Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából

Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából

dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes

Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

A 2013. évi V. törvény felépítése • Első Könyv: Bevezető rendelkezések, • Második Könyv: Az ember mint jogalany • Harmadik Könyv: Jogi személy • Negyedik Könyv: Családjog • Ötödik Könyv: Dologi jog • Hatodik Könyv: Kötelmi jog • Hetedik Könyv: Öröklési jog • Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések

A Második Könyv néhány fontos rendelkezése

A jogszabályi háttér • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) Második Könyve • A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény • 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)

Az érintett jogintézmények

• Cselekvőképesség • Gondnokság • Támogatott döntéshozatal

Cselekvőképesség I. A cselekvőképességi szabályok jelentősen változtak! • nem ad lehetőséget nagykorú személyek cselekvőképességének általános korlátozására, • a cselekvőképesség a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható, • a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: részleges és teljes korlátozás, • részleges korlátozás esetén lényeges az ügycsoport meghatározása, • minden esetben kötelező a felülvizsgálat!

Cselekvőképesség II. A cselekvőképesség teljes korlátozása csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal. A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok feltérképezése is Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után helyezheti cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá, hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik!

A gondnokság alá helyezés kezdeményezése •a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére,

•a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja •a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60 napon belül meg kell indítania, ha más jogosult nem tesz meg ! Járási gyámhivatali hatáskör!),

•az ügyész.

Felülvizsgálat I. Ptké. rendelkezési szerint: • minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, legkésőbb 5 éven belül • a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a gyámhatóság feladata • a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni A gyámhatóságnak ismét per kell indítani a 17. életév betöltését követően!

Felülvizsgálat II. A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.) • a gondnokság alá helyezés fenntartására, megszüntetésére, • a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, • a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítására, • a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására, • a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére.

Új jogintézmények a cselekvőképességi szabályok körében • Az előzetes jognyilatkozat • A támogatott döntéshozatal , melynek célja: - a cselekvőképesség korlátozása nélküli - döntési segítség, - a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló, - nagykorú személy számára. A támogató és a gondnok jogai és kötelezettségei jelentősen eltérőek! A támogató nem hoz döntést a támogatottja helyett, de eljárási cselekményeknél jelen lehet.

A Családjogi Könyv néhány fontos rendelkezése

A jogszabályi háttér • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) IV. könyve: Családjog • 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.)

Az érintett jogintézmények • • • • • •

Házasság felbontása Leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat Örökbefogadás Szülői felügyeleti jog Kapcsolattartás Közvetítői eljárás (gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás) • Gyámság • Családbafogadás

Alapelvek a családjogban- összhangban az Alaptörvénnyel, a Gyermekjogi Egyezménnyel

• A házasság és a család védelme (házasság, leszármazás, örökbefogadás, gyámság) • A gyermek érdekének és jogainak fokozott védelme - családban, családi környezetben nevelkedés joga, - mindig lennie kell a gyermekért felelős felnőtt személynek, - ítélőképes gyermek véleményének figyelembe vétele, - a tényleges családi kapcsolatok jelentősége, - a jogok korlátozása a gyermek érdekében (szülői felügyelet, kapcsolattartás) • A házastársak egyenjogúságának elve • A méltányosság és a gyengébb fél védelme

A házasság felbontása A bontás két fajtája • a vétkességen alapuló bontás – okok, körülmények feltárása- „teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott”: életközösség megszűnése, helyreállításra nincs kilátás (bírói gyakorlat alapján) • a megegyezéses bontás - végleges elhatározás, befolyásmentes megegyezés, - járulékos kérdések: vagyoni kérdésekben nem kell megállapodni, közös szülői felügyelet esetén kapcsolattartásban sem, de a gyermek lakóhelyében igen! gyermekelhelyezés helyett: szülői felügyelet gyakorlása • Bontóper előtt vagy alatt – közvetítő igénybe vétele

Rokonság keletkezése – leszármazással Az apasági vélelem – emberi reprodukciós eljárás beillesztése, bírói ítélet - megdönthetetlen vélelem Egységes apai elismerő nyilatkozat Apasági perek: anya félként, gyermek képviselőjeként eljárhat Apaság vélelmének megdöntése új okok: elismerésnél akarathiba (tévedés, megtévesztés, fenyegetés) – vélelmezett apa, jogszabály megkerülése a cél – gyámhatóság, ügyész A gyermek vérségi származása kiderítéséhez fűződő joga a perindítási jog idejének korlátozása, de nagykorú gyermek önálló perindítása Apaság vélelmének megdöntése – új nemperes eljárásban: közös kérelem és egyidejű elismerés A volt vélelmezett apa kapcsolattartási joga Képzelt szülő bejegyzése – csak részben szabályozza, az anya kérelme feltétele képzelt apa bejegyzésének Anyai jogállás – a gyermek anyja az a nő, aki megszülte

Változások az örökbefogadás feltételeiben

• Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni. • Az örökbefogadásra való alkalmasságot - jogszabályban meghatározott előzetes eljárás és felkészítés lefolytatását követően - a gyámhatóság állapítja meg. • Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette. • Gyermekvédelmi nevelőszülő: egy eljárásban dönt a gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről és az alkalmasság megállapításáról.

