helyettes?

2005. szeptember VII. évfolyam 9. szám

Új vezér / helyettes?

Újságunk tartalmából PML SZAKÁGI VÁLASZTMÁNY 2005. szeptember 2-án ülésezett a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének PML szakági választmánya.

(4. oldal)

A PVDSz véleménye a bérlemaradásról Az utóbbi idõben egyre kevesebbet idézett - MÁV és a szakszervezetek között létrejött - megállapodás talán legígéretesebb pontja az volt, hogy három év alatt felszámolásra kerül az a bérlemaradás, ami 2000. és 2002. között alakult ki a vasutas átlagkereset és a nemzetgazdasági átlagkereset között. (5. oldal)

MEGSZÛNIK A VSZ? Augusztus 5-én több helyen olvasható sajtóhír tudatta, hogy a VSZ és a VDSZSZ közös elnökségi ülést tartott, amelyen a két szervezet szorosabb együttmûködésérõl döntöttek. (6. oldal)

Az „Új” vasúti törvény 2005. augusztus 17-ére a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba volt hivatalos a – többi reprezentatív vasutas szakszervezet mellett - Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete. A találkozó célja a vasúti közlekedésrõl szóló kormány-elõterjesztés (más néven „az új vasúti törvény”) véleményezése volt. (8. oldal)

AUTONÓMOK

A MÁV vezérigazgatójának felmentését kezdeményezte a közlekedési- és gazdasági miniszter. Kóka János az új feladatokhoz új vezetõt keresett, ezért megszüntette az önálló vezérigazgatói pozíciót, s egyúttal visszahívta posztot betöltõ Mándoki Zoltánt. Mándoki távozásának körülményeirõl egyelõre nem tudni hogy a vezérigazgató távozása mekkora kiadással jár. Kóka hangsúlyozta: a törvény által elõírt legalacsonyabb összeget kapja meg Mándoki. A miniszter a kormányszóvivõi tájékoztatón hozzátette: Gaál Gyulát megerõsíti elnök-vezérigazgatói posztján, Heinczinger Istvánt pedig általános vezérigazgató-helyettessé nevezi ki. A vasúti közlekedés fejlesztésével kapcsolatban a tárcavezetõ azt mondta: a következõ nyolc évben szolgáltatásminõségi, biztonsági és infrastrukturális változtatásokat lehet megalapozni. Kóka kijelentette: megoldott a vasúttársaság mûködésének idei és jövõ évi finanszírozása. Az idén nyáron felvett 26 milliárd forint után a MÁV éppen most készül egy 58,5 milliárd forint összegû államilag garantált hitel felvételére, jövõre pedig a likviditás fenntartásához egy újabb – ugyancsak állami kezességvállalással biztosított – 100-120 milliárdos kölcsönre lesz szükség. A reformjavaslatok közül kiemelendõ, hogy a jövõben felülvizsgálják a MÁV szolgáltatásihoz kapcsolódó kedvezményeket. Az is az elképzelések között szerepel, hogy a vasúttársaság dolgozói esetleg tulajdont szerezhessenek a MÁV árufuvarozási üzletágában, melynek kiszervezése már napirenden van. Kóka szerint a munkavállalók 15-20 százalékos részesedést kaphatnának. Kóka leszögezte: a közeljövõben az Országgyûlés elé terjeszti a vasúti törvény módosítására vonatkozó beadványát, amely rendelkezik a Magyar Vasúti Hivatal felállításáról is.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége megütközéssel fogadta a kormányzat által kezdeményezett lépést, mely szerint 2005. szeptember 1-tõl 17%-kal növekszik az adóköteles természetbeni juttatások járulékterhe. A szövetség visszautasítja mind a döntés tartalmát, mind a kormány eljárását. Az adóköteles természetbeni juttatások járulékterhének évközi növelése azzal a következménnyel jár, hogy a munkáltatók, a munkavállalók jövõ évi béremelésénél „kompenzálják” a költségnövekedést. A bértárgyalások már elõre megterhelõdnek ezzel a kormányzati (parlamenti) döntéssel, ami rontja az országos és a helyi bérmegállapodások esélyét. Visszautasítjuk azt a módszert, hogy a jelzett döntést a kormány az Országos Érdekegyeztetõ Tanács megkerülésével terjesztette a törvényhozás elé. Ez a magatartás ütközik – többek között – a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel.

- a szerk -

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány az adójogszabályok legfontosabb – tervezett – változásait már elõzetesen bejelentette, az Országos Érdekegyeztetõ Tanács elé azonban csak szeptember végén kívánja terjeszteni. A személyi jövedelemadó tervezett változásai azonban elõre jelzik, hogy nem az átlagkeresettel bírók jövedelmi helyzetét javítja a 38%-os felsõ kulcs 36%-ra történõ csökkentése. A 18%-os adósáv felsõ határának – 1.500 ezer forintról 1.550 ezer forintra történõ – emelése inkább sértés a munkavállalóknak, mint helyzetük javítása. A felsorolt változások nem a munkavállalók érdekeit szolgálják. Ezért az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik a döntések és a kormányzati eljárás miatt.

2

HÉZAG NÉLKÜL

2005. szeptember

PÉT HÍREK Szentgyörgyi Mihály PML alelnök

2005. augusztus 31.-én terjedelmes napirendi javaslattal hívta a munkáltató tárgyalóasztalhoz a reprezentatív szakszervezeteket. A foglalkoztatási megállapodásban foglaltaknak megfelelõen az üzletág elkészítette a 2005. IV. negyedévre vonatkozó foglalkoztatási tervét és az ennek érdekében tervezett szervezési intézkedések összefoglalóit.

Pályavasúti Technológiai Központok összevonása A tervek szerint a pályavasúti integráció jegyében a jelenleg elkülönült egységekként mûködõ PML Technológiai Központ és TEB Technológiai Központ összevonásra kerül. Az összevonás mellett profiltisztítást is végrehajtanak és meghatározták a más MÁV szervezetbe kerülõ, illetve a MÁV Rt-n kívülre helyezett tevékenységeket. Az intézkedés eredményeként a két intézmény összességében 205 fõs létszáma 116 fõre olvadna, 30 fõ MÁV-on belül kerülne áthelyezésre, míg 62 fõ tevékenységét MÁV-on kívülre helyeznék.

Pályavasút területén foglalkoztatott közúti gépkocsivezetõk A 3500 kg össztömeget meg nem haladó közúti gépjármûvek flotta jellegû üzemeltetése pályavasúti szinten 38 gépkocsivezetõ foglalkoztatását tenné szükségessé. A MÁV azonban õket nem saját állományban, hanem jogutódlással történõ tevékenység-kihelyezéssel kívánja biztosítani.

TEB területén történõ tevékenység-kihelyezés bõvítése A kisfeszültségû területrõl 65 fõ kihelyezését tervezik, melyet – a 20 fõt kitevõ villamos hálózatfelmérõi létszámra tekintettel - csak a TEB erõsáramú szervezetének valamennyi energiaellátási körbe tartozó, valamint az eddig megmaradó kisfeszültségû karbantartási feladatainak hálózati szinten egységes tevékenység-kihelyezésével lehetne megvalósítani.

Forgalmi Igazgatóság létszámában tevékenykedõ vonat fel- és átvevõk tevékenységének átszervezése

igényel létszámcsökkentést, csak létszám-átcsoportosítást. A fenti napirendek érdemi megtárgyalása a szakszervezeti tiltakozás miatt nem valósult meg. A munkáltató által készített tájékoztatókat a szakszervezetek tárgyalásra alkalmatlannak minõsítették, így az érdekegyeztetõ tárgyalás - elfogadott napirend hiányában - elmaradt. Szakszervezetünk a munkáltatói elképzelésekkel kapcsolatos véleményét az alábbi levéllel hozta az üzletág vezetésének tudomására, melyben további tárgyalásokra tett javaslatot a meggondolatlan lépések megakadályozása érdekében: Tisztelt Fõigazgató Úr!

