PÁLYÁZAT A BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT BENEDEK ELEK ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
IGAZGATÓ HELYETTES munkakörének betöltésére
Készítette: Varga Györgyi igazgató helyettes Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI 2012.
„Abszolút szabadság nem létezik, helyette csak a választás szabadsága létezik, vagyis az, hogy magunk választjuk ki, mi mellett kötelezzük el magunkat.” /Paulo Coelho/
Bevezetés Szerencsés embernek érezhetem magam. Szakmai és magánéletem úgy alakult, hogy többnyire egész eddigi életemben azzal foglalkozhattam, amit szeretek, és amihez értek. 1991-ben általános iskolai tanítóként végeztem Győrben, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola nappali tagozatán. A főiskolás évek alatt alakult ki bennem az érzés, hogy fogyatékos gyermekekkel szeretnék foglalkozni. Így már pályám kezdetén nevelőtanárként helyezkedtem el, és értelmilg akadályozott tanulók nevelését-oktatását végeztem. Jelenlegi intézményemben négy évet dolgoztam napközis tanárként, tanulásban akadályozott gyerekek között. Pályafutásom során - mind érzelmileg, mind szakmailag - különleges helyet foglaltak el munkámban a számomra oly kedves értelmileg akadályozott és autizmus spektrum zavaral élő gyermekek. Nagy lelkesedéssel kezdtem hát hozzá 15 évvel ezelőtt intézményem óvodai tagozatának megteremtéséhez. Az óvodai intézményegységben kezdetben óvónőként, majd megbízott intézményegység-vezetőként dolgoztam. Jelenleg is immár 5 éve vagyok ennek az egységnek a vezetője. 2007 februárjában másoddiplomát szereztem a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karán, mint gyógypedagógus. 2012 júniusában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgát tettem. Szakmai szempontból nagy kihívás egy pedagógus számára, hogy intézményegység vezetőként megvalósítsa azokat az elképzeléseit, melyeket több mint 20 év pedagógiai gyakorlat, tapasztalat csiszolgatott. Szakmailag felkészültnek, emberileg érettnek érzem magam erre a feladatra, kötelességemnek tartom, hogy ezt a lépést megtegyem. Döntésem meghozatalában segítettek azok az általam nagyon tisztelt kollégáim, akik felelősséget éreznek az intézmény jövőjével kapcsolatban, valamint azok a kedves szülők, és nem utolsó sorban a gyermekek, akik nap mint nap megerősítenek hivatásomban.
Helyzetelemzés Sajnálatos módon erősödnek azok a tendenciák, amelyek során embercsoportok származásuk, fogyatékosságuk, esetleg következetlen életvezetésük, vagy valamely trauma folytán a társadalom perifériájára szorulnak, gyenge érdekérvényesítési képességgel rendelkeznek; életük mind a civil, mind a hivatalos szférában ellehetetlenül. 1997 februárjában keresték meg a kerületünkben élő, értelmileg akadályozott gyermekeket nevelő családok intézményünk igazgatóját azzal a kéréssel, hogy segítsen megoldani gyermekeik ellátását, fejlesztését. Intézményünkben, ez időben csak általános iskola működött, tanulásban akadályozott gyermekek részére, ezért a szülőket a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Osztályához irányítottuk. Az önkormányzat elismerte a szülői igény jogosságát, így elkezdhettük szervező munkánkat a szükséges átalakítások elvégzése, és a gyermekek óvodai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése után. Intézményegységünk kialakulásának lépései kronológiai sorrendben a következők voltak: 1997 októberétől fogadjuk a gyermekeket. Egy vegyes életkorú, értelmileg akadályozottakat nevelő csoporttal kezdtük el nevelő, fejlesztő munkánkat. Az évek során fokozatosan, egyre nagyobb számban jelentek meg óvodánkban autizmus spektrum zavarral élő gyermekek is. Alapító okiratunkba bekerült az autizmus specifikus ellátás, melyet egyfajta spontán szülői és intézményi igény indukált. Óvodánk profilja bővült. Spontán, belső integráció jött létre. Együtt nevelünk értelmileg akadályozott, és autizmussal élő kisgyermekeket. A szülői igényeknek megfelelően 2004-ben és 2006-ban újabb csoportokkal bővültünk. Óvodai Nevelési Programunkat kiegészítettük az autizmussal élő gyermekek nevelési folyamatával. Óvodánkban jelenleg 3 csoportban 24 kisgyermeket nevelünk, ez 100%-os kihasználtságot jelent. Sajnos az igényeket nem tudjuk teljes egészében kielégíteni, most is több gyermek vár előjegyzésünkben az óvodai elhelyezésre. A kisgyermekek nagy többsége XX. kerületi lakos. Óvodánk felvételi körzete Budapest egész területe, és az agglomerációból is fogadunk gyermekeket, ezért a hozzánk érkezők szociokulturális háttere nagyon eltérő.
