GROTIUS J. Nagy László Az euromediterrán partnerség
Főké ntKe l e t -Európában, de még az európai integrációs folyamatot elindító országokban is a köz vé l e mé nyj e l e nt ősr é s z eha j l a mosa z tg ondol ni ,hogya zEur ópa iUni óga z da s á g i ,pol i t i ka i és kulturális érdekei kizárólag a földrajzi Európára korlátozódnak. A politikusok sem látták mindig másként ezt a kérdést. A mediterrán térség számukra is csak az 1970-es években vált f ont os s áé sös z t önöz t e ,a kt i vi z á l t aőke te gykohe r e nspol i t i kaki dol g oz á s á r a ,a me l yvé g üla z euromediterrán partnerség politikai koncepciójában öltött testet. Hogyan jutott el idáig az Európai Unió? Mi ts i ke r ül taki t űz öt tc é l okbólme g va l ós í t a ni a ,i l l e t vemi l y e nj övőe l éné ze za kezdetben nagyon ambiciózus vállalkozás?
A Mediterráneum Fernand Braude l ,ame di t e r r á nvi l á gkl a s s z i kust ör t é ne t í r ój a„ há r om kul t ur á l i sköz ös s é g , há r om ór i á s ié sé l e t e r ősc i vi l i z á c i ó”–ar óma ike r e s z t é ny ,aNy ug a t ,a zi s z l á m( „ e l l e nMediterráneum” )é sa zor t odoxvi l á g–e gy má s s a lküz dő,ös s z e f onódó,dee gy má s tk ii s 1 egészítőe n t i t á s okké nti sj e l l e me z t eat é r s é g e t . A Mediterráneum elnevezése – „ af öl de k köz öt t it e ng e r ”– a19.s z á z a de l e j é t ől honosodott meg. Ekkor vált tulajdonnévvé is, világosan elhatárolva más földek közötti t e nge r t ől( pl .a zAnt i l l á kt ól ) .Azókor ig ör ög ök„ be l s őt e ng e r ne k”va gya„ mit e ng e r ünkn e k” ne ve z t é k,s z e mbe á l l í t vaa zÓc e á nna l ,a me l y r őla z thi t t é k,hogykör be f og j aag l óbus z t .A Mediterraneo elnevezés az 5. században jelent meg, jelölve a különbséget az Atlantikumtól, amely Herkules oszlopán (Gibraltár) túl van. Arab geográfusok bar al-rumna k( „ ke r e s z t é ny e k 2 t e nge r e ” )ne ve z t é k,ut a l vaa zé s z a kihe g e móni á r a . Korábban vita folyt a s z űke bbé sa tágabb Mediterráneum-f e l f og á sköz öt t .Aze l ő bbiaFöl d köz i -t e ng e rpa r t vi dé ké ne l t e r ül őor s z á g oka t sorolta ide, az utóbbi a Balkánt is. Ma már –szakmai, s nem politikai körökben –inkább ez utóbbi felfogás az uralkodó.3 A Mediterráneum a második világháború után –különösen az 1956-os szuezi krízist köve t őe n–a szembenálló blokkok konfrontációs terepévé vált. A térs é gj e l e nt ős é gé tmut a t j a , hogya zEgy e s ül tÁl l a mokhá r om ki e me l ke dőj e l e nt ős é g űe l nökidokt r í ná j avona t koz i krá: az 1947-es Truman-, az 1957-es Eisenhower-, illetve az 1980-as Carter-doktrína. Ez utóbbi megfogalmazására az afganisztáni szovjet intervenció ut á nke r ül ts oré sakőol a j hozt ör t é nő szabad hozzájutás biztosítását célozta. Alkalmazására 1991-be na zI r a ke l l e nie l s őkoa l í c i ós háborúval került sor. A Perzsa-öbölig nyúló „ t á g a bb Me di t e r r á ne um” – ahogyan az amerikaiak értelmezik – rendelkezik a föld kőol a j készletének több mint 50%-ával. Spa ny ol or s z á ge ne r g i a e l l á t á s apl .dön t ő e na zé s z a k-afrikai (algériai) földgázra épül. A térségben több, hagyományosnak mondott konfliktus évtizedekre nyúlik vissza: palesztin probléma, Ciprus, Nyugat-Szahara (algériai–marokkói ellentét). Ezen túl azonban má s ,ne ma nny i r as z e mbe s z ökő,á mi g e ns úl y osgondoki sf e s z í t i kaFöl dköz i -tenger térségét. Sz á mos t e r ül e t e ne gy r ea gg a s z t óbb a ze gy e nl őt l e ns é ga zé s z a ki é s dé l i -keleti Mediterráneum (DKM) társadalmai között, mintegy megt e s t e s í t veavi l á gmé r e t űÉs z a k–Dél ellentétet. 1
Braudel, Fernand: LaMé di t e r r ané e .L’ e s pac ee tl ’ hi s t oi r e . Paris, 1985. Lacoste, Yves (szerk.): Dictionnaire de géopolitique. Paris, 1993. 995. o. 3 Lacoste, Yves: Géopolitique de la Méditerranée. Hérodote, 103. sz. 2
1