A szervezeti és jogszabályi változásokra tekintettel a vonat fel- és átvevõk tevékenysége a továbbiakban az önállósuló Árufuvarozási Üzletághoz kerül. Az intézkedés több száz fõt érint, döntõen tevékenység-kihelyezés által. A tervezett megoldás jelentõs veszélyekkel jár a vonat fel- és átvevõk további foglalkoztatására, ugyanis az Árufuvarozási Üzletág (illetõleg az önállósuló MÁV Cargo) tevékenységüket nélkülük tervezi ellátni, a feladatokat az átkerülõ kocsivizsgálókra hárítva.

PMLI szakmai területek végrehajtási egységeinek racionalizálása A tervezett intézkedések eredményeként 14 – döntõen mellékvonali – fõpályamesteri szakaszt akarnak megszüntetni, illetve más fõpályamesteri szakaszokhoz csatolni. (Mór, Örkény, Jászboldogháza, Õrbottyán, Nagyoroszi, Sáránd, Tiszalök, Záhony, Mezõkövesd, Olaszliszka, Kétegyháza, Bácsalmás, Kecskemét-alsó és Veszprémvarsány) A szervezetracionalizálás összeségében 163 fõs státuszcsökkenést okozna, azonban a 2005. július 31-i tényleges hálózati létszámhoz képest ez nem

A 2005. augusztus 31-i PÉT ülés javasolt napirendi pontjainak megtárgyalására nem került sor, ezért szakszervezetünk az elõterjesztett írásos tájékoztatókkal kapcsolatos észrevételeit az alábbiakban foglalja össze. Az elõterjesztések központi anyagát az üzletág IV. negyedévi foglalkoztatási elképzelése alkotja és – gyakorlatilag – ennek mellékletei a megvalósításukat szolgáló egyes akciók leírása. Annak ellenére, hogy szakszervezetünk tisztában van az elképzelések és a ténylegesen megvalósuló történések közötti különbséggel, ismét megdöbbenést keltett, hogy az üzletág közel kétezer fõs (1906 fõ) létszámcsökkenéssel számol a negyedik negyedévben. A PVDSz úgy tudja, hogy a Pályavasúti Üzletág 2005. évi záró létszámát 16. 974 fõben határozták meg és - figyelembe véve az elsõ félévi tényleges és a III. negyedévi várható záró létszámot is – ennek eléréséhez nem szükségesek a tervezett drasztikus lépések, különösen nem 656 fõ munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetése. (a PÉT hírek folytatása a 4. oldalon)

SEGÉLY HELYETT, ESÉLY!

2005. szeptember

HÉZAG NÉLKÜL

3

VÉT HÍREK Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök

A nyár végi tárgyalások legnagyobb jelentõségû témája a MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletágának önálló jogi társasággá történõ szervezése volt. Az árufuvarozási tevékenység társaságba szervezésének célja, hogy a létrejövõ társaság – a piac igényei által meghatározott módon – képes legyen: • összetett árufuvarozási és kapcsolódó logisztikai szolgáltatások arányának növelésére és hatékonyságának javítására, • a piaci részesedés megõrzésére, a regionális piaci jelenlét erõsítésére, • stratégiai szövetségi partnerkapcsolatok kialakítására, • tõkepiaci akciókra, fejlesztési és akvizíciós projektek finanszírozása céljából. A megvalósítás módja, hogy a – MÁV Rt. vállalataként 2005. szeptember 1-én megalakított – MÁV Cargo Rt.-ba a vasút jogutódlással kiszervezi az árufuvarozási tevékenységet, az ezt végzõ munkavállalókkal együtt. Az intézkedés az eddig megvalósított tevékenység-kihelyezések közül a legnagyobb léptékû, több ezer munkavállalót érintene. A szakszervezetek a tevékenység-kihelyezések eddigi tapasztalatai alapján jelentõs aggályokat fogalmaztak meg a koncepció kapcsán. Bár a MÁV vezetõk folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a döntés még nem született meg (Az igazgatóság október során hozza meg végleges döntését) az elõkészítõ munka lázasan folyik. A tárgyalások során – annak ellenére, hogy fõ szervezõdési területét a szakszervezetnek nem érinti – a PVDSz is megfogalmazta kérdéseit, melyekre a nyílt egyértelmû válaszok ma még hiányoznak:

1. Az önálló társaság létrehozásának számtalan jogi, gazdasági feltétele ma még nincs meg és megteremtése nem pusztán a MÁV Rt. szándékától függ. A különbözõ szereplõk (parlament, kormány, szaktárca, finanszírozó bankok, stb.) „kedvezõ” hozzáállása esetén sem biztos, hogy a feltételek megteremthetõk, kialakíthatók 2005. december 31-ig. A feltételek megteremtésének idõbeli elhúzódása esetén mi a MÁV Rt. jelenlegi elképzelése, ha az önálló társaság 2006. január 1-el nem tudja megkezdeni mûködését? Elképzelhetõnek tartják-e a 2006. évközbeni indulást, vagy a megalakulás egy évet csúszik? 2. A koncepció nem tér ki a „megmaradó” MÁV Rt. helyzetének változására. Nem okoz-e többlet finanszírozási igényt az állam részérõl egy többé-kevésbé nyereséges üzletág kiszervezése? 3. Az új társaság létrehozása mellett szóló legerõsebb érvnek a stratégiai szövetségi partnerkapcsolatok kialakítási lehetõségének és a tõkepiaci akciók feltételeinek javulása mutatkozik. Az elvi pozíciójavulás mellett történtek-e már ez irányba értékelhetõ lépések és léteznek-e megvalósulásukra bizonyos garanciák? 4. Az üzleti ráfordítások 2006. évi tervezése során feltûnõ a személyi jellegû ráfordítások 23 százalékot meghaladó csökkenése. Ez annál is inkább érdekes, mert egy egyszerû szétválás esetén, az eddig közösen vitt törzsfunkciók ellátásának költség igénye (társaság irányítás, stratégia, pénzügy, humán, stb.) – figyelembe véve az év elején „szokásos” bérfejlesztést is – megnõ. Mi ennek az indoka? 5. A koncepcióhoz csatolt ütemterv alapján a humán-erõforrás tervezés folyamata szeptemberben indul. Hogyan és milyen témaszerinti ütemezésben képzeli a MÁV Rt. lebonyolítani az érdekegyeztetés folyamatát?

6. Korábban felvetõdött, hogy az új társaság tulajdonosi szerkezetének kialakításakor – valamilyen MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) keretében – a munkavállalók is szerephez juthatnak. Léteznek-e erre vonatkozóan az eddigieknél konkrétabb elképzelések? A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) ülésen elhangzottaknak megfelelõen október hónap során kapunk választ kérdéseinkre, ugyanis a MÁV Rt. vezetése ekkor terjeszti majd a szakszervezetek elé az új társasággal kapcsolatos – az üzleti terveket is tartalmazó – részletes elképzeléseit. A menedzsment kijelentette, hogy kész megállapodásban rögzíteni az új társaságban foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatás-biztonságát és jövedelmi pozícióit garantáló lépéseket.

