AZ ÚJ PTK. I.) Miért volt szükség az új Ptk-ra?

STEFÁNI és Társai Ügyvédi Iroda 1125-Budapest, Zalai út 6/c Postacím: 1277-Budapest, Pf.94. www.stefani.hu

Telefon/Fax: 200-19-45 200-63-31 Email: [email protected]

_________________________________________________________________ AZ ÚJ PTK. I.) Miért volt szükség az új Ptk-ra? 1.) A Complex kiadónál 2013. március 15-én lezárt "A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal" címő kiadvány (amelyet az új Ptk. "atyja", Dr.Vékás Lajos professzor úr szerkesztett és amelynek bevezetıjét ugyancsak Vékás professzor úr írta) bevezetıje szerint az 1959. évi IV. törvény olyan társadalmi viszonyok között született, amikor az államosítások miatt szinte teljesen megszőnt a magánjogi vagyon fogalma, szinte teljesen megszőnt a magántulajdon, az emberi személyiség kibontakozásának feltétele. (16. oldal) 2.) Bár kitőnı jogászprofesszorok mőködtek közre az 1959. év IV. törvény megalkotásában (Eörsi Gyula és Világhy Miklós budapesti, Kemenes Béla szegedi egyetemi tanárok), az 1990. után bekövetkezett változások, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság feléledése miatt a régi Ptk-t számos alkalommal kellett módosítani, ezért 1998-ban a kormány elhatározta egy új polgári törvénykönyv megalkotását. 3.) Az új Ptk. az Európai Unióban elfogadott társadalomképet, a szociális piacgazdaság társadalmi modelljét kívánja szolgálni. Az új Ptk. célja egy szociális elemekkel átszıtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeit kívánja megteremteni (18. oldal). 4.) A három pillér, amelyre az új Ptk. épül a következı: a.) a magántulajdon teljes körő elismerése és védelme, b.) a szerzıdési szabadság elvének elfogadása, c.) az egyesülés és társulás szabadsága. Ezeket az elveket és szabadságokat csak ott és annyiban kívánja korlátozni, ahol és amennyiben a szociális igazságosság követelménye érdekében ez elengedhetetlenül szükséges és a piaci verseny szabadságának feltételei között még lehetséges (19. oldal). 5.) A bevezetı magyarázat szerint a Ptk. a létezı, élı jogból indul ki és csak ott és annyiban kíván változtatni, ahol és amennyiben az a gazdasági és társadalmi viszonyok mai követelményei szerint szükségesnek mutatkozik. Ezért az

2

új Ptk., ahol csak lehetséges, fenntartja az 1959. évi IV. tv. szabályait, integrálva a külön törvények rendelkezéseit és felsıbírósági gyakorlatot (19. oldal). Ugyanakkor az új Ptk. meg akarja újítani a magyar polgári jog eszköztárát. 6.) Az új Ptk. kódex-jellegő "törvénymő" és annak elınyeit minél szélesebb körben kívánja érvényesíteni, elismerve, hogy a legsikerültebb kodifikáció mellett is maradnak magánjogi szabályok a törvénykönyvön kívül is. Ezeknek a szabályoknak a Ptk. háttéranyagként szolgált. 7.) A Ptk. abból indul ki, hogy a törvénykönyv tartalmi határait addig helyes tágítani, amíg a kodifikáció pozitív hatásai: az egybefoglalt normák módszerbeli homogenitása, a terminológiai egység, a tömörítés és rövidítés lehetısége, stb. megkönnyítik a jogalkalmazást. A szabályok egyazon törvénykönyvbe foglalása addig kívánatos és célszerő, amíg a rendszerbe illesztés a kodifikáció elınyeit: rendszertani racionalitást, ökonomikus és ellentmondásmentes törvényszerkesztést, a terminológia biztonságát, a világos és áttekinthetı megoldásokat hozza magával. (20. oldal) 8.) Ezen elvekre tekintettel épül be az új Ptk-ba a családjog, a gazdasági (kereskedelmi) társasági anyagi jog. Nem épül be viszont a munkajog, mert a munkajogi szerzıdéseknek annyi különleges vonása van, hogy nehéz volna ezt a normarendszert egy polgári törvénykönyvbe integrálni. A munkavállaló "gyengébb fél" jellege pl. megkülönböztetı sajátosság és az európai közösségi jogi aktusok hatása is sokkal intenzívebb, mint a magánjog egyéb területén. Persze azokra a munkavégzésre irányuló szerzıdésekre, amelyekre nem vonatkozik a Mt., azokra továbbra is a Ptk. megbízási, vagy vállalkozási szerzıdés szabályait lehet megfelelıen alkalmazni (21. oldal). 9.) Az új Ptk. átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, vagyis a vagyoni forgalom professzionális szereplıinek és a magánszemélyeknek a magánjogi viszonyait is. Az új Ptk.-nak a szerzıdésekre vonatkozó általános szabályai valamennyi jogalany kapcsolatát képes rendezni, ezért ebben a körben nincs szükség speciális normákra. 10.) A Ptk. kereskedelmi jogi alapállását jelzik az új szerzıdés típusok. Azokra a szerzıdésekre ad diszpozitív szabályokat, amelyek a gyakorlatban kellı mértékben elkülönültek és nem csak vegyítı szerzıdés-típus kombinációk. Ezért szabályozza a finanszírozási típusú szerzıdések között a.) a faktoring és

3

b.) a pénzügyi lízing szerzıdéseket. Valamint azokat a szerzıdéseket, amelyek a gyártótól és a szolgáltatások nyújtóitól a végsı felhasználókhoz közvetítik az árukat és szolgáltatásokat: c.) a közvetítıi szerzıdést (6:288.§) - ennek lényege, hogy a közvetítıi szerzıdés alapján a közvetítı megbízója és harmadik személy között szerzıdés megkötésének elısegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díj fizetésére köteles d.) a forgalmazási szerzıdést (6:372.§) – ennek lényege, hogy a forgalmazási szerzıdés alapján a szállító meghatározott ingó dolognak (e fejezet alkalmazásában: termék) a forgalmazó részére történı eladására, a forgalmazó a terméknek a szállítótól történı megvételére és annak saját nevében és saját javára történı eladására köteles, és a szállítót a termék megfelelı forgalmazásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg., és e.) a jogbérleti szerzıdés elnevezés alatt a franchise szerzıdést (6:376.§) 11.) Tartalmi többlet a bizalmi vagyonkezelıi szerzıdés (6:310.§-tól), amelynek igen rövid lényege az, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerzıdés alapján a.) a vagyonkezelı a b.) vagyonrendelı által c.) tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) d.) saját nevében e.) a kedvezményezett javára történı kezelésére, f.) a vagyonrendelı díj fizetésére köteles.

A kezelt vagyonra a házastárs, élettárs, a vagyonkezelı hitelezıi, illetve más kezelt vagyon hitelezıi nem tarthatnak igényt, és nem tartozik a vagyonkezelı hagyatékához. Valamint a vagyonrendelınek nincs utasítási joga. 12.) Az új Ptk. azt tőzte célul – a szerzık szerint -, hogy egyértelmően fogalmazza meg a normákat, amelyekbıl kétség nélkül meg lehet állapítani a rendelkezés tartalmát. Ezt a célt szolgálja, hogy a szabályok nyelve lehetıleg nem szakember számára is világos és érthetı legyen.

