„KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA ÉS HATÁR-MENTI TAPASZTALATCSERE” C. MAGYARORSZÁG – SZLOVÉNIA PHARE CBC PROJEKT Szerzıdésszám: 2003/004-561-01-11
„KESZTHELY-HÉVÍZI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓTERVE 2006-2008”
Készítette: a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából a BFH Európa Kft.
Keszthely-Szombathely, 2006. augusztus 20.
A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Akcióterve 2006-2008 1. ÖSSZEGZİ ADATOK 1.1. Az akcióterv címe:
Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Akcióterve 2006-2008 1.2 Az akcióterv megvalósulásának földrajzi helyszíne: Nyugat-Dunántúli Régió, Zala megye, Keszthely-Hévízi kistérség 1.3. A akcióterv kezdetének idıpontja 2006. 10. 01. (ÉÉÉÉ.HH.NN.): 1.4. Az akcióterv befejezésének idıpontja 2008. 12. 31. (ÉÉÉÉ.HH.NN.): 2. A MENEDZSMENTSZERVEZET ADATAI 2.1. A menedzsmentszervezet teljes neve: 2.2. A menedzsmentszervezet azonosítására használt betőszó, vagy rövidítés: 2.3. Jogi forma: 2.4. Adószám: 2.5. Bankszámlaszám: 2.6. Alapítás éve (ÉÉÉÉ.HH.NN.): 2.7. Szakágazati kód (TEÁOR) 2.8. Teljes munkaidıs létszám (fı, 2005): 2.9. Székhely Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Honlap: 2.10. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: Postafiók: 2.11. Menedzsmentszervezet hivatalos képviselıje (vezetıje, aláírója) Név: Beosztás: Telefon 1: Telefon 2: Fax 1: Fax 2: E-mail:
Nyugat-Balaton Fejlesztési Ügynökség Kht. Közhasznú társaság 22304010-2-20 11749039-20084534 2006 7511
8360 Keszthely Széchenyi u. 8 www.keszthely-heviz.hu 8360 Keszthely Széchenyi u. 8 -
Huszti Levente Ügyvezetı 83/515-490 70/310-8785 83/515-494
[email protected]
2.12. Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefon 1: Telefon 2: Fax 1: Fax 2: E-mail:
Hermann Renáta Vidékfejlesztési menedzser 83/515-497 83/515-494
[email protected]
3. AZ AKCIÓTERV RÉSZLETES BEMUTATÁSA 3.1. Az akcióterv indokoltsága, kapcsolódási pontok bemutatása a foglalkoztatási paktum megállapodással és a foglalkoztatási stratégiával (az akcióterv hogy szolgálja a célok megvalósítását?). (max. 4000 karakter): A Keszthely-Hévízi kistérség meglehetısen kétarcú: a központi funkciót ellátó két város (Keszthely és Hévíz) fejlıdése – lehetıségeikbıl adódóan – dinamikusabb és biztosabb, míg a vonzáskörzetükhöz tarozó kistelepülések - melyek adottságaikból következıen fejletlenebbek erıforrásaik, perspektíváik szőkösebbek. A társuláshoz tartozó települések között találhatók kedvezıbb fekvéső, úgynevezett partközeli települések, illetve hátrányosabb helyzető háttértelepülések. Ezeken a településeken a problémák halmozottan jelentkeznek, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból, illetve elérhetıségük, megközelíthetıségük is jelentısen rosszabb, mint a partközeli településeké. A kistérség gazdasága jelenleg még egy lábon áll, elsısorban a turizmusra épül, emiatt pedig szezonalitás jellemzi a foglalkoztatást. A meglévı vállalkozások a két városban, valamint a part menti településeken koncentrálódnak, emiatt pedig az ún. háttértelepülések jelentıs hátrányban vannak, a foglalkoztatási és gazdasági helyzet is rosszabb. További probléma, hogy a térségi vállalkozók menedzsment és vállalkozói ismeretei meglehetısen alacsonyak. A szezonalitás miatt kevés az olyan munkahely, mely egész évben biztos munkahelyeket tudna biztosítani, továbbá az egyre erısödı sármelléki FlyBalaton repülıtér nyújtotta lehetıségek is kihasználatlanok. A tartós munkanélküliség állandó jelenléte is problémát okoz a térségben. Magasnak mondható a munkaerıpiacról tartósan kiszorultak száma, akiknek egy része a központoktól távolabb esı településeken – a már említett háttértelepüléseken – élnek, másik része pedig a hajléktalanszállókon, illetve egyéb szociális intézményekben. A Keszthely-Hévízi kistérségre – ahogy Magyarország más területeire nézve is - nagy problémát jelent a munkaerıpiacon jelenlévı aktív korú inaktívak aránya. A probléma egyre súlyosabbá válik, hiszen a megfelelı életszínvonal elérése, fenntartása érdekében egyre nagyobb igény mutatkozik a gyakran inaktívak közé sorolt rétegek (nık, fiatalok, fogyatékkal élık, romák, stb.) munkaerı-piaci integrálásának biztosítására. Ugyancsak jellemzı a térségre, hogy az egyes szakmákban jelentkezı túlkínálat