Az Art. 2015. évi módosítása Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása • A 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról A Magyar Közlöny 161. számában került kihirdetésre 2014. november 26. napján • A 2014. évi XCII. törvény az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról A Magyar Közlöny 183. számában került kihirdetésre 2014. december 23. napján • A 2014. évi XCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról A Magyar Közlöny 184. számában került kihirdetésre 2014. december 29. napján
A módosítás érintette egyebek mellett: az Art. mellett az anyagi jogi jogszabályokat, valamint a NAV törvényt ÁLTALÁNOS HATÁLYBALÉPÉSI IDŐPONT : 2015.01.01! AZ ETTŐL ELÉRŐ HATÁLYBALÉPÉSEKET KÜLÖN JELÖLÖM!
A főbb INDOKOK
JOGHARMONIZÁCIÓ ÉRTELEMZÉS SEGÍTÉSE FEKETEGAZDASÁG ELLENI KÜZDELEM, VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET JAVÍTÁSA ADÓHATÓSÁGI ESZKÖZPARK SZÉLESÍTÉSE
A főbb módosítások A képviseletre jogosultak köre bővül! Elsősorban az általános forgalmi adóra elkövetett csalások visszaszorítása érdekében kialakításra kerül az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), A módosítás felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők továbbképzésében részt vevő szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének rendeletben való megállapítására. A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos részletszabályokat tartalmaz, mellyel összefüggésben a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok között érvényességi időtartam kerül bevezetésre. Rendelkezik a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők módosításáról.
A jogalkotás további folyamata A 2014. december 23. napján kihirdetett, 183. számú Magyar Közlönyben jelent meg az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCII. törvény, mely egyebek mellett az Art. EKAER-rel kapcsolatos rendelkezéseit is módosította. A 2014. december 29. napján kihirdetett, 184. számú Magyar Közlönyben jelent meg Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról rendelkező 2014. évi XCIX. törvény, mely tartalmazza egyebek mellett az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítását is. 2015. január 1-jétől hatályos az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (2014. évi Magyar Közlöny 188. szám – 2014.12.31.). Ugyancsak 2015. január 1-jétől hatályos az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról rendelkező 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (2014. évi Magyar Közlöny 188. szám – 2014.12.31.).
Alapelvek [1. § (3a)] EGYÉRTELMŰSÍTÉS!!! Az Art. 130. §-a 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, amelynek indoka a párhuzamos szabályozás megszüntetése volt, hiszen a hatályon kívül helyezett rendelkezés tartalmában megegyezett az Art. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelveiben kifejtett szabályokkal. A jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében azonban indokolttá vált az Art. jelenleg hatályos alapelvének a kiegészítése azzal, hogy az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt
a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. Ha azonban a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.
Alapelvek [2. § (2)] A JOGGYAKORLAT EGYÉRTELMŰSÍTÉSE, PONTOSÍTÁSA!!! A kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményekkel ellent nem mondó, azokban részben megjelenő, részben jogértelmezéssel levezethető, azonban a hazai adójogban eddig egyértelműen meg nem jelenő alábbi szabály alapelvi szintű kimondása összhangban van a nemzetközi adójog elmúlt évekbeli fejlődésének irányával, az Európai Unió és az OECD ajánlásaival, nevezetesen: „Ha törvénnyel, kormányrendelettel
kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.”
Alapelvek [2. § (2)] A kérdéses módosítás egy tipikus agresszív adótervezési konstrukció (a szaknyelvben ún. hibrid struktúrák) adójogi megítélése tekintetében teszi egyértelművé a jogalkalmazást. Az olyan ügyletek során, ahol a kétszeres nem adózás az államok általi eltérő jogi minősítés miatt alakul ki, a módosítás eredményeként jellemzően – részben az egyezmény szerződő állam általi értelmezésével összhangban – megnyílik a hazai adóztatási jog.
A törvény hatálya [5. § (2) a)-(2b)] Adóügyekben az elektronikus ügyintézésre az Art-ben és a felhatalmazása alapján kiadott, az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013.(XI. 7.) NGM rendeletben meghatározott ügycsoportokban van lehetőség (illetve számos esetben kötelező az elektronikus út igénybe vétele), ezért indokolt a Ket. ügyintézésre – „az ügyintézési rendelkezésre,
elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére” – vonatkozó szabályainak alkalmazását adóügyekben kizárni. Amennyiben e rendszert az adózó rendelkezése felülírhatná, az az adóügyek intézését (pl. elektronikus bevallás-feldolgozás) jelentősen hátráltatná.
A törvény hatálya [5. § (2) a)-(2b)] A Ket. ideiglenes biztosítási intézkedésre vonatkozó 29/A. § (1) bekezdése alapján nem egyértelmű a szabályozás abban a kérdésben, hogy az adóhatóságnak az ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazása során a Ket. vagy az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmaznia. A módosítás erre a kérdésre ad egyértelmű választ azzal, hogy az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni az ideiglenes biztosítási intézkedés adóhatóság által történő foganatosításakor. Külön rögzítésre került az is, hogy adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.
Az adózó képviselete [7. § (1)-(2), (6)-(7)] Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá
Az adózó képviselete [7. § (1)-(2), (6)-(7)] ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. Magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el.
A bejelentés szabályai [20. § (7c)] Több esetben – a társszervek jelzései alapján – az állami adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt (pl. külföldön biztosított), ezért a hivatkozott jogszabályhely lehetővé teszi, hogy az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törölje a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. Hatálybalépés: 2014. november 27. (a kihirdetést követő napon). A módosítást a hatálybalépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált
ügyekben is alkalmazni kell!
