E SZÁM MUNKATÁRSAI BUKAREST. Lăzărescu, Constantin Rădulescu, Ilie Vlad, Constantin KOLOZSVÁR

E SZÁM MUNKATÁRSAI

BUKAREST Lăzărescu, Constantin Rădulescu, Ilie Vlad, Constantin KOLOZSVÁR Ágoston Vilmos Balázs Sándor Balogh Edgár Banner Zoltán Bretter György Csortán Ferenc Gaal György Gáll Ernő György Dénes Kallós Miklós Kántor Lajos Kovács Kálmán Könczei Á d á m Marko Béla Mikó Imre Nagy György Nagy Gyula Németi Rudolf Salamon László Sipos Attila H. Szabó Gyula Szász László Tamás Gáspár Miklós Török László KOVÁSZNA Fábián Ernő MÁRAMAROSSZIGET Katz Nándor SEGESVÁR Farkas Miklós SZATMÁR Gyöngyösi Gábor KÜLFÖLDI SZERZŐK Kolozsvári Papp László Kon, Igor Sz. Wild, Dieter

Szervátiusz

Jenő

szobra

XXX. évfolyam, 5. szám

1971. május

KORUNK havi szemle

N A G Y GYÖRGY CONSTANTIN V L A D MIKÓ IMRE ILIE RĂDULESCU GÁLL ERNŐ CONSTANTIN LĂZĂRESCU BALOGH EDGAR ZIRKULI PÉTER NÉMETI RUDOLF SZÁSZ LÁSZLÓ TÖRÖK LÁSZLÓ SIPOS ATTILA H. SZABÓ G Y U L A MARKÓ BÉLA NAGY GYULA CSORTÁN FERENC G A Á L GYÖRGY K. P A P P LÁSZLÓ S A L A M O N LÁSZLÓ

A nemzetiség fogalma A nemzet meghatározása Nemzet és nemzetiség Együttélés — kölcsönhatás Etnosz és ethosz Nemzeti szuverenitás — szocialista n e m ­ zetköziség Levél a fiatalokhoz Tamási Áron emlékére (vers) Hogy az érkező m e g h o n o s o d j é k . . . Alkotórészei legyünk Bepillantani a műhelytitkokba Valódi életeszményt Vallani és vállalni a népet N e m lekötelezettség, h a n e m elkötelezettség Részesei legyünk az alkotásnak Döntő szerep hárul ránk Itt élni és dolgozni A Jancsó-film világa Váradi eszmélkedés

663 674 681 692 695 706 719 723 724 724 725 726 726 727 728 728 728 730 741

HAZAI TÜKÖR FÁBIÁN

ERNŐ

Milyen a vidéki élet?

753

Monológ egy monodrámáról Egy szerény filozófus emlékére Árnyékunk a falon

759 761 762

A J.-J. S.-S. jelenség Nemzeti konfliktusok a kapitalista orszá­ gokban Önfeláldozó halál — Amerikáért

765

JEGYZETEK GYÖNGYÖSI GÁBOR T A M Á S G Á S P Á R MIKLÓS B A N N E R ZOLTÁN

NEMZETKÖZI ÉLET KALLÓS MIKLÓS IGOR SZ. K O N DIETER WILD

770 778

FÓRUM BRETTER GYÖRGY B A L Á Z S SÁNDOR

Vita a tézisről és antitézisről

783

Nevelés, gondolkodás, matematika

788

Benedek Elek „turnéi" levele Amerikából

795 799

Tudatformáló színház (Kövek) A népdalkultúra tudatosságáról Kávéházi beszélgetés Király László kötetéről

801 806

IFJÚSÁG-NEVELÉS KOVÁCS K Á L M Á N

DOKUMENTUMOK GYÖRGY DÉNES TAMÁSI ÁRON

SZEMLE K Á N T O R LAJOS KÖNCZEI A D A M ÁGOSTON VILMOS

két 812

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ KATZ N Á N D O R F A R K A S MIKLÓS

Emlékezés Gaál Gábor „uram"-ra Kiváltságosoké-e a matematika?

822 823

TÉKA, LÁTÓHATÁR A K O R U N K HÍREI

Györkös

Műmellékleten Fülöp Antal Andor festményei Mányi Albert festménye, Feszt László és Hincz Gyula Kabay Béla és Szabó Tamás fotói

grafikái,

Gépelt kéziratokat kérünk Kéziratokat nem őrzünk meg

KORUNK ALAPÍTOTTA Dienes László (1926), SZERKESZTETTE Gaál Gábor (1929—1940) Postacím: Cluj, Căsuţa poştală 65, Republica Socialistă România. Szerkesztőség: Kolozsvár, Szabadság tér 4—5. Telefon: 1 14 68, 1 38 05 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (fő­ szerkesztő), Gáll János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, Szabó Sándor. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János, Bdul Hristo Botev 26. Telefon: 56 09 22.

NAGY GYÖRGY

A NEMZETISÉG FOGALMA A sokoldalúságra törekvés és a teljesség-igény, m e l y szocialista társadalmunk építésének jelenlegi tartalmát alapvetően meghatározza, mindinkább áthatja a szo­ ciológiai kutatásokat is, ú j dimenziók, eddig fel n e m térképezett területek és viszony­ rendszerek felé irányítva a tudományos érdeklődést. Ez, valamint az időszerűség sajátos, a konkrét mindennapi tevékenységben is megragadható tényezői magyaráz­ zák a nemzetiségi problematikára irányuló figyelem megnövekedését. A valóságot az eszmény nevében szüntelenül ostromló és állandóan előbbre­ vivő pártpolitika nyújtotta perspektívák szelleme szerint munkálkodó szociológiánk eljutott az ország etnikai-demográfiai összetételével, a román nemzet és az együttélő nemzetiségek strukturális és egymás közti viszonyaival, a nemzetiségi lét anyagi, tudati és alakzati jellemzőivel kapcsolatos kérdésekhez, felmérte azok jelentőségét, s első következtetésként megfogalmazta tanulmányozásuk kiszélesítésének és szakdiszciplínai szintre emelésének szükségességét. A szükségesség megállapítása lát­ szólag még n e m nagy eredmény, hisz lényegében csak egy társadalmi elvárás egy­ szerű tudomásulvételét, illetve egy objektív adottság immanenciájából kisugárzó kívá­ nalom egyszerű rögzítését jelenti. De tekintetbe kell vennünk, hogy a tudományos kutatásban m i n d e n probléma-meghatározás szerves logikai tartozékként magában hordozza a kutatómunka megfelelő irányú felerősödésének bizonyosságát is. Ugyan­ akkor arról s e m feledkezhetünk meg, hogy jelen esetben n e m pusztán egy, a szo­ ciológia elméleti és tematikai expanziója révén előállt kérdésről van szó, h a n e m egész szocialista fejlődésünk szempontjából alapvető fontosságú problémáról. Amint azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának márciusi plenáris ülésén hangsúlyozta, a hazánkban élő különböző nemzetiségű dolgozókat szilárd szocialista egységbe integráló tényezők behatóbb megismerésének, valamint az egyes etnikai-történelmi közösségekre jel­ lemző sajátos profiljegyek, sajátos fejlődésvonalak tudományos feltárásának határozott gyakorlati-politikai jelentősége van. A jelzett szükségesség-megállapítást ez a tény rendkívül nyomatékossá teszi, de anticipálódik benne az a fellendülés is, amely a nemzetiségi közösségek problémáit pásztázó szociológiai-társadalomtudományi kuta­ tásokban minden bizonnyal bekövetkezik. Ahhoz, hogy szociológiánk sikerrel oldhassa m e g a különböző etnikai-történelmi közösségek együttéléséből adódó elméleti kérdéseket, s maradéktalanul betölthesse a nemzeti-nemzetiségi viszonyok tanulmányozása terén ráháruló feladatokat, számot­ tevően gazdagítania kell fogalmi kifejezőeszközeit. Az empirikus élettények és a rejtettebb társadalmi valóságtartalmak elméleti általánosítására, valamint a törté­ nelmi materializmus nemzet-koncepciójára és a nemzeti kérdés megoldásának marxi—lenini princípiumaira támaszkodva szociológiánknak ki kell dolgoznia egy

olyan fogalomrendszert, melynek segítségével a modern tudományosság igényeinek megfelelően tudja visszatükrözni a társadalmi jelenségek nemzeti-nemzetiségi vonat­ kozásait, különös tekintettel a „kisebbségi" népcsoportok rendkívül bonyolult szociál-ontológiai és közösségi státusára. Szükséges tisztáznunk mindenekelőtt a n e m ­ zetiség fogalmát, illetve e fogalom szociológiai értelmét-tartalmát, vagyis azokat az organikus jegyeket és jellemzőket, melyek a nemzetiséget mint specifikus etnikai­ történelmi képződményt s a nemzetiségi létet mint különleges történelmi-társadalmi státusállapotot ismérvszerűen meghatározzák. Feleletet kell adnunk arra a kérdésre, hogy szociológiai s z e m p o n t b ó l m i is t u l a j d o n k é p p e n a nemzetiség. A nemzetiség fogalma tisztázásának elvi-elméleti jelentősége már néhány é v v e l ezelőtt felvetődött szociológiai irodalmunkban. Az 1913-ból származó sztálini n e m z e t ­ definíció kritikai felülvizsgálatával s a nemzeteknek a jelenkori történelmi fejlő­ désben játszott szerepével kapcsolatban 1965-ben megindult elméleti vita az együttélő nemzetiségi közösségek fogalmi körülhatárolása tekintetében is számottevő törekvé­ seket hozott felszínre. Az eszmecsere során nyilvánvalóvá vált, hogy társadalmi valóságunk bonyolult viszonyrendszereit, szocialista előrehaladásunk dialektikáját csak úgy ragadhatjuk meg teljes összetettségükben, ha szociológiánk fogalomháló­ zatát a nemzeti-nemzetiségi problémák erőtereiből sarjadó jelenségek irányába is nagymértékben kiszélesítjük. Az Akadémia kiadójának gondozásában 1967-ben m e g ­ megjelent S o c i a l i s m u l şi p r o g r e s u l (A szocializmus és a haladás) című tanulmány­ kötetben Elena Florea külön kiemelte az etnikum, nép és nemzetiség fogalmak pontos és körültekintő használatának fontosságát. Hangsúlyozta, hogy e fogalmak szocioló­ giai kimunkálása révén nemcsak az általuk közvetlenül jelölt társadalmi-történelmi struktúraképződmények megértéséhez jutunk közelebb, hanem a voltaképpeni nemzeti organizmusok lényegéhez is (Cu p r i v i r e l a c a r a c t e r i s t i c i l e generale ale n a ţ i u n i i ) . Egy másik tanulmánykötetben, melyet a Politikai Könyvkiadó jelentetett meg S t a t — n a ţ i u n e — p r o g r e s social címmel 1968-ban, Tudor Bugnariu már kísérletet tett arra is, hogy összegezze az együttélő nemzetiségek közösségi jellemzőit, és meghatározza objektív adottságaikat, melyek számukra az együttélésben is sajátos szociál-ontológiai státust biztosítanak ( N a ţ i u n e a socialistă). Részben az említett vitával, részben a korszerű nemzetiségi önismeret megte­ remtésének ügyével összefüggésben a hazai magyar nyelvű szociológiai-társadalom­ tudományi szakirodalomban és publicisztikában is többször felmerült a nemzetiség fogalom tisztázásának és a hozzá kapcsolódd társadalmi-közösségi entitás sajátos minőségként való felmutatásának igénye. Számos cikket, tanulmányt idézhetnénk az utóbbi évek magyar n y e l v ű folyóiratanyagából, melyek ennek az igénynek a jegyében íródtak. Valamennyi szerző kiemelte azt a gondolatot, hogy a nemzetinemzetiségi viszonyok és velleitások feltérképezése terén az alanyi lüktetéstől átha­ tott állásfoglalások n e m pótolhatják az objektív valóságvonatkozások szigorú rendjét kibontó tudományos elemzést, ez utóbbi pedig n e m nélkülözheti a fogalmi koheren­ ciát. Jordáky Lajos a nemzetiségi történetírás feladatairól, valamint a nemzetiségi múlt és a nemzetiségi m a összefüggéseiből leszűrődő jelenségek interdiszciplináris megközelítést követelő kérdéseiről szólva, kimondottan is utalt a nemzetiség fogalma felfejtésének elsőrendű fontosságára. Hangsúlyozta, hogy a szociológiának feltétlenül vizsgálódásai homlokterébe kell állítania a nemzetiség, illetve a „nemzeti kisebbség" fogalmát, s hasznosítva a történettudomány eredményeit is, meg kell világítania, miképpen kapcsolódik az a nemzet és az állam fogalmához ( L e g ú j a b b k o r i t ö r t é n e t k u t a t á s u n k n é h á n y f e l a d a t a . Korunk, 1970. 4). Gáll Ernő a két világháború közötti

romániai magyar szociológiai-társadalomtudományi műveltség pozitív értékű hagyo­ mányait boncolgatva, ugyancsak többször kitért a nemzetiség-fogalom tisztázásának s a nemzetiség-ismérvek világos elméleti kipontozásának jelentőségére ( T á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y és önismeret. K o r u n k , 1969. 6.; T á r s a d a l o m t u d o m á n y i h a g y o m á n y a i n k és az önismeret. K o r u n k , 1969. 7). Mikó Imre a szabad nemzetiségi nyelvhasználat jogi vetületeit és vonatkozásait, valamint a nyelvi egység etnikai-közösségi struktúrát teremtő erejét vizsgálva, a nemzetiség-fogalom tartalmi körülhatárolását már n e m ­ csak deziderátumként fogalmazta meg, hanem Tudor Bugnariuhoz hasonlóan, tény­ legesen is megkísérelte elmélyíteni (Nyelv és jog. K o r u n k , 1970. 9). A nemzetiségi problematika tudományos igényű tanulmányozását szorgalmazó álláspontok és törekvések ezen egyöntetűsége, a román és magyar társadalomkutatók feladatértékeléseinek itt vázolt konszonanciája mögött általános katalizáló tényezők­ ként a közös haza, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének oszt­ hatatlan és egységbe tömörítő perspektívái, valamint pártunknak és államunknak dinamikus, demokratikus tartalmában szüntelenül mélyülő nemzetiségi politikája állanak. Az együttélésnek, az együttmunkálkodásnak s a történelmi-társadalmi fejlő­ déskövetelmények együttes érzékelésének és együttes vállalásának kézzelfogató kife­ jeződése ez. Ugyanakkor megmutatkozik benne a hazai társadalomtudományok al­ kotó szellemisége, tematikai fogékonysága és a marxizmus—leninizmus következetes elsajátításán alapuló elméleti fogékonysága. Meggyőződésünk, hogy az elvi szilárdság és a gyakorlati tisztánlátás, a történeti szemlélet és a pártos magatartás szerves összefonódásának az a magasrendű példája, amely Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának és államtanácsunk elnö­ kének a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsai legutóbbi plenáris ülésein mondott beszédeiben öltött testet, újabb elemekkel fogja gazda­ gítani társadalomtudományi kutatásainknak ezeket az alapjellemvonásait.

A nemzetiség, illetve a „nemzeti kisebbség" fogalma a társadalomtudományi fogalmak ama csoportjába tartozik, melyek polivalens jelentést hordoznak maguk­ ban, s ennélfogva egyaránt alkalmasak bizonyos valóságvonatkozások adekvát kife­ jezésére és bizonyos tényállapotok elködösítésére. A marxista szociológia fontos feladata, hogy világosan meghatározza az ilyen polivalens fogalmakhoz tapadó termi­ nológiai értékeket, s ezzel elhárítsa a félreértések és a félremagyarázások lehetőségét. Ez természetesen n e m könnyű feladat. Különösen n e m könnyű egy olyan összetett fogalom esetében, mint a nemzetiség, melyet jelenleg nem csupán a köznyelvben, hanem a szociológiai irodalomban is sokszor zavaros és ellentmondásos értelemben használnak. Megfigyelhető, hogy míg például a nemzetre vonatkozólag az általános társa­ dalmi-ontológiai interpretációkban mutatkozó — gyakran nem jelentéktelen — nézet­ különbségek ellenére is kialakult egy eléggé határozott körvonalú fogalmi kép, addig a nemzetiség, illetve „nemzeti kisebbség" kifejezést n e m mindig kíséri a megfelelő valóságminőség tudatos tagolású képzete. A szociológia és a társadalom­ tudományok mind ez ideig n e m tanulmányozták kellőképpen a nemzetiségi népcso­ portokat, s még kevésbé elemezték azokat a különleges történelmi, kulturális, és más természetű tényezőket, melyek a nemzetiségeknek az etnikai-társadalmi közösségformák fejlődésében elfoglalt sajátos helyét kijelölik. Így nyilvánvaló, hogy a szociológia fogalmi szintjén sem kristályosodhattak ki összefüggő vagy viszonylag koherens értelmi-logikai struktúrák.

Mindennek csak látszólag mond ellent az a tény, hogy a nemzetiségi proble­ matikának és a „kisebbségi" kérdésnek nagyon gazdag nemzetközi szakirodalma van. Az első világháború után, amikor ú j ütközőpontok és ú j problémaforrások jelentek meg Európa etnikai térképén, rendkívül megszaporodott a „kisebbségi" kérdést vizsgáló munkák száma. Rövid néhány é v alatt a nemzetiségi kérdésnek is könyvtárra menő irodalma keletkezett. Ennek nagy része azonban jogtudományi jellegű volt, s mint ilyen a jogtudományra jellemző ténymegállapítás módszereivel, az adott korszakban hatályos kisebbségvédelmi egyezmények, illetve a gyakorlati jogvédelem szempontjából kutatta a nemzetiségi problematikát. A nemzetiségi és a tágabb értelemben vett „kisebbségi" lét intézményi formákban ki n e m fejeződő tartalma egészében t e r r a incognita maradt. A jogtudományi kutatásokhoz n e m társult megfelelő szintű szociológiai munka, s így legtöbbször az előbbiek eredményei sem tudták meghaladni a részleges érvényesség kereteit. A részleges érvényességű problémavizsgálat előtérbe állítása miatt nyilván nem lehet megróni a jogtudományokat, hisz ebben egyik legfontosabb minőségi jellemzőjük nyilvánul meg. Számításba kell vennünk azt is, hogy a két világháború között egy sor tárgyszerűen adott politikai tényező terelte a nemzeti-nemzetiségi viszonyok vizsgálatát jogtudományi irányba. A második világháború után v a l a ­ melyes mértékben kezdtek ugyan ú j szempontok is érvényesülni a „kisebbségi", illetve nemzetiségi népcsoportok tanulmányozásában, s ennek során jelentősnek mondható szociológiai kezdeményezések is születtek, végső soron azonban a tiségi lét szinte minden elemén átszüremlik a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság biztosításának problémája, s e tekintetben elsőrendű szerepe a jogtudománynak, a gyakorlati jogalkotásnak és jogvédelemnek, valamint a politológiának van. D e vilá­ gos az is, hogy egy jogtudományi súlypontú elemzés n e m oldhatja meg a nemze­ tiségek, illetve „nemzeti kisebbségek" társadalmi ontológiai minőségének és m i b e n ­ létének kérdését, márpedig mindaddig, amíg n e m határozzuk m e g egy adott kö­ zösség objektív társadalmi státusát, jogi státusát s e m tudjuk egyértelműen tisztázni, s így a vele kapcsolatos tényleges jogtevékenység s e m lehet zökkenőmentes. N e m véletlen, hogy a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának márciusi plenáris ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs a nemzeti-nemzetiségi realitások tanulmányozásáról, a hazai nemzetiségek jelenbeli adottságainak és jövendőbeli fejlődési távlatainak kutatásáról szólva, oly nyomatékosan hangsúlyozta a gyakor­ lati-politikai célszerűséget, ami természetesen jogi finalitást is jelent. „Mindezeket a problémákat — mondotta pártunk főtitkára — elméletileg, tudományosan kell m e g ­ alapozni, s erre kell támaszkodni a nemzeti kérdéssel és a romániai együttlakó nemzetiségekkel kapcsolatos gyakorlati politika k i d o l g o z á s á b a n . . . " (Beszéd a M a g y a r N e m z e t i s é g ű Dolgozók Országos T a n á c s á n a k p l e n á r i s ülésén. Bukarest, 1971. 25). A jogtudományi megközelítésnek a szociológiai-társadalomtudományi vizsgáló­ dással szembeni túlsúlyát a legkézzelfoghatóbban azok a könyvészeti összefoglalások szemléltetik, melyek az első világháború óta a különböző országokban megjelent „kisebbségi" irodalomról készültek. Itt csak Rehák László egyetemi tanárnak a jugoszláviai kisebbségekről írott „jogi politikai tanulmányát" kívánjuk meg­ említeni (A k i s e b b s é g e k J u g o s z l á v i á b a n . Újvidék, 1967), melyhez a szerző egy több mint 450 címből álló bibliográfiai tájékoztatót is csatolt, de ugyanúgy hivat­ kozhatnánk Jacob Robinson és Hugo Wintgens a 20-as évek végén, illetve a 30-as évek elején megjelentetett könyvészeti felméréseire, vagy az ENSZ 1949-es T h e M a i n T y p e s a n d Causes of D i s c r i m i n a t i o n című kiadványára (New York, 1949), amely hasonlóképpen bő áttekintést nyújt a „kisebbségi" kérdést tárgyaló n e m z e t -

közi irodalomról. A Rehák tanulmányát kísérő bibliográfiai összefoglalásban n e m ­ csak az anyag hatalmas mennyisége ragadja m e g a figyelmet, h a n e m a válogatás igényessége is. Címskálája Otto Bauertől, Karl Rennertől és Jászi Oszkártól Juraj Zvaráig, Fábry Zoltánig és Balogh Edgárig terjed, de csak elvétve találunk benne kifejezetten szociológiai munkát. Rehák m e g is jegyzi, hogy „a polgári és később a marxista szociológia lényegében megkerülte a kisebbségi kérdést", majd hozzáfűzi: „Ez a tudomány adós maradt a válasszal általában a nemzeti kérdés területéről származó számos problémára." A marxista szociológiának a „kisebbségi" problematika kutatása terén m e g m u ­ tatkozó lemaradása — véleményünk szerint — n e m valaminő „megkerülésnek", hanem inkább annak a szikes elutasító magatartásnak tulajdonítható, amely a szociológiával szemben hosszú ideig általában megnyilvánult. A „kisebbségekkel", szűkebb elhatárolásban pedig a nemzeti „kisebbségekkel", illetve nemzetiségekkel kapcsolatos marxista szociológiai irodalom hiánya tehát közvetve a marxista szocio­ lógia egész múltbeli helyzetére utal. A polgári szociológia valóban igyekezett kitérni a „kisebbségek" kérdése elől, de úgy hisszük, itt s e m lehet pusztán ezzel magyarázni a szóban forgó lemaradást. Bárhogyan álljanak is a dolgok, tény az, hogy a leg­ utóbbi időkig a „kisebbségeket", és köztük a nemzeti „kisebbségeket", illetve n e m ­ zetiségeket is, szinte kizárólag jogalanyiságukban szemlélték s jogtudományi téma­ ként kezelték. Eltekintettek attól, hogy ezek a „kisebbségek" m a j d n e m minden életmegnyilvánulásukban társadalmi-közösségi struktúraegységekként viselkednek. Így alakult ki az a helyzet, hogy a „kisebbség" fogalma általában, jelesül pedig a nemzeti „kisebbség" fogalma jelenleg jogi szempontból sokkal körülhatároltabb, mint szociológiai szempontból, bár — mint már megjegyeztük — szociológiai meg­ alapozás nélkül a jogi megközelítés s e m lehet teljesen evidens. Bizonyos terminológiai differenciálásra és egyértelműségre való törekvés a „kisebbségi" kérdés tárgyalásában az egyes államjogi rendszereken és az általános nemzetközi jogon belül egyaránt megfigyelhető. A nemzetközi jogban érvényesülő ilyen irányú tendenciákat a legnyilvánvalóbban az ENSZ hivatalos vagy félhivatalos okmányai bizonyítják. Különösen szembetűnő ezekben a különböző jellegű „kisebb­ ségek" árnyalt fogalmi elhatárolása egymástól. Így például a Közgyűlés 1948. decem­ ber 10-én elfogadott határozata „a kisebbségek sorsáról" különbséget tesz faji, nemzeti, vallási és nyelvi kisebbségek között. Hasonlóképpen a faji, nemzeti, vallási és nyelvi kisebbségek megkülönböztetése mellett foglalt állást az ENSZ főtitkárának „a kisebbségek meghatározásáról és osztályozásáról" készített 1949-es memoranduma is. Természetesen ez a differenciált fogalomhasználat szinte minden esetben az adott fogalomkör tárgyi tartalmának többé-kevésbé világos rögzítését is jelenti. Ebben a vonatkozásban irányadónak általában az Emberi Jogok Bizottságának a diszkrimináció elleni és kisebbségvédelmi albizottságában elfogadott ama megfogal­ mazást tekintik, mely szerint a „kisebbség" fogalma „szilárd etnikai, vallási vagy nyelvi hagyományú és sajátosságú", n e m túlsúlyban levő népcsoportokat jelöl, m e ­ lyek különböznek a lakosság többségétől, és különbözőségük megőrzésére törekszenek (lásd A. Demichel: L'évolution de la protection des minorités depuis 1945. R e v u e Générale de Droit International Public, 1960). Ha a jogtudományi munkákban és a különböző szintű meg érvényű jogi szöve­ gekben használatos terminológiát — amely n e m tükrözi ugyan átfogóan a „kisebb­ ségek" társadalmi státusát, de igyekszik megragadni legalább n é h á n y fontosabb jellemzőjüket, melyek kiindulópontul szolgálhatnak jogalanyi minőségük meghatá­ rozásához — egybevetjük a jelenkori szociológia fogalomsoraival, ismét csak azt állapíthatjuk meg, hogy ez utóbbiakból szinte teljesen hiányzik egy kidolgozott,

