canor Országos Terv Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

canor

Országos Terv Települési Felmérése 28 március 2008

Szilárdhulladék-lerakók

Országos

Végleges Jelentés Phare – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 – 01

canor Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) 473 0564

Telephone

(06-1) 473 0586

Fax

[email protected] www.royalhaskoning.com

E-mail Internet

www.canor.hu

Dokumentum címe

Országos Terv

Státusz

Végleges Jelentés

Dátum Projekt név

28 március 2008 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése

Phare-projekt

HU9911

Projekt szám

556146

Megbízó Hivatkozási szám

Phare – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 556146/JJMM466/12.02/Budapest

Készítette Johan MATHIJSSEN, Sjacco DE VOS Ellenőrizte Henk BLOK Kelt/aláírás ………………….

………………….

Jóváhagyta Johan MATHIJSSEN Kelt/aláírás ………………….

………………….

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 – 01

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01

canor TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS.........................................................................................................................7 ObjecA projekt célkitűzései .....................................................................................................7 2. HÁTTÉR.............................................................................................................................10 2.1. Törvényi háttér ................................................................................................................10 2.2. A hulladéklerakók jelenlegi helyzete................................................................................11 3. HIR- HULLADÉKLERAKÓ INFORMÁCIÓS RENDSZER..................................................12 3.1. Háttér...............................................................................................................................12 3.2. A fejlesztés fázisai............................................................................................................12 3.3. Belépés a rendszerbe......................................................................................................13 3.4. Fő modulok......................................................................................................................13 3.5. Műszaki háttér..................................................................................................................13 3.6. A Hulladéklerakó Információs Rendszer használata........................................................14 3.7. Funkcionális környezet a HIR rendszerhez......................................................................19 4. BEZÁRANDÓ LERAKÓK..................................................................................................20 4.1. Bevezető..........................................................................................................................20 4.2. Kategorizálás...................................................................................................................20 4.2.1. 1. kategória: bezárandó lerakók....................................................................................20 4.2.2. 2. kategória: 2009-ig átmenetileg üzemeltethető lerakók .............................................21 4.2.3. 3. kategória: 2009. júliusa után folyamatosan üzemeltethető lerakók ..........................21 4.3. A belső kockázati pontszámok és az utógondozási tevékenységek típusai közti összefüggések .......................................................................................................................24 4.3.1. Az utógondozási tevékenységek általános kategóriái ..................................................24 4.3.2. A kockázati értékekkel kapcsolatos utógondozási tevékenységek típusai ...................25 4.3.3. Utógondozási forgatókönyv .........................................................................................27 4.3.4. A költségszámítás eredményei ....................................................................................29 4.4. Utógondozási tevékenységek tervezése .........................................................................32 5. A REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓK JÖVŐBENI HÁLÓZATA ...................................33 5.1. Bevezetés........................................................................................................................33 5.2. Hulladéktermelés.............................................................................................................33 5.2.1. Háttérinformáció a települési szilárdhulladékok termelődéséről ..................................33 5.2.2. Hulladéktermelési előrejelzés ......................................................................................34 5.2.3. Hulladéklerakó forgatókönyvek.....................................................................................35 5.3. A jövőbeni hálózat fejlesztése .........................................................................................37 5.4. A jövőbeni hálózat jellemzői.............................................................................................40 5.4.1. Tervezési területek.......................................................................................................40 5.4.2. Időkeretek.....................................................................................................................40 5.4.3. Kiszolgált területek........................................................................................................41 5.4.4. A jövőbeni hálózat elemzése .......................................................................................41 5.5. Megjegyzések..................................................................................................................42 5.5.1. Háttér forgatókönyv vagy Politikai forgatókönyv...........................................................42 5.5.2. Monitoring.....................................................................................................................44 6. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTOK .............................................................46 6.1. Bevezetés .......................................................................................................................46 6.2. Beruházási költségek ......................................................................................................46 6.3. Éves költségek ................................................................................................................46 6.4. Díjak és kifizethetőség ....................................................................................................47 6.5. Foglalkoztatási következmények .....................................................................................48 6.6. Környezeti következmények............................................................................................49 7. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATOK .........................................................................51 Országos Terv Végső jelentés

56146/JJMM-466/12.02/Budapest -i-

2003. január


canor 7.1. A felmérés és a rangsorolás eredményei ........................................................................51 7.2. A korszerűsítés, új lerakók és az utógondozás költségbecslése .....................................51 7.3. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek intézményi fejlesztése...................................................................................52 7.4. A HIR rendszer támogatása.............................................................................................53 7.5. Az Intézkedési terv további részletezése statisztikai területenként..................................53 7.6. A hulladéktermelés fejlesztésének monitorozása............................................................53 7.7. A Természetes szennyeződéscsökkenés az utógondozási programban.........................53

Országos Terv Végső jelentés

56146/JJMM-466/12.02/Budapest - ii -

2003. január


canor TÉRKÉPEK LISTÁJA NP 1: Környezeti kockázati pontérték (IRS) az össze felmért lerakóra NP 2: 2005-2009 között üzemelő lerakók NP 3: Regionális lerakók jövőbeni hálózata NP 4: Lerakók felszámolása MELLÉKLETEK 1.számú melléklet

Az 1.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Közép Magyarország)

AP 1.2:

jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata,

AP 1.3:

bezáranó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv)

AP 1.4:

adatlapok Budapest és Pest megye

AP 1.13.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképeBudapest és Pest megye

AP 1.13.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Budapest és Pest megye

2. számú melléklet

A 2.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Közép- Dunántúl)

AP 2.2:


AP 2.3:

bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv)

AP 2.4:

adatlapok Fejér megye

AP 2.7.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Fejér megye

AP 2.7.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Fejér megye

AP 2.4:

adatlapok Komárom-Esztergom megye

AP 2.11.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Komárom-Esztergom megye

AP 2.11.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Komárom-Esztergom megye

AP 2.4:

adatlapok Veszprém megye

AP 2.19.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Veszprém megye

AP 2.19.2:

a

bezárandó

lerakók

utógondozási

intézkedéseinek

térképe

Veszprém megye


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - iii -

2003. január


canor 3. számú melléklet

A 3.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Nyugat-Dunántúl)

AP 3.2:


AP 3.3:


AP 3.4:

adatlapok Györ-Moson-Sopron megye

AP 3.8.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Györ-Moson-Sopron megye

AP 3.8.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Györ-Moson-Sopron megye

AP 3.4:

adatlapok Vas megye

AP 3.18.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Vas megye

AP 3.18.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Vas megye

AP 3.4:

adatlapok Zala megye

AP 3.20.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Zala megye

AP 3.20.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Zala megye

4.számú melléklet

A 4.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Dél-Dunántúl)

AP 4.2:


AP 4.3:


AP 4.4:

adatlapok Baranya megye

AP 4.2.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Baranya megye

AP 4.2.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Baranya megye

AP 4.4:

adatlapok Somogy megye

AP 4.14.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Somogy megye

AP 4.14.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Somogy megye

AP 4.4:

adatlapok Tolna megye

AP 4.17.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Tolna megye

AP 4.17.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Tolna megye


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - iv -

2003. január


canor 5.számú melléklet

Az 5.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Észak-Magyarország)

AP 5.2:

jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata

AP 5.3:


AP 5.4:

adatlapok Borsod-Abaúj-Zemplén megye

AP 5.5.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképeBorsod-Abaúj-Zemplén megye

AP 5.5.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Borsod-Abaúj-Zemplén megye

AP 5.4:

adatlapok Heves megye

AP 5.10.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképeHeves megye

AP 5.10.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Heves megye

AP 5.4:

adatlapok Nógrád megye

AP 5.12.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Nógrád megye

AP 5.12.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Nógrád megye

6.számú melléklet

A 6.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Észak-Alföld)

AP 6.2:


AP 6.3:


AP 6.4:

adatlapok Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok

AP 6.9.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképeHajdú-Bihar megye

AP 6.9.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Hajdú-Bihar megye

AP 6.4:


AP 6.15.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképeSzabolcs-Szatár-Bereg megye

AP 6.15.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Szabolcs-Szatár-Bereg megye

AP 6.4:


AP 6.16.1:

lerakó-hálózat fejlesztésének térképeJász-Nagykun-Szolnok megye

AP 6.16.2:

a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Jász-Nagykun-Szolnok megye


56146/JJMM-466/12.02/Budapest -v-

2003. január


canor 7.számú melléklet

A 7.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Dél-Alföld)

AP 7.2:


AP 7.3:


AP 7.4: adatlapok Bács-Kiskun megye AP 7.3.1: lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Bács-Kiskun megye AP 7.3.2: a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Bács-Kiskun megye AP 7.4: adatlapok Békés megye AP 7.4.1: lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Békés megye AP 7.4.2: a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Békés megye AP 7.4: adatlapok Csongrád megye AP 7.6.1: lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Csongrád megye AP 7.6.2: a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Csongrád megye


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - vi -

2003. január

1.BEVEZETÉS 2001. augusztus 2-án az IWACO és a CANOR International Kft. szerződést kötött a magyarországi Környezetvédelmi Minisztériummal a “Települési Szilárdhulladék-lerakók Felmérésére” irányuló projektre (szerződésszám HU9911-01). A magyar kormány ehhez a projekthez a PHARE Program keretében kapott támogatást az Európai Uniótól. A projekt időtartama 17 hónap. A projekt, melynek befejezési határideje 2003. januárja, hivatalosan 2001. szeptember 1-én kezdődött.

ObjecA projekt célkitűzései A projekt legfőbb célkitűzése az EU jogszabályok átültetése és hatékony alkalmazása a magyarországi szilárdhulladék gazdálkodásban. A cél elérése érdekében az 1999/31/EC számú hulladéklerakásról szóló EU irányelv, valamint a 22/2001 számú KöM rendelet szolgáltat hivatkozási alapul. A legfőbb cél elérése érdekében két fő feladatot kell teljesíteni: •

műszaki feltételek megteremtése a magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos kiértékeléséhez;

•

intézkedési terv elkészítése az elkövetkezendő évek koordinált országos/települési hulladékgazdálkodási stratégiájához.

A megvalósítás érdekében a projektet három fázisra osztottuk: 1. fázis A hulladéklerakók felméréséhez, feltérképezéséhez és osztályozásához szükséges módszertan kidolgozása; 2. fázis A módszertan alkalmazása a felméréseknél, a felmérések tényleges kivitelezése, valamint az eredmények rögzítése a Hulladéklerakó Információs Rendszerbe (HIR). 3. fázis A jelenlegi helyzet optimalizálásához tanulmányok, a szükséges hulladéklerakókapacitás eloszlásához javaslatok elkészítése, valamint egy utógondozási program összeállítása. A szerződés alapján a projekt végén egy Országos Tervet kell benyújtani, mely meghatározza a jövőbeni regionális hulladéklerakó-hálózatot, valamint azon utógondozási intézkedéseket, melyeket a lerakók összességén el kell végezni. Az Országos Terven kívül Intézkedési Program tervezeteket is el kell készítenünk a statisztikai régiók mindegyikére meghatározva a régióban végrehajtandó intézkedéseket. E jelentés az Országos Tervet és a hozzá tartozó Intézkedési Programokat írja le, továbbá tartalmazza mindazon dokumentumokat, melyek a projekt során benyújtásra kerültek: a 2. fejezet tartalmazza a magyarországi hulladéklerakók helyzetének hátterét; a 3. fejezetben található a HIR rendszer leírása. A 4. fejezet tartalmazza a bezárandó lerakók listáját, valamint az utógondozási intézkedéseket, az 5. fejezet a regionális hulladéklerakók jövőbeni hálózatát; a 6. fejezetben a társadalmi és gazdasági szempontokat, míg a 7. fejezetben következtetéseinket és javaslatainkat írjuk le. Az Országos Tervet és a hozzá tartozó, annak mellékleteiként szerepeltetett hét Intézkedési Programot (minden régióra egyet) együtt ismertetjük. Az Intézkedési Programok a jövőbeni hulladéklerakó-hálózatot és a bezárandó lerakókat szemléltető térképekből, a javasolt intézkedéseket felsoroló táblázatokból, valamint az egyes megyékre vonatkozó költségszámítási ténylapokból állnak.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest -7-

2003. január

A jelentés különleges hangsúlyt fektet a projekt folyamán elvégzett felmérések, terepszemlék, tanulmányok és számítások eredményeire. Ezt a jelentés a projekt összes benyújtott dokumentációjának összefoglalásaként is tekinthető. Részletesebb (műszaki) adatok a háttérjelentésekben találhatók. A 3. fázisban elkészített jelentések az alábbi ábrában találhatók.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest -8-

2003. január

1 Ábra: A 3. fázis jelentéseinek áttekintése

1.jelentés: Átdolgozott módszertan és környezetvédelmi osztályozás

Megbeszélés az érdekelt felekkel

3.jelentés: A „hosszú-lista” előkészítése

2. jelentés Kapacitástervezés

4.jelentés Terület látogatás „hosszú-listához”

a

6.jelentés Pénzügyi elemzés

5.jelentés: Model lerakó tervezés

Megbeszélés az érdekelt felekkel

8. jelentés Utógondozási program

7. jelentés „Rövid-lista” előkészítése

9. jelentés Országos terv

9. jelentés Intézkedési tervezetek

Jelen jelentés

Program


56146/JJMM-466/12.02/Budapest -9-

2003. január

2.HÁTTÉR 2.1.Törvényi háttér A magyarországi Környezetvédelmi Törvényt és irányelveket az Országos Környezetvédelmi Program (OKP) tartalmazza. Az OKP alapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény. 2000-ben az Országgyűlés elfogadta a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, mely 2001. január 1-én lépett érvénybe. A törvény •

meghatározza a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét;

•

az EU szabványoknak megfelelően határozza meg a hulladékgazdálkodás elveit és koncepcióját, a hulladék termelőjének és birtokosának felelősségét, valamint a gyártók (és importőrök) hulladékgazdálkodási kötelezettségeit,

•

leírja az egyes hulladékkezelési eljárások és tevékenységek általános feltételeit, a települési és veszélyes hulladék kezelésének egyéni feltételeit, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatokat;

•

megteremti a hulladékgazdálkodási igazgatási szervezet és jogköreinek alapjait, továbbá a hulladékgazdálkodásban résztvevők általános, jogi és pénzügyi kötelezettségeit,

•

foglalkozik a hulladékkal kapcsolatos információk közzétételével, adatok bejelentésével, rögzítésével és lejelentésével, valamint a hiányosságok szankcionálásával,

•

meghatározza a központi vezetés és a minisztériumok feladatait, valamint az egyes intézkedések kivitelezésének határidejeit.

