canor Kapacitás tervezés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

canor

Kapacitás tervezés Települési Felmérése 2003. Január

Szilárdhulladék-lerakók

Országos

Végső jelentés Phare – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Települési szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 - 01

canor Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) 473 0564

Telephone

(06-1) 473 0586

Fax

[email protected] www.royalhaskoning.com www.canor.hu

Dokumentum címe

Státusz Dátum Projekt név

Kapacitás Tervezés

Végső jelentés 2003. Január Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése

Phare-projekt

HU9911

Projekt szám

556146

Megbízó Hivatkozási szám

Phare – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 556146/WFT-461/12.02/Budapest

Készítette

Hans JUMELET and Wilfred TROMP

Ellenőrizte

Sjacco DE VOS

Kelt/aláírás

………………….

Jóváhagyta

Johan MATHIJSSEN

Kelt/aláírás

………………….

………………….

………………….

Települési szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 - 01

E-mail Internet

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ....................................................................................................................................4 1.1. Általános..................................................................................................................................4 1.2. Célkitűzések.............................................................................................................................4 1.3. Jelen jelentés tartalma.............................................................................................................4 2. JOGI KERETEK.............................................................................................................................6 2.1 Országos szint.........................................................................................................................6 2.1.1 Operatív jogszabályok...........................................................................................................6 2.1.2 Régiós, megyei és önkormányzati szintű szabályozás.......................................................10 3. MEGJEGYZÉSEK A KAPACITÁS TERVEZÉSHEZ...................................................................11 3.1 Tervezési területek .................................................................................................................11 3.2 Háttérinformáció a települési hulladék-termeléshez................................................................11 3.3 Lerakókra vonatkozó forgatókönyvek.....................................................................................13 3.4 Idő keretek..............................................................................................................................14 4. HULLADÉK TERMELÉSI ELŐREJELZÉS..................................................................................15 4.1 Általános.................................................................................................................................15 4.2 Hulladéktermelés Magyarországon.........................................................................................15 4.3 Megyénkénti hulladéktermelés................................................................................................16 4.4 Lerakó-forgatókönyv kalkulációk ............................................................................................16 4.5 Monitoring és döntéstámogató eszközök................................................................................18

MELLÉKLET 1.Megyénkénti hulladék termelés 2.Lerakó forgatókönyvek

1.

BEVEZETŐ

1.1.

Általános 2001. augusztus 2-án IWACO szerződést kötött a magyarországi Környezetvédelmi Minisztériummal a “Települési Szilárdhulladék-lerakók Felmérésére” irányuló projektre (szerződésszám HU9911-01). A magyar kormány ehhez a projekthez a PHARE Program keretében kapott támogatást az Európai Uniótól. A projekt időtartama 17 hónap. A projekt, melynek befejezési határideje 2003. januárja, hivatalosan 2001. szeptember 1-én kezdődött. IWACO a projekt kivitelezésére a magyar tanácsadó CANOR International céggel lépett konzorciális együttműködési viszonyba. A CANOR International Kft. szolgáltatja a projekt magyar szakértőit.

1.2.

Célkitűzések A projekt legfőbb célkitűzése az EU jogszabályok átültetése és hatékony alkalmazása a magyarországi szilárdhulladék gazdálkodásban. A legfőbb cél elérése érdekében két fő feladatot kell teljesíteni: •műszaki feltételek megteremtése a magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos kiértékeléséhez; •intézkedési terv elkészítése az elkövetkezendő évek koordinált országos/települési hulladékgazdálkodási stratégiájához. A projekt három fázisban valósul meg: •1. Fázis: Módszertan meghatározása a hulladéklerakók felmérésére, feltérképezésére és osztályozására; •2. Fázis: A módszertan alkalmazása a felmérésekre és a lerakók feltérképezésére; •3. Fázis: A jelenlegi helyzet optimalizálásának tanulmányozása és javaslat elkészítése a szükséges hulladéklerakó-kapacitás elosztására. A 3. fázis végeredményeként részletes tanulmányok készülnek, melyek a jelenlegi helyzet optimalizálásához és a lerakók kapacitásának fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket határozzák meg. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a jelenleg működő hulladéklerakók száma drasztikusan lecsökken majd, viszont a fennmaradó lerakók már megfelelnek az 1999/31/EC Együttes irányelvnek.

1.3.

Jelen jelentés tartalma Jelen dokumentum a 3. fázis részét képezi. A 3. fázis általános megközelítését az 1.1 ábra tartalmazza. A 3. fázisban a következő jelentések készültek el:: 1.Átdolgozott módszertan és végleges rangsorolás (hivatkozás 556146/WvV462/12.02/Budapest), dátum 2002. december 2.A “hosszú lista” összeállítása (hivatkozás 556146/WFT459/12.02/Budapest), dátum 2002. december Ezen jelentés a Magyarországon évente termelődő települési hulladék mennyiségéről ad számot. Számos értékelés áll rendelkezésre a jövőben termelődő hulladék, valamint a lerakókban elhelyezendő települési szilárdhulladék mennyiségéről.

1. jelentés: rangsorolás

Átdolgozott

Megbeszélés csoportokkal

módszertan

az

és

végső

érdekeltségi

3. jelentés:Hosszú – lista összeállítása

2. jelentés: Kapacitás tervezés

4. jelentés: A „hosszú-lista” helyszíni bejárása

6. jelentés: Pénzügyi elemzés

Megbeszélés csoportokkal

az

8. jelentés Utógondozási Terv

5. jelentés: Mintaértékű tervezése

lerakó

érdekeltségi

7. jelentés: A „rövid lista” összeállítása

9. jelentés: Országos terv

9. jelentés: Intézkedési Program tervezetek

1.1 ábra: A 3. fázis jelentései

Jelenlegi jelentés

2.

JOGI KERETEK

2.1

Országos szint A politikai rendszer változása után 1989-ben, Magyarországon egy törvényhozási folyamat kezdődött, melynek célja a jogszabályok EU konformmá tétele volt. Jogszabályok születtek gazdasági, társadalmi és politikai területeken.

2.1.1

Operatív jogszabályok A hulladékgazdálkodással is összefüggő első ilyen átfogó jogszabály az 1995. évi LIII. Tv. (A környezet védelmének általános szabályairól). Ez a törvény a hulladékgazdálkodás vonatkozásában az alábbi alapelveket rögzíti: -

előírja azt, hogy külön törvényt kell alkotni a hulladékokról (3. § (1) m) pont

-

rögzíti, hogy 30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. (2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. (3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

-

előírja, hogy a települési önkormányzatnak környezetvédelmi programot kell elfogadnia, melynek része kell, hogy legyen a kommunális hulladékkezelés is (46-47 §) A Kt. előírásának eleget téve törvényt alkottak a hulladékokról, ez a 2000. évi XLIII. Tv. (A hulladékgazdálkodásról). A törvény alapvető jogi keretet biztosít a hulladékgazdálkodás egészére, ezen belül különösen az alábbi vonatkozásban: -

Meghatározza a hulladékgazdálkodás fogalmát: 3 § h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

-

Rögzíti a hulladékgazdálkodás általános szabályait, melynek alapvető elve: 5. § (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

-

Szabályozza a gyártók, forgalmazók, fogyasztók, kötelezettségeit a hulladékokkal kapcsolatban

-

Meghatározza a hulladékkezelés, gyűjtés, begyűjtés, szállítás, exportálás, importálás, hasznosítás, ártalmatlanítás kereteit

-

és

a

hulladék

termelőjének

Előírja a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályokat, ezen belül 1. az ingatlantulajdonos kötelezettségeit 2. a települési önkormányzatok kötelezettségeit

3. a hulladékkezelési közszolgáltatást -

Szabályozza a veszélyes hulladékok birtokosának kötelezettségeit

-

Meghatározza a hulladékgazdálkodás szervezeti kereteit, és mint ennek alapvető eszközét, előírja a hulladékgazdálkodási terv készítését, annak tartalmát

-

Szabályozza a hulladékgazdálkodási igazgatást, a hatósági jogköröket

-

Szabályozza a hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánosságának keretit és az adatközlési kötelezettséget