4

13.) Az új Ptk. csak ott alkalmaz utaló szabályokat, ahol ez a módszer rövidítéssel és szószerinti ismétlés elkerülésével jár. Tudatosan kerüli az utalásokat és azt a megoldást, hogy egyszerően a megfelelı paragrafusra történjen utalás, ugyanis ez a megoldás nagyon megnehezíti a törvény kezelését. 14.) A Ptk. kerüli a kazuisztikát és a társadalmi és gazdasági változásokat jobban követni tudó általános szabályokat tartalmaz. Elhagyja, illetve szükség szerint külön jogszabályokra bízza a szomszédjogokra vonatkozó részletes szabályokat (24. oldal) 15.) Ez volt eddig az elmélet, a gyakorlat azonban erısen mást mutat (eddig). Mert a 2013. évi V. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 2013. február 26-i 31. számában) 6:155.§ (2) bekezdését, amely a következıképpen szólt: 6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerzıdésben] (2) Ha vállalkozások közötti szerzıdés esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrıl szóló irányelvet átültetı jogszabályban meghatározott összeget a jogosult számára megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. Az e rendelkezéseket kizáró szerzıdési feltételt a jóhiszemőség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérı szerzıdéses feltételnek kell tekinteni. a 2013. évi CCLII. törvény, amely megjelent a Magyar Közlöny 2013. december 30-i 222. számában, akként módosította, hogy: (2) Ha vállalkozások közötti szerzıdés esetén a kötelezett, szerzıdı hatóságnak szerzıdı hatóságnak nem minısülı vállalkozással kötött szerzıdése esetén a szerzıdı hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdınapján érvényes hivatalos devizaközépárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven

5

eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerzıdési kikötés semmis. Mindehhez már csak azt teszem hozzá, hogy az MNB-nek nincs deviza középárfolyama, csak deviza árfolyama van. Az MNB honlapján 2014. január 8-án is megtalálható tájékoztatás szerint ugyanis "A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a Magyar Köztársaság Kormányával egyetértésben határozatot hozott a forint eurohoz rögzített középárfolyamának és az ehhez tartozó ingadozási sávnak az eltörlésérıl, ami 2008. február 26-án lépett hatályba." A kereskedelmi bankoknak van középárfolyama. 16.) Továbbá: a februárban kihirdetett Ptk. – a bevezetıben ismertetett elveknek megfelelıen – nem tartalmazta a "szerzıdı hatóság" kifejezést, hanem csak a "kötelezett" kifejezést. Mert hogy egyébként a szerzıdı hatóság is szerzıdı fél, adott esetben kötelezett - szerintem. Ehhez képest a december 30-án kihirdetett 2013. évi CCLII törvény, amely egyébként azt a címet viseli, hogy az "egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggı módosításáról" a 190.§-ban módosítja a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdését és beleveszi 7. pontként a következı szöveget: „7. szerzıdı hatóság: a közbeszerzésekrıl szóló törvény szerinti ajánlatkérı, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.” 17.) Ezen túlmenıen a 2013. évi CCLII törvény összesen – ha jól számoltam – 67 helyen módosítja a még hatályba sem lépett Ptk-t. Ennyit az elméletrıl és a gyakorlatról.

II.) Szerkezeti eltérések, új jogintézmények, az új Ptk. felépítése 1.) Az 1959. évi IV. törvény részekre, címekre, fejezetekre oszlik, a paragrafusok számozása folyamatos. 2.) A 2013. évi V. törvény ezt a szerkezeti felosztást annyiban változtatja meg, hogy a kódexet Könyvekre tagolja és így a felosztás úgy néz ki, hogy könyv, rész, cím, fejezet.

6

3.) A paragrafusok számozása Könyvenként újrakezdıdik és kiegészül a Könyvek sorszámára való utalással. Tehát mostmár nem elegendı megjelölni a 339.§-t, hozzá kell tenni,hogy melyik könyv 339.§-ról van szó. 4.) A régi Ptk. 6 részbıl állt, ezek: a.) elsı rész – bevezetı rendelkezések b.) második rész – a személyek c.) harmadik rész – a tulajdonjog d.) negyedik rész – a kötelmi jog e.) ötödik rész – öröklési jog f.) hatodik rész: záró rendelkezések 5.) Az új Ptk. nyolc könyvre tagozódik. Ezek: a.) Elsı Könyv – bevezetı rendelkezések b.) Második Könyv –az ember, mint jogalany c.) Harmadik Könyv – a jogi személy d.) Negyedik Könyv – családjog e.) Ötödik Könyv – dologi jog f.) Hatodik Könyv – kötelmi jog g.) Hetedik Könyv – öröklési jog h.) Nyolcadik Könyv – záró rendelkezések 6.) Az új Ptk. tehát részben új szerkezetben építi fel a szabályokat, illetve bevezet új jogintézményeket.

A.) Elsı Könyv 1.) Az Elsı Könyv a Bevezetı Rendelkezések elnevezést viseli és összesen 6 szakaszból áll. Lényegében megegyezik a régi Ptk. Elsı Részének bevezetı rendelkezéseivel. 2.) Az új Ptk. is fıszabályként rögzíti a joggal való visszaélés tilalmát, és továbbra is tartalmazza azt a szabályt, hogy saját felróható magatartására elınyök szerzése céljából senki nem hivatkozhat (ugyanúgy a 4.§-ban, csak most ez a szakasz az 1:4.§ számot viseli). 3.) A leglényegesebb változás ebben a részben az, hogy kikerült a jelenlegi Ptk. 6.§-ban megfogalmazott biztatási kár a bevezetı rendelkezések közül – szerintem egyébként logikusan – és átkerült a Hatodik Könyv "Egyéb

7

kötelemkeletkeztetı tények" címet viselı Hatodik részének az "utaló magatartás" elnevezéső XXXIV. címébe, a 6:587.§-ba.

B.) Második Könyv 1.) Az Ember, mint jogalany címet viselı Második Könyv Harmadik részében szabályozza az új Ptk. a személyiségi jogokat és önálló cím, a XII. cím tartalmazza a személyiségi jogok megsértésének szankcióit. Bevezeti a sérelemdíj intézményét (2:52.§) – ezzel együtt megszünteti a nemvagyoni kártérítést, amelyet, mint önálló jogintézményt már 1993-ban hatályon kívül helyeztek a Ptk-ban, de a bírói gyakorlatban ez a jogintézmény tovább élt. 2.) A sérelemdíjat a törvény a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg. A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történı közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. 3.) Ezen okból a törvény a sérelemdíjat nem a kártérítési jogban, hanem a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók között helyezte el. 4.) A törvényhez főzött indokolás szerint ez az új jogintézmény hatékonyabb védelmet biztosít a személyiségi jogaiban sértett számára, mivel a sérelemdíj megállapításához a bíróságnak nem kell a sértett oldalán bekövetkezett hátrányt kutatnia, illetve a sértettnek azt bizonyítania. Ez egy igen jelentıs változás, hiszen a felperesnek nem kell a kártérítés a mostani szabályok szerinti 3 konjunktív feltétele közül a kárt bizonyítania, elegendı a jogellenesség megállapítása.

C.) Harmadik Könyv 1.) Az új Ptk. integrálja a társasági anyagi jogot (részben), ezért önálló Könyvben szabályozza a jogi személyeket.

