Az Art. 2014. évi módosítása Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény Az OGY 2013. november 18-án fogadta el, és a Magyar Közlöny (a továbbiakban: MK) 199. számában került kihirdetésre (XI. 29.),
Az Art. további módosításai A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvény [MK 199. szám (XI. 29.), hatály: 2014.07.01.], a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény [MK 207. szám (XII. 12.), hatály: 2013.12.15.], az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény [MK 213. szám (XII. 18.)], az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ept.) [MK 217. szám (XII. 23.), hatály: 2013.12.26.], az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény [MK 222. szám (XII. 30.) hatály: 2014.03.15.]
ÁLTALÁNOS HATÁLYBALÉPÉSI IDŐPONT : 2014.01.01! ETTŐL ELTÉRŐ HATÁLYBALÉPÉSEKET KÜLÖN JELÖLÖM!
A módosítás főbb indokai A hatályos megteremtése.
rendelkezések
közötti
nagyobb
összhang
A meglévő jogintézmények alkalmazása során felmerült szükséges kiegészítések, módosítások kodifikációja.
Koncepcionális módosításra kizárólag a feltételes adómegállapítás jogintézménye tekintetében került sor. Több, az adózók számára kedvező változást is hoz. Pl. lehetővé válik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése esetén a kötelezettség hivatalbóli törlése, elfogadásra kerül a külföldi adóhatóság által – az ország hivatalos nyelvén – kiállított illetőségigazolás, a külföldi adózó mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól bizonyos esetekben.
A módosítás főbb indokai Módosulnak az adóhatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavételre vonatkozó rendelkezések. A gazdaság kifehérítése érdekében biztosítja, hogy az adóhatóság a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát is vizsgálhassa. Emellett több, pontosító és az adminisztrációt egyszerűsítő javaslatra is sor kerül. -> látható tehát, hogy 2014. évben nem történik koncepcionális változás az adóeljárásokat érintően.
A törvény hatálya [5. § (2)-(3)] EGYÉRTELMŰSÍTÉS!!! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), mint háttérjogszabály alkalmazási körének pontosítása • a Ket-nek a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályai alkalmazása kivételként történő nevesítése megszűnik, ugyanis ezen rendelkezések már nem a Ket. végrehajtási fejezetében, hanem „A hatóság döntései” című IV. fejezetben találhatóak, • az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására vonatkozó Ketbeli rendelkezések adóügyekben történő alkalmazása kifejezetten kizárásra kerül, ugyanis a Ket. alapján az ügyfél kezdeményezheti saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását, amely adóügyekben kizárt, ezért szükséges a rendelkezés. Az elektronikus kapcsolattartás mellett az elektronikus ügyintézés fogalmát a Ket. is megkülönbözteti, ezért indokolt a különbségtétel Art-ban való megjelenítése is. (ld! 47/2013. (XI.7.) NGM rendelet).
Az adózó képviselete [7. § (3)] ENYHÍTÉS!!! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti adóvisszatérítésijog érvényesítésére irányuló eljárás képviseleti szabályainak enyhítése
az Áfa tv. szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.
Az adókötelezettség [14. § (4)]
KITERJESZTÉS!!! Az Art. 14. § (4) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezése szerint a volt vezető tisztségviselő, illetve volt végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően elkövetett jogsértés miatt szankcionálható. A volt vezető tisztségviselő, végelszámoló számára ugyanakkor a Ctv., illetve a Csődtv. nem a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző határidővel állapít meg kötelezettségeket, hanem e kötelezettségek (pl. bevallás benyújtása, az iratanyag átadása) határideje már jellemzően az említett eljárások megindulását követő időpontra esik. A módosító rendelkezés ezért az alábbi: „Amennyiben a jogsértés
arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.”
Avagy „mindenki a rá vonatkozó szabályok megszegéséért
felel!”