GROTIUS Súlyos szociális következményeivel egyre nyomasztóbb a demográfiai diszparitás. 1950-ben a mediterrán medence (a parti országok és a szigetek) összlakosságának 65%-a (150 millió) élt Északon, 2000-ben már keves e bbmi ntf e l e( 210mi l l i ó) .Sa ze l őr e j e l z é s e ks z e r i nt 2025-ben a 600 milliós összlakosság több mint 70%-a fog Délen élni. Eközben Európa tovább öregszik, Dél pedig fiatal marad, a 30 év alattiak aránya változatlanul a 70%-hoz közelít. Számítások szerint évi 3%-ka lnöve ks z i kamunka e r őpi a c r abe l é pőks z á ma .Ahhoz ,hogya jelenlegi magas munkanélküliségi szintet stabilizálják, évi 6%-os növekedés kellene. Ezt pedig csupán néhány ország (Algéria, Tunézia) éri el.4 Növekszik azoknak a DKM-országokból származóknak a száma, akik kontinensünkön próbálnak munkát találni. S hiába az Európai Unió szigorú bevándorlási politikája, fékezni t udj a a mi gr á c i ót ,de me gá l l í t a nin e m.Ma má rmi nt e gy 15 mi l l i ór at e he t őa z EU t a g or s z á ga i ba né l őmus z l i moks z á ma .Ol y a n,a z1970-es években még kibocsátó országok, mint Spanyolország vagy Olaszország, befogadókká váltak. A DKM or s z á g a i ba n( I z r a e lki vé t e l é ve l )a ze gyf őr ej ut óGDP1000dol l á rkör ülva n, míg a mediterrán Európában meghaladja a 16 000 dollárt. 2003-ban a DKM országainak bruttó hazai terméke (613 milliárd dollár) kevesebb volt Spanyolországénál (836 milliárd dollár).5 Egyre komolyabb gondot okoz az édesvíz hiánya. Katasztrófával fenyegetnek a környezeti problémák. Kiszámolták, hogy a mediterrán városok naponta 500 000 m³ szemetet termelnek, vagyis a Földközi-tenger partjának minden méterére 10 liter hulladék jut.6 Ezeket a gondokat, problémákat már a déli part teljes emancipációja után, az 1960-as években is érzékelték. Ám súlyosságukra csak az 1973-as arab–izraeli háború provokálta ol a j á r r obba ná sdöbbe nt e t t er áa ze u r ópa i a ka t ,é sös z t önö z t eőke te gy á t f og ó me di t e r r á n politika kidolgozására. ABar c e l onáhozve z e t őút Az Európai Gazdasági Közösség csak gazdasági–kereskedelmi szempontú kapcsolatok kiépítésére törekedett a DKM országaival. Globális, átfogó stratégia kialakítása az 1970-es években merül fel, s több tény e z ő,v i l á g e s e mé nyha t á s á r aé r ne k meg egy minden területre ki t e r j e dői n t é z mé ny e s í t e t tpa r t ne r ivi s z onyme g t e r e mt é s é ne kaf e l t é t e l e i . Az 1973-as arab–izraeli háborút köve t ő ol a j á r r obba ná sa kt i vi z á l t aa z Eur ópa i Közösséget s elindította az euro–arab dialógust (koppenhágai csúcsértekezlet határozatai 1973-ban). A rendszeres párbeszéd kibontakozásának feltételéül az arabok a palesztinok bevonását szabták. Az európaiak célja kőol a j e l l á t á s ukz a va r t a l a n biztosítása volt. Az 1975-ös ún.dubl i nikompr omi s s z umosf or mu l ae z tl e he t ővét e t t e ,eszerint ugyanis nem államok, hanem csoportok tárgyalnak. Az Európai Tanács 1980-as velencei ülésén azonban az Európai Közösség már egyérte l műe napa l e s z t i nné pönr e nde l ke z é s ij og á na ke l i s me r é s eé saPFSZne kar e nde z é s bet ör t é nőbe voná s ame l l e t tf og l a l tá l l á s t .E na gyj e l e nt ős é g űá l l á s f og l a l á s ellenére az euro–arab párbeszéd az 1980-as években zsákutcába jutott, elhalt. Ennek több oka volt: az iraki–iráni háború, az iráni iszlám forradalom, az egyiptomi–izraeli különbéke (Camp 4
Balta, Paul: Méditerranée. Défis et enjeux. Paris, 2000. 65–66. o.; Cling, Jean-Pierre –Ould, Aoudin Jacques: Un libre échange inégal. Alternatives internationales, 2005. 1. sz. 34. o. 5 World Development indicators database, World Bank, July 2004. Idézi: Moisseron, Jean-Yves: Le partenariat e ur omé di t e r r ané e n.L’ é c he c d’ une ambi t i on r é gionale. Grenoble, 2005. 33. o. Ugyanebben az évben Törökország és Izrael adta a DKM bruttó hazai termékének több mint felét. Magyarországé és Egyiptomé azonos volt (82 milliárd). Uo. 6 Sanguin, André-Louis (szerk.): Mare nostrum. Dynamiques et mutations géopolitiques de la Méditerranée. Paris, 2000. 19. o.
