Számvitel alapjai VI. ELŐADÁS AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK SZÁMBAVÉTELE AZ ÉRTÉKELÉS
Dr. Pál Tibor
2012.02.19.
Az eszközök és források számbavétele
Számbavétel Mennyiségi
Értékbeni
Leltár, leltározás
Beszámolás
Mennyiségi számbavétel
Nyilvántartásokból
Leltározással
Mennyiségi felvétel
Egyeztetés
LELTÁR
Beszámoló (mérleg)
Értékbeni számbavételhez szükséges információk (1)
Értékcsökkenés(-)
Bekerülési érték (+)
Értekbeni
Értékhelyesbítés(±)
számbavéte l
Értékváltozás(±) Értékvesztés(-)
Árfolyamváltozás(±)
Értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása(+)
Értékbeni számbavételhez szükséges információk (2) Bekerülési érték: Az eszközök esetében az eszköz megszerzéséhez hozzákapcsolható valamennyi figyelembe vehető tétel
Az eszközmegszerzés módja lehet: Vásárlás vételár+felár-engedmény és a szállítási-, rakodási-, szerelési-, üzembe helyezési költségek; a közvetítési díjak; kapcsolódó adók, vámterhek Saját előállítás előállítási költség Apport átvétel, térítés nélküli átvétel, többlet, ajándék, stb. létesítő okirat, szerződés szerinti érték … stb.
A
forrásoknál a szerződések, számlák, határozatok (kivetések) alapján elismert, a nyilvántartásokba bejegyzett érték
Értékbeni számbavételhez szükséges információk (3) Értékcsökkenés
Immateriális javak, tárgyi eszk. esetében
terv szerinti écs. ( több év alatt történő elhasználódás pénzben kifejezett értéke értékcsökkenési leírás terven felüli écs. ( vagy piaci okok; vagy az eszközök értése tartósan csökken, feleslegessé válik … stb.)
Értékvesztés
Immateriális javak, tárgyi eszk. kívül
Ha az adott eszközök nyilvántartás szerinti értéke magasabb, mint a piaci érték.
Visszaírás Ha a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés vonatkozásában az elszámolás okai nem vagy nem egészében állnak fenn. A piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a nyilvántartásokban szereplő értéket.
Értékbeni számbavételhez szükséges információk (4)
Értékhelyesbítés A befektetett eszközök gyes elemeinél a nyilvántartási és az attól magasabb piaci érték eltérése.
Árfolyamváltozás A devizában, valutában kimutatott mérlegtételek forintra történő átszámításánál előre rögzített árfolyamok felhasználásával kell megállapítani. (Mérleg fordulónapja, devizás tételek összevont értékelése)
Az értékbeni számbavétel fogalmának kibővítése Értékelési eljárások 1.
1, Múltbeli (történelmi, a bekerülési értéket elfogadó) érték a) beszerzési ár - tényleges - tervezett
b) előállítási költség - tényleges
- tervezett
( névérték, könyvszerinti érték)
Az értékbeni számbavétel fogalmának kibővítése Értékelési eljárások 2.
2. Jelenlegi (fordulónapi) érték
a) utánpótlási ár b) napi eladási ár c) könyv szerinti érték
3. Várható áron történő értékelés
Az értékbeni számbavétel fogalmának kibővítése 3 Értékelési elvek- Mérlegelméletek
Értékelési elvek 1. 2. 3.
Realizációs elv Időérték elv Legkisebb érték elve
Mérlegelméletek
1. Realizációs elv csak realizált eseményt akar kimutatni
fő célja: az eredmény számbavétele előnye: objektív, viszonylag állandó, gazdaságos hátránya: nehezen számítható alkalmazott értékelési eljárása: tényleges
bekerülési érték
Példa Termelés: 1. sorozat: 6.000 db 2. sorozat: 4.000 db Értékesítés: elad. ár
110Ft/db önktg. 100 Ft/db önktg.
9.000 db
130 Ft/db
Mennyi a vállalkozó kimutatható eredménye a különböző elvek szerint?
