Az új PTK hatása a csõdtörvényre

IV. évfolyam, 3. szám

2014. november

Az új PTK hatása a csõdtörvényre Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon

ÚJ PTK A Cstv. személyi hatályát érintõ változások

A kezes felelõsége

A zálogjogi szabályok módosulása

A vezetõi felelõsség kérdései

KÖSZÖNTÕ

Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollégák!

Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség

Rendhagyó módon, különszámmal jelenik meg most a Credit Management Magazin. Az apropót a 2014 tavaszán hatályba lépett új Ptk adja, amely számos jelentõs változást hozott. Az elmúlt hónapok során nyilvánvalóvá vált, hogy rengeteg a kérdés, bizonytalanság nem csak a credit managerek, hanem a gyakorló jogi szakemberek részérõl is. Mivel a változások számos jogszabályt érintenek, úgy gondoltuk, hogy érdemes egy teljes számot az új Ptk csõdtörvényre gyakorolt hatásának áttekintésére szentelni. Terjedelmi okokból természetesen itt és most nem vállalkozhatunk teljes körû elemzésre, de a célnak tökéletesen megfelel Dr. Csõke Andreának és dr. Juhász Lászlónak a témában közösen jegyzett írása, amely "Az új Ptk hatása a csõdtörvényre" címmel a Csõd, Felszámolás, Reorganizáció folyóiratban jelent meg nemrég. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a szerzõpárosnak, valamint Csilléry Alexandra fõszerkesztõnek, hogy hozzájárultak az írás magazinunkban történõ közléséhez. Kedves Kollegák, a Credit Management Magazin legfrissebb számához tartalmas idõtöltést kívánok. Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség

2

Magyar Credit Management Szövetség

www.creditmanagementszovetseg.hu

[email protected]

Az új Ptk. hatása a csõdtörvényre

ÚJ PTK

Dr. Csõke Andrea - Dr. Juhász László

2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény. (Továbbiakban Ptk.) Ez a törvény váltotta fel az 1959. évi IV. tv-t (továbbiakban rPtk.), amely több, mint ötven évig szabályozta magánjogi viszonyainkat. Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csõdjog területe sem. A továbbiakban egy rövid bevezetõ után elemezzük azokat a legfontosabb csõdjogi kérdéseket, amelyekben az új Ptk. változásokat hozott. Nyilvánvalóan ez az írás csak néhány újdonság, probléma bemutatására vállalkozhat, elsõsorban azokra, amelyek alkalmazására rövidesen sor fog kerülni, vagy amelyek hamarosan gondot fognak okozni a gyakorlatban.

I. Átmeneti rendelkezések

szemléletû átmeneti szabályozás - szempontjából nem

A legfontosabb átmeneti rendelkezéseket a 2013. évi

(2) bekezdés b) pontjával egyetemben - nem arra nézve ad

CLXXVII. tv. (Ptk-é) tartalmazza. Ezek az átmeneti

iránymutatást, hogy egy új, illetve módosított anyagi jogi

rendelkezések jelzik, hogy még hosszú ideig egymás

rendelkezés alkalmazására már egy folyamatban lévõ

mellett fog élni a két polgári törvénykönyv. A legfontosabb

peres, illetve nemperes vagy más jellegû magánjogi

szabályt mindjárt a Ptk-é 1.§-a rögzíti, amikor kimondja:

jogvitát (is) rendezõ eljárásban sor kerüljön-e, hanem arra,

Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a Polgári

hogy egy újonnan bevezetésre kerülõ, vagy egy módosított

Törvénykönyvrõl

(a

eljárásjogi normát fõszabály szerint - külön eltérõ

továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését

jogszabályi rendelkezés hiányában - mikortól, mely eljárási

követõen

cselekményekre vonatkozóan kell alkalmazni az adott

szóló

2013.

évi

V.

értelmezhetõ. A Jat. 15. § (1) bekezdésének b) pontja - a

törvény

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

eljárásjogi jogviszony keretében.

b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A csõdtörvény személyi hatálya szempontjából fontos, Az indokolás kiemeli, hogy a törvény 1. §-a a Jat. 15. § (1)

hogy a már nyilvántartásba vett jogi személyekre mikortól

bekezdését a magánjogi jogviszonyok szempontjából

vonatkoznak a Ptk. új szabályai. A Ptké .§ (2) bekezdése

értelmezi és fogalmazza újra. E nélkül a szabály nélkül nem

kimondja, hogy ha e törvény az egyes jogi személy típusok

volna

magánjog

esetén eltérõen nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor

szempontjából nem csak a jogviszonyoknak és a tényeknek

a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés

van jelentõsége, hanem a jognyilatkozatoknak is. A

szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk.

jognyilatkozatok jelentõsége abban áll, hogy a magánjogi

hatálybalépését követõ elsõ létesítõ okirat módosítással

jogviszonyok keletkezése, módosulása és megszûnése

egyidejûleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban

tekintetében egyaránt szerepe lehet a tényeknek és a

álló továbbmûködésérõl dönteni, és az errõl szóló

jognyilatkozatoknak. Ugyanakkor a Jat. 15. §-ában

döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó

szereplõ "megkezdett eljárási cselekmények" fogalom a

bírósághoz benyújtani.

hatályos

ugyanis

egyértelmû,

hogy

a

Ptk.

Az (5) bekezdés szerint a Ptk. hatálybalépésekor mûködõ,

alkalmazásának rendezése - tehát egy alapvetõen anyagi

az rPtk-ban nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami

jogi jogviszonyok rendezésére irányuló, ezért anyagi jogi

gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint

magánjogi

jogszabályok


és

az

új


[email protected]

3

a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint mûködhet tovább, azonban ilyen

ÚJ PTK

típusú jogi személyek nem alapíthatóak.

II. A Cstv. személyi hatályát érintõ változások

Az (5) bekezdésben adott szabályozás

II.1 A pártok felszámolása

annyiban érdekes, hogy a leányvállalat

A legfontosabb új szabályt a 2013. évi CCLII. tv. 89.§-a

kivételével

tartalmazza,

már

személyekre

nem

mûködõ

vonatkozóan

jogi

tartalmaz

rendelkezéseket, amelyek a Cstv-ben sem

amely

a

pártok

mûködésérõl

és

gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényt módosítva lehetõvé tette a pártok felszámolását.

szerepelnek, illetve a hatályos Cstv. a vagyonnal

A pártra - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - az

kapcsolatban

egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

tartalmaz

rájuk

vonatkozóan

szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi

rendelkezéseket.

CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil Mind a gazdálkodó szervezetek, mind az alapítványok,

szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására

egyesületek határidõt kaptak arra, hogy a létestõ okiratuk

vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ectv. 11. § (3), (6) és

a Ptk.-nak megfelelõ legyen. Ez a határidõ alapítvány,

(7)

egyesület, rt., kft és egyesülés esetében ez a határidõ

rendelkezését megfelelõen alkalmazni kell.

2016. március 15., kkt. és bt. esetében 2015. március 15.

Sem a Cstv-t, sem az Ectv-t nem módosították azonban. A

bekezdésének

a

civil

szervezetekre

irányadó

Cstv. gazdálkodó szervezetek fogalma taxatív felsorolását Amennyiben tehát ezek a gazdálkodó szervezetek elõbb

nem bõvítették ki a párttal, és az Ectv.1.§ (2) bekezdése

nem helyezik magukat a Ptk hatálya alá, úgy a megadott

kizárja a pártra vonatkozóan a felszámolási eljárást is

határidõ leteltéig a korábbi szabályok alapján mûködnek.

tartalmazó II. Fejezet alkalmazását.

Így a bt. és kkt. jogi személyiség nélküli társaság marad, míg az új Ptk. jogi személyiséget biztosított számukra.

A párt ellen csõdeljárásnak, a párt megszûnése esetén

Ennek jelentõsége lehet például az illeték lerovásánál. Az

egyszerûsített törlési eljárásnak, továbbá egyszerûsített

Ít. 44. § (1) bekezdése szerint a Cstv. 3. § (1) bekezdés a)

felszámolásnak nincs helye.

pontjában

meghatározott

rendelkezõ

gazdálkodó

és

jogi

személyiséggel

szervezetek

felszámolási

II.1.1 A pártok felszámolásának speciális szabályai

eljárásának illetéke 80 000 forint, csõdeljárásának illetéke

A

párttörvény

rendelkezései

szerint

a

párt

50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkezõ

fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a Cstv. 27. §

gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás

(2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. § (3)

illetéke 30 000 forint, a csõdeljárás illetéke 30 000 forint.

bekezdése szerinti esetekben, azaz a szerzõdésen alapuló

Mindaddig, amíg valamely bt., kkt. nem rendelkezik jogi

követelések kifizetésének elmulasztása miatt. A Cstv. 27. §

személyiséggel, az alacsonyabb illetéket kell lerónia.

(2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben is csak akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása

Fontosnak tartjuk még itt megemlíteni, hogy a Ptk-é 50.§-

eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

a a kötelmekkel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ha a

Párt felszámolása esetében a Cstv. 26. § (3) bekezdésének

Ptk-é eltérõen nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor

a 45 napos moratóriumra vonatkozó rendelkezései helyett

fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését

az Ectv. 10. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell

követõen keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra

alkalmazni, hogy ha a bíróság által - a párt kérelmére,

- ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által

tartozásai kifizetésére - engedélyezett határidõ lejárta a

keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése

választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyûlési

elõtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

képviselõk

A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a Ptk.

kezdetétõl az országgyûlési képviselõk általános választása

hatálybalépése elõtt kötött szerzõdésüket teljes egészében

eredményének jogerõs megállapításáig tartó idõszakra

az új Ptk. hatálya alá helyezik.

esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az

Az

egyéb

átmeneti

rendelkezéseket

jogintézményeknél ismertetjük.

4


a

tárgyalt

általános

országgyûlési

választása

képviselõk

kampányidõszaka

általános

választása

eredményének jogerõs megállapításáig meghosszabbodik.


[email protected]

kötelezettségeknek és átadja a felszámolónak a

27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a

záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre

bíróság a civil szervezet kérelmére a Cstv. 26. § (3)

irányadó szabályok szerint elkészített záró

bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb kilencven

beszámolót, az e törvény elõírásai szerint

napos fizetési haladékot adhat és egyben reorganizációs

készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is.

terv készítését rendeli el.