2
GROTIUS Da vi d) ,a z Eur ópa iKöz ös s é g e tl e köt öt t ea zi bé rbőví t é s , s 1985-ben az olajárak is összeomlottak. Mindezek az események megzavarták, szétzilálták az alig kialakult kapcsolatokat. Az Eur ópa i Bi z t ons á g ié s Egy üt t működé s i Ér t e ke z l e t e t( EBEÉ) e l őké s z í t ő tárgyalásainakf ol y a má ni sf e l me r ül taMe di t e r r á ne um ké r dé s e ,bá ra r r ólar é s z t ve vőá l l a mok többsége –f őké ntaké ts z upe r ha t a l om –hallani sem akart. Attól tartottak –nem alaptalanul –, hogy ha a Földközi-tenger térségét is bevonják a megtárgyalandó problémák közé, akkor nem jutnak megállapodásra. Az arab államok viszont –szintén nem minden alap nélkül –úgy vélték, hogy Európa biztonsága, stabilitása elválaszthatatlan a me di t e r r á nt é r s é g é t ől .Se bbe n t á mog a t t aőke ta ze lne m köt e l e z e t t e kmoz g a l mai s .Vé g üli sa z1975.a ug us z t us1-jén Helsinkiben aláírt záróokmányba bekerült A Földközi-tengeri biztonsággal és e gy üt t műk ö d é s s e lös s z e f üggő k é r dé s e k c. fejezet. Ebben az aláírók elismerték a térség f ont os s á gá t ,s l e s z öge z t é k „ hogy a bi z t ons á g me g s z i l á r dul á s á na k f ol y a ma t a ne m korlátozódhat Európára, hanem […] a Földközi-tenger térségére is” . Azt is kinyilvánították, hogy„ f okoz z á ke r őf e s z í t é s e i ke t ,ké t - é st öbbol da l úe gy üt t működé s üke tane mr é s z t ve vő 7 földközi-tengeri államokkal” . Komoly és érdemi lépésekre azonban nem került sor. Csak 1990-ben került sor a probléma némi dinamizálására, amikor néhány földközi-tengeri EBEÉ-ország (Jugoszlávia, Málta, Ciprus) és az arab országok algíri tanácskozásukon fölvetették, hogy a helsinki f ol y a ma t otköve t vehí vj á kös s z eaMe di t e r r á nBi z t ons á g ié sEgy üt t működé s iÉr t e ke z l e t e t . Róma és Madrid támogatták a gondolatot, s jól fogadta Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke is. Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azonban elutasította, s ez meg is pecsételte az értekezlet tervének sorsát. A ha r ma di kke z de mé ny e z é sat é r s é g r emi ndi gi skül önös e nf i gy e l őFr a nc i a or s z á g ból indult ki. 1983-ban François Mitterand elnök rabati látogatásakor javasolta, hogy a NyugatMediterráneum államai tartsanak értekezletet. Algéria ellenzése miatt azonban a terv nem va l ós ul tme g .Azé vt i z e dvé g é r ea z onba nme g vá l t oz ot tahe l y z e t :c s ökke ntakőol a já r a ,a Maghreb-á l l a mok vá l s á g ba ke r ül t e k se l a dós odt a k.Fől e gf ő ke r e s ke de l mipa r t ne r ükke l , 8 Európával szemben. Se kkorke z dt é kha ng s úl y oz ni„ me di t e r r á ns á g uka t ” ,hogye z z e lke l t s é k fel az északi parton a szolidaritást: segítsék a délieket, hogy ne periferizálódjanak még jobban. Mi t t e r a ndj a va s l a t aöté vve lké s őbbvalósult meg: 1988-ban Marseille-ben hét állam (Algéria, Marokkó, Tunézia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália) s z a ke mbe r e i ,é r t e l mi s é g i e k,pol i t i kus okgy űl t e kös s z e .Aköve t ke z őé vbe npe di gRa ba t ba n.A tanácskozás, amely a Mediterrán Fórum e l ne ve z é s tka pt a ,mi nde nkor á bbiha s onl ój e l l e g űt ől e l t é r őe nne má l l a mi ,ne m hi va t a l ose s e mé nyvolt, hanem informális találkozó, amelynek c é l j a :„ me g k önny í t e nié snöve l niame di t e r r á ne gy üt t működé s té sdi a l óg us také tpa r t államai és társadalmai között” .9 1989-ben Tangerben az említett országok pénzügyi szakemberei találkoztak, s e l s ős or ba na r r ólt a ná c s koz t a k,hogyh ogy a nl e he t nei nt é z mé ny e s í t e niaka pc s ol a t oka tané gy észak-a f r i ka ior s z á g ott ömör í t ő,ugy a na bba na zé vbe na l a kul tAr a bMa g hr e bUni óé sa z Európai Közösség között. Az ekkor induló kelet-európai átalakulás, amely példátlanul r a di ká l i sg e opol i t i ka iá t r e nde z ődé s te r e dmé ny e z e t t ,akont i ne nske l e t if e l é r ei r á ny í t ot t aa f i gy e l me t .Vé g s ős or ona z onba ne z e kavá l t oz á s ok–má sna gyj e l e nt ős é g űe s e mé ny ekkel (PFSZ–Izrael megállapodás 1993-ban stb.) együtt –ös z t önz ő l e gha t ot t a ka zEur ópai Unió strukturált mediterrán-politikájának a kialakítására. 7
AzEur ópaiBi z t ons ágié sEgy üt t műk ödé s iÉr t e k e z l e tz ár óok mány a.Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1975. 63– 67. o. 8 Gobe, Eric: Autour du Forum méditerranéen: valses, hésitations et enjeux. In: Bostov, K. –Henry, J-R. (szerk.): Maghr e b,l ’ Eur opee tl aFr anc e . Paris, 1992. 98. o. 9 Uo. 101. o.
