Tudományos újságírás Az ELTE TTK Tudománykommunikáció könyvsorozatának tagja
Sorozatszerkesztő: Kárpáti Andrea
Főszerkesztő: Palugyai István
Szerkesztők: Holger Wormer – Markus Lehmkuhl – Bán László – Neumann Viktor
Szerkesztő asszisztensek: Franziska Badenschier, Thomas Wagner-Nagy
Szerzők: Gerd Antes, Bányai-Boris Zsolt, Deborah Blum, Egyed László, Hargitai Miklós, Horváth Nóra, Krich Balázs, Markus Lehmkuhl, Molnár Orsolya, Montskó Éva, Ötvös Zoltán, Palugyai István, Wiebke Rögener-Schwarz, Simon Tamás, Volker Stollorz, Ungár Péter, Varga Máté, Virágvölgyi István, Nikolas Westerhoff, Holger Wormer
A külföldi szerzők fejezeteit fordították: Bokor Fruzsina, Hudecz Andrea, Neumann Viktor, Szekeres Júlia
Lektor: Mátay Anna
Illusztrációk: Bubik Veronika
1
Tartalomjegyzék Előszó I. rész: Általános bevezetés 1.1. A tudományos újságírás meghatározása és története (Holger Wormer) 1.1.1. „Az atomoktól a Világegyetemig” – A tudás mint termék 1.1.2. „Egy tőről fakad” – A tudományos újságírás rövid története 1.1.3. „Rendszerezz, hogy úrrá légy a káoszon!” – A tudományos újságírás tipológiája 1.1.4. „A győztes mindent visz” – A tudományos újságírás témaválasztása
1.2. A tudományos újságírás és a tudománykommunikáció Magyarországon (Palugyai István) 1.2.1. A magyarországi tudományos ismeretterjesztő sajtó kezdetei 1.2.2. A reformkortól a második világháborúig 1.2.3. Tudományos ismeretterjesztés a sajtón kívül a második világháborúig 1.2.4. A valódi tudományos újságírás kialakulása a második világháború után 1.2.5. A rendszerváltozás utáni tudományos újságírás 1.2.6. A tudománykommunikáció médián kívüli ágai Magyarországon
1.3. A tudomány intézményrendszere Magyarországon és a világban (Hargitai Miklós – Ötvös Zoltán) 1.3.1. A magyarországi tudományos intézményrendszer 1.3.1.1. A Magyar Tudományos Akadémia 1.3.1.2. Az egyetemek 1.3.1.3. A tudomány irányítása 1.3.1.4. Alkalmazott/ipari kutatóhelyek 1.3.1.5. Tudományos források 1.3.1.6. Magyar Szabadalmi Hivatal 1.3.1.7. Magyar Innovációs Szövetség
1.3.2. A nemzetközi tudományos intézményrendszer 1.3.2.1. Tudományos akadémiák 1.3.2.2.
Tudományos kutatással foglalkozó ügynökségek és intézetek
1.3.2.3.
Az európai tudományos intézményrendszer
1.3.2.4.
Egyetemek
1.3.2.5.
A Nobel-díj és a tudományos díjak hierarchiája
1.4. A fontosabb tudományos újságíró szervezetek (Palugyai István) 1.4.1. Tudományos Újságírók Klubja 1.4.2. Európai Tudományos Újságíró Szervezetek Uniója (EUSJA)
2
1.4.3. Tudományos Újságírók Világszervezete (WFSJ) 1.4.4. International Science Writers Association (ISWA)
II. rész: Gyakorlati tanácsok a tudományos újságírás műveléséhez 2.1. Anyaggyűjtési jártasságok I. (Az internettől az oknyomozásig) (Holger Wormer) 2.1.1. „Forráskutatás felsőfokon” – A források forrásai 2.1.2. „Ami nem terem minden bokorban” – A „jó” szakértő 2.1.3. „Nincs okozat ok nélkül” - A tényfeltáró tudományos újságírás
2.2. Anyaggyűjtési jártasságok II. (A tudományos források kezelésének alapjai) (Gerd Antes) 2.2.1. „Ne szakadj el a kályhától!” – A tudomány és a tudományos újságírás kapcsolata 2.2.2. „Véletlenek márpedig vannak” – A tudományos kutatások hibaforrásai 2.2.3. „A tálalás sem mindegy” – A kutatási eredmények prezentálásakor elkövetett leggyakoribb hibák 2.2.4. „Ahol az érték a mérték” – A tudományos publikációk minőségi mutatói