A párt vezetõ tisztségviselõjének igazolnia kell

A pártok esetében ez az idõtartam a választási eljárásról

továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás

szóló törvény szerinti, az országgyûlési képviselõk

rendjérõl

általános választása kampányidõszaka kezdetétõl az

adóbevallási kötelezettségének is.

országgyûlési

szóló

törvény

szerinti

ÚJ PTK

A Civtv. 10.§ (5) bekezdése azt tartalmazza, hogy a Cstv.

záró

választása

Mindenesetre a törvény kemény pénzbírsággal fenyegeti a

eredményének jogerõs megállapításáig tartó idõszak alatt

vezetõket, amikor kimondja, hogy a bíróság a (2)

a párt felszámolása nem rendelhetõ el, a felszámolási

bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése

eljárást elrendelõ végzés és az e végzést másodfokon

esetén a párt vezetõ tisztségviselõjére (korábbi vezetõ

elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott

tisztségviselõjére) 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedõ

határidõ ezen idõszak végéig kitolódik. Ennek a törvényi

összegû pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is

rendelkezésnek a következtében a megadott idõszakban

kiszabható.

képviselõk

általános

az ügyiratot nyilvántartásba kell helyezni és az idõszak lejártát követõen lehet az eljárást folytatni, illetve a

II.1.3 A vagyon értékesítése

határozatot meghozni.

A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése

A

felszámolás

körébe

a

párt

felszámolásának

elrendelésekor az általános szabályoknak megfelelõen a

során nem szerezhet tulajdonjogot - a Cstv.-ben felsoroltakon kívül a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági

tulajdonában lévõ és a felszámolási eljárás alatt szerzett

társaságnak és a párt által létesített alapítványnak a

vagyon tartozik.

vezetõ tisztségviselõje, II.1.2 Meghallgatás

b) a párt felszámolása elrendelését megelõzõen 10

A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és

éven belüli idõszakban vezetõ tisztségviselõ

kötelezettségállományának megállapítása érdekében a

tisztséget betöltõ személy, c) a párt által

törvény elõírja, hogy a bíróság a felszámolás jogerõs elrendelését

követõ

45

napon

belül

ca) alapított gazdasági társaság,

nyilvános

cb) a 9/A. § alapján alapított alapítvány,

meghallgatást tart. A meghallgatásra megidézi a párt

d) az a)-b) pontban említett személyek Polgári

felszámolása elrendelését megelõzõen 10 éven belüli

Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

vezetõ tisztségviselõit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes

vagyonfelügyelõt,

ha

ideiglenes

A

párt

felszámolásának

befejezõdését

követõen

vagyonfelügyelõ kirendelésére is sor került. Ezekbõl a

fennmaradt vagyont a bíróság a pártalapítvány részére

rendelkezésekbõl következik, hogy a meghallgatás

adja át.

megtartása kötelezõ, annak indokát viszont nem lehet megállapítani, hogy az elmúlt 10 évben vezetõ

II.1.4 A vezetõi felelõsség

tisztségviselõket miért kell megidézni, milyen fontos

Ha a párt jogutód nélkül megszûnik, a hitelezõk

információt tudnak adni az ügy érdemében.

kielégítetlen

A törvény elõírása szerint a korábbi vezetõ tisztségviselõk a

érvényesíthetnek a párt vezetõ tisztségviselõivel szemben,

bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és

a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség

kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti idõszak

szabályai szerint, ha a párt vezetõ tisztségviselõje a párt

adatairól. Ez az elõírás azért érthetetlen, mert a párt

fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet beállta után a

vagyona a felszámolás elrendelésekor meglévõ vagyon, 10

hitelezõi érdekeket nem vette figyelembe. Ennél a

évre visszamenõleg a korábbi tisztségviselõk iratok

rendelkezésnél értelemszerûen alkalmazni kell a Cstv.

hiányában nyilatkozni sem tudnak.

33/A.§ elõírásait. Miután ezzel a késõbbiek során külön

A párt vezetõ tisztségviselõje a meghallgatáson tesz eleget

foglalkozunk, mellõzzük az ismeretek felidézését.

követelésük

erejéig

kártérítési

igényt

a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi



[email protected]

5

ÚJ PTK

II.2 Az ügyvédi irodákra vonatkozó

szerinti iratjegyzékben sem fog említést tenni. A

szabályok változása

legfontosabb

2009. szeptember 1-tõl került be a

lehetségesek még olyan súrlódási pontok, amelyek

gazdálkodó szervezetek körébe az ügyvédi

megnehezítik a felszámoló eljárását. Az irodagondnoknak

iroda. Az ügyvédi iroda tekintetében az V.

egyértelmûen az ügyfelek érdekeit kell nézni, a

Novella indokolása az ügyvédekrõl szóló

felszámolónak a hitelezõi érdeket kell képviselni.

1998. évi XI. tv. VII. fejezetét említi, mint

gond

ezzel

megoldódott,

amely megalapozta ezt a döntést. Az

III. A kezes felelõssége

ügyvédi iroda jogi személy, a harmadik

III.1 Általános kérdések

azonban

személyek felé az iroda a saját vagyonával felel, s ha az

A kezességgel kapcsolatban az új Ptk. olyan szabályokat

iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó

alkotott, amelyek nagyon érzékenyen érintik a csõd- és

ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. Az alapító

felszámolási eljárásokat. A kezesség lényege nem

okirat meghatározhatja, hogy a kárt okozó ügyvéd milyen

változott, kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget

esetekben és mértékben köteles az iroda által megfizetett

vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem

kártérítést az iroda részére megtéríteni. A Bt.-hez hasonló

teljesít, maga fog teljesíteni. Kezesség változatlanul egy

szabályozás szerint a kárt okozó ügyvéd - mögöttes

vagy több, fennálló vagy jövõbeli, feltétlen vagy feltételes,

felelõsségének érintése nélkül - az ügyvédi irodával együtt

meghatározott

is perelhetõ.

pénzkövetelés

Az ügyvédi irodák esetében a felszámolás elrendelése az

rendelkezõ egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A

iroda speciális rendeltetése és az ügyfelek érdeke miatt

kezesség változatlanul járulékos kötelezettség, azonban a

aggályos. Tény, hogy az iroda részt vehet a gazdasági

Ptk. lényeges módosítást vezetett be. Az 1/2007. PJE

forgalomban, szerzõdéseket köt, vásárol, eladósodhat, -

határozat a rPtk. szabályait értelmezve kimondta, hogy

különösen jelentõs összegû kártérítés fizetése miatt - mint

ugyanazért a követelésért felel, mint a fõadós, a követelés

egy más szervezet. Az Üt. 10.§ értelmében az ügyvéd a

jogcíme is ugyanaz, addig az új Ptk. szemléletében a kezesi

Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel az általa

kötelezettség jogcíme önálló jogcím: a kezességvállalás.

okozott kárért, ha a megbízási szerzõdésben az ügyvédi

Ennek a módosulásnak különös jelentõsége van mind az

iroda szerepel, értelemszerûen neki kell helytállni.

elévülés,

Mindezek

szempontjából.

együttvéve

sem

indokolják

ennek

a

vagy vagy

mind

a

meghatározható pénzben

kezessel

kifejezhetõ

szembeni

összegû értékkel

fellépés

szabályozásnak a fenntartását.

Az új Ptk. létrehoz egy új fajta kezességet is, amely a kezes

A korábbi szabályozással az volt a gond, hogy a Cstv. nem

számára a sortartó kezesnél kedvezõbb helyzetet teremt: a

gondoskodott a Ügyvédi Törvényben szabályozott

kártalanító kezességet (6:421. §). Kártalanító kezesség

megszûnés, a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2009. (IV.27.)

esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést,

MÜK Szabályzata (az ügyvéd irodájának gondnoka

amíg a jogosult nem bizonyítja, hogy végrehajtást vezetett

jogkörérõl és eljárásáról)

a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés

és a felszámolási szabályok

közötti összhangról, a kamara által a megszûnt iroda

nem nyert kielégítést.

részére kirendelt gondnok és a felszámoló jogköre sem

Az új rendelkezések szerint létrejött sortartó kezességi

volt, s igazán jelenleg sincs tisztázva. A legnagyobb gond

szerzõdés megtartja a sortartási kifogást (6:419.§), a kezes

azonban az ügyvédi titok megõrzésének kérdése volt a

mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a

felszámolási eljárásban, ahol az eljárás nyilvánossága és az

jogosult nem igazolja, hogy a követelést a fõkötelezettel

ügyfelek érdeke nem hozható közös nevezõre1. Ezen a

szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerû idõn belül

hiányosságon próbált enyhíteni a 2013. évi CCLII. tv.,

nem vezetett eredményre. A kötelezett és a kezes együttes

amikor kimondta, hogy nem tartozik az ügyvédi iroda

perlése továbbra is megengedett.

vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az

Az új rendelkezések csak közvetve utalnak a készfizetõ

irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltõl

kezességre, amely a törvény diszpozitív szabályai szerint

megõrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy,

változatlanul kiköthetõ. Ami újdonság, az az egyszerû

illetve

az

kezesség átalakulása bizonyos feltételek esetén készfizetõ

irodagondnoknak köteles átadni az iroda vezetõje, s nem

az

ügyvédi

titkot

tartalmazó

iratokat

kezességgé. A Ptk.6:420. § ugyanis kimondja, hogy a

a felszámolónak, errõl a felszámoló a Cstv. 31. § b) pontja

kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

1. Kovács Kázmér, a MÜK elnökhelyettese ezzel a kérdéssel foglalkozik az Ügyvédek Lapja 2010. januári számában (26-29.old.).

6



[email protected]

a) a követelés kötelezettõl való behajtása a kötelezett

nyilvántartásba nem vett hitelezõi igény

lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének,

jogosultja az adós ellen követelését nem

telephelyének vagy székhelyének megváltozása

érvényesítheti,

következtében lényegesen megnehezült;

kezdeményezett felszámolási eljárásban a

a

más

által

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése

még el nem évült követelését bejelentheti,

behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett

azzal, hogy a 35. § (2) bekezdés b) pontja

vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem

szerinti

nyert kielégítést; vagy

pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegû

c) a kötelezett csõdeljárásban fizetési haladékot

késedelmi

kamatot,

ÚJ PTK

azonban

késedelmi

követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.

kapott vagy ellene felszámolás indult.

Ezzel kapcsolatban az merül fel kérdésként a két eljárás A kötelezett a csõdeljárásban a kérelem beadását követõen

egybevetése alapján, hogy az a hitelezõ, aki az adós

egy munkanapon belül megkapja az automatikus

csõdeljárásban nem jelentkezik be, a kezessel szemben

moratóriumot. (Cstv. 9.§ (1) bek. ) Miután a Ptk. 6:420 §

érvényesítheti-e a követelését vagy ezzel a lehetõséggel a

nem tesz különbséget, a sortartó kezesség ekkor átalakul

Ptk. 6:417.§ (3) bek. alapján már nem élhet. Az tény, hogy

készfizetõ kezességgé, s nem csak a csõdeljárás

abszolút jogvesztés nem következik be, különben a

elrendelése esetén (Cstv. 10.§ (1) bek.) következik be az

felszámolási eljárásban sem érvényesíthetõ a követelés.