A magas életszínvonalon élőtől a létminimum alatt tengődőig minden réteghez tartozó család megtalálható óvodánkban. Mivel a gyermekek többsége a dél-pesti peremkerületekből, és az agglomeráció településeiről érkezik intézményünkbe, legjellemzőbb az átlagos, enyhén átlag alatti életszínvonal, a családi házas lakókörnyezet. A gyermekek a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és gyógypedagógiai szolgáltató központok javaslatai alapján nyernek felvételt. Harmadik életévük betöltésétől hét, indokolt esetben nyolc éves korukig járhatnak az óvodai intézményegységbe. Kezdetben a csoportokban 50-50%-os volt az értelmileg akadályozott, és az autizmussal élő gyermekek aránya. Mára ez az arány jelentősen eltolódott. Jelenleg a 24 kisgyermekből 13 autista, akiknek gondozását, nevelését két gyógypedagógus egy gyógypedagógiai asszisztens és egy dajka segítségével látja el csoportonként. A csoportok a gyermekek életkorának (3-7 év), képességeinek (egyenetlen képességprofil), szükségleteinek tekintetében rendkívül heterogének. Az autizmus spektrum a klasszikus gyermekkori autizmustól, a magas szinten funkcionálni képes, Asperger típusú autisztikus zavarig terjed. A több és/vagy súlyosabb járulékos problémával élő kisgyermekek általában szegregált gyógypedagógiai óvodai csoportban lépnek a közoktatás rendszerébe, itt ritkán találkozunk jó képességű, vagy Asperger szindrómás gyermekekkel. Ez az összetétel a csoportokban dolgozó munkatársaktól nagyon-nagy felkészültséget, nyitottságot és rugalmasságot igényel; nemcsak az autizmus spektrum zavar sajátosságait kell ismerniük, de tisztában kell lenniük a szindróma sokszínűségével, a társuló zavarok természetével, és azzal is, hogy a gyermekeket érő környezeti hatások különbözősége milyen következményekkel járhat a gyermekek állapotának tekintetében.
Elemezve és értékelve az elmúlt évek eredményeit úgy gondolom, hogy egy folyamatosan bővülő és fejlődő intézményegységet sikerült megvalósítanom. Sokoldalú, rugalmas, magas színvonalú nevelő, fejlesztő munkával, mely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, megfelelő érzelmi biztonságot nyújtunk óvodásainknak. Fontos szempontnak tartom, hogy a vezető megértse embereit. Véleményem szerint a siker az emberek közötti kapcsolaton, és annak megérzésén alapul elsősorban. Meg kell értenünk, és el kell fogadnunk a saját tulajdonságaink által meghatározott viselkedés dinamikáját; erősségeinket, hiányosságainkat, utóbbiakat fokozatosan javítva.
