AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA

AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Cím: Telefon: Fax: E-mail: Honlap: Szakképzési Helyettes Államtitkár:

1051 Budapest, Szalay u. 10–14. 06 1-473-7000 06 1-312-4062 [email protected] www.om.hu Jakab János

O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 1

. .

I. SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005–2013 A Kormány elfogadta azt a szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely az elmúlt két évben készült a szaktárcák, a gazdasági kamarák, a szakmai szervezetek és a közvélemény bevonásával, véleményének kikérésével. Az erről szóló kiadványt olvashatják a www.nive.hu honlapon. Megjelent a Szakképzésfejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat, amely tartalmazza a 2005–2006-ra tervezett részintézkedéseket is. Az Oktatási Minisztérium Szakképzési Helyettes Államtitkársága a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, a szakképesítésért felelős tárcákkal együttműködve és a gazdasági kamarák, szakmai szervezetek véleményének figyelembevételével megkezdte a stratégia végrehajtását. Ennek egyik fontos eleme, hogy előkészítésre kerültek azok a jogszabályi változások, amelyek az elkövetkező időszakban szükségesek ahhoz, hogy megvalósulhassanak a stratégia célkitűzései. A szakképzés átalakításához nélkülözhetetlen a hosszú távú fejlesztés, ezért a feladatokat nem rövid távon, hanem 2013-ig tartalmazza a stratégia. Az Oktatási Minisztérium Szakképzési Helyettes Államtitkársága a szakképesítésért felelős tárcákkal júniusban egyeztette például a 9–10. évfolyamra tervezett közismereti-szakmai előkészítő oktatás arányaira vonatkozó javaslatokat, a szakképzést előkészítő évfolyamokkal, a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat, a Szakiskolai Fejlesztési Program kiterjesztését. Folyamatos, kéthetenkénti konzultációkkal folytatódik augusztustól az együttműködés a szaktárcákkal a stratégia egyes intézkedéseinek megvalósítása érdekében. A Kormányhatározatot a Melléklet tartalmazza. Példaként néhány eddig már megtett intézkedés: • konzultáció az Országos Szakképzési Tanáccsal (OSZT) a szakmai tanácsadó testület rendeleti szabályozásáról; • beindult az Út a szakmához ösztöndíjprogram; • elkészült a szakképzés tanárképzési rendszerének koncepciója; • biztosított a felnőttképzési akkreditáció költségeinek fedezete az MPA képzési alaprészéből; • elkészült a javaslat a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére, amelyet az OSZT 2005. július 7-i ülésén megtárgyalt. A szakképzés-fejlesztési stratégia elfogadásával egy időben a Kormány meghatározta a 100 lépés program keretében azt a 14 szakképzési lépést is, amely az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait tartalmazza a szakképzés színvonalának és a munkaerőpiaccal való kapcsolatának javítása érdekében. A 14 lépést a következő táblázat tartalmazza. Lépés

A szakképzés színvonala

1.

Támogatjuk az alapképességek megerősítését és a szakmai tárgyak alapjainak nagyobb óraszámú tanítását a szakiskola 9–10. évfolyama közismereti képzésének keretében.

2.

A szakiskola 9–10., valamint a szakközépiskolák 9–12. évfolyamain a szakképzési időn belül finanszírozzuk a pályaorientációs, a szakmai és a szakmacsoportos alapképzést.

3.

Kiemelten támogatjuk a hiányszakmák oktatását.

4.

Kialakítjuk a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét, s ennek alapján jutnak normatív, kiegészítő és fejlesztési támogatásokhoz.

5.

Átalakítjuk az Országos képzési jegyzéket, 400-ra csökkentjük a szakképesítések számát.

O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 3

6.

22 térségi integrált szakképző központot hozunk létre, részben európai forrásból, részben a Munkaerőpiaci Alap finanszírozásával.

7.

Javítjuk a szakképzési vizsgarendszer minőségét.

Hátrányos helyzetű fiatalok 8.

2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzést indítunk azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követően a normál szakiskolában teljes értékű szakképzettséget szerezhetnek.

9.

Az Útravaló program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához.

Munkaerőpiac és szakiskolák 10.

A tanulószerződéssel rendelkező fiatalok számát 20 százalékkal, 25–26 ezerre növeljük. A munkáltatók érdekeltségének erősítésére emeljük a gyakorlati képzést végzők költségátalányának összegét.

11.

A munkaadók, a munkavállalók és a kamarák, valamint az iskolafenntartók képviselőiből tanácsadó testületeket hozunk létre a térségi integrált szakképző központokban és a nagyobb szakképző iskolákban.

Felnőttképzés és munkaerőpiac 12.

Bevezetjük a munkavállalói képzési kártyát. A személyhez tartozó kártya használatával lehetővé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülő szakmai képzések során.

13.

Az 50 éves kor felett a munkahelyét elvesztett személynek támogatást biztosítunk az új szakképesítés megszerzéséhez. Lehetővé tesszük, hogy 50 éves kor felett az átképzésre szoruló vagy munkahelyét elvesztett személy a második szakképesítés megszerzéséhez támogatást igényelhessen, ha a megszerzett új szakképesítése révén garantálttá válik további munkavégzése vagy újbóli munkába állása.

14.

Minőségi követelményekkel és munkaerő-piaci elemekkel javítjuk a felnőttképzés színvonalát.

O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 4

MELLÉKLET 1057/2005. (V. 31.) KORM. HATÁROZAT A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRŐL A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres életpályára való felkészítésével, a felnőttek számára pedig a szakmai karrierjük fenntartásához, illetve a hiányzó szakmai készségek megszerzéséhez szükséges tudás biztosításával szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését. Hazánk fejlődésének egyik legjelentősebb erőforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A Kormány a XXI. századi felgyorsult fejlődés lehetőségeinek valóra váltása – a humán erőforrás fejlesztése, a lakosság szakmai képzettségének növelése – érdekében alkotta meg a szakképzés-fejlesztési stratégiát.

I. Minőségi szakképzést mindenkinek! 1. A felhasználók igényeinek megfelelően alakítani a szakképzést! Olyan szakképzési rendszer működtetése a cél, amely – a munkaerő-piaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével – állandóan alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat és kivívja a megrendelők elégedettségét. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Biztosítani kell azt, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa – az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított – minőségbiztosítási rendszert. A nemzetközi programok megvalósítása során ösztönözni kell az európai uniós országokban bevált modellek és módszerek magyarországi körülményeknek megfelelő átvételét. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő kilencven iskolában egységes minőségbiztosítási rendszert kell kialakítani. Határidő: 2006. június 30. b) Ki kell alakítani a szakképzés munkaerő-piaci igényeken alapuló tervezési rendszerét, elhatárolva a hosszabb távú munkaerő-piaci igényeket kielégítő iskolai szakképzéstervezést és a rövid távú, valamint a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó szükségletmeghatározást. A regionális tervezés erősítésével, a munkaerő-piaci információs rendszer által biztosított információk felhasználásával folyamatosan vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 5

Felelős:

Határidő:

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter 2006. december 31.

2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Iskolánként és szakképesítésenként minden évben nyilvánosságra kell hozni a szakképesítést szerzettek körében a négy hónapon belül munkanélkülivé válók és az újabb szakképzésre, átképzésre beiratkozók arányát. – Erősíteni kell a szakképző iskolákban az iskolafenntartók ellenőrző tevékenységét. Határidő: 2005. november 15., utána folyamatos c) Nívódíjat kell alapítani azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell kidolgozni a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére. Határidő: 2005. június 30. d) A szakképesítések nemzetközi átláthatóságának biztosítása érdekében be kell vezetni az Europass rendszert. Javítani kell a munkaerő mobilitási képességét, ennek részeként további kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni az EU tagállamaival a bizonyítványok kölcsönös elismerése, továbbá a már hatályban lévő megállapodások új szakképesítésekkel történő kiegészítése érdekében. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. e) A gyakorlati képzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tanuló-előszerződés megkötését. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31.

2. Javítani a hozzáférést a szakképzéshez! A szakképzésben részt vevő fiatal és felnőtt élethelyzetéhez, előzetes ismereteihez, tapasztalataihoz igazodó módszerekkel, a képzés vonzóvá tételével, a szakmai képzés presztízsének növelésével, a képzéshez való hozzáférés feltételeinek fejlesztésével biztosítani kell, hogy javuljon a magyar lakosság szakmai képzettsége. El kell érni, hogy a fiatalok döntő többsége – a munkaerőpiacra való könnyebb belépés érdekében – a szakképző iskolákban a munkába állást biztosító szakmai végzettséget szerezzen. Biztosítani kell, hogy a felnőttek számára a felnőttképzési intézményrendszer olyan programokat kínáljon, amelyek – a munkaerő-piaci viszonyok figyelembevétele mellett – a felnőttek igényeihez igazodó rugalmas be- és kilépéssel megteremtik kompetenciáik folyamatos fejlesztését. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Intézkedéseket kell kidolgozni a szakképzésből való lemorzsolódás megelőzésére, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítésére. Olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára is a piacképes szakképesítés megszerzését.

O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 6

Felelős: Határidő:

oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek 2007. december 31.

2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára is lehetővé kell tenni piacképes szakképesítés megszerzését. Ennek érdekében a Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő iskolákban a 2005–2006. tanévben be kell indítani az egyéves szakképzést előkészítő évfolyamokat, és ezek alkalmazását a 2006/2007. tanévtől minden szakiskola számára kötelezővé kell tenni. Határidő: 2005. szeptember 1. – Át kell alakítani a szakiskolák 9–10. osztályának közismereti oktatását. A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Határozottan növelni kell a pályaorientáció és szakmai alapozás időkeretét, mely a szakmai idegen nyelv, informatika, valamint hangsúlyozottan a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztésére fordítandó. Határidő: 2006. szeptember 1. b) Ki kell terjeszteni a Szakiskolai Fejlesztési Programot. Javítani kell ezen iskolák infrastrukturális feltételeit is. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből biztosítani kell a Szakiskolai Fejlesztési Program kiterjesztésének pénzügyi feltételeit. Határidő: 2005. október 30. c) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést, fejleszteni és a szükségletekhez kell igazítani a szakmai továbbtanulás lehetőségét biztosító rendszert a különböző célcsoportok számára. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Be kell indítani a Kormány Útravaló programja keretében az Út a szakmához ösztöndíjprogramot. Határidő: 2005. június 15. – Át kell alakítani a regionális képző központok finanszírozási rendszerét és ezzel egyidejűleg meg kell határozni helyüket az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül. Olyan új képzési és szolgáltatási feladatokat kell ellátniuk, amelyek elsődlegesen a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedéscentrikus képzését, valamint a munkaerőpiac képzési igényeinek gyors kielégítését biztosítják. Határidő: 2005. december 31. d) Ki kell alakítani az új szakképzési szerkezetet. A modulrendszer bevezetésével biztosítani kell a széles szakmacsoportos alapozást és az erre épülő szakképesítések rendszerének kialakítását. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 7

2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Jogszabályban ki kell adni a mintegy 400 szakképesítést tartalmazó új szerkezetű Országos képzési jegyzéket. – Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítések tartalmát – összhangban a szakképesítési rendszer fejlesztésével – korszerűsíteni kell. Határidő: 2006. május 31. e) Moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Támogatni kell – európai uniós források bevonásával – az iskolarendszeren kívüli szakképzés tananyagainak moduláris szerkezetű, kompetenciaalapú fejlesztését. A fejlesztés eredményeit el kell terjeszteni a felnőttképzés teljes intézményrendszerében. Határidő: 2006. december 31. f) Fejleszteni kell a felnőttek iskolai rendszerű szakképzését. A szakképzés minden szintjén meg kell teremteni az előzetesen (formális, informális és nem formális úton) megszerzett tudás beszámításának lehetőségét. A modulrendszer kiterjesztésével egyidejűleg javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsőfokú tanulmányokba történő beszámítására is, különös tekintettel a technikus és a közösségi jog hatálya alá tartozó szabályozott szakképesítésekre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2010. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ki kell dolgozni a felnőttek iskolai rendszerű oktatása és szakképzése fejlesztésének koncepcióját. – Kapcsolódni kell az Európai Unió informális és nem formális úton megszerzett tudás beszámítását segítő programjaihoz. Határidő: 2005. december 31. g) A felnőttképzési rendszer fejlesztésével javítani kell a képzéshez való hozzáférés feltételeit. Támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokhoz és a vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó, valamint a vállalkozói készségek fejlesztését biztosító képzéseket. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Módosítani kell a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze – iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési célú kerete – terhére nyújtható támogatási, döntési irányokat a gazdálkodó szervezetek által meghatározott munkaerő-piaci igényekre épülő képzések prioritásainak figyelembevételével. – Fel kell mérni a települések felnőttképzési lehetőségekkel való ellátottságát, ösztönző rendszert kell kialakítani az ellátatlan területekre. Határidő: 2005. december 31.

3. Korszerű tananyagokat a szakképzésben! A XXI. század információs és kommunikációs technológiai fejlődésének megfelelő tananyagokat kell készíteni a szakképzés számára. A szakképzést végző intézményekben biztosítani kell a digitális O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 8

tananyagok alkalmazásához szükséges technikai és tanári, oktatói, tréneri módszertani fejlesztést. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: A szakképzésben is meg kell kezdeni a digitalizált tananyagok fejlesztését, és meg kell teremteni alkalmazásuk technikai és személyi feltételeit. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A szakmacsoportok legalább felében digitalizált tananyagokat kell készíteni a szakmai előkészítő érettségi tantárgyakhoz és biztosítani kell a teljes körű hozzáférhetőséget. – Ösztönző rendszert kell kialakítani az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagok fejlesztésére, illetve elterjesztésére. Határidő: 2005. december 31.

4. Megújítani a képzők képzését! Biztosítani kell a kor színvonalának megfelelően képzett szakembereket. A szakmai tanárok, valamint az iskolákban és a vállalkozásokban a fiatalok mesterségbeli tudását kialakító szakoktatók, továbbá a felnőttképzési intézményekben dolgozó trénerek szerepe kulcsfontosságú a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósításában. A tanárok, szakoktatók, trénerek (képzők) önfejlesztő képességének, a tanárok alapképzésének és továbbképzésének megújításával kell a személyi feltételeket javítani. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A felsőoktatási reform keretében korszerűsíteni kell a szakmai tanár- és szakoktatóképzést. A tanárok és a szakoktatók, trénerek továbbképzése során erősíteni kell a korszerű tananyagok, taneszközök alkalmazásához szükséges módszerek, a tanulók, a képzésben részt vevők igényeihez igazodó oktatási, képzési módszerek elterjesztését. Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben működő tanárok, szakoktatók és más szakemberek továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ki kell dolgozni a szakmai tanár- és szakoktatóképzés feltételrendszerét. – A felnőttképzésben oktatók, tanárok képzéséhez központi programot kell kidolgozni, amelyben helyet kell adni az OKJ-s képzések hátrányos helyzetűek számára kidolgozott programjaiban, a felzárkóztató és kiegészítő programokban, valamint a távoktatás területén megvalósult programokban szereplő új módszereknek, eljárásoknak. Meg kell ismertetni a hazai felnőttképzés elméleti módszertanát, a nemzetközi felnőttképzési kutatások eredményeit és dokumentumait. Határidő: 2005. december 31. – Lehetőséget kell biztosítani a szakképző iskolák tanárainak és szakoktatóinak a felnőttképzéssel kapcsolatos feladataikra való felkészüléshez. Határidő: 2006. december 31. b) A szakiskolai tanárok számára továbbképzéseket kell szervezni annak érdekében, hogy elsajátítsák a tevékenységközpontú, a tanulók csoportmunkáján alapuló módszereket és ezeket széles körben alkalmazzák. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2006. április 30. O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 9

II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! 1. Javítani a felhasználók érdekérvényesítési lehetőségét! A szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, a jövőorientált tervezés kialakítása érdekében biztosítani kell a szociális partnerek, valamint a szakképzésben érdekeltek részvételét az országos, regionális és helyi döntési folyamatban. Olyan szakképzés-irányítási rendszert kell kialakítani, amely a rendszer összehangolt, gazdaságos fejlesztését biztosítja. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét. Az államigazgatás minden szintjén (országos, regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A munkaerő-piaci igények közvetítése érdekében jogszabályban kell szabályozni a térségi integrált szakképző központok és a legalább 800 tanulóval működő szakképző intézmények szakmai tanácsadó testületének működését. – A regionális képző központok mellett szakmai tanácsadó testületeket kell kialakítani. – Felnőttképzési Programtanácsot kell létrehozni, amely a felnőttképzés társadalmi megismertetésének és támogatásának fórumaként működik. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31. b) Javaslatot kell kidolgozni a szakképző iskolák fenntartói rendszerének korszerűsítésére. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter belügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31. c) Ki kell alakítani a szakképző iskolák felnőttképzésbe való bekapcsolódásának és akkreditálásának ösztönző rendszerét. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Biztosítani kell az akkreditáció költségeit a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Határidő: 2005. július 15. d) A szakképesítések jegyzékbe kerülésének egyszerűsítésével – a rendszer stabilitásának és átláthatóságának sérelme nélkül – biztosítani kell, hogy a szakképesítési struktúra gyorsabban alkalmazkodjon a foglalkoztatási igényekhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 10

Határidő: 2006. december 31., illetve folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Módosítani kell az Országos képzési jegyzékbe kerülés eljárásrendjét. Határidő: 2005. december 31.

2. Hatékonyabbá tenni a források felhasználását, javítani a kapacitások kihasználását! A szakképző iskolák méretének optimalizálásával úgy kell átalakítani az intézményrendszert, hogy az képes legyen a kapacitások folyamatos fejlesztésére, a kereslethez való gyors igazodásra, költséghatékony működésre. A szakképző iskolák finanszírozására olyan javaslatot kell kidolgozni, amely ösztönzi az intézményeket képzési struktúrájuknak a munkaerő-piaci változásokhoz való igazítására. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A térségi integrált szakképző központok (TISZK) rendszerének létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével költséghatékonyabb szakképző intézményrendszert kell kialakítani. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2008. december 31. az első 16 TISZK létrehozására 2013. december 31. a TISZK rendszerének kialakítására 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A költséghatékonyság mérésére szolgáló indikátorrendszert kell kialakítani. Határidő: 2006. december 31. b) A munkaerőpiac és a felnőttképzésben részt vevők igényeinek összehangolása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények kapacitásainak jobb kihasználása, átláthatósága és a versenyhelyzet fenntartása érdekében a finanszírozási és érdekeltségi viszonyok figyelembevételével át kell alakítani a felnőttképzési támogatási rendszert. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A felnőttképzést folytató intézmények kapacitása kihasználtságát és átláthatóságát, továbbá a „Munkavállalói Képzési Kártya” kialakításának feltételrendszerét, bevezetésének, alkalmazásának lehetőségét elő kell készíteni. Határidő: 2005. december 30. – Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés támogatási rendszerének átalakítására. Határidő: 2006. június 30. c) Meg kell szüntetni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás átvételében megnyilvánuló szélsőségeket. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni a támogatásként évente átvehető maximális, egy tanulóra jutó összeget. Határidő: 2005. december 31.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 11

d) A Munkaerőpiaci Alap hosszabb távú feladatainak ellátása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az Alap pénzeszközmaradványa a folyó finanszírozási műveletek céljaira a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével felhasználható legyen. A felhasználás jogszabályi feltételrendszerének megteremtése érdekében előterjesztést kell készíteni a Kormánynak. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:

2005. augusztus 31.

e) Folyamatosan korszerűsíteni kell az oktatási és képzési környezetet (épület, felszerelés) a régiós igényeket figyelembe véve. Felelős: oktatási miniszter Határidő:

folyamatos

2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A három évre tervezett 17,7 milliárd forint felhasználásával meg kell kezdeni 16 térségi integrált szakképző központ kialakítását. – A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretét koncentráltan kell felhasználni, a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósítását biztosító regionális pályázatokat kell kiírni. Határidő:

2006. április 30.

f) Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerűsítésére. Növelni kell a szakképző iskolák kapacitásának kihasználtságát a szabad kapacitások felnőttképzésbe való bekapcsolásával. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ösztönző rendszert kell kidolgozni a munkaerőpiacon hiányzó szakképesítések képzésének támogatására. – Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés normatív támogatási rendszerének – a piacorientált szakképzések támogatását előtérbe helyező – átalakítására. Határidő:

a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31.

g) A szakképesítést szerzett tanulók elhelyezkedési aránya szerint differenciálni kell az iskolai rendszerű szakképzés normatív támogatását. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:

első alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor

2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek a normatív finanszírozás differenciálásakor ösztönzik az iskolafenntartókat a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a szakképzés hatékonyságának növelésére. Határidő: 2005. december 31. h) A szakképző intézményekben a pályaorientáció, a szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás gyakorlati részének oktatásához biztosítani kell a 8-12 fős csoportbontáshoz szükséges finanszírozást.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 12

Felelős:

oktatási miniszter pénzügyminiszter

Határidő:

2005. szeptember 1.

i) A szakképzési hozzájárulási rendszer folyamatos korszerűsítésével biztosítani kell a gazdálkodó szervezetek fokozottabb részvételét a gyakorlati képzésben. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:

első alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor

2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Felül kell vizsgálni a gyakorlati képzést tanulószerződéssel végzők költségátalányát, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható visszatérítés összegét. Határidő: 2005. december 31. – Meg kell vizsgálni a tanuló-előszerződés bevezetésének szükségességét és lehetőségét. Határidő:

2005. december 31.