A bejelentés szabályai [20/B. § (4)] A 2014. 12. 31-éig hatályos szabályok értelmében meghatározott külföldi adóalanyi kör mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a külföldi adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfaraktárban értékesítsen terméket, vagy onnan harmadik országba exportáljon terméket, mivel ez esetben az ügyletek adómentesek. ->> Nem volt 2014. 12. 31-éig jogszabályi lehetőség arra, hogy mellőzni lehessen a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettséget, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre. Ennek oka, hogy - az exporttal szemben – Közösségen belüli adómentes értékesítés esetében szükséges összesítő nyilatkozat benyújtása is, amelyhez szükséges a belföldi közösségi adószám. Ezt a problémát megoldandó az Art. 2015. január 01-jétől lehetővé teszi ez utóbbi esetben is, hogy a külföldi adóalany ne jelentkezzen be belföldön, feltéve, hogy helyette – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el meghatalmazás alapján. Ezzel összefüggésben módosult a 31. § (1) bekezdése is.
Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése [22. § (1) j), (2), (17)] Az előző dián szereplőkkel összhangban az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az adómentesség érvényesítése érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2015. január 01-jétől hatályos 89/A. §-ában meghatározott adóraktár
üzemeltetőjeként jár el. A nyilatkozat megváltoztatását — az előző pont kivételével is — a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni (15 nap). Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével létesít.
Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése [22. § (1) j), (2), (17)] Az Art. sokat vitatott 34/A. §-ában foglalt rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás számos értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állította a jogalkalmazókat. A hivatkozott rendelkezés alapján – a 2014.12.31-éig hatályos szabályok szerint - nem volt egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára van lehetősége az adózónak, a rendelkezés nem határozta meg, hogy az adózó a korábbi választását meddig módosíthatja (az ellenőrzés megkezdéséig-e vagy az alatt is), illetve, hogy a választás módosításának joga kiterjed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy sem.
Az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése [22. § (1) j), (2), (17)] Tekintettel arra, hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele lett volna, a módosítás egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében áll fenn, ugyanis a 22. § új (17) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)–d), valamint h)–i) pontja szerinti választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.
Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése [új 22/D. §] Előírásra kerül az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek, hogy még az automata üzembe helyezése, illetve az értékesítési tevékenység megszüntetése előtt; megszűnés esetén legkésőbb aznap; a bejelentés adattartalmának változása esetén pedig haladéktalanul elektronikus úton jelentsék azt be az állami adóhatóságnak. Az állami adóhatóság az automata berendezést nyilvántartásba veszi, annak regisztrációs számáról az adózót elektronikus úton értesíti. 2015. január 1-jétől hatályos a nemzetgazdasági miniszter 41/2014. (XII. 29.) NGM rendelete az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól. A „megkezdési” bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles (REGISZTRÁCIÓS DÍJ…), annak mértéke 30.000.-Ft. Azon adózóknak, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségnek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] KORÁBBI ADÓZÓI JELZÉSEK ÉS MEGFOGALMAZOTT FELVETÉSEK MIATT! CÉL AZ ÁFACSALÁSOK VISSZASZORÍTÁSA! (JELENLEG EGY UNIÓS ÁLLAMPOLGÁR 2000 EURÓT „FIZET”, CIPEL AZ ÁFACSALÓK MIATT…..)
A TISZTESSÉGESEN ADÓZÓK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS VÉDELMÉRE – ELSŐDLEGES ÉS ELVITATHATATLAN CÉL!
->>> TEHÁT MINDANNYIUNK ÉRDEKE! A RENDSZER MINDENKI SZÁMÁRA ÚJ – ÍGY AZ ADÓHATÓSÁG ÉS AZ ADÓZÓK RÉSZÉRE IS! AZ ELSŐ HÓNAP „PRÓBAÜZEM”, BÍRSÁGMENTES IDŐSZAK– SZOLGÁLTATÓSEGÍTSÉGNYÚJTÁS, ILLETVE FIGYELEMFELÍVÁS! AZ ESETLEGESEN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK MIATT LEHETŐSÉG VAN AKÁR A JOGSZABÁLY KIEGÉSZÍTÉSÉRE, PONTOSÍTÁSÁRA VAGY MÓDOSÍTÁSÁRA IS AKÉSŐBBIEKBEN, AHOGY MÁS JOGINTÉZMÉNYNÉL IS. TÖRZSTISZTÍTÁS ÉS BEJELENTKEZÉS (PL. KÖZTARTOZÁSMENTES ADÓZÓI ADATBÁZISBA!)!