3
GROTIUS Németország tradicionálisan –de a berlini fal leomlása kapcsán most már morálisan is – e r őse l köt e l e z e t t s é g e t érzett és nyilvánított ki Kelet-Európa felé. Az egyesült Németországgal szembeni angol–francia fenntartások egy pillanatra megzavarták az európai integráció alapját, tengelyét alkotó francia–né me te gy üt t működé s t .Vé g üli sa z a va r ok me g s z ünt e t é s ea z integrációs folyamat felgyorsításával és elmélyítésével történt meg 1991 decemberében a ma a s t r i c ht ic s úc s é r t e ke z l e t e n,a holme g s z ül e t e t ta zuni ósa l a ps z e r z ődé s . Az Európai Unió kelet-e ur ópa ié r de kl ődé s é ne kf okoz ódá s á va lpá r huz a mos a n mi nd dinamikusabbá vált a mediterrán-politika kidolgozása is. Az Európai Tanács esseni ülésén (1994. december) –a Bizottság ajánlására –definiálta az EU me di t e r r á npol i t i ká j á na kf őbb e l e me i tsapé nz ügy if e l t é t e l e ke t .Fé lé vve lké s őbbac a nne s -i csúcsértekezleten (1995. június) két fontos döntés született. Az egyik Kelet-Európára vonatkozott: a csatlakozni kívánó or s z á g okme g ka pt á ka ze gy s é g e sbe l s őpi a ce l őí r á s a i t ,j og s z a bá l y gy űj t e mé ny é tt a r t a l ma z ó fehér könyvet. A másik a Mediterráneumot érintette: az állam- é skor má ny f őkha t á r oz t ak, hogy novemberre összehívják Barcelonába az EU tagállamai és a DKM-országok csúcsértekezletét a déli irányú politika hosszú távú elvi és intézményes kereteinek kidolgozása céljából. A cannes-i csúcs határozata világosan jelezte az EU stratégiai irányait:„ […] a déli a mbi c i óz uskoope r á c i óspol i t i kaki e g é s z í t őpá r j aaKe l e tf e l ény i t á spol i t i ká j á na k,se gy üt t 10 adják az Európai Unió külpolitikai tevékenységének geopolitikai koherenciáját” .
A barcelonai értekezlet 11 A ka t a l á nf ővá r os ba n 1995.nove mbe r27–28-án ta r t ot tc s úc s é r t e ke z l e tr é s z t ve vői – kiemelve a Földközi-t e ng e rs t r a t é g i a ij e l e nt ős é gé t–a z tac é l tf og a l ma z t á kme g ,hogy„ a j övőbe nik a pc s ol a t a i kna kújdi me n z i ótköl c s önö z ne k,a me l ys z é l e s kör űe gy üt t működé s e né s szolidaritáson alapul és megfelel a szomszédi kapcsolat és a történelem által kialakított privilegizált helyzetének” .12 Ar r af og na kt ör e ke dni ,hogyat é r s é g e t„ apá r be s z é d,ac s e r eé sa z e gy üt t működé st e r ül e t é vét e gy é k,e r ő s í t s é kabé ké t ,as t a bi l i t á s t ,a ze mbe r ij og okt i s z t e l e t be n t a r t á s á t ” .Ennek é r de ké be n ar é s z t v e vők köz öt ts z é l e s kör űe gy üt t működé s té pí t e ne k ki , megteremtik az euromediterrán partnerséget, amely három területet ölel fel. Az e l s ő a pol i t i ka ié sbi z t ons á g iké r dé s e ke tf og l a l j a ma gá ba n.Ez é r t„ r e nds z e r e s i dőköz önké nt a ne mz e t köz ij og alapelveinek tiszteletben tartásán alapuló, elmélyült pá r be s z é de tf ol y t a t na k” .Ti s z t e l e t be nt a r t j á kat e r ül e t ii nt e g r i t á s t ,l e monda na ka ze r ős z a kr ólé s a za z z a lv a l óf e ny e ge t őz é s r ől ,ha r c othi r de t ne k a bűnöz é se l l e n, s állást foglalnak a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen. A második te r ül e tag a z da s á g ié sapé nz ügy ie gy üt t működé s té r i nt i ,mi ve lt e l j e s e n e gy é r t e l mű ,hogyaga z da s á g ipr obl é má kme g ol dá s ané l külne ml e he tbi z t ons á g ott e r e mt e ni . Törekedni fognak a tartós és kiegyensúlyozott gazdasági és tár s a da l mif e j l ődé sf e l t é t e l e i ne k biztosítására, amely „ ame g os z t ot tj ól é tt é r s é gé ne k me g t e r e mt é s é r ei r á ny ul ” .Ös z t önöz n i f og j á kar e g i oná l i se gy üt t működé s té si nt e g r á c i ót ,ös s z e ha ng ol tl é pé s e ke tt e s z ne kat é r ség fejlettségi különbségeinek csökkentésére, a f e nnt a r t ha t óf e j l ődé süt e mé ne kfelgyorsítására. E c é l ki t űz é s me g va l ós í t á s aé r de ké be n me gá l l a podt a k,hogy s z a ba dke r e s ke de l miöve z e t e t hoznak létre 2010-ig az ipari termékek területén. Ehhez szükséges a DKM-országok társadalmi–gazdasági szerkezetének modernizálása. E célok megvalósítására több mint 9 milliárd ecut mobilizáltak: 4,7 milliárdot közösségi költségvetési alapok formájában a
10
Bul l e t i ndel ’ UE, 1995. 6. sz. Az EU 15 tagállama, valamint Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Szíria, Libanon, Törökország, Málta, Ciprus és a Palesztin Hatóság. Líbiát az ENSZ-szankciók miatt nem hívták meg. 12 Bul l e t i ndel ’ UE, 1995. 11. sz. 11