mellett, más szakmákban pedig szakember hiány van. Különösen a szakképzett, tapasztalattal rendelkezı, idegen nyelvet is beszélı szakmunkásokból van hiány elsısorban a vendéglátás és a wellness területén. Ezzel szemben a szakmunkás munkanélküliek száma évrıl-évre emelkedik, arányuk a legmagasabb a munkanélküliek között. A kistérség egészét nézve a roma lakosság aránya alacsony, a települések közötti megoszlásuk azonban erısen differenciált. Elsısorban a háttértelepüléseken élnek, munkaerı-piaci helyzetük rossznak mondható. Munkavállalásuk akadálya gyakran a rossz elıítélet és a diszkrimináció. A munkaerıpiacról kiszorultakat az önkormányzatok próbálják alkalmazni közmunka programok keretében. A megváltozott munkaképességőek helyzete is megoldatlan a kistérségben. A fogyatékosok és megváltozott munkaképességőek száma növekszik a kistérségben, elhelyezkedési esélyük azonban minimális. Helyzetük javulásához a vállalkozások szemléletváltása szükséges. Problémát jelent a térségben a fiatalok, pályakezdık munkanélkülisége is, mely gyakran az alul-,
gyakran viszont túlképzettségükbıl fakad. A térségben ugyanis kevés az olyan munkahely, mely felsıfokú végzettséget kívánna meg. A diplomások nagy része a közszférában helyezkedik el. Többségük azonban az alacsonyabb kereseti lehetıség, valamint a munkahelyek korlátozott száma miatt más régiókba, de leginkább Budapestre költözik, elhagyja szülıvárosát, -faluját. A kistérségben hiányoznak a közösségi feladatokat ellátni képes civil (non-profit) szervezetek, illetve a meglévı szervezetek gazdasági súlya is csekély. Ennek megfelelıen tagjaik többnyire másodállásban, vagy fizetség nélkül tevékenykednek a szervezet és kistérség érdekében. Nonprofit szervezetek rendelkezésre álló kapacitásai is gyakran hiányosnak mondhatók. Mint ahogy az ország szinte egésze területén, a Keszthely-Hévízi kistérségben is problémát jelent a munkaadók, az iskolák és továbbképzı intézmények valamint a munkavállalók közötti információáramlás esetlegessége, hiányosságai, a rövid- és hosszabb távú munkapiaci prognózisok hiánya, a felnıttképzés koordinálatlansága, melynek eredményeképpen nincs összhang a térség képzési kínálata és a munkaerıpiac igényei között, hozzájárulva a strukturális munkanélküliség további növekedéséhez. A fent említett problémák nem csak a Keszthely-Hévízi kistérségre jellemzıek, ennek ellenére lokális módon próbálják kezelni ıket, gyakran egy-egy szervezet tesz kísérletet minderre. Ez azonban lehetetlen, könnyebb lenne más kistérségekkel összefogva, partnerség létrehozásával, közösen megoldást találni. Ennek azonban nincs meg a hagyománya a kistérségben, a partnerségek kialakítása még gyermekcipıben jár. Az akcióterv teljes mértékben kapcsolódik mind a foglalkoztatási paktum megállapodáshoz, mind a foglalkoztatási stratégiához, hiszen az akciótervben szereplı projektek az említett két dokumentum által meghatározott célokat szolgálják. A projektek a kistérség fent felsorolt problémáinak enyhítésére nyújtanak megoldást. 3.2. Az akcióterv célja, célcsoportja. Ismertesse, hogy hány fıt kíván az akciótervbe bevonni a foglalkoztatási stratégia célcsoportjaiból! (max. 4000 karakter): Célok: - fogyatékosok és megváltozott munkaképességőek társadalmi, munkaerı-piaci helyzetének javítása - éves foglalkoztatást nyújtó munkalehetıségek bıvítése - helyi adottságokhoz illeszkedı munkahelyek teremtése (különösen a háttértelepüléseken) - kistérségi munkaerıpiaci információs rendszer szakmai hátterének fejlesztése - a háttértelepülések elzártságának csökkentése közösségi közlekedési rendszer kialakításával - atipikus foglalkoztatási lehetıségek bıvítése (kiemelten a távmunka) - a szakképzési kínálat és a munkaerı-piaci igények összehangolása, a felnıttképzés minıségének javítása, a koordinációs tevékenység erısítése - élethosszig tartó tanulás feltételeinek javítása - térségi együttmőködések erısítése a foglalkoztatási akciók összehangolása érdekében - közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése Az akcióterv célcsoportja a kistérségben élı munkanélküliek, különös tekintettel a tartós munkanélküliekre, pályakezdıkre, megváltozott munkaképességőekre, hátrányos helyzetőekre. Célcsoport részét képezik továbbá a térségben mőködı vállalkozások, képzıintézmények, civil szervezetek.