A fent említett jogi keretek és a törvény felhatalmazása alapján egy sor kormány és miniszteri rendelet született a hulladékgazdálkodás különböző területeinek szabályozása érdekében. Ezekről az alábbiakban röviden említést teszünk, majd a 3. mellékletben kifejtjük bővebben. 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 241/2001. (XII. 10.) Korm. Rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 242/2000. (XII. 23.) Korm. Rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM a hulladékok jegyzékéről 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 1995. évi XCI. Törvény az állategészségügyről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

55/1987. (X. 30.) MT rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról 56/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 1992. évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról 2000. évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 4/1999. (I. 14.) FVM-KöM-GM együttes rendelet a szakmai követelmények kiadásáról 1998. évi XXVII. Törvény a géntechnológiai tevékenységről 1976. évi 20. törvényerejű rendelet a hulladékkal és egyéb tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény kihirdetéséről

anyagokkal

való

5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 253/1997. (XII. 20.) Korm. követelményekről

Rendelet az

országos

településrendezési

és építési

1994. évi LV. Törvény a termőföldről 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól 21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről 101/1996. (VII. 12.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

II. A közeljövőben várhatóan megjelenő jogszabályok témakörei az alábbiak: -

-

a hulladék külföldről történő behozatala, az országból történő kivitele és az ország területén történő átszállítása; a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek alkalmazásának részletes szabályai; a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek; a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményei a közszolgáltatás ellátásáért a települési önkormányzatot megillető támogatás megállapításának szabályai; a fedezetre vonatkozó részletes feltételek; a hulladékkereskedelem részletes feltételei; a hulladék komposztálásának technikai követelményei; a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályai; az elektromos és elektronikai készülékek, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait; az állati gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait; a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait; az ásványi alapanyagok kitermeléséből származó hulladék kezelésének részletes szabályai; az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályai

A közeljövőben elfogadásra kerül az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban OHT). Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását a Nemzeti Környezetvédelmi Program írja elő. Az OHT Országgyűlés általi elfogadását követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával a területi tervezési statisztikai (nagy)régiókra kiterjedő területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdet ki. A területi tervek kihirdetését követően a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb problémák: -

-

-

csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt; emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást; minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát; növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét; növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét; teljessé kell tenni a szabályozási rendszer, növelni kell a hatékony szemlélet-formálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását; erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét; fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérésellenőrzés) eszköz-rendszerét; piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését;

-

erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést; fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladékelhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket.

Az átfogó tervezési rendszert megalapozó első Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a magyarországi hulladékképződés és kezelés mai helyzetét, meghatározza az NKP tervezési periódusához igazodóan a 2003-2008. között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Ezek keretében kijelöli a feladatokat mind a különböző hulladék típusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározza a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között. Az OHT célkitűzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történő igazodásra, a már harmonizált vagy később harmonizálandó, közel hatvan hulladékgazdálkodási rendelet, irányelv, határozat, állásfoglalás és ajánlás tartalmára, illetőleg a „Környezet 2010: A jövőnk a mi választásunk” című, az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára. Az OHT tartalma: -

A hulladékgazdálkodás célrendszere: A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása  Szabályozás és követelmények  Intézményrendszer



-

-

2.1.2

Gazdasági eszközök  Hulladékként kezelési gondot okozó termékek után befizetett termékdíjak A 2003-2008. közötti időszakban elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök  Általános célok  A célok elérését szolgáló országos intézkedések és programok Finanszírozás és gazdasági szabályozás  A végrehajtás finanszírozhatósága a jelenlegi adottságok mellett  Az átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer A programok és intézkedések finanszírozása

Régiós, megyei és önkormányzati szintű szabályozás Az országos szintű rendeletek előírásokat tartalmaznak, kereteket adnak az alacsonyabb szintű jogi szabályozáshoz. Ezek kizárólag települési szintű jogszabályok megalkotására köteleznek, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyi rendeleteikre vonatkoznak, melyeket az országos rendeletek betartásával a helyi képviselőtestületek alkotnak meg.

3.

MEGJEGYZÉSEK A KAPACITÁS TERVEZÉSHEZ

3.1

Tervezési területek Magyarország hét statisztikai régióra oszlik, amelyek megyékre bonthatók tovább. A megyék alapként szolgálnak a lerakó kapacitás tervezési számításokhoz. Első feltételezésként, a megyék “önkiszolgálóknak” tekinthetők a lerakó kapacitásért. Amennyiben szükséges, a megyék dönthetnek úgy, hogy a szomszédos megyék lerakó kapacitását használják. A 3.1 táblázat bemutatja Magyarország statisztikai régióinak és megyéinek áttekintését. A 3.1 ábrán Magyarország térképét láthatjuk a statisztikai régiókkal és megyékkel. 3.1 táblázat: a statisztikai régiók és megyék áttekintése Statisztikai régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

3.2

Megye Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hadju-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád

Szabolcs-

Háttérinformáció a települési hulladék-termeléshez Számos információforrás állt rendelkezésünkre a jelenlegi magyar, települési szilárd hulladéktermelés meghatározásához. Elsőként, Magyarország 2000. évi környezetvédelmi statisztikati adatainak (Magyar Központi Statisztikai Hivatal, 2002), valamint a közművektől (Magyar Központi Statisztikai Hivatal, 2001) származó információk elemzése történt meg. Az összegyűjtött települési hulladék 1,22 m3 és 3,17 m3 / fő / év között változott, ez évente átlagosan 2 m3 tesz ki fejenként. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek a számok a ténylegesen keletkezett hulladék helyett az összegyűjtött hulladék mennyiségre vonatkoznak. Továbbá a hulladék sűrűsége nem ismeretes. Ez azt eredményezi, hogy a fenti adatok nem tükrözik pontosan a települési hulladéktermelést.

A3-as méretű Magyarország térkép, a statisztikai régiókkal és megyékkel 3.1 ábra: Statisztikai régiók és megyék áttekintése

Második lépésként, a lerakók fejlesztésére vonatkozó Magyar Útmutató került áttekintésre. Ezen jelentés 0,7 kg / fő / nap lakossági hulladéktermelésről ad számot. A települési hulladékmennyiség kiszámításához, ezt a számot 20-50 %-al kell növelni az intézmények, irodák stb. számbavétele érdekében. Ez évente 307 - 384 kg / fő mennyiséget eredményez. Harmadik forrásként, egy Pest megyei tanulmányt (2001) használtunk, amely Pest megyére vonatkozóan 300 kg / fő, valamint Budapestre nézve 400 kg / fő hulladék termelést mutat. Továbbá, más egyéb európai ország adatait is összegyűjtöttük és áttekintettük. A 3.2 táblázat a különböző országokban összegyűjtött települési szilárd hulladék mennyiséget mutatja. 3.2 táblázat: Európai országokban összegyűjtött települési szilárd hulladék mennyiség (Eurostat, 2002). (Kg-ban/fő/év) Ország Belgium Dánia Spanyolország Franciaország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Poland Egyesült Királyság Europa (15) Izland Norvégia

1999 535 627 621 539 492 648 594 549 437 558 545 685 596

2000

611 453

713 615

Az összes rendelkezésre álló információ alapján megbecsülhető, hogy a települési szilárdhulladék termelés Magyarországon 350 és 450 kg/fő/év között változik. A jövőbeni előrejelzésekre vonatkozó számítások, mind a 350 és a 450 kg/fő/év mennyiségekre épülnek. A városi területeken a hulladék termelés valószínűleg a 450 kg/fő/év értékhez közelebbi, míg vidéki területeken 350 kg/fő/év valószínűbb. 3.3

Lerakókra vonatkozó forgatókönyvek Két típusú forgatókönyv került definiálásra a jövőbeni települési szilárd hulladék termelés, valamint a lerakandó hulladék mennyiség kiszámolására. Mindkét forgatókönyv paraméterei változnak annak érdekében, hogy a lehetséges jövőbeni trendeket illusztrálhassuk. Az első forgatókönyv, az úgynevezett elvi forgatókönyv, a 2003-2008-ra vonatkozó Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Terven alapszik. A terv egyik célkitűzése, hogy 2008-ra a jelenleg lerakott hulladékmennyiség csupán 75%-a kerüljön lerakásra. 2000-ben a keletkezett települési szilárd hulladék 83%-a került lerakásra. A Nemzeti Terv célkitűzése azt jelentené, hogy 2008-ra a hulladékmennyiség 60%-a kerüljön lerakásra és a maradék égetéssel, újrahasznosítással, vagy másféle eljárással legyen feldolgozva. A második forgatókönyv, amely tartalék forgatókönyvnek nevezhető, arra a helyzetre utal, amikor Magyarország célkitűzései nem, vagy nem teljesen valósulnak meg. Ehhez a forgatókönyvhöz a mai lerakók 83%-os aránya használatos. A jövőbeni hulladéktermelés kalkulálása növekedési mutatók feltételezésén alapszik, olyanokon, mint a népesség növekedés, gazdasági növekedés és automóm növekedés (pl. csomagoló anyagok használatának növekedése). Ajánlatos teljes növekedési rátákat használni, mindenféle megkülönböztetés nélkül a népsűrűségi és gazdasági növekedésre nézve. A használt növekedési mutatók 2,5 és 5 % évente. A Magyar Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Terv szerint évente 2-3 %-os gazdasági növekedés várható. Ez egy reális értéknek tekinthető a Középeurópai országokra nézve.

