AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Cím: Telefon: Fax: E-mail: Honlap: Szakképzési Helyettes Államtitkár:
1051 Budapest, Szalay u. 10–14. 06 1-473-7000 06 1-312-4062
[email protected] www.om.hu Jakab János
O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 1
. .
I. SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005–2013 A Kormány elfogadta azt a szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely az elmúlt két évben készült a szaktárcák, a gazdasági kamarák, a szakmai szervezetek és a közvélemény bevonásával, véleményének kikérésével. Az erről szóló kiadványt olvashatják a www.nive.hu honlapon. Megjelent a Szakképzésfejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat, amely tartalmazza a 2005–2006-ra tervezett részintézkedéseket is. Az Oktatási Minisztérium Szakképzési Helyettes Államtitkársága a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, a szakképesítésért felelős tárcákkal együttműködve és a gazdasági kamarák, szakmai szervezetek véleményének figyelembevételével megkezdte a stratégia végrehajtását. Ennek egyik fontos eleme, hogy előkészítésre kerültek azok a jogszabályi változások, amelyek az elkövetkező időszakban szükségesek ahhoz, hogy megvalósulhassanak a stratégia célkitűzései. A szakképzés átalakításához nélkülözhetetlen a hosszú távú fejlesztés, ezért a feladatokat nem rövid távon, hanem 2013-ig tartalmazza a stratégia. Az Oktatási Minisztérium Szakképzési Helyettes Államtitkársága a szakképesítésért felelős tárcákkal júniusban egyeztette például a 9–10. évfolyamra tervezett közismereti-szakmai előkészítő oktatás arányaira vonatkozó javaslatokat, a szakképzést előkészítő évfolyamokkal, a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat, a Szakiskolai Fejlesztési Program kiterjesztését. Folyamatos, kéthetenkénti konzultációkkal folytatódik augusztustól az együttműködés a szaktárcákkal a stratégia egyes intézkedéseinek megvalósítása érdekében. A Kormányhatározatot a Melléklet tartalmazza. Példaként néhány eddig már megtett intézkedés: • konzultáció az Országos Szakképzési Tanáccsal (OSZT) a szakmai tanácsadó testület rendeleti szabályozásáról; • beindult az Út a szakmához ösztöndíjprogram; • elkészült a szakképzés tanárképzési rendszerének koncepciója; • biztosított a felnőttképzési akkreditáció költségeinek fedezete az MPA képzési alaprészéből; • elkészült a javaslat a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére, amelyet az OSZT 2005. július 7-i ülésén megtárgyalt. A szakképzés-fejlesztési stratégia elfogadásával egy időben a Kormány meghatározta a 100 lépés program keretében azt a 14 szakképzési lépést is, amely az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait tartalmazza a szakképzés színvonalának és a munkaerőpiaccal való kapcsolatának javítása érdekében. A 14 lépést a következő táblázat tartalmazza. Lépés
A szakképzés színvonala
1.
Támogatjuk az alapképességek megerősítését és a szakmai tárgyak alapjainak nagyobb óraszámú tanítását a szakiskola 9–10. évfolyama közismereti képzésének keretében.
2.
A szakiskola 9–10., valamint a szakközépiskolák 9–12. évfolyamain a szakképzési időn belül finanszírozzuk a pályaorientációs, a szakmai és a szakmacsoportos alapképzést.
3.
Kiemelten támogatjuk a hiányszakmák oktatását.
4.
Kialakítjuk a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét, s ennek alapján jutnak normatív, kiegészítő és fejlesztési támogatásokhoz.
5.
Átalakítjuk az Országos képzési jegyzéket, 400-ra csökkentjük a szakképesítések számát.
O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 3
6.
22 térségi integrált szakképző központot hozunk létre, részben európai forrásból, részben a Munkaerőpiaci Alap finanszírozásával.
7.
Javítjuk a szakképzési vizsgarendszer minőségét.
Hátrányos helyzetű fiatalok 8.
2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzést indítunk azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követően a normál szakiskolában teljes értékű szakképzettséget szerezhetnek.
9.
Az Útravaló program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához.
Munkaerőpiac és szakiskolák 10.
A tanulószerződéssel rendelkező fiatalok számát 20 százalékkal, 25–26 ezerre növeljük. A munkáltatók érdekeltségének erősítésére emeljük a gyakorlati képzést végzők költségátalányának összegét.
11.
A munkaadók, a munkavállalók és a kamarák, valamint az iskolafenntartók képviselőiből tanácsadó testületeket hozunk létre a térségi integrált szakképző központokban és a nagyobb szakképző iskolákban.
Felnőttképzés és munkaerőpiac 12.
Bevezetjük a munkavállalói képzési kártyát. A személyhez tartozó kártya használatával lehetővé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülő szakmai képzések során.
13.
Az 50 éves kor felett a munkahelyét elvesztett személynek támogatást biztosítunk az új szakképesítés megszerzéséhez. Lehetővé tesszük, hogy 50 éves kor felett az átképzésre szoruló vagy munkahelyét elvesztett személy a második szakképesítés megszerzéséhez támogatást igényelhessen, ha a megszerzett új szakképesítése révén garantálttá válik további munkavégzése vagy újbóli munkába állása.
14.
Minőségi követelményekkel és munkaerő-piaci elemekkel javítjuk a felnőttképzés színvonalát.
O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 4
MELLÉKLET 1057/2005. (V. 31.) KORM. HATÁROZAT A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRŐL A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres életpályára való felkészítésével, a felnőttek számára pedig a szakmai karrierjük fenntartásához, illetve a hiányzó szakmai készségek megszerzéséhez szükséges tudás biztosításával szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését. Hazánk fejlődésének egyik legjelentősebb erőforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A Kormány a XXI. századi felgyorsult fejlődés lehetőségeinek valóra váltása – a humán erőforrás fejlesztése, a lakosság szakmai képzettségének növelése – érdekében alkotta meg a szakképzés-fejlesztési stratégiát.
I. Minőségi szakképzést mindenkinek! 1. A felhasználók igényeinek megfelelően alakítani a szakképzést! Olyan szakképzési rendszer működtetése a cél, amely – a munkaerő-piaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével – állandóan alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat és kivívja a megrendelők elégedettségét. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Biztosítani kell azt, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa – az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított – minőségbiztosítási rendszert. A nemzetközi programok megvalósítása során ösztönözni kell az európai uniós országokban bevált modellek és módszerek magyarországi körülményeknek megfelelő átvételét. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő kilencven iskolában egységes minőségbiztosítási rendszert kell kialakítani. Határidő: 2006. június 30. b) Ki kell alakítani a szakképzés munkaerő-piaci igényeken alapuló tervezési rendszerét, elhatárolva a hosszabb távú munkaerő-piaci igényeket kielégítő iskolai szakképzéstervezést és a rövid távú, valamint a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó szükségletmeghatározást. A regionális tervezés erősítésével, a munkaerő-piaci információs rendszer által biztosított információk felhasználásával folyamatosan vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 5
Felelős:
Határidő:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter 2006. december 31.
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Iskolánként és szakképesítésenként minden évben nyilvánosságra kell hozni a szakképesítést szerzettek körében a négy hónapon belül munkanélkülivé válók és az újabb szakképzésre, átképzésre beiratkozók arányát. – Erősíteni kell a szakképző iskolákban az iskolafenntartók ellenőrző tevékenységét. Határidő: 2005. november 15., utána folyamatos c) Nívódíjat kell alapítani azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell kidolgozni a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére. Határidő: 2005. június 30. d) A szakképesítések nemzetközi átláthatóságának biztosítása érdekében be kell vezetni az Europass rendszert. Javítani kell a munkaerő mobilitási képességét, ennek részeként további kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni az EU tagállamaival a bizonyítványok kölcsönös elismerése, továbbá a már hatályban lévő megállapodások új szakképesítésekkel történő kiegészítése érdekében. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. e) A gyakorlati képzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tanuló-előszerződés megkötését. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31.
2. Javítani a hozzáférést a szakképzéshez! A szakképzésben részt vevő fiatal és felnőtt élethelyzetéhez, előzetes ismereteihez, tapasztalataihoz igazodó módszerekkel, a képzés vonzóvá tételével, a szakmai képzés presztízsének növelésével, a képzéshez való hozzáférés feltételeinek fejlesztésével biztosítani kell, hogy javuljon a magyar lakosság szakmai képzettsége. El kell érni, hogy a fiatalok döntő többsége – a munkaerőpiacra való könnyebb belépés érdekében – a szakképző iskolákban a munkába állást biztosító szakmai végzettséget szerezzen. Biztosítani kell, hogy a felnőttek számára a felnőttképzési intézményrendszer olyan programokat kínáljon, amelyek – a munkaerő-piaci viszonyok figyelembevétele mellett – a felnőttek igényeihez igazodó rugalmas be- és kilépéssel megteremtik kompetenciáik folyamatos fejlesztését. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Intézkedéseket kell kidolgozni a szakképzésből való lemorzsolódás megelőzésére, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítésére. Olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára is a piacképes szakképesítés megszerzését.
O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 6
Felelős: Határidő:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek 2007. december 31.
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára is lehetővé kell tenni piacképes szakképesítés megszerzését. Ennek érdekében a Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő iskolákban a 2005–2006. tanévben be kell indítani az egyéves szakképzést előkészítő évfolyamokat, és ezek alkalmazását a 2006/2007. tanévtől minden szakiskola számára kötelezővé kell tenni. Határidő: 2005. szeptember 1. – Át kell alakítani a szakiskolák 9–10. osztályának közismereti oktatását. A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Határozottan növelni kell a pályaorientáció és szakmai alapozás időkeretét, mely a szakmai idegen nyelv, informatika, valamint hangsúlyozottan a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztésére fordítandó. Határidő: 2006. szeptember 1. b) Ki kell terjeszteni a Szakiskolai Fejlesztési Programot. Javítani kell ezen iskolák infrastrukturális feltételeit is. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből biztosítani kell a Szakiskolai Fejlesztési Program kiterjesztésének pénzügyi feltételeit. Határidő: 2005. október 30. c) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést, fejleszteni és a szükségletekhez kell igazítani a szakmai továbbtanulás lehetőségét biztosító rendszert a különböző célcsoportok számára. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Be kell indítani a Kormány Útravaló programja keretében az Út a szakmához ösztöndíjprogramot. Határidő: 2005. június 15. – Át kell alakítani a regionális képző központok finanszírozási rendszerét és ezzel egyidejűleg meg kell határozni helyüket az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül. Olyan új képzési és szolgáltatási feladatokat kell ellátniuk, amelyek elsődlegesen a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedéscentrikus képzését, valamint a munkaerőpiac képzési igényeinek gyors kielégítését biztosítják. Határidő: 2005. december 31. d) Ki kell alakítani az új szakképzési szerkezetet. A modulrendszer bevezetésével biztosítani kell a széles szakmacsoportos alapozást és az erre épülő szakképesítések rendszerének kialakítását. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 7
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Jogszabályban ki kell adni a mintegy 400 szakképesítést tartalmazó új szerkezetű Országos képzési jegyzéket. – Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítések tartalmát – összhangban a szakképesítési rendszer fejlesztésével – korszerűsíteni kell. Határidő: 2006. május 31. e) Moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Támogatni kell – európai uniós források bevonásával – az iskolarendszeren kívüli szakképzés tananyagainak moduláris szerkezetű, kompetenciaalapú fejlesztését. A fejlesztés eredményeit el kell terjeszteni a felnőttképzés teljes intézményrendszerében. Határidő: 2006. december 31. f) Fejleszteni kell a felnőttek iskolai rendszerű szakképzését. A szakképzés minden szintjén meg kell teremteni az előzetesen (formális, informális és nem formális úton) megszerzett tudás beszámításának lehetőségét. A modulrendszer kiterjesztésével egyidejűleg javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsőfokú tanulmányokba történő beszámítására is, különös tekintettel a technikus és a közösségi jog hatálya alá tartozó szabályozott szakképesítésekre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2010. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ki kell dolgozni a felnőttek iskolai rendszerű oktatása és szakképzése fejlesztésének koncepcióját. – Kapcsolódni kell az Európai Unió informális és nem formális úton megszerzett tudás beszámítását segítő programjaihoz. Határidő: 2005. december 31. g) A felnőttképzési rendszer fejlesztésével javítani kell a képzéshez való hozzáférés feltételeit. Támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokhoz és a vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó, valamint a vállalkozói készségek fejlesztését biztosító képzéseket. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Módosítani kell a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze – iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési célú kerete – terhére nyújtható támogatási, döntési irányokat a gazdálkodó szervezetek által meghatározott munkaerő-piaci igényekre épülő képzések prioritásainak figyelembevételével. – Fel kell mérni a települések felnőttképzési lehetőségekkel való ellátottságát, ösztönző rendszert kell kialakítani az ellátatlan területekre. Határidő: 2005. december 31.
3. Korszerű tananyagokat a szakképzésben! A XXI. század információs és kommunikációs technológiai fejlődésének megfelelő tananyagokat kell készíteni a szakképzés számára. A szakképzést végző intézményekben biztosítani kell a digitális O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 8
tananyagok alkalmazásához szükséges technikai és tanári, oktatói, tréneri módszertani fejlesztést. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: A szakképzésben is meg kell kezdeni a digitalizált tananyagok fejlesztését, és meg kell teremteni alkalmazásuk technikai és személyi feltételeit. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A szakmacsoportok legalább felében digitalizált tananyagokat kell készíteni a szakmai előkészítő érettségi tantárgyakhoz és biztosítani kell a teljes körű hozzáférhetőséget. – Ösztönző rendszert kell kialakítani az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagok fejlesztésére, illetve elterjesztésére. Határidő: 2005. december 31.
4. Megújítani a képzők képzését! Biztosítani kell a kor színvonalának megfelelően képzett szakembereket. A szakmai tanárok, valamint az iskolákban és a vállalkozásokban a fiatalok mesterségbeli tudását kialakító szakoktatók, továbbá a felnőttképzési intézményekben dolgozó trénerek szerepe kulcsfontosságú a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósításában. A tanárok, szakoktatók, trénerek (képzők) önfejlesztő képességének, a tanárok alapképzésének és továbbképzésének megújításával kell a személyi feltételeket javítani. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A felsőoktatási reform keretében korszerűsíteni kell a szakmai tanár- és szakoktatóképzést. A tanárok és a szakoktatók, trénerek továbbképzése során erősíteni kell a korszerű tananyagok, taneszközök alkalmazásához szükséges módszerek, a tanulók, a képzésben részt vevők igényeihez igazodó oktatási, képzési módszerek elterjesztését. Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben működő tanárok, szakoktatók és más szakemberek továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ki kell dolgozni a szakmai tanár- és szakoktatóképzés feltételrendszerét. – A felnőttképzésben oktatók, tanárok képzéséhez központi programot kell kidolgozni, amelyben helyet kell adni az OKJ-s képzések hátrányos helyzetűek számára kidolgozott programjaiban, a felzárkóztató és kiegészítő programokban, valamint a távoktatás területén megvalósult programokban szereplő új módszereknek, eljárásoknak. Meg kell ismertetni a hazai felnőttképzés elméleti módszertanát, a nemzetközi felnőttképzési kutatások eredményeit és dokumentumait. Határidő: 2005. december 31. – Lehetőséget kell biztosítani a szakképző iskolák tanárainak és szakoktatóinak a felnőttképzéssel kapcsolatos feladataikra való felkészüléshez. Határidő: 2006. december 31. b) A szakiskolai tanárok számára továbbképzéseket kell szervezni annak érdekében, hogy elsajátítsák a tevékenységközpontú, a tanulók csoportmunkáján alapuló módszereket és ezeket széles körben alkalmazzák. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2006. április 30. O K TAT Á S I M I N I S Z T É R I U M • 9
II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! 1. Javítani a felhasználók érdekérvényesítési lehetőségét! A szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, a jövőorientált tervezés kialakítása érdekében biztosítani kell a szociális partnerek, valamint a szakképzésben érdekeltek részvételét az országos, regionális és helyi döntési folyamatban. Olyan szakképzés-irányítási rendszert kell kialakítani, amely a rendszer összehangolt, gazdaságos fejlesztését biztosítja. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét. Az államigazgatás minden szintjén (országos, regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A munkaerő-piaci igények közvetítése érdekében jogszabályban kell szabályozni a térségi integrált szakképző központok és a legalább 800 tanulóval működő szakképző intézmények szakmai tanácsadó testületének működését. – A regionális képző központok mellett szakmai tanácsadó testületeket kell kialakítani. – Felnőttképzési Programtanácsot kell létrehozni, amely a felnőttképzés társadalmi megismertetésének és támogatásának fórumaként működik. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31. b) Javaslatot kell kidolgozni a szakképző iskolák fenntartói rendszerének korszerűsítésére. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter belügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31. c) Ki kell alakítani a szakképző iskolák felnőttképzésbe való bekapcsolódásának és akkreditálásának ösztönző rendszerét. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Biztosítani kell az akkreditáció költségeit a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Határidő: 2005. július 15. d) A szakképesítések jegyzékbe kerülésének egyszerűsítésével – a rendszer stabilitásának és átláthatóságának sérelme nélkül – biztosítani kell, hogy a szakképesítési struktúra gyorsabban alkalmazkodjon a foglalkoztatási igényekhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 10
Határidő: 2006. december 31., illetve folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Módosítani kell az Országos képzési jegyzékbe kerülés eljárásrendjét. Határidő: 2005. december 31.
2. Hatékonyabbá tenni a források felhasználását, javítani a kapacitások kihasználását! A szakképző iskolák méretének optimalizálásával úgy kell átalakítani az intézményrendszert, hogy az képes legyen a kapacitások folyamatos fejlesztésére, a kereslethez való gyors igazodásra, költséghatékony működésre. A szakképző iskolák finanszírozására olyan javaslatot kell kidolgozni, amely ösztönzi az intézményeket képzési struktúrájuknak a munkaerő-piaci változásokhoz való igazítására. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A térségi integrált szakképző központok (TISZK) rendszerének létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével költséghatékonyabb szakképző intézményrendszert kell kialakítani. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2008. december 31. az első 16 TISZK létrehozására 2013. december 31. a TISZK rendszerének kialakítására 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A költséghatékonyság mérésére szolgáló indikátorrendszert kell kialakítani. Határidő: 2006. december 31. b) A munkaerőpiac és a felnőttképzésben részt vevők igényeinek összehangolása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények kapacitásainak jobb kihasználása, átláthatósága és a versenyhelyzet fenntartása érdekében a finanszírozási és érdekeltségi viszonyok figyelembevételével át kell alakítani a felnőttképzési támogatási rendszert. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A felnőttképzést folytató intézmények kapacitása kihasználtságát és átláthatóságát, továbbá a „Munkavállalói Képzési Kártya” kialakításának feltételrendszerét, bevezetésének, alkalmazásának lehetőségét elő kell készíteni. Határidő: 2005. december 30. – Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés támogatási rendszerének átalakítására. Határidő: 2006. június 30. c) Meg kell szüntetni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás átvételében megnyilvánuló szélsőségeket. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni a támogatásként évente átvehető maximális, egy tanulóra jutó összeget. Határidő: 2005. december 31.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 11
d) A Munkaerőpiaci Alap hosszabb távú feladatainak ellátása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az Alap pénzeszközmaradványa a folyó finanszírozási műveletek céljaira a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével felhasználható legyen. A felhasználás jogszabályi feltételrendszerének megteremtése érdekében előterjesztést kell készíteni a Kormánynak. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:
2005. augusztus 31.
e) Folyamatosan korszerűsíteni kell az oktatási és képzési környezetet (épület, felszerelés) a régiós igényeket figyelembe véve. Felelős: oktatási miniszter Határidő:
folyamatos
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A három évre tervezett 17,7 milliárd forint felhasználásával meg kell kezdeni 16 térségi integrált szakképző központ kialakítását. – A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretét koncentráltan kell felhasználni, a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósítását biztosító regionális pályázatokat kell kiírni. Határidő:
2006. április 30.
f) Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerűsítésére. Növelni kell a szakképző iskolák kapacitásának kihasználtságát a szabad kapacitások felnőttképzésbe való bekapcsolásával. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ösztönző rendszert kell kidolgozni a munkaerőpiacon hiányzó szakképesítések képzésének támogatására. – Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés normatív támogatási rendszerének – a piacorientált szakképzések támogatását előtérbe helyező – átalakítására. Határidő:
a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31.
g) A szakképesítést szerzett tanulók elhelyezkedési aránya szerint differenciálni kell az iskolai rendszerű szakképzés normatív támogatását. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:
első alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor
2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek a normatív finanszírozás differenciálásakor ösztönzik az iskolafenntartókat a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a szakképzés hatékonyságának növelésére. Határidő: 2005. december 31. h) A szakképző intézményekben a pályaorientáció, a szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás gyakorlati részének oktatásához biztosítani kell a 8-12 fős csoportbontáshoz szükséges finanszírozást.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 12
Felelős:
oktatási miniszter pénzügyminiszter
Határidő:
2005. szeptember 1.
i) A szakképzési hozzájárulási rendszer folyamatos korszerűsítésével biztosítani kell a gazdálkodó szervezetek fokozottabb részvételét a gyakorlati képzésben. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:
első alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Felül kell vizsgálni a gyakorlati képzést tanulószerződéssel végzők költségátalányát, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható visszatérítés összegét. Határidő: 2005. december 31. – Meg kell vizsgálni a tanuló-előszerződés bevezetésének szükségességét és lehetőségét. Határidő:
2005. december 31.