A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása • A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása legfeljebb két évre történik, és indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható. • Az örökbefogadhatónak nyilvánítás feltételei nem változnak. • A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.

Változások a nyílt örökbefogadások tekintetében • Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz.

• A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében – visszavonhatja - erre a szülőt figyelmeztetni kell. • Az örökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik - ezt a gyámhatóság állapítja meg.

• Nyílt örökbefogadás - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás esetén is a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre.

Változás titkos örökbefogadáshoz hozzájárulás esetében A szülő az örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozatát • a gyermek születésétől számított hat héten belül • a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében visszavonhatja.

Változás az örökbefogadás joghatásaiban • Egyedülálló általi örökbefogadás esetén a képzelt szülő bejegyzése kérelemre történik (kivéve- egyedülálló apa általi örökbefogadás) • A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását.

Az örökbefogadás öröklési szabályainak változása

Az örökbefogadással kapcsolatos öröklésjogi szabályokban változás: A kettős öröklésre kizárólag a rokoni örökbefogadások egy részénél lesz lehetőség: csak akkor lesz kettős öröklés, ha a gyermeket egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója fogadta örökbe. [Ptk.: 7:72.-73. §]

Az örökbefogadás utánkövetése I Új jogintézmény a Ptk-ban: az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti. Gyvt: 2 hó, 1 év - kötelező utánkövetés, további négy év - önkéntes utánkövetés

Az örökbefogadás utánkövetése II A Gyvt. 62. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti tartalma: személyes tanácsadással segíti

•a gyermek családjába történő beilleszkedését, a családdá válás folyamatát, •az örökbefogadással kapcsolatos kommunikációt a gyermek identitásának egészséges fejlődését, •a gyermek óvodai, iskolai beilleszkedése kapcsán a problémák megelőzését vagy azok megoldását, •az utánkövetésről és annak tapasztalatairól a utánkövetési jelentés készül

Szülői felügyeleti jog I. Elvek: • Szülők közös felelősségének, együttműködésének erősítése • A szülői döntések előkészítése során is figyelembe kell venni az ítélő képessége birtokában lévő gyermek véleményét és azt megfelelő súllyal figyelembe kell venni • Állami beavatkozás csökkenése

Szülői felügyeleti jog II. Főszabály a Ptk.-ban : a szülői felügyeleti jog közös gyakorlása, a különélő szülők esetén is, két korlát: •gyermek kiegyensúlyozott életvitele, (bíróság megtagadhatja az egyezség jóváhagyását) •azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet Különélő szülők közti megállapodás: •a felügyeleti jogok közös gyakorlása, •megoszthatják egymás között a szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket vagy •megállapodhatnak abban, hogy azokat teljes körűen csak az egyikük gyakorolja (gyermekelhelyezés helyett)

Szülői felügyeleti jog III. Gyámhatósági hatáskör bővülése: a közösen gyakorolt szülői felügyelet körében vitás kérdésekben való döntés – együtt élő és külön élő szülők esetén is (a gyermek nevének meghatározása, megváltoztatása, iskolájának, életpályájának megválasztása, szülői házon kívüli, illetve külföldi tartózkodási helyének kijelölése) Bírósági hatáskör : a szülői felügyeleti jogok általános jellegű (nem konkrét ügyre vonatkozó) korlátozása és megvonása.

Szülői felügyeleti jog szünetelése és feléledése A szülői felügyelet szünetelésének eseteit részletesebben határozza meg a Ptk. 4:186. §. Szülői felügyeleti jog szünetelése esetén a gyámhatóság feladata Gyer. 19 § : - A másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítása vagy - gyámrendelés.

