthona, iskolák, szociális szolgáltatások (pl. magas színvonalú betegszállító rendszer). Ezzel kapcsolatos probléma a létesítmények a helyi közlekedési rendszeren keresztül történõ megközelítése, amely egy olyan probléma, amelyet a helikopterek és más elsõsegély szolgáltatások határon átlépõ használata segíthet megoldani. Egy másik tényezõ, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül az ismeret hiánya a határ mindkét oldalán a létezõ létesítményekrõl, rendszerekrõl, adminisztratív szerkezetekrõl stb., az egészségügyben, szociális szolgáltatásokban, rendõrségen, elsõsegélyt nyújtó szolgáltatásokban stb. Megoldások Fontos, hogy ne csak határon belül gondolkodjunk, hogy új, megfelelõ vonzáskörzeteket alakítsunk ki, hogy a szociális lehetõségeket és szolgáltatásokat egy új határ menti alapzatra helyezzük, és hogy elkerüljük hogy a vidéki területek, különösen a perifériális régióknál fekvõ területek „elszigetelõdjenek”. Az egyes régiókra vonatkoztatott specifikus két- és háromoldalú megoldásokat kell keresnünk. Alapvetõ követelmény az, hogy tájékoztatást adjunk a szomszédos országok szociális ellátásáról és az egészségügyi rendszer lehetõségeirõl, szerkezeteirõl, adminisztratív eljárásokról, kezdeti feltételeirõl stb. Ennek megvalósításához elõször is egy határ menti leltárkészítés szükséges, amely tartalmaz mindenkit, aki érintett a határ mindkét oldalán. Ezen feladat elvégzése az elõfeltétele egy párbeszéd elindításának, valamint annak, hogy megállapodjanak az egészségügyi szolgáltatáson és a szociális ellátáson belül olyan gyakorlati lépésekben,

286



melyek megvalósítása lehetséges és szükséges a határ mindkét oldalán az összes különbség és nehézség ellenére. Az elkövetkezendõ években az európai határrégióknak fokozatosan kétoldali és háromoldali megoldásokat kell kifejleszteniük a szociális ágazatban és ezen megoldásoknak figyelembe kell venni az egyes határrégiók sajátos helyzetét. Megfelelõ és életképes megoldásokat kell keresni, amelyek garantálják a források hatékony felhasználását. Az országon belüli pénzügyi korlátozások miatt a regionális szociális szolgáltatásokra és egészségügyi ellátásra nagy nyomás nehezedett az elmúlt években. Ez lehet az ösztönzõ erõ ahhoz, hogy megteremtsük a határ menti koherens regionális szociális ellátást, egészségügyi létesítményeket stb. A legfontosabb kérdések a következõk: • kórházak határ menti használata, úgymint vérbankok közötti együttmûködés, betegek átadása. Néhány határrégióban lakó ember számára a legközelebbi és legalkalmasabb kórház lehet, hogy a határ másik oldalán van, • elsõsegély nyújtási és betegszállítási szolgáltatásokban történõ együttmûködés beleértve a elsõsegélyhívások közös fogadását is, • közös központi egészségügyi létesítmények tervezése és a kiegészíthetõségük maximalizálása, • határ menti finanszírozási alap megteremtése a biztosító társaságok részére a kifizetések kiegyenlítésére az egészségügyi és szociális szolgáltatások határon átlépõ használata esetén. Lehetséges tanulmányterületeket kell meghatározni azokkal együttmûködve, akik finanszírozzák a szociális szolgáltatásokat és létesítményeket, valamint próbaprojekteket és finanszírozási lehetõségeket kell kidolgozni. Az egészségügyi ellátással foglalkozó létesítmények és szociális szolgáltatások tervezésekor figyelmet kell fordítani középtávon olyan közös létesítmények tervezésére és megvalósítására, amelyeket a határ mindkét oldalán finanszíroznak, és amelyeknek határon átlépõ vonzáskörzeteik és finanszírozási lehetõségeik vannak. Továbbá mentõ helikopterek jogilag szabályozott használatát kell megteremteni. Határ menti eshetõségi terveket kell kidolgozni az elsõsegély nyújtási és mentési szolgáltatások esetére azért, hogy a személyzet és a jármûvek elérhetõek legyenek. Ugyanakkor nemzeti terveket kell kidolgozni azért, hogy a felszerelés és személyzet határon keresztül is biztosítható legyen nehézség nélkül minden egyes ország vonzáskörzetén belül. Meg kell vizsgálni a nagy méretû intézményrendszereket az egészségügyi és szociális szolgáltatások ágazatban azért, hogy a kettõs befektetések elkerülhetõk legyenek a jövõben, és így racionálisabb határ menti lehetõségeket lehet tervezni. Továbbá a határ menti régiók a felelõsek azért, hogy ajánlatokat tegyenek viszonylag nagy méretû létesítmények létrehozására, amelyek csak akkor lesznek életképesek, ha a határ mindkét oldalán élõ lakosság használja õket. A mindennapi gyakorlat ismételten azt mutatja, hogy a határ menti együttmûködés az egészségügy és szociális szolgáltatás területén létfontosságú a lakosok élete számára. Érthetõ, hogy a szociális biztosítás által finanszírozott intézmények az együttmûködést kezdetben csak egyedi esetekben fogják elfogadni, mivel nem tudják megbecsülni az általános megoldások pénzügyi vonzatait. Hosszú távon azonban az általánosított együttmûködés lesz szükséges az egészségügyi ágazatban, szociális szolgáltatásban, az elsõsegélynyújtó és betegszállító szolgáltatásokban és a rendõrség és gyógyszergyártó szervezetek között, amely szilárd jogi és pénzügyi alapon nyugszik. Ezen együttmûködésbe végül bevonhatjuk azon közös kereszt-finanszírozási alapok megteremtését, amelyek a határ menti régió szükségleteihez vannak igazítva.


287


PROJEKT PÉLDÁK Az EU és Közép és Kelet-Európa határ menti régiói nagy gyakorlattal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a határ menti tevékenységeket az egészségügy és szociális szolgáltatások területén hogyan lehet megvalósítani. Az alábbiakban néhány jó gyakorlati példát mutatunk be. 1. Kutatás, tanulmányok, stratégiafejlesztés Közösségi gyermekbaleset megelõzés (IRL/NI) Ez a projekt az alsóbb szocio-gazdasági csoportba tartózó családok gyermekei közötti baleset megelõzéssel foglalkozik – eddig több mint kétszáz család részesült ebbõl a projektbõl, amely tartalmazza a célzott speciális támogatást, elsõsegélynyújtással kapcsolatos képzést és biztonsági felszerelésekbõl nyújtott berendezések biztosítását. Az elvárt eredmények a következõk: • a célcsoportokban a gyermekbaleset megelõzése és ennek kiterjesztése a szélesebb közösségre kihangsúlyozott tanulás által, • egy elfogadott megelõzési stratégia elterjesztése a határon keresztül és a négy érintett egészségügyi és szociális szolgáltató testület körében, • jobb munkakapcsolat a helyi közösségekkel. Kapcsolattartó: Ms Cathy Mullan, projekt Magaer, WHSSB, Gransha Park, Derry. Northern Ireland Tel.: +44 1504 860086 Alapvetõ ellátás fejlesztése a közösségeken és határokon keresztül Ennek a projektnek a célja az, hogy a határ menti régióban irányítsa az alapvetõ ellátással kapcsolatos fejlesztéseket azáltal, hogy : • kísérleti telepeket hoz létre (megfelelõ infrastruktúra támogatásával az alapvetõ ellátást nyújtó szolgáltatások fejlesztésére), • elõsegíti a jó gyakorlat megvalósítását egy kiszélesített és integrált alapvetõ ellátást biztosító csapat kialakításával, • a felmerülõ technológiák kihasználása a gyakorlatok összekötése érdekében (különösen az elszigetelt közösségekben) azért, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltató hálózatot kiszélesítsük, és ezáltal biztosítsuk azt, hogy a közösségek hozzáférhetnek azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekre szükségük van. A várt eredmények: a célközösségeknek nyújtott szolgáltatások színvonalának emelkedése; az alapvetõ ellátást biztosító partnerek, orvosok, gyógyszerészek stb. összekapcsolása; a határ menti alapvetõ ellátást nyújtó szolgáltatásokat érintõ témákról való bõvebb információ megszerzése. Kapcsolattartó: Mr. Euegen Gallagher, W.H.S.S.B., Gransha Park, Derry, Northern Ireland, Tel.: +44 1504 860086 Mr Tom Kelly, N.W.H.B., Markieviez House, Sligo, Ireland Tel.: +353 71 55105

288



Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó összehasonlító tanulmány (E/P) Ezt a projektet 1996-ban hajtották végre és egy olyan tanulmányt tartalmazott, amely Galíciában és Norteben a határ menti dolgozóknak az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetõségeit vizsgálta. A fõ cél az volt, hogy bátorítást adjanak a törvényhozás harmonizálásának megteremtéséhez azért, hogy a két ország lakossága ugyanolyan kezelésben részesüljön az egészségügy és szociális biztosítás, foglakoztatás és szakképzés területén. A tanulmány eredményeit kiadták és elküldték a megfelelõ szervezeteknek. Reméljük, hogy az igazi határon átlépõ mobilitást akadályozó tényezõ feltárásával a szabályozó testület végül bele fog egyezni a határon átlépõ munkavégzés fejlesztésébe. Költségvetés: EURO 140.725 melynek 75%-a az Interregtõl jött. Kapcsolattartó: Instituto de Gestao Autárquica do Porto, Rua de Belos Ares 160, P-4100 Porto Tel.: +351 2 6001312 Fax: +351 2 6009621, E-mail: [email protected] Escola Galea de Administración Pública, Rúa Madrid Pol. Fontinas s/n, 15703 Santiago de Compostela Tel.: +34 981 546040 Fax: +34 981 546336

Az egészségügyi ellátás rendszerének kiegészíthetõségét vizsgáló tanulmány (F/B) Az Eurorégió Nord-Pas de Calais-West Flanders területén a lehetséges együttmûködési területek meghatározása mellett, amely a költség csökkentéshez és a források hatékonyabb felhasználásához vezetne az Euró régióban, a tanulmány eredményei az Association Internationale des Mutualités („Baráti társaságok” vagy „biztosító társaságok”) érdekeit is képviselhetik, amely jelenleg az EU-n belüli határ menti ellátási szolgáltatások menetét tanulmányozza. A hároméves tanulmányt, melyet az Európai Bizottság (DG V) rendelt el, 3 kölcsönös biztosító társaság hajtotta végre: a Fédération des Mutualités Chrétiennes (B) 2 tagja és a Mutualité du Nord (F). A kutatást a következõ módon végezték: Egy irányító bizottság, amely évente kétszer ült össze, és amely a legfontosabb kölcsönös biztosító szervek képviselõibõl állt, volt a felelõs a kutatás ellenõrzésért, az érintettek tájékoztatásáért és a kutatás egységes voltának fenntartásáért. A bizottság felelõs volt a finanszírozásért és a projekt költségvetéséért is. Egy támogató bizottság volt felelõs a határ menti kutatás koordinálásáért az irányító bizottság utasításai szerint. Két munkacsoport, egy francia és egy belga, végezte el a munkát és érte el a tanulmány célját. Minden csoport egy kutatóból, egy koordinátorból és sok szakértõi tanácsadóból állt, attól függõen, hogy melyik területet tanulmányozták.


289


Eredmények: • a két régió demográfiai tanulmányozása, a két állam által végzett járványtani tanulmányok áttekintése, különös tekintettel a két régióra, a „kemény” (kórházak, klinikák stb.) és „puha” (személyzet; a berendezések és szolgáltatások beállításával kapcsolatos európai és nemzeti törvényhozás; a személyzettel kapcsolatos hivatalos szakmai képzési elvárások ) infrastruktúra számbavétele; • adatbank létrehozása, amely megmutatja: a két régió egészségügyi szolgáltatások iránti keresletét és az ellátást nyújtók megoszlását; a helyi lakosság a területeken kívüli szolgáltatások igénybevétele iránti igényét; a külsõ lakosság a región belüli szolgáltatások igénybevétele iránti keresletét; az ellátást biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit a határ menti régióban és a környezõ területeken; • az Euro-régió Nord-hainaut területén az alul fejlett területek meghatározása az egészségügyi szolgáltatás infrastruktúrán belül, valamint a kiegészítõ területek meghatározása az együttmûködés kialakítására való lehetõség figyelembevételével; a szociális gazdaságban való résztvevõk bevonása annak érdekében, hogy a projektek megvalósításában vegyenek részt. Költségvetés: EURO 184.305 teljes költség, 50% regionális partnerek, 50% ERDF Kapcsolattartó: Union Générale Mutualité du Nord, Boulevard denis papin 18/20/22, Tel.: +33 20 58 1000, F-59015 Lille Fax: +33 20 58 10 39

2. Elsõsegélyt nyújtó szolgáltatások közötti együttmûködés (pl. mentõk) Közös határ menti képzési program – mentõszolgálat (IRL/NI) Ennek a projektnek az a célja, hogy a fontos váratlan eseményekre adott reakciókat egységesítése a kapcsolódó határterületeken. Sok képzési program indítását javasolja a mentõ irányító és mûködtetõ személyzet számára azért, hogy közös eljárásokat dolgozzanak ki a források maximális kihasználása érdekében, tekintet nélkül arra, hogy hol találhatóak – támogatást nyújt a C.A.W.T. Az elvárt eredmények között szerepel a fõbb váratlan eseményekre adott határ menti reakció javítása a határrégióban azáltal, hogy a terveket, képzési programokat és szervezeti elvárásokat egyeztetik annak érdekében, hogy a szükségleteket ki tudják elégíteni. Ez nagyon nagy elõrelépést jelent mind a megcélzott lakosság számára és elõsegíti az elfogadott eljárások más határ menti régiókban való elterjesztését is. Kapcsolattartó: Mr Jim Christie, Northern Ireland Ambulance Trust, 12-22 Linene Hall Street, Belfast Tel.: +44 1232 246 113

290



Hegyi mentés (F/I) A hegyekben a veszély, balesetek és mentés nem korlátozható a határok által. Az alpesi turizmus növekedése következtében a hegyi balesetek egyre gyakoribbak és a mentések szervezése egyre összetettebb és költségesebb. A légi mentésekre vonatkozóan a Haute Savoie (F) a svájci Valais (CH) és a val d’Aoste (I) beli szervezetek elhatározták, hogy egy közös szolgáltatást hoznak létre Chamonix-i központtal. Minden évben 850 helikopteres mentést indítanak errõl a Savoy-i állomás helyrõl. Kapcsolattartó: Mme Marcori, DATAR, Equipe Affaires europeennes, 1, avenue Charles Floquet, F-75007 Paris Tel.: +33 1 41 65 11 58 Fax: +33 1 40 65 12 39 Dipartamento per il Coordinamento delle politiche Comunitarie Via del Tritone 142, I00187 Roma Tel.: +39 6 482 67 66

3. Szolgáltatások közötti együttmûködés (pl. kórházak) Fogászati higiénia és kezelés Görögországban és Albániában (GR/AL) A projekt egy mozgó fogászati egység létrehozását és felszerelését célozta meg, amely az iskolákat látogatja a határ menti régiókban, különösen Albániában. A mozgó egység létrehozása mellett egy képzési programot is elindítottak az albán fogorvosok és fogtechnikusok számára. Az egység, melyben egy görög fogorvos, a vezetõ és egy albán fogorvos, a gyakornok vett részt, iskolákat látogatott azért, hogy tájékoztatást adjon a fogászati higiéniával és fogászati kezeléssel kapcsolatban a diákoknak. Eredmények: Ezen program alatt a mozgó fogászati egység el lett látva a szükséges felszerelésekkel, mûködõképes lett, és így kezelni tudta a határrégióban élõ emberek nagy részét. Továbbá jelentõs számú albán fogorvos és fogtechnikus részesült elméleti és gyakorlati oktatásban a legújabb fogászati technikákkal, anyagokkal és kutatásokkal kapcsolatban. A jó gyakorlat részei: szociális támogatást nyújtó civil szervezetek és egészségügyi tudományos egységek mûködtek együtt annak érdekében, hogy fejlesszék a határ menti régiókban az egészségügyi helyzetet. Az athéni egyetem fogászati tanszéke támogatta ezt az együttmûködési projektet az Agio oros-i Simonos Prtras Szent kolostor és az albán ortodox egyház között. Költségvetés: EURO 600.566 Kapcsolattartó: Prof Nikos Kafousias, Dental School of University of Athens, Drakontos 7, 161 21 Athens Tel.: +30 1 723 0153


291


Határ menti Flexi-dolgozó tervezet (IRL/NI) Ez a támogatás négy Testület munkáját irányítja, amelyek különbözõ életpályákba való beavatkozással foglalkoznak azon személyek segítése érdekében, akiknek tanulási nehézségeik vannak. A kísérleti területek eltérnek egymástól a karrier építési modellek: ez a projekt javítani fogja azon emberek életminõségét, akiknek tanulási nehézségeik vannak, javítani fogja és foglalkoztatási lehetõséget fog nyújtani nekik. Kapcsolattartó: Mr. Martin Sweeney, S.H.S.S.B., Tower Hill Hospital, Armagh Tel.: +018861 522380 Vagy Mr Leo Kinsella, NEHB, Gilligan House, Dublin Road, Dundalk Tel.: 042 29 230 Rádiós segítségnyújtás közvetlenül az otthonokba (E/P) Ezen projektnek, amely 1995-ben kezdõdött az volt a célja, hogy a Spanyolországban és Portugáliában lévõ két „Vöröskereszt” szervezet között együttmûködést alakítson ki. A „Rádiós segítségnyújtás közvetlenül az otthonokba” nevû projekt már létezett Spanyolországban, de Portugáliában még nem. A projekt magában foglalta egy rádiós kommunikációs hálózat létrehozását, amely lehetõvé tette a tevékenységek koordinálását egy központi riasztási állomásról Badajozból (E). 1996-ban a projektet tovább fejlesztették. Az Alentejo-i régióban megkísérelték a portugál vöröskereszt szervezetbe a saját „Rádiós segítségnyújtást” bevezetni, a spanyol projekthez hasonlóan. Ennek az új projektnek az volt a célja, hogy kiterjessze a Rádiós segítségnyújtás projektet mind Extremadura-ra és Alentejo-ra, és hogy bevonja a fizikai mozgási nehézségektõl szenvedõ felhasználókat. Ezt egy rádiós telekommunikációs hálózat támogatja, amely lehetõvé teszi a meglévõ portugál források és a Badajozban lévõ vöröskereszt Központi Riasztási állomása közötti együttmûködést. A projekt eredetileg az Evora, Beja, Portalegre, Estremoz és az Extremadura spanyol oldalán lévõ közösségekre korlátozódott, ahol a vöröskereszt jelenleg is mûködik. A projekt új területekre lépett azáltal, hogy kapcsolatot teremett a spanyol és a portugál vöröskereszt között. Reméljük, hogy a jövõben a szolgáltatások elérhetõek lesznek mind a spanyol mind a portugál felhasználók számára. Költségvetés:

2.704.000 Pezeta teljes költség, 2.000.000 pezeta Interreg hozzájárulás

Kapcsolattartó: Gabinete de Initiativas Transfronterizas Merida-Evora (GIT), Paeso de Roma s/n Modulo B-2a planta, E-06800 Mérida Tel.: +34 924 38 5373 Fax: +34 924 38 5395 E-mail: [email protected] Oficina Provincial de Cruz Roja Espanola, C/Padre Tomás 2, E-06011 Badajoz Tel.: +34 924 240433

292



Selestatban és Offenburgban lévõ kórházak közötti együttmûködés (D/F) Ennek a projektnek a célja az, hogy elmélyítse a szakmai kapcsolatokat az Offeburgban (D) és a Sélestatban (F) lévõ kórházak szakemberei között folyamatos képzés és oktatás formájában. Továbbá a projektnek az is a célja, hogy fejlessze a kórház munkájára vonatkozó információcserét, és hogy fejlessze a szaknyelvi ismereteket. A következõ tevékenységeket fogják megszervezni: • nyelvi kurzusok közös szervezése a cserprogram folyamán, • ápolónak készülõ diákok gyakorlati elhelyezésének megvalósítása, • közös orvosi szakszóhasználat összegyûjtése és dokumentálása, • a két kórház szakembereinek cseréje, • a két kórház által meghatározott orvosi témákról folyó konferenciák szervezése, • általános dokumentáció. Az elvárt eredmények: Kórházi szakemberek és az ápolónak tanuló diákok cseréje és találkozók szervezése; az orvosi és ápolói ágazatokon belüli nyelvi kurzusok szervezése és francia– német orvosi szakszótár kiadása. További eredmények tartalmazzák még az olyan elhelyezések megszervezését is, amelyek olyan specifikus témákra koncentrálnak, mint az AIDS vagy a cukorbetegség. Költségvetés: EURO 150.000 teljes költség, melynek 50%-a ESF Kapcsolattartó: Dr Franz hahn, St Josefskrankenhaus, Weingartenstr. 70, D-77654 Offenburg Tel.: +49 781 471 Fax: +49 781 435 40 4. Közös berendezések és szolgáltatások fejlesztése és együttmûködése (pl. speciális egyészségügyi/kutatási központok) Az új rehabilitációs technikákkal foglalkozó határ menti kutatóintézet (D/NL) A projekt fõ célja az, hogy határ menti támogatást nyújtson a rehabilitációs technológia számára és fejlessze rehabilitációval foglalkozó orvostudomány hatékonyságát az EUREGIO-n belül. A konkrét célok között szerepel egy rehabilitációs technológiával foglalkozó két nemzet közötti intézet felállítása az EUREGIO-n belül. Az együttmûködõ partnerek a Het Roessingh rehabilitációs központ alapítvány Enschede-ben (NL), a Twente Bio-orvosi technológiai intézet (NL) és a Münster Egyetem ortopéd fiziológiás osztálya (d). A jelenlegi fázisban a rehabilitációs technológia fejlesztése és egy határ menti képzési program bevezetése van beütemezve. A következõ fázisban a technológia és a programok tesztelése lesz végrehajtva és szükség esetén módosítva.


293


A határ menti kutatóintézet a következõ területeken fog mûködni: • Kutatási program beépítése a rehabilitációs technológiába, a kutatásra való építés már folyamatban van. A kutatást öt éven belül kell gyakorlatban alkalmazni. • Rehabilitációs orvostudomá nnyal foglalkozó határ menti intézetek alapítása a Het Roessingh alapítvánnyal és a Münster egyetem technológiai ortopéd és rehabilitációs klinikájával együttmûködve. • Orvosok és mentõsök közös képzési csoportjának létrehozása, amely a rehabilitációs technológia és mobilitás iránti igény növekedését tükrözi, az Európában élõ idõs emberek számának növekedése következtében. Egy határ menti egészségügyi szervezet létrehozása várható a projekt keretein belül, amely lehetõvé fogja tenni a betegek számára, hogy azokban az intézményekben kapjanak ellátást, amelyek leginkább megfelelnek igényeiknek. Ezen kutatóintézet megalapításának várhatóan pozitív hatása lesz a gazdaságra is, mivel ez ösztönözni fogja a kis és középméretû szakosított vállalatok alapítását az EURERIO-n belül. Továbbá a rehabilitációs orvostudomány egy közös, határ menti intézetének létrehozása a költségek jelentõs csökkenését fogja eredményezni. Költségvetés: EURO 1.725.000 teljes költség, EURO 862.000 Interreg hozzájárulás Kapcsolattartó: EUREGIO, Enschedestrasse 362, D-48599 Gronau Tel.: +49 2562 70 232 Fax: +49 2562 70259 Felszíni és sejti jellemzõk mikroszkópos és sztetoszkópos elemzéssel történõ meghatározásának központja (D/NL) A fotomikroszkópos és sztetoszkópos technológia lehetõvé teszi a molekuláris szerkezetek sejti és felszíni elemzését, és jobb döntéshozási helyzetet teremt az elektron-képmezõs-mikroszkópos módszereket használva. A felszíni és sejti jellegzetességeket mikroszkopikus és sztetoszkópos elemzések segítségével meghatározó központot a Twente Egyetem Biomedikus technológiai intézete (NL) hozta létre a Münster Egyetem orvosi fizikai és biofizikai intézetével (D) közösen. A technológia különösen értékes: az új gyógykészítmények hatékonyságának vizsgálatakor; a vér és vérplazma elemzésekor, az élelmiszerek minõségi ellenõrzésekor, és az orvosi termékek anyagi elemzésekor, mint például protetika és beültetett anyagok. A Központ nagy szolgálatot fog nyújtani a kis és középvállalkozásoknak is, amelyek nem rendelkeznek sem a szükséges ismeretekkel sem az eszközökkel ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a szükséges berendezéseket. A vállalatok a kórházakkal és vérelemzõ laboratóriumokkal együtt aktívan részt vesznek a biomedikai fizikában és az élelmiszer és mezõgazdasági iparágak is használják a központot. A Központ által kifejlesztett és elérhetõvé tett technológia bevezetése növelni fogja az EUREGIO-ban alapított kis és középvállalkozások képességét a nemzetközi vállalatokkal való verseny felvételére. Költségvetés: EURO 800.000 teljes költség, EURO 400.000 Interreg hozzájárulás Kapcsolattartó: EUREGIO, Enschederstrasse 362, D-48599 Gronau Tel.: +49 2562 70 232 Fax: +49 2562 70259

294



Határ menti egészségügyi állomások létrehozása (GR/FYROM) Ez a projekt azon határrégiókat kívánja támogatni, melyek jelentõs problémával állnak szemben az egészségügy területén, vagy a távoli földrajzi elhelyezkedésük miatt, vagy az emberek, állatok és áruk jelentõs mértékû legális vagy illegális áramlása miatt. A projekt meg fogja könnyíteni az együttmûködést a szomszédos országok között a kutatás és oktatás területén is, valamint támogatni fogja a közegészségügy területén folytatott tapasztalatcserét azért, hogy egy görög–balkán koordinációs és kommunikációs hálózat jöjjön létre, amely a határ menti közegészségügyi állomások köré szervezõdik. A határ menti közegészségügyi állomások sorát fogják létrehozni azért, hogy foglalkozzanak a súlyos betegségekkel és a határrégióban elõforduló egyéb egészségügyi problémákkal. A várt eredmények közé tartozik egy regionális egészségügyi szolgáltató infrastruktúra kialakítása, a határrégió egészségügyi problémáihoz való stratégiai megközelítés kidolgozása, és a határ mentén élõk életszínvonalának növelése. Költségvetés: 1.800.000 EURO teljes költség Kapcsolattartó: Ms F. Tsaousi, Minisztry of Health and Welfare, Department for Technical Infrastructure Tel.: +30 1 8254608 Az egészségügyi szolgáltatások közötti kölcsönös csereprogramok (S/N) A határrégiókban, ahol viszonylag magas számú a szív- és érrendszeri megbetegedés a lakosság körében ugyanolyan kórkép állítható fel. Strömstad (Svédország) és Fredrikstad (Norvégia) városok közötti együttmûködési projekt célja az, hogy széles körû tájékoztatást adjon a krónikus megbetegedések betegközpontú kezelésérõl. Strömstadban a projekt olyan egyénekre irányul, akiknél viszonylag magas a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. A pedagógiai módszerek fejlesztése és a veszélyeztetett személyek tájékoztatása a projekt további célja. A Frederikstadban mûködõ projekt célja az, hogy kölcsönös információcserére épülõ együttmûködést dolgozzanak ki az asztmás betegek és az egészségügyi dolgozók, valamint a kórház személyzete között. Ennek az a célja, hogy a betegeket minél inkább bevonják a kezelésbe és a betegeknek nagyobb legyen az ellenõrzésük a betegségük és a kezelésük fölött. A projekt egy része az, hogy egy közösen alkalmazott kezelést dolgozzanak ki, valamint, hogy létrehozzanak egy képzõ intézményt és kialakítsák az együttmûködést a magasabb szintû tanulmányokat folytató intézmények és az egészségügyi szolgáltatás között Dalslandban. További cél az, hogy oktató és kutató szervezeteket hozzanak létre a Strömstadban és Fredrikstadban mûködõ projektek keretén belül, amelyek egy nagyobb regionális együttmûködés modelljei lehetnek. Költségvetés: SEK 600.000 (ERDF) Kapcsolattartó: Public health Services of the Local Authorities/Municipalities, Bohuslandstinget (Sweden), Internet: http://server.liku.no/interreg/prodkat.html


295


Egy határ menti gyógyászati állomás létrehozása (D/CZ) A Dippoldiswalde-ben (D) lévõ gyógyászati központ közvetlenül a Cseh Köztársasággal határos területen fekszik. Ezen a területen nagyon fontos a turizmus, különösen a téli sportok idõszakában. Az E55-höz, valamint a Zinnwald/Cinovec határátkelõhöz való közelsége következtében ezen gyógyászati központ szerepe a turizmus és nemzetközi közlekedés tekintetében megnövekedett. A gyógyászati állomás jelenlegi berendezésének minõségi szintje nagyon alacsony, és a cseh nemzetiségû betegeket gyakran átszállítják a szomszédos cseh körzetbe, Teplicebe. A közösen nyújtott elsõsegély szolgáltatások egyre gyakrabban fordulnak elõ az E55 veszélyes útszakaszán, amely a határterületen vonul át. A Dippoldiswaldeban lévõ új gyógyászati központ támogatást fog nyújtani a helyi gyógyászati szolgáltatásoknak, valamint a német vöröskeresztnek. Ez utóbbi szervezet túllép a megszokott munkakörén azért, hogy részt vehessen a Teplice körzetében mûködõ cseh vöröskereszttel való együttmûködésben, beleértve egy meghatározott Aids megelõzõsre irányuló projektben való rész vételt, amelyet az Szászország Egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó minisztériuma végez. (Sachsisches Ministerium für Soziales, Gesundheit und Familie), EU finanszírozás segítségével. A hatékony szervezet és az elsõsegély-szolgáltatások további fenntartása a közösség fontos kötelezettsége. Ezen projekt megvalósításának eredményeként ezen területen végzett együttmûködés valószínûleg folytatódni fog nagyobb számú érintett szervezetek bevonásával, példát állítva a további határ menti együttmûködés számára az elsõsegély és gyógyászat területén mûködõ önkéntes szervezetek között. Költségvetés: EURO 1.000.000 Interreg II contribution Kapcsolattartó: Euroregion Elbe Labe, Zehistaer Strasse 9 Tel.: +49 3501 520013 Fax: +49 3501 527457 D-01796 Pirna

296


C8 KULTÚRA ÉS MÉDIA


C8 fejezet: Kultúra és média

Ismertetés: A fejezet a társadalmi és kulturális szektorban történõ együttmûködés kulcskérdéseivel és lehetõségeivel foglalkozik, és példákat mutat be arra, hogyan valósul ez meg a határ menti régiókban. Kiemeli, hogy a társadalmi és kulturális együttmûködés nem csak a határ menti területek mindennapi életszínvonalának javítása miatt fontos, hanem az együttmûködés egyéb formáinak (pl. infrastruktúra, üzleti együttmûködés) fejlesztése szempontjából is, hiszen gyakran ez jelenti az elsõ lépést az emberek közötti kapcsolatfelvételben.

Kulcskérdések: • A társadalmi és kulturális együttmûködés elõsegíti a kultúrában, társadalomban és hagyományokban mutatkozó különbségek és hasonlóságok tudatosodását, hogy azok erõsítsék a gazdasági és egyéb területeken megvalósuló együttmûködést a határ menti területeken. • Az együttmûködés leggyakoribb formája a közösségi tevékenységek, mint például a kulturális és sportesemények szervezése. • Jelentõs szerepet játszhat a szélesebb körû együttmûködés fejlesztési stratégiájában a folyamatos információcserét lehetõvé tévõ állandó infrastruktúra, tekintettel a határ menti régió kultúrájára, történelmére és gazdaságára. • A határ menti régiós tapasztalatok azt mutatják, hogy a televízió, a rádió és az írott sajtó komoly szerepet játszhat az együttmûködési folyamat gyorsításában. • A határ menti társadalmi és kulturális együttmûködés az élet minden területén elõfeltétele a gazdaság, a környezetvédelem és az infrastruktúra területén történõ együttmûködésnek.

Példák: Meeting Between People Involved In Music (E/P) Ein Netzwerk von Museen (A/SLO) Cultural Routes: Routes of Orthodox Monastic Life (GR/AL/FYROM/BUL) Internationaler Jugendaustausch (A/SLO) Sächsisch-Böhmisches Musikfestival (D/CZ) Convention andm Exhibition Centre at Monodendri (GR/AL) Establishment of INTERREGional Cultural and Art Centre (HU/SLO) Ökohof und Kinderferienlager (D/PL/CZ) Radio Pomerania (D/PL) Sami Radio (N/SF/S) Citoyenetté Transfrontralière (B/F) Alps-Danube-Adriatic (Central Europe) Co-operation Programme: RTP-TV Galicia (E/P) Cross-border Magazine (PL/UKR) North-South Media Programme (IRL/NI) és további példák az V. LACE Info-mellékletbõl.

298



Összefoglalás Kontextus: Az Európai Unió és Európa többi része is, melyek egymáshoz egyre közelebb kerülnek, nem csak közös kultúrájuk és történelmük, de országhatáraik által is formálódtak. A „történelem hegei” egy „tarka tájat” alkotnak, és gyakran éppen történelmi területeket és népeket vágnak ketté. Nem szabad ezeket a „történelmi hegeket” sem figyelmen kívül hagyni, sem tovább súlyosbítani. Éppen ezért, a határ menti együttmûködés szerepe az európai integrációban kulcsfontosságú. Elõször, segít enyhíteni a határok által elõidézett hátrányokat. Másodszor, megkönnyíti a határ menti régiók saját országukon belül kialakult periferális helyzetének leküzdését, harmadszor pedig elõsegíti az ott élõ lakosság életszínvonalának emelkedését. Ezért a határ menti együttmûködésnek ki kell terjednie az élet minden területére, beleértve a kultúrát, a társadalmat, a gazdaságot és az infrastruktúrát. A bizalom kialakulásának alapfeltétele a szomszédos országok társadalmi és kulturális jellemzõinek ismerése és megértése. Az élet minden területén megnyilvánuló határ menti társadalmi és kulturális együttmûködés alapfeltétele a gazdasági, környezetvédelmi és infrastrukturális kérdésekben történõ fenntartható kooperációnak. Olyan folyamat ez, amelynek célja a kételyek és az elõítéletek legyõzése, és a bizalom megteremtése a szomszédos határ menti régiókban. Ennek a folyamatnak a gyakorlatban kell mûködnie, minden következõ generációban megújulva. Ezért az egész határ menti régió és annak földrajzi, gazdasági, szerkezeti, társadalmi és kulturális és történelmi helyzetének ismerete rendkívül fontos a kultúrák, társadalmak, hagyományok és életmódok közötti hasonlóságok és eltérések tudatosítása szempontjából. Ez a tudás a legfontosabb alapfeltétele a politikai-társadalmi csoportok és az állampolgárok aktív részvételének a határ menti együttmûködés minden formájában és az élet minden területén. A határ menti társadalmi és kulturális együttmûködés kiváló lehetõségeket teremt azoknak a helyi vagy regionális szervezeteknek (szaktársaságok, szakszervezetek, köz- illetve magánvállalatok, helyi vagy regionális hatóságok stb.) a megtalálására, amelyeknek a regionális határ menti fejlõdésben valóban aktív részt kell vállalniuk. Röviden, a határ menti társadalmi és kulturális együttmûködés gazdagítja a nemzetek közös társadalmi, kulturális és gazdasági életét. Így jelentõsen befolyásolja a határ két oldalán élõ népesség életszínvonalát. Ugyanakkor növeli a terület vonzerejét a vállalkozások és a potenciális befektetõk szemében. Ezt bizonyítják az 59 INTERREG IIA programok és a Phare CBC programok többsége.