PML SZAKÁGI VÁLASZTMÁNY 2005. szeptember 2-án ülésezett a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének PML szakági választmánya. Az ülésen – meghívottként – részt vett Dr Mosóczi László fõigazgató, Szamos Alfonz igazgató, Csek Károly koordinációs fõosztályvezetõ és Wikidál István HR vezetõ. A válaszmányi ülésnek két napirendi pontja volt, mégpedig a 14 fõpályamesteri szakasz tervezett megszüntetése, valamint az „ egyebek”. Az elsõ napirendi pont keretében a PVDSz alapszervezeti képviselõi – helyenként igen felfokozott hangulatban – mondták el véleményüket a tervezett munkáltatói intézkedésrõl, és tájékoztatták a vezetõket a „végeken” kialakult lehetetlen állapotról. A pályavasúti üzletág vezetõi – helyenként döbbenten – hallgatták azt, hogy mi is folyik az általuk elképzeltek helyett a gyakorlatban. A PVDSz elnöke felhívta a pályavasút vezetõinek a figyelmét arra, hogy szakszervezetünk nem fogja szó nélkül tûrni azt, hogy – akár csak a legkisebb mértékben is – sérüljenek a dolgozók érdekei. – a szerk –

4 (a PÉT hírek folytatása a 2. oldalról)

Az elképzelt létszámcsökkentés megvalósításának jól bevált eszközeként a tevékenység-kihelyezés szerepel 1149 fõvel. Ennek ugyan feltehetõen legnagyobb hányadát az év korábbi idõszakáról átcsúszott, ma is bizonytalannak tetszõ intézkedések (távközlés) teszik ki, azonban új elképzelések is növelhetik a kihelyezésben érintettek számát. Tevékenység-kihelyezést tervez a munkáltató a Technológiai Központok összevonása (62 fõ), a TEB területén foglalkoztatott hálózatfelmérõk (65 fõ) és a közúti gépkocsivezetõk (38 fõ) esetében. Az ezekrõl írt – meglehetõsen rövid – elõterjesztések azonban nem rendelkeznek azokkal a kötelezõ tartalmi elemekkel, melyet megállapodásaink illetve a „MÁV Rt. tevékenység-kihelyezési eljárásának szabályai.” címû vezérigazgatói utasítás írnak elõ. Ezek a tájékoztatók jelenlegi formájukban inkább ötletszintû elképzeléseknek, mintsem jól elõkészített gazdasági akcióknak látszanak. Az elképzelések közül szakszervezetünk mindössze a Technológiai Központok összevonását tartja olyan lépésnek, mely logikusan illeszkedik az integrált mûködtetés koncepciójába. Az összevonás idõzítése és különösen annak humán oldali elõkészítettsége azonban kételyeket ébreszt bennünk. A TEB területét érintõ tevékenység-kihelyezési elképzeléseket azonban elhibázott gondolatnak tartjuk. A karbantartó létszám kiszervezése esetén az üzembiztonság romolhat, mert a kábelhálózat egyedi sajátosságából adódóan a kapcsolásokhoz a technológia szerint szükséges „második ember” az üzemeltetéstõl biztosították, mely kihelyezés esetén lehetetlenné válik. A hálózat- felmérõk átkerülése pedig összeférhetetlenséget idézhet elõ, hisz megszûnhet az érdekeltség a karbantartók munkájának ellenõrzésére, a berendezések állapotának szabványossági vizsgálatára, stb. A tevékenység-kihelyezések között szerepel az ugynevezett vonatfelvevõi tevékenység átkerülésének terve az Árufuvarozási Üzletághoz (401 fõ). Megítélésünk szerint jelenleg ezt nem, mint tevékenység-kihelyezést, hanem mint áthelyezést más üzletághoz (belsõ átcsoportosítás) lett volna célszerû tárgyalni.

HÉZAG NÉLKÜL Szakszervezetünk érintettsége okán külön kell foglalkoznunk a Pálya és Mérnöki Létesítmények Végrehajtási Egységeinek tervezett racionalizálásáról szóló tájékoztatóval. Meggyõzõdésünk szerint ezen a területen az elmúlt 8-10 hónapban olyan változások történtek, melyek alapvetõ szervezeti és strukturális átalakulást jelentettek. Az eltelt rövid idõszak tapasztalatai, a kezdeti nehézségek elhárítása nem teszik lehetõvé a végrehajtó szervezeti egységek munkájának érdemi értékelését. Az új szervezeti felállásban való mûködés ma még nem letisztult, a szereplõk még mindig keresik helyüket, végeznek olyan feladatokat melyek nem az övék, valamint nem végeznek el olyanokat, melyek az új felállásban az övék lenne. Álláspontunk szerint leszögezhetõ, hogy a mûködés ma még nem tekinthetõ olajozottnak és idõt kellene hagyni a begyakorlásra, a szükséges finom hangolásra, az új szervezeti rend megszilárdulására. A PVDSz véleménye, hogy a jelenlegi állapotok között nem kellene újabb feszültséget belevinni a pályás szakterület mûködésébe, annál is inkább, mert ennek kívülrõl jövõ gazdálkodási indoka nincs. Álláspontunk szerint a tevékenységkihelyezések eredményeként amúgy is meggyengült szakapparátus további színvonal csökkenéséhez vezetne a fõképp fõpályamestereket és pályamestereket érintõ státuszcsökkenés. A tájékoztató maga is kifejti, hogy a szervezési intézkedés nem jelent közvetlen létszámcsökkentést, pusztán a létszámstruktúra átalakítását. Rögzíti, hogy a fizikai létszám technológiai létszámszükséglete nem változik. Ennek ellenére a foglalkoztatási tervben meglepõen sok munkáltatói rendes felmondás szerepel az ilyen munkakörök esetében is. (például Debrecen PML Alosztály – pályamunkás, vonalgondozó, kitérõ lakatos) A munkáltató elképzelése, miszerint a feszültségek oldása a helyi (területi) egyeztetések feladata azért problémás, mert az átcsoportosítási igények nem elhanyagolható hányada nem a területeken belül, hanem a területek között jelenik meg, melyek központi koordinációt igényelnének. (pl: a buda-

2005. szeptember

pesti területen létszám hiányok, debreceni és szegedi területeken feleslegek mutatkoznak a technológiai szükséglethez képest) A fentiek mellett az elõterjesztések (tájékoztatók) közös jellemzõje, hogy nem vagy kevés teret szentelnek az intézkedések humánpolitikai vonatkozásainak. Nem tartalmaz létszám-átcsoportosítási tervet, nem vizsgálja az érintett munkavállalók munkába- járási körülményeit illetve a végrehajthatóság egyéb feltételeit. (Pl: szociális létesítmények, öltözõk, stb.) Mindezek miatt a PVDSz a tájékoztatókban foglaltakat jelenlegi formájukban nem támogatja, javasolja, hogy az elõterjesztések a fentiekre is figyelemmel kerüljenek átdolgozásra, és – amennyiben a munkáltató az elképzeléseit továbbra is fenntartja – úgy ismételt elõterjesztésre a Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban! Az ismételt üzletági szintû érdekegyeztetések mellett szakszervezetünk kiemelten fontosnak tartja és ezért nyomatékosan javasolja, hogy a gyakorlati lépéseket helyi szinten is egyeztessék a szakszervezeti képviselõkkel! Budapest, 2005. szeptember 05. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök

A szeptember 15.-i PÉT ülés – immár a szakszervezeti vélemények ismeretében – ismét foglalkozott a felvetett napirendi témákkal. Az egyeztetés eredményeként a pályavasúti fõigazgató is elismerte, hogy az elmúlt idõszak szervezeti változásai után hasznos lenne a szakmát egy kicsit nyugton hagyni, és hagyni az egységeket dolgozni és csupán csak az elkerülhetetlen változtatásokat végrehajtani. Az üzletág kész további egyeztetésekre a témák mindegyikében és a munkavállalók érdekeit is figyelembe vevõ kompromisszumokat megkötni, de elképzeléseit meg akarja valósítani. Szentgyörgyi Mihály PML alelnök

