Constantin Zamfir VOF Főfelügyelő Helyettes A katasztrofális árvizek történelmi jellemzése A katasztrofális árvizek hidrológiai jelenségek melyek jelen voltak Románia történelmében, a korabeli krónikákban gyakran jegyeztek fel nagyszabású árvizeket már a XVI. Századtól. Az árvizek gyakori kialakulása és azok méretei különböző okokra vezethető vissza: • Klímaváltozások • A folyók árterületeinek visszaszorítása • A gazdaság fejlődése és a népesség növekedése • Túlzott erdőirtás A 2006-os év hidrológiai jellemzése A. Meteorológiai jellemzés 2006-ban Románia átlaghőmérséklete 0,1°C-al nagyobb volt mint a klimatológiai névérték, de még a megengedett határokon belül. Az év első két havában 1,3 - 2°c-al volt melegebb az átlagnál, valamint márciusban és májusban 0,4 – 0,8°C-al volt magasabb. A többi hónapokban 0,1 – 1,2°C hőmérsékletnövekedést mértek, a legnagyobb növekedést decemberben észlelték, 1,8°C. A hőmérsékletbeli eltérések nem voltak jelentősek, de áprilistól decemberig melegebb volt az átlagnál. Az egész ország területén, 2006-ban, a csapadék átlagmennyisége 683,5 l/m2 volt (klimatológiai átlag = 647,0 l/m2). A januári, februári, májusi, júliusi, szeptember-decemberi időszakban lehullott kevés csapadék és a márciusi, áprilisi, júniusi és augusztusi időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék, 5,6%-os pozitív eltéréshez vezetett az átlaghoz képest, de az értékek még a megengedett keretek között maradtak. Túlzott, nagy mennyiségű növekedés márciusban: 118,9% és augusztusban: 105,8%, volt. Szeptembertől az év végéig a csapadék mennyisége nagyon lecsökkent, decemberben 55%-os csökkenést érve el. Mint rendkívüli jelenségek, fel lehet sorolni a következőket: • Január 23 – 25 között, a Fekete Tenger befagyott a part mentén, jégtáblák alakultak ki a Dunán • Az ország közép, nyugati és északi részén, 16 meteorológiai állomásnál megdőlt a márciusi hónapban lehullt csapadék mennyiségének rekordja • 2006 június 20. az Iluşa folyó felső szakaszán (Bistriţa-Năsăud megye) 1 óra 30 perc alatt 150l/m2 csapadék hullott • 2006 július 01. a Clit folyó felső szakaszán (Suceava megye) a lehullott csapadék mennyisége meghaladta a 200 l/m2 • Az augusztusi hónapban lehullott csapadék mennyiség rekordja dőlt meg 21 meteorológiai állomásnál a hegyvidékeken, az ország közép és dél-nyugati részén.
A havi legnagyobb mennyiséget Semenic-ben mérték, 422,8l/m2 (az eddigi rekord 1968 augusztusában volt: 335,1l/m2) B. Hidrológiai jellemzés Folyók 2006-ban az ország nagy részén a hidrológiai érték a sok éves átlag felett volt, kivéve a Cerna, Bistra és Bârlad vízrajzi medencékben, ahol az átlag 40 – 90%-át érte el. A legjelentősebb veszélyes hidrológiai jelenségek március, április, június és augusztus hónapokban voltak, mikor az értékek meghaladták az ÁRADÁSI ÁLLÁST és a VESZÉLYESSÉGI ÁLLÁST. A nyári időszakban árvizeket jeleztek olyan, szabályozott és nem szabályozott, kis medrű folyóknál, ahol kis területen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott (pl. Târlişua, Arbore, Negru Vodă) Duna 2006-ban, az ország területére lépésnél a Duna átlaghozama 6460 m3/s volt, ami a sok éves átlag felett volt (5500 m3/s). Január, március-június és augusztus-szeptember időszakokban a Duna havi átlaghozama a sok éves átlag felett volt (havi névérték 100 – 178%-a), valamint február, július és október-december az átlag alatt volt (a havi névérték 60-95%-a). A Duna hidrológiai növekedését illetően, 2006 január-december időszakában, a legnagyobb árvíz áprilisban volt. Vészhelyzetek kezelése és az árvizek hatásainak csökkentésére előírt intézkedések A.