4
GROTIUS MEDA-program13 keretében az 1995–1999-es periódusra, 4,5 milliárdot pedig az Európai Beruházási Bankon keresztül. A harmadik „ kos á r ”at á r s a da l mi ,a kulturális és a humá nt e r ül e t e nt ör t é nő e gy üt t működé s r evona t koz i k.Azé r t e k e z l e tr é s z t ve vőia bbóli ndul t a kki ,hogy„ aFöl dkö z i tenger térségében a kultúra és a civilizáció hagyományai, a kultúrák közötti párbeszéd, az e mbe r i ,t udomá ny osé sműs z a kis z i n t e nz a j l óc s e r ee l engedhetetlen feltétele annak, hogy a me di t e r r á nné pe kköz e l e bbke r ül j e ne ke gy má s hoz ,ané pe kköz öt t ime gé r t é se r ős ödj öné s j a vul j one gy má sme g i s me r é s eé sme g í t é l é s e ” .Kül önösha ng s úl y tf e kt e t ne kakul t úr á ké s va l l á s okköz öt t ipá r be s z é de l mé l y í t é s é r e ,e l ős e g í t e ndőakl i s é k,s z t e r e ot í pi á ké se l őí t é l e t e k felszámolását. Ar é s z t ve vőks z or ose gy üt t működé s ti r á ny oz t a ke l őat e r r or i z muse l l e niha r c ba n ,s kül önös e nf ont os na kt a r t ot t á k ar a s s z i z mus ,a zi de g e ngy űl öl e té sa zi nt ol e r a nc i ae l l e ni küzdelmet. A barcelonai nyilatkozat meghaladja a térségben korábban folytatott közösségi politikát, a me l ys z i nt eki z á r ól a gabi l a t e r á l i ske r e s ke de l mis z e r z ődé s e kr es z űkül t .Aze ur ome di t e r r á n partnerség a kapcsolatok valamennyi dimenzióját átfogja, egységes, szerves egészet alkot. Földrajzi meghatározottságában is túlhaladja a korábbi közösségi politikát, mert nem csak a térség arab országait érinti. A partnerségi nyilatkozat aláírói között ott találjuk Izraelt, Törökországot, Máltát és Ciprust. Az Európai Unió a koppenhágai (1993) és a barcelonai euromediterrán értekezlettel hos s z út á vús t r a t é g i á ta l kot ot také tf őg e opol i t i ka ii r á ny ba n.EzKe l e t e nabőví t é s tjelentette, Délen pedig a társulási egyezmények által intézményesített partneri kapcsolatot. Mindez a francia–német tengely új a bb s z or ose gy üt t működé s é ne ka ze r e dmé ny ei svol t .A Ke l e t Európában tradicionálisan –és a berlini fal leomlása óta morálisan is –jobban érdekelt Németország nagyobb figyelmet szentelt a Mediterráneumnak is. Klaus Kinkel külügyminiszter na gy on e gy é r t e l műe nf og a l ma z t ae z t me g a ba r c e l ona ié r t e ke z l e t e n e l ha ng z ot tbe s z é dé be n:„ AzEur ópa iUni óna kúgyake l e t i ,mi ntadé l is z o ms z é dokka la z o n o s mé r t é kű,s z or ospa r t ne r s é g be nki e gy e ns úl y oz ot té sa kt í vpol i t i ká tke l lf ol y t a t ni a .Mi ndke t t e n keresik as z or osköt ődé s ta zEur ópa iUni óhoz ,s z á munkr ami ndke t t őé r t é ke sé sf ont ospa r t ne r . Né me t or s z á gf ol y a ma t os a na kt í vr é s z t ve vője volt az Európai Unió átfogó földközi-tengeri politikájának és annak alakításában továbbra is részt vesz. Európai uniós partnereink és 14 me di t e r r á npa r t ne r e i nkbí z ha t na kbe nnünk. ” „ Cs e r é be ”Fr a nc i a or s z á ge gy r eha t á r oz ot t a b ba n é se gy é r t e l műbbe nke z dt eha ng s úl y oz nie l köt e l e z e t t s é gé take l e t -európa ibőví t é si r á nt .Enne k voltak látványos megnyilvánulásai Jacques Chirac köztársasági elnöknek a kelet-európai f ővá r os okb a n1997j a nuá r j á ba nt e t tk i j e l e nt é s e iac s a t l a koz á si dőpont j á ti l l e t őe n.Buda pe s t e n 15 is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2000-ben már az Európai Unió tagja lehet. A c s odá l koz á s t ,s őti r óni á tki vá l t ós z a va ke gy é r t e l mű á l l á s f oglalást fejeztek ki, és – a statisztikák bizonyítják –ösztönözték is a francia befektetéseket térségünkben. A b a r c e l ona if ol y a ma te l i ndí t á s a kor a z é r i nt e t t e ke t a de r űl á t á s j e l l e me z t e . Optimizmusuk alapja a Közel-Keleten felcsillant békés megoldás reménye volt a washingtoni Rabin–Ar a f a tké z f ogá sut á n.Adé l ipa r t ne r e ka z é r ti st e ki nt e t t e kr e mé ny ke dveaj övőbe ,me r t a ze ur ome di t e r r á npa r t ne r s é gol y a nh a t á r oz ot tp ol i t i ka iüz e ne t ne kt űnts z á mukr a ,a me l ya z t sugallta, hogy az Európai Unió nem részesíti túlzott e l őny be n Kelet-Európát a földközitengeri térség rovására. A remények azonban nem bizonyultak tartósnak.