A törvény által előírt feladatok teljesítése és a hulladékgazdálkodási elvek, prioritások érvényre juttatása érdekében a törvény kimondja egy Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) elkészítését. Az OHT célja meghatározni, hogy az adott jogi, intézményi és infrastruktúrális környezetben 2008-ig mely intézkedések teljesítendők, és mely intézkedéseket kell megtenni a rendelkezésre álló információk alapján a cél elérése érdekében. A hulladékgazdálkodási elvek alapja a hulladék gyűjtése, szelektív gyűjtése és előkezelési módszere, melyek megfelelnek a kezelési lehetőségeknek és melyeket a hulladékkezelési kapacitások fejlesztésével párhuzamosan és azokkal együttműködve kell kivitelezni. A folyamatosan termelődő hulladék kezelése mellett, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás által okozott káros hatásokat is csökkenteni kell. Az illegális lerakóhelyek, szennyezett területek felkutatását, felmérését és bezárását, a környezetvédelmileg nem megfelelő hulladéklerakók rehabilitációját és tájrendezését érvényre kell juttatni. Ezen célok elérésének módjait, különös tekintettel a rehabilitáció finanszírozásának lehetőségeit, sajnos még nem határozták meg egyértelműen, igaz az Országos Központi Kármentesítési Program (OKKP) 50-100 hulladéklerakó rekultivációját tervezi. A hulladékelhelyezés jövőjét egy regionális hálózatban képzeljük el, mely lerakónként 100.000 lakost szolgálna ki. Égetők létesítése is szem előtt van tartva (1 meglévő + 6 további regionális égető, égetőnként 300.000 lakos kiszolgálására).


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 10 -

2003. január

A tervezésen kívül számos vonatkozó jogszabály született és készül. Projektünk szempontjából a legfontosabbak: •

213/2001. (XI. 14.) Korm. Rend. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

•

22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről.

•

94/2002. (V. 5.) Korm. Rend. a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

•

242/2000. (XII. 23.) Korm. Rend. a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

•

16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékkategóriákról

A jogszabályok legfontosabb kötelme, hogy 2009-től csak azon hulladéklerakók üzemelhetnek, melyek megfelelnek a 99/31. EU irányelven alapuló 22/2001 rendelet szigorú előírásainak. 2.2.A hulladéklerakók jelenlegi helyzete 3

3

Magyarországon 20-21 millió m települési hulladék termelődik, ebből 10-12 millió m a lakossági eredetű háztartási hulladék, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és vállalkozásoknál jelentkező, a háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladék. A települési hulladékok kb. 83 %-át rendszeresen begyűjtik. A hulladékgyűjtés rendszeressége váltakozik a heti egy alkalomtól heti több alkalomig a nagyobb városokban. A gyűjtés rendszerint egyfázisú, azonban a regionális hulladéklerakók megépülésével (melyekhez átrakóállomások is tartoznak) a hulladékgyűjtés kétfázisú lesz, s ezáltal egyre elterjedtebb. Jelenleg a települési szilárdhulladékok 85%-át ártalmatlanítják lerakás által. A közel 2700 hulladéklerakó kevesebb, mint 10%-a felel meg a jelenlegi környezetvédelmi és/vagy köztisztasági követelményeknek. A legtöbb hulladéklerakó csak egy települést szolgál ki, mely település egyben a lerakó tulajdonosa is. A lerakók kétharmada rendelkezik hatósági engedéllyel, melyek működésüket a 70-es és 80-as években kezdték meg. Ezen lerakók többsége nem rendelkezik sem természetes, sem mesterséges védőréteggel, nem gyűjt és ezáltal nem is kezel csurgalékvizet vagy biogázt, nem végez monitoring tevékenységet, stb. A felsorolt okokból a hulladéklerakók többségét, legális vagy megtűrt, potenciális szennyező forrásnak kell tekinteni. A környezetvédelmi előírások megkövetelik a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását megyei szinten, sok esetben ez azonban még nem történt meg. Számos esetben helyi érdekek kívánták meg egy regionális lerakó létesítését. A vonatkozó miniszteri rendelet szerint lerakónként 20.000 lakossal kell számolni, ezt a számot később 50.000-re, majd 100.000-re emelték, mely gazdasági szempontból indolkoltabb és optimálisabb.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 11 -

2003. január

3.HIR- HULLADÉKLERAKÓ INFORMÁCIÓS RENDSZER 3.1.Háttér Az országos, települési szilárdhulladék-lerakók felmérésére indított projekt (PHARE HU9911-01) részeként egy leltár készült a Magyarországon található 2670 lerakóról. A leltár eredménye egy adatbázis kezelő rendszer: a Hulladéklerakó Információs Rendszer (HIR). A Hulladéklerakó Információs Rendszer egy relációs adatbázist, egy Adatbeviteli modult, egy Intéző (Explorer) modult, egy Lekérdező modult, egy Lerakó rangsoroló modult és egy Földrajzi térkép megjelenítőt (Geographical Map Viewer) tartalmaz. A Hulladéklerakó Információs Rendszer megtervezése és elkészítése a meglévő rendszerek leltárán, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Felügyelőségek, az Egészségügyi Minisztérium munkatársaival készített interjúk, valamint a Magyar Geológiai Felmérés alapján történt. 3.2.A fejlesztés fázisai Az alábbi ábra a HIR alkalmazás-fejlesztésének fő lépéseit mutatja be. 1. Lépés

Adatrögzítő modul

2002. január

HIR (LINSY )

2002. augusztus

A OKIR rendszernek megfelelő HIR

2003. január

2. Lépés

3. Lépés

Az 2002. januárjában elkészült, különálló Adatbeviteli modul fejlesztése során nyert tapasztalatok alapján, a HIR rendszerbe integrált végleges Adatbeviteli modul ennek megfelelően került továbbfejlesztésre. Az adatbevitellel párhuzamosan indult a HIR rendszer fejlesztése. A HIR rendszer, összes fontosabb funkcionalitásával 2002. június 14-én került bemutatásra egy szervezett demonstrációs rendezvény kapcsán. Az alkalmazás véglegesítése során az észrevételeket és javaslatokat figyelembe vettük, és a rendszer tesztverziója 2002. szeptember 26-ra készült el. A fejlesztés utolsó fázisában a már működő HIR rendszer és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisának összekapcsolása és szinkronizálása történt. Annak érdekében, hogy az OKIR rendszer által támasztott követelmények teljesüljenek, a HIR adatbázis újratervezésére volt szükség. Ennek eredményeként egy teljesen új adatbázis fejlesztésére került sor. A végleges, OKIR konform HIR alkalmazás a LANDFILLKAR sémáján és más egyéb meglévő sémán alapszik (pl. KOMKOZOS). Ez alapjában véve azt jelenti, hogy a lerakó-specifikus adatok tárolása a LANDFILLKAR táblázatokban történik. Minden egyéb adat, amely más rendszerek által is használatos lehet, a KOMKOZOS táblázatokban kerül tárolásra.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 12 -

2003. január

Mivel nincs lényeges különbség a HIR és az OKIR konform HIR alkalmazás funkcionalitásában, jelen dokumentumban az OKIR konform HIR alkalmazás fő funkcionalitását mutatjuk be, amelyet a jövőben alkalmazni fognak. 3.3.Belépés a rendszerbe Annak érdekében, hogy kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek tudjanak adatváltoztatást végezni, a felhasználói jogok szigorúan adminisztráltak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium központi szerverén. Az alábbi felelősségi köröket határoztuk meg: Lerakó adminisztrátor: módosíthatja és megtekintheti az összes lerakóval kapcsolatos adatot, beleértve azon adatokat is, amelyek nem érhetők el a felhasználói felületen keresztül. Ebbe a csoportba tartozó felhasználóknak nincsenek térbeli korlátozásaik. A legfőbb célja ennek a szerepkörnek az, hogy a jövőbeni módosításokat és a rangsorolási adatok rekalkulációit elvégezze. Lerakó adatrögzítő: megtekintheti az egész országra vonatkozó adatokat és módosíthatja a saját, specifikus Környezetvédelmi Felügyelősége alá tartozó terület adatait. (lerakók, amelyek a RKF működési területe alá tartozik). Lerakó megtekintő: térbeli korlátozások nélkül megtekintheti az adatokat. 3.4.Fő modulok A Környezetvédelmi Felügyelőségek, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Adatbeviteli modulon keresztül újra feltöltheti, karbantarthatja, aktualizálhatja a HIR adatbázis adatait. Ez a modul hozzáférést is biztosít az OKIR tárgyi és ügyfél nyilvántartási moduljához, ezáltal a HIR rendszerből lehetővé válik egy új objektum (lerakó), vagy ügyfél kiválasztása, vagy létrehozása. Annak érdekében, hogy az adatkeresés egyszerűbbé váljon a HIR adatbázisban, egy faszerkezetű Intéző (explorer) került fejlesztésre. Ezen Intéző segítségével az adatok könnyen megtekinthetők pl. megyénként, statisztikai területenként, felügyelőségenként, vagy településenként. A hulladéklerakókkal kapcsolatos adatokat táblázat tartalmazza, és a megtekintendő adatok könnyen módosíthatók, vagy MS Excel-be, illetve MS Word-be exportálhatók. A projekt során egy Lerakó Rangsorolási Rendszer is kifejlesztésre került, annak érdekében, hogy a lerakók értékelhetőek legyenek a lerakó rangsorolási módszertannak megfelelő kockázati paraméterek alapján. A rangsorolási rendszer és a rangsorolási eredmények a HIR felhasználói felületén keresztül érhetőek el. Az adatbázisból történő adatkinyerés céljából, a Lekérdező modul kifejlesztésére volt szükség. A Lekérdező modul segítségével, még a nem adatbázis szakértő felhasználók is tölthetnek le adatot a HIR adatbázisból egy intuitív lekérdezési felhasználói felület segítségével. A lekérdezés eredményeként táblázatokban megjelenő adatbázison felül, földrajzi funkcionalitás is beépítésre került a HIR rendszer Térkép megjelenítő (Map Viewer) moduljába. Ezzel a Térkép megjelenítővel, a HIR adatbázisból származó lerakó adatok bemutathatók térképen. A Térkép megjelenítő az összes modulból behívható és minden esetben a behívó modullal szinkronizált. Más modulok eredményeinek bemutatásán túl, a Térkép megjelenítővel egyszerű lekérdezések is elvégezhetők. 3.5.Műszaki háttér Technikailag a HIR rendszer kliens szerver alkalmazásként került fejlesztésre, amely bérelt vonalon keresztül képes a kommunikációra. A központi adatbázis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban került telepítésre és bérelt vonalon keresztül érhető el a Környezetvédelmi Felügyelőségek által. A HIR adatbázis ORACLE 8.1.6 –es környezetben, a felhasználói felület Delphi 6 (Borland) programozási környezetben és MapObjects 2.1 -ben (ESRI) került kialakításra. A Felhasználói kézikönyv tartalmazza a Hulladéklerakó Információs Rendszer összes moduljának leírását. A kézikönyvön túl egy tanfolyam is megrendezésre kerül 2003. Országos Terv Végső jelentés

56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 13 -

2003. január

januárjában, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek kiválasztott munkatársainak képzésére. 3.6.A Hulladéklerakó Információs Rendszer használata A Hulladéklerakó Információs Rendszer általános tervét a következő vázlaton láthatjuk (3.1. ábra). 3.1. ábra: Általános rendszerterv a Hulladéklerakó Információs Rendszerhez HIR

Rangsoroló Modul Pontszámok számítása

HIR (felhasználói felület) Grafikus felhasználói Felület Lekérdezési igény

Adatrögzítő Modul

Lekérdezés eredménye

Regionális rendszer KÖFE-ken

a

Adatbevitel

Térképek (GIS)

Központi szerver a KÖMben

Központi adatbázis ORACLE RDBMS

Az egyes HIR modulok bemutatása az alábbiakban történik: 1. Hulladéklerakó Információs Adatbázis Modul A Hulladéklerakó Információs Rendszer lényegét az Oracle környezetben létrehozott Relációs Adatbázis Kezelő Rendszer (RDBMS) jelenti. Ez alapjában véve az adatbázis, amely az összes, a magyar települési szilárdhulladék-lerakók felmérése során összegyűjtött releváns információt tartalmazza. A tervezés két lényeges tárgykörön alapult: - Az adatbázisnak meg kell felelnie a lerakókkal kapcsolatos információk tárolásához szükséges követelményeknek; - Az adatbázisnak módosíthatónak kell lenni a jövőbeni szükségleteknek megfelelően. Az adatbázis ezért tartalmaz egy központi egységet, a lerakót. E köré az egység köré tematikusan, különböző alegységekben kerül tárolásra a lerakóval kapcsolatos információ, vagyis általános lerakó adatok, kibocsátási adatok, migrációs adatok, behatási adatok, kockázat csökkentési adatok, valamint területi és laboratóriumi adatok. Adatok egyszerűen hozzáadhatók és törölhetők az adatbázisból az adatbázis stabilitásának veszélyeztetése nélkül. A jövőben ez az adatbázis kiegészítésre és aktualizálásra kerül a RKF-ek és a KVM által. Annak érdekében, hogy biztosítsuk az átjárhatóságot az országos környezetvédelmi információs rendszerrel (OKIR) kapcsolatot hoztunk létre a HIR rendszer és az OKIR között az objektumon (KTJ) keresztül és (KUJ) kliens kóddal. Országos Terv Végső jelentés

56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 14 -

2003. január

Adatbeviteli modul A tereplátogatások során a lerakókról gyűjtött adatok a HIR adatbázisban kerültek rögzítésre. Analóg formátumú, a szükséges adatokat tartalmazó nyomtatványokat kellett kitölteni a tereplátogatások során. Ezen adatok kerültek bevitelre az adatbázisba, adatrögzítők segítségével az Adatbeviteli modul használatával. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek munkatársai most már használhatják az Adatbeviteli modult az adatbázisban való kiegészítések és aktualizálások elvégzésére. A Hulladéklerakó Információs Rendszerben lévő hibák előfordulására a legnagyobb kockázatot az adatbevitel jelenti. Annak érdekében, hogy egy minőségileg értékes adatbázist hozzunk létre, minőségellenőrzéseket végeztünk a projekt során bevitt adatokra. Minden egyes mező ellenőrzésre került, hogy ezen mezők értékei megegyezzenek az analóg adatokkal. Az egységes adatbevitel és az adatbázis tartalom magas szintű minőségének biztosítása érdekében, mind a jelen leltárra, mind a jövőbeni aktualizálásokra nézve, egy Adatbeviteli Protokoll készült. Ez a Protokoll a HIR rendszer Felhasználói kézikönyvének részét képezi (56146/TM-476/01.03/Budapest). Az adatbeviteli lapra példát a 3.2. ábrán láthatunk. Az adatbeviteli folyamat során szerzett tapasztalatok alapján minden lehetséges ellenőrzést leprogramoztunk az ORACLE adatbázisba, azzal a céllal, hogy az adatok rögzítése során csökkentsük a hibaszámot. Továbbá a mezők közötti lehetséges érték sorozat relációk szintén ellenőrzés alá esnek. 3.2. ábra: HIR Adatbeviteli modul

Intéző/Explorer modul A HIR adatbázisban történő egyszerűbb böngészés érdekében, kifejlesztésre került a HIR Intéző modul. Ez a modul egy fa-szerkezetű explorer, hasonló az MS Windows Intézőhöz. A fa alapját Magyarország képezi és az ágak a következő sorrendben tartalmazzák: a hulladék régiót, a környezetvédelmi felügyelőséget, a megyét, az önkormányzatot és a lerakót. A faszerkezetet a képernyő bal oldalán láthatjuk. A jobb oldal egy táblázatban mutatja be a hulladéklerakó leltárba vett értékeit (3.3. ábra).