Megelőző intézkedések és tevékenységek A közigazgatási és belügyi miniszter és a környezeti és vízgazdálkodási miniszter közös rendelete alapján kidolgozták és elfogadták a „Prefektus és a Polgármester Kézikönyvét az árvizek okozta vészhelyzetek menedzselésére”, valamint 2006.02.01 – 03.31 között a Vészhelyzetek Operatív Központja megszervezte minden megyében a polgármester és a prefektus képzését. 2006.03.29 - 06.10 között, együttműködve a Vészhelyzetek Országos Főfelügyelőségével, vészhelyzeti megyei Bizottságokkal, a „Román Vizek” Országos Igazgatósággal, az Országos Földfejlesztési Igazgatósággal, a Hidroelectrica Rt.-vel, 22 megye (Alba, Arad, Bacău, Bihor, Bistriţa-Năsăud, Botoşani, Braşov, Buzău, Brăila, Caraş-Severin, Cluj, Galaţi, Gorj, Harghita, Iaşi, Mureş, Sălaj, Neamţ, Suceava, Tulcea, Timiş, Vaslui) árterületein szimulációs gyakorlatot szerveztek áradások estére, melyek a „Prefektus és a Polgármester Kézikönyvének az árvizek okozta vészhelyzetek menedzselésére” alapján megtartott képzések gyakorlati részét képezték. 2006.05.17 – 06.05 között lefolytatták, a helyszínen, a folyók kritikus pontjainak meghatározását és ellenőrzését, olyan szakaszokon ahol sürgősen szükség volt az árvízvédelem kialakítása. 2006.05.30 – 06.27 között, a Vészhelyzetek Operatív központja ellenőrizte a megyei és helyi árvízvédelmi tervek kiegészítésének és aktualizálásának módját.
A Vészhelyzetek Miniszteri Bizottsága, az 5/2006.09.26. Határozatában elfogadta lékek kialakítását C és D jelentősségi csoportba tartozó gyűjtők ürítésére és biztonságossá tételére: Budureasa I (Bihor megye) Frăsinet III, Priseaca és Izvoarele (Olt megye). B. Operatív intézkedések és tevékenységek A Vészhelyzetek Miniszteri Bizottsága 2006.02.13.után, 17 alkalommal ült össze annak érdekében, hogy elemezze a hidrometeorológiai jelenségek helyzetét és változásait és meghatározza a szükséges intézkedéseket az elhalálozások elkerülésére és a károk csökkentésére. Az érintett vészhelyzeti megyei Bizottságoknak, a Kormányban, a Közigazgatási és belügyi Minisztériumnak és Vészhelyzetek Országos Főfelügyelőségének, a sajtó képviselőinek és az árvízvédelmi létesítmények tulajdonosainak időben le lettek küldve a meteorológiai és hidrológiai figyelmeztetések. A Vészhelyzetek Operatív Központja forgatókönyveket dolgozott ki, potenciálisan érintett létesítményekre, 13600 m3/s, 14800 m3/s, 15500 m3/s és 16000 m3/s, az országba belépő vízhozamok esetére és ezek alapján intézkedéseket javasolt a települések és fontosabb létesítmények biztosítására az egész ország területén, valamint a Duna Deltában. Egy 15800 m3/s vízhozam előrejelzése alapján az országhatárnál, hozam mely meghaladja az 1970-es maximális vízhozamot (14700 m3/s), valamint a Prefektusok intézményeinek kérésére, a Vészhelyzetek Miniszteri Bizottsága, tervezői intézetek szakembereivel és a Bukaresti Műszaki Építészeti Egyetemmel együttműködve, elrendelte a Călăraşi-Râul (Călăraşi megye) és Făcăeni-Vlădeni (Ialomiţa megye) árterületeinek ellenőrzött elárasztását, megakadályozva ezáltal a vízszint növekedését az alsó szakaszokon, ami fontos a Brăila és Galaţi megyeszékhelyek védelmére, valamint a Feteşti és Borcea települések védőgátjaira gyakorolt nyomás csökkentésére. A Vészhelyzetek Miniszteri Bizottságának 3/2006.04.20 számú Határozata alapján elrendelték egy szabályozható lék kialakítását a Sulina Sf. Gheorghe Partszakaszon, a Duna Delta gátjaira gyakorolt nyomás és vízhozam csökkentésére A víz leürítése