Mindkét forgatókönyv fontos jelentőséggel bír a lerakó kapacitás tervezésben. Az elvi forgatókönyv, minden célkitűzés megvalósulása esetén a lerakandó települési hulladék teljes mennyiségét adja meg. Ez a forgatókönyv a lerakadó települési hulladék mennyiségnek egy optimista becslését nyújta. A tartalék forgatókönyv azt jelenti, hogy számítunk előre nem látható körülményekre és figyelembe vesszük a jelenlegi hulladék termelési adatok bizonytalanságát is. Ez a forgatókönyv nagyobb mennyiségű hulladéktermelést eredményez. Előre nem látható körülmények lehetnek többek között: •a kitűzött célok nem (teljes mértékben) valósulnak meg előre látható időn belül; •egyéb települési hulladékkezeléső üzemek, mint például az égetők bezárása. A forgatókönyvek rövid ismertetése a 3.3 táblázatban található. A feltételezések variálása a jövőbeni hulladék-termelésnek és az ezzel kapcsolatos szükséges lerakó kapacitásnak nyolc különböző becslését eredményezi. Table 3.3: Szilárdhulladék termelési forgatókönyvek Forgatókönyv

Évenkénti növekedés

Elvi Tartalék

2.5 % 2.5 %

5% 5%

Éves hulladék termelés kg-ban, fejenként 350 450 350 450

A forgatókönyvek eredményei a szükséges lerakókapacitás lehetséges variációit mutatják be. Az aktuális és a tervezett hulladékgyűjtési adatok összehasonlítása lehetővé teszi az input paraméterek beállítását és pontosabb előrejelzések készítését. 3.4

Idő keretek A ToR-ban említetteknek megfelelően, a szükséges lerakó kapacitásra vonatkozó kalkuláció a 2020-ig terjedő időszakot fedi le. Az EU törvényhozásnak köszönhetően, 2009-ig bezárólag, minden lerakónak meg kell felelni az EU, lerakókra vonatkozó direktívájának. Ezáltal azon lerakók, amelyek nem felelnek meg az EU direktíváknak, 2009-ig bezárásra kerülnek. Feltehetően Magyarországon a lerakókapacitás ezen a projekten alapuló újraszervezése 2005ig tart. Ezáltal, a kezdő időpontja a szükséges lerakókapacitás kalkulációinak 2005. január elseje lesz. Egy másik fontos tényező az az időtartam, amely egy lerakó megvalósításához szükséges. A folyamat magában foglal pl. helyi tanulmányokat, környezetre gyakorolt hatás értékelést, engedélyezési eljárásokat, pályáztatást, valamint a létesítést. Tapasztalataink alapján, a teljes folyamat 10 évig is eltarthat, míg az az időszak, amíg a helyi tanulmány befejeződik 6 évet vesz igénybe (EIA, engedélyezés, pályáztatás, kiépítés). A hulladék-termelési előrejelzések, tervezési eszközként használhatók új lerakókapacitás létesítéséről való döntéshozatalra. Minden ország részére készülnek hulladéktermelési előrejelzések és ezek összehasonlításra kerülnek a meglévő lerakókapacitással. Ez a két tényező biztosítja azt az eszközt, amely segítségével dönthetünk egy további lerakókapacitás létesítéséről. Továbbá, a kapacitástervezésben a következő átfogó menedzsment célkitűzések alkalmazása javasolt: 1.A lerakókapacitásnak elegendőnek kell lenni mindvégig, hogy hat év hulladék-termelésére befogadókpes legyen. 2.A lerakókapacitást a létesítése időpontjától számítva hat évvel korábban kell megtervezni.

A kalkulációkban az alábbi időkeretek használatosak: •2005-től 2008-ig, mivel 2008-at követően a lerakóknak meg kell felelniük az EU által támasztott követelményeknek; •2009 - 2020. 4.

HULLADÉK TERMELÉSI ELŐREJELZÉS

4.1

Általános Ezen fejezet, a hulladéktermelés előrejelzéseinek kalkulációját mutatja be a 3. fejezetben vázolt különböző forgatókönyveknek megfelelően. A számításokat Magyarország egész területére és minden egyes megyére nézve külön végeztük el.

4.2

Hulladéktermelés Magyarországon Magyarország hulladéktermelésének előrejelzését négy különböző forgatókönyv szerint végeztük. A 4.1 táblázat ezeket az előrejelzési forgatókönyveket mutatja be. 4.1 táblázat: Forgatókönyvek előrejelzései Előrejelzés 1 2 3 4

Évi termelés kg/fő 350 350 450 450

Növekedési mutató 2.5% 5% 2.5% 5%

A 4.2 táblázat ezen számítások eredményeit mutatja be. Az eredmények a 4.1 ábrán láthatóak. 4.2 táblázat: Települési szilárd hulladék termelés előrejelzései a 2002-től 2020-ig terjedő időszakra (millió tonna) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

1. előrejelzés 2.5% & 350 kg 3,66 3,75 3,84 3,94 4,04 4,14 4,24 4,35 4,46 4,57 4,68 4,80 4,92 5,04 5,17 5,30 5,43 5,57 5,70

2. előrejelzés 5% & 350 kg 3,75 3,93 4,13 4,34 4,55 4,78 5,02 5,27 5,54 5,81 6,10 6,41 6,73 7,07 7,42 7,79 8,18 8,59 9,02

3. előrejelzés 2.5% & 450 kg 4,70 4,82 4,94 5,06 5,19 5,32 5,45 5,59 5,73 5,87 6,02 6,17 6,32 6,48 6,65 6,81 6,98 7,16 7,33

4. előrejelzés 5% & 450 kg 4,82 5,06 5,31 5,58 5,86 6,15 6,46 6,78 7,12 7,47 7,85 8,24 8,65 9,08 9,54 10,02 10,52 11,04 11,59

14,00

12,00

Millió tonna

10,00

8,00

2.5% & 350kg 2.5% & 450kg 5% & 350kg 5% & 450kg

6,00

4,00

2,00

0,00 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Évek

4.1 ábra: Magyarország települési szilárdhulladék előrejelzése 2002-2020-re 4.3

Megyénkénti hulladéktermelés A kalkuláció minden egyes megyére nézve a legmegfelelőbb becsléssel készült: 450 kg/fő/év hulladéktermelés és 2.5%-os növekedési mutató mellett. Példaként Pest megyét említenénk meg az alábbiakban. További információt az 1. Melléklet tartalmaz. A Magyar Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi adatai szerint Pest megye összlakosságának száma 1.081.000. Ezzel az adattal és a fentiekben említett legmegfelelőbb becsléssel számítva, a 4.3 táblázat mutatja be Pest megye hulladéktermelését. 4.3 táblázat: Hulladék termelés Pest megyében (millió tonna)

4.4

2001 0.49

2002 0.50

2003 0.51

2004 0.52

2005 0.54

2006 0.55

2007 0.56

2008 0.58

2009 0.59

2010 0.61

2011 0.62

2012 0.64

2013 0.65

2014 0.67

2015 0.69

2016 0.70

2017 0.72

2018 0.74

2019 0.76

2020 0.78

Lerakó-forgatókönyv kalkulációk Jelen bekezdés az elvi és a tartalék forgatókönyveken alapuló kalkulációkról számol be. A számításokat Magyarországra és az egyes megyékre végeztük el. A Magyarországra vonatkozó eredmények az alábbiakban kerültek részletezésre. Az egyes megyékre vonatkozó eredményeket a 2. Melléklet tartalmazza. A hulladéktermelés megállapítására a legmegfelelőbb becslést alkalmaztuk. A 4.2 ábra mutatja be az elvi és tartalék forgatókönyveket a lerekandó hulladékmennyiség a teljes hulladéktermeléssel való összevetésére. A forgatókönyvek közötti különbség és a hulladéktermelés mennyisége jelzi a megelőzésre, újrahasznosításra, újra feldolgozásra és további hulladékkezelési létesítményre, úgymint az égetőkre, komposztáló üzemekre stb. vonatkozó törekvési szintet.