összefüggő, a „kisebbségeket" társadalmiságukban megkereső kategóriarend. Ez főleg a nemzeti „kisebbségek", illetve a nemzetiségek tanulmányozásában okoz nagyon sok zavart. A nemzetiségekkel kapcsolatban jelenleg a szociológiában és a társa­ dalomtudományokban beszélnek „nemzetiségről" és „kisebbségről" általában, de hasz­ nálják az „etnikai csoport", „népcsoport", „faji kisebbség", „kulturális kisebbség", „nyelvi kisebbség" kifejezéseket is. N e m mentes ettől a fogalmi bizonytalanságtól a marxista szociológia sem. A szovjet szociológusok és társadalomkutatók a „kisebbségekről" szólva leginkább két fogalmat szoktak használni: a n e m z e t i k i s e b b s é g és az e t n i k a i c s o p o r t fogalmát. Az utóbbi kategóriát szóhasználattal még n a r o d n o s z t y n a k is nevezik, ezt a magyar nyelvű szakirodalom nemzetiségnek fordítja, pedig valójában egyebet jelent: népessé­ get vagy m é g inkább „népiséget". D e a n a r o d n o s z t y kifejezés a sztálini nemzetmeg­ határozással kapcsolatos, 1965-ben kezdődött vitában például teljesen más értelem­ ben is felbukkant. M. Sz. Dzsunuszov, a vita egyik résztvevője, ezzel a kifejezéssel a nemzetet közvetlenül megelőző etnikai-történelmi közösségformákat jelölte (Nacija k a k szocialno-etnicseszkaja obscsnoszty ljugyej. Voproszi isztorii, 1966. 4). A lengyel szociológiában használt terminológia bizonyos pontokon közel áll a Dzsunuszov-féle fogalomértelmezéshez. A nemzetiség fogalmán a lengyel szocioló­ gusok n e m nemzeti „kisebbséget" értenek, hanem olyan etnikai-történelmi közössé­ get, amely a néptől a nemzet felé való fejlődés átmeneti állapotában van. Jan Szczepanski például úgy vélekedik, hogy a nemzetiség fogalma csakis két dologra utalhat: 1. valamely nemzethez való tartozásra és 2. olyan etnikai-történelmi közös­ ségre, amely már meghaladta a népre jellemző evolúciós szakaszt, de m é g n e m érte el a teljesen kialakult nemzet fokát. „A nemzetiség ebben a második jelenté­ sében az olyan emberek közösségét jelenti, akik már megteremtették saját önálló kultúrájukat, de m é g n e m rendelkeznek a független politikai lét hagyományával (A szociológia a l a p j a i . Budapest, 1968. 204). Sajátos felfogás alakult ki a nemzetiség fogalmával kapcsolatban a jugoszlá­ viai szociológiai és politikai irodalomban. Ennek lényege az, hogy a nemzeti „ki­ sebbségek" a szocializmus gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai között válnak csak nemzetiségekké, vagyis akkor, amikor maguk is államalkotókként, illetve az egyenjogúság és a demokrácia szubjektumaiként léphetnek fel. Ez a koncepció végső soron a polgári és szocialista nemzetek közötti klasszikus különbségtételt viszi á t egy másik etnikai-történelmi közösségformára, s ennek alapján beszél a kapitaliz­ musban nemzeti kisebbségekről, a szocializmusban viszont nemzetiségekről. Egyéb­ ként 1963-ban a jugoszláv szövetségi alkotmány is kimondotta, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségeket nemzetiségeknek kell tekinteni. Hazai társadalomtudományi szakirodalmunk, politikai és közéleti terminoló­ giánk az ország területén lakó n e m román népesség különböző etnikai-történelmi közösségeit általában az „együttélő nemzetiségek" kifejezéssel jelöli, de használatos a „nemzetiség" fogalma jelző nélküli formában is. A „nemzetiség", illetve az „együtt­ élő nemzetiség" fogalmának történeti, politikai és jogi szempontból jól körülhatá­ rolható tartalma van. A két világháború között, mintegy kisugárzásaként a kisebb­ ségvédelmi egyezmények, a népszövetségi tanácskozások és a politikai zsurnalisztika nyelvezetének, nálunk is a „nemzeti kisebbség" kifejezés terjedt el. De a burzsoáföldesúri kormányzatok államjogi formulaként is ezt fogadták el, mert nacionalista politikájuk ideológiai alátámasztása és eszmei igazolása szempontjából megfelelő interpretációs lehetőségeket láttak benne. Hazánk első demokratikus kormánya az 1945. augusztus 6-án elfogadott 629-es számú törvényrendeletével hivatalosan m e g n e m felelőnek minősítette a „nemzeti kisebbség" kifejezést, mert a nemzeti elnyomás

körülményei közepette állampolgári másodlagosságot kifejező hangulati elemekkel telítődött. A nemzetiség fogalma azóta általánossá vált, s történeti, politikai és jogi vonatkozásaiban egyaránt határozott tartalmat kapott. Pártunk következetes marxista—leninista nemzetiségi politikájának, a román nemzet és az együttélő nemze­ tiségek közötti egyenjogúság megvalósításának eredményeképpen m a világosan áll előttünk közösségi létünk egész politikai koordináta-rendszere, szocialista valóságunkba ágyazódó gazdag perspektívája. Míg történeti, politikai és jogi szempontból a nemzetiség fogalma egyre egyér­ telműbb és árnyaltabb jelentésűvé vált, addig szociológiai terminológiánk továbbra is ellentmondásos maradt. A marxista szociológiának a „kisebbségi" kérdés tanul­ mányozásában megmutatkozó általános lemaradása következtében hazai szociológiai irodalmunkban is felgyülemlett egy sor tisztázatlan probléma, s még m a s e m m o n d ­ hatjuk, hogy a lemaradást sikerült elhárítanunk. Itt csak a nemzetiség-fogalom értelmezésével kapcsolatban esetenként m é g megnyilvánuló elméleti bizonytalan­ ságra kívánunk utalni. Elena Florea például a nemzetkategóriát taglaló egyik tanul­ mányában úgy véli, hogy a nemzetiség fogalmának csakis az alábbi három jelentése lehet: „a) kialakulóban levő nemzet vagyis pre-náció; b) egy bizonyos nemzeti volthoz való t a r t o z á s . . . ; c) etnikai származás" (eredetiben: „a) naţiune în curs de formare sau pre-naţiune; b) apartenenţă la o anumită n a ţ i o n a l i t a t e . . . ; c) origine etnică" — Consideraţii p r i v i n d categoria de n a ţ i u n e . Revista de filozofie, 1967. 12). Nyilvánvaló, hogy a hazánkban élő nemzetiségekre mint etnikai-történelmi közössé­ gekre egyik értelmezés sem alkalmazható. Ha Elena Florea mégis csak ezeket az értelmezési lehetőségeket tételezi fel, teszi ezt azért, mert — mint más megállapí­ tásaiból kitűnik — egészében a francia szociológia ama jakobinus ihletésű állás­ pontját osztja, m e l y szerint a nemzet egyenlő az állam polgárainak összességével. Egy ilyen koncepcióban a nemzetiség természetesen n e m jelenthet mást és többet, mint pusztán etnikai származást. Elena Florea felfogásával, melyhez hasonlót még idézhetnénk, n e m óhajtunk v i ­ tába szállni, s jelen dolgozatunk keretei között erre nincs is lehetőségünk. De idéz­ zük itt Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Német Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsa plenáris ülésén elhangzott expozéjából egy igen fontos, szociológiai értékű megállapítást. A romániai n é m e t nemzetiség és a haza viszonyáról szólva, pártunk főtitkára többek között a következő terminológiai megjegyzést tette: „Nem mondom azt, hogy német származású lakosságé, mert a származás n e m egy és ugyanaz a nemzetiséggel!" (Előadói beszéd a N é m e t N e m z e t i s é g ű Dolgozók Országos T a n á c s á n a k plenáris ülésén. Bukarest, 1971. 11). Ügy érezzük, hogy ez a rövid mondat nemcsak pártunk nemzetiségi politikájának tudományos megalapozottságáról és a nemzetiség­ fogalom szilárd államjogi tartalmáról tanúskodik, h a n e m azokról a feladatokról is, melyeket jelenleg társadalmi fejlődésünk állít szociológiánk elé. A nemzeti „kisebbségek", illetve a nemzetiségek tárgyalásában jelenleg még tapasztalható fogalmi bizonytalanság leküzdése elmélyült, sokoldalú kutatómunkát követel. A történelmi materialista társadalomszemlélet, az etnikai-történelmi közös­ ségformák fejlődésének dialektikus koncepciója és a nemzeti kérdés megoldásának marxi—lenini programja biztos elméleti kiindulópontot szolgáltat a kutatások szá­ mára. Hazai szociológiánk munkaközegét különösen megtermékenyítően hatja át az alkotó szellemiségnek és az eszmei következetességnek az a gazdag kisugárzása, amely pártunknak a nemzetek és nemzetiségek jelenkori szerepével és jövőbeli távlataival kapcsolatos felfogásából árad.

Mint már említettük, a nemzetiség-fogalomnak polivalens tartalma van. Több dolgot jelöl, s ahhoz, hogy eljussunk a minket érdeklő jelentéstartalmához, először le kell választanunk róla a tárgyunkhoz közvetlenül n e m kapcsolódó szemantikai rétegeket. Fontosnak tartjuk ezt már csak azért is, mert ezzel eleve elkerülhetünk minden félreértést, amit a szóban forgó fogalom — éppen sokértelműsége révén — esetleg felidézhet. Első m e g k ö z e l í t é s b e n a nemzetiség fogalma valamilyen modern etnikai-törté­ nelmi közösséghez, nemzethez vagy nemzetiséghez való tartozásra utal. Ebben a formájában a nemzetiség fogalma különösebb problémákat n e m vet fel, s szinte ter­ mészetes, hogy a szociológusok és társadalomkutatók, így azok is, akiket az eddigiek­ ben idéztünk, egyszerű evidenciaként tárgyalják. Amikor valakinek a nemzetiségé­ ről érdeklődünk, lényegében azt akarjuk megtudni, hogy az illető milyen nemzeti vagy nemzetiségi közösséghez tartozik. Hasonlóképpen nemzeti, esetleg nemzetiségi közösségekhez való tartozást konstatálunk akkor is, amikor például román, magyar, német, angol, francia v a g y más n e m z e t i s é g ű emberekről beszélünk. A nemzetiség-fogalomnak ezzel az elsődleges és evidens jelentésével kapcsolat­ ban feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy az mindig individuum, egyén státusát jelöli, ami viszont m i n d e n esetben döntően szubjektív meghatározottságú. Az etni­ kai-történelmi közösségek valamennyi formájukban objektív képződmények, s az e m ­ berek ugyancsak akaratuktól függetlenül születnek bele egy adott etnikai-történelmi közösségbe. De etnikai-történelmi közösségét a beleszületésen túlmenően az ember­ nek vállalnia is kell, ez a vállalás pedig csak egyéni aktus lehet, az egyéni aktust viszont közvetlenül szubjektív-tudati motivációk irányítják. Természetesen végső soron a szubjektív-tudati motivációk mögött is objektív tényezők állanak, de hely­ telen volna figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az objektív tényezők rendkívül össze­ tettek, s a szubjektumban való kicsapódásuk rendkívül bonyolult folyamat. Senkire sem kényszeríthetünk rá olyan nemzetiséget, melyet az n e m vállal, szóljon bár szám­ talan „objektív" érv amellett, hogy vállalnia kellene, és ugyancsak n e m vonhatjuk kétségbe senki nemzetiségét „objektív" kritériumokra hivatkozva. A nemzeti-nemzeti­ ségi hovatartozás megállapításának csak egyetlen elfogadható és méltányos módja van: a kinyilatkoztatott egyéni opció. A szocialista társadalom az osztályelnyomás és a nemzetiségi diszkrimináció felszámolásával olyan gazdasági, politikai viszonyokat és olyan közéleti légkört hoz létre, melyben mindenki szabadon szólhat nemzetisége felől. Ebből kiindulva, ha­ zánk politikai és joggyakorlata egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik, hogy a nemzetiség megállapításakor csak a személyes szubjektív bevallás tekinthető irány­ adónak. Példaként elég hivatkoznunk a legutóbbi, 1966-os népszámlálás végrehaj­ tási utasításaira. A népszámlálást végzők számára kibocsátott 9. számú végrehajtási okmány II. fejezetének 38. cikkelye félreérthetetlenül leszögezte: „Minden személy esetében olyan nemzetiség tüntetendő fel, amilyent az kinyilatkoztat." A nemzetiség fogalmának egy adott etnikai-történelmi közösséghez való tarto­ zásra utaló értelme mellett a szociológiában bizonyos népi-nemzeti fejlődésállapotot kifejező jelentése is van. Ebben a m á s o d i k m e g k ö z e l í t é s b e n a nemzetiség fogalma olyan pre-nacionális etnikai-történelmi közösséget jelöl, amely fejlődésében m e g h a ­ ladta ugyan a népközösség stádiumát, de még n e m érte el a nemzetre jellemző evo­ lúciós fokot. Mint előbb láttuk, Jan Szczepanski n e v e s lengyel szociológus ezt az átmeneti helyzetet úgy jellemzi, hogy egy nép már megteremtette a maga önálló kul­ túráját, de m é g n e m vívta ki politikai függetlenségét. Pierre Vergnaud francia jogász a francia nemzetszemléletet egészében átható államcentrikus felfogással össz­ hangban ugyanezt így fogalmazza meg: „A nemzetiség olyan szociológiai csoport,

amely nemzetté akarván átalakulni, ennek érdekében először létrehozza a maga állam­ szervezetét" (L'idée de l a n a t i o n a l i t é e t d e la l i b r e disposition des p e u p l e s d a n s ses r a p p o r t s avec l'idée de l'état. É t u d e des doctrines c o n t e m p o r a i n e s . Paris, 1955. 17). Nincs terünk részletekbe m e n ő e n taglalni a pre-nacionális etnikai-történelmi közösségek ismérveit, s témánk szempontjából ez n e m is tűnik fontosnak. N e m te­ kintjük elfogadhatónak s e m Szczepanski, s e m Vergnaud nézetét, de túlságosan meszszire vezetne, ha megpróbálnánk mélyebbre hatolni fogalom-értelmezéseikbe. Köz­ vetlenül itt minket csupán maga a fogalom érdekel, pontosabban az a tény, hogy a „nemzetiség" kifejezés a szociológiában néptől nemzet felé haladó etnikai-történelmi közösséget, vagyis nemzet-perspektívájú pre-nacionális társadalmi alakulatot is j e ­ lent. A marxizmus klasszikusainál is számos példát találunk a nemzetiség fogalmá­ nak ilyen értelemben való használatára. Engels például a feudalizmus talaján ki­ bomló nagy etnikai-demográfiai kavargás eredményeit így összegezte: „A népek kö­ zépkor eleji összevisszaságából lassanként kibontakoztak az új n e m z e t i s é g e k . . . " (A n é m e t p a r a s z t h á b o r ú . Budapest, 1949. 145). Ugyancsak a középkor általában ter­ méketlennek tartott idejére vonatkozólag írta Engels a következőket is: „Egy nagy produktumot mégis hátrahagyott: a m o d e r n n e m z e t i s é g e k e t , a nyugat-európai embe­ riség újjáalakítását és tagozódását a jövő történelem számára" (A család, a m a g á n ­ t u l a j d o n és az á l l a m e r e d e t e . M a r x — E n g e l s V á l o g a t o t t M ű v e i , II., Budapest, 1963. 275). Végül, h a r m a d i k megközelítésben a nemzetiség fogalma olyan, demográfiai szempontból kisebbségi helyzetben levő etnikai-történelmi közösségeket jelöl, amelyek a nemzetek kialakulásával egyidejűleg vagy éppenséggel bizonyos nemzetek kialaku­ lási folyamatának közvetlen részeseiként maguk is szilárd, tartós és bensőleg újsze­ rűen strukturált társadalmi egységekké alakultak, anélkül azonban, hogy a n e m ­ zetté formálódás perspektíváját teljes egészében birtokolták volna. Itt egy rendkívül szövevényes jelenséggel állunk szemben, melynek genezisébe gyakran olyan ténye­ zők is belejátszottak, mégpedig meghatározó erővel, melyeknek a nemzetek kialaku­ lásában vagy egyáltalán n e m volt szerepük, vagy csak már meglévő objektív tenden­ ciákat teljesítettek ki. Ugyanis nemzetiségek nemcsak az előbb említett módon, tehát nem csupán nemzetek kiformálódásához kapcsolódó szinkrón-közösségekként jelentek meg, hanem — mint Tudor Bugnariu írja — „államhatárok tekintetében beállott vál­ tozások következtében" is ( N a ţ i u n e a socialistă, a S t a t — n a ţ i u n e — progres social című kötetben, Bukarest, 1968. 63). Bonyolult demográfiai folyamatokat kellene elemeznünk, ha részleteiben akar­ nók megvilágítani a nemzetiségi közösség kiformálódásának azt az esetét, amikor szerves történeti fejlődés szolgáltat hozzá determinációs közeget. Itt csak a legál­ talánosabb összetevők felvázolására szorítkozhatunk. Kiindulópontként talán m i n ­ denekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a nemzetiség mint kisebbségi közösség már genezisében feltételezi egy többségi közösség jelenlétét ugyanazon a területen. A nemzetté alakulás komplex és hosszadalmas folyamatában a többségi közösség szá­ mos ú j etnikai elemet olvaszthat magába, módosítva ezzel önnön demográfiai képle­ tét is. Az asszimiláció lehet teljes, de előállhat olyan helyzet is, hogy egy bizonyos etnikai csoport a többségi közösséggel lényegében egységes nemzeti organizmusba szerveződve is megőrzi egynémely sajátosságát és a maga külön én-tudatát (például a bretonok, walesiek, provanszálok, frízek). Végül pedig a történelem dialektikája olyan körülményt is teremthet, hogy egy kisebbségi etnikum a többségi közösség nemzetté fejlődésével párhuzamosan és mint­ egy annak korrelátumaként maga is új t í p u s ú közösségi kötelékek hordozójává válik,

szerkezeti kohézióját megerősíti, s tudati szinten is önálló rendszerbe foglalja. Egy­ szóval, a többségi közösségtől határozottan megkülönböztethető, és objektív adott­ ságainak sajátos keretei között sajátos etnikai-történelmi képződménnyé szilárdul (például a baszkok, K a t a l á n o k , flamandok). Az ilyen etnikai-történelmi képződményt, amely bár n e m nemzet, de u g y a n a n n a k a t ö r t é n e l m i k o r s z a k n a k a t e r m é k e , mint ez utóbbi, s ennélfogva u g y a n a z t a fokot képviseli az e m b e r i közösségformák fejlődé­ sében is, n e m z e t i s é g n e k nevezzük. A kelet-európai nemzetiségek kialakulását vizsgálva, számos olyan tényezőt is figyelembe kell vennünk, melyeknek más területeken n e m volt szerepük. Kiinduló­ pontként természetesen itt is azt a tényt kell megállapítanunk, hogy hosszú é v s z á ­ zadok óta ugyanannak a területi egységnek a legkülönbözőbb etnikai eredetű lakos­ sága van. Csak e tény alapján alkothatunk valóságos képet „az államhatárok te­ kintetében beállott változások" Tudor Bugnariu említette nemzetiség-konstituáló következményeiről. D e ez vezet el hazai realitásaink igaz megértéséhez, a román nemzet és az együttélő nemzetiségek közötti viszonyok testvériségbe ágyazódó pers­ pektíváinak helyes megítéléséhez is. Itt az eddigiekben kifejtett fogalmi vonatkozá­ sokkal kapcsolatban óhajtunk néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt félreérthetetlenül el kell határolnunk a nemzetiség fogalmának ama korábban említett értelmét, m e l y szerint néptől nemzet felé haladó etnikai­ történelmi közösséget, vagyis átmeneti állapotban, pre-nacionális fejlődési stádium­ ban levő társadalmi entitást jelöl, az előbbiekben körvonalazott másik jelentésétől, amikor is sajátos nemzetkísérő képződményre, „nemzeti kisebbségre" utal. A n e m ­ zetiség mint pre-nacionális etnikai-történelmi közösség abban különbözik a modern nemzetiségtől, hogy míg az előbbi a nacionalitást csak fejlődésének távlataként hor­ dozza magában, addig az utóbbinak ez a jellege, formában és különleges körülmé­ nyek között, de már kialakult. A modern nemzetiség nemcsak eredete szerint szin­ krón-jelensége a nemzetnek, hanem egész e t n i k a i - t ö r t é n e l m i közösség-lényegét t e ­ kintve konacionális alakulat. Ez a konacionális jelleg azt jelenti, hogy a modern nemzetiség ismérvei — s z ű ­ kebb objektiváció keretei között hasonlóak a nemzet ismérveihez. Jelenti továbbá azt, hogy a nemzetiség történelmi szerepe és fejlődési útjai alapvonalaikban ugyan­ csak megegyeznek a nemzet történelmi szerepével és fejlődési útjaival. Nicolae Ceauşescu elvtárs a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának plenáris ülésén mondott beszédében a nemzetnek és a nemzetiségnek ezt az objektív társa­ dalmi-közösségi együtthaladását logikai evidenciaként fogalmazta meg. „Abból a tényből, hogy a nemzetnek még hosszas perspektívája van, következik, hogy a n e m ­ zetiségek léte is hosszas perspektívájú" — mondotta pártunk főtitkára, nemcsak a nemzet túlhaladottságát vagy a nemzetiségek felszívódásra kárhoztatottságát bizony­ gató nézetek tudománytalan voltára vetve fényt ezzel, hanem a nemzet és a n e m ­ zetiség történelmi konszonanciájára, szerkezeti összefüggésére is (Beszéd a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos T a n á c s á n a k p l e n á r i s ülésén. Bukarest, 1971. 25). A modern nemzetiség nemzetkísérő jellege, konacionális közösségi státusa ter­ mészetesen nemcsak általános ontológiai szinten nyilvánul meg. A nemzetiség tár­ sadalmi-közösségi élettevékenysége ténylegesen is mindig hozzákapcsolódik egy n e m ­ zet társadalmi-közösségi élettevékenységéhez, azzal összefonódva bontakozik ki. Meg­ jegyzendő, hogy a nemzetiségi lét sajátosságait adó tényezők egyik legfontosabbja ez. N e m „többség" és „kisebbség" viszonyáról van itt szó, s n e m is pusztán csak arról, hogy a közös territoriális, gazdasági és politikai adottságok az egymástól k ü ­ lönböző etnikai-történelmi tömörüléseket keretszerűen egybefogják. Amikor a n e m ­ zetiség konkrét közösségi élettevékenységére is vonatkoztatjuk a konacionális jelzőt,

arra a bonyolult kölcsönös viszonyhálózatra gondolunk, m e l y évszázados együttélés­ ből sarjadóan nemzetet és nemzetiséget egy országon belül azonos törekvések és egymást szervesen kiegészítő fejlődéstendenciák hordozójává avat. Fejtegetéseink egészében v é v e inkább terminológiai természetűek voltak, és elsősorban formameghatározásokat nyújtottak. Ahhoz azonban, hogy a nemzetiségi közösségek etnikai-történelmi minőségéről és mibenlétéről teljes képünk legyen, elemzésünket feltétlenül tovább kell vinnünk, s részletesebben is taglalnunk kell a nemzetiség-ismérveket.

Györkös

Mányi

Albert:

Falusi

dalárda

CONSTANTIN

VLAD

A NEMZET MEGHATÁROZÁSA A n e m z e t e k e t t e r m é s z e t e s és kötelező m ó d o n a sajátosságok v é g t e l e n sokfélesége jellemzi, a m e l y e k e g y a r á n t v o n a t k o z n a k k i a l a k u l á s u k r a , f e j l ő d é s ü k r e és l é t f o r m á ­ j u k összességére m i n d belső a r á n y a i k b a n , m i n d n e m z e t k ö z i összefüggésükben. E jellegzetességeket a z o k a k o n k r é t t ö r t é n e l m i feltételek h a t á r o z z á k meg, a m e l y e k között f o r m á l ó d i k és k i a l a k u l m i n d e n n e m z e t . U g y a n a k k o r a n e m z e t feltételez egy sereg jellemző, közös i s m é r v e t , a m e l y m e g k ü l ö n b ö z t e t i m á s t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k ­ től. A n e m z e t az e m b e r i közösség t a r t ó s formája, hosszas t ö r t é n e l m i f o l y a m a t e r e d m é n y e ; egy sor jellemző, sajátos m e g k ü l ö n b ö z t e t ő t u l a j d o n s á g o t is m u t a t .