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] CÉL TEHÁT: az áruk valós útjának nyomon követése, a keletkező közterhek befizetésének biztosítása. Az Art. új bejelentési szabállyal egészül ki, mely bejelentést az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) folytató adózónak kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság felé. A bejelentés teljesítése az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) elnevezésű elektronikus rendszeren keresztül történik (elérhetőség: http://ekaer.nav.gov.hu). A bejelentést a közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban kell teljesíteni, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez azonosító számot (EKAER számot) – mely egy adott termék egységet azonosít, 15 napig érvényes, a hatósági ellenőrzés miatt a bejelentőnek a fuvarozó rendelkezésére kell bocsátania – rendel.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] Lényege: áruszállítás bejelentése → regisztráció, EKAER szám megszerzése → meghatározott esetekben biztosíték adása → áru nyomon követése, ellenőrzés. Az EKAER szám megállapítása érdekében az Art. 11. számú melléklete szerinti adattartalommal kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentést tenni. A bejelentendő adatok köre – korlátozottan módosítható! - feladó adatai; - felrakodás címe; - címzett adatai; - kirakodás címe; - EKAER számhoz tartozó termékekre vonatkozó adatok, így az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban is stb.; - A rendszám nem szükséges az EKAER szám megállapításához viszont be kell jelenteni!!! (módosítható…) stb. A törvény rögzíti az állami adó- és vámhatóság által az adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veendő adatok körét, melyek az EKAER-ben is szerepeltetésre kerülnek.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] A bejelentésre köteles személyek (csak belföldi!!!) - az Európai Unió más tagállamából Magyarországra irányuló termékbeszerzés esetén → a címzett, vagy átvevő - Magyarországról az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés esetén → feladó, vagy felrakodó - belföldi forgalomban → feladó, illetve címzett (átvevő) (kirakodás helye…). Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. Az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] 50/2014. NGM rend. 4.§: Az EKAER szám az ugyanazon gépjárművel szállított rakományhoz kapcsolódik oly módon, hogy az Art. 22/E. § (8) bekezdésében és 11. számú mellékletében meghatározott adatok bejelentése alapján, azon termékegységre kerül meghatározásra, melyet egy megrendelő (ha saját termék mozgatása történik, akkor a termék tulajdonosa, bérmunka esetén az átvevő) számára, egy gépjárművel szállítanak, belföldre irányuló szállítás esetén egy adott átvételi helyre, a gépjármű ezen útvonalon történő egyszeri mozgása során. Amennyiben a termék fentiek szerinti fuvarozása több gépjárművel történik (például gépjárművel és az általa vontatott pótkocsival) ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi rendszámot rögzíteni kell. Egy termékegység több, vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát tartalmazhat.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat. A bejelentési kötelezettség elsődlegesen az Útdíjtörvény szerinti – az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 21. pontja – útdíjköteles,
azaz 3,5 tonna össztömegnél nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik. Kockázatos termékek esetén differenciál a szabályozás a kockázatos élelmiszerek és egyéb termékek súlya, valamint értéke függvényében, így a bejelentés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíj köteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. A kockázatos termékek közúti fuvarozásával kapcsolatban további kötelezettség az ún. kockázati biztosíték nyújtása, az erre vonatkozó részletszabályokat szintén az Art. 11. számú melléklete tartalmazza. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie (TEHÁT KERET JELLEGŰ) a bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre.
A biztosíték teljesítésének módja: befizetés vagy bankgarancia. Mentesség: mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, ha szerepel a minősített adózói adatbázisban, vagy legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban (BEJELENTKEZÉS!), és a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. A biztosíték adótartozásra történő elszámolása Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság – havonta – a tartozásra elszámolhatja.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] Az elszámolásról az adózót értesíti. Amennyiben szükséges, a biztosíték összegét az adózónak ki kell egészítenie! A biztosíték visszautalása Kérelemre – tevékenység bekövetkezése stb. esetén.
megszüntetése,
mentességi
feltételek
Amennyiben a törvényben meghatározott mértékben nem áll rendelkezésre kockázati biztosíték, az adózó bejelentést nem teljesíthet, azaz EKAER szám megállapítását sem kérheti!
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] Mentesítés az előző szabályok alól a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű, a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű, a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű,
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] Mentesítés az előző szabályok alól a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjármű. Mentes továbbá az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg, az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot, egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] A jogintézménnyel kapcsolatban az értelmező rendelkezések körében meghatározásra került az EKAER szám, a kockázatos termék, a végfelhasználó, a címzett, a feladó, a felrakodó, az útdíjköteles gépjármű, a gépjármű, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer és az átvevő fogalma. A 22/E. § és a 11. számú melléklet I–III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. január 31. napjáig kell nyújtani az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. március 1-jét követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszakot a 11. melléklet IV. alcím 3. pontja alapján kell meghatározni.
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §; 172. § (19a), módosult 173. § (1)] Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az
adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Hatály: 2015. február 1. ->>> a türelmi idő alatt a NAV részéről alapvetően szolgáltató-segítségnyújtási és figyelem-felhívási tevékenység nyújtása a cél. Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, valótlan adattartalommal vagy hiányosan való teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a romlandó áru és az élő állatok kivételével a bírság összegének mértékéig annak biztosítékaként lefoglalható, melyről az állami adóés vámhatóság a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozat a jelen lévő adózóval vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával közlésre kerül, és a határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető vagy az adózó költségére elszállíttatható. Hatály: 2015. február 1. (zártörés).
A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [új 22/E. §] A rendszer januári bevezetésének zökkenőmentessé tétele érdekében december 5-én a Nemzetgazdasági Miniszter Úr kezdeményezésére megalakult az EKAER Munkabizottság. Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 40/42-42-42, mobilhálózatokból a kék szám: 20/33-95-888, 30/33-95-888, 70/33-95-888. Az EKAER rendszerrel kapcsolatos informatikai problémák a 06-1-441-9644 telefonszámon jelezhetőek.