Zala megyében 2005. októberében 12 783 fı volt a regisztrált munkanélküliek száma, és 9,4% a munkanélküliségi ráta, mely 2,2 százalékpontos emelkedést mutat az elızı év azonos idıszakához képest. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekhez viszonyítva 18,3%.A pályakezdı munkanélküliek száma 1 108 fı, mely 8, 67%-ot jelent, míg a diplomás munkanélküliek száma 694 fı, mely 5,4%-ot jelent a munkanélküliek körén belül. Rendszeres szociális segélyben 2 629 fı részesül, ez 20,6%-ot jelent. A Keszthely-Hévízi kistérség területén 2006. áprilisában 1 990 fı volt a regisztrált munkanélküliek száma, mely azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 9%. A pályakezdı munkanélküliek száma 141 fı, mely 7,1% -ot jelent, míg a diplomás munkanélküliek száma 116 fı, mely 5,8%-ot jelent. Rendszeres szociális segélyben 358 fı részesül, így ez a csoport 18%-ot tesz ki a munkanélküliek körében. A Keszthely-Hévízi kistérség 27 településén a ténylegesen mőködı vállalkozások száma 5 600 körül mozog. A legtöbb vállalkozás a térség két jelentıs gazdasági ágazatában, a kereskedelemben és a vendéglátás területén mőködik. A térségben mőködı vállalkozások 94%-a mikrovállalkozás, 4,2%-a kisvállalkozás, míg 1,28%-a közepes mérető vállalkozás. Mivel a térségben kiemelkedı az idegenforgalom szerepe, az ezer fıre jutó vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozások száma az országos érték 4,5-szerese. 3.3. Az akcióterv tartalma, tevékenységei (max. 4000 karakter): 1. A menedzsment tevékenység elıkészítése - teljes menedzsment „csapat” felállítása - egyeztetés a partner szervezetekkel - a feladatok felosztása - ütemterv készítése. 2. Az akcióterv megvalósítása - célcsoport toborzása és kiválasztása - célcsoport foglalkoztathatóságának javítása és munkaerı-piaci reintegrációjának segítése - célcsoport képzése - célcsoport foglalkoztatása - szolgáltatási elemek megvalósítása 3. Beruházás Az akcióterv részeként szereplı projektek beruházási elemeinek végrehajtásához szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolítása a közbeszerzési törvénynek megfelelı módon, majd a sikeres lebonyolítást követıen a beszerzések és beruházások végrehajtása. 4. Értékelés Értékelésre évente egyszer kerül sor, így 2007. és 2008. decemberében. Az akcióterv a következı projekteket tartalmazza: 1. Fogyatékosok nappali intézményének létrehozása Keszthelyen 2. Szociális foglalkoztató létrehozása Zalaapátiban 3. Rehabilitációs foglalkoztató intézet létrehozása Keszthelyen 4. Foglalkoztatási lehetıségek megvizsgálása a sármelléki ipari park fejlesztéséhez kapcsolódóan 5. Kistérségi foglalkoztatási információs pontok hálózatának kiépítése, a mőködés megalapozása 6. Kistérségi közösségi közlekedési rendszer kidolgozása
7. Atipikus foglalkoztatási modellek terjesztése 8. Nyugat-Balaton Vállalkozói Akadémia 9. Egészségturizmus a Nyugat-Balaton térségében: az üzleti szféra és a felsıoktatás együttmőködési lehetıségei 10. Karrier iroda kialakítása, és szolgáltatásainak fejlesztése a Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Karán 11. Kistérségi Felnıttképzési Központ és Szakképzési Bizottság létrehozása 12. Közösségfejlesztı klubok és helyi akciók elindítása a térségben 13. Zalaszentgróti és Sümegi Foglalkoztatási Paktummal való kistérségi szövetség létrehozása 14. Szakképzés fejlesztése a Mura mentén 15. Közösségi feladatokat ellátni képes civil szervezetek kapacitásépítése Egyéb, még egyeztetés alatt álló projektek, amelyeket javasolt 2006. december 31-ig véglegesíteni és beépíteni az akciótervbe: 1. Agrártevékenység diverzifikációja 2. Integrált, többfunkciós kistérségi szolgáltatóközpont létesítése 3. Horgászturisztikai menedzser szakmérnöki, felsıfokú továbbképzés indítása a keszthelyi Georgikon Karon 4. Lovasturisztikai menedzser szakmérnöki, felsıfokú továbbképzés indítása a keszthelyi Georgikon Karon 5. A Hulladékgazdálkodási Technológus FSZ szakhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása 6. A Kereskedelmi Menedzserasszisztens FSZ szakhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása 3.4. Ismertesse, hogy az akciótervben szereplı projektek a célcsoportokhoz tartozó támogatottak részére milyen szolgáltatásokat, támogatásokat nyújt (max. 4000 karakter) Munkanélküliek A Kistérségi foglalkoztatási információs pontok hálózata kiemelt csoport nélkül minden álláskeresı számára hasznos információt szolgáltat az álláskereséssel, pályaválasztással kapcsolatban, az aktuális munkaerı-piaci helyzetrıl, távmunka