3. Fejleszteni a szakképzés intézményrendszerét! A térségi integrált szakképző központok, a szakmai vizsgáztatás új rendszerének és intézményrendszerének kialakításával lehetővé kell tenni a bármilyen formában megszerzett tudás hivatalos elismertetését, továbbá biztosítani kell, hogy a szakmai vizsgát követően kiadott bizonyítványban tanúsított kompetenciák a valós tudást tükrözzék. A Nemzeti Szakképzési Intézet tevékenysége meghatározó a szakképzés tartalmi, módszertani fejlesztésében, a szakképzéssel kapcsolatos kutatások koordinálásában. Az ezekhez szükséges elhelyezési feltételeket biztosítani kell. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézmény-hálózatot kell kialakítani. Felelős: oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2013. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgát szervezők vizsgaelnöki javaslattételét meg kell szüntetni. Erősíteni kell az elnök szerepét a vizsgáztatási és ellenőrzési folyamatban. Határidő: 2005. november 30. – Ki kell dolgozni a szakmai vizsgarendszer koncepcionális átalakításának tervezetét. Határidő:

2006. március 31.

b) Biztosítani kell a Nemzeti Szakképzési Intézet megfelelő elhelyezését. Javítani kell a munkavégzés technikai feltételeit, az intézményt korszerűbb infrastruktúrával kell ellátni. Felelős: oktatási miniszter Határidő:

2007. december 31.

2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Biztosítani kell az intézetben a vizsgarendszer működtetéséhez szükséges területbővítést bérleménnyel és annak felújítását. Határidő: 2006. március 31. – Javaslatot kell kidolgozni a Nemzeti Szakképzési Intézet elhelyezésére. Határidő:

2006. október 31. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 13

c) Az iskolai rendszerű szakképzés intézményhálózatának racionalizálása érdekében meg kell kezdeni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretéből további térségi integrált szakképző központok létrehozását és javítani kell infrastrukturális feltételeiket. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:

2005. december 31.

2005–2006-ra tervezett részintézkedés: További térségi integrált szakképző központokat kell létrehozni. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint

III. Fejlettebb információs rendszert! Megalapozottabbá tenni a döntéseket! A munkaerő-piaci információk hozzájárulnak a fiatalok pályaválasztással és a felnőttek pályakorrekcióval kapcsolatos megalapozottabb döntéseihez, valamint a képzési szerkezet és az igények összhangjához. Ki kell alakítani a szakképzés egészének (részt vevők, képzést végzők, költségek stb.) mérésére is kiterjedő megbízható statisztikai rendszert, amely hozzájárul az országos, regionális, helyi döntések megalapozásához. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztésével folyamatosan vizsgálni kell a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását. A szakképzésből kilépő fiatalok és a felnőttképzésben részt vevők elhelyezkedésének folyamatos elemzésével adatokat kell szolgáltatni az országos, regionális és helyi szakképzési struktúra módosításához és hozzá kell járulni az érintettek pályaorientációs, pályaválasztási döntéseinek megalapozásához. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31., illetve folyamatos b) Korszerűsíteni kell a szakképzési statisztikai rendszert annak érdekében, hogy a szakképzésben zajló tendenciák értékeléséhez, a szükséges döntések meghozatalához és az uniós adatszolgáltatáshoz megfelelő indikátorok álljanak rendelkezésre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter KSH elnöke Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell készíteni a szakképzési statisztikai rendszer továbbfejlesztésére. Határidő:

2006. március 31.

c) Felnőttképzési azonosító és nyilvántartó rendszert kell bevezetni a felnőttképzésben részt vevők nyomon követhetősége és ellenőrizhetősége érdekében. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter a KSH elnöke Határidő:

2005. december 31.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 14

d) Komplex információs rendszert kell működtetni, amely biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzésfejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: 2010. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Össze kell hangolni a meglévő szakképzési adatbázisokat. Határidő: 2005. december 31. e) Pályakövetési rendszert kell bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Az elhelyezkedés jellemzőit első alkalommal 2006-ban kell vizsgálni. Határidő: 2006. december 31.

IV. A stratégia nyilvánosságra hozatala A Kormány felhívja az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy gondoskodjanak a szakképzés-fejlesztési stratégia nyilvánosságra hozataláról az Oktatási Minisztérium, továbbá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: azonnal

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 15

II. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEI Magyarország a 2001–2003. években elkészítette az első Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) az Európai Unióhoz való csatlakozással elérhető Strukturális alapok támogatásainak felhasználására. Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki, melyek tartalmazzák a prioritásokat és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az öt operatív program közül a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEF OP) a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátórendszer területén megvalósítandó fejlesztéseket foglalja magában. A humánerőforrás-fejlesztés egyszerre cél és eszköz. Cél, mert az alkotó munkát, az életkörülmények, a környezeti feltételek javítását szolgálja, de eszköz is, mert mindez az emberek tudása és tevékenysége által valósul meg. Az NFT HEF OP szakképzést érintő – az Oktatási Minisztérium és háttérintézményei által kidolgozott – intézkedéseinek célja az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózodottságának megszüntetése, a szakképzés rendelkezésére álló források kellő hatékonysággal történő felhasználása, az iskolai rendszerből lemorzsolódók magas arányának csökkentése, a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyeinek növelése, a szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása. A kitűzött célok megvalósítására a HEF OP 3. és 4. prioritás két intézkedésén belül két komponenshez kapcsolódóan lehetett pályázni, egy komponens esetében pedig az Irányító Hatóság (továbbiakban IH) által jóváhagyott, a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) és partnerei (Apertus KA. és Educatio Kht.) által kidolgozott központi programként kerül sor. 3. Prioritás: Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 1. komponens: Új szakképzési szerkezet 2. komponens: Térségi integrált szakképző központok létrehozása (TISZK) 4. Prioritás: Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1. intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 1. komponens: Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása

1. ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET A NFT HEF OP 3.2.1 komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában. A programot a Nemzeti Szakképzési Intézet konzorciumi keretek között, az Educatio Kht. és az Apertus KA. bevonásával valósítja meg 2006. december 31-ig.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 16

A partnerek egyeztetése után elkészült és benyújtott Központi program aláírása 2004. október 18-án megtörtént, ezt követően megindult a program megvalósítása, amelynek rövid ismertetésére az alábbiakban kerül sor. (A Központi programról részletes információ a következő weboldalon található: www. nszi.hu)

1.1. A program célja Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése: – a munkaerőpiachoz való igazodás, – az Országos képzési jegyzék (OKJ) átalakítása, a 21 szakmacsoportban szereplő 800 szakképesítés számának csökkentése mintegy 400 szakképesítésre, – a korszerűsítés keretén belül az OKJ és a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) kölcsönös megfeleltetése. (Jelenleg a 800 szakképesítés összesen 305 foglalkozást fed le.) – az OKJ korszerűsítése a szakképesítések modularizált rendszerének megvalósításával, – olyan rendszer kialakítása, amelyben a végzettek befejezett szakképesítéshez jutnak, ugyanakkor lehetővé válik az ismeretek egymásra épülő beszámítása és a rész-szakképesítések megszerzése is.

1.2. A program megvalósítása A foglalkozások munkakörelemzése útján keletkező képzési modulok összehasonlító elemzése és egymás közötti kapcsolatainak rögzítése réven jönnek létre az OKJ új struktúrájának alapját jelentő modultérképek, amelyek az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, viszonyait, szakképesítésekbe való beépülésüket tükrözik. Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának teljesítésével lehet megszerezni. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével az OKJ-ben szereplő szakképesítések száma csökken, ugyanakkor a „képesítések száma” fogalomként új, differenciált értelmezést kap. A szakképesítések számának csökkentését indokolja, hogy – jelenleg a szakképesítések száma magasabb, mint a foglalkozásoké. – célszerű a szakképesítéseket a foglalkozási igényekhez igazítani. – bizonyos foglalkozásokat akár 5-10 különböző szakképesítéssel is be lehet tölteni. – sok a nem oktatott, illetve kis létszámmal oktatott szakképesítés az OKJ-ben. A fejlesztés keretében alakul ki a moduláris rendszer, amelynek előnye, hogy – kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, – elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, – lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, – megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, – az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, – kialakulhat egy egységesebb taneszközrendszer, – a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető. A program keretein belül 2006. július 31-ig elkészülnek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.) várhatóan 200 iskolai rendszerben is megszerezhető szakképesítésre, és a szakmai és vizsgakövetelmények várhatóan további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakképesítésre. Az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések kidolgozott moduljainak két szakmacsoportban történő bevezetésére elsőként a TISZK-ekben kerül sor

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 17

2006. szeptember 1-jével. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. A költséghatékonyság, az intézményi infrastruktúra megkívánt fejlesztése is abba az irányba mutat, hogy ne csak a papíralapú és gyorsan avuló tankönyvek, segédletek és a frontális tanítás domináljanak a szakképzésben, hanem azok szerepét minél inkább átvegye az informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett, naprakész és mindenki számára hozzáférhető, testre szabható taneszközrendszer. A cél tehát a teljes körű informatikai alapú eszközrendszer biztosítása a szakmai modernizációval egyidejűleg. A fejlesztés során a már meglévő, bevált tananyagok is felhasználásra kerülnek úgy, hogy bekerül a rendszerbe azok digitalizált változata. Természetesen a követelmények megújításával szükségessé válik új tananyagok fejlesztése is, amelyek már a korszerű, digitális eszközrendszerre épülnek, emellett alkalmasak papír alapon történő felhasználásra is. A konzorciumi szerződés értelmében ezt a feladatot az Educatio Kht. és az Apertus Közalapítvány látja el. Mivel rendelkezésre állnak a szakmai előkészítés elmúlt években kifejlesztett oktatási tantervei és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak követelményei, párhuzamosan folyhat az új szakmaszerkezet kialakítása és a szakmacsoportos alapozó oktatás alapmoduljai meglévő taneszközeinek digitális alapú továbbfejlesztése, új eszközeinek kidolgozása az Apertus KA. közreműködésével. A program teljessé válásához elengedhetetlen a megújult szakmaszerkezet és az új taneszközrendszer megismertetése, a módszerkultúra elterjesztése a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben. A fejlesztés eredményeit felhasználva mind tanárképzési, mind tanár-továbbképzési tematikák kidolgozására sor kerül és megtörténik azok beépítése a továbbképzésekbe, képzésekbe. – A program keretében további cél az esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek (romák, fogyatékkal élők, szociálisan hátrányosak) vonatkozásában, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételi arányának elősegítése a munkaerőpiacon. – A program egészében érvényesül az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása. – A program hangsúlyos eleme az intézményes együttműködés rendszerének kialakítása és a rendszer működtetése a fejlesztés során. Egy 30 tagú – a szakképesítésekért felelős minisztériumok, gazdasági kamarák és a szakképzésben érdekelt szervezetek képviselőiből álló – tanácsadó testület (1. sz. melléklet) havi rendszerességgel megvitatja a program során elkészült, a fejlesztési feladatok elvégzéséhez szükséges módszertani útmutatókat, illetve dokumentumokat. Az egyes fejlesztési feladatokhoz a szakértők kiválasztása a program során meghatározott kritériumok alapján történik. – A program magában foglalja a szakképesítések International Standard Classification of Education (ISCED)(Az Oktatás Szabványos Nemzetközi Osztályozási Rendszere) szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározását is. A kialakított rendszer hatékonysága a modularizációban nyilvánul meg, amely biztosítja a folyamatos alkalmazkodóképességet a változó munkaerő-piaci környezetben. – A kidolgozásra kerülő központi programok a helyi szabályozás körében 10-20% arányban lehetővé teszik a különböző célcsoportok speciális belépési feltételeinek a felzárkózást és a kiegyenlítődést szolgáló, valamint a helyi viszonyok, a munkaerő-piaci és más elvárások által meghatározott és a modul képesítéstől függő társításából következő egyedi folyamatelemeknek modulba, illetve modul elé illesztését.

1.3. A program kapcsolódása más programokhoz – A program szervesen kapcsolódik az Oktatási Minisztérium által 2003-ban indított Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) célkitűzéseihez, amelyek közül az egyik legfontosabb a pályakezdő szakképzett munkaerő felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése, a szakiskolák társadalmi presztízsének emelése. A központi programban figyelembe veszik az SZFP keretében, a fenti célkitűzés érdekében végzett munkakörelemzéseket, elvégezik a foglalkozásokkal való O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 18

összehasonlítást az ott kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményekkel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a munkaerő-piaci igények, a központi program és az SZFP összehangolását. – Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött együttműködési megállapodás alapján a kamarának átadásra került 16 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, az így elkészült szakmai és vizsgakövetelmények – amelyek tükrözik a munkaerő-piac igényeit – e programban is felhasználásra kerülnek.

1.4. A program költségvetése és a költségvetés megoszlása a konzorciumi partnerek között NSZI: Apertus Közalapítvány: Educatio Kht.:

2 395 300 000 Ft 1 970 000 000 Ft 930 000 000 Ft

1.5. A feladatok jelenlegi állása, további lépések – A fejlesztés foglalkozáselemzésekkel kezdődött 2005 tavaszán. A munka 1440 munkaszakértő bevonásával 480 foglalkozás elemzésére tért ki kétnapos műhelymunkák során. Befejezéséhez közeledik a foglalkozáselemzések validálása, amelynek keretében összesen 9600 munkaszakértő bevonására került sor. A következő munkafázis a feladatelemzés és kompetenciaprofil-készítés lesz, a feladat ellátásához pályázat útján történt a szakértők kiválasztása. – Az új Országos képzési jegyzékre vonatkozó javaslat 2005. október 31-re készül el. – Az új OKJ-t a tervek szerint az Oktatási Minisztérium 2006. első félévében jogszabályban megjelenteti. – Az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések moduljainak kidolgozására, majd azt követően két szakmacsoportban történő bevezetésére elsőként a TISZK-ekben, 2006. szeptember elsejével kerül sor. – Az Apertus Közalapítvány közbeszerzési pályázatot írt ki (2005. január 7.) a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak vizsgakövetelményeihez kapcsolódó tananyagok digitalizálására, interaktív elemekkel való feltöltésére. A pályázat sikeresen lezárult, az eredményhirdetésre 2005. április 27én került sor. A nyertes pályázók megkezdték a feladatok kidolgozását, amelynek határideje 2005. december 31. – Az Educatio Kht. elvégezte a szakmai előkészületeket a digitálistaneszköz-fejlesztéshez és pedagógus-továbbképzéshez szükséges közbeszerzési felhívás közzétételére.

2. TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSA, TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA 2.1. Térségi integrált szakképző központok létrehozása A 3.2. intézkedés 2. komponensének megvalósítása során létrehozásra kerülő térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) célja, hogy – a decentralizált, elaprózott intézményhálózat átalakításával közép távon olyan, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési rendszer, szakképző központok regionális hálózata jöjjön létre, amely felkészíti a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes részvételre; O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 19

– a már meglévő intézmények bázisán létrejövő TISZK-ek a gyakorlatorientált szakképzés bázisaként a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára tanácsadás biztosításával elősegítsék a szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiac szereplőivel. A TISZK-ek hatékony működése hozzájárul a képzés és a munka világa kapcsolatának javulásához; – a kidolgozott programok bevezetésével megkönnyítse a hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékkal élő emberek, a nők és a roma fiatalok szakképzésbe történő belépését, illetve elhelyezkedésüket, munkába történő beilleszkedésüket. A célok elérése érdekében, illetve a XXI. századi igényeknek megfelelő, korszerű eszközök közös, összehangolt használatára jön létre a 16 TISZK (régiónként 2-2, valamint 2 Budapesten). A TISZK-ek közösségi funkciókat is ellátnak, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier-tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. Emellett a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés (a tanulószerződések) fejlesztését is. A TISZK irányítására olyan nonprofit irányító szervezetet kell létrehozni vagy meglévőt átalakítani, mely biztosítja a központ pályázati célnak megfelelő működtetését. A nyertesek közül 14-en közhasznú társaságot hoztak létre, ketten meglévő intézményt alakítottak át. A program keretében kialakuló 16 TISZK 2006 szeptemberében megkezdi működését, amelynek várható eredményei mind a szakképzés egész rendszerében, mind regionális szinten mérhetőek lesznek. Nevezetesen ezek a következők a) a szakképzés egész rendszerében mérhető eredmények: – új együttműködési forma alakul ki iskola–iskola, iskola–gazdaság, iskola–civil társadalom vonatkozásban, – más képzők által is alkalmazható oktatásszervezési, irányítási, tanuló-nyilvántartási modellek alakulnak ki, – más képzők által is alkalmazható tananyagtartalmak, e-tanulási környezet alakul ki. b) regionális szinten mérhető eredmények: – a TISZK által lefedett szakmaterületeken szoros együttműködés alakul ki a munkaadók és a képzők között, – növekszik a térség szakképzési potenciálja, az intézmények alkalmasabbá válnak EU együttműködésekben való részvételre, – növekszik az adott szakmaterületeken a képzés színvonala, különösen a gyakorlat közeli elemek vonatkozásában, – bővül a vezetők és a pedagógusok szakmai, módszertani, vezetési ismerete, – új szakképzési oktatási módszerek fejlesztése valósul meg.

2.2. Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása Annak érdekében, hogy a szakképzés intézményhálózatának korszerűsítése, hatékony működésének, működtetésének biztosítása, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés összehangolása térségi, regionális és országos szinten megvalósulhasson, szükséges a térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása. Erre a 4.1. intézkedés 1. komponens keretében kerül sor. A komponens célja – korszerű technikai eszközökkel felszerelt – a pályaorientációt, a szakmai alapképzést, a gyakorlati képzést szolgáló – tanműhelyek kiakítása, – az elméleti képzést és a közösségi igényeket is kiszolgáló közösségi terek, korszerű eszközökkel felszerelt oktatótermek létrehozása. A konkrét tevékenységek a TISZK-ek központi épületein végrehajtott épületbővítést és -rekonstrukciót jelentenek. Az infrastrukturális beruházások része a helyiségek, tanműhelyek modern technikai eszközökkel történő felszerelése is, valamint a nagy sebességű strukturált informatikai hálózat kiépítése. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 20

A program megvalósulása után a várható eredmények a következők lesznek: – racionálisabban működő intézményrendszer, – korszerűen felújított, üzemközi tanműhelyfunkciót is ellátó központi képzőhely létrejötte, amely teret biztosíthat elméleti képzést és közösségi funkciókat is ellátó helyiségeknek, – a felújított központi épületben kiépített nagy sávszélességű hálózati végpontok lehetővé teszik a multimédiás oktatást és videokonferenciák rendezését, – akadálymentesített környezet, – a térség gazdasági igényeivel összehangolt szakképzési struktúra, – esélyegyenlőség biztosítása. A TISZK-ek szakképzést folytató intézményei a 3.2 intézkedés 1. komponens: „Új szakképzési szerkezet” központi programjának keretében kifejlesztett modularizált dokumentumrendszert 2006. szeptember 1-jétől bevezetik.