átalakulás. Ez a kezesre nézve hátrányos, mert lehetséges,

Számomra úgy tûnik, hogy a jogvesztés csak a késedelmi

hogy a csõdeljárás valamely eljárási okból megszûnik,

kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jellegû

anélkül, hogy egyezséget kötöttek volna, vagy átalakult

követeléseknél következik be, ezért az általános szabályok

volna felszámolási eljárássá, ennek ellenére nem alakul

szerint

vissza a készfizetõ kezesség sortartó kezességgé.

érvényesíthetõ. Miután ez a hitelezõ az egyezségben nem

További új rendelkezés - amellyel már a kezesség

vesz részt, kérdés, hogy kell-e értesítenie a kezest. Bár a

elvállalásakor tisztában kell lenni - az, hogy a kötelezett

jogalkotó erre a helyzetre nem gondolt, azt hiszem

ellen indult csõdeljárásban biztosított fizetési haladék a

értesítési kötelezettsége fennáll, s ha ennek nem tesz

kezes kötelezettségét nem érinti - ami azt jelenti, hogy a

eleget, akkor a kezes kötelezettsége az egyezség alapján

moratórium nem hat ki rá, vele szemben a hitelezõ

alakul. Itt azonban további gond, hogy pontosan

felléphet. A jogalkotó célja ugyanis pont az volt, hogy a

megállapítható-e, hogy a hitelezõ bejelentkezése alapján

fõkötelezett fizetõképességével kapcsolatos kockázatot a

milyen összegû kielégítést kapott volna. Ha igen, akkor

kezes viselje.

eszerint fog alakulni a kezes kötelezettsége, ha nem, akkor

A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csõdeljárásban

a

tõke

követelés

tekintetében

az

igény

problémás megállapítani a kötelezettség mértékét.

kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a

Ezek az új rendelkezések a Ptk. hatályba lépése után kötött

jogosult a kezest az egyezség megkötését megelõzõen

szerzõdések esetén fognak élni, de hamarosan számítani

annak feltételeirõl tájékoztatta. A tájékoztatást követõen a

lehet arra, hogy csõd- és felszámolási eljárásokban

kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére;

felmerül, hogy mi a teendõje a hitelezõnek és a kezesnek.

teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csõdeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás

III.2 Eljárás csõdeljárás esetében

elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az

Ilyen szabályozási háttér mellett kell megkísérelni választ

egyezségben meghatározott mértékre. Ez a megoldás

adni arra a kérdésre, hogy mi a teendõje a hitelezõnek,

ellentétes a járulékosság szabályával.

illetve a kezesnek csõd- és felszámolási eljárás esetében.

A Ptk. 6:417.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben

a

követelést

bírósági

úton

nem

Meg kell különböztetni a kötelezettel szemben lejárt és nem lejárt követelést.

lehet

érvényesíteni.

III.2.1 Eljárás lejárt követelés esetében

Amennyiben a hitelezõ nem jelenti be a csõdeljárásban a

A kötelezettel szemben már lejárt követelés tekintetében a

követelését, a Cstv. 20.§ (3) bek. értelmében a hitelezõ az

jogosult azonnal fordulhat a kezessel szemben, és az nem

egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya

hivatkozhat arra, hogy elõször a kötelezettel szemben kell

nem terjed ki rá. A bejelentési határidõ elmulasztása miatt

fellépni, hanem fizetnie kell.



[email protected]

7

ÚJ PTK

-

-

-

A jogosult megteheti az adóssal szemben

akkor a hitelezõnek a kezest mindenképpen tájékoztatnia

lejárt követelés esetén, hogy a kötelezett

kell az egyezségi javaslat feltételeirõl, akár lejárt már a

csõdeljárásának

idõpontjától

követelése az adóssal szemben, akár nem. Ez még akkor is

számított 30 napon belül lép fel a kezessel

így van, ha a jogosult maga nem vehet részt a

szemben - akkor neki magának nem kell

csõdegyezség létrehozásában, mert pl. vitatott a

hitelezõvé válnia a csõdeljárásban.

követelése. Ha azonban elmulasztja a kezes tájékoztatását,

A jogosult megteheti azt is, hogy a

akkor elveszti a kezessel szembeni fellépés jogát, hogy a

csõdeljárásban bejelenti a hitelezõi igényét,

kötelezettség eredeti tartalma szerint követeljen helytállást

s ilyen esetben a 6:417.§ (4) bekezdésének

a kezestõl.

további rendelkezései szerint jár el.

A kezes - még az adóssal szemben le nem járt követelés

kezdõ

Ha nem jelenti be 30 napon belül a követelését és

esetén is - kifizetheti a kötelezettséget a jogosultnak, és

az adós és bejelentkezett hitelezõi között bíróság

akkor a jogosult helyébe lép a csõdeljárásban. Ha van

által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor a Cstv.

tájékoztatás, akkor a kezes az adós által az egyezségben ki

20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3)

nem fizetett összeggel felel az eredeti teljes kötelezettség

bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel

erejéig, ha nincs tájékoztatás, akkor a kezes csak azért az

szemben sem a követelését, mert itt kimondja a

összegért felel, amelynek kifizetésére a csõdegyezségben

törvény,

az adós kötelezettséget vállalt.

hogy

bírósági

eljárásban

nem

érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a

Ha

követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

csõdeljárásában, és az adós és bejelentkezett hitelezõi

a

jogosult

nem

válik

hitelezõvé

az

adós

között bíróság által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor III.2.2 Eljárás le nem járt követelések esetében

a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3)

A kérdés az, hogy mit kell tenni a kezességgel biztosított,

bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben

le nem járt követelés csõdeljárásba történt bejelentése

sem a követelését, mert itt kimondja a törvény, hogy

esetén? A 6:416.§ (1) bekezdése szerint kezességi

bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével

szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal

szemben

szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog

érvényesíteni.

helyette a jogosultnak teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy a

A

kötelezett is csak akkor köteles teljesíteni, ha a

tekintetében felmerül, hogy a Ptk. 6:417.§ (3) bekezdését,

kötelezettsége esedékessé vált. Ha viszont az még nem

vagy a 6:426.§ rendelkezéseit kell figyelembe venni, mely

esedékes, akkor a kezes fizetési kötelezettsége sem állhat

szerint ha a jogosult lemond a követelést biztosító

be.

valamely jogról vagy egyébként az õ hibájából a követelés

A 6:417.§ (4) bekezdés már ismertetett további

a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a

rendelkezései alapján lehet eljárni azon követelések

behajtása jelentõsen megnehezül, a kezes szabadul

tekintetében, amelyek még nem követelhetõk a kezestõl,

annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési

mert nem jártak le a kötelezettel szemben sem.

igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.

Ezek szerint a jogosultnak be kell jelentkeznie a kötelezett

Álláspontunk

(adós) csõdeljárásában a le nem járt követelésével, és be

behajthatatlanná válik" kifejezés azt jelenti, hogy jogilag

kell fizetnie a nyilvántartásba vételi díjat, feltéve, hogy a

ugyan lehetõség lenne a behajtásra, de a jogosult hibája -

kezes, a még nem esedékes tartozás teljesítésével, nem

mulasztása miatt - a kötelezett vagyonából erre már nincs

váltja ki a jogosultat.

lehetõség. (Késlekedett a jogosult és közben a kötelezett

Ha a vagyonfelügyelõ a követelést vitatja, akkor kifogást

vagyona eltûnt.) Ilyen esetben a "megtérítési igénye

nyújthat be a csõdeljárást lefolytató bírósághoz (vagy

alapján egyébként kielégítést kaphatott volna" kifejezést

elfogadhatja a vitatottá nyilvánítást és azonnal pert indít

arra az idõpontra kell értelmezni, amikor a jogosultnak

az adós ellen), ám ha a kifogás elbírálását követõen is

már lehetõsége lett volna fellépni a kötelezettel (vagy a

vitatott marad a követelése, akkor pert kell indítania az

kezessel) szemben, és akkor a kezes - teljesítése esetén -

adóssal szemben ahhoz, hogy vitatott hitelezõként

még kaphatott volna megtérítésként valamit az adós

figyelembe vegyék a csõdeljárásban.

vagyonából. Nem szûnik meg tehát a kezes kötelezettsége,

Ha a csõdeljárásban az adós egyezségi javaslatot tesz,

csak arra az összegre, amelyet - ha a jogosult szabályosan

8


Cstv.

a

követelést

20.§

(3)

úton

bekezdésének

szerint


bírósági

a

nem

lehet

következményei

6:426.§-ban

a

"követelés

[email protected]

jár el - megkaphatott volna a kezes (a jogosult helyébe

a

lépve), a különbözetért azonban helyt kell állnia.

meghatározott

Álláspontunk szerint azonban a csõdeljárásba való be nem

(késedelmi

jelentkezés jogkövetkezménye a kezes tekintetében nem

érvényesítheti).

20.§

(3)

bekezdésében

korlátok

kamatigényét

között nem

2) Ha csak "A" társaság kerül csõdeljárás

ÚJ PTK

ez, hanem ahogy az elõzõekben jeleztük, a Ptk.6:417.§ (3)

Cstv.

hatálya alá, de a követelés még nem járt le

bekezdése.

vele szemben, akkor a jogosult III.2.3 A kezesség érvényesülésének modellezése

a) nem léphet fel a kezessel szemben,

Modellezzük a fent kifejtettek szerint az új Ptk. alapján azt

mert a követelés még nem esedékes,

az esetet, amikor "A" társaság a kötelezett, "B" társaság

b) be kell azonban jelentenie a csõdeljárásba a

pedig a készfizetõ kezese (vagy azzá vált) az "A" társaság

követelést 30 napon belül, és amennyiben az adós

által felvett kölcsön visszafizetésének.

egyezségi javaslatot tesz, azt közölnie kell a

1) Ha csak "A" társaság kerül csõdeljárás hatálya alá, és már

kezessel. A kezes dönthet úgy, hogy kifizeti a teljes

lejárt vele szemben a követelés, akkor a jogosult

összeget, és akkor a hitelezõ helyébe lép a

a) felléphet azonnal a kezessel szemben a csõdeljárás

csõdeljárásban, és dönthet úgy is, hogy megvárja a

kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül

csõdeljárás végét, az adós vagyonából ki nem

(6:420.§ c) pont);

elégített összegért áll helyt.

b) bejelentkezhet a csõdeljárásba hitelezõként és

Ha nem közli a kezessel az egyezségi javaslatot,

kifizetheti a nyilvántartásba vételi díjat. Az

akkor csak azért az összegért felel a kezes, amelyet

egyezségi feltételekrõl tájékoztatja a hitelezõt, és

az adós az egyezségben vállalt megfizetni (a példa

ebben az esetben, ha az adós az egyezségben a

szerint 20 %-ért).

követelés 20 %-ának a kifizetését vállalja, akkor a

c) Ha nem válik hitelezõvé az "A" csõdeljárásában,

jogosult a 20 %-ot az "A" társaságtól kapja meg,

akkor azonos a helyzet az elõzõ pont (c)

míg a maradék 80 % kifizetése érdekében felléphet

alpontjában írtakkal.

a "B" társasággal szemben. (Az is lehetséges, hogy a

3) Ha mind a két társaság csõdeljárás hatálya alá kerül, és

kezes kifizeti a 100 %-ot és a jogosult-hitelezõ

a követelés lejárt volt, akkor a jogosultnak mind a két

helyébe lép a csõdeljárásban. Ilyen esetben abban a

társaságnál be kell jelentenie a hitelezõi igényét, mert a

pontban szavaz a kezes és annyi szavazattal, ahol

kezessel szemben is felléphet a 6:422.§ alapján.