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 15 -

2003. január

3.3. ábra: HIR Intéző modul Lekérdező modul A végfelhasználónak lehetősége van információk lekérdezésre és kinyerésre a Hulladéklerakó Információs Rendszerből. E célból készült a Lekérdező modul. A lekérdezések eredményei egy táblázatban kerülnek megjelenítésre, amelyet exportálhatunk, vagy kinyomtathatunk a rendszerből. A lekérdező modul felhasználóbarát, ezáltal a végfelhasználónak nem szükséges technikai tudással rendelkezni az adatbázis kezelésről (pl. SQL), hogy adatot tudjon kinyerni a HIR adatbázisból. A lekérdezett eredmények táblázatokban jelennek meg. A lekérdezett eredmények további felhasználás céljából exportálhatjuk. A Lekérdező modulra példát a 3.4. ábrán láthatunk.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 16 -

2003. január

3.4. ábra: HIR Lekérdező modul

Lerakó rangsoroló modul A Hulladéklerakó Információs Rendszer legfontosabb eleme a Lerakó rangsoroló modul (egy döntéstámogató modul). Ez a rendszer lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy felülvizsgáljanak és értékeljenek minden egyes lerakót. Az értékelés kategóriákba sorolást eredményez, a Második jelentés tervezetben (Tevékenységek 1a és 1b” (56146/R001/WVV/Budapest)) leírtak szerinti kritériumok és értékek alapján. Rangsorolási eredményekre példát az 3.5. ábra mutat be.

3.5. ábra: HIR rangsorolás eredményei


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 17 -

2003. január

A Hulladéklerakó rangsorolási rendszer célja, hogy meghatározhatóvá váljanak a kockázati értékek minden egyes lerakóra nézve. Az értékelés, az adatrangsorolási rendszer által végrehajtott számításokon alapszik, a területi felmérésekből, GIS térképekből, és az adatbázisban tárolt súly adatokból származó adatokkal végezve. A végfelhasználó ezáltal rendelkezik egy hatékony és dinamikus döntéstámogató programmal, amelyet lefuttathat és újrafuttathat, amennyiben az adatok, vagy térképek megváltoznak, illetve aktualizálásra kerülnek a jövőben. Mivel a rangsorolást gondosan kell kezelni, ezért ennek használata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogosultsággal rendelkező munkatársaira korlátozódik, lásd 3.3 fejezet. A kalkulációs modul az ORACLE szerveren fut, HIR felhasználói interfész nélkül. A rangsorolási eredmények azonban a rendszer minden moduljából megtekinthetőek. Az összes rangsorolással kapcsolatos paraméter megtekinthető az Intéző modulból. Térkép megjelenítő modul A térképeknek két fontos céljuk van a Hulladéklerakó Információs Rendszerben: a Térkép megjelenítő modulban használatosak, mint a hulladéklerakó adatainak bemutatására szolgáló háttér információ, valamint a lerakók rangsorolásához és osztályozásához szükséges paraméterek kinyerésére szolgál. A térképek megtekinthetők a HIR rendszerben a Térkép megjelenítő modul segítségével, MapObjects (ESRI) programozási környezetben. A térkép megjelenítővel a lerakóról információ kérhető le az adatbázisból, a lerakóra történő kattintással. Egy részletesebb mértékre történő nagyítással részletes topográfiai térképekhez jutunk, amelyekben a lerakó helyét találhatjuk meg. A 3.6. ábra egy áttekintését mutatja be a Térkép megjelenítőnek.

3.6. ábra: HIR Térkép megjelenítő


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 18 -

2003. január

A Térkép megjelenítőben a lerakók lekérdezési eredményei és értékei is megtekinthetőek (pl. a végértékek, illetve az E, M, vagy I tényezőnkénti értékek) a térképeken. Ezek a térképek áttekintést nyújtanak, valamint a területi minták/sémák észrevételére és a GIS rendszer rétegeiben más tematikus információval történő fedések készítésére használhatók. A Térkép megjelenítő segítségével a végfelhasználó egy hatékony eszközhöz jut a lerakó információk illusztrálásához és magyarázatához. 3.7.Funkcionális környezet a HIR rendszerhez Ez a fejezet bemutatja, hogyan történik az adatcsere a Környezetvédelmi Felügyelőségek és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között. A magyarországi kommunális szilárdhulladék lerakók felmérésének végeredményeként egy adatbázis jött létre, amely tartalmaz a 2671 lerakóról minden releváns alapvető adatot. A jövőben, azonban sokfajta változás várható a lerakókkal kapcsolatosan (pl. tulajdonos, státusz, térfogat, talajvízszint stb. Ennek következtében a HIR rendszer úgy került kialakításra, hogy az adatok karbantartása és aktualizálása biztosítva legyen mind Környezetvédelmi Felügyelőségek és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számára. A 3.7. ábra egy sematikus áttekintést nyújt az adattovábbító rendszerről és a környezetről, amelyben az alkalmazás működik. 3.7. ábra: A javasolt adattovábbítási szerkezet ábrázolása

= Környezetvédelmi Felügyelőség

HIR a KVMban

= Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

= Kommunikációs vonal

A javasolt rendszert négy fő szempont jellemez: 1. Egy központi Hulladéklerakó Információs Rendszer a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban; 2. Regionális Hulladéklerakó Információs Rendszer minden egyes Környezetvédelmi Felügyelőségen; 3. A központi HIR rendszer aktualizálható a Környezetvédelmi Felügyelőségeken keresztül; 4. A legfrissebb információ letölthető a HIR rendszerből a Környezetvédelmi Felügyelőségek által. A HIR adatbázis adatai a Környezetvédelmi Felügyelőségek által kerül aktualizálásra. Ezáltal a központi HIR rendszer mindig a legfrissebb adatokat tartalmazza a lerakókról. A Felügyelőségeken végzett adatváltoztatások közvetlenül aktualizálásra kerülnek a központi adatbázisban.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 19 -

2003. január

Technikai környezet A technikai környezetet a következők jellemzik: - KvVM környezete: munkaállomásokon futó Novell Szerver - Az KF-ekhez történő adattovábbításhoz szükséges környezet: Bérelt vonal - KF környezete: Microsoft Windows 95, 98, 2000 vagy Microsoft Windows NT - Adatbázis szerver software: ORACLE 8.1.6 - Software fejlesztés: DELPHI 6.0 - Software-adatbázis kapcsolat: OLE-DB,BDE - GIS-DELPHI kapcsolat: Map Objects 2.1 (ESRI) - GIS elemzés: ArcGIS 8.0 - GIS–adatbázis kapcsolat: ODBC 4.BEZÁRANDÓ LERAKÓK 4.1.Bevezető Az adatok HIR-be rögzítése után a megtehető a projekt megvalósítása érdekében a következő lépés. Ez pedig a jövőbeni regionális lerakó-hálózatának és a bezárandó lerakók utógondozási programjának meghatározása. Jelen fejezetben leírjuk, hogyan osztályoztuk a lerakókat, mely utógondozási intézkedéseket javasoljuk és milyen költségvetésre lesz ezek kivitelezéséhez szükség. 4.2.Kategorizálás A hulladéklerakókat két fő csoportra osztottuk, az egyik csoportba azon lerakók tartoznak, melyeket bezárnak, a másikba azon lerakók, melyek a jövőben is képesek hulladék befogadására. Az utóbbi csoportba tartózó lerakókat két további alkategóriára osztottuk, a 2009. júliusáig illetve a 2009. júliusa után is használatban lévő lerakók kategóriájára. Ettől a dátumtól számítva ugyanis a hulladéklerakóknak kivétel nélkül meg kell felelniük az EU előírásainak, ami a már meglévő lerakók korszerűsítését és/vagy új lerakók létesítését jelenti. Így a már meglévő hulladéklerakókat három fő kategóriába lehet sorolni: 1. bezárandó lerakók (remediáció, lehatárolás, monitoring, rekultiváció): 2540 lerakó. 2. 2009. júliusáig átmenetileg még üzemeltethető, de utána bezárandó lerakók: 90 lerakó. 3. korszerűsítendő és 2009. júliusa után folyamatosan üzemeltethető lerakók: 40 lerakó. 4.2.1.1. kategória: bezárandó lerakók A kategóriába tartózó lerakók esetében arra kell ügyelni, hogy 2005. január elsejével befejeződjön a hulladék beszállítása ezen lerakókra. Ezután meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az utógondozás az intézkedési programnak megfelelően történjen. A bezárandó lerakókat (mind az 1. mind a 2. kategóriában) különböző kockázati kategóriákba lehet sorolni belső kockázati pontszámuk (IRS) alapján. Az IRS-t egy 0-10 skálán értékeltük. A skálát különböző kockázati kategoriára osztottuk (4.1 táblázat), melyek általában az utógondozási tevékenységekkel kapcsolatosak.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 20 -

2003. január

4.1 táblázat Utógondozási tevékenységekhez kapcsolódó kockázati pontszámok Belső kockázati Kockázati kategória Utógondozási tevékenységek kategóriái pontszám IRStotal TalajvízLehatárolá Remediáció Rekultiváció monitoring s vagy korlátozás 0 < IRS ≤ 2,5

A

Semmilye n/alacsony kockázat

X

-.-

-.-

X

2,5 < IRS ≤ 5.0

B

Mérsékelt kockázat

X

-.-

-.-

X

5,0 < IRS ≤ 7,5

C

Magas kockázat

X

X

-.-

X

Nagyon magas kockázat

X

-.-

X

X

7,5 < IRS ≤ 10

D

A talajvíz-monitoringot és a rekultivációt minden egyes hulladéklerakónál megadtuk. A talajvíz minőségének figyelemmel kísérése minden esetben szükséges az esetleges talajvíz szennyezés megállapításához, mivel ez egy elhagyhatatlan lépése egy valós szennyezés megakadályozásának. A rekultivációt minden hulladéklerakó esetében el kell végezni, ezáltal lehet a lerakókon a hiányos vagy nem létező felső takarást kivitelezni. 4.2.2.2. kategória: 2009-ig átmenetileg üzemeltethető lerakók A második kategóriába tartozó hulladéklerakókat 2009-ig lehet üzemeltetni a műszaki védelem korszerűsítése nélkül. Természetesen javasolt a lehető legalacsonyabb kockázattal és a már kiépített, legmagasabb színvonalú műszaki védelemmel rendelkező lerakókat választani. A megközelítés módját a 4.1.4. bekezdés tartalmazza. 4.2.3.3. kategória: 2009. júliusa után folyamatosan üzemeltethető lerakók A harmadik kategóriába sorolt hulladéklerakókat hosszú távon lehet üzemeltetni (2020). Ennek érdekében viszont az EU előírásainak megfelelően kell korszerűsíteni a műszaki védelmi intézkedéseket. Költséghatékony korszerűsítésre azonban csak akkor van lehetőség, amennyiben a legmagasabb színvonalú műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakókat soroljuk ebbe a kategóriába. Az alacsony környezeti kockázaton kívül a 2. és 3. kategóriába tartozó lerakókon a műszaki védelmi intézkedések megléte és színvonala is a kiválasztás fő okai közt van. Ebből kifolyólag a hulladéklerakók műszaki védelmi intézkedéseit, melyekről a felmérések folyamán gyűjtöttünk adatokat, osztályoztuk és a védelmi szint növekedésének sorrendje szerint kategóriákba soroltuk. Csupán 262 hulladéklerakó esetében találtunk meglévő talajvédelmet, ez a 2670 lerakónak 10%-a. A műszaki védelem alapján a hulladéklerakókat 4 kategóriába soroltuk (ld. 4.2. táblázat).


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 21 -

2003. január

4.2 Táblázat Lerakók kategorizálása műszaki védelmük alapján Kateg Lerakók Megnevezés ória száma A 2405 Műszaki védelem nélküli lerakók. B

97

Lerakók valamilyen műszaki védelemmel, alsó szigetelés nélkül.

C

93

Agyag alsó szigeteléssel és más műszaki védelemmel rendelkező lerakók. Ebből a kategóriából kerülnek ki az átmenetileg üzemeltethető hulladéklerakók, de csak ha a D. kategóriában szereplő lerakók kevésnek bizonyulnak.

D

72

Műanyag vagy műanyag és agyag alsó szigeteléssel és más műszaki védelemmel rendelkező lerakók. Ebből a kategóriából választjuk ki: - a 2009. júliusa után, folyamatos lerakásra alkalmas lerakókat (EU követelményeknek megfelelően korszerűsítve); - átmeneti hulladéklerakásra alkalmas, 2009. júliusáig üzemeltethető lerakókat (korszerűsítés nélkül, üzemelés 2009. júliusáig)

•

a számok a bezárt és az üzemelő lerakókat is tartalmazzák

A 4.3. táblázat bemutatja a 3 fő lerakó kategória kockázati pontszámok és műszaki védelemi szint alapján való eloszlását.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 22 -

2003. január

4.3. táblázat szerint

2670 lerakó eloszlása kockázati pontszámuk és műszaki védelmi szintjük Műszaki védelem szintjei *

Total s

IRS TOTAL kategóriák

0 1 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 alacsony szint  → magas szint 0 < IRS ≤ 0,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,5 < IRS ≤ 1,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1,0 < IRS ≤ 1,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1,5 < IRS ≤ 2,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2,0 < IRS ≤ 2,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2,5 < IRS ≤ 3,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,0 < IRS ≤ 3,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 3,5 < IRS ≤ 4,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4,0 < IRS ≤ 4,5 51 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 2 4,5 < IRS ≤ 5,0 250 5 3 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 5,0 < IRS ≤ 5,5 682 19 10 4 2 0 3 0 0 1 0 11 4 5,5 < IRS ≤ 6,0 803 31 16 5 2 0 12 0 3 0 5 23 4 6,0 < IRS ≤ 6,5 447 33 14 2 2 0 2 0 1 0 1 5 5 6,5 < IRS ≤ 7,0 138 8 6 3 0 1 3 1 0 0 0 1 1 7,0 < IRS ≤ 7,5 31 2 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 7,5 < IRS ≤ 8,0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8,0 < IRS ≤ 8,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8,5 < IRS ≤ 9,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9,0 < IRS ≤ 9,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9,5 < IRS ≤ 10,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 * A számok megegyeznek a 9. mellékletben találhatókkal, az 1 szám kivételével, mely a műszaki védelem 1-5 terjedő szintjeit foglalja össze és az alsó szigeteléssel nem rendelkező lerakókat jelzi.

