K¨ ozv´ elem´ enykutat´ as az MTA Int´ ezeth´ al´ ozat´ aban t¨ ort´ ent int´ ezet-¨ osszevon´ asok hat´ as´ ar´ ol K´esz´ıtette: Tusn´ady G´abor az MTA rendes tagja 2015 december´eben egy´eni kezdem´enyez´es form´aj´aban k¨orlevelet k¨ uldtem ki a k¨oztest¨ ulet tagjainak, k´erve a v´elem´eny¨ uket az Int´ezth´al´ozatban 4 ´eve t¨ort´ent int´ezet-¨osszevon´asokkal kapcsolatban. K´et m´odon k´ertem a v´elem´enyeket: egy ´altalam o¨ssze´all´ıtott k´erd´escsoportra val´o v´alaszok form´aj´aban, illetve szabadon fogalmazott sz¨oveg form´aj´aban. Az ´altalam adott k´erd´esek ´es erre adott v´alaszok a k¨ovetkez˝okben olvashat´ok: A bet˝ u jel ut´an az A, B, C, D lehet˝os´egekre ´erkezett v´alaszad´ok sz´ama tal´alhat´o, X-szel a nem tudom v´alaszokat jel¨oltem. 1. Helyesnek tartja-e az a´tszervez´est? A 14 Egy´ertelm˝ uen igen. B 31 Kis korrekci´okkal igen. C 63 Nagy munk´aval jav´ıthat´o lenne a jelenlegi helyzet. D 104 A d¨ont´es kifejezetten hib´as volt. X 8 2. K¨ozvetlen k¨ornyezet´eben milyen v´elem´eny form´al´odott meg a reformmal kapcsolatban? A 7 A reform nagyon hasznos volt. B 39 Vannak ugyan k´aros mell´ekhat´asok, de l´enyeg´eben hasznos volt. C 98 T¨obb k´art okozott, mint hasznot. D 66 Egy´ertelm˝ uen k´aros volt. X 10 3. Milyen A 123 B 43 C 26 D 10 X 18
jelleg˝ uu ´j neh´ezs´egek mer¨ ultek fel? Bonyolultabb´a v´alt az u ¨gyint´ez´es. Kevesebb p´enz jut a kutat´asokra. A reform nem a val´odi tehets´egeseket juttatta el˝ony¨okh¨oz. Nem mer¨ ultek fel neh´ezs´egek.
¨ szerint hozz´avet˝olegesen hogyan v´altoztak a rezsi ´es az adminisztr´aci´o k¨olts´egei? 4. On A 2 Fel´ere cs¨okkentek. B 20 T´ız sz´azal´ekkal cs¨okkentek. C 50 V´altozatlanok maradtak. D 85 Megk´etszerez˝odtek. X 63
1
5. Mi volt A 11 B 47 C 76 D 66 X 20
¨ szem´elyes ´elet´eben? a hat´asa a reformnak az On L´enyegesen jobban tudok kutatni, mert u ´j kapcsolatokra nyitott lehet˝os´eget. Nem ´erzem semmi hat´as´at. Csak apr´o bossz´ us´agaim voltak. Jelent˝osen visszavetett a kutat´asban.
6. Megv´altoztatta-e az u ´j strukt´ ura a kapcsolati rendszer´et? ´ A 38 Uj egy¨ uttm˝ uk¨od´esekre teremtett lehet˝os´eget. B 120 Nem volt hat´asa. C 35 A k¨ ulf¨oldi partnereimmel most nehezebb a kapcsolat tart´asa. D 5 Olyan egy¨ uttm˝ uk¨od´esekbe vontak be, amelyek visszavetett´ek a saj´at kutat´asaimat. X 22 7. Milyen A 21 B 34 C 101 D 37 X 27
hat´as v´arhat´o a k¨ovetkez˝o t´ız ´evben? Elm´ely¨ ult egy¨ uttm˝ uk¨od´es alakul ki az egym´as mell´e szervezett int´ezetekben. Nem v´arhat´o semmilyen v´altoz´as. Lesznek m˝ uk¨od´esk´eptelenn´e v´al´o int´ezetek. Mindent gy¨okeresen ´at kell szervezni.
8. Mit tegyen most az MTA? A 6 Nincs sz¨ uks´eg semmilyen l´ep´esre. B 59 Egy erre a c´elra fel´all´ıtott h´ usztag´ u bizotts´ag m´erje fel a helyzetet. C 46 Az Eln¨oks´eg dolgozza ki a sz¨ uks´eges korrekci´okat. D 80 H´ıvjunk o¨ssze egy rendk´ıv¨ uli k¨ozgy˝ ul´est a k´erd´es megvitat´as´ara. X 29
2
Egy´ eni v´ elem´ enyek Wed, 9 Dec 2015 17:58:23 PM Kedves G´abor, Nem ´allok ugyan az MTA alkalmaz´as´aban, de k´erd´eseim az´ert vannak: 1. Mi´ert ker¨ ult a Pszichol´ogiai Int´ezet a term´eszettudom´anyi blokkba? ´ t˝ 2. Mi´ert nincs Kognit´ıv Tudom´anyi K¨ozpont? Ugy unik, a tudom´anyter¨ uletek heveny´eszett feloszt´asa nem a´llta ki az id˝ok pr´ob´aj´at, u ´jra kell gondolni. 3. A Nyelvtudom´anyi Int´ezetet a´ll´ıt´olag az´ert nem integr´alt´ak ebbe a rendszerbe, mert az MTA alap´ıt´as´anak t¨obbek k¨oz¨ott a magyar nyelv˝ u tudom´anyos kutat´asok el˝oseg´ıt´ese volt a c´elja. Id˝oszer˝ u lenne ezt is u ´jra´ertelmezni. Ha l´etezne Kognit´ıv Tudom´anyi K¨ozpont, akkor a nyelvtudom´anynak ott lenne a helye a pszichol´ogia ´es a logika mellett. Esetleg m´eg gy¨ um¨olcs¨oz˝o is lehetne egy ilyen blokk... ¨ ozlettel: Dalmi Gr´ete (Eszterh´azy K´aroly F˝oiskola, Eger) Udv¨ =============================================== Wed, 9 Dec 2015 18:22:24 PM Kedves Uram, b´ar ´en nem felt´etlen¨ ul ezeket a k´erd´eseket tettem volna fel (p´eld´anak ok´a´ert az akad´emiai t¨orv´eny megv´altoztat´as´aban rejlik a probl´em´ak egyik alapvet˝o o˝soka, amelynek teljes fel¨ ulvizsg´alata n´elk¨ ul nem lehets´eges semmif´el kibontakoz´as), v´alaszolok a k´erd´eseire: DDADCABD ¨ Udv¨ozlettel: Berkes Tam´as (iti.mta.hu) =============================================== Wed, 9 Dec 2015 19:29:45 PM Tisztelt Tusn´ady G´abor! Nem akarom ”bet˝ uzni” a v´alaszomat, ink´abb le´ırom a statisztik´aba nem eg´eszen beleill˝o v´elem´enyemet. 1960 o´ta dolgozom Csilleb´ercen, sug´arv´edelemmel foglalkozom, most m´ar nyugd´ıjask´ent, de ezen bel¨ ul akt´ıvan. K¨ozel 30 ´evig a KFKI volt a munkahelyem, azut´an j¨ott a rendszerv´alt´as, a nagy KFKI cs˝odbe ment, lettek a kis int´ezetek, a mi egys´eg¨ unk, a Sug´arv´edelmi F˝ooszt´aly - a KFKI-ben egy igen er˝os szervezeti egys´eg volt - a KFKI Atomenergia Kutat´oint´ezet (AEKI) r´esze lett. Elvesztett¨ uk a nagy int´ezet el˝onyeit, csak az AEKI sug´arv´edelmi dolgaival foglalkoztunk, sokan kil´eptek, le´ep¨ ultek a m˝ uhelyek, a kis´erleti berendez´esek sz´ep lassan elavultak. J¨ott a k´erd´esekben szerepl˝o ¨osszevon´as. A kor´abban f¨ uggetlen (a KFKI-hoz nem tartoz´o) Izot´opkutat´o Int´ezettel vontak o¨ssze, majd a M˝ uszaki Fizikai ´es Anyagtudom´anyi Int´ezt is beolvadt az MTA Energiatudom´anyi Kutat´ok¨ozpontba. V´elem´enyem: a 25 ´evvel ezel˝otti k´enyszer˝ u sz´etdarabol´as volt az, ami cs¨okkentette a hat´asfokot, majd azt´an j¨ott az o¨sszevon´as sorozat. Most a telephelyen (a 21-es busz ma is a KFKI-ig k¨ozlekedik) k´et nagy, (EK, Wigner), bizonyos fokig rivaliz´al´o int´ezm´eny ´es sok apr´o szervezet 3
van. K´ar, hogy nem mert´ek u ´jra l´etrehozni a KFKI-t, ami igaz´an er˝oss´e tette volna Csilleb´ercet. A h´arom int´ezet n´egy ´eve t¨ort´ent o¨sszevon´asa az EK-ba szerintem n¨ovelte a bels˝o kapcsolatok lehet˝os´eg´et, ´esszer˝ ubb (mostans´ag m´ar ´eszszer˝ ubbnek ´ırand´o) mint sok kis kir´alys´ag. ¨ ozlettel Udv¨ Deme S´andor =============================================== Wed, 9 Dec 2015 19:36:42 PM Kedves G´abor, a k´erd´eseidre nem tudok v´alaszolni, mert egyetemen tan´ıtok. Mindazon´altal vannak ´eszrev´etelem az a´tszervez´esr˝ol, k´et BTA BTK-s int´ezettel, az Irodalomtudom´anyival ´es a N´eprajzival, ´es egy TKI-s projekttel van/volt szorosabb munkakapcsolatom az ´erintett id˝oszakban. A TKI-r˝ol szuperlat´ıvuszokban tudok besz´elni, persze ennek az is lehet az oka, hogy kit˝ un˝o, egyetemen is oktat´o szakemberek dolgoznak benne. A m´asik k´et int´ezettel kapcsolatban az az ´eszrev´etelem, hogy - felt´etlen¨ ul p´enz¨ ugyi okokhoz, a telephelyek indokolatlan cser´ej´ehez kapcsol´od´o vagy m´as adminisztr´aci´os fenyeget´esek miatt - az int´ezet m˝ uk¨od´es´eben dikt´atumszer˝ u vezet´esi elvek ´es m´odszerek jelentek meg. Sz´amomra u ´gy t˝ unik, hogy els˝osorban - sokszor a kutat´as helyett - az int´ezeti koll´eg´ak a kutat´oint´ezet n´elk¨ ul¨ozhetetlens´eg´et, auton´omi´aj´at, tudom´anyos teljes´ıtm´eny´et bizonygat´o projektekben vesznek r´eszt. Az a benyom´asom, hogy eg´eszen m´as ir´any´ u ´atszervez´esek zajlottak, mint amikre val´oban sz¨ uks´eg lett volna. A mi szakter¨ ulet¨ unk¨on p´eld´aul nem szerencs´es a kutat´oint´ezeti ´es az oktat´o tev´ekenys´eg ilyen m´ert´ek˝ u sz´etv´alaszt´asa - j´ollehet, a fels˝ooktat´asi a´talak´ıt´asok, az u ´gynevezett A-nyilatkozatok is nehezetik strukt´ ur´ak u ´jb´oli ¨osszekapcsol´od´as´at. Ebb˝ol komoly fesz¨ ults´egek is sz´armaznak az egyetemi ´es a kutat´oint´ezeti szf´er´ak k¨oz¨ott: az egyetemi koll´eg´aknak nem ritk´an k¨otelez˝o, heti 12 (n´alunk el˝ofordul, hogy 16-18) kontakt´or´as oktat´asi k¨otelezetts´eg¨ uk mellett nagyobb publik´aci´os teljes´ıtm´eny¨ uk van, mint a kutat´oint´ezeti koll´eg´aknak. ´ egy olyan kutat´oint´ezet-t´ıpust k´epzeln´ek el, amelyben az int´ezetek ´alland´o f˝omunkat´arsai En az o¨ssz´allom´any 1/3-´an´al t¨obben nem lenn´enek ´es a t¨obbi kutat´o helyre, bizonyos kutat´asi projektekkel lehetne, nem a´lland´o munkat´arsk´ent, 1-3 ´evre ”becsekkolni”. Az egyetemieket ak´ar egy speci´alis sabbatical keret´eben kik¨olcs¨on¨ozhetn´ek az int´ezetek. ¨ Osszefoglalva: az ´atalak´ıt´as nem egyszer˝ uen rontott a helyzeten, hanem u ´j ´es rossz strukt´ ur´ak fel´e mozdult el. ¨ oz¨ol HZ (Hermann Zolt´an PhD habilit´alt egyetemi docens K´aroli G´asp´ar Reform´atus Udv¨ Egyetem)
4
Wed, 9 Dec 2015 21:18:29 PM Kedves G´abor, Nem titok, hogy kezdett˝ol elleneztem az o¨sszevon´ast. F˝oleg, hogy a Pszichol´ogiai Int´ezetet egy eleg´ans mozdulattal a Term´eszettudom´anyi K¨ozpontba helyezt´ek. A pszichol´ogia nem term´eszettudom´any ´es nem t´arsadalomtudom´any. M´ask´eppen, de m´egis a matematik´ahoz hasonl´o a helyzete. Ez azonban a beilleszked´esi zavaroknak csak egy r´esze. ´ A legkomolyabb probl´ema az adminisztrat´ıv h´att´er lehetetlens´ege. Eppen az a´tszervez´eskor egy nagy ´es egy kisebb EU projektem volt, ´es v´ert izzadva tudtam csak befejezni a hozz´a nem ´ert˝o gazdas´agi ´es p´aly´azati emberek miatt. 1992 o´ta dolgozom a Pszichol´ogiai Int´ezetben, soha, semmilyen gondom nem volt. H´arom ´eve a´lland´o probl´ema volt minden. K´et ´evig k¨ uzd¨ottem, ut´altak ´erte. Id´en m´ar nem k¨ uzd¨ok, mert ha eddig sikertelen voltam, ink´abb m´asfel´e ford´ıtom az energi´aimat. Egy´ebk´ent pedig addig nem p´aly´azok a MTA TTK-val, am´ıg megnyugtat´o helyzet nem alakul ki. Az u ´j ´ep¨ ulet hib´ai hab a tort´an. Nem vagyok ott sokat, mert sz´ekem sincsen csak parkol´om. Valahol mindig keresek magamnak helyet, ha m´egis ott kell tennem abban a l´atszat ´ep¨ uletben. Ha valamit v´altoztatni ´erdemes, az a visszarendez˝od´es a kor´abban j´ol m˝ uk¨od˝o int´ezetek eset´eben, a t¨obbit pedig ´at kell szervezni. ¨ ozlettel: Udv¨ ´ Gyarmathy Eva =============================================== Thu, 10 Dec 2015 04:59:47 AM Kedves Bar´atom! ¨ Otletedet, hogy n´egy ´ev elm´ ult´aval Web 2.0 m´odozatban n´ezz¨ uk meg, mennyire v´alt be az Akad´emi ´atszervez´ese, nagyszer˝ unek tartom. J´omagam az a´tszervez´esben csak ”szemtan´ uk´ent” vettem r´eszt: Idehaza m´ar t´ız ´eve el´ert a nyugd´ıjaz´as, akt´ıvan m´ar csak az egykor ´en ´altalam gr¨ undolt franciaorsz´agi egyetemi tansz´ekem keret´eben m˝ uk¨od¨ok. Tudom´asom azonban az´ert van a dolgokr´ol, mert el´egg´e szerte´agaz´o email-v´alt´ast folytatok hazai koll´eg´akkal s e lev´elv´alt´asnak t´argy´aban derekasan nagy r´eszt k´epvisel panaszuk az u ´j strukt´ ur´ara ´es annak m˝ uk¨od´es´ere. Ezen ak´ar meglep˝odni is lehetne, de a lev´elv´alt´asnak 1999-ig visszany´ ul´o el˝ozm´enye van. Az a helyzet, hogy akkor a ”Magyar Tudom´any” k¨ozz´etette ”Az interdiszciplinarit´asr´ol ´es halmozott h´atr´anyair´ol” (http://epa.oszk.hu/00700/00775/00003/1999 03 12.html) c´ım˝ u ”vitacikkemet”. Ez ut´obbi sz´ot az´ert teszem id´ez˝ojelbe, mert az akkori szerkeszt˝os´egnek az volt ugyan (velem egyet´ert´esben) a sz´and´eka, hogy sz¨ovegem felett vit´at nyisson, de az t¨ort´ent, hogy ´en mag´anpost´amban 93 hozz´asz´ol´ast kaptam, k¨ozt¨ uk k´et-h´arom tucat nagyon ´erdekeset, de egyetlenegy volt, amelyet szerz˝oje k¨ozl´esre sz´ant ´es a szerkeszt˝os´egbe k¨ uld¨ott, az o¨sszes t¨obbinek a szerz˝oje (akiknek a t¨obbs´eg´evel el˝ozetesen nem a´lltam ismerets´egben) olyasmit ´ırt, hogy v´elem´eny´et tekintsem mag´anv´elem´enynek s az maradjon kett˝onk k¨oz¨ott. Nos, most ezek k¨oz¨ ul nem kev´es megkeresett (s rajtuk k´ıv¨ ul m´eg egy-k´et u ´jabb is) ´es azt adta el˝o, hogy ez a 5
mostani ´atszervez´es nagyszer˝ uen szolg´alhatott volna egy olyan c´elt is, hogy egy interdiszciplinarit´ast u ´j p´aly´ara a´ll´ıtson, de ehelyett az t¨ort´enik, hogy az a´tszervez´es menedzsereit csak az ´erdekli, hogy kevesebbet kelljen rezsire meg egy´eb kiad´asokra k¨olteni, amit˝ol azut´an az ´allt el˝o, hogy marakod´as folyik a k¨olts´egvet´es k¨or¨ ul. Ha esetleg belen´ezel az 1999-es sz¨ovegbe, akkor el tudod k´epzelni, menyire sajn´alom a dolgok ilyen alakul´as´at, mik¨ozben cseppet sem vagyok meglepve. Ett˝ol meg´ovnak kor´abbi tapasztalataim. Ezek k¨ ul¨on¨osen akkor z´ udultak r´am, amikor o¨t ´evvel kor´abban ugyancsak a ”Magyar Tudom´any” lek¨oz¨olte egy ”Term´eszettudom´any-e a pszichol´ogia?” (http://www.staff.u-szeged.hu/ garai/Termtud.html) c´ım˝ u el˝oad´asomnak a sz¨oveg´et, amelyben amellett ´erveltem, hogy a magam szak´aga csak f´elig term´eszettudom´any, m´asik fele ´eppannyira t¨ort´enelemtudom´any - ekkor szakm´am u ´gynevezett tudom´anyos k¨ozv´elem´enye kik¨oz¨os´ıtett, mondv´an, hogy azt akarom s fogom el´erni, hogy a pszichol´ogia ne annyi p´enzt kapjon, amennyi egy term´eszettudom´anynak ”j´ar”, csak annyit, amennyi egy t¨ort´enelemtudom´anyt ”megillet”. Nos, az ”´arul´ot” megillet˝o sz´am˝ uz´es az´ota is ´erv´enyben van - ezt ´eppen p´ar hete tapasztalhattam, amikor nyolcvanadik sz¨ ulet´esnapomr´ol francia ´es ´epp´ıgy orosz meg amerikai forr´asok majdnem meghat´oan eml´ekeztek meg, a magyar akad´emiai instanci´ak pedig... Na, de nem err˝ol van sz´o, hanem arr´ol, hogy ilyen szellem nem kedvezhet semmilyen a´tstruktur´al´asnak, ´am ha siker¨ ulne valamik´eppen t´enyleg Web 2.0-s keretben megbesz´elni, mit lehet elm´eletben tenni az interdiszciplinarit´as´ert, akkor a gyakorlatban igaz´an kap´ora j¨ohete a magyar tudom´anynak az az ´atszervez´es, amelyre Te most r´ak´erdezel. Mivel ´en D´el-Franciaorsz´agb´ol nem sokat tehetek a k´erd´es Web 2.0-s megbesz´el´es´e´ert, de annyit mindenk´eppen fontosnak tartok, hogy a most bemutatott o¨sszef¨ ugg´esr˝ol, mely az interdiszciplinarit´assal fenn´all, eln¨ok¨ unknek is tudom´asa legyen, ez´ert ennek a lev´elnek a ”m´asolat´at” ´ elk¨ uld¨om az Eln¨ok Urnak is. Sz´ıves u ¨dv¨ozlettel Garai L´aszl´o =============================================== Thu, 10 Dec 2015 08:51:37 AM Kedves G´abor! ´ ugyan a k´erd´eseidre nem akarok v´alaszolni, mert minket nem ´erintett az ´atalak´ıt´as, En ez´ert azt a hamis l´atszatot kelten´em, hogy az a´talak´ıt´assal semmi nem v´altozott (n´alunk mi´ert is v´altozott volna), de az´ert anno ´en is elgondolkodtam az ´atalak´ıt´asok egyik (kimondott) indok´an. Ez u ´gy sz´olt, hogy a nagyobb int´ezetek gazdas´agosabbak, mert kisebb adminisztrat´ıv l´etsz´ammal tudnak m˝ uk¨odni. Van egy a´br´am, amit az Eln¨ok u ´r 2011. m´ajus 18-´an, az AKTV ´ertekezleten elhangzott el˝oad´as´anak adataib´ol raktam ¨ossze. Ez az ´abra ilyen form´aban az el˝oad´asban nem szerepelt, de egy´eb di´akon szerepl˝o adatokb´ol o¨sszerakhat´o volt. Az a´br´an az a´talak´ıt´as el˝otti int´ezetek nem kutat´oi l´etsz´am´anak ar´anya szerepel az int´ezet o¨sszl´etsz´am´anak f¨ uggv´eny´eben, ´el˝o, ´elettelen ´es hum´an kutat´oint´ezetekre k¨ ul¨on. Ami l´atszik, hogy a t´etel nem igaz, mert ha nagyobb az int´ezet, a nem kutat´ok ar´anya nem cs¨okken, s˝ot! 6
´ o ´es ´elettelen esetben egy konstanshoz tart, s jellemz˝oen itt vannak a nagyobb l´etsz´am´ El˝ u int´ezetek. Ez - szerintem - annak tudhat´o be, hogy a ”nem kutat´ok” nagy r´esze ezekben az int´ezetekben a kutat´assal k¨ozvetlen¨ ul o¨sszef¨ ugg˝o dolgokkal foglalkozik, vagyis be´all egy kutat´o/labor´ans, vagy ´elettelen esetben egy kutat´o/m´ern¨ok ar´any, s ezt az int´ezetek maguk is automatikusan be´all´ıtj´ak. Az adminisztr´aci´os l´etsz´am alakul´asa - ugyancsak szerintem - a hum´an int´ezetekn´el jobban m´erhet˝o, mert amennyire ´en tudom ott nincsenek ilyen jelleg˝ u (labor´ans, m´ern¨ok, stb) munkak¨or¨ok, amik a kutat´ast k¨ozvetlen¨ ul kiszolg´alj´ak. Itt viszont pont az ellenkez˝o t´etel igaz, min´el nagyobb egy kutat´oint´ezet, relat´ıve ann´al nagyobb a nem kutat´oi l´etsz´am. ´ akkor azt a k´erd´est tettem fel, hogy ha ez igaz, m´arpedig az Eln¨ok u En ´r saj´at adataib´ol k¨ovetkeztethet˝oen igaz, akkor ugyan mit˝ol v´altozna ez a t¨orv´enyszer˝ us´eg puszt´an att´ol, hogy nagyobb int´ezeteket hozunk l´etre, s semmi egyebet nem v´altoztatunk? V´alaszt nem kaptam persze. Sok sikert a felm´er´eshez, nem tudom ugyan mi a c´elja, de az eredm´eny´et sejtem. ¨ Udv, Bagyinka Csaba (brc.mta.hu) =============================================== Thu, 10 Dec 2015 10:57:00 AM ´ Tisztelt Koll´ega Ur, az ´atszervez´essel kapcsolatos, nagyon is id˝oszer˝ u kezdem´enyez´es´ehez nagy o¨r¨ommel csatlakozom. Jog´asz-kutat´ok´ent elmondhatom: az ¨osszevon´as a T´arsadolomtudom´anyi Kutat´ok¨ozpont (TK) l´etrehoz´as´aval egy´ertelm˝ uen k´aros volt: nemcsak nem o¨sszetartoz´o tudom´anyter¨ uleteket vont o¨ssze, hanem az akkori eln¨oknek fogalma sem volt a t´arsadalomtudom´any mibenl´et´er˝ol, ´ıgy nem ´erthette meg, hogy a Jogtudom´anyi Int´ezetben kutat´ok, ´altal´aban a jog´aszok kell, hogy olvassanak szociol´ogiai, politol´ogiai, adott esetben k¨ozgazdas´agi szakirodalmat, visszafel´e azonban ez nem a´ll. Szakmailag t¨ok´eletesen ´atgondolatlan l´ep´es volt, nem is ´erthette P´alink´as koll´ega, hogy mit csin´al, hiszen atomfizikus - annak ellen´ere, hogy megk´ıs´erelt¨ uk ezt elmagyar´azni neki. Az u ´j strukt´ ura ”ejt˝oerny˝os” f˝oigazgat´oval ´es igazgat´okkal olyan abszurdumokhoz vezetett, hogy pl. azonnal - ´evk¨ozben - lemondtak foly´oiratel˝ofizet´eseket, a k¨onyvbeszerz´est pedig le´all´ıtott´ak - az´ota sem vett az ¨osszeolvasztott k¨onyvt´ar egyetlen k¨onyvet sem azzal az indokkal, hogy ma m´ar csak az internetr˝ol dolgozunk... ´Igy mikor V´ek´as Lajos MTA-aleln¨ok u ´r felk´ert, hogy k¨onyvbemutat´o keret´eben ismertessem az u ´j Polg´ari T¨orv´enyk¨onyv a´ltala szerkesztett komment´arj´at, a k¨onyvt´arban ezt hi´aba kerestem. A TK vezet´ese a teljes´ıtm´eny m´er´es´ere o¨nk´enyesen, hasra u ¨t´essel meghat´arozva az adott teljes´ıtm´eny-elem´ert j´ar´o pontokat (pl. konferencia szervez´es) pontoz´asos rendszert vezetett be, aminek abszurdit´as´at j´ol mutatja, hogy j´ uniusban akarta bevezetni a f˝oigazgat´o janu´arra visszamen˝oleges hat´allyal (ett˝ol tiltakoz´asom hat´as´ara el´allt, v´eg¨ ulis volt alkotm´anyb´ır´ok´ent van n´emi fogalmam a visszamen˝oleges hat´aly alkotm´anyelleness´eg´er˝ol), a pontsz´amok meghat´aroz´as´at a f˝oigazgat´o ´es az igazgat´ok d¨ont¨ott´ek el, ´ıgy a´llt el˝o az a helyzet, hogy egy magyar nyelv˝ u 7