2.3. Forrásmegoszlás pályázatonként Komponensek

Az intézkedés végrehajtására rendelkezésre álló forrás komponensenként A támogatás mértéke A támogatás minimális és maximális összege Az elnyert támogatás minimális és maximális összege Önerő mértéke

3.2.2

4.1.1

5 546 112 000 Ft

12 200 000 000 Ft

100%

93,75%

300 000 000–400 000 000 Ft

500 000 000–1 000 000 000 Ft

Min: 304 687 500 Ft Max: 375 687 500 Ft

Min: 637 786 059 Ft Max: 844 999 000 Ft

0%

6,25%

2.4. A projekt végrehajtásának helyzete A pályázati felhívások a napilapokban, az FMM és az OMAI honlapján 2004 márciusában jelentek meg, a beadási határidő szeptember 30. volt. A pályázatok előértékelése és értékelése 2004. novembertől 2005. január 10-ig tartott. Először az élőértékelésére, majd az értékelésre került sor. A pályázatok élőértékelésére pályázati úton jelentkezhettek a szakértők, akik közül 27 fő az Irányító Hatóság (IH) jóváhagyásával végezte az előértékelést. Minden pályázatot 2 előértékelő értékelt a pályázati útmutatóban szereplő értékelő tábla alapján. Az IH által felkért 5 tagú értékelő bizottság (FMM, OM, MKIK) ezek alapján hozta meg a végleges javaslatát. Az értékelő bizottság javaslatát az OMAI jóváhagyásra továbbította az IH-nak. Az IH vezetője – a támogatási javaslatok átnézése után – hagyta jóvá az értékelési jelentést. A támogatás odaítélése a 3.2 intézkedés 2. komponense és a 4.1 intézkedés 1. komponense pályázatai kiértékelésének együttes eredménye alapján történt. Támogatást kizárólag a mindkét komponensre pályázók nyertesei kaphattak. Az eredményeket 2005. március 21-én Magyar Bálint oktatási miniszter hirdette ki. A nyerteseket (2. sz. melléklet) az OMAI feltételes támogató levélben értesítette az elnyert támogatási összegről. Minden nyertes elfogadta a támogató levélben foglaltakat. A szerződéskötések előkészítése folyamatban van, melyekre – a rendelkezésre álló információk alapján – nyár végén, ősz folyamán kerül sor. A projektek maximális időtartama 36 hónap, a pénzügyi zárás határideje: 2008. december 31. A TISZK-ek működéséhez kapcsolódóan a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását javasoltuk. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 21

A szakképzési törvény tervezett módosítása szerint a TISZK keretében működő központi képzőhely besorolásra került a szakképző intézmények közé, megállapodás alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzés szervezésében is. A törvények és a kapcsolódó rendeletek tervezett módosításainak ismertetését „IV. A szakképzés jogszabályi hátterét érintő módosítások” című fejezet tartalmazza. A Szakképzési Helyettes Államtitkárság a TISZK-ek működése során vagy a pályázati célok megvalósítása közben felmerülő esetleges problémák tisztázása, megoldásának elősegítése, a jó tapasztalatok kicserélése, az intézményes kapcsolattartás megteremtése érdekében konzultatív testületet hozott létre. A testület tagjai a konzorciumvezető önkormányzatok vezetője vagy képviselője (célszerűen a létrehozás után az irányító szervezet vezetője). Ez a testület rendszeresen (2 havonta) tart ülést. A konzultatív testület 2005. június 30-án megtartotta az első ülését.

2.5. Egyéb információk 2005. február 21-én az OSZT elfogadta az MPA képzési alaprész decentralizált részének prioritásait, melyek között első számú prioritást nyert a régiónkénti 1-1 TISZK létrehozása. Az MPA decentralizált részéből történő finanszírozás ugyanúgy, mint a pályázati rendszerben, 3 éves időtartamra szólna. A kormány által elfogadott stratégia figyelembevételével megkezdődött az NFT II. tervezése is. Ennek keretében kerül sor többek között 30-35 új központ létrehozásával a TISZK-ek rendszerének további bővítésére a helyi munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés, valamint a TISZK-ekben résztvevő szakképző intézmények nagyarányú infrastrukturális fejlesztésére a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez szükséges megfelelő fizikai környezet megteremtése érdekében. Erről további információ olvasható az „I. Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005–2013” című fejezetben. 1. SZ. MELLÉKLET

A 3.2.1 Központi program Tanácsadó Testület tagjai 1.

Baskiné Lipka Gabriella Regina E-mail: [email protected]

2.

Bencze György E-mail: [email protected]

3.

Bihall Tamás E-mail: bihall@mail. bokik.hu

4.

Borbély Zsuzsanna E-mail: borbely. [email protected]

5.

Czimmer István László E-mail: istvan.czimmer@hm. gov.hu

6.

Csányi Lászlóné E-mail: [email protected]

7.

Csóti Ferenc E-mail: [email protected]

8.

Dr. Jekkel Antal E-mail: [email protected]

9.

Dr. Héthy Lajosné E-mail: annamaria. hethy@office.ksh.hu

10.

Kapás Zsuzsanna E-mail: zsuzsanna. [email protected]

11.

Karlovits Márta E-mail: [email protected]

12.

Kiss Mária E-mail: ignacz. [email protected]

13.

Dr. Kovács László Miklós E-mail: [email protected]

14.

Kőnig Sándor E-mail: [email protected]

15.

Dr. Lipták László E-mail: liptak. [email protected]

16.

Dr. Marton István E-mail: [email protected]

17.

Oláh Gábor E-mail: [email protected]

18.

Ormós Zsolt E-mail: [email protected]

19.

Pataki Tamás E-mail: [email protected]

20.

Sinka Albert E-mail: muv.nepj.iroda@jnszm. hu

21.

Solti Kálmán E-mail: solti@externet. hu

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 22

22.

Sumné Galambos Mária E-mail: galambosm@lab. hu

23.

Szabó László E-mail: [email protected]

24.

Dr. Szenes György E-mail: [email protected]

25.

Dr. Szép Zsófia E-mail: szep.zsofia@fmm. gov.hu

26.

Dr. Szivi József E-mail: szivi.jozsef@nfi.gov.hu

27.

Szkárossi Annamária E-mail: Annamaria. [email protected]

28.

Dr. Tringer László E-mail: tringer@psych. sote.hu

29.

Váradi Antal E-mail: [email protected]

30.

Vízvári László E-mail: vari4@axelero. hu

2. SZ. MELLÉKLET

HEF OP/2004/3.2.2 „Térségi integrált szakképző központok létrehozása” és HEF OP/2004/4.1.1. „Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása” pályázatok eredménye Pályázó neve

Projekt címe

Projekt megvalósítás helyszíne

Támogatási összeg (Ft) 3.2.2

Támogatási összeg (Ft) 4.1.1

Nyugat-Dunántúl 1.

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Savaria-TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ

Szombathely, Csepreg, Vasvár, Körmend

355 687 500

652 243 585

2.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

Térségi Integrált Szakképző Központ szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Zalaegerszegen

Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót

345 687 500

714 604 895

Közép-Dunántúl 3.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

Térségi Integrált Szakképző Központ szakképzési fejlesztési programjának végrahajtása Tatabányán

Tatabánya, Oroszlány

375 687 500

711 000 000

4.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székesfehérvár Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása

Székesfehérvár, Mór, Velence

370 687 500

734 500 000

Dél-Dunántúl 5.

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Térségi Integrált Kaposvár, Szakképző Központ Szigetvár, szakképzési Dombóvár programjának végrehajtása Kaposvárott

355 687 500

814 000 000

6.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Pannon Térségi Pécs, Komló, Integrált Szakképző Mohács Központ létrehozása és működtetése a szakképzés hatékonyságának növelése érdekében

351 799 500

681 897 450

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 23

Pályázó neve

Projekt címe

Projekt megvalósítás helyszíne

Támogatási összeg (Ft) 3.2.2

Támogatási összeg (Ft) 4.1.1

355 687 500

681 495 788

360 687 500

737 493 686

Közép-Magyarország 7.

Pest Megye Önkormányzata

Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Cegléd térségében

Cegléd, Nagykőrös, Nagykáta

8.

Vác Város Önkormányzata

Térségi Integrált Vác, Gödöllő, Szakképző Központ Aszód, Göd létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása Vác városában Észak-Alföld

9.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

10. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Nyíregyháza kistérségben

Nyíregyháza, Tiszavasvári, Nagykálló

360 687 500

785 585 281

Térségi Integrált Szakképző Központ szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben

Debrecen, Hajdúböszörmény, Balmazújváros

360 687 500

713 000 000

Dél-Alföld 11. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása

Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske, Örkény

340 687 500

720 774 517

12. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

A Közép-Békési Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása

Békéscsaba, Gyula, Békés, Szabadkígyós

345 687 500

844 999 000

Észak-Magyarország 13. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

Miskolci Térségi Integrált Miskolc, Szakképző Központ Mezőkövesd, (MISZK) kialakítása Tiszaújváros

335 687 500

755 619 739

14. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása – Eger

304 687 500

637 786 059

Eger

Budapest 15. Budapest Főváros Önkormányzata

Az Észak-Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása

Budapest

310 687 500

752 500 000

16. Budapest Főváros Önkormányzata

A Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása

Budapest

315 687 500

500 000 000

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 24

III. SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM A 2003–2006-ra tervezett Szakiskolai Fejlesztési Program a 2004–2005. tanévben tovább folytatódott. A program komponenseinek és projektjeinek felépítését a Melléklet tartalmazza. A program eredményei már a megvalósulási szakaszban hozzáférhetővé váltak azok számára is, akik közvetlenül nem vesznek részt a programban. A Szakiskolai Fejlesztési Program a szakképzés-fejlesztési stratégia alapján kiterjesztésre kerül további, várhatóan 90 szakiskolára. A programba bevont iskolák kiválasztása 2005 szeptemberére várható, és 2006. január 1-jétől indul a Szakiskolai Fejlesztési Program II. szakasza, amely 2011-ig tart.

A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM EREDMÉNYEI 2005. JÚLIUS 15-IG 1. A tananyagfejlesztés eredményei a Szakiskolai Fejlesztési Programban A tananyagfejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalja magában: – – – – –

a tantervek kidolgozása, a rendelkezésre álló tananyagok felmérése, a hiányterületekre vonatkozó tananyagok fejlesztése, tanári munkát segítő anyagok fejlesztése, tanulást segítő dokumentumok fejlesztése (tanulási útmutatók, példatárak, szótárak), digitális tatalom fejlesztése (elektronikusan támogatott tanuláshoz).

Az „A” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A Nemzeti Alaptanterv által meghatározott, a rokon tantárgyakat magukban foglaló nyolc műveltségterületre új tantervek készültek, melyek felhasználásával az A komponensben részt vevő 70 szakiskola 9. évfolyamain 2004 szeptemberében kezdődött meg a tanítás. Emellett elkészültek az idegen nyelvi tantervek az angol és német nyelv tanításához. – A közismereti oktatás megújításával párhuzamosan, a szakmai képzés tartalomfejlesztése érdekében, az oktatott szakmákat magukba foglaló 19 szakmacsoport szakmai alapozó tantervei is kidolgozásra kerültek a szakiskolák 9. és 10. évfolyamaira. Az új tantervek a Nemzeti Alaptanterv elveit alapul véve a tanulók képességeinek kibontakoztatását és a tevékenységalapú ismeretszerzést állították a középpontba. – A Szakiskolai Fejlesztési Program nyitó szakaszában folytatott igényfelmérés alapján angol nyelvű képes szótár készült 2004 első félévében, amely egyszerre szolgálja a szakmai nyelvoktatás és az általános nyelvi képzés céljait. A kifejlesztett szótár (CD) tizenkét szakmacsoport szakmai szókincsét foglalja magában. – A tantervek által meghatározott általános szókincset foglalja magában a programban 2004 első félévében kidolgozott német nyelvű alapszótár. A fejlesztések középpontjában a cselekvésorientált, diákközpontú és kommunikatív nyelvoktatás állt. – A 2004–2005-ös tanév során mindkét nyelvi kerettanterv bevezetésre került egy-egy szakiskolai nyelvcsoportban. – A szakiskolák tanárai pályázatot nyújthattak be 2004 áprilisában, melynek célja a jól bevált módszerek megismerése és átvétele volt. A pályázat további célja volt az iskolák segítése, támogatása O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 25

és ösztönzése a helyi tanterveik kidolgozásában, a programban kifejlesztett kerettantervek intézményi adaptációjában. – 2005-ben sor került a szakiskolákban tanuló sajátos nevelési igényű diákok oktatását, nevelését megalapozó, és fejlődésüket nyomon követő diagnosztizáló vizsgálati módszerek kifejlesztésére. – 2004 decemberében megkezdődött a feladatbank, a felzárkóztató egyéni haladó programok, a szakmacsoportos projektek fejlesztése.

A „B” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A „B” komponensben részt vevő iskolák (61 intézmény) megkérdezésével, az iskolák által oktatott szakmák figyelembevételével meghatározásra került az a 40 szakképesítés, amelyeket 2005 szeptemberében a 11. évfolyamon indítanak el a programban részt vevő iskolák. A komponens szakértői áttekintették a szakmák meglévő dokumentumait, és a szakmai szervezetekkel, kamarákkal együttműködve, korszerű módszerek alkalmazásával határozták meg azokat a munkaerőpiac által visszaigazolt ismereteket, amelyek alapján a szakképesítéseket felépítették. A komponensben dolgozó szakiskolák 11. és 12. évfolyamaira befejeződött a tananyag-fejlesztési folyamat 37 szakképesítésnél: elkészültek a szakképesítést, azok képzési követelményeit és tartalmát leíró dokumentumok. A kidolgozott dokumentumok a www.szakma.hu weboldalon érhetők el. – Megkezdődött a központi programokhoz a tanulási segédeszközök készítése és folytatódik a Digitális Tudásbázis szakmai tartalmának fejlesztése. – 2005. július 1-jén megjelent a Magyar Közlönyben a 2005 szeptemberétől indítható OM szakképesítések szakma és vizsgakövetelménye (18/2005. (VII. 1.) OM rendelet]. – Elkészült 37 szakképesítés központi programja és az OM hatáskörébe tartozó programok jóváhagyása folyamatban van. – 2005 júliusára elkészültek 25 szakképesítésre, szakképesítésenként átlagosan 4-5 kompetenciára (ismeretelemre) a tanulási-tanítási útmutatók, speciális tananyagok, melyek a cselekvő tanulásra alapoznak, és felkészítenek az önálló tanulásra.

A „C” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A „C” komponens tananyag-fejlesztési tevékenységének középpontjában a tankötelezettségi korhatárt betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan egyéves program kifejlesztése áll, mely a szakképzés megkezdésére készít fel, s egyúttal pályaorientációt és szakmai előkészítést is biztosít a fiataloknak. – Az előzetesen kitűzött céloknak megfelelően a képzés jellegét tekintve az új Országos képzési jegyzék szerint 10 szakmacsoportban készültek el 2005. március végére a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges kompetencia profilok, amelyek tartalmazzák azt, hogy az adott képzésbe való bekapcsolódáshoz milyen ismeretekkel, képességekkel kell rendelkeznie a tanulónak. – Elkészültek azok a kiegészítő háttéranyagok is, amelyek jól hasznosíthatóak voltak a szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszerének kidolgozásában. Ez a rendszer a 2005–2006. tanévtől kerül bevezetésre a „C” komponensben részt vevő iskolákban, a többi szakiskolában pedig lehetőség nyílik a 2006/2007. tanévtől történő bevezetésre. – Elkészültek 2005. június végére a szakképzést előkészítő évfolyam szakmacsoportos programjai, a tananyagok, a segédletek a szakképzést előkészítő évfolyamok programjaihoz, továbbá olyan tanári segédanyagok, mint az önálló ismeretszerzést és alkalmazást segítő CD a programban tanító pedagógusok számára. Megtörtént a több ezer oldalnyi adatot tartalmazó anyag kiosztása és az alkalmazására történő felkészítés. A kidolgozott dokumentumok a www.szakma.hu weboldalon érhetők el. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 26

A „D1” komponensben Tevékenységek, eredmények – 2004 végére elkészült az önfejlesztő iskolai képzési program, majd ennek akkreditálására is sor került.

A „D2” komponensben Tevékenységek, eredmények: – 2004–2005-ös tanév második félévében folytatódott a módszertani anyagok készítése.

A Mérés-értékelés projektben Tevékenységek, eredmények: – 2004 tavaszán elkészült a „Mérés-értékelés a szakiskolában” című 8 íves tanulmánykötet a hollandiai CITO Központtal együttműködve. – A 2004–2005-ös tanévben folytatódott a mérés-értékeléssel, az érzelmi intelligenciaméréssel kapcsolatos feladatok végrehajtása.

A pályaorientációs projektben Tevékenységek, eredmények: – 2004 szeptemberére elkészült a szakiskolák 9. évfolyamai számára kifejlesztett pályaorientációs tananyag, amely a 2002-es kerettantervre épül. – Készülnek a szakmaismertető rövidfilmek és a szakmatérkép.

2. Hazai továbbképzések a Szakiskolai Fejlesztési Programban Az „A” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A tananyagfejlesztésben részt vevő – külön a közismereti és külön a szakmacsoportos – szakértők felkészítésére 2004 őszén került sor. A felkészítés során módszertani ismereteket, a projektmódszer, a projekttervezés, a kooperatív technikák, a differenciálási lehetőségek területén szerezhettek új ismereteket a fejlesztők. – A tanártovábbképzések a program prioritásai közé tartoztak, kettős céllal: megismertetni a tanárokkal a kifejlesztett tanterveket, valamint megismertetni őket azokkal a módszerekkel, melyek segítenek mind a tananyag feldolgozásában és átadásában, mind az egyéni haladási ütemekhez alkalmazkodó differenciált tanításban, a tanulók tevékenységen alapuló foglalkoztatásban, motiválásban. A komponensben a továbbképzésekre 2004. március–április hónapokban került sor, összesen 815 fő részvételével. – 2004 őszén megkezdődött az eszközfejlesztési pályázaton feladatszerkesztő szoftvert igénylő iskolák tanárainak és a mérés-értékelés szakmacsoportos szakértőinek továbbképzése. – Folytatódik és 2005. augusztus végére befejeződik a tanártovábbképzés a módszertani kultúra fejlesztésére: a továbbképzés támogatási szerződés keretében iskolánként 400 000 Ft értékű keretösszeg átadásával valósul meg. A javasolt képzési területek között szerepelnek a tanulástechnikával, a projektmódszerrel, a differenciált oktatással, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeretek.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 27

A „B” komponensben Tevékenységek, eredmények: – Angol és német nyelvtanfolyam szervezésére került sor a 2004–2005-ös tanévben a szaktantárgyakat oktatók részére. Minden iskola egy-egy szaktanárt iskolázhatott be a tanfolyamra. – Befejeződtek 2005 első félévében a „B” komponensben tervezett belföldi tanártovábbképzések az összes szakmacsoportban, melyeknek célja a szakképző szakaszban oktató szakmai tanárok, szakoktatók, vállalati szakemberek módszertani felkészítése volt a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai tanulási-tanítási stratégiák eszköztárának alkalmazására. A képzések 14 helyszínen átlagban 15-17 fő részvételével zajlottak.

A „C” komponensben – A felkészítő évfolyamok programjainak alkalmazásához „Hatékony tanulásszervezési eljárások” címmel folytatódott a pedagógusok alapozó képzése 2004. október–novemberben az akkreditált 60 órás képzés második 30 órás moduljával. A képzésen 50 fő vett részt. – Szakmai továbbképzés keretében 2004 őszén megtörtént a pedagógusok és iskolák felkészítése az Országos képzési jegyzékkel kapcsolatos átalakítási, valamint a programfejlesztési munkákra. – 2005 első félévében továbbképzésre került sor a hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására.

A „D1” komponensben Tevékenységek, eredmények: – 2004 végére befejeződtek a hazai továbbképzések, összesen 12 képzési hét, a 90 – Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő – iskola 5-5 képviselőjének részvételével.

A „D2” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A speciális informatikai képzések a 2003–2004-es tanév második félévében az informatikai multimédia eszközrendszerének megismerése, iskolai használata köré szerveződtek. A képzések egy 60 órás tanfolyam keretében, 85 fő részvételével folytak. – 2004 ősszén megtörtént az intézményi önértékelésben részt vevő pedagógusok továbbképzése (180 fő) és a szakértők felkészítése (60 fő), kidolgozásra került a teljesítménymérési rendszer. – Megtörtént a pedagógus munkatársak önértékelésre való felkészítése és a szakértői segítségnyújtás az intézmény által készítendő önértékelés és fejlesztési terv (intézkedési terv) elkészítéséhez. – A 2004–2005-ös tanév első félévében folytatódott a módszertani anyagok készítése, továbbképzés a tanárok és a szakértők részére.