és amennyivel a jogosult-hitelezõ szavazott vagy

a.) Ha elõbb az "A"társaságnál születik csõdegyezség,

szavazott volna.)

akkor

Ha hitelezõvé vált a jogosult, de nem tájékoztatja a

kötelezettségét számítani, hogy a jogosult az "A"

kezest az egyezség feltételeirõl, akkor a kezes csak

társaság által elõadott egyezségi feltételeket

azért az összegért felel, amit az adós az

közölte-e a kezessel. Itt nem lényeges az, hogy

egyezségben vállalt, azaz - amennyiben az adós

esetleg az "A" társaság és a "B" társaság ugyanazon

nem fizeti meg - 20 %-ot köteles a "B" társaság

cégcsoporthoz tartozik, vagy ugyanaz a személy a

kifizetni a jogosultnak.

vezetõ tisztségviselõje, stb. - tehát elvileg tudnia

attól

függõen

kell

a

"B"

társaság

c) Ha azonban nem válik hitelezõvé az "A" társaság

kell a feltételekrõl -, mert a jogosultnak a formális

csõdeljárásában (nem jelentkezik be 30 napon belül

kötelezettségét a Ptk. elõírta, ennek alapján a

és nem fizeti be a nyilvántartásba vételi díjat), akkor

tájékoztatást meg kell adnia a kezesnek. Ha ez

a 6:417.§ (3) bekezdése alapján a kezessel szemben

elmarad, akkor annak a következményeit viselnie

sem

kell.

léphet

fel,

és

nemcsak

a

20

%

érvényesítésének, de az egész követelésnek az

b.) Ha a "B" társaságnál születik meg elõbb az

érvényesítési jogától van - egy ideig, vagy

egyezség, az nem érinti a kötelezett kötelezettségét

véglegesen - eltiltva nemcsak az adóssal, de a

csak annyiban, hogy a kezes által kiegyenlített

kezessel szemben is. Nyilvánvalóan, ha utóbb a

részre vonatkozóan a kezes állhat be a jogosult

felszámolás megindul a kötelezettel szemben,

helyett hitelezõnek (6:417.§ (4) bekezdés).

akkor a jogosult a kezessel szemben is felléphet,

c.) Ha mind a két társaság csõdeljárás hatálya alá

azonban álláspontunk szerint vele szemben is csak

kerül, és a követelés a kötelezettel szemben még



[email protected]

9

ÚJ PTK

nem járt le, akkor a "B" társaságnál a követelést

követelést, amely még a fõadós "A" társasággal szemben

ugyan nem kell a 30 napos határidõben

nem járt le, hiszen a "B"-nek a helytállási kötelezettségébõl

bejelenteni, azonban az "A" eljárásában az adós

eredõ fizetési kötelezettsége akkor keletkezik - és válik

által tett ajánlatot közölni kell a "B" társasággal.

esedékessé -, amikor a jogosult õt a teljesítésre felszólítja.

Azért nem kell bejelenteni, mert a kezesség

Ebbõl következõen tehát, ha nem esedékes a fõadóssal

helytállási kötelezettség vállalását jelenti és

szembeni követelés, akkor a kezessel szemben sem lehet

fizetési

fellépni, mert vele szemben még nincs is pénzben

kötelezettsége akkor keletkezik a

kezesnek, amikor a jogosult felszólította a

meghatározott

kötelezettel szemben esedékessé vált követelés

kötelezettségének esedékessé válása automatikusan nem

teljesítésére (6:422.§). Felszólítani pedig a kezest

jár a kezes helytállási kötelezettségének esedékessé

csak akkor tudja, ha a kötelezettel szemben már

válásával. A Ptk. eloszlatja a kezes kötelezettségének

lejárttá vált a követelése. A 6:420.§ c) pontja csak

esedékessé válásával kapcsolatos bizonytalanságot: a

készfizetõ

a

kezes akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a

csõdeljárás megindításakor (ha korábban nem így

teljesítésre."(A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal,

kötötték ki a felek), de a készfizetõ kezességhez is

szerk: Vékás Lajos, 888.o.)

kezességé

teszi

a

kezességet

követelés.

Ugyanakkor

"a

fõadós

az kell, hogy a kötelezettel szemben esedékessé III.3 Eljárás felszámolási eljárásban

váljon a követelés.

Felszámolási eljárásban a lejárt-le nem járt probléma nem Mit tehet ezzel a bejelentéssel a kezes a saját

merül fel, mert a felszámolás kezdõ idõpontjában az

csõdeljárásában? Ez nyilvánvalóan nem hitelezõi igény,

adóssal szemben valamennyi követelés lejárttá válik, ezért

ezért nem kell utána befizetni a nyilvántartásba vételi díjat

a 6:420.§ alapján a jogosult azonnal fordulhat a kezessel

sem. (Csak akkor válhat hitelezõi igénnyé, ha az "A"

szemben, mert a kezesség - ha addig nem volt az -

eljárásban akkor kötik meg a csõdegyezséget, amikor a "B"

készfizetõ kezességgé válik. Ha nem fordul a kezes ellen,

elleni csõdeljárásban még nincs csõdegyezség, és ezért a

akkor az adós felszámolási eljárásában be kell jelentkeznie

jogosult a kezessel szemben a különbözet erejéig felléphet

hitelezõként. Ha ezt nem teszi meg - legalább a jogvesztõ

az akkor a kezessel szemben keletkezõ követelése alapján.)

határidõn belül -, akkor a 6:417.§ (1) bekezdése alapján a

Ugyanakkor az adósnak és a hitelezõinek figyelembe kell

követelését elveszíti, ezért az azt biztosító kezesség is

venniük az egyezség megkötésekor a bejelentésben

megszûnik, a kezes szabadul.

szereplõ összeget, hiszen a kötelezett csõdegyezségében

Ha nem fordult egybõl a kezes ellen, akkor az adós által

vállalt kötelezettségen felüli összeg a kezest terheli, és ez a

tett felszámolási egyezségi javaslatokat a felszámolási

kezes csõdeljárásában a saját hitelezõinek felajánlható

eljárásban is továbbítani kell a kezes részére, a tájékoztatás

vagyon

elmaradásának

mértékét

fogja

csökkenteni.

Ha

ugyanis

csõdegyezség jön létre az õ eljárásában is, és utóbb a kezessel szemben fellép a jogosult, akkor ezt az utóbb

a

következményei

azonosak

a

csõdeljárásnál már kifejtettekkel.

A fentiekben kifejtetteknek az az alapja, hogy a kezes

IV. A zálogjogi szabályok módosulása

kötelezettsége akkor keletkezik, amikor kiderül, hogy a

A 2014. március 15-tõl hatályos szabályozás: A Cstv. 4/A.§

fõadós nem teljesít és a fizetésre õt a jogosult felszólítja

és a 11.§ (1) bek. d) pontja együttes értelmezése adja meg

[6:422. § (1) bek.]. "A kezesség másodlagos, biztosítéki

a hatályos szabályozás tartalmát. Eszerint fõ szabályként a

jellegébõl következik egyrészt az, hogy a kezes helytállási

csõdeljárás kezdõ idõpontjától kezdve az adós vagyonával

kötelezettsége csak a fõkötelezett mulasztása esetén áll

szemben zálogjog alapján - kivéve a törvényben

be, másrészt pedig következik a hitelezõnek az a joga,

meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást

hogy válasszon: a fõkötelezettséget érvényesíti a fõadóssal

- nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal

szemben, vagy pedig a rendelkezésére álló biztosítékot

szemben a csõdeljárás kezdõ idõpontja elõtt kikötött

veszi igénybe."(Gárdos István: A kezesség esedékessége és

biztosítékot nem lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt

elévülése, Gazdaság és Jog, 2012/7-8. 20-27.o.) Ezért nem

szigorítja a 4/A.§, amikor kimondja, hogy a zálogjogosult

lehet bejelenteni a "B" társaság csõdeljárásában azt a

a

keletkezõ követelést a vagyonból ki kell fizetni, s lehet, hogy nem marad a hitelezõknek.

10


zálogjog

érvényesítésével


összefüggõ

jogait

[email protected]

a

korábbi szabályokat kell alkalmazni, ha a

kezdeményezésére vonatkozó értesítéstõl, ilyen értesítés

biztosíték kikötésére március 15-e elõtt került

hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési

sor.

haladék közzétételétõl nem gyakorolhatja, követeléseinek

A biztosítéki célú vételi jog: A Cstv. 12.§ (3)

a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a

bekezdése - a felszámolási eljárástól eltérõen

csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül

- a csõdeljárásban biztosított követelésnek

sor.

tekintette azokat a követeléseket, amelyek

A Cstv. 9.§ (2) bek. értelmében a csõdeljárás kezdõ

tekintetében a zálogjogon, óvadékon felül

idõpontja a csõdeljárás elrendelésérõl szóló bírósági

biztosítékú célú vételi jogot kötöttek ki. Ezt a

végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. A

lehetõséget az új Ptk. nemcsak megszüntette, hanem

legtöbb zálogjogosult számlavezetõ pénzintézet, amelyet

szankcionálja is. A Ptk. 6:99.§ kimondja, semmis az a

az adós a 8.§ (2) bek. i) pont alapján a csõdkérelem

kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló

benyújtásáról köteles értesíteni, így elõbb szereznek

irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások

tudomást a csõdeljárás megindításáról, mint a kezdõ

kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog,

idõpont, a korlátozás is korábban hatályosul az õ

más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására

esetükben.

irányul. (Ez a szabály nem érinti a tulajdonjog fenntartás,

Ez a korlátozás természetesen csak az adós zálogkötelezett

pénzügyi lízing, faktoring intézményét, amelyekben a

vagyonára vonatkozik, amennyiben harmadik személy a

biztosíték jelleg fennáll.) Ezért a Cstv. 12.§ (3) bekezdését

zálogkötelezett, õ nem hivatkozhat erre a korlátozásra.

módosítani kellett, s a jogalkotó kivette a biztosítéki célú

A felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezések a

vételi jogot a biztosított követelések körébõl. A 2014.