3. Fejleszteni a szakképzés intézményrendszerét! A térségi integrált szakképző központok, a szakmai vizsgáztatás új rendszerének és intézményrendszerének kialakításával lehetővé kell tenni a bármilyen formában megszerzett tudás hivatalos elismertetését, továbbá biztosítani kell, hogy a szakmai vizsgát követően kiadott bizonyítványban tanúsított kompetenciák a valós tudást tükrözzék. A Nemzeti Szakképzési Intézet tevékenysége meghatározó a szakképzés tartalmi, módszertani fejlesztésében, a szakképzéssel kapcsolatos kutatások koordinálásában. Az ezekhez szükséges elhelyezési feltételeket biztosítani kell. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézmény-hálózatot kell kialakítani. Felelős: oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2013. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgát szervezők vizsgaelnöki javaslattételét meg kell szüntetni. Erősíteni kell az elnök szerepét a vizsgáztatási és ellenőrzési folyamatban. Határidő: 2005. november 30. – Ki kell dolgozni a szakmai vizsgarendszer koncepcionális átalakításának tervezetét. Határidő:
2006. március 31.
b) Biztosítani kell a Nemzeti Szakképzési Intézet megfelelő elhelyezését. Javítani kell a munkavégzés technikai feltételeit, az intézményt korszerűbb infrastruktúrával kell ellátni. Felelős: oktatási miniszter Határidő:
2007. december 31.
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Biztosítani kell az intézetben a vizsgarendszer működtetéséhez szükséges területbővítést bérleménnyel és annak felújítását. Határidő: 2006. március 31. – Javaslatot kell kidolgozni a Nemzeti Szakképzési Intézet elhelyezésére. Határidő:
2006. október 31. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 13
c) Az iskolai rendszerű szakképzés intézményhálózatának racionalizálása érdekében meg kell kezdeni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretéből további térségi integrált szakképző központok létrehozását és javítani kell infrastrukturális feltételeiket. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő:
2005. december 31.
2005–2006-ra tervezett részintézkedés: További térségi integrált szakképző központokat kell létrehozni. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint
III. Fejlettebb információs rendszert! Megalapozottabbá tenni a döntéseket! A munkaerő-piaci információk hozzájárulnak a fiatalok pályaválasztással és a felnőttek pályakorrekcióval kapcsolatos megalapozottabb döntéseihez, valamint a képzési szerkezet és az igények összhangjához. Ki kell alakítani a szakképzés egészének (részt vevők, képzést végzők, költségek stb.) mérésére is kiterjedő megbízható statisztikai rendszert, amely hozzájárul az országos, regionális, helyi döntések megalapozásához. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztésével folyamatosan vizsgálni kell a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását. A szakképzésből kilépő fiatalok és a felnőttképzésben részt vevők elhelyezkedésének folyamatos elemzésével adatokat kell szolgáltatni az országos, regionális és helyi szakképzési struktúra módosításához és hozzá kell járulni az érintettek pályaorientációs, pályaválasztási döntéseinek megalapozásához. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31., illetve folyamatos b) Korszerűsíteni kell a szakképzési statisztikai rendszert annak érdekében, hogy a szakképzésben zajló tendenciák értékeléséhez, a szükséges döntések meghozatalához és az uniós adatszolgáltatáshoz megfelelő indikátorok álljanak rendelkezésre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter KSH elnöke Határidő: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell készíteni a szakképzési statisztikai rendszer továbbfejlesztésére. Határidő:
2006. március 31.
c) Felnőttképzési azonosító és nyilvántartó rendszert kell bevezetni a felnőttképzésben részt vevők nyomon követhetősége és ellenőrizhetősége érdekében. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter a KSH elnöke Határidő:
2005. december 31.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 14
d) Komplex információs rendszert kell működtetni, amely biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzésfejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: 2010. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Össze kell hangolni a meglévő szakképzési adatbázisokat. Határidő: 2005. december 31. e) Pályakövetési rendszert kell bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Az elhelyezkedés jellemzőit első alkalommal 2006-ban kell vizsgálni. Határidő: 2006. december 31.
IV. A stratégia nyilvánosságra hozatala A Kormány felhívja az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy gondoskodjanak a szakképzés-fejlesztési stratégia nyilvánosságra hozataláról az Oktatási Minisztérium, továbbá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: azonnal
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 15
II. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEI Magyarország a 2001–2003. években elkészítette az első Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) az Európai Unióhoz való csatlakozással elérhető Strukturális alapok támogatásainak felhasználására. Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki, melyek tartalmazzák a prioritásokat és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az öt operatív program közül a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEF OP) a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátórendszer területén megvalósítandó fejlesztéseket foglalja magában. A humánerőforrás-fejlesztés egyszerre cél és eszköz. Cél, mert az alkotó munkát, az életkörülmények, a környezeti feltételek javítását szolgálja, de eszköz is, mert mindez az emberek tudása és tevékenysége által valósul meg. Az NFT HEF OP szakképzést érintő – az Oktatási Minisztérium és háttérintézményei által kidolgozott – intézkedéseinek célja az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózodottságának megszüntetése, a szakképzés rendelkezésére álló források kellő hatékonysággal történő felhasználása, az iskolai rendszerből lemorzsolódók magas arányának csökkentése, a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyeinek növelése, a szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása. A kitűzött célok megvalósítására a HEF OP 3. és 4. prioritás két intézkedésén belül két komponenshez kapcsolódóan lehetett pályázni, egy komponens esetében pedig az Irányító Hatóság (továbbiakban IH) által jóváhagyott, a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) és partnerei (Apertus KA. és Educatio Kht.) által kidolgozott központi programként kerül sor. 3. Prioritás: Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 1. komponens: Új szakképzési szerkezet 2. komponens: Térségi integrált szakképző központok létrehozása (TISZK) 4. Prioritás: Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1. intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 1. komponens: Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása
1. ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET A NFT HEF OP 3.2.1 komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában. A programot a Nemzeti Szakképzési Intézet konzorciumi keretek között, az Educatio Kht. és az Apertus KA. bevonásával valósítja meg 2006. december 31-ig.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 16
A partnerek egyeztetése után elkészült és benyújtott Központi program aláírása 2004. október 18-án megtörtént, ezt követően megindult a program megvalósítása, amelynek rövid ismertetésére az alábbiakban kerül sor. (A Központi programról részletes információ a következő weboldalon található: www. nszi.hu)
1.1. A program célja Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése: – a munkaerőpiachoz való igazodás, – az Országos képzési jegyzék (OKJ) átalakítása, a 21 szakmacsoportban szereplő 800 szakképesítés számának csökkentése mintegy 400 szakképesítésre, – a korszerűsítés keretén belül az OKJ és a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) kölcsönös megfeleltetése. (Jelenleg a 800 szakképesítés összesen 305 foglalkozást fed le.) – az OKJ korszerűsítése a szakképesítések modularizált rendszerének megvalósításával, – olyan rendszer kialakítása, amelyben a végzettek befejezett szakképesítéshez jutnak, ugyanakkor lehetővé válik az ismeretek egymásra épülő beszámítása és a rész-szakképesítések megszerzése is.
1.2. A program megvalósítása A foglalkozások munkakörelemzése útján keletkező képzési modulok összehasonlító elemzése és egymás közötti kapcsolatainak rögzítése réven jönnek létre az OKJ új struktúrájának alapját jelentő modultérképek, amelyek az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, viszonyait, szakképesítésekbe való beépülésüket tükrözik. Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának teljesítésével lehet megszerezni. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével az OKJ-ben szereplő szakképesítések száma csökken, ugyanakkor a „képesítések száma” fogalomként új, differenciált értelmezést kap. A szakképesítések számának csökkentését indokolja, hogy – jelenleg a szakképesítések száma magasabb, mint a foglalkozásoké. – célszerű a szakképesítéseket a foglalkozási igényekhez igazítani. – bizonyos foglalkozásokat akár 5-10 különböző szakképesítéssel is be lehet tölteni. – sok a nem oktatott, illetve kis létszámmal oktatott szakképesítés az OKJ-ben. A fejlesztés keretében alakul ki a moduláris rendszer, amelynek előnye, hogy – kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, – elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, – lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, – megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, – az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, – kialakulhat egy egységesebb taneszközrendszer, – a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető. A program keretein belül 2006. július 31-ig elkészülnek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.) várhatóan 200 iskolai rendszerben is megszerezhető szakképesítésre, és a szakmai és vizsgakövetelmények várhatóan további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakképesítésre. Az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések kidolgozott moduljainak két szakmacsoportban történő bevezetésére elsőként a TISZK-ekben kerül sor
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 17
2006. szeptember 1-jével. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. A költséghatékonyság, az intézményi infrastruktúra megkívánt fejlesztése is abba az irányba mutat, hogy ne csak a papíralapú és gyorsan avuló tankönyvek, segédletek és a frontális tanítás domináljanak a szakképzésben, hanem azok szerepét minél inkább átvegye az informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett, naprakész és mindenki számára hozzáférhető, testre szabható taneszközrendszer. A cél tehát a teljes körű informatikai alapú eszközrendszer biztosítása a szakmai modernizációval egyidejűleg. A fejlesztés során a már meglévő, bevált tananyagok is felhasználásra kerülnek úgy, hogy bekerül a rendszerbe azok digitalizált változata. Természetesen a követelmények megújításával szükségessé válik új tananyagok fejlesztése is, amelyek már a korszerű, digitális eszközrendszerre épülnek, emellett alkalmasak papír alapon történő felhasználásra is. A konzorciumi szerződés értelmében ezt a feladatot az Educatio Kht. és az Apertus Közalapítvány látja el. Mivel rendelkezésre állnak a szakmai előkészítés elmúlt években kifejlesztett oktatási tantervei és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak követelményei, párhuzamosan folyhat az új szakmaszerkezet kialakítása és a szakmacsoportos alapozó oktatás alapmoduljai meglévő taneszközeinek digitális alapú továbbfejlesztése, új eszközeinek kidolgozása az Apertus KA. közreműködésével. A program teljessé válásához elengedhetetlen a megújult szakmaszerkezet és az új taneszközrendszer megismertetése, a módszerkultúra elterjesztése a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben. A fejlesztés eredményeit felhasználva mind tanárképzési, mind tanár-továbbképzési tematikák kidolgozására sor kerül és megtörténik azok beépítése a továbbképzésekbe, képzésekbe. – A program keretében további cél az esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek (romák, fogyatékkal élők, szociálisan hátrányosak) vonatkozásában, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételi arányának elősegítése a munkaerőpiacon. – A program egészében érvényesül az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása. – A program hangsúlyos eleme az intézményes együttműködés rendszerének kialakítása és a rendszer működtetése a fejlesztés során. Egy 30 tagú – a szakképesítésekért felelős minisztériumok, gazdasági kamarák és a szakképzésben érdekelt szervezetek képviselőiből álló – tanácsadó testület (1. sz. melléklet) havi rendszerességgel megvitatja a program során elkészült, a fejlesztési feladatok elvégzéséhez szükséges módszertani útmutatókat, illetve dokumentumokat. Az egyes fejlesztési feladatokhoz a szakértők kiválasztása a program során meghatározott kritériumok alapján történik. – A program magában foglalja a szakképesítések International Standard Classification of Education (ISCED)(Az Oktatás Szabványos Nemzetközi Osztályozási Rendszere) szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározását is. A kialakított rendszer hatékonysága a modularizációban nyilvánul meg, amely biztosítja a folyamatos alkalmazkodóképességet a változó munkaerő-piaci környezetben. – A kidolgozásra kerülő központi programok a helyi szabályozás körében 10-20% arányban lehetővé teszik a különböző célcsoportok speciális belépési feltételeinek a felzárkózást és a kiegyenlítődést szolgáló, valamint a helyi viszonyok, a munkaerő-piaci és más elvárások által meghatározott és a modul képesítéstől függő társításából következő egyedi folyamatelemeknek modulba, illetve modul elé illesztését.
1.3. A program kapcsolódása más programokhoz – A program szervesen kapcsolódik az Oktatási Minisztérium által 2003-ban indított Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) célkitűzéseihez, amelyek közül az egyik legfontosabb a pályakezdő szakképzett munkaerő felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése, a szakiskolák társadalmi presztízsének emelése. A központi programban figyelembe veszik az SZFP keretében, a fenti célkitűzés érdekében végzett munkakörelemzéseket, elvégezik a foglalkozásokkal való O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 18
összehasonlítást az ott kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményekkel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a munkaerő-piaci igények, a központi program és az SZFP összehangolását. – Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött együttműködési megállapodás alapján a kamarának átadásra került 16 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, az így elkészült szakmai és vizsgakövetelmények – amelyek tükrözik a munkaerő-piac igényeit – e programban is felhasználásra kerülnek.
1.4. A program költségvetése és a költségvetés megoszlása a konzorciumi partnerek között NSZI: Apertus Közalapítvány: Educatio Kht.:
2 395 300 000 Ft 1 970 000 000 Ft 930 000 000 Ft
1.5. A feladatok jelenlegi állása, további lépések – A fejlesztés foglalkozáselemzésekkel kezdődött 2005 tavaszán. A munka 1440 munkaszakértő bevonásával 480 foglalkozás elemzésére tért ki kétnapos műhelymunkák során. Befejezéséhez közeledik a foglalkozáselemzések validálása, amelynek keretében összesen 9600 munkaszakértő bevonására került sor. A következő munkafázis a feladatelemzés és kompetenciaprofil-készítés lesz, a feladat ellátásához pályázat útján történt a szakértők kiválasztása. – Az új Országos képzési jegyzékre vonatkozó javaslat 2005. október 31-re készül el. – Az új OKJ-t a tervek szerint az Oktatási Minisztérium 2006. első félévében jogszabályban megjelenteti. – Az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések moduljainak kidolgozására, majd azt követően két szakmacsoportban történő bevezetésére elsőként a TISZK-ekben, 2006. szeptember elsejével kerül sor. – Az Apertus Közalapítvány közbeszerzési pályázatot írt ki (2005. január 7.) a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak vizsgakövetelményeihez kapcsolódó tananyagok digitalizálására, interaktív elemekkel való feltöltésére. A pályázat sikeresen lezárult, az eredményhirdetésre 2005. április 27én került sor. A nyertes pályázók megkezdték a feladatok kidolgozását, amelynek határideje 2005. december 31. – Az Educatio Kht. elvégezte a szakmai előkészületeket a digitálistaneszköz-fejlesztéshez és pedagógus-továbbképzéshez szükséges közbeszerzési felhívás közzétételére.
2. TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSA, TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA 2.1. Térségi integrált szakképző központok létrehozása A 3.2. intézkedés 2. komponensének megvalósítása során létrehozásra kerülő térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) célja, hogy – a decentralizált, elaprózott intézményhálózat átalakításával közép távon olyan, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési rendszer, szakképző központok regionális hálózata jöjjön létre, amely felkészíti a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes részvételre; O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 19
– a már meglévő intézmények bázisán létrejövő TISZK-ek a gyakorlatorientált szakképzés bázisaként a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára tanácsadás biztosításával elősegítsék a szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiac szereplőivel. A TISZK-ek hatékony működése hozzájárul a képzés és a munka világa kapcsolatának javulásához; – a kidolgozott programok bevezetésével megkönnyítse a hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékkal élő emberek, a nők és a roma fiatalok szakképzésbe történő belépését, illetve elhelyezkedésüket, munkába történő beilleszkedésüket. A célok elérése érdekében, illetve a XXI. századi igényeknek megfelelő, korszerű eszközök közös, összehangolt használatára jön létre a 16 TISZK (régiónként 2-2, valamint 2 Budapesten). A TISZK-ek közösségi funkciókat is ellátnak, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier-tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. Emellett a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés (a tanulószerződések) fejlesztését is. A TISZK irányítására olyan nonprofit irányító szervezetet kell létrehozni vagy meglévőt átalakítani, mely biztosítja a központ pályázati célnak megfelelő működtetését. A nyertesek közül 14-en közhasznú társaságot hoztak létre, ketten meglévő intézményt alakítottak át. A program keretében kialakuló 16 TISZK 2006 szeptemberében megkezdi működését, amelynek várható eredményei mind a szakképzés egész rendszerében, mind regionális szinten mérhetőek lesznek. Nevezetesen ezek a következők a) a szakképzés egész rendszerében mérhető eredmények: – új együttműködési forma alakul ki iskola–iskola, iskola–gazdaság, iskola–civil társadalom vonatkozásban, – más képzők által is alkalmazható oktatásszervezési, irányítási, tanuló-nyilvántartási modellek alakulnak ki, – más képzők által is alkalmazható tananyagtartalmak, e-tanulási környezet alakul ki. b) regionális szinten mérhető eredmények: – a TISZK által lefedett szakmaterületeken szoros együttműködés alakul ki a munkaadók és a képzők között, – növekszik a térség szakképzési potenciálja, az intézmények alkalmasabbá válnak EU együttműködésekben való részvételre, – növekszik az adott szakmaterületeken a képzés színvonala, különösen a gyakorlat közeli elemek vonatkozásában, – bővül a vezetők és a pedagógusok szakmai, módszertani, vezetési ismerete, – új szakképzési oktatási módszerek fejlesztése valósul meg.
2.2. Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása Annak érdekében, hogy a szakképzés intézményhálózatának korszerűsítése, hatékony működésének, működtetésének biztosítása, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés összehangolása térségi, regionális és országos szinten megvalósulhasson, szükséges a térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása. Erre a 4.1. intézkedés 1. komponens keretében kerül sor. A komponens célja – korszerű technikai eszközökkel felszerelt – a pályaorientációt, a szakmai alapképzést, a gyakorlati képzést szolgáló – tanműhelyek kiakítása, – az elméleti képzést és a közösségi igényeket is kiszolgáló közösségi terek, korszerű eszközökkel felszerelt oktatótermek létrehozása. A konkrét tevékenységek a TISZK-ek központi épületein végrehajtott épületbővítést és -rekonstrukciót jelentenek. Az infrastrukturális beruházások része a helyiségek, tanműhelyek modern technikai eszközökkel történő felszerelése is, valamint a nagy sebességű strukturált informatikai hálózat kiépítése. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 20
A program megvalósulása után a várható eredmények a következők lesznek: – racionálisabban működő intézményrendszer, – korszerűen felújított, üzemközi tanműhelyfunkciót is ellátó központi képzőhely létrejötte, amely teret biztosíthat elméleti képzést és közösségi funkciókat is ellátó helyiségeknek, – a felújított központi épületben kiépített nagy sávszélességű hálózati végpontok lehetővé teszik a multimédiás oktatást és videokonferenciák rendezését, – akadálymentesített környezet, – a térség gazdasági igényeivel összehangolt szakképzési struktúra, – esélyegyenlőség biztosítása. A TISZK-ek szakképzést folytató intézményei a 3.2 intézkedés 1. komponens: „Új szakképzési szerkezet” központi programjának keretében kifejlesztett modularizált dokumentumrendszert 2006. szeptember 1-jétől bevezetik.