8,00

7,00

6,00

millió tonna

5,00 Elvi forgatókönyv

4,00

Hulladéktermelés Tartalék forgatókönyv

3,00

2,00

1,00

0,00 2003 2004

2005 2006 2007 2008 2009

2010 2011 2012 2013 2014 2015

2016 2017 2018 2019 2020

évek

4.2 ábra: Hulladéktermelés összehasonlítása a lerakandó hulladék mennyiséggel A Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Tervben kitűzött célok következtében a lerakandó települési hulladékmennyiség 2008-tól évente 2,75 millió tonnára korlátozódik. A 4.4 táblázat az éves hulladéktermelés és lerakókapacitás közti különbséget mutatja be: ezzel jelezve a megelőzésre, újrahasznosításra, újra feldolgozásra és további hulladékkezelési létesítményre, úgymint az égetőkre, komposztáló üzemekre stb. vonatkozó törekvési szintet. A tartalék forgatókönyvre ugyanezen elv alapján végeztünk számításokat. Ezen eredményeket a 4.5 táblázat tartalmazza. 4.4 táblázat: A tervezett hulladéktermelés, az elvi forgatókönyv szerinti lerakókapacitás, illetve a települési hulladék többlet mennyisége (amely megelőzéssel, újrahasznosítással, újra feldolgozással és egyéb kezelési módszerrel dolgozható fel) Magyarországon. A mennyiségek millió tonnában, évente értendőek. Év

Hulladék termelés

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

4,70 4,82 4,94 5,06 5,19 5,32 5,45 5,59 5,73 5,87 6,02 6,17 6,32 6,48 6,65 6,81 6,98 7,16 7,33

4.5 táblázat:

Elvi forgatókönyv szerinti Többlet mennyiség lerakó 3,45 1,25 3,34 1,48 3,22 1,72 3,10 1,96 2,99 2,20 2,87 2,45 2,75 2,70 2,75 2,84 2,75 2,98 2,75 3,12 2,75 3,27 2,75 3,42 2,75 3,57 2,75 3,73 2,75 3,89 2,75 4,06 2,75 4,23 2,75 4,40 2,75 4,58

A tervezett hulladéktermelés, a tartalék forgatókönyv szerinti lerakókapacitás,

illetve a települési hulladék többlet mennyisége (amely megelőzéssel, újrahasznosítással, újra feldolgozással és egyéb kezelési módszerrel dolgozható fel) Magyarországon. A mennyiségek millió tonnában, évente értendőek. Év

Hulladéktermelés

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

4,70 4,82 4,94 5,06 5,19 5,32 5,45 5,59 5,73 5,87 6,02 6,17 6,32 6,48 6,65 6,81 6,98 7,16 7,33

Tartalék forgatókönyv szerinti lerakó 3,90 4,00 4,10 4,20 4,31 4,42 4,53 4,64 4,76 4,87 5,00 5,12 5,25 5,38 5,52 5,65 5,79 5,94 6,09

Többlet mennyiség 0,80 0,82 0,84 0,86 0,88 0,90 0,93 0,95 0,97 1,00 1,02 1,05 1,08 1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25

Amint az a 4.4 táblázatból levezethető, a hulladék többlet évente emelkedik, mivel 2008-at követően a lerakandó hulladékmennyiség álladósul (a Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Tervben kitűzött céloknak megfelelően). Ez azt jelenti, hogy a 2008. évet követően, a hulladéktermelés autonóm növekedésének következtében egyre több hulladék lesz a lerakástól eltérő módon kezelve. A 4.5 táblázat ugyanezen növekedést mutatja, azonban a lerakástól eltérően kezelendő összmennyiség számottevően kevesebb (megközelítőleg 30%). 4.5

Monitoring és döntéstámogató eszközök A megyénkénti aktuális hulladéktermelés éves adatainak nyomonkövetése ajánlott minden egyes lerakóra vonatkozóan. Az adatok összehasonlíthatók a hulladéktermelési előrejelzéssekkelannak érdekében, hogy az előrejelzés bemenő paraméterei beállításra kerüljenek. A megyék adatainak kombinációjából állaítható elő a nemzeti előrejelzés. Rendelkezésre álló lerakókapacitások tervezése és a várható hulladéktermelés szintén lehetővé teszi új lerakókapacitás tervezéséről való döntés támogatását. Javasolt alkalmazni azt a szabályt, miszerint legalább hat évre elegendő lerakókapacitásnak mindig rendelkezésre kell állni és új lerakókapacitás tervezését legalább hat évvel korábban el kell kezdeni a helyszín kiválasztása, környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, engedélyezési eljárások elvégzése, pályáztatás és a létesítés végett. A 4.3 ábra a lehetőségek közül bemutat egy példát arra, hogyan lehet a rendelkezésre álló adatokat új lerakókapacitás tervezéséről való döntéshez felhasználni. Az ábra, egy megye szabad lerakókapacitását mutatja be (piros vonal). Tartalmazza továbbá a hat éves időszakra számított hulladéktermelést (sárga vonal). Mint már fentebb említettük, ez a minimum kapacitás, amelynek mindenkor rendelkezésre kell állni. A két vonal metszéspontja, azt az évet mutatja, amikor újabb lerakókapacitásra lesz szükség, valamint azt az évet is (ezt megelőzően hat évvel) amikor az új lerakókapacitás tervezéséhez szükséges előkészületeknek el kell kezdődni. Ebből adódóan, a 4.3 ábrán bemutatott példán a két vonal 2010-ben metszi egymást. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben új lerakót kell létesíteni. Azt is megfigyelhetjük, hogy abban az esetben, ha 2016ig nem történik lépés ez ügyben, akkor ennek a megyének kimerül a lerakókapacitása.

2000000 1800000 1600000 1400000 1200000 Hulladék (m3)

Évente lerakott hulladék Szabad kapacitás Minimum kapacitás

1000000 800000 600000 400000 200000 0 2002200320042005200620072008200920102011201220132014201520162017201820192020 Évek

4.3 ábra: Adat monitoring és döntéstámogatás a szükséges kapacitásra

MELLÉKLETEK

1. Melléklet Hulladék termelés

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01

canor Hulladéktermelés a legmegfelelőbb becslés mellett (450 kg/fő/év és 2.5% növekedés/év) Az itt bemutatott eredmények millió tonnában értendőek. REGION