299


Kulturális ügyek és médiapolitika az Európai Unióban Kultúrpolitika Bár a kultúrpolitikát az EU tagállamai az országhatárokon belül kezelendõ ügynek tekintik, az Európa Bizottság már 1977-ben kiadott egy kultúrpolitikai közleményt. 1982-ig a kulturális megfontolások egyre nagyobb szerepet kaptak az EU politikájában, és ekkor indult meg a kultúra pénzügyi támogatása is. Az Egységes Európai Törvény eredményeként 1992-ben létrejött a Kulturális Ügyek Minisztertanácsa. 1992-ben nem csak a kultúra pénzügyi támogatottsága nõtt, de egy európai kultúrpolitikai tervezet is elkészült. Az EU ilyen jellegû kezdeményezéseinek alapját az Európai Unió Maastricht-i Szerzõdésének (1992) 128. cikkelye képezi, amely felsorolja az EU kultúrpolitika keretében felhasználható forrásokat és a támogatásra jogosult területeket. A 4. bekezdés azt a feltételt szabja, hogy minden EUpolitikának tekintettel kell lennie a kulturális szempontokra (ez a „kulturális tudatosság” záradék). Elengedhetetlen egy, a Kulturális Ügyek Minisztertanácsa által hozott egyhangú döntés, amely lehetõvé teszi az EU kulturális programok (pl. Raphael Kaleidoscope, Ariane, Media) megvalósítását. A Európai Regionális Fejlesztési Alap Szabályzatának 10. cikkelye kulturális témájú kísérleti projekteket készít elõ. A számadatok azt mutatják, hogy a már meglévõ, kultúrával kapcsolatos kezdeményezéseknek igen kis hányadát támogatja a speciális EU kulturális program vagy a társadalmi és oktatási EU programok, és hogy a túlnyomó többséget az EU Strukturális Alapok, mindenekelõtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. Az INTERREG I és II programok egyik értékelése azt mutatja, hogy az Európai határ menti területeken szükség van a társadalmi és kulturális projektek, például a „kisprojekt-alapok” vagy a „közösségi” projektek támogatására. Így számos kisebb kezdeményezés részesülhet az INTERREG és a Phare CBC támogatásában, ami hosszú távú hatással van a határ menti együttmûködésre. Ez mindenekelõtt egy olyan közhangulat kialakításával érhetõ el, amely arra bátorítja az embereket és a vállalkozásokat, hogy a határ menti területen megtelepedjenek, és amely javít azokon a tényezõkön, amelyek addig a vállalkozások számára kedvezõtlenné tették a régiót. Ilyen módon a kultúra jelentõs tényezõvé válik a vállalkozások telepítésében. Az Európa Parlament (EP) rendelete alapján 1996-ban az Európa Bizottság egy közleményt adott ki, melynek címe „Cohesion Policy and Culture” („Kohéziós politika és kultúra”) (COM (96) 512). Ez a dokumentum a következõ kérdéseket emelte ki: az európai kultúrpolitika legfontosabb szempontjait és jogi alapjait; a kultúrpolitika jelentõségét a regionális fejlesztésben és foglalkoztatásban; és a határokkal kapcsolatos lehetõségek és jövõbeni kilátások. Emellett az Európa Bizottság hangsúlyozta a kulturális élet (közösségi, kulturális, valamint társadalmi és kulturális intézmények – színházak, múzeumok, mûvészeti galériák, történelmi épületek vidéken, nagyvárosokban és a vidék) és a kulturális vállalkozások (zene, mûvészet, irodalom, film és televízió, háziipar és kézmûvesség, építészet, mûemlékvédelem, idegenforgalom) közötti szoros kapcsolatot. Így talán nem kell már sokáig várni arra, hogy az EU Strukturális Alapok a gazdasági és társadalmi kohézióra és a közösség kiegyensúlyozott fejlõdésére irányuló kulturális kezdeményezéseket támogasson. A kulturális kezdeményezések pályázati felhívásában (C(95) 253/11) a Bizottság háromféleképpen határozta meg a kultúrát: • a kultúra mint a foglalkoztatás forrása, a kulturális és történelmi örökséget fenntartó tevékenységeken és azokon a kulturális termékeken keresztül, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatják a foglalkoztatást (szolgáltatások, kis- és középvállalkozások);

300



• a kultúra mint egyre nagyobb és fontosabb tényezõ egy terület befektetésre való alkalmasságának elõsegítésében, képének és vonzerejének fejlesztésében és végül a városi és vidéki élet fellendítésében; • a kultúra mint a társadalmi integrációt elõsegítõ és a társadalmi egységet erõsítõ tényezõ. Az Európai Unió regionális politikájának keretében arra törekszik, hogy a kulturális és a fejlesztési célú intézkedéseket összhangba hozza. Az EU a „teljes keresztmetszetû” megközelítést részesíti elõnyben, amelyet aztán ellenkezõ irányú eljárással fejlesztenek tovább (a célok és kezdeményezések áttekintése elõször alulról fölfelé, majd felülrõl lefelé). Az INTERREG és a Phare CBC programok rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a gazdasági rendelkezéseket olyan társadalmi és kulturális intézkedésekkel kiegészíteni, amelyek elõsegítik a kitûzött gazdasági célok elérését. Ebben az értelemben az INTERREG IIA és a Phare CBC kis és közösségi projektjei komoly lehetõségeket nyújtanak. Ezen projektek megvalósulása azonban gyakran korlátozódik a Strukturális Alapok és a Phare Alapszabályzatának (valamint az Útmutató az Interreghez és a Phare CBC Szabályzat) kikötései miatt és a különbözõ országok különbözõ viszonyai közötti eltérõ értelmezések miatt. Emellett az INTERREG és a Phare CBC eltérõ feltételei további akadályt jelentenek abban, hogy a határés határ menti régiók ezen két forrás támogatását kombinálva valódi határ menti projekteket hozzanak létre. Médiapolitika Az EU médiapolitikájának jogi alapját az EC egyezmény 128. cikkelye (kultúra), az EC egyezmény 59. és 60. cikkelye (szolgáltatások szabad mozgása), és az EC egyezmény 130. f-q cikkelye (kutatás és technológia) képezi. Társadalmi és kulturális feladatát tekintve bármely médiatörvénynek, de elsõsorban a határ menti régiókat érintõ médiatörvényeknek tökéletes egyensúlyt kell létrehozniuk a kulturális és az üzleti követelmények között. A kultúrától eltérõen a média mindenekelõtt gazdasági termék, és mint ilyen, a Közös Piac szabályai szerint mûködik. Az EU médiapolitikája három prioritást tartalmaz: • Egy egységes európai médiapiac létrehozása az ellátó oldal szabályainak összehangolása által. Erre azért van szükség, hogy a televízióadások átterjedése a határon túlra, ami gyakorlatilag elkerülhetetlen (különösen közvetlen szomszédok esetében), ne sértse az adott állam szabályait a jelek fogadását illetõen. Ennek alapját az 1989-es „Television without Frontiers” (Televízió határok nélkül) EC direktíva adja. 1995/96-ban a Bizottság távolabb tekintõ elõterjesztéseket nyújtott be, amelyekhez azonban a Tanács nem adta hozzájárulását. • Az audio-vizuális infrastruktúrák fejlesztése az 1980-as évek óta. Mivel a film- és televíziós produkciókat az EU a kultúra és az identitás elsõdleges közvetítõjének tartja, 1992ben a Bizottság egy „Green Paper”-t terjesztett elõ, melynek célja ennek az ágazatnak a fejlesztése és a MEDIA program 1996-2000 második szakaszának költségalapjának növelése volt. • Egységesítés egy nagy felbontású televíziós standard bevezetésével, amelynek segítségével megoldódnának az eltérõ televíziós rendszerek által okozott problémák (négyéves tervezet 1993-tól).


301


Az Európa Bizottság nagy lehetõséget lát a multi-médiás információs társadalomban, mind annak kereskedelmi jelentõségét, mind az európai identitás kialakításának lehetõségét tekintve. Emellett az olyan közös projektek, mint például az Euro-News ötnyelvû hírcsatorna, az ARTE európai mûvészeti csatorna, és még sok, különbözõ profilú határ menti mûsor hozzájárulnak az európai dimenziók mindennapos megjelenéséhez a médiában. Célok és kezdeményezések Bár a keretet az európai és nemzeti struktúrák biztosítják, a határ menti társadalmi és kulturális együttmûködés valójában regionális és helyi szinten zajlik. Ami a határtól távol élõknek talán csak európai „elmélet”, az a határ menti régiók lakosságának mindennapi „valóság”. Õk azok, akiknek viselniük kell a határ befolyásait. Mert a Közös Piac ellenére Európa határ menti területein olyan mértékben koncentrálódnak a nehézségek, mintha nagyítón keresztül néznénk azokat. A legyõzendõ akadályok között szerepel a közigazgatási rendszerek, a jogrendszerek, a társadalmi törvények, a szolgáltatások és a társadalmi, valamint szolgáltatási téren megjelenõ rosszul mûködtetett tõke problémái. Ezért igen sürgetõ a határ menti hálózatok társadalmi és kulturális startégiáinak kialakítása regionális, illetve helyi szinten, hogy ezek a problémák szisztematikusan (két-, illetve háromoldalúan), és az illetékes hatóságokkal együttmûködve kezelhetõek legyenek. A határ- és határ menti régiók ezért húzóerõt jelentenek az együttmûködésben, mivel alapvetõ érdekük a gyakorlati eredmények elérése. A határ- és határ menti régiók elõre tekintõ társadalmi és kulturális együttmûködésének fontos céljai a következõk: • határ menti együttmûködés a kultúra minden területén; • kiemelt kulturális területek megállapítása „különlegességek” felhozatalának bõvítése;

regionális

szinten,

és

a

kulturális

• a kínálkozó kulturális források jobb kihasználása a határ mindkét oldalán; • a kulturális tájékoztatási rendszer fejlesztése a meglévõ lehetõségek, projektek, mûvészek stb. tekintetbevételével; • lehetõség biztosítása a szomszédos ország nyelvének tanulására az oktatás minden szintjén; • tömegközlekedés kialakítása és fejlesztése bizonyos határ menti régiókban (amelyek nem szerepelnek a Schengeni Egyezményben), lehetõséget biztosítva ezáltal a társadalmi és kulturális érintkezésre; • a határ menti ingázók (munka-, illetve magánügyben utazók egyaránt) növekvõ számából következõ társadalmi és kulturális problémák megoldása; • kultúra és idegenforgalom, kultúra és történelem projektek kifejlesztése.

302



A fenti célok elérésére tervezett határ menti társadalmi és kulturális gyakorlati kezdeményezések a következõk: • magánszemélyek, közhivatalok, politikai és társadalmi szervezetek (pl. iskolák, gyülekezetek, könyvtárak, kulturális szervezetek, múzeumok, felnõtt- és ifjúsági oktatási központok, és a történelmi mûemlékek megõrzésére alakult testületek stb.) részt vétele a határ mindkét oldalán; • folyamatos és rendszeres információszolgáltatás a határ menti régió történelmi, társadalmi és kulturális, földrajzi, strukturális és gazdasági helyzetérõl; • elhivatott szakemberek képzése a szakmai és magánszférában; • társulások, ifjúsági találkozók, családi összejövetelek, sportesemények, szemináriumok, szakmai konferenciák, ökumenikus találkozók, a határ menti régió kérdésköreihez kötõdõ rendezvények, köztisztviselõk eszmecseréinek stb. ösztönzése; • a szomszédos ország nyelvének a tantervbe vétele az oktatás minden szintjén; • egyenlõ jogok és a szomszédos ország nyelvének vagy nyelvjárásának beható megismerése mint a határ menti regionális fejlesztés fontos része és a kommunikáció alapfeltétele; • kétnyelvû tananyagok (pl. földrajz, történelem) kifejlesztése a határ menti oktatás minden szintjén; • a kisebbségek támogatása, pl. kölcsönös vállalás egymás kultúrájának tiszteletben tartására, és a folyamatot elõsegítõ feltételek megteremtése (pl. iskolák, könyvtárak stb.); • a határ menti régió térképének elkészítése, hogy a terület teljes egészében áttekinthetõ legyen; • a média együttmûködése: állandó közös sajtótermékek megjelentetése és határ menti regionális televízió- és rádiómûsorok; • határ menti sajtótársaság létrehozása, és jelentõsebb regionális és régiók közötti szervezetek/lehetõségek kialakítása közös elõadások és használat érdekében (színházak, zenekarok, tánccsoportok, kulturális és történelmi lehetõségek stb.); • egy „Kultúra és Média” hálózat kialakítása, amely lehetõvé teszi a média és az ország régiói és azok szomszédos területei által kínált kulturális források összekapcsolását, valamint megoldást kínál a megközelíthetõségre (busz, vasút, utak) és a határ menti tarifákra (bérletek, könyvtárjegyek stb.).


303


LACE INFO-MELLÉKLET: VÁLOGATOTT PROGRAMOK Sok INTERREG IIA program tartalmaz társadalmi és kulturális vagy ahhoz kapcsolódó prioritásokat. Az alábbiakban összefoglaljuk ezeket. Bõvebb információ az V. LACE Info-mellékletben. INTERREG IIA 1. sz. program Euroregio Maas-Rhein – Maas-Rijn – Meuse-Rhin (B/D/NL) Az INTERREG I keretében végzett piackutatás azt mutatta, hogy a népességnek mindössze 4 százaléka ismeri az „Euroregio Maas-Rijn” nevet. A határ menti együttmûködés sikere vagy bukása nagymértékben függ a polgárok elkötelezettségétõl és aktív részt vételétõl. Az INTERREG IIA program ezért új lehetõségeket kínál az Eurorégió terület további társadalmi integrációjára, azzal a szándékkal, hogy az alterületekkel való kapcsolatok is erõsödjenek. Ennek fényében az Eurorégió Maas-Rijn két tevékenységi kört ragad ki: • hálózatok és kommunikáció a lakosság és a hatóságok között azáltal, hogy támogatást kapnak és fokozódnak a kapcsolatok, rendezvények, az információ-szolgáltatás a határ menti tevékenységekrõl, és az Euro-régiós média ösztönzése; • megegyezés a társadalombiztosításról és az egészségügyi ellátásról a kísérleti projektek részére; az itt felmerülõ témák: a határ menti lakosság egészségügyi ellátása; határ menti drogambulancia; idõsek gondozása és otthoni gondozás szolgáltatása; és Euro-regionális riasztórendszer és mentõszolgálat. Az 1994-99-es INTERREG II-A program ennek a két területnek összesen 10,6 millió Eurot (15%) biztosított, amelybõl 5,3 millió Euro az EU hozzájárulása. Ez megmutatja, milyen fontos a prioritás a „társadalmi és kulturális integráció” a határ menti együttmûködésben. Kapcsolat: Euroregio Maas-Rijn Limburglaan 10 NL – 6229 GA Maastricht, The Nethterlands Tel.: +31 43 897492 Fax: +31 43 617522 INTERREG IIA 16. sz. program Alpenrhein/ Bodensee/Hochrhein (D/A/CH) A program 4. sz. prioritása (oktatás és kultúra) az összes forrás 15 százalékát kapta meg. Ez jelentõs elõrelépés az INTERREG 1-hez képest, amikor az Oktatás és Munkaerõpiac Prioritás mindössze 21,000 Eurot nyert el (ez a teljes költségvetés 1%-át sem teszi ki). Az INTERREG II célja, hogy az információcsere bátorításával és az informatikai és kommunikációs eszközök kiaknázásával fellendítse az oktatás és a kultúra területén igen lassú határ menti együttmûködés fejlõdését. Az elsõsorban kulturális témájú projektek nagymértékben hozzájárulnak a határ menti régióban élõ helyi közösségek közös kulturális identitásának a kialakításában, illetve elõsegítik egy integráltabb Európa létrehozását. Példák az INTERREG IIA által támogatott projektekbõl:

304



A Triangel egy Ausztria/Németország/Svájc határ menti ifjúsági színházfesztivál, amely a három ország színdarabjait mutatja be. Az 1997-es fesztivál június 14-22-ig tartott, és a Konstanz és St. Gallen városokban megrendezett események mintegy 8500 nézõt vonzottak. Az INTERREG IIA induló támogatást nyújtott abban a reményben, hogy a fesztivál rendszeres eseménnyé válik. A német–svájci Brückenschlag projekt a határ menti régió identitását erõsíti azáltal, hogy bátorítja a személyes kapcsolatokat és a tapasztalatcserét a kulturális szektorban. Ez számos határ menti együttmûködési tevékenységet foglal magában különbözõ klubok, társaságok, közösségek, mûvészek és ifjúsági csoportok között. A Jakobsweg projekt célja a Svájc észak-keleti és Németország dél-nyugati részén áthaladó Santiago de Compostela-i zarándokút történelmi elágazásának kiterjesztése. Az utat jelzésekkel és információs táblákkal látják el. Különbözõ kiadványok és kiállítások állnak szervezés alatt, melyek célja, hogy az ösvény ismertté váljon és történelmi jelentõsége tudatosodjon. Kapcsolat: Regierungsprädisium Tübingen, Referat 21 Konrad-Adenauer Strasse, 20 D – 72072 Tübingen, Germany Tel.: +49 7071 757-0 magában Fax: +49 7071 757-3190 REGIO Büro Bodensee, Benediktinerplatz 1, D – 78467 Konstanz, Germany Tel.: +49 7531 527 22 Fax: + 49 7531 52869 E-mail: [email protected] INTERREG IIA 29. sz. program Pyrenees (E/F) A program különbözõ, a társadalmi és kulturális területen zajló tevékenységeket támogat: • kétnyelvû információs és kommunikációs eszközök kifejlesztése, amelyek lehetõvé teszik a határ két oldalán élõk ismerkedését; • határ menti rendezvények támogatása; • tapasztalatcsere, melynek célja az együttmûködés bátorítása az oktatásügy és az egészségügy terén; • határ menti kérdéseket érintõ kutatási hálózatok kialakításának és fejlesztésének támogatása; • egy „pireneusi image” adatbank létrehozása; • kábelhálózatok fektetése; • strategikus és beható tanulmány a spanyol televízió által sugárzott mûsorok Hertz-hullámos vételének problémájáról; • tematikus és kultúraorientált határ menti idegenforgalmi termékek létrehozása; • kulturális tevékenységek, melyek során a határ két oldalán élõ lakosság jobban megismerheti egymást.