Elengedhetetlen az is, hogy méltányoljuk mások vezetési stílusát, mert az egyik faktor a sikerességben az, hogy olyan társakat kell választanunk magunk köré, akik tudják kompenzálni hiányosságainkat. Úgy érzem, megvan bennem a szenvedély és az elhivatottság a munkám iránt; valamint az ellenálló képesség a kudarcokkal és az akadályokkal szemben, ugyan ez még javítandó. Azt gondolom, a megfelelő vezetői stílushoz rendelkezni kell alapvető vezetői kompetenciákkal, személyiségjegyekkel, mint például a professzionális szakmai és pedagógiai tudás, a vezetési, szervezési, minőségbiztosítási, gazdálkodási, humánerőforrási ismeretek, a menedzser típusú vezetés; a kommunikációs ügyesség, a motiválás, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a problémamegoldás. Alapvetően emberközpontú, inspiráló vezetőnek tartom magamat. Kollégáimmal közös alkotás során hozzuk létre, és érjük el céljainkat, így próbálom magas szinten tartani a motiváltságot és az elkötelezettséget. Ösztönzöm az egyének, a csoportok saját megoldásait, próbálom ehhez biztosítani a szükséges feltételeket: segítem a belső kommunikációt, képviselem a csapatomat, igyekszem megszerezni a szükséges erőforrásokat és támogatásokat, a legfelső vezető és a fenntartó felé ellátom a kötelező feladatokat, és távol tartok mindent és mindenkit, ami/aki a csapatomat feltartaná. A vezetői stílust, annak hatását mindig befolyásolja az adott helyzet, a tevékenység konkrét célja, körülményei, a hagyományok, a kultúra, a szocio-ökonómiai paraméterek. Ebből következik, hogy vannak szituációk, amikor többféle vezetői stílus keveréke szükséges a sikeres vezetéshez. Az évek során, mint vezetőnek komoly fejlődési utat kellett bejárnom ahhoz, hogy vezetői stílusom, emberközpontúságom, demokratizmusom mellett, ha a helyzet úgy kívánja, ne ez legyen a meghatározó. Megtapasztaltam, hogy ha a vezetési stílusok helyzettől függő, megfelelő egyensúlyát használom, hatékonyabban tudok alkalmazkodni a kihívásokhoz.
Pedagógiai vezetési program Óvodánk nevelő, fejlesztő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Programunk a hazai tradicionális nevelési értékekre épít, korszerű fejlődés- és nevelés- lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel ötvözi azokat. Fejlődés lélektani kutatások igazolják, hogy a genetikai program csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakoztatható ki.
Ennek elérése érdekében: minden gyermek és felnőtt számára meleg, családias légkört teremtünk; törekszünk a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására; a beszéd/kommunikáció megtanítására; a környezet adta keretek közötti tevékenykedés elsajátíttatására; az eszközök adekvát használatának kialakítására; a társakkal való együttműködésre; a közlekedésre; a mindennapi élet adta szerepek, magatartásminták közvetítésére.
Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó feltételek megteremtésén keresztül biztosítjuk a gyermekek fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével, meglévő pozitív tapasztalataik felhasználásával. A gyermekek csoportba helyezésének folyamatában a velük foglalkozó pedagógusok, terapeuták közös munkájuk során: Azonosítják a speciális fejlesztési szükségleteket. Kijelölik az elérendő célokat – individualizált, a gyermek szükségleteihez adaptált, egyéni fejlesztési tervek. Meghatározzák az adott kisgyermek tanítása során alkalmazandó módszereket. A segítségadás módját. Kiválasztják a használandó eszközöket – napirend, kommunikációs kártyák. Kialakítják a megfelelően strukturált környezetet. Meghatározzák az értékelési szempontokat. A motivációs bázist. Kialakítják a jutalmazási rendszert. Megbeszélik együttműködésük további formáját, és azt is, hogyan, és mi módon elemzik, értékelik munkájukat. A csoportokban dolgozó pedagógusok megállapodnak abban, melyikük fogja koordinálni a gyermek óvodai életét; tartja a családdal és a kollégákkal a kapcsolatot. Megállapodnak abban is, hogy a szülő – gyermek interakciók mely mintáit támogatják.