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Budapest

0,80

0,82

0,84

0,86

0,88

0,90

0,93

0,95

0,97

1,00

1,02

1,05

1,07

1,10

1,13

1,16

1,19

1,22

1,25

1,28

Pest

0,49

0,50

0,51

0,52

0,54

0,55

0,56

0,58

0,59

0,61

0,62

0,64

0,65

0,67

0,69

0,70

0,72

0,74

0,76

0,78

Central Hungary

1,29

1,32

1,35

1,38

1,42

1,45

1,49

1,53

1,57

1,61

1,65

1,69

1,73

1,77

1,82

1,86

1,91

1,96

2,00

2,05

Fejér

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

0,24

0,24

0,25

0,26

0,26

0,27

0,28

0,28

0,29

0,30

0,30

0,31

Komárom-Esztergom

0,14

0,15

0,15

0,15

0,16

0,16

0,17

0,17

0,17

0,18

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

Veszprém

0,17

0,17

0,18

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

0,24

0,24

0,25

0,26

0,26

0,27

Central Transdanubia

0,51

0,52

0,53

0,55

0,56

0,57

0,59

0,60

0,62

0,63

0,65

0,66

0,68

0,70

0,72

0,73

0,75

0,77

0,79

0,81

Györ-Moson-Sopron

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

0,24

0,24

0,25

0,26

0,26

0,27

0,28

0,28

0,29

0,30

0,31

0,31

Vas

0,12

0,12

0,13

0,13

0,13

0,14

0,14

0,14

0,15

0,15

0,15

0,16

0,16

0,17

0,17

0,17

0,18

0,18

0,19

0,19

Zala

0,13

0,14

0,14

0,14

0,15

0,15

0,16

0,16

0,16

0,17

0,17

0,18

0,18

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

Western Transdanubia

0,45

0,46

0,47

0,49

0,50

0,51

0,52

0,54

0,55

0,56

0,58

0,59

0,61

0,62

0,64

0,65

0,67

0,69

0,70

0,72

Baranya

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,24

0,24

0,25

0,25

0,26

0,27

0,27

0,28

0,29

0,29

Somogy

0,15

0,15

0,16

0,16

0,17

0,17

0,17

0,18

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,24

0,24

Tolna

0,11

0,12

0,12

0,12

0,12

0,13

0,13

0,13

0,14

0,14

0,14

0,15

0,15

0,16

0,16

0,16

0,17

0,17

0,18

0,18

Southern Transdanubia

0,45

0,46

0,47

0,48

0,49

0,51

0,52

0,53

0,54

0,56

0,57

0,59

0,60

0,62

0,63

0,65

0,66

0,68

0,70

0,71

Borsod-Abaúj-Zemplén

0,34

0,34

0,35

0,36

0,37

0,38

0,39

0,40

0,41

0,42

0,43

0,44

0,45

0,46

0,47

0,49

0,50

0,51

0,52

0,54

Heves

0,15

0,15

0,15

0,16

0,16

0,17

0,17

0,17

0,18

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

Nógrád

0,10

0,10

0,10

0,11

0,11

0,11

0,12

0,12

0,12

0,12

0,13

0,13

0,13

0,14

0,14

0,14

0,15

0,15

0,16

0,16

Northern Transdanubia

0,58

0,60

0,61

0,63

0,64

0,66

0,67

0,69

0,71

0,73

0,74

0,76

0,78

0,80

0,82

0,84

0,86

0,88

0,91

0,93

közép-Magyarország

közep-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Del-Dunantúl

Kapacitás tervezés 1. melléklet

1


canor REGION

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Hajdú-Bihar

0,25

0,26

0,26

0,27

0,27

0,28

0,29

0,30

0,30

0,31

0,32

0,33

0,33

0,34

0,35

0,36

0,37

0,38

0,39

0,40

Jász-Nagykun-Szolnok

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

0,24

0,25

0,25

0,26

0,26

0,27

0,28

0,28

0,29

0,30

Szabolcs-Szatmár-Bereg

0,26

0,27

0,28

0,28

0,29

0,30

0,30

0,31

0,32

0,33

0,34

0,34

0,35

0,36

0,37

0,38

0,39

0,40

0,41

0,42

Northern Great Plain

0,70

0,72

0,73

0,75

0,77

0,79

0,81

0,83

0,85

0,87

0,89

0,92

0,94

0,96

0,99

1,01

1,04

1,06

1,09

1,12

Bács-Kiskun

0,25

0,25

0,26

0,26

0,27

0,28

0,28

0,29

0,30

0,31

0,31

0,32

0,33

0,34

0,35

0,36

0,36

0,37

0,38

0,39

Békés

0,18

0,18

0,19

0,19

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

0,24

0,25

0,25

0,26

0,27

0,27

0,28

0,29

Csongrád

0,20

0,20

0,21

0,21

0,22

0,22

0,23

0,23

0,24

0,24

0,25

0,26

0,26

0,27

0,28

0,28

0,29

0,30

0,30

0,31

Southern Great Plain

0,62

0,64

0,65

0,67

0,68

0,70

0,72

0,74

0,75

0,77

0,79

0,81

0,83

0,85

0,88

0,90

0,92

0,94

0,97

0,99

4,59

4,70

4,82

4,94

5,06

5,19

5,32

5,45

5,59

5,73

5,87

6,02

6,17

6,32

6,48

6,65

6,81

6,98

7,16

7,33

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Total per year


2


canor

2. Melléklet Lerakó forgatókönyvek


canor Statisztikai régió: Közép-Magyarország Város: Budapest (millió tonna) ÉvHulladék termelésElvi forgatókönyvTartalék forgatókönyv Lerakó Többlet mennyiség 2002 0,82 0,60 0,22 2003 0,84 0,58 0,26 2004 0,86 0,56 0,30 2005 0,88 0,54 0,34 2006 0,90 0,52 0,38 2007 0,93 0,50 0,43 2008 0,95 0,48 0,47 2009 0,97 0,48 0,49 2010 1,00 0,48 0,52 2011 1,02 0,48 0,54 2012 1,05 0,48 0,57 2013 1,07 0,48 0,59 2014 1,10 0,48 0,62 2015 1,13 0,48 0,65 2016 1,16 0,48 0,68 2017 1,19 0,48 0,71 2018 1,22 0,48 0,74 2019 1,25 0,48 0,77 2020 1,28 0,48 0,80

Lerakó 0,68 0,70 0,71 0,73 0,75 0,77 0,79 0,81 0,83 0,85 0,87 0,89 0,91 0,94 0,96 0,98 1,01 1,03 1,06


Statisztikai régió: Közép-Magyarország Megye: Pest (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Hulladék termelés 0,50 0,51 0,52 0,54 0,55 0,56 0,58 0,59 0,61 0,62 0,64 0,65 0,67 0,69 0,70 0,72 0,74 0,76 0,78

Elvi forgatókönyv

Tartalék forgatókönyv

Lerakó

Lerakó

0,37 0,35 0,34 0,33 0,32 0,30 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29 0,29



4

0,41 0,42 0,43 0,45 0,46 0,47 0,48 0,49 0,50 0,52 0,53 0,54 0,56 0,57 0,58 0,60 0,61 0,63 0,65



canor Statisztikai régió: Közép-Dunántúl Megye: Fejér (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,15 0,14 0,14 0,13 0,13 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12


0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,25 0,25 0,26


Statisztikai régió: Közép-Dunántúl Megye: Komárom-Esztergom (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,11 0,10 0,10 0,10 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09



5

0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,18 0,19



canor Statisztikai régió: Közép-Dunántúl Megye: Veszprém (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,13 0,12 0,12 0,11 0,11 0,11 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10


0,14 0,15 0,15 0,15 0,16 0,16 0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22


Statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Győr-Moson-Sopron (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,15 0,14 0,14 0,13 0,13 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12



6

0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,24 0,24 0,25 0,25 0,26



canor Statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Vas (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,09 0,09 0,08 0,08 0,08 0,08 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07


0,10 0,11 0,11 0,11 0,11 0,12 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,16 0,16


Statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Zala (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,10 0,10 0,09 0,09 0,09 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08 0,08



7

0,11 0,12 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,15 0,16 0,16 0,17 0,17 0,17 0,18



canor Statisztikai régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,14 0,13 0,13 0,12 0,12 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11


0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,20 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24


Statisztikai régió: Dél-Dunántúl Megye: Somogy (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,11 0,11 0,11 0,10 0,10 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09



8

0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,15 0,15 0,15 0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20



canor Statisztikai régió: Dél-Dunántúl Megye: Tolna (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,08 0,08 0,08 0,08 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07


0,10 0,10 0,10 0,10 0,11 0,11 0,11 0,11 0,12 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15


Statisztikai régió: Észak-Dunántúl Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,25 0,24 0,24 0,23 0,22 0,21 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20



9

0,29 0,29 0,30 0,31 0,31 0,32 0,33 0,34 0,35 0,36 0,37 0,37 0,38 0,39 0,40 0,41 0,42 0,43 0,44



canor Statisztikai régió: Észak-Dunántúl Megye: Heves (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,11 0,11 0,10 0,10 0,10 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09 0,09


0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,19


Statisztikai régió: Észak-Dunántúl Megye: Nógrád (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,07 0,07 0,07 0,07 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06 0,06