1. Realizációs elv - példa 1. Termelés
1.060 eFt
2. Értékesítés
110*6.000 + 100*3.000 4. Eredmény
216 eFt
1.170 eFt
130*9.000 3. Záró
106 eFt
130-106 = 24
1.060/10.000=106 Ft/db
24*9.000 = 216 eFt
106*1.000 db = 106 eFt
1.276 eFt
1.276 eFt
2. Időérték elv az értéket az értékelési lehetőségek függvényében
változó értékként fogja fel Fő célja: a mérlegkészítés napján valós (helyes)
vagyonérték kimutatása előnye: a vagyoni helyzet pontos megállapítása hátránya: szubjektív, gyorsan változó
alkalmazott értékelési eljárás: napi eladási ár
2. Időérték elv - példa 1. Termelés
1.060 eFt
2. Értékesítés
110*6.000 + 100*3.000 4. Eredmény
240 eFt
130-106 = 24
1.170 eFt
130*9.000 3. Záró
130 eFt
130*1.000 db = 130 eFt
24*10.000 = 240 eFt 1.300 eFt
1.300 eFt
3. Legkisebb érték elve az egyes értékelési eljárások közül mindig a
legalacsonyabbat alkalmazza Fő célja: az ún. “rendes kereskedelmi óvatosság”
biztosítása. előnye: biztonságot nyújt (“csak jobb jöhet”) hátránya: nem lehet kiaknázni a lehetőségeket alkalmazott értékelési eljárás: záró
legalacsonyabb áron, felhasználás legdrágábban
3. Legkisebb érték elve - példa a) záró értékesítés a legmagasabb értéken
1. Termelés
1.060 eFt
2. Értékesítés
110*6.000 + 100*3.000
4. Eredmény
180 eFt
1.170 eFt
130*9.000
3. Záró
70 eFt
110*9.000 db= 990 eFt 1.060eFt - 990eFt = 70eFt 1.240 eFt
1.240 eFt
3. Legkisebb érték elve - példa b) zárót a legalacsonyabb értéken értékelve
1. Termelés
1.060 eFt
2. Értékesítés
110*6.000 + 100*3.000
4. Eredmény
210 eFt
1.170 eFt
130*9.000
3. Záró
100 eFt
100*1.000 db= 100 eFt
1.270 eFt
1.270 eFt
Mérleg elméletek
A. Materiális B. Reáltudományos C. Klasszikus meghatározás
A. Materiális - 1. Statikus (Nicklisch, Hügli, Marki) Alapvető cél: a vagyoni helyzet kimutatása forduló napon
Előnye: rendszerezett, tagolt mérlegadatokat mutat
Értékelési elv: időérték
Hátránya: a gazdálkodás értékelésére, elemzésére nem használható
Értékelési eljárás: napi eladási ár
Megnevezés
Tényleges bekerülési érték
Mai érték
Bef. eszk. N Pü. eszk. Készletek: -anyag -bef. term. -késztermék „A” 100 db „B” 200 db „C” 300 db Kölcsönforrás Forgóeszk. saját forr.