Bejelentés, változásbejelentés [20. § (7a)-(7b)] FELHATALMAZÁS!!! A magánszemélyek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségüket sokszor nem teljesítik, ezért az állami adóhatóság nyilvántartásában kötelezettként szerepelnek, és a folyószámlájukon az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül. Több esetben – a társszervek jelzései alapján – az adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt (pl. külföldön biztosított), azonban jelenleg az adóhatóság jogszabályi felhatalmazás hiányában a kötelezettség előírását saját hatáskörben lezárni nem tudja. A magánszemély bejelentése alapján az adóhatóság a befizetéseket nem csupán nyilvántartja a jövőben, hanem az Art-ban vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése nyilvántartásba vételre kerül, ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően
Bejelentés, változásbejelentés tudomást szerez arról, hogy a magánszemély • külföldön tartózkodik és nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján belföldinek, vagy • elhalálozott, és a megszűnés napjával, a magánszemély elhalálozása esetén pedig a magánszemély halála napjával az előírt havi járulékfizetési kötelezettség törlésre kerül. Amennyiben az adóhatóság az előzőekben felsoroltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
Bejelentés, változásbejelentés (20/B. §) MENTESÍTÉS!!! Az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó
közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat. Az Áfa tv. szerint belföldön nem letelepedett, illetve letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az Áfa tv. szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként ezen eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti.
Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vétele [24. § (7)] KITERJESZTÉS!!!
Az Art. hatályos rendelkezései értelmében az adózó költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak abban az esetben kérhet, ha adóazonosító számmal rendelkezik, illetve adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak ezen időszakra vonatkozóan érvényesíthet. ----- A módosítással a fenti szabály a túlfizetésre is érvényes lesz – kivéve a külföldi illetőségű, adóazonosító számmal nem rendelkező magánszemélyt – ez elsősorban azokban az esetekben fontos, mikor az adózó adószáma az Art. 24/B. § alapján törlésre került.
Az adószám felfüggesztése és törlése [24/A. § (12)] Korlátozás!!! Az Art. 24/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján a határozott időtartamra (180 nap) elrendelt felfüggesztés időtartamának lejártával abban az esetben is megnyílik az adóalany adólevonási joga, ha az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség pótlásának elmulasztása miatt az adószám törlését rendeli el az állami adóhatóság (Jelenleg kieső idő lehet!). Az adószám törlésének időpontját megelőzően ugyanis – ellentétben az Art. 24/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjai alapján elrendelt felfüggesztést követő törlés esetével – az adószám a határozott időtartam lejártával már nem minősül felfüggesztettnek. A problémát orvosolja az Art. 24/A. § (12) bekezdésének módosítása -> a határozott időtartam előírása helyett az adószám 180 napon túli törléséig felfüggesztett marad az adószám.
Az adószám felfüggesztése és törlése Pontosítás! -> amennyiben az adózó az adószám törléséről hozott határozat jogerőre emelkedéséig teljesíti bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségét, akkor a felfüggesztés megszüntetése határozattal elrendelésre, az
adószám törléséről hozott határozat pedig visszavonásra kerül, amely határozat ellen fellebbezésnek továbbra sincs helye. (Hatály: először a hatálybalépést követően induló elsőfokú
eljárásokban alkalmazandó)
Az adóbevallás [31. § (5); 34/A. §] ENYHÍTÉS!!! A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje február 25-ről május 31-re módosul (vagyis összhangba kerül a társasági adóbevallás határidejével). Ha a törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, kezdeményezhetővé válik a választás módosítása kijavítás iránti kérelem útján -, feltéve, hogy a módosítás a beadott bevallását figyelembe véve az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti. Korlát: az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül kérhető.