Szülői felügyeleti jog szünetelése – új eset

• A Csjt. rendelkezése szerint a bíróságnak mérlegelési joga volt: megszünteti-e a szülői felügyeleti jogát annak a szülőnek, aki együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel. • A Ptk. 4:186. § (2) bekezdése alapján azonban a törvény alapján szünetel a szülői felügyeleti joga ugyanennek a szülőnek. • A Ptké. előírja, hogy a gyámhatóság gyámrendelés iránti intézkedéséig fennmarad a szülő szülői felügyeleti joga, ezért a gyámhatóságnak hat hónapon belül minden ilyen esetben intézkednie kell (gyámrendelés, perindítás)

Szülői felügyeleti jog szünetelése Korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő esetén - a gyámhivatalnak minden esetben meg kell hallgatnia, és véleményét megfelelő súllyal figyelembe kell venni. - gyermekét csak a gyermek érdekében szabad elválasztani, - a gyámrendelés és a gyámság felügyelete során elő kell segíteni, hogy a 16. életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú a gondozási, nevelési jogát gyakorolja, kivéve, ha a gyermek érdekével ellentétes Cselekvőképtelen kiskorú esetén is törekedni kell a gyermekével együttes nevelésükre.

Szülői felügyeleti jog szünetelése Mindkét szülő szülői felügyeleti jogának szünetelését eredményezi, ha - a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult, - a szülők hathetes életkoránál fiatalabb gyermekük örökbefogadásához járultak hozzá, - a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette, - a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el. Ezekben az esetekben nem kell vizsgálnia a gyámhivatalnak a szülői felügyeleti jog feléledését.

A szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetése I. A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha • a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy • a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és a szülő a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.

Szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetése II. Ptk. 4:191. § (2) Változás: ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. A gyámhivatalnak ilyenkor meg kell vizsgálnia, hogy - a másik szülő tudja-e a jövőben gyakorolni a szülői felügyeleti jogát, - a gyermek nevelésbe vételének, örökbefogadásának feltételei fennállnak-e.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések A szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, akkor is, ha külön élnek, kivéve, ha bíróság megvonta, korlátozta: - a gyermek nevének meghatározás és megváltoztatása, - a gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodásának (új: külföldi is) kijelölése, - Új: a gyermek állampolgárságának megváltoztatása, - a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása.

A gyermek tartózkodási helyének kijelölése - 16. életévét betöltött gyermek esetében a szülői ház elhagyásának szabályai lényegében nem változnak, Ptk. 4:152. § - A Ptk. 4:175.§ pontosította és bővítette a lényeges kérdések körét a gyermek - huzamos időtartamú vagy - letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölésével, Lényeges változás a Csjt.-hez képest: nem szükséges a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó szülői nyilatkozat jóváhagyása Ptké. 35. § szerint a folyamatban lévő gyámhivatali eljárásokat meg kell szüntetni.

Vagyonkezelés Ptk. 4:155. § A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. alapján nincs kivéve a kezelésük alól. - Megszűnik a szülők beszolgáltatási és számadási kötelezettsége a gyermek vagyona tekintetében. - Erre csak szankciós jelleggel kerülhet sor, ha a szülők a gyermek érdekét súlyosan sértő módon megszegik kötelezettségüket. A szankciós jelleg nélkül korábban beszolgáltatott vagyont a szülőnek ki kell adni a Ptk. hatálybalépését követő hat hónapon belül. Ptké. 36. §

Vagyonkezelés korlátozása Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy azt szülei nem kezelhetik, a vagyonkezelő gyám kirendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a vagyont juttató személy javaslatát. Ha a vagyonkezelés kizárása a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt érinti, a vagyonkezelő gyám kirendelésének feltétele, hogy a másik szülő - a vagyonkezelésre bármilyen okból ne legyen jogosult, vagy - vagyonkezelése a gyermek érdekével ellentétes.

Törvényes képviselet I. • A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. § d) pont] értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhivatal hozzájárulása. • A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezéshez [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés e) pont] – ha a vagyon értéke meghaladja az önym. (28.500 Ft/hó) hétszeresét.

Törvényes képviselet II. •A gyermek ingatlanával való rendelkezés - a törvényes képviselői jognyilatkozat gyámhatósági jóváhagyása szükséges. • A Ptk. 4:159. § a) pontja szerinti esetben rendelhető el a vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése, •egyéb esetben a szülő kezelésébe kerül a vagyon, de, felhasználása gyámhatósági jóváhagyással érvényes, ha a vagyon értéke meghaladja az önym. hétszeresét. •!

Közvetítői eljárás kötelező elrendelése • A bíróság, a gyámhatóság kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból rendeli el a közvetítői eljárás igénybe vételét – gyermek érdeke! • A gyámhivatali elrendelés célja: a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása [Ptk. 4:177. §]. • Előnye: elősegíti a gyermekek fejlődését, a szülők hosszú távú együttműködését, csökkenti az elhúzódó, elmérgesedő esetek számát, mert a szülők által elfogadottabb, betartható döntések születnek.