D.) Negyedik Könyv 1.) A Negyedik Könyvbe kerültek a családjoggal kapcsolatos szabályok, a házasság, élettársi kapcsolat, a rokonság és a gyámság szabályai.

8

2.) Az új Ptk. hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a Csjt. és a végrehajtására kiadott 1952. évi 23. törvényerejő rendelet.

E.) Ötödik Könyv 1.) Koncepcionális változás az is, hogy az Ötödik Könyv nem a tulajdonjog elnevezést, hanem a Dologi Jog címet viseli. Ennek oka, hogy a tulajdonjogra vonatkozó normák mellett a dologi jogot részletesebben szabályozza, önálló Részt (Harmadik Rész) kaptak a korlátolt dologi jogi szabályok (zálogjog, földhasználat, haszonélvezet, használat, telki szolgalom és közérdekő használat). (A közérdekő használat azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa tőrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant idılegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelı kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerő használatát lehetetlenné teszi vagy jelentıs mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.) 2.) Az új Ptk. bevezeti az ún. jogcímes elbirtoklás intézményét olyan ingatlanok esetében, ahol a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerzıdéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerzıdés az ehhez megkívánt alakszerőségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. (5:45.§) 3.) Ebben a könyvben helyezték el az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó általános szabályokat is. A részletes szabályokat továbbra is az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, illetve annak végrehajtására kiadott 109/1999 (XII.29.) FVM rendelet tartalmazza.

F.) Hatodik Könyv 1.) A Hatodik Könyv foglalkozik a kötelmi joggal. A kötelmi joggal kapcsolatban koncepcionális változást jelent az is, hogy az új Ptk. egyrészt meghatározza, hogy mi a kötelem és kiemeli a szerzıdési jogból a valamennyi kötelemre vonatkozó szabályokat, úgy mint a.) jognyilatkozat,

9

b.) képviselet, c.) elévülés, d.) többalanyú kötelmek, e.) kötelem teljesítése. 2.) További jelentıs változás, hogy az új Ptk. szétválasztja a szerzıdéses és a szerzıdésen kívüli károkozást.

FA.) Elévülés 3.) Az elévüléssel kapcsolatban két jelentıs változást emelnék ki: a.) az egyik az, hogy a felek megállapodhatnak a törvényben írtaktól eltérı elévülési határidıben, és ezt megtehetik mind lefele, mind felfele, azaz 5 évnél hosszabb elévülési határidıt is kiköthetnek (de az elévülés kizárása semmis) (6:22.§). b.) A másik, hogy az új törvény szövegébıl kimaradt az írásbeli felszólítás, mint elévülést megszakító cselekmény. A jelenleg hatályos (régi) Ptk.327.§ (1) bek. szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést. Az új Ptk. 6:25.§ szerint az elévülést már csak a követelésnek a kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történı érvényesítése szakítja meg.

FB.) Szerzıdésszegés 4.) Újdonság, hogy a szerzıdésszegésért való felelısségnél az új Ptk. szakít a jelenleg hatályos (régi) Ptk. felróhatósági szabályaival, és kimondja, hogy 6:137. § [Szerzıdésszegés] A szerzıdés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerzıdésszerő teljesítésének elmaradása. 5.) Emiatt lényegében megfordul a bizonyítási teher is, ugyanis a szerzıdésszegı félnek kell bizonyítania a mentesülési okokat. A szerzıdésszegı félnek kell bizonyítania, hogy a szerzıdésszegést: a.) ellenırzési körén kívül esı, b.) a szerzıdéskötés idıpontjában elıre nem látható körülmény okozta, és

10

c.) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. (6:142.§) 6.) A kártérítés mértékénél ugyancsak változtak a szabályok. A Ptk.6:143.§-a szerint 6:143.§ (2) A szerzıdésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni elınyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerzıdésszegés lehetséges következménye a szerzıdés megkötésének idıpontjában elıre látható volt. (3) Szándékos szerzıdésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. Határozott álláspontom, hogy ezek az új szabályok igen jelentıs felelısséget és odafigyelést igényelnek majd tılünk, hiszen sokkal nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a szerzıdések megfogalmazására. 7.) További jelentıs változás, méghozzá igen jelentıs változás az is, hogy az új Ptk. tiltja az igények kumulációját, és ha van a felek között szerzıdéses jogviszony, akkor igényt csak ezen a címen lehet érvényesíteni. A Ptk. 6:145.§-a kimondja, hogy 6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerzıdésszegéssel okozott károkért való felelısség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerzıdésen kívül okozott károkért való felelısségét is megalapozza. 8.) Ez így elsı ránézésre nem túl komplikált, de tessék arra gondolni, hogy ha taxival utazunk és a taxi karambolozik, akkor ma hogyan bírálják el az ügyet és holnap hogyan fogják elbírálni. Bár, lehet, hogy nem is lesz akkor eltérés az ítélkezési gyakorlatban, mert az új Ptk. – mint az elıbb említettem, jelentısen megszigorította a szerzıdéses károkozás esetén a kimentés lehetıségeit.

FC.) Szerzıdésen kívüli károkozás

11

9.) A szerzıdésen kívüli károkozásnál az új Ptk. nem szakít a felróhatósági elvvel, az okozott károkért való felelısség továbbra is a károkozó felróhatóságán alapul. 10.) Az új Ptk. kifejezetten kimondja, hogy tilos a jogellenes károkozás (6:518.§) 11.) A jelenleg hatályos Ptk.339.§-nak szövegét is megváltoztatta az új Ptk., mert a 6:519.§-ban azt mondja ki, hogy 6:519. § [A felelısség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A mentesülési ok a mostani "úgy járt el, ahogy adott helyzetben általában elvárható" szövegrıl a "nem volt felróható" szövegre változott. 12.) Ezen túlmenıen, elvi szinten is módosultak a kártérítési szabályok, mivel a Ptk.6:520.§ minden károkozást jogellenesnek minısít. 6:520. § [Jogellenesség] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt Ebbıl következıen viszont – szemben a mostani szabályokkal – egy kártérítési keresetben nem kell bizonyítani a károkozás jogellenességét, mivel a károkozás jogellenességét a törvény vélelmezi. (6:520.§) 14.) A mentesülési okokat is a Ptk. 6:520.-a sorolja fel, amelyek a következık: 6:520. § [Jogellenesség] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a) a károsult beleegyezésével okozta; b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

12

15.) A kártérítés módjánál annyi változás van, hogy a jelenlegi fıszabály helyett (in integrum restitucio) a kárt pénzben kell megtéríteni.(6:522.§) 16.) A kártérítés mértékénél nincs változás, továbbra is a teljes kárt kell megtéríteni. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni elınyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni elınyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. (4) A bíróság különös méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