Az adó megfizetése; a megfizetés és kiutalás időpontja PONTOSÍTÁS!!! A Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind a tartozás, a túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzhető az adminisztráció és a költségek csökkentése érdekében. (Hatály: folyamatban lévő eljárásokra is) [35. § (2); 131. § (3)] A jogszabály hatályos szövege alapján a kiutalásra nyitva álló határidőt az adózó magatartása akkor befolyásolja, ha az az ellenőrzés befejezését akadályozza vagy késlelteti. A módosítás az esetleges jogértelmezési viták elkerülése érdekében egyértelművé teszi: a kiutalási határidő számítását az ellenőrzés megkezdését és
a már megkezdett ellenőrzés lefolytatását, befejezését akadályozó, késleltető ok egyaránt befolyásolja. [37. § (4)]
A befizetések elszámolása [43. § (2a)] FELHATALMAZÁS!!! A természetes személy elkövető által a bűncselekmény elkövetése miatt, a büntetés korlátlan enyhítése érdekében az elkülönített letéti számlára megfizetett összeget a büntetőeljárás jogerős befejezését követően az adóhatóság átvezeti azon adózó (jellemzően gazdálkodó szervezet) fizetési számlájára, melynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett. Ha azonban az adózó a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt megszűnik – figyelemmel a büntetőeljárások elhúzódására is –, a jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és azt az elkövető adószámlájára kell átvezetni. (Hatály: folyamatban lévő eljárásokra is)
A befizetések elszámolása [43. § (5)] FOGALOMMEGHATÁROZÁS!!! Túlfizetés (KIFEJEZETTEN RÉGIÓNKBÓL INDULT EL a fogalom egységesítésének igénye) • A fogalom egyértelműsítése, egységesítése: „Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személynek adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adófolyószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára számolja el.” • Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos
adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A tag adószámlájára való elszámolás feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.
A befizetések elszámolása •
•
A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott nem csupán az adózót, hanem az adó megfizetésére kötelezett személy is terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. A kényszertörlés alatt álló adózók vonatkozásában is lehetőség nyílik a túlfizetés összegének átvezetésére a tartozást mutató adónemre hasonlóan a csőd-, felszámolás-, illetve végelszámolás alatt álló adózókhoz.
(Hatály: a hatálybalépéskor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény tekintetében is) ELRENDELÉS!!! 43.§ (5a): Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerben az adózói felosztási rendelkezés nélküli befizetések kezelésének a végrehajtási eljárás során alkalmazott felosztási szabállyal történő összhangba hozása az alábbiak szerint:
A befizetések elszámolása Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság
először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.
Az önellenőrzés; az önellenőrzés bevallása és a megfizetés (49. §; 51.§) PONTOSÍTÁSOK!!! Az Áfa tv-nyel való összhang megteremtése azzal, hogy az önellenőrzésnek nem minősülő termékimportot terhelő áfa kivetésével kapcsolatos határozat módosításából eredő korrekciók elszámolása kizárólag az Áfa tv-ben kerül szabályozásra. Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az illeték adónemmel kapcsolatos bevallásban szereplő kötelezettség is önellenőrizhetővé válik (ld. bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó a bevallását). ! Az önellenőrzés lehetőségének megteremtése az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően, mely esetben a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás (Art. 3. számú melléklete) KÖTELEZÉSEK!!!
Az Art. 31. §-ában és a 3. számú mellékletében meghatározott adattartalmú bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatásra kötelezetté válik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatást a 2013. január 1-jei állapotra vonatkozóan, továbbá e rendelkezés hatályba lépésének időpontjáig bekövetkezett változásokra vonatkozóan első alkalommal e rendelkezés hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
Az Itv. földhivatali adatszolgáltatásra vonatkozó szabálya 2013. január 1jétől megváltozott, de ezt nem követte az Art. 3. számú mellékletének C) pont 1. alpontja, ezért az korrekcióra szorult. Emellett szükséges rögzíteni azt is, hogy a földhivataloknak külön meg kell küldeniük a zárt végű lízingszerződéseket is az illetékkiszabáshoz.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás (Art. 3. számú melléklete) 2013.12.15-től hatályát veszti az Art. 3. számú melléklete C) pontjának 3. alpontja, mely által megszűnik az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé teljesítendő, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 9.4.1. pontjában meghatározott adómentesség feltételéül szabott, 5 évet elérő (határozott) időtartamra kötött haszonbérleti szerződés megkötésére illetve megszűnésére vonatkozó – annak a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 8 napon belül teljesítendő – adatszolgáltatási kötelezettsége.
Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás [31. § (2) bek. 5. pont; 52. § (13b)] Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság adatszolgáltatási kötelezettségének megteremtése az adóhatóság megkeresése esetén az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásával, ellenőrzésével, a végrehajtási eljárás lefolytatásával összefüggésben adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról (az érintett adóalanyi kör által a két szerv felé szolgáltatott adatok eltérősége miatt). Az állami adóhatóság az idegenrendészeti feladatok ellátásához szolgáltatja az adatokat megkeresésre.
Az adótitok [54. § (4a); 54. § (7) k) pont] JOGOSÍTÁS!!! A hagyatéki eljárásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében a közjegyző – a hagyatéki ügyben való eljárásra jogosultságának megfelelő igazolása esetén – tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről (annak érdekében, hogy a hagyaték elfogadása előtt az örökös megismerhesse a hagyaték teljes tartalmát). A tájékoztatás megadására a kiadmányozása napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal kerül sor. 2014.07.01-től az adóhatóság megkeresésre tájékoztathatja az adótitokról a Gazdasági Versenyhivatalt is, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.
Az adóhatósági igazolás kiállítása (85/A. §) KITERJESZTÉS – ÖSSZHANG A 27/A.§ (2) BEK. B) PONTTAL!!! Jövedelemigazolás Az adónyilatkozat és a jövedelemigazolás közti összhang megteremtése, így a jövedelemigazolás az adózó személyi jövedelem-adó kötelezettsége mellett a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét is tartalmazza.
Az adóhatósági igazolás kiállítása (Art. 4. számú melléklete) ENYHÍTÉS!!! Illetőségigazolás A hatályban volt szabályozás szerint az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint a külföldi illetőségű magánszemély illetőségének igazolására a külföldi hatóság által kiállított okirat angol nyelvű példányának magyar nyelvű szakfordításáról készült másolat szolgál. Mivel azonban a külföldi hatóságok nem mindegyike állítja ki angol nyelven az illetőségigazolást, így a külföldi illetőség igazolására a módosítás eredményeként a továbbiakban a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű
példánya, magyar nyelvű szakfordítása,vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. (Hatály: folyamatban lévő eljárásokra is.)
Az ellenőrzés [92. § (6)] PONTOSÍTÁS!!! Határidő A felszámolás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenőrzésére nyitva álló egy éves határidő megszűnése, tekintettel • a felszámolás alatt álló adózók kötelező ellenőrzésének megszűnésére (2012. január 1. -> tehermentesítés), illetve • a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 180 napos jogvesztő határidőre, >>> mely megfelelő ösztönzést ad az adóhatóságnak arra, hogy a követelés bejelentés alapját képező ellenőrzést befejezze. Problémát okoz, hogy az adózó a felszámolás előtti időszakra még évekig nyújthat be – akár többmilliós visszaigényelhető adót tartalmazó – bevallásokat, amelyet az adóhatóság nem vonhat ellenőrzés alá. A módosítás különösen a felszámolás alatt álló adózók túlfizetésének visszaigénylése szabályainak 2013. június 28-ával történt megváltozása miatt indokolt. A módosítás értelmében tehát a tevékenységzáró ellenőrzést a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni. (Hatály: a hatálybalépést követően induló felszámolási eljárásokban)