4/A.§-ban tulajdonképpen semmilyen újdonságot nem

március 15. elõtt kötött ilyen megállapodások alapján

hoztak, talán csak a 4/A.§ ba) pontja érdemel nagyobb

azonban a követelés biztosított lesz a 2015. március 15.

figyelmet, hiszen a stratégiailag kiemelt gazdálkodó

után indult eljárásokban is, nem lehet az ilyen

szervezeteknél

szerzõdéseket semmisnek tekinteni.

a

rendkívüli

moratórium

tartalma

ÚJ PTK

zálogkötelezettel szemben csõdeljárás esetén a csõdeljárás

megegyezik e téren a csõdeljárás moratóriumáéval (bb)

A 2014. március 15-tõl hatályos szabályozás: A Cstv. 4/A.§

pont), s a felszámolás kezdõ idõpontjától a zálogjogosult

és a 11.§ (1) bek. d. pontja együttes értelmezése adja meg

sem élhet a jogával (bc) pont). A hivatkozott ba) pont

a hatályos szabályozás tartalmát. Eszerint fõ szabályként a

azonban még a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt akasztja

kezdõ idõponttól kezdve az adós vagyonával szemben

meg azt a zálogjogosultat a joga érvényesítésében, aki a

zálogjog alapján - kivéve a törvényben meghatározott

felszámolási eljárást kezdeményezte. Ez azért egyértelmû,

szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet

mert más nem tud a felszámolás elrendelése elõtt a

kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a

bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidõt

csõdeljárás kezdõ idõpontja elõtt kikötött biztosítékot nem

engedélyezõ

lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt szigorítja a 4/A.§, amikor

végzésrõl,

fõleg

nem

a

végzés

kézhezvételének idõpontjáról, csak az, aki maga

kimondja,

kezdeményezte az eljárást.

érvényesítésével összefüggõ jogait a zálogkötelezettel szemben

hogy

a

csõdeljárás

zálogjogosult esetén

a

a

zálogjog csõdeljárás

IV.1 Biztosítéki célú vételi jog és engedményezés

kezdeményezésére vonatkozó értesítéstõl, ilyen értesítés

a csõdeljárásban

hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési

Az új Ptk. lényegesen módosította a biztosítékokkal

haladék közzétételétõl nem gyakorolhatja, követeléseinek

kapcsolatos szabályozást.

a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a

zálogjogon

kívüli

A törvény visszaszorítja a

dologi

(fiduciárius)

biztosítékok

csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül

alkalmazását, ezért kikerült a biztosítékok körébõl a

sor.

biztosítéki célú vételi jog.

Az óvadék tekintetében különösen ellentmondásos a sem

szabályozás, mivel a Cstv. 38.§ (5) bek. kimondja, hogy ha

maradhattak változatlanok, s átmeneti szabályokat is

az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás

kellett alkotni a bizonytalan helyzetek elkerülése

kezdõ idõpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a

érdekében. Ezért idéztük be a Cstv. új 83/I § elõírásait. A

felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék

2014. március 15.-e után indult eljárásokban még a

tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követõen

A

Cstv.

zálogjoggal

kapcsolatos


szabályai


[email protected]

11

ÚJ PTK

köteles a fennmaradó összeget a felszámoló

megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása

részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha

céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására,

az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelõ

vételi jog alapítására irányul.

végzés

három

A zálogjog hatékonyságának egyik elemeként a törvény

hónapon belül nem él közvetlen kielégítési

egyszerûsíti a zálogjog megalapítását. A zálogjog

jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-

megalapítása két lépcsõben történik: szükséges hozzá a

ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat

zálogszerzõdés és kézizálogjog esetén a zálogtárgy

igényt. Lehet esetleg úgy is értelmezni ezt a

birtokának az átruházása, jelzálogjog esetén pedig a

szabályt, hogy az megfelel mindkét elõírásnak,

zálogjog bejegyzése. A zálogjog mint dologi jog tartalmát,

közzétételétõl

számított

hiszen konkrét törvényi (és speciális) elõírás alapján elégíti

a

ki magát az óvadék tárgyából.

kötelezettségeit a törvény alapvetõen eltérést nem engedõ

zálogjogosult

és

a

zálogkötelezett

jogait

és

A Cstv. 9.§ (2) bek. értelmében a csõdeljárás kezdõ

módon szabályozza. A zálogszerzõdésnek csupán két

idõpontja a csõdeljárás elrendelésérõl szóló bírósági

kötelezõ tartalmi eleme van: a biztosított követelés és a

végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. A

zálogtárgy megjelölése. Mindkettõ történhet akár

legtöbb zálogjogosult pénzintézet, amelyet az adós a 8.§

egyedileg, akár pedig körülírással, kivéve a fogyasztói

(2) bek. i) pont alapján a csõdkérelem benyújtásáról

zálogszerzõdéseket, amelyek esetében, a fogyasztó

köteles értesíteni, így elõbb szerez tudomást a csõdeljárás

védelme érdekében, mindkét elemet konkrétabban kell

megindításáról, mint a kezdõ idõpont, a korlátozás is

meghatározni.

korábban hatályosul az õ esetükben. Ez a korlátozás természetesen csak az adós zálogkötelezett

Zálogszerzõdést érvényesen csak írásban lehet kötni, ezen

vagyonára vonatkozik, amennyiben harmadik személy a

túl azonban a törvény nem támaszt alaki követelményt.

zálogkötelezett, õ nem hivatkozhat erre a korlátozásra.

Kézizálogjog esetén a zálogjogosult kiállíthat olyan értékpapírt is, amely feljogosítja a birtokosát a zálogtárgy

IV.2 A zálogjog és a csõdjog

átvételére. A zálogszerzõdés nem jogcímet keletkeztetõ,

IV.2.1 A polgári jogi szabályok változása

kötelmi

A zálogjogi szabályok jelentõsen módosultak az új Ptk.

megállapodás.

hatályba lépésével. Egy általános - és Ptk. indokolására

rendszerint a hitelszerzõdésben elõírt kötelezettség vagy

épülõ - tájékoztatás mellett azokat a jogintézményeket

feltétel. Ezzel szemben a zálogszerzõdés a zálogjog

ismertetem röviden, amelyben változás történt.

megalapításának egy eleme, amely - a zálogtárgy és a

A 2013. évi V. tv. (Ptk.) indokolása hangsúlyozza, hogy a

biztosított

zálogjog a magyar magánjog régi intézménye, amelynek

birtokátruházás

szabályai az elmúlt húsz esztendõben többször változtak.

szándékot.

A Ptk. megalkotása során szerkezeti változást eszközöltek

A Ptk. megszüntette a vagyont terhelõ és az önálló

a

jogi

szerzõdés, A

hanem

zálogjog

követelés

sajátos

alapításának

megjelölésével

illetve

bejegyzés

-

dologi jogcíme

kifejezi

mögötti

a

ügyleti

zálogjog

zálogjog intézményét. Különösen a vagyont terhelõ

szabályozására a Dologi Jogi Könyvben, a korlátolt dologi

zálogjog megszüntetése fog majd változást hozni a

jogok körében került sor.

gyakorlatban, átmeneti ideig azonban a korábbi szabályok

A törvény fõ törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse

évekig élni fognak.

módosítások

hangsúlyozására,

és

a

a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújt a hitelezõ számára, ugyanakkor megfelelõ védelemben részesíti a

A törvény zálogjog bejegyzésére vonatkozó szabályai

zálogkötelezett tulajdonosi érdekeit. A törvény célja az is,

eltérõek aszerint, hogy a bejegyzésre az ingatlan-

hogy visszaszorítsa a zálogjogon kívüli dologi (fiduciárius)

nyilvántartásban, illetve egyéb lajstromban, vagy pedig a

biztosítékok alkalmazását, mert azok a gyakorlatban

hitelbiztosítéki (korábban: zálogjogi) nyilvántartásban

alapvetõen a kógens zálogjogi szabályok megkerülésére

kerül-e sor. Az elõbbiekre vonatkozó szabályok alapvetõen

irányulnak. Ide tartozik a biztosíték célú vételi jog,

a zálogjogi szabályozás körén kívül esnek, míg az utóbbit

engedményezés tiltása a 6:99.§-ban. A Ptk. 6:99. § a

a

fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége kapcsán ugyanis

nyilvánosságának teljes körûvé tétele érdekében, jogon és

kimondja, hogy semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi

követelésen alapított zálogjogot is be kell jegyezni a

biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki

nyilvántartásba. A zálogjog rugalmasságának fokozása

12


törvény

e

körben


szabályozza.

A

zálogjog

[email protected]

érdekében, a zálogjogosultak helyett javukra eljáró

nyilvántartássá alakul át. Ez a zálogjog és a

zálogjogosulti bizományos is bejegyezhetõ.

többi

bejegyzendõ

biztosítéki

jog

megalapítását egyszerûvé, gyorssá és olcsóvá

birtokátruházás új szabályaira épít. A kézizálogjog

teszi, valamint a zálogjog teljes nyilvánosságát

megalapítása során is alkalmazhatók a birtokátruházás

szolgálja. Az új nyilvántartásba való bejegyzésre

különféle módjai, ezek közül, a forgalom biztonságának

és törlésre az ellenérdekû fél hozzájárulásával,

érdekében,

elektronikus

törvény

kézizálogjog

egyedül

a

megalapítása

constitutum

kapcsán

possessorium

formanyomtatvány

alkalmazása kizárt.

kitöltése

Fontos újítás, hogy a törvény az óvadékot integrálja a

közremûködés

zálogjogba. Az óvadék legfõbb sajátossága a közvetlen

lényegében

kielégítési jog, amely tárgyának sajátos természetébõl

nyilvántartás e sajátosságaiból következõen az nem

következik.

tekinthetõ közhiteles nyilvántartásnak, ugyanakkor képes a

A törvény megoldást kíván nyújtani arra az esetre, amikor

zálogjog nyilvánosságának funkcióját betölteni, és jelentõs

több zálogjogosult javára alapítanak zálogjogot, ráadásul

mértékben hozzá tud járulni a forgalom biztonságához.