G.) Hetedik Könyv 1.) Röviden szeretném érinteni az öröklési jogot is mielıtt a praxisomhoz közelebb álló gazdasági jogi változásokra rátérek. Az öröklésrıl szóló Hetedik Könyv szerkezetileg és részben tartalmilag is átírta a jelenleg hatályos rendelkezéseket. 2.) Szerkezetileg a régi Ptk. az általános szabályok után elıször a törvényes öröklés rendjét szabályozta és ezt követıen a végintézkedésen alapuló öröklést. Az új Ptk. már a Hetedik Könyv elején rögzíti (7:3.§), hogy ha van végintézkedés, akkor az határozza meg az öröklés rendjét. 3.) Ennek megfelelıen az új Ptk. elıször a végintézkedésen alapuló öröklés szabályait tartalmazza, majd ezt követik a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezések, majd a kötelesrész szabályai következnek és a végén szabályozza az új törvény az öröklés joghatásait. 4.) A végrendeleti örökségnél jelentıs változás történik, ugyanis szemben a jelenleg hatályos Ptk.654.§-ban írtakkal (amely szerint a végrendelet

13

érvénytelenségének, illetıleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényt bármikor lehet érvényesíteni), az új Ptk. az igényérvényesítésre elévülési idıt vezet be, amely 5 év. (7:37.§ /4/ bek.). Az 5 éves elévülési idıt a 2014. március 15-e elıtt megnyílt öröklés esetén az új Ptk. hatálybalépéstıl kell számítani. (2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggı átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrıl 60.§) 5.) A törvényes öröklésnél tartalmilag sokkal fontosabb változás, hogy a jelenleg hatályos rendelkezésekkel szemben a törvényes örökösök közé belép a házastárs. Ezzel szemben korlátozódik a házastárs haszonélvezeti joga az örökhagyóval közösen lakott lakásra. Viszont a házastárs haszonélvezeti joga nem szőnik meg új házasságkötés esetén. (7:58.§) 6.) Jelentısnek mondható változás az is, hogy ha nincs leszármazó, akkor – szemben a jelenleg hatályos Ptk.607.§ (4) bekezdésében írt rendelkezéssel, amely kimondja, hogy ha nincs leszármazó, akkor a házastárs örököl – a házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakást (a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakkal), valamint az ezen felüli vagyon felét örökli, a másik felét a szülık öröklik. (7:60.§) 7.) Ez a szabály viszont ennél a parentélánál lezárul, mert ha szülık sincsenek, akkor az özvegy örököl mindent. (7:61.§)

H.) nyolcadik Könyv 1.) A Nyolcadik Könyv Elsı Rész tartalmazza az értelmezı rendelkezéseket, amelyek meghatározzák – többek között –, hogy ki minısül a.) közeli hozzátartozónak b.) hozzátartozónak 2.) Meghatározza, hogy a.) ki a fogyasztó b.) mi az a vállalkozás c.) mi a vagyontárgy és

14

d.) mi az a bank, e.) mi a tızsde, e.) mi a szerzıdı hatóság. 3.) Meghatározza, hogy mi minısül a.) jogszabálynak b.) bírósági eljárásnak 4.) Valamint meghatározza a határidık számításának módját. 5.) A Nyolcadik Könyv a.) Második része tartalmazza a hatálybaléptetı és átmeneti rendelkezéseket b.) a Harmadik Rész pedig az Európai Unió jogának való megfelelést

III.) A jogi személyekre vonatkozó szabályozásról általában 1.) Az új Ptk. – mint említettem – önálló Könyvben szabályozza a jogi személyeket. 2.) Az új kódex felépítésének elvi változását mutatja az is, hogy míg a jelenleg hatályos Ptk. a jogi személyeket szabályozó cím elsı (egyébként V.) fejezetében rögtön rögzíti, hogy az állam, mint a vagyoni viszonyok alanya, jogi személy, addig az új törvénykönyvben az állam jogi személyiségének rögzítése a Harmadik Könyv utolsó, hetedik részében kerül szabályozásra. 3.) Változott a jogi személyek létesítésével kapcsolatos szabályozás koncepciója. Míg az 1959. évi IV. törvény a jogi személyek létesítésének és megszőnésének szabályait külön jogi szabályozásba utalta, addig az új Ptk., a Harmadik Könyv Elsı részében általános hatállyal rendezi a jogi személyek létesítésének szabályait. 4.) A Ptk. 3:4.§ kimondja a teljes szerzıdési szabadságot. Akként rendelkezik, hogy A létesítés szabadsága 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

15

(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerzıdésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítı okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és mőködési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez főzıdı viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és mőködésének szabályozása során a létesítı okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezıinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes mőködése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. 5.) Azt is kimondja általános hatállyal, hogy a jogi személy bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. (3:4.§ /4/ bek.) 6.) Ezzel együtt is továbbra is fenntartja az új Ptk. az "elıtársaság" fogalmát (3:101.§) azzal, hogy üzletszerő gazdasági tevékenységet az elıtársaság a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követıen folytathat. Változatlan maradt, hogy a bejegyzési kérelem elutasítása esetén a társaság tevékenységét azonnal köteles megszüntetni. 7.) Az új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között szabályozza nem csak a létesítést, hanem a.) az alapítók döntéshozatalának, b.) a jogi személyek ügyvezetésének, c.) a tulajdonosi ellenırzésnek d.) és a jogi személy képviseletének szabályait is, továbbá általános jelleggel szabályozza e.) a törvényességi felügyeletének f.) a határozatok bírósági felülvizsgálatának

16

kérdéseit. 8.) Az általános szabályok között helyezte el a jogalkotó a.) az állandó könyvvizsgálóra, b.) az átalakulásra, egyesülésre és szétválásra, valamint c.) a jogutód nélküli megszőnésre vonatkozó szabályokat valamint ez a Rész tartalmazza a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezéseket. 9.) A továbbiakban a Harmadik Könyv a.) Második része foglalkozik az egyesületekkel, b.) Harmadik része a gazdasági társaságokkal, c.) Negyedik része a szövetkezetekkel, d.) az Ötödik része az egyesülésekkel, e.) a Hatodik része az alapítvánnyal, és végül f.) a Hetedik része az állammal (az állam részvétele a polgári jogi jogviszonyokban) 10.) Visszatérve a törvényességi felügyelet kérdésére, az új kódex 3:34.§ kimondja, hogy a jogi személyek felett az általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el, és a törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerőségi szempontból való felülvizsgálatára. 11.) Zárójelben megjegyzem, hogy nem egészen világos elıttem ennek a törvényi rendelkezésnek a viszonya a egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11.§-nak rendelkezéseivel, mert ugyan a civil törvény ezen passzusa az ügyészségnek nem törvényességi felügyeleti, hanem törvényességi ellenırzési jogot biztosít, de ha a bíróságnak egy civil szervezet bejegyzése során ellenıriznie kell, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályoknak (pl. civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§-a), akkor az ügyészség miért vizsgálja egészen pontosan ugyanezt. Zárójel bezárva. 12.) Bár az új kódex a kazuisztikával szemben az általános szabályozás elvét követi, mégis kikerült a Ptk-bıl a gazdálkodó szervezet fogalma, és átkerült a Pp.396.§-ba azzal a szöveggel, hogy "E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet…"