Az ellenőrzés [93. § (1) és 95.§ (1)] ELEKTRONIZÁLÁS!!! 2014. JÚLIUS 1-jétől a megbízólevél az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében elektronikusan is kézbesíthetővé válik. Az ellenőrzés során vizsgálandó körülménnyé válnak az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek (+ 119.§ (2) bekezdés). ->>> Az adóellenőrzés jövője ugyanis, hogy nem az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendeli hozzá az egyes bizonylatokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését, és az ebből adódó helytelen adózást. Mindehhez pedig az alkalmazott szoftvereket, azok tartalmát is meg kell ismernie a revíziónak, például a pénzügyi tranzakciós illeték vizsgálatánál fontos annak ellenőrzése, hogy minden releváns tranzakció a rendelkezésünkre áll-e vagy sem. (Hatály: a folyamatban lévő
ellenőrzésekre is)
Az ellenőrzés [96. § (3)] JOGOSÍTÁS!!! Az iratok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett más esetben – a korábban hatályos szabályozás szerinti 60 napos határidővel szemben – az ellenőrzés befejezéséig válnak bevonhatóvá, mely módosítással az iratanyag adóhatóság általi bevonásának határideje egyensúlyba kerül a vizsgálatra nyitva álló határidővel (pl. 90 napos vizsgálat esetén 90 napig lehet az iratanyagot bent tartani). Tehát már nem szükséges az adóhatóság vezetőjének engedélye a 60 napon túli benntartáshoz!!!
Az ellenőrzés [98. § (4)] KITERJESZTÉS!!! Mintavétel Az ellenőrzés során történő mintavétel részletszabályai bővítésre kerülnek, lehetőség nyílik a mintavétel adózó általi elvégzésére (kérelemre vagy az adóhatóság felhívására). A mintavételt általános esetben az adóhatóság adóellenőrei végzik, azonban előfordulhat olyan eset (pl.: veszélyes anyagokból történő mintázás, speciális munkavédelmi, munkavégzési körülmények), mely során célszerűbb és szakszerűbb, ha a mintavételt az adózó végzi el. Az előzőek mellett a mintavétel szabályozása így összhangba kerül a vámeljárások során végzett mintavételek Uniós szabályozásával is, melyről az Európai Parlament és a Tanács 450/2008 számú rendeletének (Modernizált Vámkódex) 118. cikke, a Tanács 2913/92/EGK rendeletének 69. cikke, valamint a Bizottság 2454/93/EGK rendeletének 242-247. cikkei rendelkeznek.
Az ellenőrzés [99. § (1a)] PONTOSÍTÁS!!! Az ellenőrzési eljárás során az adózó együttműködésre, illetve az ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. Ezen rendelkezéssel a jogalkotó gyakorlatilag megismétli az Art. 14. § (4) bekezdése szerinti szabályokat. A két jogszabályhely harmonizálása érdekében az Art. 99. § (1a) bekezdésének a kibővítése lett indokolt. Azonban a bírságolás lehetőségét elegendő az Art. 14. § (4) bekezdésében szerepeltetni.
Az adóhatósági eljárás [124. § (5) és (7a)] Kézbesítés (2014. JÚLIUS 01-TŐL) Az elektronikus úton kézbesített hatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az új rendelkezés az adóhatósági iratok elektronikus úton való kézbesítésére való felkészüléshez kapcsolódik, az eljárás gyorsítására és egyszerűsítésére irányul. 01.01-TŐL: A meghatalmazott részére szóló adóhatósági irat címzésében fel kell tüntetni az adózó nevét (megnevezését), a meghatalmazott nevét (megnevezését) és meghatalmazotti minőségét.