2005. szeptember

HÉZAG NÉLKÜL

A PVDSz véleménye a bérlemaradásról Az utóbbi idõben egyre kevesebbet idézett - MÁV és a szakszervezetek között létrejött - megállapodás talán legígéretesebb pontja az volt, hogy három év alatt felszámolásra kerül az a bérlemaradás, ami 2000. és 2002. között alakult ki a vasutas átlagkereset és a nemzetgazdasági átlagkereset között. Annak ellenére, hogy a megállapodás körülményeirõl ilyen-olyan legendák születtek és sokan sokféleképen értelmezik, számunkra továbbra is az olvasható ki a megállapodás szövegébõl, hogy 2005. év végére a vasutasok átlagkeresete és a nemzetgazdasági átlagkereset közötti különbség nem lesz nagyobb, mint amekkora 2000. év, és az azelõtti évben (azaz 1999-ben) volt. Ebbõl adódóan érezzük kötelességünknek azt, hogy – mint ahogy ezt eddig is tettük – minden év március és szeptember hónapban közzé tegyük lapunk hasábjain azt az összehasonlító táblázatot, amely világosan rögzíti, hol is tartunk. A vizsgált –2000, 2001 és 2002 – éveket a táblázatban félkövér számokkal jelöltük:

A vasutasok havonta átlagosan 5 698 Ft-tal keresnek kevesebbet egy átlagos magyar munkavállalónál, pedig az elmúlt egy évben jelentõs mértékben emelkedett a vasúti bérszínvonal. A 2005. év elsõ félévi vasúti átlagbér (151 248 Ft), 16 700 Ft-tal haladja meg a 2004. év elsõ felében mért szintet. A közel 12,5 százalékos növekedés ugyan tekintélyesnek mondható, de sajnos nem azt jelenti, hogy ilyen mértékben nõtt a vasutasok személyenkénti bére. A vasúti átlagkereset növekedésben jelentõs szerepet játszik a tevékenység-kihelyezés is. A kihelyezett munkavállalók átlagkeresete többnyire ugyanis alacsonyabb volt, mint a vasúti átlag, ezért távozásukkal a vasúti bérszínvonal – minden bérpolitikai intézkedés nélkül – automatikusan növekedett. Ugye mondanunk sem kell ?! Mi, vasutasok jobban szeretjük a vasúti átlagkereset, – a béremelések útján történõ növelését, – mint a fentihez hasonló technikai átlagkereset növekedést. erobi

ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT A MÁV Rt. és a nemzetgazdasági szintû bruttó havi átlagkeresetekrõl

A táblázat adataiból nagy biztonsággal vonható le az a következtetés, hogy a megállapodás ezen pontja nem fog teljesülni.

5

„Morzsák” Gaskó István a VDSZSZ nevében, 2005. szeptember 12-én a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, a miniszternek a következõ kijelentést tette: „Mi el tudjuk képzelni az árufuvarozás társaságba vitelét!” Mi meg azt tudjuk elképzelni, hogy mindehhez mit szólnak az árufuvarozás (leendõ MÁV Cargo) munkavállalói. JF A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) ülésen, az egyik szakszervezet tisztségviselõje – és nem a miénk! – a közismerten és általánosan, a létszámcsökkentésre használt „fûnyíró-elv” kifejezés helyett, a „fûnyíró nyelv” kifejezést használta. Ezek szerint senki sem mondta neki, hogy a fûnyírónak nincs is nyelve. És ezek szerint azt sem mondta neki senki, hogy a „nyelv” és az „elv” között csupán ég és föld a különbség. JF Feledy István a VDSZSZ pályás „kép-viselõje” a legutóbbi Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tanács (PÉT) ülés jelenléti ívének aljára a következõket írta: „A VDSZSZ MÁV nem ismeri el PÉT ülésnek az egyeztetést, mert vitatja a PVDSz és MTSZSZ reprezentativitását.” Vitatni, azt lehet. A törvényt meghágni, nem. És a „jóhiszemû joggyakorlás” elvét sem ártana ismerni. Pláne, betartani! Ez az ügy hivatalos része. Az emberi része pedig az, hogy amikor emberi sorsokról születhetne – ráadásul pozitív ! – döntés, akkor ez a fajta „szórakozás” (csak hogy a pista is tugggya) merénylet a pályavasutasok ellen. JF

PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: Matáv: 06-37/344-880 (fax+üzenetrögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (üz.rögz./fax)

6

HÉZAG NÉLKÜL

MEGSZÛNIK Augusztus 5-én több helyen olvasható sajtóhír tudatta, hogy a VSZ és a VDSZSZ közös elnökségi ülést tartott, amelyen a két szervezet szorosabb együttmûködésérõl döntöttek. A sajtóban nem jelent meg, de más forrásból tudjuk: a VDSZSZ elnöke a két szakszervezet egyesülését szorgalmazta. Az is tudható, hogy nem ez volt Gaskó elsõ ilyen kezdeményezése, és a VDSZSZ gépész tisztségviselõi kész tényként kezelik a két szervezet összeolvadását. Az év végéig több részletben megjelenõ cikksorozatban foglalkozunk a témával. Írásunkat nem csak a mozdonyvezetõ kollégáknak szánjuk, hanem egy kicsit a vasutas közvéleménynek is. Az írás hangsúlyozottan a szerzõk véleménye, de valószínûleg sokkal több vasutas van ezen, vagy ehhez hasonló állásponton, és azok számára sem lesz érdektelen a cikksorozat tartalma, akik egész más nézeteket vallanak. Nekik alkalmat kínálunk a vitára, vagy a saját álláspontjuk újragondolására.

A vasút rossz helyzete csak ürügy A sajtóközlemény azt sugallja, hogy a szoros együttmûködésnek a vasút rossz helyzete az oka. Ez jól hangzik, de véleményünk szerint nem igaz. Az sajnos igaz, hogy a vasút rossz helyzetben van. Csakhogy a vasút rossz helyzete már évekkel ezelõtt okot adott volna a közeledésre, de valamiért mégsem történt meg. A rossz helyzet a rossz vasútpolitika következménye, aminek okait elemezni egy másik cikksorozat témája lehetne. Mindenesetre tény, hogy a szakszervezetek – sem együtt, sem külön-külön – érdemben nem tudtak befolyást gyakorolni a vasútpolitikára. A vasút rossz helyzetére tehát nem megoldás a két szakszervezet egyesülése, mert semmilyen mértékben nem befolyásolja a vasútpolitikát és a vasút helyzetét.

Jót tett a szakszervezeti pluralizmus Az összeolvadás/beolvadás nem csak rossz vasútpolitikára nincs hatással, az érdekvédelem minõségét sem

A

2005. szeptember

VSZ?

javítja. Volt idõ, amikor egy szakszervezet volt a magyar vasúton, mégsem volt jó az érdekvédelem, az viszont határozottan állítható, hogy a szakszervezeti pluralizmus kialakulása jót tett a vasutas érdekvédelemnek. Megjelentek a húzóerõt képviselõ markáns érdekcsoportok, a minden elvi alapot nélkülözõ területi érdekkifejezés és szervezõdés hegemóniáját megtörték a természetesebb szervezõerõt képviselõ szakmák, szakmacsoportok, egymás akciói, eredményei, törekvései javították a többiek helyzetét. A versenyhelyzet és a szakszervezetek közötti versengés nagyobb erõfeszítésekre késztette a szakszervezeti vezetõket, új módszerek, stílusok jelentek meg, aminek eredményeit végsõ soron a vasutasok élvezhették. Az sem vitatható, hogy kritikus helyzetben az egymással versengõ szakszervezetek össze tudták hangolni akcióikat, ki tudták alakítani a feltétlenül szükséges együttmûködési minimumot.

