A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN DR. HERCZEG RITA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 6.

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

Az előadás tematikája: -

Egyenlőbánásmód követelménye Beteg gyermek joga Gyermekekre vonatkozó munkajogi szabályok

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE .

Egyenlőbánásmód követelménye

Tilalom, a kötelezettektől tartózkodást kíván meg a diszkrimináló magatartástól


Előítélet • Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha ellenállva a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják.” (Allport) Diszkrimináció • Míg az előítélet tudati állapot, addig a diszkrimináció már tényleges cselekvésben megnyilvánuló magatartás, mely helytelenül minősít vagy kezel bizonyos embereket azok vélt, valós tulajdonsága vagy valamely társadalmi csoporthoz való tartozásuk alapján. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE .

Alaptörvény II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. XV. cikk Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékos embereket. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE .

Főbb jogszabályok • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény • 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól Ágazati törvények (gyermekek jogai vonatkozásában ) - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló TÁMOP-5.5.7. -08/1-2008-0001 Egyezmény kihirdetéséről BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

.

Az Ebktv. hatálya a magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, a közszolgáltatást végző szervezetek, a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt:oktatási intézmény), a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) T ÁMOP-5.5.7. -08/1-2008-0001 kötelesek megtartani . BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

.

Védett tulajdonságok • nem • faji hovatartozás • családi állapot • anyaság (terhesség), apaság • szexuális irányultság • nemi identitás • életkor • társadalmi származás • vagyoni helyzet • foglalkoztatási jogviszony jellege •TÁMOP-5.5.7. érdekképviselethez -08/1-2008-0001tartozás ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI •BETEGJOGI, egyéb helyzet KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

.

• • • • • • • • •

bőrszín nemzetiség nemzetiséghez való tartozás anyanyelv fogyatékosság egészségi állapot vallási, világnézeti meggyőződés politikai vagy más vélemény

Hátrányos megkülönböztetés formái: közvetlen hátrányos megkülönböztetés közvetett hátrányos megkülönböztetés • jogellenes elkülönítés (szegregáció) • zaklatás • megtorlás


Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságára tekintettel kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Fogalmi elemek: Védett tulajdonság Hátrány Ok-okozati összefüggés Összehasonlítható helyzetben lévő személyhez/csoporthoz képest

Közvetett hátrányos megkülönböztetés Látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amelynek folytán egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel lényegesen nagyobb arányban kerül hátrányos helyzetbe, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van vagy kerülne. Zaklatás Az érintett személy védett tulajdonságával összefüggő emberi méltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amelynek célja vagy hatása a személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Jogellenes elkülönítés • Az a magatartás, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját másoktól – ésszerű indok nélkül – elkülönít.


Az eljárás megindítása • Kik és kivel szemben kezdeményezhetik a hatóság eljárását? • Ki a kezdeményező? • Főszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a hatósághoz intézett kérelemmel • A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet egyes védett tulajdonsággal rendelkező, (pl. vallási meggyőződés, fogyatékosság, szexuális irányultság, faji vagy etnikai kisebbséghez való tartozás) nagyobb csoport érdekében (pl. szakszervezet a tagjai érdekében) jogsértés, vagy annak közvetlen veszélye esetén a hatóság előtt eljárást indíthat (közérdekű igényérvényesítés). • TÁMOP-5.5.7. Hivatalból is eljárhat a hatóság, ha észleli az egyenlő bánásmód -08/1-2008-0001 követelményének megsértését BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

.

Bizonyítási teher A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy • az érintett személyt v. csoportot hátrány érte, ill. • az érintett személy v. csoport a jogsértéskor rendelkezett valamely védett tulajdonsággal (ok- okozati összefüggés valószínűsítése) Az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy • az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy • az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles az egyenlő TÁMOP-5.5.7. -08/1-2008-0001 bánásmód követelményét megtartani BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉS CIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

.

A Hatóság döntései A Hatóság érdemi döntésében határozatában: • vagy megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését és dönt ennek jogkövetkezményéről • vagy megállapítja, hogy az adott ügyben az egyen-lő bánásmód követelményét nem sértették meg


Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el. Hatóság által alkalmazható szankciók : a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, c) elrendelheti a jogerős határozatának - a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon - nyilvános közzétételét, d) bírságot szabhat ki, e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.

A beteg gyermek joga Magyarország Alaptörvénye XVI. Cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Alapelvek 2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

GYERMEK = cselekvőképtelen (0-14 év) korlátozottan cselekvőképes (14-18 év) A16. életévét betöltött gyermek „többlet” jogosítványai : - Önrendelkezési jog, - Visszautasítás joga, - Tájékoztatási jog

GYERMEKEKET MEGILLETŐ BETEGJOGOK 1. Egészségügyi ellátáshoz való jog (6.-7.§) 2. Emberi méltósághoz való jog (10.§) 3. Kapcsolattartás joga (11.§) Fekvőbeteg-gyógyintézet feltételei Betegtársak jogai Betegellátás zavartalansága

(HÁZIREND)

4. Intézmény elhagyásának a joga (12.§) „Önkényesen” távozás Szülő saját (?) felelősségére 5. Tájékoztatáshoz való jog (13.-14.§) Tájékoztatásról való lemondás (16 éves) 6. Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (24.§) Betekintés, másolás

7. Orvosi titoktartáshoz való jog (Eütv. 25.§) Média 8. Önrendelkezéshez való jog (Eütv.15.-19.§) Korlátozásai: Védőoltások (57-58.§) Kötelező elrendelés Megtagadás Kötelező orvosi vizsgálatok (62.§) Rovarok irtása (73.§) Szűrővizsgálatok(81.§) 9. Az ellátás visszautasításának joga (20-23.§) Ellátás elmaradása - súlyos v. maradandó károsodás Életfenntartó, életmentő beavatkozás visszautasításabeleegyezés bírósági pótlása

Gyermekekre vonatkozó munkajogi szabályok Munkaviszony: munkáltató és munkavállaló közötti jogviszony. Európai Tanács 1994. 06.22-i 94/33 EK irányelve a fiatal személyek munkahelyi védelméről Magyarország Alaptörvénye XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása- testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével- tilos.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Munkaválallás alsó korhatára Mt. 34.§(1) 34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Fiatal munkavállaló fogalma Mt.294.§ (1) a) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló,

FIATAL MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (Mt.114.§) 1. Napi-heti munkaidőnapi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. 2. Pihenőidő: négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. 3. Éjszakai munka tilalma: éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el 4. Pótszabadság (Mt.119.§) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti ,

6. Munkavédelmi szabályok (Mt.85.,87.§ Mvt.50/A.§) 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 8.és 9/A mellékletei Testi alkatára, fejlettségére hátrányos munka tilalma Tilos: - közepesen nehéz, nehéz fizikai munka - túlzott pszichés megterheléssel járó munka - mérgező anyagokkal kapcsolatos munka ,

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! ELÉRHETŐSÉG: [email protected] TEL: 20/4899-636

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

Recommend Documents