0 0 0 0 0 0 1 0 55 261 736 904 512 162 35 1 0 0 0 0

1 Az 1. kategóriába sorolt lerakók (remediáció, lehatárolás, monitoring, rekultiváció). A 2. és 3. kategóriába tartozó, de ki nem választott lerakók is automatikusan az 1. kategóriába kerülnek. A 2. kategóriába kerülő lerakók mindegyikét be kell zárni 2009. júliusáig. 2 A 2. kategóriába tartozó hulladéklerakók (2009-ig üzemelő hosszú-listás lerakók). A 3. kategóriába tartozó, de ki nem választott lerakók is automatikusan az 2. kategóriába kerülnek 3 A 3. kategóriába tartozó hulladéklerakók (hosszú-listás lerakók EU követelményeknek megfelelően korszerűsítve). A 3. kategóriába tartozó, de a rövid listára ki nem választott lerakók is automatikusan az 2. kategóriába kerülnek


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 23 -

2003. január

4.3. táblázat mutatja be a rögzített és feltételezett akadályokat a 3 kategória között a következő feltételezések és kiinduló pontok alapján: 1. a 3. kategóriába tartozó lerakóknak rendelkezniük kell alsó szigeteléssel (műanyag, műanyag és agyag), mely 12. szintű vagy magasabb műszaki védelmi szintet jelent. 2. a 2. kategóriába tartozó lerakók lehetőség szerint rendelkeznek agyag alsó szigeteléssel, mely 6. szintű vagy magasabb műszaki védelmi szintet jelent. 3. a 2. és 3. kategóriába tartozó lerakók megengedhető kockázati pontszáma nem lehet nagyobb 5,0-nál, ami azt jelenti, hogy csak az A (alacsony kockázatú) és B (mérsékelt kockázatú) környezeti kockázatot jelentő kategóriákba tartozó lerakókat szabad figyelembe venni. 4. a fennmaradó lerakók, melyek nem felelnek meg sem a 2. sem a 3. kategória feltételeinek automatikusan az 1. kategóriába kerülnek. 4.3.A belső kockázati összefüggések

pontszámok

és

az

utógondozási

tevékenységek

típusai

közti

4.3.1.Az utógondozási tevékenységek általános kategóriái A bezárandó lerakók (1. és 2. kategória) kockázati kategóriákba sorolhatók belső kockázati pontszámaik (IRS) alapján. Mint azt már korábban említettük az IRS-t egy 0-10 terjedő skálán dolgoztuk ki. A skálát különböző kockázati kategóriára osztottuk (4.4 táblázat), melyek általában az utógondozási tevékenységekkel kapcsolatosak. 4.4. táblázat Utógondozási tevékenységekhez kapcsolódó kockázati pontszámok Kockázati Kockázati Utógondozási tevékenységek kategóriái pontszámok kategória TalajvízLehatárolás Remediáció Rekultiváció monitoring vagy korlátozás 0 < IRS ≤ 2,5

A

Semmilyen/ alacsony kockázat

X

-.-

-.-

X

2,5 < IRS ≤ 5.0

B

Mérsékelt kockázat

X

-.-

-.-

X

5,0 < IRS ≤ 7,5

C

Magas kockázat

X

X

-.-

X

Nagyon magas kockázat

X

-.-

X

X

7,5 < IRS ≤ 10

D

A fő kategóriákat különböző típusú utógondozási tevékenységekre lehet bontani. Egy rövid áttekintését ezeknek az alábbiakban adjuk meg:


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 24 -

2003. január











Talajvíz-monitoring összetevői:  Alapvető monitoring a valós kockázatok ellenőrzése érdekében;  NA-monitoring (Természetes Szennyezéscsökkenés=NA) a jövőbeni kockázat kiküszöbölése érdekében; Remediáció összetevői:  A hulladék kitermelése;  A szennyezett talajvíz kivezetése és kezelése;  A már szennyezett talajvíz lehatárolása (további terjedés megakadályozása);  Természetes Szennyezéscsökkenés, az NA-talajvíz-monitoring (NA mint utógondozási lehetőség);  gyűjtőrendszerrel a biogáz gyűjtése és égetése.  Biogáz oxidációja a megfelelő, humusszal dúsított felső takaráson keresztül (a rekultivációs tevékenységekkel együtt). NA-lehetőségként kezelhető. Lehatárolás  A szennyezett talajvíz kivezetése és kezelése a szennyeződés további terjedésének megakadályozása érdekében. Rekultiváció összetevői:  A lerakó felszínének javítása a megfelelő felső takarással (természetes gáz oxidációval egybekötve)  A lerakó tájba illesztése a környező területek hasznosítását figyelembe véve:  A lerakó területének átalakítása a település átalakítási programjának megfelelően; Korlátozások  A lerakó területére való belépés korlátozása vagy tiltása a terület körül elhelyezett tiltó táblákkal és/vagy kerítéssel.  Felszíni vizek felhasználásának korlátozása vagy tiltása táblákkal.

4.3.2.A kockázati értékekkel kapcsolatos utógondozási tevékenységek típusai Az utógondozási tevékenységeket a kockázatok típusaival hangoltuk össze, pl. a 4 kockázati komponenshez biogáz (IRS1), felszíni vizek (IRS2), talajvíz (IRS3) és lerakó takarás (IRS4). 4.5. táblázat mutatja be a 4 kockázati komponensre alkalmazható, különböző utógondozási tevékenységeket.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 25 -

2003. január

4.5.táblázat Kockázati komponens & Utógondozási kategória

Biogáz A. Remediáció B. Lehatárolás C. Monitoring D. Rekultiváció E. Korlátozások Felszíni vizek A. Remediáció B. Lehatárolás C. Monitoring D. Rekultiváció E. Korlátozások

Utógondozási tevékenységek típusai a 4 kockázati tevékenységre vonatkozóan Utógondozási tevékenységek NA

Klasszikus Lerakó test

Csóva

Aktív kitermelés és kezelés (1) Passzív kiszellőztetés és kezelés (2) mintavétel & elemzés (3) -.Belépés/ használat tilos (4)

-.-

-.-.-.-

-.-.-.-

-.-.-.-

-.-.mintavétel & elemzés (3) -.Belépés/ használat tilos (4)

-.-.-.-.-.-

-.-.-.-.-.-

-.-.-.-.-.-

Felszámolás (8) Izoláció (9) -.-

Talajvíz kitermelés és kezelés (10) Talajvíz kitermelés és kezelés (11) Monitoring 20 évig (12) Monitoring 4 évig (13) -.Használat tilos/korlátozott (7)

Talajvíz A. Remediáció B. Lehatárolás C. Monitoring D. Rekultiváció E. Korlátozások Lerakó takarása A. Remediáció B. Lehatárolás C. Monitoring D. Rekultiváció E. Korlátozások

*

-.-.-.Felszámolás (8) -.-.Megfelelő takaró réteg (18) Belépés/ használat tilos (4)

megjegyzés:

(1)

=

(56146/WvV-467/12.02/Budapest)

Lerakó test

Oxidáció a keresztül (5)

-.-

Csóva

megfelelő

felső

NA-intézkedések mint remediálási lehetőség (14) NA-monitoring mint lehatárolási lehetőség (15) NA-monitoring 4 év (16) -.NA-monitoring 2 év (17) -.-.-.-.-

-.-.-

-.-.-

-.-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

a bezárandó lerakók utógondozási tervének 1. számú mellékletének ténylapjain szereplő számmal

megegyező


takaráson

56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 26 -

2003. január

4.3.3.Utógondozási forgatókönyv Három fő forgatókönyvet különböztettünk meg a komoly utógondozási tevékenységektől (melyek költségei magasak ugyan, de környezetvédelmi szempontból nyereséget és hosszan fenntartható megoldást jelentenek) a kevésbé komoly tevékenységekig (melyek költségei alacsonyak ugyan, de környezetvédelmi szempontból kisebb nyereséget és rövidebb ideig fenntartható megoldást jelentenek). A három forgatókönyv a következő: Javasolt forgatókönyv. Ebben a forgatókönyvben a remediációs tevékenység játssza a főszerepet a magas környezeti pontszámmal rendelkező hulladéklerakókon. Ez a „forrásirányított” forgatókönyv a már meglévő szennyeződés kiküszöbölésére koncentrál.  Csökkentett forgatókönyv; Ebben a forgatókönyvben a remediációs tevékenységeket leváltják a lehatárolási intézkedések, mint kevésbé intenzív utógondozási tevékenységek. Ez a „hatás-irányított” forgatókönyv a szennyeződés további terjedésének megakadályozására koncentrál.  Minimum forgatókönyv; Ebben a forgatókönyvben a tevékenységeket a minimumra csökkentettük, a fókuszban a szennyeződéssel való érintkezés elkerülése áll monitoring és korlátozások által. A fő forgatókönyvek mindegyikét felosztottuk klasszikus utógondozási tevékenységekre és a Természetes Szennyeződéscsökkenési tevékenységekre. Ezáltal 6 utógondozási forgatókönyv áll rendelkezésünkre. 

A javasolt forgatókönyv esetében van egy másik alternatíva is, mely a lerakótesten folytatott remediációs tevékenységek folyamán a talajvíz kockázati komponenseire vonatkozik. A lerakótest kitermelése és lehatárolása közt lehet különbséget tenni. A 4.6. táblázatban ezen utógondozási szembeállításának áttekintését mutatjuk be.

forgatókönyvek


és

tevékenység

típusok

56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 27 -

2003. január


canor

4.6.táblázat utógondozási forgatókönyvek Kockázati komponensek és kockázati pontszámkategóriák

Lerakók száma

Utógondozási forgatókönyvek Javasolt Klasszikus

Biogáz (hatás tényező) 0,0 < C1≤ 2,5 1538 2,5 < C1 ≤ 5.0 5,0 < C1 ≤ 7,5 944 7,5 < C1 ≤ 10 185 Talajvíz (hatás tényező) 0,0 < C2 ≤ 2,5 2163 2,5 < C2 ≤ 5.0 319 5,0 < C2 ≤ 7,5 185 7,5 < C2 ≤ 10

Csökkentett NA

Klasszikus

Minimum NA

Klasszikus

NA

Mintavétel & elemzés (3)

mintavétel & elemzés (3)





Passzív kiszellőztetés(2) Aktív gáz-kitermelés (1)

Oxidáció a megfelelő felső takaráson keresztül (5)

passzív kiszellőztetés (2)

Oxidáció a megfelelő felső takaráson keresztül (5)

mintavétel & elemzés (3) belépés tilos (4)

mintavétel & elemzés (3) belépés tilos (4)

-.Mintavétel & elemzés (6) Mintavétel & elemzés (6) Használat tilos/korlátozott (7)

-.mintavétel & elemzés (6) mintavétel & elemzés (6) használat tilos/korlátozott (7)





Talajvíz (hatás tényező) 0,0 < C3 ≤ 2,5 1739



866


Átfogó NA-mintavétel elemzés (17) Átfogó NA-mintavétel elemzés (16)

&

2,5 < C3 ≤ 5.0

mintavétel (13) mintavétel (12)

Átfogó NA-mintavétel & elemzés (17) Átfogó NA-mintavétel & elemzés (16)

5,0 < C3 ≤ 7,5

18*

Talajvíz kitermelés (11)

Talajvíz kitermelés (11)

57*

Átfogó NA-mintavétel elemzés (15)

&

7,5 < C3 ≤ 10

Átfogó NA-mintavétel & elemzés (17) Átfogó NA-mintavétel & elemzés (16) Átfogó NA-mintavétel & elemzés (15) Intenzív NA-intézkedések (14) 1129 lerakón már van felső takarás a biogáz miatt ** 1538 lerakót még le kell takarni (18)

1129 lerakón már van felső takarás a biogáz miatt ** 1538 lerakót még le kell takarni (18)

1129 lerakón már van felső takarás a biogáz miatt ** 1538 lerakót még le kell takarni (18)

Talajvíz kitermelés (10) & Felszámolás(8)/ lehatárolás(9) Lerakó takarás (migrációs tényező) 0,0 < B4 ≤ 2,5 4 1129 lerakón már van felső takarás a biogáz 2,5 < B4 ≤ 5.0 1 miatt ** 5,0 < B4 ≤ 7,5 10 1538 lerakót még le kell 7,5 < B4 ≤ 10 2652 takarni (18)


&

&

elemzés

&

elemzés

mintavétel & elemzés (12) használat tilos/korlátozott (7)

Átfogó NA-mintavétel & elemzés (16) használat tilos/korlátozott (7)

belépés tilos (4)

belépés tilos (4)

* feltételezzük, hogy a talajvíz miatt izolálandó 57 db lerakó (9) már része az 1129 lerakónak, melyeken már van felső takarás.

Országos Terv Tervezet

56146/JJMM466/12.02/Budapest - 28 -

18th December 2002.


canor 4.3.4.A költségszámítás eredményei A következő lépés az utógondozási forgatókönyvek megyék szerinti eloszlására kiszámítani az utógondozás költségeit. A következő lépés majd ugyanennek kiszámítása a 7 statisztikai régió lebontásában. Ezt viszonylag egyszerű kivitelezni, mivel minden egyes lerakóhoz tartozik egy azonosító kód (megye, stat. régió). Szemlétetésként a 4.7. táblázatban összefoglaltuk az egész országra számított utógondozási költségeket. Egy hasonló táblázat készült az egyes statisztikai régiókra, melyet az 1.3-1.7. számú mellékletek tartalmaznak. A táblázat segítségével a különböző utógondozási forgatókönyvek költségeit is össze lehet hasonlítani. Az összes utógondozási költséget a .4.8. táblázat foglalja össze. 4.7. TÁBLÁZAT AZ EGÉSZ ORSZÁGRA SZÁMÍTOTT UTÓGONDOZÁSI KÖLTSÉGEK Utógondozási forgatókönyvek Javasolt

Csökkentett

Minimum

Befektetési költségek (millió Euro)

Tőkésített éves költség (millió Euro)

Összes tőkésített költség (millió Euro)

Klaszszikus NA

596

623

1.219

457

125

582

Klaszszikus NA

511

556

1.067

456

116

572

Klaszszikus NA

33

209

242

70

110

180

Kis méretű lerakók kitermelésének lehetősége Mivel a költségeket jól meg kell gondolni, az utógondozás időtartamának is viszonylag hosszúra kell nyúlnia. Ezt a következő fejezetben tárgyaljuk. Egy másik lehetősége a költségek csökkentésének a kisebb méretű lerakók felszámolása a hulladék kitermelésével és elszállításával, ami egyben csökkentené a monitoring időtartamát is. Ezen lerakók felszámolásának költségei alacsonyabbak talán a monitoring költségeinél is. Egy szemléltető számítás a következőket tárja fel: Kitermelés költsége

A monitoring költségeinek megtakarítása

Kis lerakó átlag mérete költségek (ld. 8. számú adatlap)

3.000 m3 € 19,

monitoring költségei 20 év (12. sz. Adatlap) monitoring 4 év (13. sz. Adatlap)

€ 89.000 € 26.000

A felszámolás összköltsége

€ 57.000

Monitoring költségek megtakarítása

€ 63.000

A monitoring és a felszámolás megtakarításai egyforma nagyságrendűek, így az utógondozási költségekre nézve nem okoznak lényeges csökkenést. Minden esetre ezt az alternatívát bizonyos esetekben érdemes megfontolni.