2.3. Anyaggyűjtési jártasságok III. (Interjúkészítés kutatókkal) (Holger Wormer) 2.3.1. „Teremtsük meg az értő odafigyelés légkörét!” – Az interjúkészítés alapszabálya 2.3.2. „Csoportosítani szükséges” – Az interjúalanyok tipizálása 2.3.2.1. A „rendíthetetlen professzor” 2.3.2.2. A „nem érek rá” kutató 2.3.2.3. A „zárkózott médiakritikus” 2.3.2.4. A „szószátyár professzor” 2.3.2.5. Az „ügynök tudós” 2.3.2.6. „Akihez a titkárnőjén keresztül vezet az út” 2.3.2.7. A „hivatalnok tudós”
2.3.3. „Bevetés különleges helyzetekben” – A folyosói beszélgetés és a sajtótájékoztató 2.3.4. „Játék a szavakkal?” – Az idézés és a jóváhagyás szabályai
III. rész: Alapvető ismeretek, módszerek, területek a tudományos újságírásban 3.1. Műfajok a tudományos újságírásban (Palugyai István) 3.1.1. A tájékoztató vagy információs műfajok 3.1.1.1. A hír 3.1.1.2. A tudósítás
3.1.2. A véleményműfajok 3.1.2.1. A publicisztika 3.1.2.2. Egyéb publicisztikai műfajok
3.1.3. Az átmeneti műfajok 3.1.3.1. Az interjú
3
3.1.3.2. A riport 3.1.3.3. Általános ismeretterjesztő cikk, esszé
3.1.4. Műfajkeveredés 3.1.4.1. A feature
3.2. A tudományos újságírás nyelvezete (Simon Tamás – Nikolas Westerhoff) 3.2.1. „Költői eszközök a tudományban” – A metaforák és hasonlatok szerepe 3.2.2. „Csak pontosan, szépen” – A tudományos újságírás nyelvi hibái 3.2.2.1. Helyesírási példák 3.2.2.2. Nyelvhelyességi példák
3.3. Az elbeszélő történetkezelés (Deborah Blum) 3.4. Az illusztráció szerepe a tudományos újságírásban (Wiebke RögenerSchwarz) 3.4.1. „A kép teszi a hírt” – Tudományos újságírás a képrobbanás korában 3.4.2. „Higgyünk-e a szemünknek?” – A képtudomány paradigmaváltása 3.4.3. „Az érzelmek hullámhosszán” – Az illusztrációk mágikus aspektusa 3.4.4. „Add el magad!” – A tudományos képek és a PR kapcsolata 3.4.5. „Mindenható illusztrációk” – A képek befogadókra gyakorolt hatásai 3.4.6. „A Photoshop, a hamisítók jóbarátja” – Az illusztrációk manipulálása és felhasználásuk szabályai
3.5. Tudományos újságírás az elektronikus médiában (Egyed László – Markus Lehmkuhl – Montskó Éva) 3.5.1. Tudományos újságírás a televízióban 3.5.1.1. A tudomány helye a mai televízióban 3.5.1.2. Egy kis tévé-történelem és tanulságai 3.5.1.3. A nézői fogadtatás mérése 3.5.1.4. Jót és jól… 3.5.1.5. Egy televíziós műsor elkészítésének munkamenete
3.5.2. Tudományos újságírás a rádióban 3.5.3. Televíziós és rádiós tudományos műsorok Európában
IV. rész: Online tudományos újságírás 4.1. Az online tudományos ismeretterjesztés jelenlegi helyzete (Simon Tamás) 4.1.1. Változások a tudományos ismeretterjesztésben 4.1.2. Online vs. offline: általános különbségek
4.2. Az online tudományos újságírás tartalmi és formai jellemzői (Simon Tamás) 4.2.1. A cikk hossza, szerkezete, ritmusa, cím és lead a weben 4.2.1.1. A cikk hossza
4
4.2.1.2. A cikk szerkezete, ritmusa 4.2.1.3. Címadás a weben 4.2.1.4. A lead
4.2.2. Érdekesség, hitelesség, közérthetőség 4.2.2.1. Érdekesség 4.2.2.2. Hitelesség 4.2.2.3. Közérthetőség
4.2.3. Pontosság, objektivitás, kiegyensúlyozottság 4.2.3.1. Pontosság 4.2.3.2. Objektivitás 4.2.3.3. Kiegyensúlyozottság
4.2.4. Multimédialitás 4.2.5. Hipertextualitás
4.3. Információszerzés, hírverseny (Simon Tamás) 4.3.1. Sajtóanyagok 4.3.2. Az eredeti források fontossága, peer-reviewed lapok, embargós hírek 4.3.3. Hírcsatornák (RSS) alkalmazása 4.3.4. Breaking news: hírlevelek, riasztások, Twitter 4.3.5. Hallgassuk és nézzük a híreket! 4.3.6. Egyéb források 4.3.7. Információszerzés élő forrásokból