Sokoldalúan, sokszínű tevékenységgel, a mással nem helyettesíthető játékkal, és sajátos nevelési igényüknek megfelelő habilitációs célú ellátás megvalósításával – a habilitáció specifikumai a sérülés súlyosságától, típusától meghatározottak – fejlesztjük képességeiket. Tudjuk, hogy autizmusban a változatos és spontán játékminták hiányoznak; tudjuk azt is, hogy a gyermekek többsége nem lép túl a szimbolikus játék tanult szintjén. Mégis fontosnak tartjuk tanítását annak érdekében, hogy segítségével a gyermeknek lehetősége legyen kapcsolódni más gyermekekhez, gyermekcsoportokhoz, ezzel megvalósítva társadalmi inklúziójának kezdeteit. Hol történik mindez? Egy olyan „autizmus-barát” környezetben, ahol minden gyermek a mindenkori fejlettségi szintjén – pillanatnyi észlelési, gondolkodási és cselekvési kompetenciájához mérten – egy közös témán dolgozik, játszik, tanul. Ezen körülmények között eredményesen tudjuk alakítani az autizmus specifikus ellátás feltételeit. A normalizációs elvet követve tudjuk bővíteni és/vagy ésszerűen szűkíteni a gyermekek számára hosszú távon szükséges ismereteket, melyeket igényeik, és életkoruk változásai határoznak meg. Ez a környezet a speciális igényeknek megfelelően kialakított, funkcionálisan strukturált tér, mely alkalmas az önkiszolgálásra, a házimunka feladatok ellátására, a szabadidő hasznos eltöltésére, az egyéni, illetve a kis- és nagycsoportos foglalkozások, terápiák megtartására. Tisztában vagyunk azzal, hogy az autizmus specifikus oktatásban ritka a frontális tanítási helyzetek alkalmazása. A foglalkozásokon nem az új ismeretek átadása az elsődleges célunk, hanem a már meglévő ismeretek, elsajátított készségek alkalmazása, gyakorlása egy szociális ingerekkel „túlzsúfolt” helyzetben. Hisszük, hogy a gyermekeknek szükségük van a kortárs kapcsolatoknak azon aspektusára, amelyeket mi ebben a védett környezetben nyújtani tudunk számukra anélkül, hogy túlságosan megterhelnénk őket. Ha jól gondolkodtunk a gyermek felől, nagyon rövid időn belül, jól regisztrálható változásokat tapasztalunk az alábbi területeken:
Javul szándékos figyelme és irányíthatósága. Könnyebben hozható és tartható feladathelyzetben. Céltalan, sztereotip tevékenységeinek intenzitása és gyakorisága csökken. Gyakrabban tevékenykedik önállóan, játszik adekvátan a játékokkal. Inadekvát viselkedéseinek gyakorisága csökken, azok minőségében javulás mutatkozik. Fejlődés tapasztalható a különböző fejlődési területeken – szociális- és kommunikációs készségek, önkiszolgálási készségek, kognitív működések.
Alapelvünk: a nevelés, fejlesztés a viselkedés változtatásával. Bár egyes autizmussal élő gyermekek viselkedésproblémákat mutatnak, ez nem az állapot jellemző sajátossága. A viselkedésproblémákat komplex, a gyermek és a környezet kölcsönhatásából fakadó problémaként azonosítjuk, ezért arra törekszünk, hogy megelőzzük azokat.
Mit tanítunk ennek érdekében?
A csoport életének elemi szabályait, szokásait. Az elemi viselkedés szabályait – fokozatosan bővülő rendszerben. Más személyek jelenlétének felismerését és elfogadását. Ismerős személyek felismerését és nevét. Saját maga, és más személyek elkülönítését. Mindennapi készségeket – étkezés, tisztálkodás, öltözködés, szabadidő. Kapcsolatteremtést, fenntartást. Egyszerű szociális rutinokat (pl. köszönés, segítségkérés). A pedagógus segítségének elfogadását. Kommunikációt. Elemi kooperációt felnőttel, gyermekkel. A taníthatóságot megalapozó szociális készségeket. Önmagáról való tudást – személyi adatai, saját külső tulajdonságai. Elemi élménymegosztást. Problémamegoldást. Funkcionális, szociális, szimbolikus játékot.
Az értelmileg akadályozott óvodások között különleges helyet foglalnak el az autizmussal élő gyermekek. A kölcsönösséget igénylő szociális készségek, a rugalmas gondolkodás hiánya, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció rendkívül kiszolgáltatottá és esendőkké teszi őket környezetükkel szemben. Az elmúlt években folyamatosan sikerült kialakítanunk egy térben és időben struktúrált környezetet. A protetikus környezet, a következetesen ismétlődő tevékenységek, a TEACCH program, a napirend, a PECS használata, a tevékenységszervezés megtanítása, a kiszámítható kapcsolatok, a meleg, elfogadó légkör valóban kapaszkodót nyújtanak a számukra bonyolult világban. Magyarországon egyre több az autizmussal élő gyermekek száma. Ezeknek csak egy töredéke kapja meg a szükségleteinek megfelelő fejlesztést. A szülők hosszas kálváriát járnak gyermekükkel, és kevés olyan szerencsés van közöttük, akik időben kapnak - és egyáltalán kapnak - szakszerű ellátást. Erre a fejlesztési területre rendkívül nagy igény van. Az óvodai fejlesztés során a sérülés- specifikus szociális, kommunikációs és kognitív fejlesztés áthatja az óvodában eltöltött idő minden percét. Ezek a speciális nevelési célok nagyon sok pontban találkoznak, fedik egymást az értelmileg akadályozott gyermekek nevelési céljaival.