végzésérıl, munkaviszony jogi kereteirıl, önéletrajz írásával kapcsolatban, a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról. Emellett lehetıséget biztosít fénymásolásra, elektronikus levelezésre, Internet használatára. A Zalaszentgróti és Sümegi Foglalkoztatási paktumokkal való szövetség eredményeképpen az információáramlás akadálytalanná válik egy nagyobb térségben, melynek köszönhetıen az álláskeresık elıtt is szélesebb kör és kínálat nyílik meg, elısegítve ezzel a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzető csoportok reintegrációját. A Szakképzési Bizottság létrejöttével folyamatos párbeszéd alakul ki a munkavállalói és a munkáltatói oldal között, melynek eredményeképpen az igények találkoznak, s ez elısegíti a foglalkoztatás stabilizálódását. A Felnıttképzési Akadémia olyan képzések indítását célozza, amelyek igazodnak a gazdasági igényekhez, hozzájárulva a foglalkoztatottsági szint növekedéséhez. Tartós munkanélküliek A kistérségi foglalkoztatási információs pont hálózat keretében felkutatják az aktív korú inaktív lakosokat, és tájékoztatják ıket az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételrıl, valamint az ezzel járó lehetıségekrıl. Atipikus foglalkoztatási modellek bevezetése a tartós munkanélküli csoportok helyzetén is javít, hiszen könnyebben visszatérhetnek a munka világába, ha adott a távmunka vagy részmunkaidıs foglalkoztatás lehetısége.
Pályakezdık, fiatalok A Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Karán a karrier iroda létrehozásával és szolgáltatásainak létrehozásával az egyetem hallgatói, elsısorban végzısei olyan szolgáltatásokat vehetnek igénybe, melyek megkönnyítik elhelyezkedésüket a munkaerıpiacon. Így részt vehetnek karrier menedzsment kurzuson, ahol elsajátíthatják az életpálya tervezés, az önéletrajzírás lépéseit, valamint megkapnak minden olyan fontos információt, mely megkönnyíti elhelyezkedésüket. Ezen túl a regionális adatbázis megkönnyíti a kommunikációt a munkaerıpiac szereplıi felé. A szakképzés fejlesztése révén a középiskolai végzettséggel rendelkezık, és munkahely változtatására kényszerülık elıtt lehetıség nyílik új szakképzés megszerzésére. A képzés a munkavállalók részére a magasabb szakmai ismereteket igénylı munkahelyeken történı elhelyezkedés lehetıségét eredményezi. Megváltozott munkaképességőek A fogyatékosok nappali intézménye elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére, megkönnyítve a családtagok munkába járását. A rehabilitációs foglalkoztató intézet vakok és mozgáskorlátozottak munkába való visszaállítását célozza meg, növelve életminıségüket, s hozzájárulva ahhoz, hogy ne segélyekbıl kelljen megélniük, hanem saját munkájukkal keresett fizetésbıl. A kistérségi közösségi közlekedési rendszer segítséget nyújt a megváltozott munkaképességőek mobilitásához, munkába járásához, akár a háttértelepülésekrıl is. Hátrányos helyzetőek A kistérségi foglalkoztatási információs pont hálózat keretében felkutatják a hátrányos helyzető társadalmi csoportokat, és tájékoztatják ıket az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételrıl, valamint az ezzel járó lehetıségekrıl. A hátrányos helyzető csoportok munkaerıpiacra történı belépését illetve visszatérését nagy mértékben segítik az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, így ugyanis lehetıvé válik a távmunka, a részmunkaidıs/töredék munkaidıs foglalkoztatás, munkaerı-kölcsönzés, tranzit foglalkoztatás. Vállalkozások A foglalkoztatási lehetıségek megvizsgálása a sármelléki repülıtér és ipari park fejlesztéséhez kapcsolódóan c. projekt elsısorban a térségben mőködı vállalkozásoknak nyújt kiemelkedı lehetıséget, hiszen a reptérhez közeli ipari parkba való betelepüléssel komoly kapcsolatokat építhetnek ki más vállalkozásokkal. Emellett elmondhatják véleményüket a térség foglalkoztatási helyzetérıl és lehetıségeirıl. A vállalkozások számára óriási segítséget nyújt a vállalkozási és menedzsment kurzus, ahol vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos ismereteket, marketing, jogi, nyelvi ismereteket szerezhetnek, ezen túl általános készségfejlesztı tréningen és egyéb, speciális programokon is részt vehetnek. Civil szervezetek A civil szervezetek kapacitásépítésének köszönhetıen a civil szféra helyzete erısödik, és kiépül a civil szervezetek hálózata. A civil szervezetek képviselıi 100 órás elméleti képzésen vehetnek részt, mely hozzájárul a humánerıforrás fejlesztési, kommunikációs, szervezeti, pénzügyi ismeretek megszerzéséhez.