305


Kapcsolat: Secrétariat aux Affaires Régionales Préfecture de la Région Midi-Pyrénées, 7, Boulevard de la Gare –Quai de l’Étoile F – 31 500 Toulouse, France Tel.: +33 5 61 33 40 00 Fax: +33 5 61 33 36 81 Ministerio de Economía y Hacienda Dirección General de Planificación Paseo de la Castellana, 162, E-28046 Madrid, Spain Tel.: +34 1 583 51 00 Fax: +34 1 583 0 62 INTERREG IIA 57. sz. program Ett Gränlöst Samarbete (N/S) Az egész határ menti terület igen gazdag egyedülálló erdõkben, tavakban és csatornákban, emellett rengeteg kulturális értéke van, pl. sziklarajzok, végvárak, középkori templomok, valamint Skagerrak szirtjeivel szaggatott lenyûgözõ meredek part, vonzó városok és falvak, amelyek a hagyományos kereskedelmet és a modern ipar történetét ötvözik. A legjelentõsebb turistalátványosságok a Dals Canal, a haldeni Fredriksen erõd (amely 1661-71 között épült), és Fredrikstad történelmi városa. A cél a régió kulturális örökségének helyreállítása, megõrzése és fejlesztése azzal a szándékkal, hogy erõsödjön a kulturális identitás és fellendüljön a kulturális idegenforgalom. Ennek elérésére a következõ kezdeményezések jöttek létre: • közös kulturális események; • a természetes környezet megóvása és megszilárdítása és a történelmi örökség elérhetõbbé tétele; • a régió ismertetése és értékesítése a tömegsajtón keresztül; • kulturális intézmények létrehozása. A 7,22 milliós költségvetésû projekt sikerének mérõi a látogatók és az eltöltött éjszakák száma, valamint a létrejött munkahelyek és a megszervezett kulturális események lesznek. Számos projekt valósult meg a Kultúra/Idegenforgalom prioritás céljaival összhangban. Ezek között találunk színházi elõadásokat, határ menti multimédiát, határ menti vitorlásversenyek, bronzkori sziklarajzok az E6-os úton és számos elõtanulmány. Ezen a területen a legfontosabb projekt a Gränsland Ekomuseum – egy közös projekt a határterület több múzeumának részt vételével, amely számos kisebb zöldterületi, vidéki projektet, valamint turistaközpontokat foglal magába. Kapcsolat: INTERREG IIA Sekretariatet, Bohuslän/Dalsland-Östfold EU-Kontoret, Länsstyrelsen Göteborgs och Bohus Län Box 799, S-451 26 Uddevall, Sweden Tel.: +46 0522-81783 Fax: +46 0522 511 948

306



LACE INFO-MELLÉKLET: VÁLOGATOTT PROJEKTEK Az V. LACE Info-melléklet számos jó gyakorlati példát vonultat fel a társadalmi és kulturális együttmûködés terén. Ezek alább olvashatók. Ekomuseum Gränsland (S/N) Ez a projekt az idegenforgalomban, kultúrában és foglalkoztatásban érdekelt svéd és norvég– helyi szervezeteket hozza össze a svéd/norvég határ egy szakaszán. Kisebb projekteket ösztönöz a régió tájainak és történelmi épületeinek megõrzésére és fejlesztésére. A látogatók bátorítása érdekében információs pontokat, turistaközpontokat hoztak létre, valamint brosúrákat és térképeket terjesztenek széles körben. Kapcsolat: Länsmuseet I Göteborgs och Bohus Län Box 403 S-45119 Uddevalla Tel.: +46 522 656531 Fax: +46 522 656505 Halden Historike Samlinger (N) Rod Herregard N-1771 Halden Tel.: +47 69 185411 Fax: +47 69 186510 Culture and Tourism in the Kvarken Region (SF/S) Kultúra és idegenforgalom a Kvarken régióban Svédország és Finnország Kvarken határ menti régiójának INTERREG IIA programjának egyik prioritása a közös idegenforgalom és kulturális tevékenység fellendítése azzal a céllal, hogy kialakuljon egy „kvarkeni” kulturális identitás. A program által támogatott jelentõsebb projektek tartalmaznak zenei rendezvényszervezést, zenei társaságok és zenekarok közötti együttmûködést, mint például a „Zene Kvarkenben II” – egy határ menti koncertsorozat; az „Opera Kvarkenben” – Händel Orlandojának négy elõadása, valamint a „Jazz Kvarkenben” – 32 koncert a határ menti régióban. Kapcsolat: INTERREG Secretariat Kvarken Pob 443 S-90109 Umea Tel.: 46 90 163 729 Fax: +46 90 163 719 INTERREG Secretariat Kvarken Handelesplanaden 23A SF-65100 Vasa Tel.: +358 6324 2201 Fax: +358 6324 2209


307


Network of Historic Fortified Cities and Sites (B/F/UK) Történelmi erõdítmények hálózata Kent, Nord-Pas de Calais és Nyugat-Flandria megerõsített városainak és helyeinek hálózattá alakítása magában foglalta egy ösvény és gyalogutak kialakítását minden egyes erõdítmény körül, brosúra megjelentetését térképekkel és egyéb, a helyszínekkel kapcsolatos hasznos információkkal négy nyelven, és tananyag kialakítását ezekrõl a helyekrõl tanárok és utazási irodák számára. Ez a projekt a három régió szélesebb körû együttmûködésének részét képezi, és hosszútávú célja a három régiót egységes idegenforgalmi célponttá fejleszteni az erõdítményekre és azok történelmére alapozva. Kapcsolat: Provinciebestur West-Vlaanderen Mevr. Griet Hoflack Koning Leopold III-laan 41 8200 Sint Andries Tel.: +32 50 40 31 11 Fax: +32 50 40 31 10

Desde la Raya: Cross-border Radio Programmes Határ menti Rádiómûsorok A projekt célja tájékoztatás a Spanyolország és Portugália közötti határ menti együttmûködési területekrõl. A rádiómûsorokban a határ két oldalán lévõ különbözõ városok képviselõi számos kérdést megvitattak, mint például a parafaipart, mezõgazdaságot, idegenforgalmat, oktatást, a spanyol flamencot és a portugál fadot. A mûsort hetente kétszer sugározták. A produkciót bizonyos feltételek mellett és az illetékes spanyol és portugál városok önkormányzati képviselõinek részt vételével támogatták. Kapcsolat: GIT Merida Gabinete de Iniciativas Transfronterizas Paseo de Roma s/n Móduélo B, 2a planta E-06800 Mérida (Badajozt) Tel.: 00 34 924 38 5692 Fax: 00 34 924 38 5395 GIT Evora Estrada das Piscinas 193 P-7000 Evora Tel.: +351 66 74 0300 Fax.: +351 66 26562

308



Television Magazine Programme „Hier-Her” „Hier-Her” televíziós magazinmûsor A „Hier-Her” egy rendszeres, független televízió-mûsor, amelyet a német Schleswig és a dán Sonderjylland régiók szomszédos televízió állomásai készítenek. A cél a rendszeres információáramlás a két régió között, hogy a szomszédos területek lakosságában érdeklõdést keltsen egymás iránt, hogy betekintést nyújtson a határ két oldalán élõk kultúrájába, történelmébe és életmódjába, hogy erõsítse a határ menti régiók lakosságában a toleranciát, és hogy kommunikációt kezdeményezzen a nyelv, a szûkebb környezet és a régió mint egység megismerése által. Kapcsolat: TV Syd (DK) Holding El-Vej 2B DK-6000 kolding Tel.: +45 76 30 31 32 Fax: +45 76 30 31 89 NDR (D) Kiel Landesfunkhaus Schleswig-Holstein Postfach 3480 D-24033 Kiel Tel.: +49 4319 876340 Fax: +49 4319 876413 A Hundred Encounters on Both Sides of the Border (D/PL) Száz találkozás a határ két oldalán 1995-tõl 1999-ig ez a projekt szervezetek és emberek közötti kisléptékû tevékenységek és rendezvények ösztönzésével foglalkozott a Spree-Neisse-Bober Eurorégióban. Az oktatás, kultúra, ifjúság, sport és társadalmi ügyek területén tevékenykedõ projektek 1500 Euro támogatást kaptak. A támogatott programok között volt az Eurorégió elsõ Eurosport fesztiválja, a német–lengyel Kunstplenair rendezvény, egy gyerekfilmfesztivál és egy mûvészeti mûhely. Kapcsolat: Német iroda: Euroregion Spree-Neisse-Bober Uferstr. 22-26 D-03172 Guben Tel.: +49 3561 31 33 Fax: +49 3561 31 71 Lengyel iroda: Euroregion Spree-Neisse-Bober Ul. Piastowska 18 PL-66-620-Gubin Tel.: +48 68 59 5647 Fax: +48 68 59 5647


309


TOVÁBBI PÉLDÁK A PROJEKTEKBÕL Az EU és Közép- és Kelet-Európa számos jó tapasztalatot mutat, hogyan lehet a határ menti társadalmi és kulturális terület tevékenységeit a gyakorlatban kivitelezni. 1. Kapcsolatok, tapasztalatcsere és hálózatépítés Meetings Between People Involved in Music (E/P) Zenével foglalkozók találkozója A projekt, amelyben Galicia és Norte vett részt, egy sor olyan rendezvénybõl állt, amelyek a „Zene a határ menti együttmûködésben” témaköréhez tartoztak. A résztvevõk olyan kérdéseket vitattak meg, mint például a kultúra mint a gazdasági-társadalmi fejlõdés egyik tényezõje, a két régió jelenlegi kulturális tevékenységei, valamint egy hivatalosabb kulturális kooperációs politika lehetõségei. Az elsõ rendezvény óta számos kétoldalú kapcsolat áll fenn a határ két oldalán élõ zenészek között. Kapcsolat: Comunidade de Trabalho Galiza-Norte de Portugal Rua Rainha D. Estefânia, 251 P-4050 PORTO Tel.: +351 2 6086300 Fax.: +351 26086305; Rua dos Féans, 5 – Baixo; E-15706 Santiago de Compostela; Tel.: +34 981 541002 Fax.: +34 981 541003 Internet: http://www.galicia-nortept.org

Múzeumok hálózata (A / SLO) Dél-Stájerország öt régészeti múzeumának kitûnõ lehetõsége van az eddig még kihasználatlan kulturális és turisztikai lehetõségek kiaknázására. A szerény pénzügyi és személyi feltételek eddig még nem tették lehetõvé, hogy az érdeklõdésnek megfelelõ rendszert dolgozzanak ki és kínáljanak. Az INTERREG IIa segítségével 1998 februárja óta dolgoznak egy projektben, amelynek elsõdleges feladata az, hogy a múzeumlátogatások vonzerejét megteremtsék. A múzeumok együttmûködése lehetõvé fogja tenni, hogy a rendezvényeket koordinálják, vagy közösen szervezzék. Ebbe olyan akciók is beletartoznak, amelyeknek az a célja, hogy a látogatók érdeklõdését felébresszék a határvidék közelmúltjának eseményei iránt például úgy, hogy történelmi események színhelyére zarándokolnak, vagy iskolai osztályokban workshoppok, vagy múzeumi jubileumok tevékenységébe kapcsolódnak be. Annak érdekében, hogy a régió népeinek összekapcsolódásában rejlõ lehetõségeket kihasználják, együttmûködésre törekszenek a kultúrális és gazdasági egységekkel. A projekt célja a közös múlt alapján a szlovén régészeti múzeumokkal való szoros kapcsolat kiépítése. A közös üzlet pedig megkönnyíti majd egy nemzetközi logo és egy reklám-webmappa létrehozását. Költségvetés: 218,023 EURO; ebbõl 80 %-ot az INTERREG IIa fedez

310



Kapcsolatfelvétel: Museumsverband für Kulturvermittlung Südsteieremark Bahnhofstr. 12a A – 8430 Leibnitz Tel.: +43.3452.86.884 Fax: +43.3452.86.885 2. A szomszédok történelmének, kultúrájának és nyelvének megismerése Cultural Routes: Routes of Orthopdox Monastic Life (GR/AL/FYROM/BUL) Kulturális útvonalak: az orthodox szerzetesi élet útjai A projekt lényege három idegenforgalmi-kulturális útmutató kidolgozása és megjelentetése, amelyek Epirosz, Kréta, Kelet-, Nyugat-, és Közép-Macedónia, az Égei-tenger északi és déli részének, valamint Albánia, FYROM és Bulgária határrégióinak összes kolostorát ismertetik. Emellett az útmutatók adatai alapján három ismeretterjesztõ film fog készülni az ortodox kolostori életrõl. Ez a projekt tekintetbe vette a határ menti együttmûködés fejlõdését minden szektorban – gyülekezetek, helyi hatóságok stb. között – lehetõséget teremtve ezáltal a szomszédos országokkal való kapcsolatfelvételre, melynek eredménye a helyi közösségek és kultúra jobb megértése. Költségvetés: 454.974 EURO Kapcsolat: Ms. Z. Kazazaki; Ministry of Culture Dept. of Educational Affairs Athens, Greece Tel.: +30 1 8201781 Nemzetközi ifjúsági csereutazások (A / SLO) Ausztria és Szlovénia lakossága 1990 elõtti kölcsönös elszigetelésének következményei elsõsorban a fiatalokat sújtották. Egy projekt a kölcsönös ismerkedést tûzte ki céljául. Középpontjában az adott élet- és munkafeltételek, a kultúra, valamint a személyes kapcsolatok kialakításának kérdései álltak. A fõ cél az volt, hogy a mindkét részrõl fennálló elõítéleteket eloszlassák, és a két népcsoport közös tulajdonságait tudatosítsák. A stájer és a szlovén ifjúsági szervezetek tervezik és végzik a konkrét tennivalókat, mint például a kirándulások és látogatások szervezését, zenei estek, közös túra- és környezetvédõ hétvégek stb. rendezését. E rendezvények, a nemzetközi ifjúsági találkozók elõtt nyelvtanfolyamokat tartanak, amelyeknek a célja a fiataloknak a közvetlen csereutazásra való elõkészítése. A közös projektek megvalósítása úgy történik, hogy például összegyûjtik, és egy stájer-szlovén daloskönyvben jelentetik meg a határ két oldalán élõk népdalkincsét. Volt egy kiállítás is a tolerancia témájában. A projekt finanszírozásához eddigi, 1995-1999-es futamideje alatt az INTERREG-IIia eszközei is hozzájárultak. Költségvetés: 114.947 EURO; ebbõl 25 %-ot az INTERREG fedez


311


Kapcsolatfelvétel: Steirische Landjugend Krottendorferstr. 81 A- 8052 Graz; Tel.: +43.316.8050-7150 E-mail: [email protected] Extremadura – Alentejo Cook Book (E/P) Extremadura – Alentejo szakácskönyv Ennek a projektnek az a célja, hogy Extremadura és Alentejo régiókat azok gasztronómiáján keresztül hozza össze. A könyv elemzi a két kultúra közös vonásait a hagyományos ételek és a hozzávalók elkészítésének tükrében. A könyvet spanyolul és portugálul adták ki, és széles körben terjesztik a helyi lakosság körében. Költségvetés: 9.000 EURO INTERREG IIA hozzájárulás Kapcsolat: Gabionete de Iniciativas Transfronerizas de Mérida Paseo de Roma s/n. Módulo B / 2a planta E-06800 Mérida Tel.: +34 924385302 Fax: +34 924385395 E-mail: [email protected] 3. Rendezvények Szász – cseh zenei fesztivál (D / CZ) 1995 óta szász, cseh, és más országokból érkezõ mûvészek közremûködésével évente mintegy 65 hangversenyt rendeznek „A kultúra összekapcsol!” gondolat jegyében. A fesztivál a teljes szász - cseh határvidék legjelentõsebb kulturális eseménye. A rendezvényeket kastélyokban, várakban, kolostorokban, történelmi múltú templomokban tartják. Ez a hangversenyprogram már jelentõs ösztönzést adott a nemzetközi turizmusnak, olyannyira, hogy Drezdában és Teplicében új munkahelyeket teremtettek a fesztivál koordinációs irodáiban a szaporodó feladatok ellátására. A rendezvények elmélyítették a két ország határvidéki lakossága, a mûvészek és a vállalkozók közötti kapcsolatokat. Kapcsolatfelvétel: Frau Ulrike Tranberg Sächsisch-Böhmisches Musik Festival e. V.; Tiergartenstraße 36 D – 01219 Dresden; Germany Frau Sylvia Gojowy, Sächsisches Ministerium für Wirtschaft und Arbeit, Postfach 10 03 29 D – 01 073 Dresden Tel.: +49 351 564 8338

312



4. Szórakozási lehetõségek Convention and Exhibition Centre at Monodendri (GR/AL) Gyülekezési és Kiállítási Központ Monodendriben A Monodendri Gyülekezési és Kiállítási Központ lehetõséget nyújt kisebb csoportoknak, hogy munkához vagy tanuláshoz igénybe vegyék a modern technika sgítségét. A Központ célja az, hogy olyan fórumot biztosítson, ahol reginális, határ menti vagy balkáni szintû kérdéseket lehet megvitatni. Emellett a Központ tervei között szerepel különbözõ régiók – elsõsorban Albánia és Epirosz - festményeinek, fotóinak, kézmûves termékeinek stb. kiállítása. A projekt az idegenforgalom és kultúra segítségével erõsíti a görög és albán határ menti régiók közötti kapcsolatot. A várakozások szerint ez a határ menti kulturális együttmûködés kiterjeszthetõ lesz a szomszédos országokra is, pl. Bulgáriára stb. Költségvetés: 454.974 EURO összköltség; 272.984 EURO INTERREG IIA Kapcsolat: Rizareio Institution Vas. Sofias 24 Athens – Greece Tel.: +30 1 7219 502

Establishment of INTERREGional Cultural and Art Centre (HU/SLO) INTERREGionális kulturális és mûvészeti központ alapítása A Phare Credo Program által támogatott projekt egy kulturális és mûvészeti központot hoz létre a magyar-szlovén határ menti terület mûvészeti és kulturális életének fellendítésére. A projekt célja, hogy tájékoztasson a két régió etnikai, kulturális és történelmi hagyományairól, javítsa a perifériára szorult csoportok életszínvonalát, és toleranciát hirdessen a határ két oldalán élõk között. Költségvetés: 327.449 EURO összköltség; 251.264 Phare támogatás Kapcsolat: Darko Vueko Onej-Drustvo Prekmurske Pobude Trg Zmage 4 9000 Murska Sobota, Slovenia Tel.: +386 69 27 130 E-mail: onej [email protected]


313


5. Egyéb közösségi projektek Ökopark és gyermektábor (D / PL / CZ) Egy hajdani teherautógyár 22.000 m2 nagyságú területén a gyár egykori dolgozói és elkötelezett segítõtársak az 1990-es fordulat után megpróbálták feléleszteni a gyár üdülõterületén korábban rendezett nemzetközi gyermektáborok hagyományát. Ehhez megnyerték a lengyel és a cseh határtól egyaránt, mindössze 10 kilométerre fekvõ Hainewalde község (D) támogatását Elsõ projektjük célja a három országból érkezõ gyerekek környezettudatának a fejlesztése és a kölcsönös bizalom megteremtése volt. Az egymást követõ, többnapos turnusok során alakították ki az öko-oázist (8.000 m2 ), az öko-labort és egy vándorló öko-állomást. A második, az INTERREG által támogatott, 1996-1999-es diák- és ifjúsági projekt fõ célja a szociális kompetencia kialakításának a segítése, és a közös hazáról szerzett ismeretek elmélyítése volt. A legfontosabb témák a falusi élet és a három szomszédos ország háromszögének jellegzetességei, mint például a húsvéti szokások voltak. Az összesen 68 hetet átfogó nemzetközi projektben 3.771 fõ vett részt. Az „Eurohof” (= Európa-park, Európa-farm) bejegyzett egyesület megalapításával megteremtették további fennmaradásuk feltételeit. Költségek: 593.354 EURO; 80 % INTEREG Iia forrásból Kapcsolatfelvétel: Eurohof Dreiländereck e. V. Sachsen D – 02779 Hainewalde; Germany Tel.: +49.35841.235 Internet: http://www.schullandheim.de/lvb/slh/sn015.htm 6. Média – rádió Radio Pomerania (D/PL) A Radio Pomerania egy havonta jelentkezõ rádiómagazin, amelyet a német regionális közszolgálati rádió, az NDR 1 Radio Mecklenburg-Vorpommen és a helyi lengyel közszolgálati rádió, a Polskie Radio Szczecin együtt készít. A mûsort a német-lengyel határ menti kerületekben sugározzák. A Radio Pomerania helyi hírekkel szolgál, és mindkét stúdió készít beszámolókat a másik adó mûsorai, a German/Polish Border Stories (Német-lengyel határtörténetek) és az Europe Magazine számára. A Radio Pomerania elsõdleges céljának a német és lengyel nép közötti nagyobb megértés elõsegítését, és a jó szomszédság kialakítását tartja. Jelentõs fórumot biztosít a Pomeránia Eurorégió számára, információt nyújt kulturális eseményekrõl, a határátkelõk közlekedésérõl, valamint élõ interjúkat és vitákat sugároz a határ menti területet érintõ kérdésekrõl. 1997 júliusában a két rádióállomás aláírt egy megállapodást, amelyben körvonalazták a parnerek felelõsségét, elsõsorban a pénzügyi igazgatás tekintetében. A lengyel fél biztosítja a mûsorok elkészítéséhez a stúdiót, a német fél pedig fedezi a német és lengyel szerkesztõk költségeit, valamint a német szerkesztõ utazási költségeit. A mûsort jogilag egy német és egy lengyel szerkesztõ közösen tervezi és készíti. A projekt német résztvevõje INTERREG IIA támogatással finanszírozza, míg a lengyel partner a gyártás feltételeinek megfelelõ természetbeni hozzájárulással támogatja a produkciót.