A jelenlegi rendszerű, vegyes életkorú és kórformájú csoportokat optimálisnak tartom, ezért a jövőben is ilyen csoportok kialakítására törekszem. Az óvodai fejlesztés folyamatát és rendszerét az alábbiak szerint kibővíteném az elkövetkezendő években. A foglalkozások rendszerének kialakítását a vizsgálatok alapján kialakított fejlettségi szint határozza meg. A fejlesztés folyamatában a gyermek fejlődéséről az állandó visszajelzést a gyógypedagógiai megfigyelés és vizsgálat biztosítja.
A . Vizsgálat a képességstruktúra felmérése
l. Szakvélemény 2. Gyógypedagógiai vizsgálat - Anamnézis - G yógypedagógiai megfigyelés, jellemzés - S trassmeier fejlődési skála 3. Fejlesztési terv
B. Komplex fejlesztés, terápia a foglakozások rendszere
l. Mozgásfejlesztés 2 . A nyanyelv és kommunikáció fejlesztés 3. Játékra nevelés 4. Vizuomotoros készség fejlesztése 5. Zenei nevelés 6 . Ö nkiszolgálásra nevelés 7. Egyéni fejlesztés 8. Terápiák
C. Kontrollvizsgálat a fejlődésben bekövetkezett változások elemzése
l.Gyógypedagógiai értékelőlap 2.Gyógypedagógiai vizsgálatok
Programunkat továbbra is szükséges kiegészíteni a hasznosnak tapasztalt terápiákkal Ayres, DSGM, TSMT, Ulwila, úszás, lovas terápia, kutyás terápia. A kollégák továbbképzését ezen a területen is fontosnak tartom. Együttműködés a családokkal A speciális szükségletekkel rendelkező gyermekek sikeres nevelése, fejlesztése a szülők teljes mértékű részvételén is múlik. A szülők és a gyermek intézménye között lévő kapcsolatnak létfontosságú hatása van a gyermek előrehaladásának tekintetében. Ha a szülők támogatni akarják a pedagógusok erőfeszítéseit, akkor szükség van az intézménytől kapott információkra és tanácsokra a célkitűzésekkel, és gyermekük ellátásával kapcsolatban. A gyermek speciális szükségleteit nem lehet pontosan felmérni, és az intézményben kielégíteni azok nélkül a meglátások nélkül, amelyeket a szülők a gyermekkel való intimebb élményeik alapján képesek nyújtani. Az szülők rendkívül nagy hatással lehetnek a gyermek sikeres óvodai nevelésére és fejlesztésére. Együttműködésük nélkülözhetetlen a felmerülő nehézségek leküzdéséhez, a zökkenőmentes, vagy legalábbis nagyobb problémák nélküli beilleszkedéshez. A közösségbe kerülés, a kortárscsoport megismerése az autista gyermekek számára is rendkívül fontos; az autizmus spektrum zavarból következő beilleszkedési problémák, kommunikációs nehézségek leküzdéséhez, tompításához az óvoda és a szülő harmonikus együttműködésére van szükség. Sok szülő, mielőtt arra a kérdésre válaszolna, hogy mit vár el a szakemberektől, felteszi magának a kérdést, hogy mire is számít gyermekével kapcsolatban. Ez a válasz, és a gyermekük jövőjéről alkotott általános képük fogja meghatározni azt, hogy mit várnak el azoktól a szakemberektől, akikkel kapcsolatba kerülnek. Vannak olyan szülők, akik nehezen tudják megérteni, hogy fogytékkal élő gyermekük van, és nehezen tudják elfogadni, hogy a gyermeküket soha nem lehet „meggyógyítani”. Ennek az lehet a következménye, hogy elvesztik a nekik segítő emberekbe vetett hitüket, és keserűvé, megbántottá, bizalmatlanná válnak. Munkánk során többek között törekszünk a családközpontú gondoskodás megvalósítására, a szülői igények, elvárások kielégítésére. A családközpontú gondoskodással a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást igyekszünk kialakítani. Együttműködésünk akkor lehet hatékony, ha a segítséget nem erőszakoljuk rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember.