3.5.
Ismertesse a végrehajtásba bevontak körét (szervezetek és/vagy létszámbıvítés) és bevonásuk módját! (max. 4000 karakter) Nyugat-Balaton Fejlesztési Ügynökség Kht. A Kht. paktum divíziója mint menedzsment szervezet vesz részt az akcióterv megvalósításában. Ennek megfelelıen irányítja és koordinálja a partner szervezetek munkáját, figyelemmel követi a projektek megvalósulását és a partnerek aktivitását. A menedzsment szervezet végzi az akcióterv értékelését is (külsı szakértıvel közösen). Keszthely-Hévízi Kistérség települési önkormányzatai Segítséget nyújtanak az egyes kutatásokban a szervezetek, vállalkozások, álláskeresık felkutatásában és tájékoztatásukban, így kiemelkedı szerepet kapnak a kommunikáció terén. Emellett szükség lehet helyi, szakmai ismereteikre, továbbá koordinációs, pénzügyi és adminisztratív feladatokat látnak el. Keszthely Város Önkormányzata Keszthely Város Önkormányzata részben mint projekt megvalósításért is felelıs szervezet vesz részt az akcióterv végrehajtásában, emellett pedig szakmai, koordinációs és adminisztratív munkát végez. Zalaapáti Község Önkormányzata Az önkormányzat azon túl, hogy ugyanazokat a feladatokat ellátja, mint a többi település, projektgazdaként is felelısséget vállal, további feladata a kapcsolattartás valamint a célcsoportok felkutatása. Zala Megyei Munkaügyi Központ A Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltségének elsıdleges feladata az álláskeresık tájékoztatása, a munkaerı-piaci szereplıkkel való kapcsolattartás és tájékoztatásuk. Ezen kívül fontos a környezı megyék munkaügyi központjaival kialakított jó kapcsolat. Mindezek mellett adminisztratív és szervezési feladatokat is ellát. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Az Alapítvány elsıdleges feladata a szakmai együttmőködés, a vállalkozókkal való kapcsolattartás, és véleményük továbbítása a menedzsment, valamint a partner szervezetek felé. Fontos szerepe van a vállalkozók felkeresésében, ösztönzésében. Emellett tapasztalatai sokat segíthetnek a projektek megvalósításában. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar Az egyetem fontos szerepet tölt be a képzések szervezésében és lebonyolításában, a tananyagok kidolgozásában, és szakemberek biztosításával járul hozzá az akcióterv megvalósításához. Az egyetemet is érintı projektben kiemelkedı feladatok hárulnak rá. Keszthelyi Akadémia Alapítvány Az alapítvány szakmai módszertani segítséget nyújt az akcióterv maradéktalan lebonyolításában (elsısorban a felnıttképzési projektekben). Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézet Az intézet szakmai módszertani segítséget nyújt az akcióterv maradéktalan lebonyolításában.