2.3. Forrásmegoszlás pályázatonként Komponensek
Az intézkedés végrehajtására rendelkezésre álló forrás komponensenként A támogatás mértéke A támogatás minimális és maximális összege Az elnyert támogatás minimális és maximális összege Önerő mértéke
3.2.2
4.1.1
5 546 112 000 Ft
12 200 000 000 Ft
100%
93,75%
300 000 000–400 000 000 Ft
500 000 000–1 000 000 000 Ft
Min: 304 687 500 Ft Max: 375 687 500 Ft
Min: 637 786 059 Ft Max: 844 999 000 Ft
0%
6,25%
2.4. A projekt végrehajtásának helyzete A pályázati felhívások a napilapokban, az FMM és az OMAI honlapján 2004 márciusában jelentek meg, a beadási határidő szeptember 30. volt. A pályázatok előértékelése és értékelése 2004. novembertől 2005. január 10-ig tartott. Először az élőértékelésére, majd az értékelésre került sor. A pályázatok élőértékelésére pályázati úton jelentkezhettek a szakértők, akik közül 27 fő az Irányító Hatóság (IH) jóváhagyásával végezte az előértékelést. Minden pályázatot 2 előértékelő értékelt a pályázati útmutatóban szereplő értékelő tábla alapján. Az IH által felkért 5 tagú értékelő bizottság (FMM, OM, MKIK) ezek alapján hozta meg a végleges javaslatát. Az értékelő bizottság javaslatát az OMAI jóváhagyásra továbbította az IH-nak. Az IH vezetője – a támogatási javaslatok átnézése után – hagyta jóvá az értékelési jelentést. A támogatás odaítélése a 3.2 intézkedés 2. komponense és a 4.1 intézkedés 1. komponense pályázatai kiértékelésének együttes eredménye alapján történt. Támogatást kizárólag a mindkét komponensre pályázók nyertesei kaphattak. Az eredményeket 2005. március 21-én Magyar Bálint oktatási miniszter hirdette ki. A nyerteseket (2. sz. melléklet) az OMAI feltételes támogató levélben értesítette az elnyert támogatási összegről. Minden nyertes elfogadta a támogató levélben foglaltakat. A szerződéskötések előkészítése folyamatban van, melyekre – a rendelkezésre álló információk alapján – nyár végén, ősz folyamán kerül sor. A projektek maximális időtartama 36 hónap, a pénzügyi zárás határideje: 2008. december 31. A TISZK-ek működéséhez kapcsolódóan a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását javasoltuk. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 21
A szakképzési törvény tervezett módosítása szerint a TISZK keretében működő központi képzőhely besorolásra került a szakképző intézmények közé, megállapodás alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzés szervezésében is. A törvények és a kapcsolódó rendeletek tervezett módosításainak ismertetését „IV. A szakképzés jogszabályi hátterét érintő módosítások” című fejezet tartalmazza. A Szakképzési Helyettes Államtitkárság a TISZK-ek működése során vagy a pályázati célok megvalósítása közben felmerülő esetleges problémák tisztázása, megoldásának elősegítése, a jó tapasztalatok kicserélése, az intézményes kapcsolattartás megteremtése érdekében konzultatív testületet hozott létre. A testület tagjai a konzorciumvezető önkormányzatok vezetője vagy képviselője (célszerűen a létrehozás után az irányító szervezet vezetője). Ez a testület rendszeresen (2 havonta) tart ülést. A konzultatív testület 2005. június 30-án megtartotta az első ülését.
2.5. Egyéb információk 2005. február 21-én az OSZT elfogadta az MPA képzési alaprész decentralizált részének prioritásait, melyek között első számú prioritást nyert a régiónkénti 1-1 TISZK létrehozása. Az MPA decentralizált részéből történő finanszírozás ugyanúgy, mint a pályázati rendszerben, 3 éves időtartamra szólna. A kormány által elfogadott stratégia figyelembevételével megkezdődött az NFT II. tervezése is. Ennek keretében kerül sor többek között 30-35 új központ létrehozásával a TISZK-ek rendszerének további bővítésére a helyi munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés, valamint a TISZK-ekben résztvevő szakképző intézmények nagyarányú infrastrukturális fejlesztésére a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez szükséges megfelelő fizikai környezet megteremtése érdekében. Erről további információ olvasható az „I. Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005–2013” című fejezetben. 1. SZ. MELLÉKLET
A 3.2.1 Központi program Tanácsadó Testület tagjai 1.
Baskiné Lipka Gabriella Regina E-mail:
[email protected]
2.
Bencze György E-mail:
[email protected]
3.
Bihall Tamás E-mail: bihall@mail. bokik.hu
4.
Borbély Zsuzsanna E-mail: borbely.
[email protected]
5.
Czimmer István László E-mail: istvan.czimmer@hm. gov.hu
6.
Csányi Lászlóné E-mail:
[email protected]
7.
Csóti Ferenc E-mail:
[email protected]
8.
Dr. Jekkel Antal E-mail:
[email protected]
9.
Dr. Héthy Lajosné E-mail: annamaria. hethy@office.ksh.hu
10.
Kapás Zsuzsanna E-mail: zsuzsanna.
[email protected]
11.
Karlovits Márta E-mail:
[email protected]
12.
Kiss Mária E-mail: ignacz.
[email protected]
13.
Dr. Kovács László Miklós E-mail:
[email protected]
14.
Kőnig Sándor E-mail:
[email protected]
15.
Dr. Lipták László E-mail: liptak.
[email protected]
16.
Dr. Marton István E-mail:
[email protected]
17.
Oláh Gábor E-mail:
[email protected]
18.
Ormós Zsolt E-mail:
[email protected]
19.
Pataki Tamás E-mail:
[email protected]
20.
Sinka Albert E-mail: muv.nepj.iroda@jnszm. hu
21.
Solti Kálmán E-mail: solti@externet. hu
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 22
22.
Sumné Galambos Mária E-mail: galambosm@lab. hu
23.
Szabó László E-mail:
[email protected]
24.
Dr. Szenes György E-mail:
[email protected]
25.
Dr. Szép Zsófia E-mail: szep.zsofia@fmm. gov.hu
26.
Dr. Szivi József E-mail: szivi.jozsef@nfi.gov.hu
27.
Szkárossi Annamária E-mail: Annamaria.
[email protected]
28.
Dr. Tringer László E-mail: tringer@psych. sote.hu
29.
Váradi Antal E-mail:
[email protected]
30.
Vízvári László E-mail: vari4@axelero. hu
2. SZ. MELLÉKLET
HEF OP/2004/3.2.2 „Térségi integrált szakképző központok létrehozása” és HEF OP/2004/4.1.1. „Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása” pályázatok eredménye Pályázó neve
Projekt címe
Projekt megvalósítás helyszíne
Támogatási összeg (Ft) 3.2.2
Támogatási összeg (Ft) 4.1.1
Nyugat-Dunántúl 1.
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Savaria-TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ
Szombathely, Csepreg, Vasvár, Körmend
355 687 500
652 243 585
2.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata
Térségi Integrált Szakképző Központ szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Zalaegerszegen
Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót
345 687 500
714 604 895
Közép-Dunántúl 3.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Térségi Integrált Szakképző Központ szakképzési fejlesztési programjának végrahajtása Tatabányán
Tatabánya, Oroszlány
375 687 500
711 000 000
4.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Székesfehérvár Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása
Székesfehérvár, Mór, Velence
370 687 500
734 500 000
Dél-Dunántúl 5.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Térségi Integrált Kaposvár, Szakképző Központ Szigetvár, szakképzési Dombóvár programjának végrehajtása Kaposvárott
355 687 500
814 000 000
6.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Pannon Térségi Pécs, Komló, Integrált Szakképző Mohács Központ létrehozása és működtetése a szakképzés hatékonyságának növelése érdekében
351 799 500
681 897 450
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 23
Pályázó neve
Projekt címe
Projekt megvalósítás helyszíne
Támogatási összeg (Ft) 3.2.2
Támogatási összeg (Ft) 4.1.1
355 687 500
681 495 788
360 687 500
737 493 686
Közép-Magyarország 7.
Pest Megye Önkormányzata
Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Cegléd térségében
Cegléd, Nagykőrös, Nagykáta
8.
Vác Város Önkormányzata
Térségi Integrált Vác, Gödöllő, Szakképző Központ Aszód, Göd létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása Vác városában Észak-Alföld
9.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
10. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Nyíregyháza kistérségben
Nyíregyháza, Tiszavasvári, Nagykálló
360 687 500
785 585 281
Térségi Integrált Szakképző Központ szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben
Debrecen, Hajdúböszörmény, Balmazújváros
360 687 500
713 000 000
Dél-Alföld 11. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása
Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske, Örkény
340 687 500
720 774 517
12. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
A Közép-Békési Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása
Békéscsaba, Gyula, Békés, Szabadkígyós
345 687 500
844 999 000
Észak-Magyarország 13. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Miskolci Térségi Integrált Miskolc, Szakképző Központ Mezőkövesd, (MISZK) kialakítása Tiszaújváros
335 687 500
755 619 739
14. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása – Eger
304 687 500
637 786 059
Eger
Budapest 15. Budapest Főváros Önkormányzata
Az Észak-Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása
Budapest
310 687 500
752 500 000
16. Budapest Főváros Önkormányzata
A Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása
Budapest
315 687 500
500 000 000
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 24
III. SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM A 2003–2006-ra tervezett Szakiskolai Fejlesztési Program a 2004–2005. tanévben tovább folytatódott. A program komponenseinek és projektjeinek felépítését a Melléklet tartalmazza. A program eredményei már a megvalósulási szakaszban hozzáférhetővé váltak azok számára is, akik közvetlenül nem vesznek részt a programban. A Szakiskolai Fejlesztési Program a szakképzés-fejlesztési stratégia alapján kiterjesztésre kerül további, várhatóan 90 szakiskolára. A programba bevont iskolák kiválasztása 2005 szeptemberére várható, és 2006. január 1-jétől indul a Szakiskolai Fejlesztési Program II. szakasza, amely 2011-ig tart.
A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM EREDMÉNYEI 2005. JÚLIUS 15-IG 1. A tananyagfejlesztés eredményei a Szakiskolai Fejlesztési Programban A tananyagfejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalja magában: – – – – –
a tantervek kidolgozása, a rendelkezésre álló tananyagok felmérése, a hiányterületekre vonatkozó tananyagok fejlesztése, tanári munkát segítő anyagok fejlesztése, tanulást segítő dokumentumok fejlesztése (tanulási útmutatók, példatárak, szótárak), digitális tatalom fejlesztése (elektronikusan támogatott tanuláshoz).
Az „A” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A Nemzeti Alaptanterv által meghatározott, a rokon tantárgyakat magukban foglaló nyolc műveltségterületre új tantervek készültek, melyek felhasználásával az A komponensben részt vevő 70 szakiskola 9. évfolyamain 2004 szeptemberében kezdődött meg a tanítás. Emellett elkészültek az idegen nyelvi tantervek az angol és német nyelv tanításához. – A közismereti oktatás megújításával párhuzamosan, a szakmai képzés tartalomfejlesztése érdekében, az oktatott szakmákat magukba foglaló 19 szakmacsoport szakmai alapozó tantervei is kidolgozásra kerültek a szakiskolák 9. és 10. évfolyamaira. Az új tantervek a Nemzeti Alaptanterv elveit alapul véve a tanulók képességeinek kibontakoztatását és a tevékenységalapú ismeretszerzést állították a középpontba. – A Szakiskolai Fejlesztési Program nyitó szakaszában folytatott igényfelmérés alapján angol nyelvű képes szótár készült 2004 első félévében, amely egyszerre szolgálja a szakmai nyelvoktatás és az általános nyelvi képzés céljait. A kifejlesztett szótár (CD) tizenkét szakmacsoport szakmai szókincsét foglalja magában. – A tantervek által meghatározott általános szókincset foglalja magában a programban 2004 első félévében kidolgozott német nyelvű alapszótár. A fejlesztések középpontjában a cselekvésorientált, diákközpontú és kommunikatív nyelvoktatás állt. – A 2004–2005-ös tanév során mindkét nyelvi kerettanterv bevezetésre került egy-egy szakiskolai nyelvcsoportban. – A szakiskolák tanárai pályázatot nyújthattak be 2004 áprilisában, melynek célja a jól bevált módszerek megismerése és átvétele volt. A pályázat további célja volt az iskolák segítése, támogatása O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 25
és ösztönzése a helyi tanterveik kidolgozásában, a programban kifejlesztett kerettantervek intézményi adaptációjában. – 2005-ben sor került a szakiskolákban tanuló sajátos nevelési igényű diákok oktatását, nevelését megalapozó, és fejlődésüket nyomon követő diagnosztizáló vizsgálati módszerek kifejlesztésére. – 2004 decemberében megkezdődött a feladatbank, a felzárkóztató egyéni haladó programok, a szakmacsoportos projektek fejlesztése.
A „B” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A „B” komponensben részt vevő iskolák (61 intézmény) megkérdezésével, az iskolák által oktatott szakmák figyelembevételével meghatározásra került az a 40 szakképesítés, amelyeket 2005 szeptemberében a 11. évfolyamon indítanak el a programban részt vevő iskolák. A komponens szakértői áttekintették a szakmák meglévő dokumentumait, és a szakmai szervezetekkel, kamarákkal együttműködve, korszerű módszerek alkalmazásával határozták meg azokat a munkaerőpiac által visszaigazolt ismereteket, amelyek alapján a szakképesítéseket felépítették. A komponensben dolgozó szakiskolák 11. és 12. évfolyamaira befejeződött a tananyag-fejlesztési folyamat 37 szakképesítésnél: elkészültek a szakképesítést, azok képzési követelményeit és tartalmát leíró dokumentumok. A kidolgozott dokumentumok a www.szakma.hu weboldalon érhetők el. – Megkezdődött a központi programokhoz a tanulási segédeszközök készítése és folytatódik a Digitális Tudásbázis szakmai tartalmának fejlesztése. – 2005. július 1-jén megjelent a Magyar Közlönyben a 2005 szeptemberétől indítható OM szakképesítések szakma és vizsgakövetelménye (18/2005. (VII. 1.) OM rendelet]. – Elkészült 37 szakképesítés központi programja és az OM hatáskörébe tartozó programok jóváhagyása folyamatban van. – 2005 júliusára elkészültek 25 szakképesítésre, szakképesítésenként átlagosan 4-5 kompetenciára (ismeretelemre) a tanulási-tanítási útmutatók, speciális tananyagok, melyek a cselekvő tanulásra alapoznak, és felkészítenek az önálló tanulásra.
A „C” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A „C” komponens tananyag-fejlesztési tevékenységének középpontjában a tankötelezettségi korhatárt betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan egyéves program kifejlesztése áll, mely a szakképzés megkezdésére készít fel, s egyúttal pályaorientációt és szakmai előkészítést is biztosít a fiataloknak. – Az előzetesen kitűzött céloknak megfelelően a képzés jellegét tekintve az új Országos képzési jegyzék szerint 10 szakmacsoportban készültek el 2005. március végére a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges kompetencia profilok, amelyek tartalmazzák azt, hogy az adott képzésbe való bekapcsolódáshoz milyen ismeretekkel, képességekkel kell rendelkeznie a tanulónak. – Elkészültek azok a kiegészítő háttéranyagok is, amelyek jól hasznosíthatóak voltak a szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszerének kidolgozásában. Ez a rendszer a 2005–2006. tanévtől kerül bevezetésre a „C” komponensben részt vevő iskolákban, a többi szakiskolában pedig lehetőség nyílik a 2006/2007. tanévtől történő bevezetésre. – Elkészültek 2005. június végére a szakképzést előkészítő évfolyam szakmacsoportos programjai, a tananyagok, a segédletek a szakképzést előkészítő évfolyamok programjaihoz, továbbá olyan tanári segédanyagok, mint az önálló ismeretszerzést és alkalmazást segítő CD a programban tanító pedagógusok számára. Megtörtént a több ezer oldalnyi adatot tartalmazó anyag kiosztása és az alkalmazására történő felkészítés. A kidolgozott dokumentumok a www.szakma.hu weboldalon érhetők el. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 26
A „D1” komponensben Tevékenységek, eredmények – 2004 végére elkészült az önfejlesztő iskolai képzési program, majd ennek akkreditálására is sor került.
A „D2” komponensben Tevékenységek, eredmények: – 2004–2005-ös tanév második félévében folytatódott a módszertani anyagok készítése.
A Mérés-értékelés projektben Tevékenységek, eredmények: – 2004 tavaszán elkészült a „Mérés-értékelés a szakiskolában” című 8 íves tanulmánykötet a hollandiai CITO Központtal együttműködve. – A 2004–2005-ös tanévben folytatódott a mérés-értékeléssel, az érzelmi intelligenciaméréssel kapcsolatos feladatok végrehajtása.
A pályaorientációs projektben Tevékenységek, eredmények: – 2004 szeptemberére elkészült a szakiskolák 9. évfolyamai számára kifejlesztett pályaorientációs tananyag, amely a 2002-es kerettantervre épül. – Készülnek a szakmaismertető rövidfilmek és a szakmatérkép.
2. Hazai továbbképzések a Szakiskolai Fejlesztési Programban Az „A” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A tananyagfejlesztésben részt vevő – külön a közismereti és külön a szakmacsoportos – szakértők felkészítésére 2004 őszén került sor. A felkészítés során módszertani ismereteket, a projektmódszer, a projekttervezés, a kooperatív technikák, a differenciálási lehetőségek területén szerezhettek új ismereteket a fejlesztők. – A tanártovábbképzések a program prioritásai közé tartoztak, kettős céllal: megismertetni a tanárokkal a kifejlesztett tanterveket, valamint megismertetni őket azokkal a módszerekkel, melyek segítenek mind a tananyag feldolgozásában és átadásában, mind az egyéni haladási ütemekhez alkalmazkodó differenciált tanításban, a tanulók tevékenységen alapuló foglalkoztatásban, motiválásban. A komponensben a továbbképzésekre 2004. március–április hónapokban került sor, összesen 815 fő részvételével. – 2004 őszén megkezdődött az eszközfejlesztési pályázaton feladatszerkesztő szoftvert igénylő iskolák tanárainak és a mérés-értékelés szakmacsoportos szakértőinek továbbképzése. – Folytatódik és 2005. augusztus végére befejeződik a tanártovábbképzés a módszertani kultúra fejlesztésére: a továbbképzés támogatási szerződés keretében iskolánként 400 000 Ft értékű keretösszeg átadásával valósul meg. A javasolt képzési területek között szerepelnek a tanulástechnikával, a projektmódszerrel, a differenciált oktatással, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeretek.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 27
A „B” komponensben Tevékenységek, eredmények: – Angol és német nyelvtanfolyam szervezésére került sor a 2004–2005-ös tanévben a szaktantárgyakat oktatók részére. Minden iskola egy-egy szaktanárt iskolázhatott be a tanfolyamra. – Befejeződtek 2005 első félévében a „B” komponensben tervezett belföldi tanártovábbképzések az összes szakmacsoportban, melyeknek célja a szakképző szakaszban oktató szakmai tanárok, szakoktatók, vállalati szakemberek módszertani felkészítése volt a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai tanulási-tanítási stratégiák eszköztárának alkalmazására. A képzések 14 helyszínen átlagban 15-17 fő részvételével zajlottak.
A „C” komponensben – A felkészítő évfolyamok programjainak alkalmazásához „Hatékony tanulásszervezési eljárások” címmel folytatódott a pedagógusok alapozó képzése 2004. október–novemberben az akkreditált 60 órás képzés második 30 órás moduljával. A képzésen 50 fő vett részt. – Szakmai továbbképzés keretében 2004 őszén megtörtént a pedagógusok és iskolák felkészítése az Országos képzési jegyzékkel kapcsolatos átalakítási, valamint a programfejlesztési munkákra. – 2005 első félévében továbbképzésre került sor a hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására.
A „D1” komponensben Tevékenységek, eredmények: – 2004 végére befejeződtek a hazai továbbképzések, összesen 12 képzési hét, a 90 – Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő – iskola 5-5 képviselőjének részvételével.
A „D2” komponensben Tevékenységek, eredmények: – A speciális informatikai képzések a 2003–2004-es tanév második félévében az informatikai multimédia eszközrendszerének megismerése, iskolai használata köré szerveződtek. A képzések egy 60 órás tanfolyam keretében, 85 fő részvételével folytak. – 2004 ősszén megtörtént az intézményi önértékelésben részt vevő pedagógusok továbbképzése (180 fő) és a szakértők felkészítése (60 fő), kidolgozásra került a teljesítménymérési rendszer. – Megtörtént a pedagógus munkatársak önértékelésre való felkészítése és a szakértői segítségnyújtás az intézmény által készítendő önértékelés és fejlesztési terv (intézkedési terv) elkészítéséhez. – A 2004–2005-ös tanév első félévében folytatódott a módszertani anyagok készítése, továbbképzés a tanárok és a szakértők részére.
Az informatika projektben Tevékenységek, eredmények: – Befejeződött 2004 novemberében az ECDL Start informatikai alapképzés az iskolák szervezésében. A képzéseken az „A” komponens minden iskolájából legalább 5 fő vett részt. – A programban közreműködő iskolákból iskolánként 4-5 fő kapott lehetőséget arra, hogy számítástechnikai tudását megalapozza, illetve továbbfejlessze. A képzés során a 2004–2005-ös tanév második félévében lehetővé vált az ECDL START vizsgára való felkészülés, az iskolák internetes megjelenésének létrehozását, karbantartását végző, a multimédiás tananyagok fejlesztésében közreműködő iskolai munkatárs képzése. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 28
– Megtörtént a 60 órás 1 x 5 napos regionális informatikai képzés a programban részt vevő iskolák számára. A képzésen (2005. március) az intézmények mindegyikéből egy fő vett részt, amely után a kiképzett munkatárs képes létrehozni és karbantartani az iskola internetes megjelenítését. – 2004 őszén befejeződött a 30 órás, 5 napos, akkreditált multimédiás informatikai képzés, amelyet régiónként szerveztek. A továbbképzéseken 65 fő vett részt. – 2005-ben 30 órás akkreditált tanfolyam keretében a számítógépes grafikák készítésére és ilyen grafikák számítógépes manipulálására készült fel minden iskolából két kolléga. A 2 alkalommal 90 pedagógus képzésére volt lehetőség.