Az informatika projektben Tevékenységek, eredmények: – Befejeződött 2004 novemberében az ECDL Start informatikai alapképzés az iskolák szervezésében. A képzéseken az „A” komponens minden iskolájából legalább 5 fő vett részt. – A programban közreműködő iskolákból iskolánként 4-5 fő kapott lehetőséget arra, hogy számítástechnikai tudását megalapozza, illetve továbbfejlessze. A képzés során a 2004–2005-ös tanév második félévében lehetővé vált az ECDL START vizsgára való felkészülés, az iskolák internetes megjelenésének létrehozását, karbantartását végző, a multimédiás tananyagok fejlesztésében közreműködő iskolai munkatárs képzése. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 28

– Megtörtént a 60 órás 1 x 5 napos regionális informatikai képzés a programban részt vevő iskolák számára. A képzésen (2005. március) az intézmények mindegyikéből egy fő vett részt, amely után a kiképzett munkatárs képes létrehozni és karbantartani az iskola internetes megjelenítését. – 2004 őszén befejeződött a 30 órás, 5 napos, akkreditált multimédiás informatikai képzés, amelyet régiónként szerveztek. A továbbképzéseken 65 fő vett részt. – 2005-ben 30 órás akkreditált tanfolyam keretében a számítógépes grafikák készítésére és ilyen grafikák számítógépes manipulálására készült fel minden iskolából két kolléga. A 2 alkalommal 90 pedagógus képzésére volt lehetőség.

A Mérés-értékelés projektben Tevékenységek, eredmények: – Az iskolai mérés-értékelés tematikus projektben közreműködni szándékozó iskolákból egy-egy fő részvételével (összesen 50 fő) a mérés és értékelés elmélete és gyakorlata témában került sor továbbképzésekre 2004. október–novemberben, melynek célja a tanulói teljesítmény mérésében, értékelésében új módszerek megismertetése és iskolai elterjesztése volt. – A pedagógusok (elsősorban a MÉCS-tagok) képzése 2004 őszén a mérés korszerű módszereinek, eszközeinek megismertetésére terjedt ki. – A projekt a mérés-értékelés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására 30 órás akkreditált tanártovábbképzéseket szervezett 5 alkalommal 2005 januárjától májusig. A továbbképzéseken eddig több mint 200 pedagógus kolléga vett részt. – 2005 májusában befejeződött a multiplikátorokat képző pedagógus-továbbképző tanfolyam „Érzelmi intelligencia mérése a szakiskolákban” címmel, melynek keretében a trénerek felkészítésére, a képzés kipróbálására és a mérőeszközök használatára nyílt lehetőség.

A pályaorientációs projektben Tevékenységek, eredmények: –

– – –

2005 tavaszán folytatódtak a műhelymunka jellegű képzések, amelyek témakörei között szerepeltek: a pályaorientáció mint tantárgy szükségességének elfogadtatása a résztvevők körében; a pályaorientáció tartalmának tudatosítása, a kapcsolódó eszközök, segédanyagok, a tanulói munkafüzet bemutatása – saját élményen alapuló csoportmunka módszere útján. Befejeződött a 2004 őszén kezdődött 30 órás pályaorientációspedagógus-képzés és pályaorientációskonzulens-képzés. A 2004–2005-ös tanév második félévében sor került regionális pályaorientációs konferenciák megtartására – 4 helyszínen – a Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő szakiskolák rendezésében. 2 csoportban 35 fő moderációs tréningjére kerül sor 2005 tavaszán, melyeknek célja a tanárok – elsősorban pályaorientációhoz kapcsolódó – munkájának fejlesztése, de egyúttal pedagógiai munkavégzésük hatékonyságának növelése volt.

3. Külföldi továbbképzések a Szakiskolai Fejlesztési Programban Tevékenységek, eredmények: – 2004 nyarán háromhetes külföldi nyelvtanári képzésben közel kétszáz angol- és németnyelv-tanár, szaktanár vett részt, amelyet ősszel egyhetes hazai követő képzés zárt le. – A „C” komponensben szakértők számára tanulmányutak szervezésére került sor. A tanulmányút elsődleges célja az angol, dán és német oktatási rendszerben már nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező kompetencia alapú képzési, beiskolázási rendszerek megismerése volt. Az egyhetes tanulmányúton két turnusban 60 fő vett részt a 2004–2005-ös tanévben. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 29

– A „D1” komponensben a hazai képzések kiegészültek egy nyolcnapos külföldi tanulmányúttal is valamelyik EU tagországba. Az iskolájukat eddig is képviselő 5 fős csapat utazott, összesen tíz különböző tagországba. A résztvevők között volt az iskola vezetője, a közismereti tanár, a szakmai tanár, a gyakorlóhely és a fenntartó képviselője. A 2004–2005-ös tanévben összesen 15 egyhetes külföldi tanulmányút zajlott le 10 európai uniós országba, összesen 225 fő részvételével. – A „D2” komponensben a külföldi tanulmányutak célja az intézménymenedzsment, a minőségfejlesztés és önértékelés európai gyakorlatának megismerése és a lehetséges tapasztalatok beépítése volt. A komponens keretében 2004-ben és 2005-ben az intézmények részéről 180 fő (2 fő/intézmény) „D2”-ben dolgozó pedagógus utazott Európa nyolc különböző országába. Az európai tagországok gyakorlatában tapasztaltakról az intézmények egymás között fórumokat szerveznek. Háromhetes külföldi továbbképzésen részt vett pedagógusok száma (fő) Évek

Anglia/Írország

Németország

Összesen

2003

93

92

185

2004

73

83

156

2005

85

85

170

251

260

511

Összesen

Egyhetes külföldi továbbképzésen részt vett pedagógusok száma (fő) Évek

„C” komponens

„D1” komponens

„D2” komponens

Összesen

2004

30

225

90

345

2005

30

225

90

345

Összesen

60

450

180

690

– Megtörtént – a 2005 őszén a „B” komponensben részt vevő iskolák szakmai tanárai, vállalati gyakorlati oktatók, a szakképzésben részt vevő vállalati szakemberek számára szervezendő egyhetes, egy-egy szakképesítéshez (szakmacsoporthoz) kapcsolódó – külföldi szakmai továbbképzés pályázatának kiírása.

4. Fejlesztés a „D1” és „D2” komponensben 2005. második félévében A „D1” komponensben A Szakiskolai Fejlesztési Program megvalósításának tartós sikeressége nagymértékben azon múlik, hogy a program kedvezményezettjei milyen fogadókészséggel, milyen vezetői felkészültséggel, milyen, a megvalósításhoz szükséges technikákkal rendelkeznek. Az önfejlesztő iskolai program lényege, hogy a változások szükségességének felismerése után olyan módszereket és eszközöket adjon az iskolai vezetők kezébe, hogy azzal elvégezhessék a szükséges korrekciókat, és e munka során megtapasztalják, hogy a korszerű technikákat alkalmazva a válaszok önálló kidolgozása nem lehetetlen feladat a szakiskolák számára. Az önfejlesztő iskolai képzés olyan képzési módszer, melynek során a résztvevők elsajátítják a fejlesztés és a változásmenedzsment korszerű módszereit. A képzés mindig az iskolájukhoz kapcsolódó gyakorlati feladatokon keresztül valósul meg, így a képzés végére jól megformált elképzelésekkel rendelkeznek iskolájuk helyzetéről, a szükséges fejlesztési irányokról és a megvalósítás lehetséges módozatairól.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 30

Tervezett tevékenységek: – Szakértői kompetenciatérkép készítése és gondozása az iskolák visszajelzései alapján. – Szakértők tanácsadása az intézményekben. – Regionális konferenciák az egy régión belüli iskolák hálózattá válásának támogatására.

A „D2” komponensben A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő intézményeknek az intézményi önértékelés, minőségfejlesztés rendszerszerű elindítását, megvalósítását megelőzően – majd a fejlesztés folyamatában pedig rendszeresen – az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végezniük. Az erre a célra alkalmazandó önértékelési modell egyaránt átfogja az intézmény teljes működési rendszerét, a szervezet folyamatait, képességeit és elért eredményeit. A Szakiskolai Fejlesztési Program az intézményi minőségfejlesztési, minőségirányítási rendszer kidolgozásának, működtetésének támogatásával is segíteni kívánja a folyamatos fejlesztés képességének megszerzését, megőrzését. Tervezett tevékenységek: – A programban részt vevő intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak vizsgálata. – Az Európai Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (KMBK) modell szerinti vizsgálat végrehajtása intézményi és fenntartói szinten. – KMBK modell adaptációjának előkészítése. – Az intézményekben a folyamatos fejlődés garanciáinak megteremtése, a minőségértékelés kialakítása. – A KMBK mérés-értékelési területének alkalmazhatóságához ágazati értékelési rendszer kialakításának generálása, támogatása. – A KMBK modell adaptációjának előkészítése. – A minőségértékelés és minőségfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása a meglevő szervezeti egységek újrarendezésével. – A hazai minőségfejlesztési tevékenységek elismertetése nemzetközi téren.

5. Kutatás, pályázat Tevékenységek, eredmények: – Az „A” komponensben 2004 áprilisában kiírt pályázat célja volt, hogy minél több, a módszertani változatosságot elősegítő tanári segédanyag készüljön, segítendő a pedagógusok mindennapi munkáját. Az őszi félévben megtörtént a pályaművek gyakorlatba való átültetése. – A „B” komponensben 2004 áprilisában pályázati kiírás jelent meg multimédiás forgatókönyvek készítésére az asztalos és az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő szakképesítés területén. A pályázatok elbírálása után egy pályamű kerülhetett megvalósításra, amely átfogja az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő munkakör kilenc feladatcsoportját.

6. Eszközbeszerzés Tevékenységek, eredmények: – Az „A” komponens intézményei számára, intézményenként 10 000 000 Ft keretösszegben eszközbeszerzés valósult meg. Az eljárás közbeszerzés keretében zajlott, melyet megelőzött a szakértők által a műveltségterületükre vonatkozó eszközlisták összeállítása. Az intézmények 30 000 000 Ftos keretösszegű eszközlistából választhatták ki a számukra szükséges eszközöket. A feladat végrehajtása az OMAI munkatársainak irányításával történt. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 31

– 2004 őszén megkezdődött 90 iskola angol nyelvű könyvtár- és taneszköz-segédlettel való felszerelése, bővítése. – A „B” komponensben egy-egy szakiskola 20 millió forint fejlesztési forráshoz jut az OM Alapkezelő Igazgatóságával kötött szerződés alapján. A komponens céljait szolgáló eszközbeszerzések megvalósulása esetén a programok bevezetésekor, 2005 szeptemberében, a „B” komponensben érintett 61 intézmény a fentiekben meghatározott követelményeknek megfelelő infrastruktúrával és eszköztárral, felkészült pedagógusokkal és segítőkkel kezdi meg az új programok kipróbálását. – A „C” komponensben egy-egy szakiskola szintén 20 millió forint fejlesztési forráshoz jut az OM Alapkezelő Igazgatóságával kötött szerződés alapján. A komponens céljait szolgáló eszközbeszerzések megvalósulása esetén a programok bevezetésekor, 2005 szeptemberében a „C” komponensben érintett 23 intézmény a fentiekben meghatározott követelményeknek megfelelő infrastruktúrával és eszköztárral, felkészült pedagógusokkal és segítőkkel kezdi meg a szakképzést előkészítő évfolyamon az oktatást.

7. Monitoring Tevékenységek, eredmények: – A program működésének hatékonyságát érintő átfogó vizsgálatokra, adatgyűjtésre, a kapott információk elemzésének, értékelésének elvégzésére – közbeszerzési eljárás keretében (2004 decemberében) kiválasztott, monitoring szakismerettel rendelkező szervezet közreműködésével – külső monitoring tevékenység keretében kerül sor. A monitoring tevékenység alapja az a mutatórendszer, amely egyszerre alkalmas a programon belül megkezdett, folytatott tevékenységek intézményi szintű nyomon követésére és a szakmai fejlesztések szempontjából kritikus pontok feltárására. – A külső monitoring rendszer mellett a Programirányítás belső monitoring rendszert alakított ki a Szakiskolai Fejlesztési Programirodán keresztül, az NSZI közreműködésével.

8. PR-tevékenység Tevékenységek, eredmények: – A Szakiskolai Fejlesztési Program kialakította – az NSZI arculatához is igazodó – külső megjelenését a program kiadványaiban, valamint a www.szakma.hu weblap létrehozásával, fejlesztésével. – A Duna Televízióval megkötött szerződés alapján 2004-ben elkészült és „Műhelymunka” címmel sugárzásra került a különböző szakmák tanulását népszerűsítő, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Programban zajló fejlesztési tevékenységeket bemutató műsorsorozat. – A 2004–2005-ös tanévben harminc intézménynek lehetősége volt bemutatni eredményeit a Népszava, a Magyar Hírlap és a Mai Nap hasábjain. – 2004 végén elkészült a Szakiskolai Fejlesztési Program PR-stratégiája. – A Szakiskolai Fejlesztési Programiroda kéthavonta eljuttatja az intézményekhez hírlevelét, amelyben a programmal kapcsolatos legfrissebb információkkal tájékoztatja azokat. – Folyamatos a www.szakma.hu honlap fejlesztése, amely a Szakiskolai Fejlesztési Programban kifejlesztett anyagok (termékek) közreadásának az egyik leghatékonyabb eszköze. – A Szakiskolai Fejlesztési Program támogatást nyújtott azoknak az iskoláknak, akik fel kívánták használni a programon belül kidolgozott PR-anyagokat a beiskolázás során saját iskolai marketing- és PR-tevékenységükhöz.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 32

MELLÉKLET A Szakiskolai Fejlesztési Program négy, illetve öt átfogó komponensből (a „D1” és a „D2” komponens a lebonyolítás szempontjából két önálló komponensnek tekinthető), valamint négy tematikus projektből áll. A program felépítése a következő táblázattal foglalható össze: ÁTFOGÓ KOMPONENSEK „A” komponens KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ KOMPONENS

„B” komponens SZAKKÉPZÉSMÓDSZERTANI KOMPONENS

„C” komponens HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK REINTEGRÁCIÓS KOMPONENS

„D1”és „D2” komponens ÖNFEJLESZTŐ ISKOLAI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KOMPONENS TEMATIKUS PROJEKTEK Idegen nyelv projekt (angol és német)

Szakiskolai mérés-értékelés projekt

Szakiskolai pályaorientáció projekt

Informatika a szakiskolában projekt

Támogató sáv Pályázatok

Konferenciák

Monitoring és kapcsolódó kutatások

PR-tevékenység

Szervezési, lebonyolítási feladatok

Az „A”, „B” „C” komponensek jellemzője, hogy valamennyinek részét képezi a komponens profiljának megfelelő – tartalomfejlesztés: amely kiterjed a tantervekre, tananyagokra, tanári háttéranyagokra, a tanulást segítő dokumentumokra (tanulási útmutató, példatár, szótár stb.) egyaránt; – humánerőforrás-fejlesztés: a tanárok, gyakorlati oktatók, az iskolák vezetőinek továbbképzése, tanulmányútjai, képzési támogatása; – eszközfejlesztés: a képzéshez szükséges tárgyi feltételek megteremtése, illetve korszerűsítése, azaz az eszközbeszerzés. Az átfogó komponensek közül az „A”, a „B” és a „C” egymástól független, míg a „D” mindhárom komponenshez kapcsolódó elem.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 33

IV. A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK A kiadvány e fejezete tartalmazza azon jogszabályi változásokat, amelyek a 2004–2005. tanév tanévnyitó kiadványának megjelenését követően léptek hatályba, továbbá tájékoztatást ad a közeljövő tervezett módosításairól is.

1. A HATÁLYBA LÉPETT JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁSOK 1. 1. A szakképzési törvény módosításai Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 113. §-a: a szakképzési törvény 26. §-át érintő jogharmonizációs módosítás, amely szerint ha a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a négy és fél órát, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. Az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 2. §-a: megteremti a törvényi hátterét annak, hogy a szakmai vizsgabizottság elnökének kijelölését a szakképesítésért felelős miniszter a háttérintézményének vezetője útján is elláthassa 2004. szeptember 1-jétől, a felsőfokú szakképzésben bevezeti a hallgatói szerződés fogalmát, amely 2006. január 1-jétől lesz hatályos.

1.2. A közoktatási törvény módosítása A költségvetésről szóló 2004. évi CXXXV. törvény módosította a közoktatásról szóló törvény 121. §-át, ennek keretében megszüntette a második szakképesítés ingyenességét, ezért nem igényelhető a normatív hozzájárulás az után a tanuló után, aki a 2005–2006. tanévben kezdi meg tanulmányait a szakképzési évfolyamon a második szakképesítés megszerzése érdekében. A hátrányos helyzetű tanuló részére azonban továbbra is ingyenes a második szakképesítés megszerzése. A szakiskolát érinti a közoktatásról szóló törvénynek a felzárkóztató oktatásra vonatkozóan megváltozó rendelkezése. A törvény 27. § (8) bekezdése szerint az a tanuló, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tartó felzárkóztató oktatásban vehet részt. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) a törvényben meghatározott módon felkészül a szakmai vizsga letételére. A felzárkóztató oktatásra vonatkozó új rendelkezések figyelembe veszik, hogy a felzárkóztató oktatásba különböző előképzettséggel rendelkezők kapcsolódhatnak be, eszerint differenciálja az oktatás szervezésére vonatkozó lehetőségeket. Lehetőség van arra, hogy a felzárkóztató oktatás során a tanuló megszerezze az alapfokú iskolai végzettséget, bővítve a szakképzésbe való bekapcsolódás esélyeit. Új fogalomként jelent meg a 2003. évi közoktatási törvény módosításakor a „kompetencia” (elméleti és gyakorlati tudáselemek), amelynek megszerzése annak a tanulónak is belépési lehetőséget biztosít a szakképzésbe, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Ez a tanuló egy évig (tíz hónapig) tartó úgynevezett „szakképzést előkészítő” évfolyam keretében sajátítja el mindazokat az ismereteket, O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 34

amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Országos képzési jegyzékben meghatározott körben szakmai vizsgára készülhessen fel. A szakiskolák a felzárkóztató oktatást az új szabályozás szerint a 2005–2006. tanévtől indíthatják az oktatási miniszter által kiadott új pedagógiai rendszer alapján (közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (12) bekezdése]. A közoktatásról szóló törvény osztálylétszámokat tartalmazó mellékletének módosítása alapján 2005. szeptember 1-jétől 35–28 főről 30–23 főre csökken a szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamának maximális és átlaglétszáma. A közoktatásról szóló törvény 27. §-a (3) bekezdésének 2003. évi módosítása szerint a szakiskolában a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik az Országos képzési jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítések körében. Ez a változás a közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (16) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a 2006–2007. tanévtől kezdve a szakiskolában a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) csak a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez, illetve az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés megszerzésére való felkészítés folyhat.

1.3. A költségvetési törvény A szakképző iskola tanműhelyében a szakképzési évfolyamokon szervezett gyakorlati képzés költségeihez az állam az éves költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulást biztosít a szakképző iskola fenntartójának. A Magyar Köztársaság 2004. és 2005. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény, valamint a 2004. évi CXXXV. törvény rendelkezései szerint a 2004–2005. tanévtől differenciáltabbá vált az eddig egységes gyakorlati képzési normatív hozzájárulás összege. A differenciálásnak az volt a célja, hogy az állami normatív hozzájárulás nagyságrendje ösztönözze a szakképző iskolai tanulók gazdasági szférába való mielőbbi bekapcsolódását a szakmai alapképzést követően. Ennek megfelelően az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben szervezett gyakorlati képzés esetén az állami hozzájárulás összege jelentősen, 140%-ra emelkedett, az adott szakképesítések szakképzési évfolyamainak számától függően a záró szakképzési évfolyamon pedig a normatíva 60%-ra csökkent. Az állami normatív hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorlati képzést a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerint, a gyakorlati képzés központi programjában (tantervében) meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben szervezzék meg. További új rendelkezés, hogy a 2004–2005. tanévtől az állami normatív hozzájárulás 20%-át igényelheti az iskolafenntartó önkormányzat a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, amennyiben a tanulók gyakorlati képzését nem az önkormányzat által fenntartott iskolai létesítményben (tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben stb.) szervezik meg. Ez a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskola tanműhelyben kiegészítő képzésekre biztosított költségvetési fedezet.

1.4. Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet A közoktatásról szóló törvény 101. §-a határozza meg az Országos szakértői, valamint az Országos vizsgáztatási névjegyzék tartalmát, továbbá a jegyzékbe kerülés feltételeit. 1999-ben került kiadásra az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló 42/1999. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 35

(X. 13.) OM rendelet, amely a közoktatási szakterületen ellátandó szakértői, illetve alapműveltségi vizsga vizsgaelnöki és az érettségi vizsgaelnöki feladatok ellátásának feltételeit határozta meg. A szakképzési szakterületre nem készült jogszabályi szintű szabályozás, ezt a hiányt pótolta a szakképzési törvény 4. § (2) bekezdésének g) pontja, amely felhatalmazza az oktatási minisztert arra, hogy jogszabályban határozza meg – a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – az Országos szakmai szakértői névjegyzék és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék elkészítését és kiadását. Tekintettel arra, hogy az oktatási miniszter már ágazati jogszabályban szabályozta az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzék szabályait, indokolt volt az egységes ágazati szabályozás kialakítása, ezért új rendelet kiadása vált szükségessé a 42/1999. (X. 13.) OM rendelet helyett. A fejezetcímben megjelölt új rendelet egységes szerkezetben tartalmaz szabályozást a közoktatási és a szakképzési területre egyaránt, a területek sajátosságainak figyelembevételével. A szakképzési területet érintő új rendelkezések a közoktatási területtel összhangban álló szabályozást tartalmaznak. A rendelet a Magyar Közlöny 2004. évi 138. számában jelent meg. A következőkben a jogszabály közoktatási területet érintő korábbi szabályozástól eltérő, valamint a szakképzési terület új rendelkezései kerülnek bemutatásra.