Webform: http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes Tárgy mező: „EKÁER informatikai problémák” „EKÁER jogértelmezési kérdések”
Hatályát veszti a 24/F. § (5) bekezdés c) pontja Indokok: A fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára vonatkozóan elrendelt ellenjegyeztetési kötelezettség által esetlegesen elérhető előnyök nem állnak arányban az e rendelkezés által generált eljárási nehézségekkel. Az Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja nem fejezi ki kellőképpen a fokozott adóhatósági felügyelet jogintézmény lényegét. Problémát jelent mind az ellenjegyzés tényének, mind az ellenjegyző személyazonosságának és jogosultságának ellenőrzése a bevallások feldolgozási folyamatában, illetőleg az ellenjegyzés az elektronikus úton teljesített bevallás vonatkozásában nem igazán értelmezhető. Adózói jelzések szerint a fokozott adóhatósági felügyelet alá vont adózók esetében jelentős pluszköltségek merülnek fel. 2015. január 1-jétől alkalmazandó, így az adószám törölhető, ha az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget a 2014. december 31-én hatályos (5) bekezdés c) pontja alapján előírt ellenjegyeztetési kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.
A munkáltató adómegállapítása [27. § (4)] A munkáltatói adómegállapítóst választó magánszemélyek számos esetben (mégis) benyújtják önadózás keretében alapbevallásukat az '53 számú bevallás, vagy az '53ADÓNYILATKOZAT használatával, illetve önellenőrzést nyújtanak be az alapbevallás (munkáltatói adómegállapítás) benyújtási határidejét megelőzően. A módosítás – mely szerint a munkáltató az adóalapot és az adót a
magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év április 30-áig (május 20. helyett) állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év május 20-áig (június 10. helyett) elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz – eredményeként, az egységes benyújtási határidőknek köszönhetően, várhatóan csökken a duplán benyújtott bevallások száma. A módosított rendelkezést először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében, tehát 2015-ben már alkalmazni kell.
Az adóbevallás [új 31. § (2) 25a-25c.] A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének az e minőségében megszerzett tiszteletdíja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja tv. egyéb bevételeket is nem önálló tevékenységből származó bevételként nevesít, ezért a bevallás vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott összegből mekkora a vezető tisztségviselői tiszteletdíj. Tekintettel arra, hogy ezen információra a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükség van, ezért indokolt az adóbevallási szabályok módosítása. A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételének további feltétele, hogy az adóhatóság információval rendelkezzék az adatszolgáltatással érintett uniós illetőségű személyek részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, továbbá az említett személyek ingatlan-értékesítésből és hasznosításból származó jövedelméről. A módosítás a bevallás – mely havi adó- és járulék bevallás – adattartalmának bővítésével segíti az információcserére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
Az adóbevallás [módosult 31/B. § (1)-(5), új 31/B. § (10)] és az adóbevallás különös szabályai [módosult 33. § (8)] A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ez által a feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatár 2 millió forintról 1 millió forintra történő leszállítása. A kötelezett adózó választása szerint valamennyi számlája adatáról szolgáltathat adatot. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a törvény kimondja, hogy az egyébként összesítő jelentésre kötelezett adózó a jövőben összeghatártól függetlenül (is) adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) az átalakulás, az egyesülés, a szétválás fogalmakat elkülönülten kezeli, ezért indokolt az Art. rendelkezéseiben is ezt a fogalmi meghatározást alkalmazni. A megjelöltek okán az Art. 33. § (8) bekezdése értelmében az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó –
ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz. Itt szükséges megjegyezni, hogy a 43. § (1) bekezdésének és a 90. § (4) bekezdés c) pontjának a módosítását is ez indokolta.
Hatályát veszti a 34/A. § Az Art. 34/A. §-ában foglalt rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás számos értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állította a jogalkalmazókat. A hivatkozott rendelkezés alapján nem egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára van lehetősége az adózónak, a rendelkezés nem határozza meg, hogy az adózó a korábbi választását meddig módosíthatja (az ellenőrzés megkezdéséig vagy az alatt is), illetve, hogy a választás módosításának joga kiterjed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy sem Tekintettel arra, hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele, a törvény egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében áll fenn (lásd a 14. dián a 22. § (17) bekezdéséhez fűzött indokolást).
A befizetések elszámolása [43. § (2a)-(2c)] Az elkülönített bűnügyi letéti számlára a költségvetési csalás, adócsalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély – a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – a saját vagyonából teljesít befizetést. Erre tekintettel, indokolt és célszerű ezt a befizetést a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására elszámolni azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás megszüntetetése (bármely a büntetőjogi felelősség megállapítását mellőző befejezés), felmentő ítélet, vagy „enyhébb” ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá, amikor a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál – önkéntes teljesítés vagy eredményes adóhatósági végrehajtás útján – az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás. Ezzel egyrészről megtakaríthatóak az önkéntes teljesítés hiánya miatti adóhatósági végrehajtás költségei, hiszen a magánszemélynek a már „az adóhatóságnál lévő vagyonából” rendezésre kerülne az adótartozása, másrészről a szabály az adótartozások hatékonyabb megtérülését és ezáltal az állami költségvetési bevételek növekedését eredményezné.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás [módosult 52. § (1a)] Az adóhatóság (eddig az állami adóhatóság és a vámhatóság) az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad. A módosítás célja, hogy az önkormányzati adóhatóságok is kizárólag állami tulajdonban lévő, jogi személyek útján hajthassanak végre informatikai fejlesztéseket anélkül, hogy ez adótitoksértésnek minősülne.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás [új 52. § (12a)] A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükséges, hogy az uniós adóügyi illetőségű személy hazai nyugdíjjövedelméről az adóhatóságnak információja legyen. Ennek megfelelően került sor az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró rendelkezés jogharmonizációs célból történő beiktatására. Ennek okán a nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel
kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás [új 52. § (19a)] Az 52. § (19) bekezdése arról rendelkezik, ha az állami adó- és vámhatóság
ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni. A banktitok iránti megkeresések hatékony teljesítése érdekében az 52. § új (19a) bekezdése kimondja, hogy a (19) bekezdés szerinti megkeresések
teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás [új 52. § (22)] Az 52. § (22) bekezdése értelmében, ha a tényállás tisztázásához szükséges,
az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A hivatkozott előírással a NAV lehetőséget kap arra, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését támogatja az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.