17

IV.) Változások a társasági jog területén A.) Általában 1.) A legnagyobb változás az a tény, hogy megszőnik a gazdasági társaságokra vonatkozó külön jogi szabályozás és a gazdasági társaságok szabályai bekerülnek a Ptk-ba. 2.) A másik nagy változás ugyancsak koncepcionális, nevezetesen, hogy a Gt. kógens szabályait felváltják a Ptk. diszpozitív szabályai. 3.) A jelenleg hatályos Gt. 9.§ (1) bek. akként rendelkezik, hogy "a tagok e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerzıdés tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitıl azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. 4.) Ezzel szemben az új Ptk. már idézett 3:4.§-a a teljes szerzıdési szabadságot mondja ki azzal, hogy csak akkor nem lehet eltérni a Ptk. rendelkezéseitıl, ha a.) ezt maga a Ptk. tiltja, vagy b.) ha az eltérés a jogi személyek hitelezıinek, c.) munkavállalóinak vagy d.) a tagok kisebbségének a jogait nyilvánvalóan sérti, vagy e.) a jogi személyek feletti törvényességi felügyelet érvényesülését akadályozza. 5.) Ennek a jogdogmatikai változásnak – szerintem – azért akkora jelentısége a gyakorlatban nincs, mivel a Gt. szinte minden kógens szabályától engedett eltérést, hiszen majdnem minden rendelkezés után ott volt az a mondatrész, hogy "ha a társasági szerzıdés másként nem rendelkezik". 6.) Ennek a teljes szerzıdési szabadságnak a következményeit egyelıre nem tudom felmérni, az majd a késıbbiek során fog kiderülni, hogy ennek melyek lesznek a korlátai. 7.) Hogy csak néhány példát említsek:

18

a.) az új Ptk.3:121.§-a kimondja, hogy a felügyelıbizottság három tagból áll. A szerzıdés szabadságának elve alapján állhat az FB két tagból is? Valószínőleg nem, mert a római jogból tudjuk, hogy "tres faciunt collegium", tehát 3 tagnak legalább lennie kell. De állhat 5 tagból is? Valószínőleg igen, ugyanis semmi nem tiltja az eltérést. b.) Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a "felügyelıbizottsági tag megbízása öt évre – ha a társaság ennél rövidebb idıre jött létre, erre az idıtartamra szól." A kérdésem: a szerzıdéses szabadság elve alapján választhatok ennél hosszabb idıre, esetleg határozatlan idıre FB-t? Ugyanis az új Ptk. nem tiltja az ettıl való eltérést, és az FB tagok határozatlan idıre történı megválasztása sem a hitelezıknek, sem a munkavállalóknak, sem a tagi kisebbségnek a jogait nyilvánvalóan nem sérti és nem is akadályozza a törvényességi felügyeleti eljárás érvényesülését. Továbbá: a 3:26.§ (5) bek. úgy szól, hogy a felügyelıbizottsági tagság megszőnésére a vezetı tisztségviselıi megbízatás megszőnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezetı tisztségviselıi megbízás megszőnésével kapcsolatban a 3:25.§ (1) bek. azt tartalmazza, hogy 3:25. § [A vezetı tisztségviselıi megbízatás megszőnése] (1) Megszőnik a vezetı tisztségviselıi megbízatás a) határozott idejő megbízatás esetén a megbízás idıtartamának lejártával; b) megszüntetı feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezetı tisztségviselı halálával vagy jogutód nélküli megszőnésével; f) a vezetı tisztségviselı cselekvıképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történı korlátozásával; g) a vezetı tisztségviselıvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Tehát akkor elvben lehet nem határozott idıre is választani FB tagot.

19

Ugyanis pl. az állandó könyvvizsgálónál az új Ptk. kifejezetten tiltja az 5 éven túli megbízást. (3:130.§ /2/ és /3/ bek.). c.) Ugyanez a kérdés merül fel az ügyvezetéssel kapcsolatban. A 3:114.§ akként rendelkezik, hogy a vezetı tisztségviselıi megbízatás öt évre - ha a társaság ennél rövidebb idıtartamra jött létre, erre az idıtartamra - szól. Ennél a rendelkezésnél sincs törvényi tiltás, azaz, hogy ettıl a szabálytól nem lehet eltérni. Másszóval: elvben el lehet térni ettıl a szabálytól is. Véleményem szerint az ügyvezetı határozatlan idıtartamra való megválasztása sem sérti sem a hitelezık, sem a munkavállalók (már ha vannak egyáltalán), sem a tagi kisebbség jogait, nem akadálya a törvényességi felügyeletnek. Ehhez még hozzáteszem, hogy az egyesületek esetében a 3:79.§ (2) bekezdése kifejezetten tiltja az öt évnél hosszabb idıre szóló vezetı tisztségviselıi megbízást. 8.) Tulajdonképpen hasonló kérdések merültek fel bennem a 3.000.000,-Ft-os jegyzett tıkével kapcsolatban, de végül is a jogalkotó november végén választ adott a kérdésemre, mert a 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggı átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrıl szóló törvény 13.§-a kimondja, hogy a társaság 2016. március 15-ig köteles a törzstıkéjét megemelni, vagy átalakulni, vagy egyesülni és ezen döntés meghozataláig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni és nem határozhat a társasági szerzıdés módosításáról sem. Pontosabban. ha hozzányúlnak a társasági szerzıdéséhez, akkor fel kell emelnie a törzstıkét is. 9.) Tehát ne dobják még ki a Gt-t (és a Ptk-t sem), mert lehet, hogy lesz még vele dolguk. 10.) A gazdasági tárgyú törvények hatályon kívül helyezésének azért ne örüljenek annyira, mert egyrészt igen megszaporodtak az átmeneti, hatályba léptetı rendelkezések elképesztı mennyiségő jogszabály módosításával (némelyik jogszabályt minden egyes alkalommal jelentısen módosítottak, pl. az ingatlan-nyilvántartási törvényt, de magát az új Ptk-t is), másrészt az elkülönült jogi szabályozás azért nem tőnik el teljesen. Így pl. hatályban marad a 2006. évi X. törvény a szövetkezetekrıl, igaz csak a speciális szövetkezetekre vonatkozóan (iskolaszövetkezet, szociális és foglalkoztatási

20

szövetkezet, agrárgazdasági szövetkezet) és a civil törvény is (egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény)

B.) Strukturálisan 1.) A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás strukturálisan némiképp változott, de az egyes társasági formákra vonatkozó lényeges rendelkezések nem változtak (olyan nagyon) 2.) Átkerültek a Harmadik Könyv Elsı, általános részébe a.) a létesítı okirat alapvetı tartalmi elemeire vonatkozó követelmények b.) az átalakulásra és c.) a jogutód nélküli megszőnésre vonatkozó általános szabályok, valamint d.) a vállalatcsoportra vonatkozó szabályok. 3.) Ezen túlmenıen a Harmadik rész végére került a befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályozás. 4.) Valamint kikerült a gazdasági társaságok körébıl az egyesülésre (kooperációs társaságra) vonatkozó szabályozás, ez önálló részt kapott (Ötödik rész), a szövetkezetekre vonatkozó szabályokkal együtt (Negyedik rész). 5.) A Ptk. egyebekben követi a Gt. felépítését. A közös szabályokat tartalmazó X. címben helyezkednek el a.) az általános rendelkezések, b) az alapításra vonatkozó különös szabályok, c.) a létesítı okirat módosítására vonatkozó d.) a kisebbségvédelemre vonatkozó e.) a tag kizárására vonatkozó ás f.) a gazdasági társaság szervezetére vonatkozó szabályok,

C.) Tételesen 1.) Elöljáróban szeretnék kiemelni néhány, általam fontosnak tartott, változást.