10

0,08 0,09 0,09 0,09 0,09 0,10 0,10 0,10 0,10 0,11 0,11 0,11 0,11 0,12 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13



canor Statisztikai régió: Észak-Alföld Megye: Hajdú-Bihar (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,19 0,18 0,17 0,17 0,16 0,16 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15


0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,25 0,25 0,26 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 0,31 0,31 0,32 0,33


Statisztikai régió: Észak-Alföld Megye: Jász-Nagykun-Szolnok (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,14 0,14 0,13 0,13 0,12 0,12 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11



11

0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25



canor Statisztikai régió: Észak-Alföld Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,20 0,19 0,18 0,18 0,17 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16 0,16


0,22 0,23 0,23 0,24 0,25 0,25 0,26 0,27 0,27 0,28 0,29 0,29 0,30 0,31 0,32 0,32 0,33 0,34 0,35


Statisztikai régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,19 0,18 0,17 0,17 0,16 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15



12

0,21 0,21 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25 0,25 0,26 0,27 0,27 0,28 0,29 0,30 0,30 0,31 0,32 0,33



canor Statisztikai régió: Dél-Alföld Megye: Békés (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,13 0,13 0,13 0,12 0,12 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11 0,11


0,15 0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,23 0,23 0,24


Statisztikai régió: Dél-Alföld Megye: Csongrád (millió tonna) Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020


Elvi forgatókönyv


Lerakó

Lerakó

0,15 0,14 0,14 0,13 0,13 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12 0,12



13

0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,25 0,25 0,26



canor

3. Melléklet Jogi keretek

A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szól. Főbb témakörei:

-

A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai. Ezen belül A) Mintavétel B) A minősítést megalapozó vizsgálatok C) A Hulladékminősítő Bizottság és működésének rendje D) A hulladékok minősítése E) A hulladék környezeti veszélyességének megállapítása F) Szakvélemény-nyomtatványforma a minősített hulladék veszélyességéről

-

-

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása. Meghatározza - az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírásokat - a tárolótelepek létesítésének és üzemeltetésének előírásait - a veszélyes hulladékok gyűjtésénél és tárolásánál alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemeit A veszélyes hulladékok belföldi szállításának szabályzata Előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás Technológiaminősítés eljárási rendje Környezeti veszélyhelyzet kezelése Engedélyezés rendje

A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről rendelkezik. Főbb témakörei: -

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének általános előírásaként a gyűjtőedényzetben történő gyűjtés és a nyilvántartás kötelezettségének előírása A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése A települési szilárd hulladék szállítása A települési szilárd hulladék előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása Települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályok Települési hulladékkezelési tevékenység végzésének feltételei A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozó sajátos követelmények A begyűjtés, üzletszerű szállítás, előkezelés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás engedélyezése, annak eljárási rendje és ellenőrzése. A hulladékkezelési engedély iránti kérelem és engedély előírásai.

A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról rendelkezik, előírva az alapbírság mértékét, a bírság kiszámításának szabályait.


15

A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól rendelkezik. Főbb témakörei: -

-

A csomagolás előállítására és jelölésére vonatkozó követelmények A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírások. Ennek alapvető célja (ld. Hgt. 56 § (8) bek:) 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok a) legalább 50%-a hasznosításra kerüljön; b) ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás kezelése A hasznosítási díj megállapítása A csomagolással és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos információs rendszer Az egyes hatóságok ellenőrzései

A 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről rendelkezik. Ezek az alábbiak: a) gondoskodik a települési önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatásának igénybevételére a Hgt. 21. § (2) bekezdése szerint kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásáról; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete elé terjeszti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladataival kapcsolatos szerződések [Hgt. 22. § (1) és (3) bekezdés] tervezetét; c) javaslatot tesz a települési önkormányzat képviselő-testülete számára a települési hulladékkezelési létesítmények helyének kijelölésére [Hgt. 22. § (4) bekezdés]; d) a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatoknak tájékoztatásul, a környezetvédelmi felügyelőségeknek véleményezésre megküldi [Hgt. 24. § (2) bekezdés]; e) előkészíti és a települési önkormányzat képviselő-testülete elé terjeszti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tervét (Hgt. 35. §); f) előkészíti a hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról szóló, kétévente esedékes beszámolót, és a végrehajtás tapasztalatai alapján - szükség esetén javaslatot tesz a hulladékgazdálkodási terv módosítására [Hgt. 37. § (1) és (3) bekezdés], valamint gondoskodik a lakosság tájékoztatásáról, a felülvizsgálat eredményéről és az elvégzett hulladékgazdálkodási tevékenységről [Hgt. 37. § (3) bekezdés]; g) rendszeresen ellenőrzi a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását [Hgt. 44. § (1) bekezdés]. h) az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban a Hgt. 30. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint eljár; i) ellenőrzi a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, valamint a közszolgáltatás keretében történő begyűjtésük szabályainak betartását. j) A jegyző külön jogszabályban meghatározott esetekben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

A 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szól. Ezen belül előírja, hogy:


16

2 § (3) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. 6. § (1) A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy a) a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének biztosítására alkalmas legyen és b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. (7) A szelektív gyűjtésben résztvevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtőpont) történő átadásáért - díj nem számítható fel.

A 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről rendelkezik. Az általános szabályokon túlmenően annak főbb részei: -

A pályázati kiírás nyilvánossága A pályázaton való részvétel általános feltételei A pályázati kiírás tartalmával kapcsolatos követelmények A pályázó szakmai és pénzügyi alkalmasságának ismérvei A pályázó pénzügyi alkalmassága A pályázati ajánlat tartalmi követelményei A pályázatok elbírálásának és minősítésének általános szabályai A közszolgáltatási szerződésre vonatkozó szabályozás

Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól. 2. § A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is. A rendelet előírja: -

-

-

4. § (1) A mezőgazdasági területen csak … kezelt szennyvíziszap és … tisztított szennyvíz használható fel. A hasznosítás engedély-kérelmének tartalmi követelményeit A hasznosító terület talajtani szakvéleményének tartalmi követelményeit A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és talajvízvizsgálatok körét, a mérgező elemek és károsanyagok megengedhető koncentrációját a talajokban Szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálandó komponenseit mezőgazdasági felhasználás előtt, a vizsgálatok szabványait, a szennyvízben és szennyvíziszapban megengedhető mérgező elemek és károsanyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén A hasznosító terület elhelyezkedésére, morfológiájára, általános környezeti állapotára, vízháztartására, vonatkozó követelményeket, a mezőgazdasági


17

-

területre szennyvízzel és szennyvíziszappal évente kijuttatható mérgező elemek és károsanyagok mennyiségét A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket

A 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről rendelkezik. Tartalma: -

-

A lerakók kategóriái (veszélyes, nem veszélyes, inert) Az elhelyezhető és a nem elhelyezhető hulladékok köre Hulladéklerakó létesítésének engedélyezési rendje, az engedély-kérelem tartalma A hulladéklerakó üzemeltetése, az üzemeltetési terv tartalma, az ellenőrzés és nyilvántartás rendje A hulladéklerakó lezárása és utógondozása Jelentéskészítés és adatszolgáltatás előírásai Hulladéklerakó kialakításának követelményei - A hulladéklerakó elhelyezése - A csurgalékvizek és csapadékvizek kezelése és minőségük figyelemmel kísérése - A hulladéklerakó kialakításának műszaki követelményei - Hulladéklerakó-gáz ellenőrzése - A hulladéklerakó működéséből származó zavaró hatások és veszélyek - A hulladéktömeg elcsúszás elleni és a lerakó szigetelésének süllyedés elleni állékonysága - A hulladéklerakó őrzése - A hulladéklerakó főbb kiegészítő építményei Hulladék átvételével kapcsolatos követelmények Ellenőrzési és megfigyelési eljárások, valamint nyilvántartási kötelezettség az üzemeltetési és utógondozási fázisban - Meteorológiai adatok gyűjtése - Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz ellenőrzése - Az üzemeltetőnek a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére vonatkozó megfigyelési és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségei

A 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről rendelkezik. Tartalma: - Az égető- vagy együttégető műre vonatkozó, a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelem sajátos szabályai - A környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély tartalma - A hulladék fogadásának és átvételének rendje - Az üzemeltetés sajátos feltételei - Légszennyező anyagok és a füstgáztisztító egységből származó szennyvízkibocsátások kibocsátási határértékei - Előírások az égetési tevékenység során keletkező hulladékokra - A monitoring szabályozása és ellenőrzése. Mérési követelmények és határértékek a légszennyező anyagok és a füstgáztisztító egységből származó szennyvíz kibocsátásának meghatározására Kapacitás tervezés 3. melléklet

18

Rendellenes üzemelési körülmények szabályozása A hulladékok kísérleti égetésére vonatkozó sajátos szabály Hulladékok nyílt téri égetésére vonatkozó sajátos szabály

-

A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről rendelkezik. A rendelet un. Alaplistája az uniós szabályozás EWC kódjai szerinti. Az un. Kiegészítő lista az Alaplistán túlmenően néhány, a magyarországi szabályozás szerinti speciális hulladék besorolását adja meg.