Az adótitok [módosult 54. § (4a), (7)] A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös mellett annak az örökösnek is méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy az örökhagyó esetleges adótartozásairól tudomást szerezzen, akinek a hagyatékot tárgyaláson kívül adja át a közjegyző. Erre tekintettel szükséges az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése. A jogszabály szövege tehát: Az örökös
(eddig a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös) kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg. Egyértelműsíti a törvény, hogy az adótitok megismerésére a Támogatásokat Vizsgáló Iroda is jogosult, ugyanis a módosítás következtében az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet (új), valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges.
Az adóhatósági igazolás kiállítása [új 85/A. § (11)] Az adóhatósági igazolás kiállítására vonatkozó szabályok bővítésére került sor. A módosításig ugyanis az állami adóhatóság a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon csak illetőségigazolást állított ki a kérelmező részére, feltéve, hogy a kérelmező a nyomtatványhoz csatolta annak magyar nyelvű szakfordítását (kivéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű). Az adózók már nem csak az illetőségüket, hanem egyéb adatot is kötelesek igazolni a külföldi hatóságok felé, így indokolt a korábbi rendelkezések bővítése azzal, hogy a jövőben az állami adóhatóság adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolás) állít ki a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, feltéve, hogy a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását.
Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [88. § (6), (6a), (6b)] A szállítást végző személynek nem minden esetben van lehetősége a tényleges vevő, átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért a törvény megteremti az áruszállításban érintett általános forgalmiadó-alany nyilatkoztatásának lehetőségét a valótlan tartalmú nyilatkozatok (fiktív címzett, illetve átvevő feltüntetése, a rendeltetési hely jellegével össze nem egyeztethető rakományok) kiszűréséhez. A rendelkezés az áfa csalások megelőzését, megakadályozását, felderítését szolgálja. A jogszabály szerint az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő
kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási
Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [88. § (6), (6a), (6b)] tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. Az állami adó- és vámhatóság az előzőek szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER számról, ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [88. § (6), (6a), (6b)] A nyilatkozat megtagadása hatósági zár alkalmazását vonhatja maga után. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, ha a kockázati tényezők – különösen a
rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany az előzőek szerinti nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.
Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban [új 97. § (3a)] ÁFACSALÁSOK VISSZASZORÍTÁSA!!! (TUDATI ELEM: TUDTA VAGY TUDNIA KELLETT VOLNA….) Az Európai Unió több országában is működő gyakorlattal összhangban a törvény rögzíti, amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót — egymással összefüggő módon — érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja a más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről. A megjelöltek okán tehát rögzítésre került, ha az adóhatóság ellenőrzése
során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.
Felülellenőrzés [116. § (1) bek. c) pont] A felülellenőrzés keretében történő ismételt ellenőrzés lefolytatására van lehetősége az adóhatóságnak olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról való tudomásszerzés esetén, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új ténynek, körülménynek tekinthető különösen a külföldi adóhatóság – a korábbi szabályozás szerinti 1 év helyett – 180 napon túl megérkezett válaszában foglalt, az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat feltéve, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a külföldi adóhatóság válaszának hiányában fejezte be. Az 1 éves határidő 180 napra történő csökkentése – a 92. § (12) bekezdésének módosulásával összhangban – az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozása érdekében vált indokolttá.
Az adó feltételes megállapítása [132. §] KIVÉTEL A JÖVŐBENI ÜGYLETEK KÖRÉBEN
A módosítás a feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága körében a jövőbeni ügyletek között kivételként határozza meg a jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű jogügyleteket, melyek esetében az adópolitikáért felelős miniszter csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget, illetve annak hiányát állapíthatja meg. [132. § (1) bek.]
Az adó feltételes megállapítása [132. §] KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS RÉSZLETSZABÁLYOK
A tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri az adózó a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását. A rendelkezés célja azon lehetőség biztosítása az adózók számára, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározhassák. [132. § új (2b) bek.] A módosítás összhangba hozásra került a 132. § (2) bekezdésével is.
Az adó feltételes megállapítása [132. §] Kibővült a feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kizártságának köre: a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabály-, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség-változás esetén, annak hatályba lépése időpontjától sem alkalmazható a feltételes adómegállapítás. [132. § (3) bek.] Hatály: A hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazandó.
KÖTŐERŐ ÉRVÉNYESSÉGI IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható az erre irányuló – 132/A. § szerinti – eljárásban. Az új rendelkezés célja a feltételes adómegállapítás adóhatóságra gyakorolt kötelező erejének határidőhöz kötése, mivel az időmúlásra tekintettel bekövetkező jogszabályváltozások és a gazdasági körülmények folyamatos alakulása miatt indokolatlan a feltételes adómegállapítások alkalmazhatóságának korlátlan fenntartása. [132. § új (3a) bek.]