13
Ugyanaz, mint a kelet-európai országok számára a PHARE. A MEDA mozaikszó a mesure d’ ajustement – „ k i i g a z í t á s il é pé s e k ”k i f e j e z é s bőls z á r ma z i k . 14 Internationale Politik, 1996. 2. sz. 104. o. 15 Le Monde, 1997. január 17.
5
GROTIUS Mérleg és perspektíva 2004 novemberében az Európai Unió külügyminiszteri konferenciája a 2005-ös évet mediterrán évnek nyilvánította. Nem csupán a tizedik évforduló motiválta a döntést, hanem az i s ,hogymi n dÉs z a kon,mi ndDé l e naköz vé l e mé nyé r de kl ődé s éne kkör é bőls z i nt et e l j e s e n e l t űntaba r c e l ona if ol y a ma t :„ hiányzik a folyamathoz tartozás kollektív érzése”–állapította meg Miguel Angel Moratines spanyol politikus, aki külügyminiszterként az 1995-ös 16 é r t e ke z l e te l őké s z í t őj evol t . Af ol y a ma ti ndul á s á tj e l l e mz ől e ndül e ta z onba nmá ra ze l s őé ve kut á nme g t ör t .Ez de r ül tkia„ f é l i dős ”e ur ome di t e r r á nkül ügy mi ni s z t e r ié r t e ke z l e t e n,a me l y e tMarseille-ben tartottak 2000. november 15–16-án. A tanácskozásra –az elnökség vendégeként –meghívták Mauritániát, Líbiát, az Arab Ligát és az Arab Maghreb Uniót is. Apol i t i ka ié sbi z t ons á g iké r dé s e ke tt a r t a l ma z óe l s ő„ kos á r ”mé r l e g é ne kme g voná s a kor felsorolták a miniszteri konferenciákat. A 2000 májusában Lisszabonban tartott konferencián azokat a javaslatokat vitatták meg, amelyek új lendületet adhattak volna a barcelonai folyamatnak. Nagyköveti szinten háromhavonként tekintették át a helyzetet. Ezek a tanácskozások a z onba nkonkr é te r e dmé ny ta l i ghoz t a k.Le g j e l e nt ős e bbpoz i t í vumuk–s az a dot tkont e xt us ba ne zi sé r t é ke l e ndő–a politikai párbeszéd fenntartása volt akkor, amikor a közel-keleti békefolyamat meg-megtorpant, majd zsákutcába jutott. A közel-keleti békefolyamat –a Palesztinában kialakult fegyveres összecsapásokat és a gazdasági megszorító intézkedéseket (a palesztin területek blokádja) is magában foglaló feszültség miatt –s z i nt eur a l t aakonf e r e nc i á té sa nna ke l őké s z í t é s é ti s .Azut ol s ópi l l a na t i g úgy t űnt, hogy meg sem tudják tartani a tanácskozást az arab országok tervezett távolmaradása miatt. Végül is Szíria, Libanon és Líbia lemondta a részvételt. Korábban az el őbbikét közel-keleti ország részt vett a barcelonai folyamat keretében rendezett politikai tanácskozáson, ahol Izrael is képviseltette magát. Most azonban úgy ítélték meg, hogy Marseille-b e nne m at r a g i kushe l y z e t ne kme g f e l e l őha ng s úl y tka pabé ke f ol y a ma t .Va gy i s– amint azt az Al Ahram neves kommentátora írta –az euromediterrán partnerség kett ős a r c ul a t á bóla z„ e ur ópa ibi z t ons á g ”l e t tadomi ná ns .Ve l es z e mbe namá s i ka r c ul a t ,a„ dé l ipa r t 17 f e j l ődé s e ”a zEur ópa iUni ós z á má r amá s odl a g os ,há t t é r bes z or ul t . Végül is az Európai Unió diplomatáinak a Marseille-it a ná c s koz á s tme g e l őz őe n folytatott megbe s z é l é s e ia zAr a bLi g af őt i t ká r á va lé sJ a ss z e rAr a f a t t a lme ggy őz t é ka za r a b or s z á g oka t( a ze ml í t e t t e kki vé t e l é ve l )ar é s z vé t e l r ől .Boj kot te s e t é n–érvelt Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai megbízottja –értelmét veszti az Arab Liga és a Palesztin Hatóság azon kérése, hogy az Európai Unió vállaljon még aktívabb szerepet a békefolyamatban. Marseille-ben a közel-keleti kérdést a többi politikai problémától e l kül öní t ve t á r gy a l t á k,sí gy l e he t ő v é vá l t ,hogy a r é s z t ve vők – bármilyen legyen is véleményük a közel-ke l e t ie s e mé ny e kr ől– a barcelonai folyamat fenntartása mellett foglaljanak állást. A köz ösbi z t ons á g pol i t i kaki a l a kí t á s aé r de ké be nt e t tj e l e nt ősl é pé sl e t tvol naaBéke és stabilitás euromediterrán chartájának az elfogadása. Ennek megszerkesztését és f őbba l a pj a i t 1999 áprilisában, Stuttgartban, a külügyminiszteri értekezleten fogadták el. Már akkor úgy foglaltak állást –s ezt Marseille-be nme g e r ős í t e t t é k–, hogy aláírására csak akkor kerülhet sor, haapol i t i ka ikör ül mé ny e kme g f e l e l őe kl e s z nek. A végleges szöveg elfogadását és aláírását l e he t e t l e nnét e t t eake dve z őt l e nköz e l -ke l e t ihe l y z e t ,abé ke f ol y a ma t„ kl i ni ka iha l á l a ”( Ehud Barak izraeli miniszterelnök kifejezése). 16
Barcelon, entre bilan et relance. Entretiens avec Miguel Angel Moratinos. Politique étrangère, 2005. 3. sz. 531. o. 17 Sid-Ahmed, Mohamed: Modèle méditerranéen contre modèle proche-oriental. Al-Ahram Hebdo, 2000. 11. sz. 15. o. Forrás: http://www.ahram.org.eg (2000. 11. 21).