1.4.1. A közoktatási területet érintő módosítások – Az Országos szakértői névjegyzék szakterületei kibővültek a gyakorlat igényeinek megfelelően. – A szakterületen belüli szakirányok megjelölése új szabályként került a rendeletbe, eddig nem került szabályozásra az, hogy a szakirányok megjelölése hogyan történjen. A szakterületen belüli szakirányokat a pályázó jelölheti meg, amelynek a jóváhagyásáról az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgatója dönt. – A rendelet megjelenése előtt sem a közoktatási törvényben, sem a 42/1999. (X. 13.) OM rendeletben nem került meghatározásra az, hogy az Országos vizsgáztatási névjegyzék mit tartalmaz. Ezt a hiány pótolja a rendelet 1. § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a vizsgáztatási névjegyzék tartalmazza az alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga, valamint az emelt szintű érettségi vizsga vizsgaelnökeinek névsorát. – A korábbi előírásokhoz képest a pályázat tartalmi elemei kibővültek, így a pályázónak meg kell jelölnie, hogy mely szakterületre, vizsgáztatási területre kéri a felvételét. – A közoktatási területen a tanügyigazgatás, szakoktatás-igazgatás, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen a szakértői névjegyzékre történő felvétel feltételei szigorodtak. Ezen szakterületeken a korábbiakhoz képest szükséges az is, hogy a pályázó közigazgatási szakvizsga, jogi, közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igazoló oklevéllel rendelkezzen. – A közoktatási névjegyzékbe benyújtott pályázatok értékelésére létrehozott bírálóbizottság összetétele nem változik, azonban tagjainak száma kilencre emelkedik. A rendelet meghatározza, hogy a bírálóbizottság hatéves időtartamra jön létre. A bírálóbizottság működésének rendjéről szabályzatot fogad el, amelyet az oktatási miniszter hagy jóvá. – A 42/1999. (X. 13.) OM rendelethez képest változtak a bírálat időpontjai, ugyanis a korábbi kettő helyett évente három alkalommal történik bírálat (február 20–28., június 20–30., október 20–31.). – A szakértői névjegyzékre benyújtott pályázatok elbírálásának díja a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-áról 20%-ára csökkent. – A felfüggesztés szabályai a tanügyigazgatás, szakoktatás-igazgatás, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen közoktatási szakértők tekintetében szigorodnak, ugyanis az új szabályozás szerint felfüggeszthető annak a szakértőnek a tevékenysége, aki nem vesz részt a rendeletben meghatározott továbbképzésen. – A tanügyigazgatás, szakoktatás-igazgatás, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen a pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek kívánjuk elismerni a közigazgatásban az adott területen igazolt 10 éves gyakorlatot.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 36

1.4.2. A szakképzési területet érintő rendelkezések – A rendelet szerint az Országos szakmai szakértői névjegyéket az OKJ-ben meghatározott szakmacsoportonként, az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket szakmacsoportonként és szakképesítésenként kell kiadni. – Mindkét szakmai névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell azon névjegyzék megjelölését, amelybe a pályázó a felvételét kéri, a szakmacsoport és a szakképesítés feltüntetését, amelyben a tevékenységét ki kívánja fejteni, és a szakmai önéletrajzot. – A szakmai névjegyzékbe történő felvételről a szakképesítésért felelős miniszter vagy a felügyelete alá tartozó intézmény vezetője dönt. A szakmai névjegyzékekbe történő felvétel iránt benyújtott pályázatokat évente egy alkalommal, november 1–30. között kell elbírálni. – A pályázatok értékelésére a szakképesítésért felelős miniszter legalább öt tagból álló bírálóbizottságot hoz létre, amely a működésének rendjéről szabályzatot fogad el, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter hagy jóvá. – A pályázó bírálati díjat fizet, amelynek mértéke a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér 20%-a szakértői névjegyzék esetében, 10%-a vizsgaelnöki névjegyzék esetében. A bírálati díjat pályázatonként kell megfizetni, a jogorvoslat díja a bírálati díj 50%-a. – A szakértői névjegyzékre felkerültek részére igazolvány, a vizsgaelnöki névjegyzékre felkerültek részére igazoló levél kerül kiadásra. – A rendelet előírása szerint a szakértők és a vizsgaelnökök a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott időközönként – legalább háromévenként – továbbképzésben vesznek részt. Az oktatási miniszter mint szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetében – a szakmai vizsgaelnöki névjegyzékre történő felvétel iránti kérelmet az Oktatási Minisztérium Szakoktatási és Szakképzési Főosztályához kell benyújtani (postacím: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.), – a szakmai szakértői névjegyzékre történő felvétel iránti kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságához kell benyújtani (postacím: 8200 Veszprém, Óváros tér 21.; Pf.: 40).

1.4.3. A közös szabályokban bekövetkezett változások Az összeférhetetlenségi szabályok, a nyilvántartás kiegészítésére és meghosszabbítására, a bírálati díj befizetésére, nyilvántartására és a szakértői tevékenységre vonatkozó rendelkezések közösek, azonos szabályozást tartalmaznak valamennyi névjegyzék tekintetében. A következő közös rendelkezéseket érintette a módosítás: – Az összeférhetetlenségi szabályok változtak egyrészt a bírálóbizottság, másrészt a szakértői tevékenység tekintetében. A bírálóbizottság tagja eddig a saját pályázata és az őt érintő döntés meghozatalában nem vehetett részt. Az új szabályozás kibővül azzal, hogy nem vehet részt a közeli hozzátartozó pályázatának elbírálásában, a munkáltató, a munkáltatói jogviszony gyakorlója pályázatának, és olyan személy által benyújtott pályázat elbírálásában, akivel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A szakértői tevékenység tekintetében a kizáró szabályok sora bővült, így nem lehet szakértő az érintett közoktatási és szakképzést folytató intézmény számára pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény és a fenntartó alkalmazottja. – A rendeletben újdonság, hogy aki szerepel a névjegyzékben, a névjegyzékben való szereplésének időtartama alatt, a nyilvántartásának időtartamára kérheti a nyilvántartásban szereplő adatok kiegészítését új szakterületeknek, szakmacsoportoknak, szakképesítéseknek megfelelően. A kiegészítésre vonatkozó kérelemre a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. – A szakértői tevékenységre vonatkozó szabályok között változást jelent annak rendeleti szintű szabályozása, hogy a szakértő a szakértői tevékenységét kizárólag az igazolványban megjelölt szakterületen, szakmacsoportban, szakképesítésben folytathatja. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 37

– A szakértői tevékenységről szóló rendelkezések között változás, hogy a szakértő díjazását a rendelet csak kirendelés esetére határozza meg, felkérés esetén a szakértő és a megbízó közötti megállapodás az irányadó.

1.5. Az Országos képzési jegyzék módosításai Az OKJ szakmacsoportos bizottságok 2003. évi felülvizsgálati munkájának eredményeként jelent meg az Országos képzési jegyzéket módosító 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet, amely 9 új szakképesítés felvételét, 88 módosítását és 32 törlését tartalmazta. A megjelenés óta eltelt időszakban az OKJ módosítási eljárásrendnek megfelelően több szakképesítés felvételének, módosításának kezdeményezésére került sor. Az újabb OKJ-módosítás kiadását sürgetően befolyásolta, hogy a felvételre kezdeményezett egyes szakképesítések OKJ-be kerülése jogszabályokban előírtak teljesülését, illetve a szükséges képzések mielőbbi megkezdését tették lehetővé. A 2005. évi költségvetési törvény módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 121.§ (1) bekezdés 21. pontját, amely megfogalmazza a második szakképesítés definícióját, valamint felmenő rendszerben megszüntette annak ingyenességét. A vonatkozó jogszabályhely megfogalmazása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján értelmezési problémákat vetett fel. Az OKJ újabb módosítása teremtett megfelelő alkalmat arra, hogy egyértelművé váljon: mely szakképesítés megszerzésére irányuló képzés nem minősül második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésnek. A közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza, hogy a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó, szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, „és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.” A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 10 szakmacsoportra elkészültek azok a kompetenciaprofilok, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a 31-34 szintkódú szakképesítések megszerzésére az előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után szakképzési évfolyamo(ko)n készüljenek fel, és a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezzenek. A vázolt fejlesztés révén lehetővé vált kompetencia alapú belépés jogszabályi hátterének megteremtését tette lehetővé a módosult OKJ rendelet jelmagyarázatának kiegészítése, amely az iskolai előképzettségre vonatkozó korábbi előírások megtartása mellett kiegészült az egyéves előkészítő évfolyam elvégzésével megszerzett bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével. Az Országos képzési jegyzék fentieket tartalmazó módosítására a 14/2005.(V.26.) OM rendelettel került sor, amely a 2005. évi 69. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre.

1.6. A szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendeletek módosítása A Magyar Közlöny 2004. évi 138. számában jelent meg az Országos képzési jegyzékről szóló 37/ 2003. (XII. 27.) OM rendeletet módosító 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet. Ezt követően szükségessé vált az oktatási miniszter felelősségébe tartozó új és módosított szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadása, amely összesen 4 jogszabály változását jelenti, ezek a következők: – a 17/2005. (VI. 23.) OM rendelettel módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet, – a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelettel módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendet, – a 8/2005. (III. 26.) OM rendelettel módosított 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet, valamint – a 7/2005. (III. 22.) OM rendelettel módosított 28/2003. (X. 18.) OM rendelet.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 38

A 28/2003.(X. 18.) OM rendelet újabb módosításaként megjelent 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet már tartalmazza az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodás keretében átdolgozott 16 szakképesítés (33 5262 01 Asztalos, 33 5216 01 Ács-állványozó, 33 5272 01 Bőrdíszműves, 33 5272 03 Cipőfelsőrész-készítő, 33 7826 01 Cukrász, 31 5216 06 Épületburkoló, 33 5276 01 Férfiruha-készítő, 33 7812 01 Fodrász, 33 5262 06 Kárpitos, 31 5216 14 Kőműves, 51 7812 01 Kozmetikus, 33 5276 05 Nőiruha-készítő, 33 7822 01 Pincér, 33 7826 02 Szakács, 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó, 33 5216 03 Villanyszerelő), továbbá a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében átdolgozott 13 szakképesítés (33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, 31 7822 01 Falusi vendéglátó, 31 7862 03 Hús- és hentesáru-eladó, 33 7862 02 Kultúrcikk- kereskedő, 33 7822 02 Vendéglátó eladó, 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő, 33 78692 04 Vas- és műszaki kereskedő, 33 7862 03 Ruházati kereskedő, 31 7822 02 Gyorsétkeztetési eladó, 31 5216 10 Gázvezetékés készülékszerelő, 31 5233 14 Fémforgácsoló, 31 5233 04 Géplakatos, 31 5233 06 Hegesztő) szakmai és vizsgakövetelményeit. E szakképesítések esetén már lehetőség nyílik a kompetencia alapú bemeneti rendszer adta lehetőségek kihasználására is. E jogszabály melléklete tartalmazza a 7 szakmacsoportra (Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Építészet, Könnyűipar, Faipar, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, Vendéglátás-idegenforgalom) kidolgozott kompetenciaprofilokat is.

1.7. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosítása A módosítás [6/2005. (III. 17.) OM rendelet] 14. §-a azt hivatott elősegíteni, hogy a lejárt tankönyvvé nyilvánítású, de egyébként szakmailag az érvényben lévő tananyagoknak megfelelő tartalmú könyveket az iskolák használhassák, azokhoz a tankönyvtámogatás igénybe vehető legyen. Erre a lépésre azért volt szükség, mert közel 2000 szakmai tankönyv jelentős részének tankönyvvé nyilvánítása lejárt az elmúlt időszakban, és az érintett kiadók csak kb. 500 könyv tankönyvvé minősítését, minősítés meghoszszabbítását kezdeményezték (a szakképzésben jelentős mennyiségben használt ún. kis példányszámú tankönyvek esetén a kiadóknak „nem éri meg” a befektetés). A hivatkozott paragrafus egyértelműen meghatározza azt is, hogy a „tankönyvként használható” kategória csak átmeneti állapotot, státuszt jelent és azonnal megszűnik, ha változik az a központi program, amelyhez a könyv ajánlott volt, illetve időközben – tankönyvvé nyilvánítási eljárás keretében – a szóban forgó központi programhoz tankönyvet hagynak jóvá.

1.8. Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet módosítása A szakképzési törvény 7. § (3) bekezdése hatalmazza fel a gazdasági kamarát, hogy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, – amelyekre a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására – mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a mestervizsga-követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban ad ki. Az alaprendelettel 1996-ban kiadásra került mestervizsga-követelmények frissítése, korszerűsítése megkezdődött, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elvégezte a fényképész, fodrász, gázvezeték- és készülékszerelő, kozmetikus, kőműves, szakács, vendéglős-fogadós, villanyszerelő szakmákban a mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek szakmai, módszertani felülvizsgálatát, korszerűsítését. Az igények alapján négy új szakmában (gáz- és olajtüzelő berendezés szerelő, üzembe helyező; motorkerékpár-szerelő és -javító; porcelánkészítő; porcelánfestő) is kidolgozásra kerültek a mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményei. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 39

Az új és megújult mestervizsga követelmények a 19/2005.(VII.8.) OM rendelettel a Magyar Közlöny 2005. évi 95. számában jelentek meg. E módosítást követően a hatályos jogszabály alapján jelenleg 60féle mestervizsga tehető le.

1.9. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosítása A rendelet 2004 májusi hatályba lépése óta összesen egy apró módosításon ment keresztül. Eszerint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok megválasztásánál a gazdasági partnereket képviselő oldalába (a bizottság 50%-a) a kamarák – megállapodásuk alapján – legalább kettő főt delegálnak. A delegálás szabályaiban más változás nem következett be, de a rendelet az új bizottságok megalakulásának időpontját 2004. december 15-ében jelölte meg az előtte meghatározott november 15. helyett. A rendelet további módosítása várható a tervezett törvénymódosítások végrehajtásaként.

2. TERVEZETT JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁSOK 2.1. Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatásról szóló törvényt, a kiadvány készítésének időpontjában még előzetes normakontroll keretében az Alkotmánybíróság vizsgálta. A felsőoktatási-törvényjavaslat keretében módosításra kerül a 166. §-ban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény. A módosítás célja, hogy a központi képzőhelyek tárgyi feltételeinek fejlesztése közvetlenül támogatható legyen a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részéről, és pályázat útján beruházási célú támogatásban is részesülhessenek a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. A térségi integrált szakképző központok hálózatának szélesítése indokolttá tesz olyan törvényi szabályozást is, hogy a képzési alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatást kaphasson a szakképző iskolát fenntartó, valamint a fenntartóval megállapodást kötött felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény új térségi integrált szakképző központ létrehozásához. A felsőoktatási törvényjavaslat keretében módosításra kerül a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) a 167. és 168. §-ban. A törvény a szakképzésről szóló és a felsőoktatásról szóló törvény közötti összhangot teremti meg azzal, hogy a felsőoktatási intézmény a szakképzés intézményei között feltüntetésre kerül, valamint technikai módosításokat tartalmaz a felsőfokú szakképzés tekintetében. Az Szt. módosítása a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának 3.2.2. és 4.1.1. intézkedése keretében létrejövő a térségi integrált szakképző központok keretében működő központi képzőhely szakképzési intézményként való működésének törvényi feltételeit is megteremti. A törvényben meghatározásra kerülnek a térségi integrált szakképző központ és a központi képzőhely létrehozásának szabályai. A törvény a térségi integrált szakképző központ működésének törvényi szintet nem igénylő szabályozása érdekében felhatalmazást ad a tanácsadó testület összetételének és működésének jogszabályban történő meghatározására. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény 26. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szakképesítésért felelős miniszterek vizsgálják felül az ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 2003. évi XXIX. törvény hatályba lépését követő két éven belül. A törvény 2003. június 7-én lépett hatályba, ezért a határidő 2005. június 7-én lejárt. A törvény elfogadását követően indult el a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának 3.2.1. intézkedése, amelynek keretében kialakításra kerül az új szakképzési szerkezet és az ahhoz kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása is megtörténik 2006. augusztus 31-éig. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 40

A törvény a határidő módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a két feladat összekapcsolható és költséghatékonyan elvégezhető legyen.

2.2. A szakképzés-fejlesztési stratégia és a végrehajtását elősegítő tervezett módosítások A Kormány elfogadta a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatot, valamint 2005. május 30-án közétette a Kormány „100 lépés” programjának részeként a 14 szakképzési lépést. Ezen intézkedések, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának szakképzést érintő intézkedései megvalósításához szükséges a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása. A törvények előkészítése folyamatban van, terveink szerint az Országgyűlés az őszi ülésszakán fogja tárgyalni. A Kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtásához módosítani szükséges – az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletet 2005. december 31-ig az OKJ-be történő felvételi eljárás egyszerűsítése érdekében, valamint 2006. május 31-ig az oktatási tárca kiadja a 400 szakképesítést tartalmazó, új szerkezetű Országos képzési jegyzéket; – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletet tekintettel arra, hogy a vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgaszervezők vizsgaelnöki javaslattételi joga megszüntetésre kerül, valamint az elnök szerepe erősödik a vizsgáztatási és ellenőrzési folyamatban; – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendeletet annak érdekében, hogy a térségi integrált szakképző központokban és a legalább 800 tanulóval működő szakképző intézményekben létrejövő szakmai tanácsadó testületek működésének jogszabályi háttere megalkotásra kerüljön.

3. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Változik a szakmai vizsgák vizsgadíja és a vizsgáztatásért járó díjazás. 2005. szeptember 1-jétől a kérdező tanárok és jegyzők esetében a 2/2004. (1. 30.) OM rendeletben megállapított összeg 2/3 része, míg 2006. szeptember 1-jétől a rendeletben megállapított teljes összeg adható. 2004. elején jóváhagyásra kerültek az IPOSZ által javasolt 9 szakképesítés (33 5262 01 Asztalos, 33 7826 01 Cukrász, 33 7812 01 Fodrász, 31 5216 10 Gázvezeték- és -készülékszerelő, 33 5216 14 Kőműves, 33 5276 05 Nőiruha-készítő, 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó, 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő, 33 5216 03 Villanyszerelő) központi programjai. Az új központi programok bevezetése kötelező a 2005–2006-os tanévtől. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében elkészültek, és jóváhagyásra kerültek az alábbi szakképesítések új központi programjai, amelyek alapján a programok bevezethetőek a 2005–2006. tanévtől, alkalmazásuk kötelező a 2006–2007. tanévtől. 33

5216

01

Ács-állványozó

33

5262

01

Asztalos*

33

7826

01

Cukrász*

33

7862

01

Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő

31

5216

06

Épületburkoló

31

7822

01

Falusi vendéglátó

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 41

31

5233

14

Fémforgácsoló

33

5276

01

Férfiruha-készítő

33

7812

01

Fodrász*

31

5216

10

Gázvezeték- és készülékszerelő*

31

5233

04

Géplakatos

31

7822

02

Gyorsétkeztetési eladó

31

5322

06

Hegesztő

31

7862

03

Hús- és hentesáru-eladó

31

5216

14

Kőműves*

33

7862

02

Kultúrcikk-kereskedő

33

5276

05

Nőiruha-készítő*

33

7822

01

Pincér

33

7862

03

Ruházati kereskedő

33

7826

02

Szakács

31

5216

17

Szobafestő-mázoló és tapétázó*

33

7862

04

Vas- és műszaki kereskedő

33

7822

02

Vendéglátó eladó

33

5216

03

Villanyszerelő*

31

5216

20

Vízvezeték- és központifűtés-szerelő*

* A csillaggal megjelölt szakképesítések 4245/1/2004. I. 12.–4245/9/2004. I. 12. jóváhagyási számon kiadott központi programjai (tantervei) a 2005–2006. tanévben nem veszítik hatályukat.