Hatály: A hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ideértve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztése és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja 2015. január 1. napja.
Az adó feltételes megállapítása [132. §] ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ, DÍJKÖTELEZETTSÉG VÁLTOZÁSA
Az ügyintézési határidő – jogtechnikai pontosításként –
a kérelem benyújtásától számított 75 napról 90 napra emelkedik, mely továbbra is egy alkalommal, 60 nappal hosszabbítható meg; sürgősségi eljárás esetében 45 napról 60 napra emelkedik, mely továbbra is 30 nappal hosszabbítható meg. [132. § (4) bek.] A(z előzetes) személyes konzultáció díja (konzultációnként) – ahogy a bevezetőben már említésre került – 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. [132. § (7b) bek.]
Az adó feltételes megállapítása [132. §] ÚJ RENDELKEZÉS alapján az adózó kérheti az általa
előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását (a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján), mely egy kérelem formájában nem terjeszthető elő jogügyletre (ideértve a jövőbeni ügyleteket) vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel. [132. § (13) bek.] A nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítás esetében megszűnik a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján történő kiadás lehetősége. [132. § (12) bek.]
A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása [132/A. §] ALKALMAZHATÓSÁG
A feltételes adómegállapítás során hozott határozat alkalmazhatósága a módosítás értelmében a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érintő, a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, illetve megvalósult vagy jövőbeni tényállásváltozás mellett a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra tekintettel is megállapítható. [132/A. § (1) bek.]
Hatály: A hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazandó. Hatályát veszti a feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítására irányuló eljárás – a feltételes adómegállapításhoz képest kedvezőbb – díjára vonatkozó speciális rendelkezés. A korábbi szabályozás szerint ugyanis az eljárás díja a kérelemmel érintett feltételes adómegállapítás díjának 50 százalékának felelt meg. Ha pedig a feltételes adómegállapítási határozat meghozatalára sürgősségi eljárásban került sor, az eljárás díjának számítása során a sürgősségi eljárásért fizetendő kétszeres szorzó alkalmazását figyelmen kívül kellett hagyni. [132/A. § (4) bek.]
A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása [132/A. §] A KÖTŐERŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA [132/A. § (1) bek.] A módosítás a kötőerő érvényességi idejének bevezetésével összefüggésben meghatározza a kötőerő kérelemre történő meghosszabbítása megállapításának feltételeit: a határozat kötőereje egyszer, további két adóévre vonatkozóan meghosszabbítható, ha a fent hivatkozott jogszabályváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, illetve tényállásváltozásra nem került sor, a határozat alkalmazhatóságára, valamint a kötőereje meghosszabbítására együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóság és a kötőerő további két adóévvel meghosszabbítható. A módosítás célja annak biztosítása az adózók részére, hogy a feltételes adómegállapítás kötőereje az 5 évet követően 2 évvel meghosszabbíthatóvá váljon, mely lehetőség azonban a tartós feltételes adómegállapítások esetében nem biztosított.
Fellebbezés [136/B. § (3) bek.] MÖGÖTTES FELELŐSSÉGRE KÖTELEZÉS - EGYÉRTELMŰSÍTÉS
A mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában folyó eljárás keretében a helytállási kötelezettség alapját képező utólagos adómegállapításról hozott határozattal szemben biztosított fellebbezési eljárásban a másodfokú adóhatóságnak az utólagos adómegállapítás, illetve a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában is döntenie kell, méghozzá egy határozatban. Az általános szabályok szerint utólagos adómegállapításnál a határozathozatalra 60 nap, míg a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában 30 nap áll rendelkezésre. A korábbi szabályozás nem rendezte, hogy e két határidő közül melyiket kell alkalmazni, a módosítás azonban egyértelművé teszi, hogy a határozatot 60 napon belül kell meghoznia az adóhatóságnak.
Felügyeleti intézkedés [141. § (5) bek.] A módosítással lehetővé válik a felügyeleti intézkedés iránti kérelem miniszter általi érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása, melyre abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az Art-ben meghatározott (szakmai) képviseletről nem gondoskodik.
Elévülés [164. §] A BŰNCSELEKMÉNY BÜNTETHETŐSÉGÉHEZ IGAZODÓ ELÉVÜLÉS ESETKÖREINEK BŐVÜLÉSE [164. § (1a) bek. új e) pont ]
A kiegészítés értelmében a bíróság által jogerősen megállapított csődbűncselekmény (Btk. 404. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. AZ ELÉVÜLÉS MEGHOSSZABBODÁSA [164. § (13) bek.]
A módosítás eredményeként az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, amennyiben új eljárásra utasítás történik.
Jogkövetkezmények [172. §] ELJÁRÁS AKADÁLYOZÁSA
A módosítás következtében – az az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás mellett – a hatósági eljárásnak a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon történő akadályozása esetén is lehetővé válik mulasztási bírság kiszabása az adózóval szemben, mely magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedhet. [172. § (1) bek. l) pont] A fent említett eljárások ismételt akadályozása esetén az adózóval szemben kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.[172. § új (1a) bek.]
Pénztárgépek, taxaméterek [172. és 176. §] KITERJESZTÉS
A módosítás az adóhatóság mellett a vámhatóság számára is megteremti a – 10 millió forintig terjedő – mulasztási bírság kiszabásának lehetőségét a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén, Lehetővé válik továbbá a pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével, forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség vámhatóság általi ellenőrzése.