monogr´afi´a´ert 3, azaz h´arom pont j´ar, viszont t˝olem, mint az MTA levelez˝o tagj´at´ol az ”elv´art” pontsz´amot 120-ban a´llap´ıtott´ak meg (mi´ert pont 120? - ki tudja, de f˝oig. utas´ıt´as l´eptette hat´alyba, ´ıgy nem volt vita), a jogk¨ovetkezm´enyt munkajogik´ent jel¨oli meg a szab´alyzat, vagyis kir´ ug´assal fenyegetik a nem teljes´ıt˝oket, az ´ert´ekel´est egy pontoz´o test¨ ulet v´egzi, amelyben fiatal, 5-6 ´eve PhD-zett koll´eg´ak ´ert´ekelik MTA doktorok ´es akad´emikusok munk´aj´at, mindezek eredm´enyek´ent az els˝o ´erintett ´evben a k¨ovetkez˝o pontsz´amot siker¨ ult el´ernem: b´ar akad´emikusi sz´ekfoglal´om monogr´afiak´ent abban az ´evben jelent meg, csak 46 pontot tudtam ”¨osszehozni”. P´eld´am nem egyedi, a TK Jogtudom´anyi Int´ezet´eben mindenki hasonl´o gondokkal k¨ uzd - r¨ovidt´av´ u hajsz´ara vannak a kutat´ok k´enyszer´ıtve, l´atszattev´ekenys´eg folyik, csakhogy a pontsz´am meglegyen, PhD-k ´ır´as´ara nem marad id˝o, val´odi kutat´as az Int´ezetben nem folyik, a kor´abban megszokott ´evi min. egy nagy nemzetk¨ozi konferencia elt˝ unt a k¨odben. Megd¨obbent˝o, hogy IX. Oszt´alyunk nem t˝ uzte soha napirendre a TK ´es int´ezetei munk´aj´ar´ol ´ k´erd´eseiben is benne foglaltatik, sz´ol´o jelent´eseiket, ´ıgy egy olyan megm´eret´esre, ami Koll´ega Ur soha nem ker¨ ult sor. ´Igy a TK ´es a K¨ozigazgat´asi K¨ozpont f˝oigazgat´oi sz´ek´enek bet¨olt´es´ere p´aly´az´okkal kapcsolatos javaslatainkat u ´gy tett¨ uk meg, hogy tiltakoz´asom ellen´ere nem t˝ uzt¨ uk napirendre azt: hogyan is a´llnak a k¨ozpontok, int´ezetek, milyen feladatra kellene javasolnunk a p´aly´az´ok k¨oz¨ ul valamelyik¨ uket, az Oszt´aly v´eg¨ ulis ezt nem fogadta el, hanem a ”leveg˝obe” tett javaslatot (szerencs´ere a szavaz´askor j´o jel¨olt kapott t¨obbs´eget). Mivel tavaly nyug´allom´anyba vonultam (a f˝oigazgat´o a professor emeritus-cimen t¨ort´en˝o tov´abbfoglalkoztat´asomat r´eszben fent eml´ıtett szem´elyes konfliktusok miatt megtagadta), nem vagyok m´ar szerencs´ere k¨ozvetlen¨ ul ´erintve, de felt´etelezn´em, hogy v´elem´enyemre az MTA vezet´ese k´ıv´ancsi lehetne. Dr. V¨or¨os Imre =============================================== Thu, 10 Dec 2015 11:35:50 AM Kedves G´abor! V´egre valakit ´erdekel a mi v´elem´eny¨ unk is. Egyenl˝ore f˝oigazgat´oi utas´ıt´as van ´erv´enyben, hogy csak enged´ellyel nyilatkozhatunk. A k´erd˝o´ıvet viszont u ´gy is lehet ´ertelmezni, mint k¨oteless´eget, ´ıgy a nevem nem kell titkos´ıtani. Amit ´ırok az az MTA TTK-ra vonatkozik, a t¨obbi v´elem´enyt ´es o¨sszevon´asukat nem ismerem. ad 1 B´ar a d¨ont´es kifejezetten hib´as volt, nagy munk´aval ´es f˝oleg sok-sok p´enzzel jav´ıthat´o lenne a helyzet. A d¨ont´es politikai volt: fele ennyi o¨sszegb˝ol az adott telephelyeken jobb k¨or¨ ulm´enyeket lehetett volna teremteni a mostaniakn´al. Eln¨ok¨ unk nyilatkozata szerint (Klubr´adi´o) ´ıgy k¨onnyebb ir´any´ıtani fentr˝ol, kevesebb aktor van. Innen viszont az l´atszik, hogy ir´any´ıthatatlan dinoszaurosz(ok) j¨ottek l´etre, ¨ossze nem ill˝o int´ezetek ¨osszevon´as´aval. ad 2 B´ar sok fiatalnak tetszenek a sz´ınes falak, ´es sokakat megt´evesztettek az MTA diadaljelent´esei; de a k¨or¨ ulm´enyek (labor ´es dolgoz´oszoba is) sokkal rosszabbak, a munkav´egz´es sz´amos esetben ellehetetlen¨ ult. ad 3 Az u ¨gyint´ez´es nemcsak bonyolultabb´a, de a´tl´athatatlanabb´a is v´alt, holott megn¨ovekedett az adminisztrat´ıv l´etsz´am (n´emileg) ´es a r´ajuk k¨olt¨ott p´enz (jelent˝osen) is. L´enyegesen 8
kevesebb a kutat´asra jut´o p´enz, nincsenek al´a´ırt p´aly´azatok (azaz a cs˝od j¨ov˝ore is bor´ıt´ekolhat´o) ´es u ´j p´aly´azatok sincsenek meghirdetve. A reform sor´an a tudom´anyos kiv´al´os´ag semmilyen (vagy csak al´arendelt) szerepet j´atszott. Egyed¨ ul a ”forr´asbevon´o k´epess´eg” (´ertsd korrupci´o) sz´am´ıt. Rendszeresen tekint´ely n´elk¨ uli, tudom´anyosan nem a legkiv´al´obb szem´elyek ker¨ ultek vezet˝oi poz´ıci´oba; az erem´eny mag´a´ert besz´el. ad 4 Mi u ´gy ´erezz¨ uk, hogy t¨obb mint megk´etszerez˝odtek, hiszen kor´abban el´eg volt a p´enz most meg nem. Tudni nem lehet, mert hihet˝o kimutat´as nincs. Meglev˝o p´enzek elt˝ untek, ugyanazt a p´enzt (b´ert is) t¨obb helyre is elk¨onyvelt´ek. L´enyeg´eben rendel´esi stop van j´ unius o´ta. Az ´etkez´esi hozz´aj´arul´ast is elvett´ek; ig´eretek vannak, hogy ha rendbe j¨on a helyzet, visszakapjuk a p´enzt, de m´ar u ´j f˝oigazgat´o van, stb. ad 5 K´et el˝onye volt a lek¨olt¨oz´esnek, m´as int´ezetek szemin´ariumaira k¨onnyebb eljutni, ´es a di´akok k¨onnyebben felveszik a t´argyakat, mert helyben vagyunk, nem kell utazniuk. De ezek az el˝ony¨ok relat´ıvak, az u ´jdons´ag var´azsa hamar kimer¨ ul, ugyanazokat az el˝oad´asokat (kis r´eszletekben elt´er˝o t´em´akkal) nem ´erdemes, ´es nem is szok´as hallgatni. Minden szemin´ariumot szinte kiz´ar´olag csak a saj´at koll´eg´ak l´atogatnak. Az oktat´asi tev´ekenys´eget n´alunk nem becs¨ ulik meg, s˝ot el˝onytelennek tartj´ak, az egyetemeknek meg m´ar komoly oktat´asi gondjaik vannak, nem engedik ”elvenni a munk´ajukat”, akkor sem, ha sokkal sz´ınvonalasabban tudn´ank megoldani. Viszont maga a k¨olt¨oz´es legal´abb f´el´ev kies´est okozott. Az a´ldatlan a´llapotok miatt a m˝ uk¨od´esem meglassult: munkaid˝om jelent˝os r´esz´eben telefonos kisasszony ´es ajt´on´all´o szolga vagyok, minduntalan megszak´ıtva a gondolatmenetet. Nincsen 40-50 f˝os terem, az igazgat´oi tan´acsterem max 19 f˝o, mindig foglalt. Viszont van videokonferencia terem embermagas k´eperny˝okkel, amit m´eg soha senki nem haszn´alt. Az u ¨gyint´ez˝ok megv´altoztak, nem tudni kin´el mit lehet elint´ezni ´es lehet-e egy´altal´an. ´ ad 6 Alland´ o k´enyszer van projektek ´ır´as´ara, de hi´anyzik az a menedzsel˝o kaszt, aki a potens p´aly´az´okat t´amogatn´a, ´es a sz´elh´amoss´agokat kisz˝ urn´e. ad 7 Nem lesznek, hanem vannak m˝ uk¨od´esk´eptelen int´ezetek. Ennek egyik oka az ´erdemi tudom´anypolitika hi´anya (az orsz´agban is, az MTA-n´al is) pl.: egyik int´ezet (EI) n´egy lend¨ uletprogrammal rendelkezik a m´asik (AKI) eggyel sem. Az egyik int´ezetnek ´evi egymill´ard forint felett van a vegyszersz¨ uks´eglete, a m´asik (pszichol´ogia) l´enyeg´eben nem haszn´al semmit. ´ Tavaly a szervesek 8 OTKAt kaptak, az AKI egyet sem, holott a tudm´anyos kiv´al´os´ag szerint ´ nem 4 int´ezet pont ford´ıtva kellett volna. Jelenleg mindegyik Int´ezet m˝ uk¨od´esk´eptelen. Es lett o¨sszevonva, hanem 6; egyet, helyesen, feloszlattak, egy visszament Csilleb´ercre ad´oss´ag´at ˝ viszont azt a´l´ıtj´ak, a TTK ny´ itt hagyva. (Ok ulta le a p´enz¨ uket, val´osz´ın˝ uleg mindk´et a´ll´ıt´as igaz.) A gy¨okeres a´tszervez´es nem old meg semmit, az elbocs´at´asok m´egkev´esb´e! A p´enzt a tudom´anyos kiv´al´os´ag szerint k´ene osztani, nem pedig kiki´altani kiv´al´o tud´osnak azt, aki valahogy p´enzt tud(ott) szerezni. Minden ellenkez˝o h´ıresztel´essel szemben, a hat´asoss´ag eg´esz j´ol m´erhet˝o, ´evente le is jelentj¨ uk. Egy u ´jabb ´atvizsg´al´as csak gyan´ ut kelt. Kiz´art, hogy elm´ely¨ ult egy¨ uttm˝ uk¨od´es alakuljon ki az o¨sszevont int´ezetek k¨oz¨ott. ad 8 Lobbizzon, szerezzen p´enzt, k´esz´ıtsen priorit´asi list´at, ha valaki a k´ıv´ant dolgot kutatja, kapjon p´enzt. Biztos´ıtsa a tudom´anyter¨ uletek k¨oz¨otti igazs´agos, konszenzusos p´enz 9
allok´aci´ot. Ezeket ´es m´eg sokkal t¨obb probl´em´at rendszeresen elmondtunk, munkabizotts´agi u ¨l´eseken, koll´eg´aknak, akad´emikusoknak, vezet˝oknek, d¨ont´eshoz´oknak. Legjobb esetben is csak legyintettek r´a, meg fognak old´odni, kezdeti neh´ezs´egek, stb. Ehhez k´epest el´egg´e rossz n´even vett¨ uk, hogy mi vagyunk a hib´asak, mert nem jelezt¨ uk a probl´em´akat. ¨ ozlettel, Udv¨ K´aroly (H´eberger K´aroly ttk.mta.hu) =============================================== Thu, 10 Dec 2015 11:41:15 AM ´ Kedves Koll´ega! Tisztelt Professzor Ur! K¨osz¨on¨om level´et. Tkp. az MTA vezet´es´enek illett volna ezt kezdem´enyeznie; rem´elem azonban, hogy ez a mag´ankezdem´enyez´es is sok embert k´esztet v´alaszad´asra. Az a´tszervez´es val´osz´ın˝ uleg nem egyform´an ´erintette az elszenved˝oket; m´as a helyzet ott, ahol v´altozatlan telephely¨ uk¨on dolgoznak tov´abbra is, ´es m´as, ahol fizikailag is o¨sszevontak vagy o¨sszevonni k´esz¨ ulnek int´ezeteket. Azt gondolom, hogy a felm´er´es eredm´enyess´eg´et akkor seg´ıtem legink´abb, ha nem a´ltal´anos k¨ovetkeztet´eseket pr´ob´alok meg levonni, hanem a saj´at kutat´ok¨ozpontunkr´ol ´ırok, hiszen err˝ol van biztos tud´asom, s a r´eszletekb˝ol ¨ossze´all egy vagy egys´eges vagy mozaikszer˝ u k´ep. Biztosan lesznek k¨oz¨os von´asok ´es egyedi saj´atoss´agok is. Mint arr´ol els˝o k´ezb˝ol inform´al´odhatott, az MTA TTK k¨ ul¨onleges helyet foglal el a kutat´ok¨ozpontok sor´aban. Itt a t´enyleges szervez˝o elv csak m´asodlagosan volt szakmai; a primer szervez˝o elv az volt, hogy mely int´ezetek k¨olt¨oznek az u ´jonan felh´ uzott ´ep¨ uletbe. Egy m´asik saj´atoss´ag, hogy m´ıg a t¨obbi kutat´ok¨ozpont eset´eben egyenrang´ u int´ezeteket vontak o¨ssze, itt - az alap´ıt´o okirat szerint, de t´enylegesen is - egyes int´ezetek beolvadtak az MTA K´emiai Kutat´ok¨ozpontj´aba (KKK). Ez avval j´art, hogy a KKK centraliz´alt, b¨ urokratikus ´es korszer˝ utlen strukt´ ur´aj´aba kellett integr´al´odnia a bekebelezett int´ezeteknek. (K´es˝o b´anat, az ´ep¨ ulet tervez´es´eben is majdnem d¨ont˝o m´ert´ekben csak a k´emikusoknak - vagy ott is csak n´emelyeknek? - volt belesz´ol´asa, aminek a k¨ovetkezm´enyeit m´aig ny¨ogj¨ uk.) Ez az ´erintett Enzimol´ogia (EI) ´es tudom´asom szerint a Pszichol´ogiai - Int´ezet eset´eben is jelent˝osen megnehez´ıtette a mindennapi munk´at (pl. beszerz´esek int´ez´ese) ´es n¨ovelte a kiad´asokat (b¨ urokratikus v´ızfej eltart´asa). ´ Ugy l´atom, a b¨ urokr´acia nemcsak a mi (EI) kor´abban minim´alis b¨ urokr´aci´ankhoz k´epest n˝ott meg, hanem m´eg a KKK-j´ehoz k´epest is, szem´elyi ´es kompetencia probl´em´ak miatt. Egyetlen pozit´ıvum volt, hogy a most lek¨osz¨ont f˝oigazgat´o k´ıs´erletet tett a korszer˝ utlen strukt´ ura a´talak´ıt´as´ara, p´eld´anak tekintve az EI ”principal investigator” rendszer´et; ebben f´elsikert ´ert el, de az u ´t helyes. K´et tov´abbi, alapvet˝o probl´ema mer¨ ult fel. Az egyik a hihetetlen m´ert´ekben (3-szorosra?) megn˝ott rezsi. Ennek egyik o¨sszetev˝oje a fentebb m´ar eml´ıtett megn¨ovekedett b¨ urokr´acia eltart´asa, amin lehet seg´ıteni, s ez rem´elhet˝oleg meg fog t¨ort´enni. A m´asik a ”fizikai rezsi” megemelked´ese. Ennek egyik oka az ´ep¨ uletbe feleslegesen beletervezett ”kacsal´abak” (illetve, ha m´ar vannak, akkor ezek m˝ uk¨odtet´es´ere p´enz is kellene); a m´asik a jelent˝osen megn˝ott alapter¨ ulet, mivel v´eg¨ ul is kevesebb int´ezet m˝ uk¨odik a k¨ozpontban, mint azt erdetileg ter10
vezt´ek, ´es ´ıgy kevesebb embernek kell a rezsit kigazd´alkodnia. (Az MTA hozz´aj´arul´asa a fizikai rezsihez minim´alis.) A m´asik gond az, hogy rendk´ıv¨ ul k¨ ul¨onb¨oz˝o int´ezetek lettek o¨sszevonva. Ez r´eszben szakmai, r´eszben emberi (habitusbeli) k¨ ul¨onbs´eg. Ehhez j¨onnek az anyagi jelleg˝ u probl´em´ak. Az ut´olagos ”ideol´ogia”, a multidiszciplinarit´as elve tkp. el˝ore mutat´o is lehetne, ´es id˝ovel, s˝ot, kis r´eszben m´ar most is, hozhat t´enyleges eredm´enyeket. Az emberi t´enyez˝o term´eszetesen nem az egyes szakm´ak ´ert´ekk¨ ul¨onbs´eg´eb˝ol ad´odik, hanem a fentebb r´eszben m´ar eml´ıtett szerkezeti k¨ ul¨onbs´egek alak´ıtott´ak a kutat´ok habitus´at: a k¨ozpontos´ıtott ir´any´ıt´as ´es a kis int´ezeteket jellemz˝o liber´alisabb m˝ uk¨od´es k¨ ul¨onbs´ege. Ez ut´obbiakra jellemz˝obb volt a nagyon egy´eni felel˝oss´egv´allal´as, ami tudom´asom szerint a kutat´asi szabads´agra ´es az anyagi felel˝oss´egv´allal´asra (p´aly´azati p´enzek megszerz´ese) is vonatkozott. Ezek a k¨ ul¨onbs´egek vezettek oda, hogy ma az EI p´enzeit az eg´esz k¨ozpont haszn´alja, ´es az itteni csoportok a saj´at kutat´asi p´enz¨ ukh¨oz nem jutnak hozz´a. F´elre´ert´es ne ess´ek, ennek a rendszernek a t´arsint´ezetek eredm´enyes csoportjai is ´aldozatai. Ezeket a probl´em´akat r´eszben el˝ore l´athatta volna a k¨ozpontos´ıt´ast kereszt¨ uler˝oszakol´o akad´emiai vezet´es, r´eszben ut´olag kellene bel´atnia, hogy azok´ert o˝ is (ha nem is szem´ely szerint) felel˝os, ´ıgy r´eszt kell v´allaljon a konszolid´al´asban. A gondok egy r´esze az o¨sszevon´as term´eszetes velej´ar´oja, amelyek id˝ovel elm´ ulnak, azonban - mivel ezt nem az int´ezetek, hanem az MTA vezet´ese - kezdem´enyezte, ´ıgy ennek a feladata lenne a term´eszetes ´es r´eszben az abnorm´alis probl´em´ak kezel´ese, bele ´ertve ebbe els˝osorban az a´tmeneti anyagi pluszt´amogat´ast. (Egy szem´elyes megjegyz´es. Van persze sarunk nek¨ unk, kutat´oknak is. Az o¨sszevon´ast megel˝oz˝o akad´emiai f´orumon az eln¨ok u ´r expoz´ej´ahoz a jelen lev˝o hat int´ezet t¨obb sz´az dolgoz´oja k¨oz¨ ul huszonvalah´anyan sz´oltak hozz´a k¨oz¨ ul¨ uk ketten - k¨ozt¨ uk magam is - fogalmaztak meg ´ k´etelyeket az ¨osszevon´assal kapcsolatban. Igy ´en eleve o¨sszevon´as-ellenes voltam. Sajnos nincs r´a okom, hogy ezen a v´elem´enyen v´altoztassak.) ¨ ozlettel Udv¨ Orosz Ferenc =============================================== Thu, 10 Dec 2015 11:43:55 AM Tisztelt Tusn´ady G´abor! Kiv´al´o kezdem´enyez´esnek tartom az a´tszervez´esek ´ert´ekel´es´et. ad 1 Az ´atszervez´esnek voltak pozit´ıv hozad´ekai is, de alapvet˝oen hib´asnak ´ıt´elem meg a koncepci´ot, eddig t¨obb k´art l´atok, mint hasznot. ad 2 A k¨ornyezetemben ellentmond´asosak a v´elem´enyek: van, aki el´egedett a v´altoz´asokkal, de a t¨obbs´eg ink´abb negat´ıv v´elem´enyt form´alt. ad 4 Amennyire tudom, az adminisztr´aci´os k¨olts´egek enyh´en n¨ovekedtek, legink´abb az´ert, mert a kutat´ok¨ozpont (CSFK) telephelyei elsz´ortan helyezkednek el az orsz´agban. ad 6 Igaz´ab´ol nem is lehetett ´erdemi hat´asa, mert t´arsadalomf¨oldrajzosk´ent egy term´eszettudom´anyi dominanci´aj´ u kutat´ok¨ozpontba ker¨ ult¨ unk. T´atrai Patrik
11
Thu, 10 Dec 2015 12:58:19 PM Kedves Tusn´ady G´abor! Nagyon o¨r¨ ultem kezdem´enyez´es´enek, mert v´elem´enyem szerint is meg´erett a helyzet arra, hogy szemben´ezz¨ unk az MTA kor´abbi vezet´ese d¨ont´es´enek k¨ovetkezm´enyeivel. Azt k¨ ul¨on¨osen ´ert´ekelend˝onek tartom, hogy a kezdem´enyez´es az a´tszervez´esben ´erintetlen kutat´oint´ezet munkat´ars´at´ol sz´armazik. ad 1 Nem k´erd´eses, hogy el˝ok´esz´ıtetlen, a´tgondolatlan, voluntarista d¨ont´es volt, amelynek korrig´al´asa tal´an m´eg nem k´es˝o. ad 3 Visszal´ep´est jelentett az u ¨gyint´ez´esben, amely b¨ urokratikusabb´a, lassabb´a v´alt, ´es tov´abbi u ¨gyint´ez˝ok felv´etel´et tette sz¨ uks´egess´e. A kutat´asra jut´o csek´ely k¨ozponti MTA (p´aly´azatokon k´ıv¨ uli) t´amogat´asok eloszt´asa ¨onk´enyess´e v´alt. ad 4 Pontos adataink nincsenek a rezsi ´es adminisztr´aci´os k¨olts´egek v´altoz´as´ar´ol, de igyeksz¨ unk ezeket beszerezni. ad 6 B, illetve negat´ıv hat´asa volt, mert olyan ellent´etek keletkeztek, amelyek o¨sszevon´as n´elk¨ ul fel sem mer¨ ultek volna (az o¨sszevont int´ezetek k¨ ul¨onb¨oz˝o m˝ uk¨od´esi elvei [demokratikus, diktat´orikus] k¨ovetkezt´eben). ad 7 Mint eml´ıtettem, tal´an m´eg nem k´es˝o egy komoly, a´tgondolt korrekci´o, de az MTA jelenlegi vezet´ese erre kev´ess´e hajlamos (ezt vil´agosan mutatja az MFA kiv´al´as´anak m´odja a TTK-b´ol, amely a´tgondolatlan m´odon az AEKI-hez ker¨ ult, ahelyett, hogy egy hi´anyz´o Anyagtudom´anyi, Szil´ardtestfizikai Int´ezet r´esze volna, mint a m´ajusi k¨ozgy˝ ul´esi hozz´asz´ol´asomban eml´ıtettem – ami a szem´elyes ellenszenvek, rokonszenvek k¨ovetkezm´enye). Az a´tgondolatlans´ag ´es a vezet˝oi alkalmatlans´ag, er˝oszakoss´ag k¨ovetkezt´eben nem kiz´arhat´o a TTK-hoz hasonl´o cs˝odhelyzet tov´abbi el˝ofordul´asa. ad 8 A rendk´ıv¨ uli k¨ozgy˝ ul´es o¨sszeh´ıv´asa id˝oig´enyes, a megfelel˝o el˝ok´esz´ıt´esre a jelenlegi vezet´es kev´ess´e alkalmas. Legjobbnak azt tartan´am, ha a m´ajusi k¨ozgy¨ ul´es egy napot szentelne erre a k´erd´esre az akad´emikusok ind´ıtv´anya alapj´an – amelyhez sz´ıvesen csatlakozom. Ha ¨ a´ltal kezdem´enyezett k¨ozv´elem´enykutat´as o¨sszegy˝ ul elegend˝o sz´am´ u akad´emikus k´er´es, ´es az On szignifik´ans eredm´enyt ´er el, akkor a k´er´est el˝oterjeszt˝o akad´emikusok feladata lenne, hogy olyan javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek a k¨ozgy˝ ul´es el´e terjeszthet˝oek d¨ont´es c´elj´ab´ol. Tisztelettel Vincze Imre MTA rendes tag, XI. o. =============================================== Thu, 10 Dec 2015 13:09:42 PM Tisztelt Tusn´ady G´abor! Sz´ıvesen v´alaszolok a felvetett k´erd´esekre, b´ar nem tudom sz´am´ıt-e valamit (lehet-e pozit´ıv hat´asa; l´asd indokl´as) ´es a level´eb˝ol az sem der¨ ul ki, hogy mi ennek a felm´er´esnek a pon¨ mag´ankezdem´enyez´ese (TG v´alasza: tos c´elja illetve, hogy ez k¨ozponti sz´and´ek-e vagy az On mag´ankezdem´enyez´es).