A Mérés-értékelés projektben Tevékenységek, eredmények: – Az iskolai mérés-értékelés tematikus projektben közreműködni szándékozó iskolákból egy-egy fő részvételével (összesen 50 fő) a mérés és értékelés elmélete és gyakorlata témában került sor továbbképzésekre 2004. október–novemberben, melynek célja a tanulói teljesítmény mérésében, értékelésében új módszerek megismertetése és iskolai elterjesztése volt. – A pedagógusok (elsősorban a MÉCS-tagok) képzése 2004 őszén a mérés korszerű módszereinek, eszközeinek megismertetésére terjedt ki. – A projekt a mérés-értékelés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására 30 órás akkreditált tanártovábbképzéseket szervezett 5 alkalommal 2005 januárjától májusig. A továbbképzéseken eddig több mint 200 pedagógus kolléga vett részt. – 2005 májusában befejeződött a multiplikátorokat képző pedagógus-továbbképző tanfolyam „Érzelmi intelligencia mérése a szakiskolákban” címmel, melynek keretében a trénerek felkészítésére, a képzés kipróbálására és a mérőeszközök használatára nyílt lehetőség.
A pályaorientációs projektben Tevékenységek, eredmények: –
– – –
2005 tavaszán folytatódtak a műhelymunka jellegű képzések, amelyek témakörei között szerepeltek: a pályaorientáció mint tantárgy szükségességének elfogadtatása a résztvevők körében; a pályaorientáció tartalmának tudatosítása, a kapcsolódó eszközök, segédanyagok, a tanulói munkafüzet bemutatása – saját élményen alapuló csoportmunka módszere útján. Befejeződött a 2004 őszén kezdődött 30 órás pályaorientációspedagógus-képzés és pályaorientációskonzulens-képzés. A 2004–2005-ös tanév második félévében sor került regionális pályaorientációs konferenciák megtartására – 4 helyszínen – a Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő szakiskolák rendezésében. 2 csoportban 35 fő moderációs tréningjére kerül sor 2005 tavaszán, melyeknek célja a tanárok – elsősorban pályaorientációhoz kapcsolódó – munkájának fejlesztése, de egyúttal pedagógiai munkavégzésük hatékonyságának növelése volt.
3. Külföldi továbbképzések a Szakiskolai Fejlesztési Programban Tevékenységek, eredmények: – 2004 nyarán háromhetes külföldi nyelvtanári képzésben közel kétszáz angol- és németnyelv-tanár, szaktanár vett részt, amelyet ősszel egyhetes hazai követő képzés zárt le. – A „C” komponensben szakértők számára tanulmányutak szervezésére került sor. A tanulmányút elsődleges célja az angol, dán és német oktatási rendszerben már nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező kompetencia alapú képzési, beiskolázási rendszerek megismerése volt. Az egyhetes tanulmányúton két turnusban 60 fő vett részt a 2004–2005-ös tanévben. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 29
– A „D1” komponensben a hazai képzések kiegészültek egy nyolcnapos külföldi tanulmányúttal is valamelyik EU tagországba. Az iskolájukat eddig is képviselő 5 fős csapat utazott, összesen tíz különböző tagországba. A résztvevők között volt az iskola vezetője, a közismereti tanár, a szakmai tanár, a gyakorlóhely és a fenntartó képviselője. A 2004–2005-ös tanévben összesen 15 egyhetes külföldi tanulmányút zajlott le 10 európai uniós országba, összesen 225 fő részvételével. – A „D2” komponensben a külföldi tanulmányutak célja az intézménymenedzsment, a minőségfejlesztés és önértékelés európai gyakorlatának megismerése és a lehetséges tapasztalatok beépítése volt. A komponens keretében 2004-ben és 2005-ben az intézmények részéről 180 fő (2 fő/intézmény) „D2”-ben dolgozó pedagógus utazott Európa nyolc különböző országába. Az európai tagországok gyakorlatában tapasztaltakról az intézmények egymás között fórumokat szerveznek. Háromhetes külföldi továbbképzésen részt vett pedagógusok száma (fő) Évek
Anglia/Írország
Németország
Összesen
2003
93
92
185
2004
73
83
156
2005
85
85
170
251
260
511
Összesen
Egyhetes külföldi továbbképzésen részt vett pedagógusok száma (fő) Évek
„C” komponens
„D1” komponens
„D2” komponens
Összesen
2004
30
225
90
345
2005
30
225
90
345
Összesen
60
450
180
690
– Megtörtént – a 2005 őszén a „B” komponensben részt vevő iskolák szakmai tanárai, vállalati gyakorlati oktatók, a szakképzésben részt vevő vállalati szakemberek számára szervezendő egyhetes, egy-egy szakképesítéshez (szakmacsoporthoz) kapcsolódó – külföldi szakmai továbbképzés pályázatának kiírása.
4. Fejlesztés a „D1” és „D2” komponensben 2005. második félévében A „D1” komponensben A Szakiskolai Fejlesztési Program megvalósításának tartós sikeressége nagymértékben azon múlik, hogy a program kedvezményezettjei milyen fogadókészséggel, milyen vezetői felkészültséggel, milyen, a megvalósításhoz szükséges technikákkal rendelkeznek. Az önfejlesztő iskolai program lényege, hogy a változások szükségességének felismerése után olyan módszereket és eszközöket adjon az iskolai vezetők kezébe, hogy azzal elvégezhessék a szükséges korrekciókat, és e munka során megtapasztalják, hogy a korszerű technikákat alkalmazva a válaszok önálló kidolgozása nem lehetetlen feladat a szakiskolák számára. Az önfejlesztő iskolai képzés olyan képzési módszer, melynek során a résztvevők elsajátítják a fejlesztés és a változásmenedzsment korszerű módszereit. A képzés mindig az iskolájukhoz kapcsolódó gyakorlati feladatokon keresztül valósul meg, így a képzés végére jól megformált elképzelésekkel rendelkeznek iskolájuk helyzetéről, a szükséges fejlesztési irányokról és a megvalósítás lehetséges módozatairól.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 30
Tervezett tevékenységek: – Szakértői kompetenciatérkép készítése és gondozása az iskolák visszajelzései alapján. – Szakértők tanácsadása az intézményekben. – Regionális konferenciák az egy régión belüli iskolák hálózattá válásának támogatására.
A „D2” komponensben A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő intézményeknek az intézményi önértékelés, minőségfejlesztés rendszerszerű elindítását, megvalósítását megelőzően – majd a fejlesztés folyamatában pedig rendszeresen – az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végezniük. Az erre a célra alkalmazandó önértékelési modell egyaránt átfogja az intézmény teljes működési rendszerét, a szervezet folyamatait, képességeit és elért eredményeit. A Szakiskolai Fejlesztési Program az intézményi minőségfejlesztési, minőségirányítási rendszer kidolgozásának, működtetésének támogatásával is segíteni kívánja a folyamatos fejlesztés képességének megszerzését, megőrzését. Tervezett tevékenységek: – A programban részt vevő intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak vizsgálata. – Az Európai Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (KMBK) modell szerinti vizsgálat végrehajtása intézményi és fenntartói szinten. – KMBK modell adaptációjának előkészítése. – Az intézményekben a folyamatos fejlődés garanciáinak megteremtése, a minőségértékelés kialakítása. – A KMBK mérés-értékelési területének alkalmazhatóságához ágazati értékelési rendszer kialakításának generálása, támogatása. – A KMBK modell adaptációjának előkészítése. – A minőségértékelés és minőségfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása a meglevő szervezeti egységek újrarendezésével. – A hazai minőségfejlesztési tevékenységek elismertetése nemzetközi téren.
5. Kutatás, pályázat Tevékenységek, eredmények: – Az „A” komponensben 2004 áprilisában kiírt pályázat célja volt, hogy minél több, a módszertani változatosságot elősegítő tanári segédanyag készüljön, segítendő a pedagógusok mindennapi munkáját. Az őszi félévben megtörtént a pályaművek gyakorlatba való átültetése. – A „B” komponensben 2004 áprilisában pályázati kiírás jelent meg multimédiás forgatókönyvek készítésére az asztalos és az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő szakképesítés területén. A pályázatok elbírálása után egy pályamű kerülhetett megvalósításra, amely átfogja az élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő munkakör kilenc feladatcsoportját.
6. Eszközbeszerzés Tevékenységek, eredmények: – Az „A” komponens intézményei számára, intézményenként 10 000 000 Ft keretösszegben eszközbeszerzés valósult meg. Az eljárás közbeszerzés keretében zajlott, melyet megelőzött a szakértők által a műveltségterületükre vonatkozó eszközlisták összeállítása. Az intézmények 30 000 000 Ftos keretösszegű eszközlistából választhatták ki a számukra szükséges eszközöket. A feladat végrehajtása az OMAI munkatársainak irányításával történt. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 31
– 2004 őszén megkezdődött 90 iskola angol nyelvű könyvtár- és taneszköz-segédlettel való felszerelése, bővítése. – A „B” komponensben egy-egy szakiskola 20 millió forint fejlesztési forráshoz jut az OM Alapkezelő Igazgatóságával kötött szerződés alapján. A komponens céljait szolgáló eszközbeszerzések megvalósulása esetén a programok bevezetésekor, 2005 szeptemberében, a „B” komponensben érintett 61 intézmény a fentiekben meghatározott követelményeknek megfelelő infrastruktúrával és eszköztárral, felkészült pedagógusokkal és segítőkkel kezdi meg az új programok kipróbálását. – A „C” komponensben egy-egy szakiskola szintén 20 millió forint fejlesztési forráshoz jut az OM Alapkezelő Igazgatóságával kötött szerződés alapján. A komponens céljait szolgáló eszközbeszerzések megvalósulása esetén a programok bevezetésekor, 2005 szeptemberében a „C” komponensben érintett 23 intézmény a fentiekben meghatározott követelményeknek megfelelő infrastruktúrával és eszköztárral, felkészült pedagógusokkal és segítőkkel kezdi meg a szakképzést előkészítő évfolyamon az oktatást.
7. Monitoring Tevékenységek, eredmények: – A program működésének hatékonyságát érintő átfogó vizsgálatokra, adatgyűjtésre, a kapott információk elemzésének, értékelésének elvégzésére – közbeszerzési eljárás keretében (2004 decemberében) kiválasztott, monitoring szakismerettel rendelkező szervezet közreműködésével – külső monitoring tevékenység keretében kerül sor. A monitoring tevékenység alapja az a mutatórendszer, amely egyszerre alkalmas a programon belül megkezdett, folytatott tevékenységek intézményi szintű nyomon követésére és a szakmai fejlesztések szempontjából kritikus pontok feltárására. – A külső monitoring rendszer mellett a Programirányítás belső monitoring rendszert alakított ki a Szakiskolai Fejlesztési Programirodán keresztül, az NSZI közreműködésével.
8. PR-tevékenység Tevékenységek, eredmények: – A Szakiskolai Fejlesztési Program kialakította – az NSZI arculatához is igazodó – külső megjelenését a program kiadványaiban, valamint a www.szakma.hu weblap létrehozásával, fejlesztésével. – A Duna Televízióval megkötött szerződés alapján 2004-ben elkészült és „Műhelymunka” címmel sugárzásra került a különböző szakmák tanulását népszerűsítő, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Programban zajló fejlesztési tevékenységeket bemutató műsorsorozat. – A 2004–2005-ös tanévben harminc intézménynek lehetősége volt bemutatni eredményeit a Népszava, a Magyar Hírlap és a Mai Nap hasábjain. – 2004 végén elkészült a Szakiskolai Fejlesztési Program PR-stratégiája. – A Szakiskolai Fejlesztési Programiroda kéthavonta eljuttatja az intézményekhez hírlevelét, amelyben a programmal kapcsolatos legfrissebb információkkal tájékoztatja azokat. – Folyamatos a www.szakma.hu honlap fejlesztése, amely a Szakiskolai Fejlesztési Programban kifejlesztett anyagok (termékek) közreadásának az egyik leghatékonyabb eszköze. – A Szakiskolai Fejlesztési Program támogatást nyújtott azoknak az iskoláknak, akik fel kívánták használni a programon belül kidolgozott PR-anyagokat a beiskolázás során saját iskolai marketing- és PR-tevékenységükhöz.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 32
MELLÉKLET A Szakiskolai Fejlesztési Program négy, illetve öt átfogó komponensből (a „D1” és a „D2” komponens a lebonyolítás szempontjából két önálló komponensnek tekinthető), valamint négy tematikus projektből áll. A program felépítése a következő táblázattal foglalható össze: ÁTFOGÓ KOMPONENSEK „A” komponens KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ KOMPONENS
„B” komponens SZAKKÉPZÉSMÓDSZERTANI KOMPONENS
„C” komponens HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK REINTEGRÁCIÓS KOMPONENS
„D1”és „D2” komponens ÖNFEJLESZTŐ ISKOLAI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KOMPONENS TEMATIKUS PROJEKTEK Idegen nyelv projekt (angol és német)
Szakiskolai mérés-értékelés projekt
Szakiskolai pályaorientáció projekt
Informatika a szakiskolában projekt
Támogató sáv Pályázatok
Konferenciák
Monitoring és kapcsolódó kutatások
PR-tevékenység
Szervezési, lebonyolítási feladatok
Az „A”, „B” „C” komponensek jellemzője, hogy valamennyinek részét képezi a komponens profiljának megfelelő – tartalomfejlesztés: amely kiterjed a tantervekre, tananyagokra, tanári háttéranyagokra, a tanulást segítő dokumentumokra (tanulási útmutató, példatár, szótár stb.) egyaránt; – humánerőforrás-fejlesztés: a tanárok, gyakorlati oktatók, az iskolák vezetőinek továbbképzése, tanulmányútjai, képzési támogatása; – eszközfejlesztés: a képzéshez szükséges tárgyi feltételek megteremtése, illetve korszerűsítése, azaz az eszközbeszerzés. Az átfogó komponensek közül az „A”, a „B” és a „C” egymástól független, míg a „D” mindhárom komponenshez kapcsolódó elem.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 33
IV. A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK A kiadvány e fejezete tartalmazza azon jogszabályi változásokat, amelyek a 2004–2005. tanév tanévnyitó kiadványának megjelenését követően léptek hatályba, továbbá tájékoztatást ad a közeljövő tervezett módosításairól is.
1. A HATÁLYBA LÉPETT JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁSOK 1. 1. A szakképzési törvény módosításai Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 113. §-a: a szakképzési törvény 26. §-át érintő jogharmonizációs módosítás, amely szerint ha a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a négy és fél órát, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. Az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 2. §-a: megteremti a törvényi hátterét annak, hogy a szakmai vizsgabizottság elnökének kijelölését a szakképesítésért felelős miniszter a háttérintézményének vezetője útján is elláthassa 2004. szeptember 1-jétől, a felsőfokú szakképzésben bevezeti a hallgatói szerződés fogalmát, amely 2006. január 1-jétől lesz hatályos.
1.2. A közoktatási törvény módosítása A költségvetésről szóló 2004. évi CXXXV. törvény módosította a közoktatásról szóló törvény 121. §-át, ennek keretében megszüntette a második szakképesítés ingyenességét, ezért nem igényelhető a normatív hozzájárulás az után a tanuló után, aki a 2005–2006. tanévben kezdi meg tanulmányait a szakképzési évfolyamon a második szakképesítés megszerzése érdekében. A hátrányos helyzetű tanuló részére azonban továbbra is ingyenes a második szakképesítés megszerzése. A szakiskolát érinti a közoktatásról szóló törvénynek a felzárkóztató oktatásra vonatkozóan megváltozó rendelkezése. A törvény 27. § (8) bekezdése szerint az a tanuló, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tartó felzárkóztató oktatásban vehet részt. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) a törvényben meghatározott módon felkészül a szakmai vizsga letételére. A felzárkóztató oktatásra vonatkozó új rendelkezések figyelembe veszik, hogy a felzárkóztató oktatásba különböző előképzettséggel rendelkezők kapcsolódhatnak be, eszerint differenciálja az oktatás szervezésére vonatkozó lehetőségeket. Lehetőség van arra, hogy a felzárkóztató oktatás során a tanuló megszerezze az alapfokú iskolai végzettséget, bővítve a szakképzésbe való bekapcsolódás esélyeit. Új fogalomként jelent meg a 2003. évi közoktatási törvény módosításakor a „kompetencia” (elméleti és gyakorlati tudáselemek), amelynek megszerzése annak a tanulónak is belépési lehetőséget biztosít a szakképzésbe, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Ez a tanuló egy évig (tíz hónapig) tartó úgynevezett „szakképzést előkészítő” évfolyam keretében sajátítja el mindazokat az ismereteket, O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 34
amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Országos képzési jegyzékben meghatározott körben szakmai vizsgára készülhessen fel. A szakiskolák a felzárkóztató oktatást az új szabályozás szerint a 2005–2006. tanévtől indíthatják az oktatási miniszter által kiadott új pedagógiai rendszer alapján (közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (12) bekezdése]. A közoktatásról szóló törvény osztálylétszámokat tartalmazó mellékletének módosítása alapján 2005. szeptember 1-jétől 35–28 főről 30–23 főre csökken a szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamának maximális és átlaglétszáma. A közoktatásról szóló törvény 27. §-a (3) bekezdésének 2003. évi módosítása szerint a szakiskolában a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik az Országos képzési jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítések körében. Ez a változás a közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (16) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a 2006–2007. tanévtől kezdve a szakiskolában a szakképzési évfolyamon (évfolyamokon) csak a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez, illetve az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés megszerzésére való felkészítés folyhat.
1.3. A költségvetési törvény A szakképző iskola tanműhelyében a szakképzési évfolyamokon szervezett gyakorlati képzés költségeihez az állam az éves költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulást biztosít a szakképző iskola fenntartójának. A Magyar Köztársaság 2004. és 2005. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény, valamint a 2004. évi CXXXV. törvény rendelkezései szerint a 2004–2005. tanévtől differenciáltabbá vált az eddig egységes gyakorlati képzési normatív hozzájárulás összege. A differenciálásnak az volt a célja, hogy az állami normatív hozzájárulás nagyságrendje ösztönözze a szakképző iskolai tanulók gazdasági szférába való mielőbbi bekapcsolódását a szakmai alapképzést követően. Ennek megfelelően az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben szervezett gyakorlati képzés esetén az állami hozzájárulás összege jelentősen, 140%-ra emelkedett, az adott szakképesítések szakképzési évfolyamainak számától függően a záró szakképzési évfolyamon pedig a normatíva 60%-ra csökkent. Az állami normatív hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorlati képzést a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerint, a gyakorlati képzés központi programjában (tantervében) meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben szervezzék meg. További új rendelkezés, hogy a 2004–2005. tanévtől az állami normatív hozzájárulás 20%-át igényelheti az iskolafenntartó önkormányzat a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, amennyiben a tanulók gyakorlati képzését nem az önkormányzat által fenntartott iskolai létesítményben (tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben stb.) szervezik meg. Ez a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskola tanműhelyben kiegészítő képzésekre biztosított költségvetési fedezet.
1.4. Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet A közoktatásról szóló törvény 101. §-a határozza meg az Országos szakértői, valamint az Országos vizsgáztatási névjegyzék tartalmát, továbbá a jegyzékbe kerülés feltételeit. 1999-ben került kiadásra az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló 42/1999. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 35
(X. 13.) OM rendelet, amely a közoktatási szakterületen ellátandó szakértői, illetve alapműveltségi vizsga vizsgaelnöki és az érettségi vizsgaelnöki feladatok ellátásának feltételeit határozta meg. A szakképzési szakterületre nem készült jogszabályi szintű szabályozás, ezt a hiányt pótolta a szakképzési törvény 4. § (2) bekezdésének g) pontja, amely felhatalmazza az oktatási minisztert arra, hogy jogszabályban határozza meg – a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – az Országos szakmai szakértői névjegyzék és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék elkészítését és kiadását. Tekintettel arra, hogy az oktatási miniszter már ágazati jogszabályban szabályozta az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzék szabályait, indokolt volt az egységes ágazati szabályozás kialakítása, ezért új rendelet kiadása vált szükségessé a 42/1999. (X. 13.) OM rendelet helyett. A fejezetcímben megjelölt új rendelet egységes szerkezetben tartalmaz szabályozást a közoktatási és a szakképzési területre egyaránt, a területek sajátosságainak figyelembevételével. A szakképzési területet érintő új rendelkezések a közoktatási területtel összhangban álló szabályozást tartalmaznak. A rendelet a Magyar Közlöny 2004. évi 138. számában jelent meg. A következőkben a jogszabály közoktatási területet érintő korábbi szabályozástól eltérő, valamint a szakképzési terület új rendelkezései kerülnek bemutatásra.