Magyarországi Református Egyház, Keszthelyi Anyaegyházközség Az egyházközség feladata a célcsoportok felkutatásában való segítségnyújtás, valamint a tájékoztatás, emellett pedig projektgazdaként is fontos szerepet tölt be az akcióterv megvalósításában. Zalai Falvakért Egyesület Az egyesület feladata a civil szervezetek felkutatása, tájékoztatása és aktivizálása, emellett pedig szakmai segítségnyújtás, koordináció. Felelısségi körét növeli, hogy projektmegvalósítóként is szerepet vállal. 3.6. Ismertesse, hogyan tervezték, és hogyan fogják megvalósítani az akciótervet, az ebben szereplı projekteket! (max. 4000 karakter) Az akcióterv, valamint a benne szereplı projektek már a stratégia-alkotás során körvonalazódni kezdtek. Az egyeztetések során újabb ötletek merültek fel, így a projektgazdák felkeresése is elkezdıdött. A menedzsment szervezet, valamint a szakértık kezdeményezésére az akcióterv, illetve a projektek közös kidolgozása indult el. Az akcióterv menedzsment szervezete a NyugatBalaton Fejlesztési Ügynökség Kht, így a partnerek és feladatok koordinálása, irányítása a feladata, továbbá a projektek megvalósításának nyomon követése, és az értékelésben való részvétel. Az akciótervben szerepelnek olyan projektek, melyek végrehajtásáért az Ügynökség vállal felelısséget, mindez azonban nem jelenti azt, hogy az összes projekt megvalósításáért egyenként is felelıs lenne. A többi projektnek is megvan a felelıs projektgazdája, mely szervezetek felelnek annak végrehajtásáért, a menedzsment szervezettel szoros együttmőködésben. Az akcióterv operatív végrehajtásáért a menedzsment szervezet a felelıs, míg az akcióterv teljes körő megvalósításáért az Irányító Csoport a felelıs. 3.7. Ismertesse, hogy az akcióterv végrehajtásához milyen humán erıforrást tudnak biztosítani. Jelölje meg az akcióterv megvalósításáért felelıs projektmenedzsert (legalább egy fı felelıs megjelölése kötelezı)! Projektmenedzser: Hermann Renáta Projektmenedzser helyettes: Németh Csaba Pénzügyi munkatárs: Varga Zsófia Az akcióterv megvalósításában a Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége részérıl Kapcsándy Mária, az Irányító Csoport tagja-kirendeltségvezetı vesz részt, és szakmailag támogatja a menedzsmentet. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy a projekteknek egyenként önálló felelısei vannak, így ezek megvalósításáért, a szükséges humánerıforrás biztosításáért ık felelnek. 3.8. Sorolja fel az akcióterv megvalósításának azokat: Mérföldkı Akcióterv elkészítése Akcióterv elfogadása az ICS által Akcióterv végrehajtásának elindítása Akcióterv felülvizsgálata a rendelkezésre álló források figyelembe vételével Monitoring (negyedévente) Értékelés Elsı akcióterv végrehajtásának befejezése és a 2009-2011 évekre szóló akcióterv elfogadása
mérföldköveit, és hogy mikorra kívánja elérni Elérésének idıpontja 2006. augusztus 2006. szeptember 2006. október 2006. december 2007. április, 2007. július, 2007. október, 2008. január, 2008. április, 2008. július, 2008. október 2007. december, 2008. december 2008. december
3.10.1. Mutassa be, hogy miként fognak alakulni a foglalkoztatási stratégiában meghatározott, jelen akcióterv eredményeit számszerősítı mutatók értékei az akcióterv megvalósítása során. Mutató Kiinduló 2006* 2007* 2008* 2009* 2010* érték Lebonyolított képzések száma 0 1 4 7 (db) Képzésen részt vevık száma (fı) 0 30 110 180 Projektekbe bevont szervezetek, 5 20 30 40 vállalkozások száma (db) Lebonyolított rendezvények 0 5 35 60 száma (db) Kidolgozott dokumentumok, 0 5 16 28 kutatások száma (db) Létrejött szövetségek, 1 10 5 18 megállapodások száma (db) Újonnan alkalmazottak száma 0 10 30 53 (fı) * Kumulált értékeket használjon! 3.10.2. Ismertesse, hogy milyen számítások, becslések támasztják alá az akcióterv eredményeit számszerősítı mutatók bemutatott értékeit! (max. 4000 karakter) Az akcióterv eredményeit többnyire statisztikai adatok támasztják alá, így a Központi Statisztikai Hivatal adatai, a Munkaügyi Központ adatai, szociális intézmények éves adatai. A képzések lebonyolítását, valamint a képzéseken részt vevık számát a jelenléti ív, a kidolgozott dokumentumokat a teljesítés-igazolások bizonyítják. 