Az adó feltételes megállapítása (132. §) ÚJ SZABÁLYOZÁS!!! A kétfokú eljárás megszüntetésre kerül; Az eljárás csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát, így a jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem esetén az általa megvalósítandó jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát nem; Az ügyintézési határidő – megemelkedik, illetve pontosításra kerül – módosulása • a kérelem benyújtásától számított 75 nap, mely egy alkalommal, 60 nappal meghosszabbítható; • sürgősségi eljárás esetében 45 nap, mely 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, v. további kérdést tesz fel
Az adó feltételes megállapítása vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig vonható vissza. A kérelem díjkötelezettségének – a díj megállapítása egyszerűsödik – a változása: • 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, • tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. A feltételes adómegállapításra irányuló eljárás során hozott határozattal vagy az Art. alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye – ld. egyfokú eljárás –, jogorvoslatként csak bírósági felülvizsgálat kérhető.
Az adó feltételes megállapítása Bevezetésre kerül az előzetes konzultáció, melynek díja konzultációnként 100 ezer forint. Az adózónak jogi keretek között szabályozott lehetősége nyílik a jelentős költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. Annak során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. Hatály: A rendelkezéseket a hatálybalépést követően benyújtott
kérelmekre kell alkalmazni.
Jogorvoslat (136/B. §) MEGFELELTETÉS!!! Mögöttes felelősségre kötelezés (vö. 9/2013 (III.6) AB határozat) • Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott – első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az adómegállapításhoz való jog már elévült.
Jogorvoslat •
Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett az említett fellebbezési jogával él, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti, melyekről egy határozatban dönt. • A módosítás értelmében biztosíthatóvá válik a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában folyó eljárás keretében az Alkotmánybíróság által hiányolt érdemi jogorvoslat a helytállási kötelezettség alapját képező utólagos adómegállapításról hozott határozattal szemben. (Ugyanakkor nem nyílik meg újra a fellebbezési jog a már nem létező adózóra vonatkozó utólagos adómegállapításról hozott határozat tekintetében.) A módosítással indokolatlanná válik az Art. 141/A. §-ában megfogalmazott jogintézmény fenntartása, ezáltal hatályon kívül helyezésre kerül. A felügyeleti intézkedés feltétele, hogy az ügyben a kormányhivatalt vezető megbízott vagy a NAV elnöke felettes szervként már döntést hozott. [141.§ (1)]
A végrehajtás (145-146. §) PONTOSÍTÁS!!! A végrehajtható okiratok köre bővül a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkereséssel és értesítéssel. A 2011. január 1. napjától hatályos jogszabályváltozás következtében az adóigazgatási eljárásban kizárólag a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat minősül végrehajtható okiratnak, azonban a bíróságok a legtöbb esetben továbbra is csak megkereséssel élnek az adóhatóság felé a bírósági illeték előírása, nyilvántartása és végrehajtása érdekében. A bírósági határozatok adóhatóság általi beszerzése, így jelentős bürokratikus, valamint adminisztratív terheket ró mind a bíróságokra, mind az adóhatóság végrehajtási szakterületeire, ezért célszerű a végrehajtható okiratok körének kibővítése. Hatásköri szabályok kiegészítése • A főszabálytól eltérően a vámhatóság első fokon eljáró szervei az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást foganatosíthatnak, mely során a vámhatóság eljáró alkalmazottjára a végrehajtóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandóak (Hatály: a
folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is)
A végrehajtás (148/A. §) Az eljárás időpontja A helyszíni eljárás keretében foganatosított végrehajtási cselekmény esetében főszabály szerint munkanapon reggel 6 óra és este 10 óra között. Kivételek: • a végrehajtási cselekmény bármikor foganatosítható a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélyével • bármikor – külön engedély nélkül is – lefoglalható a szállítás alatt álló ingóság (kivéve a postára feladott pénzt és más küldeményt, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolgot, mindaddig, amíg a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át)
(Hatály: folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazandó)
A végrehajtás A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó, illetve követelés foglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, mely tényről az adóhatóság értesíti az adózót. Ez egy új jogintézmény, mely rugalmasságával és egyszerűségével lehetőséget biztosít az adóhatóság számára a korszerű, gyors és hatékony munkavégzésre, plusz teher nélkül. [150. § (2)] Ha az adózó az adóhatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza. [152. § (3)]
A végrehajtás [156.§ (8)-(11)] Árverés • Kizárttá válik ingó, illetve ingatlan árverés során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 123. §-ának és 226/A. §-ának alkalmazása. • Az árverés során az árverező (végrehajtó) kizárására vonatkozó szabályok rögzítésre kerülnek, ugyanis az adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehet egyértelműen alkalmazni a Vht-nek a végrehajtók kizárásával kapcsolatos szabályait. E szerint nem árverezhet: - az adóhatóság alkalmazottja, közeli hozzátartozója és élettársa a foglalkoztató adóhatóság illetékességi területén belül; - az adós. Az alkalmazott ugyanakkor árverezhet abban az esetben, ha végrehajtás kérői vagy tulajdonostársi pozíciója van, vagy törvényi elővásárlási joggal rendelkezik.