A 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól szól. - 4. § A hulladékolajok gyűjtése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint végezhető. - 7. § (1) Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. - 8. § (1) Ha a hulladékolajokat nincs lehetőség hasznosítani, akkor égetéssel történő ártalmatlanításukat kell megvalósítani.

Az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól rendelkezik. A jogszabály előírja: A meglévő berendezések működésének szabályait, új PCB-t tartalmazó berendezések üzembe helyezésének tilalmát A berendezések nyilvántartásba vételének szabályait PCB-t tartalmazó hulladékok ártalmatlanításának szabályait

-

A 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól rendelkezik. Általános előírásként rögzíti – többek között -, hogy: -

3. § (1) Tilos olyan elem, akkumulátor forgalomba hozatala, amely 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmaz, beleértve a készülékbe elhelyezett elemeket és akkumulátorokat is. 5. § Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történő keverése. 6. § (1) Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani

A 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól rendelkezik. - 3. § A titán-dioxid gyártásból származó valamennyi szilárd hulladék, erősen savas hulladék, kezelt hulladék vagy semlegesített hulladék felszíni, felszín alatti vizekbe, valamint csatornarendszerekbe történő kibocsátása vagy nyílt tengerekbe való elhelyezése tilos. Kapacitás tervezés 3. melléklet

19

-

4. § (1) A gyártásból származó hulladékokat ellenőrzött, zárt körülmények között a környezet veszélyeztetésének kizárásával kell gyűjteni. (2) A keletkezett hulladékok a telephelyen legfeljebb 1 évig tárolhatók. (3) A gyártási folyamat során keletkező hulladékokat, ha a műszaki és gazdasági feltételek lehetővé teszik, hasznosítani kell.

Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szól. - előírja nyilvántartó lap vezetését - rendelkezik hulladékfajtánként a hulladék ill. a gyógyszerek és csomagolóanyagaik kezelésének rendjéről - rögzíti a fertőtlenítés szabályait - megadja a gyűjtőedényzet minőségi követelményeit - előírja hulladékgazdálkodási felelős kijelölésének szükségességét, annak feladatkörét - előírja az egészségügyi intézmény vezetője által kötelezően kiadandó hulladékkezelési utasítás tartalmát A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről rendelkezik. - 1. § E rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki. - Hulladékkezelésre szolgáló gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztításának, fertőtlenítésének szabályairól - A háztartásokban levő ill. közcélú gyűjtőedényzet tartásának, tisztításának rendjéről - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakhatósági közreműködéséről a közműpótló létesítmények és hulladékkezelő telepek létesítéséről, azok nyilvántartásáról

Az 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről többek között szabályozza az állati hulladékok kezelését - 9. § (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni.

A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról rendelkezik. Tartalma: - Az állati hulladék fajtái - A települési önkormányzat feladatai - Az állati hulladék tulajdonosának kötelezettségei - Az állategészségügyi állomás feladatai - Az állati hulladék ártalmatlanná tételének vállalkozás keretében történő engedélyezése


20

Az 55/1987. (X. 30.) MT rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról rendelkezik. - 1. § (1) Tilos a termelő és fogyasztó tevékenység során keletkező, illetve visszamaradó - az eredeti rendeltetése szerint már nem hasznosítható - anyag vagy termék, illetőleg leválasztott szennyező anyag (a továbbiakban együtt: hulladék anyag) külföldről történő behozatala. - (2) Hasznosításra hulladékanyagot nemzetközi szerződés, illetőleg a hasznosítás helye szerint illetékes elsőfokú környezetvédelmi felügyelőségnek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete előzetes hozzájárulásával kiadott engedélye alapján lehet behozni. - (3) Az engedély kiadásához be kell szerezni a behozatalhoz, illetőleg a felhasználáshoz szükséges - jogszabályban meghatározott - egyéb hatósági engedélyt, így különösen állati eredetű hulladékanyag esetében a Földművelésügyi Minisztérium engedélyét. - (4) A továbbforgalmazási és felújítási céllal, aktív feldolgozásra, valamint passzív feldolgozás hulladékaként - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyével lehet gumiabroncsot az újrafutózott gumiabroncs kivételével - Magyarország területére behozni. - 2. § (1) Az engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a hulladék anyag behozatalára szerződni szándékozó (a továbbiakban: kérelmező) köteles a környezetvédelmi felügyelőségnek benyújtani. - (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a behozni tervezett hulladék anyag mennyiségére, összetételére, fuvarozására, a felhasználás tervezett módjára, idejére, helyére, továbbá minden más, környezet-, élet- és vagyonvédelmi (például: vízszennyezés, mérgezés, tűz- és robbanásveszély) szempontjából jelentős körülményre vonatkozó tényt és adatot.

Az 56/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról rendelkezik. - 1. § E rendelet alkalmazásában - megsemmisítés: a funkcióját nem teljesítő, hulladékká vált élelmiszer teljes körű környezetvédelmi kezelése. - 2. § (1) A rendelet hatálya a Magyarországon előállított, forgalmazott azon nyers és feldolgozott élelmiszerekre, élelmiszer nyersanyagokra és adalékanyagokra (a továbbiakban: élelmiszer) terjed ki, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanná - hulladékká - váltak. - (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékra és a lakosságnál keletkező hulladékokra. - (3) A radioaktív anyagokkal való szennyezettség esetén az azokra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. - 3. § Meg kell semmisíteni azt a hulladékot, amely sem takarmányozásra, sem más célra azért nem hasznosítható, mert műszeres vizsgálat nélkül megállapítható elváltozást mutat és/vagy a laboratóriumi vizsgálat kórokozó mikroorganizmust, annak toxinját, állatgyógyszert, hozamnövelő szert, növényvédő szert, tisztító- és fertőtlenítőszert, adalékanyagot, egyéb vegyi anyagot, a jogszabályban megszabott határértéket olyan mértékben meghaladó mennyiségben, illetve egyéb veszélyes anyagot olyan mennyiségben mutatott ki, mely egészségkárosodást okozhat, és ennek veszélyét az ismert eljárásokkal nem lehet megszüntetni. Amennyiben a hulladékot veszélyesnek minősítik, akkor a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály vonatkozik rá. - 4. § (1) A hulladékká vált és a 3. § szerint nem hasznosítható élelmiszerek megsemmisítésének módjai: a) égetés, Kapacitás tervezés 3. melléklet

21

b) települési hulladéklerakó helyeken - a szükséges hatástalanító kezelést követően - való elhelyezés, c) folyékony, nagy víztartalmú hulladékok szennyvízkezelő telepen való kezelése.