3.11. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni az akciótervnek az érintett kistérségben vagy ágazatban (max. 4500 karakter): Az akcióterv megvalósításának eredményeképpen a kistérségben csökken a munkanélküliség és nı a foglalkoztatottság, mindez hozzájárul a gazdasági növekedéshez és egy versenyképesebb kistérség létrejöttéhez. Köszönhetı ez annak, hogy a megváltozott munkaképességőek is munkalehetıséget kapnak, a fogyatékkal élık családtagjai szintén visszatérhetnek a munka világába azáltal, hogy hozzátartozójuk nappali felügyelete megoldottá válik. Tovább csökkenti a munkanélküliséget az atipikus foglalkoztatási modellek bevezetése, mely hozzájárul a tartós munkanélküliek és hátrányos helyzetőek foglalkoztatásához. Ugyancsak növeli a munkavállalói aktivitást a kistérségi közösségi közlekedési rendszer, mely sokak munkába járását könnyítheti meg, elsısorban a háttértelepülésekrıl. A foglalkoztatási információs pontok is segítséget nyújtanak az álláskeresıknek a megfelelı munkahely megtalálásában, tájékoztatják ıket a lehetıségeikrıl. A középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók, továbbá a pályakezdık helyzete is javul, a karrier iroda nyújtotta szolgáltatásoknak köszönhetıen közelebb kerülhetnek a munkaerıpiac szereplıihez, már az iskolás évek alatt felvehetik a kapcsolatot velük, tudatos életpálya tervezéssel könnyíthetik saját helyzetüket a munka világába történı belépéskor. Mindez szintén hozzájárul a munkanélküliség csökkenéséhez. A versenyképes kistérség versenyképes vállalkozásokat feltételez, melyet a modern kor kihívásainak, követelményeinek megfelelı képzésekkel, és kapacitásaik bıvítésével kívánnak
elérni. Az akciótervnek köszönhetıen a térségi civil szféra is megerısödik, segítséget nyújt új szervezetek létrehozatalában, valamint kapcsolatok létrehozásában, megerısítésében. A civil szervezetek kapacitása is bıvül, a létrejövı civil szervezeti hálózatnak köszönhetıen pedig párbeszéd alakul ki az állami szervek és az állampolgárok között. 3.12. Kapcsolódik-e az akcióterv más, a Nemzeti Fejlesztési Terv valamely intézkedése, pályázati felhívása, keretében benyújtott/benyújtani kívánt, vagy egyéb forrásból megvalósított projekt(ek)hez? A kapcsolódó projekt milyen Mutassa be vázlatosan a kapcsolódó projekt(ek)et, és támogatásból valósul meg ismertesse, hogy miként kapcsolódnak jelen akciótervhez. 1. Emberi Erıforrások Célkitőzések: munkaerı-piaci keresletés kínálat Fejlesztése Operatív Program - A összehangolásának javítása, (EMEROP) - Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, - A változásokhoz való alkalmazkodás segítése, - A tudásbázis és az innováció erısítése, - Az egészségi állapot és a munkavégzı-képesség javítása, - A társadalmi összetartozás erısítése. Kapcsolódó prioritások: 1. Foglalkoztathatóság: A munkaerıpiacra való belépés ösztönzése és segítése. 2. Az oktatási rendszer társadalmi-gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése. 3. Társadalmi részvétel és innováció: A közösségek önszervezıdı és innovációs képességének növelése, az állampolgári öntudat és a tolerancia erısítése. 4. A hátrányos helyzető emberek társadalmi befogadásának erısítése. 2. Humán Infrastruktúra Operatív Célkitőzések: Program (HIOP) - A humán infrastruktúra területi egyenlıtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása. - A közszolgáltatások hatékonyságának növelés, átalakításuk elısegítése. - A gazdasági versenyképesség javítását és a társadalmi összetartozás erısítését szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése. Kapcsolódó prioritások: 1. A társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése 2. A munkaerı-piaci részvételt támogató infrastruktúrafejlesztése 3.13. Ismertesse, hogyan fogják értékelni az akciótervet! (max. 4000 karakter) Az akcióterv értékelése a menedzsment feladata. Az értékelés során az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitőzött célokkal, elvárt eredményekkel. Ezzel jól mérhetı az akcióterv sikeressége. Az értékelés során az egyes sikertelen akciók okát is vizsgálni kell, az így levont következtetésbıl a megvalósításba bevont szervezetek tanulni tudnak.