314



Költségvetés: 40.000 EURO INTERREG IIA Kapcsolat: Frau Angelika Stangneth; NDR Studio Vorpommern Knopfstr. 29; D-17489 Kreiswald Tel.: +49 3834 5777 0 Fax.: +49 3834 898839 Polskie Radio Szczecin Mr Zbigniew Plesner Niederzielkowskiego 24 PL-71410 Szczecin Tel.: +48 91 4230 051 Sami Radio (N/SF/S) A sami népcsoport Norvégia, Finnország, Svédország területén és az oroszországi Kola félszigeten él. A finn, norvég és svéd nemzeti rádiótársaságok (YLE, NRK, SR) sami rádiós együttmûködésük keretében mûsorokat cserélnek egymás között, amelyek a napi rádiómûsorokba vannak foglalva. A három sami rádióállomás hétfõtõl péntekig egy harminc perces reggeli mûsort sugároz ugyanabban az idõben, de különbözõ frekvenciákon. Az NRK Sami Radio és az YLE naponta további egy órában kooperál. A norvég, finn és svéd sami rádiók összes mûsorideje évente több mint 200 óra. A mûsor hírekkel szolgál és tájékoztat az aktuális sami ügyekrõl. A mûsort sami nyelven sugározzák, illetve idõnként lule és déli sami nyelvjárásban. Külön hangsúlyt fektetnek a gyerekmûsorokra, hogy a fiatal samik megtanulják saját nyelvüket. 1999-ben a digitális hangsugárzás (DAB) bevezetésével a három sami rádióállomás egy önálló Internordic Sami rádiócsatornát hoz létre. A további tervek szerint készülni fog egy naponta jelentkezõ sami televíziómûsor és egy sami híradó az Interneten. Kapcsolat: Mr Nils Johan Heatta; NRK Sami Radio; Kautokeino; PO Box 248; N-9520 Kautokeino Tel.: +47 78 469 200 Fax: +47 78 469 223 Internet: www.nrk.no/samiradio/engelsk.htm YLE Sami Radio PO Box 38 SF-Enare Tel.: +358 697 67 12 61 Fax: +358 697 67 12 65 SR Sami Radio PO Box 178 S-98123 Kiruna Tel.: +46 980 188 00 Fax: +46 980 192 79


315


7. Média – TV Citoyenetté Transfrontraliére (B/F) A Citoyenetté Transfrontraliére olyan határ menti televíziós projekt, amelyet a Vallon televízióállomás, a NO-TELE (B) és a C9 Televízió (F) kezdeményezett. A projekt 16 televíziós vitát készít a belga–francia határ két oldalán élõ tanulókkal. A fõ cél az, hogy a 11-20 éves fiatalok között terjedjen az Európa-polgárság szelleme, valamint hogy érdeklõdést keltsenek bennük és tájékoztassák õket a határ másik oldalán élõk mindennapi életérõl. A 16 mûsor mindegyike más-más témát (pl. közösség, környezetvédelem, kirekesztés stb.) dolgoz fel, más-más iskolák és korosztályok részt vételével. A tanulók közötti kapcsolat mûholdas összeköttetéssel jön létre két különbözõ iskolában. A projektet a Vallon Regionális Önkormányzat és az INTERREG IIA támogatja. A televízióállomásoknak saját határ menti projekt-teamje van, amely felelõs a mûsorok szerkesztéséért és készítéséért. A mûsorokat a két csatorna egyidejûleg sugározza. Kapcsolat: Jean Pierre Winberg NO-TELE; Rue du Follett, 4C B-7540 Kain Tel.: +32 69 89 19 19 Fax: +32 69 89 19 20 Alps-Danube-Adriatic (Central Europe) Alpok-Duna-Adria Az Alpok-Duna-Adria a legrégebbi regionális határ menti kooperáció a média területén Közép-Európában. 1982 óta mûködik, és kilenc ország (Ausztria, Németország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Svájc) körülbelül harminc regionális közszolgálati tévéállomása vesz részt benne. Az együttmûködést az AlpokAdria Munkaközösség (I/A/SLO/HU/D) szorgalmazta 1978-ban, amely ösztönzi a határ menti együttmûködést. Az Alpok-Duna-Adria alapítói regionális televízióstúdiók voltak: az Osztrák Televízióállomás Stíriában, Karintiában és Felsõ-Ausztriában; a korábban jugoszláv televízióállomások Ljubjanában (Szlovénia) és Zágrábban (Horvátország); valamint a RAI trieszti és velencei körzeti stúdiói. Nem sokkal 1982 után két magyar televízióállomás is csatlakozott, és késõbb még továbbiak követték õket. Az elsõ idõkben és különösen az 1998-as politikai változások elõtt az együttmûködés a média terén nem volt problémamentes, aminek oka az érintett országok politikai rendszerének különbözõsége volt. A nehézségek ellenére az együttmûködés sikeres volt, mert a mûsorok nem politikai, mégis közérdekû témákat érintettek (hagyományok, kultúra, család, utazás és természet). A partnerek között nincs írásos megállapodás, így sikerült elkerülni a jogi vitákat. Az együttmûködés kölcsönös bizalmon alapul. Minden állomás a saját költségén készít beszámolókat és mûsorrészeket. Egy kéthavonta gyûlésezõ közös szerkesztõi konferencia során választják ki a mûsorrészeket és szerkesztik a végleges mûsort. A partnereknek kötelezõ a mûsor sugárzása saját nyelvükön és stílusukban.

316



Kapcsolat: ORF Steiermark TV Dr. Günther Ziesel Marburgerstrasse 20 A-8042 Graz Tel.: +43 318 470 411 Fax: +43 316 470 412 Co-operation Programme: RTP-TV Galicia (E/P) RTP-TV Együttmûködési program Az 1997-ig tartó projekt egy sor kísérleti mûsort készített az RTP (Radio Television Portugal) és a TV Galicia produkciós teamjével. Ezek a hír- és magazinmûsorok a két régió társadalmi és gazdasági ügyeivel foglalkoztak. Nyolc, harmincperces mûsor készült. A mûsorok eredményeként a helyi lakosság közelebbrõl is megismerkedett a szomszédok életével. A közvéleményt is a határ menti együttmûködés mellé állították, és erõsítették a két régió közötti kapcsolatokat. Költségvetés: 120.000 EURO, amelynek 75%-a az INTERREG II- tõl származik. Kapcsolat: Comunidade de Trabalho Galiza-Norte de Portugal Rua Rainha D. Estefânia, 251 P-4050 Porto Tel.: +351 2 6086300 Fax: +351 2 6086305 Calle dos Féans, 5 – Baixo; E-15706 Santiago de Compostela; Tel.: +34 981541002 Fax: +34 981541003 8. Média – újságok INTERREGionális sajtó (D,F,B,L) Az „INTERREGionális sajtó – Interregionale Presse, Presse Interrégionale (IPI) – a Saar-vidék/Lotaringia/Luxemburg (Sar-Lor-Lux)/Vallónia/Rajna-Pfalz régió hivatásos újságíróinak független egyesülete. Jelenleg 116 tagja van (2000. júniusi adat). Az egyesület célja az újságírók nemzetközi együttmûködésének támogatása. Az egyesület feladatának tekinti a határokat átszelõ kapcsolatok közvetítését, a kölcsönös segítségnyújtást a hírforrások felderítésében, az aktuális eseményekre való figyelem-felhívást, az információcserét a nemzetközi jelentõségû témákban és a fontos szakmai újdonságokban, továbbá különféle rendezvények megtartását. Ehhez Internet-honlapot is készítettek, amelyen a régió fontos napi híreire hívják fel a figyelmet és több adatbankhoz is hozzá lehet férni. Az érdeklõdõk egy közösen mûködtetett irodához fordulhatnak. Itt folyik a regionális lapok kiértékelése. Ezenkívül minden tag kap hetente egy határidõnaptárt, és havonta megkapják a szövetség IPI-News (IPI-hírek) címû körlevelét. Az IPI jogi státusza szerint „bejegyzett egye-


317


sület”, 1994 júliusában jegyeztették be Saarbrückenben. Alapszabálya hangsúlyozza, hogy mihelyt megjelennek a megfelelõ európai uniós rendeletek, az egyesület Európai Egyesületté kíván átalakulni. Az IPI eddigi kiemelkedõ rendezvényei voltak többek között: sajtóbeszélgetések neves személyiségekkel, mint Roman Herzog, Jean-Claude Juncker, Robert Collignon, Victor Billion, Bernadette Malgorn, Philippe Leroy, Oskar Lafontaine, Reinhard Klimmt, Peter Müller és Kurt Beck; szemináriumok az Internet használata, kommunikáció a régióban, a francia nyelv mint újságírói szaknyelv témákban, valamint látogatások a régió szerkesztõségeiben, intézményeiben, vállalatainál. Az IPI Saar-Lor-Lux, Rajna-Pfalz, Vallónia, Belgium francia / német közösségei vezetõ testületének a megbízása alapján INTERREGionális sajtóigazolványt ad ki. Kapcsolatfelvétel: Dr. Michael Kuderna úr, IPI Deutsch-Französisches Haus Am Ludwigsplatz 6 D-66117 Saarbrücken Tel.: +49 681 560 70 Fax: +49 681 510 35 E-mail: [email protected] Internet: http://www.ipi-presse.org Cross-border Magazine (PL/UKR) Határ menti Magazin A magazin 1997-ben indult, azután, hogy 1995-ben megalakult a lengyel-ukrán Eurorégió, majd 1998-ban Belorussziával bõvült. Az 1997-ben alakult Niemen és az 1993-ban létrejött Kárpátia Eurorégiókról is szolgál információval. Az EUROREGION PRESS a lengyelországi Lublinban készül. Hogy a kiadvány minél nagyobb közönséghez jusson el, a cikkek lengyel, orosz és angol nyelven is olvashatók. Az elõállítás költségeit reklámból és értékesítésbõl fedezik. A színes magazin körülbelül ötven oldalt tesz ki, és gazdagon illusztrált. Eddig tíz alkalommal jelent meg, és kb. 3000 példányban fogyott. Jelenleg hat fõs stáb készíti: három újságíró, két fordító és egy ukrán tudósító. A magazin célja, hogy tájékoztasson a régió fejlõdésérõl, és megismertesse az olvasót a határ menti gazdasági élet szerkezetével és vonzataival. Érdekes rendszeres rovata a helybeliekkel készült interjúsorozat a modern élet különbözõ aspektusairól. Az üzleti szféra számára fontos a különbözõ gazdasági területeket elemzõ rovat, amely gyakorlati tanácsokat ad a határ menti kereskedelemhez. A helyi hatóságok és szervezetek ismertetése segítséget nyújt a határ menti viszonyok megértéséhez. A kulturális eseményekrõl is készül beszámoló, ami ösztönzi az együttmûködést és a jószomszédi viszonyt a kultúra szintjén. Kapcsolat: Izabella Wlazowska, Editor-in-Chief (fõszerkesztõ) Euroregion Press; Redakcja; ul. Rynek 8 PL – 20-111 Lublin Tel./Fax: +48 81 534 29 89 E-mail: [email protected]

318



Dreiland-Zeitung (D/F/CH) A Dreiland-Zeitung színes határ menti hetilap Észak-Nyugat-Svájc (CH), Dél-Baden (D) és Felsõ-Elzász (F) három-nemzetiségû közönségét célozza meg. Az újságot 1991-ben alapították Bázelben. Célja a háromnemzetiségû régióban élõk és dolgozók informálása a térség kulturális eseményeirõl. A magazin a Basler Zeitung mellékleteként jelenik meg, amelyet 130.000 példányban adnak el a bázeli régióban. A kiadvány kis hányadát Dél-badeni és Felsõelzászi olvasók fizetik elõ, és német, valamint francia nyelven is megjelenik. Emellett 1999 decembere óta a kéthetente megjelenõ ’Dreiland-Page’ a határ menti együttmûködési kérdésekkel is foglalkozik. Kapcsolat: Mr. Hans Peter Platz, Editor-in-Chief (fõszerkesztõ); határ menti rovatok szerkesztõje: Mr. Peter Schenk, Basler Zeitung, CH-4002 Basel, Tel.: +41 61 639 11 11 Fax: 0041 61 631 11 96 E-mail: [email protected] 9. Hálózatépítés North-South Media Programme (IRL/NI) Észak-déli médiaprogram A program újságírókat céloz meg, és arra törekszik, hogy a sajtó- és médiavisszhang mentes legyen a félreértésektõl, a határ másik oldalán dolgozó kollégákkal szembeni elõítéletektõl és elfogultságtól, amely lehetõvé tenné Észak-Írországban és az Ír Köztársaságban élõk közötti nagyobb megértést. A tevékenységek között van egy évente kétszer megrendezett Észak-déli Médiakonferencia, újságíró-hallgatók számára szervezett találkozók és egy sor „munkavacsora” kiemelkedõ írók számára. 1996 óta négy Észak-déli Médiakonferencia került megrendezésre, amelyekre több mint száz aktív, rangidõs újságíró látogatott el. A konferenciákon sikerült építõ jellegû, bizalmas légkört kialakítani, amelyben pártpolitikai nézetek nem játszottak szerepet, és az újságírók nyíltan, nemzetiségüket, vallásukat és politikai nézeteiket félretéve beszéltek. A program fejlesztését és igazgatását a Co-operation Ireland végzi, egy olyan non-profit szervezet, amely ösztönzi az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti társadalmi, kulturális és gazdasági együttmûködést. A szervezet segítségére volt tanácsaival egy független Médiacsoport, amely 11 észak-írországi és az Ír Köztársaságbeli újságíróból áll. A programot a Central Community Relation Unit of the UK Government’s Northern Ireland Office, a Radio and Television of Eire (RTE), az Ulster Television (UTV), az Independent Newspapers, az International Fund for Ireland, az EU Peace és a Reconciliation Programme támogatta. Kapcsolat: Ms Sharon Woods 37 Upper Fitzwilliam Street IRL-Dublin 2 Tel.: +353 1 661 05 88 Fax: +353 1 661 84 56


319

C9 MEZÕGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS


C9 fejezet: Mezõgazdaság- és vidékfejlesztés

VÁZLAT: Ez a fejezet a mezõgazdaság- és vidékfejlesztés területén végzett együttmûködés fõbb kérdéseit és lehetõségeit mutatja be, valamint példákon keresztül azt, hogy ez jelenleg hogyan mûködik a határ menti régiókban. Ez a fejezet kihangsúlyozza, hogy a mezõgazdaság- és vidékfejlesztés területén történõ együttmûködés milyen fontos szerepet játszik a határ menti régiók fejlesztésében, amelyek gyakran periférikus területeken fekszenek és ahol a mezõgazdaság fontos gazdasági ágazat.

FÕBB PONTOK: • A mezõgazdaság gyakran a gazdasági tevékenység fõ területét alkotja, és Európa határ menti régióiban lévõ munkahelyek legnagyobb hányada a mezõgazdaságban van – másrészrõl ezekben a határrégiókban gyakran rohamosan növekszik a munkanélküliség, amelynek oka a munkahelyek megszûnése a mezõgazdaságban. • A határok megnyitásával a mezõgazdaság- és vidékfejlesztés területén meglévõ problémákat nem lehet megoldani, hanem egy integrált határ menti megközelítés szükséges – amely vonatkozik az EU Közép és Kelet-Európával közös külsõ határaira is, különösen az EU növekedési folyamatra való tekintettel. • Az újító jellegû megközelítés létfontosságú azért, hogy a mezõgazdasági ágazat strukturális és intézményi gyengeségét legyõzzük pl. családi-farm vállalkozások támogatása, valamint a fenntartható és környezetbarát mezõgazdaság elõsegítése. • A határ menti együttmûködés a mezõgazdaság- és vidékfejlesztés területén magába foglal számos tevékenységet a közös kutatási tanulmányoktól és az integrált politikafejlesztéstõl kezdve a konkrét földmûvelési és vidékfejlesztési tevékenység vagy a vidéki turizmus koncepció bevezetéséig.

PÉLDÁK: Blackwater vonzáskörzet-tervezet (IRL/NI) Tyrone/Donegal társulás (IRL/NI) Egy borút újraéledése (A/SLO) Ballyclo (IRL/NI) Közegészségügyi ellenõrzés (E/P) Környezet szempontjából megalapozott gazdálkodás támogatása (A/SLO) Diák- és tanárcsere a mezõgazdaságban (D/DK) Szakmai fejlesztési program az Agri-food ipar számára (IRL/NI) A kis- és középvállalkozások (KKV) minõségének és környezetének fejlesztése a mezõgazdasági ágazatban (D/DK) LACE Info-Sheet-bõl (Információs lap) kiválasztott példák

322



ÁTTEKINTÉS

Kontextus Az 59 Interreg programba tartozó régió közül a legtöbb, amely be lett vonva az EU belsõ és külsõ határain mûködõ határ menti együttmûködés kialakításába olyan területeket foglal magába, amelyek szerkezetüket tekintve alapvetõen vidéki jellegûek, általában az országon vagy Európán belüli periférikus elhelyezkedésük miatt. A mezõgazdaság- és az erdõgazdálkodás fontos szerepet játszik a legtöbb ilyen határ menti régióban. Ezek tipikus felépítésére jellemzõ a szórványos népesség, kis- vagy középméretû városok jelenléte. Ez a fejlesztés szempontjából elõnyösnek bizonyul, ha a határ egyik oldalán van egy vagy két „központi hely”, vagy egy városi terület, amely fontos szerepet játszik a regionális kereskedelemben, kultúrában vagy a közhasznú szolgáltatások biztosításában. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a népsûrûség és a rendelkezésre álló föld használata közötti kapcsolatra, amikor a határ menti fejlesztési projekteket tervezzük az Interreg mûködõ programjai számára. A határrégiókban elhelyezkedõ vidéki területek A utóbbi néhány évtizedben, az olyan intézmények, mint az EU és az OECD megpróbáltak olyan kritériumokat és definíciókat találni, amelyekkel meg tudjuk különböztetni a különbözõ „vidéki területeket”. A számos ellentmondás ellenére úgy tûnik abban megegyeznek, hogy a városi és vidéki területek közötti különbség a terület népességi mintájában nyilvánul meg. Ezért Európa vidéki területeit a következõképp lehet felosztani: • viszonylag sûrû népességû vidéki területek, 100 - 150 lakos/km2 , • 100 lakos/km2 alatti népességû vidéki területek, • ritkán lakott vidéki területek, ahol a népsûrûség kevesebb mint 20 lakos/km2 . A viszonylag nagy népsûrûségû vidéki területek többnyire Európa szívében vannak, a Benelux államokban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A ritkábban lakott vidéki területek fõleg Írországban, Ausztriában, Görögországban és Portugáliában találhatóak. Végül azok a vidéki területek, ahol a népsûrûség a legkisebb, elsõsorban Skandináviában vannak, de olyan országokban is, mint Skócia, Franciaország, Spanyolország és Görögország egyes részei. Azonban ahol a vidéki területeknek a régió gazdaságába történõ bevonása aktuális, a „központi helyek” megléte vagy közelsége nagyon fontos. A vidéki területeket magába foglaló határ menti régiókat ezért a következõképpen is meghatározhatjuk: • azon határrégiók, ahol a vidéki területek jól integráltak és viszonylag sûrûn lakottak, a mezõgazdaság jó, a népesség növekedik, viszonylag jók az elhelyezkedési lehetõségek a másodlagos és harmadlagos szektorokban a kis és középméretû városi területeken, • azon vidéki határrégiók, amelyek ritkán lakottak és közel vannak egy nagyobb városi fejlesztési központhoz, ahol sok kis és középméretû központ található és ezért viszonylag jók az elhelyezkedési és közhasznú szolgáltatási lehetõségek, • határrégiók, ahol a vidéki területek visszamaradottak és távol esnek a nagyobb központoktól, ritkább a népsûrûség, rossz a közszolgálati ellátás kicsi a nem földmûveléssel kapcsolatos munkalehetõség és nehezek a körülmények a mezõgazdaság számára (éghajlat, hosszú távolságok, rossz közlekedés).