Sokat

vitatott

kérdés

A nemzettel kapcsolatos kérdések, főképpen amelyek a nemzetek kialakulá­ s á r a és fejlődésére v o n a t k o z n a k , széles k ö r ű t ö r t é n e l m i , t á r s a d a l m i , etnográfiai kutatás tárgyai. Mindez élénk tudományos vitát eredményezett, elkerülhetetlenné t e t t e az e s z m e i összecsapást a m a r x i z m u s és a k ü l ö n b ö z ő b u r z s o á i r á n y z a t o k között. A n e m z e t f o g a l m á n a k é r t e l m e z é s e szoros k a p c s o l a t b a n á l l a t á r s a d a l o m egé­ szére v o n a t k o z ó n é z e t e k k e l . Ezért n e m v é l e t l e n a n e m z e t r ő l v a l l o t t s p i r i t u a l i s t a , i d e a l i s t a s z e m l é l e t e k széles k ö r ű elterjedése. A n e m z e t - l é l e k szellemi e r e d e t ű — ál­ lítja E r n e s t R e n a n . — M á s a m ú l t b a n , m á s a j e l e n b e n . M á s t j e l e n t r e n d e l k e z n i az e m l é k e k g a z d a g örökségével, és m á s t az igazi egyetértés, a közös élet v á g y a , az a r e n d ü l e t l e n ó h a j , h o g y é l j e n e k a k a p o t t örökség t u l a j d o n j o g á v a l (Qu'est ce q u ' u n e nation? P a r i s , 1882, 26). M i r c e a D j u v a r a s z e r i n t „a n e m z e t összes t a g j á n a k azonos t ö r e k v é s e és é r z é s ­ v i l á g a v a n , közös, e g y f o r m a j e l l e m e . A n e m z e t jellegzetessége l é l e k t a n i a l a p b a n gyö­ k e r e z i k és a t ö r h e t e t l e n együttélési v á g y b a n fejeződik k i " (Cîteva consideraţii generale în legătură cu principiul naţionalităţilor. B u c u r e ş t i , 1916. 8). C. R ă d u l e s c u - M o t r u a „ r o m á n e r e d e t r ő l " szóló idealista felfogása kifejtésekor a k ö v e t k e z ő t é t e l t állí­ t o t t a fel: „A közösség f e l i s m e r é s é n e k h á r o m l e g f o n t o s a b b szakasza — a közös e r e d e t , a közös n y e l v és közös sors t u d a t á n a k k i a l a k u l á s a " (Etnicul românesc. Bucureşti, 1942. 14). K o r u n k n e m m a r x i s t a szociológiájában széles k ö r b e n e l t e r j e d t a n e m z e t r ő l a l k o t o t t l é l e k t a n i felfogás. „A l e g e g y s z e r ű b b lehetséges á l l í t á s a n e m z e t r ő l az — m o n d j a R u p e r t E m e r s o n —, h o g y o l y a n e m b e r e k csoportja, a k i k érzik, h o g y egy n e m z e t e t a l k o t n a k " (L'idée de nation. Annales de philosophie politique, 1969. 8). L é n y e g é b e n h a s o n l ó elvet v a l l B o g a r d u s , Ruse és M c K a i v e r . A n e m z e t egyoldalú, idealista é r t e l m e z é s e k a p o t t m e g f o g a l m a z á s t a N e m z e t k ö z i Politikai-Filozófiai I n t é z e t 1965 j ú l i u s á b a n , F i r e n z é b e n m e g t a r t o t t I X . k o l l o k v i u m á n a k e l ő a d á s a i b a n i s . Az A b e r t i n i - e l m é l e t igyekezett á t h i d a l n i az á l l á s p o n t o k sokféleségét, a m e l y e k a n e m ­ zetet faji, nyelvi, vallási, földrajzi, erkölcsi v a g y a h a g y o m á n y o k o n a l a p u l ó jelleg­ zetességek, v a l a m i n t a közös e g y ü t t é l é s r e v a l ó t ö r e k v é s a l a p j á n h a t á r o z t á k m e g . E szerint az e l m é l e t s z e r i n t a n e m z e t e t a w e b e r i é r t e l e m b e n v e t t i d e á l t í p u s a l a p j á n

kell m e g f o g a l m a z n i , vagyis a n n a k a lehetséges f o g a l o m n a k a l a p j á n , a m e l y n e m felel m e g a v a l ó s á g e g y e t l e n t ö r t é n e l m i t é n y é n e k sem, e l l e n b e n összegezi a v a l ó s á g bizonyos t ö r t é n e l m i t é n y e i t , azzal a céllal, h o g y l e h e t ő v é tegye l e í r á s u k a t . A n e m z e t j e l l e m z ő j e g y e i k é t s é g t e l e n ü l a l é l e k t a n i sajátosságok, a h a g y o m á ­ n y o k é r t é k e l é s e , a n e m z e t é r t é k e i h e z v a l ó r a g a s z k o d á s , az a t ö r e k v é s és a k a r a t , h o g y továbbfejlesszék és g a z d a g í t s á k őket. D e a n e m z e t e n n é l s o k k a l b o n y o l u l t a b b jelenség. Az idealista k o n c e p c i ó k t a g a d j á k a szerves összefüggést a n e m z e t és a t á r s a d a l m i élet összessége között, az i s m é r v e k s o k a s á g á t és sokféleségét, a m e l y e k az e m b e r i közösségnek e r r e a f o r m á j á r a jellemzőek. I l y e n összetett é r t e l m e z é s i g n e m j u t o t t a k el m é g az o l y a n g o n d o l k o d ó k sem, m i n t D i m i t r i e G u s t i és P e t r e A n d r e i , b á r a n e m z e t r ő l a l k o t o t t felfogásuk l é n y e g e ­ sen h a l a d ó b b az e l ő b b i e k é n é l . Gusti a n e m z e t n e k a t á r s a d a l m i é l e t b e n j á t s z o t t cse­ l e k v ő s z e r e p é t h a n g s ú l y o z t a , összekapcsolva a n e m z e t k i a l a k u l á s á t és létezését a t ö r t é n e l m i fejlődéssel. „ A n e m z e t e k — í r t a — a k t í v életet élnek, l é t ü k h a r c az e s z m é n y és s a j á t s o r s u k b i z t o s í t á s á é r t " ; m a j d : „ A n e m z e t r ő l szóló t u d o m á n y n a k figyelembe k e l l v e n n i e a t ö r t é n e l m i m ú l t a t , az elődök és t e t t e i k egész l á n c o l a t á t , g o n d o l a t v i l á g á t " (Ştiinţa naţiunii. Enciclopedia română, vol. I. 1938. 19. 21). Gusti, b á r k i e m e l i a n e m z e t t ö b b o l d a l ú (kozmikus, biológiai és t á r s a d a l o m l é l e k t a n i ) m e g ­ h a t á r o z o t t s á g á t , ú g y s z i n t é n m e g j e l e n é s é n e k o k a i t (lelki, gazdasági, jogi és p o l i t i k a i v o n a t k o z á s b a n ) , a n e m z e t l é n y e g é t mégis k u l t ú r á j á b a n látja. „A n e m z e t — szellemi jelenség, a m e l y a s z e m é l y i s é g n e k k u l t u r á l i s t ö r v é n y e s s é g e t a d " — í r t a A háború szo­ ciológiájában (Sociologia războiului. 1915. 73—74). P e t r e A n d r e i s z e r i n t a n e m z e t „ k u l t ú r t e r m é k , és azt a k u l t u r á l i s közösséget fejezi ki, a m e l y az élők s z ü n t e l e n a l k a l m a z k o d á s á n a k e r e d m é n y e k é p p e n a l a k u l ki, azonos szokások kifejlesztésével, az egyazon csoporthoz v a l ó t a r t o z á s t u d a t á n a k f e l i s m e r é s é v e l " (Sociologie generală. Craiova, 1936. 521). Az ilyen felfogás k é p t e l e n legyőzni a n e m z e t e g y o l d a l ú értelmezését, m e r t n e m világítja m e g összefüggését a t á r s a d a l o m egészével, a gazdasági élettel, n e m hozza k a p c s o l a t b a a n e m z e t e t a t ö r t é n e l m i d e t e r m i n i z m u s m e g h a t á r o z t a j e l e n s é ­ gek s o r á v a l . A m a r x i z m u s é r d e m e , h o g y l e h e t ő v é t e t t e a n e m z e t t u d o m á n y o s értelmezését, m e g v i l á g í t v a k e l e t k e z é s é n e k és fejlődésének t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t . M a r x és E n g e l s m ű v e i b e n s z á m t a l a n m é l y e n s z á n t ó g o n d o l a t o t t a l á l u n k a n e m ­ zet m e g j e l e n é s é r ő l és fejlődéséről, a g a z d a s á g i és politikai élet kölcsönös összefüggé­ séről, a m u n k á s o s z t á l y t á r s a d a l m i f e l s z a b a d í t á s á é r t és a n é p e k n e m z e t i felszabadítá­ s á é r t vívott h a r c közötti szoros k a p c s o l a t r ó l . L e n i n t o v á b b f e j l e s z t e t t e a n e m z e t r ő l és a n e m z e t i s é g i k é r d é s r ő l szóló m a r x i s t a tételeket, az i m p e r i a l i z m u s k ö r ü l m é n y e i r e a l k a l m a z v a őket, és n e m e g y s z e r h a n g s ú ­ lyozta a közös n y e l v és t e r ü l e t , a közös g a z d a s á g i élet jelentőségét a n e m z e t k e l e t ­ k e z é s é b e n és fejlődésében. A m a r x i s t a i r o d a l o m b a n e l t e r j e d t a n e m z e t sztálini m e g h a t á r o z á s a . S z t á l i n szerint a n e m z e t n e m v a l a m i törzsi v a g y faji a l a p o n álló közösség, h a n e m a nyelv, a t e r ü l e t , a gazdasági élet és a k u l t ú r a egységében m e g n y i l v á n u l ó lelki a l k a t a l a p j á n t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t t a r t ó s közösség. M i n d e z e g y ü t t v é v e u g y a n a k k o r a n e m z e t m e g k ü l ö n b ö z t e t ő i s m é r v e i t is jelenti (Marxizmus és nemzeti kérdés. B u k a r e s t , 1949. 11). E b b e n a m e g h a t á r o z á s b a n S z t á l i n a m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s k l a s s z i k u s m ű ­ v e i b e n m e g l é v ő e l e m e k e t m i n t a n e m z e t i s m é r v e i t összegezte, d e m i n d e h h e z hozzá­ a d t a a lelki a l k a t közösségének i s m é r v é t , a n e m z e t szellemi a r c u l a t á t , a m e l y a n e m z e t i k u l t ú r a s a j á t o s s á g á b a n , a n e m z e t közös k u l t ú r á j á n a k e r e d e t i s é g é b e n feje­ ződik ki.

A n e m z e t m e g h a t á r o z á s á n a k p r o b l é m á j a az u t ó b b i é v e k b e n n a g y é r d e k l ő d é s t v á l t o t t ki a m a r x i s t a t u d ó s o k k ö r é b e n is, és széles k ö r ű v i t a t á r g y a volt. N a p j a i n k t u d ó s a i m á r b e k a p c s o l h a t t á k a k u t a t á s b a a z o k a t a t a p a s z t a l a t o k a t is, a m e l y e k Ázsia, Afrika, L a t i n - A m e r i k a á l l a m a i b a n h a l m o z ó d t a k fel. U g y a n a k k o r m a m á r r e n d e l k e ­ zésre á l l a n a k a t ö r t é n e t i , etnográfiai, filológiai, filozófiai, szociológiai, gazdasági és jogi t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i . Egyes szerzők a n e m z e t i á l l a m o t t a r t j á k a n e m z e t e k közös i s m é r v é n e k ; P . N. Rogacsev és M. A. S z v e r d l i n a n e m z e t f o g a l m á r ó l é r t e k e z v e a n e m z e t i á l l a m o t t e k i n t i a szocialista n e m z e t i s m é r v é n e k (Voproszi isztorii, 1966. 1). M. O. M a n a c a k a n y j a n ezt m i n d e n n e m z e t r e kiterjeszti. S z e r i n t e a n e m z e t „ . . . a z e m b e r e k t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t t a r t ó s közössége, a m e l y e t a közös nyelv, a közös terület, a közös gazdasági k a p c s o l a t o k és a közös á l l a m r e n d s z e r j e l l e m e z " (Nemzet és nemzeti államiság. Voproszi isztorii, 1966. 9). M á s o k azt j a v a s o l j á k , h o g y a n é p e s ­ séget v e g y é k fel a n e m z e t i s m é r v e i közé (Elena F l o r e a : A nemzet közös ismérveiről. Socialismul şi progresul. 1967. 105). A v i t á k f o l y a m á n kifejezésre j u t o t t t ö b b o l y a n v é l e m é n y , a m e l y különbözik a n e m z e t sztálini m e g h a t á r o z á s á t ó l . Ez a m e g h a t á r o z á s számos e l l e n v e t é s t és b í r á l a ­ tot v á l t o t t ki, m e l y e k jó része a közös lelki a l k a t n a k m i n t a n e m z e t i s m é r v é n e k a m e g h a t á r o z á s á t é r i n t e t t e . A k u t a t ó k t ö b b s é g e a n e m z e t m e g h a t á r o z á s á v a l kapcso­ latos k é r d é s e k v i t á j á b a n h e l y e s n e k t a r t o t t a a lelki a l k a t n a k m i n t a n e m z e t ismér­ v é n e k a feltüntetését. Egyesek azt vallják, h o g y a lelki a l k a t „a p s z i c h i k u m , a h a g y o m á n y o k , az életmód, a k u l t ú r a és a felszabadító h a r c sajátosságaiból áll" (P. N. Rogacsev és N. A. S z v e r d l i n i. m.). M á s o k a n e m z e t e jellemzőjét a k u l t ú r a sajátos­ s á g á b a n j e l e n t k e z ő n é p i s é g közös j e g y e i b e n l á t j á k (J. P . C a m e r j a n : A törzs, a nép, a nemzet mint az emberi közösségek formái. Moszkva, 1963. 10; A nemzet marxi—le­ nini elméletének időszerű kérdései. Voproszi isztorii, 1967. 6). M e g i n t m á s o k a n e m ­ zet ezen i s m é r v é h e z t a r t o z ó n a k vélik a n e m z e t i ö n t u d a t o t (A. G. A g o j e v : A nemzet lényege és az öntudat. Voproszi isztorii, 1967. 7.; E l e n a F l o r e a i.m.). A közös e t n i k a i e r e d e t , az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s t u d a t a a n e m z e t i s m é r v e i h e z tartozik, ö n á l l ó a n v a g y a közös l e l k i élet r é s z e k é n t . Ezt a feltevést, a m e l y e t P . N. Rogacsev és M. A. S z v e r d l i n fejtett ki, s o k a n elfogadták. A k é t szovjet szerző j a v a s o l t a m e g h a ­ t á r o z á s : „A n e m z e t az e m b e r e k n e k t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t közössége, a m e l y e t a gaz­ d a s á g i élet, a t e r ü l e t és a n y e l v t a r t ó s közössége, az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s t u d a t a , ú g y ­ s z i n t é n a lelki a l k a t , az életmód, a k u l t ú r a bizonyos jellegzetességei és a felszabadító h a r c j e l l e m e z " (A „nemzet" fogalmáról. Voproszi isztorii, 1966. 1). V o l t a k e l l e n t é t e s n é z e t e k is, m i n t p é l d á u l a J. P . C a m e r j a n é , a k i h i b á s n a k t a r t o t t a a j a v a s o l t k i ­ egészítést (A nemzet marxi—lenini elvének időszerű kérdései). Í m e n é h á n y az u t ó b b i é v e k m a r x i s t a i r o d a l m á b a n a n e m z e t t e l k a p c s o l a t b a n felvetődött g o n d o l a t o k közül. H a s o n l ó v é l e m é n y c s e r e a n e m z e t f o g a l m á r ó l t e r m é s z e ­ tes, szükséges és h a s z n o s az e l m é l e t s z e m p o n t j á b ó l , m é g h a az e k e r e t e k között kifejtett egyes v é l e m é n y e k v i t a t h a t ó k is. Közös gazdasági élet vagy közös gazdasági viszonyok? A m a r x i s t a t e o r e t i k u s o k m a j d n e m e g y b e h a n g z ó v é l e m é n y e szerint a n e m z e t k i a l a k u l á s á n a k egyik előfeltétele és legfőbb jellemzője a közös gazdasági élet. A gazdasági é l e t n e k ezt a szerepét l á t j u k m i n d e n e k e l ő t t a n e m z e t e k k i a l a k u ­ lási f o l y a m a t á b a n , t e h á t a n e m z e t e l e m z é s é n e k t ö r t é n e t i a s p e k t u s á b a n . V a l ó b a n , a m é g n e m n e m z e t i közösségek a k k o r v á l n a k n e m z e t t é , a m i k o r a gazdasági élet is n e m z e t g a z d a s á g g á fejlődik. A n e m z e t i széttöredezettség leküzdése olyan feltételek

között m e g y végbe, a m i k o r a t á r s a d a l o m b a n e l k e z d ő d i k a t e r m e l ő e r ő k biztos fejlő­ dése, és ez — k ü l ö n ö s e n a z i p a r o s í t á s s a l k a p c s o l a t b a n — kiszélesíti a n e m z e t i k e r e ­ t e k közötti gazdasági k a p c s o l a t o k a t , az á r u t e r m e l é s t és á r u c s e r é t , és így elvezet az egységes n e m z e t i p i a c m e g t e r e m t é s é h e z . U g y a n a k k o r a közös g a z d a s á g i é l e t m i n t a n e m z e t i s m é r v e a m á r k i a l a k u l t n e m z e t j e l l e m z ő j e k é n t is fontos s z e r e p e t játszik. A k a p i t a l i z m u s r a v a l ó á t t é r é s s e l e g y i d ő b e n a g a z d a s á g i élet f e l t é t l e n ü l a n e m z e t ­ g a z d a s á g a l a k j á t ölti. N a p j a i n k t e r m e l é s e e l k é p z e l h e t e t l e n a k ü l ö n b ö z ő g a z d a s á g i ágazatok, a t e r m e l é s és szükséglet m i n d s z o r o s a b b k a p c s o l a t a n é l k ü l . K a p c s o l a t o t kell t e r e m t e n i a k ü l ö n b ö z ő v i d é k e k között, egységes egésszé a l a k í t v a a g a z d a s á g i életet a n e m z e t i k e r e t e k között. A gazdasági élet a n e m z e t egyik l e g l é n y e g e s e b b öszszetartó ereje, s d ö n t ő m ó d o n h o z z á j á r u l ahhoz, h o g y a n e m z e t a z e m b e r e k t a r t ó s közössége legyen. Ahogy a t á r s a d a l m i élet á l t a l á b a n e l k é p z e l h e t e t l e n a n y a g i t e r m e l é s n é l k ü l , ú g y a n e m z e t s e m l é t e z h e t n e m z e t g a z d a s á g i a l a p n é l k ü l . A közös g a z d a s á g k o n k r é t t a r ­ t a l m á t t ö r t é n e l m i l e g m e g h a t á r o z o t t n a k kell t e k i n t e n i . Így, a közös g a z d a s á g i élet m i n t a n e m z e t i s m é r v e k a p i t a l i s t a k e r e t e k között n e m foglalja m a g á b a n a z o k a t a gazdasági viszonyokat, a m e l y e k a közös g a z d a s á g i élet m i n d e n o l d a l á t j e l l e m e z ­ hetik. Engels h a n g s ú l y o z z a , h o g y a gazdasági viszonyok m i n d e n e k e l ő t t é r d e k v i s z o ­ n y o k k é n t n y i l v á n u l n a k m e g . L é t e z h e t n e k , t e r m é s z e t e s e n , n e m z e t i é r d e k e k is, o l y a n közös érdekek, a m e l y e k a n e m z e t g a z d a s á g fejlődésében m a g á n a k a n e m z e t n e k a fejlődését és létezését, a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s t és függetlenséget é r i n t i k . De nem léteznek közös gazdasági érdekek, főképpen alapvető gazdasági érdekek, a nem­ zetet alkotó osztályok között. A g a z d a s á g m i n t egységes n e m z e t i k o m p l e x u m fejlő­ dése, a szoros k a p c s o l a t o k szétágazó h á l ó z a t á n a k m e g t e r e m t é s e , a m e l y n e m c s a k g a z d a ­ ságilag, d e t e r ü l e t i s z e m p o n t b ó l is egyesíti a n e m z e t e t a l k o t ó e m b e r e k egész cso­ portját — íme, ezt j e l e n t i a közös gazdasági t é n y e z ő a k a p i t a l i z m u s feltételei között létező n e m z e t s z á m á r a . Meg kell itt e m l í t e n ü n k , h o g y az i n t e g r á l ó d á s f o l y a m a t a i a k a p i t a l i s t a v i l á g ­ b a n , f ő k é p p e n N y u g a t - E u r ó p á b a n , o l y a n g a z d a s á g i közösségek „ n e m z e t i jellegét" érintik, a m e l y e k az i n t e r n a c i o n a l i z á l ó d á s felé fejlődnek. M i n t h o g y — v é l i k e g y e ­ sek — e f o l y a m a t o k k i b o n t a k o z á s a n e m teszi kétségessé az é r d e k e l t n e m z e t e k n e m ­ zeti létét, ezzel az b i z o n y í t h a t ó , hogy a n e m z e t e k f e n n m a r a d á s a n i n c s e n összefüg­ gésben a g a z d a s á g m i n t n e m z e t g a z d a s á g fejlődésével, a m i a n e m z e t m e g h a t á r o z á s á b a n a gazdasági t é n y e z ő k t a g a d á s á t j e l e n t e n é . Ez az á l l á s p o n t n e m állja k i a v a l ó s á g p r ó b á j á t . S z e r i n t ü n k az u t ó b b i tíz é v t a p a s z t a l a t a m á s t b i z o n y í t : az i n t e g r á c i ó s folya­ m a t o k n e g a t í v h a t á s a a n e m z e t i j e l l e g r e n e m a fontosság h i á n y á t , h a n e m fordítva, azt a h a t a l m a s szerepet igazolja, a m e l y e t a n e m z e t g a z d a s á g tölt b e b á r m e l y n e m ­ zet életében. V a l ó b a n , m i n d e n , a m i a k a d á l y o z z a a g a z d a s á g m i n t n e m z e t g a z d a s á g fejlődését, n e g a t í v h a t á s s a l v a n a n é p e k a n y a g i é l e t é r e , ú j a b b és ú j a b b ellent­ m o n d á s o k k a l g y a r a p í t j a a k a p i t a l i z m u s b a n m e g l e v ő e l l e n t é t e k e t , és ez a n e m z e t belső helyzetére, v a l a m i n t m á s n é p e k k e l v a l ó k a p c s o l a t a i r a e g y a r á n t vonatkozik. A n e m z e t közös gazdasági é l e t é n e k f o g a l m a m i n t o l y a n i s m é r v , a m e l y a n e m ­ zetgazdaság létezését és fejlődését foglalja m a g á b a n , létezik a szocialista viszonyok között is. A szocialista r e n d s z e r megőrzi a n e m z e t i piacot, m e l y n e k a l a p j a a szo­ cialista v i s z o n y o k b a n gyökerezik, erősíti és szélesíti azokat a gazdasági összefüggé­ seket, a m e l y e k m e g t e r e m t i k a szocialista n e m z e t g a z d a s á g o t . R o m á n i á b a n p é l d á u l a szocialista t e r m e l é s i m ó d l é t r e h o z á s á b a n a gazdasági élet t e r v s z e r ű s í t é s e r é v é n a gazdasági viszonyok t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t h á l ó z a t a m i n d szorosabb és t a r t a l m a ­ sabb lett, elősegítve ezzel a t e r m e l ő e r ő k fellendülését. Összességében g a z d a s á g i éle­ t ü n k teljesen egységes n e m z e t g a z d a s á g i k o m p l e x u m k é n t fejlődik, s á l l a n d ó a n szé-

lesíti gazdasági kapcsolatait a szocialista országokkal és más társadalmi rendszerű államokkal. D e a közös gazdasági életnek mint a szocialista nemzet ismérvének ez a jel­ lemzése n e m teljes. A szocializmus minőségileg is megváltoztatja a gazdasági közös­ séget, mivel megvalósítja az egész nemzet, az egész nép gazdasági érdekközösségét. Az a tény, hogy a dolgozók azonos módon viszonyulnak a termelőeszközökhöz, meg­ teremti az alapvető gazdasági érdekközösséget az összes osztályok és rétegek között. Ez az egyenlőség hatalmas tényező az egész nemzet közös céljai szempontjából: a dolgozók jólétének megteremtéséért, a haza gazdasági fejlődéséért vívott egységes harc megerősítése. A fejlődő szocialista gazdaság, az össznépi tulajdonra épülő n e m ­ zetgazdaság — a m e l y a kizsákmányolás és elnyomás alól felszabadult emberek együttműködésén alapul — a szocialista nemzet sokoldalú felvirágoztatásának legszi­ lárdabb premisszája. Nemzet

és

terület

A nemzet másik előfeltétele és meghatározó ismérve a közös terület. A lakos­ ságnak ez a „helyhez kötöttsége" együtt jár a gazdasági kapcsolatok megszilárdulá­ sával és összefonódásával, s az anyagi javak termelésének szilárd területi-gazdasági komplexumba való átnövéséhez vezetett, ami végül is jelentékeny egyesítő szerepet játszott a nemzet létrejöttében. A népek helyhez kötöttsége szoros összefüggésben volt a politikai centralizációval, a határok kialakulásával, amelyeken belül zajlott a nemzet gazdasági és kulturális tevékenysége, létrejött a politikai hatalom hegemó­ niája mint az állami szuverenitás kifejezője. A nemzet létezése és fejlődése elképzelhetetlen az állandó terület, az adott nemzetet alkotó m i n d e n ember területi közössége nélkül. D e a nemzet számára ez a közösség nemcsak földrajzi jellegű. A terület egysége és funkciója sokkal bo­ nyolultabb. A terület — mint magának a nemzeti létnek a tényezője — előmozdítja a nemzetet alkotó emberek kapcsolatainak alakulását. A talaj és altalaj, az éghajlat hatással van a gazdasági életre, visszatükröződik az emberek nemzeti öntudatá­ ban, tehát része v a n a nemzeti lelki alkat és anyagi kultúra döntő sajátosságainak kialakulásában. A nemzet n e m mint egyszerű földrajzi premisszához kapcsolódik ahhoz a területhez, amelyen él, h a n e m tudatosítja önmaga számára a közös terület létezését, a Haza fogalmához kapcsolja azt a földrajzi környezetet, a m e l y e n él, szülő­ földjét látja benne, amelyet az előző korszakokban itt élő nép is védelmezett — gyakran igen kedvezőtlen körülmények között. A szeretet, amelyet az őseink lakta •terület iránt érzünk, a ragaszkodás mindahhoz, ami az illető környezet természeti szépségét jelenti, ahol az emberek gyermekéveiket töltik, élnek és dolgoznak — egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a nemzetet összekovácsolt egésszé, kiforrott emberi közösséggé, n e m pedig véletlenszerű, tagolatlan emberi tömeggé teszik. A közös terület m i n t ismérv nemcsak magától értetődő premisszája a n e m ­ zet fogalmának, h a n e m társadalmi, emberi jellemző, amely egyszerre történelmi ter­ mék és gazdasági-társadalmi tényező, s hatással van a nemzetet alkotó nagy e m ­ bercsoportok legfőbb sajátosságaira. Nemzet,

nyelv,

kultúra

A nemzetet meghatározó ismérvek közé tartozik a közös nyelv is, a m e l y már a nemzetté válás folyamatában nagy szerepet játszik. A feudális viszonyok m e g ­ semmisítéséért vívott harcban leomlottak a n y e l v fejlődését akadályozó falak. Az

egységes n y e l v h a t a l m a s szerepet j á t s z o t t a k ö z é p k o r i n é p e k n e m z e t t é v á l á s á b a n és á l t a l á b a n a n e m z e t e k k i a l a k u l á s á b a n . M i n t az e m b e r e k közötti é r i n t k e z é s eszköze, a n y e l v számos feladatot l á t o t t és lát el m a is a n e m z e t é l e t é b e n , a g a z d a s á g i tevé­ kenység kibontakozásában, a nemzetet alkotó legfontosabb társadalmi erők társa­ dalmi-politikai t e v é k e n y s é g é b e n , az egész n e m z e t i k u l t ú r a fejlődésében és megszi­ lárdulásában. A nyelv egysége és s z a b a d fejlődése fejlődését, a gazdasági c s e r e szélesedését felvirágzását, a m ű v é s z e t e k , az i r o d a l o m , nemzeti k u l t ú r a fellendülését. M i n d e z a sabb i s m é r v é v é teszi.

biztosítja a t e r m e l ő t e v é k e n y s é g n o r m á l i s és fokozódását, a n e m z e t lelki é l e t é n e k a t u d o m á n y , a n é p m ű v e l é s és az egész közös n y e l v e t a n e m z e t egyik legfonto­