1.4.1. A közoktatási területet érintő módosítások – Az Országos szakértői névjegyzék szakterületei kibővültek a gyakorlat igényeinek megfelelően. – A szakterületen belüli szakirányok megjelölése új szabályként került a rendeletbe, eddig nem került szabályozásra az, hogy a szakirányok megjelölése hogyan történjen. A szakterületen belüli szakirányokat a pályázó jelölheti meg, amelynek a jóváhagyásáról az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgatója dönt. – A rendelet megjelenése előtt sem a közoktatási törvényben, sem a 42/1999. (X. 13.) OM rendeletben nem került meghatározásra az, hogy az Országos vizsgáztatási névjegyzék mit tartalmaz. Ezt a hiány pótolja a rendelet 1. § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a vizsgáztatási névjegyzék tartalmazza az alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga, valamint az emelt szintű érettségi vizsga vizsgaelnökeinek névsorát. – A korábbi előírásokhoz képest a pályázat tartalmi elemei kibővültek, így a pályázónak meg kell jelölnie, hogy mely szakterületre, vizsgáztatási területre kéri a felvételét. – A közoktatási területen a tanügyigazgatás, szakoktatás-igazgatás, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen a szakértői névjegyzékre történő felvétel feltételei szigorodtak. Ezen szakterületeken a korábbiakhoz képest szükséges az is, hogy a pályázó közigazgatási szakvizsga, jogi, közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igazoló oklevéllel rendelkezzen. – A közoktatási névjegyzékbe benyújtott pályázatok értékelésére létrehozott bírálóbizottság összetétele nem változik, azonban tagjainak száma kilencre emelkedik. A rendelet meghatározza, hogy a bírálóbizottság hatéves időtartamra jön létre. A bírálóbizottság működésének rendjéről szabályzatot fogad el, amelyet az oktatási miniszter hagy jóvá. – A 42/1999. (X. 13.) OM rendelethez képest változtak a bírálat időpontjai, ugyanis a korábbi kettő helyett évente három alkalommal történik bírálat (február 20–28., június 20–30., október 20–31.). – A szakértői névjegyzékre benyújtott pályázatok elbírálásának díja a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-áról 20%-ára csökkent. – A felfüggesztés szabályai a tanügyigazgatás, szakoktatás-igazgatás, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen közoktatási szakértők tekintetében szigorodnak, ugyanis az új szabályozás szerint felfüggeszthető annak a szakértőnek a tevékenysége, aki nem vesz részt a rendeletben meghatározott továbbképzésen. – A tanügyigazgatás, szakoktatás-igazgatás, térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen a pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek kívánjuk elismerni a közigazgatásban az adott területen igazolt 10 éves gyakorlatot.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 36
1.4.2. A szakképzési területet érintő rendelkezések – A rendelet szerint az Országos szakmai szakértői névjegyéket az OKJ-ben meghatározott szakmacsoportonként, az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket szakmacsoportonként és szakképesítésenként kell kiadni. – Mindkét szakmai névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell azon névjegyzék megjelölését, amelybe a pályázó a felvételét kéri, a szakmacsoport és a szakképesítés feltüntetését, amelyben a tevékenységét ki kívánja fejteni, és a szakmai önéletrajzot. – A szakmai névjegyzékbe történő felvételről a szakképesítésért felelős miniszter vagy a felügyelete alá tartozó intézmény vezetője dönt. A szakmai névjegyzékekbe történő felvétel iránt benyújtott pályázatokat évente egy alkalommal, november 1–30. között kell elbírálni. – A pályázatok értékelésére a szakképesítésért felelős miniszter legalább öt tagból álló bírálóbizottságot hoz létre, amely a működésének rendjéről szabályzatot fogad el, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter hagy jóvá. – A pályázó bírálati díjat fizet, amelynek mértéke a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér 20%-a szakértői névjegyzék esetében, 10%-a vizsgaelnöki névjegyzék esetében. A bírálati díjat pályázatonként kell megfizetni, a jogorvoslat díja a bírálati díj 50%-a. – A szakértői névjegyzékre felkerültek részére igazolvány, a vizsgaelnöki névjegyzékre felkerültek részére igazoló levél kerül kiadásra. – A rendelet előírása szerint a szakértők és a vizsgaelnökök a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott időközönként – legalább háromévenként – továbbképzésben vesznek részt. Az oktatási miniszter mint szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetében – a szakmai vizsgaelnöki névjegyzékre történő felvétel iránti kérelmet az Oktatási Minisztérium Szakoktatási és Szakképzési Főosztályához kell benyújtani (postacím: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.), – a szakmai szakértői névjegyzékre történő felvétel iránti kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságához kell benyújtani (postacím: 8200 Veszprém, Óváros tér 21.; Pf.: 40).
1.4.3. A közös szabályokban bekövetkezett változások Az összeférhetetlenségi szabályok, a nyilvántartás kiegészítésére és meghosszabbítására, a bírálati díj befizetésére, nyilvántartására és a szakértői tevékenységre vonatkozó rendelkezések közösek, azonos szabályozást tartalmaznak valamennyi névjegyzék tekintetében. A következő közös rendelkezéseket érintette a módosítás: – Az összeférhetetlenségi szabályok változtak egyrészt a bírálóbizottság, másrészt a szakértői tevékenység tekintetében. A bírálóbizottság tagja eddig a saját pályázata és az őt érintő döntés meghozatalában nem vehetett részt. Az új szabályozás kibővül azzal, hogy nem vehet részt a közeli hozzátartozó pályázatának elbírálásában, a munkáltató, a munkáltatói jogviszony gyakorlója pályázatának, és olyan személy által benyújtott pályázat elbírálásában, akivel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A szakértői tevékenység tekintetében a kizáró szabályok sora bővült, így nem lehet szakértő az érintett közoktatási és szakképzést folytató intézmény számára pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény és a fenntartó alkalmazottja. – A rendeletben újdonság, hogy aki szerepel a névjegyzékben, a névjegyzékben való szereplésének időtartama alatt, a nyilvántartásának időtartamára kérheti a nyilvántartásban szereplő adatok kiegészítését új szakterületeknek, szakmacsoportoknak, szakképesítéseknek megfelelően. A kiegészítésre vonatkozó kérelemre a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. – A szakértői tevékenységre vonatkozó szabályok között változást jelent annak rendeleti szintű szabályozása, hogy a szakértő a szakértői tevékenységét kizárólag az igazolványban megjelölt szakterületen, szakmacsoportban, szakképesítésben folytathatja. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 37
– A szakértői tevékenységről szóló rendelkezések között változás, hogy a szakértő díjazását a rendelet csak kirendelés esetére határozza meg, felkérés esetén a szakértő és a megbízó közötti megállapodás az irányadó.
1.5. Az Országos képzési jegyzék módosításai Az OKJ szakmacsoportos bizottságok 2003. évi felülvizsgálati munkájának eredményeként jelent meg az Országos képzési jegyzéket módosító 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet, amely 9 új szakképesítés felvételét, 88 módosítását és 32 törlését tartalmazta. A megjelenés óta eltelt időszakban az OKJ módosítási eljárásrendnek megfelelően több szakképesítés felvételének, módosításának kezdeményezésére került sor. Az újabb OKJ-módosítás kiadását sürgetően befolyásolta, hogy a felvételre kezdeményezett egyes szakképesítések OKJ-be kerülése jogszabályokban előírtak teljesülését, illetve a szükséges képzések mielőbbi megkezdését tették lehetővé. A 2005. évi költségvetési törvény módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 121.§ (1) bekezdés 21. pontját, amely megfogalmazza a második szakképesítés definícióját, valamint felmenő rendszerben megszüntette annak ingyenességét. A vonatkozó jogszabályhely megfogalmazása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján értelmezési problémákat vetett fel. Az OKJ újabb módosítása teremtett megfelelő alkalmat arra, hogy egyértelművé váljon: mely szakképesítés megszerzésére irányuló képzés nem minősül második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésnek. A közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza, hogy a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó, szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, „és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.” A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 10 szakmacsoportra elkészültek azok a kompetenciaprofilok, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a 31-34 szintkódú szakképesítések megszerzésére az előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után szakképzési évfolyamo(ko)n készüljenek fel, és a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezzenek. A vázolt fejlesztés révén lehetővé vált kompetencia alapú belépés jogszabályi hátterének megteremtését tette lehetővé a módosult OKJ rendelet jelmagyarázatának kiegészítése, amely az iskolai előképzettségre vonatkozó korábbi előírások megtartása mellett kiegészült az egyéves előkészítő évfolyam elvégzésével megszerzett bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével. Az Országos képzési jegyzék fentieket tartalmazó módosítására a 14/2005.(V.26.) OM rendelettel került sor, amely a 2005. évi 69. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre.
1.6. A szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendeletek módosítása A Magyar Közlöny 2004. évi 138. számában jelent meg az Országos képzési jegyzékről szóló 37/ 2003. (XII. 27.) OM rendeletet módosító 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet. Ezt követően szükségessé vált az oktatási miniszter felelősségébe tartozó új és módosított szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadása, amely összesen 4 jogszabály változását jelenti, ezek a következők: – a 17/2005. (VI. 23.) OM rendelettel módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet, – a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelettel módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendet, – a 8/2005. (III. 26.) OM rendelettel módosított 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet, valamint – a 7/2005. (III. 22.) OM rendelettel módosított 28/2003. (X. 18.) OM rendelet.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 38
A 28/2003.(X. 18.) OM rendelet újabb módosításaként megjelent 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet már tartalmazza az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodás keretében átdolgozott 16 szakképesítés (33 5262 01 Asztalos, 33 5216 01 Ács-állványozó, 33 5272 01 Bőrdíszműves, 33 5272 03 Cipőfelsőrész-készítő, 33 7826 01 Cukrász, 31 5216 06 Épületburkoló, 33 5276 01 Férfiruha-készítő, 33 7812 01 Fodrász, 33 5262 06 Kárpitos, 31 5216 14 Kőműves, 51 7812 01 Kozmetikus, 33 5276 05 Nőiruha-készítő, 33 7822 01 Pincér, 33 7826 02 Szakács, 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó, 33 5216 03 Villanyszerelő), továbbá a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében átdolgozott 13 szakképesítés (33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, 31 7822 01 Falusi vendéglátó, 31 7862 03 Hús- és hentesáru-eladó, 33 7862 02 Kultúrcikk- kereskedő, 33 7822 02 Vendéglátó eladó, 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő, 33 78692 04 Vas- és műszaki kereskedő, 33 7862 03 Ruházati kereskedő, 31 7822 02 Gyorsétkeztetési eladó, 31 5216 10 Gázvezetékés készülékszerelő, 31 5233 14 Fémforgácsoló, 31 5233 04 Géplakatos, 31 5233 06 Hegesztő) szakmai és vizsgakövetelményeit. E szakképesítések esetén már lehetőség nyílik a kompetencia alapú bemeneti rendszer adta lehetőségek kihasználására is. E jogszabály melléklete tartalmazza a 7 szakmacsoportra (Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Építészet, Könnyűipar, Faipar, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, Vendéglátás-idegenforgalom) kidolgozott kompetenciaprofilokat is.
1.7. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosítása A módosítás [6/2005. (III. 17.) OM rendelet] 14. §-a azt hivatott elősegíteni, hogy a lejárt tankönyvvé nyilvánítású, de egyébként szakmailag az érvényben lévő tananyagoknak megfelelő tartalmú könyveket az iskolák használhassák, azokhoz a tankönyvtámogatás igénybe vehető legyen. Erre a lépésre azért volt szükség, mert közel 2000 szakmai tankönyv jelentős részének tankönyvvé nyilvánítása lejárt az elmúlt időszakban, és az érintett kiadók csak kb. 500 könyv tankönyvvé minősítését, minősítés meghoszszabbítását kezdeményezték (a szakképzésben jelentős mennyiségben használt ún. kis példányszámú tankönyvek esetén a kiadóknak „nem éri meg” a befektetés). A hivatkozott paragrafus egyértelműen meghatározza azt is, hogy a „tankönyvként használható” kategória csak átmeneti állapotot, státuszt jelent és azonnal megszűnik, ha változik az a központi program, amelyhez a könyv ajánlott volt, illetve időközben – tankönyvvé nyilvánítási eljárás keretében – a szóban forgó központi programhoz tankönyvet hagynak jóvá.
1.8. Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet módosítása A szakképzési törvény 7. § (3) bekezdése hatalmazza fel a gazdasági kamarát, hogy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, – amelyekre a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására – mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a mestervizsga-követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban ad ki. Az alaprendelettel 1996-ban kiadásra került mestervizsga-követelmények frissítése, korszerűsítése megkezdődött, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elvégezte a fényképész, fodrász, gázvezeték- és készülékszerelő, kozmetikus, kőműves, szakács, vendéglős-fogadós, villanyszerelő szakmákban a mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek szakmai, módszertani felülvizsgálatát, korszerűsítését. Az igények alapján négy új szakmában (gáz- és olajtüzelő berendezés szerelő, üzembe helyező; motorkerékpár-szerelő és -javító; porcelánkészítő; porcelánfestő) is kidolgozásra kerültek a mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményei. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 39
Az új és megújult mestervizsga követelmények a 19/2005.(VII.8.) OM rendelettel a Magyar Közlöny 2005. évi 95. számában jelentek meg. E módosítást követően a hatályos jogszabály alapján jelenleg 60féle mestervizsga tehető le.
1.9. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosítása A rendelet 2004 májusi hatályba lépése óta összesen egy apró módosításon ment keresztül. Eszerint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok megválasztásánál a gazdasági partnereket képviselő oldalába (a bizottság 50%-a) a kamarák – megállapodásuk alapján – legalább kettő főt delegálnak. A delegálás szabályaiban más változás nem következett be, de a rendelet az új bizottságok megalakulásának időpontját 2004. december 15-ében jelölte meg az előtte meghatározott november 15. helyett. A rendelet további módosítása várható a tervezett törvénymódosítások végrehajtásaként.
2. TERVEZETT JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁSOK 2.1. Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatásról szóló törvényt, a kiadvány készítésének időpontjában még előzetes normakontroll keretében az Alkotmánybíróság vizsgálta. A felsőoktatási-törvényjavaslat keretében módosításra kerül a 166. §-ban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény. A módosítás célja, hogy a központi képzőhelyek tárgyi feltételeinek fejlesztése közvetlenül támogatható legyen a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részéről, és pályázat útján beruházási célú támogatásban is részesülhessenek a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. A térségi integrált szakképző központok hálózatának szélesítése indokolttá tesz olyan törvényi szabályozást is, hogy a képzési alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatást kaphasson a szakképző iskolát fenntartó, valamint a fenntartóval megállapodást kötött felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény új térségi integrált szakképző központ létrehozásához. A felsőoktatási törvényjavaslat keretében módosításra kerül a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) a 167. és 168. §-ban. A törvény a szakképzésről szóló és a felsőoktatásról szóló törvény közötti összhangot teremti meg azzal, hogy a felsőoktatási intézmény a szakképzés intézményei között feltüntetésre kerül, valamint technikai módosításokat tartalmaz a felsőfokú szakképzés tekintetében. Az Szt. módosítása a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának 3.2.2. és 4.1.1. intézkedése keretében létrejövő a térségi integrált szakképző központok keretében működő központi képzőhely szakképzési intézményként való működésének törvényi feltételeit is megteremti. A törvényben meghatározásra kerülnek a térségi integrált szakképző központ és a központi képzőhely létrehozásának szabályai. A törvény a térségi integrált szakképző központ működésének törvényi szintet nem igénylő szabályozása érdekében felhatalmazást ad a tanácsadó testület összetételének és működésének jogszabályban történő meghatározására. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény 26. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szakképesítésért felelős miniszterek vizsgálják felül az ágazatukba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 2003. évi XXIX. törvény hatályba lépését követő két éven belül. A törvény 2003. június 7-én lépett hatályba, ezért a határidő 2005. június 7-én lejárt. A törvény elfogadását követően indult el a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának 3.2.1. intézkedése, amelynek keretében kialakításra kerül az új szakképzési szerkezet és az ahhoz kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása is megtörténik 2006. augusztus 31-éig. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 40
A törvény a határidő módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a két feladat összekapcsolható és költséghatékonyan elvégezhető legyen.
2.2. A szakképzés-fejlesztési stratégia és a végrehajtását elősegítő tervezett módosítások A Kormány elfogadta a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatot, valamint 2005. május 30-án közétette a Kormány „100 lépés” programjának részeként a 14 szakképzési lépést. Ezen intézkedések, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának szakképzést érintő intézkedései megvalósításához szükséges a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása. A törvények előkészítése folyamatban van, terveink szerint az Országgyűlés az őszi ülésszakán fogja tárgyalni. A Kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtásához módosítani szükséges – az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletet 2005. december 31-ig az OKJ-be történő felvételi eljárás egyszerűsítése érdekében, valamint 2006. május 31-ig az oktatási tárca kiadja a 400 szakképesítést tartalmazó, új szerkezetű Országos képzési jegyzéket; – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletet tekintettel arra, hogy a vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgaszervezők vizsgaelnöki javaslattételi joga megszüntetésre kerül, valamint az elnök szerepe erősödik a vizsgáztatási és ellenőrzési folyamatban; – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendeletet annak érdekében, hogy a térségi integrált szakképző központokban és a legalább 800 tanulóval működő szakképző intézményekben létrejövő szakmai tanácsadó testületek működésének jogszabályi háttere megalkotásra kerüljön.
3. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Változik a szakmai vizsgák vizsgadíja és a vizsgáztatásért járó díjazás. 2005. szeptember 1-jétől a kérdező tanárok és jegyzők esetében a 2/2004. (1. 30.) OM rendeletben megállapított összeg 2/3 része, míg 2006. szeptember 1-jétől a rendeletben megállapított teljes összeg adható. 2004. elején jóváhagyásra kerültek az IPOSZ által javasolt 9 szakképesítés (33 5262 01 Asztalos, 33 7826 01 Cukrász, 33 7812 01 Fodrász, 31 5216 10 Gázvezeték- és -készülékszerelő, 33 5216 14 Kőműves, 33 5276 05 Nőiruha-készítő, 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó, 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő, 33 5216 03 Villanyszerelő) központi programjai. Az új központi programok bevezetése kötelező a 2005–2006-os tanévtől. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében elkészültek, és jóváhagyásra kerültek az alábbi szakképesítések új központi programjai, amelyek alapján a programok bevezethetőek a 2005–2006. tanévtől, alkalmazásuk kötelező a 2006–2007. tanévtől. 33
5216
01
Ács-állványozó
33
5262
01
Asztalos*
33
7826
01
Cukrász*
33
7862
01
Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő
31
5216
06
Épületburkoló
31
7822
01
Falusi vendéglátó
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 41
31
5233
14
Fémforgácsoló
33
5276
01
Férfiruha-készítő
33
7812
01
Fodrász*
31
5216
10
Gázvezeték- és készülékszerelő*
31
5233
04
Géplakatos
31
7822
02
Gyorsétkeztetési eladó
31
5322
06
Hegesztő
31
7862
03
Hús- és hentesáru-eladó
31
5216
14
Kőműves*
33
7862
02
Kultúrcikk-kereskedő
33
5276
05
Nőiruha-készítő*
33
7822
01
Pincér
33
7862
03
Ruházati kereskedő
33
7826
02
Szakács
31
5216
17
Szobafestő-mázoló és tapétázó*
33
7862
04
Vas- és műszaki kereskedő
33
7822
02
Vendéglátó eladó
33
5216
03
Villanyszerelő*
31
5216
20
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő*
* A csillaggal megjelölt szakképesítések 4245/1/2004. I. 12.–4245/9/2004. I. 12. jóváhagyási számon kiadott központi programjai (tantervei) a 2005–2006. tanévben nem veszítik hatályukat.