21

a.) Az ügyvezetı felelıssége kiszélesedik. Az a rendelkezés változatlanul megmaradt, hogy az ügyvezetıi feladatok megsértésével a társaságnak okozott kárt az ügyvezetınek meg kell térítenie (Gt.30.§, Ptk.3:24.§) Viszont: a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén a hitelezık a kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a vezetı tisztségviselıkkel szemben, ha a vezetı tisztségviselı a társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet beállta után a hitelezıi érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.§) Eddig csak külön törvény állapíthatott meg ilyen magatartásért helytállási kötelezettséget (Gt.30.§ /3/ bek.) A Ptk. idézett 3:118.§-a egyébként végelszámolással történı megszőnés esetén nem alkalmazható. Viszont a kényszertörlési eljárás esetén fennálló felelısségi szabályokat a Ctv. tartalmazza a jövıben (egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggı módosításáról szóló 2013. évi CCLII törvény 112.§, Ctv.118/A.§) b.) Ezentúl a társasági szerzıdésbe már nem kell beleírni a természetes személy tagok "természetes személyazonosító" adatait (adószám, meg személyi szám), hanem elegendı lesz a természetes személy tag nevét és lakóhelyét feltüntetni (3:5.§ d.) pont)

CA.) Alapítás 1.) Az alapítás szabályai nem változtak. Társasági szerzıdést kell kötni, azt minden szerzıdı félnek alá kell írnia. 2.) Megmarad az a lehetıség, hogy a gazdasági társaságot szerzıdésmintával alapítsanak a tagok, viszont a szerzıdésmintát nem a Ctv., hanem egy IM rendelet fogja tartalmazni. 3.) A létesítı okiratban meg kell határozni 3:5. § [A létesítı okirat tartalma] A jogi személy létesítı okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét;

22

b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fı tevékenységét; d) a jogi személyt létesítı személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendı vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy elsı vezetı tisztségviselıjét. 4.) A társasági szerzıdést közokiratba, vagy ügyvéd (vagy valamelyik alapító tag jogtanácsosa) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni (3:95.§). 5.) A társasági szerzıdést 30 napon belül be kell nyújtani a cégbíróságnak (3:100.§)

CB.) Határozathozatal Részben változott. 1.) A határozatok meghozatalával kapcsolatban a Ptk. 3:19.§-a akként rendelkezik, hogy 3:19. § [Határozathozatal] (1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelısség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta elınyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerzıdést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; (új) e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll (új); vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben (nem új, csak át lett fogalmazva). 2.) A határozathozatal helyével kapcsolatban a Ptk.3:17.§ úgy rendelkezik, hogy a döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.

23

Nyilvánvaló, hogy ettıl el lehet térni a társasági szerzıdésben, figyelemmel a Ptk. 3:4.§-ban írtakra. 3.) Az új Ptk. is lehetıvé teszi a nem szabályszerően összehívott győlés megtartását, ha azon minden tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (3:17.§ /5/ bek.)

CC.) társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Részben változott. 1.) A határozat felülvizsgálatát a.) a tudomásszerzéstıl számított 30 napon belül lehet kérni (nem változott), b.) egy éves jogvesztı határidın belül (változott, a Gt-ben 90 napos jogvesztı határidı volt)

CD.) Kizárás 1.) A kizárásra vonatkozó szabályok annyiban változtak, hogy a Gt. egyes rendelkezései az anyagi jogból átkerültek az eljárási jogba. 2.) Változott, szőkült a ki nem zárható személyek köre, mert csak a nyilvánosan mőködı Rt. részvényesét nem lehet kizárni, a zrt részvényesét már igen (ha nincs egyéb korlátozó feltétel). (3:107.§) Továbbra sem zárható ki a.) a kétszemélyes társaság tagja, b.) illetve az, aki rendelkezik a szavazatok háromnegyedével. 3.) Változott: kikerültek az anyagi jogból a Gt.48.§-ban foglalt elıírások, nevezetesen, hogy tagkizárás esetén a.) a tárgyalást a keresetlevél beérkezésétıl számított 15.napra ki kell tőzni, b.) a kereset más keresettel nem kapcsolható össze, c.) viszontkeresetnek nincs helye, d.) nem lehet az eredeti tényállást megváltoztatni, e.) felfüggesztésnek f.) szünetelésnek g.) bírósági meghagyásnak nincs helye, illetve, hogy h.) a felperes a keresetétıl bármikor elállhat az alperes hozzájárulása nélkül, illetve, hogy

24

i.) a jogerıs ítélet ellen perújítás és felülvizsgálat nem kezdeményezhetı és átkerültek a Ctv-be (egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggı módosításáról szóló 2013. évi CCLII törvény 112.§)

CE.) Átalakulás, megszőnés 1.) Ez a rész változott. Egyrészt – mint már korábban említettem – az átalakulással kapcsolatos szabályok nem a gazdasági társaságokkal foglalkozó Harmadik Részben, hanem az általános szabályokkal foglalkozó Elsı Részben találhatók. 2.) Másrészt maga a Ptk. elég röviden foglalkozik az átalakulással, néhány alapvetı szabályt rögzít csak. A gazdasági társaságok átalakulásával egy külön törvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesülésérıl, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény foglalkozik. 3.) Jelentıs változás azonban, hogy a gazdasági társaság átalakulhat szövetkezetté, a szövetkezet átalakulhat gazdasági társasággá és az egyéni cég is átalakulhat gazdasági társasággá.

CF.) Befolyásszerzés, elismert vállalatcsoport Szövegezésben igen, egyébként nem változott. 1.) Elismert vállalatcsoport: ennek a szabályozása is kikerült a gazdasági társaságokkal foglalkozó Harmadik Részbıl és átkerültek az általános, Elsı Részbe. Jelentısen nem változtak a szabályok. 2.) Befolyásszerzés: Ennek a szabályai a gazdasági társaságokkal foglalkozó Harmadik Rész végére kerültek önálló címként (XV. Cím) 3.) A szabályok nem változtak, csak már nem a szavazatok 75%-áról, hanem háromnegyedérıl szól a jogszabály. Ugyanúgy 15 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak és ugyanúgy 60 napos jogvesztı határidıvel kérheti a kisebbségben maradt tag, hogy a többségi tulajdonos vegye meg a részesedését. (3:324.§)

25

CG.) Közkereseti és betéti társaság Változott. 1.) Módosult a társaság képviselıjének elnevezése, a képviselı ezentúl viselheti az ügyvezetıi titulust. 2.) Integrálták a Ptk. szövegébe azt bírói gyakorlatot, hogy a tag a társaság tartozásaiért csak akkor köteles helytállni, ha ı is perben állt, illetve, hogy akkor lehet ellene elrendelni a végrehajtást, ha a társasággal szembeni követelés behajtása eredménytelen volt. (3:139.§) 3.) Új szabály, hogy ha a tag hitelezıje a tag társaságbeli vagyonhányadára vezet végrehajtást, akkor megilleti a hitelezıt a tagsági viszony felmondásának joga. (3:140.§) 4.) Nem változott, hogy Kkt., Bt. esetén a többséget a leadható szavazatokhoz kell viszonyítani (3:140.§ /2/ bek.), szemben az általános szabályokkal (3:19.§ /3/ bek), amely szerint a többséget a leadott (a Ptk. szóhasználata szerint: a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett) szavazatok alapján kell megállapítani. 5.) Nem változott, hogy a társasági szerzıdés módosításához egyhangú döntés szükséges. 6.) Változott az egyszerő szótöbbséget igénylı társasági szerzıdés módosítás szabálya, mert – a társaság cégnevének, székhelyének (telephelyének, fióktelepének) megváltoztatásán túl – csak a fıtevékenységnek nem minısülı tevékenységet lehet ily módon megváltoztatni. (3:102.§ /2/ bek.) 7.) Változott: Bt. esetén a kültag nem lehet a társaság vezetı tisztségviselıje (3:156.§) (A jelenlegi szabály lehetıvé teszi, ha ekként rendelkezik a társasági szerzıdés.)