Az akcióterv megvalósítása során több alkalommal (évente egyszer – 2007. decemberében és 2008. decemberében) is sor kerül értékelésre, melyet külsı szakértı végez, a partnerség bevonásával kombinálva, mely biztosítja az optimális bemutatható eredményt. Mivel a partnerségnek sok tagja van, fontos a folyamatos belsı ellenırzés, mely segíti a partnerség megbízhatóságát és hitelességét tagjai körében. A megvalósítás kezdetekor meg kell vizsgálni, hogy a bevontak köre megfelel-e a kritériumoknak, rendelkeznek-e a kívánt kapacitásokkal. Képzések és rendezvények esetén jelenléti ív vezetése szükséges. Foglalkoztatási akciók esetén a bevontak körét számon kell tartani. Zavartalannak tőnı mőködés esetén is legalább félévente egyszer helyszíni látogatással kell meggyızıdni az egyének helyzetének alakulásáról. Az idıszaki szakmai beszámolónak tartalmaznia kell a projekt végrehajtásában közremőködı szervezeti egységek, partnerek véleményét, ha szükséges, akkor a megvalósítást akadályozó tényezık, körülmények bemutatását is. Az értékelés során kezdeményezni lehet az esetleges meghiúsulások, lemorzsolódások pótlását is. Az önértékelés során adatgyőjtés, rendszerezés, elemzés, visszacsatolás körfolyamata zajlik. A projektmenedzsment felelıs azért, hogy a programba bevont egyének nyomon követése a program elem lezárását követı 180 nap múlva megtörténjen. 3.14. Miként érvényesülnek az esélyegyenlıség szempontjai? (max. 2000 karakter) Esélyegyenlıségi szempontból kiemelt figyelmet kapnak a megváltozott munkanélküliek, fogyatékkal élık, a kistérség roma lakossága illetve a nık. Ezen csoportok helyzetének javítását több projekt is jól szolgálja, így a Fogyatékosok nappali intézményének létrehozása Keszthelyen, a Rehabilitációs foglalkoztató létrehozása Keszthelyen, a Kistérségi foglalkoztatási információs pontok hálózatának kiépítése, a mőködés megalapozása, valamint az Atipikus foglalkoztatási modellek terjesztése. Az egyes projektekbe bevonásra kerülık kiválasztása során is szem elıtt tartjuk, hogy a munkaerıpiacon valamilyen szempontból hátrányos helyzető alkalmazott kapjon lehetıséget. A projektekben szereplı képzéseken bárki részt vehet mindenféle megkülönböztetés nélkül, így az esélyegyenlıség ebben az esetben is fennáll, egyes képzések esetében pedig külön modulként bekerül az esélyegyenlıség. Több projekt is segíti a munkaerıpiacon hátrányos helyzető csoportok újbóli foglalkoztatását, több esetben még Esélyegyenlıségi Terv is készül, más esetekben pedig esélyegyenlıségi munkatárs kinevezésére is sor kerül. Az Európai Unió definíciója alapján jelen akcióterv az esélyegyenlıség szempontjából pozitív, hiszen céljai között szerepel a munkaerıpiacon hátrányosabb rétegek helyzetének javítása. 3.15. Miként érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai? (max. 2000 karakter) Környezetvédelmi szempontból az akcióterv semleges, bár egyes projektek szorosan kapcsolódnak a környezeti fenntarthatósághoz, így egyes képzési programok egy része környezeti ismereteket is fejleszt. A projektek során a környezeti szempontokat mind a tervezés, mind a megvalósítás során szem elıtt tartják, még abban az esetben is, ha építés is sorra kerül. A legtöbb esetben azonban építkezés vagy rekonstrukció nem valósul meg, így a környezetszennyezés nem releváns és veszélyes hulladék sem keletkezik. Az egyes tevékenységek megvalósítása nem jár környezeti terheléssel. Valamennyi projektben a környezettudatos megvalósítást szorgalmazzuk, melynek keretében a projektmenedzsment iroda a környezeti fenntarthatóság elve mentén fog tevékenykedni (pl. papírhasználat minimalizása, elektronikus adattárolás preferálása, papír újrafelhasználás, tonerek újratöltése, stb.) és ezt megköveteli a partner szervezetektıl is. A közösségi közlekedési rendszer bevezetése az egyéni és
tömegközlekedés optimalizálásával a közlekedés okozta környezeti terhelést csökkentheti a kistérségben. 3.16. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai (max. 4500 karakter): Az akcióterv megvalósulásának akadálya lehet a partnerek és egyéb, a megvalósításba bevont szervezetek nem megfelelı hozzáállása, aktivitása. Ezen túl probléma lehet, amennyiben a megvalósítandó projektekre nem lesz pályázati kiírás, így a forrás sem biztosított. Ennek esélye azonban minimális, hiszen 2007-ben új programozási idıszak kezdıdik, melynek köszönhetıen új pályázati kiírások jelennek meg. Az pedig, hogy a kistérség már elıkészített, szinte teljesen kidolgozott projektötletekkel várja mindezt, különösen jó kiinduló-helyzetet teremt számára. 3.17. Ismertesse, hogy az akcióterv végrehajtása során milyen tevékenységeket terveznek a nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása érdekében! (max. 2000 karakter) Az akcióterv végrehajtása során több rendezvényt szervezünk, így legalább 2 konferenciát és 10 workshopot. Emellett állandó sajtómegjelenésekkel és éves kiadvánnyal biztosítjuk a megfelelı nyilvánosságot. A foglalkoztatási paktum keretében létrejött a Kistérségi Munkaerıpiaci Portál, mely tartalmazza a teljes projekt minden fontos elemét, és foglalkoztatási információkat, így az akcióterv megvalósításáról is folyamatosan kerülnek fel az oldalra hírek, felhívások, dokumentumok.