A n e m z e t t a n u l m á n y o z á s a azt is igazolja, h o g y m i n d e n egyes n e m z e t n e k m e g ­ v a n n a k a m a g a közös lelki t u l a j d o n s á g a i , a m e l y e k a k u l t ú r a s a j á t o s s á g a i b a n feje­ ződnek ki. Az előzőkben m á r u t a l t u n k a z o k r a a v i t á k r a , a m e l y e k e t a n e m z e t n e k e r r ő l az ismérvéről folytattak. N e m á r t megjegyezni, h o g y a szakdolgozatok r e n d s z e r i n t c s a k az e m b e r i lélek, a p s z i c h i k u m m e g j e l e n é s i f o r m á i r a k o r l á t o z ó d n a k , d e n e m t á r j á k fel az e b b e n rejlő sajátosságok k o n k r é t t a r t a l m á t . R e n d s z e r i n t m e g á l l a p í t j á k , hogy léteznek bizonyos é r z e l m e k , t e m p e r a m e n t u m - t í p u s o k — p é l d á u l a f r a n c i á k élénksége, az angolok h i g g a d t s á g a , az a m e r i k a i a k g y a k o r l a t i a s s á g a , a n é m e t e k p r e c i z i t á s a —, hogy l é t e z n e k közös szokások, h a g y o m á n y o k , hogy m e g v a n a m ű v é s z e t e k , főleg a n é p m ű v é s z e t specifikuma, d e n e m fejtik ki e s z á m t a l a n j e l e n s é g belső t e r m é s z e t é t , lényegét, a m e l y a k u l t ú r á n a k sajátos jelleget kölcsönöz. H a a n e m z e t lelki a l k a t á n a k s t r u k t ú r á j á t elemezzük, figyelembe kell v e n n ü n k azt a t é n y t , h o g y a n e m z e t i jelleg bizonyos m é r t é k b e n az a n y a g i k u l t ú r á b a n is m e g t a l á l h a t ó , d e j e l e n l é t e é r e z h e t ő b b a szellemi k u l t ú r á b a n . A szellemi k u l t ú r a nemzeti sajátosságai h a t a l m a s e r ő v e l j e l e n t k e z n e k az ö n t u d a t pszichológiai szintjén, érezhetően t ü k r ö z ő d n e k a lelki a l k a t b a n , é r z é s e k b e n , s z o k á s o k b a n , a h a g y o m á n y o k ­ hoz v a l ó r a g a s z k o d á s b a n , a n e m z e t i lét e s e m é n y e i r e v a l ó eszmei és é r z e l m i r e a k c i ó k ­ ban, a n é p i a l k o t á s o k b a n , á l t a l á b a n az é l e t m ó d szellemi összetevőiben. A n e m z e t i sajátosságok b e n n e f o g l a l t a t n a k a r e n d s z e r e s , p r o g r a m s z e r ű , e s z m e i ­ leg k ö r ü l h a t á r o l t ö n t u d a t b a n . Ezen azt értjük, h o g y a n e m z e t h e z v a l ó t a r t o z á s t szük­ séges k i n y i l v á n í t a n i a m ű v é s z i és s z a k m a i a l k o t á s o k b a n , az e l ő a d ó m ű v é s z e t b e n , vagyis azt a h a t á s t , a m e l y e t a n e m z e t i h o v a t a r t o z á s az e s z t é t i k á r a s á l t a l á b a n a t á r ­ s a d a l m i és h u m á n t u d o m á n y o k r a gyakorol. M a g á t ó l é r t e t ő d i k , h o g y m i n d a t a r t a ­ lom, m i n d a t ü k r ö z é s m ó d j á t t e k i n t v e a m ű v é s z i és t u d o m á n y o s a l k o t á s o k n a k sok­ kal b o n y o l u l t a b b m e g h a t á r o z á s a l e h e t ; de a n e m z e t i e l e m j e l e n l é t é t e definícióban n e m lehet t a g a d n i . A szó t á g a b b é r t e l m é b e n t e h á t a közös k u l t ú r á n — m i n t a n e m z e t i s m é r ­ v é n — m i a n e m z e t i k u l t ú r á t a m a g a teljességében é r t j ü k . T e r m é s z e t e s e n a k u l ­ t ú r a elsősorban a z é r t n e m z e t i , m e r t azok, a k i k m ű v e l i k , az a d o t t n e m z e t h e z t a r t o z ­ nak, m e r t a megfelelő n e m z e t i t a l a j b ó l n ő ki, a n n a k gazdasági, politikai, k u l t u r á l i s és ideológiai v a l ó s á g á t t ü k r ö z i a v i l á g k u l t ú r a h a t á s a i v a l együtt. S z ű k e b b é r t e l e m ­ b e n v é v e a közös k u l t ú r a m i n t n e m z e t i i s m é r v a lelki a l k a t a z o n összetevőiben, v o n á s a i b a n és e l e m e i b e n f o g l a l h a t ó össze, a m e l y e k m e g a d j á k a n n a k specifikumát, n e m z e t i sajátosságait, eredetiségét. I s m e r t t é n y , h o g y a k u l t ú r a e r e d e t i s é g e , b e l e ­ é r t v e a t u d o m á n y o k a t is, a z e g y e t e m e s k u l t ú r á v a l v a l ó kölcsönös összefüggésből, v a l a m i n t a n e m z e t i sajátosságból következik. A t u d o m á n y o s felfedezések p é l d á u l az e m b e r i lángész v í v m á n y a i , u g y a n a k k o r egy bizonyos n e m z e t i s é g ű t u d ó s o k ered-

m é n y e i is, és m i k ö z b e n g a z d a g í t j á k a v i l á g k u l t ú r á t , h í r n e v e t és t e k i n t é l y t szerez­ nek nemzetüknek a nagyvilágban. Az i r o d a l m i és á l t a l á b a n a m ű v é s z i a l k o t á s o k s o k k a l „ é r z é k e n y e b b e k " a t á r s a ­ d a l m i és n e m z e t i sajátosságokra. Az á l t a l á n o s , az e g y e t e m e s kifejezése a n e m z e t i n keresztül, a v i l á g k u l t ú r a g a z d a g í t á s a m i n d a z z a l , a m i a l e g é r t é k e s e b b a n e m z e t k i n ­ c s e s t á r á b a n , n e m jelenti a n e m z e t i elem, a n e m z e t i k u l t ú r a e r e d e t i s é g é n e k elvesz­ tését, h a n e m é p p e n fordítva, az a d o t t n é p , n e m z e t h o z z á j á r u l á s á t az e m b e r i s é g t u d á s ­ t á r á h o z , m ű v é s z i értékeihez. Az összegezés, a m i ö n k é n t adódik, a n n a k megerősítése, hogy a n e m z e t e t a n e m ­ zeti k u l t ú r a léte j e l l e m z i ; e n n e k m e g v a n n a k a m a g a sajátosságai, ezek teszik e r e d e ­ tivé, m i n d e n m á s k u l t ú r á t ó l k ü l ö n b ö z ő v é az a d o t t n e m z e t k u l t ú r á j á t . A közös k u l t ú r á n a k m i n t a n e m z e t d ö n t ő i s m é r v é n e k s z e r e p é t és l é n y e g é t feltétlenül m e g kell é r t e n ü n k , figyelembe v é v e a n n a k k o n k r é t t ö r t é n e l m i jellegét. M i n t h o g y k ö z v e t l e n ü l a f e l é p í t m é n y h e z tartozik, de l e g a l á b b i s szoros k a p c s o l a t b a n áll vele (a szellemi k u l t u r á r a g o n d o l u n k ) , a n e m z e t i k u l t ú r á t a n e m z e t r e j e l l e m z ő o s z t á l y s t r u k t ú r a , a gazdasági viszonyok összessége h a t á r o z z a m e g . E z é r t a közös k u l ­ t ú r a m i n t a n e m z e t i s m é r v e m á s , h a k a p i t a l i s t a , és m á s , h a szocialista n e m z e t r ő l v a n szó.

(1970.

Megjelent 3—15).

a Revue Rövidített

Roumaine szöveg.

des

Sciences

Sociales

szociológiai

Fülöp Antal festménye

Andor

sorozatában

MIKÓ IMRE

NEMZET ÉS NEMZETISÉG

1

. Egy előző kísérletemben — magyarítsuk így az esszét — a fenntartásaim a zárt formulákkal szemben azóta sem oszlottak el, most mégis meghatározásokhoz kell folyamodnom, ha a nemzet fogal­ mából a nemzetiség fogalmát kívánom levezetni. Nem okozna különös nehézséget a nemzet valamelyik múltbeli, többékevésbé klasszikussá vált meghatározását a hazai viszonyokra alkalmazni, hiszen a formuláknak se szeri, se száma, s magam is húzhatnék elő fió­ komból jó néhányat. Nekünk azonban itt és most van szükségünk a nem­ zet és a nemzetiség fogalmának meghatározására, annál is inkább, mert Romániában magyar nyelven az utolsó negyedszázad folyamán erre még kísérlet sem történt. Más tájakon a mi korunkban és más korban a mi tájainkon bizonyára mást értenének vagy értettek volna nemzeten és nemzetiségen, vagy leg­ alábbis a klasszikus definíciókban szereplő ismérvek rangsorolása volna más. Itt és most azonban nem a világviszonylatokra alkalmazott, hanem a szocialista ihletésű román meghatározásokból kell kiindulnunk, azokat kell továbbfejlesztenünk, még ha járatlanabb is az út és nagyobb a téve­ dés kockázata. A szociológiai kutatás örvendetes fellendülése hazánkban lehetővé teszi a nemzet és a nemzetiség fogalmának tudományos igényű vizsgála­ tát. De ugyanakkor az önismeret és a népszolgálat ügye is ez. Az R K P Központi Bizottsága mellett működő Történelmi és 2 . Társadalompolitikai Intézet folyóirata, az Anale de istorie 1967-es évfolyamában több tanulmány jelent meg a nemzet fogalmáról, a nemzeti közösségről, a nemzet fogalmának marxista értelmezéséről. Így látott napvilágot M. Mariannak az a meghatározása, hogy „a nemzet az etnikai közösség modern formája, amely rendszerint ugyanazon nyelvet beszélő, azonos területen élő, közös gazdasági, politikai és kulturális életet élő népek hosszantartó együttélése útján jött létre, ezek (a tényezők) pedig végső fokon bizonyos nemzeti sajátosság és nemzeti tudat kialakításához vezettek"*. Ez a körülírás lazább és rugalmasabb formában követi a nemzet sztá­ lini meghatározását. Más szavakkal fejezi ki azt, hogy a nemzet tartós közösség. Nem beszél „a kultúrközösségben megnyilvánuló lelki jegyek"* „ N a ţ i u n e a este f o r m a m o d e r n ă a c o m u n i t ă ţ i i e t n i c e c a r e s-a c o n s t i t u i t p r i n convieţuirea îndelungată a unor popoare avînd de regulă o limbă comună, în cadrul aceluiaşi t e r i t o r i u şi al vieţii economice, politice şi c u l t u r a l e c o m u n e , c a r e a u d u s , î n u l t i m a i n s t a n ţ ă , l a f o r m a r e a u n u i a n u m i t specific n a ţ i o n a l şi a u n e i c o n ş t i i n ţ e n a ­ ţ i o n a l e " (Anale de istorie, 1967. 6).

n

ről, hanem egyszerűen „bizonyos nemzeti sajátosság"-ot mond. Új elem­ ként veszi fel a meghatározásba a közös politikai élet tényezőjét és a nem­ zeti öntudatot. Az is figyelemre méltó: Sztálin „emberek közösségé"-ről (obscsnoszty ljugyej), Marian pedig „népek hosszantartó együttélésé"-ről (con­ vieţuirea îndelungată a unor popoare) tesz említést. S itt jó lesz azon­ nal tisztázni a nép fogalmát. A nép: a) jelenthet osztályt és néptömeget, szemben az uralkodó osztállyal; b) jelentheti az ország lakosságát, annak összességét, az ország népét; c) de jelentheti — s itt ebben az értelemben használjuk — a társadalmi ranglétrán a törzs és a nemzet között álló ala­ kulatot. A világ népei a rabszolgatársadalomtól a hűbériséghez való átmenet korában alakultak ki, a nemzetek alakulása a hűbériség bomlásakor követ­ kezett be. S bár a nemzetnek is a nép az alapja, s bár a fejlődés során nehéz határt vonni közöttük, a nemzet mindenesetre a műveltség és az ön­ tudat magasabb fokát tételezi fel. A nemzet önmaga tudatára ébredt nép­ személyiség. Marian tehát helyesen vette fel a nemzet ismérvei közé az öntudatot. Az az állítása viszont, hogy a nemzet népek hosszantartó együttélése útján jön létre, félreértésre adhat alkalmat. Előfordulhat ugyanis, hogy az együttélő népek nemzetté olvadnak össze, de más körülmények között az is megtörténhet, hogy nem, és békében (svédek és norvégek) vagy ellensé­ gesen (Írország és Ulster) élnek egymás mellett. Ha általános szabállyá tesszük, hogy a nemzet több nép hosszantartó együttéléséből alakult, ak­ kor elvetjük azt a képletet, amelyben egy nemzet egy népből formálódott. Egy nyugati szerző, Izrael Zangwill osztályozása szerint vannak egy­ szerű nemzetiségek, illetve nemzetek, komplex nemzetek (Anglia), össze­ tett nemzetek (Kanada) és hibrid nemzetek (a régi ottomán birodalom­ ban). Az első, az úgynevezett „nationalité simple" példájául az izlandi nemzetet említi, amely nyelvileg, kulturális és vallási tekintetben homo­ gén népből alakult ki. De nemcsak elszigetelten alakulhatott ki ilyen nem­ zet, hanem a kontinensen is, mint többé-kevésbé a finn népből a finn, az albán népből az albán nemzet. Van itt azonban egy másik kockázat is. H a a nemzetet úgy tekintjük, mint egyes népek hosszantartó együttélésének eredményét, akkor ez könynyen oda vezethet, hogy a nemzetbe más népeket, nemzetiségeket is be­ sorolunk, amelyeknek külön etnikai tudatuk van. Így aztán a nemzetet — helytelenül — azonosítjuk az állammal, amint azt a franciák teszik, akiknél a nationalité nemcsak nemzetiséget, hanem állampolgárságot is jelent. Deák Ferenc ezen az alapon vette fel az 1868: XLIV. törvénycikk bevezetésébe: „Minthogy Magyarország összes h o n p o l g á r a i . . . egy nem­ zetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú t a g j a . . . " Ez ellen, a nemzetiségeket is magában foglaló (és csak egyéneiben elismerő) politikai nemzet fogalma és ideológiája ellen harcolt — és jog­ gal — az erdélyi románság 1868-tól 1918-ig. Helyesebb tehát, ha a n e m ­ zet meghatározása alkalmával emberek és nem népek hosszantartó együtt­ éléséről beszélünk. Így az egy népből alakult nemzeteket is belefoglaljuk meghatározásunkba. De a több népből alakult nemzeteket sem zárjuk ki, hiszen azok is közösségek.

Adva van tehát a nemzet fogalmának egy korszerű román meghatározá 3 . nemzetiség kérdésére ugyanis az Analele 1967. évi 6. számának szer­ zői, A. Gavrilă, M. Marian és El. Florea, nem térnek ki. A Dicţionarul Enciclopedic Român sem határozza meg a nemzetiséget mint közösséget. A gondolatmenet tehát — magyar nyelven és a román nemzetfogalom szellemében — folytatásra vár. Mivel pedig a nemzetiség szónak nyelvünkben több értelme van, zár­ juk ki előbb a tárgyunkhoz nem tartozó változatokat, hogy a szó — mint burok és hüvely, ahogy Comenius szerette mondani — pontosan takarja a szóban forgó fogalmakat. A nemzetiség szónak ilyen, egyelőre vizsgála­ tunkon kívüleső értelme a nemzethez, nemzeti kisebbséghez való tartozás („mi a nemzetisége?"). Ilyen a nemzetiség szó, mint valamely nemzetet más nemzetektől megkülönböztető jellemvonások összessége ( „ . . . p e n é s z fogja elborítani, megemészteni nemzetiségünket..." — írta Bajza József). Így jutunk el a nemzetiség mint valamely más nemzettel közös állami kö­ telékben élő népcsoport fogalmához (Romániában több nemzetiség él). Ez a sommás meghatározás a nemzetiséget mint „kisebbség"-et állam­ jogi viszonylatban határozza meg. Így szerepel, több mint ötven éve, a nemzetközi jogban is. A Népszövetség védelme alá helyezett kisebbségi szerződések terminológiája szerint a nyelvhasználati és egyéb jogokat többnyire olyan állampolgárok számára engedélyezték, akik „faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez" tartoztak. Az Egyesült Nemzetek dokumentu­ maiban már nemzeti, vallási, faji kisebbségekről van szó. Az érdekelt államok gyakorlata is különböző. A Szovjetunióban ele­ inte nemzetiségekről beszéltek, s ebbe az oroszokat is beleértették. Később a nagy nemzeti egységekkel szemben megkülönböztették a nemzeti kisebb­ ség és az etnikai csoportok fogalmát. Jugoszláviában az 1963-as alkotmány kimondta, hogy a kisebbségeket ezután nemzetiségeknek kell tekinteni. Csehszlovákiában az 1968. évi alaptörvény szerint „a Csehszlovák Szo­ cialista Köztársaság a cseh és szolvák nemzet, valamint a köztársaság te­ rületén élő nemzetiségek közös állama". A román szóhasználat egyértel­ műen az együttélő nemzetiségek (naţionalităţile conlocuitoare) elnevezés mellett döntött, mely nem a mennyiségi különbségre (minorităţile naţio­ nale), hanem az együttélés tényére helyezi a hangsúlyt. A „kisebbség" csökkentségi érzést válthat ki, az együttélés a román nemzettel való elsza­ kíthatatlan kapcsolatra utal. Hogyan viszonylik a mi szóhasználatunk a nemzetközi jogban forga­ lomba hozott fogalmakhoz? A vallási „kisebbségek" problematikája a nemzeti kisebbségeké előtt, a XVI. században jelenik meg. Hiszen már az 1555. évi augsburgi szerződésben gondoskodás történt I. Ferdinánd császár részéről a katoli­ kus rendek szabad vallásgyakorlatáról. Az 1606. évi bécsi szerződés, ame­ lyet Rudolf császár-király és Bocskai István erdélyi fejedelem is aláírt, a protestánsok részére biztosítja ugyanezt. A Népszövetség és az Egyesült Nemzetek gyakorlatában viszont a val­ lási kisebbség fogalma ott használatos, ahol keresztények mohamedánok-

4.

kal vagy zsidók keresztényekkel és mohamedánokkal állnak szemben. A szocialista országok esetében ez a kérdés nem merül fel, mert nincsenek többségi vagy államegyházak, sem kisebbségi vagy másodrendű hitfele­ kezetek. A lelkiismereti szabadság és a vallási szertartás szabad gyakor­ lása mindenki számára egyaránt szavatolt. A faji kisebbség fogalma a színesbőrüek esetében merül fel, bár itt is megtévesztő. A biológiában ugyanis a faj olyan egyedek összességét je­ lenti, amelyek minden lényegesen örökölhető sajátságban megegyeznek. Biológiai szempontból tehát az egész emberiség egyetlen fajt alkot, mert nem létezik két különböző nemű ember, akik közt a kereszteződés ne volna lehetséges, vagy meddő utódokhoz vezetne. Ezért az emberek vonat­ kozásában legfeljebb fehér, néger, mongol és egyéb fajtákról (subspecies) beszélhetünk, amelyeket bizonyos testi jegyek egy csoportba foglalnak. Van azonban a fajnak egy társadalmi értelme is, amelyet nem a hit­ leristák találtak ki, hanem előttük a francia Gobineau és az angol Cham­ berlain népszerűsített. Ez a tudománytalan elmélet a fajokat (pontosab­ ban a népeket) felsőbb- és alsóbbrendűekre osztotta fel, s nem a faji ki­ sebbségek védelmét, hanem azok elkerítését, disszimilálását, végső fokon kiirtását célozta. Ez a genocídiumhoz vezető elmélet, amelynek a gyakor­ lata a második világháború legnagyobb nemzetközi bűntényeit idézte elő, természetesen minden emberi jog tagadását jelenti. Ma már az Egyesült Nemzetek nagy többsége is állást foglal az olyan államok, így a Dél-afri­ kai Köztársaság ellen, amelyek a faji kisebbségekkel (helyenként a több­ séggel) szemben az apartheid gyakorlatát folytatják. Hazánk alkotmá­ nyában a 17. szakasz tiltja a faji vagy nemzetiségi gyűlölet szítását. A faj irodalmi szóhasználatának Aranynál („keleti faj"), Adynál („úri fajunk"), Juhász Gyulánál („fajok tanyája") természetesen semmi köze a faji diszkriminációhoz, s az inkább a népre utal, a közös származás olda­ láról megközelítve. A nyelvi kisebbség fogalma közel áll a nemzetiség fogalmához, mert a nemzetiség legbiztosabb jele a közös nyelv. Mivel azonban a nemzetiség fogalmához még egyéb ismérvek is, így elsősorban a nemzetiségi tudat, hozzájárulnak, nyelvi kisebbségről világviszonylatban ott beszélhetünk, ahol egy bizonyos anyanyelvet beszélő, de még nemzetiségi létének tuda­ tára nem ébredt kisebbség él. A fejlődésnek ebben a népi, nemzetiség előtti szakaszában is a kisebbség nyelvhasználata biztosított. Ne menjünk példáért Afrikába vagy Indiába, ahol a legtöbb van. A cigányok sehol sem alkotnak államot, de nyelvükön megértik egymást, s bár rendszerint más nyelvet is könnyen elsajátítanak, és a legkülönbö­ zőbb nemzetekhez tartozónak vallják magukat, nyelvük a nemzetközi jog szempontjából éppen úgy védelemben részesül, mint bármely más, nem­ zetiségi jelleget meghatározó nyelv. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének dokumentumaiban nemcsak vallási, faji és nyelvi kisebbségekről, de nemzeti kisebbségekről is szó van, ami — alkotmányunk szóhasználata szerint — nemzetiséget jelent. Több ez, mint a faji, vallási és nyelvi kisebbség, mert a nemzeti sajátosságok és az öntudat magasabb fokát tételezi fel. Ez a kisebbség körébe tartozó fogalmak felső foka. Ilyen értelemben nevezi a mi szóhasználatunk is

együttélő nemzetiségnek (nemzeti kisebbségnek) a magyarokat, némete­ ket, ukránokat, délszlávokat és a jiddis nyelvet beszélő zsidóságot is, Ezekre leszünk tekintettel a nemzetiség fogalmának további meghatáro­ zása során. államjogi és nemzetközi jogi viszonylatban vizsgáltuk a 5. Eddig gítségül kell hívnunk, hogy feltörjük a gyakran és helytelenül használt fogalmak kemény burkát. Mert nemcsak mennyiségi, hanem mi­ nőségi viszonyokról van itt szó. Az Anale de istorie cikkeinek megjelenésével majdnem egyidőben zajlott le Budapesten a Társadalomtudományi Intézet szocialista hazafi­ sággal és nemzetköziséggel foglalkozó munkacsoportjának vitája a nem­ zetiségi kérdésről. A beszámolóban olvashatjuk: „A nemzetet a nyelvi, t e ­ rületi, gazdasági és kulturális tényezőkön kívül az is meghatározza, hogy az adott nemzet (közösség) történelmileg kialakult és tartós egységet ké­ pezzen. Ezzel szemben a nemzetiség (nemzeti kisebbség) szűkebb fogalmi megjelölés, mert jóllehet az illető nemzetiség a nyelvi és kulturális t é ­ nyező birtokában van, de az esetek túlnyomó részében nélkülözi a területi és egészében az összefüggő gazdasági egység kritériumát" (Nemzetiségi kérdés — nemzetiségi politika. 2. kiadás. Budapest, 1968. 74). Itt tehát már a nemzetiség fogalmának tartalmáról, ismérveiről, mi­ nőségi megkülönböztető jegyeiről is szó esik, mégpedig a nemzet krité­ riumaival párhuzamosan. Mi is párhuzamosan fogjuk tárgyalni a nemzet és a nemzetiség elemeit. A nemzet az etnikai közösség modern formája. Az etnikai közösség kezdetleges, öntudatlan, prenacionalis formája ugyanis — amint láttuk — a nép s annak változatai. Ebből, ezekből alakul a nemzetiség és a nemzet, amikor az etnikai összetartozás tudatára ébred. A nemzetiség tehát az etnikai közösségnek éppen úgy modern formája, mint a nemzet. Hogy a nemzet — s így a nemzetiség is — mint etnikai közösség az emberek „hosszantartó együttélés"-e folyamán vált „tartós közösséggé", az megint a múltra utal. Senki sem tagadja, hogy a nemzet és a nem­ zetiség történelmi kategória, történelmi sorsközösség, s helyesen állapítja meg A. Gavrilă, hogy a nemzet „nagyobb lendülettel vitte előre az e m ­ beriség fejlődését, mint a közösség összes többi formái együttvéve". Benne a materiális erők szubjektivizálódása megy végbe, de ugyanakkor a nem­ zeti eszme is visszahat reájuk, és anyagi erővé válik. A történelem legkülönbözőbb erői segítik elő az etnikai közösség nemzetté válását. A nemzetiségi elv „mikróbái" a francia háborúk köz­ vetítésével terjedtek el a feudális és dinasztikus Európában, mikor Napó­ leon önkormányzatot ígért az idegen dinasztiák által leigázott népeknek. A Duna völgyében és a Balkán-félszigeten az osztrák, illetve a török el­ nyomók ellen folytatott harcban alakultak ki, forrottak össze az azóta ön­ álló államokká fejlődött nemzetek. A múlt tudata a nemzeti ideológia alapvető tényezői közé tartozik, s van író, mint Mme de Staël, aki Német­ országról szólva a történelmet fontosabbnak tartja a nemzet valamennyi más ismérvénél. A történelmi múlt, a közös népi harcok a románság nemzeti és a r o ­ mániai magyarság nemzetiségi öntudatának egyaránt erőforrásai.

Szerzőink ezután a nemzet, illetve 6 . ismérveit sorolják fel anélkül, hogy

a nemzetiség tárgyi, objektív azokat így neveznék. A nyelv, a terület, a gazdasági, politikai és kulturális élet, valamint bizonyos vonatkozásban a nemzeti sajátosság külön-külön, csoportosan vagy együt­ tesen mind olyan adottságok, tényezők, amelyek a közösséget alapvetően határozzák meg. A nemzetiség szubjektív tényezői közé tartoznak bizonyos vonatkozásban a nemzeti sajátságok, ide tartozik elsősorban a nemzeti ön­ tudat, amely akkor lép működésbe, amikor a közösségben az objektív adottságok tudatosodnak. Nem elég azonban a nemzetiség ismérveit objektív és szubjektív is­ mérvekre bontanunk, hanem az objektív adottságok között is bizonyos sorrendet kell tartani. Ide tartoznak elsősorban az anyagi természetűek, mint a terület és a gazdasági élet, ide tartozik a politikai, vagyis a hatalmi szervezet, és ide tartoznak végül a szellemi élet tényezői: a nyelv és a kultúra. Egységes területe a nemzetnek rendszerint van, a nemzetiségnek rendszerint nincs. Az idealista elméletek többnyire figyelmen kívül hagyták a „horizon­ tális dimenzió"-t, a területet, amelyen egy nemzet vagy nemzetiség él. A németek, Hegeltől Othmar Spannig, a népleiket tekintették a nemzet lé­ nyegének; a franciák, Renantól Durkheimig, szellemi elvnek tartották a nemzetet, mely a múlt örökségéből és az együttélés akaratából tevődik össze. A területi elv mégis először a franciáknál merül fel, és végletes formát a németek adtak neki. Már Saint Pierre abbénál és Rousseau-nál olvashatunk a természetes határokról. Danton pedig szintén a természetes határokat hozta fel érvként a felszabadított Belgium bekebelezésére. A franciák azonban mégsem a Rajnára, hanem a lakosság akaratára hivat­ kozva tartották magukénak Elzász-Lotaringiát. „A népszavazás megtör­ tént!" — mondta Poincaré köztársasági elnök, amikor 1918 végén virág­ esőben bevonult Strasbourgba. A terület nemzetmeghatározó gondolata a nemzetiszocialista ideoló­ giában a népi németség eszméjével kapcsolódott össze. Népi németnek szá­ mított minden német származású vagy anyanyelvű egyén, aki a birodalom határain kívül élt. Háza, birtoka, az a terület, ahol állt — e felfogás szerint — Németország. De a birodalomban élő nem-németek telke, bir­ toka is — a nácik szerint — Németország. A területi elv azonban nemcsak a terjeszkedés, más államok provokálása értelmében volt használatos. A múlt század derekán az ola­ szok hivatkoztak legtöbbet félszigetük egységére, amelyen apró államok tagolták szét a nyelvileg homogén olasz népet. Giuseppe Mazzini, a risorgimento egyik vezére éppen úgy, mint Pascal Mancini, a turini egyetem nemzetközi jogi tanára, a földrajzi tényezőnek adta a legnagyobb hang­ súlyt a nemzet fogalmának ismérvei között. A risorgimento eszmevilágával szemben az ausztromarxisták voltak azok, akik leginkább elszakadtak a területi elvtől, s a területi köteléket (Territorialverband) a személyi kötelékkel (Personalverband) helyettesítet­ ték. De köztük is különbséget kell tennünk. Karl Renner a többséget is a személyi önkormányzat alapján akarta megszervezni, Otto Bauer viszont csak a kisebbség számára javasolta a személyi kataszter felállítását.