6
GROTIUS A Medite r r á ne um,s őta ze g é s zvi l á gbi z t ons á gas z e mpont j á bóli sol yf ont os közelke l e t iké r dé s be nAr a f a tha l á l aut á ns e mt ör t é nte l őr e l é pé s .El l e nke z ől e g ,t öbbol y a ne s e mé ny is történt, amely még tovább növelte a feszültséget: a libanoni miniszterelnök meggyilkolása 2005-ben, az EU által is terroristának bélyegzett Hamasz válas z t á s igy őz e l meapa l e s z t i n választásokon stb. A megállíthatatlannak t űnői l l e g á l i smi g r á c i ói smindinkább biztonsági koc ká z a t it é ny e z őké ntj e l e ni kme g . Az elmúlt tíz év tapasztalat a ia l a pj á núgyt űni k,hogya ze l s őkos á rc é l ki t űz é s e i ne ka megvalósítása ter ül e t é nne mt ör t é nté r z é ke l he t őha l a dá s .Apol i t i ka ipá r be s z é df e nnma r a dt ,de bilaterális szinten folyik, amely arra utal, hogy az Európai Uniónak változatlanul nincs közös külpolitikája. Illetve, ha történik is közös fellépés, az 2001. szeptember 11 után kizárólag a biztonságot helyezi a középpontba. Gazdasági és pénzügyi téren az Európai Unió törekvése változatlanul a szabadkereskedelmi övezet 2010-r et ör t é nő ki a l a kí t á s a .Ez a z onba n a va l ós á g t óle gy r e távolodva csupán óhaj marad. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban fontos helyet e l f og l a l óme z őg a z da s á gpr obl é má i na kköz ösme g vi t a t á s ane mt ör t é ntme g .( Le gf e l j e bba bilaterális tárgyalásokon került szóba.) Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az EU közös agrárpolitikájának reformjáról sem tudtak megegyezni a tagállamok. Az agráriumot is magában foglaló szabadkereskedelmi övezet kialakítását a j e l e nt ős me z őg a z da s á gg a l r e nde l ke z őországok –Franciaország, Spanyolország, Olaszország –akadályozzák. Az elmúlt tíz évben nem csökkent a gazdasági fejlettségbeli különbség az északi és a dé l ipa r tor s z á g a iköz öt t .Adé l ior s z á g oke gyf őr ee s őbr ut t óha z a it e r mé kea zuni ósá t l a g na k 3–6%-a. Egyedül Tunézia pozíciója javult, 8,5%-ról 9,6%-ra. A többieké stagnált vagy csökkent (pl. Libanoné).18 Ne mt ör t é nts z á mot t e vőe l őr e l é pé sadé l ior s z á g oki nt e g r á c i ój at e r ül e t é ns e m,e gy má s köz t ike r e s ke de l mük vá l t oz a t l a nulné há ny s z á z a l é ká tt e s z ikiös s z ke r e s ke de l mükne k.Fő partnerük továbbra is az Európai Unió. Négy arab ország –Jordánia, Egyiptom, Marokkó és Tunézia –szánta el magát arra, hogy szabadkereskedelmi övezetet hoz létre. A 2004. február 24-én Agadírban aláírt egyezmény azonban mind a mai napig nem lépett hatályba. Továbbra is alacsony az arab országokba beáramló t őkevol ume ne :2002-ben 6 milliárd dollárt ruháztak be az Európai Unió országai. Ugyanekkor Kelet-Európába 21 milliárdot. A t őke be r uhá z á s oka ka dá l y aat á r s a da l mi –gazdasági szerkezet, a központi irányítás, vezérlés domináns szerepe. Az EU ösztönözné a privatizációt, azonban ennek gyors, de akár lassúbb ütemben tör t é nő me g va l ós í t á s ai ss z é t r ombol ná a ha gy omá ny os t á r s a da l mi –gazdasági kapcsola t oka t( pl .a j e l e nt ős ké z műve s réteget), s e nne ks úl y os ,r obba ná s s a lf e ny e ge t ő szociális–politikai következményei lennének. Ezane m„ eurokonform”t á r s a da l mi –gazdasági szerkezet is kétségtelenül akadálya annak, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak –a 2000–2006-os periódusban közel 13 milliárd euró –c s a kt ör e dé keke r ül tf e l ha s z ná l á s r a ,ha s onl óa nakor á bbiöt é ve si dős z a khoz . A harmadik – társadalmi, kulturális és humán – területen t ör t é nő pa r t n e r i e gy üt t működé sc é l j aaköl c s önösme gé r t é s ,me g i s me r é sös z t önz é s eat é r s é gné pe iköz öt t ,a c i vi lt á r s a da l om ( ki ) f e j l ődé s é ne k a z e l ős e gí t é s e . Há r om pr og r a mot i ndí t ot t a k: a z e ur ome di t e r r á n kul t ur á l i sör öks é g me g e r ős í t é s é r e (Euromed Heritage), az audiovizuális e gy üt t működé s r e(Euromed Audiovisuel) és a fiatalok mobilitásának biztosítására (Euromed Jeunesse). Külön program, a MEDA Democratie támogatja a demokratikus értékek terjesztését, az emberi jogok tiszteletben tartásáért folytatott tevékenységet a nem kormányzati szervek támogatásán keresztül. Ez azonban nagyon kényes kérdés, megvalósítása –de már az arra való törekvés is –a zé r i nt e t tor s z á gbe l ügy e i bet ör t é nőbe a va t koz á svá dj á t 18
Moi s s e r on ,J .Y. :L’ i mpa c té c on omi qu edupr oc e s s usdeBa r c e l on es u rl e spa y st i e r smé di t e r r a n é e n s10a ns plus tard. Géoéconomie, 2005. 35. sz. 25. o.