12
ad 1 Az a´tszervez´es sz´amunkra nagyon kedvez˝otlen volt, amiben feltehet˝oen az is egy plusz t´enyez˝o, hogy mi Tihanyban el´egg´e el vagyunk szigetelve ´es most egy olyan k¨ozponthoz tartozunk, aminek a vezet˝os´ege t˝ol¨ unk el´egg´e t´avol sz´ekel, helyzet¨ unket el˝ozetesen nem is ismerte. ad 3 Az ´atszervez´es egy´ertelm˝ uen jelent˝osen n¨ovelte a b¨ urokratikus neh´ezs´egeket, amelyben eset¨ unkben a nagy t´avols´ag is jelent˝osen szerepet j´atszik. A beolvad´assal sajnos elvesztett¨ uk a hat´ekony ´erdekk´epviselet¨ unket (a jelenlegi int´ezet igazgat´oi st´atusz csak jelk´epes, ´erdemi hat´ask¨or n´elk¨ ul), ami az int´ezet¨ unk fekv´ese miatt k¨ ul¨on¨osen ´erz´ekenyen ´erintett minket. Mindezt tov´abb s´ ulyosb´ıtja, hogy pont az a´tszervez´est k¨ovet˝oen ker¨ ultek roppant m´od megkomplik´al´asra k¨olts´egvet´esi szervezetek k¨onyvel´esi szab´alyai. ad 4 A gazdas´agi hivatalunk l´etsz´ama jelent˝osen n¨ovekedett ´es ´ıgy is alig b´ırj´ak a munk´at. A t´avoli telephelyek miatt jelent˝os pluszk¨olts´eg keletkezik az u ¨gyint´ez´essel kapcsolatos utazgat´asok miatt (megbesz´el´esek szervez´ese, pap´ırok utaztat´asa oda ´es vissza). A k¨olts´eg n¨oveked´es m´ert´ek´et viszont pontosan nem tudom, minthogy azt se, k´esz¨ ult-e egy´altal´an ilyen kimutat´as. ad 5 Neh´ez meg´ıt´elni, hogy ¨onmag´aban az ´atszervez´es mekkora ar´anyban hatott arra, amit most ´erzek. Hiszen a kedvez˝otlen hat´asokat legal´abb tov´abbi k´et nagyon fontos t´enyez˝o er˝os´ıtette. Mint m´ar eml´ıtettem, a p´aly´azati forr´asokhoz kapcsol´od´o u ¨gyint´ez´es m´ar annyira megbonyol´odott, hogy szab´alyosan mag´aval sz´ ur ki az, aki p´aly´azatot nyer. R´aad´asul, az int´ezet roskadoz´o anyagi helyzete miatt az elnyert forr´asokhoz nagyj´ab´ol ez ´ev augusztus´aig szinte hozz´a sem f´erhett¨ unk. A m´asik t´enyez˝o a j¨ovedelmi helyzet. N´eh´any kutat´o igen j´o helyzetbe ker¨ ult a lend¨ uletprogram r´ev´en, ez tagadhatatlan, de a m´asik oldalon ott van a szint´en kiv´al´oan teljes´ıt˝o kutat´ok ´es asszistensek t¨omege, akik ma m´ar a meg´elhet´es¨ uk´ert k¨ uzdenek, gyakran elhagyva a p´aly´at vagy a kutat´ast h´att´erbe szor´ıtva m´asod´all´asokat v´allalnak. Egykoron nagyon lelkes kutat´ok´ent ´eltem ´eletem, viszont ma m´ar magam is er˝osen k´etlem, hogy e p´aly´an szeretn´em ezt sok´aig folytatni. ad 8 Sajnos ez az a pont ahol a legszkeptikusabb vagyok. Sok akad´emikus szidta az a´talak´ıt´asi terveket, m´egis megszavazt´ak. Rendszerint a probl´em´akat az Akad´emi´an szeretik f´elres¨op¨orni, mert kellemetlennek ´erzik. Tov´abbi j´o p´elda a v´elem´enyem mellett, hogy amikor int´ezet¨ unk teljes kutat´og´ard´aj´anak, benne egy akad´emikus, al´a´ır´as´aval id´en ´ev elej´en lev´elben pr´ob´altuk megkeresni az akad´emia eln¨ok´et a szolg´alati lak´asok u ¨gy´eben (lak´asok n´elk¨ ul soha egyetlen kutat´o se j¨ott volna Tihanyba), akkor level¨ unket v´alaszra se m´eltatta, ellenben az akad´emia gazdas´agi oszt´alya egy megh´aromszorozott lakb´errel k¨osz¨onte meg udvarias k´er´es¨ unket. A fent le´ırtak a mag´anv´elem´enyem, nevemmel is v´allalom term´eszetesen, munkahelyem a´ll´aspontj´at viszont a legkev´esb´e sem hivatottak szeml´eltetni. Tisztelettel, ¨ BLI Speczi´ar Andr´as, tudom´anyos f˝omunkat´ars, munkahely MTA OK
13
Thu, 10 Dec 2015 13:59:58 PM ´ Tisztelt Tusn´ady Ur! Csak egy r¨ovid megjegyz´est teszek: A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ez az u ´n. a´tszervez´es sikeres int´ezeteket rombolt sz´et, megsz¨ untetve azt, ami a legfontosabb: az int´ezet ir´anti lojalit´ast, a bizalmi t˝ok´et. A kialak´ıtott kutat´ok¨ozpontok hivatali szervezetek, amik nem is v´arhatnak lojalit´ast. A megmaradt int´ezetek nem ¨on´all´oak, igazgat´oik, tudom´anyos tan´acsaik hat´ask¨ore annyira korl´atozott, hogy ´erdemi belesz´ol´asuk az u ¨gyekbe j´oszerint nincs. A hivatalvez´erelt tudom´anyt´ol pedig nyilv´an nem lehet semmi j´ot elv´arni. ´ Erdekl˝ odve v´arom a statisztikai feldolgoz´as eredm´eny´et. Ha b´armilyen akci´o indulna a tudom´anyos szempontokt´ol idegen, tiszt´an adminisztrat´ıv ´erdekek ´altal vez´erelt a´tszervez´es k´arainak enyh´ıt´es´ere o¨r¨ommel veszek r´eszt benne. Maradok ˝oszinte tisztelettel Kem´eny Tam´as az MTA Doktora (XI. Fiz. Oszt.) =============================================== Thu, 10 Dec 2015 17:30:19 PM Kedves G´abor! ´ ugyan o¨kol´ogus vagyok, de sokat interj´ En uzok (etno¨okol´ogia a t´em´am, p´asztorokat, parasztembereket k´erdezek az ˝o o¨kol´ogiai tud´asukr´ol). Megl´at´asom szerint a k´erd˝o´ıv tudom´anyos szempontb´ol nem kell˝oen fel´ep´ıtett, v´arakoz´asaim szerint nem fogja h˝ uen t¨ ukr¨ozni a helyzetet. Pl. olykor k´et v´alaszt is karik´aztam volna, olykor egyik sem igaz esetemben a v´alaszok k¨oz¨ ul, de nem ´ırhattam ¨ot¨odik v´alaszt. ´ egy m´asik szempont: n´alunk az o¨sszevon´assal egy id˝oben u Es ´j f˝oigazgat´o is lett, aki ”k´ıv¨ ulr˝ol” j¨ott (m´eg csak egy ´eve dolgozott n´alunk), kez´ebe vett olyan dolgokat (pl. impakt faktoros publik´al´as, kutat´ocsoporti szervezet ki´ep´ıt´ese, k¨ uls˝o/nemzetk¨ozi kapcsolatok er˝os´ıt´ese), ami nem az o¨sszevon´as miatt t¨ort´ent meg, hanem mert o˝ m´ask´ent ´es m´as c´elokkal vezeti az int´ezm´enyt, mint el˝odei. A gazdas´agi helyzet¨ unk igaz´andib´ol egyetlen ok miatt romlott: a kor´abbi gazdas´agi igazgat´o sz´am´ara t´ ul nagy feladat volt a k¨ozpont gazdas´agi vezet´ese, ´es ez nem der¨ ult ki azonnal... ¨ Udv¨ozlettel: Zsolt (
[email protected]) =============================================== Thu, 10 Dec 2015 17:40:26 PM Kedves G´abor! Wolf Gy¨orgy vagyok a Wignerb˝ol, annak is az RMI-s r´esz´eb˝ol, ahol elfogadottabb az egyes¨ ul´es, mint a partner SZFI-ben, ez´ert a v´elem´enyem val´osz´ın˝ uleg k¨ ul¨onb¨ozik az SZFI-s v´elem´enyekt˝ol, akik nincsenek megel´egedve az RMI-b˝ol j¨ov˝o f˝oigazgat´oval. A v´alaszaim csak a mi int´ezet¨ unkre vonatkoznak. N´alunk n´eh´any h´onap o¨sszecsiszol´od´as ut´an maga az ¨osszevon´as nem okozott h´atr´anyt, s valami egy¨ uttm˝ uk¨od´es kialakult. (Nem elm´ely¨ ult, ami v´arhat´o lett volna.) De tudok olyan int´ezetekr˝ol, pl. csillag´aszat + geofizika, TTK, ahol bizony komoly 14
gondok vannak, de ezekr˝ol besz´eljenek az illet´ekesek. =============================================== Thu, 10 Dec 2015 17:54:40 PM ´ Tisztelt Akad´emikus Ur! K¨osz¨onettel vettem az akad´emiai kutat´oint´ezet-h´al´ozat a´talak´ıt´as´aval kapcsolatos k¨orlevel´et. Tekintettel arra, hogy az a´tszervez´esek idej´en a legkisebb m´ert´ekben sem vett´ek figyelembe az ellenvet´eseinket, a k´er´eseinket, az ig´enyeinket, s˝ot akaratunk ellen´ere er˝ovel nyomt´ak le azt a torkunkon, nagy o¨r¨om¨omre szolg´al, hogy most ´ır´asban fejthetem ki az u ¨gyben a v´elem´enyemet. Szeretn´em azonban felh´ıvni a figyelm´et arra, hogy az MTA K¨oztest¨ ulet´enek tudom´asom szerint kb. 14,000 tagja van, akiknek j´o r´esze nem dolgozik akad´emiai int´ezetekben - ´ıgy az ´atalak´ıt´as o˝ket nem, vagy csak nagyon a´tt´etelesen ´erinti. Ez´ert az o˝ megk´erdez´es¨ uket elhib´azottnak, m´odszertani szempontb´ol k´erd´esesnek tartom. Javaslom, hogy az adatok elemz´ese sor´an az ˝o v´alaszaikat NE, vagy csak k¨ ul¨on rubrik´aban ´ert´ekelj´ek, ´es azok legyenek elk¨ ul¨on´ıtve az akad´emiai kutat´oh´al´ozat munkat´arsai a´ltal adott v´alaszokt´ol! Ha ez nem t¨ort´enik meg, a k´erd˝o´ıv okafogyott´a ´es ´ertelmezhetetlenn´e v´alik, amit pr´o ´es kontra b´armire fel lehet haszn´alni. (TG: Engem most az ´erdekel, hogy mi v´arhat´o a m´ajusi k¨ozgy˝ ul´esen, ahol nem lesz a szavaz´askor semmilyen megk¨ ul¨onb¨oztet´es.) Nyilv´anval´o az is, hogy a k´erd´esekre m´as ´es m´as v´alaszokat fog kapni annak f¨ uggv´eny´eben, hogy a v´alaszad´ok a term´eszettudom´anyokban vagy a hum´an ´es t´arsadalomtudom´anyokban dolgoznak-e. E tudom´anyoknak nagyon elt´er˝o szervezeti, ir´any´ıt´asi, finanszor´ız´asi stb. ig´enyei vannak. Javaslom teh´at, hogy a v´alaszok elemz´esekor k¨ ul¨on´ıts´ek el legal´abb e k´et nagy csoportot egym´ast´ol, ´es az ´ert´ekel´est legal´abb e k´et tudom´anyter¨ uletre lebontva v´egezz´ek el! Azt is szeretn´em jelezni, hogy a lev´el ”mag´an” jellege sokakban bizonytalans´agol sz¨ ul. Nyilv´anval´o, hogy az MTA k¨oztest¨ uleti adatb´azis´ahoz (14.000 email c´ımhez) val´o hozz´af´er´es legal´abbis felt´etelezi, hogy ”hivatalos” megkeres´esr˝ol van sz´o, a felk´er´es m´egis mag´ankezdem´enyez´esnek t˝ unik. J´o lett volna, ha a k¨orlev´elben tiszt´azza, hogy a felm´er´est kinek a felhatalmaz´as´ara - vagy ´eppen an´elk¨ ul v´egzi? Tudott dolog, hogy az MTA a v´elem´enynyilv´an´ıt´ast sok esetben a hivatali u ´t megs´ert´es´enek tekinti, ez´ert sokan f´elnek t˝ole, hogy egy ilyen nagy horderej˝ u u ¨gyben, mint az ”´atszervez´es”, hivatali felhatalmaz´as n´elk¨ ul v´elem´enyt nyilv´an´ıtsanak. (TG: nincs hivatali felhatalmaz´asom.) Mivel j´omagam akad´emiai int´ezetben, az MTA BTK N´eprajztudom´anyi Int´ezet´eben dolgozom, ´es u ´gy gondolom, hogy legf˝obb ideje a 4 ´evvel ezel˝otti d¨ont´es fel¨ ulvizsg´alat´anak, mell´ekelten k¨ uld¨om a kit¨olt¨ott k´erd˝o´ıvet - mag´an email c´ımemr˝ol. V´eg¨ ul jelezni szeretn´em, hogy a k´erd˝o´ıvben van olyan k´erd´es, amely megv´alaszol´asa att´ol (is) f¨ ugg, hogy az adott int´ezetek a´tk¨olt¨oztek-e m´ar a sz´amukra fel´ep´ıtett vagy k¨ozelj¨ov˝oben a´tadand´o ´ep¨ uletekbe. Ilyen a 4. k´erd´es: mivel a hum´an tudom´anyi int´ezetek m´eg nem k¨olt¨oztek ´at, s a r´egi hely¨ uk¨on m˝ uk¨odnek, a rezsi ´es az adminisztr´aci´o k¨olts´egei l´enyegesen nem v´altozhattak. A k¨olts´egeik ugyan kicsit emelkedtek m´aris (!), de ezt sem a C sem a D nem adja vissza adekv´at m´odon - ´es csak val´osz´ın˝ us´ıteni lehet, hogy az a´tk¨olt¨oz´es ut´an hamarosan a D helyzet fog be´allni. Egy´ebk´ent a k´erd´es felt´etele az´ert nem igaz´an szerencs´es, mert a 15
megv´alaszol´as´ahoz vezet˝o pozici´oba kell lennie a v´alaszad´onak: a tudom´anyos munkat´arsak d¨ont˝o t¨obbs´eg´enek, mivel a d¨ont´eshozatali mechanizmusb´ol ki vannak z´arva, fogalmuk sincs arr´ol, hogy az int´ezet m˝ uk¨od´es p´enz¨ ugyi szempontb´ol mit jelent. Tisztelettel Vargyas G´abor DSc =============================================== Thu, 10 Dec 2015 18:48:44 PM ´ Tisztelt Akad´emikus Ur! ¨ H´al´asan k¨osz¨on¨om, hogy legal´abb Onnek meg´ırhatom a v´elem´enyemet ´es tapasztalataimat. A 125 ´eves Int´ezet¨ unket integr´alt´ak a Martonv´as´ari Mez˝ogazdas´agi Kutat´o Int´ezetbe. Tipikus p´elda a m´ ultb´ol: a Schellnek is volt gy´ogyszer gy´art´o u ¨zlet´aga, csak az olaj ´es benzin forgalma mellett eleny´esz˝ov´e v´alt a bev´etel, ez´ert megsz¨ untett´ek. Most ez a tipikus eset k¨ovetkezett ´ be a N¨ov´enyv´edelmi ´es Talajtani valamint Allatorvos Kutat´o Int´ezeteknek a Martonv´as´ari Mez˝ogazdas´agi Kutat´o Int´ezetbe val´o integr´al´as´aval. Az ´allatorvos-tudom´anyi kutat´asok tal´an kiutat tal´alnak, de az els˝o k´et int´ezetre az elsorvaszt´as v´ar, mert jelent´ektelen a bev´etel¨ uk Magyarorsz´ag sz´ant´oter¨ ulet´enek 1/3-´an termesztett k´et legfontosabb kult´ urn¨ov´eny, a b´ uza ´es a kukorica nemes´ıt´es´et v´egz˝o Mez˝ogazdas´agi Kutat´o Int´ezet volumen´ehez k´epest. Az, hogy a kutat´o-l´etsz´amunk t¨ored´eke az anyaint´ezet´enek nem jelenti azt, hogy a j¨ov˝oben esetlegesen fell´ep˝o n¨ov´enyv´edelmi probl´em´ara nem tudn´ank reag´alni. A kil´at´asba helyezett Martonv´as´arra k¨olt¨oztet´es biztosan a kritikus szint al´a cs¨okkenti a l´etsz´amot ´es term´eszetesen a hat´ekonys´agot is. Tisztelettel: Basky Zsuzsa tudom´anyos tan´acsad´o MTA ATK N¨ov´enyv´edelmi Int´ezet =============================================== Thu, 10 Dec 2015 20:47:34 PM ´ Tisztelt Professzor Ur! El˝osz¨or is fogadja elismer´esemet a kezdem´enyez´es´ert, ´es az abba fektetett jelent˝os munk´aj´a´ert. Magam az MTA Wigner Fizikai Kutat´ok¨ozpont SZFI r´esz´eben dolgozom, ´es j´or´eszt olyan munk´at v´egzek, (krisztallogr´afiai algoritmusfejleszt´es), amely kev´esb´e tesz ki a v´altoz´asok negat´ıv hat´asainak. V´elem´enyem a kutat´oh´al´ozat ´atszervez´es´er˝ol ´ıgy is nagyon rossz. ad 3 A rendszer egyre kev´esb´e alkalmas az eredeti, azaz kock´azatos kutat´as t´amogat´as´ara. Fontosabb a gyors ´es l´atv´anyos rekl´amtev´ekenys´eg, mint a tartalom. A j´o menedzserek a j´o kutat´okat megel˝ozve jutnak forr´ashoz ´es befoly´ashoz. P´enz´ert most m´ar tudom´anyos eredm´enyeket is lehet kapni. ad 4 Itt az´ert nem tudtam v´alasztani, mert b´ar a k¨olts´egek bizonyosan n˝ottek, de rem´elhet˝oleg nem kettes faktorral. ad 5 A kutat´ast ugyan csak ´att´etelesen befoly´asol´o t´enyez˝o, de az o¨sszevont int´ezet k¨ozhangulata jelent˝osen romlott. 16
ad 8 Az Eln¨oks´eg eddigi tev´ekenys´ege nem arra utal, hogy a probl´ema megold´as´at r´ajuk lehetne b´ızni. C´elzott k¨ozgy˝ ul´esre mindenk´eppen sz¨ uks´eg van. Ez azonban csak megfelel˝o bizotts´agi el˝ok´esz´ıt´es eset´en lehet hat´ekony. ¨ ozlettel: Udv¨ Oszl´anyi G´abor, az MTA doktora =============================================== Fri, 11 Dec 2015 07:20:35 AM ´ Tisztelt Tusn´ady Ur! ¨ ommel vettem a megkeres´es´et, b´ar nem vagyok az MTA egyik kutat´oint´ezet´enek sem Or¨ ¨ tagja. Ett˝ol f¨ uggetlen¨ ul van v´elem´enyem, amit megk¨ uld¨ok Onnek, b´ar k¨ uls˝osk´ent sz´amos inform´aci´onak nyilv´an nem vagyok a birtok´aban. Az o¨sszevon´asok eredm´enyek´ent p´arhuzamoss´agok alakultak ki az u ´j int´ezetekben. A gazdas´agi m˝ uk¨odtet´es t´avol ker¨ ult az operat´ıv munk´at´ol. Vajon mennyire k´epes a felvet˝od˝o probl´em´akra egy mega szervezet rugalmasan reag´alni? Hogyan m˝ uk¨odhet hat´ekonyan egy olyan int´ezet, amelynek a r´eszlegei az orsz´ag k¨ ul¨onb¨oz˝o r´eszein vannak? Vagy az, amely k¨ ul¨onb¨oz˝o ter¨ uleteken kutat´o int´ezeteket foglal mag´aba? Ha m´ar o¨sszevon´asok t¨ort´entek, nem biztos, hogy nem kellett volna-e az oszt´alyok fel´ep´ıt´es´et k¨ovetni. Szerintem is helyes, hogy kutat´ocsoportokat kell m˝ uk¨odtetni. De az o¨sszevon´asok eredm´enyek´ent ez nem lett racion´alisabb. Mint h´ırlik a forr´asok feloszt´as´an´al sok a b¨ ur¨okr´acia, a finansz´ıroz´asn´al nem tudnak, vagy nem akarnak k¨ ul¨onbs´eget tenni az elt´er˝o eredm´enyess´eg˝ u csoportok k¨oz¨ott. Olyan int´ezeteket kellene kialak´ıtani, amelyekben a csoportok al´a van rendelve az int´ezet strukt´ ura (´es nem ford´ıtva), ahol a csoportok nem stabil k´epz˝odm´enyek lenn´enek (a nem j´ol m˝ uk¨od˝ok megsz¨ unn´enek, ugyanakkor u ´jabbak alakulhatn´anak). ¨ Onre b´ızom, hogy a v´elem´enyemet n´evvel, vagy n´ev n´elk¨ ul kezeli. ¨ ozlettel: Veress M´arton, az MTA doktora Udv¨ =============================================== Fri, 11 Dec 2015 07:23:16 AM ´ Kedves Professzor Ur! J´omagam az MTA KRTK Region´alis Kutat´asok Int´ezet´enek vagyok az igazgat´oja. Mi nagyon sokat berzenkedt¨ unk az integr´aci´o miatt, sokat vitatkoztam, leveleztem az akad´emia vezet˝oivel is. Elk´esz´ıtettem egy szmsz javaslatot is, abban rem´enykedve, hogy, ha m´ar az integr´aci´ot v´elhet˝oen nem fogj´ak visszacsin´alni, legal´abb elegend˝o o¨n´all´os´agot ´elvezhessenek az int´ezetek. Most a tervezet a Titk´ars´ag berkeiben van, a´ll´ıt´olag megvitatj´ak majd a kutat´o int´ezeti vezet˝ok is. ¨ kezdem´enyez´ese nagyobb sikerrel j´ar, az biztos, hogy sokkal sz´elesebb k¨orben Rem´elem az On gener´al vit´at. Szurkolok, ´es sz´ıvesen seg´ıtek b´armiben. ¨ ozlettel Udv¨ P´aln´e Kov´acs Ilona MTA levelez˝o tag, egyetemi tan´ar, igazgat´o 17
Fri, 11 Dec 2015 12:25:43 PM ´ Tisztelt Professzor Ur! Nagy ¨or¨ommel teszek eleget k´er´es´enek, ´es egyben k¨osz¨on¨om, hogy lehet˝os´eget kaptam a v´elem´enynyilv´an´ıt´asra. A k´erd˝o´ıvben felvetett probl´em´akon t´ ul a kutat´okat ´es/vagy az int´ezet m˝ uk¨od´es´et ´erint˝o u ¨gyekkel kapcsolatos hi´anyos vagy igen gyakran hi´anyz´o t´aj´ekoztat´ast ´es a k¨ozponti u ¨gyint´ez´es szervezetlens´eg´et is eml´ıthetn´em. A rezsi k¨olts´egeket mi kutat´ocsoport vezet˝ok csak becs¨ ulni tudjuk, mert az ´atszervez´es ´ota nem kapunk t´eteles elsz´amol´ast erre vonatkoz´oan, de az el˝o´ırt rezsibefizet´esek alapj´an ´en minimum h´aromszoros szorz´ot mondan´ek az a´tszervez´es el˝otti a´llapothoz k´epest. V´elem´enyemhez term´eszetesen a nevemet is adom. Tisztelettel: Eszterbauer Edit =============================================== Fri, 11 Dec 2015 12:32:37 PM ad 3: Mivel az u ´j Kutat´ok¨ozpont vid´eken van, a n´egy idetartoz´o int´ezetb˝ol h´arom munkat´arsai vid´ekre utaznak sz´amos u ¨gy kapcs´an. Ez, ´es a post´az´assal j´ar´o k´esleked´esek jelent˝os terheket r´onak a kutat´okra. ad 8: A kutat´okat vonj´ak be a kutat´oint´ezeteket ´erint˝o k´erd´esek megold´as´aba. Sem az a´tszervez´eskor sem jelenleg nincs p´arbesz´ed a szervezeti k´erd´esekr˝ol, az o¨sszes d¨ont´est a kutat´ok feje f¨ol¨ott hozz´ak. T´oth Tibor, MTA ATK TAKI =============================================== Sat, 12 Dec 2015 09:17:02 AM Tisztelt Tusn´ady akad´emikus u ´r! A k¨orlev´ellel kapcsolatban nagyon sok probl´ema jutott eszembe. Mivel u ´gy l´atom, hogy ¨ a reform k´erd´es Ont er˝osen foglalkoztatja, tal´an megengedi, hogy a k¨orlev´elre r´eszletesen v´alaszoljak. El˝olj´ar´oban: Gad´o J´anos vagyok, 1990. janu´ar 1-t˝ol 2012. december 31-ig az MTA KFKI Atomenergia Kutat´oint´ezet igazgat´ojak´ent, majd 2013-ban az MTA Energiatudom´anyi Kutat´ok¨ozpont f˝oigazgat´ojak´ent dolgoztam. 2013 v´eg´en 67 ´evesen mentem nyugd´ıjba, az´ota a kutat´ok¨ozpont professor emeritusak´ent tev´ekenykedem. Egy´ebk´ent az MTA doktora vagyok. El´eg sokat l´attam ahhoz, hogy level´et komment´alni tudjam. El˝osz¨or n´eh´any a´ltal´anos k´erd´est szeretn´ek fejtegetni. Mi is az MTA kutat´ oint´ ezeti h´ al´ ozat´ anak c´ elja? Ha puszt´an arra gondolunk, hogy a c´el a tudom´any, azon bel¨ ul is az alapkutat´asok m˝ uvel´ese, akkor aligha tudjuk igazolni egy ilyen m´eret˝ u kutat´oint´ezeti h´al´ozat l´et´et a t´arsadalom sz´am´ara. Ha csup´an cikkek ´ır´as´ar´ol lenne sz´o, akkor azt c´elszer˝ uen az egyetemeken kellene v´egezni szoros kapcsolatban az oktat´assal, ´es egy az oktat´as ig´enyei a´ltal megszabott, a jelenlegi t¨ored´ek´enek megfelel˝o l´etsz´am elegend˝o lenne. 18