Az egyéni feliratkozásnak ezzel a rendszerével és kettős, közigazga­ tási és nemzetiségi községek felállításával Morvaföldön kísérleteztek 1905-től kezdődően, de ez sem itt, sem a lengyelországi zsidólakta terü­ leteken nem vezetett tartós eredményre. A marxista szerzők a sztálini meghatározás (1912—1913) óta egyre határozottabban tették magukévá a területi elvet mint a nemzetiség létének földrajzi alapját. a területi egység a fejlődés polgári 7 • Ha bevonulni a nemzet fogalmába, a közös

szakaszában kezdett m á r gazdasági életről mint a nemzetté válás követelményéről azóta beszélhetünk, mióta a m a r ­ xizmus a társadalom gazdasági alépítményének gondolatát bevitte a szo­ ciológiába. Renan annak idején méltatlankodva mondta, hogy a Zollverein még nem haza. Pedig a német vámszövetség kimondása a Smith-féle sza­ badkereskedelem tanával szemben — éppen úgy, mint Kossuth Lajos Védegyletének iparpolitikája — már a tőkés fejlődés felfelé ívelő szaka­ szában bebizonyította, hogy a nemzeteknek gazdasági egységgé kell for­ málódniuk, s „ipar nélkül félkarú óriás a nemzet". Maga a nemzetgazdaság fogalma, amelyet a szocializmusra való átté­ rés szakaszában a „népgazdaság" váltott fel magyar nyelven, arra vall, hogy a gazdasági élet a nemzetivé alakuló állam érdekeinek megfelelően szerveződött. A tudatformák azonban itt is csak a lét átalakulása után kezdenek hozzá igazodni, s így a gazdasági tényező még sokat váratott magára, amíg bevonult a nemzet fogalmába. A nemzeti államok függetlenségük biztosításáért igyekeznek saját létfontosságú iparukat kifejleszteni. A nemzetiségek gazdasági életéről, szerényebb keretek között, csak a múltban beszélhetünk. A céhrendszer, a háziipar, a szövetkezeti hálózat, a nemzetiségi alapon létesített bank a szászság és a románság, a két háború között még a magyarság számára is biztosított némi belterjes gazdasági életet. A szocializmusban viszont, így hazánkban is, az iparosítás, a termelőerők arányos területi elosztása, egyenlő feltételeket biztosít az egyes tájegységek lakossága számára, nem­ zetiségre való tekintet nélkül. Ha a nemzet és a nemzetiség fogalmát következetesen alkalmazzuk, akkor az is kiderül, hogy a „közös gazdasági élet" a szocializmusban nem a nemzetet, hanem az államot jellemzi, amelyben a nemzetiségek is, mint államalkotó tényezők, benne foglaltatnak. A tervgazdálkodás törvényerejű állami tervek szerint, állami szervek irányításával folyik, s az együttélő nemzetiségek szolidaritása éppen a közös gazdasági építésben nyilvánul meg a legteljesebben. A Marian-féle meghatározás a nemzet ismérvei között a politikai életet is felsorolja. A történelem folyamán ugyanis a népek valóban poli­ tikai harcot folytattak azért, ami a nemzetek számára az önrendelkezés, a nemzetiségek számára az önigazgatás. A szocializmus szakaszában vi­ szont a nemzetek és nemzetiségek külön politikai életéről csak a föderatív felépítésű államokban beszélhetünk, amilyen a Szovjetunió és Jugosz­ lávia. A Szovjetunió alkotmánya szerint a nemzetiségeknek négy szinten van önkormányzatuk és politikai képviseletük. Ezek a szövetségi, az autonom köztársaságok, az autonom területek és a nemzeti körzetek. Vala­ mennyi bizonyos fokú közigazgatási autonómiával rendelkezik és szám-

arányának mértékében van képviselve a kétkamarás Legfelső Szovjet Nemzetiségi Tanácsában. Hasonló felépítésű, bár nem nemzetiségi, hanem történelmi egységek szerint tagolt, a szocialista köztársaságok szövetségén alapuló Jugoszlávia, amelynek keretében a Vajdaság Autonóm Tartomány­ ban és a Koszovo-Metohija Autonóm Területen széles körben érvényesül­ nek a nemzetiségek anyanyelvi jogai. Hazánkban a nemzetiségi lakosság az államhatalom központi és helyi szerveiben képviselve van, s a Nemzetiségi Dolgozók Tanácsai a Szocia­ lista Egységfront keretében tanácsadó szervként működnek. Maga a poli­ tikai hatalom az egész népé, a társadalom politikai vezető ereje pedig a Román Kommunista Párt. A közös politikai élet tehát, miként a gazdasági élet is, a szocialista rendszerben nem külön-külön a nemzet és a nemzetiségek attribútuma, hanem az államé (s ez lényegében, némi árnyalással, a föderatív köztár­ saságok szövetségében is így van). Ennek a tartalomnak felel meg a hazai terminológia is: az állam legfelsőbb hatalmi szerve a Nagy Nemzetgyűlés­ nek alárendelt Államtanács, legfőbb közigazgatási szerve a Miniszter­ tanács. A nemzet ismérvei között a nyelv, a kultúra és a nemzeti sajátos­ ságok kapcsolódnak az ember szellemiségéhez. A nemzet „rendszerint ugyanazon nyelvet beszélő közösség" — olvassuk Mariannái. A „rendszerint" szó, amint a szerző további fejte­ getéseiből kiderül, azért került a meghatározásba, mert — amint mondja — „többnyelvű országok" is vannak, mint Svájc és Amerika. Hogy azon­ ban ezeknek a többnyelvű országoknak a lakossága egy nemzetnek tekin­ ti-e magát, az nem ennyire bizonyos. A magas fokon iparosított Amerikai Egyesült Államokban, ahol fél­ száz állam határait az etnikumra való tekintet nélkül, mintegy vonalzóval húzták meg, ahol a bevándorlók érvényesülésük értelmében igyekeznek mielőbb amerikaivá válni, és a második nemzedék már csak töri anya­ nyelvét — itt még érthető, hogy a kétszázmilliós többnyelvű, angolszász fölényű közösség egy nemzetnek érzi magát. A nyelvek szerint szervezett huszonkét svájci kanton lakossága azonban (bár vannak vegyes kantonok is), amely nagyobb százalékban őstermelő, és megőrizte helyi hagyomá­ nyait, színesebb annál, semhogy egységes nemzetet alkothatna, bár az öszszetartozás tudata magas fokon van meg bennük. De maradjunk csak Közép- és Kelet-Európában. Itt kétségtelenül a nyelv a nemzeti és nemzetiségi lét legbiztosabb ismertető jele. Az a nyelv tudniillik, amely a dialektusok fölé emelkedett, s amelynek segítségével ki tudott alakulni a gazdasági hálózat s a szellemi élet. Gheorghe Bari százharminc évvel ezelőtt, történelmi távlatban vizs­ gálva a román fejedelemségeket, mondotta, hogy a nemzetiség a nyelven alapul, s a nyelv „egy nemzet szent tulajdona". Hetven évvel ezelőtt Jászi Oszkár a vegyes nemzetiségű társadalmak vizsgálatából vonta le az általá­ nos érvényű következtetést, hogy a nyelv a nemzetiség reagense. Mások a nemzetiség szimbólumának is nevezték. Arról pedig már szó esett, hogy mivel a nemzetiség nélkülözi a nemzet néhány lényeges ismérvét, az anya­ nyelv kérdése itt még nagyobb súllyal esik latba.

Amikor Széchenyit idézve azt mondjuk, hogy „nyelvében él a nem­ zet", nemcsak az anyanyelvre mint az egynemzetiségűek közti érintkezés eszközére gondolunk, hanem a kultúrára is, amely ezen a nyelven alakul. Ezt a gondolatot Simion Bărnuţ költői szavakkal fejezte ki az 1842. feb­ ruár 15-i memorandumban Balázsfalván: „A román nép, amíg csak él, beszélni és szeretni fogja nyelvét, mert Traján gyarmatosai nem alusz­ nak, hanem tudatában vannak annak, hogy magasabb, emberibb kultúrára hivatottak, s azt csak anyanyelvük segítségével érhetik el." A nemzet és nemzetiség szellemi javainak állaga évszázadokon át hal­ mozódott fel, s az egyetemes emberi értékek is a nyelven át megszűrve váltak egy nemzet köztulajdonává. A tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra elvont fogalmával szemben A. Gavrilă állítja, hogy a kultúra tartalmában és formájában is nemzeti. A különbség csak az, hogy a nemzeti kultúra a kapitalizmusban osztályjellegű volt, s csak a szo­ cializmusban vált az egész nép tulajdonává. De az érett szocialista társadalom mind nemzeti, mind nemzetiségi vonatkozásban átveszi a múlt haladó értékeit. Napjainkban kortársunkká válik „az iskolák felette szükséges voltáról" értekező Apáczai Csere János és tanítványa, az államférfi, gazda, építész és emlékiratíró Bethlen Miklós; az őshazát kutató Kőrösi Csoma Sándor és a demokráciát nyugatról hozó Bölöni Farkas Sándor; a semmiből új világot teremtő Bolyai János és a hazai tájvilágot feltáró Orbán Balázs. A befelé fordulás és a kitekintés, az anyanyelv művelése és a szellem sokirányú rugalmassága — mind sajá­ tosságává válik nemzetiségi művelődésünknek és műveltségünknek. sajátosság, nemzeti öntudat — ez az, amit az egy nyelven 9. Nemzeti beszélő nép azonos területen, adott gazdasági és kulturális viszo­ nyok között kialakít. A nyelv, a terület, a közösségi élet — adott­ ság, a sajátosság és az öntudat — eredmény. Itt válnak el egymástól a nemzet objektív és szubjektív ismérvei. Ha nemzeti sajátosságokról beszélünk, kettős veszélyt kell elkerül­ nünk. A nacionalisták szeretik ragyogó színekben feltüntetni nemzetüket, s a legnemesebb jellembeli és szellemi ékességekkel ruházzák fel annak tagjait. Ebből következik a többi nép lebecsülése. Eötvös József írta: ta­ lán nem is létezik nyelv, melyben valamely példabeszéd ki ne fejezné, hogy a nép nagy tiszteletben tartja önmagát és megvetéssel viseltetik szomszédai i r á n t . . . Leninnek közismert a nagyoroszok nemzeti büszkesé­ géről írott cikke. Benne felsorolja, hogy mire lehetnek büszkék és mit kell szégyelniük az orosz hazafiaknak. Nos, ha minden nemzet törté­ netében két kultúra volt jelen, akkor a nemzet jellemvonásait is ebből a kettős szempontból kell megítélnünk. A másik veszély az, hogy a nemzetek jellemvonásai a történelmi hely­ zettől függően változnak. Voltaire a XVIII. században az angol nemzetről szóló leveleiben még megrótta a franciákat konzervativizmusuk miatt, és az angolokat állította a forradalmiság példaképeinek, hogy aztán 1789-től kezdve a szerepek felcserélődjenek. Herder még azt írta 1774-ben, hogy „mi, németek, emberbarátok, világpolgárok vagyunk", s mi lett az ember­ barátságból, a világpolgárságból II. Vilmos és Hitler alatt? Nincs tehát időt­ len nemzeti jellem, mint ahogy felsőbb- és alsóbbrendű népek sincsenek, legfeljebb fejlettségi fokuk különböző.

A nemzeti jelleg tehát a nemzet objektív adottságaiból következik, s a nyelv színeiben, az ország viszonyaiban, a nemzettársadalom gazdasági, politikai és kulturális összetételében éppen úgy megnyilvánulhat, mint a jellemközösségben, amelyet szocialisták („Charaktergemeinschaft") és kommunisták („pszihicseszkij szklad") egyaránt elismernek. Így aztán a nemzeti sajátosság átmenet a nemzet tárgyi és alanyi ismérvei között. Objektív benne mindaz, ami a nyelv, terület, társadalom jellegzetességeit tükrözi. Szubjektív a jellem közössége, a nemzet tagjait jellemző, más nemzet tagjaitól megkülönböztető lelki alkat. Az pedig természetes, hogy nemcsak a nemzeteknek, hanem a nem­ zetiségeknek is megvan a maguk sajátossága, ami nemcsak az elmosódó testi jegyekben (hiszen a közös származás csak kis és zárt területen élő népeknél szembeötlő), nemcsak a néprajz tárgyaiban (építkezés, m u n k a ­ eszközök, viselet), hanem a vérmérsékletben, hajlamokban, életfelfogás­ ban, magatartásban is kifejezésre jut. Természetesen ez is csak az általá­ nos emberi tulajdonságoknak valami, az illető nemzetiségre jellemző öt­ vözete, és a történelmi helyzettől függően változik. Ha a nemzeti sajátosság még szorosan kapcsolódik a nemzet tárgyi ismérveihez, a nemzeti öntudat a nemzet igazi szubjektív tényezője. A nemzeti öntudatban a nemzeti sajátosság tükröződik, a kettő egymást köl­ csönösen feltételezi. Az idealista elméletek az öntudatot tették meg a nemzet legfőbb ismérvének, és az objektív adottságokról lemondva, társadalomlélektani okokkal magyarázták a nemzet keletkezését. Eötvös József az „összetartozandóság tudatá"-nak, Hauser „kollektív öntudat"-nak, Redslob „a kö­ zös géniusz tudatá"-nak mondja a nemzetet, Aurel Popovici szerint pedig a nemzeti öntudat a nemzet „cogito ergo sum"-ja. René Johannet a „lé­ lektani erők"-et tartja döntőnek, Ramsay Muir az öntudatból az együttér­ zés elemeit, E. Boutroux az együttélés akaratát vezeti le, Bertrand A u e r ­ bach szerint pedig a nemzet anyagtalan, mint a villamosság. Messze vezetne, ha a nemzet szubjektív elméletét részeire bontanók, s mivel a történelmi materialista felfogás ellenérvei e tekintetben közis­ mertek, inkább a nemzet fogalmának kettős értelmét válasszuk szét, ame­ lyet az idézett elméletek többé-kevésbé elködösítenek. A nemzeti öntudat a nemzet és az egyén oldaláról közelíthető meg. Minden nemzetnek és nemzetiségnek van egy kollektív öntudata; ez m a ­ gatartásában j u t kifejezésre. De nemzeti öntudatról beszélhetünk az egyén vonatkozásában is, akinek a tudatát a környezet és a nevelés formálja. Az egyén többnyire elfogadja azt, amibe beleszületik, vagy amire tanítják, de úgy is van, hogy ez a tudatosodás alacsony fokon következik be, vagy be sem következik, hanem az egyén más családi, társadalmi környezetbe kerül, és elhagyja nemzetiségét. Ez az áramlás mindig inkább a nemzeti­ ségtől a nemzet felé halad, mint fordítva. Ha azonban a nemzetté formálódott közösségben megvan az összetar­ tozás tudata, amelyet érzelmi és akarati tényezők is színeznek, akkor ettől az öntudattól a nemzetiségi közület sem lehet mentes. Ennek tagjai is rokonnak érzik egymást, és közös célokra törekednek. Lenini gondolat az, hogy a munkásosztály csak úgy tud megerősödni, ha a nemzet határai között szervezkedik, s a nemzetek a társadalmi fejlődés magas fokán is sokáig fenn fognak maradni. Ugyanez mondható a nemzet kicsinyített m á -

sáról, a nemzetiségről, melynek útja szintén nem az asszimilálódás, a beol­ vadás, hanem az integrálódás, a beilleszkedés felé vezet. S ha ez a nézet nemcsak az elméleti vizsgálódás eredménye, hanem a legilletékesebb hely­ ről is elhangzott, akkor ez azt jelenti, hogy szocialista államunk a román nemzet és az együttélő nemzetiségek létét, fejlődését egyaránt biztosítja. Mi hát a nemzetiség, nem elvontan, hanem itt és most? A történelem folyamán összeforrt tartós etnikai közösség. A nemzetiség saját országában nemzeti kisebbség és más nemzettel, nemzetiségekkel alkot államot. A nemzetiség tömegben vagy szétszórtan, szervezetten vagy szerve­ zetlenül élhet egy állam területén, de tagjait egybekapcsolja a közös nyelv és a közös hagyományokban gyökerező kultúra. A nemzetiség sajátos minőséget jelent. Ez az összetartozás tudatában, tagjainak együttérzésében és nemzetiségük megtartására, fejlesztésére irá­ nyuló akaratában nyilvánul meg. Az együttélés tudata pedig sajátos meg­ határozó jegyei közé tartozik. A nemzetiség a vele állami közösségben élő többségi nemzet és az együttélő többi nemzetiség oldalán, a közös haza épótésében biztosítja jövőjét. 10.

Hincz

Gyula:

Női figura

(1964)

ILIE RĂDULESCU

EGYÜTTÉLÉS KÖLCSÖNHATÁS Társadalmunk szüntelen fejlődése, gazdasági alapjának, anyagi léte és szellemi élete együttes egészének erősbödése megszilárdítja és kiszé­ lesíti az egész nép, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók sza­ badságjogait, lehetővé teszi sokoldalú megnyilvánulását. Éppen ezért egységben kell tárgyalni az együttélő nemzetiségek kérdéseivel. Termé­ szetesen nem párhuzamos, egymástól elszigetelt, hanem a román népet és az együttélő nemzetiségeket egyaránt érintő közös folyamat ez — azonos objektív és szubjektív tényezőkkel —, s nemzetiségi különbség nélkül az ország egész népének életét meghatározza. A román nép és az együttélő nemzetiségek fejlődésének egységes elemzése jogos követelmény, amely éppúgy alapszik hazánk történelmi múltján, a szocialista építés éveinek megvalósításain, miként a társadalom jövő fejlődésében, a sokoldalúan fejlett szocialista közösség feltételeiben valóságosan, objektív szükségsze­ rűséggel adódó tendenciák figyelembevételén. A román nép és az együttélő nemzetiségek közös cselekvésének és harcának hagyományai mélyen gyökereznek hazánk múltjában. A hazánk területén évszázadok során létrehozott anyagi és szellemi kultúrában nem­ zetiségi különbség nélkül az összes lakosok alkotó géniusza megtestesül, benne rejlik munkájuk és fáradozásuk, szellemi életük minden sajátossága. Erdély helységei közül sok őrzi ma is, például, azt a számos, értékes erek­ lyét, amelyek románok, magyarok, szászok ügyességére, jártasságára, a mezőgazdaság, a mesterségek, a népi építkezések fejlődéséhez való hozzá­ járulására emlékeztetnek. Ebben az építő munkában s a kizsákmányolás és elnyomás ellen vívott közös harcban fejlődött ki a közeledés, a kölcsön­ hatás természetes folyamata. A román nép és az együttélő nemzetiségek barátságának eszméje, a proletár ideológia a Román Kommunista P á r t politikájának elválaszthatatlan, szerves részévé vált, ama tény kifejező­ jévé, hogy a dolgozók érdekei nemzetiségi különbség nélkül megkövetelik a harci egységet, a kizsákmányoló osztályok szította viszályok, a naciona­ lizmus leküzdését. A szocializmus győzelme felszámolta azokat a gazdasági-társadalmi okokat, amelyek a múltban az ellenséges érzületeket, a nacionalista szét­ húzást előidézték. A kommunista párt komplex, egységes és következetes politikája a szocialista építés éveiben biztosította a nemzeti kérdés marxi— lenini szellemű megoldását, a reális jogegyenlőség megvalósítását a haza minden polgára számára, politikai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. A társadalom cselekvési területein mindenütt, az állami tevékeny­ ségben, az ország politikai, gazdasági, kulturális és közügyi életében nem­ zetiségi különbség nélkül minden dolgozó egyaránt részesül a szocialista rendszer megteremtette szabadságjogokból. A vezető párt- és állami szer-

vekben, a közügyi szervezetek és alkotói szövetségek, vállalatok és intéz­ mények, szocialista mezőgazdasági egységek és iskolák vezetésében min­ denütt egyaránt cselekvően részt vesznek román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók. Az együttélő nemzetiségeknek biztosították az anyanyelv szabad használatát, valamint az illető nyelv művelésének esz­ közeit — közoktatást, napilapokat, folyóiratokat, könyvkiadást, színháza­ kat —, azokban a megyékben pedig, amelyekben a románon kívül más nemzetiségű lakosság is él, az állami szervek és intézmények szóban és írásban használják az illető nemzetiségek nyelvét, tisztviselőket neveznek ki soraikból. A jogegyenlőség és a haza polgárai szabadságának sokoldalú megnyil­ vánulása, nemzetiségi különbség nélkül, az összes megyék gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésén alapszik, az egész nemzeti terület ter­ melőerőinek harmonikus fejlődésén, az egész ország gazdasági és társa­ dalmi tevékenységének magas szintű intenzitásán. Nicolae Ceauşescu elvtárs a Hargita megye lakosságával történt ta­ lálkozásakor hangsúlyozta, hogy az igazi jogegyenlőséget, a nemzeti kér­ dés megoldását csakis az anyagi feltételek biztosítása jelentheti — az ipa­ rosítás, a mezőgazdaság fejlődése, a tudomány és a kultúra felvirágzása. Csak egy erős ipar megteremtésével, a mezőgazdaságnak országunk összes tájain történő korszerűsítésével érhetjük el azt, hogy Románia polgárai, románok, magyarok, németek vagy más nemzetiségűek valóban igazán örvendhessenek mindannak, amit a szocialista civilizáció adhat. Minde­ nekelőtt ebben rejlik az emberek nemzeti különbség nélküli, teljes egyen­ lőségének megvalósítása, ezt váltja valóra a mi kommunista pártunk, ebben testesül meg pártunk nemzeti politikája. Az említett problémák vizsgálatakor pártunk mindig abból az alap­ elvből indul ki, hogy az együttélő nemzetiségek szocialista társadalmunk szerves alkotórészei, s azok a gazdasági-társadalmi tényezők, amelyek a haladás és a civilizáció tekintetében a román nép fejlődését meghatároz­ zák, egyenlő módon hatnak az együttélő nemzetiségek sorsára is, amely elválaszthatatlanul fűződik a román nép sorsához, minthogy az ország polgárai — románok, magyarok, szászok és más nemzetiségűek — a szo­ cialista Románia nagy családját alkotják. Ebben az összefüggésben a ro­ mán nép és az együttélő nemzetiségek távlati fejlődése nemcsak hogy nem kerülhet ellentmondásba, hanem az egységes egész részét alkotva, tár­ sadalmunk előrehaladását jelzi a szocializmus és a kommunizmus útján. A közös munka, a közös nevelés, a gazdasági és társadalmi feltételek kö­ zössége, a célok és érdekek azonossága szüntelenül növeli a román nép és az együttélő nemzetiségek barátságát, mind erőteljesebb közeledésre és egységre vezet az új társadalom emberi közösségében. Pártunk ösztön­ zően segíti azt a folyamatot, amely — az anyagi, szellemi és társadalmi élet tervezésében — a román nép és az együttélő nemzetiségek barátságá­ nak állandó fejlődése felé mutatva elmélyíti, megszilárdítja a szocialista Románia nagy családjának kohézióját, együvé tartozását. A nemzetiségi dolgozók tanácsaik megalakulásával megfelelő szerve­ zeti keretet kaptak ahhoz, hogy a román néppel együtt részt vegyenek a társadalmi-politikai tevékenységben, az államügyek vezetésében. E kép­ viseleti jellegű szervek megalkotását a párt létszükségletnek tekintette, mely megköveteli, nemzetiségi különbség nélkül, társadalmunk összes tag-

jainak cselekvő részvételét a Románia fejlődésére, egész népünk sorsára vonatkozó bel- és külpolitikai tennivalók kidolgozásában és valóra váltá­ sában. Maga a társadalmi fejlődés igényli, hogy ezek a tanácsok fejlesszék tevékenységüket, növeljék szerepüket az együttélő nemzetiségek sajátos problémáinak elemzésében és megoldásában s a társadalmi életben, az ország vezetésében való részvételre késztessék e nemzetiségeket, hogy ezek cselekvően hozzájáruljanak a párt marxi—lenini politikájának támoga­ tásához, az egész nép egységének megszilárdításához. Sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk megteremtésének felté­ telei között mindinkább növekszik a közös gazdasági és társadalmi-kultu­ rális tevékenység, erősbödik egységük a szocialista Románia nagy család­ jában. A szocialista építés fejlődésének arányában sokasodó társadalmi j e ­ lenségek, amelyek a kommunizmus felé történő előrehaladás feltételeinek létrejöttét jelzik — az ország minden megyéje gazdasági erejének növe­ kedése, a művelődési tevékenység erősödése, a szellemi és a fizikai munka fokozatos közelítése, a szocialista civilizáció színvonalának emelkedése s a város és a falu közötti különbség magasabb szintű kiegyenlítődése, a tár­ sadalmi struktúra állandó módosulása a lakosság foglalkozási ágaiban is —, mindez megkülönböztetés nélkül mélyen befolyásolja a nép életét. A nép szabadságának, hazánk gazdasági és kulturális felvirágoztatá­ sának, a román nép és az együttélő nemzetiségek sokoldalú megnyilvá­ nulásainak biztosítéka a Román Kommunista Párt, szocialista társadal­ munk vezetője, az egész nép létérdekeinek, tapasztalatainak és kollektív bölcsességének megtestesítője. P á r t u n k az élenjáró emberekkel, munkások­ kal, parasztokkal, értelmiségiekkel — románokkal, magyarokkal, néme­ tekkel és más nemzetiségűekkel egyaránt — tömörítve sorait, kidolgozza hazánk sokoldalú fejlődésének programját, megszervezi és vezeti a töme­ geket annak megvalósításáért, mint vezető politikai erő cselekszik a népi egység, a szocialista nemzet megszilárdításáért. A párt vezető erejének növekedése társadalmunkban: ez a biztosítéka eltéríthetetlen előrehala­ dásunknak a szocializmus útján, a kommunizmus felé. Részlet tetből