úgy, hogy a zálogjog fennállása alatt a zálogjogosultak

A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletszabályait a 2013. évi

személye változhasson (szindikált hitelezés). A törvény

CCXXI. törvény tartalmazza, amely kimondja, hogy a

ezért lehetõvé teszi azt, hogy a zálogjogosultak helyett egy

hitelbiztosítéki

javukra eljáró bizományos kerüljön bejegyzésre a

nyilvántartás) hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki

megfelelõ nyilvántartásba. Ilyenkor a zálogjogosultakat

nyilatkozatot tevõ a nyilvántartásban rögzített idõpontban

nem

és a nyilvántartásban szereplõ tartalommal, a Polgári

szükséges

bizományost

e

feltüntetni, minõségének

de

a

zálogjogosulti

feltüntetésével

kell

útján,

emberi

megfelelõ

nélkül,

azonnal

sor

(hatósági)

ÚJ PTK

ide

a

A

automatikusan, kerül.

nyilvántartás

A

(a

hitelbiztosítéki

továbbiakban:

Törvénykönyv és az e törvényben foglaltak szerint

bejegyezni. A zálogjogosulti bizományos gyakorolja a

hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. (1. § (1) bek.)

zálogjogosultakat

azonban,

A nyilvántartás ezen túlmenõen semmilyen jog, tény vagy

bizományosi jogállásának megfelelõen, az ennek során

szerzõdés fennállását nem tanúsítja vagy bizonyítja, a

hozzá kerülõ vagyon nem képezi a saját vagyonát, arra a

nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági

hitelezõi nem tarthatnak igényt.

úton az ellen érvényesítheti, aki a nyilvántartásban

megilletõ

jogokat,

szereplõ tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztosítéki IV.2.2 A hitelbiztosítéki nyilvántartás

nyilatkozatot tette. A perben a hitelbiztosítéki nyilatkozat

A törvény lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartásra

valósággal egyezõségét és a nyilatkozatban szereplõ

vonatkozó szabályokat, és megszünteti a hatályos Ptké.-

adatok helyességét annak kell bizonyítania, aki a

ben lévõ külön szabályozást. A törvény a zálogjogi

hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette; a bíróság a perben

nyilvántartás

soron kívül jár el.

helyett

hitelbiztosítéki

nyilvántartást

szabályoz; az elnevezés változásának indoka az, hogy a

A fentiek alapján logikus az a törvényi szabály, miszerint az

lajstromok mellett e nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre a

ellenkezõ bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített

zálogjogon kívül elismert dologi hitelbiztosítékok illetve

hitelbiztosítéki nyilatkozatról (módosításról, törlésrõl)

ilyen biztosítékot magukban foglaló finanszírozási formák

vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevõ tette a

(tulajdonjog-fenntartás, lízing és faktoring) is. A

nyilvántartásban rögzített idõpontban és tartalommal és a

hitelbiztosítéki

hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal egyezõségéért, a

nyilvántartásnak

az

ingatlan-

nyilvántartástól eltérõ lényeges sajátossága, hogy nem

nyilatkozatban

reálfóliumokból

nyilatkozattevõ felel.

áll,

hanem

a

zálogkötelezettek

szereplõ

helyességéért

A

(perszonálfólium).

nyilvántartására és a nyilvántartásba történõ betekintésre

A zálogjogi nyilvántartás tartalma bõvül: az említett

szolgáló informatikai alkalmazást (a továbbiakban:

hitelbiztosítékok és a nem lajstromozott ingó dolgokon

hitelbiztosítéki rendszer) változatlanul a Magyar Országos

alapított jelzálogjog mellett a jogokon és a követeléseken

Közjegyzõi Kamara (a továbbiakban: MOKK) mûködteti,

alapított jelzálogjogokat is ide kell bejegyezni.

amely biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer - az

A másik alapvetõ változás, hogy a hitelbiztosítéki

üzemszerû karbantartás idõszakát kivéve - minden

nyilvántartás teljes mértékben internet alapú, elektronikus

munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhetõ legyen.


nyilatkozatok

a

személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket


hitelbiztosítéki

adatok

[email protected]

megtételére,

13

A rövid ismertetésbõl látható, hogy egyrészt

vagyontárgy

szolgálhat.

Pénzen

és

értékpapíron

egyszerûsödött a rendszer, ugyanakkor sok

kézizálogjogként alapítható óvadék. Ennek klasszikus

vitára kell számítani ezen megoldás miatt.

formája a birtokátruházás, azonban a fizetésre vonatkozó

ÚJ PTK

szabályok kiterjesztése révén óvadék alapítható a pénz IV.2.3 Zálogjogosulti bizományos

fizetési számlára való befizetésével és fizetési számla javára

A törvény megoldást kíván nyújtani arra az

való átutalással is; a dematerializált értékpapírra illetve

esetre, amikor több zálogjogosult javára

gyûjtõ letétben lévõ értékpapírra vonatkozó szabályok

alapítanak zálogjogot, ráadásul úgy, hogy a

szerint pedig az értékpapírszámla illetve az értékpapír

zálogjog fennállása alatt a zálogjogosultak

letéti számla megterhelése és jóváírása útján is.

A

Ezeken felül, a hatályos Ptk.-val megegyezõen, a törvény

zálogjogosultti bizományos intézményének a bevezetése

lehetõvé teszi a fizetésiszámla-követelés óvadékul való

elsõsorban a nagy összegû hitelek felvételét kívánja

lekötését is. Ilyenkor az óvadékul szolgáló összeg a

elõsegíteni, amikor több pénzintézet biztosítja a szükséges

zálogkötelezett számláján marad, de a rendelkezési joga

hitelt. A módszer eddig is élt a banki gyakorlatban

korlátozott lesz, és a zálogjogosultat rendelkezési jog illeti

konzorciális hitelnyújtás esetén, de mindenképpen pozitív

meg. A követeléseken alapított zálogjog általános

az intézmény törvényi szabályozása, mert egyszerûsíti az

szabályától eltérõen, ebben az esetben a zálogjog nem

eljárást.

kerül bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, viszont

A Ptk. lehetõvé teszi azt, hogy a zálogjogosultak helyett

a számlavezetõ köteles az óvadékot feltüntetni valamennyi

egy javukra eljáró bizományos kerüljön bejegyzésre a

a számláról kiállított egyenlegen.

megfelelõ nyilvántartásba. Ilyenkor a zálogjogosultakat

A törvény további sajátos szabályt állapít meg arra az

nem

esetre, amikor a zálogjogosult maga a számlavezetõ

személye

változhasson

szükséges

(szindikált

feltüntetni,

de

hitelezés).

a

zálogjogosult kell

pénzügyi intézmény. A pénz- és tõkepiaci forgalom tárgyát

bejegyezni. A zálogjogosulti bizományos gyakorolja a

képezõ vagyoni értékû jogok és más vagyontárgyak

zálogjogosultakat

azonban,

biztosítékul való alkalmazásának elõsegítése érdekében a

bizományosi jogállásának megfelelõen, az ennek során

törvény, kivételesen, más jogszabályra utalva kitágítja az

hozzá kerülõ vagyon nem képezi a saját vagyonát, arra -

óvadék tárgyainak lehetséges körét. Erre az esetre a

egy esetleges felszámolás esetén - a hitelezõi nem

törvény nem határozza meg az óvadék alapításának

tarthatnak igényt.

lehetséges módját, csupán egy, a birtokátruházással

A bizományost ki kell jelölni, ennek metódusát a törvény

lényegében megegyezõ követelményt fogalmaz meg

nem szabályozza, a képviselet keretében szabályozott

általános formában.

meghatalmazáshoz

(6:15.§).

A Cstv. óvadékkal biztosított követelésekkel kapcsolatos

Természetesen a bizományos és a konzorcium tagjai

elõírását csak kismértékben kellett módosítani az új

között létrejön egy szerzõdés, amely az õ jogviszonyuk

szabályozásra tekintettel, a szabályozás ellentmondásaira

tartalmát meghatározza.

felhívtuk a figyelmet.

IV.2.4 Az óvadék

IV.2.5 A körülírással meghatározott zálogjog

A csõd- és felszámolási eljárásokban gyakran kerül sor

A törvény a vagyont terhelõ zálogjogot már nem

óvadékkal biztosított követelés bejelentésére. A Ptk.- a

szabályozza, helyére a körülírással meghatározott zálogjog

rPtk. szabályozásától eltérõen - az óvadékot integrálja a

szabályozására került sor. A körülírással meghatározott

zálogjogba. Ez a szabály a felszámolási eljárásokban nem

zálogjog megõrzi (és ingatlanok, valamint lajstromozott

fog zavart okozni, mivel háttérszabályként a zálogjogi

dolgok és jogok kivételével) általánossá teszi azt a

szabályok érvényesültek eddig is. Az óvadék jogi jellegét

lehetõséget, hogy az adós a zálogjog tárgyait feldolgozza

illetõen a zálogjoggal alapvetõen megegyezõ, járulékos

és értékesítse a tevékenysége során.

dologi hitelbiztosíték.