Ha a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus ismeri a szülők igényeit, a család életkörülményeit, lehetőségeit; ha partnerként, és nem páciensként kezeljük a szülőket; ha azt igyekszünk segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze a gyermek viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait, akkor erősíthetjük a családi kompetenciákat, elősegíthetjük a család és a gyermek társadalmi inklúzióját.
Célunk annak ismerete, hogy milyen hatással van egy fogyatékkal élő gyermek egy család életére; milyen a valódi partnerkapcsolat, hogy mennyire fontos a közös megértés a szülők és a szakemberek között a gyermek nevelése során. Képesnek kell lennünk arra, hogy megértsük azokat az érzéseket, érzelmeket és problémákat, amelyekkel az autista gyermekek szüleinek szembe kell nézniük; megismerjük a fogyatékosság összetettségét, és azokat a területeket, amelyeken esetleg konfliktus jöhet létre a szülők és a szakemberek között; értékeljük a szülők és a szakemberek partnerkapcsolatban való együttműködésének fontosságát, és ennek következményeit; megtanuljuk a szülőkkel való munka során használt technikákat és módszereket, és azokat gondoskodó és érzékeny módon alkalmazni is tudjuk. A formalizált, hivatalos keretek között zajló esetmegbeszélések mellett az informális, kötetlen, közös rendezvények, események is jó eredményekre vezethetnek a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés és kommunikáció javításában.
Működési vezetési program A kompetens vezetési struktúra működési rendszere
Az óvodai intézményegység élén az óvodai intézményegység - vezető áll. Közvetlen felettese az egybeszervezett intézmény vezetője. A tanügyi igazgatóhelyettes irányításával - az igazgató egyetértésével - tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az óvoda szakmai munkáját. Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően végzi feladatait. Óvodánkban az egyes csoportok közötti átjárhatóság, a szoros szakmai kapcsolatok miatt a pedagógusok folyamatos, napi szakmai kapcsolatban is állnak.
Külön szakmai munkaközösségek létrehozását nem tartom indokoltnak. A fővárosi szakmai munkaközösségek munkájában aktívan részt veszünk. A koordinálást egy, az óvoda nevelőtestülete által választott gyógypedagógus végzi. Tevékenységéről az óvoda vezetőjét és a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatja. Az óvoda pedagógiai munkáját segítik a szakértői bizottságokban dolgozó gyógypedagógusok, pszichológusok, az önkormányzatoknál működő pedagógiai szakszolgálatok munkatársai, a felkért közoktatási szakértő, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karának oktatói, az EGYMI gyógypedagógusai, az Autizmus Kutatócsoport munkatársai. Az óvoda dolgozóinak érdekérvényesítési szervei - egybeszervezett intézmény lévén megegyeznek az iskola dolgozóinak képviseletét is ellátó szervezetekkel. Ezek: - a közalkalmazotti tanács; - a pedagógus szakszervezet. A gyermekek érdekérvényesítési szerve a szülői munkaközösség, amely csoportonként működik. Tisztségviselői évenként megerősítést nyernek. A szülői munkaközösség ismeri és véleményezi az óvoda nevelési programját, házirendjét. Részt vállal a csoportok, illetve az egész óvoda életét érintő események, ünnepségek, hagyományos rendezvények szervezésében. Fontos szerepe van a szülők egymás közti kapcsolatainak. Az értelmileg akadályozott és autista gyermek nevelése során számtalan alkalommal kerülhet krízishelyzetbe a szülő, amikor a szakmai segítség mellett kiemeit jelentőségű a sorstársak támaszt nyújtó segítsége. Ellenőrzés, értékelés, mérés
Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, nevelőtestületi megbeszélések, gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek végzése, felmérése, nyomon követések, az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzésben résztvevők: az egybeszervezett intézmény vezetője, az óvodai intézményegység vezetője. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei. Másrészt évenkénti: a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlődése, a továbbhaladás lehetőségei, stb. Három évente: az értékek elfogadása, és az azzal azonosulás, a program erényei, hibái, az esetleges újabb kihívásoknak való megfelelés szempontjai alapján.