7
GROTIUS veti fel. Így az EU tevékenysége ebben a kérdésben gyakorlatilag egy-két konkrét eset kapcsán (rendszerint független újságírók zaklatása) tett nyilatkozatban merült ki. Cé l ki t űz é s e i be nna gyj e l e nt ős é g űa2002-ben elhatározott és 2005-ben Alexandriában ünnepélyes keretek között megnyitott Anna Lindh Euromediterrán Alapítvány a Kultúrák Köz öt t iPá r be s z é dé r t .A t a g á l l a mok f i na ns z í r oz t aa l a pí t vá ny f őc é l ki t űz é s e–amelynek aktualitása nyilvánvaló –akül önböz őva l l á s ok,c i vi l i z á c i ókköz ö t t ipá r be s z é dki a l a kí t á s aa sztereotípiák, a rasszizmus és az i de ge ngy űl öl e tki küs z öbölésére. Ugyancsak 2005-ben indult kezdeményezés a spanyolországi Tarragónából egy e ur ome di t e r r á nf e l s őokt a t á s ihálózat létrehozására. A tarragónai folyamatnak elnevezett kezdeményezés alapítói között van két kelet-európai egyetem is: a ljubljanai és a szegedi. Me ggy őz őe r e dmé ny e ks a j nosapa r t ne r s é geha r ma di kt e r ül e t é ns e m mut a t ha t ókki .Az i nt ol e r a nc i aé sa zi de ge ngy űl öl e tne mc s ökke nt ,as z t e r e ot í pi á kma ka c s ult a r t j á kma g uka t . Az eredmények mindhárom területen lehangolóak. A 2005-ös barcelonai évfordulós c s úc s t a l á l koz ói si nká bbc s a künne ps é gvol t .Aze r e dmé ny e kf e l s or ol á s ahe l y e t t„ ar é s z t ve vők 19 me ge r ős í t i kr a g a s z kodá s uka taba r c e l o na iny i l a t koz a te l ve i he zé sc é l j a i hoz ” . Számos újonnan felmerült probléma nehezíti a barcelonai folyamat kiteljesedését, s őt talán már az életben tartását is. Az egész folyamatra ránehezül a közel-keleti probléma megoldatlansága, i l l e t veke z e l é s e .AzEgy e s ül tÁl l a mok f üg ge t l e ns z e r e pl őa ka rl e nnia t é r s é g be n,e z ts z ol g á l j aa„ na gy ob b Köz e l -Ke l e t ”( Greater Middle-East) elnevez é s ű doktrínája, amelynek megvalósítását Irakban kezdte el. Az Európai Unió bírálja –a franciák igen élesen –, de végül is követi. Mindenesetre alternatívát nem tud nyújtani. A francia és holland elutasítás nyomán kialakult alkotmányos krízis sem kedvez az EU mediterrán politikájának. A 2004-e sbőví t é s korny ol col y a n or s z á gl é pe t tbea zEU-ba, a me l y ne kkül önös e bbé r de kene mf űz ő di kaba r c e l ona if ol y a ma tf a vor i z á l á s á hoz . Az Európai Tanács 2003-ban j a va s ol t ,ma j daköve t ke z őé vbe na z Európai Bizottság által me gf og a l ma z ot t„ ú js z oms z é ds á g pol i t i ká j a ”s z i nt é na r r ae nge dköve t ke z t e t ni ,hogya ba r c e l ona if ol y a ma tj e l e nt ős é g ec s ökke na zEur ópa iUni óba n.E pol i t i kac é l j a ,hogy„ a z Európai Unió szomszéd országai osztozzanak a 2004-e sbőví t é sny új t ot t ae l őny ökből ,hogy 20 me ge r ős í t s é ka zé r i nt e t tné pe s s é gs t a bi l i t á s á t ,bi z t ons á g á té sj ól é t é t ” . E dokumentum é r t e l mé be na ze ur ome di t e r r á n pa r t n e r e ke gy s z e r űs z oms z é ddámi nős ül t e k.Azi se l é gg é nyilvánvaló, s ezt a 2004 óta tett politikai lépések is bizonyítják, hogy az Európai Unió mindinkább a ze ur á z s i a it é r s é gr ef i gy e l .Ne m t űni kt e há tt e l j e s e n alaptalannak az az a gg oda l om,hogya za z úrMe di t e r r á ne um ne m hí ddá ,ha ne m„ ké kf a l l á ”vá l i kaké tt é r s é g ,a két civilizáció között.
19 20
Déclarati ondeMr . Ton yBl a i r ,pr é s i de n tdel ’ Un i one u r opé e n n e .Euromed Report, 2005 92. sz. Commission européenne, Politique de voisinage. Doc ume ntd’ or i e nt at i on, COM(2004) 373 final.
8