2.000 10.000
15.000
5.000 4.000
6.000 4.800
20 Ft/db 10 Ft/db 6 Ft/db 2.500
21 Ft/db 11 Ft/db 8 Ft/db
Eredmény
+9.900
12.000
Elad. ár
25 Ft/db 8 Ft/db 7 Ft/db
1. Statikus - PÉLDA Nyitó 1. Bef. eszk. 15.000 2. Anyagok 6.000 3. Beflen. 4.800 4. Késztermék „A” 2.100 „B” 2.200 „C” 2.400 5. Pü-i eszk. 10.000 42.500
1. Saját forrás 2. Kölcsön forr. 3. Eredmény
40.000 2.500 -
42.500
A. Materiális - 2. Dinamikus (Schmalenbach, Kosiol) Alapvető cél: a realizált eredmény kimutatása Értékelési elv: realizációs Értékelési eljárás: tényleges bekerülési érték
Előnye: a tevékenység tényleges eredményének pontos időbeli meghatározása Hátránya: forgalmi nehézségek a naturál és pénzfolyamatok összerendezésénél
Bef. eszk. N Pü. eszk. Készletek: -anyag -bef. term. -késztermék „A” 100 db „B” 200 db „C” 300 db Kölcsönforrás Forgóeszk. saját forr. Eredmény
Tényleges bekerülési érték 2.000 10.000
Mai érték
15.000
5.000 4.000
6.000 4.800
20 Ft/db 10 Ft/db 6 Ft/db 2.500
21 Ft/db 11 Ft/db 8 Ft/db
12.000 +9.900
Elad. ár
25 Ft/db 8 Ft/db 7 Ft/db
2. Dinamikus - PÉLDA Mérleg 1. Bef. eszk. 2.000 2. Anyagok 5.000 3. Beflen. 4.000 4. Késztermék „A” 2.000 „B” 1.600 „C” 1.800 5. Pü-i eszk. 10.000 26.400
1. Bef. eszk. alapja 2. Forg. eszk. alapja 2. Kölcsön forr. 3. Eredmény
2.000 12.000 2.500 9.900
26.400
A. Materiális - 3. Organikus (Schmidt) Alapvető cél: a vagyoni helyzet és az eredmény egyidejű meghatározása
Előnye: egyesíti a statikus és dinamikus elmélet előnyeit
Értékelési elv: időérték és realizációs elv
Hátránya: bonyolult
Értékelési eljárás: tényleges bekerülési érték és napi eladási ár
Megnevezés Bef. eszk. N Pü. eszk. Készletek: -anyag -bef. term. -késztermék „A” 100 db Ft/db „B” 200 db „C” 300 db Kölcsönforrás Forgóeszk. saját forr. Eredmény
Tényleges bekerülési érték 2.000 10.000
Mai érték 15.000
5.000 4.000
6.000 4.800
20 Ft/db
21 Ft/db
10 Ft/db 6 Ft/db 2.500
11 Ft/db 8 Ft/db
12.000 +9.900
Elad. ár
25 8 Ft/db 7 Ft/db
3. Organikus - PÉLDA Záró 1. Bef. eszk. 15.000 2. Anyagok 6.000 3. Beflen. 4.800 4. Késztermék „A” 2.100 „B” 2.200 „C” 2.400 5. Pü-i eszk. 10.000 42.500
1. Bef. eszk. saját forrásból 2.000 2. Ért.kül. ellentét 13.000 3. Forg. eszk. saját forrásból 12.000 4. Ért.kül. ellentét ……... 2. Kölcsön forr. 2.500 3. Eredmény 9.900 42.500
Forgóeszköz értékkülönbözeti ellentét számítása Eszközök összesen 42.500 ebből befektetett eszköz - 15.000 Forgó eszköz utánpótlási áron 27.500 Forgóeszközök bekerülési értéke (dinamikusból) - 24.400 Összes forgó eszköz beszerzési értéke 3.100
3. Organikus - PÉLDA Záró 1. Bef. eszk. 15.000 2. Anyagok 6.000 3. Beflen. 4.800 4. Késztermék „A” 2.100 „B” 2.200 „C” 2.400 5. Pü-i eszk. 10.000 42.500
1. Bef. eszk. saját forrásból 2.000 2. Ért.kül. ellentét 13.000 3. Forg. eszk. saját forrásból 12.000 4. Ért.kül. ellentét ……... 3.100 2. Kölcsön forr. 2.500 3. Eredmény 9.900 42.500
B. Reáltudományos elméletek
1. Tőke megtartás orientációjú mérlegfelfogások
2. Jövőorientált mérlegfelfogások - hozzáadott érték elven alapuló - ökonomikus nyereségre épített
C. Klasszikus elméletek
1. Antimérleg felfogások (Moxten, Busse von Colbe)
2. Heinen többcélú mérlegfelfogása