Nyomtatványok [175. §] NYOMTATVÁNY RENDSZERESÍTÉSE INFORMÁCIÓCSERE ESETÉN
AUTOMATIKUS
Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat. A jogharmonizációs rendelkezés célja, hogy megkönnyítse az adóhatóság, valamint az érintett adózók és adatszolgáltatásra kötelezettek számára az automatikus információcseréből származó adminisztratív kötelezettségek teljesítését. [175. § új (1a) bek.]
Felhatalmazás rendeletalkotásra [175. §] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter – ahogyan a bevezetőben említésre került –, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzési programjainak szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét. Az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők kötelező továbbképzésének szabályait az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására a nyilvántartásba vételt végző szervezet pályázati felhívása alapján pályázatot (kreditpontminősítési kérelmet) nyújthatnak be azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a PM rendeletben foglalt feltételeknek. A pályázatok elbírálásáért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján általános közigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie a pályázóknak. A módosítás alapján az adópolitikáért felelős miniszter a pályázat elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díj fizetését rendelheti el. [175. § (17a) bek.]
Felhatalmazás rendeletalkotásra [175. §] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48. §-a írja elő az online pénztárgépek kötelező éves felülvizsgálatát. A felhatalmazó rendelkezéssel az adópolitikáért felelős miniszter ezen éves felülvizsgálat díját hatósági árként rendeletben megállapíthatja. [175. § (31) bek.]
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések [új 176/A. §] AZ UKRAJNAI HELYZETET DESTABILIZÁLÓ OROSZ INTÉZKEDÉSEKRE TEKINTETTEL IGÉNYELHETŐ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS
Az adószámmal rendelkező adózót az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében a 2014. február 28-át megelőzően megszerzett (állományba vett) befektetett eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével, ha e ráfordítások összege meghaladja a százezer forintot, adó-visszatérítés illeti meg. Az adó-visszatérítés, egyenlő a más módon (így különösen biztosító szolgáltatása révén) 2014-re bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, de nem lehet több 5 milliárd forintnál, valamint nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintettel adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók 2014-re fizetett (fizetendő) összegének 50 százalékát.
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések [új 176/A. §] Az adó-visszatérítést megalapozó ráfordítás alapjául szolgáló, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében bekövetkezett gazdasági események: tárgyi eszköz 2014. február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés; az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése; az ukrajnai székhellyel adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése; az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése; az előző pontban meghatározott befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenése, kivezetése.
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések [új 176/A. §] A közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli. Az eljárás során hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor. Az adó-visszatérítés iránti kérelem 2014. december 31-ig (jogvesztő határidő) írásban nyújtható be az állami adóhatósághoz, mely határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének, valamint a benyújtott kérelem olyan módosításának, amely az adó-visszatérítés összege növekedését eredményezi, nincs helye. A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát és az adó-visszatérítés igényelt összegét. A kérelemhez mellékelni kell az adó-visszatérítés összegét alátámasztó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseinek megfelelő bizonylatokat. Az adó-visszatérítés teljesítése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatától függ, mely határozat meghozatalának napját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal megállapítja.
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések [új 176/A. §] Az adó-visszatérítés ügyében folyó eljárás tekintetében az ügyintézési határidő a miniszteri határozat közzétételének a napját követő napon, de legkorábban a vállalkozási tevékenységére tekintettel az adózót adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók bevallására előírt határidő leteltének napját követő napon kezdődik. Az Európai Bizottság jóváhagyásának hiányában az állami adóhatóság az adó-visszatérítés ügyében a miniszteri határozat közzététele napját követő 10 napon belül az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. Az adózót megillető adó-visszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván, amelynek terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet.
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések [új 176/A. §] Ha az igényelt adó-visszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más (nem az adó-visszatérítés miatt elszámolt) bevétellel történő ellentételezése (így különösen az adó-visszatérítés alapjául szolgáló értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása) a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változás miatt 2020. december 31-ig, de legkésőbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelelő adó-visszatérítés a változás bekövetkezésének napjától – ha a változás csak az adózó Sztv. szerinti beszámolójának elfogadásával válik véglegessé, a beszámoló elfogadásának napjától – kezdődően már nem illeti meg. Ebben az esetben az adózó köteles adó-visszatérítési kérelmét kiegészítő kérelmet előterjeszteni, valamint, szükség esetén visszafizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozói adóalanyisághoz kötődő központi adóknak az adóvisszatérítés alapjául szolgáló összege az önellenőrzés során csökkent, ha e csökkenés az adózót megillető adó-visszatérítés összegének csökkenését is eredményezi.
Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések [új 176/A. §] Az adó-visszatérítéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó külön nyilvántartást vezet. Az adó-visszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100%-a. Az adó-visszatérítéssel összefüggő jogsértés esetén a jogkövetkezmények tekintetében az adózó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felelősség terheli. Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot. Ha a jogszerű adó-visszatérítési igények összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat az adóvisszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszerűen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel.
Az Áfa tv. szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása [176/H. § (1) bek.] A módosítás eredményeként a korábbi szabályozás szerinti, külön jogszabályban rögzített ár helyett a hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni.
Értelmező rendelkezések [178. § 3. pont] Az ADÓKÜLÖNBÖZET fogalma kiegészítésre kerül: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét. A kiegészítést az indokolta, hogy a büntetőeljárási jog szabályai alapján előfordulhat olyan eset, amikor nem a büntető bíróság, hanem az ügyészség állapítja meg jogerősen a bevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást, mely esetekben tehát nincs jogerős bírósági döntés, hanem jogerős, a büntetőjogi felelősséget megállapító és emiatt megrovást alkalmazó határozatot az ügyészség hoz.