56146/JJMM-466/12.02/Budapest - 29 -

2003. január


canor 4.8 táblázat A magyarországi 2667 hulladéklerakó utógondozási költsége (millió Euróban) Lerakók száma kockázati komponensenként

Javasolt nr.**

Lerakóban keletkezett gáz 1540 (3) 944 (2) 186 (1) részösszeg

Klasszikus Beruéves* házás

éves*

nr.**

Klasszikus BeruÉves* házás

nr.**

NA Beruházás

éves*

nr.**

(3) (5) (5)

0 180.3 30,1 180.3

37,8 28.0 4,9 65.8

(3) (2) (2)

0 273.8 45,8 273.8

37,7 147.5 25,7 185.2

(3) (5) (5)

0 180.3 30,1 180.3

37,7 28.0 4,9 65.7

(3) (3+4) (3+4)

0 10.5 2,3 10.5

37.7 11.5 2,0 49.2

(3) (3+4) (3+4)

0 10.5 2,3 10.5

37.7 11.5 2,0 49.2

-.0 0 0, 3 0, 3

-.11.5 2,9 1,1 12,6

-.(6) (6) (7)

-.0 0 0, 3 0, 3

-.11.5 2,9 1.1 12,6

-.(6) (6) (7)

-.0 0 0,3 0,3

-.11.5 2,9 1.1 12.6

-.(6) (6) (7)

-.0 0 0,3 0,3

-.11.5 2,9 1.1 12.6

-.(6) (6) (7)

-.0 0 0,3 0,3

-.11.5 2,9 1.1 12.6

-.(6) (6) (7)

-.0 0 0,3 0,3

-.11.5 2,9 1.1 12.6

13.7 70,5 57,3 282,1 0 10.9 423.6

(17) (16) (15) (14)

29,0 15.2 0,5 2.1 -.-.46.8

13.2 18.4 1,5 10.6 -.-.46.7

(13) (12) (11) (11)

4,4 2,2 1,1 0,7 -.-.7,7

39.0 70.6 248,5 163,4 -.-.358,1

(17) (16) (15) (15)

29,0 15.2 2,2 1,4 -.-.46.4

13.2 18.4 6,1 4,0 -.-.37.7

(13) (12) (7+12) (7+12)

4,4 2.8 0.1 0,2 -.-.7.3

39,1 91.6 0.4 4,3 -.-.131.1

(17) (16) (16+7) (16+7)

(8=

4,4 0.6 0,2 0,8 85,6 16,5 91.6

29,0 15.2 0.1 0,9 -.-.44.3

13.2 18.4 0.4 1,4 -.-.32.0

(9

22.5

434.5

-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

-.-

229,2

0

229,2

0

229,2

0

14,4

16,5

(4)

14,4

16,5

2.

Felszíni víz -.(6) (6) (7)

részösszeg 3. 1833 778 13 46

Talajvíz (13) (12) (11) (10) (8)# (9)#

részösszeg feltárás) részösszeg =elszigetelés)

NA Beruházás

Utógondozási forgatókönyvek Minimum Klasszikus NA Beruéves* nr.** Beruéves* házás házás

37,8 127,6 21.1 186.5

2376 175 119

0 236,9 38.5 275.4

nr.**

Csökkentett

4. 1540

Lerakó felső takarás (18)

229,2

0

(18)

(18)


(18)

(4)

56146/JJMM466/12.02/Budapest -30-

2003. január


canor 1130

(18)

A lerakóban keletkezett gáz miatt, már fedett

(18)


(18)


részösszeg Végső teljes (feltárás)

229,2 0 229,2 0 229,2 0 596.5 622.7 456.6 125.1 511.0 555.9 1219.2 581.7 1066.9 Végső teljes 527.4 633.6 (elszigetelés) 1161.0 * 4%-os tényleges kamatlábbal aktiválva 2005-tel kezdődően ** (1) = Az 1. Mellékletben lévő ismertetőnek megfelelően, az utógondozási intézkedések száma # feltárás (8), vagy elszigetelés (9)


(18)

A lerakóban keletkezett gáz miatt, már fedett 229,2 456,2

0 116 572.2

(4)

Megfigyelés alatt áll a lerakóban keletkezett gáz miatt 14,4 16,5 32.5 209.4 241.9

(4)

56146/JJMM466/12.02/Budapest -31-

2003. január

Megfigyelés alatt áll a lerakóban keletkezett gáz miatt 14,4 16,5 69.5 110.3 179.8


canor 4.4.Utógondozási tevékenységek tervezése Az utógondozási tevékenységek kivitelezésének tervezése a környezeti rangsoroláson alapszik. Egyértelmű, hogy a magas környezeti kockázati pontszámmal rendelkező hulladéklerakókat kell előre venni. Az utógondozási tevékenységek típusait főképp a 4 egyéni kockázati komponenssel, a biogázzal, felszíni vízzel, talajvízzel és felső takarással, egyszóval a hatástényezőkkel egyezettük. A hulladéklerakók rangsorolása a teljes belső kockázati pontszám IRStotal történt, mely a hulladéklerakók teljes kockázatát képviseli. Tehát az utógondozási tevékenységek kivitelezésének tervezése ezeken az IRStotal számokon alapszik. A tervezéshez az IRStotal számokat a minimum értéktől 4,09 a maximum értékig 7,67 4 csoportra osztottuk, melyek nagyjából egyenlő arányban képviselik az utógondozási költségeket. A 4 csoport a következő:

4.9. táblázat Az utógondozási tevékenységek teljes időbeosztása Nr. IRStotal Lerakók száma Össze utógondozási Hatásköre költség (millió Euro) A 7,67 ≤ IRStotal < 6,56 232 316 B 6,56 ≤ IRStotal < 6,02 548 316 C 6,02 ≤ IRStotal < 5,66 634 316 D 5,66 ≤ IRStotal ≤ 4,09 1254 316

A kivitelezés időtartama 2005 - 2008 2009 - 2012 2013 - 2016 2017 - 2020

Az utógondozási munkálatok kivitelezésének időtartamát 2005-től 20020-ig tartó időszakban határoztuk meg. Az utógondozás teljes ideje természetesen lehet hosszabb mint az itt meghatározott, mivel az utolsó időszakokban kivitelezett utógondozási munkálatok kivitelezésének ideje maximum 20 év. A tervezést a 4.10. ábra szemlélteti 4.10. ábra Az utógondozás kezdetének és végének ütemezése Lerakó Időbeosztás csoportok → 2005 → 2009 → 2013 → 2017 2017 ↔ 2037 A: 232 lerakó X x x x ………………………………………………………. B: 548 lerakó x x x x …………………………………………….. C: 634 lerakó X x x x …………………………………….. D: 1254 lerakó x x X x ………………………………

x = Az utógondozási munkálatok . = Az utógondozási munkálatok befejezése megkezdése 4.10. ábra az utógondozási tevékenységek megkezdésének és befejezésének időbeosztását szemlélteti


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 32 -

2003. január


canor

5.A REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓK JÖVŐBENI HÁLÓZATA 5.1.Bevezetés Ebben a fejezetben a regionális hulladéklerakók jövőbeni hálózatát mutatjuk be, tehát röviden a jövőbeni hálózatot. A jövőbeni hálózatot a 2009. év utáni időszakra határoztuk meg, mikor a hulladéklerakóknak már meg kell felelniük az EU előírásainak. A hálózat tervezésének időintervalluma a 2020-ig terjedő időszakot öleli fel. Ezen kívül figyelembe kell vennünk az ezt megelőző időszakot is, így tehát két csoportra osztottuk a figyelemmel kísért intervallumot 2005-2008-ig és 2009-2020-ig terjedő csoportra. A jövőbeni hálózat meghatározása az ebben a bekezdésben bemutatásra kerülő becslések és számítások alapján áll össze. Először a jövőben várható hulladéktermelés előrejelzését tárgyaljuk. Majd a jövőbeni hálózat részeit képező lerakók kiválasztásáról szólunk, végül leírjuk következtetéseinket. 5.2.Hulladéktermelés 5.2.1.Háttérinformáció a települési szilárdhulladékok termelődéséről Különböző forrásokból gyűjtöttük össze az adatokat a magyarországi települési szilárdhulladék termelés jelenlegi helyzetének meghatározásához. Első körben a 2000. évi magyarországi környezetvédelmi statisztikai adatokat (KSH, 2002) és a Közművek 2000. adatait (KSH, 2002) elemeztük ki. Az összegyűjtött települési hulladékok mennyisége 1,22 m3/fő/év és 3,17 m3/fő/év között váltakozott, így az átlagolt mennyiség 2 m3/fő/év. Megjegyzendő, hogy ezek a számok begyűjtött és nem a termelt hulladékmennyiségre vonatkoznak. Továbbá a tömörítési sűrűség sem ismert, ezért a m3 és tonna közti átváltás nem lehetséges. Az a következtetés vonható le, hogy fent említett jelentések nem szolgálnak elég pontos és hatékony adatokkal a települési hulladékok termelése terén. Másodjára a hulladéklerakók fejlesztéséről szóló magyar közlönyben megjelent tájékoztatót tanulmányoztuk. Ebben a tájékoztatóban a háztartásokban keletkezett hulladékok mennyisége 0,7 kg/fő/nap. A települési hulladék mennyiségének kiszámításához ezt a számot 20-50%-kal kell növelni, az így kapott érték 307-384 kg/fő/év. Harmadik lépésként egy Pest megyéről (2001) készült tanulmány hulladéktermelési adatait vizsgáltuk meg, melyek 300kg/fő/év Pest megyére és 400 kg/fő/év Budapest városára számítva. Ezeken kívül más európai városok adatit is begyűjtöttük és áttanulmányoztuk. Az 5.1. táblázat áttekintést nyújt más európai országok hulladéktermeléséről, főként EU tagállamokéról.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 33 -

2003. január


canor 5.1. táblázat: települési szilárdhulladék gyűjtése (Eurostat, 2002). kg/fő/év Ország Belgium Dánia Spanyolország Franciaország Olaszország Luxembourg Hollésia Ausztria Lengyelország Egyesült Királység Európa (15) Izlés Norvégia

1999 535 627 621 539 492 648 594 549 437 558 545 685 596

2000

611 453

713 615

A rendelkezésre álló információk alapján a magyarországi települési szilárdhulladéktermelés 350 és 450 kg/fő/év közé tehető. A jövőre nézve a számításokat mindkét számmal elvégeztük. A városi térségekben inkább a 450 kg/fő/év adat lesz jellemző, míg a vidéki térségekben a 350 kg/fő/év. A hulladéktermelést a befolyásoló tényezők, növekedési mutatók, gazdasági növekedés, független növekedés (pl. csomagolási anyagok fokozottabb használata) és a politikai intézkedések hatásainak figyelembe vételével számítottuk ki. Javasolt azonban átlagolt növekedési mutatókat használni és nem tenni különbséget a lakossági és a gazdasági növekedés között. A használt növekedési mutató 2,5-5% évenként. Az említett szempontok mindegyike hatással lehet a tényleges termelésnövekedésre. Hogy milyen mértékben, azt nehéz megmondani, főleg az egyedi növekedési mutatók és politikai intézkedések függvényében. A hulladékgazdálkodási tervezés keretein belül sokkal fontosabb a hulladékgazdálkodási adatok megfigyelése, mint azt az 5.6.2. fejezetben említjük. Mivel a hulaldék mennyiségét számos tényező befolyásolja, ezért szükésges az elegendő szabad kapacitás megléte (ld. 5.5.2. fejezet), valamint a hulladéktermelés megfigyelése és a kapott adatok előrejelzésekkel történő összehasonlítása. 5.2.2.Hulladéktermelési előrejelzés Az előző bekezdés adatai alapján számítésó ki a magyarországi hulladéktermelés. Az eredményeket az 5.1. ábra szemlélteti.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 34 -

2003. január


canor

14,00

12,00

million tons

10,00

8,00

2.5% & 350kg 2.5% & 450kg 5% & 350kg 5% & 450kg

6,00

4,00

2,00

0,00 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 years

5.1.ábra Települési szilárdhulladék-termelési előrejelzés Magyarországra 2002-2020 A harmadik lépésben javasolt előrejelzéssel (2.5% növekedéssel & 450 kg/fő/év) kapjuk a legjobban becsült értéket. Ezeket a számokat és ennek az előrejelzésnek a módszerét fogjuk a továbbiakban használni a jövőbeni hálózat meghatározásához. 5.2.3.Hulladéklerakó forgatókönyvek Két forgatókönyvet dolgoztunk ki a jövőbeni települési szilárdhulladék-termelésre és a lerakott hulladék mennyiségére. Mindkét forgatókönyv paraméterei különbözőek a lehetséges jövőbeni irányvonalak szemléltetése érdekében. Az első forgatókönyv az ún. politikai forgatókönyv, melynek alapja az Országos Hulladékgazdálkodási terv 2003-2008. A Terv egyik célja a jelenleg lerakott hulladék mennyiségének 75%-ra való redukálása 2008-ig. 2000-ben a termelt hulladék 83%-át ártalmatlanították lerakással. Az Országos Terv alapján a hulladékok 60%-a kerülne csak lerakásra, a fennmaradó mennyiséget égetéssel, újrahasznosítással vagy egyéb kezelési módszerekkel kell ártalmatlanítani. A második forgatókönyv az ún. háttér-forgatókönyv, mely arra az esetre vonatkozik, ha a célkitűzéseket nem sikerül megvalósítani. Ehhez a forgatókönyvhöz a jelenlegi 83%-os lerakási arányt vettük alapul. Mindkét forgatókönyv fontos a kapacitásszámításnál. A politikai forgatókönyv mutatja be a lerakott hulladékmennyiséget amennyiben a célok teljesülnek. Ez a forgatókönyv viszonylag optimista becslését adja a lerakott hulladék mennyiségének.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 35 -

2003. január


canor A háttér- forgatókönyv az előre nem látható helyzetek megelőzéséhez, valamint a jelenleg rendelkezésre álló hulladéktermelési adatok bizonytalanságának bizonyítására alkalmazható. A forgatókönyv szerint nagyobb lerakásra váró hulladékmennyiséggel kell számolni. Előre nem látható körülmények lehetnek: a kitűzött célok nem teljesültek a megadott időn belül; települési hulladék kezelő egységek (égetők) sikertelensége. A forgatókönyvek eredményei tükrözik a szükséges lerakó kapacitások lehetséges variációit. A tényleges hulladékgyűjtési adatok és a tervezett adatok összehasonlítása teszi majd lehetővé a paraméterek helyesbítését és az előrejelzések javítását. 5.2. ábra szemlélteti a politikai forgatókönyvet és a háttér-forgatókönyvet a lerakásra váró hulladékmennyiség és a teljes hulladéktermelés összevetésével. A két forgatókönyv és a termelt hulladék mennyisége közti különbség jelzi a megelőzés, újrahasznosítás, anyagában való újrahasznosítás és további hulladékkezelési egységek (komposztálók, égetők) szükségességének szintjét.