Bekebelezés helyett együttmûködés kellene A vasúti szakszervezetek együttmûködése – hangsúlyozzuk, együttmûködése, nem egyesülése, bekebelezése! – valamit javíthat a helyzeten, de nem oldja meg a problémát. Ha pl. tavaly õsszel többen sípolunk a gazdasági minisztérium elõtt, ha nem két, hanem három, négy, öt stb. szakszervezeti elnök van jelen, ha nem egy, hanem több elnöki szózat hangzik el, ettõl nem lett volna más a kormány vasútpolitikája. Mégis, felelõsen gondolkodva nyilván nem mondhatunk le arról, hogy a szakszervezetek közötti jó együttmûködéssel javítsuk a vasútpolitika megváltoztatásának esélyeit. A jó együttmûködéshez csak két dolog kell. Akarni kell és képesnek kell lenni rá. Az együttmûködést akarni az tudja, aki magáról is tudja mit akar, vannak világos céljai, és ezt világosan a partnerei értésére tudja adni. Világosan meg tudja fogalmazni, mit vár a szakszervezetek közötti kapcsolatoktól. És a partnerek elõtt meri vállalni, mert a céljai nem a többiek szervezeti

érdekei ellen irányulnak, hanem valóban közös érdekvédelmi célokat szolgálnak. Képesnek lenni az együttmûködésre, ez nagyon összetett és sokoldalú követelmény. Meg kell tudni fogalmazni az érdekazonosság minimumát, a legkisebb közös többszöröst, és folyamatosan újra kell tudni fogalmazni. Egy párhuzammal élve, ez olyan, mint a politikában a nemzeti minimum elfogadása. Kell lenni vasúti „nemzeti minimumnak”! Képesnek kell lenni bizalmat ébreszteni és a bizalmat megtartani. Partnerségre, a másik személyi, szervezeti autonómiájának tiszteletben tartására, az emberi érintkezés normáinak betartására van szükség. Nem lehet együttmûködésrõl papolva kiszorítósdit játszani, az egyik szervezetnek kínált együttmûködéssel a másikat víz alá nyomni.

A VDSZSZ nem alkalmas az együttmûködésre A követelmények tükrében kijelenthetõ, hogy a VDSZSZ meghatározó vezetõi –-ennél fogva a VDSZSZ – a mostani állapotában nem alkalmas az együttmûködésre. Hegemón törekvések jellemzik, „vezetõ ereje” akar lenni az együttmûködésnek, az eszközökben nem válogatva akadályozza más szakszervezetek jogainak gyakorlását. Vezetõi féltékenyek más szakszervezetek eredményeire, ha tehetik „lenyúlják” a munkavállalók képviselõi számára biztosított részvételi, ellenõrzési tisztségeket, de még az együttélési, érintkezési normák betartása is gondot jelent. Ezek túl sommás és súlyos véleménynek tûnhetnek, de nem kevés példa és tapasztalat igazolja õket, ezért érdemes részletesen elemezni, milyen tulajdonságok jellemzik az egyesülést szorgalmazó VDSZSZ-t. A VDSZSZ története tele van más szakszervezetek ellen irányuló perekkel, személyiségi perekkel, vitákkal. Ki ne ismerné a VÉT-re, GÉT-re, és más érdekegyeztetésekre odamerészkedõ más szakszervezetek elleni kirohanásaikat. Kihasználva a jogi szabályozások pontatlanságait, a VSZ-el karöltve gát-

2005. szeptember lástalanul nyúlták le a munkavédelmi tanácsban, központi munkavédelmi bizottságban, központi üzemi tanácsban, a MÁV Rt. felügyelõ bizottságában a munkavállalói képviseleti helyeket. (Ha nem is az együttmûködésnek, a lenyúlásnak vezetõ ereje volt!) Minden szakszervezeti vezetõ és a munkáltató képviselõi folyamatos szenvedõi annak, hogy a VDSZSZ egyes vezetõi képtelenek az érdekegyeztetõ tanácskozások írott és íratlan szabályait betartani és a tárgyalások során az általános emberi érintkezési normákhoz alkalmazkodni.

Ellenszakszervezeti stigmák Ezek a tulajdonságok nem újkeletûek a VDSZSZ-ben, és a korábbi években éppen a ma „barátnak” tekintett VSZ ellen irányultak. Ez nem véletlenül van így, genetikailag erre van kódolva, mondhatni ez születési rendellenessége. Emlékezhetünk: a VDSZSZ a VSZ ellenszakszervezeteként jött létre, önmagát, céljait a VSZ ellenében határozta meg, és ez az attitûd beépült a sejtjeibe, pórusaiba. A legnagyobb hangú, legerõszakosabb, sok esetben demagóg emberekbõl verbuválta a tisztségviselõit. (Tisztelet a kivételnek, mert természetesen voltak, vannak ilyenek.) Akcióik, megnyilvánulásaik sokszor voltak „kampány-ízûek”, és a nem vitatható érdekvédelmi vonások mellett tagvadászati célokat szolgáltak. Ennek megfelelõen a tagság jelentõs része is azok közül került ki, akiket vonzott ez a stílus, és késõbb, amikor a VDSZSZ egyes vezetõinek már kellemetlen volt a szélsõséges radikalizmus, nem tudtak szabadulni az ellenszakszervezeti beállítódástól, mert tagsági elvárás lett velük szemben. (Ez a belsõ feszültség késõbb szakadáshoz vezetett, a VDSZSZ-bõl kiszakadt a VFSZSZ, az ellenszakszervezet ellenszakszervezete.) Megkísérelték felhasználni a pártpolitikát a pozícióik erõsítésére. Gaskó az MSZDP alelnöke volt, más kérdés, hogy mire mentek egymással. Ismert volt az elnök és egyes MÁV vezetõk (Losonczy, Csárádi) kezdeti együttmûködése, mondhatni a VDSZSZ születésénél a MÁV egyes vezetõi bábáskodtak. (folytatjuk. . .) Németh László és dr Borsik János a MOSz ügyv. alelnökei

7

HÉZAG NÉLKÜL

OLVASÓI LEVÉL ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

(1.)

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Köszönjük a PVDSz elnökének, alelnökeinek és minden tagnak, hogy szakmailag és emberileg kiálltak mellettünk! Ezúton kérjük a csatolt levelünket a „Nyílt vonal” következõ számában megjelentetni. PVDSz alapszervezet Fonyód

VÁLASZ: No comment! (ugyanis ez a dolgunk! )

(2.) ○

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Járási Ferenc elnök PVDSz Budapest Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a következõ sorokban kifejtsem gondolataimat a számadópénztárt is kezelõ forgalmi szolgálattevõk jutalékával kapcsolatban: Lassan már talán egy éve is van, hogy én és még két kollégám ( Tokaj és Tarcal állomás fszt.-je) levélben fordultunk a PVDSz-hez, annak reményében, hogy a MÁV – a bérünkben jelentkezõ valamilyen formában – ismerje el azt a többlet munkát amelyet mi fszt-számadópénztárosok végzünk. Nos, az elmúlt idõszakban ugyan született egy megállapodás, mely alapján a személypénztári jegyjutalék 2-rõl 3-ra emelkedett, csakhogy a számadópénztári jutalék maradt a régi, azaz 0,01%! Ez az én esetemben a következõket jelenti: A havi kb. 2.500.000 Ft készpénzbeszállítás után kapok 250 Ft jutalékot a számadópénztári munkámért, ezt az összeget szégyenteljesnek tartom nem beszélve arról, hogy a levonások után még ennyi sem marad ebbõl a szikár összegbõl! Ha már a munkáltató nem akarja a helyettesítési díjjal ( alapbér 15%-a ) elismerni a fszt-számadópénztárosok munkáját, akkor legalább a 0,01%-os jutalékot emelné meg 0,5-ra , ami egy

2.5 millió Ft-os kp. beszállítás esetében havonta 12.500 Ft-os jutalékot jelentene. Egy ehhez hasonló összeggel szerintem minden fszt-számadópénztáros kolléga kiegyezne. Én kérem az elnök urat, hogy a PVDSz kezdeményezzen a munkáltatónál újabb tárgyalásokat annak érdekében, hogy a fentiekben leírt problémára a fszt-számadópénztárosok szempontjából is elfogadható és megnyugtató megoldás szülessen. Ennek reményében kívánok Önnek és a szakszervezetemnek további hatékony érdekképviseleti munkát és ahhoz jó egészséget! név és cím a szerkesztõségben