Ha fenn akarjuk tartani a kutat´oint´ezeti h´al´ozatot, akkor tudom´asul kell venni, hogy annak olyan k´erd´esekre is tudom´anyosan megalapozott v´alaszt kell keresnie, amelyeket a t´arsadalom ´es a korm´anyzat j´ol-rosszul megfogalmaz, vagy legal´abbis meg kellene fogalmaznia. Gondolok itt a glob´alis ´eghajlatv´altoz´ast´ol kezdve a g´enm´odos´ıt´as enged´elyezhet˝os´eg´en kereszt¨ ul a k¨ ul¨onb¨oz˝o vall´asi n´ezeteket vall´o emberek egy¨ utt´el´es´enek probl´em´aira. Term´eszetesen a kutat´oint´ezeteknek ´es a kutat´oknak maguknak a nemzetk¨ozi tudom´anyos ´elet akt´ıv r´esztvev˝oinek kell lenni¨ uk saj´at ter¨ ulet¨ uk¨on, a tudom´any nem lehet provinci´alis. Enn´elfogva a kutat´oint´ezeti h´al´ozat b´armely a´talak´ıt´asakor azt kell szem el˝ott tartani, hogy az a´talak´ıt´as k¨ozelebb visz-e ezekhez a c´elokhoz, el˝oseg´ıti-e, hogy a kutat´oint´ezetek ´es az ott dolgoz´o kutat´ok a fentieknek megfelel˝o p´aly´an tudjanak mozogni. A centraliz´ aci´ o-decentraliz´ aci´ o ing´ aja Minden nagyobb szervezetben id˝or˝ol id˝ore felmer¨ ul az, hogy a szervezetet centraliz´altabb vagy decentraliz´altabb m´odon c´elszer˝ u m˝ uk¨odtetni. Sokszor ez a k´erd´es az´ert ker¨ ul el˝ot´erbe, mert a szervezet a k´enyesebb k´erd´esek el˝ol, amelyek p´eld´aul a szervezet inaktivit´as´aval, hanyatl´as´aval, t´ ulm´eretezetts´eg´evel kapcsolatosak, az o¨nmegsemmis´ıt´es vesz´elye miatt ki akar t´erni. Sokszor persze egyszer˝ uen az l´athat´o, hogy az adott centraliz´aci´os fok (ami tal´an megfelel˝o volt) nem alkalmas az adott id˝oszak elv´ar´asainak kiel´eg´ıt´es´ehez. A centraliz´aci´o-decentraliz´aci´o ingak´ent leng minden olyan szervezet m˝ uk¨od´es´eben, amely nehezen tud alkalmazkodni a v´altoz´o elv´ar´asokhoz. Tudom´asul kell venni, hogy az akad´emiai kutat´oint´ezeti h´al´ozat is egy ilyen szervezet, megvan benne ez az ingamozg´as, ´es v´arhat´o, hogy 10-20-30 ´ev eltelt´evel ism´et a decentraliz´aci´o lesz a v´alasz az u ´j kih´ıv´asokra. Hozz´a kell tenni, hogy a centraliz´aci´o-decentraliz´aci´o mindig megold n´eh´any k´erd´est, de persze nem helyettes´ıti a szemben´ez´est az igazi probl´em´akkal. Az a´tszervez´es am´ ugy mindig er˝osen terheli annak alanyait, nehezen meg´elhet˝o tranziens ut´an jut el az alany egy u ´j egyens´ ulyi a´llapotba. Szerencs´ere jelent˝os id˝onek kell eltelnie ahhoz, hogy az a´tszervez´es k¨ovetkezm´enyeit val´osan ´ert´ekelni lehessen, ´ıgy ´ertelmes szervezetben nem fordulhat el˝o, hogy permanens forradalomk´ent ´atszervez´est ´atszervez´es k¨ovessen. Ki d¨ onts¨ on az ´ atszervez´ esekr˝ ol? V´elem´enyem szerint a nagyobb a´tszervez´esek indokait, mozgat´orug´oit mindig c´elszer˝ u el˝ore megvitatni mindazokkal, akiket az ´atszervez´es ´erinteni fog. Ezekben a vit´akban sz´amos olyan ´erv mer¨ ulhet fel, amely megfontol´asra, m´odos´ıt´asra k´eszteti az a´tszervez´es kiagyal´oit-v´egrehajt´oit. Ugyanakkor az a´tszervez´es k´erd´es´et nem d¨onthetik el demokratikus m´odon maguk az ´erintettek, mivel o˝k teljes bizonyoss´aggal mindig a v´altozatlans´agra fognak szavazni (ami persze azt is mutatja, hogy az el˝oz˝o, sokak a´ltal k´arhoztatott ´atszervez´es sem volt olyan rossz, ha hosszabb t´avon n´ezz¨ uk). K¨ ul¨on¨osen igaz ez az akad´emiai kutat´oint´ezeti h´al´ozat eset´eben, ahol elvileg az MTA K¨ozgy˝ ul´ese d¨onthet. A K¨ozgy˝ ul´es tagjainak nagyobbik r´esze soha nem dolgozott akad´emiai kutat´oint´ezetben, j´o esetben fogalma sincs a mi neh´ezs´eginkr˝ol, rosszabb esetben az egyetemek int´ezeth´al´ozat-ellenes ´erz´eseit tolm´acsolja. Glob´ alisak vagy lok´ alisak a probl´ em´ ak? Ha egy kutat´ok¨ozpontban, kutat´oint´ezetben jelent˝osebb probl´em´ak mer¨ ulnek fel, akkor annak az okai lehetnek k¨ uls˝oek, a kutat´oint´ezeti h´al´ozatt´ol ´es az int´ezett˝ol mag´at´ol f¨ uggetlenek (pl. az Eur´opai Uni´o betiltan´a a gy´ogyszerek 19
fejleszt´es´et, akkor a gy´ogyszervegy´eszek munka n´elk¨ ul maradn´anak), okozhatja azokat az akad´emiai h´al´ozat eg´esz´enek rossz m˝ uk¨od´ese ´es v´eg¨ ul okozhatj´ak ˝oket az int´ezet bels˝o el´egtelens´egei. Meggy˝oz˝od´esem szerint, n´eh´any extr´em esetet lesz´am´ıtva a d¨ont˝o t´enyez˝o az int´ezeti bels˝o ok, azon bel¨ ul is a vezet´es nem-megfelel˝os´ege. T¨obb ´evtizedes tapasztalatom alapj´an ´all´ıtom, hogy majdnem tetsz˝oleges akad´emiai rendszerben j´ol tud m˝ uk¨odni egy int´ezet, ha azt megfelel˝oen vezetik. Az int´ezeth´al´ozat okozta probl´em´akat a vezet´esnek meg kell oldania, nem pedig megosztania kell a munkat´arsakkal. Ami most m´ar a k¨orlevelet illeti, nehezm´enyezem, hogy annak eredm´enye el˝ore nagy biztons´aggal megj´osolhat´o. Nyilv´anval´o (´es azt koll´eg´aim megnyilv´anul´asaib´ol is l´atom), hogy aki t¨obb´e-kev´esb´e el´egedett, vagy ´altal´aban nem nagyon izgatj´ak munk´aj´anak k¨ uls˝o felt´etelei, azok nem fognak v´alaszolni. V´alaszolni els˝osorban azok fognak, akik szinte mindig mindennel ˝ persze nagyon fontos ´es pozit´ıv szerepet j´atszanak abban, hogy j´o ir´anyban el´egedetlenek. Ok v´altozzanak a dolgok, de sokszor az az ´erz´esem, hogy a szem´elyes sikertelens´eget (legal´abbis a v´agyakhoz k´epesti sikertelens´eget) kellemesebb a k¨or¨ ulm´enyek nem-megfelel˝os´eg´evel magyar´azni, mint mondjuk a tehets´eg hi´any´aval. Probl´em´asnak ´erzem olyan k´erd´es felvet´es´et, amely a v´alaszol´ok ´altal ´altal´aban pontosan nem ismert t´enyekre vonatkozik: ez a rezsi ´es adminisztr´aci´os k´erd´esek v´altoz´asa. Biztos, hogy a v´alasz torz´ıtott lesz, pedig v´eleked´esek helyett ink´abb a t´enysz´amokat kellene o¨sszes´ıteni. =============================================== Mon, 14 Dec 2015 11:48:59 AM Kedves G´abor! ¨ ul¨ok, hogy elind´ıtottad ezt a folyamatot. Or¨ Ugyan az ´atalak´ıt´asokkal kapcsolatos probl´em´ak csak a TTK eset´eben lettek olyan m´ert´ek˝ uek, hogy azt m´ar elpal´astolni nem lehetett, de m´as int´ezm´enyekn´el is l´athat´o a baj. ´ els˝osorbam a term´eszettudom´anyok ter¨ En ulet´en m˝ uk¨od˝o int´ezm´enyeket ismerem, itt is f˝oleg azokat, amelyek a Fizikai Tudom´anyok Oszt´alya hat´ask¨or´ebe tartoznak. A kutat´okkal val´o besz´elget´esekb˝ol az der¨ ult ki, hogy mindazon int´ezetekben, ahol nem volt ¨osszevon´as, nem volt l´enyeges panasz. A t¨obbi ¨osszevont int´ezet k¨oz¨ ul az els˝o ´evekben a Csillag´aszati ´es F¨oldtudom´anyi Kutat´o Int´ezet t˝ unt a legjobban m˝ uk¨od˝onek, itt m´eg u ´j tudom´anyos egy¨ uttm˝ok¨od´esek is kialakultak. Azonban az ut´obbi k´et ´evben itt is m˝ uk¨od´esi zavarok l´eptek fel (els˝osorban adminisztrat´ıv, logisztikai, u ¨gyint´ez´esi neh´ezs´egek). Az Energiakutat´o Int´ezet majdnem u ´gy m˝ uk¨od¨ott, mint az ¨osszevon´as el˝ott. Az o¨sszevon´as itt ´erintette a legkev´esb´e az egyes int´ezeteket. Azonban nemr´eg az EK-hoz csatolt MFA (az MFA a TTK-b´ol ment a´t) ebben a keretben sem tud igaz´an j´ol m˝ uk¨odni. Teh´at a fenti ”kis korrekci´ok´ent” eml´ıtett a´tszervez´es sem igaz´an ´atgondolt, ink´abb ¨otletszer˝ u. Az EK ´es az MFA kutat´asi profilja, ´es m˝ uk¨od´esi m´odja jelent˝osen k¨ ul¨onb¨ozik, ´ıgy el˝ore l´athat´o, hogy ez a megold´as is probl´em´akat fog sz¨ ulni. A Wigner FK-n´al is k´et olyan int´ezet lett ¨osszevonva, amelyekben a kutat´asi k¨ornyezet, m´od elt´er˝o. Ez´ert a kutat´ok¨ozpont m˝ uk¨od´ese nem z¨okken˝omentes. A Wigneren bel¨ ul az SZFI olyan u ´j k¨ornyezetet kapott, amely nem optim´alis a kislaboros kutat´ashoz. Ez´ert az SZFI tudom´anyos teljes´ıtm´enye cs¨okken. B´ar a Wignerben nem alakult ki olyan rossz p´enz¨ ugyi helyzet, mint a 20
TTK-ban, a kislaboros kis´erleti kutat´as felt´etelei, mind anyagilag mind adminisztrat´ıvan romlottak. A fentieket t¨ ukr¨ozi, hogy a rossz tudom´anyos ´es adminisztrat´ıv k¨ornyezet miatt csak egy szem´ely p´aly´azott f˝oigazgat´os´agra (a kor´abbi f˝oigazgat´o). Viszont ez az egy jel¨olt m´eg olyan t´amogatotts´agnak sem o¨rvend, mint az EK, CSFK, vagy ATOMKI jel¨oltjei (ahol minden esetben t¨obb jel¨olt volt). Teh´at o¨sszeg´esz´eben v´elem´enyem szerint az ´atalak´ıt´as koncepci´otlan, er˝oltetett, fel¨ ulr˝ol j¨ov˝o volt. A kutat´o k¨oz¨oss´eg v´elem´eny´et teljesen kihagyt´ak. M´eg a vezet˝o kutat´oi r´eteget sem k´erdezt´ek meg, ´es a k¨ozgy˝ ul´esen is csak bejelentett´ek ´es nem megvitatt´ak az ´atalak´ıt´ast. Hi´anyzott az MTA kutat´oi k¨oz¨oss´eg´enek kollekt´ıv b¨olcsess´eg´et felhaszn´al´o, kiforrott koncepci´o. ¨ ozlettel, Faigel Gyula Udv¨ =============================================== Mon, 14 Dec 2015 12:32:32 PM Kedves G´abor, Paula l´anyod r´ev´en ismerkedt¨ unk meg, akkor felaj´anlottad, hogy tegezzelek. Nem tudom, milyen k¨ovetkezm´enyei lehetnek ennek a kezdem´enyez´esnek ´es azt sem, hogy ennek mik a keretei: puszt´an szem´elyes k´ıv´ancsis´ag, vagy egy potenci´alis helyzetjelent´es o¨ssze´all´ıt´asa a d¨ont´eshoz´ok r´esz´ere. (TG v´alasza: a m´ajusi k¨ozgy˝ ul´est k´esz´ıtem el˝o.) Lehet rem´enykedni abban, hogy v´altoz(tat)´ast induk´aljon? Int´ezet¨ unkben sokak rem´elik, hogy a sorsuk nincs el˝ore meg´ırva, van m´eg rem´eny v´altoz´asokra. R¨oviden Int´ezm´eny¨ unk helyzet´er˝ol. Talajtani ´es Agrok´emiai Kutat´oint´ezetk´ent bizonyos hagyom´anyok alapj´an az MTA minket agr´ar kutat´ohelyk´ent tartottak sz´amon, k¨oztest¨ uleti tagokk´ent jellemz˝oen az Agr´ar Oszt´aly ´es annak berkein bel¨ ul a Talajtani, V´ızgazd´alkod´asi ´es N¨ov´enytermeszt´esi Tudom´anyos Bizotts´aghoz tartozunk, mik¨ozben (i) a talajtan a f¨old- k¨ornyezet- ´es agr´artudom´anyok tal´alkoz´asi pontj´an keresend˝o hagyom´anyosan is (megjegyzem az NKFIH ´epp egy, ezeket a ter¨ uleteket lefed˝o Koll´egiumot h´ıvott ´eletre tavaly), (ii) int´ezet¨ unkben az ut´obbi 20 ´evet a k¨ornyezeti kutat´asok uralt´ak, (iii) vannak olyan r´eszlegei az int´ezetnek (leghangs´ ulyosabban tal´an a K¨ornyezetinformatikai Oszt´aly ´es azon bel¨ ul is az a´ltalam vezetett digit´alis t´erk´epez´esi t´emacsoport), amelynek ugyan vannak kapcsol´od´asai az agr´arium fel´e is, de a kutat´asi tev´ekenys´eg¨ unk mind c´elj´aban, mind m´odszereiben nagyon-nagyon messze ´all a kutat´ok¨ozpont t¨obbi r´eszleg´en domin´al´o ´elettudom´anyi szeml´elett˝ol. ¨ ogiai) A kutat´oh´al´ozat a´tszervez´esekor k´et olyan kutat´ok¨ozpont (a F¨oldtudom´anyi ´es az Okol´ is l´etrej¨ott, ahova hasonl´o, ha nem nagyobb relevanci´aval ker¨ ulhett¨ unk volna. Lehet, hogy nem int´ezeti, hanem alacsonyabb, oszt´aly vagy t´emacsoport szinten. A tudom´asunkra ju¨ ogiai K¨ozpontba val´o integr´al´od´asunk is tott inform´aci´ok alapj´an legal´abb egy ideig az Okol´ napirenden volt, de v´egeredm´eny¨ ul a martonv´as´ari k¨ozpontban megalakult Agr´artudom´anyi Kutat´ok¨ozpont r´esze lett¨ unk. Ennek h´arom nagyon problematikus k¨ovetkezm´enye: (i) A domin´ans int´ezm´eny mellett val´os a kisebbs´egi l´et (t¨obbek k¨ozt az er˝oforr´asokhoz val´o 21
korl´atozottabb hozz´af´er´es) ´es annak er˝oteljes, mindennapos ´erz´ese, amelyet jelent˝osen er˝os´ıt az egy´ebir´ant is jelent˝osen megn¨ovekedett, tov´abb´a n´eha szinte teljesen ´attekinthetetlen ´es k¨ovethetetlen adminisztr´aci´o teljes a´tker¨ ul´ese Martonv´as´arba. (ii) Alig vannak ´el˝o tudom´anyos kapcsolataink a mesters´egesen l´etrehozott k¨ozpontban. Nem az´ert mert magukba z´ark´oz´o kutat´asokat folytatn´ank, hanem mert a szerves kapcsol´od´asaink nem (az u ´j) h´azon bel¨ uliek. F˝ok´epp a mi r´eszleg¨ unk kutat´asaival teljesen k´ıv¨ ul´all´onak ´erezz¨ uk magunkat. (iii) Az ´atszervez´es k¨ovetkez˝o fokozatak´ent pedig fizikailag is egy ”akolba” akarnak terelni benn¨ unket, m´eghozz´a oly m´odon, hogy a h´arom budapesti int´ezm´eny k¨oz¨ ul kett˝ot teljes k¨or˝ uen Martonv´as´arba akarnak k¨olt¨oztetni egy u ´jonnan ´ep´ıtend˝o k¨ozpontba (de a harmadik marad!). Vannak a koncepci´onak pozit´ıv elemei is, de az ott l´etrehozni tervezett, ultramodern infrastrukt´ ura a fentebb v´azoltak miatt j´on´eh´anyunk sz´am´ara semmif´ele h´ıvogat´oval nem kecsegtet. A felesleges utaz´as plusz k¨olts´egeit valakinek v´allalni kell. Jelen gazdas´agi k¨or¨ ulm´enyek k¨ozt vagy ennek fedezet´et kell valamilyen m´odon el˝o´all´ıtani, vagy szem´elyes teherk´ent magunkra v´allalni. Egyik sem h´ıvogat´o, mint ahogy az, ak´ar k´etszeres´ere n¨oveked˝o, utaz´asokra ford´ıtand´o id˝o sem. V´alaszt´asi lehet˝os´eg pedig jelen pillanatban nemigen l´atszik. ¨ Osszefoglalva, a jelen kutat´ok¨ozponti rendszerben a k¨ovetkez˝o k´et alapprobl´em´at l´atom: (i) A kutat´ok¨ozpont, mint egys´eg m´ar t´ ul diverz, hogy kiegyens´ ulyozottan tudja kezelni ´es k´epviselni a hozz´arendelt tudom´anyter¨ uleteket; illetve t´ ul nagy, hogy hat´ekonyan tudja m˝ uk¨odtetni az adminisztrat´ıv rendszer´et. (ii) Ahhoz viszont t´ ul kicsi, hogy az egym´as mell´e keveredett r´esztest¨ uletek racion´alisabb ´ keretek k¨ozt ´atszervez˝odhessenek. (Erdekess´eg: A Nemzeti Agr´arkutat´asi ´es Innov´aci´os K¨ozpont l´etrej¨ottekor az integr´aci´oba beker¨ ult egyik int´ezet egy kor´abbi oszt´alya ¨on´all´o kutat´asi oszt´ally´a l´epett el˝o az u ´j rendszerben; ilyesmire az akad´emiai h´al´ozatn´al semmif´ele es´elyt sem l´atok.) A mobilit´asnak pedig Kutat´ok¨ozpontokon a´tny´ ul´o lehet˝os´ege nem l´atszik. Beker¨ ult¨ unk egy olyan rendszerbe, amelyben egyr´eszt idegenek vagyunk, m´asr´eszt nem k´epes megfelel˝oen k´epviselni az ´erdekeinket (hisz nem is ismeri azokat), mert m´eretein´el ´es sz´etsz´or´odotts´ag´an´al fogva m´ar nem k´epes (nem is akarja?) minden egyes (akarva, akaratlanul odakeveredett) tudom´anyter¨ uletet egyform´an felv´allalni. Ugyanakkor az u ´j keretek a rugalmass´agnak, a v´altoz´as lehet˝os´eg´enek semmi jel´et sem mutatj´ak. M´eg egyszer k¨osz¨on¨om a kezdem´enyez´est ´es megkeres´est. Rem´elem, meghallgat´asra tal´alnak az ´en ´es tal´an sok m´as kutat´o javaslatai. ¨ ozlettel Udv¨ L´aszl´o (P´asztor) =============================================== Mon, 14 Dec 2015 20:34:58 PM Tisztel Professzor u ´r! El˝osz¨or is engedje meg, hogy k¨osz¨onetet mondjak, ami´ert foglalkozik a hazai tudom´any u ¨gy´evel! B´ar ´en csak kis porszemnek ´erzem magam a G´epezetben, a v´elem´enyemet nyilv´anosan
22
is v´allalom. Hozz´ateszem azonban, hogy az MTA TTK alkalmazottjak´ent csak a saj´at int´ezet¨ unkr˝ol tudok nyilatkozni. A k¨ozpontos´ıt´as bennem a k´ad´ari id˝oket id´ezi (b´ar eddigi ´eletemnek mind¨osssze fel´et ´eltem abban az id˝oszakban). Az int´ezet¨ unk vezet´ese r´esz´er˝ol nincs p´arbesz´ed, csak kinyilatkoztat´as. ´ ´erzem, nem a szakmai sz´ınvonal, a kutat´oi teljes´ıtm´eny sz´am´ıt, hanem a hatalmi j´atszm´ak, Ugy az, hogy ki kinek a lek¨otelezettje, bar´atja, ismer˝ose. Olyan sok negat´ıvumot tapasztaltam a mostani rendszert˝ol, hogy komolyan megfordult bennem, h´atat ford´ıtok a kutat´oi l´etnek, illetve k¨ ulf¨oldre t´avozom. Az a´tszervez´essel nyakunkba akasztott adminisztr´aci´o nem k¨onny´ıti munk´ankat, hanem ink´abb h´atr´altatja. Az Int´ezet p´enz¨ ugyeinek kezel´ese nem a´tl´athat´o. A csoportokra terhelt rezsi tudtommal sokszorosa a kor´abbi, ´atk¨olt¨oz´es el˝otti k¨olts´egeknek, ´es nincs sz´amadatokkal al´at´amasztva. Mindezek alapj´an ´en nem igaz´an l´atom, hogy mi pozit´ıvum ad´odott abb´ol, hogy r´esz´ev´e v´altunk egy nagy kutat´oint´ezetnek. Tisztelettel, Laczka Csilla, MTA TTK, EI =============================================== Tue, 15 Dec 2015 00:38:50 AM Kedves Tusn´ady G´abor! Nagyon fontos kezdem´enyez´esnek tartom a level´et. A megadott v´alaszok nem teszik lehet˝ov´e, hogy t´enylegesen kifejtsem a v´elem´enyemet (ha r¨oviden is) ez´ert ink´abb sz¨ovegesen v´alaszolok. ad 1. Bizonyosan lehettek racion´alis megfontol´asok a d¨ont´es m¨og¨ott, de a megval´os´ıt´as kell˝o el˝ok´esz´ıt´es ´es ´atgondol´as n´elk¨ ul zajlott - v´elem´enyem szerint. Az u ´n. Integrated Science Centerek tudom´asom szerint nagyon halad´o gondolatok ´es int´ezm´enyek szerte a vil´agon. P´eld´aul annak, hogy k´emikusok, enzimol´ogusok, fizikusok, stb. egy nagyobb centrumon bel¨ ul helyezkedjenek el, ennek lehetn´enek (lehettek volna) intellektu´alis hozad´ekai (pl. TTK) ´es ugyanez mondhat´o el a B¨olcs´eszettudom´anyi ´es T´arsadalomtudom´anyi K¨ozpontr´ol. Egy ilyen egyes´ıt´est azonban gondosan el˝o kell k´esz´ıteni ´es el˝ore kidolgozni annak a p´enz¨ ugyi, szervezeti, intellektu´alis integr´aci´os folyamatait. P´eld´aul azt, hogy mi a f˝o c´el: 1. tudom´anyos: az, hogy tud´osok egy modern interdiszciplin´aris k¨ornyezetben dolgozzanak egy¨ utt, amely lehet˝ov´e teszi, hogy egym´ast´ol tanuljanak ´es egym´as perspekt´ıv´aj´at kisz´eles´ıts´ek; 2. p´enz¨ ugyi ´es adminisztrat´ıv: egy ´ep¨ uletbe helyezett int´ezetek rezsi k¨olts´ege alacsonyabb, mint k¨ ul¨on-k¨ ul¨on ´ep¨ uletekben lev˝ok´e, illetve a k¨ozpont adminisztr´aci´os k¨olts´egei alacsonyabbak, mint az egyes int´ezetek´e. Feltehet˝oleg volt egy ilyen optimista elk´epzel´es, hogy ez mind egy¨ utt megval´os´ıthat´o. Az eredm´eny azonban legal´abb ott, ahol ´en ezt l´atom, vagyis a Term´eszettudom´anyi Kutat´ok¨ozpontban katasztrof´alis ´es o´ri´asi kudarc a jelen a´llapot´aban. Legink´abb a nagy munk´aval jav´ıthat´o lenne a helyzet - v´alasszal ´ertek egyet. ad 2. A k¨ozvetlen k¨ornyezetemben benyom´asom szerint mindenki s´ ulyosan szenvedi a reform k¨ovetkezm´enyeit. Eg´eszen pontosan nem a reform, hanem annak a teljes el˝ok´esz´ıtetlens´ege ´es a m´elyebb a´tgondolts´ag hi´any´anak a k¨ovetkezm´enyeit. Mit ´ertek ez alatt: 23