A változtatást a Ptk. indokolása azzal magyarázza többek

Az óvadék legfõbb sajátossága változatlanul a közvetlen

között, hogy nem mûködött a vagyont terhelõ zálogjog

kielégítési jog, amely tárgyának sajátos természetébõl

esetén a vagyon egységének fenntartása melletti kielégítés,

következik. Óvadékul kizárólag pénz, fizetésiszámla-

erre csak a fizetésképtelenségi eljárásban volt lehetõség.

követelés, értékpapír és más jogszabályban meghatározott

Megjegyzendõ, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokban is

bizományost

14

e

minõségének megilletõ

áll

feltüntetésével jogokat,

legközelebb



[email protected]

sok bizonytalanság adódott annak megállapítása kapcsán,

amelynek biztosítására megalapították, a

hogy milyen értékesítés, vagyontárgy, pénzeszköz,

zálogkötelezettel szemben a különvált zálogjog

követelés behajtás esetén illeti meg a zálogjogosultat a

alapján is csupán az eredeti biztosított

bevétel 50 %-a.

követelés

A Ptk. egyértelmûvé teszi azt is, hogy ingatlanon és egyéb

átruházása a zálogkötelezett jogi helyzetében

lajstromba

nem

vagyontárgyon

kizárólag

a

eredményez

lényegi

és

a

zálogjog

változást,

így

lajstromba, ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel és

különösen nem teszi ki annak a kockázatnak,

nem a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történõ bejegyzéssel

hogy vele szemben a követelés kétszeresen érvényesíthetõ. A különvált zálogjog azáltal

2

alapítható jelzálogjog . A

zálogjog

tárgyainak

ÚJ PTK

bejegyzett

érvényesíthetõ,

körülírással

történõ

szolgál

mégis

az

átruházás

okát

adó

követelés

meghatározásának következménye az, hogy fajlagos

biztosítékául, hogy az érvényesítésébõl befolyó bevétel

zálogjog jön létre, amelynek tárgyai (ingók, jogok és

elsõdlegesen nem az eredeti zálogjogosult, hanem a

követelések) a zálogjog fennállása alatt egyedeikben

zálogjogot átruházással megszerzõ személy követelésének

változhatnak, a zálogjog mindig arra a vagyontárgyra stb

kielégítésére szolgál3.

vonatkozik, amely az adós tulajdonában áll, s amelyek

A felszámolási eljárásokban a különvált zálogjog

megfelelnek a körülírásnak. Ennek a megoldásnak

problémákat fog okozni. Kérdés, hogy a zálogkötelezett

szükségszerû következménye az 5:143.§ elõírása, mely

felszámolása esetén kinek kell a követelést bejelenteni. A

szerint a vagyontárgyat a kereskedelmi forgalomban,

különvált zálogjog jogosultja ugyanis nem az adós

jóhiszemûen és ellenérték fejében megszerzõ személy

hitelezõje, hanem a zálogjogosult hitelezõé. Úgy tûnik

tehermentes tulajdont szerez.

ezért, hogy az eredeti hitelezõnek be kell jelentenie a követelését az adós felszámolási eljárásában, ahhoz, hogy

IV.2.6 A különvált zálogjog

a különvált zálogjog jogosultja valamilyen formában

A Ptk. a zálogjog járulékossága alól -miszerint a zálogjogot

remélhesse a követelése megtérülését.

önállóan, a biztosított követelés nélkül nem lehet

A különvált zálogjog kötelezettjének felszámolása

átruházni -egy szûk körû kivételt tesz annak lehetõvé

esetében egyszerûbb a helyzet, bár elvi kérdések itt is

tételével, hogy a zálogjogosult, a vele szembeni követelés

felmerülhetnek. A különvált zálogjog jogosultjának

biztosítékául átruházhassa az ingatlanon alapított

ugyanis van követelése, igaz, hogy a zálogjog nem ezt a

jelzálogjogot. E rendelkezés elsõdleges célja az, hogy a

követelést terheli, hanem egy másik követelést terhelõ

jelzáloghitelezés refinanszírozása lényegében a jelenlegi

zálogjogot kapott, de ezen a gyakorlatnak túl kell lépnie,

gyakorlatnak megfelelõen folytatódhasson, a jelzáloghitel-

különben életképtelen lesz a rendszer.

intézetek által kibocsátott jelzáloglevelek biztosítékául

A zálogjog átruházása biztosítéki céllal és az e cél által

továbbra is közvetlenül a refinanszírozott alapügyletek

meghatározott idõre történik, ezért az átruházás

fedezetéül szolgáló ingatlanon alapított jelzálogjog

eredményeként az eredeti zálogjogosult és az új

szolgálhasson. E gyakorlatban az egyetlen érdemi változás,

zálogjogosult között bizalmi viszony jön létre. Ebbõl

hogy a törvény alapján a zálogjog átruházásának a

fakadóan az új zálogjogosult a zálogjogból eredõ jogainak

jogcíme nem adásvétel, hanem, a tényleges helyzetnek

gyakorlása során köteles az átruházó érdekeire is

megfelelõen, biztosítéknyújtás. Az önálló zálogjog

tekintettel lenni, azaz úgy járni el, hogy az eredeti

szabályainak kiiktatása miatt indokolt volt ezt a kérdést

biztosított követelés fedezete ne vesszen el, a követelés ne

szabályozni.

váljék behajthatatlanná. A törvény, a járulékosság alóli

A jelzálogjog az átruházás következtében elválik a

kivétel szûken tartása érdekében nem engedi a különvált

biztosított követeléstõl, azaz a különvált zálogjog

zálogjog további átruházását, valamint úgy rendelkezik,

jogosultja és a biztosított követelés jogosultja két külön

hogy az átruházással biztosított követelés megszûnése

személy lesz. Ettõl eltekintve azonban a különvált zálogjog

automatikusan, a törvény erejénél fogva, a zálogjognak az

tartalma nem változik, és minden egyéb tekintetben

eredeti zálogjogosultra való visszaszállását eredményezi.

megõrzi járulékos jellegét. A zálogjog továbbra is annak a

A felmerülõ kérdések egy részét az alábbiakban

követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik,

szemléltetjük:

2. A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013 416-418.oldal. 3. Ld ezzel kapcsolatban aA Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal Complex 2013. 439-440.oldalon található magyarázatot.



[email protected]

15

ÚJ PTK

A " zálogjogosultnak van zálogjoga "B"

felszámolónak a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az

vagyontárgyán.

"A"

értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át a

tevékenységét, követelése keletkezik "A"-val

jogosultaknak kifizetni, s ekkor kell eltérni az (1)

szemben, "A" ezért különvált zálogjogot enged

bekezdésben foglaltaktól. Ebbõl következõen, ha nem

a "B" vel fennálló zálogjoga alapján. "C-" -nek

terjed ki a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba

nincs követelése "B"-vel szemben.

bejegyezhetõ összes vagyontárgyra, akkor nincs az 50 %-

Kérdések: "B" csõdje vagy felszámolása esetén

os szabály, azaz a zálogjogosult a zálogtárgyból befolyt -

"C" bejelenthet-e követelést "B"-vel szemben,

költségekkel és felszámolói díjjal csökkentett - teljes

kell-e "A" bejelentése is.

összegére igényt tarthat.

"C"

megfinanszírozza

"A" felszámolása esetén "C" követelése zálogjoggal

Valószínûleg a joggyakorlatnak kell kialakítania, hogy

biztosított vagy sem?

melyik idõpontra kell vizsgálni az "összes vagyontárgy" kifejezést, feltehetõen a felszámolás kezdõ idõpontjára. Mi van akkor, ha egy kisebb értékû vagyontárgy kimaradt, és

IV.2.7 A törvényes zálogjog keletkezése.

azt nem terheli zálogtárgy, akkor szintén nincs 50 %.-os

A törvényes zálogjog tekintetében a Ptk. két lényeges

szabály? Mi van akkor, ha az adósnak csak egy

újítást vezetett be. Egyrészt csak törvényi rendelkezéssel

meghatározott körben fennálló vagyontárgyain áll fenn ez

lehet zálogjogot alapítani, sem alacsonyabb rendû

a fajta zálogjog - az ott leírtakon (pl. egy számlaosztályban

jogszabály, sem bírói ítélet nem szolgálhat erre alapul. Az

felsoroltakon) valamennyin fennáll, de az adósnak még

idézett törvényi rendelkezés sajátossága, hogy a törvényi

van más olyan vagyontárgya, amelyre a hitelbiztosítéki

rendelkezés

de

nyilvántartásban körülírással lehetne zálogjogot alapítani.

önmagában nem elegendõ, a zálogjog létrejöttéhez

Még hosszú és küzdelmes munka elõtt állunk, amíg -

csak

a

zálogszerzõdést

pótolja,

ugyanis szükség van a birtokátruházásra, illetve a nyilvántartásba

történõ

bejegyzésre.

Azokban

az

esetekben, amikor zálogtárgy a jogosult birtokában van [pl:

vállalkozó

(6:246.§),

fuvarozó

remélhetõleg - kialakul egy átlátható rendszer.

V. A vezetõi felelõsség kérdései

(6:309.§), külön

A fizetésképtelenségi jogba a 2006. évi módosítás során

bejegyzésre. Azokban az esetekben, amikor a zálogtárgy a

kerültek be azok a szabályok, amelyek a tagi és vezetõi

kötelezett birtokában van, szükséges a bejegyzés a

felelõsséget megalapozták. A 2011. évi módosítás során a

szállítmányozó

(6:309.§),

]

nincs

szükség

megfelelõ nyilvántartásba .

Cstv., a Gt., és a Ctv. szabályai

Az új szabályozás a felszámolási eljárás szempontjából is

szabályrendszert valósítottak meg, amely biztosította a

egyértelmûbb helyzetet teremt, amikor azt kell eldönteni,

vezetõkkel

hogy az adott követelés zálogjoggal biztosított vagy sem.

eljárásban, A 2013. évi módosítás során annyi változás

A polgári jogi szabályok változása bizonyosan rengeteg

történt, hogy a jogalkotó 33/A. § (1) bekezdésében a

gondot fog okozni a gyakorlatban, hiszen egyidejûleg kell

"hitelezõi érdekek elsõdlegessége alapján" kifejezés helyett

a felszámolóknak is és a bíróságoknak is kezelni a

a "hitelezõk érdekeinek figyelembevételével" kifejezés

korábban kikötött, még létezõ, ám az új szabályok alapján

került. Ennél fontosabb változás, hogy a 33/A.§ (7)

már létre nem hozható zálogjogi formákat az újonnan

bekezdésébe ismét bekerült a közbensõ mérleg utáni

kialakítottakkal. Magát a Cstv-t csak automatikusan

azonnali marasztalási perindítás lehetõsége, s ezt a

módosították a Ptk-ra tekintettel (általában a korábbi §

lehetõséget a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni

hivatkozásokat újra cserélték), azonban érdemben is

kell. Jóllehet a (7) bekezdés szövegébõl egy olyan

változás következett be a Cstv. 49/D.§-ánál. A korábbi

értelmezés is levonható lenne, hogy a vezetõ tisztségviselõ

vagyont terhelõ zálogjog eltûnésével kellett módosítani a

korlátlan felelõsségét hozta létre a jogalkotó az adós ki

(2) bekezdésen is, ezért a körülírással meghatározott

nem egyenlített kötelezettségeiért, azonban nyilvánvalóan

zálogtárgyakon fennálló zálogjogot írta be a jogalkotó e

a felelõsség korlátja - a 33/A.§ (1) bekezdésében szereplõ

helyre, egy nehezen értelmezhetõ rendelkezést illesztve

- az a vagyoncsökkenés, amelyért a vezetõ tisztségviselõ

ide. Azt mondja ki ugyanis, hogy ilyen esetben, ha a

felelõsséggel tartozik.

zálogjog a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba

Mindezeknél fontosabb azonban, hogy a 2014. március

bejegyezhetõ összes vagyontárgyára kiterjed, akkor kell a

15-én hatályba lépõ Ptk. kifejezett szabályt alkotott a

4

szembeni

hatékony

egy hatékony

fellépést

minden

4. Ld im 430.old.

16



[email protected]

vezetõi felelõsség kérdésérõl. (Ptk. 3:118.§ és 6:541§) A

érdekeket kellõ súllyal vegyék figyelembe

Cstv. és a Ptk. szabályrendszerének az összefüggéseit

tevékenységük során."- írja Kisfaludy András.