323


Ilyen hatalmas különbségeknek nyilvánvalóan a régióban lakó emberek gyarapodására különbözõ hatással vannak. Az EU területekkel kapcsolatos kutatás kimutatta, hogy a bruttó hazai termék (egy fõre esõ GDP) a vidéki területeken általában 8% és 30% között van, amely a nemzeti átlag alatt van. A legnagyobb leszakadás a visszamaradott vidéki területeken volt (1986-1995). Ezen a területen volt a legnagyobb mértékû a munkanélküliség emelkedése és a mezõgazdaságban alkalmazott munkások számának legrohamosabb csökkenése, elsõsorban az ezekrõl a területekrõl történõ kivándorlás miatt. A fejlõdés egészen másként alakult a jó fekvésû vidéki területeken és azokban a határrégiókban, amelyekben vannak nagyobb központok. A példák között szerepel a Tyrol (A), a francia– olasz alpesi határnál lévõ részek, a luxemburgi tartomány (B), Kelet-Bajorország (D) és Észak-Kelet-Írország (UK). Ezek a vidéki területek Európa néhány határrégiójában azok közé tartoznak, amelyek az utóbbi évtizedben a legdinamikusabb fejlõdésen mentek keresztül az EU-ban. Ezek a példák bemutatják, hogy még a vidéki területek is ellensúlyozhatják a körülményeikbõl adódó hátrányos helyzetüket. A vidéki határterületek fokozottabb gyarapodása, jövedelme és a nagyobb arányú foglalkoztatás fõleg a speciális, regionális és határ menti mozgató erõktõl függ, mint például az alább felsoroltak: • a regionális identitás és a társadalmi összetartás foka; • a határ menti együttmûködés és integráció mértéke, egy együttmûködõ atmoszféra és munkamódszerek megléte a köz és magánhálózatokban; • a képzéssel, szaktudással és szakértelemmel kapcsolatos helyzet; • a régióban meglévõ életkörülmények; • meglévõ és megvalósítható regionális határ menti szervezetek. Az agrárszervezetekben történt változások Az elmúlt évtizedben a földmûvelés drasztikusan megváltozott a vidéki területeken. Nemcsak a mezõgazdaságban alkalmazott emberek száma csökkent, de a mezõgazdasági vállalkozások száma is. A termõföld legnagyobb részét, amely most rendelkezésre áll a megmaradt farmok használják, így a farmok átlagos mérete megnövekedett. Hatalmas eltérések vannak a farmok méretében és ezek irányításában szerte Európában, amely szintén befolyással van a határrégiókra. A vidéki területekre vonatkozó integrált politika Csak az elmúlt két évtized fejleménye az, hogy Európa felismerte annak szükségességét, hogy aktívan támogassa a mezõgazdaságot és a gazdaságot oly módon, hogy ennek köszönhetõen a gazdaság minél változatosabb, kiegyensúlyozottabb és kevésbé központosított jellegû legyen. Ennek ellenére az EU-n belül a vidékfejlesztési nézetek nagyon eltérõek maradtak. Azon természetes és gazdasági körülményektõl függnek, amelyek uralják a mezõgazdaságot és a társadalom történelmi és politikai fejlõdését. A vidéki területek ilyen eltérõ természete a gazdaság eltérõ mértékû és jellegû támogatását igényli úgy, hogy figyelembe veszi az egyes régiók elõnyeit és a helyi lehetõségeiket. Ha sikeresek akarnak lenni, ezeket a vidékfejlesztéssel kapcsolatos nézeteket olyan kezdeményezésekkel kell társítani, amelyek a szóban forgó területet ellátják a szükséges infrastruktúrával, és megerõsítik a kis és középméretû városok helyzetét a vidéki környezetben.

324



A jelenlegi fejlesztéssel kapcsolatos irányelvek a vidéki területekre vonatkozóan A strukturális alap periódusának végéig (1999.) az EU strukturális irányelve speciális támogatási lehetõségeket kínált az 1. célkitûzés keretében az 5b és 6 számú régiók számára. Ezek a régiók az EU teljes területének több, mint felét foglalják magukba és gyakorlatilag a népesség 35%-át. Az 1. célkitûzés az 5b és 6 régiókban majdnem minden kezdeményezés, amely ahhoz szükséges, hogy egy „integrált irányelvet alakítsunk ki a vidéki területekkel kapcsolatban”, megfelelõek voltak a támogatás szempontjából a Mezõgazdasági Alap (EAGGF) és a Regionális Alap (ERDF) vagy a Szociális Alap (ESF) értékelése szerint is. Azonban ezen célrégiók vidékfejlesztési programjának elõzetes elemzése azt mutatja, hogy 2000-ben az európai vidéki területek támogatási tervezetésnek végrehajtásához új módszerekre van szükség. Ezen támogatás legfontosabb része a „LEADER” közösségi kezdeményezés volt és ez is marad, amely a cél régiók helyi közösségi szintjén mûködik. A projektek globális stratégia keretén belül kerülnek finanszírozásra, és helyi munkatársak hajtják végre a kivitelezést a vidéki helyi lakosság és a helyi vállalkozások részt vételével. A LEADER fõ céljai a következõk: • irányadó helyi fejlesztéssel foglalkozó kezdeményezések támogatása a vidéki területeken, • olyan újítási kezdeményezések támogatása, amelyek a vidékfejlesztésben új hozzáállást jelentenek, amely modellként is szolgálhat és más területeknek is átadható, • tapasztalat cseréjének és a szakértelem megosztásának serkentése, • határ menti projektek támogatása a vidéki területeken lévõ helyi szervek között, amely a régiók közötti szolidaritást jelentené. A jövõbeli EU politika A Strukturális Alap következõ periódusában a célkitûzések száma háromra csökkent: • Az 1. célkitûzés nem változik, továbbra is azokat a régiókat részesíti elõnyben, amelyekben a legnagyobb a munkanélküliség, legsúlyosabb a termelési és az infrastruktúrával kapcsolatos probléma (GDP az EU átlag 75%-a); • A 2. célkitûzéshez tartoznak azok a régiók, amelyek gazdasági és társadalmi átszervezés alatt vannak; • A 3. célkitûzés (az 1. és 2. célkitûzésen kívül) a képzés továbbfejlesztésével és a képzési és foglalkoztatási rendszerek folytatásával foglalkozik. • A támogatás ezen hatalmas része ki lesz egészítve négy EU kezdeményezésbõl eredõ forrásból, amelyek közül az egyik a „vidékfejlesztés”. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos specifikus politikai irányelvet minden európai régióban folytatni kell. A mezõgazdasági területen a közösség azt javasolja, hogy az 1992-es mezõgazdasági reformokat kell folytatni és megerõsíteni, és meg kell szüntetni a közvetlen segélynyújtással végzett magas ártámogatásokat és ezt a politikát egy koherens vidékfejlesztési politikával kell alátámasztani. Azok a reformok, amelyeket a legtöbb európai piaci szabályozásba most vezetnek be és most terjesztenek ki, az elképzelések szerint elõ fogják segíteni a teljes mezõgazdaság versenyképességének fejlesztését. Továbbá lehetõvé fogják tenni a környezetvédelmi intézkedések megvalósítását, valamint a fogyasztók védelmének fejlesztését. A Bizottság egy új és megerõsített politikai irányelvet is elõterjesztett a vidéki területekre nézve, amely azokat a mezõgazdasági és a környezetvédelmi kezdeményezéseket részesíti elõnyben, amelyek a vidéki területek fenntartható fejlesztését támogatják. A javaslat a következõ:


325


• folytatni kell az integrált fejlesztési programokban megfogalmazott az 1. célkitûzésen meghatározott régiókkal kapcsolatos már megkezdett szemléletet, • azokon a vidéki területeken, amelyek a jövõben a 2. célkitûzésbe fognak kerülni, az EAGGF-nek támogatni kell azon intézkedések finanszírozását, amelyek korábban az 5a és 5b célkitûzéshez taroztak volna, • a vidékfejlesztéssel kapcsolatos strukturális intézkedéseknek támogatni kell és ki kell egészíteni a piacpolitikát minden vidéki területen, amelyek a jövõben nem fognak sem az 1. célkitûzéshez sem a 2. célkitûzéshez tartozni. A határ menti vidékfejlesztési politika integrálása A közös határ menti fejlesztési problémákat az együttmûködés sok formáján keresztül meg lehet oldani, többek között a gazdaság minden ágazatának a támogatásán keresztül, valamint a példaadó gyakorlati minták és a know-how átadásának segítségével. A vidékfejlesztés oldaláról ez a következõ típusú projektek megvalósítását jelenti: • a termelési technikák fejlesztése; • a közös vagy hasonló kulturális, nyelvi, történelmi vagy földrajzi hagyományokra épülõ kezdeményezések; • a helyi termékek értékesítéséhez új piacok teremtése; • bizonyos típusú termelés vagy szolgáltatás fejlesztése; • a jövõben erõfeszítéseket kell tenni, ho gy az Interreggel nagyobb legyen az együttmûködés a vidéki területek támogatásának lehetõségét illetõen a határterületek integrált programjainak keretén belül. Azért, hogy a határ menti régiók vidéki struktúrákkal kapcsolatos problémáit megoldjuk, olyan integráló megoldásokat kell találnunk, amelyek segíteni fognak a szóban forgó területek megerõsítésében. Ezt csak határ menti szervezeteken keresztül lehet elérni, beleértve az összes regionális szervet (hivatalok, vállalkozások és a helyi lakosság). A jövõben a vidéki területek megújításához új módszereket kell alkalmaznunk a határ menti régiók minden részén. A határrégiókban is támogatni kell a fenntartható és környezetbarát mezõgazdaság kialakulását. Ez a források hatékony felhasználását jelenti, a szennyezõ anyagok zárt körben tartását és a vízbe, talajba és levegõben kibocsátott hulladék csökkentését. A földdel kapcsolatos tevékenységeknek figyelembe kell venniük a meglévõ helyszíni tényezõket (pl. talaj, éghajlat és talajvíz). A nagy mértékû állattartást bizonyos területekre kell korlátozni, és olyan módon kell szervezni, amely tekintettel van a helyi feltételekre. A családi vállalkozások jobb minõségû termékeket gyártanak, és ezért jelentõs figyelmet szentelünk nekik a kezdeményezések támogatásakor. A farmok mûködtetése valószínûleg csak mint másodlagos foglalkozás fog folytatódni, ott ahol léteznek alternatív foglalkoztatási lehetõségek a régióban. Ezért a vidéki területeken az új munkahelyek teremtése hozzájárulhat a mezõgazdasági orientáltságú vidékek megõrzéséhez. A következõ célok és projektek különösen nagy jelentõségûek a határhoz közeli mezõgazdasági területek megõrzésében:

326



• a mezõgazdaságban végbemenõ strukturális változások ellenõrzése, és a határ mindkét oldalán lévõ tipikus családi farmok megõrzése, • a családi farm vállalkozások határ menti regionális értékesítésének fejlesztése, • a közvetlen határ menti értékesítés támogatása az egyéni tulajdonosok és együttmûködõ szövetkezeteken keresztül, • a határrégiókban lévõ farmok termékeinek feldolgozása, • a farmgazdaságok új jövedelmi forrásainak feltárása a határral összefüggõ akadályok leküzdésével, • a képzés és újraképzés folytatása a határ menti kezdeményezések megerõsítésén keresztül, • a régi farmépületek újrahasznosítási lehetõségeinek kihasználása, azért, hogy hozzájáruljunk a határ menti régiók egységes identitásának kialakításához, • határ menti farmgazdálkodás elõsegítése, amely mind mûködõképes, mind fenntartható, • a határ menti koordináció erõsítése a farmgazdálkodás és természetvédelem között azért, hogy a biotópokat megõrizhessük, és megvédhessük a vadvilágot és a növényfajokat. Ennek az eredménye a vidéki területek megújításával kapcsolatos olyan aktív és integrált politika kialakítása lesz, amely magában foglalja a határrégiókat és amely határ menti orientáltságú. Ha ezt elérjük a helyi kezdeményezéseket támogatni kell az országos határokon túl is. A szóban forgó vidéki területeken lévõ lakosság, vállalkozások és intézmények azok, amelyek a leginkább ismerik a helyi korlátokat és lehetõségeket és azért ezeknek kell elõször a projekteket és ötleteket elindítani. Ennek a politikai irányzatnak törekednie kell arra, hogy együttmûködést érjen el a hivatalok és a kezdeményezõk között a határ mindkét oldalán, amelyet könnyen és céltudatosan bele lehet olvasztani a fejlesztésbe és végezetül a projektek végrehajtásába. Az EU regionális és mezõgazdasági politikájának részeként, jelentõs forrásokat biztosít azoknak, akik segíteni kívánnak magukon.


327


LACE INFO-SHEETS: VÁLOGATOTT PROGRAMOK Az Interreg II A programok közül sokban elsõdleges fontosságú a vidékfejlesztés és mezõgazdaság. Az alábbiakban a kiválasztott programoknak egy összefoglalt változatát mutatjuk be. Bõvebb információt a LACE Info-Sheet VII. számából kaphatnak. Interreg IIA 4. számú mûködési program: Ardennek (B/F) Az Interreg Program a farmok átszervezését támogatja, azért, hogy segítsen a farmereknek a termelés új területeire lépni. A fõ cél az, hogy segítse olyan minõségi termékek kifejlesztését, amelyek a területre jellemzõek, és miközben próbálja elkerülni a felesleg termelését, próbál ezen termelésnek piacot találni a strukturált értékesítési kezdeményezéseken keresztül. További prioritást élvez egy olyan termelés kialakítása, amely nem az élelmiszeripart célozza meg. Továbbá támogatja az együttmûködõ farmgazdálkodási és erdõgazdálkodási tevékenységeket (kollektív farm- és erdõgazdálkodás, szindikátusok és értékesítési keretek vásárlása). Az Interreg 1-rõl tovább lépve a program támogatja a hagyományos mesterségekkel kapcsolatos képzési kezdeményezéseket is, különösen az erdõgazdálkodásban és a helyi mesterségekben (kovácsoltvas készítés, ácsmesterség, tetõfedés stb.) Kapcsolattartó: Ministére des Relations Internationales de la Région Wallonne et de la Communauté Francaise de Belbique 38 rue de la Loi, B 1000 Bruxelles Secrétariat Général aux Affaires Régionales Préfecture de la Région Champagne Ardennes 2 rue Jessaint, F 51036 Chalons en Champagne Tel.: 03 26 70 32 00 Fax: 03 26 21 08 40 Interreg IIA – 8. számú mûködési program: Sonderjylland – Schleswig (DK/D) Az Interreg II programon belül a dán–német határ mentén számos projekt van, amelyek a vidéki területek fejlesztését kívánják megoldani, például: • Határ menti turizmussal kapcsolatos tervezet kifejlesztése a Tonder/Südtondern kerületben és a „Vadehavet” turizmus projekt. • A régióban a munkaerõpiac politika területén létrehozott határ menti projektirodák támogatása, amelynek a központja Aabernaaban (DK) és Flensburgban (D) van, és az egyik céljuk, hogy a határ mindkét oldalán ösztönözzék a munkaerõpiacot azáltal, hogy fölemelik a turizmus és a mezõgazdasági ágazatok minõségi színvonalát a régió nyugati határán. • A kisebbségi kérdések európai központjának felállítása (ECMI). • A dán–német regionális iroda támogatása azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy maradandó struktúrát a Schteswig/Sonderjylland határ menti régióban lévõ hivatalok együttmûködése érdekében azért, hogy megerõsítsék a határ menti fejlesztés minden aspektusát.

328



Az Interreg iroda két kísérletet tett arra, hogy felállítson egy ökológiai mezõgazdasági fõiskolát, eddig minden siker nélkül. A regionális iroda (Regionskontor) támogatja a határrégió szervezését és ami a legfontosabb, a regionális tanács, a tanács vezetõje, a munkacsoportok és bizottságok munkáját, amelyek a projekt részleteit dolgozzák ki. Az egyik munkacsoport fõ területe a „vidéki területek”. Ez a munkacsoport a határ menti együttmûködéssel foglalkozik a mezõgazdaság- és az ökológiai farmgazdálkodási gyakorlatok elõmozdítása területén, amelyek a régióban igen elterjedtek. Kapcsolattartó: Ministerium für Bundes-und Europaangelegenheiten des Landes Schleswig-Holstein Hohenbogstr. 4, D-24105 Kiel Tel.:+49-431-988-0, fax: +49-431-988-2130 Sonderjyllands Amt, Amtsgarden Skelbaekvej 2, DK-6200 Aabenraa Tel.: +45-74-33-5050 Fax: +45-74-335150 Regionskotor, region Schleswig/ Sonderjylland Haervejen 11b, Bov, DK-6330 Padborg Tel.: +45-74-670501 Fax: +45-74-6705421 Interreg IIA 25. számú mûködési program: Szászország (D/PL/CZ) Az Interreg IIA „Szászország” programhoz tartozó öt mûködési terület és kezdeményezési csoport közül a teljes pénzalap körülbelül 20%-ot juttat a mezõgazdaságba. Ezt egyenlõen osztják fel a két alkategória, a ’vidéki területek’ és az ’erdõgazdálkodás’ között. A vidéki területek alkategóriában egy sor közös intézkedést támogatnak azért, hogy segítsenek a határrégióban a problémák megoldásában. Ezeket az intézkedéseket mind a szász–lengyel, mind a szász–cseh határon végre fogják hajtani és a következõ területekre fognak koncentrálni: • határ menti együttmûködés az agrárstrukturális tervezés területén, • információ és szaktudáscsere az Ore Hegység és az Egrensis euro régió területén különös tekintettel a vidéki területeken lévõ új tulajdonlási szabályokra. Ezeknek a kezdeményezéseknek a célja elsõsorban a Cseh Köztársaság támogatása a szántóföldek privatizációjában, valamint a jogi szerkezetek megteremtésében és a vidéki átszervezés végrehajtásában, • társulási alapon végzett együttmûködés a Zug-ban lévõ állami szakközépiskola és a Cheb-ben lévõ mezõgazdasági iskola között (Ore hegységben), • határ menti tanulócsere a mezõgazdasági képzési intézmények között, • közös szemináriumok szervezése a falufejlesztés és a vidékfejlesztés témakörökben, • kézmûves falvak támogatása, ahol a kézmûvesek bemutathatják és gyakorolhatják a hagyományos helyi (Sorbian) mesterségeket.