5. A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5.1. Törvények – 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (módosította: 1994. évi XVI. törvény; 1995. évi LXXXIV. törvény; 1995. évi CXXIV. törvény; 1998. évi LXXXVI. törvény; 2001. évi L. törvény; 2003. évi XXIX. törvény; 2003. évi LXXXVI. törvény; 2004. évi XVII. törvény; 2004. évi XXIX. törvény; 2004. évi LX. törvény) – 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (módosította: 1995. évi LXXXV. törvény; 1996. évi LXII. törvény; 1997. évi XXXI. törvény; 1997. évi CXXXIX. törvény; 1998. évi LXXXVI. törvény; 1999. évi LXVIII. törvény; 2001. évi C. törvény; 2003. évi LXI. törvény; 2003. évi LXXXVI. törvény; 2004. évi XVII. törvény; 2004. évi XXIX. törvény; 2004. évi LX. törvény, 2004. évi CXXXV. törvény) – 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról (módosította: 1996. évi LXI. törvény; 1996. évi CXXIV. törvény; 1997. évi CXLVI. törvény; 1998. évi XC. törvény; 1999. évi LII. törvény; 2000. évi XCVII. törvény; 2000. évi CXXXIII. törvény; 2001. évi LXV. törvény; 2003. évi XXXVIII. törvény; 2004. évi LX. törvény) – 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról [módosította: 2003. évi XCI. törvény 3. §ának (7) bekezdése, 16. §-a, 25. §-ának (1) bekezdése; 2004. évi CI. törvény 2. §-ának (8) bekezdése] – 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról [módosította: 2003. évi XCI. törvény 43. §-ának (3) bekezdése; 2004. évi CI. törvény] O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 42

– 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról – 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról (módosította: a 2003. évi CXXXI. törvény) – 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (módosította: 2004. évi XVII. törvény) – 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről – 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (módosította: 2003. évi CVI. törvény) – 2003. évi LXXXVI törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (módosította: 2004. évi XVII. törvény; 2004. évi LX. törvény) – 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről – 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

5.2. Kormányrendeletek és -határozatok – 159/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a szakmai képzési együttműködésről és a szakképzési bizonyítványok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Bécsben, 1994. április 6-án aláírt Egyezmény szövegének kormányrendelettel történő kihirdetéséről [kiegészítette: 34/2000. (III. 17.) Korm. rendelet] – 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról [módosította: 232/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet; 310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet] – 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről [módosította: 17/2000. (II. 16.) Korm. rendelet] – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról [módosította: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet; 233/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet, 338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelet] – 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról [módosította: 24/1999. (II. 12.) Korm. rendelet; 9/2001. (I. 19.) Korm. rendelet] – 1162/1998. (XII. 17.) Korm. határozat a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány létrehozásáról – 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról [módosította: 99/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet] – 2015/2003. (I. 30.) Korm. határozat az iskolai rendszerű szakképzés munkaerőpiac által igényelt korszerűsítésére irányuló intézkedésekről – 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól – 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól – 1069/2004. (VII. 9.) Korm. határozat a felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról – 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról – 1057/2005. (V. 3.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

5.3. Miniszteri rendeletek – 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról [módosította: 4/2003. (II. 7.) OM rendelet; 3/2005. (II. 10.) FMM rendelet; 8/2005. (III. 26.) OM rendelet] – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről [módosította: 20/ 1994. (XI. 10.) MKM rendelet; 2/1995. (III. 22.) MKM rendelet; 11/1995. (XI. 9.) MKM rendelet; 16/ O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 43

1998. (IV. 8.) MKM rendelet; 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet; 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet; 30/2004. (X. 28.) OM rendelet; 32/2004. (XII. 2.) OM rendelet] – 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról [módosította: 37/2004. (IV. 1.) FVM rendelet] – 19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM együttes rendelet a katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól [módosította: 12/2005. (IV. 14.) HM-OM együttes rendelet] – 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről [módosította: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet; 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet; 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet; 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet; 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM rendelet] – 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról [módosította: 23/2000. (VIII. 15.) OM rendelet; 28/2001. (VIII. 3.) OM rendelet; 1/2003. (I. 11.) OM rendelet; 5/2003. (II. 12.) OM rendelet; 18/2004. (V. 28.) OM rendelet; 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet] – 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről [módosította: 19/2000. (VII. 26.) OM rendelet; 25/2000. (VIII. 31.) OM rendelet; 2/2002. (I. 18.) OM rendelet; 61/2002. (XII. 19.) OM rendelet; 11/2003. (V. 9.) OM rendelet; 22/2003. (VII. 11.) OM rendelet; 30/2003. (XI. 26.) OM rendelet] – 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről [módosította: 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet] – 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről [módosította: 2/2004. (I. 30.) OM rendelet] – 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről [módosította: 2001. évi C. törvény 68. §-ának (1) bekezdés h) pontja; 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet] – 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól [módosította: 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet] – 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól – 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről [módosította: 12/2004. (IV. 13.) OM rendelet] – 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól [módosította: 23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet] – 28/2003. (X. 18.) OM rendelet egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról [módosította: 15/2004. (V. 14.) OM rendelet; 7/2005. (III. 22.) OM rendelet] – 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről – 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékről [módosította: 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet; 14/2005. (V. 26.) OM rendelet] – 3/2004. (II. 17.) OM–FMM együttes rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól – 7/2004. (III. 8.) OM rendelet a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés rendszeréről – 8/2004. (III. 8.) OM rendelet a bizonyítványok besorolásáról [módosította: 29/2004. (X. 15.) OM rendelet] – 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról [módosította: 27/2004. (IX. 28.) OM rendelet, 32/2004. (XII. 2.) OM rendelet] – 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról – 18/2004. (V. 28.) OM rendelet az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről [módosította: 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet] – 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 44

– 69/2004. (VIII. 5.) ESzCsM rendelet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről – 23/2004. (VIII. 11.) IHM rendelet az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről – 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről [módosította: 6/2005. (III. 17.) OM rendelet] – 134/2004. (IX. 15.) FVM rendelet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről – 29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról – 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről − 29/2004. (XII. 20.) FMM rendelet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről − 3/2005. (I. 11.) PM rendelet a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekről − 13/2005. (IV. 21.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről

5.4. Közlemények Közlemény a szakképesítések központi programjai (tantervei) kiadásáról (Megjelent: Oktatási Közlöny 2004/8. szám) Közlemény a szakmai vizsgák előkészítésével kapcsolatos változásokról (Megjelent: Oktatási Közlöny 2004/25. szám) A Pénzügyminisztérium közleménye a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai vizsgáin részt vevő szakmai szervezet kijelöléséről (Megjelent: Pénzügyi Közlöny 2004/12. szám) Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendő bejelentkezési kötelezettségről, illetve a 2004. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről (Megjelent: Magyar Közlöny 2004/180. szám) Közlemény az Országos szakértői névjegyzék közzétételéről (Megjelent: Oktatási Közlöny 2005/3. szám) Közlemény az Országos szakmai szakértői névjegyzék közzétételéről (Megjelent: Oktatási Közlöny 2005/3. szám) Közlemény az Országos vizsgáztatási névjegyzék közzétételéről (Megjelent: Oktatási Közlöny 2005/3. szám)

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 45

V. A 2005–2006. TANÉV RENDJE 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELET A 2005–2006. TANÉV RENDJÉRŐL A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az aa)–ae) pont alattiak együtt: iskola), af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre (a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény); b) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra (a továbbiakban: OKÉV); c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; d) a pedagógusokra; e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő). (2) E rendelet alkalmazásában: a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, b) többcélú intézmény az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja. (2) A 2005–2006. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2005. szeptember 1. (csütörtök) és – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – utolsó tanítási napja 2006. június 15. (csütörtök). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 46

(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–d) pontban meghatározott kivétellel – 2006. május 5., b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2006. május 26., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2006. június 9., c) kisebbségi nyelven oktató középiskolákban 2006. május 4., d) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2006. január 20. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. (5) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos képzési jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg. (6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti. (7) A szorgalmi idő első féléve 2006. január 20-ig tart. Az iskolák 2006. január 27-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)–(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt – a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat – munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 4. § (1) Az őszi szünet időpontja: 2005. október 31-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). (2) A téli szünet 2005. december 22-től 2006. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2005. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2006. január 3. (kedd). (3) A tavaszi szünet 2006. április 13-tól április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 19. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 47

A vizsgák rendje 5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabály, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

A tanulmányi versenyek 7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából.

Országos mérés, vizsgálat elrendelése 8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (2) bekezdése alapján a 2005–2006. tanévben országos mérés, illetve vizsgálat keretében kell megvizsgálni a) az alapkészségek meglétét (olvasás-szövegértés; matematikai eszköztudás, ideértve matematikából a kisebbségi nyelvű mérést is, ahol ezt a tantárgyat a kisebbség nyelvén oktatják) a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően, valamint a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán, b) a két tanítási nyelvű középiskolák feladatellátásának szakmai és tanügy-igazgatási feltételrendszerét a kiválasztott intézményekben, c) az általános iskolai napközis és iskolaotthonos feladatellátás szervezésének, tanügy-igazgatási feltételrendszerének és a hatékony működés követelményeinek vizsgálatát a kiválasztott intézményekben. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott méréseket az OKÉV szervezi meg a „suliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság (a továbbiakban: „suliNova” Kht.) közreműködésével és az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2006. május 31-én. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vizsgálatokat az OKÉV szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával a 2006. januári–májusi időszakban. (4) Az OKÉV az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vizsgálatokról 2006. november 30-ig országos és intézményi szintű jelentést készít, és azt tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, valamint az Országos Köznevelési Tanácsnak. (5) Az OKÉV az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mérésekről a „suliNova” Kht. együttműködésével 2007. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 48

megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak. Az Oktatási Minisztérium az országos elemzést tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt nyilvánosságra hozza.

Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) b) a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1. számú melléklet 3. a) és 3. b) pontjában a „nemzetiségi nyelv és irodalom” tantárgyat követően a felsorolás kiegészül a „nemzetiségi nyelv” szöveggel; c) a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1. számú melléklet 3. b) pontjában a „középszintű érettségi vizsgák” oszlopban a „testnevelés”, a „filozófia”, a „dráma”, a „társadalomismeret”, az „emberismeret és etika, ember- és társadalomismeret-etika” szövegrész, az „emelt szintű érettségi vizsgák” oszlopban a „testnevelés” szövegrész, továbbá a 11/2004. (III. 24.) OM rendeletnek a 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 3. §-ával megállapított 7/A. § (1) bekezdésének a) pontja, a (3) és (4) bekezdésben az a) pontra történő hivatkozás és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének g) pontjában a „gyermekek” szövegrész hatályát veszti. (3) 2005. augusztus 31-én hatályát veszti a 2003/2004. tanév rendjéről szóló 12/2003. (V. 23.) OM rendelet, a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1–7. §-a, 8. §-a és 1–3. számú melléklete, továbbá e rendelet módosításáról rendelkező 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 1., 2. §-a és 4-6. §-a.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 49

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELETHEZ I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A 2005. évi szeptember–októberi érettségi vizsgák

írásbeli érettségi vizsgák

Emelt szintű érettségi vizsga

Középszintű érettségi vizsga

Hagyományos érettségi vizsga

Időpont

nemzetiségi nyelv és nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv irodalom, nemzetiségi nyelv

két tanítási nyelvű középiskolák célnyelve, nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv

szeptember 23. 8.00

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

szeptember 26. 8.00

rajz és vizuális kultúra

rajz és vizuális kultúra

rajz– és műalkotások elemzése

szeptember 26. 14.00

matematika

matematika

matematika

szeptember 27. 8.00

földrajz, ének-zene

földrajz, ének-zene

szeptember 27. 14.00

történelem

történelem

szeptember 28. 8.00

latin, héber

latin, héber

latin, héber

szeptember 28. 14.00

angol nyelv

angol nyelv

angol nyelv

szeptember 29. 8.00

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

német nyelv

német nyelv

mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, hittan

mozgóképkultúra és médiaismeret, hittan

fizika, művészeti tárgyak

fizika, művészeti tárgyak

fizika

október 3. 8.00

francia nyelv

francia nyelv

francia nyelv

október 3. 14.00

kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

kémia

október 4. 8.00

olasz nyelv

olasz nyelv

olasz nyelv

október 4. 14.00

biológia, emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret

biológia

spanyol nyelv

spanyol nyelv

spanyol nyelv

október 5. 14.00

informatika

informatika

világbanki informatika

október 6. 8.00

egyéb nyelvek

egyéb nyelvek

egyéb nyelvek

október 6. 14.00

orosz nyelv

orosz nyelv

orosz nyelv

október 7. 8.00

szakmai előkészítő tárgyak

szakmai előkészítő tárgyak szakmai előkészítő tárgyak

szeptember 29. 14.00

német nyelv

szeptember 30. 8.00 szeptember 30. 14.00

október 5. 8.00

szóbeli vizsgák

október 7. 14.00 október 18–20.

szóbeli vizsgák

szóbeli vizsgák

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 50

október 24–29.

írásbeli érettségi vizsgák

2. A 2006. évi február–márciusi érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga

Középszintű érettségi vizsga

Időpont

nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv

nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv

február 10. 8.00

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

február 13. 8.00

matematika

matematika

február 14. 8.00

történelem

történelem

február 15. 8.00

angol nyelv

angol nyelv

február 16. 8.00

német nyelv

német nyelv

február 17. 8.00

fizika

fizika

február 20. 8.00

rajz és vizuális kultúra

rajz és vizuális kultúra

február 20. 14.00

kémia

kémia

február 21. 8.00

földrajz, ének-zene

földrajz, ének-zene

február 21. 14.00

informatika

február 22. 8.00

latin, héber

latin, héber

február 22. 14.00

biológia

biológia

február 23. 8.00

szakmai előkészítő tárgyak

szakmai előkészítő tárgyak

február 23. 14.00

informatika

február 24. 8.00

művészeti tárgyak

művészeti tárgyak

február 24. 14.00

francia nyelv

francia nyelv

február 27. 8.00

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

célnyelvi civilizáció

február 27. 14.00

olasz nyelv

olasz nyelv

február 28. 8.00

mozgókép- és médiaismeret, dráma

mozgókép és médiaismeret

február 28. 14.00

spanyol nyelv

spanyol nyelv

március 1. 8.00

hittan

hittan

március 1. 14.00

egyéb nyelvek

egyéb nyelvek

március 2. 8.00

emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret

március 2. 14.00

orosz nyelv

orosz nyelv

március 3. 8.00

egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

március 3. 14.00

szóbeli vizsgák

március 16–22. szóbeli vizsgák

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 51

március 27–31.

írásbeli érettségi vizsgák

3. A 2006. évi május–júniusi érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga

Középszintű érettségi vizsga

Időpont

nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv

nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv

május 5. 8.00

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

május 8. 8.00

matematika

matematika

május 9. 8.00

történelem

történelem

május 10. 8.00

angol nyelv

angol nyelv

május 11. 8.00

német nyelv

német nyelv

május 12. 8.00

fizika

fizika

május 15. 8.00

rajz és vizuális kultúra

rajz és vizuális kultúra

május 15. 14.00

kémia

kémia

május 16. 8.00

földrajz, ének-zene

földrajz, ének-zene

május 16. 14.00

informatika

május 17. 8.00

latin, héber

latin, héber

május 17. 14.00

biológia

biológia

május 18. 8.00

szakmai előkészítő tárgyak

szakmai előkészítő tárgyak

május 18. 14.00

informatika

május 19. 8.00

művészeti tárgyak

művészeti tárgyak

május 19. 14.00

francia nyelv

francia nyelv

május 22. 8.00

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

célnyelvi civilizáció

május 22. 14.00

olasz nyelv

olasz nyelv

május 23. 8.00

mozgókép- és médiaismeret, dráma

mozgókép- és médiaismeret

május 23. 14.00

spanyol nyelv

spanyol nyelv

május 24. 8.00

hittan

hittan

május 24. 14.00

egyéb nyelvek

egyéb nyelvek

május 25. 8.00

emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret orosz nyelv

május 25. 14.00

orosz nyelv

május 26. 8.00

egyéb központi követelményekre épülő egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

május 26. 14.00

szóbeli vizsgák

június 8–14. szóbeli vizsgák

június 19–30.

4. A feladatlapok eljuttatása az iskolákba és vizsgaközpontokba: 2005. szeptember 20–22-ig, 2006. február 6–10-ig és 2006. április 24–28-ig az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatósága által meghatározott helyszíneken és napokon.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 52

II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgarészét – a 2–5. pontban meghatározottak kivételével – az alábbi időben kell megszervezni. a)

b)

c)

írásbeli:

2005. október 3–4–5–6–7.

szóbeli és gyakorlati:

2005. október

írásbeli:

2006. február 6–7–8–9–10.

szóbeli és gyakorlati:

2006. február-március

írásbeli:

2006. május 22–23–24–25–26.

szóbeli és gyakorlati:

2006. június

14 órától

14 órától

14 órától

2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzések február első hetében is megkezdhetők. A szakmai vizsgák írásbeli vizsgaidőpontjai: 2006. január 25. és június 9. 3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolarendszerű szakképesítések írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai: a)

b)

c)

írásbeli:

2005. szeptember 29.

szóbeli és gyakorlati:

2005. október 14–21.

írásbeli:

2006. január 10.

szóbeli és gyakorlati:

2006. január 23–27.

írásbeli:

2006. május 30.

szóbeli és gyakorlati:

2006. június 12–23.

10 óra

10 óra

4. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzések szakmai vizsgáinak írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai: a)

b)

c)

írásbeli:

2005. október 5.

szóbeli és gyakorlati:

2005. október 6–28.

írásbeli:

2006. február 6.

szóbeli és gyakorlati:

2006. február 7–28.

írásbeli:

2006. május 22.

szóbeli és gyakorlati:

2006. május 23.–június 30.

14 óra

14 óra

8 óra

5. A vizsgaidőszak meghatározásánál az érettségi vizsgához kötött felsőfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét. 6. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli tantárgyi vizsganapjainak tételes felsorolását, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közleményben teszi közzé.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 53

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELETHEZ Jegyzék a tanulmányi versenyekről I. Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika I. kategória Matematika II. kategória Matematika III. kategória Történelem Angol nyelv Francia nyelv I. kategória Francia nyelv II. kategória Latin nyelv Német nyelv I. kategória Német nyelv II. kategória Olasz nyelv I. kategória Olasz nyelv II. kategória Orosz nyelv Spanyol nyelv Biológia I. kategória Biológia II. kategória Filozófia Fizika I. kategória Fizika II. kategória Fizika III. kategória Földrajz Informatika I. kategória Informatika II. kategória Kémia I. kategória Kémia II. kategória Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Rajz és vizuális kultúra Horvát nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Román nyelv és irodalom Szerb nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovén nemzetiségi nyelv A művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére III. Országos Énekverseny XII. Országos Hegedűverseny VI. Országos Zenekari Verseny IV. Országos Kamarazene Verseny III. Országos Zeneszerzés-verseny O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 54

IX. Országos Kodály Zoltán Szolfézs, Párosének és Népdaléneklési Verseny II. Országos Brácsa és Bőgőverseny IX. Országos Starker János Gordonkaverseny II. Országos Csembaló, Blockflőte és Hárfaverseny XV. Országos Rajzverseny IX. Országos Népművészeti Verseny IX. Országos Mintázásverseny II. Országos Néptáncverseny (szólótánc) I. Országos Népzeneverseny

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELETHEZ A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2005–2006. tanévben Határidők

Feladatok

2005. 09. 15.

Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő jelentkezésről.

2005. 10. 14.

A középfokú iskolák az OM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tagozatkódjaikat és megküldik a Felvételi Központnak, továbbá a fenntartónak.

2005. 10. 31.

A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok (fenntartói igazolás benyújtásával), továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák bejelentik az OKÉV-nek a felvételi eljárást megelőző egységes írásbelin való részvételi szándékukat. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.

2005. 11. 25.

Az OKÉV közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét.

2005. 12. 09.

A tanulók jelentkezése az írásbeli felvételi vizsgára az egységes követelmények szerint írásbelit tartó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, továbbá azon középiskolák egyikébe, amelyek a nyolcadik évfolyamos tanulók számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szerveztek.

2005. 12. 12.

A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő pályázatok benyújtása.

2006. 01. 13–14.

A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programba tartozó intézmények megszervezik a felvételi eljárást megelőző válogatást azonos szempontok és azonos feladatok alapján.

2006. 01. 20–21.

Pótfelvételi eljárás azon tanulók részére, akik a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó program beválogatási eljárásában alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2006. 01. 27. 14.00

Írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban. A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét.