a Naţiunea

şi contemporaneitatea

(Editura

ştiinţifică,

1971) című

kö­

GÁLL ERNŐ

ETNOSZ ÉS ETHOSZ A romániai magyarság jövőjét az új társadalom mélyülő demokratiz­ musa s az a pártpolitika szavatolja, amely a szocialista nemzetben és nem­ zetiségben az egyén s a közösség alkotó képességei szabad kibontako­ zásának hosszas távlatú keretét látja. A nemzetiség — akárcsak a nem­ zet — történelmi kategória. Múltja, jelene és jövője van. Holnapi sorsa viszont kiváltképpen a tudatos történelemalakítás erővonalait követi. E perspektívában az ösztönösség fajsúlya állandóan csökken, s mind jelen­ tősebbé válik a kollektív önfenntartás és önalakítás célirányos törekvése. A nemzetiségi-erkölcsi tudat pedig — a maga egységében és kölcsönhatá­ sában — szolgálja e törekvést, és hatékonyan ösztönzi a szocialista nemze­ tiség fejlődését. Etnosz és ethosz viszonyának megvilágítása egyike a számunkra leg­ időszerűbb feladatoknak: az erkölcsi tudat különösen fontos funkciót tölt be egy nemzetiség életében. Ezért is kell kifejlesztenünk a romániai ma­ gyarság önismeretének etikai dimenzióját, a szocialista építés számára oly nélkülözhetetlen korszerű marxista erkölcstan összefüggéseiben. A történészek, szociológusok, irodalom-, nyelv- és folklórkutatók mellé sorakozzanak fel azok, akik tudatában az erkölcsi tényező növekvő szere­ pének a modern világban, tudatosítani kívánják azt a körülményt, hogy noha a nemzetiség létét elsődlegesen demográfiai folytonossága és gyara­ podása biztosítja a forradalmi átalakulás kedvező feltételei között, az egyén választása, felelőssége és elkötelezettsége az anyanyelv, a nemzeti­ ségi művelődés kérdéseiben éppúgy nem lehet közömbös a jövő szempont­ jából, mint hűsége a nemzetiségi létforma egyéb értékei iránt. E viszony­ latok, magatartások és kategóriák azonban az erkölcs, illetve az etika kö­ réhez tartoznak. Nem térhetünk most ki az erkölcs, erkölcsösség, erkölcsiség és etika fogalmainak részletes elemzésére. Vizsgálódásunk igényei csak annak leszögezését kívánják, hogy — az újabb magyar etikai szakirodalomnak meg­ felelően — az erkölcsi jelenségek bonyolult képletében különbséget teszünk gyakorolt erkölcs (társadalmi erkölcsösség) és hirdetett erkölcs (morális tanok) között. Nem tévesztjük szem elől, hogy minden egyén a maga szub­ jektivitásával viszonyul a fennálló erkölcsi rendhez, a gyakorolt szabá­ lyokhoz és normákhoz, valamint a különböző meghirdetett elvekhez és tanokhoz. Ez a viszonyulás az erkölcs szubjektív oldala, az úgynevezett erkölcsiség. Az etika mint tudományos-bölcseleti diszciplína közvetlenül a hirde­ tett erkölcshöz kapcsolódik. Feladatának tartja, hogy megfogalmazza, rend­ szerezze, indokolja, bizonyítsa és magyarázza az erkölcsi szabályokat, normákat, elveket és eszményeket. És teszi ezt mindig valamilyen világ­ nézeti-bölcseleti alapvetésből kiindulva. Erkölcs és etika tehát nem azo­ nos, de nyilván nem is választható el egymástól. Az utóbbi tárgyának

tekinti az előbbit, amely viszont — a történelem tanúsága szerint — igen gyakran valamilyen morális tan, valamilyen etikai felfogás hatása alatt alakul. Önismeretünk etikai oldala — ezek szerint — azoknak az erkölcsi jelentésű viszonylatoknak a tudatosítását segíti elő, amelyek a nemzetiség tagjait kapcsolják össze, illetve az egyén és a nemzetiségi közösség, vala­ mint a román nemzet és a többi nemzetiség között jönnek létre. Ám a nemzetiségi népcsoport szükségletei is nemcsak annak a megismerését igénylik, hogy mi volt és mi van az erkölcs területén, hanem társadalmi rendelésként sürgetik azoknak a szabályoknak, elveknek és eszmények­ nek a megfogalmazását, amelyek már a legyen síkján érvényesülnek. A „kellés" jegyében meghirdetett tanokat ne azonosítsuk viszont a klaszszikusainktól következetesen bírált moralizálással, ama felfogással, illetve hiedelemmel, hogy bizonyos erkölcsi nézetek puszta hirdetése megoldja az erkölcsi, társadalmi haladás ügyét. A marxista etika — mint ismere­ tes — nem mond le szabályok, elvek és eszmények kidolgozásáról, s ennek megfelelően a szocialista nemzetiség erkölcsi tudatának kimun­ kálásában mi sem mondhatunk le róluk. A megfogalmazandó erkölcstan normatív jellege és funkciója nem szakadhat el természetesen a társa­ dalmi valóság és fejlődés követelményeitől. Ezek a reális szükségletek serkentik egyébként — a társadalmi csoportok és mozgalmak történelmé­ nek különböző szakaszaiban — az etikai gondolkodás iránt mutatkozó hol erősebb, hol kevésbé sürgető igényeket. A közösségi élet — bármilyen szinten és bármilyen formában öltsön alakot — nem maradhat fenn erkölcs nélkül. A morál közvetíti ugyanis a csoport és tagjai között a kölcsönös elvárásokat, melyek teljesítése nélkül felbomlanának az adott struktúrák. Ezek az elvárások persze differen­ ciáltan érvényesülnek aszerint, hogy valamely osztály vagy réteg, egy bizonyos társadalom vagy az általános emberi fejlődés érdekeit fejezik ki. Erkölcs tehát mindig van, jelenléte azonban nem feltétlenül az etikai gondolkodás elveiben és eszményeiben nyilvánul meg. Ha azonban az illető társadalmi csoport, osztály, réteg, etnikai közösség vagy mozgalom meghaladja az ösztönösség szintjét, hogy az „önmagában való" lét sza­ kaszából átlendüljön az „önmagáért való" lét szakaszába, szellemi képvi­ selői nem kerülhetik el az etikai szembesítést. A munkásmozgalom és az etika viszonyát elemezve, Heller Ágnes több tényezőt sorol fel, s ezek előfordulásuk esetén arra késztetik — sze­ rinte — a társadalmi mozgalmakat (közösségeket), hogy az etikai gondol­ kodásban szembesítsék magukat létük és fejlődésük erkölcsi problema­ tikájával. Etika csak olyan mozgalomban jöhet létre, amely nem abszo­ lutizálja magát; amely — pozitív vagy negatív válságkorszakaiban — túllép az ösztönösség határain; és teret biztosít az egyéni praxisnak, az egyéni döntésnek. Etika csak ott és akkor születik, ahol és amikor elodáz­ hatatlanná válik a mozgalom (közösség) számára, hogy önkritikailag viszonyuljon múltjához, ellentmondásaihoz és hibáihoz (Az etika helye a marxizmusban; az Érték és történelem című kötetből, Budapest, 1969. 107—108). E szempontok eligazítóak a romániai magyar értelmiség etikai törek­ véseinek viszonylatában is. Ilyen törekvések már a két világháború kö­ zött megnyilvánultak; kritikai számbavételük elodázhatatlan tennivaló

mai vállalkozásunkban. E kísérlet sem nélkülözheti a hagyományok újra­ értékelését. Sikere attól is függ, milyen termékenynek bizonyul e vissza­ ható párbeszéd az elődökkel, noha gyökeresen más helyzetben és más (gyakran ellentétes) eszmei alapokon dolgozták ki nézeteiket; szűk­ keblű, sommás elutasításuk csak káros lehetne. Az utóbbi évek megpezsdült szellemi légkörében felmutattuk már e kor maradandó irodalmi értékeit. A startoló nemzetiségi szociológia ha­ szonnal alkalmazhatja a felszabadulás előtt tevékenykedő haladó társa­ dalomkutatók érvényes tapasztalatait. Most eljött az ideje, hogy újra­ olvassuk azokat a gondolkodókat és publicistákat, akik hangot adtak egy kisebbségi sorba jutott népcsoport írástudóit őrlő válságnak, döntést kívánó dilemmáinak s ama szándéknak, hogy önkritikailag leszámoljanak a múlt hibáival. Az egykori kisebbségi létben — mutatis mutandis — fellelhetők tehát az említett serkentő tényezők, s így nincs mit csodál­ koznunk azon, hogy a szorosan vett filozófiai hagyományokban szegény Erdély figyelemre méltó etikai írások megjelenését stimulálta. A „kisebb­ ségi humánum"-ot kifejező irodalommal szerves összefüggésben megszületett *

Irodalom és etika sajátos érintkezésével és kölcsönhatásával találko­ zunk a „kisebbségi erkölcs" genezisében. Az irodalomnak a magyar szel­ lemi életben betöltött ismert ideológiai és politikai szerepe különös nyo­ matékkal érvényesült azokban az években, amikor a hagyományos poli­ tika csődjének, a tétlenség, a csodavárás meddőségének felismerése elke­ rülhetetlenné tette a realista tájékozódást, a kisebbségi magyarság önöszszeszedését és aktivizálását az új körülmények között. Az ittmaradás, a helytállás, a cselekvés, a népi élni akarás követel­ ményét elsőkként írók és publicisták mondották ki. Ők voltak azok, akik abbeli törekvésükben, hogy a romániai magyarságban a kisebbségi hely­ zetet mint közösségi-intézményes létformát tudatosítsák, megkeresték e lét vállalásához nélkülözhetetlen eszményeket. Vallották, hogy a romániai magyarságnak önfenntartásához a szellemi, lelki és erkölcsi értékek biro­ dalmában kell fogódzókat találnia. Hivatástudatra van szüksége. E korszak irodalmának és publicisztikájának érdeme, hogy ezeket az eszményeket a demokráciában, a humánumban, a népek közötti testvéri­ ségben jelölte meg. Tudjuk, ama bizonyos „erdélyi gondolat", amely foglalata volt ezeknek az eszményeknek és értékeknek, a maga elvontsá­ gában, a táj és a történelmi múlt gyakran mitikus értelmezésével nem pótolhatta a néptömegek tényleges érdekvédelmét. Nem helyettesíthette a gazdasági, politikai és kulturális elnyomással szembeforduló hatékony harcot, az egész ország haladó erőit egységes arcvonalba tömörítő poli­ tikai cselekvést. E fogyatékosságok azonban nem árnyékolhatják be Kuncz Aladár, Kós Károly, Berde Mária, Áprily Lajos, Szentimrei Jenő, Ligeti Ernő, Dsida Jenő, Bartalis János, Molter Károly, Balázs Ferenc, Kacsó Sándor, Tamási Áron, Krenner Miklós (Spectator), Paál Árpád, Tompa László, Benedek Elek, Sipos Domokos, Karácsony Benő, Markovits Rodion írásainak erkölcsi jelentését. Ne feledkezzünk meg a kollektív egymásra utaltságot sugalló „kaláka-gondolat", a „vallani és vállalni" vita népi elkö-

telezettséget és az „itt és most" jegyében fogant felelősséget sürgető szerepéről. Az „erdélyi gondolat" irodalmi-közírói termésének erkölcsi értékelésében is emeljük ki képviselőinek a román művelődés megismeré­ sére, a híd-szerep jegyében koncipiált, a kölcsönös fordításokra irányuló munkásságát. Irodalmunk és publicisztikánk hozzájárulását a „kisebbségi etika" kidolgozásához Kacsó Sándor fejezte ki hitelesen, aki az erdélyi szellem magjának a humánumot megjelölő Kuncz Aladárra hivatkozva, megálla­ pítja: „A h u m á n u m gondolata kavarog itt mindig, mert a h u m á n u m r a Erdélynek olyan nagy szüksége van, mint a falat kenyérre." Ha Kuncznál ez a h u m á n u m az örök, egyetemes emberséget idézi „a nemzetek, világszemléletek, népi szokások, társadalmi osztályok és külső hatalmi érdekek bölcs és eszes kiegyensúlyozásá"-nak útján (Erdélyi Szépmíves Céh kalendáriuma, 1929), Kacsó Sándor felfogá­ sában már militáns nemzetiségi-társadalmi tartalommal telítődik. Szá­ mára a humanizmus a haladás vágyát és ígéretét társítja. Erdély pedig, hagyományos toleranciájával és az együttélés példájával „az emberiség jövendő békéjének egyik nagy és szép kísérletét" kínálja (Az igazi erdélyi szellemiség. Erdélyi Helikon, 1938. 1). A „kisebbségi h u m á n u m " - n a k elkö­ telezett íróknál és publicistáknál erőteljesen jelentkezik az a gondolat, hogy a kisebbségi lét megpróbáltatása, a politikai hatalomból való kire­ kesztettség új, nagy értékek forrásává válhat, tudatos ápolásukban pedig az itteni magyarság a maga hivatását lelheti meg. Az erdélyi hivatástudat képviselői „a lelki és szellemi impérium" biztosította erényekben, a de­ mokráciában, a néphűségben jelölték meg ezeket az értékeket, amelyeknek rendje — szerintük — bőven kárpótol az elvesztettekért. Nyilvánvaló e nézetek kompenzációs jellege. Nem kétséges, hogy sok ábránd és illúzió keveredik bennük azzal a nemes törekvéssel, hogy a beszűkült, kedvezőtlen keretekből az európai, az általános haladás irányá­ ban keressenek kiutat. Politikai krédóvá avatva ezt a szemléletet, Kacsó Sándor leszögezte: „Kisebbségi nép csak humanista politikát vallhat m a ­ gáénak, vagyis olyan világszemléletű politikai irányzatot, amelyben a h u m á n u m elvei leginkább érvényesülhetnek. Ezen a síkon találkozhatik a világ legnagyobb szellemiségeivel s oldala mellett érezheti a haladást parancsoló történelmi erőket" (Kisebbségi jövőnk útja. Erdélyi Magyar Évkönyv. Brassó, 1937). Az egyrészt idillikusan értelmezett történelmi múltból és idealista társadalombölcseletből merítő, másrészt pedig a reális lét igényeit is meg­ szólaltató írók, publicisták Adyban fedezték fel közvetlen szellemi előd­ jüket. Ady emberségére hivatkozva hirdették a román—magyar barátsá­ got, az ő nevét írták zászlójukra a nacionalizmus és a társadalmi-művészi maradiság elleni kiállásukban.

Talán nem véletlen, hogy a „kisebbségi etika" egyik első (nem szak­ tudományos igényű) kísérlete éppen Makkai Sándor nevéhez fűződik, aki Magyar fa sorsa című könyvével (Kolozsvár, 1928) — vallásos koncepciója ellenére — kétségtelen érdemeket szerzett az „ember az embertelenség­ ben" humánumának erdélyi térhódításában. Magunk revíziója című esszéje

(Kolozsvár, 1931) — sok vonatkozásban — máig időszerű erkölcsi üzeneté­ nek lényegét mindenekelőtt az előítéletek, a nacionalista elfogultságok, az életellenes és csökönyösen lezárt fogalmak felszámolásának követelésében jelölhetjük meg. Makkai ebben az értelemben hirdeti a hagyományos m a ­ gyarság-szemlélet felülvizsgálásának szükségességét. Az elavult értékek válságának tudatosításával pedig a tények tudomásul vételére szólít fel. Kritikai történelem-értelmezése erkölcsi felelősséget sugall a múlt bű­ neiért, önbírálata mégsem torzul meddő önostorozásba. A bűnbánat és vezeklés biblikus hangvételét az új életparancs kifejezése váltja fel: „új magyar öntudat kialakításának pozitív munkájá"-t szorgalmazza. A kisebb­ ségi sors követelte önrevízió — Makkai felfogásában — a kívánatos ka­ tarzist ösztönzi az egyetemes h u m á n u m felé betájolt, önálló szellemi és erkölcsi élet szolgálatában. A „lélek, a jellem imperiumának" követelményét hangsúlyozva, Mak­ kai Bethlen Gábor örökségére hivatkozik, amely — szerinte — arra int, hogy az itteni magyarság számára „az egyetlen életlehetőség, igazi jövőjé­ nek és belső nagyságának kulcsa és biztosítéka: egy lelki megújulás és jel­ lembeli megnemesedés, amely komoly és nemes kultúrában realizálhatja magát" (Bethlen Gábor öröksége; az Erdélyi szemmel című kötetből, Ko­ lozsvár, 1932). Méltányolnunk kell a Magunk revíziója szerzőjének a nacionalista előítéletek eloszlatására, ténytiszteletre, erkölcsi felelősségvállalásra és jellembeli tökéletesedésre buzdító szándékát. Nem hallgathatjuk el viszont, hogy a „lelki magyarság" éteri képlete vajmi kevés védelmet ígért a gaz­ dasági válság szorításába fogott, munkanélküliséggel, nyelvvizsgákkal és más diszkriminációs intézkedésekkel zaklatott dolgozóknak, kisemberek­ nek, értelmiségieknek. Persze, Makkai is tisztában volt azzal, hogy a revideált nemzetiségi öntudat egymagában nem oldhatja meg a kisebbségi magyarság létproblémáit. Ebből az öntudatból — nézete szerint — követ­ keznie kell annak az „önfenntartás"-nak és „önállítás"-nak, amely a szer­ vezés és nevelés útján biztosítja a közösséghez tartozó egyén anyagi és szellemi egzisztenciáját. Leszögezi, hogy az „erdélyi magyar kisebbség élete a társadalmi megszervezkedésén fordul életre vagy halálra" (Ma­ gunk revíziója, 51). E szervezkedés célja egységes, élő orgánum­ má alakítani a még csak tömegként létező magyarságot. A kívánt egy­ séget azonban (amelynek kialakításában az értelmiség a népet szolgálja) az osztályellentétek feloldásával, a munkásságnak a kisebbségi életközös­ ségbe való „visszatérítésével" szándékszik elérni (i.m. 72—75). E hiva­ tásrendi ihletésű kisebbségi egységnek pedig anyagi és szellemi önellá­ tásra kell berendezkednie. A Makkai-féle lelki impérium így alakul át gyakorlati következteté­ seiben elszigetelődéssé, mindannak ellentétévé, ami az egyetemes h u m á ­ num nevében hivatása lenne. A kisebbségi autarkia mint megoldás a tőkés­ földesúri Romániában is csak zsákutcába vezethetett. A magyarság elszi­ getelése a román demokrácia erőitől, a forradalmi munkásosztálytól biz­ tos romlással fenyegetett és valóban bebizonyította volna, hogy a „kisebb­ ségi kérdés megoldhatatlan", a kisebbségi kategória pedig „emberhez mél­ tatlan és lelkileg lehetetlen". E csüggeteg megállapításokat találjuk ugyan­ is Makkai Sándornak Nem lehet című, nagy vihart felkavaró cikkében, amelyet a Láthatárban (1937. 2.) közölt meglepetésszerű repatriálásának

igazolásául. Makkainak talán igaza lett volna, ha csak az adott társa­ dalom feltételei, a mind erősbödő nacionalista-fasiszta veszély távlatában ítéli meg borúlátón a kisebbségek helyzetét és jövőjét. Nem vitás, hogy diagnózisa a romániai magyarság akkori helyzetéről sok valós elemet tartalmazott. Téves prognózisa viszont szükségszerűen következett szem­ léletéből, abból, hogy nem tudta elméletileg meghaladni a tőkés-földesúri rendszert. Az elvont h u m á n u m nála — a kisebbségi etika viszonylatában is — erőtlennek bizonyult, a megváltozhatatlan sorsként, valamilyen örök kategóriaként felfogott kisebbségi elnyomottság pedig defetizmust szült. Makkai távozása a kishitű non possumus utólagos mentségével ki­ váltotta az „ahogy lehet" helytállást parancsoló (kissé sztoikus) válaszát. Szemlér Ferenc a szabadelvűség, a humanizmus nevében utasította vissza Makkai helyzetelemzésének nemzetiség-halált jövendölő kasszandrai kö­ vetkeztetéseit (Elvek és törvények. Hitel, 1937, 1). A Magunk revíziója — az irodalmi s az erkölcstani esszé sajátos ötvö­ zete — nem fogalmazta meg tételesen a kisebbségi etika követelményét. A kezdeményezés érdeme ebben a vonatkozásban Tavaszy Sándoré, aki Erdélyi szellemi életünk két döntő kérdése (Kolozsvár, 1928) című tanul­ mányában hiányolja, hogy a kisebbségi közéletben elhanyagolják az eti­ kai szempontokat. Nem törődtek azzal — állapítja meg —, hogy a közös­ ségi életet „parancsolólag szabályozó etikai eszményeinket nemzeti öntu­ datunk sajátjaivá tegyük". Innen annak a szükségessége, hogy a kisebbségi jövőt megfelelő etikával biztosítsák, amelynek kisugárzása lehetővé tenné, hogy „egy közös nemzeti ethosz hasson át a nemzeti kisebbségi organiz­ mushoz tartozó minden egyes tagot". Tavaszy tanulmánya jelzi, hogy az irodalom kezdetben szinte kizáró­ lagos funkcióját a romániai magyarság önismeretének és hivatástudatá­ nak kifejezésében most már a jelentkező etikai gondolkodás is vállalja. Ha periodizálni próbálnók ennek az önismeretnek a történetét, megálla­ píthatjuk, hogy egymást követő szakaszokban hol az irodalom, hol az etika, hol pedig a társadalomkutatás játssza benne a főszerepet, anélkül azon­ ban, hogy képviselőik monopolizálnák feladatukat. Ami az etikát illeti, kidolgozói — a már említett ösztönző tényezők hatására — arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy tudatosítsák a kisebbségi lét öntörvényszerűségét, a kisebbségi emberre jellemző lel­ kületet s a belőlük fakadó ethoszt, különös tekintettel a román néphez fűződő kapcsolatokra. Tavaszy például a kisebbségi ethosz szerepét abból a létmeghatározott­ ságból vezeti le, hogy „a kisebbségi nemzettesthez tartozók életét úgy egyéni, mint közösségi vonatkozásban annyiféle veszedelem és kísértés fenyegeti, rettenti, hogy az egyenesen kiszámíthatatlan". A kisebbségi em­ ber egy „démonikus világban" él, amelynek minden ösvénye és zuga csap­ dákkal, őt üldöző és szaggató rossz szellemekkel van tele. Láthatjuk, ebben az írásában Tavaszy is hajlik arra, hogy önmagá­ ban, az ország haladó erőitől elvonatkoztatva vizsgálja a magyarság hely­ zetét, mintegy abszolutizálva egy tőkés-földesúri rendszer nacionalista elnyomása alatt lévő kisebbség életérzését. Ez az életérzés — Unamuno szavaival — tragikus és Don Quijote-i lenne. (E sorok írója főként e szem­ léletbeli fogyatékosságát bírálta egyoldalúan egy régebbi tanulmányában.) A szűk keresztmetszetű diagnózisból (amely némely vonatkozásban érint-

FÜLÖP ANTAL ANDOR 1. Kompozíció M á t y á s k i r á l y s z ü l ő h á z á v a l (1965)

FÜLÖP ANTAL ANDOR 2. Virágos csendélet (1961) 3. Kolozsvári m ű e m l é k e k (1966)

kezik Makkai borulátó megállapításaival) származó következtetései azon­ ban merőben ellentétesek a Magunk revíziója szerzőjének konklúzióival. Éppen az észlelt, és tegyük hozzá, az akkori helyzettől nem idegen nega­ tívumok káros következményeinek (széthúzás, erkölcsi válságot előidéző önösség) ellensúlyozására tartja szükségesnek az etikai nevelést, az egye­ temes erkölcsi normáknak a kisebbségi életre való alkalmazásával. Tavaszy kisebbség-pedagógiai törekvéseit ugyanis az a remény fűti, hogy az adott kedvezőtlen helyzet „a legmagasabb rendű etikai élet" lehe­ tőségeit is magában rejti. E bizakodó, építő szándékú megállapításában viszont találkozik azokkal, akik a kisebbségi helyzet derűlátóbb megítélé­ séből indulnak ki. László Dezső például „a kisebbségi élet ajándékai"-ról értekezik, és szembeállítja ezt az életigenlő, szintén a szellemi értékek felé orientálódó felfogást a kisebbségi létben csak pusztulást érzékelő ví­ ziókkal (A kisebbségi élet ajándékai; az Új arcvonal című antológiából, Kolozsvár, 1931). A kisebbségi életnek mint sajátos, egészen új életformának a meg­ fogalmazásában László Dezső rokon nézeteket vall azokkal az etikai érdek­ lődésű politikusokkal, jogászokkal és pedagógusokkal, akik a kisebbség­ nek mint a nemzettől eltérő, külön egyéniséggel rendelkező etnikai cso­ portnak a meghatározását próbálják körvonalazni. (Kísérleteikben mai nemzetiség-szociológiánk hasonló törekvéseinek előzményeit kell látnunk.) E meghatározások fő érdeme, hogy a honi magyarság státusát a román néphez való kapcsolatban ragadják meg, e viszonyulásban jelölve meg a nemzetiségi lét döntő ismérvét. Idézett tanulmányában László Dezső a következőket szögezi le: „A kisebbségi élet igaz szemléletéhez mindenek­ előtt úgy juthatunk, ha kisebbségi voltunkat nem a többségi magyarság­ hoz, hanem a körülöttünk élő többségi románsághoz való viszonyunkból állapítjuk meg." Majd: „Kisebbségi életünk alapkérdései tehát a román­ sághoz való viszonyunkon dőlnek el." E szemléletből származó erkölcsi következtetéseket Paál Árpádnál ta­ láljuk, aki a „népkisebbség" általa kidolgozott kategóriájának elemzésében hangsúlyozza, hogy e különneművé alakuló népcsoport mássá lett, mint a nemzet. Paál Árpád etikai nézeteire Kant erkölcstana hatott. A „feltétlen jó" kanti fogalmára utalva, Paál az erkölcsöt a jóra való törekvéssel azo­ nosítja. Ennek az erkölcsi felfogásnak a nevében igényli, hogy ismerjék el a népkisebbség kisebb népként kialakult életközösségének jogait. A nép­ csoport erkölcsi fejlettsége, amely az egymás iránti jóság, az önzetlenség és emberszeretet erényeiben nyilvánul meg, nélkülözhetetlen tényező fennmaradásában és hivatása teljesítésében. (Erkölcsi szempontok a népkisebbségi jogban. Magyar Kisebbség, 1935). A hivatástudatban látja Imre Lajos a kisebbségi életsors meghatá­ rozó mozzanatát. A kisebbség sorsát — szerinte — nem lélekszáma vagy gazdasági helyzete dönti el, hanem rendeltetésének világos tudata és vál­ lalása. Ebben az optikában kisebbség és többség kölcsönösen kiegészítheti egymást és együttműködhet, mindegyik a maga hivatásának megfelelően. Az így értelmezett kisebbségi sorsból pedig erkölcsi kötelességek szár­ maznak, amelyeknek tiszteletben tartása ama bizonyos létparancs köve­ telménye. A hármas kötelezettség: tudatára ébredni és tudatosítani a kül-

detést; kifejleszteni a sajátos vonásokat; együttműködni a többségi nem­ zettel (A kisebbségi élet erkölcstana. Erdélyi Helikon, 1938. 1—3). Míg Imre Lajos — a keresztyén etikából ihletődő — missziós tudat parancsát követve szorgalmazza a román nép és az itteni magyarság óhaj­ tott jó viszonyát, Tavaszy Sándor, aki egyébként szintén ennek az erkölcs­ tannak a képviselője, a kulturális közeledés, a kölcsönös megismerés etikumára alapozná az ország többségi nemzetének és együttélő nemzetiségei­ nek kapcsolatát. Tavaszy számára erkölcsi követelmény a román művelődés értékei­ nek alapos megismerése és terjesztése. Ebből a szemszögből morális tett­ nek minősíti a Pen Club és az Erdélyi Helikon kezdeményezte műfordítá­ sokat. Nézete szerint a románság és hazai magyarság viszonyának rende­ zése akkor lesz kielégítő, ha művelődéseik nem a nemzeti gőg fűtésére szolgálnak, hanem mindkét irodalom alkotói kölcsönösen meghajlanak az általuk felfedezett h u m á n u m előtt. „A román nyelv és kultúra nem kierő­ szakolt nyelvvizsgákat, hanem megértő szeretetet és megbecsülő tisztele­ tet érdemel — írja. — Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja belátni, az nem ismeri a szellemi-kulturális értékek és javak nemes természetét" (Etikai szempontok a románság és magyarság viszonyának megítéléséhez. Erdélyi Helikon, 1934. 9). A román nép és a honi magyarság barátságának, együttműködésének követelménye — függetlenül a valláserkölcsi vagy kantiánus alapvetés érvényétől — nem csupán morális, hanem jelentős társadalompolitikai tett volt megfogalmazói részéről. Ennek leszögezése nem menti fel a mai értel­ mezőt annak megállapításától, hogy sem a kulturális közeledés igénye önmagában, még kevésbé a gondviselésből eredeztetett hivatás jellegű komplementaritás elve nem helyettesíthette e barátság és testvériség reális meghatározóit. Nem pótolhatta tényleges hajtóerőit. Ami viszont azt az elképzelést illeti, hogy az így felfogott kisebb­ ségi erkölcs az általános emberi morál műhelyeként példát nyújtson, a második világháború s a megelőző korszak eseményei megmutatták, hogy e jószándékú törekvés — sajnos — illúziónak bizonyult. Az eszmei tévedések, csalóka ábrándok és gyakorlati következetlen­ ségek ellenére elfogadhatónak tűnik Ligeti Ernő nézete, amely szerint a „kisebbségi élet oxidálási folyamatának" egyik legértékesebb termékét a közösségi etikumban kell felfedeznünk és — tegyük hozzá — „megszün­ tetve megőriznünk". Ez az értékelés pedig nem csupán s talán nem első­ sorban a — sok tekintetben erősen vitatható — elméleti tételekre, ha­ nem arra a személyiség- és jellemmodellre vonatkozik, amelyet ez az etika sugall. Meggyőződésünk, hogy a népi humánum eszménye felé mutató etika erényeinek: a helytállásnak, a felelősségnek, az áldozatvállalásnak, a makro- és mikrovilág értékei iránt elkötelezett szolgálatnak a megteste­ sítőjét Balázs Ferencben köszönthetjük. Hadd idézzük példája méltatására annak a Jancsó Bélának a szavait, aki ezeknek az eszményeknek és eré­ nyeknek hű képviselője volt, s aki a következőkben mutatta fel a Rög alatt és szerzője életének erkölcsi jelentését: „A népért való jóakarat és tudás küzdelme a néppel: a jóakarat és önfeláldozás küzdelme az előítéle­ tek, önzések és közöny irtózatos tehetetlenségi nyomatékával" (Ahogy lehet. Erdélyi Fiatalok, 1935. 4).