Felhasználjuk az óvodánkban hospitáló kollegák, a gyakorlatot teljesítő főiskolai hallgatók és gyógypedagógiai asszisztensek megfigyeléseit, tapasztalatait, esetleges kritikáit. Intézményünk a lehetséges alternatívák közül korábban a TQM rendszerű minőségbiztosítás mellett döntött. Jelenleg az egész intézményt átfogó, egységes minőségfejlesztési rendszer szerint dolgozik. Az óvodai intézményegységben dolgozók is részt vettek az új ÖMIP/IMIP bemutató nyitó előadásain. Az iskolai intézményegységhez kapcsolódva azóta több, a minőségbiztosítással foglalkozó előadáson, rendezvényen vettünk részt. Figyelemmel kíséljük az iskolai minőségi körök megalakulását, munkáját, hogy az így szerzett tapasztalatainkat beépíthessük az óvodai minőségbiztosítási rendszer kiépítésének folyamatába. Az óvoda bővülésével párhuzamosan végezzük a minőségfejlesztési rendszer folyamatos működtetését. Személyi feltételek
Az értelmileg akadályozott, és autizmussal élő gyermekeket nevelő, fejlesztő óvodai csoport ellátásához szükséges személyi feltételek: - csoportonként 2 gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta (előny az ÉA, logopédia vagy szarnatopedagógia szakos végzettség), - csoportonként l gyógypedagógiai asszisztens, és l szakképzett dajka. Óvodánk jelenleg három csoporttal működik, tehát 6 gyógypedagógus (délelőtti kezdéssel, napi 1-1,5 óra átfedéssel), 3 gyógypedagógiai asszisztens, és 3 dajka dolgozik az intézményegységben. A megfelelő létszám és képzettség biztosítása a nevelési program megvalósítása érdekében elengedhetetlen. Az óvodatitkári, és az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat - közös igazgatású intézmény lévén - az iskolatitkár, illetve a GYIGSZ látja el. Az óvodai térítési díjakat, a befizetések és étkezés lerendelések rendjét az óvodai intézményegység vezetője állapítja meg Az óvodai gyermekvédelmi munkához igénybe vesszük az intézmény gyermekvédelmi megbízottjának segítségét. Fontosnak tartom az intézményegységben dolgozók menedzselését: a jó közérzet biztosítását, szakmai fejlesztési, továbbképzési lehetőségek megteremtését, a munka elismerését anyagi és erkölcsi téren. A jó emberi együttműködés, a közös munka akkor lehetséges, ha minden csapattag egyénileg kellően pozitívan, lelkesen, felelősséget vállalva, kreatívan végzi a feladatát. Ehhez mindenkinek éreznie kell, hogy a többiek számára ő személy szerint fontos, értékes, elfogadják, törődnek azzal, hogy jól érezze magát. Nekem, mint vezetőnek ez feladatom, felelősségem is. Így motiválni próbálok személyes figyelmemmel, nyitottságommal, közvetlenségemmel, rugalmasságommal, segítséggel, törődéssel is, mert a vezető nem létezik a csapata nélkül.
Tárgyi feltételek
A nevelés szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy esztétikus, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket. Ennek megteremtése, folyamatos alakítása az óvodában dolgozó minden felnőtt feladata. A jelenlegi 3 csoportszoba felszerelése, eszközellátottsága megfelelő. Az öltöző helyiség kialakítása, felszereltsége megfelel a gyermekek szükségleteinek. A melegvizes zuhanyozóhellyel is felszerelt mosdóhelyiséget a jelenleg érvényes előírásoknak megfelelően átalakítottuk. Óvodánk saját, az iskola udvarából leválasztott udvarral rendelkezik. Felszereltsége messze a kívánatos alatt marad. Az intézmény bővítési munkálataival párhuzamosan rendezésre kerül majd a hozzá tartozó udvar is, és ekkor kerül majd kiálakításra, felszerelésre óvodánk végleges játszótere. A jelenlegi csoportszobák felszerelésének bővítésekor, és az épület átalakításakor kialakításra kerülő új helyiségek felszerelésekor mindig szemelőtt tartjuk az oktatási miniszter 1/1998. (VII.24.) OM, a nevelési-oktatási intézmények müködéséről szóló rendeletét 2007 nyarán egy egyéni fejlesztő /terápiás szobával is bővült intézményegységünk. Ennek berendezése, esztétikussá tétele, eszközeink beszerzése sikeresen befejeződött. A gyermekek kötelező orvosi szűrővizsgálatát, és esetenkénti akkut ellátását az iskolai rész területén található orvosi szobában dolgozó iskolaorvos végzi. Az óvoda dolgozóinak foglalkozás egészségügyi szűrővizsgálatát az intézmény foglakozás egészségügyi szakorvosa látja el. Az óvodában dolgozó gyógypedagógusok és asszisztensek az iskola gyógypedagógusaival közösen használják az intézmény területén lévő tanári szobát és könyvtárat. Együttműködés Óvodánkat a legszorosabb kapcsolat a velünk egy épületben müködő, tanulásban akadályozott gyermekeket nevelő általános iskolához fűzi. Részt veszünk az iskola óvodások számára is élményt nyújtó ünnepségein, rendezvényein. Igénybe vesszük az iskolában dolgozó, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező gyógypedagógusok szakmai segítségét is a különleges fejlesztési igényű gyermekek esetében.