CH.) Kft. Ennél a társasági formánál már több, jelentıs változás is történt. 1.) A jegyzett tıke összege visszaemelkedett 3.000.000,-Ft-ra. (3:161.§ /4/ bek.)

26

2.) Változott: már nem kell a pénzbeli betétek felét alapításkor rendelkezésre bocsátani, mert a társasági szerzıdés eltérıen rendelkezhet. (3:162.§ /1/ bek.) 3.) Változott: a törzsbetét be nem fizetett részét nem kötelezı egy éven belül szolgáltatni, ha a társasági szerzıdés ezt lehetıvé teszi valamelyik tag számára. (3:162.§ /1/ bek.) 4.) Viszont: a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot, amíg a ki nem fizetett osztalék nem éri el a vagyoni hozzájárulás mértékét (3:162.§ /1/ bek.) ÉS! A tag a még be nem fizetett hozzájárulás erejéig köteles helytállni, tehát a felelıssége nem korlátozott ebben az esetben. 5.) Nem változott: a nem pénzbeli hozzájárulást, ha annak értéke meghaladja a törzstıke felét, alapításkor a társaság rendelkezésére kell bocsátani (3:161.§ /1/ bek./ Más esetben, ha a nem pénzbeli hozzájárulást nem bocsátották alapításkor a társaság rendelkezésére, akkor azt legfeljebb 3 éven belül teljesíteni kell. Ez kógens rendelkezés, mert a 3:163.§ (2) bek. szerint "A társasági szerzıdésnek a nyilvántartásba vételtıl számított három évnél hosszabb határidıt megállapító rendelkezése - a három évet meghaladó részében - semmis." 6.) Változott: ennél a társasági formánál is lehet jogi személy az ügyvezetı, mivel ezt lehetıvé teszi a Ptk.3:22.§ (2) bekezdése és maga a törvény nem zárja ezt ki, mint a részvénytársaságnál, ahol a Ptk. úgy rendelkezik, hogy csak természetes személy lehet az igazgatóság, vagy az igazgatótanács tagja (3:282.§ és 3:286.§) 7.) Változott: megszőnt az a kötelezettség, hogy évente legalább egyszer össze kell hívni a taggyőlést. 8.) Változott: megszőnt a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó felsorolás, ez azonban nem biztos, hogy könnyíti a munkánkat, mert több helyrıl kell összeszedni a taggyőlés hatáskörébe tartozó kérdéseket (3:109.§, 3:118.§) 9.) Nem változott: a taggyőlés összehívásának rendje, továbbra is 15 napnak kell eltelnie a meghívó kiküldése és a taggyőlés napja között. (3:190.§)

27

10.) A meghívó tartalmával kapcsolatban nem csak a 3:190.§-ra, hanem a 3: 17.§-ra is figyelemmel kell lenni. Ez a szakasz ugyanis kimondja, hogy a meghívónak tartalmazni kell a.) a jogi személy nevét és székhelyét; b.) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c.) az ülés napirendjét. De kimondja azt is, hogy a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ezen késıbb majd jót lehet vitatkozni – szerintem. 11.) Változott: már Kft-k esetén is lehetıség van elektronikus hírközlési eszközzel tartani taggyőlést. (3:192.§) 12.) Változott: a saját üzletrész megvásárlásának feltételei és mértéke is változott. Továbbra is csak akkor lehet saját üzletrészt megszerezni, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak, viszont belépett egy mérték-korlát, ez pedig a jegyzett tıke 50%-a (a Ptk. szóhasználatával: A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstıke ötven százalékát). (3:174.§) 13.) Változott az is, hogy a társaság a saját üzletrészétıl egy éven belül meg kell, hogy váljon (3:175.§) 14.) A pótbefizetés szabályai részben nem változtak, csak akkor lehet elrendelni, ha erre a társasági szerzıdés lehetıséget ad, részben változtak, mert a pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét már nem a társasági szerzıdésben, hanem a pótbefizetést elrendelı határozatban kell meghatározni.

CI.) Részvénytársaság 1.) A Ptk. továbbra is megkülönbözteti a zártkörően és a nyilvánosan mőködı részvénytársaságokat, de a Gt-hez képest igen jelentıs változások történtek. 2.) Nyilvánosan mőködı részvénytársaság csak tızsdére bevezetett részvénytársaság lehet.

28

3.) Viszont változtak az alapítás szabályai, mert – ellentétben a Gt. szabályaival (288.§) – az új Ptk. részvénytársaságot csak zártkörben enged alapítani. Ugyanis kimondja (3:249.§), hogy "Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptıkéjét nyilvános felhívás útján győjteni." 4.) Ennek oka – a törvénykönyv alkotói szerint – az, hogy a részvénytársaság nyilvános alapítása a részvények nyilvános forgalomba hozatalával történhetne. Mivel az erre való jogosultságot a részvények szabályozott piacra való bevezetése adja meg, a még nem létezı társaság nem kínálhatja fel a részvényeket a nyilvánosság számára. (Complex i.m. 169. oldal) 5.) Az új Ptk.-ban a részvényfajták felsorolása megegyezik a Gt-ben található felsorolással azzal a kiegészítéssel, hogy a 3:24.§-ban kimondja: "A részvénytársaság az e törvényben meghatározottakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét." 6.) A szavazatelsıbbségi jogot biztosító részvényosztálynál a szavazati jog mértékét csak a nyilvánosan mőködı részvénytársaságoknál korlátozza (3.232.§) 7.) Mivel részvénytársaság csak zártkörően alapítható, és több elsıbbségi részvényosztályt nyilvánosan mőködı részvénytársaságnál nem lehet fenntartani, ezért a Ptk. a 3:235.§-ban kimondja 3:235.