4.4. Felhasználók által generált tartalom (Molnár Orsolya – Varga Máté) 4.4.1. Olvasói levelek és kommentek 4.4.2. Blogok 4.4.3. Mikroblogok és közösségi oldalak 4.4.3.1. Twitter 4.4.3.2. Twitter-kisokos 4.4.3.3. Tumblr 4.4.3.4. Facebook
4.5. A nézettség monitorozása (Krich Balázs) 4.5.1. Az online közönségmérés kezdete, az oldalletöltés 4.5.2. Megszámolni az olvasóinkat: „sütik” és látogatások 4.5.3. Új mérőszámok: a közönségmérés technológiai forradalma
4.6. Keresőoptimalizálás (Krich Balázs) 4.6.1. A keresőmotorok alapvető működése 4.6.2. Kulcsszóválasztás 4.6.3. A keresőbarát szerkesztés alapjai 4.6.3.1. Címadás
5
4.6.3.2. Lead 4.6.3.3. Kenyérszöveg 4.6.3.4. Képek 4.6.3.5. Linkek, keretes szövegek, multimédia
4.6.4. Cikkeink nyomon követése a keresési térben 4.6.5. Linkelés
4.7. Kulcsszavazás (Krich Balázs) 4.7.1. Mi lehet kulcsszó? 4.7.1.1. A téma kulcsszó 4.7.1.2. A személy kulcsszó 4.7.1.3. A szervezet kulcsszó 4.7.1.4. A földrajzi vonatkozású kulcsszó
4.7.2. Néhány irányelv a kulcsszavazásról általában 4.7.3. Mi nem lehet kulcsszó?
4.8. Képszerkesztési és -felhasználási alapelvek (Virágvölgyi István) 4.8.1. Tartalmi és esztétikai kérdések 4.8.2. A képek felhasználásával kapcsolatos jogok 4.8.2.1. Nem szabad felhasználású fotók 4.8.2.2. Szabad felhasználású képek
4.8.3. Személyiségi jogi kérdések és a kegyeleti jog
4.9. Videótartalmak az interneten (Bányai-Boris Zsolt – Horváth Nóra) 4.9.1. Videók térhódítása az interneten 4.9.1.1. „Charlie és a csokigyár” 4.9.1.2. Rikkancs-stratégia 4.9.1.3. Mérőkódok és egyéb fortélyok 4.9.1.4. Dr. Frankenstein így kiált: He’s alive!
4.9.2. Videóújságírás 4.9.2.1. Magilla gorilla: „Ír, olvas, beszél, kész főnyeremény...” 4.9.2.2. Szerkesztői elvárások 4.9.2.3. Technikai igények
4.9.3. Videómegosztók 4.9.3.1. Vonatkozó jog 4.9.3.2. Mit tekinthetünk jogsértőnek? 4.9.3.3. Felhasználási lehetőségek
V. rész: Különleges szempontok 5.1. Mindennapi kelepcék (etika, PR, kritikus és szkeptikus hozzáállás) (Markus Lehmkuhl) 5.1.1. „Se veled, se nélküled” – A tudósok és a tudományos újságírás viszonya 5.1.2. „Van, ami bármikor becsúszhat” – A tudományos újságírás hibaforrásai
6
5.1.3. „Az ördög sosem alszik!” – A tudományos újságírás és az etika kapcsolata
5.2. A különféle tudományterületek eltérő feldolgozása (Markus Lehmkuhl – Volker Stollorz) 5.2.1. A klímaváltozás következményei 5.2.2. Az akrilamid „bomba” felfedezése 5.2.3. Ólom a gyerekjátékokban 5.2.4. A mobiltelefonok sugárzása és a rák
5.3. A tudományos újságírás jelene és jövője (Markus Lehmkuhl) 5.3.1. „A változatosság gyönyörködtet” – A tudományos újságírás specializációja 5.3.2. „Vess számot önmagaddal!” – A tudományos újságírás jelene Európában 5.3.2.1. Az információs újságírás jelene Európában 5.3.2.2. Az ismeretterjesztés jelene Európában 5.3.2.3. Az edutainment jelene Európában
5.3.3. „Az, ami soha nem biztos” – A tudományos újságírás jövője Európában 5.3.3.1. Az információs újságírás jövője Európában 5.3.3.2. Az ismeretterjesztés jövője Európában 5.3.3.3. Az edutainment jövője Európában
VI. rész: Függelék Mellékletek a kötet „IV. Online tudományos újságírás” részéhez Hasznos linkek gyűjteménye Felhasznált és ajánlott irodalom
7