A végrehajtás • Elektronikus árverés során az érvényes licit legkisebb összege 1000 forintra, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén 5000 forintra módosul. [156/A. § (7)] • A nem elektronikus (hagyományos) ingatlanárverés szabályai rögzítésre kerülnek. A Vht. 2012. szeptember elsejétől hatályos átfogó módosítása folytán a bírósági végrehajtásban ingatlanok esetében megszűnt a hagyományos árverés intézménye, és az elektronikus ingatlanárverés vált kizárólagossá. Ennek eredményeként az adóeljárásban jelenleg a hagyományos ingatlanárverések elvi lehetősége ugyan továbbra is adott, azonban – a szükséges háttérszabályozás hiányában – a gyakorlatban nem alkalmazható e jogintézmény. A módosítás csupán a hatályos Vhtből jelenleg hiányzó, feltétlenül szükséges eljárási rendelkezéseket emeli be a törvénybe, az itt nem szabályozott kérdések tekintetében továbbra is a Vht. marad a mögöttes jogszabály. (156/H. §)
A végrehajtás EGYÉRTELMŰSÍTÉS!!! Jogorvoslat • Az elkésett (vagy nem a jogosulttól származó) végrehajtási kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vonatkozó szabályok összhangba kerülnek az Art. elkésett fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseivel. (Hatály: a
hatálybalépéskor már benyújtott végrehajtási kifogások vonatkozásában is alkalmazandó) [159. § (1)] A VH. eljárás szünetelése eseteinek bővülése • A végrehajtási eljárás szünetel, ha az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerős befejezéséig. A módosítás indoka, hogy az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárások lefolytatása alatt az adótartozások végrehajtásához való jog elévülhet, és ezáltal az adóhatóság jogerős bírósági ítéletben megállapított követelését érvényesíteni nem tudja. (Például: harmadik személynél foganatosított foglalás esetében, ha a birtokos nem ismeri el, hogy a lefoglalt dolog az adós tulajdonában áll, az adóhatóságnak kell bíróság előtt pert indítania, vagy fedezetelvonó perek esetében.) [160. § (4)]
Elévülés [164. § (1c)] A jelenleg hatályos szabályok szerint az elévülés csak azokban az esetekben „tolódik” ki a büntethetőség elévüléséig, amikor a büntető ítélet jogerőre emelkedése előtt még nem telt le az általános öt éves adójogi elévülés időtartama. Amennyiben azonban a bíróság az általános adójogi elévülést követően hozza meg döntését, adójogi megállapításra már nincs lehetőség. A jogalkotó célja nyilvánvalóan az volt, hogy valamennyi olyan esetben, amikor adóra, járulékra, költségvetési támogatásra csalást, költségvetési csalást, stb. követtek el, akkor ezen magatartás adójogi következményei (szankciói) is megállapíthatóak legyenek akkor is, ha az általános adójogi elévülési idő már eltelt, de az adott bűncselekmény büntethetősége még nem évült el. Ezen célt a hivatkozott szakasz csak a fentiekben javasolt kiegészítéssel tudja maradéktalanul betölteni.