Hogyan viszonyul a szocialista humanizmus a kisebbségi h u m á n u m ­ hoz és etikához? Dialektikusan. A kapcsolódás és a bírálat síkján. Viszonyukat törté­ netileg kell értelmeznünk: annak a folyamatnak az összefüggéseiben, amelyben egyrészt feloldódnak a hagyományos humanizmussal szemben táplált szektariánus-elutasító fenntartások, másrészt pedig mind erőtelje­ sebbé válik a kisebbségi humánumon belül a népi demokratikus irányzat. A népfronti szakaszra kell e vonatkozásban is figyelmünket összpontosíta­ nunk, hiszen az antifasiszta harc feltételei alakították ki az e viszonyból származó kölcsönhatás konkludens mozzanatait. A korabeli hazai magyar marxista irodalomban nem találunk számot­ tevő etikai írásokat. A kor marxista gondolkodásában Európa-szerte sem érvényesültek még az etikának kedvező tényezők, azok az értelmiségiek pedig, akik itthon — igen mostoha körülmények között — bizonyos elmé­ leti munkásságot fejtettek ki, energiáikat az akkor sürgősebbnek ítélt fel­ adatok megoldására fordították. A hiány természetesen — e magyarázat ellenére is — hiány marad, amit csak részben kompenzál az etikával határos bölcselet, társadalomtudomány, irodalombírálat művelése vagy a „tiszta osztályvonal" irodalma. A tételesen megfogalmazott etika hiánya nálunk sem jelentett eti­ kátlan szemléletet vagy az erkölcs iránt közömbös magatartást. A hala­ dás híveit, a forradalmárokat mély erkölcsi motiváció is ösztönözte. A pro­ letariátus s általában a dolgozó tömegek gyakorlati erkölcse a szolidaritás, az igazságszeretet, a kitartás, az áldozatkészség erényeiben — a vértanúk mártíriumában nyilvánult meg. A két világháború közötti korszak Romá­ niájának dolgozóira is érvényes volt Marx egykori megállapítása: „Is­ mernünk kell a francia és angol munkások tanulását, tudásszomját, er­ kölcsi energiáját, szüntelen törekvését a fejlődésre, hogy elképzelésünk lehessen e mozgalom emberi nemességéről" (Marx—Engels Művei. Buda­ pest, 1958. 2.; 83). Ami a hirdetett erkölcsöt illeti, a szocializmus eszményének elköte­ lezett magyar írástudók törekvéseit a marxizmus szerves részét alkotó reális humanizmus, a tudományos szocializmus klasszikusainak müveiben foglalt etikai tételek világították be. Erkölcsi tudatuk ugyanakkor irodalmi hagyatékunk maradandó értékeiből is merített, mindenekelőtt a román— magyar—szláv testvériséget hirdető Ady emberségéből. Az „ember az embertelenségben" krédóját közvetítő humanizmus összekötő kapocs is volt egyben a népi h u m á n u m baloldali képviselőivel, a kisebbségi etika nép­ szolgálatot és kultúrközeledést szorgalmazó posztulátumai pedig a társa­ dalmi és nemzeti elnyomás rendszere ellen folytatott — kommunisták vezette — harcban, a román és magyar dolgozók szövetségében nyertek konkrét alkalmazást. Gaál Gábor születésének 80. évfordulója alkalmat szolgáltatott arra, hogy tudatosítsuk a „romániaiság" ethoszát, azt a társadalmi, kulturális és — tegyük hozzá — erkölcsi magatartást, amelyet a honi magyarság öntörvényüségének felismerésében és a belőle fakadó következtetések le­ vonásában sugallt. Ez az ethosz az összromániai valóság kategóriájában igényelt tudományos szintű önismeretet, világtájékozódást és főként h a t é ­ kony cselekvést, bensőséges szövetségben a román demokrácia erőivel.

Ha a szocialista humanizmus alapvonásai között különös hangsúllyal szoktunk valósághű és militáns mivoltára hivatkozni, akkor most leszö­ gezhetjük, hogy a „romániaiság" ethoszát éppen ezek a tulajdonságok jel­ lemzik. A Gaál Gábor-i modell fokozott felelősséget, igényességet és való­ ban felemelő hivatástudatot kifejező példája egy kiváló gondolkodó, szer­ kesztő és közéleti harcos személyiségében testesítette meg mindezeket az erényeket, a Németh László diagnosztizálta „morbus minoritatis" tünetei­ nek ellentéteit. A népfronti korszak Korunkjának szerkesztésében érvényesülő h u m á ­ num a maga következetes antifasizmusával gazdagította a romániai m a ­ gyarság erkölcsi tudatát. Oldalairól erőteljesen áradt a vox humana, amelyet a humanizmust az antifasizmussal azonosító Fábry Zoltán szólal­ tatott meg. A stószi remete korparancsként megfogalmazott humanizmusa megalkuvást nem ismerő elkötelezettségből táplálkozott, és minden vonat­ kozásában erkölcsi funkciót teljesített. „Az antifasizmus leglényegét t e ­ kintve: az emberség erkölcstudata, és ezért mindenekelőtt morális aktiviz­ m u s " (A vádlott megszólal. Irodalmi Szemle, 1968. 8). Láthattuk, a kisebbségi etika kidolgozóinak ama vágya, hogy a kisebb­ ség — a maga egészében — világérvényű értékek forrásává váljék, illú­ ziónak bizonyult. Fábry Zoltán életében és művében azonban maradék­ talanul megvalósult az az önmaga támasztotta követelmény, hogy a világ­ háborúk korszakában a humánumnak mintegy rezervációt biztosító kis cso­ portok és egyének maximummá fokozzák a kedvezőtlen helyzetükben lehetséges minimumot. Ennek az igénynek a hatása jelentkezik egyébként a régi Korunk köteteiben is, ebben az egész művelődésünk szempontjá­ ból páratlan teljesítményben, amely felejthetetlen szerkesztőjének nevé­ hez fűződik. A Korunk gárdájának harcos antifasizmusa, a „ranggá és hűséggé" avatott „szellemerkölcs" valóban a Romain Rolland és Heinrich Mann fémjelezte európai demokrácia magaslatára emelte a haladó romániai magyarság etikumát, amely egyébként elválaszthatatlan volt a román progresszió szellemiségétől, Sadoveanu, Arghezi, Sahia, Eftimiu, Ralea, Roşca, Vianu humánumától. A transzilvanizmus korabeli marxista bírálatában benne foglaltatott a kisebbségi etika illúzióinak és következetlenségeinek kritikája is. A szo­ cialista humanizmus és kisebbségi h u m á n u m ellentmondásos viszonya sa­ játos, termékeny formát öltött a Vásárhelyi Találkozót előkészító vitában és magán az értekezleten, amelynek összehívásában kezdeményező szere­ pet játszottak a Korunk és a MADOSZ fiatal értelmiségijei. A Vásárhelyi Találkozóban mai dialógusaink előzményét, a záróhatározatként elfoga­ dott Hitvallásban pedig e párbeszéd korszakos jelentőségű dokumentumát kell látnunk. A Hitvallás aláírói tevőleges szolgálatot hirdettek az e r ­ délyi magyarság sorskérdéseinek megoldásában, közösséget vállaltak a munkássággal a kizsákmányoló tőke elleni küzdelemben, és kifejezték a n ­ nak a szükségességét, hogy megtalálják a román nép és az együttélő m a ­ gyarság együttműködésének útját. A záróhatározat emelkedett szellemű szövege a fiatal magyar értelmiség néphűségét és fejlett erkölcsi felelős­ ségtudatát fejezte ki. A szocialista munkásság álláspontjának hangot adó Józsa Béla k é ­ sőbb leszögezte, hogy részvételük a Találkozón nem jelentett elvfeladást,

nem jelentette azt, hogy lemondtak volna világfelfogásukról, az osztály­ harcról. Viszont: „Ha akarjuk, ha nem, a magyarság egy részét képezzük, s így nem lehet közömbös előttünk, hogy milyen irányt tart be Erdély magyarságának kisebbségpolitikája..." (Miért mentek a munkások a Vá­ sárhelyi Találkozóra? Brassói Lapok, 1937. október 29). Józsa Béla nyilatkozatában az a marxi humanizmus munkál, amely „az ember teljes visszanyeréséért" (Marx) küzdő proletariátus nemzeti­ nemzetiségi felelősségét exponálja.

A szocialista építés jelenlegi szakaszában kialakultak mind a korszerű marxista etika, mind a nemzeti-nemzetiségi kérdés komplex tanulmányo­ zásának kedvező feltételei. Vizsgálódásaink ezekben az összefüggésekben helyezkednek el, az ország egész népét egybefűző szocialista erkölcsi tudat fejlesztésének jegyében.

Fülöp

Antal

Andor:

Újhelyi

Gábor

ötvösmester

háza

Kolozsvárt

(1963)

CONSTANTIN LĂZĂRESCU

NEMZETI SZUVERENITÁS SZOCIALISTA NEMZETKÖZISÉG Jogilag a nemzeti szuverenitás szerzett jogot jelent, amelyből — mint közjóból — minden népnek egyaránt részesednie kell. Magának a nemzet­ közi jognak létalapja is benne rejlik e döntő jelentőségű felfogás statuálásában és előmozdításában a követendő cél eléréséért: ez a független állami entitások közötti kapcsolatok hatékony normákra és alapelvekre építő szabályozása. A szuverenitás a nemzetközi jog alanyaiként tekintett államok meghatározó vonása. A nemzeti szuverenitás alapelvének de jure általánosítását meghatá­ rozzák a világban végbement nagy átalakulások, a félreismerhetetlen való­ ság: a népek előrehaladása az igazságosabb szocialista rendszer felé — amely máig 14 államban kelt életre és szilárdult meg —, a társadalmi és nemzeti felszabadító mozgalmak minden eddigit fölülmúló lendülete, egy viszonylag rövid történelmi szakaszban jelentős számú új állam megje­ lenése és cselekvő belépése a nemzetközi közösségbe, a néptömegek, a közvélemény mindenütt megnyilvánuló és mind határozottabb tiltakozása az uralom és a diktátum politikájának bármely formájával szemben. Mégis, mindezek ellenére a nemzeti szuverenitás továbbra is az ideo­ lógiai véleménycserék egyik legvitatottabb témája marad. A felfogások és vélemények széles skálája nemcsak a különböző kutatókat ösztönző in­ dítékok változatosságát tanúsítja, hanem annak is bizonysága, hogy mi­ lyen rendkívül bonyolult a társadalmi fejlődés jelenségeivel mind hatá­ rozottabb összefüggésben kutatott téma. Az a tény, hogy a nézetek mai áramkörében szinte nincs is olyan tézis, amely ne származtatná magát bizonyos történelmi tapasztalatból, a társadalmi valóságból, kétségkívül az idők jele, hiszen a szociológia, napjaink leginkább igénybe vett tudo­ mányága sok területre behatolt már, a nemzetközi kapcsolatokét is bele­ értve. A valóság tartalmában mindig sokkal gazdagabb, sokkal bonyolultabb, mint „legtökéletesebb" ábrázolása. Az államok szuverenitása például de jure alapelv jelentésűvé vált; másrészt azonban — a mai nemzetközi konjunktúrában — túlzás volna mindenütt és minden körülmények között tiszteletben tartott de facto alapelvnek tekinteni. Az imperialista körök politikája és akciói felhívják a figyelmet a más országok belügyeibe tör­ ténő durva beavatkozás gyakorlatára, a gyarmati és neokolonialista poli­ tika fenntartására, az indokínai népek elleni háború kiterjesztésére, a közvetett és közvetlen egyenlőtlenségnek és függőségnek az államközi kap­ csolatokban még mindig észlelhető jelenségeire. Amikor a valóságot csak erről az oldaláról kiindulva közelítik meg, előtérbe kerülnek tézisek, amelyek kétségbe vonják a nem erőszakkal, ha­ nem a szuverén és független államok beleegyezésével megalapozott nem-

zetközi jog hatékonyságát; ilyen esetekben eltorzul a nemzetközi élet egé­ szének áttekintése (elhanyagolódnak azok a tényezők és tendenciák, ame­ lyek a jogi alapelveket és normákat kialakították), és ami még fontosabb, magának a szuverenitásnak a fogalma is olyan értelmezést kap, amely kiegészítő tisztázást igényel. Sajnos, egyes elméletek nem tudják elkerülni a kétértelműséget, a szociologizáló leegyszerűsítéseket, a nemzetközi tár­ sadalom struktúráját gépiesen azzá hasonítják, ami a nemzeti-állami tár­ sadalmak sajátja, s ily módon a szuverenitást nem a nemzetközi társadal­ mat összetartó és megszilárdító tényezőnek tekintik, hanem éppenséggel ezzel ellenkező megvilágításba helyezik. Filozófiai szempontból a kérdés a rész és az egész, az általános és a sajátos viszonyára vezethető vissza, vagy — hogy tárgyunk specifiku­ mához igazodjunk —: a nemzeti és a nemzetközi relációjára. Természete­ sen e viszonyok megfelelő tárgyalása jóval túlhaladja a spekuláció kere­ teit, minthogy már maga a kérdés tárgyalása is erős társadalmi visszhangú, döntően politikai jellegű bonyodalmakkal jár. A viták és véleménycserék kétségkívül hasznosak, megfelelnek égetően időszerű szükségleteknek, ami általában magas fokú felelősséget ró az elméleti tevékenységre, melynek mindenekelőtt elmélyültséggel és az érvelés meggyőző erejével kell ki­ vívnia az illő tiszteletet. Nem kevés tézis és eszme bizonyul azonban csupán bizarr gondolat-építménynek, a sugallt megoldások pedig hazárd­ nak és ártalmasnak, éppen a jelenség-összefüggések következetlen észle­ lése miatt. A nemzetközi kapcsolatok kutatásának rendkívül időszerű alapvető témaköre — társadalom, állam, nemzet és ezek viszonyának a dialekti­ kája — általában, valamint e viszonyoknak a társadalmi-történelmi fejlő­ dés objektív törvényszerűségei fényében történő vizsgálata, sajátosan pe­ dig az osztályharcnak és az osztály-kritériumoknak a szocialista társadalom feltételei és elvárásai alapján történő elemzése a tudományos szocializ­ mus elmélete számára kedvező talajt, alkotó lendületet biztosít, lehetőséget a vitákban való hatékony közbelépésre, a dolgok tisztázására, a valóság­ nak megfelelő alternatívák és életképes gyakorlati megoldások kidolgo­ zására. A marxi—lenini elmélet lényeges jellegzetessége, amely vonzó- és ha­ tóerejének növelésére hivatott, mindig eleven, újító szellemében rejlik, ab­ ban, hogy gondolkodásban és cselekvésben magas fokon ötvöződik a r u ­ galmasság a megingathatatlan elvszerűséggel, a tételek és a következteté­ sek állandó egybevetésében a valósággal, a társadalmi gyakorlattal. Mindez teljességgel érvényes a nemzeti szuverenitás és szocialista nemzetköziség döntő jelentőségű viszonyának a tárgyalásában is.

A szuverenitás mindenekelőtt az államhatalom bensőséges tulajdon­ sága, s mint ilyen, társadalmi és történelmi fogalom; tartalma és meg­ nyilvánulásának konkrét módozata az osztályokra alapozott emberi tár­ sadalom fejlődés-függvényében alakul, szoros kapcsolatban az államszer­ vezési formák fejlődésével. Egy régebbi jelenséget jelölve, a szuverenitás fogalma ténylegesen a feudalizmus korszakából ered, amikor is az állam azonos volt a monarchia intézményével. Az európai uralkodók például egy-

részt arra törekedtek, hogy teljesen függetlenítsék magukat az egyetemes becsvágyú világi és egyházi hatalomtól (Római Szent Birodalom és Pápa­ ság), másrészt viszont kiterebélyesítsék a szuverenitást a vazallus politikai alakulatok fölött, elindítva ezzel az államközpontosítás pozitív folyamatát. A tőkés termelési viszonyok fejlődésével és a nemzetek kialakulásá­ val, a polgári forradalmak győzelmével és a nemzeti államok létrejöttével egyidejűleg a nemzetek önrendelkezési jogának, valamint azon jogának elismerése nyomán, hogy független államot alapítsanak, a szuverenitás tar­ talma jelentősen gazdagodott. A nemzetközi jog alapjává tették a nemzeti szuverenitás és a nép szuverenitásának forradalmi alapelveit, s mindezt a burzsoázia támogatta gazdasági és politikai fölfejlődésének fázisában, ab­ ban a szakaszban, amikor haladó történelmi szerepet töltött be. A tőkés rendszer megszilárdulása után — különösen annak monopolista szakaszá­ ban, amikor az imperialista nagyhatalmak hozzálátnak a világ érdekszfé­ rákra való felosztásához, más népek leigázásához és a gyarmati rendszer kialakításához — a nemzetközi élet ezen alapelveinek semmibe vevése és durva megszegése terheli a kapitalista rendszert, de azért maguknak a nemzeti függetlenségre és szuverenitásra vonatkozó alapelveknek a tartos­ ságát és érvényességét semmi esetre sem kérdőjelezhetik meg. Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt nem létezhet a nemzetközi kapcsola­ tok szabályozására megfelelőbb alternatíva, mint az államok létjogosult­ ságának, szuverenitásának és függetlenségének elismerése, tekintet nél­ kül nagyságrendjükre vagy anyagi erejükre. A jelenkori nemzetközi jog középpontjában áll az államok (nemzeti, soknemzetiségű, különböző társa­ dalmi és politikai berendezkedésű államok) realitása, melyekre egyaránt alkalmazzák a szuverén egyenlőségnek az ENSZ Chartájában megfogal­ mazott alapelvét. A szuverenitásra vonatkozó valamennyi meghatározásnak közös vo­ nása az államhatalom önálló fennhatósága, szabadsága ahhoz, hogy min­ den külső ellenőrzéstől mentesen, függetlenül cselekedjék gazdaságában, kultúrájában, a társadalmi élet minden területén (belpolitika) és más álla­ mokkal való kapcsolataiban (külpolitika). Az állami szuverenitás elidege­ níthetetlen és megoszthatatlan, nem érintheti, nem csonkíthatja meg, nem sajátíthatja ki és nem osztozhat rajta semmi más belső vagy külső hata­ lom. Ha az államok szuverén hatalmú jellegüket mint tulajdonságukat elveszítenék, akkor megszűnnének a szó igazi értelmében vett államoknak lenni, egyszerűen más szuverén hatalom adminisztratív egységeivé ala­ kulnának át. Georg Schwartzenberger angol jogász és szociológus jogosan jegyezte meg, hogy a szuverenitás bármilyen korlátozása nem vezethet másra, mint „szuverenitás-átruházásra", ami „magyarázatul szolgál arra is, hogy a szuverén államok miért haboznak olyannyira igen fontos funk­ ciókkal felruházni a nemzetközi intézményeket, különösen létjelentőségű kérdésekben". A nemzeti szuverenitás kivétel nélkül valamennyi állam sajátos joga, minden állam kizárólag a saját területén gyakorolja, azzal a kifejezett fel­ tétellel, hogy más államok szuverenitását tiszteletben tartja. Az abszolút módon értelmezett szuverenitás — abban a fölfogásban, hogy az államok saját érdekeik előmozdításáért szabadon folyamodhatnak bármilyen esz1

1

P o w e r Politics. L o n d o n , 1964. 95.

közhöz, beleértve más államok szuverenitásának megsértését vagy meg­ semmisítését — kívülesik minden nemzetközi erkölcsön és törvényességen. Egyes nyugati ideológusok sokat szellőztetett elmélete az ún. „abszo­ lút" szuverenitásról valójában nem más, mint az erőszak-politika tipikus kifejezője; e teóriák szószólói szerint a nemzetközi béke és biztonság egyetlen „realista" alternatívája a régi erőegyensúly-politika egy „új" vál­ tozata lehetne, a világ felosztásának állandósítása hatalmi és befolyási övezetekre, ily módon fékezve a nemzeti emancipáció hatalmas folya­ matát, amely — úgymond — a fölfordulások és konfliktusok fő vonása. A dolgokat fonákul bemutatva, a nemzetközi életben a közvélemény nö­ vekvő szerepét lekicsinyelve, sőt a nemzetközi küzdőtéren a legutóbbi negyed század alatt végbement erőviszony-eltolódások történelmi jelen­ tőségét és pozitív kihatásait is bagatellizálva , ez a puszta elméleti spe­ kuláció igazolni igyekszik az imperialista körök világhatalmi törekvéseit és tagadni azt, hogy a nemzetközi feszültségek és konfliktusok valódi okai az imperializmus támadó természetében rejlenek, ádáz ellenállásában a történelem természetes menetével szemben, a népek ama jogával szemben, hogy saját sorsuk meghatározói legyenek. Nyilvánvaló, hogy sem az erőszak-politika elméleteit, sem az impe­ rialista kihívásokat nem győzhették le eleddig — bármennyire helyesek voltak az érvelések — sem teóriákkal, sem erkölcsi parancsolatokkal vagy jogi alapelvekkel. A múlttól eltérően azonban a nemzetközi helyzet alakulása egész sor olyan tényezőt és meggondolást hoz felszínre, mely az államokat fogékonyabbá teszi nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk tiszteletben tartásának a követelménye iránt. Az államközi kapcsolatok ilyen alapokon történő szabályozását önmű­ ködően aligha lehet megvalósítani, ez csakis harc árán lehetséges; ebben a harcban a döntő fegyver a türelmes és állhatatos, szóban és tettben egyaránt megingathatatlan alapelvű politikai cselekvés; e téren a szocia­ lista államokra hárul az az internacionalista feladat, hogy a legmeggyő­ zőbb példát mutassák. 2

A polgári és marxi—lenini társadalmi-politikai gondolkodás alapvető különbözősége a történelmi fejlődés jelenségeinek a társadalom osztály­ struktúrái szerinti megítélésében s az antagonista osztályok közötti harc­ cal összefüggésben történő magyarázatában rejlik. A nemzetek és az álla­ mok mint társadalmi-történelmi jellegű alakzatok kifejezői a társadalmi fejlődés objektív követelményeinek — megvalósításukban valamilyen mó­ don a társadalom összes tagjai érdekeltek —, miként kifejezői a megkü­ lönböztető nemzeti és társadalmi tudatnak is. A fejlődés követelményei iránti magatartás, a nemzeti tudat megnyilvánulási módja és a nemzeti érdekek tükrözése osztályok szerint változik, a társadalmi életben betöl­ tött helyzetüknek és szerepüknek megfelelően. Az állam az uralkodó 2

I n t e r n a t i o n a l S t r u c t u r e , N a t i o n a l F o r c e a n d t h e B a l a n c e of W o r l d P o w e r című t a n u l m á n y á b a n K e n n e t h N. W a l t z , a b r a n d e i s i e g y e t e m (USA) t a n á r a p é l d á u l úgy véli, h o g y a világ l e g n é p e s e b b o r s z á g á n a k , K í n á n a k a f o r r a d a l m i győzelme sem é r i n t e t t e k o m o l y a n a „világegyensúlyt". Theory and Reality in International Relations. N e w Y o r k — L o n d o n , 1968. 4 2 .

osztályok végrehajtó eszköze, ami a tőkés társadalom feltételei között oda­ vezet, hogy az osztályérdekek állandóan differenciálódnak, a burzsoázia a gazdasági-társadalmi fejlődés követelményeivel ellentmondásba kevere­ dik, beleértve az alapvető nemzeti érdekeket is. Azzal a fenyegetéssel szemben, amelyet a munkásosztály, más osztályok és társadalmi rétegek forradalmi tevékenysége képvisel, a burzsoáziát osztályérdekei nemzet­ közi síkon a más országok burzsoáziájával kialakítandó együttműködés és egyesülés felé taszítja; ily módon ellentmondásosan viselkedik: egyfelől kész elárulni a nemzet igazi érdekeit akkor, amikor megszorul, másfelől saját érdekeit nemzetiként tünteti fel; ebben az értelemben kultiválja és tartja fenn a nacionalizmust és a sovinizmust. Szem előtt tartva a különböző nemzetek proletariátusának cél- és érdekazonosságát, Marx és Engels a nemzetközi méretű szolidaritás és harci egység szükségességét hangsúlyozta. A „Világ proletárjai, egyesülje­ tek!" jelszóval a proletárokat a r r a ösztönözték, hogy „az összes népek burzsoáinak testvériesülésével az összes népek munkásainak testvériesülését kell szembeállítaniok" . A marxizmus—leninizmus azonban az internacionalizmust nem he­ lyezi szembe a hazával és a nemzettel. A munkásosztály nemzeti szem­ pontból nem lehet „semleges", hiszen konkrét, sajátos vonású és egyediségű nemzetben születik, éli életét, fejlődik és harcol. Lenin rámutat: „A haza, vagyis az adott politikai, kulturális és társadalmi környezet, a proletariátus osztályharcának legfontosabb t é n y e z ő j e . . . A proletariátus számára nem lehetnek közömbösek és érdektelenek harcának politikai, társadalmi és kulturális feltételei, következésképpen nem lehet számára közömbös országának sorsa sem." A társadalomban elfoglalt helyzete és ama történelmi küldetése folytán, hogy az embernek ember által történő kizsákmányolását felszámolja, a munkásosztály nemzeti funkciója és ér­ deke megfelel a nemzet túlnyomó többsége alapvető érdekeinek, célja pedig abban állandósul, hogy következetesen támogassa ezeket az érdeke­ ket, teljes kielégítésükig, a szocializmus és a kommunizmus eszméinek megvalósulásáig. A munkásosztály pártjának — akár hatalmon van, akár nem — nemzeti politikai erőként kell cselekednie, abban az értelemben, hogy politikájával és tevékenységével kifejezze a társadalom fejlődésigényeit, a dolgozó tömegek és népe mélyen nemzeti és egyszersmind nemzetközi érdekeit és törekvéseit. A pártnak a nép élére kell állnia az alapvető nemzeti érdekek támogatásában, mert tudvalevő, hogy egyetlen párt sem számíthat a tömegek csatlakozására, ha késznek mutatkozik az állami szuverenitás és függetlenség feláldozására. A munkásosztály, a marxi— lenini pártok kötelessége, hogy következetesen hazafias magatartást tanú­ sítsanak, erőfeszítéseket tegyenek országukban a forradalom győzelméért és az új társadalmi rendszer felépítéséért, megvédjék saját népük, nemze­ tük érdekeit, a nemzeti szuverenitást. A nemzeti szerep, a haza, a szuve­ renitás elhanyagolása vagy szem elől tévesztése megteremthetné a reakciós erők és osztályok számára a lehetőséget, hogy saját érdekükben hasz­ nálják ki a néptömegek haladó — nemzeti és hazafias — törekvéseit. 3

4

3

4

M a r x — E n g e l s M ű v e i 4. B u d a p e s t , 1959. 397. L e n i n M ű v e i 15. B u d a p e s t , 1955. 193.