§ [Nyilvánosan részvényei]

mőködı

részvénytársaság

elsıbbségi

Ha a zártkörően mőködı részvénytársaság nyilvánosan mőködı részvénytársasággá kíván alakulni, a vezetı tisztségviselı vagy felügyelıbizottsági tag kijelölésére vonatkozó, illetve az elıvásárlási jogot biztosító elsıbbségi részvényeit, valamint az olyan elsıbbségi részvényeit, amelyek osztalékelsıbbségre, illetve likvidációs hányadhoz főzıdı elsıbbségre vonatkozó jogosultságon kívül együttesen egyéb elsıbbségi jogokat testesítenek meg, a tızsdei bevezetést megelızıen át kell alakítani a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok által is kibocsátható elsıbbségi részvénnyé vagy törzsrészvénnyé. 8.) Nem változott a részvény elıállításának módjára vonatkozó rendelkezés, zártkörően mőködı részvénytársaságnál továbbra is lehet nyomtatott részvényt és

29

dematerializált részvényt kibocsátani, nyilvánosan mőködı részvénytársaságnál csak dematerializált részvény kibocsátására van lehetıség. 9.) Változott viszont, és újra bevezetésre került az a szabály, hogy dematerializált részvényt vissza lehet alakítani nyomtatott részvénnyé (3:214.§) 10.) Nem változott: részvénytársaságnál a vezetést csak természetes személy láthatja el, az igazgatóság és az igazgatótanács is csak természetes személyekbıl állhat (3:282.§ és 3:286.§) 11.) Nem változott: nyilvánosan mőködı részvénytársaságnál ha nincs igazgatótanács, akkor kötelezı a felügyelıbizottság és az auditbizottság létrehozása, valamint a könyvvizsgáló választása. 12.) Nem változott: évente egyszer közgyőlést kell tartani. 13.) A 2013. év CCLII. törvénnyel módosították a Ptk. 3:321.§-át és az új szabály szerint Nyrt. nem válhat szét.

V.) Átmeneti rendelkezések 1.) Az új Ptk. 2014. március 15-én hatályba lép. De azért ne dobják sutba a régi Ptk-t, mert azt még igen hosszú ideig, adott esetben tíz év múlva is forgatni kell. 2.) Ugyanis a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggı átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrıl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény rögtön az 1.§-ban azzal indít, hogy 1. § Ha e törvény eltérıen nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követıen a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. 3.) Ebbıl következik, hogy ha március 14-én okoz valaki kárt pl., és ez csak jóval késıbb derül ki, akkor bizony a régi Ptk. alapján kell pereskedni, sıt! a folyamatos jogsértésekre is a régi szabályokat kell alkalmazni.

30

4.) Ezt egyébként a törvény tételesen is kimondja, pl. a személyiségi jog megsértésével kapcsolatos 8.§-ában, amely azt tartalmazza, hogy 8. § (1) A Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követıen történt jogsértésekre kell alkalmazni. (2) A Ptk. hatálybalépése elıtt megsértett személyhez főzıdı jogok alapján érvényesíthetı polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése elıtt megkezdıdött, folyamatosan tanúsított jogsértı magatartásra - ideértve a mulasztást is - akkor is a Ptk. hatálybalépése elıtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértı magatartás befejezése a Ptk. hatálybalépése utáni idıpontra esik. 5.) Hasonlóan rendelkezik a törvény 54.§-a, amely akként rendelkezik, hogy 54. § A Ptk. szerzıdésen kívül okozott kárért való felelısségre, valamint a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követıen tanúsított károkozó magatartás - ideértve a mulasztást is - esetén kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése elıtt megkezdıdött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése elıtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni idıpontra esik. 6.) Mi a feladatunk a jogi személyek létesítı okiratával kapcsolatban? a.) törvény 9.§-a elıírja, hogy a létesítı okirat elsı módosításakor a létesítı

okiratot a Ptk. rendelkezéseivel összhangba kell hozni. b.) Ha nem kerül sor a létesítı okirat módosítására, akkor a Ptk. rendelkezéseit 2015. március 15-tıl kell alkalmazni. c.) Ez a módosítási kötelezettség azonban nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszőnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt, amely a hatálybalépést követıen kerül jogutód nélküli megszőnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik. d.) Ha viszont nem törlik, akkor a továbbfolytatás elhatározásától számított 30 napon belül módosítani kell a létesítı okiratot.

31

7.) Az egyesület és alapítvány létesítı okiratát ugyancsak az elsı módosítás alkalmával kell az új rendelkezéseknek megfelelıen módosítani, de legkésıbb 2016. március 15-ig, mert azt mondja az átmeneti tv. 11.§-a, hogy az egyesület és alapítvány 2016. március 15. napját követıen csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı létesítı okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelıen mőködhet. a.) Egyébként az egyesület és az alapítvány a létesítı okiratát csak azért nem kell módosítani, hogy az abban szereplı utalásokat és hivatkozásokat összhangba hozzák az új rendelkezésekkel. b.) De, ha a létesítı okirat egyéb okból módosul, akkor az ilyen változásokat is át kell vezetni. 8.) A gazdasági társaságoknál is részben hasonló a helyzet, tehát csak azért nem kell módosítani a társasági szerzıdést, hogy az összhangban legyen az új Ptkval. (12.§) Pl. a Bt., Kkt. társasági szerzıdését csak azért nem kell módosítani, hogy a képviselı elnevezést lecseréljük ügyvezetıre. Ha viszont csak a vezetı tisztségviselık elnevezésének megváltoztatás miatt, illetve azért kerül sor a módosításra, hogy a társasági szerzıdést a Ptk. eltérést engedı szabályaihoz igazítsák, akkor a változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani. (12.§ /4/ bek.) 9.) Ezzel együtt is a Bt., Kkt. társasági szerzıdést legkésıbb 2015. március 15ig, a Kft., a részvénytársaság és az egyesülés létesítı okiratát pedig legkésıbb 2016. március 15-ig mindenképpen módosítani kell. 10.) A Kft-k legkésıbb 2016. március 15-ig kötelesek felemelni a törzstıkéjüket 3.000.000,-Ft-ra, azzal, hogy a tıkeemelésrıl a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával is dönthetnek. Azaz: van lehetıség a nyereségbıl tıkét emelni. (13.§) 11.) A nyilvánosan mőködı részvénytársaságok esetén a.) vagy kötelesek a részvényeiket legkésıbb 2016. március 15-ig a tızsdére bevezetni, vagy b.) kötelesek mőködési formájukat megváltoztatni (14.§) Eddig az idıpontig (vagy a módosításig) a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

32

12.) A társasági szerzıdés módosítása elıtt hozott társasági határozatok felülvizsgálatára (a törvény szóhasználatával: a továbbmőködés idıpontját megelızıen hozott) a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 13.) A 2014. március 15-én már bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló részvénytársaság esetén a jegyzett tıkének a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányára vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. (17.§) 14.) A már elmondottakhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz a törvény a szövetkezetekkel kapcsolatban, tehát csak azért nem kell most módosítani az alapszabályt, hogy az abban szereplı hivatkozások megfeleljenek az új szabályozásnak, viszont a szövetkezeti alapszabályt is módosítani kell legkésıbb 2015. március 15-ig. (18.§) 15.) Tehát – ismétlem – ne dobják még ki a Gt-t (és a Ptk-t sem), mert lehet, hogy lesz még vele dolguk. 16.) Szeretném felhívni a figyelmőket az alábbi jogszabályokra is: a.) 2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesülésérıl, szétválásáról, b.) 2013. évi CCIV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról (bár ennek olyan sok jelentısége nincs, mivel a 2013. évi CCLII. törvény ugyancsak módosította az ingatlan-nyilvántartási törvényt) c.) 2013. évi CCXIII. törvény az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggı, valamint egyéb célú módosításáról, d.) és a az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggı módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény, amely 172 oldalon, amely 183 törvényt, többek között magát az új Ptk-t is módosította. Tehát ne legyenek meglepve, ha lesz még további módosítás is. Budapest, 2013. január 24. Dr.Stefáni Károly ügyvéd