Értelmező rendelkezések [178. §] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításával összefüggésben kiegészítésre került a KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS fogalma, melynek értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózót és más személyt, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg [178. § 17. pont új f) alpont] CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSnak a módosítás
értelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján nyújtható támogatás minősül, tekintettel arra, hogy 2014. július 1-től a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján támogatást már nem lehet nyújtani [178. § 30. pont]
Értelmező rendelkezések [178. §] Pontosításra került a KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG definíciója: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztést kell ilyenek tekinteni. [178. § 36. pont] Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében került bevezetésre és az Art. keretei között rögzítésre a KÖVETKEZŐ IDŐSZAKRA ÁTVIHETŐ KÖVETELÉS KÜLÖNBÖZETÉNEK fogalma: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete. [178. § 41. pont]
Az Art. 1. számú melléklete AZ EGYES ADÓBEVALLÁSOK HATÁRIDEJE Az általános forgalmi adóra vonatkozó éves bevallás feltételei, valamint a havi bevallás benyújtásának esetkörei bővítésre kerülnek: Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak
ÉVENTE kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot ÉS
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. [I/B/3/ac) pont]
Hatály: a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.
HAVONKÉNT kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az
azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult. [I/B/3/an) pont]
Hatály: azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz.
Az Art. 1. számú melléklete Áfa bevallási gyakoriság [I/B/ 3. pont ab) és ad) alpont] – fiktív cégek visszaszorítása!!! A módosítás az adócsalások visszaszorítása érdekében az eddiginél gyakoribb áfa bevallási kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amelyekben az ellenőrzési tapasztalatok szerint indokolt a vállalkozások szorosabb adóhatósági felügyelete. Ennek megfelelően az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettséget ír el ő az újonnan (jogelőd nélkül) alakult vállalkozások számára, továbbá – az előző dián említett – 50 millió forint árbevételi értékhatár felett megszűnik az éves áfa bevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell benyújtani.
Hatály: Az újonnan alakult vállalkozásokra vonatkozó rendelkezést azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz; a fenti értékhatárra vonatkozó rendelkezést pedig a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni. A 20/B. § (4) bekezdésével összhangban történő módosítás eredményeként havonként kell adóbevallást benyújtania az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő mellett az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének. [I/B/3. pont ak) alpont]
Az Art. 1. számú melléklete AZ EGYES ADÓBEVALLÁSOK HATÁRIDEJE
A jogutódlással megszűnő adózók áfa bevallása benyújtásának gyakorisága
[I/B/3/b) pont] Az új Ptk-val való összhang megteremtése érdekében került pontosításra a jogutódlással történő megszűnés eredményeként létrejövő adózó áfa bevallási kötelezettsége teljesítési határidejének szabályozása. A korábbi szabályozás csupán az egyesülés, illetve szétválás esetét nevesítette, az új Ptk. szerint azonban a jogutódlással történő megszűnés történhet más típusú jogi személlyé történő átalakulással, egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválással (különválás, kiválás, beolvadásos kiválás, beolvadásos különválás). Ennek megfelelően az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.
Az Art. 2. számú melléklet [I. cím Határidők alcím 6.3 alpontja] A rendelkezés hatályon kívül helyezésre került a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (5) bekezdésének 2014. augusztus 10. napjától hatályos módosításával összhangban, melynek értelmében a távszerencsejáték-szervezés szervezés után fizetendő játékadót a szervezőnek a korábbi szabályozás szerinti kétheti gyakoriság helyett havi gyakorisággal kell az állami adóhatóság felé teljesítenie.
3. számú melléklet [O) pont] AZ ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉNEK ADATSZOLGÁLTATÁSA
A módosítás értelmében a jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek – a korábbi szabályozás szerinti ingatlanadó bevallás helyett – az építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiegészül a jegyző által a fenti határidőn belül az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelmére vonatkozó adatszolgáltatással.
3. számú melléklet [I) pont 2. alpont] AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV ADATSZOLGÁLTATÁSA
A rendelkezés alapján az állami foglalkoztatási szerv köteles volt adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére a Karrier Híd Program keretében kiadott, visszavont vagy ismételten kiadott igazolással összefüggő adatokról a tárgyhót követő hónap 5. napjáig. A vonatkozó szabályok értelmében legkésőbb a 2013. október 31. napjáig érvényes igazolások visszavonásáról vagy ismételt kiadásáról kellett/lehetett adatot szolgáltatni, 2013. november 5-ei határidővel, így az Art. 3. számú melléklet I) pontja 2. alpontjának rendelkezése kiüresedett, ezért indokolttá annak hatályon kívül helyezése.
8. számú melléklet [1. A) pont c) alpont] ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZAT
A 20/B. § (4) bekezdésével összhangban történő módosítás eredményeként az általános forgalmiadó-alany (összesítő nyilatkozattal) nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az Áfa tv. 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett, de saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről).
8. számú melléklet [1./C) alpont] ÖSSZESÍTŐ NYILATKOZAT
A negyedéves gyakoriságról a havi gyakoriságra való áttérés esetei a módosítással az alábbiak szerint bővülnek: a rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha
az Áfa tv. 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy
az Áfa tv. 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.
Hatály: A rendelkezést 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakokra benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