1. Sz´amomra d¨obbenetes, hogy vitathatatlanul nagyon ´ertelmes emberek, a magyar tud´os t´arsadalom kiemelked˝o tagjai nem k´ertek fel szak´ert˝oket arra, hogy val´oban kisz´amolj´ak egy olyan u ´j ´ep¨ uletnek az u ¨zemeltet´esi k¨olts´egeit, mint a TTK. 2. Az is d¨obbenetes, hogy o´ri´asi p´enzeket a´ldozott az MTA erre az ´ep¨ uletre, hogy azt´an abban korszer˝ u k¨or¨ ulm´enyek k¨oz¨ott dolgozhassanak a tud´osok, de ehhez a d¨ont´eshez m´ar nem tartozott hozz´a az, hogy gondoskodjon az ´ep¨ ulet fenntart´asi k¨olts´egeinek a biztos´ıt´as´ar´ol - ak´ar az kevesebbe, ak´ar az t¨obbe ker¨ ul, mint amennyibe a k¨ ul¨on´all´o telephelyeken l´ev˝o int´ezetek fenntart´asa ker¨ ult. Abszurdnak tartom, hogy az u ¨zemeltet´esi k¨olts´egek egy nagy h´anyad´at (sajnos egyszer sem kaptam ´en egy´ertelm˝ u v´alaszt arra, hogy h´any sz´azal´ek´at) a kutat´oknak kelljen kitermelni. Val´oj´aban a helyes megk¨ozel´ıt´es megl´at´asom szerint az lett volna, hogy ha az MTA egy ilyen komoly beruh´az´ast tesz ´es megnyit egy val´oban korszer˝ u kutat´ok¨ozpontot, akkor f¨ uggetlen¨ ul a t´enylegesen felmer¨ ul˝o u ¨zemeltet´esi k¨olts´egekt˝ol (t¨obb vagy ahogyan eleinte a´ll´ıtott´ak kevesebb) azt biztos´ıtania kellene, hogy ez az u ¨zemeltet´esi k¨olts´eg meg is legyen. A korszer˝ u kutat´as ilyet´en infrastrukt´ ur´alis felt´eteleit az MTA-nak kellett volna/kellene biztos´ıtania. 3. F´el˝o, hogy ha a B¨olcs´eszettudom´anyi ´es T´arsadalomtudom´anyi K¨ozpont is u ´j ´ep¨ uletbe ker¨ ul, akkor ez a helyzet k¨onnyed´en el˝o´allhat, ha az u ´j helyekhez nem rendel˝odnek u ´j er˝oforr´asok. Azokban az int´ezm´enyekben v´egk´epp elk´epzelhetetlen, hogy a kiv´al´o tud´osi g´arda be tudjon hozni olyan mennyis´eg˝ u ´es nagys´ag´ u k¨ uls˝o megb´ız´ast, hogy a rezsi k¨olts´egek nagy r´esz´et maga termelje ki. Ugyanazok a probl´em´ak fognak el˝o´allni, mint a TTK-ban ´es ha ezt az MTA a tudom´anyos kutat´ok sz´am´anak a lecs¨okkent´es´evel (magyarul elbocs´at´asokkal) k´ıv´anja megoldani, akkor az r¨ovid-t´av´ u ´es a fentebb eml´ıtett els˝o c´ellal t¨ok´eletes ellent´etes megold´as. Arr´ol nem volt sz´o a reform sor´an, hogy az egy ´ep¨ uletbe k¨olt¨oz´es az egyben a kutat´ok megtizedel´ese lesz, mert sem a rezsi, sem az adminisztr´aci´os k¨olts´eg nem kevesebb, vagyis megold´as a kutat´ok elbocs´at´asa ´es az adminisztr´aci´os g´arda m˝ uk¨od´esk´eptelenn´e cs¨okkent´ese p´anikszer˝ uen. 4. Nem alkalmaztak u ´gynevezett ”merger manager”-t, aki mind a szervezeti strukt´ ura v´altoztat´asait, annak k¨ ul¨onb¨oz˝o peri´odusokban k¨ ul¨onb¨oz˝o ig´enyeit szakszer˝ uen levez´enyelte volna ´es nem sz´amolt´ak ki ´es logisztikailag nem vitt´ek v´egig, csak ”hitt´ek”, hogy kevesebb adminisztrat´ıv er˝ovel meg lehet oldani a k¨ozpont u ¨zemeltet´es´et. Ez nem, ak´ar vezet´esi tapasztalattal rendelkez˝o term´eszettud´osok, hanem szervezetfejleszt´esi szakemberek szakter¨ ulete. 5. Vannak szervezetfejleszt´esi szakemberek, akik el˝ore megmondt´ak volna, hogy az adminisztrat´ıv u ¨zemeltet´es strukt´ ur´aja er˝osen v´altozik, ha a szervezet m´erete v´altozik. Egy mamut konglomer´atumban m´ar jobban elk¨ ul¨on¨ ulnek a szerepek ´es ennek megfelel˝oen t¨obben l´atnak el feladatokat ´es nem kevesebben, mert a szerepek differenci´al´odnak. Egy-egy szerepet is t¨obb ember kell, hogy ell´asson, teh´at o˝k m´ar csoportot alkotnak, a csoportnak kell, hogy legyen vezet˝oje, stb. A TTK-ban az adminisztr´aci´o lassan v´ızfejj´e n˝ott, ez azonban nem seg´ıtett azon, hogy nekem nem siker¨ ult az eltelt id˝o alatt olyan adminisztrat´ıv megbesz´el´est lebonyol´ıtanom, amelynek sor´an ne azonos´ıtottam volna sz´amos hib´at. Ezt koll´eg´aim saj´at tapasztalatukkal csak meger˝os´ıtik, a verseng´es azon van, hogy ki tal´alt t¨obb hib´at ezekben, mint m´asik. Ez 24
persze el´egg´e k´ets´egbeesett verseng´es. Mindenesetre az, hogy ezek a hib´ak mib˝ol fakadnak, nem lett soha szakemberek szerint felt´arva ´es orvosolva: inkompetens g´arda? m´eg mindig t´ ul kev´es ember, akik olyan t´ ulterheltek, hogy csak sok-sok hib´aval tudnak dolgozni? rossz munkamegoszt´as, szervez´es, logisztika, amely azt´an az egyes r´eszlegek k¨oz¨otti hib´as, hi´anyos inform´aci´oa´raml´ashoz vezet? Ma sem tudjuk. 6. Az u ¨gyint´ez´es SOKKAL bonyolultabb lett, teljes volt a k´aosz ´es teljes a k´aosz most is, mert a p´enz¨ ugyi zavarok miatt most hirtelen mindenkit elbocs´atanak, az nem der¨ ul ki,hogy kihez kell akkor az elv´egzend˝o adminisztrat´ıv feladatokkal fordulni. 7. A k¨ ul¨onb¨oz˝o tudom´anyter¨ uletek k¨ ul¨onb¨oz˝o int´ezm´enyes ´es kutat´asi ´es publik´aci´os kult´ ur´at hoztak magukkal. Ennek a menedzsel´ese is szakembert k´ıv´anna. Az egyik igyekezet, hogy valamif´ele egys´eges rendszer szerint lehessen az egy k¨ozpontban dolgoz´okat ´ert´ekelni, u ´gy t˝ unik kudarcba fulladt. A fair ´es az adott tudom´anyter¨ ulet kiv´al´os´agi mutat´oit tekintetbe vev˝o ´ert´ekel´esi rendszerek m´eg a nagyobb diszciplin´aris kateg´ori´akon bel¨ ul is nagyon m´asok, sem a term´eszettudom´anyokon bel¨ ul, sem a t´arsadalomtudom´anyokon bel¨ ul nem azonosak a kiv´al´os´ag krit´eriumai. Az ´ert´ekel´es egys´eges rendszerbe k´enyszer´ıt´es´et l´enyeg´eben senki sem ´erzi igazs´agosnak. 8. Ezen k´ıv¨ ul a magyarorsz´agi, alapvet˝oen kooper´aci´o negat´ıv kult´ ur´aban nem nagyon kezd el mag´at´ol m˝ uk¨odni a k¨ ul¨onb¨oz˝o tudom´anyter¨ uletek k´epvisel˝oi k¨oz¨otti egy¨ uttm˝ uk¨od´es. Nem el´eg, hogy egym´as mell´e vannak rakva int´ezetek. Erre kidolgozott koncepci´o ´es tudom´anyszervez˝oi szak´ertelem sz¨ uks´eges. K¨ ul¨on¨osen neh´ez ezt kialak´ıtani, ha a sz˝ uk¨os er˝oforr´asok miatt, az azok´ert foly´o, most m´ar egzisztenci´alis fenyegetetts´egben zajl´o munka sor´an a tud´asok nem egym´as fel´e, hanem egym´as ellen fordulnak ´es nem egym´ast szakmailag megbecs¨ ulik, hanem egym´ast versengve becs¨ ulik le. Ebb˝ol nem tud kialakulni ”integrated scientific research”. 9. A Kognit´ıv Idegtudom´anyi ´es Pszichol´ogiai Int´ezet elhelyez´ese a Term´eszettudom´anyi Kutat´ok¨ozpontban - megl´at´asom szerint - katasztrof´alis k¨ovetkezm´enyekkel j´ar. A pszichol´ogia mind term´eszet- mind t´arsadalomtudom´any. Ezt a kett˝os jelleg´et viszonylag fesz¨ ults´egmentesen ´es k¨olcs¨on¨os elismer´essel tudta vinni eg´eszen addig, am´ıg semmilyen igaz´an intellektu´alis indokkal nem megokolhat´o m´odon, ebbe a TTK konglomer´atumba ker¨ ult. A helyzet logik´aja m˝ uk¨odni kezdett. A term´eszettudom´anyos, s˝ot az idegtudom´anyi oldalt kellett hangs´ ulyozni, ennek megfelel˝o elk¨otelezetts´eg˝ u igazgat´oval. A t´arsadalomtudom´anyi jelleg˝ u pszichol´ogia (vagy mondjuk a pszichol´ogia) folyamatos bizonygat´as´ara k´enyszer¨ ult a l´et´enek, amely fel sem mer¨ ulhetne, ha a saj´at diszciplin´aris k¨or´eben ´ert´ekeln´ek ´es nem pr´ob´aln´ak r´ak´enyszer´ıteni m´as tudom´anyter¨ uletek t¨ok´eletesen oda-nem-ill˝o koncepci´oit. M´ıg az MTA h´arom AKT szakbizotts´agot tart fenn ´es ezzel elismeri ezeknek a tudom´anyter¨ uleteknek a kvalitat´ıve k¨ ul¨onb¨oz˝o volt´at, lehetetlen, hogy az´ert haljon ki a pszichol´ogiai kutat´as ´es a Pszichol´ogiai Int´ezet az MTA keret´eb˝ol, mert a TTK ´ep¨ ulet´ebe ´es centrum´aba ker¨ ult. B´ar a most lek¨osz¨on˝o f˝oigazgat´o r´esz´er˝ol voltak t¨orekv´esek, hogy ezt megmentse, az elhib´azott szerkezeti d¨ont´es ´es az ezzel j´ar´o szem´elyi d¨ont´esek j´art´ak ´es j´arj´ak a maguk u ´tjukat. Az a vesz´ely fenyeget, hogy a pszichol´ogia tudom´anya kihal az MTA keret´en bel¨ ul, k¨osz¨onhet˝oen az integr´aci´onak. 25
10. A kutat´asi ´es p´aly´azati p´enzekhez nem lehet hozz´ajutni, nem lehet haladni a kutat´asokkal, k¨ozben elvesz´ıtj¨ uk az embereinket, a fiatalok, de nem csak ˝ok folyamatos egszisztenci´alis bizonytalans´agban vannak ´es elmegy a kutat´o p´aly´at´ol a kedv¨ uk. Ez sok ´evre visszaveti az ut´anp´otl´ast, teh´at hossz´ ut´av´ u k¨ovetkezm´enyekkel b´ır. Minden rapidul lefel´e ´es nem felfel´e halad. ad 4 Nem tudok pontos sz´amokat, de a pszichol´ogia ill. KPI (Kognit´ıv Idegtudom´anyi ´es Pszichol´ogiai Int´ezet) eset´eben a rezsi k¨olts´egek most a kor´abbihoz k´epest a csillagos egekbe sz¨oknek, kifizethetetlenek ´es megtermelhetetlenek. Ez is t¨onkreteszi a diszciplin´at. Olyan rezsik¨olts´egek vannak r´ankterhelve (szell˝oz˝o, beszerz´esi megrendel´esek, stb.), amelyekhez semmi k¨oz¨ unk ´es a csoportokra lebontott hi´any minden nap n˝o, mik¨ozben dolgozunk, kutat´asi p´enzt hozunk be ´es csak azzal, hogy van egy asztalunk ´es egy-egy sz´am´ıt´og´ep¨ unk sok milli´os minden csoport hi´anya. Azt val´oj´aban soha egyetlen csoportvezet˝o sem l´atta, hogy pontosan mib˝ol tev˝odik o¨ssze ez a sokmilli´os folyamatosan, minden nappal n¨ovekv˝o hi´any. ad 5 Engem szem´ely szerint jelent˝osen visszavetett a kutat´asaimban a reform. Elvesztettem (elvett´ek az a´ll´as´at) a bels˝o asszisztensemet, k´et doktori hallgat´omnak ment el a kedve teljesen a kutat´oi p´aly´at´ol, egy harmadik, m´ar miut´an felvett´ek doktori iskol´aba, l´atva a helyzet´et a kutat´oknak jelenleg, u ´gy d¨ont¨ott, hogy feladja a kutat´oi p´aly´at. Az elveszett ´all´asok elvesznek, felvenni hely¨ ukre u ´jabb embert nem lehet. A fiatalok hangulata rossz ´es sorra vesz´ıtik el a motiv´aci´ojukat. A t´arsadalomtudom´anyi pszichol´ogusoknak meg folyamatosan a l´et¨ uk´ert kell k¨ uzdeni a TTK keret´eben, mik¨ozben a mutat´oik kiv´al´oak lenn´enek, ha a T´arsadalomtudom´anyi Kutat´ok¨ozpont keret´eben lenn´enek. ad 6 Szakmai kapcsolataimra nem hatott a reform. Vagyis nem lett t¨obb egy¨ uttm˝ uk¨od´esem, mint amennyi volt a reformnak k¨osz¨onhet˝oen, az viszont bizonyos, hogy az elvesztett munkat´arsak miatt sokkal kevesebb egy¨ uttm˝ uk¨od´est tudok v´allalni, mert nincs, aki a munk´at elv´egezze. A sok esetben l´etbizonygat´o destrukt´ıv konfliktusok nem haszn´alnak sem az int´ezetemen bel¨ uli, sem az int´ezetek k¨oz¨otti egy¨ uttm˝ uk¨od´esemnek. Ugyanakkor - b´ar ezt soha nem gondoltuk volna, Jap´anban megismert k´emikus bar´atommal most egy ´ep¨ uletben dolgozom ´es n´eha egy¨ utt eb´edel¨ unk. Igaz, hogy a vegy¨ uletek pszichol´ogiai megk¨ozel´ıt´es´en nem dolgozunk, de ez legink´abb egy j´o vonatkoz´asa annak, hogy a pszichol´ogusok ´es a k´emikusok egy k¨ozpontban vannak :). ad 7 Elk´epzelhetetlennek tartom, hogy egy ennyire demoraliz´alt ´es sz´etesett ´es egym´ast folyamatosan szakmailag lebecs¨ ul˝o k¨ozegben r¨ovid t´avon b´armif´ele ´erdemleges egy¨ uttm˝ uk¨od´es kialakuljon! ad 8 Az adhat´o v´alaszok mindegyik´ere sz¨ uks´eg volna - nem k¨ ul¨on-k¨ ul¨on, hanem mindegyik. Persze akkor fontos volna, hogy a t´enyleges helyzetr˝ol val´os m´odon legyen sz´o ´es ne ”f´enyez´esr˝ol”, f´elelemr˝ol, ´erdektelens´egr˝ol, egy u ´jabb b¨ urokratikus folyamatr´ol legyen sz´o. Javaslataim: 1. Az MTA vezet´ese teremtse meg az u ´j kutat´ok¨ozpontok infrastrukt´ ur´alis fenntart´as´anak az anyagi fedezet´et. A kutat´ok feladata, hogy a saj´at kutat´asuk er˝oforr´asait teremts´ek el˝o (ha az sok milli´ot ig´enyel, akkor sok milli´ot, ha kev´es milli´ot, akkor kev´es milli´ot, ha nem is 26
igaz´an ig´enyel komolyabb bev´etelt ”csak” a kutat´o kiv´al´o munk´aj´at, akkor azt) ´es a t¨orv´enyben lehet˝ov´e tett ”overhead” erej´eig t´amogass´ak az int´ezm´eny¨ uket. 2. Szakemberek bevon´as´aval dolgozz´ak ki az adminisztr´aci´o ember ´es szerkezeti sz¨ uks´eglet´et ´es ezt ugyancsak a kutat´omunka zavartalans´aga ´erdek´eben biztos´ıtsa az MTA. Teljesen mindegy, hogy ez t¨obb vagy kevesebb, mert a l´enyeg az, hogy m˝ uk¨odj¨on ´es hat´ekonyan, korrekt¨ ul, hib´atlanul ´es professzion´alisan: ha ez kevesebb mint kor´abban (amit er˝osen k´etlek), akkor j´o, ha t¨obb akkor ”ez van”. Ha az MTA t´enyleg elk¨otelezett a magyar tudom´any t´amogat´asa mellett, akkor annak okosan meg is kell teremteni a fetlt´eteleit. Okoss´agban tal´an nincs hi´any ebben az int´ezm´enyben. 3. A pszichol´ogia tudom´any´anak a sors´aval kapcsolatban egyet´ert´esre k´ene jutnia az MTA vezet´es´enek, az ´erintett kutat´oknak ´es a tudom´anyter¨ ulet kiemelked˝o ´es felel˝os k´epvisel˝oinek. Ami bizonyos, hogy ha a jelenlegi fel´all´as marad, akkor nagyon r¨ovid id˝ot´avon fenntarthatatlan lesz, kihal´odik a pszichol´ogia ´es marad az un. kognit´ıv idegtudom´any. A pszichol´ogiai kutat´asok csak nagyon nagy er˝oszakkal illeszthet˝ok a TTK koncepci´oj´aval. L´enyeg´eben a helyzet ´ertelmezhetetlen ´es mindenkinek folyamatos fesz¨ ults´eget okoz. Egyik lehets´eges megold´as lenne a T´arsadalomtudom´anyi Kutat´ok¨ozpontba csatlakoz´as ´es k¨olt¨oz´es. Ennek h´atr´anya, hogy akkor a most TTK-ban fel´ep¨ ult laborokat vagy ´at k´ene k¨olt¨oztetni (plusz k¨olts´eg), vagy azokat b´erelhetn´ek a kutat´ok a TTK-t´ol, ami plusz k¨olts´eg, de lehet m´eg mindig kevesebb lenne, mint a jelenlegi kifizethetetlen rezsi ´es adminisztrat´ıv k¨olts´egek. M´asik lehet˝os´eg, hogy a Kognit´ıv Idegtudom´anyi ´es Pszichol´ogiai Int´ezet nem k¨olt¨ozik egy´altal´an viszont szervezetileg a T´arsadalomtudom´anyi Int´ezethez tartozik ´es a rezsi k¨olts´eg´et a t´enyleges haszn´alt alapon sz´amolj´ak ki (sz˝ ur˝o ´es egyebek n´elk¨ ul), valamint a t´arsadalomtudom´anyi int´ezeteknek kij´ar´o k¨ozponti finansz´ıroz´ast kapja. Harmadik lehet˝os´eg az int´ezet kett´ev´alaszt´asa egy Kognit´ıv Idegtudom´anyi ´es egy Pszichol´ogiai Int´ezetre ´es a kutat´ok v´alasztan´anak, hogy melyikhez k´ıv´annak csatlakozni. A Pszichol´ogiai Int´ezet a t´arsadalomtudom´any a Kognit´ıv Idegtudom´anyi Int´ezet az ´elettudom´any ´egisze ´es finansz´ıroz´asi strukt´ ur´aj´aba ker¨ ulne ´es egyben szervezeti strukt´ ur´aj´aba. Egy bizonyos: a jelenlegi helyzet megl´at´asom szerint tarthatatlan. A pszichol´ogia komolyan elismert tudom´any szerte a vil´agban, megl´at´asom szerint annak lenne tudom´anyos visszhangja nemzetk¨ozileg is, hogy egy ilyen tudom´anyt az MTA hagyott egy rosszul a´tgondolt d¨ont´es k¨ovetkezt´eben elsorvadni. Vagy tov´abbmenve, felismerve a rossz d¨ont´est nem tette meg azokat az okos ´es a´tgondolt intervenci´okat, amivel ezt megel˝ozhette volna. Eln´ez´est ez´ert a s¨ot´et k´ep´ert. T´enyleg szomor´ u vagyok, mert nagyon szeretem az MTA-t ´es legal´abbis abban a k¨ozegben, ahol jelenleg vagyok, azt l´atom, hogy a j´osz´and´ek´ u reformoknak sokkal t¨obb a vesztese, mint gy˝oztese. Most kellene megmutatni, hogy az orsz´ag vezet˝o intellektusai hogyan tudj´ak egy ilyen helyzetben konstrukt´ıv m´odon egy¨ utt gondolkodva megmenteni ezt a helyzetet ´es olyann´a tenni, ami megfelel az eredeti c´eloknak. Sok u ¨dv¨ozlet, F¨ ul¨op M´arta
27