5. A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5.1. Törvények – 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (módosította: 1994. évi XVI. törvény; 1995. évi LXXXIV. törvény; 1995. évi CXXIV. törvény; 1998. évi LXXXVI. törvény; 2001. évi L. törvény; 2003. évi XXIX. törvény; 2003. évi LXXXVI. törvény; 2004. évi XVII. törvény; 2004. évi XXIX. törvény; 2004. évi LX. törvény) – 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (módosította: 1995. évi LXXXV. törvény; 1996. évi LXII. törvény; 1997. évi XXXI. törvény; 1997. évi CXXXIX. törvény; 1998. évi LXXXVI. törvény; 1999. évi LXVIII. törvény; 2001. évi C. törvény; 2003. évi LXI. törvény; 2003. évi LXXXVI. törvény; 2004. évi XVII. törvény; 2004. évi XXIX. törvény; 2004. évi LX. törvény, 2004. évi CXXXV. törvény) – 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról (módosította: 1996. évi LXI. törvény; 1996. évi CXXIV. törvény; 1997. évi CXLVI. törvény; 1998. évi XC. törvény; 1999. évi LII. törvény; 2000. évi XCVII. törvény; 2000. évi CXXXIII. törvény; 2001. évi LXV. törvény; 2003. évi XXXVIII. törvény; 2004. évi LX. törvény) – 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról [módosította: 2003. évi XCI. törvény 3. §ának (7) bekezdése, 16. §-a, 25. §-ának (1) bekezdése; 2004. évi CI. törvény 2. §-ának (8) bekezdése] – 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról [módosította: 2003. évi XCI. törvény 43. §-ának (3) bekezdése; 2004. évi CI. törvény] O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 42
– 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról – 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról (módosította: a 2003. évi CXXXI. törvény) – 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (módosította: 2004. évi XVII. törvény) – 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről – 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (módosította: 2003. évi CVI. törvény) – 2003. évi LXXXVI törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (módosította: 2004. évi XVII. törvény; 2004. évi LX. törvény) – 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről – 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
5.2. Kormányrendeletek és -határozatok – 159/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a szakmai képzési együttműködésről és a szakképzési bizonyítványok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Bécsben, 1994. április 6-án aláírt Egyezmény szövegének kormányrendelettel történő kihirdetéséről [kiegészítette: 34/2000. (III. 17.) Korm. rendelet] – 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról [módosította: 232/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet; 310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet] – 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről [módosította: 17/2000. (II. 16.) Korm. rendelet] – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról [módosította: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet; 233/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet, 338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelet] – 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról [módosította: 24/1999. (II. 12.) Korm. rendelet; 9/2001. (I. 19.) Korm. rendelet] – 1162/1998. (XII. 17.) Korm. határozat a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány létrehozásáról – 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról [módosította: 99/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet] – 2015/2003. (I. 30.) Korm. határozat az iskolai rendszerű szakképzés munkaerőpiac által igényelt korszerűsítésére irányuló intézkedésekről – 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól – 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól – 1069/2004. (VII. 9.) Korm. határozat a felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról – 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról – 1057/2005. (V. 3.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről
5.3. Miniszteri rendeletek – 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról [módosította: 4/2003. (II. 7.) OM rendelet; 3/2005. (II. 10.) FMM rendelet; 8/2005. (III. 26.) OM rendelet] – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről [módosította: 20/ 1994. (XI. 10.) MKM rendelet; 2/1995. (III. 22.) MKM rendelet; 11/1995. (XI. 9.) MKM rendelet; 16/ O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 43
1998. (IV. 8.) MKM rendelet; 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet; 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet; 30/2004. (X. 28.) OM rendelet; 32/2004. (XII. 2.) OM rendelet] – 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról [módosította: 37/2004. (IV. 1.) FVM rendelet] – 19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM együttes rendelet a katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól [módosította: 12/2005. (IV. 14.) HM-OM együttes rendelet] – 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről [módosította: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet; 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet; 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet; 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet; 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM rendelet] – 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról [módosította: 23/2000. (VIII. 15.) OM rendelet; 28/2001. (VIII. 3.) OM rendelet; 1/2003. (I. 11.) OM rendelet; 5/2003. (II. 12.) OM rendelet; 18/2004. (V. 28.) OM rendelet; 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet] – 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről [módosította: 19/2000. (VII. 26.) OM rendelet; 25/2000. (VIII. 31.) OM rendelet; 2/2002. (I. 18.) OM rendelet; 61/2002. (XII. 19.) OM rendelet; 11/2003. (V. 9.) OM rendelet; 22/2003. (VII. 11.) OM rendelet; 30/2003. (XI. 26.) OM rendelet] – 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről [módosította: 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet] – 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről [módosította: 2/2004. (I. 30.) OM rendelet] – 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről [módosította: 2001. évi C. törvény 68. §-ának (1) bekezdés h) pontja; 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet] – 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól [módosította: 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet] – 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól – 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről [módosította: 12/2004. (IV. 13.) OM rendelet] – 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól [módosította: 23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet] – 28/2003. (X. 18.) OM rendelet egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról [módosította: 15/2004. (V. 14.) OM rendelet; 7/2005. (III. 22.) OM rendelet] – 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről – 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos képzési jegyzékről [módosította: 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet; 14/2005. (V. 26.) OM rendelet] – 3/2004. (II. 17.) OM–FMM együttes rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól – 7/2004. (III. 8.) OM rendelet a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés rendszeréről – 8/2004. (III. 8.) OM rendelet a bizonyítványok besorolásáról [módosította: 29/2004. (X. 15.) OM rendelet] – 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról [módosította: 27/2004. (IX. 28.) OM rendelet, 32/2004. (XII. 2.) OM rendelet] – 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról – 18/2004. (V. 28.) OM rendelet az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről [módosította: 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet] – 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 44
– 69/2004. (VIII. 5.) ESzCsM rendelet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről – 23/2004. (VIII. 11.) IHM rendelet az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről – 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről [módosította: 6/2005. (III. 17.) OM rendelet] – 134/2004. (IX. 15.) FVM rendelet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről – 29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról – 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről − 29/2004. (XII. 20.) FMM rendelet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről − 3/2005. (I. 11.) PM rendelet a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekről − 13/2005. (IV. 21.) EüM rendelet az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről
5.4. Közlemények Közlemény a szakképesítések központi programjai (tantervei) kiadásáról (Megjelent: Oktatási Közlöny 2004/8. szám) Közlemény a szakmai vizsgák előkészítésével kapcsolatos változásokról (Megjelent: Oktatási Közlöny 2004/25. szám) A Pénzügyminisztérium közleménye a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai vizsgáin részt vevő szakmai szervezet kijelöléséről (Megjelent: Pénzügyi Közlöny 2004/12. szám) Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendő bejelentkezési kötelezettségről, illetve a 2004. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről (Megjelent: Magyar Közlöny 2004/180. szám) Közlemény az Országos szakértői névjegyzék közzétételéről (Megjelent: Oktatási Közlöny 2005/3. szám) Közlemény az Országos szakmai szakértői névjegyzék közzétételéről (Megjelent: Oktatási Közlöny 2005/3. szám) Közlemény az Országos vizsgáztatási névjegyzék közzétételéről (Megjelent: Oktatási Közlöny 2005/3. szám)
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 45
V. A 2005–2006. TANÉV RENDJE 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELET A 2005–2006. TANÉV RENDJÉRŐL A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az aa)–ae) pont alattiak együtt: iskola), af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre (a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény); b) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra (a továbbiakban: OKÉV); c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; d) a pedagógusokra; e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő). (2) E rendelet alkalmazásában: a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, b) többcélú intézmény az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el.
A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja. (2) A 2005–2006. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2005. szeptember 1. (csütörtök) és – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – utolsó tanítási napja 2006. június 15. (csütörtök). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap. O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 46
(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–d) pontban meghatározott kivétellel – 2006. május 5., b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2006. május 26., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2006. június 9., c) kisebbségi nyelven oktató középiskolákban 2006. május 4., d) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2006. január 20. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. (5) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos képzési jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg. (6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti. (7) A szorgalmi idő első féléve 2006. január 20-ig tart. Az iskolák 2006. január 27-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)–(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak.
Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt – a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat – munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 4. § (1) Az őszi szünet időpontja: 2005. október 31-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). (2) A téli szünet 2005. december 22-től 2006. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2005. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2006. január 3. (kedd). (3) A tavaszi szünet 2006. április 13-tól április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 19. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 47
A vizsgák rendje 5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.
A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabály, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza.
A tanulmányi versenyek 7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából.
Országos mérés, vizsgálat elrendelése 8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (2) bekezdése alapján a 2005–2006. tanévben országos mérés, illetve vizsgálat keretében kell megvizsgálni a) az alapkészségek meglétét (olvasás-szövegértés; matematikai eszköztudás, ideértve matematikából a kisebbségi nyelvű mérést is, ahol ezt a tantárgyat a kisebbség nyelvén oktatják) a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően, valamint a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán, b) a két tanítási nyelvű középiskolák feladatellátásának szakmai és tanügy-igazgatási feltételrendszerét a kiválasztott intézményekben, c) az általános iskolai napközis és iskolaotthonos feladatellátás szervezésének, tanügy-igazgatási feltételrendszerének és a hatékony működés követelményeinek vizsgálatát a kiválasztott intézményekben. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott méréseket az OKÉV szervezi meg a „suliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság (a továbbiakban: „suliNova” Kht.) közreműködésével és az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2006. május 31-én. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vizsgálatokat az OKÉV szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával a 2006. januári–májusi időszakban. (4) Az OKÉV az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vizsgálatokról 2006. november 30-ig országos és intézményi szintű jelentést készít, és azt tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, valamint az Országos Köznevelési Tanácsnak. (5) Az OKÉV az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mérésekről a „suliNova” Kht. együttműködésével 2007. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 48
megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak. Az Oktatási Minisztérium az országos elemzést tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt nyilvánosságra hozza.
Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) b) a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1. számú melléklet 3. a) és 3. b) pontjában a „nemzetiségi nyelv és irodalom” tantárgyat követően a felsorolás kiegészül a „nemzetiségi nyelv” szöveggel; c) a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1. számú melléklet 3. b) pontjában a „középszintű érettségi vizsgák” oszlopban a „testnevelés”, a „filozófia”, a „dráma”, a „társadalomismeret”, az „emberismeret és etika, ember- és társadalomismeret-etika” szövegrész, az „emelt szintű érettségi vizsgák” oszlopban a „testnevelés” szövegrész, továbbá a 11/2004. (III. 24.) OM rendeletnek a 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 3. §-ával megállapított 7/A. § (1) bekezdésének a) pontja, a (3) és (4) bekezdésben az a) pontra történő hivatkozás és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének g) pontjában a „gyermekek” szövegrész hatályát veszti. (3) 2005. augusztus 31-én hatályát veszti a 2003/2004. tanév rendjéről szóló 12/2003. (V. 23.) OM rendelet, a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1–7. §-a, 8. §-a és 1–3. számú melléklete, továbbá e rendelet módosításáról rendelkező 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 1., 2. §-a és 4-6. §-a.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 49
1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELETHEZ I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A 2005. évi szeptember–októberi érettségi vizsgák
írásbeli érettségi vizsgák
Emelt szintű érettségi vizsga
Középszintű érettségi vizsga
Hagyományos érettségi vizsga
Időpont
nemzetiségi nyelv és nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv irodalom, nemzetiségi nyelv
két tanítási nyelvű középiskolák célnyelve, nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
szeptember 23. 8.00
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
szeptember 26. 8.00
rajz és vizuális kultúra
rajz és vizuális kultúra
rajz– és műalkotások elemzése
szeptember 26. 14.00
matematika
matematika
matematika
szeptember 27. 8.00
földrajz, ének-zene
földrajz, ének-zene
szeptember 27. 14.00
történelem
történelem
szeptember 28. 8.00
latin, héber
latin, héber
latin, héber
szeptember 28. 14.00
angol nyelv
angol nyelv
angol nyelv
szeptember 29. 8.00
filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció
nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció
német nyelv
német nyelv
mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, hittan
mozgóképkultúra és médiaismeret, hittan
fizika, művészeti tárgyak
fizika, művészeti tárgyak
fizika
október 3. 8.00
francia nyelv
francia nyelv
francia nyelv
október 3. 14.00
kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
kémia
október 4. 8.00
olasz nyelv
olasz nyelv
olasz nyelv
október 4. 14.00
biológia, emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret
biológia
spanyol nyelv
spanyol nyelv
spanyol nyelv
október 5. 14.00
informatika
informatika
világbanki informatika
október 6. 8.00
egyéb nyelvek
egyéb nyelvek
egyéb nyelvek
október 6. 14.00
orosz nyelv
orosz nyelv
orosz nyelv
október 7. 8.00
szakmai előkészítő tárgyak
szakmai előkészítő tárgyak szakmai előkészítő tárgyak
szeptember 29. 14.00
német nyelv
szeptember 30. 8.00 szeptember 30. 14.00
október 5. 8.00
szóbeli vizsgák
október 7. 14.00 október 18–20.
szóbeli vizsgák
szóbeli vizsgák
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 50
október 24–29.
írásbeli érettségi vizsgák
2. A 2006. évi február–márciusi érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga
Középszintű érettségi vizsga
Időpont
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
február 10. 8.00
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
február 13. 8.00
matematika
matematika
február 14. 8.00
történelem
történelem
február 15. 8.00
angol nyelv
angol nyelv
február 16. 8.00
német nyelv
német nyelv
február 17. 8.00
fizika
fizika
február 20. 8.00
rajz és vizuális kultúra
rajz és vizuális kultúra
február 20. 14.00
kémia
kémia
február 21. 8.00
földrajz, ének-zene
földrajz, ének-zene
február 21. 14.00
informatika
február 22. 8.00
latin, héber
latin, héber
február 22. 14.00
biológia
biológia
február 23. 8.00
szakmai előkészítő tárgyak
szakmai előkészítő tárgyak
február 23. 14.00
informatika
február 24. 8.00
művészeti tárgyak
művészeti tárgyak
február 24. 14.00
francia nyelv
francia nyelv
február 27. 8.00
filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció
célnyelvi civilizáció
február 27. 14.00
olasz nyelv
olasz nyelv
február 28. 8.00
mozgókép- és médiaismeret, dráma
mozgókép és médiaismeret
február 28. 14.00
spanyol nyelv
spanyol nyelv
március 1. 8.00
hittan
hittan
március 1. 14.00
egyéb nyelvek
egyéb nyelvek
március 2. 8.00
emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret
március 2. 14.00
orosz nyelv
orosz nyelv
március 3. 8.00
egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
március 3. 14.00
szóbeli vizsgák
március 16–22. szóbeli vizsgák
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 51
március 27–31.
írásbeli érettségi vizsgák
3. A 2006. évi május–júniusi érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga
Középszintű érettségi vizsga
Időpont
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
május 5. 8.00
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv
május 8. 8.00
matematika
matematika
május 9. 8.00
történelem
történelem
május 10. 8.00
angol nyelv
angol nyelv
május 11. 8.00
német nyelv
német nyelv
május 12. 8.00
fizika
fizika
május 15. 8.00
rajz és vizuális kultúra
rajz és vizuális kultúra
május 15. 14.00
kémia
kémia
május 16. 8.00
földrajz, ének-zene
földrajz, ének-zene
május 16. 14.00
informatika
május 17. 8.00
latin, héber
latin, héber
május 17. 14.00
biológia
biológia
május 18. 8.00
szakmai előkészítő tárgyak
szakmai előkészítő tárgyak
május 18. 14.00
informatika
május 19. 8.00
művészeti tárgyak
művészeti tárgyak
május 19. 14.00
francia nyelv
francia nyelv
május 22. 8.00
filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció
célnyelvi civilizáció
május 22. 14.00
olasz nyelv
olasz nyelv
május 23. 8.00
mozgókép- és médiaismeret, dráma
mozgókép- és médiaismeret
május 23. 14.00
spanyol nyelv
spanyol nyelv
május 24. 8.00
hittan
hittan
május 24. 14.00
egyéb nyelvek
egyéb nyelvek
május 25. 8.00
emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret orosz nyelv
május 25. 14.00
orosz nyelv
május 26. 8.00
egyéb központi követelményekre épülő egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
május 26. 14.00
szóbeli vizsgák
június 8–14. szóbeli vizsgák
június 19–30.
4. A feladatlapok eljuttatása az iskolákba és vizsgaközpontokba: 2005. szeptember 20–22-ig, 2006. február 6–10-ig és 2006. április 24–28-ig az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatósága által meghatározott helyszíneken és napokon.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 52
II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgarészét – a 2–5. pontban meghatározottak kivételével – az alábbi időben kell megszervezni. a)
b)
c)
írásbeli:
2005. október 3–4–5–6–7.
szóbeli és gyakorlati:
2005. október
írásbeli:
2006. február 6–7–8–9–10.
szóbeli és gyakorlati:
2006. február-március
írásbeli:
2006. május 22–23–24–25–26.
szóbeli és gyakorlati:
2006. június
14 órától
14 órától
14 órától
2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzések február első hetében is megkezdhetők. A szakmai vizsgák írásbeli vizsgaidőpontjai: 2006. január 25. és június 9. 3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolarendszerű szakképesítések írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai: a)
b)
c)
írásbeli:
2005. szeptember 29.
szóbeli és gyakorlati:
2005. október 14–21.
írásbeli:
2006. január 10.
szóbeli és gyakorlati:
2006. január 23–27.
írásbeli:
2006. május 30.
szóbeli és gyakorlati:
2006. június 12–23.
10 óra
10 óra
4. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzések szakmai vizsgáinak írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai: a)
b)
c)
írásbeli:
2005. október 5.
szóbeli és gyakorlati:
2005. október 6–28.
írásbeli:
2006. február 6.
szóbeli és gyakorlati:
2006. február 7–28.
írásbeli:
2006. május 22.
szóbeli és gyakorlati:
2006. május 23.–június 30.
14 óra
14 óra
8 óra
5. A vizsgaidőszak meghatározásánál az érettségi vizsgához kötött felsőfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét. 6. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli tantárgyi vizsganapjainak tételes felsorolását, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közleményben teszi közzé.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 53
2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELETHEZ Jegyzék a tanulmányi versenyekről I. Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika I. kategória Matematika II. kategória Matematika III. kategória Történelem Angol nyelv Francia nyelv I. kategória Francia nyelv II. kategória Latin nyelv Német nyelv I. kategória Német nyelv II. kategória Olasz nyelv I. kategória Olasz nyelv II. kategória Orosz nyelv Spanyol nyelv Biológia I. kategória Biológia II. kategória Filozófia Fizika I. kategória Fizika II. kategória Fizika III. kategória Földrajz Informatika I. kategória Informatika II. kategória Kémia I. kategória Kémia II. kategória Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Rajz és vizuális kultúra Horvát nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Román nyelv és irodalom Szerb nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovén nemzetiségi nyelv A művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére III. Országos Énekverseny XII. Országos Hegedűverseny VI. Országos Zenekari Verseny IV. Országos Kamarazene Verseny III. Országos Zeneszerzés-verseny O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 54
IX. Országos Kodály Zoltán Szolfézs, Párosének és Népdaléneklési Verseny II. Országos Brácsa és Bőgőverseny IX. Országos Starker János Gordonkaverseny II. Országos Csembaló, Blockflőte és Hárfaverseny XV. Országos Rajzverseny IX. Országos Népművészeti Verseny IX. Országos Mintázásverseny II. Országos Néptáncverseny (szólótánc) I. Országos Népzeneverseny
3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2005. (IV. 8.) OM RENDELETHEZ A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2005–2006. tanévben Határidők
Feladatok
2005. 09. 15.
Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő jelentkezésről.
2005. 10. 14.
A középfokú iskolák az OM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tagozatkódjaikat és megküldik a Felvételi Központnak, továbbá a fenntartónak.
2005. 10. 31.
A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok (fenntartói igazolás benyújtásával), továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák bejelentik az OKÉV-nek a felvételi eljárást megelőző egységes írásbelin való részvételi szándékukat. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.
2005. 11. 25.
Az OKÉV közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét.
2005. 12. 09.
A tanulók jelentkezése az írásbeli felvételi vizsgára az egységes követelmények szerint írásbelit tartó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, továbbá azon középiskolák egyikébe, amelyek a nyolcadik évfolyamos tanulók számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szerveztek.
2005. 12. 12.
A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő pályázatok benyújtása.
2006. 01. 13–14.
A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programba tartozó intézmények megszervezik a felvételi eljárást megelőző válogatást azonos szempontok és azonos feladatok alapján.
2006. 01. 20–21.
Pótfelvételi eljárás azon tanulók részére, akik a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó program beválogatási eljárásában alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
2006. 01. 27. 14.00
Írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban. A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét.
2006. 01. 28. 10.00
Írásbeli felvételi a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolákban.