érdekében, az elárasztott területekről, gravitációs módszerrel, a Vészhelyzetek Miniszteri Bizottsága elfogadta lékek kialakítását a BistreţNedeia-Jiu, Potelu-Corabia és Dorobanţu Csatornák hosszanti gátjain, a legalacsonyabb pontokon. C. Intézkedések az árvízvédelmi infrastruktúra helyreállítására A „Román Vizek” Országos Igazgatóság hatáskörébe tartozó árvízvédelmi infrastruktúra helyreállítására, a 373/2006, 773/2006, 774/2006, 791/2006, 986/2006, 1443/2006, 1622/2006 Kormányrendeletek alapján 169300 ezer lejt utaltak ki 153 beruházási létesítménynek, a Kormány intervenciós alapjából, környezetvédelmi alapból és a tartalék költségvetési alapból. A 2006-os Beruházási Program keretén
belül a Környezeti és Vízgazdálkodási Minisztérium 160 létesítményt kivitelezett, amiből 25 építés alatt van, állami alapból és külső hitelekből.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Megtanult leckék az árvizek hatásainak csökkentésére Szükséges az átállás az „árvíz elleni védelem” koncepcióról a „katasztrófavédelmi menedzsment” koncepcióra, a „több teret a vizeknek”, „gyengítési képesség növelése” és „vízgazdálkodás a vízrajzi medence szintjén” elvek alkalmazásával. Összehangolva a területrendezési tervekkel és figyelembe véve a folyók hidrológiai változásait, ki lett dolgozva egy új rövid határidejű Árvízvédelmi Stratégia, amit a 2005.12.22. Kormányülésen fogadtak el. Támogatták a C és D jelentőségi csoportba tartozó haltenyésztő, szórakoztató és helyi gyűjtőtavak biztonságos használatára vonatkozó 138/2005 okt. Sürgősségi Rendeletet (jóváhagyása folyamatban, törvény alapján). Ennek alapján a kisebb duzzasztó gátak vízgazdálkodási engedéllyel működhetnek és az üzemeltetést csak szakképzett és hidrotechnikai tanúsítvánnyal rendelkező személy végezheti. A Kormány elfogadta a Vízügyi Törvény módosítását és kiegészítését, mely a következő előírásokat is tartalmazza: a vízmedrekben lévő ásvány aggregátumok kitermelési jogának korlátozása; az árvízvédelmi munkálatok stabilitására és integritására vonatkozó új előírások; a kereskedelmi képviseletek és a helyi közösségek kötelező jellegű aktív részvétele az operatív védelmi tevékenységekben; esetenként, a szabálysértések és törvénysértések szankcióinak növelése. Kidolgozták és az 1309/2005 okt. Kormányhatározatban elfogadták az Árvíz megelőzés, védelem és hatásainak csökkentésére vonatkozó országos Terv megvalósításának Programját, mely a vízrajzi medencék összetett kiépítését célozza, összehangolva a medrekben végzett munkálatokat a partszakasz kiépítési munkálataival. A munkálatokat, 2005 végén, a Siret vízrajzi medencéjében kezdték el, ahol a kiépítési tanulmány elvégzése a végéhez közeledik. 2006-ban a Banat és még két fontosabb medence kiépítési tanulmányát végzik. Támogatták az Árvizek okozta vészhelyzetek, veszélyes meteorológiai jelenségek, hidrotechnikai épületeknél okozott balesetek és véletlenszerű szennyezések kezelésének Szabályzatát, melyet a közigazgatási és belügyi miniszter és a környezeti és vízgazdálkodási miniszter közös rendeletben fogadtak el és a Román Hivatalos Közlönyben jelent meg. A helyhatóságok válaszképességének javítására, kidolgozták a „Prefektus kézikönyvét az árvizek okozta vészhelyzetek menedzselésére” és a „Polgármester kézikönyvét az árvizek okozta vészhelyzetek menedzselésére”, melyek elfogadása folyamatban van, a közigazgatási és belügyi miniszter és a környezeti és vízgazdálkodási miniszter egy közös rendelete alapján. A rendelet előírásai alapján, 120 napon belül, minden megyei, megyeszékhelyi, városi és községi árvízvédelmi terv újra ki lesz dolgozva. Együttműködve a Szállítási, Építésügyi és Turisztikai minisztériummal, el indítottak egy támogatási Programot az árvizek, földcsuszamlások és földrengések