2006. 01. 28. 10.00

Írásbeli felvételi a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolákban.

2006. 02. 02. 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolákban azok számára, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2006. 02. 02.

Az Oktatási Minisztérium a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra benyújtott pályázatok eredményéről értesíti az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat.

2006. 02. 03.

Jelentkezés a Belügyminisztérium és a fegyveres erők által fenntartott iskolákba.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 55

2006. 02. 10.

Az írásbelit szervező 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, valamint a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.

2006. 02. 17.

Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül küldheti meg a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)

2006. 02. 20–03. 10.

Általános felvételi eljárás.

2006. 03. 16.

A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket.

2006. 03. 16–03. 17.

A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.

2006. 03. 20.

Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.

2006. 03. 27.

A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben.

2006. 04. 07.

A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.

2006. 04. 12.

A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban).

2006. 04. 21.

A győri Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).

2006. 04. 26.

A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

2006. 05. 04–05. 17.

Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%–ánál kevesebb tanulót vettek fel.

2006. 05. 04–09. 01.

A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

2006. 05. 22.

A 2006. 05. 17-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.

2006. 06. 01.

A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.

2006. 06. 19.

Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

2006. 06. 19–21.

Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben.

2006. 08. 14–31.

Beiratkozás a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba.

2006. 08. 22.

Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolákba.

2006. 08. 21–22.

A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben).

2006. 09. 04.

A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 56

VI. A SZAKKÉPZÉS HELYZETE A STATISZTIKA TÜKRÉBEN ÖSSZEFOGLALÓ A 2004–2005. TANÉV ADATAIBÓL, VISSZATEKINTÉS A KÖZELMÚLTRA A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma és aránya tovább növekedett. A szakiskolák tanulólétszáma stagnál. A gimnáziumi létszám folyamatos emelkedése még tart, a szakközépiskolai 1999–2000 óta tartó lassú csökkenés 2002–2003-ban megfordult, majd 2004–2005ben ismét csökkenni kezdett. Míg 1990–1991-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, 2004–2005-ben arányuk 23%. A gimnáziumok részaránya 24%-ról 34%-ra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 43%-ra ugrott. A középfokú felnőttoktatásban 1990 óta tartó növekedés 2001-re megállt. A 2004–2005. tanévben a tanulók 14,1%-a folytatta tanulmányait felnőttképzési tantervek szerint. A szakképző intézmények közül a szakiskolákban 126 908, a speciális szakiskolákban 8 369, a szakközépiskolákban 290 139 fő tanul. Ezen intézmények szakképző évfolyamain tanulók száma, a nappali és felnőttoktatásban együtt: 163 350, közülük az alábbi szakmaterületeken tanulnak legtöbben: Szakmaterület Építőipar és építőmérnöki munka: Szálloda, étterem, vendéglátás: Nagy- és kiskereskedelem: Számítógép használata: Ápolás:

Tanulók száma 15 010 13 855 12 252 10 033 6 998

Az Országos képzési jegyzék alapján történő szakképzésre való átállás befejeződött. A szakképzésben 466 szakmát oktattak a 2004–2005. tanévben. Szakiskolákban 261, speciális szakiskolákban 61, szakközépiskolában 273 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók. A szakmai vizsgázók száma a vártnál kissé alacsonyabb, valószínűsíthetően a tanulók közül többen az érettségi után felsőfokú intézményben folytatják tanulmányaikat, és nem szereznek szakmai végzettséget a szakközépiskolákban. Növekszik viszont a nem első szakképzettséget szerzők aránya, jelenleg 21%. Felsőfokú szakképzésben a szakközépiskolákban, nappali és felnőttoktatásban 1999–2000-ben 1 369 fő, 2004–2005-ben 14 347 fő tanult. A középfokú tanulólétszám 2%-os növekedése mellett a pedagóguslétszám 4%-kal nőtt az előző évhez képest. A szakiskolákban az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 14,8 (előző tanévben 14,6), speciális szakiskolákban 7,5 (előző tanévben 7,6), gimnáziumokban 13,4 (előző tanévben 13,5), szakközépiskolákban 14 (előző tanévben 14,1). Az egy osztályra jutó tanulólétszám szakiskolákban 25,3 (előző tanévben 25,9), speciális szakiskolákban 12 (előző tanévben 12,1), gimnáziumokban 28,8 (előző tanévben 29,5), szakközépiskolákban 26,2 (előző tanévben 26,8). Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2005–2005 (OM)

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 57

Összesen

ebből nők

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők, egyéb munkakörben dolgozók nyitóállománya

Osztályok, csoportok száma összesen

Osztályterem, szaktanterem / csoportszoba összesen

Feladatellátási helyek száma

ebből nők

tett tanulók száma

Összesen

felnőttoktatásban résztvevők

leányok

gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők

ebből

Összesen

Sikeres érettségi vizsgát

Gyermekek, tanulók nyitó létszáma

Sikeres szakmai vizsgát

Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyitóállománya

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint • Közoktatási statisztika 2004–2005

8 577

4 324

28 013

531

4 303

5008,36

4 094

2 685

1 113

740

1 100

138

645

696,00

406

273

45 484

17 816

12 728

48 259

768

9 856

8 286,00

7 198

5 460

768

44 837

20 756

13 176

36 256

44 695

944

11 294 11 054,14

10 676

7 201

11 901

93 826

48 262

30 968

65 369

92 954

2381

26 098

22 374

15 619

126 908

48 576

2 012

8 369

3 202

8 369

238 850

137 555

752

290 139

142 702

664 266

332 035

3 505

2 5044,5

A Közoktatási Információs Rendszer 2004–2005. tanév adatait feldolgozó statisztikai információs rendszer adatai szerint – KIRSTAT 2004 – a nappali és felnőttoktatásban tanulók létszáma a szakiskolákban 126 908 fő, a speciális szakiskolákban 8 369 fő, a gimnáziumokban 238 850 fő és a szakközépiskolákban 290 139 fő volt. Ez összesen 664 266 fő tanulót jelentett, közülük felnőttoktatásban 93 826 fő vett részt. A szakképzésben nappali és felnőttoktatásban összesen 425 416 tanuló került regisztrálásra, ami 1709 tanulóval volt kevesebb a 2003–2004-es tanév létszámait tekintve. Az információs rendszer ez évi nyilvántartásába összesen 26 098 db osztályterem került be, továbbá az osztályok, csoportok száma 25 044 db volt.

Tanulók létszáma a középfokú képzésben a 2004–2005. tanévben

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 58

Intézmények számának és tanulólétszámának változásai az 1960–61-es tanévhez képest Intézmények száma Tanév

Szakiskola

Speciális szakiskola

Szakközépiskola*,**

Létszámok Szakképző intézmények száma összesen

Nappali oktatásban, a nappali tagozaton tanulók száma Szakiskola

Szakközépiskola

Összesen

737

47 269

184 459

Speciális szakiskola

1960–1961

253

0

169

422

136 453

1970–1971

279

0

351

630

223 238

426

110 303

333 967

1980–1981

351

0

364

715

166 740

1 119

113 838

281 697

1989–1990

391

46

471

908

215 027

2 312

157 194

374 533

1990–1991

417

48

513

978

222 204

3 152

168 445

393 801

1991–1992

534

64

547

1 145

221 720

4 112

178 973

404 805

1992–1993

644

60

573

1 277

211 833

4 389

186 225

402 447

1993–1994

661

69

596

1 326

198 859

5 395

192 388

396 642

1994–1995

652

78

609

1 339

185 751

5 546

196 965

388 262

1995–1996

642

70

643

1 355

172 599

5 367

208 415

386 381

1996–1997

605

64

687

1 356

158 407

5 363

220 528

384 298

1997–1998

548

67

696

1 311

143 911

5 260

227 243

376 414

1998–1999

509

75

736

1 320

128 203

4 420

234 430

367 053

1999–2000

467

81

762

1 310

117 038

4 642

241 369

363 049

2000–2001

468

95

785

1 348

120 330

5 200

239 300

364 830

2001–2002

469

116

798

1 383

123 951

6 594

238 622

369 167

2002–2003

478

119

798

1 395

123 341

7 200

239 793

370 334

2003–2004

466

127

795

1 388

123 457

8 147

247 622

379 226

2004–2005

475

126

794

1 395

123 403

8 369

245 302

377 074

Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyvek * 1960–61-ben a művészeti gimnáziumok tanulólétszám-adatai a szakközépiskolai adatokban szerepelnek **A közös igazgatású középiskolák száma a gimnáziumok és a szakközépiskolák számában is szerepel

Változások az 1960–61-es tanévhez képest

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 59

%

ezer fő

%

ezer fő

%

ezer fő

%

2004–2005

ezer fő

2003–2004

%

2002–2003

ezer fő

2001–2002

%

1999–2000

ezer fő

ezer fő

1997–1998

%

1995–1996

%

1990–1991

ezer fő

Nevelési, nevelésioktatási feladat

Tanulók, hallgatók (nappali és a felnőttoktatásban összesen) (1990–1991-es tanév adatai = 100%)

79,0

149,2

66,2

121,7

54,0

133,0

59,0

134,0

59,4

134,8

59,8

135,2

60,0

Szakiskolai

225,4 100,0 178,0

Középiskolai

360,0 100,0 448,5 124,6 474,6 131,8 505,3 140,4 516,1 143,4 519,5 144,3 531,4 147,6

Összesen

585,4 100,0 626,5 107,0 623,8 106,6 627,0 107,1 649,1 110,9 653,5 111,6

529 146,9

666,2 113,8 664,2 113,5

ezer fő

%

ezer fő

%

ezer fő

%

Szakiskolai

225,4 100,0

178,0

79,0

149,2

66,2

121,7

54,0

130,6

57,9

130,6

57,9

131,6

58,4

131,7

58,4

Középiskolai

291,9 100,0

372,6 127,6 396,4 135,8 416,9 142,8 420,9 144,2 426,3 146,0 438,1 150,1 438,8 150,3

Összesen

517,3 100,0

550,6 106,4 545,6 105,5 538,6 104,1 551,5 106,6 556,9 107,7 569,7 110,1 570,5 110,3

%

%

2004–2005

ezer fő

2003–2004

%

2002–2003

ezer fő

2001–2002

%

1999–2000

ezer fő

1997–1998

%

1995–1996

ezer fő

1990–1991

ezer fő

Nevelési, nevelésioktatási feladat

A nappali oktatásban tanulók száma (1990–1991-es tanév adatai = 100%)

ezer fő

ezer fő

ezer fő

ezer fő

ezer fő

-

0

-

0

-

0

-

2,5

3,7

3,4

5,0

3,2

4,7

3,5

%

ezer fő

0

%

2004–2005

%

2003–2004

%

2002–2003

ezer fő

2001–2002

%

1999–2000

%

1997–1998

%

1995–1996

%

Szakiskolai

1990–1991

ezer fő

Nevelési, nevelésioktatási feladat

A felnőttoktatásban tanulók száma (1990–1991-es tanév adatai = 100%)

4,7

Középiskolai

68,1 100,0

75,9 111,5

78,3

115,0

88,5

130,0

95,2

139,8

93,2 136,9

93,3 137,0

90,2 132,5

Összesen

68,1 100,0

75,9 111,5

78,3

115,0

88,5

130,0

97,7

143,5

96,6 141,9

96,5 141,7

93,7 137,6

Tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban 1990–2004 O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 60

A szakképző iskolai pedagógusállomány alakulása 1960–2004 A szakképző iskolai pedagógusállomány létszámának és összetételének alakulása intézménytípus szerint 1960–2004 között Tanév

Szakközépiskolai

Szakiskolai

Összesen

Szakközépiskolai

pedagógusok száma (fő)

Szakiskolai

Összesen

pedagógusok összetétele (%)

1960–1961

3 028

3 738

6 766

44,8

55,2

100,0

1970–1971

6 246

8 673

14 919

41,9

58,1

100,0

1980–1981

8 821

12 206

21 027

42,0

58,0

100,0

1989–1990

11 769

12 044

23 813

49,4

50,6

100,0

1990–1991

12 656

12 906

25 562

49,5

50,5

100,0

1991–1992

13 285

12 683

25 968

51,2

48,8

100,0

1992–1993

13 983

12 506

26 489

52,8

47,2

100,0

1993–1994

14 862

12 509

27 371

54,3

45,7

100,0

1994–1995

15 358

12 266

27 624

55,6

44,4

100,0

1995–1996

15 772

11399

27 171

58,0

42,0

100,0

1996–1997

16 329

10 164

26 493

61,6

38,4

100,0

1997–1998

17 096

9 339

26 435

64,7

35,3

100,0

1998–1999

17 831

8 777

26 608

67,0

33,0

100,0

1999–2000

18 430

8 350

26 780

68,8

31,2

100,0

2000–2001*

18 950

8 150

27 100

69,9

30,1

100,0

2001–2002

19 450

7 982

27 432

70,9

29,1

100,0

2002–2003

19 955

8 425

28 380

70,3

29,7

100,0

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 61

2003–2004

20 804

8 647

29 451

70,6

29,4

100,0

2004–2005

20 756

8 577

29 333

70,8

29,2

100,0

* 2000–2001-es adatok a statisztikai adatok feldolgozatlansága, illetve hiányosság miatt becslésen alapszanak

A szakképző feladatellátási helyek fontosabb mutatói 1960–2004 Egy osztályra Tanév

Egy pedagógusra jutó tanulók száma

szakközépiskolai

szakiskolai

szakközépiskolai

szakiskolai

feladatellátási helyen 1960–1961

34,4

na.

17,7

35,0

1970–1971

34,2

29,6

17,4

26,3

1980–1981

31,0

27,9

13,2

14,4

1989–1990

31,0

29,2

12,8

16,7

1990–1991

30,9

30,0

12,7

17,2

1991–1992

30,7

29,1

12,9

17,4

1992–1993

30,4

28,4

12,8

16,5

1993–1994

30,1

28,2

12,3

15,5

1994–1995

29,6

28,0

12,1

14,9

1995–1996

28,6

28,1

12,2

15,0

1996–1997

28,6

28,3

12,3

15,6

1997–1998

28,3

27,8

12,2

15,3

1998–1999

28,1

27,6

12,0

14,6

1999–2000

28,7

26,8

16,1

14,0

2000–2001*

27,9

26,1

15,5

14,9

2001–2002

26,9

25,6

15,0

15,8

2002–2003

27,1

25,9

14,4

15,0

2003–2004

26,8

25,9

14,1

14,6

2004–2005

26,2

25,3

14,0

14,8

* 2000–2001-es adatok a statisztikai adatok feldolgozatlansága, illetve hiányosság miatt becslésen alapszanak

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 62

Egy osztályra jutó tanulók száma a szakközépiskolai és szakiskolai feladatellátási helyeken 1960–2004

Egy pedagógusra jutó tanulók száma a szakközépiskolai és szakiskolai feladatellátási helyeken 1960–2004

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 63

Érettségizettek és szakmai képzettséget szerzett tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban Érettségi/képesítő vizsgát tett Év

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte 4), 5)

gimnáziumban

szakközépiskolában és technikumban

összesen

Felsőfokú szakképzettséget szerzett

Érettségihez nem kötött szakképzettséget szerzett 1)

kötött szakképzettséget szerzett 2)

felsőfokú szakképzettséget szerzett

VÉGZETTEK Nappali és felnőttoktatásban 1960

120 200

19 383

12 196

31 579

34 890

..

-

1970

173 378

30 894

30 866

61 760

70 667

..

-

1980

130 247

28 731

43 053

71 784

49 232

..

-

1990

172 708

27 241

40 633

67 874

56 431

4 668

-

1991

166 780

27 541

40 998

68 539

60 501

6 292

-

1992

158 984

29 265

42 195

71 460

68 348

6 251

-

1993

151 736

34 217

46 300

80 517

66 063

7 248

-

1994

143 669

34 413

45 788

80 201

62 902

9 079

-

1995

128 347

34 620

49 559

84 179

57 057

10 177

-

1996

126 020

35 906

52 252

88 158

54 209

10 813

-

1997

121 768

36 427

53 822

90 249

46 868

10 126

-

1998

118 377

37 749

54 349

92 098

42 866

11 249

-

1999

118 450

36 267

53 361

89 628

38 992

11 255

-

2000

122 300

37 100

52 100

89 200

..

..

673

2001

119 400

37 989

50 919

88 908

14 497

41 839

1 201

2002

118 840

40 239

50 170

90 409

26 055

36 984

1 919

2003

116 628

42 739

46 488

89 227

25 549

33 350

3 348

2004

118 015

48 259

44 695

92 954

26 070

36 149

4 838

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 64

Érettségi/képesítő vizsgát tett Év

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte 4), 5)

gimnáziumban

szakközépiskolában és technikumban

összesen

Felsőfokú szakképzettséget szerzett

Érettségihez nem kötött szakképzettséget szerzett 1)

kötött szakképzettséget szerzett 2)

felsőfokú szakképzettséget szerzett

Nappali oktatásban, a nappali tagozaton 1960

107 941

17 467

8 504

25 971

34 890

..

-

1970

165 611

24 841

19 747

44 588

70 667

..

-

1980

119 809

19 952

23 215

43 167

49 232

..

-

1990

169 059

24 136

28 903

53 039

56 431

4 668

-

1991

163 212

24 599

29 649

54 248

60 501

6 292

-

1992

155 444

26 685

32 961

59 646

68 348

6 251

-

1993

148 123

31 051

37 556

68 607

66 063

7 248

-

1994

140 727

31 029

37 575

68 604

62 902

9 079

-

1995

126 066

31 202

39 063

70 265

57 057

10 177

-

1996

124 115

32 133

41 280

73 413

54 209

10 813

-

1997

120 378

32 651

42 913

75 564

46 868

10 126

-

1998

117 190

33 730

43 930

77 660

42 866

11 249

-

1999

117 334

32 029

41 936

73 965

38 992

11 255

-

2000

121 100

32 200

40 000

72 200

..

..

554

2001

118 200

32 496

37 945

70 441

14 070

34 326

1 081

2002

118 038

33 550

36 062

69 612

25 303

30 047

1 776

2003

115 863

34 998

36 946

71 944

24 952

26 366

2 881

2004

117 093

37 052

39 617

76 669

25 260

27 132

4 008

1) 1999-ig szakmunkásvizsgát tett tanulók (felnőtt vizsgázók nélkül) és szakiskolát eredményesen végzettek, 2001-től érettségihez nem kötött OKJ szakmákban és a szakiskolában hagyományos szakmákban végzettek. 2) 1999-ig technikus képesítő vizsgát tettek, 2001-től középiskolai végzettséghez kötött OKJ szakmákban – a felsőfokú OKJ szakmákban végzettek kivételével – szakmai vizsgát tettek és szakközépiskolában hagyományos szakmákban végzettek. 3) A 2000. év előtti években szakosító továbbképzésben oklevelet szerzettek száma. 4) 1960–1980-ig a gyógypedagógiai intézmények adatai nélkül. 1990–2000-ig a gyógypedagógiai oktatás esetén a megfelelő tanév végi létszámot tartalmazza. 5) A felnőttoktatásban a korábban közölt adatokat kiegészítettük a magánvizsgát tettek számával.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 65

A nappali oktatásban tanulók életkor szerinti megoszlása 2004–2005 Életkor (év)

Általános iskola

6–13 éves

786 057

50

22 138

-

808 245

14 éves

80 827

7 194

42 127

-

130 148

15 éves

15 300

22 668

84 354

-

122 322

16 éves

4 387

28 830

84 524

-

117 741

17 éves

930

29 050

81 922

98

112 000

101 444

87 742

292 927

98

482 211

18 éves

201

22 085

59 390

14249

95 925

19 éves

83

12 141

31 801

36177

80 202

20 éves

-

5 723

18 186

39284

63 193

21 éves

-

2 392

8 296

37917

48 605

22 éves és idősebb

-

1 639

6 056

97787

105 482

887 785

131 772

438 794

225 512

1 683 863

14–17 éves

Összesen

Szakiskola

Középiskola

Felsőfokú iskolai

Összesen

A nappali oktatásban tanulók összlétszáma a 2004–2005-es tanévben 1 683 863 fő volt, ebből a 6–13 éves korosztály tette ki a létszám 48%-át. A 14–17 éves korosztályba 482 211 fő tartozik, ami az összlétszámot tekintve 29%. A fennmaradó 23%-ot a 18 éves és annál idősebb korosztályt teszi ki.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 66

A nappali alap- és középfokú oktatásban tanulók az oktatás jellege és szintje szerint, évfolyamonként 2003–2004 9.

Oktatás jellege

10.

11.

12.

évfolyam

9–12. együtt

13.