VÁLASZ: Tisztelt …..! Megkaptuk, és köszönettel vettük a számadópénztárt is kezelõ forgalmi szolgálattevõk jutalékával kapcsolatos levelét. A felvetésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A levelében írtakkal teljes mértékben egyetértünk. Az Ön által említett személypénztári jegyjutalék 2%-ról 3%-ra történõ emelését a PVDSz is csak részeredménynek tekinti. Szakszerveztünk a jutalékok emelését – beleértve természetesen az Ön által említett és nehezményezett számadópénztári jutalékot is – kiemelten preferált célnak tekinti. Tisztelt ….! Ezúton tájékoztatom, hogy javaslatával a PVDSz e témával kapcsolatos, 2005-re vonatkozó bérfejlesztési álláspontjába,beépítjük. Továbbra is várjuk javaslatait. Munkájához sikereket, a magánéletében pedig sok boldogságot kívánok! Budapest, 2005. szeptember 16. Üdvözlettel: Járási Ferenc elnök

8

HÉZAG NÉLKÜL

2005. szeptember

Ezt is jól ELINTÉZTÜK! 1 Hudák István ügyvezetõ igazgató MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft. 5137 Jászkisér Jászladányi u. 10. Tisztelt Igazgató Úr! Az elmúlt év végén és ez év elején a MÁV Rt-nél megvalósított tevékenység-kiszervezés eredményeként több vasutas munkavállaló – köztük szakszervezetünk tagjai – került munkáltatói jogutódlás keretében a MÁV FKG Kft. létszámába. A PVDSz eddig belátással volt a szervezeti intézkedés okozta kezdeti nehézségekkel kapcsolatban. Tisztában voltunk azzal, hogy az ilyen horderejû lépések milyen feszültségekkel járnak. Ma már úgy gondoljuk azonban, hogy elegendõ idõ telt el ahhoz, hogy a kft. úrrá tudjon lenni a gondokon. Szakszervezetünk tapasztalatai és a közvetlen munkavállalói panaszok arra engednek következtetni, hogy nem javulnak, hanem helyenként fokozódnak azok a tarthatatlan állapotok, melyek között tagjaink tevékenykedni kénytelenek. Különösen súlyos helyzetben van a kft. budapesti régiója (Ferencvárosi Fõép., Terézvárosi Fõép.), ahol – a sûrûsödõ munkavállalói panaszok értelmében – a mai napig nincs megoldva a dolgozók öltözõi elhelyezése, nincs biztosítva a munka utáni tisztálkodási lehetõség. Nem biztosított a munkaruha ellátás és a munkavállalók munkavédelmi felszereléssel történõ ellátása. A munkavégzést megnehezíti, a felelõsség vállalást pedig egyenesen lehetetlenné teszi az a körülmény, hogy a szerszámok, gépek, anyagok több helyen – szanaszét – vannak tárolva. A munkavállalói elégedetlenséget a fenti körülmények mellett fokozza a különbözõ idõpontokban kihelyezett dolgozók, az újfelvételesek és régi emberek között kialakult bérfeszültség is, melynek kezelésére nem látunk munkáltatói elképzeléseket. A PVDSz tisztában van a kft. pénz-

ügyi nehézségeivel, ugyanakkor a társaság mindenkori vezetésétõl elvárja, hogy biztosítsa a munkavégzés elemi feltételeit. A fentiek értelmében felszólítjuk a MÁV. FKG Kft. vezetését, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az áldatlan állapotok felszámolására, egyben kérjük Igazgató Urat hogy a megtett illetve tervezett intézkedéseirõl a Munka törvénykönyve 22. § (1) bekezdése szerint tájékoztassa szakszervezetünket! Intézkedését elõre, és ezúton is köszönöm! Budapest, 2005. július 28. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök

VÁLASZ: Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Járási Ferenc elnök 1062 Budapest Bulcsú u. 8-10 Tisztelt Elnök Úr! A 2005. július 28-án kelt 63/2005 PVDSz sz. levelükben közölték, hogy tapasztalataik és közvetlen munkavállalói jelzések alapján a tevékenység-kiszervezéssel átvett munkavállalók súlyos helyzetben vannak. Öltözõi elhelyezésük, munka utáni tisztálkodási lehetõségük nincs biztosítva. A munkaruha-ellátásuk védõfelszerelésük hiányos. A fent leírtakat megvizsgálva az alábbi tájékoztatást adom: • A szociális és kommunális létesítmények állapot, valamint a munkaruha és védõeszköz ellátottság vizsgálatát elrendeltem és intézkedtem a hiányosságok felszámolására • A hiányzó szociális kommunális létesítményekre, valamint mûhely és raktárhelyiségekre vonatko-

zó helységbérleti szerzõdések a MÁV Rt. Létesítménygazdálkodástól megérkeztek a budapesti régióban és aláírásuk ill. megk ötésük folyamatban van. • A MÁV Rt. PMLI-vel történt megegyezéstõl – mely szerint felmérik a ki nem adott munkaruházatot és annak árát átutalják – függetlenül a munkaruházati hiányt felmértük és annak pótlása és kiszállítása (bakancs, munkaruha) folyamatban van. • Intézkedtem a Munkavédelmi Szabályzatban elõírt és hiányzó védõfelszerelések azonnali kiadásáról és viseletük folyamatos ellenõrzésérõl. A levelükben említett bérfeszültség megoldására – melynek oka, hogy a kihelyezett munkavállalók a 2005. évi bérfejlesztéssel növelt alapbérekkel érkeztek – a gazdasági év zárásakor annak eredményessége esetén nyílik módunk intézkedni. Intézkedésünk eredményének értékelése és a munkakörülmények további javításának megbeszélése érdekében szívesen várjuk Önöket személyes konzultációra. Jászkisér, 2005. augusztus 17. Hudák István ügyvezetõ igazgató

2 MÁV Rt. Vezérigazgatóság Pályavasúti Üzletág Dr. Mosóczi László fõigazgató 1062 Budapest Andrássy út 73-75 Tisztelt Fõigazgató Úr! Szakszerveztünk tagjai az elmúlt hónapokban több alkalommal fordultak panasszal az illetékesek felé Lengyeltóti állomáson alkalmazott osztott munkaidõvel kapcsolatban ( legutóbb 2005. június 7-én Lipusz Ferenc osztályvezetõ úr ígérte az ügy kivizsgálását a PVDSz szakági választmányi ülésen)

2005. szeptember A 36. sz. Fonyód-Kaposvárvonal több állomásán (Osztopán, Somogyvár, Öreglak) évek óta osztott munkaidõt alkalmaznak szabálytalanul, de Lengyeltóti állomáson csak ez év február 1-tõl vezették be. A szolgálat szünetelés idõtartama az egyes állomásokon az alábbiak szerint került szabályozásra: Osztopán állomás: 0,00 órátólSomogyvár állomás 0,10 órátólÖreglak állomás: 23,50 órátólLengyeltóti állomás: 0,10 órától-

9

HÉZAG NÉLKÜL

VÁLASZ: Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Járási Ferenc elnök 1062 Budapest Bulcsú u. 8-10 Tisztelt Elnök Úr!