Tue, 15 Dec 2015 09:33:17 AM Kedves Tusn´ady G´abor! Szem´elyes tapasztalatom, b´ar az adminisztrat´ıv szem´elyzet l´etsz´am´at lecs¨okkentett¨ uk, azonban az adminisztrat´ıv/b¨ urokratikus feladatok mennyis´ege jelent˝osen n˝ott. A kutat´oknak a kor´abbiakhoz k´epest sokkal t¨obb adminisztrat´ıv/b¨ urokratikus feladatot kell elv´egezni. Teh´at v´egeredm´enyben t¨obb sz´az kiv´al´o kutat´ob´ol csin´altunk t¨obb sz´az k¨ozepes-gyenge u ¨gyint´ez˝ot. ´ Altal´ anoss´agban megjegyezhet˝o, hogy a szubszidiarit´as er˝osen h´att´erbe szorult: minden kis jelent˝os´eg˝ u helyi probl´em´ahoz is f˝oigazgat´oi al´a´ır´as kell. V´elem´enyem szerint az egyik legl´enyegesebb dolog, amiben v´altoztatni sz¨ uks´eges: t¨obb hatalmat ´es d¨ont´esi jogk¨ort kell adni az egyes int´ezetek vezet˝oinek, hogy a helyi probl´em´akat helyi szinten hat´ekonyan kezelhess´ek. V´elem´enyemet term´eszetesen n´evvel is v´allalom. K¨osz¨onettel: Mikl´os (Dr. T´oth Mikl´os az MTA lev. tagja) =============================================== Tue, 15 Dec 2015 09:33:36 AM Tisztelt Tusn´ady G´abor, ´Ime a v´alaszaim, adom a nevem mell´ej¨ uk: ACCXAABB. A f˝o baj azonban: a kutat´askult´ ura nem v´altozott, a kutat´asok sz´ınvonala nem emelkedett. ”A t´arsadalomtudom´anyi K¨ozpontban a v´egrehajtott reformok ellen´ere a K¨ozpont, az int´ezetek ´es a kutat´ok teljes´ıtm´enye nem kiegyens´ ulyozott ´es n´eh´any siker ellen´ere nem igaz´an ker¨ ult k¨ozelebb a nemzetk¨ozileg is ´ert´ekelhet˝o sz´ınvonalhoz. ... a tartalmi, min˝os´egi eredm´enyek elmaradtak az elv´arhat´ot´ol, a munkat´arsak publik´aci´oinak tudom´anyos sz´ınvonala nem javult, val´oj´aban m´eg ink´abb lemaradt a nemzetk¨ozi sz´ınvonalt´ol, ´es m´eg a k¨oz´ep-eur´opai tudom´any ´elvonal´at´ol is. A min˝os´egi a´talakul´as lelassult ´es megtorpant.” (Kov´acs Imre: Koncepci´o az MTA T´arsadalomtudom´any K¨ozpont vezet´es´ere, 2. ´es 3. o.) ¨ ozlettel: Udv¨ Horv´ath P´eter =============================================== Tue, 15 Dec 2015 10:17:04 AM Kedves G´abor, engedd meg ezt az atyafis´agos tegez´est az o¨tven-valah´any ´evvel ezel˝otti Mat-Lapok sportt´arss´ag ok´an. Tev´ekenys´egetek a k¨or¨ ulj´art t´em´aban val´oban impoz´ans, de nem ezt k´ıv´anom m´eltatni vagy komment´alni, mert olyan messze estem t˝ole, mint Mak´o Jeruzs´alemt˝ol. Az ´en utam k¨ ul¨onf´ele kanyarokkal m´asfel´e vezetett ´es alapj´aban v´eve, ´ıgy is j´ol ´erzem magam a b˝or¨omben. Maradtak azonban k´erd´eseim ´es ha a j´o sorsom olyanokkal hoz o¨ssze, akiknek m´eg mondhatom, videant consules ne quid res publica detrimenti copiat, tal´an j´ol teszem ha dicam per salvare animam meam, hogy a klasszikusokn´al maradjak. Nemr´eg kezembe ker¨ ult egy borzalmas k¨onyv, Houllebecq ”Beh´odol´asa”. Sokf´ele id˝oszer˝ u 28
jelens´eget t´argyal, a jobb eladhat´os´ag miatt franci´as pornogr´afi´aba csomagolva. Ami az ´ertelmesebb r´esz´eb˝ol szinte fejbe v´agott, az a tudom´anyos elit p´aly´aja. Akik bezup´alnak az egyetemre ´es eljutnak a professzors´agig. Majd visszamantr´azz´ak azt, amit felszedtek ´es m´asra nem is j´ok. Vagyis az eg´esz proced´ ura: z´art k¨orfolyamat egy t´arsas´ag u ´jra-termel´es´ere, ahova k´ıv¨ ulr˝ol bejutni ´es kifel´e hasznosat tenni alig lehet. No persze, min´alunk csak u ´tban vagyunk az elef´antcsonttornyok alapos ´es kem´eny v´edelm´e´ egyetlen v´eszj´osl´o krit´eriumot szeretn´ek eml´ıteni. Amikor ´en m´eg kissr´ac nek ki´ep´ıt´ese fel´e. En voltam, volt olyan, hogy ipari kandid´atus, nem is kev´es. Ma mennyire lehets´eges, hogy valaki az iparb´ol MTA-doktor legyen? Szerintem kb. annyira, mint Sz´alasi es´elye volt felment´esre a N´epb´ır´os´agon. Azzal egy¨ utt, hogy horribile dictu tan´ uja voltam, amikor doktori v´ed´esen a sikeres jel¨olt meger˝oszakolta az energiamegmarad´ast. Valahogy rendbe k´ene tenni az akad´emiai, egyetemi, kamarai ´es ipari/civil szf´era kapcsolatait. Magam t¨obb ir´anyb´ol szem¨ ugyre vettem, de rem´enyre nem tal´altam sok okot. Ez n´alamn´al komolyabb szerepl˝okre v´ar. Amelyhez sok szerencs´et k´ıv´an, egyben a´ldott u ¨nnepeket, az elj¨ov˝o u ´jesztend˝ore pedig egy kicsivel t¨obb j´okedvet, b˝os´eget... Kolonits Feri =============================================== Tue, 15 Dec 2015 12:03:36 PM Tisztelt Tusn´ady G´abor! A N´eprajztudom´anyi Int´ezet munkat´arsak´ent v´alaszolok a k¨orlevel´ere. R¨oviden sz´olva: a b¨olcs´eszettudom´anyok eset´eben az int´ezm´enyi reform ”nem j¨ott be”, s˝ot kifejezett k´arokat okozott. Azzal, hogy a n´eprajztudom´any ¨on´all´o kutat´oint´ezeti st´atusza is megsz˝ unt, egy olyan mesters´egesen kre´alt konglomer´atum r´esz´ev´e v´alt, amelyben a n´eprajzosok egy ”csapatot” alkotnak a zenet¨ort´en´eszekkel, a r´eg´eszekkel vagy a filoz´ofusokkal. Holott ezeknek a kis tudom´any´agaknak ´eppen az az egyik l´enyege, hogy saj´at tudom´anyt¨ort´eneti tradici´oik, kutat´asi metodik´ajuk szerint v´egezz´ek a dolgukat, ´es az eredm´enyeiket ¨on´all´o arculattal jelen´ıts´ek meg. Ett˝ol persze egy¨ uttm˝ uk¨odhetn´enk m´as diszciplin´akkal, mint ahogy kor´abban is tett¨ uk, ett˝ol f¨ uggetlen¨ ul is tessz¨ uk. Sz´oval ez egy rossz d¨ont´es volt, miel˝obb megv´altoztatand´o. Sz´ıves ´erdekl˝od´es´et megk¨osz¨onve, a´ldott kar´acsonyt ´es boldog u ´j ´evet k´ıv´anok, u ¨dv¨ozlettel: Magyar Zolt´an =============================================== Tue, 15 Dec 2015 12:46:28 PM ´ Tisztelt Tusn´ady G´abor Ur! Az int´ezeti ¨osszevon´asok eddigi legjelent˝osebb k¨ovetkezm´enye a k´ezzelfoghat´oan j´oval t¨obb, ´es nehezebben v´egigj´arhat´o adminisztr´aci´o. Mivel a t´enyleges d¨ont´eshoz´ot´ol (”al´a´ır´ot´ol”) (f˝oigazgat´o, gazdas´agi igazgat´o) mi, kutat´ok, egy b¨ urokratikus szinttel t´avolabb ker¨ ult¨ unk, ez´ert a k¨ozvetlen, szem´elyes kapcsolat hi´anya miatt csak merev, form´alis kommunik´aci´os csatorn´ak m˝ uk¨odnek, ami g´atolja a hat´ekony t´a29
j´ekoz´od´ast, u ¨gyint´ez´est ´es d¨ont´eshozatalt. (Ehhez a vezet˝ok ´es gazdas´agi u ¨gyint´ez˝ok jelent˝os t´erbeli t´avols´aga is hozz´aj´arul.) A szakmailag indokolt kapcsolatok az int´ezetek kutat´oi k¨oz¨ott kor´abban is megvoltak, ebben az int´ezetek o¨sszevon´asa nem jelentett v´altoz´ast. ¨ ozlettel, Udv¨ Kiss Bal´azs tud. f˝omunkat´ars, MTA ATK N¨ov´enytani Int´ezet =============================================== Tue, 15 Dec 2015 20:24:23 PM ad 2 Minden int´ezm´enyi v´altoz´as, m´eg a legjobbak is, az ´erintettek ellen´all´as´aba u ¨tk¨ozik. Az ´atszervez´esek eredm´eny´et befoly´asolja, hogy mennyire azonosulnak az u ´j szervezeti renddel az int´ezet tagjai, m˝ uk¨odtet˝oi. Mivel ez az a´tszervez´es, illetve centraliz´aci´o (ami ellent´etes az EUban a´ltal´anos elvnek sz´am´ıt´o szubszidiarit´assal) jelent˝osen cs¨okkentette a kutat´oi szabads´agot, val´osz´ın˝ us´ıthet˝o, hogy a kutat´ok j´o r´esze - egyel˝ore? - nem azonosul vele el´egg´e. Az a´tszervez´es el˝onyei k¨oz´e tartozik, hogy a kutat´oknak alkalmuk ny´ılt megismerni m´as int´ezetek kutat´asi ´es munkaszervez´esi m´odszerei. Ezt az el˝onyt cs¨okkenti, hogy ez a ”megismer´es” gyakran a m´as m´odszerek k´enyszer˝ u a´tv´etel´evel val´osult meg. Term´eszetesen azok a kutat´ok ´es vezet˝ok, akiknek a pozici´oj´at a centraliz´aci´o meger˝os´ıtette, illetve mindazok, akik u ´jonnan lettek kinevezve valamilyen vezet˝oi poz´ıci´oba, az a´tszervez´esr˝ol pozit´ıvan nyilatkoznak. A dolgok term´eszet´en´el fogva (csak) ˝ok tudj´ak v´elem´eny¨ uket a megfelel˝o f´orumokon artikul´alni. ad 3 A kisebb, a k¨ozvetlen szem´elyi kapcsolatokra is nagym´ert´ekben t´amaszkod´o szervezeti egys´egekben inform´alisan elint´ezhet˝o apr´obb u ¨gyek egy nagy szervezet r´eszek´ent m´ar szigor´ ubb pap´ırmunk´at ig´enyelnek. ´Igy azt´an az ¨osszevon´assal rendk´ıv¨ uli m´ert´ekben megn¨ovekedett a b¨ urokr´acia, ami nemcsak lass´ıtja az u ¨gyint´ez´est, de elkedvetlen´ıti a kutat´okat is. ad 4 Jelenleg a k¨olts´egek m´eg tal´an v´altozatlanok maradtak, vagyis kiss´e n˝ottek. Viszont az u ´j kutat´oh´az (Soroks´ari u ´t) rezsije - el˝olj´ar´oink t´aj´ekoztat´asa szerint - hat´arozottan magasabb lesz, mint a mostani. Ez ism´etelten a kutat´as k´ar´ara fog v´alni, hiszen az int´ezetek m´eg fokozottabb m´ert´ekben r´a lesznek utalva a p´enzszerz´esre - vagyis arra, hogy kutat´asi ir´anyaikat a fizet˝os megrendel˝ok (kutat´asi alapok) ig´enyei szerint alak´ıts´ak, illetve, hogy idej¨ uk m´eg nagyobb r´esz´et p´aly´az´assal ´es projekt-adminisztr´aci´oval t¨olts´ek. ad 5 Az a´tszervez´es m´odj´at ´es eredm´eny´et egyar´ant a kutat´ok lebecs¨ ul´es´enek, v´elem´eny¨ uk neglig´al´as´anak ´es a kutat´oi szabads´ag semmibev´etel´enek demonstr´al´asak´ent ´eltem meg. Ez, illetve az u ´j helyzethez gyorsan igazodni igyekv˝ok opportunista magatart´asa elkeser´ıtett, felem´esztette energi´aimat ´es a hivat´asom ir´anti lelkesed´esemet. A cinizmust er˝os´ıtette bennem. ad 6 Erre a k´erd´esre nem tudok a megadott opci´ok alapj´an v´alaszolni. Az o¨sszevon´asok k´ets´egtelen¨ ul lehet˝os´eget teremtettek u ´j kapcsolatok felv´etel´ere, ez pozit´ıv hat´as. Ezt azonban tal´an o¨sszevon´asok n´elk¨ ul is el lehetett volna ´erni, pl. jobb tudom´anyszervez´essel. Ahogy ´en l´atom, ´eppen az ¨osszevon´assal/centraliz´aci´oval sz¨ ulet˝o u ´j kapcsolatokban manifeszt´al´odott/dik a kisebb, gyeng´ebb int´ezetek, ´erdekek, kutat´asi ir´anyok ´es m´odszerek beolvaszt´asa, illetve fel˝orl´ese. (Tal´an az A ´es D opci´o egy¨ utt valamelyest k¨ozel´ıti v´elem´enyemet.) ad 7 A mi int´ezet¨ unk biztosan ”fel fog sz´ıv´odni”, saj´atos karaktere elv´esz - ld. m´eg a 2. ´es 6. k´erd´esre adott v´alaszt (m´as m´odszerek k´enyszer˝ u a´tv´etele, a gyeng´ebb int´ezetek, ´erdekek 30
beolvaszt´asa, illetve fel˝orl´ese). Ezt persze lehet majd ak´ar ”az egy¨ uttm˝ uk¨od´es elm´ely¨ ul´esek´ent” is aposztrof´alni. ad 8 A B ´es D elj´ar´asra is sz¨ uks´eg van, illetve a kett˝o egy¨ utt hat´ekonyabb lehet, mint egyed¨ ul. Artner Annam´aria (KRTK) =============================================== Wed, 16 Dec 2015 12:46:35 PM Kedves Koll´ega! El¨olj´ar´oban szeretn´em tiszt´azni, szem´elyesen nem vagyok MTA kutat´oint´ezeti dolgoz´o, inform´aci´oimat k¨ uls˝o szeml´el˝ok´ent, ill. a kutat´oint´ezeti koll´eg´ak elbesz´el´es´eb˝ol szereztem, amik alapj´an a v´alaszaim az egyes k´erd´esekre: ad 1 Az ´atszervez´es sz¨ uks´eges volt, ´es lehetett volna j´o megold´ast is tal´alni. ad 3 ABC egyar´any igaz. ad 5 B - engem az´ert, mert nem vagyok MTA kutat´o, de kutat´oint´ezeti koll´eg´ak szerint D. ad 6 A k¨ ulf¨oldi partnerekkel a k¨oz¨os munka v´alt nehezebb´e, nem a kapcsolattart´as. ad 7 Tehets´egesek elv´andorl´asa, infrastrukt´ ura le´ep¨ ul´ese, p´aly´azatok potenci´alis cs¨okken´ese, k¨ uls˝o bev´etel elapad´asa. (Hozz´ateszem ez egy-az-egyben igaz az egyetemi szf´er´ara is.) ad 8 A d¨ont´eseket egy az MTA kutat´oint´ezeti m˝ uk¨od´est j´ol ismer˝o, ´es annak elk¨otelezett csapat (pl. volt kutat´oint´ezeti vezet˝ok csoportja, akiket m´ar nemcsak a saj´at int´ezeti ´erdek vezeti, de sz´elesk¨or˝ u az ismeret¨ uk ´es tapasztalatuk) lenne k´epes el˝ok´esz´ıteni. A k¨ozgy˝ ul´es az o¨sszet´etel´en´el fogva erre nem alkalmas. ¨ ozlettel Udv¨ Hars´anyi G´abor =============================================== Wed, 16 Dec 2015 13:47:01 PM Kedves Tusn´ady G´abor! Engedje meg, hogy tegyek m´eg n´eh´any megjegyz´est. Csal´od´assal t¨olt¨ott el, hogy az MTA BtK (´es a´ltal´aban a t´arsadalomtudom´anyi kutat´ok) r´esz´er˝ol rajtam k´ıv¨ ul senki sem v´allalja saj´at neve alatt a v´elem´eny´et. Ez persze nem meglep˝o, mert az egzisztenci´alis fenyegetetts´eg nem l´egb˝ol kapott f´elelem, hanem r´esze az MTA bels˝o m˝ uk¨od´es´enek (k¨ ul¨on¨osen a fiatalabb ´es m´eg nem teljesen be´erkezett kutat´ok r´esz´er˝ol). Az int´ezetek ¨osszevon´as´at (ami egyet jelentett az int´ezetek o¨n´all´o jogi st´atusz´anak megsz¨ untet´es´evel) n´alunk gyakorlatilag senki sem t´amogatta. Ennek oka nem egyszer˝ uen a v´altoz´asokt´ol val´o o´dzkod´as. Sejthet˝o volt, hogy nem a´ll itt meg az a´talak´ıt´as... Mik¨ozben az ¨osszevon´as tudom´anyszervez´esi indokai megalapozatlanok vagy s´ ulytalanok voltak, l´enyegesen bonyolultabb´a v´alt a szervezeti m˝ uk¨od´es (sz´amtalan gyakorlati probl´em´at okozva). Magam 20011/12-ben az MTA BtK-´an bel¨ ul megszerveztem a K¨ozalkalmazotti Tan´acs fel´all´ıt´as´at. Az MTA k¨ozpontj´aban meg´ırt u ´j SzMSz t´argyal´asa sor´an egyetlen javaslatunkat se
31
fogadt´ak el, amellyel enyh´ıteni igyekezt¨ unk a sz¨oveg a sz¨oveg kir´ıv´oan egyoldal´ u hatalomtechnikai megold´asait. A KT nem ´ırta al´a az SzMSz-t, ami ett˝ol f¨ uggetlen¨ ul ´eletbe l´epett. Ezt k¨ovet˝oen az u ´j KT v´alaszt´ason leszavazt´ak a magam radik´alisnak tetsz˝o programj´at, amellyel az akad´emiai int´ezetek KT-inak k¨oz¨os fell´ep´es´et szorgalmaztam. Az´ota a KT n´alunk gyakorlatilag nem m˝ uk¨odik, nem vagyok a tagja. Mindezt az´ert ´ırom le, hogy az ap´atia kialakul´as´anak finomszerkezet´et ´erz´ekeltessem. Pedig a KT-´ek k¨oz¨os ´es nyilv´anos fell´ep´ese az egyik lehets´eges u ´t lett volna ahhoz, hogy az MTA vezet´es´et korrekci´okra k´enyszer´ıtse. Ezt k¨ovette a BtK int´ezeteinek k¨olt¨oztet´esi terve, avely ma m´ar el˝orehaladott ´allapotban van. Az int´ezetek k¨ozv´elem´enye egy´ertelm˝ uen elutas´ıtja, de ma m´ar belet¨or˝od¨ott. Vil´agos, hogy nem szakmai szempontok d¨ont¨ottek ebben az u ¨gyben. ´ Ekes p´eld´aja ennek az Irodalomtudom´anyi Int´ezet, amely nem a v´arbeli k¨ozpontban van, hanem a M´enesi u ´ton az egykori E¨otv¨os Collegium ´ep¨ ulet´eben. A koll´egium 1950-es felsz´amol´asa ut´an az int´ezet¨ unk inform´alisan ennek a nagy m´ ult´ u szellemi m˝ uhelynek az ut´odak´ent j¨ott l´etre, egykori koll´egist´ak alap´ıtott´ak. Int´ezet¨ unk szellemi hagyom´anyai - mondhatni identit´asa - szorosan k¨ot˝odik az ´ep¨ ulethez. Ehhez j¨on m´eg egy sor nyom´os gyakorlati ok, ami az int´ezet kik¨olt¨oztet´ese ellen sz´ol. Mi nem fizet¨ unk b´erleti d´ıjat, mert a fel´ uj´ıtott koll´egiummal egy¨ utt t´arshaszn´al´oi vagyunk az ELTE tulajdon´aban ´all´o ´ep¨ uletnek (egy r´egi, de hat´alyos megegyez´es ´ ehhez j¨on alapj´an). Elk¨olt¨oz´es¨ unk teh´at nem cs¨okkenti, hanem n¨oveli a rezsik¨olts´egeket. Es m´eg a k¨onyvt´ar u ¨gye - ami a legjobb irodalomtudom´anyi k¨onyvt´ar az orsz´agban, ´es teljesen szabadon haszn´aljuk a rakt´artereit is. A k¨onyvt´ar 1950-ig tart´o r´esze elvileg a Koll´egium (pontosabban az ELTE), a m´asik fele az MTA tulajdona. A kett´ev´ag´asa l´enyeg´eben sz´etvern´e az int´ezm´enyt. Pillanatnyilag u ´gy a´ll a helyzet, hogy az eg´esz k¨onyvt´ar marad (mi magunk is ezt a megold´ast tartjuk a kisebbik rossznak). A k¨olt¨oz´es ut´an teh´at el lesz¨ unk v´agva a k¨onyvt´arunkt´ol (legf˝obb munkaeszk¨oz¨ unkt˝ol), mik¨ozben a kutat´ok ing´azni fognak a k´et ´ep¨ ulet k¨oz¨ott. A h´ırlev´el anyag´aban az egyik koll´ega megjegyzi, hogy a Nyelvtudom´anyi Int´ezet az´ert maradhatott a r´egi hely´en, mert az MTA alap´ıt´asa kiemelte a nyelvtudom´anyt. Ez az ´erv azonban a´ls´agos, mert a voluntarista d¨ont´es gombj´ahoz szabt´ak a kab´atot. Az akad´emia alap´ıt´asa ugyanis egyszerre ir´anyult a ”nyelvre” ´es az ”irodalomra”, teh´at ha a fenti ´ervnek b´armi jelent˝os´ege lett volna a d¨ont´esben, mi is maradhattunk volna a hely¨ unk¨on (s˝ot az o¨sszevon´as sem ´erintett volna minket). Itt tartunk most - minden ellen´erv¨ unket les¨op¨ort´ek. Mindez tal´an ´erthet˝ov´e teszi, hogy a ¨ igen tiszteletre m´elt´o kezdem´enyez´ese u b¨olcs´eszek k¨or´eben mi´ert uralkodik ap´atia az On ¨gy´eben is. Szakmai k¨ornyezetem u ´gy ´eli meg az esem´enyeket, hogy el kell t˝ urn¨ unk az er˝oszakot ´es a megal´aztat´ast. K¨osz¨on¨om figyelm´et. Ez a levelem nem nyilv´anos (de a kezdem´enyez´es bels˝o k¨or´eben id´ezhet˝o). ¨ ozlettel: Udv¨ Berkes Tam´as (MTA BtK Irodalomtudom´anyi Int´ezet)
32
Wed, 16 Dec 2015 17:53:14 PM ´ Tisztelt Tusn´ady G´abor Ur! ´ Nem kutat´oint´ezetben, hanem egy ´allatteny´eszt´esi teny´eszt˝oszervezetben dolgozom. Altal´ anoss´agban az a v´elem´enyem, hogy a mi ter¨ ulet¨ unk¨on hossz´ u ideje nincs (´es nem is v´arhat´o) jelent˝os, vil´agsz´ınvonal´ u eredm´eny (sajnos). Ennek k¨ovetkezt´eben ´at kellene helyezni a hazai kutat´as s´ ulypontj´at a kutat´asra komolyan a´ldoz´o a´llamokban frissen felfedezett ´es a megval´os´ıt´as hat´ar´an a´ll´o u ´jdons´againak c´eltudatos, dinamikus hazai bevezet´es´ere. (T´amogat´asra is megold´asi lehet˝os´eget kell tal´alni.) A megval´os´ıt´asra komolyabb o¨sszegeket kellene a´ldozni ´es ¨oszt¨on¨ozni kellene az egyetemi oktat´okat, kutat´oint´ezeteket (ak´ar a min˝os´ıt´esi rendszer jelent˝osebb a´tdolgoz´as´aval is) az u ´j eredm´enyek gyakorlati alkalmaz´as´anak elterjeszt´es´ere. Preszt´ızst kellene adni az ismeretterjeszt˝o cikkek elk´esz´ıt´es´enek! A legnagyobb nemzetgazdas´agi ´ert´eke annak van, ha az u ´j ismeret min´el hamarabb eljut a ter¨ ulet gyakorlati alkalmaz´oinak k¨or´ehez. Persze a val´odi kutat´asok sokkal gyakorlatiasabb alapra helyezett ´es sokkal c´eltudatosabb hazai bevezet´ese a kutat´asoknak u ´j ir´anyt adhatna, de ez ma nem l´atszik realit´asnak. Nem szabadna hagyni, hogy z¨om´eben olyan tudom´anyos cikkek jelenjenek meg, amelyeknek a hazai alkalmazhat´os´ag ter´en nem t´ ul sok a hozz´aadott ´ert´ek¨ uk. Ez ¨onmag´aban nyilv´an nem v´altoztathat´o, sokkal t¨obb praktikus, a leg´ ujabb nemzetk¨ozi eredm´enyek hazai bevezet´es´et seg´ıt˝o munk´ara, e ´ lehet˝os´eg t´amogat´as´ara lenne sz¨ uks´eg. Agazatunkban sorj´aznak a leg´ ujabb eredm´enyek, amelyek hazai feltal´al´as´ara nincs es´ely, de a jelen k¨or¨ ulm´enyek k¨ozt 10-20-30 ´ev telik el csak a hazai megismer´es¨ ukig (nem is besz´elve a bevezet´es¨ ukr˝ol). ´ Ugy gondolom, hogy a rendelkez´es¨ unkre a´ll´o er˝oforr´asainkat sokkal hat´ekonyabban kellene felhaszn´alnunk. B´ar fontos az alapkutat´as, tov´abb kell fejleszteni a leg´ ujabb eredm´enyek hazai bevezet´es´enek lehet˝os´eg´et, amihez hozz´a tartozik az e ter¨ uleten t´enylegesen dolgoz´ok ´erdemi elismer´ese is. Sokszor nem l´atj´ak a k¨ozvetlen ´erdekelts´eget a ter¨ uleten dolgoz´ok ´es ´evekbe telik am´ıg ezt a hazai eredm´enyek k´epesek bebizony´ıtani (eljut a tudatoss´ag szintj´ere a k´ın´alt lehet˝os´eg). Nemzetgazdas´agi ´erdek ennek az id˝oszaknak az anyagi fedezet´enek biztos´ıt´asa. Tisztelettel: Domokos Zolt´an =============================================== Wed, 16 Dec 2015 22:39:46 PM Kedves Tusn´ady G´abor, Az MTA kor´abbi Pszichol´ogiai Int´ezet´eben dolgoztam 40 ´even ´at. M´ar nyugd´ıjas vagyok, de vannak m´eg kapcsolataim az ut´oddal, az MTA TTK Kognit´ıv Idegtudom´anyi ´es Pszichol´ogiai Int´ezet´evel. El´eg k¨ozelr˝ol l´attam azt a katasztr´of´at, amit a kor´abbi Int´ezetnek a TTK-hoz val´o csatol´asa ´es a pszichol´ogiai, k¨ ul¨on¨osk´eppen a t´arsadalomtudom´anyi jelleg˝ u pszichol´ogiai kutat´asok gyakorlati felsz´amol´asa jelentett ´es jelent ma is. Mell´ekelem egy kor´abbi ´ır´asomat, amely ´erv´enyes ma is. T, Koll´eg´ak, Mint kor´abban sem titkoltam el, az MTA Pszichol´ogiai Int´ezet´enek az MTA TTK-ba val´o integr´al´as´at ´es ”Kognit´ıv Idegtudom´anyi ´es Pszichol´ogiai Int´ezett´e” val´o ´atnevez´es´et alapvet˝oen 33