2006. 02. 02. 14.00
Pótló írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolákban azok számára, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
2006. 02. 02.
Az Oktatási Minisztérium a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra benyújtott pályázatok eredményéről értesíti az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat.
2006. 02. 03.
Jelentkezés a Belügyminisztérium és a fegyveres erők által fenntartott iskolákba.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 55
2006. 02. 10.
Az írásbelit szervező 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, valamint a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.
2006. 02. 17.
Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül küldheti meg a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)
2006. 02. 20–03. 10.
Általános felvételi eljárás.
2006. 03. 16.
A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket.
2006. 03. 16–03. 17.
A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.
2006. 03. 20.
Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.
2006. 03. 27.
A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben.
2006. 04. 07.
A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.
2006. 04. 12.
A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban).
2006. 04. 21.
A győri Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).
2006. 04. 26.
A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.
2006. 05. 04–05. 17.
Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%–ánál kevesebb tanulót vettek fel.
2006. 05. 04–09. 01.
A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.
2006. 05. 22.
A 2006. 05. 17-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.
2006. 06. 01.
A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.
2006. 06. 19.
Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
2006. 06. 19–21.
Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben.
2006. 08. 14–31.
Beiratkozás a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba.
2006. 08. 22.
Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolákba.
2006. 08. 21–22.
A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben).
2006. 09. 04.
A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 56
VI. A SZAKKÉPZÉS HELYZETE A STATISZTIKA TÜKRÉBEN ÖSSZEFOGLALÓ A 2004–2005. TANÉV ADATAIBÓL, VISSZATEKINTÉS A KÖZELMÚLTRA A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma és aránya tovább növekedett. A szakiskolák tanulólétszáma stagnál. A gimnáziumi létszám folyamatos emelkedése még tart, a szakközépiskolai 1999–2000 óta tartó lassú csökkenés 2002–2003-ban megfordult, majd 2004–2005ben ismét csökkenni kezdett. Míg 1990–1991-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, 2004–2005-ben arányuk 23%. A gimnáziumok részaránya 24%-ról 34%-ra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 43%-ra ugrott. A középfokú felnőttoktatásban 1990 óta tartó növekedés 2001-re megállt. A 2004–2005. tanévben a tanulók 14,1%-a folytatta tanulmányait felnőttképzési tantervek szerint. A szakképző intézmények közül a szakiskolákban 126 908, a speciális szakiskolákban 8 369, a szakközépiskolákban 290 139 fő tanul. Ezen intézmények szakképző évfolyamain tanulók száma, a nappali és felnőttoktatásban együtt: 163 350, közülük az alábbi szakmaterületeken tanulnak legtöbben: Szakmaterület Építőipar és építőmérnöki munka: Szálloda, étterem, vendéglátás: Nagy- és kiskereskedelem: Számítógép használata: Ápolás:
Tanulók száma 15 010 13 855 12 252 10 033 6 998
Az Országos képzési jegyzék alapján történő szakképzésre való átállás befejeződött. A szakképzésben 466 szakmát oktattak a 2004–2005. tanévben. Szakiskolákban 261, speciális szakiskolákban 61, szakközépiskolában 273 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók. A szakmai vizsgázók száma a vártnál kissé alacsonyabb, valószínűsíthetően a tanulók közül többen az érettségi után felsőfokú intézményben folytatják tanulmányaikat, és nem szereznek szakmai végzettséget a szakközépiskolákban. Növekszik viszont a nem első szakképzettséget szerzők aránya, jelenleg 21%. Felsőfokú szakképzésben a szakközépiskolákban, nappali és felnőttoktatásban 1999–2000-ben 1 369 fő, 2004–2005-ben 14 347 fő tanult. A középfokú tanulólétszám 2%-os növekedése mellett a pedagóguslétszám 4%-kal nőtt az előző évhez képest. A szakiskolákban az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 14,8 (előző tanévben 14,6), speciális szakiskolákban 7,5 (előző tanévben 7,6), gimnáziumokban 13,4 (előző tanévben 13,5), szakközépiskolákban 14 (előző tanévben 14,1). Az egy osztályra jutó tanulólétszám szakiskolákban 25,3 (előző tanévben 25,9), speciális szakiskolákban 12 (előző tanévben 12,1), gimnáziumokban 28,8 (előző tanévben 29,5), szakközépiskolákban 26,2 (előző tanévben 26,8). Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2005–2005 (OM)
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 57
Összesen
ebből nők
Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők, egyéb munkakörben dolgozók nyitóállománya
Osztályok, csoportok száma összesen
Osztályterem, szaktanterem / csoportszoba összesen
Feladatellátási helyek száma
ebből nők
tett tanulók száma
Összesen
felnőttoktatásban résztvevők
leányok
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők
ebből
Összesen
Sikeres érettségi vizsgát
Gyermekek, tanulók nyitó létszáma
Sikeres szakmai vizsgát
Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyitóállománya
Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint • Közoktatási statisztika 2004–2005
8 577
4 324
28 013
531
4 303
5008,36
4 094
2 685
1 113
740
1 100
138
645
696,00
406
273
45 484
17 816
12 728
48 259
768
9 856
8 286,00
7 198
5 460
768
44 837
20 756
13 176
36 256
44 695
944
11 294 11 054,14
10 676
7 201
11 901
93 826
48 262
30 968
65 369
92 954
2381
26 098
22 374
15 619
126 908
48 576
2 012
8 369
3 202
8 369
238 850
137 555
752
290 139
142 702
664 266
332 035
3 505
2 5044,5
A Közoktatási Információs Rendszer 2004–2005. tanév adatait feldolgozó statisztikai információs rendszer adatai szerint – KIRSTAT 2004 – a nappali és felnőttoktatásban tanulók létszáma a szakiskolákban 126 908 fő, a speciális szakiskolákban 8 369 fő, a gimnáziumokban 238 850 fő és a szakközépiskolákban 290 139 fő volt. Ez összesen 664 266 fő tanulót jelentett, közülük felnőttoktatásban 93 826 fő vett részt. A szakképzésben nappali és felnőttoktatásban összesen 425 416 tanuló került regisztrálásra, ami 1709 tanulóval volt kevesebb a 2003–2004-es tanév létszámait tekintve. Az információs rendszer ez évi nyilvántartásába összesen 26 098 db osztályterem került be, továbbá az osztályok, csoportok száma 25 044 db volt.
Tanulók létszáma a középfokú képzésben a 2004–2005. tanévben
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 58
Intézmények számának és tanulólétszámának változásai az 1960–61-es tanévhez képest Intézmények száma Tanév
Szakiskola
Speciális szakiskola
Szakközépiskola*,**
Létszámok Szakképző intézmények száma összesen
Nappali oktatásban, a nappali tagozaton tanulók száma Szakiskola
Szakközépiskola
Összesen
737
47 269
184 459
Speciális szakiskola
1960–1961
253
0
169
422
136 453
1970–1971
279
0
351
630
223 238
426
110 303
333 967
1980–1981
351
0
364
715
166 740
1 119
113 838
281 697
1989–1990
391
46
471
908
215 027
2 312
157 194
374 533
1990–1991
417
48
513
978
222 204
3 152
168 445
393 801
1991–1992
534
64
547
1 145
221 720
4 112
178 973
404 805
1992–1993
644
60
573
1 277
211 833
4 389
186 225
402 447
1993–1994
661
69
596
1 326
198 859
5 395
192 388
396 642
1994–1995
652
78
609
1 339
185 751
5 546
196 965
388 262
1995–1996
642
70
643
1 355
172 599
5 367
208 415
386 381
1996–1997
605
64
687
1 356
158 407
5 363
220 528
384 298
1997–1998
548
67
696
1 311
143 911
5 260
227 243
376 414
1998–1999
509
75
736
1 320
128 203
4 420
234 430
367 053
1999–2000
467
81
762
1 310
117 038
4 642
241 369
363 049
2000–2001
468
95
785
1 348
120 330
5 200
239 300
364 830
2001–2002
469
116
798
1 383
123 951
6 594
238 622
369 167
2002–2003
478
119
798
1 395
123 341
7 200
239 793
370 334
2003–2004
466
127
795
1 388
123 457
8 147
247 622
379 226
2004–2005
475
126
794
1 395
123 403
8 369
245 302
377 074
Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyvek * 1960–61-ben a művészeti gimnáziumok tanulólétszám-adatai a szakközépiskolai adatokban szerepelnek **A közös igazgatású középiskolák száma a gimnáziumok és a szakközépiskolák számában is szerepel
Változások az 1960–61-es tanévhez képest
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 59
%
ezer fő
%
ezer fő
%
ezer fő
%
2004–2005
ezer fő
2003–2004
%
2002–2003
ezer fő
2001–2002
%
1999–2000
ezer fő
ezer fő
1997–1998
%
1995–1996
%
1990–1991
ezer fő
Nevelési, nevelésioktatási feladat
Tanulók, hallgatók (nappali és a felnőttoktatásban összesen) (1990–1991-es tanév adatai = 100%)
79,0
149,2
66,2
121,7
54,0
133,0
59,0
134,0
59,4
134,8
59,8
135,2
60,0
Szakiskolai
225,4 100,0 178,0
Középiskolai
360,0 100,0 448,5 124,6 474,6 131,8 505,3 140,4 516,1 143,4 519,5 144,3 531,4 147,6
Összesen
585,4 100,0 626,5 107,0 623,8 106,6 627,0 107,1 649,1 110,9 653,5 111,6
529 146,9
666,2 113,8 664,2 113,5
ezer fő
%
ezer fő
%
ezer fő
%
Szakiskolai
225,4 100,0
178,0
79,0
149,2
66,2
121,7
54,0
130,6
57,9
130,6
57,9
131,6
58,4
131,7
58,4
Középiskolai
291,9 100,0
372,6 127,6 396,4 135,8 416,9 142,8 420,9 144,2 426,3 146,0 438,1 150,1 438,8 150,3
Összesen
517,3 100,0
550,6 106,4 545,6 105,5 538,6 104,1 551,5 106,6 556,9 107,7 569,7 110,1 570,5 110,3
%
%
2004–2005
ezer fő
2003–2004
%
2002–2003
ezer fő
2001–2002
%
1999–2000
ezer fő
1997–1998
%
1995–1996
ezer fő
1990–1991
ezer fő
Nevelési, nevelésioktatási feladat
A nappali oktatásban tanulók száma (1990–1991-es tanév adatai = 100%)
ezer fő
ezer fő
ezer fő
ezer fő
ezer fő
-
0
-
0
-
0
-
2,5
3,7
3,4
5,0
3,2
4,7
3,5
%
ezer fő
0
%
2004–2005
%
2003–2004
%
2002–2003
ezer fő
2001–2002
%
1999–2000
%
1997–1998
%
1995–1996
%
Szakiskolai
1990–1991
ezer fő
Nevelési, nevelésioktatási feladat
A felnőttoktatásban tanulók száma (1990–1991-es tanév adatai = 100%)
4,7
Középiskolai
68,1 100,0
75,9 111,5
78,3
115,0
88,5
130,0
95,2
139,8
93,2 136,9
93,3 137,0
90,2 132,5
Összesen
68,1 100,0
75,9 111,5
78,3
115,0
88,5
130,0
97,7
143,5
96,6 141,9
96,5 141,7
93,7 137,6
Tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban 1990–2004 O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 60
A szakképző iskolai pedagógusállomány alakulása 1960–2004 A szakképző iskolai pedagógusállomány létszámának és összetételének alakulása intézménytípus szerint 1960–2004 között Tanév
Szakközépiskolai
Szakiskolai
Összesen
Szakközépiskolai
pedagógusok száma (fő)
Szakiskolai
Összesen
pedagógusok összetétele (%)
1960–1961
3 028
3 738
6 766
44,8
55,2
100,0
1970–1971
6 246
8 673
14 919
41,9
58,1
100,0
1980–1981
8 821
12 206
21 027
42,0
58,0
100,0
1989–1990
11 769
12 044
23 813
49,4
50,6
100,0
1990–1991
12 656
12 906
25 562
49,5
50,5
100,0
1991–1992
13 285
12 683
25 968
51,2
48,8
100,0
1992–1993
13 983
12 506
26 489
52,8
47,2
100,0
1993–1994
14 862
12 509
27 371
54,3
45,7
100,0
1994–1995
15 358
12 266
27 624
55,6
44,4
100,0
1995–1996
15 772
11399
27 171
58,0
42,0
100,0
1996–1997
16 329
10 164
26 493
61,6
38,4
100,0
1997–1998
17 096
9 339
26 435
64,7
35,3
100,0
1998–1999
17 831
8 777
26 608
67,0
33,0
100,0
1999–2000
18 430
8 350
26 780
68,8
31,2
100,0
2000–2001*
18 950
8 150
27 100
69,9
30,1
100,0
2001–2002
19 450
7 982
27 432
70,9
29,1
100,0
2002–2003
19 955
8 425
28 380
70,3
29,7
100,0
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 61
2003–2004
20 804
8 647
29 451
70,6
29,4
100,0
2004–2005
20 756
8 577
29 333
70,8
29,2
100,0
* 2000–2001-es adatok a statisztikai adatok feldolgozatlansága, illetve hiányosság miatt becslésen alapszanak
A szakképző feladatellátási helyek fontosabb mutatói 1960–2004 Egy osztályra Tanév
Egy pedagógusra jutó tanulók száma
szakközépiskolai
szakiskolai
szakközépiskolai
szakiskolai
feladatellátási helyen 1960–1961
34,4
na.
17,7
35,0
1970–1971
34,2
29,6
17,4
26,3
1980–1981
31,0
27,9
13,2
14,4
1989–1990
31,0
29,2
12,8
16,7
1990–1991
30,9
30,0
12,7
17,2
1991–1992
30,7
29,1
12,9
17,4
1992–1993
30,4
28,4
12,8
16,5
1993–1994
30,1
28,2
12,3
15,5
1994–1995
29,6
28,0
12,1
14,9
1995–1996
28,6
28,1
12,2
15,0
1996–1997
28,6
28,3
12,3
15,6
1997–1998
28,3
27,8
12,2
15,3
1998–1999
28,1
27,6
12,0
14,6
1999–2000
28,7
26,8
16,1
14,0
2000–2001*
27,9
26,1
15,5
14,9
2001–2002
26,9
25,6
15,0
15,8
2002–2003
27,1
25,9
14,4
15,0
2003–2004
26,8
25,9
14,1
14,6
2004–2005
26,2
25,3
14,0
14,8
* 2000–2001-es adatok a statisztikai adatok feldolgozatlansága, illetve hiányosság miatt becslésen alapszanak
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 62
Egy osztályra jutó tanulók száma a szakközépiskolai és szakiskolai feladatellátási helyeken 1960–2004
Egy pedagógusra jutó tanulók száma a szakközépiskolai és szakiskolai feladatellátási helyeken 1960–2004
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 63
Érettségizettek és szakmai képzettséget szerzett tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban Érettségi/képesítő vizsgát tett Év
A 8. évfolyamot eredményesen befejezte 4), 5)
gimnáziumban
szakközépiskolában és technikumban
összesen
Felsőfokú szakképzettséget szerzett
Érettségihez nem kötött szakképzettséget szerzett 1)
kötött szakképzettséget szerzett 2)
felsőfokú szakképzettséget szerzett
VÉGZETTEK Nappali és felnőttoktatásban 1960
120 200
19 383
12 196
31 579
34 890
..
-
1970
173 378
30 894
30 866
61 760
70 667
..
-
1980
130 247
28 731
43 053
71 784
49 232
..
-
1990
172 708
27 241
40 633
67 874
56 431
4 668
-
1991
166 780
27 541
40 998
68 539
60 501
6 292
-
1992
158 984
29 265
42 195
71 460
68 348
6 251
-
1993
151 736
34 217
46 300
80 517
66 063
7 248
-
1994
143 669
34 413
45 788
80 201
62 902
9 079
-
1995
128 347
34 620
49 559
84 179
57 057
10 177
-
1996
126 020
35 906
52 252
88 158
54 209
10 813
-
1997
121 768
36 427
53 822
90 249
46 868
10 126
-
1998
118 377
37 749
54 349
92 098
42 866
11 249
-
1999
118 450
36 267
53 361
89 628
38 992
11 255
-
2000
122 300
37 100
52 100
89 200
..
..
673
2001
119 400
37 989
50 919
88 908
14 497
41 839
1 201
2002
118 840
40 239
50 170
90 409
26 055
36 984
1 919
2003
116 628
42 739
46 488
89 227
25 549
33 350
3 348
2004
118 015
48 259
44 695
92 954
26 070
36 149
4 838
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 64
Érettségi/képesítő vizsgát tett Év
A 8. évfolyamot eredményesen befejezte 4), 5)
gimnáziumban
szakközépiskolában és technikumban
összesen
Felsőfokú szakképzettséget szerzett
Érettségihez nem kötött szakképzettséget szerzett 1)
kötött szakképzettséget szerzett 2)
felsőfokú szakképzettséget szerzett
Nappali oktatásban, a nappali tagozaton 1960
107 941
17 467
8 504
25 971
34 890
..
-
1970
165 611
24 841
19 747
44 588
70 667
..
-
1980
119 809
19 952
23 215
43 167
49 232
..
-
1990
169 059
24 136
28 903
53 039
56 431
4 668
-
1991
163 212
24 599
29 649
54 248
60 501
6 292
-
1992
155 444
26 685
32 961
59 646
68 348
6 251
-
1993
148 123
31 051
37 556
68 607
66 063
7 248
-
1994
140 727
31 029
37 575
68 604
62 902
9 079
-
1995
126 066
31 202
39 063
70 265
57 057
10 177
-
1996
124 115
32 133
41 280
73 413
54 209
10 813
-
1997
120 378
32 651
42 913
75 564
46 868
10 126
-
1998
117 190
33 730
43 930
77 660
42 866
11 249
-
1999
117 334
32 029
41 936
73 965
38 992
11 255
-
2000
121 100
32 200
40 000
72 200
..
..
554
2001
118 200
32 496
37 945
70 441
14 070
34 326
1 081
2002
118 038
33 550
36 062
69 612
25 303
30 047
1 776
2003
115 863
34 998
36 946
71 944
24 952
26 366
2 881
2004
117 093
37 052
39 617
76 669
25 260
27 132
4 008
1) 1999-ig szakmunkásvizsgát tett tanulók (felnőtt vizsgázók nélkül) és szakiskolát eredményesen végzettek, 2001-től érettségihez nem kötött OKJ szakmákban és a szakiskolában hagyományos szakmákban végzettek. 2) 1999-ig technikus képesítő vizsgát tettek, 2001-től középiskolai végzettséghez kötött OKJ szakmákban – a felsőfokú OKJ szakmákban végzettek kivételével – szakmai vizsgát tettek és szakközépiskolában hagyományos szakmákban végzettek. 3) A 2000. év előtti években szakosító továbbképzésben oklevelet szerzettek száma. 4) 1960–1980-ig a gyógypedagógiai intézmények adatai nélkül. 1990–2000-ig a gyógypedagógiai oktatás esetén a megfelelő tanév végi létszámot tartalmazza. 5) A felnőttoktatásban a korábban közölt adatokat kiegészítettük a magánvizsgát tettek számával.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 65
A nappali oktatásban tanulók életkor szerinti megoszlása 2004–2005 Életkor (év)
Általános iskola
6–13 éves
786 057
50
22 138
-
808 245
14 éves
80 827
7 194
42 127
-
130 148
15 éves
15 300
22 668
84 354
-
122 322
16 éves
4 387
28 830
84 524
-
117 741
17 éves
930
29 050
81 922
98
112 000
101 444
87 742
292 927
98
482 211
18 éves
201
22 085
59 390
14249
95 925
19 éves
83
12 141
31 801
36177
80 202
20 éves
-
5 723
18 186
39284
63 193
21 éves
-
2 392
8 296
37917
48 605
22 éves és idősebb
-
1 639
6 056
97787
105 482
887 785
131 772
438 794
225 512
1 683 863
14–17 éves
Összesen
Szakiskola
Középiskola
Felsőfokú iskolai
Összesen
A nappali oktatásban tanulók összlétszáma a 2004–2005-es tanévben 1 683 863 fő volt, ebből a 6–13 éves korosztály tette ki a létszám 48%-át. A 14–17 éves korosztályba 482 211 fő tartozik, ami az összlétszámot tekintve 29%. A fennmaradó 23%-ot a 18 éves és annál idősebb korosztályt teszi ki.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 66
A nappali alap- és középfokú oktatásban tanulók az oktatás jellege és szintje szerint, évfolyamonként 2003–2004 9.
Oktatás jellege
10.
11.
12.
évfolyam
9–12. együtt
13.