Az adó megállapításához való jog elévülése az Art. 164. § (1a)-(1b) bekezdéseiben meghatározott büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.
Jogkövetkezmények SZIGORÍTÁSOK!!! Üzletlezárást helyettesítő bírság • A mulasztási bírság kiszabása mellett alkalmazható az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Ismételt elkövetése esetén minden alkalommal meg kell állapítani. Mértékének felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint. [172. § (8b)] Mulasztási bírság Amennyiben az adózó az árfolyam-különbözetre tekintettel mulasztja el a társasági adó feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését, úgy a mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalap-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegforduló napon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított árfolyamjellegű különbözetet, ha az adóalapot képez. [172. § (12) – HATÁLY: 2013.12.29.] Üzletlezárás Mulasztási bírság mellett az üzletlezárás lehetőségének (12 nyitvatartási NAPRA) megteremtése a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén. [174. § (1)]
Értelmező rendelkezések (178. §) Az adókülönbözet fogalmának kiegészítése adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Cél: megfelelően tudja kezelni a törvény a büntetőeljárás során megállapított adófizetési kötelezettséget. A szerződéscsomag és a szerződéstípus fogalmának hatályon kívül helyezése a feltételes adómegállapításra vonatkozó módosításokkal összefüggésben.
Egyéb módosítások A tag fogalmának pontosítása, kiterjesztése az egyszemélyes gazdasági társaság tagjára is. (24/C.-24/E. §) Az Art. 175. § (4a) bekezdése felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert, hogy rendeletben határozza meg a kezelőszemélyzet nélküli automatákkal kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait és műszaki követelményeit. 13.11.30-TÓL HATÁLYOS! Az Art. 175. § (30) bekezdése felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert arra, hogy rendeletben állapítsa meg az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait. Ezzel összhangban az Art. új alcímmel („Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása”) és a 176/G-H. §-okkal egészül ki. A 176/H. § (1), illetve (5)-(8) bekezdéseit továbbá az Ept. módosította, mely rendelkezések 2013.12.26-tól hatályosak.
Egyéb módosítások A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt Tao tv. szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg. [44. § (3)] A gépjármű vagyonszerzési illeték kiszabásánál bizonyos esetekben szükség lehet az ügylet alapjául szolgáló okmányok másolati példányára, melyeket a közúti közlekedési nyilvántartásból kérheti meg az adóhatóság. [52. § (3)] Ugyanis a jelenleg hatályos szabályozásban a „gépjármű nyilvántartás” kifejezés szerepel, melynek azonban nem része az okmánytár, így a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala erre hivatkozással korábban nem adta át az említett iratok másolatát. A módosítás ezt az akadályt kívánja megszüntetni. Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. [146. § (2)]
Egyéb módosítások Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott, a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton – a ’08. számú nyomtatványon – az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggően teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítása melletti munkavégzés tényének közlésére. A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó, havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésre vonatkozó szabályozás 2014.03.15-től a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződésekre irányadó. (A korábbi szabályozásban az utolsó fordulat a polgári jog szerinti alvállalkozókat érintette.) A szabályozás kiegészül továbbá a kifizetést teljesítő fogalmának meghatározásával: ilyennek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó. [36/A. § (1)-(1a)]
Egyéb módosítások a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk.) 2014.03.15. napján történő hatályba lépésével megszűnik a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság fogalma, így a betéti társaság és a közkereseti társaság is jogi személyiségű gazdasági társasággá válik, mely változással az Art. 2014.03.15-én hatályba lépő rendelkezései is összhangba kerülnek. Az Új Ptk. szabályrendszerében megszűnik a felelős őrzés fogalma, így 2014.03.15-től az Art-ban az árverés során a nyertes által azonosítható módon megfizetett, de át nem vett ingóság adóhatóság általi megőrzésére az Új Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. [156/A. § (11)]
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