természetes kockázati térképeinek kidolgozására, minden megyében és jelenleg a szolgáltatások beszerzésének jogi procedúrái vannak folyamatban. 8. „A reális szállítási kapacitás meghatározása az árvizek után megváltozott medrekben, a kiépítetlen övezetekben elárasztható területek meghatározása nagyobb pontossággal, gátszakadás forgatókönyvek a kiépített övezetekben”. Felvették a kapcsolatot a RIZA – Hollandia képviselőivel és a holland Waterboard-okkal együttműködve pályázatokat támogattak a következő Vízügyi Igazgatóságoknál: Banat, Siret, Argeş-Vedea, Jiu, Olt, Buzău-Ialomiţa, Mureş, Dobrogea Tengerpart. 9. A Banat térségben, a szerb oldallal együttműködve, a román-szerb protokollt követve, egy norvég finanszírozási pályázatot szorgalmaznak (a NIVA – Holland Országos Hidrológiai Intézet segítségével), a közös érdekű övezet hidrológiai modellezésére valamint a teendőkét legkedvezőtlenebb forgatókönyvek esetén. 10. Saját személyzet képzése, gyors értékelés/felmérés képességének kialakítására. 2006-ban Románia adott otthont a Katasztrófák menedzselésére megszervezett NATO PfP nemzetközi gyakorlatnak. A „Román Vizek” kapcsolatot létesített a szervezőkkel (Svédország képviselői) és részt vesz a Vészhelyzetek Országos Főfelügyelőségével együtt ezen a gyakorlaton. 11. Szükség van nagyobb pontosságú hidrológiai előrejelzések elérésére és riasztási módszerek kidolgozására, villám árvizek (flash flood) kialakulására hajlamosabb, kisebb medencékben, valamint gyors beavatkozási központok létesítésére. A DESWAT pilóta pályázat eredményeinek elemzése és bővítése országos szinten 2008-ig, a WATMAN pályázat kidolgozása 59 millió USD értékig, országos szinten, gyors beavatkozási központok létesítésére és a hidrotechnikai munkálatok komplex menedzsmentjének kidolgozására. 12. A helyi beavatkozási alakulatok és helyhatóságok riasztási/figyelmeztetési idejének csökkentése. Kifejlesztettek egy számítógépes riasztórendszert mely egyszerre 30 figyelmeztető hangüzenet továbbítására képes – Arges-Vedea Medence; ez 2006-ban kibővítésre került országos szinten, többletköltség igénye nélkül és szükség szerint tovább lesz fejlesztve SMS/FAX formátum egyidejű továbbítására (használható mint Back-Up a VOF-nek). 13. Az idén indítják be a hosszú időtartamú Áradások Kockázatának Országos Menedzselési Stratégiáját, egy 2 millió EUR értékű PHARE pályázat keretén belül. 14. A megkezdődött védelmi munkálatok biztonsága érdekében, valamint új munkálatok elvégzésére, a Környezeti és Hosszú távú Fejlesztési Minisztérium beruházási programja 188 célt és alapot tartalmaz, összesen 183995 ezer RON értékben, külföldi hitelekből. (Újra)tanult leckék Operatív - Az operatív beavatkozásért felelős intézmények közötti együttműködés megerősítése: A Prefektus Intézménye, Vészhelyzetek Megyei Felügyelőségei, Vészhelyzeti Megyei Bizottságai, ANAR, ANIF, helyi építészek, stb.
-
Hidrológiai-hidraulikus tanulmányokra alapuló katasztrófa forgatókönyvek kidolgozása, kiegészítve beavatkozási forgatókönyvekkel (intézmények közti együttműködéssel) - Medencénként kidolgozott hidrológiai előrejelzésekre alapuló, vízrajzi medencék hasznosításának integrált menedzsmentje Katasztrófa után - Újraépítési idő lerövidítése