8,00

7,00

6,00

million tons

5,00 policy cenario 4,00

waste generation backup scenario

3,00

2,00

1,00

0,00 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 years

5.2. ábra : A lerakásra váró hulladékmennyiség és a teljes hulladéktermelés összevetése 5.2. ábra alapján 2020-ra megközelítőleg 7,3 millió tonna települési szilárdhulladék termelődik. A politikai forgatókönyv alapján azonban már csak 3 millió tonna kerül ebből lerakásra. Következésképpen 4,3 millió tonna hulladékot másképpen kell kezelni. A háttér-forgatókönyv alapján a lerakott hulladék mennyisége meghaladja majd a 6 millió tonnát 2020-ra. Azonban még így is 1,3 millió tonnányi hulladékot kell majd másféle módon kezelni.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 36 -

2003. január


canor 5.3.A jövőbeni hálózat fejlesztése A jövőbeni hálózat elemzése a 2670 hulladéklerakó feltérképezésének eredményeivel kezdődött. A 2670 lerakóból 2467 lerakót környezeti kockázatuk miatt javaslunk rövid időn belül bezárni. A fennmaradó 203 hulladéklerakót tovább vizsgáltuk, mint azt az alábbi táblázat is mutatja. A táblázatban látható a kiindulás, a hulladéklerakók száma az elemzés megkezdése előtt, majd az eredmény, az elemzés után kapott lerakószámmal. Az eredmény egyben a következő lépés kiindulópontja. Kiindulás 2.670 203 130 73

Lépés Környezeti kockázatbecslés Alsó szigetelés megléte (agyag, műanyag vagy kombinált) Szabad kapacitás, országos eloszlás és kombinált szigetelés Megbeszélések a Környezetvédelmi Felügyelőségekkel

Eredmény 203 130 73 (hosszú lista tervezet) 83 (hosszú lista)

A már említett 83 huladéklerakót részletes felméréseknek vetettük alá, melynek célja a hulladéklerakó lehetőségeinek és az EU normáknak való megfelelés megállapítása volt, sőt mi több a lerakó jövőbeni hálózathoz tartozásának eshetősége. A felmérések további célja az volt, hogy leellenőrizzük az előző felmérések során szerzett adatok helyességét. A felmérések eredményei alapján állítottuk aztán össze az ún. „rövid-listát” 43 lerakóval. A megtett lépéseket az alábbi táblázat szemlélteti. Kiindulás 83 81 78 47 43

Lépés Lerakó mérete, Bezár 2009 előtt Alsó szigetelés minősége Szabad kapacitás (engedélyezett) Megbeszélések a Környezetvédelmi felügyelőségekkel

Eredmény 81 78 47 43 42

A 42 lerakóról összegyűjtött részletes információkat (mint pl. földrajzi elhelyezkedés, szabad kapacitás, bővítési lehetőségek) összekapcsoltuk az új projektekről (ISPA/PHARE támogatásokról) szerzett adatokkal, így jutottunk el a jövőbeni hálózat első tervezetéhez. Ezek után összehasonlítottuk a lerakók szabad kapacitását a szükséges kapacitással (hulladéktermelési előkalkulációk alapján). Ennek eredményeként néhány megyében kiegészítő kapacitást kellett meghatározni. Átrakóállomásokra is tettünk javaslatot azokban az esetekben, mikor volt elég kapacitás de az eloszlás nem volt optimális. Az 5.2. táblázat a rövid listát, míg az 5.3. táblázat az EU által finanszírozott új lerakókat tartalmazza. A táblázatokban található lerakók képviselik a jövőbeni hálózat alapját.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 37 -

2003. január


canor 5.2. táblázat: Rövid lista No. Megye Közép-Magyarország 1 Pest 2 Pest 3 Pest 4 Pest 5 Pest 6 Pest 7 Pest 9 Pest

Település

Lerakó megnevezése

Dunakeszi Csömör Tura Kerepes Dömsöd Gyál Pusztazámor Dabas

Dunakeszi II. Hulladéklerakó Csömöri Regionális Hulladéklerakó Regionális Hulladéklerakó és Hasznosító Ökörtelekvölgyi új Hulladéklerakó Regionális Lerakó ASA Regionális Hulladékkezlõ Központ Muködõ Hulladéklerakó Dabas Térségi Települési Szilárd hulladéklerakó

Nyugat-Dunántúl 12 Györ-Moson-Sopron 13 Györ-Moson-Sopron 15 Vas 16 Vas

Gyõr Jánossomorja Répcelak Harasztifalu

18 19 20

Csepreg Szombathely Zalaegerszeg

Gyõr, Pápai úti Lerakó Jánossomorja Hulladéklerakó Répcelaki Kommunális Hulladéklerakó Müllex Körmend Hulladékgyüjt? és Hasznosító Kft . Csepreg Regionális Hulladéjklerakó II. Erdei Iskola úti Lerakó Zalaegerszegi Térségi Kommunális Szilárdhulladél Lerakó

Vas Vas Zala

Dél-dunántúl 23 Baranya 25 Somogy 26 Somogy Közép-Dunántúl 30 Fejér 31 Fejér 32 33 34 36

Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Veszprém

Dél-Alföld 44 Bács-Kiskun Bács-Kiskun 45 46

Békés Csongrád

47 Csongrád 48 Csongrád 49 Csongrád Észak-Alföld 51 Hajdú-Bihar

Szilvás Kaposvár Marcali

Pécs-Kökény Kommunális Hulladéklerakó Regionális Szilárdhulladék Lerakó Marcali Regionális Hulladéklerakó

Sárbogárd Székesfehérvár

Sárbogárdi Kommunális Hulladéklerakó Székesfehérvár - Csala Pénzverõvölgyi Hulladéklerakó Polgárdi Regionális Hulladéklerakó Oroszlány, Hulladéklerakó Dubnik völgyi Regionális Hulladéklerakó Ajka város Kommunális Hulladéklerakó Telepe

Polgárdi Oroszlány Tatabánya Ajka

Kecskemét Izsák Békéscsaba Hódmezõvásárhely Makó Szentes Szeged

Sziárdhulladék Lerakó Tervezett Izsák és térsége Szilárdhulladék Lerakó Békéscsabai Hulladékkezelõmu A.S.A Hódmezõvásárhely Köztisztasági Kft. Települési szilárdhulladék lerakója Regionális Hulladéklerakó Berki Hulladéklerakó /Regionális/ Sándorfalvi úti Szilárdhulladék lerakó

Nádudvar

Nádudvari Kommunális Hulladéklerakó


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 38 -

2003. január


canor No. Megye 53 Jász-NagykunSzolnok 54 Jász-NagykunSzolnok 55 Jász-NagykunSzolnok 61 Szabolcs-SzatárBereg 62 Szabolcs-SzatárBereg Észak-Dunántúl 68 Borsod-AbaújZemplén 72 Borsod-AbaújZemplén 80 Nógrád 81 Nógrád 82 Nógrád

Település Jásztelek

Lerakó megnevezése Jászsági Délhevesi Regionális Hulladéklerakó Regionális Hulladéklerakó /Tiszaugi/

Szelevény Kisújszállás Szakoly Nyíregyháza

Bodrogkeresztúr

Kommunális Szilárd és Foly.Hull.Lerakótelep /Csorda Járás/ DélNyírségi Regionális Szilárd Hulladéklerakó Nyíregyháza –Oros Regionális Hulladéklerakó

Encs

Regionális Kommunális Szilárdhulladék Lerakó Encs Térségi Kommunális Hulladéklerakó

Salgótarján Bátonyterenye Nógrádmarcal

Kótyházai térségi hulladéklerakó Gyula-aknai hulladéklerakó Regionális lerakó

5.3. táblázat: Tervezett új lerakók Helyszín Kecskemét Kiskunhalas Vaskút (Phare) Sajókaza Miskolc (Hejőpapi) Szeged Felgyő Debrecen Berettyóújfalu Hajduböszörmény Püspökszilágy Cegléd Ordacsehi Som Tiszafüred Kétpó Cikó

Kapacitás Üzemelés kezdete 581.027 2.005 740.000 2.005 580.000 2.003 2.080.00 2.005 0 1.800.00 2.005 0 3.550.00 2.002 0 372.000 2.005 2.800.00 2.003 0 900.000 2.003 624.000 2.003 1.500.00 2.005 0 846.206 2.005 495.000 2.005 1.100.00 2.005 0 440.000 2.003 1.350.00 2.004 0 1.200.00 2.005 0


Megjegyzések Meglévő lerakóra épül Új helyszín Új helyszín Meglévő lerakóra épül Új helyszín Meglévő lerakóra épül Új helyszín Meglévő lerakóra épül Új helyszín Új helyszín Új helyszín Új helyszín Meglévő lerakóra épül Új helyszín Új helyszín Új helyszín Új helyszín

56146/JJMM466/12.02/Budapest - 39 -

2003. január


canor Veszprém Zalabér Zalaegerszerg (Phare) Nagykanizsa (Phare) Gyomaendrőd (Phare)

1.160.00 0 1.000.00 0 600.000 600.000 350.00

2.005

Új helyszín

2.006

Meglévő lerakóra épül

2.001 2.003 2003

Meglévő lerakóra épül Meglévő lerakóra épül Új helyszín

5.4.A jövőbeni hálózat jellemzői 5.4.1.Tervezési területek Magyarország hét statisztikai régióra oszlik, melyek megyékre vannak továbbbontva. A kapacitástervezésnél megyei szinten végeztünk számításokat. A megyéket önellátónak tekintjük a kapacitást illetően, de úgy is dönthetnek, ha ez számukra megfelelő, hogy szomszédos megyék lerakónak kapacitását használják (hiv. az Intézkedési Programok). 5.4.2.Időkeretek A kapacitásszámításokat 2020-ig végeztük el. Az EU jogszabályoknak megfelelően a lerakóknak 2009-ig meg kell felelniük az EU irányelveknek, amennyiben nem felelnek meg, a lerakókat be kell zárni. Előreláthatólag a javasolt azonnal bezárás 2005-ig meg kell történjen. Ezért 2005. január 1-je lesz a szükséges lerakókapacitások kiszámításának kezdete. A következő időkeretekkel dolgoztunk: 2005-től 2008-ig bezárólag, mivel ezek után már EU előírásoknak kell megfelelni 2009 – 2020 Egy másik tényező a hulladéklerakók megvalósításához szükséges idő. A folyamathoz tartoznak a helyi tanulmányok, a környezeti hatástanulmányok, az engedélyezési eljárások, pályáztatás és építés. A tapasztalatok szerint az egész folyamat akár tíz évig is eltarthat. A hulladéktermelési előrejelzés segíthet eldönteni egy újabb lerakókapacitás kiépítésének szükségességét. A hulladéktermelési előrejelzés és egy új hulladéklerakó megvalósításához szükséges idő kombinációja segítséget nyújthat további kapacitások tervezésének eldöntésében. Ezeken kívül még javasolt a következő általános menedzsmenti célokat alkalmazni a kapacitástervezéshez: 1. A hulladéklerakók kapacitásának minden esetben elegendőnek kell lennie hat évig: 2. A hulladéklerakók kapacitását hat évre előre kell megtervezni.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 40 -

2003. január


canor 5.4.3.Kiszolgált területek Minden hulladéklerakó egy megye (vagy több megye) egy bizonyos részét szolgálja ki. Ennek a területnek a nagysága nagyrészt gazdasági tényezőktől függ. A hulladéklerakók eloszlása az ország területén egy bizonyos fokig tükrözi az ország hulladéktermelését. Rövid távolságokra szállítás magasabb beruházási költségeket eredményez a további lerakók miatt, míg a hosszabb távolságokra történő kevesebb beruházási költséggel, azonban magasabb szállítási költséggel jár. Egy optimumot kell találni a hulladéklerakók eloszlására. Ez az optimum számos olyan tényezőktől függ, mint a gyűjtési területen lévő házak sűrűsége, a rendelkezésre álló infrastruktúra, a szállító jármű típusa és kapacitása, természetes határok, pl. folyók, tavak. A gyűjtő teherautóra vonatkozó tényezők minden megyében megegyeznek. Azonban egyéb tényezők megyénként változnak, pl. a rendelkezésre álló út infrastruktúra, folyók vagy tavak jelenléte. Ebben az Országos Tervben általános feltételezések vannak, amelyek néhány megyére nézve módosíthatók. Ezen általános feltételezések a lerakóhoz történő kétszeri szállítást, 2,5 órás feltöltési időt, valamint bizonyos időtartamot foglal magában a lerakónál a lerakodásra és a parkolóhelyről, illetve a vissza való útra reggel és este. A lerakóhoz történő eljutás ideje megközelítőleg 35 percre becsült, amely körülbelül 25 km-es távolságnak felel meg. Más szóval: falvak, vagy városok, amelyek nem esnek egy lerakó (vagy átrakó állomás) 25 km-es körzetébe, nem állnak lefedés alatt. Ez azt jelenti, hogy ezekre a területekre új hulladéklerakókat, vagy átrakóállomásokat kell létesíteni. Ez az általános megközelítés nem tartalmazza a helyi feltételeket, mint az út minőségét, vagy forgalmát, folyók és tavak jelentette akadályokat, stb. Hangsúlyoznunk kell, hogy a fent említett területek általánosak Magyarországon. A terület jellegzetességéből adódó körülmények, az utak minősége, természetes határok, folyók, tavak, hegyek, a népességsűrűség hatást gyakorolhatnak ezekre a területekre, ezért a mellékletekben (1-7) említést teszünk a helyi adottságok részletese felmérésének fontosságáról, olyan szempontból, hogy kell-e változtatásokat eszközölni. 5.4.4.A jövőbeni hálózat elemzése Az elemzés a 2005 – 2008 közötti időszakra vonatkozik. A megmaradó lerakókapacitás minden megyében összehasonlításra kerül az adott helyen szükséges minimális kapacitással (az úgynevezett 6 éves tartalék). Amennyiben a megmaradó kapacitás eléri a szükséges minimális kapacitás határértékét, akkor új kapacitásra van szükség. Mint korábban említettük, egy új kapacitás létesítése megközelítőleg 6 évet vesz igénybe. Ezért a határérték elérését 6 évvel megelőzően el kell kezdeni az új lerakó kapacitás előkészítését. Erre a lépésre alapozva döntést kell hozni arról, hogy szükség van-e új lerakókapacitásra. A második lépés a hulladéklerakó kapacitás és a jelenlegi átrakó állomások elosztása szerte az országban. Minden lerakónak megközelítőleg 25 km-es körzetet kell lefedni. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a területeket, amelyek nincsenek ellátva hulladéklerakóval, vagy átrakó állomással. Ha ez a helyzet előfordul, és kapacitáshiány áll fenn, akkor új lerakó létesítését kell javasolni. Amint korábban említettük, első feltételezésként a megyéket önellátónak tekintettük a lerakókapacitás szempontjából. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs elegendő kapacitás a megyében, akkor a szomszédos megyéket kell ellenőrizni, hogy