Támogatott közvetítői eljárás (Gyermekvédelmi törvény) • Szervezeti háttere: a gyermek érdekében elrendelt közvetítés esetén, vagy ha a szülők kérik, a területi gyermekvédelmi szolgáltatásnál foglalkoztatott mediátor igénybe vehető alacsony költségtérítés ellenében • Támogatott közvetítői eljárás díja: alkalmanként a minimálbér 3%-a; ez alól azonban lehet költségmentességet kérni • Ingyenes: az rgyk-ra jogosult gyermeket nevelő szülő számára és a nevelésbe vett gyermek szülőjének

Gyámnevezés, gyámságból kizárás

• Nincs érdemi változás, a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő jogosult rendelkezni róla • Pontosan felvett gyámhatósági jegyzőkönyv, végrendelet • Előzetes jognyilatkozatba is foglalható

Bejelentési kötelezettség gyámrendelés érdekében A Ptk. alapján [4:225. §] - a kiskorú gyermek közeli hozzátartozója, - a gyermeket gondozó személy köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. A gyámrendelés szükségességét bárki bejelentheti. A gyámhatóság hivatalból rendel gyámot.

Családbafogadás A családbafogadás mint a szülő akaratából történő, szülői gondoskodást pótló magánjogi jogintézmény az új Ptk.-ban került szabályozásra [4:187. §], ezért a Gyvt.-ből a családbafogadásra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték. A nevelésbe vétel megszüntetésénél a Gyvt. szabályozza azt a speciális esetet, mikor a gyermek családbafogadással kerülhet ki a nevelésbe vételből.

Gyámrendelés I. • Nevezett gyám [4:226. §] - a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett egy arra alkalmasnak tartott személyt. • Rendelt gyám [4:227. §], ha nincs nevezett gyám. Elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozó, ha ilyen nincs, más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt, elsősorban a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vevő személyek közül. Együtt nevelkedő testvérek részére gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni. • Az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venni • A tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául nem rendelhető ki az a személy, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik. • Kötelező gyámként kirendelnie a gyámhatóságnak [4:229. §] azt a személyt - akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte; - akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; vagy - aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.

Gyámrendelés II. Gyermekvédelmi gyám [4:230. §], [Gyvt. 84. §] • ha a gyermeket nevelésbe vették,

• ha a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult; • ha a gyermek szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához, • a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, Cél: a gyermek érdekének következetes, a gondozási helytől független képviselete és állandóság a gyám személyében, aki a gyermek sorsának alakításában fontos szereplő.

Gyámrendelés III. Több gyámot [4:231. §], ha • a gyermeket nevelő házastársak közösen vállalják a gyámságot (például a keresztszülei); • a kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot (például nagyszülei); • a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel (például szüleitől üzletrészt vagy más jelentős vagyont örökölt); • a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermeknek ez az érdeke.

Gyermekvédelmi nevelőszülő gyámként történő kirendelése A többes gyámrendelés egyik esete: gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, meghatározott gyámi feladatok ellátására kirendelheti gyámként a nevelőszülőt, feltéve hogy - a nevelőszülő a gyámságot vállalja és - legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, - nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, hiszen ebben az esetben csak elhúzódna az eljárás, ami nem érdeke a gyermeknek.[Gyvt. 84.-85.§]

Kizáró okok – az alkalmasság érdekében Nem rendelhető ki gyámként, aki • cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; • szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; • gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette, vagy örökbefogadhatónak nyilvánította, hiszen ezzel szülői alkalmassága is megkérdőjeleződött; • a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárta, nem látta biztosítottnak gyermeke nevelkedését a gondozásában, - a szülői döntést tiszteletben kell tartani.

Összeférhetetlenség – a törvényes képviselet maradéktalan ellátása érdekében Nem lehet gyermekvédelmi gyám • a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője, • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, • a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja, • a gyermek nevelőszülője.

„ A gyermekeknek ahhoz, hogy egyszer teljes értékű és érett felnőttekké váljanak, szükségük van teljes értékű anyákra és - akiben a leggyakrabban szenvednek hiányt - teljes értékű apákra. A szülői szeretet hiánya azzal a következménnyel jár a gyermeknél, hogy önmagukat sem tudják szeretni igazán és bizalmatlanok lesznek az élettel szemben. „ A nem szeretett gyermek sebe” igen sok esetben az élet végéig fáj, sőt a következő nemzedékek is szenvednek tőle.”/Carl G. Jung/

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kérdések esetén állok szíves rendelkezésükre. Tel.: 06-1-795-3130; 795-3120; E-mail: [email protected]