329


A szponzorált vállalkozások közé tartozik 45 kezdeményezés is, amelyek a szaktudás megosztását és körülbelül 900 tanuló cseréjét foglalják magukba. Vannak tervek három további kezdeményezésre is azért, hogy a határ menti tervkészítést és másik 16 határ menti projekt megvalósítását segítsék. Az erdõgazdálkodás alkategória célja az, hogy támogassa a szomszédos cseh és lengyel területek közötti együttmûködést a tönkretett erõs területek rehabilitálása érdekében. Az Interreg programban foglalt intézkedések a következõk: • közös erdõ rehabilitációs program tervének elkészítése és végrehajtása, • a határ menti erdõs területek meghatározása és fejlesztése, • az erdõgazdálkodás kérdésköréhez tartozó témákban való határ menti együttmûködés mind helyi és mind regionális szinten, • gyakorlati munkatapasztalat biztosítása a fiatal cseh és lengyel erdészeknek a szász erdészeti bizottság segítségével. Ezek az intézkedések tartalmazzák a talaj megõrzés céljából végzett meszezést, amelyet 100.000 hektáros földterületen kell végrehajtani, és 5.000 hektár mérgezõ anyagok által okozott károsodás miatt kivágott földterület újraerdõsítését. Továbbá terveket készítettünk az erdõfejlesztési intézkedések végrehajtására körülbelül 150.000 hektáros védett erdõs földterületen, valamint 20 új csereprogram megvalósítására. Ezek az intézkedések, amelyek valószínûleg a határ mindkét oldalán hatékonyak lesznek, az elvárások szerint biztosítják az erdõs területek védelmét és helyreállítását, valamint esztétikai funkciójuk és forrásként való hasznosságuk visszaállítását. A kölcsönös kapcsolat hozzá fog járulni a szakképzés minõségének javulásához is. Kapcsolattartó: Sachsisches Staatsministerium für Landwirtschaft, Ernahrung und Forsten, (Referat 21) Drezden, Germany Tel.: +49 (0) 351-56-46-830 Interreg IIA 30. számú mûködési program: Spanyolország/Portugália (E/P) Az Interreg IIA program mezõgazdasági rendelkezésein belül egy alrendelkezést képez a „kereskedelmi határok homogenizálása és eltörlése a határ menti nagy kiterjedési állattartó területeken” elnevezésû rendelkezés.. Ezen alrendelkezésben egy érdekes határ menti projektet fejlesztettünk ki Extremadura és Alentejo között. A projekt a Zafra-ban (Extremadura) és Beja-ban (Alentejo) lévõ élõállat vásárokat helyezi a középpontba. Mindkét terület nagyon fontos történelmileg a nagy terjedelmû pásztor farmgazdálkodás és egyéb mezõgazdasági tevékenységek szempontjából. Az Interreg támogatás célja az ágazat minõségi színvonalának a felemelése, és a terméktámogatás, kereskedelmi forgalomba hozás és változatossá tétel segítségével. Zafra városa rendezte Dél-Európa legnagyobb élõállat-vásárát az utóbbi 600 évben Extremadurában. A vásár túlnõtt a régió határain, ahogy Andalúzia és La Mancha is, mint a birka szállítmányok fontos célállomása, amikor a téli legelõkrõl a nyári legelõkre szállítják õket. A portugál város, Beja ad színteret Dél-Portugália legfontosabb mezõgazdasági vásárnak is – melynek neve Ovibeja. Ez a vásár fontos a mezõgazdasági termékek támogatása szempontjából. A 13. században rendezett vásárok fontos gazdasági találkozók színterei voltak: élõállat, vidéki kézmûves dolgok és külföldi termékek piaca.

330



Ma a hagyomány még mindig él. A legáltalánosabb cél az, hogy az ágazatot felfejlesszük és elõsegítsük a termékek értékesítését. A vásárok az EU piacot, mint egészet célozzák meg, valamint Észak és Latin Amerikát. A Közösség birkatenyésztés oktatásának központja Dél- és Nyugat-Spanyolországban ma Zafra városában van, valamint az ibériai sertés árazó központnak is itt található az igazgatósága. Hat kiválasztott állattartó szövetkezet található ezen a területen, ezért ez a terület mondhatni a kiválóság központja lett és szívesen cserél információt és jó gyakorlati tanácsokat a Portugál szomszédaival és távolabb Észak- és Latin-Amerikával. Az elsõ az Interreg által is támogatott vásárt 1994-ben rendezték Zafrában. Itt a farmerek, az élõállat tenyésztõk, kereskedelmi és piaci információt szolgáltatók és termelõk a határ mindkét oldaláról lehetõséget kaptak, hogy nézeteket és információt cseréljenek, megvitassák a problémákat. Egy kiállításon mutatták be az élõállat tenyésztéssel kapcsolatos termékeket és berendezéseket, valamint egy elkerített területen maguk az élõ állatok is megtekinthetõek voltak. 1994 óta a vásár egy rendszeresen megrendezett határ menti eseménnyé nõtt, amely vagy Zafrában vagy Beja városában van megrendezve, hat havonta. Ezen események célja, hogy közösen értékesítsék és fejlesszék a termékeket, nézeteket és tapasztalatot cseréljenek és végül, hogy kifejlesszenek egy közös márkanevet kereskedelmi és marketing célokra. Az esemény a következõ tevékenységeket foglalja magába: • technikai mûhely a tenyésztõk szövetkezetei számára, • termékek közös kiállítása (beleértve a füstölt sonkát, kolbászt, sajtot, olajat, és bort), • az õshonos szarvasmarha és más állatok közös kiállítása, • helyi gasztronómia – a helyi éttermek, tenyésztõk szövetkezetei, a média és más érdeklõdõk számára rendezett ételkóstoló az ott elõállított élelmiszerekbõl. A vásárok lehetõséget nyújtanak a határ menti régiónak, hogy a fogyasztóknak, gyártóknak és a politikai irányelvek alkotóinak bemutassák a kínált termékeiket. Tavaly több, mint egy millió látogató vett részt a Zafra városában rendezett eseményen, amely egy hétig tartott. Az ilyen nagy méretû esemény emeli a régió, az egész ágazat, valamint az ágazathoz kapcsolódó termékskála profilját. Ezen események keretén belül találkoznak a gazdasági élet szereplõi, a helyi és regionális államszervek és a határ mindkét oldaláról érkezett termelõk azért, hogy információt és gyakorlati tapasztalatokat cseréljenek. Ez egy olyan körülményt teremt, ahol azok, akik felelõsek a mezõgazdasági politika irányításáért regionális szinten, mind Spanyolországban, mind Portugáliában találkoznak közvetlenül a termelõkkel, és megvitathatják a mindkét fél számára aktuális problémákat. Ezen események alatt, a helyi termékek értékesítése mellett, kulturális és szabadidõs tevékenységek is azt a célt szolgálják, hogy növeljék a terület gazdasági tevékenységét, és fokozzák a kulturális tevékenységeket is az egész közösség bevonásával. A két vásár éves költségvetése együtt körülbelül 3.500.000 Pezeta (21.000 ECU). Az Interregalap ezen költségek 75%-át fedezi.


331


Kapcsolattartó: Juan Soler/Rosa Cobo, Programa Interreg IIA Ministerio de Economía y Hacienda Paseo de la Castellana 162, E – 28046 – Madrid Tel.: +34 91 5835224 Fax: +34 91 5835272 Irene Veloso, General Director, Direccao Geral do Desenvolvimento Regional Rua de Sao Juliao, 63, P-1100 Liboa Tel.: +351-1-8881941 Fax: +351-1-8881111 Projekt kapcsolattartó: Manuel Martín Bellidó, Jefe de Servicio de Produccion Agraria, Consejería de Agricultura y Comercio, Junta de Extremadura, Avda de Portugal, s/n, E-06800 Mérida Tel.: +34-924382600 Fax: +34-924382800 José Luis Verdasca, Chefe de Divisao Direccao regional de Agricutura do Alentejo Quinta da Malagueira – Apartado 83 P-7001 Evora CODEX Tel.: +351-66-734685/92 Fax: +351-66-33187

Interreg IIA 41. számú mûködési program: Olaszország-Ausztria (I/A) Az Interreg program támogatja a különbözõ mezõgazdasági gyakorlatok hatásaira vonatkozó kutatásokat az alpesi ökorendszerben, és különös figyelmet fordít a belterjes mezõgazdaság hatásaira az erózió és vízforrások szempontjából. A kutatás azt is szeretné megállapítani, hogy a parlagon hagyott föld természetes erdõsítése jobb-e, mint a mesterséges erdõsítés, mind gazdasági és mind ökológiai szemszögbõl nézve. A program célja, hogy fejlessze a fafeldolgozó ágazatot, amely jelenleg hanyatlóban van, de amely a határ menti terület szempontjából nagy lehetõséget képvisel. Támogatja a szaktudás és tapasztalat cseréjét is a kulturális, mezõgazdasági és erdõgazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatban, támogatja a marketing stratégiákat, a határ menti együttmûködéssel és információs hálózati kezdeményezésekkel kapcsolatos elõkészületi munkálatok végzését (gyümölcsök, zöldségfélék, tejtermékek, faanyagok stb.). Kapcsolattartó: Mag. Walter Grimm Amt der Tiroler Landesregierung, Abt. 1 c EU-Koord. Michael Gaismaierstrasse 1 A-6020 Innsbruck Tel.: +43 512 508 36 30, Fax: +43 512 508 36 05

332



Dr. Wolfgang Bauer & Dr. Martha Garber Autonome provinz Bozen Sudtiroler landesverwaltung Landhaus I, Crispistr. 3 I-39 100 Bozen Tel.: +39 0471 99 31 60 Fax: +39 0471 99 22 99 Sdruzeni mest a obcí jizní Moravy, Regionální rozvojová agentura jizní Moravy, C6o Dr. Vladimir Gaspar, CZ-64804 Brno, Vystaviste 1 Areál BVV Tel.: ++420/5/41159538 Fax: ++420/5/41153055 E-mail: [email protected] Interreg IIA 46. számú program: Ausztria – Cseh Köztársaság (A/CZ) Számos mûködési terület és projekt van folyamatban, amelyek a program eredményeit demonstrálják, és amelyek elsõbbséget élveznek a vidékfejlesztés területén: • A határ menti mezõgazdasággal és erdõgazdálkodással kapcsolatos képzések az energia és környezetvédelem területén, amelyek olyan témákkal foglalkoznak, mint alternatív növénytermesztési módszerek, biotermesztésre vagy ökológiai erdõtelepítésre való átváltás. Résztvevõk Dél-Csehországból és Waldviertelbõl érkeznek. A kurzusok mindkét országban folynak felváltva. • Határ menti haltenyésztés Waldviertelben, amelynek célja az, hogy stabilizálja a ponty piaci árát a Dél-Csehországban élõ haltenyésztõkkel való együttmûködésen keresztül, így megvédve megélhetésüket. Ezen úttörõ munka folyamán a határ menti régió a haltenyésztés nemzetközi központjává vált. • A mezõgazdaság területén végzett együttmûködés az Euro- régió három országrésze ’Weinviertel – Dél-Morávia – Nyugat-Szlovákia’ között azért, hogy a helyi farmokat és farmszövetkezeteket megerõsítsék azáltal, hogy a részben történelmi vonakodást az együttmûködés felé tereljék, és bátorítsák a szövetkezeti piaci szervezetek létrehozását. Az új nyersanyagok területén való szakértelem megosztása, a szakosított termelés és ipari feldolgozási technikáknak köszönhetõen számos projektet és kezdeményezést indítottak el, amelyek a régió értékét fel fogják emelni. Kapcsolattartó: Amt der Niederösterreichischen landesreierung A-3109 St. Pölten, Landhausplatz 1 Tel.: +43 27 42 200 4329 Fax: +43 2742 200 41 70 Amt der Öberösterreichischen Landesregierung A-4010 Linz, Annagasse 2 Tel.: +43 732 7720 4823 Fax: +43 732 7720 4819


333


Interreg IIA – 54. számú mûködési program: „Karelia” (SF/RF) Mivel a programterület nagyon ritkán lakott, (két nagy város és kilenc kisebb város található itt), gyakorlatilag minden programkezdeményezés foglalkozik a vidéki területek fejlesztésével. Pontosabban ezek olyan projekteket tartalmaznak, amelyek a következõket támogatják: • kis- és középméretû vállalkozásokat a vidéki területeken; • minden kezdeményezést, amely a mezõgazdasági szerkezetek és a termelés fejlesztését célozzák meg, valamint a mezõgazdasági termékek feldolgozását és Oroszországba való exportálását; • a fenntartható turizmus fejlesztését. Semmi kétség, hogy ezek közül minden kezdeményezés szoros határ menti együttmûködést, kulturális együttmûködést, a nyelvi határok megszüntetését és a határon tapasztalt problémák megszüntetését kívánja. Kapcsolattartó: Regional Association of Kainuu Kauppaktu 1, SF-87100 Kajaani/Finland Tel.: +358-86-628641 Fax: +358-86-628 648 Regional Association of North-Karelia Siltakau 18A, SF-80100 Joensuu/Finland Tel.: +358-73-229361 Fax: +358-73-221196 Regional Association of North-East Bothnia Kauppurenkatu 8, SF-90100 Oulu/Finland Tel.: +358-81-3214000 Fax: +358-81-321 4013 Interreg IIA 59. számú mûködési program: „Nordens Gröna Balte” S/N A régió ritka népessége miatt majdnem minden kezdeményezés hatással van a vidéki területek fejlesztésére. Az életkörülmények emelése és a gazdasági szerkezetek javítása területén ez a következõket jelenti: • a felsõoktatási intézmények közötti együttmûködés az erdõgazdálkodás, turizmus és környezetvédelmi stratégiák javítása érdekében; • képzés, továbbképzés és tapasztalatcsere; • helyi fejlesztési kezdeményezések minden határ menti területen a turizmus, farmházi nyaralások és kulturális csere területén. Kezdeményezéseknek, amelyek a dél-Saami néphez tartozó kisebbséget támogatják a fõ célja a következõ: • kulturális és információcsere-hálózatok kiépítésével és • közös munkaerõpiac megteremtése, amely új és jobb munkalehetõségeket kínál. Kapcsolattartó: Lansstyrelsen Jamtlands lan, S-83186 Östersund Tel.: +46-63-146 000 Fax: +46-63-102 590

334



LACE INFO-SHEETS: KIVÁLASZTOTT PROGRAMOK A LACE Info-Sheet 7 száma információt közöl számos jó gyakorlati példát nyújtó projektrõl a vidékfejlesztés és mezõgazdaság területén, amelyeket az alábbiakban összefoglalunk. Konyhamûvészeti és kézmûves termékek (B/F) A projektnek, amelynek a teljes címe „a francia és belga Ardennek hegységbõl származó konyhai és kézmûves termékeket támogató vásár” alapvetõen két fõ célja volt. Az elsõ az volt, hogy ilyen típusú, pontosan meghatározott célú eseményeket szervezzenek azért, hogy a széles körû közönséget meg tudjuk ismertetni a helyi termékek széles skálájával, a konyhamûvészeti és kézmûves ágazatokon belül. A második cél az volt, hogy megkönnyítsék az együttmûködést és a különbözõ vállalkozások, kereskedelmi partnerek közötti cserét a határ mindkét oldalán. Kapcsolattartó: Region Walloine, Bruxelles Tel.: +32 2 211 55 11 Hulladékkezelési eljárások (I/F) Ez az együttmûködési projekt a vidéki tevékenységgel kapcsolatos két fõ területet céloz meg, amelyekben nagy szükség van a környezetet károsító hatások könnyítésére: a szarvasmarhatrágya, illetve zagyvíz kezelése, és a sajtelõállító berendezések tisztítására használt víz kezelése. Kapcsolattartó: Assassorato dell’Agricolura, Forestazione et Risorse Naturali, Srvizio SATESSA, Dott. Giorgio Vola (Coordinatore Servizi Agricoltura), Loc Amerique 127/a, I-11020 Quart (Aosta) Tel.: +390 165 77 61 11 Fax: +390 165 76 57 18 SUACI Montagne Alpes du Nord, Mr. Gerard Larrieru, 11 RUE Metropole, F-73000 Chambery Tel.: +33 4 79 70 77 77 Fax: +33 4 79 85 07 79 Gyümölcs- és zöldségtermesztési módszerek (D/A/CH) Ennek a projektnek a célja a környezetbarát gyümölcs és zöldség termesztésimódszerek kidolgozása a Bodensee-Hochrehein határ menti régióban (német–svájci–osztrák határ). Kapcsolattartó: Ministerium für Landlichen raum, Kerner Platz 10, D-70812 Stuttgart Tel.: +49 711 126 2151 Fax: +49 711 126 2909


335


Eidgenössische Forschungsanstalt, CH-8820 Wadenswil Tel.: +41 7836 111 Fax: +41 7806 341 Fenntartható mezõgazdaság a távoli szász Svájc területén (D/PL/CZ) Számos Interreg IIA projektet hajtanak végre a cseh–lengyel–német határrégióban, amelyek a mezõgazdasági struktúra, valamint a fenntartható mezõgazdaság határ menti fejlesztési terveivel kapcsolatosak. Kapcsolattartó: Grenzüberschreitende Agrarstrukturelle Entwicklungsplanung, landkreis Löbbau-Zittau / Oberlausitz, Ziitau Tel.: +49 3583 7215 49 (Herr Hesse) Euroregion Elbe Labe, Zehistaer Strasse 9 Tel.: +49 3501 520013 Fax: +49 3501 527457, D-01796 Pirna Integralp – Természeti Ösvények (I/A) Az osztrák–olasz határ mentén az Interreg IIA program olyan projektekbõl áll, amelyek a kerékpárturizmussal a természeti és kulturális ösvényekkel foglalkoznak a felsõ Pusteria völgyben, valamint Kelet-Tirolban. Továbbá a mezõgazdálkodás változásainak környezeti utóhatásainak elemzése folyik a hegyvidéki régiókban. Kapcsolattartó: INTEGRALP, Themenwanderungen im Hochpustertal und Osttirol, Autonome Provinz Bozen, Abt Forstwirtscaft, Bozen Tel.: +39 047 9953 00 Szemüveges birkák tenyésztése (A/SLO) A Carinthia (Ausztria) és Szlovénia külsõ határnál lévõ Interreg projekt tevékenység azon birka fajtával foglalkozik, amelyet „szemüveges birkának” szoktak nevezni a szemük körül lévõ fekete folt miatt. Ezen projekt célja, hogy újra bemutassák ezt a helyi fajtát a nagyvilágnak és a határ menti régió minõségi szimbólumává tegyék. Kapcsolattartó: Mr. Anton petschnik, Vellach 16, A-9135 Bad Eisenkappel Tel.: +43 423 88169 Mr. Muri Primos, Drustvo rejcev ovc jezersko-scolcavske pasme, Zgornje Jezersko 57, 4206 Jezersko, Slovania Tel.: +386 64 44 11 46 Fax: +386 64 44 10 16 E-mail: Seite @siol.net