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 41 -

2003. január


canor azoknak van-e többletkapacitásuk a szemételtávolításra. Amennyiben ez a helyzet fennáll, akkor a két megye közötti együttműködés javasolt. Az ilyen együttműködéssel szintén meg lehet oldani a problémát, amennyiben egy megye egy bizonyos területe nem lefedett lerakó, vagy átrakó állomás által az adott megyében, azonban szomszédos megyék lerakói/átrakó állomásai által igen. Ez a lépésről-lépésre haladó megközelítés Magyarország lerakó és átrakó állomásainak hálózatát eredményezi, valamint újonnan építendő lerakók és átrakó állomások létesítésének javaslatához vezet. A lerakók és átrakó állomások elhelyezkedését, amelyek a jövőbeni hálózat részei lesznek, a NP. 3. térkép mutatja be. Részletes információt, a minden megyére vonatkozó jövőbeni hálózat fejlesztéséről, jelen Országos terv melléklete tartalmaz. Statisztikai területenként, minden megyére mellékeltük az adatlapokat és egy térképet „a hulladéklerakó hálózat fejlesztéséről”. 5.5.Megjegyzések A lerakó kapacitásának számításait bizonyos feltételezések alapján végeztük. A valóságban azonban nehéz előre megjósolni ezen feltételezések jövőbeni alakulását. A következő részben azt mutatjuk be, hogy a fejlődésben bekövetkezett változások hogyan befolyásolják a szükséges kapacitást. 5.5.1.Háttér forgatókönyv vagy Politikai forgatókönyv Az 5.2 szakaszban két hulladéklerakó-forgatókönyvről esett szó. Az egyik forgatókönyv olyan politikai célkitűzéseken alapszik, amelyek az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben szerepelnek. Az egyik célkitűzése a tervnek az, hogy a jelenleg lerakott hulladékmennyiségnek csak a 75%-a kerüljön lerakásra 2008-ra. 2000-ben a települési szilárdhulladék 83%-a került lerakásra. Az Országos tervben lefektetett célkitűzések azt jelentenék, hogy 2008-ban a keletkezett hulladékmennyiségnek csak a 60%-a kerüljön lerakásra, a fennmaradó rész hulladékégetéssel, újrafelhasználással, vagy egyéb kezeléssel kerüljön feldolgozásra. A Háttér forgatókönyv azt jelenti, hogy az előre nem látható körülmények is számításba kerültek és a jelenlegi hulladéktermelési adatok vitathatósága is figyelembe lett véve. Ez a forgatókönyv több lerakandó hulladékot eredményez. Jelen bekezdésben Pest megyét és Budapestet vettük példaként, hogy bemutassuk mi történne abban az esetben, ha a célkitűzések nem, vagy csak részben teljesülnének. Elsőként az 5.4 táblázatban a politikai forgatókönyv szerinti helyzet került bemutatásra. Az 5.5 táblázat a háttér forgatókönyv szerinti helyzetet mutatja be. 5.4 táblázat: Kapacitásfejlesztés Pest megyében és Budapesten a Politikai forgatókönyv szerint (millió m3)


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 42 -

2003. január


canor Év

Hulladék

2005

termelés 1,42

Évente lerakott hulladék 0,96

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

1,45 1,49 1,53 1,57 1,61 1,65 1,69 1,73 1,77 1,82 1,86 1,91 1,96 2,00 2,05

0,95 0,93 0,92 0,94 0,96 0,99 1,01 1,04 1,06 1,09 1,12 1,14 1,17 1,20 1,23

Szabad kapacitás 24,73

23,79 22,84 21,85 20,89 19,51 18,59 17,69 16,78 15,68 14,96 14,04 13,13 12,21 11,29 10,38

Szükséges kapacitás

Megjegyzések

9,06 ISPA Püspökszilágy Cegléd (feltételezve) 2005-ben 9,29 9,52 9,76 10,00 10,25 10,51 10,77 11,04 11,32 11,60 11,84 12,03 12,18 12,28 12,33

+

5.5: táblázat: Kapacitásfejlesztés Pest megyében és Budapesten a Háttér forgatókönyv szerint (millió m3) Év

Hulladék termelés 1,42

Évente lerakott hulladék 1,18

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Szabad kapacitás 24,73

1,45 1,49 1,53 1,57 1,61 1,65 1,69 1,73 1,77 1,82 1,86 1,91 1,96 2,00 2,05

1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,37 1,40 1,43 1,47 1,51 1,54 1,58 1,62 1,66 1,71

23,57 22,33 21,01 19,63 18,00 16,65 15,28 13,87 12,42 10,93 9,41 7,92 6,33 4,80 3,12


Szükséges kapacitás

Megjegyzések

9,06 ISPA Püspökszilágy + Cegléd (feltételezve) 2005ben 9,29 9,52 9,76 10,00 10,25 10,51 10,77 11,04 11,32 11,60 11,84 12,03 12,18 12,28 12,33

56146/JJMM466/12.02/Budapest - 43 -

2003. január


canor Követve a politikai forgatókönyvet az 5.4 táblázatban, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2020-at követően a megmaradó kapacitás eléri a nullát. A hat éves kapacitás 2018-ra ér véget. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben el kell kezdeni egy új lerakókapacitás kialakítását. Amennyiben azonban az 5.5 táblázatra vetünk egy pillantást, a következő következtetéseket vonhatjuk le: A hat éves kapacitás 2015-ben ér véget 2009-ben új kapacitás előkészítését kell megkezdeni Más szóval, a háttér forgatókönyv következtében az új kapacitásra irányuló előkészületeknek 2012 helyett, 2009-ben kell elkezdődniük. Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos azt tudnunk, hogy az Országos Hulladékkezelési Tervben lefektetett célkitűzések teljesülnek-e és milyen mértékben. Fontos továbbá ismernünk a jövőbeni hulladéktermelés irányzatait. Az Országos tervben foglaltak szerint a jövőbeni irányzat évi 2,5 %-os növekedésen alapszik és a hulladéktermelés évente 450 kg/lakos. Mindkét szempontot (célkitűzések és jövőbeni irányzatok teljesülése) figyelemmel kell kísérni, hogy ehhez lehessen igazítani a lerakásra vonatkozó törvénykezést. 5.5.2.Monitoring Javasolt a megyénkénti tényleges hulladéktermelés folyamatos nyomonkövetése az éves adatok alapján minden egyes lerakóra nézve. Az adatokat össze kell vetni az előrejelzett hulladéktermeléssel az előrejelzési input adatok beállítása érdekében. A megyéktől származó adatok egyesíthetők, hogy országos előrejelzéshez juthassunk. A rendelkezésre álló lerakókapacitás, valamint a hulladéktermelés tervezésével lehetővé válik a vezetői döntéshozatal új lerakókapacitás létesítéséről. Javasolt alkalmazni azt a szabályt, hogy mindig rendelkezni kell legalább hat évre elegendő lerakókapacitással és hat évvel korábban el kell kezdeni az új kapacitás tervezését, a helyszín kiválasztása, környezetvédelmi hatásvizsgálat, engedélyezési eljárások, pályáztatás és a megépítés érdekében. Az 5.5 ábra egy példán keresztül mutatja be annak lehetőségeit, hogy hogyan használjuk a rendelkezésre álló adatokat az új lerakókapacitás tervezéséről való döntésben. Az ábra egy megye fennmaradó lerakókapacitását mutatja be (piros vonallal). A hat éves időszakra számított hulladéktermelést is tartalmazza (sárga vonallal). Mint korábban említettük ez a legkevesebb kapacitás, amelynek mindenkor rendelkezésre kell állni. Az a pont, ahol a két vonal metszi egymást, jelöli azt az évet, amikor új lerakókapacitásnak kell rendelkezésre állni, valamint azt az évet is (hat évvel korábban), amikor az meg kell kezdeni az előkészületeket az új lerakókapacitás tervezéséhez. Ezen az 5.3 ábrán bemutatott példán, a két vonal 2010-ben keresztezi egymást. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben új lerakókapacitásnak rendelkezésre kell állni. Szintén látható, hogy amennyiben nem történik ez irányban lépés, 2016-ra kimerül ennek a megyének a lerakókapacitása.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 44 -

2003. január


canor 2000000 1800000 1600000 1400000 Hulladék(m 3)

1200000 Évente lerakott hulladék Fennmaradó kapacitás Minimálisan szükséges

1000000 800000 600000 400000 200000 0 2002200320042005200620072008200920102011201220132014201520162017201820192020 Évek

5.5 ábra: Adat monitoring és kapacitástervezés Az Intézkedési Terv melléklete tartalmaz egy térképet és egy ismertetőt, amely bemutatja a szükséges és rendelkezésre álló kapacitást, jelölve, hogy mikor kell megkezdeni az előkészületeket az új lerakó létesítéséhez.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 45 -

2003. január


canor 6.TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTOK 6.1.Bevezetés Jelen fejezet a tervezett jövőbeni hálózat néhány társadalmi és gazdasági szempontját tárgyalja. A kiindulópont a hálózat beruházási és éves költsége. A társadalmi és gazdasági elemzésben (doc. 56146/MAC-481/01.03/Budapest) leírtak alapján egy olyan tarifát kalkuláltunk ki, mely fedezi lerakók és átrakóállomások a szolgáltatási tartozásait, az értékcsökkenést, a szállítási költségeit, az üzemeltetési és karbantartási költségeit. A lakosság anyagi teherbírására ható következmények megfelelő becslésének összeállítása érdekében a tarifákat összehasonlítottuk a nettó bevételi adatokkal. Ezen kívül a foglalkoztatottságra és a környezetre való következményeket is számba vettük. A kedvező és a kedvezőtlen hatásokat is leírjuk, így az előnyök és a költségek kombinációja lehetőséget ad egy mérleg felállítására a jövőbeni tervekhez. 6.2.Beruházási költségek A jövőbeni hálózat beruházásait a 2005-től 2020-ig terjedő időszakra tervezzük:  42 létező lerakó korszerűsítésére  10 új lerakó építésére  13 új átrakóállomás építésére Az összes beruházás jelenlegi nettó összegét e három komponensre a következő táblázat tartalmazza statisztikai régókra bontva:

6.1. ábra: Az összes beruházás nettó jelentértéke (NPV) Statisztikai régió

Közép Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Összes

Az összes beruházás nettó jelenértéke, A 2003-as évet alapul véve, az átlagos forgatókönyvre kiszámítva. (millió Euro) NPV NPV NPV NPV 42 létező 10 új lerakó 13 új Összlerakó korépítése átrakóállomás beruházás szerűsítése építése 46,00 46,00 10,35 15,83 1,63 28,76 13,70 16,14 30,81 12,65 15,85 0,81 30,26 17,18 15,17 0,81 34,08 8,26 15,17 24,34 24,98 2,04 27,01 133,11 78,16 5,30 221,26

6.3.Éves költségek A 2005-től 2020-ig terjedő időszakra éves költségeket kell számolni a lerakók üzemeltetésére. Ezek a következőket foglalják magukba:  178 lerakó üzemeltetésének éves költségei 2005-2009 között, ezek közül 42 lerakó korszerűsítése, 136 lerakó bezárása 2009-ig.  42 korszerűsített lerakó 2009-től kezdődő üzemeltetésének éves költségei.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 46 -

2003. január


canor 10 új lerakó üzemeltetésének éves költségei. 13 új átrakóállomás üzemeltetésének éves költségei. Éves hitelszolgálat, a jövőbeni hálózat beruházásainak finanszírozásából eredően. Települési hulladéklerakóba és átrakóállomásra történő szállításának éves költségei

   

A következő diagram mutatja meg a három forgatókönyvet a jövőbeni hálózat éves költségeinek alakulását a 2005-2020-ig terjedő időszakban.

Total Annual costs 60 000 000 50 000 000

EURO

40 000 000 30 000 000

MAXIMUM VERSION AVERAGE VERSION MINIMUM VERSION

20 000 000 10 000 000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

years

6.2. ábra: a jövőbeni hálózat éves költségeinek alakulását a 2005-2020-ig terjedő időszakban

6.4.Díjak és kifizethetőség Ha már tudjuk az éves költségeket, ki lehet számítani a lerakás díjait. Két módon lehet ezt megtenni: (1) az éves költségeket elosztjuk a lerakott hulladékmennyiség köbméterével; (2) az éves költségeket elosztjuk a kiszolgált lakosság számával. A számítások alapján a következőképpen alakulnak Magyarországon 2005-2020-ig terjedő időszakban.

a

lerakási

díjak

6.3. ábra: Lerakási díjak

Lerakás díja, ÁFA nélkül EUR/m3 EUR/lakos/év

Minimum forgatókönyv 15,75 5,09

Maximum forgatókönyv 18,42 5,95

Átlagos forgatókönyv 17,08 5,52

A jelenlegi átlag díj Magyarországon 5.70 EUR/m3 2003-as árszínvonalon (az Köztisztasági Egyesülés tanulmánya alapján). A bemutatott díjak ennek háromszorosát teszik ki. A kifizethetőség becslése érdekében a lerakás díjait összehasonlítottuk a háztartások átlag bevételével. Ennek eredményeként megmutatkozik, hogyan alakul a hulladék lerakására fordítandó pénzösszeg háztartásonként.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 47 -

2003. január


canor 6.4. táblázat: Kifizethetőség Becsült hulladékdíj (ÁFÁ-val) és a nettó bevételek százalékaránya Minimum forgatókönyv Maximum forgatókönyv Átlagos forgatókönyv

0,81% 0,92% 0,86%

6.5.Foglalkoztatási következmények Átmeneti következmények A projekt 2,625 lerakó bezárását, 42 létező lerakó korszerűsítését, 10 új építését és 13 átrakóállomás létesítését javasolja. Egy új lerakó 1 év alatt készül el, ehhez körülbelül 110 teljes munkaidős foglalkoztatottra van szükség (TMF). A már meglévő lerakók korszerűsítését 3 év alatt lehet elvégezni, ehhez 40 TMF-re van szükség évente. Az átrakóállomások építését 3 év alatt lehet elvégezni, ehhez 4 TMF-re van szükség évente. A 2625 lerakó bezárásához 5 TMF-re van szükség egy év alatt. Ez a következőképpen hat az átmeneti foglalkoztatottságra: 6.5. ábra: átmeneti foglalkoztatottság Bezárandó lerakók Korszerűsítendő lerakók Új lerakók létesítése Új átrakóállomások létesítése Összesen