A 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szól. - 1. § (1) A rendelet hatálya a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet szerinti meglévő égető-, együttégető művekre terjed ki. - (3) Azokra az égetőberendezésekre vagy termikus ipari technológiákra, amelyekben hagyományos kereskedelmi minőségű tüzelőanyagok mellett egyidejűleg hulladékot is égetnek, a technológiai kibocsátási határértékek közül a szilárd anyag, a kén-dioxid, a nitrogén-oxid és a szénmonoxid szennyező anyagokra előírtakat nem kell alkalmazni. Ezekre a szennyezőkre az egyéb levegőtisztaság-védelmi előírásokat kell figyelembe venni. - (4) Alkalmazni kell a technológiai kibocsátási határértékeket - az 1. § (3) bekezdésében megjelölt szennyezőanyagok kivételével - abban az esetben is, ha a berendezésben olyan tüzelőanyagot égetnek, amely hulladék anyagok felhasználásával készült. - 2. § (1) A hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit e rendelet melléklete tartalmazza. - 3. § (1) A hulladékok égetése esetén biztosítani kell, hogy a berendezés tűzterében, illetve utóégetőjében a teljes füstgáz legalább 2 másodpercig 850 °C-on, klórtartalmú hulladék esetében 1150 °C-on tartózkodjék és a kimenő füstgáz legalább 6% (térfogat) oxigént tartalmazzon. (3) Az 1000 kg/h névleges kapacitásnál kisebb - az 1. §-ban meghatározott égetők esetén évente legalább egyszer mérni és dokumentálni kell a légszennyező anyag kibocsátását.

Az 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról vonatkozó rendelete előírja: - 64/B. § (1) Az az adóalany aki (amely) hulladékot továbbértékesítési célra vesz át, illetve begyűjt, vagy árverés szervezőjeként a hulladékot árverés útján értékesíti, köteles e tevékenysége tekintetében a különbözet szerinti adózást alkalmazni. - (2) Nem minősül továbbértékesítési célú átvételnek, ha az adóalany a hulladékot a továbbértékesítést megelőzően gépi technológiai művelet alkalmazásával átalakítja.

A 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szól. - 22. § (2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők. - (3) A települések közigazgatási területén lévő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítésére, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolására - a partközeli városokban a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszerre alapozott - hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni.


22

A 4/1999. (I. 14.) FVM-KöM-GM együttes rendelet a szakmai követelmények kiadásáról rendelkezik. Ezen belül rögzíti: - Hulladékgazdálkodási technológus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei Az 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről részeként szabályozza az ilyen eljárások során keletkezett hulladékok kezelését is. - 17. § (1) A géntechnológiai hatóság a szakhatóságok véleménye alapján a környezeti kockázatok felmérésére a géntechnológiai tevékenység, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek elpusztulása és ártalmatlanítása során keletkező hulladékra és annak kezelésére vonatkozó biológiai hatástanulmány készítését írhatja elő. A géntechnológiai hatóság a biológiai hatástanulmány elkészítéséről, valamint a hulladék megjelöléséről, kezeléséről, szállításáról és ártalmatlanításáról a géntechnológiai módosításra, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására, kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyben, vagy a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalára, valamint kivitelére vonatkozó engedélyben rendelkezhet. A biológiai hatástanulmányt a hasznosító vagy az ártalmatlanító készíti. A hulladékot az engedélyben előírt eljárásnak megfelelően kell megjelölni, kezelni, szállítani és ártalmatlanítani.

Az 1976. évi 20. törvényerejű rendelet a hulladékkal és egyéb tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény kihirdetéséről szól.

anyagokkal való

Az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szól. Ennek része a hulladékkezelés is. - 39. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni a) a forgalomba hozatalra, felhasználásra nem engedélyezett növényvédő szer, b) a felhasználásra alkalmatlannak minősített, lejárt szavatosságú növényvédő szer, c) az azonosíthatatlanul összekeveredett növényvédő szer, d) az ÁNTSZ illetékes megyei intézete által - szükség esetén a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján szennyeződéstől nem mentesíthetőnek minősített védőeszköz, munkaeszköz, növényvédő szer raktár, tároló elbontása során szennyeződhetett bontásanyag, illetve föld, növény, növényi termék, fel nem használható csávázott vetőmag, e) kiömlött növényvédő szer felitatására, összegyűjtésére használt anyag kezelésére. - (2) A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról rögzíti a hulladékkezelési technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei


23

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről vonatkozó részei: - 49. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben erre a célra kijelölt területen szabad elhelyezni. - (2) Veszélyes, radioaktív hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint szabad elhelyezni. - (3) Az (1)-(2) bekezdésben említett, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló építményt hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízvédelmi, vízbázisvédelmi, sérülékeny földtani adottságú, valamint vízjárásos (mély fekvésű) területeken elhelyezni nem szabad. - 81. § Építményben hulladékledobó berendezés csak más megoldás alkalmatlansága esetén, az egészség-, a tűz- és a környezetvédelmi szakhatóság előzetes előírása és feltételei alapján létesíthető. 1994. évi LV. törvény a termőföldről - 44. § (1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. - (2) A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. - (3) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

Az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkezik. - 24/A. § (3) A Magyar Köztársaság belvizein közlekedő a) 57 kW-ot meghaladó főgépteljesítményű, beépített motorral rendelkező úszó létesítmény, valamint a tartályhajó vezetője az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket és az olajszennyeződések körülményeit az olajnaplóban; b) a 12 főnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítmény vezetője a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását a szennyvízés hulladéknaplóban; c) a mérgező és radioaktív anyagot szállító hajó vezetője a szállított anyagokkal kapcsolatos eseményeket az anyagnaplóban köteles rögzíteni.

A 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól szabályozza a hulladéknapló díját. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról rögzíti: 11. § (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról Kapacitás tervezés 3. melléklet

24

Melléklet: I. 1. A települési folyékony hulladékok gyűjtése és szállítása kizárólag erre a célra készített, különleges rendeltetésű, zártrendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés- és szóródásmentes, bűz- és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. 4. A gyűjtő-, szállító eszköz tisztítását és fertőtlenítését olyan szigetelt térburkolattal ellátott nyíltszíni mosótérrel rendelkező területen szabad elvégezni, ahol vezetékes mosóvíz vagy ipari víz nyerésére alkalmas kútvíz biztosítható és az elhasznált víz zárt csatornán folyik el a közcsatornába, vagy külön e célra létesített ideiglenes tárolóba. 5. A gyűjtő-, szállító eszköz tisztítása és fertőtlenítése a lakóházak udvarán csak zárt mosótérben végezhető, nyíltszíni mosótér ilyen helyen nem létesíthető. A zárt tisztítótér műszaki kialakításával kapcsolatos egyéb követelményeket a 4. pont tartalmazza. 6. A folyékony hulladékok gyűjtésére és szállítására szolgáló eszköz közterületen, felszíni vizekben és vizek mellett, általában természetes környezetben nem tisztítható. II. 1. Amennyiben a települési folyékony hulladékok gyűjtése és szállítása közben szennyeződés keletkezne, a szennyezett területet oltott mésszel vagy más, fertőtlenítésre alkalmas oldattal azonnal fertőtleníteni kell. 2. A gépi eszközök tárolóterületének tisztításával és fertőtlenítésével egyidejűleg a területen rendszeres féreg- és rovarirtást kell végezni. 3. A szolgáltatást végzők részére elkülönített fürdési és öltözködési lehetőséget, továbbá az étkezés előtti kézmosáshoz meleg folyóvizet és fertőtlenítő oldatot kell biztosítani. 4. A nyilvántartott kórokozóhordozók által rendszeresen használt illemhelyek tárolójának kiürítését kizárólag a rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt - ártalmatlanítási tevékenységet is ellátó - jogi személyek végezhetik. 5. A szolgáltatást végző személyeknek más célra fel nem használható megfelelő egyéni védőfelszerelést kell viselniük. Az egyéni védőeszközök és védőruhák elkülönített tárolásáról és rendszeres tisztításáról, valamint karbantartásáról gondoskodni kell. 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról 3/A. § A begyűjtött, felvásárolt hulladékot oly módon kell dokumentálni, hogy a számvitelről szóló 1991. évi XCII. törvényben előírt bizonylat alkalmas legyen a hulladék származásának, eredetének igazolására és ellenőrzésére. 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről 7. § (1) A munkahelyen a termelési és kommunális hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékokat a munkahelyről az erre kijelölt tárolóhelyre naponta kell eltávolítani, és onnan legalább hetente kétszer el kell szállítani. (4) A (2) bekezdésben jelölt hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponként, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket szükség szerint, de legalább hetente két alkalommal tisztítani és fertőtleníteni kell. (5) A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékot a külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni.


25

101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről


26

canor Kapacitás tervezés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Recommend Documents