336



Samen kultúra és gazdaság (S/N) A „Nordens Gröna balte” régióban folyó Interreg IIA projekt tevékenységek a svéd–norvég határ mentén a déli Saami „határ-mentes” kultúra megmentését és Észak- Skandinávia õslakos lakossága megélhetésének támogatását célozta meg. A támogatást elsõsorban a Saami múzeumoknak fogják utalni azért, hogy növeljék a helyi közösségek tudásszintjét és, hogy kiépítsenek egy információs rendszert. Kapcsolattartó: Lansstyrelsen Jamtsland Lan, S-83186 Östersund Tel.: +46 63 146 000 Fax: +46 63 102 590 Nord-Trondelag Fyleskommune, Fyleshuset – Munkegt. 10, N-7004 Trondheim Tel.: +947 73 99 64 15 Fax: +947 73 99 64 10


337


EGYÉB PROJEKT PÉLDÁK Az EU és Közép-Kelet-Európa határ menti régiói tapasztalatok bõségét kínálja arról, hogy a határ menti tevékenységeket a vidékfejlesztés és mezõgazdaság területén hogyan lehet gyakorlati szinten végrehajtani. Az alábbiakban felsorolunk számos jó gyakorlati példát. 1. Kutatás, tanulmányok, stratégiai fejlesztés Blackwater (feketevíz) vonzáskörzet tervezete (IRL/NI) A Blackwater vonzáskörzet tervezetet azért hoztuk létre, hogy a határ összetett hatásai és az adminisztratív központokhoz viszonyított perifériális helyzet által keletkezett hátrányokat megoldja. A vidékfejlesztési program stratégia keretén belül ez a határ menti kezdeményezés holisztikus módon kezdõdött, azért hogy megfigyelhessék a természetes kapcsolatokat a határrégión keresztül számos szektorban, mint például a közösségi, gazdasági és a turizmus szektoraiban. Reméljük, hogy összefogással a régiót finoman, fenntartható módon fejleszteni lehet, felhasználva a természetes kapcsolódásokat, forrásokat a régió lakosságának bevonásával. A projektet jelenleg egy teljes munkaidõben dolgozó munkatársunk irányítja, aki mint titkár dolgozik a határ menti tanácsi bizottságban, és akinek az a magbízatása, hogy specifikus projekteket hajtson végre. Elõször hoztunk létre munkakapcsolatot a régióban lévõ tanácsok között, akik határ menti alapon folyatatnak munkát egymást kiegészítõ témákban. A helyi közösségek sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a három tanács között megvalósítható lehetséges fejlesztésekre. A Blackwater vonzáskörzet tervezete egy folyó vonzáskörzetét választotta ki, mint igazgatási egységet, és megpróbálja ezen perifériális régió hatásait megkönnyíteni. Kapcsolattartó: Mr. Simon Brown; Dungannon District Coulcil; Circular Road; Dungannon; Co. Tyrone Tel.: +44 1861 72 03 15 Tyrone/Donegal Társulás (IRL/NI) A Tyrone Donegal Társulás egy jól megalkotott határ menti fejlesztési társaság, amelynek célja az hogy a Tyron és Donegal vidéki közösségekben megtalálja, fejlessze és támogassa az újító kezdeményezéseket. A célja kettõs – elõször is, hogy fenntartható fejlesztést érjen el a szociális, gazdasági, kulturális és környezeti állapotok javításával a területen, és másodszor, hogy létrehozza önmagát, mint a kiváló minõség központját a határ menti fejlesztés területén, európai szinten. A helybeli vállalatok Igazgatótanácsától, köztük a két legfontosabb vezetõ vállalattól –a Donegal Helyi Fejlesztési Vállalat és a Nyugat Tyron Vidék 2000-tõl kapott irányítással a Társulás sikeresen hajtott végre számos határ menti projektet a következõket is beleértve. A Milleneumi Kézmûves Mesterségek Projekt – Ezen két éves projekt egy kézmûves mesterségek fejlesztésével foglalkozó szakembert alkalmaz azért, hogy támogassa a területen lévõ kézmûves vállalkozásokat és új üzleti és termék eladási lehetõségeket dolgozzon ki. A kézmûves mesterségek fejlesztésével foglalkozó munkatárs direkt támogatást, tanácsadást és képzést nyújt a vállalkozásoknak.

338



A projektnek célja az is, hogy kialakítson az aktív kézmûves mesterségek határ menti hálózatát, és hogy támogassa ezt, a határ mindkét oldalán lévõ helyi kézmûves mesterségek ágazat segítségével. A Termék Szállítási Program - a kis és középméretû vállalkozások igényeinek kielégítése a vidéki területen, ez a program 15 helyi vállalatot támogat Tyronból és Donegalból azért, hogy új megközelítési módokat és vállalkozói magatartást alakítsanak ki, bõvítsék a termék kínálataikat azáltal, hogy olyan termékeket is gyártanak, amelyek sikeresek voltak más piacokon. Továbbá segít az új export lehetõségek megtalálásában. Költségvetés: £362.000 teljes költség (az Interreg IIA és a Nemzetközi Írországnak nyújtott alap támogatásból lett finanszírozva) Kapcsolattartó: Hugo Sweeney; Omagh Business Complex; Great Northern Road; Omagh; County Tyrone; N. Ireland BT78 5LU Tel.: +44 28 82 249494 Fax:+442882250962 E-mail: [email protected] Genevieve Gavin; Donegal Local Development Copmany; 1 Millenium Court; Perase Road; Letterkenny; Court Donegal; Tel.: +353 74 27 056 Fax: +353 74 212 57 E-mail: [email protected] 2. A mezõgazdaság változatossá tétele és érték hozzáadása Egy borút újraéledése A Steiermark (A) tartományban található öt borút közül különös sokszínûségével tûnik ki a Schilcher-borút, ami visszavezethetõ a helyi gazdák teljeskörû gazdasági önállóságára. Ezen felül a kelta idõkre utalnak a helyi borfajták és a kék wildbachi szõlõvesszõk. A „Schilcher & weisse Pferde” projekt vezérfonala optimálisan behálózza a már mûködõ projekteket és célkitûzése a Schilcher-borút minõsítésének elérése. Konkrét intézkedésekhez tartozik a gasztronómiai, mezõgazdasági, élményközpontú és kulturális kínálat kiépítése és fejlesztése. Mindehhez hozzátartozik a 60 km hosszú borút bemutatása, új csapszékek építése, fõként a borciklushoz igazodó évszakokhoz kapcsolódó programok rendezése, kulturális pontok például színpadok vagy kézmûvesipari pavilonok kialakítása. Minõségi szabványokat írnak majd elõ a gazdáknak, hogy így védjék a „Schilcher Schutzmarke Weisses Pferd” márkát. A borút kapcsolatban áll más túrautakkal és élményszerzõ utakkal, melyeknél a szlovén partnerek közremûködnek. 1998 májusában indult el a projekt. Költségek: Euro 271,075; 30,3 % az Interreg lla-ból Kapcsolatfelvétel: Tourismusverband Weststeiermark; Enttlendorfer Str. 3; A-8510, Stainz Tel.: +43 3463 4950


339


Ballyco (IRL/NI) A Ballyco Program, amelyet a két támogató szervezet, a Ballyhaise Fejlesztési Egyesület, Co. Cavan és a Clogher Valley Vidéki Központ, Co. Tyrone, után kapta a nevét, és célja, hogy növelje a kis tenyészállat tartó farmerek jövedelmét, különösen azokét, akiknek kevesebb, mint 30 állatuk van, azáltal, hogy a tenyészállatok minõségét fejlesztik. Ebbõl a jó minõségû állományból születendõ borjuk után magas értékesítési árat kell kapniuk, amelynek pozitív hatása lesz a szélesebb vidéki gazdaságra is. A vezetési képzést, a tenyésztési programot, csoport marketing és szociális programokat is kínálunk a résztvevõ farmereknek és családjaik számára, azért, hogy segítsük a program hosszú távú megvalósíthatóságát. A Közösségi Stratégiai Fejlesztési Tervbe foglalt szociális program meg fogja könnyíteni a további határ menti és közösségek közötti kezdeményezéseket a két régió között. Két hátrányos határterület motiválása, annak érdekében, hogy járuljanak hozzá a terület gazdasági és szociális megújulásához és így támogassák a régió hosszú távú fenntarthatóságát. A 3-5 éves idõszak alatt nyolc új munkahelyet fognak teremteni. A farmerek, családjaik és a különbözõ mezõgazdasági és vidéki szervezetek közötti kapcsolatok megteremtésével a határ mindkét oldalán jobb párbeszéd fog létrejönni a két közösség között, amely növekedéshez fog vezetni a két hely társadalmi és gazdasági státuszában minden tekintetben. A projekt hangsúlyt fektet a határ menti együttmûködésre is és támogatja a társadalmi összetartozás útjában lévõ akadályok lebontását és a bizalom megteremtését, valamint a teljesítménynövelést a két közösségben. Költségvetés: £4.870.000 teljes költség, £1.000.000 Interreg II hozzájárulás Kapcsolattartó: Ms Martina Grey; Ballyco Ltd.; 47 Main Street; Clogher; Co. Tyrone BT76 OAA Tel.: +44 16625 48814 Fax: +44 16625 49418 Egészségügyi vizsgálat (E/P) A spanyol/portugál határ menti régió elsõsorban mezõgazdasági jellegû és a GNP-hez fontos mértékben járul hozzá, különösen a Castilla Y Léon / Norte régióban. Ez a projekt, amelyet a Castilla y Léonban székelõ Regionális Mezõgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium irányít, és az Interreg IIA finanszíroz, a szarvasmarha tenyésztés alágazatát célozta meg, mivel ez a határ mindkét oldalán nagy fontosságot élvez. 1995 és 1997 között egészségügyi ellenõrzéseket végeztek a szarvasmarha és birka karámokban. Az elsõ ellenõrzések folyamán minden szarvasmarha állományt megvizsgáltak, hogy az állatok nem szenvednek-e tuberkolózisban, perineumoniában vagy más betegségben és minden fertõzött állatot elpusztítottak. Hasonló ellenõrzést tartottak a birka állományoknál is. Ezen tevékenységek számos ember, létesítmény, különösen a kormányzat valamint az állatorvosok és laboratóriumi szakemberek nagy fokú együttmûködését igényelte. Szükséges volt a két tartomány közegészségügyi osztályainak együttmûködésére is, azért hogy a színvonal biztosítva legyen és a kapott eredményeket pontosan rögzítsék. Ezen vizsgálatok eredménye az volt, hogy az ezen állatbetegségek elõfordulási aránya csökkent és a farmereknek egy hatékony egészségügyi ellenõrzési szolgáltatást biztosított.

340



Továbbá a termékek értékét is növelte, mivel a farmerek most már betegségektõl mentesen, egészségesen nevelik állataikat. Költségvetés: PTA 122.130.874 teljes költség; PTA 91.598.159 Interreg IIA Kapcsolattartó: Junta de Comunidades de Catsilla y Léon, Plaza de Castilla y Léon 1, E-47008 Valladolid Tel.: +34 983 41 11 21 Fax: +34 983 411269 3. Mezõgazdaság- és vidékfejlesztés környezeti szempontból Környezet szempontjából megalapozott gazdálkodás támogatása Az osztrák határvidéken a környezetvédelmi tanácsadók elindítottak egy projektet, hogy támogassák a megmûvelhetõ területek hosszú távú mûvelését. A projekt a gazdálkodókat tudatosságra és a környezet szempontjából megalapozott gazdálkodásra próbálják ösztönözni. Cél a talajvíz minõségének javítása, ami a vidék életminõségét és szabadidõs értékét pozitívan befolyásolja. Ezért 1994. áprilisában a leibnitzi (A) agrárkamara berendezett egy vizsgálólabort, ami a gazda kérésére meg tudják vizsgálni a talaj- és vízminták valamint a trágyalé nitrát tartalmát. Ezen kívül egyéni kérdéseket, fõleg a trágyázással kapcsolatos kérdésekben tanácsadó irodaként is mûködik a labor. Ezen kívül termõföldtesztet és számos kísérletet végeznek. Mariborban a szlovén oldalon is ugyanilyen minõségben mûködik egy labor. A támogatás befejezése után a projekt alkalmas lesz arra, hogy az agrárkamarák tagdíjából és a gazdák által fizetett járandóságokból önálló finanszírozású legyen. Arra törekszenek, hogy kialakítsák a mindkét oldalon található különbözõ tanácsadó helyek közötti összeköttetést. Költségek: EURO 65.407, 80% von Interreg lla Kapcsolatfelvétel: LFI Steiermark; Hamerlinggasse 3; A-8010 Graz Tel.:+43 316 8050 1309 E-mail: [email protected] 4. Hálózatok kiépítése/csere/képzés Diák-és tanárcsere a mezõgazdaságban (D/DK) A Sonderjylland/Schleswig régió mezõgazdasági munkacsoporjátban lezajlott viták alapján kifejlesztettek egy projektet, ami segíti a mezõgazdasági gyakorlatot végzõket és a - diákokat, hogy bõvítsék ismereteiket az egész határterületen az agrárgazdasági gyakorlattal és – követelményeivel kapcsolatban. Különösen az ökológiai megmûvelés területén hasznos ismereteket nyújt és a szomszédos ország kultúrájával való megismerkedést segíti. A fiatal alapképzésben és továbbképzésben résztvevõ fiatal mezõgazdászoknak lehetõvé válik ezáltal, hogy 312 hónapos gyakorlaton vegyenek részt egy szomszédos országban, amit beszámítanak szakmai gyakorlatként. A mezõgazdasági iskolák együttmûködésének keretein belül a tanároknak intenzív nyelvtanfolyamot szerveznek hogy megismerjék a párhuzamos képzési rendszert, közös kirándulásokat és projekteket magában foglal.


341


A projektek résztvevõi a továbbtanulni vágyók soraiból kerülnek ki. Összesen három iskola vesz részt a projektben. Az elsõ tényleges intézkedések 2000 nyarán kezdõdnek. Költségek: EURO 98.768; ebbõl 50% az Interreg lla-ból Kapcsolatfelvétel: Berufliche Schule des Kreises Nordfriesland in Husum; Aussenstelle Bredstedt; Theodor Storm Strasse 2; D-25821 Bredstedt Tel.: +49 4671 9134 40 Fax:+49 4671 9134 19 E-mail: [email protected] Az Agri-food élelmiszer ipari szakmai fejlesztési programja (IRL/NI) Az Agri-food élelmiszer ipari tizenhárom napos Szakmai Fejlesztési Programnak az a célja, hogy az Agri-food élelmiszer iparon belül szakmai fejlesztést hajtson végre, úgy hogy létrehoz szervezeteket azért, hogy a változást irányítsák, és hogy erõsítsék a szakmai fejlesztést. A programot szemináriumokon és workshopokon keresztül végezzük el, amelyeket tapasztalt és képzett oktatók tartanak. Egy bevezetõ program lehetõvé teszi, hogy a résztvevõk felbecsüljék a képességeiket és hozzáértésüket a szervezeteik szükségleteinek viszonylatában. Kurzus folyamán minden résztvevõ készíteni fog egy munkatervet azért, hogy megkönnyítse a szerzett tudás és szakértelem átadását a szervezetének. Az egész kurzust azzal a céllal hozták létre, hogy egy hálózat kialakítását megkönnyítsék és biztosítsák azt, hogy a régiók közötti és a szervezetek közötti párbeszéd létrejöjjön, és hogy a szerzett tudás és szakértelem a résztvevõ szervezetek számára hasznosítható legyen. A program tartalma: • az európai Agri-food irányelvek és programok ismerete • nemzetközi mezõgazdasági fejlesztések és világpiacok • szervezeti témák – stratégiai tervezés, projekttervezés és projekt irányítás • vezetési képességek – emberi erõforrás, rendszerelemzés, irányítás és pénzügy • Személyi fejlesztési képességek – kommunikációs képességek, idõ beosztási képességek és prezentációs képességek • Információs technológia – I.T. rendszerek, I.T. alkalmazások és információ kezelés A program javítani fogja az Argi-food iparágban mûködõ szervezetek versenyképességét, és hozzá fog járulni a szervezetek és egyének közötti kapcsolatok és hálózatok kialakításához regionálisan és a határok mentén. A program támogatja az szervezetek új üzletági és piaci lehetõségeinek kiaknázását. Amíg a régió gazdasági fejlõdéséhez is hozzájárul, a program fejleszteni fogja a résztvevõk szakmai hozzáértését és tovább erõsíti az ASA és NIIAS közötti kapcsolatokat. Költségvetés: £24.450 teljes költség Kapcsolattartó: Ms Nuala McNally; Co-operation Ireland; 7 Botanic Avenue; Belfast BT7 1JG Tel.: +44 28 90 321462 Fax: +44 28 90247522

342



5. Kis és középvállalkozások támogatása A kis és középvállalkozások minõségének és környezetének fejlesztése a mezõgazdasági ágazatban (D/DK) Ezen projekt, amely 1996 áprilisától 1998 decemberéig tartott, a mezõgazdasággal és élelmiszer iparral foglalkozott. A legfontosabb projekt partner a Green Centre volt Dániában és a Tachnikzentrum Lübeck Németországban. Az általános cél az volt, hogy határ menti együttmûködési hálózatot hozzanak létre azért, hogy a KKV-k minõségét és a környezetükre gyakorolt hatását javítsák az ágazatokban. A specifikus tevékenységek között szerepelt a magas számú KKV-nak nyújtott oktatás szemináriumokon keresztül, valamint a helyi viszonyokhoz igazított tanácsadás nyújtása az egyes KKV-knak. A dán régióban 9 szeminárium volt, átlagosan 9KKV részvételével szemináriumonként, valamint 95 tanácsadó értekezlet és 6 segítségnyújtó ülés. A német régióban 41 órát, tanácsadó ülést és segítségnyújtó találkozót tartottak. Kapcsolattartó: Preben Gregersen; Erhvervsfremme Styrelsen (Az ipar és kereskedelem fejlesztésére létrejött iroda) Sondergarde 25; DK 8600 Silkeborg Tel.: +45 35 60 00 Fax: +45 35 46 64 01


343

Elõszó. LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv. Michel Barnier Az Európa Tanács tagja. Günther Verheugen Az Európa Tanács tagja

Recommend Documents