Szakmai kapcsolataink igen szerteágazóak. Minden gyermek esetében a legoptimálisabb fejlesztésre törekszünk, ezért igyekszünk minden szakmai segítséget felkutatni, igénybe venní. Így kerültünk kapcsolatba több Tanulási Képességet Vizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó és Rehabilitációs Bizottsággal, az Autizmus Kutatócsoporttal, a Korai Fejlesztő Központtal, a csepeli és a IX. kerületi Autista Óvodával és Általános Iskolával, a Dunaharaszti 2. és 4. sz. Nevelési Tanácsadó és Óvodával, a XX. és XXIII. kerületi Családgondozó Központtal, az említett két önkormányzat gyámügyi csoportjával; több fogyatékos gyermekek integrált nevelését felvállaló óvodával, az óvodánkból kilépő gyermekeket fogadó, értelmileg akadályozott és autizmussal élő tanulók oktatását, nevelését ellátó általános iskolával. Kapcsolatban állunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karral, a Fővárosi Pedagógiai Intézettel, a fővárosi gyógypedagógiai munkaközösséggel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekképviseleti Szervezetével. Az egybeszervezettség nagy előnyt jelent óvodánk számára, mert a hosszú évtizedek óta bejáratott kapcsolatokkal rendelkező iskola társadalmi kapcsolatait bármikor igénybe vehetjük. Az iskola vezetősége által létrehozott "Élni akarunk!" Közhasznú Alapítvány az értelmi fogyatékos gyermekekért óvodánk munkáját is támogatja.
Befejezés Az elmúlt öt évre, mint intézményegység - vezető visszatekintve elmondhatom, hogy óvodánk nevelő, fejlesztő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Programunk a hazai tradícionális nevelési értékekre épít, korszerű fejlődés- és neveléslélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel ötvözi azokat. Fejlődés lélektani kutatások igazolják, hogy a genetikai program csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakoztatható ki. Ennek megvalósítása érdekében minden gyermek és felnőtt számára meleg, családias légkört teremtünk. Óvodánkban a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszünk. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni/kommunikálni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, közlekedni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Az általam vezetett intézményegység fejlesztési programja, a dolgozók odaadó munkája eredményeként fejlődés tapasztalható az itt foglalkoztatott gyermekeknél a fejlesztés minden területén.
A több évtizedes, Magyarországon működő gyógypedagógiai hálózat folyamatos bővülése azt mutatja, hogy nagy szükség van az értelmileg akadályozott, és az autizmus spektrum zavarban szenvedő gyermekek óvodai speciális foglakoztatására, sajátos körűlmények között vagy integráltan. Azt gondolom, és a tizenöt éves tapasztalatom is ezt igazolja, hogy ez a formája az integrációnak, ahol az autizmussal élő gyermekek értelmileg akadályozott gyermekekkel együtt nevelkednek, kimagaslóan eredményes. Az óvoda erősségét egyrészt ebben, másrészt abban látom, hogy felkészült, szakmailag jól képzett szakemberek fogadják az intézménybe kerülő gyermekeket és szüleiket. Véleményem szerint a jövőben a korai fejlesztés, az óvodai nevelés még meghatározóbb szerephez jut a gyógypedagógiában. Így a már meglévő, kiépített nevelési programot a pedagógiai vezetési programban megfogalmazott célokkal kiegészítve, továbbfejlesztve kívánom megvalósítani az elkövetkezendő időkben.
"A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében, hogy jó felé orientálódjék " (BRUNSZVIK TERÉZ)
