o
Az „átlagtól eltérő” gyermek
o o
Az „átlagos” gyermek
A hátrányos helyzetű gyermek o
A veszélyeztetett gyermek
o
Kit nevezünk "átlagos gyermeknek?"
o
aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi
képességekkel és intelligenciával rendelkezik, o
szociokulturális környezete rendezett,
o
a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.
Értelmi képességek tekintetében az átlagtól két irányban lehet jelentősen eltérni. o
A pozitív irányban való eltérés a tehetség
és
tehetségnevelés
körébe tartozik. o
A negatív irányba való elmozdulás az
értelmi
témakörébe
fogyatékos illeszkedik.
nevelés Ezzel
a
problémával a gyógypedagógia
foglalkozik.
Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői: Magas általános értelmi képesség: o
lényegmegragadás,
o
elmélyült - elemző gondolkodás,
o
szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés levonása.
Eredetiség, amely megnyilvánul: o
tartalomban, témában,
o
problémafeltárásban,
o
módszerben,
o
kifejezésmódban (stílus).
Ranschburg Jenő - tehetségtípusok: o
a)
tudományos
tehetség
társadalomtudományi
-
tantárgyak
a
természettudományi elsajátításában,
nyújt
vagy
a
kimagasló
teljesítményt, o
b) vezetői tehetség - a különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában kiemelkedő,
o
c) pszichomotoros tehetség - sport, mozgásművészet terén kiemelkedő képességű,
o
d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.
Kreativitás = alkotóképesség Jellemzői: o
flexibitás =szellemi rugalmasság
o
originalitás = eredetiség
o
redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését
o
vizualizáció = a képzelet szabad áramlása
o
metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres felhasználása
o
értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás
o
analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések
feltárása o
transzformáció= a megszokott határok átlépése
o
intuíció = a ráérzés
1) Ismeretszerzés:
o
nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,
o
szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak
o
beszédük folyamatos, kifejező
o
gyorsan megjegyzik a tényeket
o
gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat
o
gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani
o
jó megfigyelők
o
sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat
o
megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét,
o
kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.
2) Motiváció: o
az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak,
o
igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat,
o
a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket,
o
ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek,
o
önkritikusak,
o
szívesen dolgoznak önállóan,
o
magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges
3) Kreativitás:
o
sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg,
o
egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási
lehetőséget sorolnak fel, o
gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak,
o
véleményüket nem rejtik véka alá,
o
nem kedvelik a sablonos megoldásokat,
o
jó humorérzékük van,
o
eredeti, színes fantáziaviláguk van.
4 ) Szociális viselkedés : o
sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,
o
nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek,
o
ha
más
a
véleményük,
akkor
provokálják
a
többieket,
vállalják
a
konfliktusokat, o
mennek a maguk útján,
o
nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék,
o
felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak,
o
általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják,
o
jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,
Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak, akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális fejlődésére. A fogyatékosság típusai : 1. Értelmi fogyatékosság
2. Hallási fogyatékosság 3 .Látási fogyatékosság 4. Beszédfogyatékosság 5. Mozgásfogyatékosság
Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett, fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába Mikrokörnyezeti ártalmak:
Makrokörnyezeti ártalmak:
o
a család (vagy az ép család) hiánya
o
alacsony egy főre jutó jövedelem,
(túlzsúfoltság,
o
egészségtelen lakáskörülmények,
felszereltség hiánya stb. ),
o
a szülők alacsony iskolai végzettsége,
o
a család életmódja,
o
az érzelmi hiány,
o
a
deviáns
környezet
o
az iskola objektív feltételeinek hiánya
nem
megfelelő
tanteremhiány, szakos
pedagógus
ellátottság, o
szocializációs
ártalmai, o
o
a gyerekekkel való törődés hiánya,
a település helyzete, az infrastruktúra hiánya,
o
a
település
színvonala
kulturális
életének
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. o
A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő.
o
A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli.
o
Különböző
devianciák,
életvezetési
problémák,
önértékelési
erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni.
A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.
zavarok,
A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent. A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek. (normaszegő viselkedés) A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek. o
rossz szociális helyzet,
o
felbomlott család,
o
a szülők alkoholizmusa,
o
kulturálatlan életmód,
o
elhanyagoló nevelés,
o
brutális bánásmód,
o
a család laza erkölcsi normái,
o
kriminalitás a családban
Beszédstílus: o
szegényes szókincs,
o
sztereotip elemek gyakorisága a beszédben,
o
tartalmilag sivár kommunikáció,
o
trágárkodás.
Külső megjelenés: o
testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált,
o
elhanyagolt, piszkos ruházat,
o
divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés.
Viselkedés - csoporthelyzet: o
agresszivitás, durvaság, támadó attitűd,
o
magányosság, peremhelyzet,
o
nyugtalanság, hipermobilitás,
o
szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció,
o
csavargás, igazolatlan hiányzások,
o
hazudozás,
o
tartós iskolai teljesítményromlás.