figyelembe

Amennyiben összehasonlítjuk a Cstv. és a Ptk.

kell

venni

a

konkrét

kérdések

vonatkozó

rendelkezéseit,

A Ptk. 3:118. § a vezetõ tisztségviselõ harmadik

megállapításunk az, hogy a Ptk. önálló

személyekkel szembeni felelõssége kapcsán kimondja,

felelõsségi

hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszûnik, a

szabályait a folyamatban lévõ felszámolási

hitelezõk kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt

eljárásokban (csak ezekben) lehet alkalmazni,

érvényesíthetnek a társaság vezetõ tisztségviselõivel

míg a Ptk. rendelkezéseit mindazon esetekben,

szemben a szerzõdésen kívül okozott károkért való

amikor a gazdálkodó szervezet - a végelszámolást

felelõsség szabályai szerint, ha a vezetõ tisztségviselõ a

leszámítva - jogutód nélkül megszûnik.

társaság fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet beállta

Sajnos sem a Ptk., sem a Cstv. nem rendelkezik a két

után a hitelezõi érdekeket nem vette figyelembe. Ez a

szabályrendszer összefüggésérõl olyan értelemben, hogy

rendelkezés végelszámolással történõ megszûnés esetén

amennyiben megtörténik a felszámolási eljárásban a Cstv.

nem alkalmazható.

szabályai alapján a vezetõi felelõsség megállapítása, az

alakzatot

a

legelsõ

teremtett.

A

Cstv.

ÚJ PTK

megválaszolásánál.

kizárja-e, hogy valamely hitelezõ - pl aki az eljárás lezárása Az indokolás sem mond ennél többet. Ha a korábbi és a

után a marasztalási pert nem indította meg - a Ptk.

2014. március 15. utáni szabályokat összehasonlítjuk, a

felhívásával külön pert indítson.

következõ eltérést tapasztaljuk:

A két törvény összhangját a jogalkotó ott próbálta

-

-

-

-

vezetõi

megteremteni egyedül, hogy most már a Cstv. sem a

felelõsségrõl, míg a Gt. 30.§ (3) bekezdése csak a

"hitelezõi érdekek elsõdlegessének" figyelmen kívül

felelõsség megállapítása lehetõségérõl rendelkezik,

hagyásáról, hanem a "hitelezõk érdekeinek" figyelmen kívül

külön törvényre utalja ezt a kérdést.

hagyásáról beszél. Ezen túlmenõen azonban a Cstv.

A kártérítési igényt a szerzõdésen kívül okozott

további

károkért való felelõsség szabályai szerint lehet

vagyoncsökkenés ténye, a hitelezõ kielégítésének részbeni

érvényesíteni.

vagy egészben történõ meghiúsulása és a környezeti

A felelõsség alapja a hitelezõi érdekek figyelmen

terhek rendezésének elmulasztása. Ezeket a feltételeket a

kívül hagyása a fizetésképtelenséggel fenyegetõ

Ptk. nem tartalmazza.

helyzet bekövetkezése után.

A két törvényi rendelkezés összehasonlítása alapján az az

A

Ptk.

kifejezetten

rendelkezik

a

speciális

feltételeket

tartalmaz,

mint

a

Kimondja, hogy a végelszámolással történõ

álláspontunk, hogy felszámolás esetében, amennyiben sor

megszûnés

kerül a speciális szabályok alapján a vezetõi felelõssség

esetén

a

rendelkezés

nem

megállapításával

alkalmazható. A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal

5

kiadvány a

kapcsolatos

per

megindítására

-

bármilyen erdménnyel záruljon a per - ez kizárja, hogy a

szabályozással kapcsolatban az alábbiakat emeli ki:

felszámolási eljárás megszûnését követõen bármelyik

" A Ptk. a jogalkalmazásban felmerült problémák

hitelezõ a Ptk. alapján a pert megindítsa.

egyértelmû megoldása érdekében némileg módosított

Természetesen abban az esetben, ha nem történik

formában szabályozza a vezetõ tisztségviselõket a társaság

perindítás a felszámolás alatt sem a felszámoló, sem

hitelezõivel szemben terhelõ felelõsséget. (3:118.§) A

valamely hitelezõ részérõl, nincs akadálya a gazdálkodó

vezetõ tisztségviselõ a hitelezõkkel nem áll szerzõdéses

szervezet törlése után bármely hitelezõ részérõl a per

kapcsolatban, ezért felelõsségére a szerzõdésen kívüli

megindításának.

károkozás szabályait kell alkalmazni. A felelõsség alapja az,

Ellenkezõ álláspont oda vezetne, hogy egyes hitelezõk

hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet

taktikáznának, hogy az arányos kielégítés helyett teljes

beállta után a vezetõ tisztségviselõ a hitelezõi érdekeket

kártérítést követelhessenek a vezetõ tisztségviselõtõl.

felróható módon figyelmen kívül hagyta. A Ptk. tehát nem

Sajnos a 2013. évi CCLII. tv. indokolása, amely a

kíván priorításokat megfogalmazni, és nem rendelkezik

módosításokat tartalmazza - egyetlen szót sem szól a 33/A

arról, hogy ilyen helyzetben az ügyvezetési tevékenységet

§ módosításának okáról és a két rendelkezés viszonyáról.

a hitelezõi érdekek elsõdlegessége alapján kellene ellátni,

Nem csak a Ptk. 3:118.§, hanem a Ptk. 6:541.§ is

viszont azt elvárja, hogy a vezetõ tisztségviselõk ezeket az

rendelkezik a vezetõ tisztségviselõ károkozásáról. Ebben az

5. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013. 138. oldal



[email protected]

17

ÚJ PTK

esetben a vezetõ tisztségviselõ felelõssége már

egyetemleges, ha a végrehajtó szándékosan és súlyosan

nem a szerzõdésen kívüli károkozás szabályain,

visszaél a tagsági poziciójával, mert a behajtott összeget

hanem a szerzõdéses felelõsség szabályain

nem fizeti ki a jogerõs felosztási terv alapján, hanem

alapul.

azokat a végrehajtói letéti számláról a saját javára vonja el

A Ptk. 6:541. § kimondja, hogy ha a jogi

(BDT2011.2430)6.

személy vezetõ tisztségviselõje e jogviszonyával

legitimálja a Ptk. annak kimondásával, hogy a tag és az

összefüggésben harmadik személynek kárt

alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a

okoz,

jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. A Ptk. tehát

a

károsulttal

szemben

a

vezetõ

tisztségviselõ a jogi személlyel egyetemlegesen

elhagyja

a

Ezt a szigorú bírói gyakorlatot

közvetlen

felelõsség

megállapításának

felel.

feltételéül a jogi személyiséggel való visszaélés kritériumát,

A Ptk. indokolása hangsúlyozza, hogy a törvény több

egyrészt azért, mert az alkalmazott, a tag szándékos

ponton változtat a más személy által okozott kárért való

károkozása szinte kivétel nélkül a visszaélés eszközével

felelõsség szabályain. A jogi személyekre vonatkozó

történik, másrészt viszont azért, mert a közvetlen

szabályoknak a törvénybe történõ beillesztése miatt

felelõsségi szabályt tovább szigorítja. Ugyanezért mondja

szükségessé vált az alkalmazott, a jogi személy tagja és a

ki a vezetõ tisztségviselõ károkozásáért való felelõsségét -

jogi személy vezetõ tisztségviselõje által okozott károk

mégpedig a károkozás szándékosságától függetlenül -

megtérítésének újragondolása. A törvény bizonyos fokig

,amely esetben a felelõsség a jogi személlyel egyetemleges,

egységesítette e szabályokat. A károsulttal szemben a

azaz a károsult a vezetõ tisztségviselõvel és a jogi

munkáltató illetve a jogi személy felel a munkáltató

személlyel

alkalmazottja illetve a jogi személy tagja által e

érvényesíteni.

jogviszonyukkal összefüggésben okozott károk esetén.

tisztségviselõjével szembeni szigorúbb elvárhatósági

Eltérõ szabályt mond ki ugyanakkor a törvény vezetõ

követelmények indokolják7."

tisztségviselõk esetén. E körben, a vezetõ tisztségviselõkkel

A fent elemzett felelõsségi szabályoknak a felszámolási

szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a

eljárás megindulása után már nincs szerepe. A károsult

törvény egyetemleges felelõsséget ír elõ, azaz a károsult a

köteles az igényét a felszámolási eljárásban bejelenteni, az

vezetõ tisztségviselõvel és a jogi személlyel szemben is

eljárás során pedig a 33/A § alkalmazásával kerülhet sor a

jogosult igényt érvényesíteni.

vezetõi felelõsség megállapítására. Olyan helyzet nem

Lábady Tamás az alábbiakat emelte ki:" … A késõbbiek

képzelhetõ el, hogy a károsult nem jelenti be az igényét a

során a bíróságok ítélkezési gyakorlata finomodott és

felszámolási eljárásban, hanem közvetlenül a vezetõ ellen

szigorodott,

indít pert., bár erre egyik jogszabály sem tartalmaz

az

ítéletek

a

közvetlen

felelõsség

szemben A

egyaránt

szabályt

a

jogi

jogosult személy

igényét vezetõ

megállapításához a bûncselekménytõl eltekintettek, és

elõírásokat.

pusztán a szándékos, továbbá a jogi személyiséggel

A vezetõi körökben meglehetõs megütközést keltõ

visszaélõ kárt okozó magatartást tekintették a felelõsség

szabályozás további rést üt a korlátozott felelõsség

alapjának. Így a bíróság például kimondta, hogy a jogi

pajzsán, s az is lehet, hogy a szükségesnél szigorúbb a

személyiséggel

szabályozás.

rendelkezõ

végrehajtó

iroda

és

a

végrehajtó mint az iroda tagja kártérítési felelõssége

6. A közjegyzõk kártérítési felelõsségének egyes kérdéseirõl c. cikkemben (Gazdaság és Jog 2012.5. szám) ezt a jogesetet is feldolgoztam. 7. A Polgári Törvénykönyv magyarázata im 953.old.

18



[email protected]

Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkbõl pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bõvebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: www.creditmanagementszovetseg.hu.

MAGYAR CREDIT MANAGEMENT SZÖVETSÉG Cím: 1118 Budapest, Rétköz u. 5. Telefon: +36 (1) 248 0067 E-mail: [email protected] Web: www.creditmanagementszovetseg.hu

Az új PTK hatása a csõdtörvényre

Recommend Documents