hib´as d¨ont´esnek tartom, t¨obb okb´ol is. 1. Medd˝o dolog volna azon vitatkozni, hogy a pszichol´ogia term´eszettudom´any-e vagy pedig t´arsadalomtudom´any. Nyilv´anval´oan mindkett˝o vagy egyik sem, de semmif´ele tudom´anyelm´eleti megfontol´as, m´eg a legsz´els˝os´egesebb naturalista sem indokolja azt az abszurdit´ast, hogy a pszichol´ogi´at egy olyan centrumban kutass´ak, amelynek f˝o profilja a k´emia. Ugyanilyen esetleges - alapon beker¨ ulhetett volna a t´arsadalomtudom´anyi vagy b¨olcs´eszettudom´anyi kutat´ok¨ozpontba. Ha pedig ragaszkodtak a pszichol´ogia term´eszettudom´anyk´ent val´o defin´ıci´oj´ahoz, mi´ert nem ink´abb valamilyen ´elettudom´anyi/orvostudom´anyi fennhat´os´aga al´a pr´ob´alt´ak integr´alni? Sokkal ´esszer˝ ubb ´es c´elszer˝ ubb lett volna megtartani az int´ezet o¨n´all´os´ag´at, u ´gy, ahogyan a Nyelvtudom´anyi Int´ezet is meg tudott maradni egyben ´es ¨on´all´oan. 2. T¨obb mint 40 ´evet t¨olt¨ottem az int´ezet falai k¨oz¨ott, ebb˝ol j´o p´ar ´evet igazgat´ohelyettesk´ent. Pontosan tudom, milyen neh´ezs´egek voltak az elm´ ult ´evtizedekben az elhelyez´essel, v´egigk¨ovettem a sz´ekh´azkeres´es k¨ ul¨onf´ele, kudarccal v´egz˝od˝o st´adiumait. Jogos ´es ´erthet˝o volt a Szondi utcai r´eszleg azon t¨orekv´ese, hogy laborat´oriumaiknak korszer˝ u ´es m´elt´o helyet kapjanak, a k´erd´es azonban az, hogy mi´ert kellett a kab´atot a gombhoz igaz´ıtani, mi´ert kellett a re´alis elhelyez´esi gondokat azon az ´aron meval´os´ıtani, hogy - feladva az int´ezet o¨n´all´os´ag´at a pszichol´ogi´at az ”´es” k¨ot˝osz´o m¨og´e szor´ıtott´ak vissza? 3. A TTK-ba val´o integr´al´assal gyakorlatilag egy t¨obb mint sz´az esztend˝os, nagy hagyom´any´ u int´ezet sz¨ unt meg. ”Profilv´alt´as” term´eszetesen t¨obb ´ızben megt¨ort´ent az int´ezet t¨ort´enet´eben, de az kor´abban sohasem k´erd˝ojelez˝od¨ott meg, hogy k¨ ul¨onb¨oz˝o ir´anyults´ag´ u ´es meggy˝oz˝od´es˝ u kutat´ok egy¨ uttes´et alkotja. Az int´ezetben ”szocializ´al´odva” ´es mint ”t´arsadalomtudom´any” b´ek´esen egym´as mellett ´elhet, an´elk¨ ul, hogy a k¨ ul¨onb¨oz˝o ter¨ uleteket k´epvisel˝o kutat´ok belesz´oln´anak egym´as dolg´aba, vagy korl´atozn´ak egym´ast, felt´etelezve persze a megfelel˝o sz´ınvonal´ u teljes´ıtn´enyt. 4. A TTK fennhat´os´aga al´a ker¨ ul´es egy sz˝ uk l´at´ok¨or˝ u, tudom´anyelm´eletinek ´alc´azott tudom´anypolitikai d¨ont´es volt, melynek k´arvallottja nem csak az int´ezet, hanem az eg´esz magyar pszichol´ogia. Mindez antidemokratikusan, a szakma v´elem´eny´enek meghallgat´asa n´elk¨ ul t¨ort´ent, igazolva ´es meger˝os´ıtve a pszichol´ogiai szakma mindm´aig feud´alis jelleg´et. 5. A kognit´ıv idegtudom´any mark´ans el˝orenyomul´asa az int´ezetben m´ar a 2000-es ´evek m´asodik fel´eben megkezd˝od¨ott, f˝oleg financi´alis ´ervek alapj´an, arra hivatkozva, hogy a t´arsadalomtudom´anyi r´eszlegek nem tudj´ak magukat ”eltartani”, k´enytelenek a m´as r´eszlegek a´ltal megszerzett er˝oforr´asokra t´amaszkodni. Ez r´eszben val´oban ´ıgy volt, de a t´arsadalomtudom´anyi r´eszlegek eleve h´atr´annyal vettek r´eszt ebben a rivaliz´aci´os k¨ uzdelemben, hiszen sokkal kisebb es´ely¨ uk volt p´aly´azati t´amogat´asok, k¨ ul¨on¨osen nagy o¨sszeg˝ u t´amogat´asok elnyer´es´eben. Ugyancsak a 2000-es ´evekben indult meg az ”impaktfaktor-verseny”, amelyb˝ol a nem-term´eszettudom´anyos h´atter˝ u kutat´ok nagyr´eszt kiszorultak. 6. A TTK-sz´ekh´azba val´o k¨olt¨oz´es tov´abb marginaliz´alta a t´arsadalomtudom´anyi jelleg˝ u kutat´asokat, amelyek ma m´ar t¨obb´e-kev´esb´e csak ”kakukktoj´ask´ent” maradtak meg, az eg´esz szervezeti kult´ ura ´es a kutat´okkal szemben fel´all´ıtott k¨ovetelm´enyrendszer a laborat´oriumi, kis´erleti kutat´asoknak kedvez. 34
7. Az eg´esz magyar pszichol´ogi´at, ´es k¨ ul¨on¨osen a gradu´alis ´es posztgradu´alis k´epz´eseket s´ ulyosan ´erinti a helyben olvas´asi lehet˝os´eget biztos´ıt´o k¨onyvt´ar megsz˝ un´ese. A k¨onyvt´ar az int´ezet egyik legjelent˝osebb szolg´altat´asa ´es egyben intellektu´alis tal´alkoz´asi pontja volt, ´eppen a pszichol´ogia ”egys´eg´et” szimboliz´alva. 8. Term´eszetesen figyelembe kell venn¨ unk a t´agabb tudom´anypolitakai k¨ornyezetet. Az MTA kutat´ok¨ozpontok l´etrehoz´asa maga is egy v´egiggondolatlan centraliz´al´o eredm´enye volt. 2010 o´ta lankadatlanul folyik a tudom´any, a kult´ ura, a fels˝ooktat´as centraliz´aci´oja ´es a´llami akarat al´a rendel´ese, a civil t´arsadalom visszaszor´ıt´asa. Ugyancsak folyik a t´arsadalomtudom´anyok h´att´erbe szor´ıt´asa ´es le´ert´ekel´ese, j´ol mutatt´ak p´eld´aul a filoz´ofusok elleni - v´eg¨ ul is sikertelen - t´amad´asok. 9. K´erd´es, hogy mi t¨ort´enik akkor, ha v´altozik a sz´elj´ar´as, megsz˝ unik a centraliz´aci´os nyom´as, s˝ot ak´ar a k´emikusok is szeretn´ek ler´azni magukr´ol a r´ajuk telep´ıtett pszichol´ogusokat? Vissza´allhat-e valaha r´egi form´aj´aban a Pszichol´ogiai Int´ezet? Nyilv´an nem, de sz´amolni kell azzal, hogy a pszichol´ogia t´arsadalomtudom´anyi a´gai (´es nem felt´etlen¨ ul csak a szoci´alpszichol´ogia) fellend¨ ul˝oben vannak nemzetk¨ozileg is, ´es tal´an n´alunk sem lehet csak u ´gy le´ırni vagy ”gleichschaltolni” ˝oket. Az egyetemek tal´an keretet ny´ ujtanak a t´arsadalomtudom´anyi jelleg˝ u kutat´asoknak, de vajon nem volna-e c´elszer˝ u, ha az int´ezet t´arsadalomtudom´anyi ”marad´ekai” a´tker¨ uln´enek a t´arsadalomtudom´anyi centrumba, k¨ ul¨on¨os tekintettel a Soroks´ari u ´ti, ´ep¨ ul˝o sz´ekh´azra? Er˝os Ferenc =============================================== Thu, 17 Dec 2015 11:27:13 AM Tisztelt Tusn´ady G´abor! Matematikusk´ent els˝osorban az egyen´aram´ u ´es elekrom´agneses geofizik´ai m´er´esek elm´eleti alapjaival foglalkozom. A harmadik k´erd´essel kapcsolatban fogalmazom meg r´eszletesebben a v´elem´enyemet, az erre adott C v´alaszom a kutat´ok ´ert´ekel´es´evel f¨ ugg o¨ssze. A kutat´ok¨ozpontunkban jelenleg ´erv´enyben lev˝o ´ert´ekel´esi rendszer els˝osorban a publik´aci´ok sz´am´an ´es azok impakt faktorain alapul. Ez egy´altal´an nem veszi figyelembe a tev´ekenys´eg jelleg´et. Csak k´et p´eld´at hozok fel, a val´os´ag enn´el term´eszetesen bonyolultabb. A kutat´asok ´es publik´aci´ok egyik t´ıpusa azon alapul, hogy a kutat´o m´ar kidolgozott elj´ar´ast alkalmaz valamilyen nagy ´ert´ek˝ u m˝ uszerrel ´es a kereskedelemben megv´as´arolt programmal o¨sszegzi a tapasztalatait. Egy m´asik t´ıpus´ u tev´ekenys´eg u ´j elj´ar´asok kidolgoz´as´at jelenti, amelyhez elm´ely¨ ult elm´eleti munka sz¨ uks´eges. Az ut´obbib´ol nyilv´anval´oan nem lehet olyan mennyis´egben publik´alni, mint az el˝oz˝ob˝ol. Az impakt faktoros publik´aci´o lehet˝os´egei egyes tudom´any´agakban is nagy m´ert´ekben k¨ ul¨onb¨oznek. Az sem szerencs´es, hogy valamelyik tudom´any´ag m˝ uvel˝oi egy m´asik tudom´any´ag kutat´oit ´ert´ekelik szakmailag. A le´ırtakkal kapcsolatos egyik sz´els˝os´eges megnyilv´anul´as az, hogy amennyiben egy matematikus nem hozza az elv´art pontsz´amot, akkor azt el kell bocs´ajtani. Ez is egy ´allapot, de akkor ki kell mondani, hogy azokon a szakter¨ uleteken, ahol a matematika mint alkalmazott tudom´any j¨on sz´oba, nincs is sz¨ uks´eg matematikusra. Az ´eszrev´etelem nem szem´elyes s´ertetts´egen alapul, hiszen engem eddig m´eg nem ´ert olyan 35
v´ad, hogy nem felelek meg a k¨ovetelm´enyeknek, de a jelens´eggel szerintem ´erdemes foglalkozni. ¨ ozlettel: Udv¨ Pr´acser Ern˝o, tudom´anyos f˝omunkat´ars MTA CSFK GGI =============================================== Thu, 17 Dec 2015 12:58:14 PM ´ Tisztelt Tusn´ady Ur! Elolvastam a k¨orlevel´et, fontos k´erd´es megfontol´as´ara h´ıv fel egy nem igaz´an ´atgondolt k´erd´essorral. Ez´ert az azokra adand´o v´alasz helyett t¨om¨oren le´ırom, hogy mit gondolok. 1 Az int´ezetek o¨sszevon´asa, ezzel az int´ezetek o¨n´all´os´ag´anak felad´asa t´eves d¨ont´es volt. Nem, hogy a t´aj´ekoz´od´as szabads´ag´at n¨ovelte volna, ink´abb korl´atozta azzal, hogy bizonyos csatorn´akba terelte az ´erdekl˝od´est, beiktatott egy adminisztrat´ıv l´epcs˝ot f¨ol¨oslegesen, ami ´ neh´ezs´egek ´es bossz´ us´agok forr´asa. Ugy is mondhatn´am, hogy az angolsz´asz helyett egy r´egim´odi n´emet-orosz tudom´anyszervez´es ir´any´aba tett l´ep´es volt. 2 Helyes lett volna csup´an a gazdas´agi hivatalok o¨sszevon´asa, ezzel az adminisztr´aci´o cs¨okkent´ese, k¨oz¨os iroda l´etrehoz´asa p´aly´azatok k´esz´ıt´es´ere arra szakosodott profikkal, ami m´as l´ept´ekben is elk´epzelhet˝o lett volna. ´ 3 J¨ov˝ore 5 ´eve lesz, hogy megt¨ort´ent az a´tszervez´es. Ugy gondolom, hogy ez el´eg id˝o arra, hogy az eln¨oks´eg ´attekintse a helyzetet, ´es d¨ont´est hozzon, ha sz¨ uks´egesnek l´atja, a korrekci´okr´ol, rem´enyem szerint az int´ezeti o¨n´all´os´ag helyre´all´ıt´as´aval. 4 Nem tudom, hogy a k¨orlevelet ki mindenkinek k¨ uldte el, az azonban bizonyos, hogy csak az int´ezeth´al´ozatban dolgoz´ok kompetensek a helyzet meg´ıt´el´es´ere. Tisztelettel u ¨dv¨ozli S´ark´any Mih´aly, SHC MTA BTK N´eprajztudom´anyi Int´ezet =============================================== Fri, 18 Dec 2015 19:14:22 PM Kedves Tusn´ady G´abor koll´ega! ¨ Mindenekel˝ott szeretn´em Onnek megk¨osz¨onni, hogy felv´allalta ezt a h´al´asnak cseppet sem nevezhet˝o feladatot, ´es egy ”alulr´ol j¨ov¨o” kezdem´enyez´essel pr´ob´alja kider´ıteni, hogy a reform m´asik oldal´an ´all´ok sz´am´ara mit is jelent az Akad´emia m´elyrehat´o a´talak´ıt´asa. Nagy o¨r¨om¨omre szolg´al, hogy a k¨orlevel´eben felvetett gondolatokra v´alaszolhatok, ann´al is ink´abb, mivel m´ar bennem ´es a k¨ornyezetemben lev˝o kutat´ot´arsaim, koll´eg´aim r´esz´er˝ol is sz´amos gondolat, kritika fogalmaz´odott meg a fenti k´erd´essel kapcsolatban. Az al´abbiakban megpr´ob´alom r¨oviden ¨osszefoglalni azokat a legl´enyegesebb gondolatokat, melyek hangs´ ulyozottan nemcsak bennem, hanem a k¨ornyezetemben is megsz¨ ulettek. 1) Tudom´asunk szerint az ´atalak´ıt´ast nem el˝ozte meg egy r´eszletes helyzetfelm´er˝o vizsg´alat. Vagy ha volt is ilyen, akkor az teljes m´ert´ekben az ´erintettek kiz´ar´as´aval t¨ort´enhetett. Int´ezet¨ unk eset´eben p´eld´aul sok´aig k´erd´eses volt, hogy a tihanyi Limnol´ogiai Kutat´oint´ezettel vagy a Csillag´aszati Kutat´oint´ezettel fog megt¨ort´enni az egyes¨ ul´es. (A k´et szakter¨ ulet az´ert meglehet˝osen 36
t´avol a´ll egym´ast´ol.) K´osza h´ırek szerint (mivel sz´amunkra ”egyszer˝ u kutat´ok” sz´am´ara m´as nem a´llt rendelkez´esre) v´eg¨ ul a csillag´aszok v´alasztottak minket (Geod´eziai ´es Geofizikai Kutat´oint´ezet) a fizikusok helyett. Term´eszetesen az int´ezet munkat´arsainak nemhogy belesz´ol´asa, de inform´aci´oja se volt a folyamatr´ol. 2) ´ a csillag´aszok k¨oz¨ A fen´all´o u ´j kutat´ok¨ozpont vezet´es´evel P´alink´as Eln¨ok Ur ul v´alasztotta a f˝oigazgat´ot, aki gyakorlatilag az o¨sszes munkajogi ´es p´enz¨ ugyi d¨ont´es felett rendelkezik. Igaz, hogy l´etezik az Igazgat´o Tan´acs, de ennek csak javaslati jogk¨ore van. V´et´ojoga p´eld´aul semmilyen ter¨ uleten nincs. Mellesleg a kutat´oknak m´eg form´alisan sem biztos´ıtanak belesz´ol´asi jogot a kutat´ok¨ozpont ´elet´ebe. (Az alig veget´al´o K¨ozalkalmazotti Tan´acs v´elem´eny´et m´eg akkor sem k´ert´ek ki mindig, amikor ezt a t¨orv´eny k¨otelez˝oen el˝o´ırja - pl. a k¨ozalkalmazotti min˝os´ıt´esi elj´ar´as sor´an -.) Ez a rendk´ıv¨ ul egyoldal´ u egyens´ ulytalans´ag azut´an oda vezetett, hogy a legkedvez˝obb helyzetben l´ev˝o csillag´aszok nem is t´ uls´agosan leplezett m´odon pr´ob´alt´ak megszerezni a kutat´ok¨ozpont p´enz¨ ugy er˝oforr´asait a gyeng´ebb ´erdekk´epviselettel rendelkez˝o Geod´eziai ´es Geofizikai Int´ezet (GGI) rov´as´ara. Olyan egyoldal´ u teljes´ıtm´eny´ert´ekel´esi-rendszert dolgoztak ki, amely nekik kedvezett, teljes m´ert´ekben figyelmen k´ıv¨ ul hagyva, hogy a geod´ezia ´es geofizika egy alapvet˝oen m´as tudom´anyter¨ ulet, teljesen elt´er˝o saj´atoss´agokkal ´es lehet˝os´egekkel. Az egyik leg´erthetetlenebb pontja az Akad´emia a´talak´ıt´as´anak az, hogy milyen meggondol´as alapj´an lehet ilyen m´ert´ekben ¨osszekeverni a k¨ ul¨onb¨oz˝o, egym´ast´ol teljesen elt´er˝o tudom´anyter¨ uletek m˝ uk¨od´es´et (hogyan lehet az alm´at a k¨ort´evel ¨osszehasonl´ıtani klasszikus k´erd´ese). A fenti m´odszer alkalmaz´as´aval term´esetesen mi is tudn´ank olyan pontoz´asi rendszert tal´alni a csillag´aszoknak, ahol ˝ok kb. olyan vagy m´eg rosszabb helyzetben lenn´enek az adott, a´ltaluk kital´alt o¨sszehasonl´ıt´asban, mint most mi vagyunk vel¨ uk szemben. 3) V´elem´eny¨ unk szerint az akad´emiai kutat´oint´ezetek vezet˝oinek alapvet˝oen az a feladata, hogy az al´ajuk tartoz´o kutat´ok, illetve team-ek munk´aj´ahoz megpr´ob´alj´ak biztos´ıtani a megfelel˝o anyagi ´es egy´eb k¨or¨ ulm´enyeket ´es ell´ass´ak a szakmai koordin´al´as feladait. Ehelyett ´alland´oan k¨ovetelik a nyertes p´aly´azatokat ´es publik´alt cikkeket, mik¨ozben a kutat´as k¨or¨ ulm´enyeihez a legalapvet˝obb felt´eteleket sem biztos´ıtj´ak (nincs a terepi m´er´eseinkre seg´edszem´elyzet, nincs m´er˝oeszk¨oz, nincs korszer˝ u sz´am´ıt´og´ep, szofver, nincs k¨onyvt´aros, nincs p´aly´azati iroda, NINCS SEMMI). Viszont van ´evi 3-4-5-sz¨ori besz´amoltat´as az aktu´alis kutat´asi eredm´enyekr˝ol. Az ´atalak´ıt´ast´ol pont azt v´artuk, hogy egy racion´alisabb, hat´ekonyabb, a kutat´omunk´ahoz a kor´abbiakn´al jobb k¨or¨ ulm´enyeket fognak sz´amunkra megteremteni, mely val´oban lehet˝ov´e tenn´e, hogy munk´ank nemzetk¨ozi sz´ınvonalon folyj´ek. 4) Megd¨obbent˝onek tartjuk, hogy a kutat´ok¨ozpontban foly´o, esetenk´ent s´ ulyos munkajogi k¨ovetk´ezm´enyeket is maga ut´an von´o elj´ar´asok sor´an a jogszer˝ us´egnek sokszor m´eg a legminim´alisabb k¨ovetelm´enyeit sem tartja be az int´ezet vezet´ese (pl. a h´arom´eves Kjt. min˝os´ıt´es szempontjait 37
1 h´ettel a min˝os´ıt´es elv´egz´ese el˝ott, a min˝os´ıt´esi id˝oszak letelte ut´an 1 ´evvel k¨ozlik). Tudom´asunk szerint a kutat´ok¨ozpont mai napig nem rendelkezik ´erv´enyes Szervezeti ´es M˝ uk¨od´esi Szab´alyzattal sem. A kev´esb´e fontos esetekben is sokszor felfedez¨ unk kisebb-nagyobb jogszer˝ utlens´egeket. 5) A kutat´ok¨ozpont m´eretes gazdas´agi oszt´alya munk´aj´aval kapcsolatos szem´elyes tapasztalatunk pedig az, hogy fill´eres u ¨gyek jutnak fel eg´eszen a f˝oigazgat´oig (az al´a´ır´as´at l´atva) ´es kis o¨sszegeknek a kifizet´ese (pl. egy parkol´ojegy) sokszor t¨obb h´etbe telik. L´enyegesebb k´erd´esekben is (pl. b´armilyen p´aly´azatok bead´asa, adminisztr´aci´oja) nagy neh´ezs´egeket okozott a k¨ozponti vezet˝os´eg al´a´ır´as´anak a beszerz´ese. A fentiekben eml´ıtett probl´em´ak nem a teljess´eg ig´eny´evel ker¨ ultek felsorol´asra, megpr´ob´altam a legfontosabbakat o¨sszegy˝ ujteni. Rem´elem, hogy a fenti, j´osz´and´ek´ u v´elem´enyem hozz´aseg´ıti az MTA-t ahhoz, hogy a j¨ov˝oben egy letisztultabb, a´ttekinthet˝obb ´es mindenekel˝ott hat´ekonyabban m˝ uk¨od˝o kutat´oh´al´ozatot tudjon megteremteni. V´elem´enyem le´ır´as´at nem az indik´alta, hogy elbocs´at´assal lenn´ek fenyegetve, hanem ink´abb az, hogy a jelenlegi felt´etelek mellett egyre ink´abb lehetetlenn´e v´alik a munkav´egz´es a CSFK GGI-ben. Dr. Gribovszki Katalin Eszter, tudom´anyos f˝omunkat´ars =============================================== Sun, 20 Dec 2015 20:27:51 PM Kedves Tusn´ady G´abor! A kut´oh´al´ozat kutat´ok¨ozpontokba szervez´ese teljesen felesleges volt. Nem ismerek olyan esetet a vil´ag egyetlen orsz´ag´aban sem, ahol k¨olts´egvet´esi szervezetek k¨ozpontba szervez´ese ne az al´abbi k¨ovetkezm´enyekkel j´art volna: i) a k¨ozpont ´elet´ere r´ateleped˝o, a val´os sz¨ uks´egletekt˝ol f¨ uggetlened˝o ”v´ızfej” kialakul´asa (´ertsd vezet˝os´eg ´es adminisztrat´ıv szervezet), amely ellehetetlen´ıti ´es megkeser´ıti a mindennapi munkav´egz´est, ii) ebb˝ol fakad´o t¨obbletk¨olts´egek, amelyeket senki sem biztos´ıt (hisz a premissza az mindig, hogy az o¨sszevon´as olcs´obb´a tesz!), azt a kutat´oknak kell kitermelni egy olyan p´aly´azati k¨ornyezetben, amely besz˝ uk¨ ult (pl. OTKA) ´es forr´asokat csak durva ar´anytalans´agokkal biztos´ıt (pl. GINOP). Eredm´enyes k¨ ulf¨oldi p´aly´azatokhoz fejlett ´es hat´ekony hazai h´att´er is kell. Egy fecske nem csin´al nyarat? H´al´ozatkutat´okt´ol u ´gy tudom, hogy nincs hat´ekonyabb az elosztott h´al´ozatokn´al - nincs k¨ozpontokra sz¨ uks´eg! Liliom K´aroly, TTK =============================================== Mon, 21 Dec 2015 00:27:00 AM Tisztelt Tusn´ady G´abor! A k´erd˝o´ıv megv´alaszol´as´an t´ ul ”´el˝osz´oban” is szeretn´ek reflekt´ani n´eh´any, a level´eben felvetett k´erd´esre. 38