14–16. évfolyam

Összesen

Általános képzés együtt

44 097

41 746

40 072

37 990

163 905

1 277

0

165 182

Szakiskola

32 823

25 951

32 363

25 107

116 244

4 602

2 557

123 403

2 560

1 986

2 265

1 388

8 199

157

13

8 369

Szakközépiskola

49 422

46 292

45 215

40 981

181 910

40 924

22 594

245 428

Szakmai képzés együtt

84 805

74 229

79 843

67 476

306 353

45 683

25 164

377 200

128 902

115 975

119 915

105 466

470 258

46 960

25 164

542 382

Speciális szakiskola

Mindösszesen (általános+szakmai képzés)

A nappali alap- és középfokú oktatásban tanulók létszáma az oktatás jellege és szintje szerint, évfolyamonként a 2004–2005. tanévet tekintve összesen 542 382 fő volt. Általános képzésben 165 182 fő vett részt, ami összlétszám 30%-a. A szakmai képzésben együttesen a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban 377 200 fő vett részt, ami az összlétszám 70%-a.

A nappali középfokú oktatásban tanulók megoszlása évfolyamok szerint

A nappali középfokú oktatásban tanulók megoszlása az oktatás jellege szerint

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 67

Az oktatási intézmények főbb adatai fenntartók szerint 2004–2005 Települési/ kerületi

Megyei / fővárosi

Megnevezés

Központi költségvetési szerv

Egyház, felekezet

Alapítvány, természtes személy

Egyéb

Összesen

önkormányzat Feladatellátási hely Szakiskola

231

141

19

19

70

31

511

49

74

0

2

6

0

131

Gimnázium

323

111

19

95

69

126

743

Szakközépiskola

358

234

40

24

174

80

910

Összesen

961

560

78

140

319

237

2 295

Speciális szakiskola

Pedagógus Szakiskola

4 352

2 914

288

240

547

236

8 577

395

622

0

20

76

0

1 113

9 982

2 910

758

2 944

895

327

17 816

Szakközépiskola

10 056

7 543

1 027

337

1 385

408

20 756

Összesen

24 785

13 989

2 073

3 541

2 903

971

48 262

Speciális szakiskola Gimnázium

Tanuló (a nappali oktatásban) Szakiskola

65 871

40 511

2 809

2 892

8 539

2 781

123 403

3 229

4 462

0

155

523

0

8 369

Gimnázium

113 661

31 631

7 109

31 836

7 191

1 938

193 366

Szakközépiskola

119 820

83 784

7 299

4 981

20 192

9 352

245 428

Összesen

302 581

160 388

17 217

39 864

36 445

14 071

570 566

Speciális szakiskola

Pedagóguslétszám és tanulólétszám tekintetében egyaránt a települési/ kerületi önkormányzatok, mint fenntartók járnak az élen, a szakiskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák vonatkozásában.

Oktatási intézmények adatai fenntartók szerint 2004–2005

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 68

Pedagógusok létszámadatai feladatellátási hely típusonként, fenntartók szerint csoportosítva 2004–2005

Tanulók létszámadatai feladatellátási hely típusonként, fenntartók szerint csoportosítva 2004–2005

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 69

Tanulók számának nyitóadatai a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint – felnőttképzéssel együtt 2004–2005. tanév

Évfolyamok 10.

11.

12.

13.

14.

2 505

1 614

15 625

10 123

33 741

16 834

651

13

81 106

Csak iskolán kívüli tanműhelyben, csoportos formában

310

294

4 560

3 423

1 581

830

70

–

11 068

Csak iskolán kívüli egyéb munkahelyen, csoportos formában

40

26

1 824

1 510

1 234

790

33

–

5 457

Csak iskolán kívül, nem csoportos formában

218

218

6 169

5 919

5 807

4 627

218

–

23 176

38

53

2 689

2 078

3 714

2 196

476

60

11 304

Iskolai tanműhelyi képzési helyen és iskolán kívüli egyéb formában (nem csoportos)

114

16

5 290

4 299

5 363

3 498

362

–

18 942

Egyéb formában (iskolai környezetben csoportos vagy nem csoportos formában)

394

384

600

553

7 411

2 856

82

17

12 297

Összesen

3 619

2 605

36 757

27 905

58 851

31 631

1 892

90

163 350

Ebből: – leány

1 562

1 218

13 534

10 209

32 031

15 621

1 087

75

75 337

2 922

2 057

30 732

23 284

40 104

20 653

994

29

120 775

147

92

2 694

2 153

9 119

5 381

627

61

20 274

–

–

238

247

475

157

17

–

1 134

Csak iskolai tanműhelyben, csoportos formában

Iskolai és iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyen, csoportos formában

– első szakképesítésért tanul – második szakképesítésért tanul – integrált kétszakmás képzésben részesül

15.

16.

Összesen

9.

Tanulószerződések száma a 2003–2004-es tanévben 15 628 volt. A 2004–2005-ös év adatai szerint ez a szám 36%-kal emelkedett.

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 70

Szakmunkástanulók száma a gyakorlati oktatás helye szerint 1990-2004 Csoportos formában

Nem csoportos formában

Iskolai tanműhelyen gyakorlati képzésben résztvevő tanulók

Tanév

Iskolán kívüli (üzemi) munkahelyen

Üzemi (nem csoportos forma)

Magánvállalkozásnál és egyéb módon (egyéni stb.)

Összesen

Tanulók száma (fő) 1990–1991

33 300

83 225

40 216

52 630

209 371

1991–1992

40 040

69 506

33 923

61 186

204 655

1992–1993

46 337

52 178

28 099

61 956

188 570

1993–1994

52 593

42 028

20 804

58 762

174 187

1994–1995

55 902

33 725

19 471

54 232

163 330

1995–1996

58 330

27 721

16 915

51 328

154 294

1996–1997

58 826

27 669

9 606

47 745

143 846

58 253

22 875

9 610

41 899

132 637

34 191

14 169

6 139

28 563

83 062

24 106

8 113

3 901

18 281

54 401

2000–2001 2)

27 447

9 129

4 015

18 311

58 902

2001–2002

31 926

15 695

4 463

18 140

70 224

2002–2003

34 028

15 580

3 459

17 621

70 688

2003–2004

32 241

16 132

3 912

18 287

70 572

2004–2005

31 224

15 994

3 692

19 802

70 712

1997–1998 1998–1999

1)

1999–2000

3)

1) Az 1998–1999. tanévtől a gyakorlati képzésben nem részesülők létszáma nélkül 2) Az adatok 2000–2001-ben nem kerültek feldolgozásra, ezért az adat becslésen alapszik 3) 2001-től a szakiskolai tanulókkal együtt Tanév

Iskolai tanműhely (%)

Iskolán kívüli tanműhely (%)

Tanműhelyi tanuló (%)

Üzemi munkahelyen (%)

Magánvállalkozásnál (%)

Vállalkozásnál összesen (%)

1990–1991

15,9

39,8

55,7

19,2

25,1

44,35

1991–1992

19,6

34,0

53,5

16,6

29,9

46,47

1992–1993

24,6

27,7

52,2

14,9

32,9

47,76

1993–1994

30,2

24,1

54,3

11,9

33,7

45,68

1994–1995

34,2

20,6

54,9

11,9

33,2

45,13

1995–1996

37,8

18,0

55,8

11,0

33,3

44,23

1996–1997

40,9

19,2

60,1

6,7

33,2

39,87

1997–1998

43,9

17,2

61,2

7,2

31,6

38,83

1998–1999

41,2

17,1

58,2

7,4

34,4

41,78

1999–2000

44,3

14,9

59,2

7,2

33,6

40,77

2000–2001

46,6

15,5

62,1

6,8

31,1

37,90

2001–2002

45,5

22,3

67,8

6,4

25,8

32,19

2002–2003

48,1

22,0

70,2

4,9

24,9

29,82

2003–2004

45,7

22,9

68,5

5,5

25,9

31,46

2004–2005

44,2

22,6

66,8

5,2

28,0

33,22

*) Csak a szakmunkásképző iskolák tanulói (2001-ben előzetes létszámadatok alapján) 1) Az 1998–99. tanévtől a gyakorlati képzésben nem részesülők létszáma nélkül 2) 2001-től a szakiskolai tanulók együtt

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 71

Iskolai tanműhelyen

Iskolán kívüli tanműhelyen

Üzemi munkahelyen

Kis- és magánvállalkozásnál (nem csop. forma)

1990–1991

33 300

83 225

40 216

52 630

1991–1992

40 040

69 506

33 923

61 186

1992–1993

46 337

52 178

28 099

61 956

1993–1994

52 593

42 028

20 804

58 762

1994–1995

55 902

33 725

19 471

54 232

1995–1996

58 330

27 721

16 915

51 328

1996–1997

58 826

27 669

9 606

47 745

1997–1998

58 253

22 875

9 610

41 899

1998–1999*

34 191

14 169

6 139

28 563

1999–2000

24 106

8 113

3 901

18 281

2000–2001

27 447

9 129

4 015

18 311

2001–2002 **

30 788

10 144

4 128

18 341

2002–2003

35 447

15 309

3 430

16 628

2003–2004

32 241

16 132

3 912

18 287

2004–2005

31 224

15 994

3 692

19 802

Iskolán kívüli tanműhelyen

Iskolai tanműhelyen

Kis- és magánvállalkozásnál (nem csop. forma)

Üzemi munkahelyen

1990–1991

25,1

19,2

39,8

15,9

1991–1992

29,9

16,6

34,0

19,6

1992–1993

32,9

14,9

27,7

24,6

1993–1994

33,7

11,9

24,1

30,2

1994–1995

33,2

11,9

20,6

34,2

1995–1996

33,3

11,0

18,0

37,8

1996–1997

33,2

6,7

19,2

40,9

1997–1998

31,6

7,2

17,2

43,9

1998–1999

34,4

7,4

17,1

41,2

1999–2000

33,6

7,2

14,9

44,3

2000–2001

31,1

6,8

15,5

46,6

2001–2002 *

28,9

6,5

16,0

48,6

2002–2003

23,5

4,8

21,6

50,1

2003–2004

25,9

5,5

22,9

45,7

2004–2005

28,0

5,2

22,6

44,2

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 72

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 73

Közoktatási Statisztika 2004–2005. SZAKISKOLA Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint

Évfolyamok 9.

10.

11.

Összesen

12.

13.

14.

15.

16.

Jogi személyiségű vállalkozás összesen

440

364

13 276

11 268

1352

778

54

27 532

Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen

112

72

5 326

4 608

752

601

42

11 513

Költségvetési szerv, intézmény

143

84

1 313

832

336

276

29

3 013

149

80

9

3

Nonprofit szervezet, intézmény Összesen

ebből

241

695

520

20 064

16 788

2449

1658

125

42 299

együttműködési megállapodás alapján

391

262

11 698

10 410

1629

1248

107

25 745

tanulószerződés alapján

304

258

8 366

6 378

820

410

18

16 554

SPECIÁLIS SZAKISKOLA Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint

Évfolyamok 9.

Jogi személyiségű vállalkozás összesen

15

10.

11.

17

Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen

12.

521

342

79

59

13.

14.

15.

16.

Összesen 960

65

138 182

Költségvetési szerv, intézmény

27

8

85

51

Nonprofit szervezet, intézmény

8

2

12

4

50

27

697

456

76

1306

42

20

324

182

19

587

8

7

373

274

57

719

Összesen

ebből

együttműködési megállapodás alapján tanulószerződés alapján

11

26

SZAKKÖZÉPISKOLA Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint

Évfolyamok 9.

14.

15.

Jogi személyiségű vállalkozás összesen

7 145

4 321

199

11 665

Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen

1 387

871

38

2 296

Költségvetési szerv, intézmény

4 690

4038

668

Nonprofit szervezet, intézmény

429

215

8

13 651

9445

913

60

24 069

11 552

7604

825

60

20 041

2 099

1841

88

ebből

együttműködési megállapodás alapján tanulószerződés alapján

11.

12.

Forrás: OM Statisztikai Főosztály, KIRSTAT 2004

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 74

16.

Összesen

13.

Összesen

10.

60

9 456 652

4 028

Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint felnőttképzéssel együtt Évfolyamok

2004–2005. tanév

9.

10.

Jogi személyiségű vállalkozás összesen

455

381

Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen

112

Költségvetési szerv, intézmény Nonprofit szervezet, intézmény

ebből

16.

Összesen

12.

13.

14.

15.

13 797

11 610

8 562

5 099

253

40 157

72

5 405

4 667

2 139

1 472

80

13 947

170

92

1 398

883

5 037

4 314

697

8

2

161

84

438

218

8

745

547

20 761

17 244

16 176

11 103

1 038

60

67 674

együttműködési megállapodás alapján

433

282

12 022

10 592

13 200

8 852

932

60

46 373

tanulószerződés alapján

312

265

8 739

6 652

2 976

2 251

106

Összesen

11.

60

12 651 919

21 301

Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint

A megkötött együttműködési megállapodások és tanulószerződések viszonya O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 75

Tanulószerződések számának alakulása 1997–2004 között 1997–1998

1998–1999

1999–2000

2000–2001

2001–2002

2002–2003

2003–2004

2004–2005

6 616

7 970

8 312

10 155

14 063

14 128

15 628

21 301

Intézményekben nappali oktatásban tanulók száma területi egységenként Régió, megye Budapest

Szakiskola+spec. szakiskola

Szakközépiskola

Gimnázium

15 758

55 795

50 625

7 971

12 271

13 960

23 729

68 066

64 585

Fejér

6 130

10 898

6 794

Komárom-Esztergom

5 023

6 878

5 653

Veszprém

6 380

8 028

6 683

17 533

25 804

19 130

Győr-Moson-Sopron

6 251

11 135

8 864

Vas

3 561

7 140

4 226

Zala

3 903

8 681

4 556

13 715

26 956

17 646

Baranya

5 573

7 371

8 479

Somogy

5 437

7 361

5 015

Tolna

4 354

5 254

4 521

Dél-Dunántúl összesen

15 364

19 986

18 015

Borsod-Abaúj Zemplén

10 590

20 570

12 023

Heves

4 784

9 095

5 473

Nógrád

2 774

4 314

3 068

18 148

33 979

20 564

Hajdú-Bihar

8 054

13 879

10 820

Jász-Nagykun-Szolnok

6 717

10 095

7 082

Szabolcs-Szatmár-Bereg

8 621

12 612

10 577

Pest Közép-Magyarország összesen

Közép-Dunántúl összesen

Nyugat-Dunántúl összesen

Észak-Magyarország összesen

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 76

Régió, megye

Szakiskola + spec. szakiskola

Szakközépiskola

Gimnázium

Észak-Alföld összesen

23 392

36 586

28 479

Bács-Kiskun összesen

8 366

12 096

9 004

Békés

5 948

8 881

7 916

Csongrád

5 577

12 948

8 027

19 891

33 925

24 947

131 772

245 302

193 366

Dél-Alföld összesen Összesen

Intézményekben nappali oktatásban tanulók száma a régiókban összesen a 2004–2005. tanévben

A tanulólétszám régiók szerinti megoszlása 2004–2005

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 77

Intézmények feladatellátási helyeinek száma területi egységenként 2004–2005 Budapest

105

197

183

36

57

55

141

254

238

Fejér

28

36

34

Komárom-Esztergom

25

34

23

Veszprém

30

31

24

Közép-Dunántúl összesen

83

101

81

Győr-Moson-Sopron

27

41

34

Vas

19

27

15

Zala

21

24

13

Nyugat-Dunántúl összesen

67

92

62

Baranya

26

34

25

Somogy

27

38

25

Tolna

19

21

18

Dél-Dunántúl összesen

72

93

68

Borsod-Abaúj Zemplén

40

53

32

Heves

22

28

21

Nógrád

16

18

16

Észak-Magyarország összesen

78

99

69

Hajdú-Bihar

38

51

38

Jász-Nagykun-Szolnok

32

40

32

Szabolcs-Szatmár-Bereg

40

55

57

Észak-Alföld összesen

110

146

127

Bács-Kiskun

33

42

37

Békés

30

34

29

Csongrád

28

48

32

Dél-Alföld összesen

91

124

98

642

909

743

Pest Közép-Magyarország összesen

Összesen Forrás: OM Statisztikai Évkönyv 2004–2005

A 2004–2005. tanévben az intézmények feladatellátási helyeinek száma szakiskolában, szakközépiskolában és gimnáziumban összesen 2294. Az intézmények száma ennek a számnak közelítőleg 50%-a, mivel egy intézmény több feladatellátási hellyel is rendelkezhet, s így több helyen kerül nyilvántartásra a statisztikai rendszerben

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 78

Intézmények feladatellátási helyeinek száma országos összesítésben a 2004–2005. tanévben

Régiók intézményeinek feladatellátási helyenkénti megoszlása 2004–2005

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 79

Pedagógusok száma területi egységenként 2004–2005 Régió, megye

Szakiskola + spec. szakiskola

Szakközépiskola

Gimnázium

Összesen

1351

5336

5353

12 040

657

1112

1299

3068

2 008

6 448

6 652

15 108

Fejér

436

826

558

1820

Komárom-Esztergom

383

542

489

1414

Veszprém

440

684

610

1734

1 259

2052

1657

4 968

Győr-Moson-Sopron

484

975

823

2282

Vas

250

594

369

1213

Zala

250

661

365

1276

Nyugat-Dunántúl összesen

984

2230

1557

4 771

Baranya

387

762

792

1941

Somogy

399

606

464

1469

Tolna

306

481

411

1198

Dél-Dunántúl összesen

1 092

1 849

1 667

4 608

Borsod-Abaúj Zemplén

726

1521

999

3246

Heves

359

650

444

1453

Nógrád

203

336

286

825

1 288

2 507

1 729

5 524

Hajdú-Bihar

514

1143

935

2592

Jász-Nagykun-Szolnok

533

760

620

1913

Szabolcs-Szatmár-Bereg

629

961

835

2425

1 676

2 864

2 390

6 930

Bács-Kiskun

537

1002

778

2317

Békés

439

678

689

1806

Csongrád

407

1126

697

2230

Dél-Alföld összesen

1 383

2 806

2 164

6 353

Összesen

9 690

20 756

17 816

48 262

Budapest Pest Közép-Magyarország összesen

Közép-Dunántúl összesen

Észak-Magyarország összesen

Észak-Alföld összesen

Forrás: KSH 2004–2005 Oktatási adatok időszaki tájékoztató

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 80

Pedagógusok száma országos összesítésben a 2004–2005-ös tanévben

Régiók pedagógus létszámának megoszlása 2004–2005-ös tanévben

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 81

Növekedés

Csökkenés

Helyiségek/ képzési helyek száma

összesen

új

64 735

2523

672

508

ebből szükségterem

2 726

189

14

gyógypedagógiai célra használt

3 564

191

15 118

ebből szükségcsoportszoba gyógypedagógiai célra használt

Nevelési, oktatási és gyakorlati helyiségek adatai KIRSTAT2004

ebből

ebből bontás

átadás

1292

49

945

44

56

7

37

39

24

62

2

45

1222

94

122

418

10

141

661

37

2

7

4

3

329

19

6

7

5

2

24 068

1278

392

274

436

18

317

Tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem

7 155

592

131

191

180

8

118

Egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség

4 697

349

100

96

120

2

94

115 773

5964

1389

1191

2446

87

1615

69 810

1942

553

327

866

10

574

2 628

365

14

17

59

Kollégiumi hálószoba

17 718

465

50

94

295

28

155

Tanári munkaszoba, szertár

20 365

1274

231

172

292

10

211

Tornaszoba

3 911

529

67

65

93

4

63

Tornaterem

4 398

589

103

22

76

2

58

3 368

379

28

10

49

2

35

4 780

131

54

7

62

7

39

4 069

78

31

4

52

3

33

117

7

5

6 483

173

82

61

170

15

148

1 804

43

16

14

15

1

13

szakmai laboratórium

601

13

7

4

8

2

6

demonstrációs terem

187

8

1

7

5

2 812

66

26

25

35

tangazdaság

137

1

1

ebből taniroda

250

11

3

tanudvar

67

tanbolt

67

2

2

284

16

7

37 290

372

999 7 873

Osztályterem

Óvodai csoportszoba

Szaktantermek

Oktatási helyiségek összesen ebből saját Napközis szoba/tanulószoba

ebből saját Sportpálya ebből saját Saját úszómedence Iskolai gyakorlati képzés helyszínei összesen ebből szakmai gyakorlóterem

iskolai tanműhely

tankonyha Iskolai tanműhelyi képzési helyek Iskolán kívüli tanműhely Iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyek

bővítés

összesen

53

1 11

1 5

3

22 1

1

2

1

1

3

4

3

138

124

337

39

25

13

19

18

231

125

56

457

437

O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 82

100

237