3,00 óráig 3,10 óráig 3,20 óráig 3,10 óráig

Megítélésünk szerint amellett, hogy a szolgálatszüneteltetés idõtartama minden logikát nélkülöz és a vonatközlekedéssel sincs összhangban, ellentétes a MÁV Kollektív Szerzõdés 32. § 1. pontjában foglaltakkal. Hivatkozott paragrafus ugyanis kimondja, hogy az ilyen vonalakon „ a munkaidõ-megszakítás idõtartama 4 óránál kevesebb nem lehet.” A helyi függelékek törvényessége is megkérdõjelezhetõ, azt ugyanis a reprezentatív szakszervezetek közül nem írta alá minden illetékes. Hivatkozással a 1992. évi XXII. törvény ( Munka törvénykönyve) 22.§ (1) bekezdésben foglaltakra kérem Fõigazgató Úr szíves intézkedését a munkavállalói panasz kivizsgálására, a jogsértõ állapot megszüntetésére és a munkavállalók kártalanítására. Szíves intézkedését elõre és ezúton is köszönöm! Budapest, 2005. július 21. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök

PÖKKÖP az interneten: www.pvdsz.hu/pokkop.htm

A 62/2005. számú levelében foglaltakat megvizsgáltattam és az alábbiakról tájékoztatom: Osztopán Állomásfõnökség 2005. február hó 1. napján hatályba lépett Kollektív Szerzõdés Helyi Függeléket a KSz 5. § 2. pontban foglaltaknak megfelelõen a munkáltató nevében Kaposvár Forgalmi Csomópont Vezetõje, a munkavállalók nevében Osztopán Állomásfõnökség területén képviselettel rendelkezõ VDSZSZ helyi képviselõje kötötte meg. A Helyi Függelék megkötéséig de még a mai napig sem – a PVDSz a helyi képviseletrõl a munkáltató felé bejelentést nem tett és nem nevezete meg aláírásra jogosult képviselõjét sem. Osztopán Állomásfõnökség irányítása alá tartozó szolgálati helyeken – Lengyeltóti, Osztopán, Öreglak, Somogyvár és Várda – foglalkoztatott munkavállalóknál a munkaidõ-megszakítás idõtartamát szolgálati helyenként a vonatközlekedéssel összhangban határozták meg, betartva a jogszabályi rendelkezéseket is. A MÁV Rt. Kollektív Szerzõdés 32. § 1 pont 2 bekezdése úgy rendelkezik, hogy a „munkaidõ-megszakítás idõtartama – a helyi függelék eltérõ rendelkezése hiányában –…. 4 óránál kevesebb nem lehet…”. Tekintettel arra, hogy Osztopán Állomásfõnökség KSz Helyi Függelékében a 4 órás idõtartamtól eltérõen szabályozták a megszakítás idõtartamát, így annak alkalmazása nem ellentétes a MÁV Rt. Kollektív Szerzõdésével. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét! Pécs, 2005. július 26. Tisztelettel: Dr Mosóczi László fõigazgató

ÜT választáson megint… A PVDSz újabb sikereket ért el a 2005. évi Üzemi Tanács (ÜT) választásokon, ugyanis a MÁV Rt. pécsi területén a TEB Karbantartási Alosztályon megtartott ÜT választáson a függetlenek színeiben induló jelöltek mögött másodikként a legtöbb szavazatot kapta a PVDSz jelöltje. Ezzel az eredménnyel fölényesen utasította maga mögé a helyi VSz és VDSZSZ jelölteket. – a szerk –

Segély az árvízkárosultaknak Napjainkban egymást érik a szörnyû természeti katasztrófák a világban. Sajnálatos módon ez nem kerülte el Magyarországot, és a magyar lakta területeket sem. A magyarországi árvízkárosultak megsegítésére a Magyar Vöröskereszt, míg a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezett gyûjtést. Az árvíz következtében sok család került rendkívüli élethelyzetbe, melynek enyhítését a PVDSz – szerény anyagi lehetõségei ellenére is – kötelességének érezte. A kialakult katasztrófális helyzetre való tekintettel a PVDSz 5050 ezer Ft segélyt utalt át a Magyar Vöröskereszt, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számlájára. Reméljük, és bízunk is abban, hogy támogatásunk segít a nehéz helyzetbe került családok mindennapi problémáinak enyhítésében. - a szerk -

SEGÉLY HELYETT, ESÉLY!

10

HÉZAG NÉLKÜL

KÖLTÖZÖTT A PÖKKÖP A PÖKKÖP székhelye megváltozott. A székhelyváltozás oka az volt, hogy az épület, amelyben a Pénztár mûködött, lebontásra kerül.

A Pénztár új címe: 3000 Hatvan, Gárdonyi G. u. 2. A székhely változással telefonszámaink is megváltoztak. Az új vasútüzemi telefonszámaink: 02+23-52 és a 02+23-95 (fax+ üzenetrögzítõ) Az új Matáv telefonszámunk: 06-37/344-880 (fax+üzenetrögzítõ) A változásokról minden pénztártag – névre szóló – értesítést kapott. Nagy Miklós IT elnök

KÖLTÖZIK A PVDSz! Szakszervezetünk székhelye – várhatóan – a közeljövõben megváltozik, mivel a Bp. Bulcsú u. 8-10 szám alatti épületek lebontásra kerülnek.

Az új címünk : 1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17. III. em. lesz majd. A vasútüzemi telefonszámaink – nagy valószínûséggel – nem változnak. Az új Matáv telefonszámunk lesz: 06-1/273-1335 (fax+ üzenetrögzítõ) lesz. A végleges állapotról természetesen a partnereinket, és az alapszervezeteinket is idõben értesítjük. Járási Ferenc elnök

PÖKKÖP az interneten: www.pvdsz.hu/pokkop.htm

2005. szeptember

Az „Új” vasúti törvény 2005. augusztus 17-ére a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba volt hivatalos a – többi reprezentatív vasutas szakszervezet mellett - Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete. A találkozó célja a vasúti közlekedésrõl szóló kormány-elõterjesztés (más néven „az új vasúti törvény”) véleményezése volt. Szakszervezeti felvetésre a minisztérium képviselõje kifejtette, hogy a július 27-én elfogadott kormány-határozat középpontjában a versenyképesség áll, a szakszervezetek azért nem kaptak még belõle, mert még nem került kiadásra, a Pénzügyminisztériummal „még kell egy kört futni”. Ezt követõen az egyeztetésen szintén részt vevõ minisztériumok képviselõi (pl: Pénzügyminisztérium, Igazságügy Minisztérium) nehezményezték, hogy a tervezet még sok egyezetést igényel, elsõsorban a minisztériumok egymás közötti szintjén, mivel különféle jogszabályoknak, valamint az Európai Unió jogharmonizációs elõírásainak sem felel meg. Ekkor felmerült a kérdés, hogy egyáltalán miért is hívták meg a szakszervezeteket, ha még „házon belül”, azaz a minisztériumok között sincs egyetértés. Jobb lenne az érdekképviseletekkel abban a szakaszban egyeztetni, amikor a kormányzati szervek már egységes álláspontot alakítottak ki. A GKM képviselõje ennek ellenére amellett érvelt, hogy a tervezetet tárgyalják végig az egybegyûltek. A minisztérium stratégiája szerint az újonnan létrejövõ Magyar Vasúti Hivatalnak szabályozó feladata lenne. Az esélyegyenlõségnek, mint kiemelt fontosságú irányelvnek érvényesülnie kell azzal, hogy az árufuvarozási területnek versenyképesnek kell maradnia. Kiemelt cél továbbá, hogy 2013ra a pálya (fõként és elsõsorban az európai korridorok) olyan állapotban legyen, amely 140-160 km/órás sebességet tesz lehetõvé. Tervek szerint a költségek finanszírozása EU-s forrásokból történne. A személyszállítást is nagymértékben érinti az EU-s kötelezõ liberalizáció, ezért ott is szükségesek a további erõteljes fejlesztések, amelyek fõleg az IC és az elõvárosi közlekedésben jelentenének látható és érzékelhetõ