Átmeneti foglalkoztatottság TMF-re bontva 13.120 5.040 2.200 50 20.410

Állandó következmények Az építési munkálatok mellett, a korszerűsített lerakók üzemeltetése új és állandó munkát eredményez. Egy lerakó körülbelül 15 TMF-t igényel. Ez az 52 üzemelő lerakó esetében 780 teljes munkaidős foglalkoztatottat jelent 2009-től. A lerakókat támogató átrakóállomások üzemeltetéséhez további 2 TMF-re van szükség állomásonként, ez összesen 26 alkalmazottat jelent. Ebből kifolyólag összesen 806 TMF-ra van szükség a lerakók és az átrakóállomások üzemeltetéséhez. Az új rendszerben dolgozó emberek száma a szállítási szolgáltatásokhoz szükséges a legnagyobb mértékben, hogy a 2,410,000 m3 hulladékot összegyűjtsék és elszállítsák a lerakókra és átrakóállomásokra. Ezek, a járművek kapacitása, valamint a munkateher alapján 2300 TMF-re lesz szükség. Az átrakóállomásokról való átszállításhoz további 130 TMF szükséges. Jelenleg alacsonyabb a szállításban foglalkoztatottak száma. A lerakók jelenleg városok és falvak közelében találhatók, ezért a szállítási költségek viszonylag alacsonyak. Nincs tömeges szállítás. Az alkalmazottak száma most kb. 1150 TMF. Az új rendszer 1280 további TMF munkahelyének megteremtését eredményezi. A lerakók többségének bezárása jelentősen csökkenteni fogja az üzemeltetők által foglalkoztatott emberek számát. A felmérések alapján 5950 teljes munkaidős foglalkoztatottra nem lesz szükség. A már meglévő lerakókkal kapcsolatos tevékenységek kétféle hatást gyakorolnak a foglalkoztatottságra. Azon emberek


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 48 -

2003. január


canor munkahelye, akik a bezárandó lerakókon dolgoznak, megszűnik, ezzel egyidőben azonban a bezárással, rekultivációval, monitoringgal új állandó munkahelyek születnek. Becsléseink szerint a felszámolás után legalább egy emberre szükség lesz 2-3 lerakó monitoring és őrzési feladatinak ellátására, ez 900-1350 TMF-et jelenthet. Ebből következik, hogy 4600-5050 munkahely megszűnésére lehet számítani. Az állandó foglalkoztatottságra gyakorolt összes hatás során 2600-3000 munkahely fog megszűnni. 6.6. ábra: Állandó foglalkoztatottság Lerakó üzemeltetése Átrakóállomás üzemeltetése Hulladékszállítás Lerakók bezárása Összesen

Állandó foglalkoztatottság TMF-re bontva 780 28 1,280 Mínusz 4,600 – 5,050 Minusz 2,600 – 3,000

Összefoglalás A munkahelyek létrejöttének és megszűnésének mérlege vegyes. Míg a projekt eredményeként 2600-3000 munkahellyel kevesebb lesz, az átmeneti időszakban 20.000 TMF-re lesz szükség. El kell ismerni, hogy bizonyos területeken foglalkoztatottsági problémák merülhetnek fel, hisz a munkaerő utáni igény más területeken lép fel és nem ott, ahol megszűntek a munkahelyek. Míg egyes területeken inkább pozitívan fejti ki hatását, addig más területeken ez társadalmi konfliktusokat okozhat. A munkahelyek helyszínének változása mellett a munka elvégzéséhez szükséges képesítés iránti követelmények is változni fognak. Az új lerakók üzemeltetéséhez sokkal képzettebb munkaerő kell. Az irodai személyzet utáni igény is megnövekedhet. A lerakókon elvégzendő tevékenységek mellett jelentősen megnő a szállítással kapcsolatos tevékenységek köre is. 6.6.Környezeti következmények Az új lerakó-hálózat létrehozásának vannak társadalmi és környezeti vetületei is. Jelen elemzés egy kvantitatív leírás, hiszen ezen vetületek hatásait nehéz megfogalmazni. A lerakók bezárásának, korszerűsítésének, új lerakók és átrakóállomások építésének legfontosabb hatásai a következők: Előnyös, kedvező hatások Környezeti hatások  Felszín alatti vizek védelme – a vízadó rétegek károsodásának és veszélyeztetésének csökkentése, megelőzése, tiszta ivóvíz biztosítása.  Felszíni vizek védelme – a Balaton, a Duna és a Tisza vízének védelme.  A hulladék ártalmatlanításra használt területek számának csökkentése, a szennyezett területek növekedésének megállítása.  A lakosságra és állatállományra nézve egészségkárosító hatások csökkentése.  Kedvező változások a tájban. Egyéb külső gazdasági és társadalmi hatások  Új munkahelyek születnek az üzemeltetés és kivitelezés keretein belül is.  A turizmus fejlődésének kedvező feltételek megteremtése.  Megnövekedett ingatlanárak.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 49 -

2003. január


canor 

Gazdaságfejlődésére ható akadályok csökkentése.

Kedvezőtlen környezeti hatások A teherszállítás megnövekedhet néhány, a lakott települések közelében található útvonalon a kivitelezési és/vagy üzemeltetési időszakban, mely kihatással lehet az épületek, utak állapotára, továbbá növekedhet a zaj és a levegő szennyezés.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 50 -

2003. január


canor 7. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATOK 7.1.A felmérés és a rangsorolás eredményei A felmérő csapat, 2002-ben körülbelül 2620 lerakót látogatott meg és mért fel. A látogatott helyszínekről gyűjtött információ, az önkormányzatoktól, intézményektől, Környezetvédelmi Felügyelőségektől és egyéb forrásokból származó információkkal egybevetve, további feldolgozás és értékelés céljából bevitelre került egy speciális adatbázisba, a „HIR”-be. Az összes hulladéklerakó környezetvédelmileg rangsorolva lett, jelezve a környezetre ható lehetséges kockázatukat. Ez a felmérés és a következő kategorizálás a következő javaslatokat eredményezte: 1.1.1.1.Lerakók száma 1300 1189 136 42

1.1.1.2.Működési státusz Nem üzemel 2005-ig üzemel 2009-ig üzemel 2009-et követően üzemel

A jelenlegi lerakók három fő kategóriába sorolhatók: • Bezárandó lerakók • 2009. júliusáig ideiglenesen üzemelő lerakók • Korszerűsítendő lerakók, amelyek 2009. júliusát követően folyamatosan üzemelnek Megközelítőleg 2500 lerakónak egyáltalán nincs védelmi intézkedése és a lehető leggyorsabban be kell zárni ezeket. A 2500 lerakóból körülbelül 1300 jelenleg nem működik és a fennmaradó 1189 lerakót 2005. előtt be kell zárni. Ezen lerakókra utógondozási intézkedés szükséges. A 2005-től 2009-ig tartó időszakban a területi lerakók jövőbeni hálózata még nem teljes mértékben fog működni, ezáltal a jelenlegi, nem korszerűsítendő hulladéklerakók átmenetileg működésben maradnak. Körülbelül 136 hulladéklerakó esik ebbe a kategóriába. A bezárásukat követően, ezen lerakókra is meg kell tenni az utógondozási intézkedéseket. A 2009-et követő időszakban, minden üzemelő lerakónak meg kell felelni az EU irányelveknek és szükséges korszerűsítésük a folyamatos lerakás érdekében. 7.2.A korszerűsítés, új lerakók és az utógondozás költségbecslése A meglévő hulladéklerakók korszerűsítéséhez számos olyan tevékenység előre látható, mint a létesítmények korszerűsítése, berendezések felszerelése, megfelelő alsó szigetelés kialakítása, stb. A már meglévő lerakók korszerűsítése mellett az új lerakók építése is tervbe van véve. Ezen tevékenységek lerakóként változnak. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a statisztikai területenkénti korszerűsítési költségekről.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 51 -

2003. január


canor Táblázat: A meglévő hulladéklerakók korszerűsítésének költségei 1.1.1.3.Statisztikai terület megnevezése 1.1.1.4.Korszerűsítési költség (millió Euro) Közép-Magyarország 46 Közép-Dunántúl 29 Nyugat-Dunántúl 31 Dél-Dunántúl 30 Észak-Magyarország 34 Észak-Alföld 24 Dél-Alföld 27 Összesen 221 A lerakók bezárását követően, utógondozási lépéseket kell végezni. Ezek különböző féle utógondozási feladatokat jelent, mint például a talajvíz monitorozás, remediáció, lehatárolás, rekultiváció és korlátozások. A programtervben utógondozási intézkedések javasoltak az adott lerakó kockázati típusának megfelelően. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a statisztikai területenkénti utógondozási költségekről. Táblázat: A bezárt lerakók utógondozási költségei 1.1.1.5.Statisztikai terület megnevezése 1.1.1.6.Utógondozási költségek (millió Euro) Közép-Magyarország 159 Közép-Dunántúl 180 Nyugat-Dunántúl 160 Dél-Dunántúl 153 Észak-Magyarország 225 Észak-Alföld 174 Dél-Alföld 166 Összesen 1219 Ezen költségeket egy klasszikus megközelítés alkalmazásával számítottuk ki az utógondozási intézkedésekre. A Természetes szennyeződéscsökkenés elvének alkalmazásával, a költségek körülbelül 50%-al csökkenthetők. 7.3.A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek intézményi fejlesztése. Magyarország kormánya hatalmas feladattal néz szembe a tervezett lépések megvalósításával, amely az új Hulladékkezelési Politika keretében kitűzésre került. Ezen feladatok végrehajtásához, a kormányzati intézmények, nemzeti, regionális és önkormányzati szinten is bevonásra kerülnek. Megközelítőleg 2400 meglévő hulladéklerakót rövid határidőn belül, további 136 lerakót a 2005-től 2009-ig tartó időszakban be kell zárni, valamint 2009-et követően ki kell alakítani az új regionális hulladéklerakó hálózatot. Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan, regionális hulladékkezelési terveket kell készíteni, támogatva lesz a szelektív hulladékgyűjtés, változik a díjszabás szerkezet, környezetvédelmi monitoring indul, stb. Nyilvánvalóan, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek jelenlegi intézményi kapacitása kiterjesztést és megerősítést igényel a elkövetkező, jelentős feladatok sikeres végrehajtása érdekében. A kapacitás kibővítésének első lépése lehetne a minisztériumnál létrehozott utógondozási egység, mely kezdeményezné, koordinálná és támogatná az utógondozási programhoz kapcsolódó tevékenységeket.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 52 -

2003. január


canor 7.4.A HIR rendszer támogatása 2003. januárjában egy tanfolyam kerül megrendezésre a HIR rendszer felhasználói számára a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségeken Ezen a tanfolyamon a HIR rendszer legújabb verziója kerül bemutatásra, és a felhasználók instrukciókat kapnak a rendszer lehetőségeiről. Azonban a rendszer karbantartása és aktualizálása, valamint a rendszer lehetőségeinek maximális kihasználása érdekében további támogatás szükséges. A tanfolyamot követően, legalább egy éves időszakra van szükség a támogatás és a további fejlesztések érdekében. Egy csapat állna rendelkezésre help-desk feladatok ellátására, valamint számos további workshop megrendezésére, ahol lehetőség lenne tapasztalat cserére és az új alkalmazások bemutatására. A HIR rendszer egy igen hatékony és részletes adatbázist nyújt a magyar kormány számára, amely egy technikai eszközt biztosít a lerakókapacitás jövőbeni tervezéshez, valamint a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseihez és a környezetre ható lehetséges kockázatok feltételezéséhez. Az adatbázis erőssége közvetlenül összefügg a bevitt adatok minőségével és pontosságával. Ennél fogva, az információ aktualizálása a legfontosabb kérdés a HIR rendszer működéséhez. 7.5.Az Intézkedési terv további részletezése statisztikai területenként Minden egyes statisztikai területre, vagy akár minden megyére egy Intézkedési terv készült a jelentésben. Ez az Intézkedési terv kiindulópontnak tekinthető a további részletezéshez. Az Intézkedési tervben a jövőbeni hálózathoz szükséges intézkedések is leírásra kerültek. Ez magában foglalja a meglévő lerakók korszerűsítését, és amennyiben szükséges új hulladéklerakók létesítését. Minden új regionális lerakóhoz egy részletes megvalósítási tanulmányt kell készíteni, amely vázolja a különböző lehetőségeket további lerakókapacitás létesítésére. Az Intézkedési terv a lerakók bezárásával kapcsolatos intézkedések is tartalmazza. Ajánlatos ezt a tervet tovább részletezni, például éves tervekre, amely tartalmazza minden hulladéklerakó bezárásához szükséges soron következő tevékenységeket. A HIR rendszer adatok széles skáláját biztosítja az Intézkedési terv részletezéséhez. 7.6.A hulladéktermelés fejlesztésének monitorozása Mint az 5. fejezetben említettük a hulladéktermelés fejlesztése nagyban befolyásolhatja a szükséges lerakókapacitást. Javasolt a megyénkénti tényleges hulladéktermelés monitorozása az éves adatok alapján minden egyes lerakóra nézve. Az adatokat össze kell vetni az előrejelzett hulladéktermeléssel az előrejelzési input adatok beállítása érdekében. A rendelkezésre álló lerakókapacitás, valamint a hulladéktermelés tervezésével lehetővé válik a vezetői döntéshozatal új lerakókapacitás létesítéséről. Javasolt alkalmazni azt a szabályt, hogy mindig rendelkezni kell legalább hat évre elegendő lerakókapacitással és hat évvel korábban el kell kezdeni az új kapacitás tervezését, a helyszín kiválasztása, környezetvédelmi hatásvizsgálat, engedélyezési eljárások, pályáztatás és a megépítés érdekében. 7.7.A Természetes szennyeződéscsökkenés az utógondozási programban A Természetes szennyeződéscsökkenés alkalmazása jelentős csökkenést eredményez az utógondozási költségekben. A klasszikus megközelítéssel összehasonlítva, a TH alkalmazása 50%-al csökkenti az utógondozási költségeket. A TH megközelítés és a klasszikus megközelítés a véghezvitelt követően ugyanazt a környezeti helyzetet eredményezte. Az egyetlen különbség, hogy a TH hosszabb időt igényel, ezáltal a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a TH csak akkor alkalmazható, ha nincs olyan sürgősségű kockázat, amely azonnali beavatkozást igényel.


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 53 -

2003. január


canor


56146/JJMM466/12.02/Budapest - 54 -

2003. január

canor Országos Terv Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Recommend Documents