14–16. évfolyam
Összesen
Általános képzés együtt
44 097
41 746
40 072
37 990
163 905
1 277
0
165 182
Szakiskola
32 823
25 951
32 363
25 107
116 244
4 602
2 557
123 403
2 560
1 986
2 265
1 388
8 199
157
13
8 369
Szakközépiskola
49 422
46 292
45 215
40 981
181 910
40 924
22 594
245 428
Szakmai képzés együtt
84 805
74 229
79 843
67 476
306 353
45 683
25 164
377 200
128 902
115 975
119 915
105 466
470 258
46 960
25 164
542 382
Speciális szakiskola
Mindösszesen (általános+szakmai képzés)
A nappali alap- és középfokú oktatásban tanulók létszáma az oktatás jellege és szintje szerint, évfolyamonként a 2004–2005. tanévet tekintve összesen 542 382 fő volt. Általános képzésben 165 182 fő vett részt, ami összlétszám 30%-a. A szakmai képzésben együttesen a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban 377 200 fő vett részt, ami az összlétszám 70%-a.
A nappali középfokú oktatásban tanulók megoszlása évfolyamok szerint
A nappali középfokú oktatásban tanulók megoszlása az oktatás jellege szerint
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 67
Az oktatási intézmények főbb adatai fenntartók szerint 2004–2005 Települési/ kerületi
Megyei / fővárosi
Megnevezés
Központi költségvetési szerv
Egyház, felekezet
Alapítvány, természtes személy
Egyéb
Összesen
önkormányzat Feladatellátási hely Szakiskola
231
141
19
19
70
31
511
49
74
0
2
6
0
131
Gimnázium
323
111
19
95
69
126
743
Szakközépiskola
358
234
40
24
174
80
910
Összesen
961
560
78
140
319
237
2 295
Speciális szakiskola
Pedagógus Szakiskola
4 352
2 914
288
240
547
236
8 577
395
622
0
20
76
0
1 113
9 982
2 910
758
2 944
895
327
17 816
Szakközépiskola
10 056
7 543
1 027
337
1 385
408
20 756
Összesen
24 785
13 989
2 073
3 541
2 903
971
48 262
Speciális szakiskola Gimnázium
Tanuló (a nappali oktatásban) Szakiskola
65 871
40 511
2 809
2 892
8 539
2 781
123 403
3 229
4 462
0
155
523
0
8 369
Gimnázium
113 661
31 631
7 109
31 836
7 191
1 938
193 366
Szakközépiskola
119 820
83 784
7 299
4 981
20 192
9 352
245 428
Összesen
302 581
160 388
17 217
39 864
36 445
14 071
570 566
Speciális szakiskola
Pedagóguslétszám és tanulólétszám tekintetében egyaránt a települési/ kerületi önkormányzatok, mint fenntartók járnak az élen, a szakiskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák vonatkozásában.
Oktatási intézmények adatai fenntartók szerint 2004–2005
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 68
Pedagógusok létszámadatai feladatellátási hely típusonként, fenntartók szerint csoportosítva 2004–2005
Tanulók létszámadatai feladatellátási hely típusonként, fenntartók szerint csoportosítva 2004–2005
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 69
Tanulók számának nyitóadatai a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint – felnőttképzéssel együtt 2004–2005. tanév
Évfolyamok 10.
11.
12.
13.
14.
2 505
1 614
15 625
10 123
33 741
16 834
651
13
81 106
Csak iskolán kívüli tanműhelyben, csoportos formában
310
294
4 560
3 423
1 581
830
70
–
11 068
Csak iskolán kívüli egyéb munkahelyen, csoportos formában
40
26
1 824
1 510
1 234
790
33
–
5 457
Csak iskolán kívül, nem csoportos formában
218
218
6 169
5 919
5 807
4 627
218
–
23 176
38
53
2 689
2 078
3 714
2 196
476
60
11 304
Iskolai tanműhelyi képzési helyen és iskolán kívüli egyéb formában (nem csoportos)
114
16
5 290
4 299
5 363
3 498
362
–
18 942
Egyéb formában (iskolai környezetben csoportos vagy nem csoportos formában)
394
384
600
553
7 411
2 856
82
17
12 297
Összesen
3 619
2 605
36 757
27 905
58 851
31 631
1 892
90
163 350
Ebből: – leány
1 562
1 218
13 534
10 209
32 031
15 621
1 087
75
75 337
2 922
2 057
30 732
23 284
40 104
20 653
994
29
120 775
147
92
2 694
2 153
9 119
5 381
627
61
20 274
–
–
238
247
475
157
17
–
1 134
Csak iskolai tanműhelyben, csoportos formában
Iskolai és iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyen, csoportos formában
– első szakképesítésért tanul – második szakképesítésért tanul – integrált kétszakmás képzésben részesül
15.
16.
Összesen
9.
Tanulószerződések száma a 2003–2004-es tanévben 15 628 volt. A 2004–2005-ös év adatai szerint ez a szám 36%-kal emelkedett.
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 70
Szakmunkástanulók száma a gyakorlati oktatás helye szerint 1990-2004 Csoportos formában
Nem csoportos formában
Iskolai tanműhelyen gyakorlati képzésben résztvevő tanulók
Tanév
Iskolán kívüli (üzemi) munkahelyen
Üzemi (nem csoportos forma)
Magánvállalkozásnál és egyéb módon (egyéni stb.)
Összesen
Tanulók száma (fő) 1990–1991
33 300
83 225
40 216
52 630
209 371
1991–1992
40 040
69 506
33 923
61 186
204 655
1992–1993
46 337
52 178
28 099
61 956
188 570
1993–1994
52 593
42 028
20 804
58 762
174 187
1994–1995
55 902
33 725
19 471
54 232
163 330
1995–1996
58 330
27 721
16 915
51 328
154 294
1996–1997
58 826
27 669
9 606
47 745
143 846
58 253
22 875
9 610
41 899
132 637
34 191
14 169
6 139
28 563
83 062
24 106
8 113
3 901
18 281
54 401
2000–2001 2)
27 447
9 129
4 015
18 311
58 902
2001–2002
31 926
15 695
4 463
18 140
70 224
2002–2003
34 028
15 580
3 459
17 621
70 688
2003–2004
32 241
16 132
3 912
18 287
70 572
2004–2005
31 224
15 994
3 692
19 802
70 712
1997–1998 1998–1999
1)
1999–2000
3)
1) Az 1998–1999. tanévtől a gyakorlati képzésben nem részesülők létszáma nélkül 2) Az adatok 2000–2001-ben nem kerültek feldolgozásra, ezért az adat becslésen alapszik 3) 2001-től a szakiskolai tanulókkal együtt Tanév
Iskolai tanműhely (%)
Iskolán kívüli tanműhely (%)
Tanműhelyi tanuló (%)
Üzemi munkahelyen (%)
Magánvállalkozásnál (%)
Vállalkozásnál összesen (%)
1990–1991
15,9
39,8
55,7
19,2
25,1
44,35
1991–1992
19,6
34,0
53,5
16,6
29,9
46,47
1992–1993
24,6
27,7
52,2
14,9
32,9
47,76
1993–1994
30,2
24,1
54,3
11,9
33,7
45,68
1994–1995
34,2
20,6
54,9
11,9
33,2
45,13
1995–1996
37,8
18,0
55,8
11,0
33,3
44,23
1996–1997
40,9
19,2
60,1
6,7
33,2
39,87
1997–1998
43,9
17,2
61,2
7,2
31,6
38,83
1998–1999
41,2
17,1
58,2
7,4
34,4
41,78
1999–2000
44,3
14,9
59,2
7,2
33,6
40,77
2000–2001
46,6
15,5
62,1
6,8
31,1
37,90
2001–2002
45,5
22,3
67,8
6,4
25,8
32,19
2002–2003
48,1
22,0
70,2
4,9
24,9
29,82
2003–2004
45,7
22,9
68,5
5,5
25,9
31,46
2004–2005
44,2
22,6
66,8
5,2
28,0
33,22
*) Csak a szakmunkásképző iskolák tanulói (2001-ben előzetes létszámadatok alapján) 1) Az 1998–99. tanévtől a gyakorlati képzésben nem részesülők létszáma nélkül 2) 2001-től a szakiskolai tanulók együtt
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 71
Iskolai tanműhelyen
Iskolán kívüli tanműhelyen
Üzemi munkahelyen
Kis- és magánvállalkozásnál (nem csop. forma)
1990–1991
33 300
83 225
40 216
52 630
1991–1992
40 040
69 506
33 923
61 186
1992–1993
46 337
52 178
28 099
61 956
1993–1994
52 593
42 028
20 804
58 762
1994–1995
55 902
33 725
19 471
54 232
1995–1996
58 330
27 721
16 915
51 328
1996–1997
58 826
27 669
9 606
47 745
1997–1998
58 253
22 875
9 610
41 899
1998–1999*
34 191
14 169
6 139
28 563
1999–2000
24 106
8 113
3 901
18 281
2000–2001
27 447
9 129
4 015
18 311
2001–2002 **
30 788
10 144
4 128
18 341
2002–2003
35 447
15 309
3 430
16 628
2003–2004
32 241
16 132
3 912
18 287
2004–2005
31 224
15 994
3 692
19 802
Iskolán kívüli tanműhelyen
Iskolai tanműhelyen
Kis- és magánvállalkozásnál (nem csop. forma)
Üzemi munkahelyen
1990–1991
25,1
19,2
39,8
15,9
1991–1992
29,9
16,6
34,0
19,6
1992–1993
32,9
14,9
27,7
24,6
1993–1994
33,7
11,9
24,1
30,2
1994–1995
33,2
11,9
20,6
34,2
1995–1996
33,3
11,0
18,0
37,8
1996–1997
33,2
6,7
19,2
40,9
1997–1998
31,6
7,2
17,2
43,9
1998–1999
34,4
7,4
17,1
41,2
1999–2000
33,6
7,2
14,9
44,3
2000–2001
31,1
6,8
15,5
46,6
2001–2002 *
28,9
6,5
16,0
48,6
2002–2003
23,5
4,8
21,6
50,1
2003–2004
25,9
5,5
22,9
45,7
2004–2005
28,0
5,2
22,6
44,2
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 72
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 73
Közoktatási Statisztika 2004–2005. SZAKISKOLA Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint
Évfolyamok 9.
10.
11.
Összesen
12.
13.
14.
15.
16.
Jogi személyiségű vállalkozás összesen
440
364
13 276
11 268
1352
778
54
27 532
Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen
112
72
5 326
4 608
752
601
42
11 513
Költségvetési szerv, intézmény
143
84
1 313
832
336
276
29
3 013
149
80
9
3
Nonprofit szervezet, intézmény Összesen
ebből
241
695
520
20 064
16 788
2449
1658
125
42 299
együttműködési megállapodás alapján
391
262
11 698
10 410
1629
1248
107
25 745
tanulószerződés alapján
304
258
8 366
6 378
820
410
18
16 554
SPECIÁLIS SZAKISKOLA Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint
Évfolyamok 9.
Jogi személyiségű vállalkozás összesen
15
10.
11.
17
Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen
12.
521
342
79
59
13.
14.
15.
16.
Összesen 960
65
138 182
Költségvetési szerv, intézmény
27
8
85
51
Nonprofit szervezet, intézmény
8
2
12
4
50
27
697
456
76
1306
42
20
324
182
19
587
8
7
373
274
57
719
Összesen
ebből
együttműködési megállapodás alapján tanulószerződés alapján
11
26
SZAKKÖZÉPISKOLA Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint
Évfolyamok 9.
14.
15.
Jogi személyiségű vállalkozás összesen
7 145
4 321
199
11 665
Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen
1 387
871
38
2 296
Költségvetési szerv, intézmény
4 690
4038
668
Nonprofit szervezet, intézmény
429
215
8
13 651
9445
913
60
24 069
11 552
7604
825
60
20 041
2 099
1841
88
ebből
együttműködési megállapodás alapján tanulószerződés alapján
11.
12.
Forrás: OM Statisztikai Főosztály, KIRSTAT 2004
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 74
16.
Összesen
13.
Összesen
10.
60
9 456 652
4 028
Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint felnőttképzéssel együtt Évfolyamok
2004–2005. tanév
9.
10.
Jogi személyiségű vállalkozás összesen
455
381
Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás összesen
112
Költségvetési szerv, intézmény Nonprofit szervezet, intézmény
ebből
16.
Összesen
12.
13.
14.
15.
13 797
11 610
8 562
5 099
253
40 157
72
5 405
4 667
2 139
1 472
80
13 947
170
92
1 398
883
5 037
4 314
697
8
2
161
84
438
218
8
745
547
20 761
17 244
16 176
11 103
1 038
60
67 674
együttműködési megállapodás alapján
433
282
12 022
10 592
13 200
8 852
932
60
46 373
tanulószerződés alapján
312
265
8 739
6 652
2 976
2 251
106
Összesen
11.
60
12 651 919
21 301
Tanulók számának nyitóadatai az iskolán kívüli gyakorlati képzési hely gazdálkodási formája szerint
A megkötött együttműködési megállapodások és tanulószerződések viszonya O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 75
Tanulószerződések számának alakulása 1997–2004 között 1997–1998
1998–1999
1999–2000
2000–2001
2001–2002
2002–2003
2003–2004
2004–2005
6 616
7 970
8 312
10 155
14 063
14 128
15 628
21 301
Intézményekben nappali oktatásban tanulók száma területi egységenként Régió, megye Budapest
Szakiskola+spec. szakiskola
Szakközépiskola
Gimnázium
15 758
55 795
50 625
7 971
12 271
13 960
23 729
68 066
64 585
Fejér
6 130
10 898
6 794
Komárom-Esztergom
5 023
6 878
5 653
Veszprém
6 380
8 028
6 683
17 533
25 804
19 130
Győr-Moson-Sopron
6 251
11 135
8 864
Vas
3 561
7 140
4 226
Zala
3 903
8 681
4 556
13 715
26 956
17 646
Baranya
5 573
7 371
8 479
Somogy
5 437
7 361
5 015
Tolna
4 354
5 254
4 521
Dél-Dunántúl összesen
15 364
19 986
18 015
Borsod-Abaúj Zemplén
10 590
20 570
12 023
Heves
4 784
9 095
5 473
Nógrád
2 774
4 314
3 068
18 148
33 979
20 564
Hajdú-Bihar
8 054
13 879
10 820
Jász-Nagykun-Szolnok
6 717
10 095
7 082
Szabolcs-Szatmár-Bereg
8 621
12 612
10 577
Pest Közép-Magyarország összesen
Közép-Dunántúl összesen
Nyugat-Dunántúl összesen
Észak-Magyarország összesen
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 76
Régió, megye
Szakiskola + spec. szakiskola
Szakközépiskola
Gimnázium
Észak-Alföld összesen
23 392
36 586
28 479
Bács-Kiskun összesen
8 366
12 096
9 004
Békés
5 948
8 881
7 916
Csongrád
5 577
12 948
8 027
19 891
33 925
24 947
131 772
245 302
193 366
Dél-Alföld összesen Összesen
Intézményekben nappali oktatásban tanulók száma a régiókban összesen a 2004–2005. tanévben
A tanulólétszám régiók szerinti megoszlása 2004–2005
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 77
Intézmények feladatellátási helyeinek száma területi egységenként 2004–2005 Budapest
105
197
183
36
57
55
141
254
238
Fejér
28
36
34
Komárom-Esztergom
25
34
23
Veszprém
30
31
24
Közép-Dunántúl összesen
83
101
81
Győr-Moson-Sopron
27
41
34
Vas
19
27
15
Zala
21
24
13
Nyugat-Dunántúl összesen
67
92
62
Baranya
26
34
25
Somogy
27
38
25
Tolna
19
21
18
Dél-Dunántúl összesen
72
93
68
Borsod-Abaúj Zemplén
40
53
32
Heves
22
28
21
Nógrád
16
18
16
Észak-Magyarország összesen
78
99
69
Hajdú-Bihar
38
51
38
Jász-Nagykun-Szolnok
32
40
32
Szabolcs-Szatmár-Bereg
40
55
57
Észak-Alföld összesen
110
146
127
Bács-Kiskun
33
42
37
Békés
30
34
29
Csongrád
28
48
32
Dél-Alföld összesen
91
124
98
642
909
743
Pest Közép-Magyarország összesen
Összesen Forrás: OM Statisztikai Évkönyv 2004–2005
A 2004–2005. tanévben az intézmények feladatellátási helyeinek száma szakiskolában, szakközépiskolában és gimnáziumban összesen 2294. Az intézmények száma ennek a számnak közelítőleg 50%-a, mivel egy intézmény több feladatellátási hellyel is rendelkezhet, s így több helyen kerül nyilvántartásra a statisztikai rendszerben
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 78
Intézmények feladatellátási helyeinek száma országos összesítésben a 2004–2005. tanévben
Régiók intézményeinek feladatellátási helyenkénti megoszlása 2004–2005
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 79
Pedagógusok száma területi egységenként 2004–2005 Régió, megye
Szakiskola + spec. szakiskola
Szakközépiskola
Gimnázium
Összesen
1351
5336
5353
12 040
657
1112
1299
3068
2 008
6 448
6 652
15 108
Fejér
436
826
558
1820
Komárom-Esztergom
383
542
489
1414
Veszprém
440
684
610
1734
1 259
2052
1657
4 968
Győr-Moson-Sopron
484
975
823
2282
Vas
250
594
369
1213
Zala
250
661
365
1276
Nyugat-Dunántúl összesen
984
2230
1557
4 771
Baranya
387
762
792
1941
Somogy
399
606
464
1469
Tolna
306
481
411
1198
Dél-Dunántúl összesen
1 092
1 849
1 667
4 608
Borsod-Abaúj Zemplén
726
1521
999
3246
Heves
359
650
444
1453
Nógrád
203
336
286
825
1 288
2 507
1 729
5 524
Hajdú-Bihar
514
1143
935
2592
Jász-Nagykun-Szolnok
533
760
620
1913
Szabolcs-Szatmár-Bereg
629
961
835
2425
1 676
2 864
2 390
6 930
Bács-Kiskun
537
1002
778
2317
Békés
439
678
689
1806
Csongrád
407
1126
697
2230
Dél-Alföld összesen
1 383
2 806
2 164
6 353
Összesen
9 690
20 756
17 816
48 262
Budapest Pest Közép-Magyarország összesen
Közép-Dunántúl összesen
Észak-Magyarország összesen
Észak-Alföld összesen
Forrás: KSH 2004–2005 Oktatási adatok időszaki tájékoztató
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 80
Pedagógusok száma országos összesítésben a 2004–2005-ös tanévben
Régiók pedagógus létszámának megoszlása 2004–2005-ös tanévben
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 81
Növekedés
Csökkenés
Helyiségek/ képzési helyek száma
összesen
új
64 735
2523
672
508
ebből szükségterem
2 726
189
14
gyógypedagógiai célra használt
3 564
191
15 118
ebből szükségcsoportszoba gyógypedagógiai célra használt
Nevelési, oktatási és gyakorlati helyiségek adatai KIRSTAT2004
ebből
ebből bontás
átadás
1292
49
945
44
56
7
37
39
24
62
2
45
1222
94
122
418
10
141
661
37
2
7
4
3
329
19
6
7
5
2
24 068
1278
392
274
436
18
317
Tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem
7 155
592
131
191
180
8
118
Egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség
4 697
349
100
96
120
2
94
115 773
5964
1389
1191
2446
87
1615
69 810
1942
553
327
866
10
574
2 628
365
14
17
59
Kollégiumi hálószoba
17 718
465
50
94
295
28
155
Tanári munkaszoba, szertár
20 365
1274
231
172
292
10
211
Tornaszoba
3 911
529
67
65
93
4
63
Tornaterem
4 398
589
103
22
76
2
58
3 368
379
28
10
49
2
35
4 780
131
54
7
62
7
39
4 069
78
31
4
52
3
33
117
7
5
6 483
173
82
61
170
15
148
1 804
43
16
14
15
1
13
szakmai laboratórium
601
13
7
4
8
2
6
demonstrációs terem
187
8
1
7
5
2 812
66
26
25
35
tangazdaság
137
1
1
ebből taniroda
250
11
3
tanudvar
67
tanbolt
67
2
2
284
16
7
37 290
372
999 7 873
Osztályterem
Óvodai csoportszoba
Szaktantermek
Oktatási helyiségek összesen ebből saját Napközis szoba/tanulószoba
ebből saját Sportpálya ebből saját Saját úszómedence Iskolai gyakorlati képzés helyszínei összesen ebből szakmai gyakorlóterem
iskolai tanműhely
tankonyha Iskolai tanműhelyi képzési helyek Iskolán kívüli tanműhely Iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyek
bővítés
összesen
53
1 11
1 5
3
22 1
1
2
1
1
3
4
3
138
124
337
39
25
13
19
18
231
125
56
457
437
O K T A T Á S I M I N I S Z T É R I U M • 82
100
237