javulást. Hosszas vita alakult ki a mellékvonalak jövõbeni sorsáról is. A GKM szerint egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy kell-e oda vasút, vagy a vasúti közlekedést egy másik közlekedési eszközzel kellene kiváltani, mivel a jelenlegi vonalak felújítása, használhatóvá tétele rengeteg pénzt emésztene fel. Ezzel szemben a szakszervezetek felvetették, hogy abban az esetben, ha a vasutat vonzóbbá tennék (pl: új motorkocsik, jobb állapotú pálya) az utasok visszatérése várható. A pályahálózattal kapcsolatos elképzelések minél pontosabb, jobb kialakítása érdekében erre a területre is munkacsoport alakult, melynek további feladata a közszolgáltatás mennyiségének és minõségének a meghatározása. A Budapesti Közlekedési Szövetséggel az a legnagyobb gond, hogy kialakításának közigazgatási alapjai nincsenek meg, ilyen típusú társulásra vidéken is szükség lenne. A kormányzati koncepció szerint mai MÁV-ból kikerülne hosszabb távon minden tevékenység, egyedül a pálya maradna „bent”. Ellentétes álláspontokat képviseltek a kormányzat képviselõi és a szakszervezetek a Magyar Vasúti Hivatallal kapcsolatban is. Az érdekképviseletek és néhány közigazgatási szerv a jövõbeni hivatal szükségességét kérdõjelezte meg. Mások az MVH felépítését, illetékességét, jogosultságát tették a vita tárgyává. Ebben a pontban sem sikerült közös nevezõre jutni. Az egyeztetésen a szakszervezetek a menetkedvezmények megnyirbálását, valamint a vasút egészségügy tervezetbõl való eltûnését nehezményezték a legjobban, hiszen ezek jövõbeni létére a gazdasági és közlekedési miniszter ígéretet tett. A minisztérium képviselõi ezzel kapcsolatban kifejtették, hogy valami megoldást fognak találni, ami minden fél érdekét kielégíti. Összességében a megbeszélésrõl kijelenthetõ, hogy a tervezet még nincs elfogadható formába öntve, további (elsõsorban tárcák közti) egyeztetést igényel, azaz kijelenthetõ: folyt. köv. Kispál Viktor érdekvédelmi referens

2005. szeptember

11

HÉZAG NÉLKÜL

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért!

A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

600.000 Ft

1.000.000 Ft

500.000 Ft

1.000.000 Ft

1.000.000 Ft

1.500.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

bármely okból bekövetkezõ halál esetén

• Baleseti halál esetén további

• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan

• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén

• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén

• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén

• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta

• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a

• Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed

EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap a várakozási idõ) - a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Rt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. OLVASÓI LEVÉL

„… pedig nem is mi voltunk a hibásak, végül mégis ránk verték a balhét. Köszönjük a PVDSz segítségét, hogy megtérítette a ránk kiszabott kártérítést….” aláíró pályamesterek (név és cím a szerk.)

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között.

12

2005. szeptember

HÉZAG NÉLKÜL

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11706016-20803599 Az alapítvány címe: 1062 Bp. Bulcsú utca 8-10. –Telefon: Matáv: 06-1-511-4535; vasútüzemi: 01+81-94

P

A pályavasúti szakszervezet (PVDSz) hozta létre a munkavállalók segélyezésére, megsegítésére és önsegélyezésére a PÖKKÖP-öt, amely – szakszervezeti hovatartozás nélkül – a munkavállalók nagy megelégedésére már több éve egyre nagyobb népszerûséggel mûködik.

Hogy miért népszerû? Köszönhetõ mindez annak, hogy: – a PÖKKÖP havi tagdíja mindössze 4.500,- Ft, mely a VBKJ 165.000,- Ft keretösszegébõl, éves szinten csupán 54.000,- Ft igénybevételét jelenti a munkavállaló számára – a PÖKKÖP tagsági viszony létesítése továbbra sem szakszervezetfüggõ!!! – a PÖKKÖP szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges várakozási idõ: • az elõre tervezhetõ eseményeknél 9 hónap! • az elõre nem tervezhetõ eseményeknél mindössze 5 hónap! (kivéve a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg, ugyanis itt a várakozási idõ 4 hónap) – a PÖKKÖP igen sok jogcímen nyújt segélyt, így önmagában a VBKJ összevont igénybevételére is lehetõséget nyújt (beiskolázási-, üdülési-támogatás, stb.)

Miért pont a PÖKKÖP? Azért, mert… – ha már PÖKKÖP tag vagy, ne hagyd elveszni a korábbi tagsági viszonyodból származó elõnyöket! – a PÖKKÖP tagság adómentes, így az éves VBKJ keretbõl igénybevett összeget nem terheli sem adó sem pedig különféle járulék, tehát mindenki a megjelölt összeget adómentesen felhasználhatja! – a PÖKKÖP által nyújtott segélyek segíthetnek a nehéz élethelyzetbe került tagjainkon (betegség, kórházi ápolás, haláleset, munkaképesség csökkenés, stb.) és nem csak az általuk befizetett tagdíjuk erejéig, hanem a szolidaritási alapból az igényelt segély teljes összegét felvehetik!

Ö

K

K

– több segély összegét jelentõsen megemelte és bõvítette a PÖKKÖP

Ö

– egyéni tagdíjfizetés esetén, a befizetett tagdíj után adókedvezmény vehetõ igénybe – az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés 100 %-a az egyéni részbe kerül, és mivel ebbõl a PÖKKÖP nem von kezelési

P

költséget, így a tagdíjon felül, egyénileg befizetett TELJES ÖSSZEG FELVEHETÕ !

Hogyan kell belépni a PÖKKÖP-be?

✍

a munkavállaló a PÖKKÖP „Belépési Nyilatkozat” nyomtatványának kettõ kitöltött és aláírt példányát eljuttatja a pénztár címére

Segély megnevezése

Várak. idõ/hó

Szülési segély (saját gyermek után, gyermekenként) Munkaképesség csökkenési segély

80 000 Ft 120 000 Ft

(legalább 50 %-ot elérõ munkaképesség csökkenés esetén)

Rokkantsági segély

9

(legalább 67 %-ot elérõ munkaképesség csökkenés esetén)

Átmeneti segély, házasságkötésre Gyermeknevelési támogatás: – Beiskolázási segély – Gyermek üdülési segély Temetési segély – tag halála esetén – közeli hozzátartozó halála esetén Egyszeri árvasági segély Keresõképtelenek segélyezése:

10 7 180 80 5

Megszakítás nélküli folyamatos kórházi, szanatóriumi ellátás esetén a 31. naptól

Munkanélküliek segélyezése Lakhatási támogatás Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása

000 000 000 000

Ft Ft Ft Ft

200 000 Ft 500 1 000 1 500 50 000

Betegségi segély (naponta)

Kórházi, szanatóriumi segély elsõ 30 napra (naponta)

(lakbér,közös költség,tüzelõanyag vásárlás,közüzemi díjak,stb.)

200 000 Ft 50 000 Ft

(elsõ házasságkötéskor jár egy alkalommal)

(a pénztártagnak - házastársa,élettársa halála esetén - jár)

Segély összege

Ft Ft Ft Ft

egyéni rész egyenlege,

4

amely 4 havonta igényelhetõ

• A „Felnõttképzési” segély a törvényi szabályozás és a PSZÁF határozata alapján 2005.05.31.-ével megszüntetésre került • A segélyek igénylési határideje az eseményt követõ két hónap. • A „Lakhatási támogatás” és a „Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása” segélyeknél viszont az igénylési határidõ az eseményt követõ négy hónap! • A beiskolázási segély minden év július 15. és december 15. között igényelhetõ! • Az igénylési határidõnél a pénztárhoz történõ beérkezést, vagyis az iktatás dátumát kell figyelembe venni.

A PÖKKÖP ügyfélfogadási napokat KIZÁRÓLAG hétfõn és pénteken 10 és 13 óra között tart a Pénztár székhelyén: 3000 Hatvan, Gárdonyi Géza u 2. Felvilágosítást munkanapokon 9 és 14 óra között a 02+23-52 és a 02+23-95 (üzenetrögzítõ, fax) vasútüzemi, valamint a 06-37/-344-880 tel/fax (üzenetrögzítõ) Matáv telefonszámokon lehet kérni és kapni.

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, – Fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1062 Budapest Bulcsú u. 8-10. Telefon/fax: matáv: 06-1-511-4535, vasútüzemi: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413