(a) Int´ezetemet (MTA K¨ozgazdas´agtudom´anyi Int´ezet) k´et, region´alis illetve vil´aggazdas´agi k´erd´esekkel foglalkoz´o int´ezettel (RKI, VGI) vont´ak ¨ossze. A KRTK-ban a f˝oigazgat´o er˝ofesz´ıt´eseinek k¨osz¨onhet˝oen megmaradt a tagint´ezetek anyagi o¨n´all´os´aga, k¨ozvetlen¨ ul nem sz´ıvnak el egym´ast´ol er˝oforr´asokat, de a h´arom int´ezet menedzsel´ese komoly t¨obbletterhet r´o a vezet´esre. (b) Az int´ezetek k¨oz¨otti egy¨ uttm˝ uk¨od´es az o¨sszevon´ast megel˝oz˝oen cs¨okev´enyes volt, az erre ir´anyul´o mai kezdem´enyez´esek k´enyszeredettek, ami a t´em´ak, a kutat´asi m´odszerek, valamint a publik´aci´os c´elkit˝ uz´esek ´es k¨ovetelm´enyek elt´er´es´eb˝ol is ad´odik. (A KRTK k¨onyvt´ar´anak kimutat´asa szerint 2012 janu´arja ´es 2015 nyara k¨oz¨ott KTI-s szerz˝ok toll´ab´ol 75 cikk jelent meg impakt faktorral rendelkez˝o nemzetk¨ozi foly´oiratokban. Ez a sz´am az azonos m´eret˝ u RKI eset´eben 8, az egyharmad akkora VGI eset´eben pedig 6. Az MTA besorol´as´at [ezen bel¨ ul a KTI ´es VGI eset´eben a k¨ozgazdas´agi, az RKI eset´eben pedig a regin´alis tudom´anyi list´at] alapul v´eve a ”list´as” nemzetk¨ozi cikkek sz´ama a KTI-ben 69, az RKI-ben 19, a VGI-ben 7, az ”A” besor´as´ uak´e 28, 2 ´es 3. Hazai, MTA szerinti ”A” kateg´ori´as foly´oiratban 2012-2015-ben a KTI 68, az RKI 39, a VGI 9 cikket publik´alt.) A KTI egy´ertelm˝ uen a nemzetk¨ozi (els˝osorban foly´oirat-) publik´aci´okat ¨oszt¨onzi, ´es a kutat´oi k¨oz¨oss´ege maga is ezeket tartja els˝odleges ´ert´ekm´er˝onek. A VGI profilj´aban hangs´ ulyos elem volt ´es maradt a magyar gazdas´ag nemzetk¨ozi mozg´aster´et meghat´aroz´o vil´aggazdas´agi folyamatok k¨ovet´ese ´es ´ertelmez´ese a gazdas´agpolitikai d¨ont´eshoz´ok sz´am´ara, az RKI eset´eben pedig a region´alis int´ezm´enyrendszer sz´am´ara v´egzett kutat´as. Ilyen m´ert´ek˝ u heterogenit´as mellett nehezen alakulhat ki interdiszciplin´aris egy¨ uttm˝ uk¨od´es, ´es azt gondolom, hogy ne is alakuljon ki, ha csakis az´ert mer¨ ul fel, mert a h´arom int´ezetet o¨sszevont´ak. (c) A f˝oigazgat´o azon t¨orekv´es´et, hogy a nemzetk¨ozi publik´aci´os tev´ekenys´eget helyezze a kutat´oi ´es int´ezet´ert´ekel´es k¨oz´eppontj´aba, sz´amosan ”k¨ozpontos´ıt´asi t¨orekv´esk´ent” utas´ıtott´ak el a KRTK-n bel¨ ul ´es az MTA IX. oszt´aly´an is. (d) Az o¨sszevon´as tudom´asom szerint nem eredm´enyezett sz´amottev˝o megtakar´ıt´ast a h´arom int´ezet m˝ uk¨odtet´es´enek ¨osszk¨olts´eg´eben. (e) Nem is olyan apr´o bossz´ us´ag, hogy elvett´ek az int´ezet¨ unk nev´et, helyette a Magyar Tudom´anyos Akad´emia K¨ozgazdas´ag- ´es Region´alis Tudom´anyi Kutat´ok¨ozpont K¨ozgazdas´ agtudom´anyi [Vil´aggazdas´agi, Region´alis Kutat´o] Int´ezete elnevez´est kellene haszn´alnunk, amit most nem ´ert´ekeln´ek - megteszik azt a sajt´o munkat´arsai, akik ehelyett az ”MTA kutat´oi” megnevez´est haszn´alj´ak, ha KRTK-s kutat´oval k´esz´ıtenek interj´ ut. (f) A KTI t¨ort´enet´eben nem ez az els˝o o¨sszevon´as: valamikor a nyolcvanas ´evekben egyszer m´ar k¨ozpontt´a szerveztek minket (a VGI-vel ´es az MTA Ipargazdas´agtani Kutat´ocsoportj´aval egy¨ utt) a mostanihoz kis´ertetiesen hasonl´o ´erveket hangoztatva. Azt a k´enyszerh´azass´agot szerencs´ere siker¨ ult felbontani a rendszerv´alt´as ´eveiben. Amennyiben tudom, az int´ezet-¨osszevon´asokat annak idej´en a korm´any az MTA t´amogat´as´anak egyik felt´etel´eu ¨l szabta. Ha ez val´oban ´ıgy volt, akkor a r¨ovid t´av´ u nyeres´eg nem tagadhat´o, de egyel˝ore nem l´atszik, hogyan sz´armazhat a k¨ozpontk´ent t¨ort´en˝o m˝ uk¨odtet´esb˝ol szakmai vagy anyagi haszon hosszabb t´avon. ¨ ozlettel Udv¨ K¨oll˝o J´anos, tudom´anyos tan´acsad´o, MTA KTI 39
Mon, 21 Dec 2015 00:27:36 AM Tisztelt Akad´emikus T´arsam, Kedves G´abor, Azon az alapon, hogy korban nagyon k¨ozel vagyunk, engedtess´ek meg a k¨ozvetlen megsz´ol´ıt´ast k´ernem ´es k¨ovesse ezt a k´er´est mindj´art a k¨osz¨onet az´ert, hogy a dec. 16-i k¨orleveleddel, a 2011. ´evi ´atszervez´essel kedvez˝otlen¨ ul ´erintett MTA int´ezetekre n´ezve, tal´an es´ely ny´ılhat egy, a tudom´anyos munka felt´eteleit val´oban jav´ıt´o folyamat elindul´as´ara. Mint a hozz´am k¨ozvetve ´es n´emi k´es´essel ´erkezett leveledben ´ırod, az eddigi folyamatokb´ol ´es eredm´enyekb˝ol sz´amosan csak egy-egy apr´o r´eszletet l´atunk. Hozz´asz´ol´asomat ´es a k´odok haszn´alat´aval al´abb megk¨ uld¨ott v´alaszaimat magam is ilyen ´ertelemben k´ıv´anom megtenni. El˝ore szeretn´em azonban bocs´atani, hogy b´ar a k´erd´esek fontosak ´es ¨onmagukban ´altal´aban j´ok, de azok csoportos´ıt´as´aval - mint egyes esetekben jelzem - nem mindig tudtam egyet´erteni. ´Igy, az adatfeldolgoz´asban, ´ertelmez´esekben is lehetnek majd megfontolni val´ok. Miel˝ott azonban a r´eszletere t´erek, meg kell k´erdeznem, hogy a nagyon is megk¨osz¨onni val´o adatgy˝ ujt´es m¨og¨ott szem´elyes ´erdekl˝od´es a´ll-e vagy t´amogat ebben az MTA, mint k¨oztest¨ ulet, vagy a k¨oztest¨ uleti tagok k´epvisel˝oi? (TG: Akci´om egy´ertelm˝ uen mag´anjelleg˝ u.) ´ Ugy v´elem ugyanis - s k´erlek er˝os´ıts meg ebben - hogy az adatgy˝ ujt´es c´elja: az anal´ızis eredm´enyeit az MTA K¨ozgy˝ ul´ese-, Eln¨oks´ege-, vagy Titk´ars´aga el´e t´arni. (TG: az a strat´egi´am, hogy mindent megk¨ uld¨ok mindenkinek, aki nekem ez u ¨gyben levelet ´ır.) Ezen, hivatalosnak min˝os¨ ul˝o adatgy˝ ujt´esi c´el eset´eben k´eszs´eggel adom v´elem´enyem mell´e a nevemet ´es a c´ımemet, az MTA-n bel¨ uli felhaszn´al´as c´elj´ara. Az esetleges MTA-n k´ıv¨ uli felhaszn´al´asra (ha ilyen lenne), fenti nyilatkozatom viszont nem ´erv´enyes. (TG: Tev´ekenys´egem legfontosabb c´elja az, hogy ezt a diskurzust az MTA hat´arain bel¨ ul tartsam.) ´ ad 1 Hat´arozottan k´aros a d¨ont´es jelen form´aj´aban v´egrehajtva az int´ezetemre (Allatorvos-tudom´anyi Int´ezet) n´ezve. ad 2 A k´arok egy r´esze un. funkcion´alis b´en´ıt´as- ´es lass´ıt´asb´ol ered, m´asik r´esz pedig a perspekt´ıva bizonytalans´aga. ad 3 Az ´erdemi d¨ont´esig az u ¨gyin´ez´esben az addigiakhoz k´epest kb 2x-es az a´tt´etelek ´es akt´ak sz´ama. Ezen t´ uli gond, hogy a k¨ozponti fut´ar csak heti k´et alkalommal hozza/viszi az akt´akat a martoni k¨ozpont ´es Bp k¨oz¨ott, melyek ´ıgy, egy-egy u ¨gyre vonatkoz´oan nem csak nagyobb sz´amban, hanem lassabb ´es hosszabb p´aly´akon is futnak. A ”val´odi tehets´egek” meg´ıt´el´ese igen neh´ez ´es egy m´asik k´erd´escsoportra tartozna, de az adminisztrat´ıv al´arendelts´eget ´es f¨ol¨osleges terheket a legtehets´egesebbek szokt´ak legkev´esb´e j´ol viselni. ad 4 A rezsi ´es adminisztr´aci´o val´odi k¨olts´egeir˝ol nincsenek adataink, csak saccolni tudjuk, hogy jelent˝osen n˝ottek. A kor´abbi ´evtizedekben j´ol m˝ uk¨od˝o ´es a´tl´athat´o t´emacsoportgazd´alkod´asunk, ahol pontos rezsik¨olts´eg sz´am´ıt´ast alkalmaztunk, felborult. R´aad´asul ez, int´ezet¨ unk eset´eben, a minket seg´ıt˝o p´enz¨ ugyi csoport megsz˝ un´es´evel j´art egy¨ utt. A kutat´ok¨ozponti vezet´es legjobb sz´and´eka mellett is, az adminisztrat´ıv teend˝ok ´es reszortok sz´ama, a Parkinson-f´ele t¨orv´enyeket k¨ovetve, el˝orel´athat´oan a j¨ov˝oben is n¨ovekedni fog! 40
ad 5 Az ”apr´o bossz´ us´ag” kateg´oria nagyon udvarias jelz´ese annak, amit az u ´j ´es t¨obbr´eteg˝ u al´arendelts´eg, valamint az int´ezet jogi ´es p´enz¨ ugyi o¨n´all´os´ag´anak elveszt´ese okozott. ad 6 A k¨ ulf¨oldi partnerek is ´erz´ekelik, hogy d¨ont´eseink lassabban ´es a´tt´etelesebben sz¨ uletnek meg. ad 7 Sajnos, a jelen helyzetben, ha nem lesznek l´enyeges v´altoz´asok (pl. az int´ezet igazgat´ok hat´ask¨or´enek ´es a gyakorlatban is ´erv´enyes´ıthet˝o felel˝oss´eg´enek l´enyeges b˝ov´ıt´ese), akkor egyes int´ezetek el˝obb ut´obb anyagi ´es szakmai-tudom´anyos alapon cs˝odbe juthatnak. ad 8 Szerintem az MTA k¨ozgy˝ ul´es´enek egy komoly ´attekint´esre alkalmas anal´ızist kellene kapnia, hogy a val´os ´allapotokat - egyes kutat´ok¨ozpontokon ´es azon t´ ul, int´ezetenk´ent is megismerhesse ´es a 2011 ´evi k¨ozgy˝ ul´esi hat´arozatokkal egybevethesse. A figyelmet ´es a k´erd´esfelvet´est ism´etelten megk¨osz¨onve, ¨ ozlettel, Udv¨ Nagy B´ela, Prof. emeritus, MTA r. tagja MTA Agr´artudom´anyi Kutat´o K¨ozpont, ´ Allatorvos-tudom´ anyi Int´ezet =============================================== Tue, 22 Dec 2015 18:43:44 PM Tisztelt Tusn´ady G´abor! Kor´abbi levelemhez kapcsol´odva v´allalom, hogy a v´elem´enyem nyilv´anoss´agra ker¨ ulj¨on. Az MTA TTK int´ezet´enek munkat´arsak´ent engem ´es csoportomat szem´elyesen is komolyan ´erintett az a´tszervez´es. Neh´ez elvonatkoztatni a TTK anyagi ´es mor´alis cs˝odj´et˝ol (err˝ol gondolom, m´ar hallott), de megpr´ob´altam amennyire lehet objekt´ıven v´alaszolni a k´erd´eseire. Mivel azonban t¨obb esetben szerintem a´rnyaltabb a k´ep, ez´ert bizonyos v´alaszokn´al a bet˝ ujelek mell´e megjegyz´eseket is f˝ uztem. Az u ´j kutat´oint´ezet kialakul´asa ´es m˝ uk¨odtet´ese kapcs´an t¨obb probl´ema is felmer¨ ult, tal´an a legfontosabbak: 1) Sosem vett´ek figyelembe, hogy az ”¨osszerakott” (”¨ossze-oktroj´alt”?) int´ezetek eg´esz m´as kutat´asi/fenntart´asi modellekkel dolgoztak, ´es dolgoznak a mai napig, ´es ezek k¨oz¨os p´enz¨ ugyi ir´any´ıt´asa nem igaz´an lehets´eges. Jobb lett volna, ha megmarad az int´ezetek p´enz¨ ugyi o¨n´all´os´aga, mert a k¨oz¨os, rosszul m˝ uk¨od˝o p´enz¨ ugyek nagyon sok csoport m˝ uk¨od´es´et ellehetetlen´ıtett´ek. 2) Az adminisztr´aci´o ´es a p´enz¨ ugyek kezel´ese neh´ezkes, lass´ u, ´es nem ´atl´athat´o. Az elm´ ult h´onapokban a saj´at csoportunk elsz´amol´as´aval kapcsolatban legal´abb o¨tf´ele, mer˝oben k¨ ul¨onb¨oz˝o sz´amadatot l´attunk, amelyek az ´altalunk k¨ovetett p´aly´azati p´enzmozg´asokkal ritk´an tal´alkoztak. A legnagyobb probl´ema a csoportokra terhelt u ´n. ”rezsik¨olts´eg”, amely az ¨osszevon´ast megel˝oz˝o id˝oszakhoz k´epest legal´abb 2,5-szeres´ere n˝ott, amely ´atlagos kutat´asi p´aly´azatokb´ol (pl. OTKA) kitermelhetetlen! Itt el kell mondani, hogy a hagyom´anyos rezsi (villany, v´ız, stb.) o¨sszege korrekt, a p´aly´azatomb´ol is kitermelhet˝o o¨sszeg, viszont a TTK felhalmozott hi´any´ab´ol, ill. a felduzzasztott, de rosszul m˝ uk¨od˝o adminisztr´aci´ob´ol fakad´o k¨olts´egeket is a nyakunkba varrt´ak, amit˝ol eg´esz int´ezetek roggyantak meg... 3) Az int´ezetek u ¨zemeltet´ese nem m˝ uk¨odik rendesen: gondok vannak a m˝ uszerek m˝ uszaki fel¨ ugyelet´evel, a hullad´ekkezel´essel, de sokszor hi´anyoznak a mosd´okb´ol a k´ezt¨orl˝ok, a WC 41
pap´ır... Azt gondolom, hogy a felhalmozott fesz¨ ults´egeket m´eg az is tet´ezte, hogy sok int´ezeti d¨ont´es ¨ a´ltal m¨og¨ ul hi´anyoltuk a szakmai ´erveket, ´es az el˝ozetes t´aj´ekoztat´ast/szakmai vit´at. Az On ind´ıtott kezdem´enyez´es nagyon fontos ´es j´o, hogy a kutat´ok¨oz¨oss´eg v´elem´eny´et ´es ´erveit meghallgassuk, ´es azok alapj´an pr´ob´aljuk kijav´ıtani a rendszert, hiszen mindenkinek az az ´erdeke, hogy Magyarorsz´agon az Akad´emia berkein bel¨ ul is sz´ınvonalas kutat´asok folyhassanak. Egy hasonl´o felm´er´es ´es v´elem´enyk´er´es kor´abban is nagyon hasznos lett volna... ¨ ozlettel, Udv¨ Orb´an Tam´as, MTA TTK EI =============================================== Thu, 31 Dec 2015 14:17:34 PM ´ Tisztelt Professzor Ur! Megk¨osz¨onve ebben a m´elt´an fontos u ¨gyben k¨ uld¨ott k¨orleveledet, k¨ uld¨om a v´alaszaimat. ´ ad 4 En ugyan a D v´alaszt adtam (”megk´etszerez˝odtek”), de a val´os´aghoz feltehet˝oen az a´ll k¨ozelebb, hogy a rezsi ´es f˝oleg az adminisztr´aci´o k¨olts´egei kb. 30-40%-kal n˝ottek azokban az u ´jonnan kialak´ıtott kutat´ok¨ozpontokban, ahol az egyes int´ezetek fizikailag egym´ast´ol messze helyezkednek el. Az u ´j kutat´ok¨ozpontok kialak´ıt´as´an´al viszont a tagint´ezetek fizikai k¨olts´ege nem felt´etlen¨ ul egy mindent eld¨ont˝o ´erv: az ATK (Agr´artudom´anyi Kutat´ok¨ozpont) eset´eben p´eld´aul a tervezett martonv´as´ari v´egleges helysz´ın azt is jelenti, hogy az oda telep´ıtend˝o budapesti int´ezetek j´oval t´avolabb ker¨ ulnek az egyetemekt˝ol (pl. egy budapesti egyetemista ink´abb egy helyi kutat´oint´ezetben ´ırja majd a diplomamunk´aj´at, mint egy 40 km-rel od´ebb lev˝oben). Megfontoland´o tov´abb´a, hogy a jelenleg Budapesten egy telephelyen, egym´as mellett lev˝o int´eze¨ teket (pl. ATK NOVI ´es ATK TAKI) ´erdemes-e egy m´asik telep¨ ul´esre vagy Budapest m´asik r´esz´ere k¨olt¨oztetni - ink´abb az ilyen int´ezetek k¨oz¨otti egy¨ uttm˝ uk¨od´est kellene er˝os´ıteni (pl. k¨oz¨os infrastukt´ ura fejleszt´es, m˝ uszerpark b˝ov´ıt´es) - az ilyen, egym´as melletti int´ezeteket kellene val´oj´aban kutat´ok¨ozpontokk´a szervezni, nem az egym´ast´ol 10-40 km-re lev˝o int´ezeteket. ¨ ozlettel, Udv¨ Kir´aly Zolt´an az MTA rendes tagja Agr´artudom´anyi Oszt´aly =============================================== Sun, 3 Jan 2016 01:23:13 AM Kedves Bar´atom! V´egigolvastam az o¨sszes megk¨ uld¨ott v´alaszlevelet ´es arra a meg´allap´ıt´asra jutottam, hogy 1., a v´alaszol´ok hatalmas t¨obbs´ege s´ ulyos k´art okoz´o elhib´azott o¨tletnek tartja a P´alink´as-f´ele reformot; ´es 2., b´ar az elhib´az´as ´es a bel˝ole erd˝o s´ ulyos k´ar gyakorlati, a kijav´ıt´asok u ´tja csak egy elm´ ulasztott elm´eleti vizsg´al´od´ason kereszt¨ ul vezethet. Ennek azt kellene tiszt´aznia, hogy a mai magyarorsz´agi kutat´asban mi micsod´aval ´es hogyan f¨ ugg ´erdemben ¨ossze. Hadd hozzam fel annak megvil´ag´ıt´as´ara, hogy mire gondolok, a magam szakter¨ ulet´enek 42
egy´altal´an nem kiv´eteles p´eld´aj´at. H´arman voltunk pszichol´ogus v´alaszol´ok. (TG: szerintem n´egyen, igaz, F¨ ul¨op ´es Gyarmathy egym´ashoz k¨ozel a´ll´oak.) K¨ozt¨ unk val´o ¨osszebesz´el´esr˝ol olyannyira nem lehetett sz´o, hogy h´armunk kollegi´alis viszonya teljesen kimer¨ ul azzal, hogy ´ v´eletlen tal´alkoz´as eset´en biccent´essel jelezz¨ uk annak elismer´es´et, hogy ismerj¨ uk egym´ast. Es m´egis egybecseng˝oen fogalmaztuk meg azt a bizonyoss´agot, hogy tudom´anyunkra az´ert van a t¨onkret´etel sorsa kim´erve a P´alink´as-f´ele reform ´altal, mert az az ostoba szitu´al´as lett r´ank r´ova, hogy mi semmi m´as, mint term´eszettudom´any vagyunk. Hogy p´eld´ank egy´altal´an nem kiv´eteles, ezt az´ert gondolom, mert amikor azon a vitacikknek rem´elt irom´anyon dolgoztam, amelyet el˝oz˝o levelemben b´atorkodtam eml´ıteni, el˝oadva, hogy vele a ”Magyar Tudom´any”-ban mutattam be ´erveimet egy ilyen besorol´assal szemben, akkor tal´alkoztam hasonl´oan korl´atolt ´ besorol´as´aval a gazdas´agtudom´anynak ´es a matematik´anak (!!!) is. Ugy gondolom, hogy azokat az episztemiol´ogiai elm´eleti k´erd´eseket, amelyek a tudom´anyszervez´est is meg kell hogy alapozz´ak, ´erdemes u ´jabb gyakorlati mell´efog´asok elker¨ ul´es´enek ´erdek´eben tiszt´azni. Ez´ert javaslom, hogy erre sz´anjuk r´a a sz¨ uks´eges id˝ot s ez´ert egy k¨ovetkez˝o, 2017-es akad´emiai k¨ozgy˝ ul´esig az Akad´emia szervezzen a t´argyban a tudom´anyszervez´es gyakorlati szempontj´at mindv´egig szem el˝ott tart´o elm´eleti vit´at. Hogy egy ilyen vit´at szervezni kell, ahelyett, hogy azt spont´an reag´al´asokra b´ızn´ank, ezt egy u ´jabb kelet˝ u tapasztalatom gondoltatja velem. 2010-ben az Orosz Tudom´anyos Akad´emia Eln¨oks´eg´enek elm´eleti foly´oirata, a ”Voproszi filoszofii” interj´ ut k´esz´ıtett velem tulajdonk´eppen ebben a t´emak¨orben http://vphil.ru/index.php?option=com content&task=view&id=237&Itemid=52 Hogy a t´emak¨ort a foly´oirat gazd´aja fontosnak tattotta, erre tal´an k¨ovetkeztethet¨ unk abb´ol, hogy az interj´ ut k´et f˝oszerkeszt˝oje, a 25 ´ev ut´an ´eppen akkor lemondott Lektorszkij akad´emikus ´es ut´odja k´esz´ıtette, s hogy n´egy ´es f´elezer szavas terjedelm´evel - bizalmas k¨ozl´esb˝ol tudnival´o - a lap l´etez´es´enek 63 ´eve alatt a m´asodik leghosszabb volt a m˝ ufajban. Minthogy pedig egy ´even bel¨ ul a sz¨oveget egy amerikai foly´oirat is megjelentette, felaj´anlottam a ”Magyar Pszichol´ogiai Szeml´e”-nek, amelyt˝ol az a v´alasz ´erkezett, hogy mivel tartalma a magyar szakmai olvas´ok¨oz¨ons´eg el˝ott nem ismeretes, ez´ert a foly´oirat sz´am´ara az nem ´erdekes. Sz´oval, az Internet lehet˝os´eg´enek maxim´alis kihaszn´al´as´aval ´erdemes lefolytatni a mondott vit´at arr´ol, milyen tudom´anyokat ´erdemes egym´ashoz tartoz´onak tekinteni s tudom´anyszervez´esi gyakorlatot re´ajuk baz´ırozni. Boldog u ´j ´evet k´ıv´anva u ¨dv¨oz¨ol Garai L´aszl´o
43