A szocializmus feltételei között minden nép, minden egyes kommu­ nista párt — széles körű tevékenységet fejtve ki az új rendszer felépíté­ séért, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztéséért, a szocialista demokrácia kiterjesztéséért és elmélyítéséért, a társadalmi méltányosság és igazság alapelveinek következetes érvényesítéséért — egyaránt teljesít nemzeti feladatot és magasztos internacionalista kötelezettséget. A való­ ság azt mutatja, hogy minden egyes szocialista nemzet önálló fejlődése teljesen megfelel az internacionalizmus érdekeinek és követelményeinek, elsőrendű feltételt teremtve a szocialista államok összessége számára po­ tenciáljuk növeléséhez és egységük megerősítéséhez, mert amilyen mér­ tékben erősödik minden egyes szocialista ország, úgy növekszik hozzá­ járulása is a szocializmus erőinek, a békének és a haladásnak megszilár­ dításához. Ugyanakkor a szocialista nemzetköziség kizárja az egyik vagy másik állammal vagy egy szocialista államcsoporttal szembeni kedvez­ ményezést; az internacionalizmus az összes szocialista államok közötti együttműködés, egység és kölcsönös elvtársi segítség megerősítését jelenti, az összes kommunista és munkáspártok szolidaritását és egységét, valamint mindezeknek a pártoknak a szolidaritását az összes szocialista országok­ kal, minden egyes ország munkásosztályával és különböző társadalmi kategóriái demokratikus, haladó mozgalmaival, az összes népekkel, ame­ lyek nemzeti létüket védelmezik, a jogot ahhoz, hogy maguk döntsenek sorsuk, függetlenségük és nemzeti szuverenitásuk felett. Beszédes kifeje­ zője az ilyenszerű magatartásnak az az erkölcsi és anyagi segítség, amelylyel a szocialista országok, a világ kommunista és munkásmozgalma, a demokratikus és haladó erők segítik a vietnami nép, Indokína harcát az Egyesült Államok imperialista körei szította agresszióval szemben, s tá­ mogatják a világtérképen itt-ott még jelzett gyarmatok népeinek hősi küzdelmét. A következetes marxizmus—leninizmus egyik vonása a teljes csatla­ kozás ahhoz az eszméhez, amely szerint a szocializmus és demokrácia egy­ mástól elválaszthatatlan. A nacionalizmus és a sovinizmus az egyenlőt­ lenség, az uralom és az elnyomás előfeltétele és eredménye; a szocialista internacionalizmus viszont előfeltétele és eredménye az államok belső és nemzetközi életében egyaránt megnyilvánuló demokratizmusnak. A m u n ­ kásosztály érdekeinek szempontjából a szuverenitás, a nemzeti függet­ lenség nem akadályt, hanem alapot jelent a nemzetközi együttműködés útján. Engels leszögezi, hogy a proletariátus nemzetközi mozgalma általá­ ban csakis független nemzetek között lehetséges. Az internacionalizmus megköveteli a teljes és visszavonhatatlan szakítást minden erőszakra alapozott kapcsolattal és ennek helyettesítését kizárólag a szabad elhatá­ rozás demokratikus alapelvét kifejező kapcsolatokkal. Lenin emlékeztet arra, hogy Marx mindenekelőtt a proletariátus osztályharcának érdekeit tekintve helyezte előtérbe az internacionalizmus alapeszméjét: „Nem le­ het szabad az a nép, amely más népeket elnyom." Állhatatosan ajánlja a rendkívül elővigyázatos magatartást a nemzeti érzés iránt, s emlékeztet Engels hivatkozására mint egyetlen kétségbevonhatatlan, vitathatatlanul internacionalista [a szerző kiemelése] módon alkalmazható alapelvre „min­ den idegen néppel" , vagyis nemcsak a gyarmatiakkal kapcsolatban, mivel 5

1

L e n i n M ű v e i 22. B u d a p e s t , 1951. 369.

„a győzelmes proletariátus egyetlen népet sem boldogíthat kényszer útján anélkül, hogy ezzel alá ne ásná saját győzelmét." Napjainkban a szuverenitás és a nemzetköziség összefüggésének marxista—leninista szellemű tárgyalása rendkívüli jelentőségű; ma a szo­ cialista államok között az új típusú kapcsolatok kikristályosodásának folya­ mata olyan kérdéseket vet fel, amelyek eleddig a nemzetközi életben nem jelentkeztek, éppen ezért elméleti és konkrét politikai tevékenység­ gel mindent meg kell tenni megoldásukért. Mint fogalom, történelmi kategória a szocialista nemzetköziség a fej­ lődés törvényeinek van alávetve; megőrizve lényegét, állandóan szélesíti és gazdagítja tartalmát, változatosabbá teszi megnyilvánulási formáit, új minőségi tényezővé alakul, nagyobb hatékonysággal, mint bármikor a múltban. Fontos azonban megállapítani, miben rejlenek valójában az új minőség elemei. Különösen az utóbbi években egyes külföldi sajtótermékek megkísé­ relték elfogadhatóvá tenni azt az eszmét, amely szerint a munkásosztály és a szocializmus látószögéből tekintve a szocialista állam szuverenitása és a proletár nemzetköziség egymást feltételező kölcsönössége összeegyez­ tethetetlen a nemzeti függetlenség és szuverenitás minden esetben való védelmezésével. Ilyenszerű szempontok fenntartása során azt hangoztat­ ják, hogy a szocialista fejlődés gazdasági és politikai feltételeinek a szu­ verenitás kérdésében elfoglalt álláspontjuk újraértékelésére kellene kész­ tetniük a kommunistákat, arra, hogy elutasítsák „a szocialista állam szuverenitása elvont koncepcióját", amely — úgymond — nem szolgálhat mást, mint a tömegek félrevezetésére irányuló burzsoá propaganda szol­ gálatát. Kijelentik, hogy a kommunisták — úgymond — eleddig azért helyezték szembe a nemzeti szuverenitást az integrálódással, mert áldo­ zatául estek az imperializmus ellen folyó harc átmeneti szükségleteinek, s teljes meg nem értést tanúsítottak a szocializmus nemzetközi lényegét illetően, amelyre állítólag éppen a gazdasági és politikai integrálódás volna jellemző. Fő érvként jelentik ki, hogy a szocializmusban a nemzeti keret túlságosan szűk, akadály az államok és nemzetek fejlődésének út­ ján. Innen pedig arra a véleményre jutnak, hogy korunk és az internacio­ nalizmus tartalmának meghatározásában változtatásokat kellene végre­ hajtani: a kor — úgymond — az átmenetet képviselné a nemzeti fejlődés alapelveitől az internacionalista alapelvekig, a szocialista nemzetköziség­ nek pedig magában kellene foglalnia a szocialista államok „szükséges és objektív integrálódását", szuverenitásuk és függetlenségük elhanyagolását. Továbbá — hogy a „szükséges és objektív integrálódás" értelmezése körül semmilyen kétség ne maradjon — megállapítják olykor, hogy a marxi— lenini elmélet eddig hibát követett el, tagadva a polgári teoretikusoknak „a nemzeti és állami szuverenitás szükséges korlátozására", nemzetek feletti szervezetek létrehozására, a függetlenség elvének „a kölcsönös egy­ mástól függés" elvével való helyettesítésére vonatkozó elmélkedései „ra­ cionális" tartalmát. Egészen természetes, hogy az ilyen tézisek egész gondolati módszere nagyon komoly bíráló észrevételeket keltsen, s elméleti szempontból el­ fogadhatatlannak, politikai szempontból pedig károsnak minősüljön. Véle­ ményünk szerint a marxi—lenini elméletnek az a feladata, hogy tisztázza a dolgokat, a lehető legnagyobb szabatossággal kezelje a nemzeti szuve-

renitás és a nemzetköziség dialektikus viszonyát a szocializmus feltételei között, határozottan visszautasítson olyan magyarázatokat, amelyek sze­ rint a munkásosztály, a szocializmus internacionalista érdekei megköve­ telnék kétféle mértékegység érvényesítését a szuverenitás kérdésében: jelentősége tagadását a szocialista országok nemzetközi kapcsolatában s ugyanakkor érvényessége kinyilvánítását csupán a jelenkori általános nemzetközi jogban, amely társadalmi berendezkedésükre való tekintet nélkül az összes államokra vonatkozik. Az effajta eszmék „bejárattatá­ sára" hivatkozva írja az Unitá, az Olasz Kommunista P á r t lapja 1971. január 17-i számában: „Egyesek szerint vissza kellene utasítani valamely ország szuverenitásának absztrakt értelmezését, amelyet állítólag a bur­ zsoá sajtó terjeszt. Sokkal jelentősebb dolgokról van szó, mintsem meg­ engedhető volna, hogy az olasz kommunisták álláspontjában e kérdést illetően kétértelműségek alakuljanak ki. Mi nem engedhetjük meg, hogy valamely szocialista ország szuverenitását szembehelyezzék osztály- és internacionalista jellegével. A szuverenitás elidegeníthetetlen jog. Szá­ munkra ez nem absztrakt értelmezés, hanem érték, amelyről nem lehet lemondani." A L'Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja 1971. január 18-i számában megjegyzi: „A szocialista államok szuverenitása fogalmába olyan elemeket iktatnak be, melyek nem egyeztethetők össze a nemzet­ közi kommunista mozgalomnak a kommunista és munkáspártok 1969. jú­ niusi nemzetközi tanácskozásán megfogalmazott alapelveivel. A tanácsko­ záson elfogadott Nyilatkozat a szocialista országok közötti kapcsolatokról szólva a következőket jelzi: »Szükséges, hogy szigorúan tiszteletben tart­ sák a proletár internacionalizmust, a kölcsönös segítség és támogatás, a jogegyenlőség, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elveit«. Ezek az alapelvek a kommunista pártok közötti kapcsolatokra is érvényesek. A mi pártunk [a Francia Kommunista Párt. — A szerző megjegyzése] ezen elvek betűjét és szellemét szigorúan tiszteletben tartja." Az új típusú kapcsolatokat, amelyeknek uralkodniuk kell a szocialista országok között, az a tény jellemzi, hogy az államközi relációk egyete­ mesen érvényes alapelveit — a nemzeti függetlenség és szuverenitás tisz­ teletben tartása, be nem avatkozás egyik vagy másik állam belügyeibe, jogegyenlőség, kölcsönösen előnyös együttműködés — új, szocialista típusú alapelvek egészítik ki: a proletár internacionalizmus, elvtársi kölcsönös támogatás és segélynyújtás. Ezen alapelvek és a szocialista államok között teljes az összhang, mert mindegyik szocialista állam szuverenitásának a fenntartása és megszilárdítása új típusú kapcsolatokat helyez a szabad önkéntesség tartós és megingathatatlan alapjaira. Ezeknek az elveknek gyakorlati tiszteletben tartása teszi lehetővé a szocialista államok között az elvtársi együttműködés teljes kiszélesítését, elmélyítését, internacio­ nalista barátságuk, egységük és szolidaritásuk megerősítését. Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott: az internacionalizmust úgy fogjuk fel, mint a testvéri, szabad, egyenlő és független szocialista nemzetek együttmű­ ködését. Csakis független nemzetek között lehet szó egyenlő jogú együtt­ működésről, igazi szocialista nemzetköziségről. A különböző társadalmi­ politikai berendezkedésű államok közötti normális kapcsolatok alapelvei — nemzeti szuverenitás és függetlenség, teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, kölcsönösen előnyös együttműködés — a szo­ cialista nemzetköziségből eredő alapelvekkel együtt egységes egészet al-

kotnak, amelyből, gyakorlatilag, egyetlen összetevő sem hiányozhat a szocialista államok kapcsolatainak károsodása nélkül. Mint ismeretes, a burzsoá elmélet régóta próbálja demonstrálni, hogy a szuverén államok léte és óhajuk e szuverenitás fenntartására ellent­ mondásba kerül a nemzetközi együttműködés mind hangsúlyozottabb tendenciájával, amelyet gazdasági (nemzetközi munkamegosztás), vala­ mint politikai (a béke megőrzése és megszilárdítása, a világ biztonsá­ gának megteremtése) követelmények hoznak létre. A gazdasági és poli­ tikai élet egyes tüneteiből kiindulva, melyeket az integráció nyilvánvaló tényezőjének vélt, E. H. Carr amerikai szociológus közvetlenül a második világháború után azt jósolta, hogy a „túlhaladott", „elavult" nemzeti államiságot nagyrészt nemsokára sutba dobják, s Európában és az egész világon nem több, mint 60 szuverén állam fog fennmaradni. Nos, azóta 26 év telt el anélkül, hogy az integrálódás következményeként egyetlen állam is eltűnt volna a világ térképéről, sőt, a jelzett időszak alatt 70-nel nőtt az államok száma, és a folyamat még nem zárult le, a még gyarmati iga alatt levő 45 területen népek egész sora küzd a nemzeti függetlenségért és szuverenitásért. Gyakorlatilag beigazolódott, hogy a népeknek nincs okuk feladni nemzeti létüket, független és szuverén államiságukat, mégis egyes teore­ tikusok még mindig fenntartják elméletüket, amely szerint csakis az államok feletti gazdasági és politikai integrálás jelenthetné a túlélés, a jövő, a haladás egyetlen esélyét, és ha az integrálódás még nem követ­ kezett be, a hiba a népek nemzeti tudatában, szuverenitásra való törekvé­ sében rejlik. A történelmi tapasztalat azonban nem mutathat fel olyan esetet, hogy a szuverenitás teljes gyakorlása kárt okozott volna a gazda­ sági és társadalmi fejlődésben. Ellenkezőleg, a legmagasabb szintű fejlő­ dést rendszerint ott érték el, ahol mindenekelőtt a nemzeti és népi szuve­ renitást megvalósították (még a megcsonkított polgári demokrácia keretei közt is), mialatt a visszamaradottság ma is az idegen uralom alatt tartott népekre nehezedik nyomasztólag, azokra is, amelyek csak nemrég szaba­ dultak tőle. Mint ismeretes, Lenin felkarolta Hilferding eszméjét, amely szerint a „»történelem nélküli«" elnyomott népek valójában „kitűzik ma­ guk elé azt a célt, amely egykor a legfőbb cél volt az európai nemzetek szemében: az egységes nemzeti államnak mint a gazdasági és kulturális szabadság eszközének megteremtését." De ezt még a fontosabb európai nemzetek, amelyek közel két évszázaddal ezelőtt érték el e célt, sem vélik túlhaladottnak. Franciaország állásfoglalása a Közös Piacban, a NATO-ban csak egyik bizonyítéka annak, hogy a fejlett államok tudják: csakis gazdasági, politikai és kulturális szabadság biztosíthat számukra optimális feltételeket az előrehaladásban. A nemzet, a független és szu­ verén állam fontos szerepet játszik és még sokáig fontos szerepre hivatott az emberiség társadalmi fejlődésében. A nemzetközi életnek ezt a preg­ náns valóságát vette figyelembe Nicolae Ceauşescu elvtárs, amikor hang­ súlyozta, hogy „egy nép nemzeti függetlenségének bármilyen megsértése nemcsak e nép létérdekeit, haladását és fejlődését érinti súlyosan, hanem magát a békének és civilizációnak az általános ügyét is." 6

7

6

L e n i n M ű v e i 22. B u d a p e s t , 1951. 309. Nicolae C e a u ş e s c u beszéde az E N S Z 1970. o k t ó b e r 20-án. 7

Közgyűlésének

jubileumi

ülésszakán

Természetes, hogy a termelőerők rohamos fejlődése, a jelenkori tudo­ mányos-műszaki forradalom mint ösztönző erő mindinkább növeli az államok közötti gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos együttmű­ ködés szükségességét. Sokoldalú kölcsönhatás folyamata zajlik a népek között világszerte, az anyagi és szellemi értékek széleskörű cseréje; mindez a civilizáció benső sajátossága, minden ország fejlődésének fő követel­ ménye. Gyakorlatilag egyetlen ország sem biztosíthatja önmagában kielé­ gítő fejlődését, alapvető érdekeit, béketörekvését és haladását, ha nem kapcsolódik be az anyagi és szellemi értékek világot átfogó körforgásába, az együttműködésbe a világ más országaival. Éppen ezt tekintve lehet beszélni bizonyos kölcsönös függőségről, mert valójában az államok sok tekintetben függnek egymástól; még a legegyszerűbb nemzetközi megegye­ zés is kölcsönös függésbe hozza egymással a szerződő feleket abban az értelemben, hogy az alapvető, konvergens (közös) érdekek kielégítése mindegyik fél részéről az előírások szigorú betartásától függ. Hangsúlyoz­ zuk: a közeledés és kooperáció ilyenszerű objektív folyamata nem teszi kérdésessé az államok szuverén és független fejlődésének követelményét, ellenkezőleg, csakis valamennyiük sokoldalú fejlődésének alapján jöhet­ nek létre új, kedvezőbb feltételek a nemzetközi munkamegosztás elmélyí­ tésére, a nemzetközi gazdasági, műszaki, tudományos kooperációban, csere­ forgalomban való cselekvő részvételre. A kölcsönösség alapján megállapított kétoldalú és sokoldalú kapcso­ latokban vállalt kötelezettségek lényeges jegye, hogy kifejezik az összes szerződő felek szuverén állami akaratát. Másképp alakulnak azonban a dolgok, amikor úgy vélik, hogy a függetlenség és a „kölcsönös függőség" egymással összeférhetetlenek, hogy a „kölcsönös függőség" sine qua nonfeltétele a függetlenség mértékének csökkentése vagy teljes felszámolása volna. Ez esetben a bíráló észrevételek rendkívül komolyak, minthogy az említett felfogás eltorzítja a nemzeti és nemzetközi összefüggését, gyakor­ latilag pedig szembetűnő ellentmondásba kerül a társadalmi fejlődés köve­ telményeivel, maga után vonva a nemzetközi kapcsolatokat érintő legáldatlanabb következményeket. A kapcsolatok elmélyült vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy — a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életben — a nemzeti és a nemzetközi nem zárja ki, hanem kölcsönösen feltételezi egymást. Az inter­ nacionalizmus nem lehet a nemzetitől teljesen elkülönített, nemzeten kí­ vüli, vagy a nemzet feletti magában levő dolog; csakis a nemzeti révén létezhet, de a nemzeti entitások vagy sajátos elemek sokaságának egyike sem szolgálhat a nemzetköziség mércéjéül. Társadalmi-gazdasági síkon a nemzeti megtestesítője maga a nemzet, politikai síkon pedig a nemzeti állam, belső minőségével, s ez — a szu­ verenitás. A nemzetközi a nemzetek és államok kapcsolat-összességéből ered, ez határozza meg szintézisbe foglalva azokat a legkülönbözőbb megnyilvánulásokat, amelyek a független társadalmi-gazdasági fejlődést és a politikai cselekvést jellemzik. Az államközi kapcsolatok megfelelő rendezésének egyik fő kérdése, beleértve a szocialista államokéit is, a nemzeti érdekek összehangolása a nemzeti érdekeknek a nemzetköziekkel való összefüggése vagy még pontosabban: a nemzetközi érdekek kialakulási folyamatának megértése alapján. E folyamat lényegét arra a formulára korlátozni, mely szerint az

államok nemzeti érdekeinek meg kell hajolniuk a nemzetközi érdekek előtt, egyszerűen a nemzeti és a nemzetközi dialektikus viszonyának meg­ bontását jelenti s azt, hogy a kölcsönösséget, az érdekek összehangolását nem két irányú, kölcsönös és egymást feltételező cselekvésnek tekintenők, hanem egyirányú, alárendelési viszonynak. A nemzetközi érdekek a kü­ lönböző népek, nemzetek és államok érdekei konvergenciájának, hasonló­ ságának, egymást átfedésének, egymásba hatolásának alapján kristályo­ sodnak ki. Az alapvetően reális nemzeti és nemzetközi érdekek között, lényegileg, nincs ellentmondás. Az érdekek nemzetköziségét az általáno­ san elismert és életképes nemzeti érdekek egyezése határozza meg, ön­ kéntes koordinálásuk abban a folyamatban, amelyben a nemzeti, állami entitások érintetlenül megőrzik a szabad döntés jogát az elfogadható és az elfogadhatatlan feltételeket illetően, annak jogát, hogy nemzetközi kapcsolataikban az előnyösség elvén őrködhessenek. A konkrét politikai tevékenység alapjaként e világos és félreérthetet­ len koncepció arra hivatott, hogy megkönnyítse az érdekek összehango­ lását, hogy mind a nemzeti érdekek, mind a nemzetköziek érvényesüljenek, s a „kölcsönös függés" az igazi megvilágításba helyeződjék — az egyenlő jogú, független és szuverén államok kooperációjának fényében. A nép­ tömegek csakis így érthetik meg, hogy a „kölcsönös függőség" viszony­ latai merőben mások, mint a régi, a kapitalista rendszert jellemző, alá­ rendeltségre és függésre alapozott kapcsolatok. Tagadni a nemzeti szuverenitás érvényességét és hatékonyságát éppen ott, ahol — a termelőeszközök államosítása és az összes emberi és anyagi erőforrásoknak a gazdasági és társadalmi haladás szolgálatába helyezése nyomán — a népek először a történelemben valóságosan szuverénné, saját sorsuk, jövőjük gazdáivá váltak, ténylegesen akaratuknak, érdekeik­ nek és törekvéseiknek a semmibevételét, e népek és maga a szocialista rendszer érvényesülésének és teljes fejlődésének az egyik legfőbb eszköztől való megfosztását jelentené. A feltételek rendkívüli különbözősége, melyek között ma a kommu­ nista pártok tevékenykednek, igen sok bonyolult kérdést vetnek fel, s ezek megoldásában kétségkívül a szolidaritásra és az internacionalista támogatásra kivételesen fontos szerep hárul. E támogatásban mindig szem előtt kell tartani minden egyes kommunista párt elidegeníthetetlen jogát ahhoz, hogy önállóan dolgozza ki forradalmi taktikáját és stratégiáját, politi­ kai programját és vonalát, maga válassza meg a harc módozatait és formá­ ját, a marxizmus —leninizmus alapelveinek megfelelően országa sajátos helyzete és sajátosságai szerint az új szocialista rendszer felépítésének módszerét, bízva a maga és más országok kommunista mozgalmainak tapasztalataiban. Ugyanakkor szükséges, hogy a segítségnyújtás kölcsönös megértés és akarat eredménye legyen, a kommunista pártok, a munkás­ osztály, a szocialista államok népeinek érettségébe vetett bizalomra építsen, arra a meggyőződésre, hogy képesek megoldani az élet felvetette problé­ mákat, leküzdeni a szocialista építés egyik vagy másik szakaszában jelent­ kezhető nehézségeket s megfelelően védelmezni forradalmi vívmányaikat. A gazdag nemzetközi gyakorlat igazolta marxi — lenini elméletnek megfelelően a szocialista forradalom és építés döntő ereje minden ország­ ban a munkásosztály és élcsapat-pártja, szoros szövetségben az összes többi osztállyal s a haladó társadalmi és politikai mozgalmakkal, amelyek

céljaik eléréséért a lehető legjobban hasznosítják a kedvező belső és nemzetközi feltételeket. Ugyanakkor a nemzetközi tényezők nagymérték­ ben befolyásolják egyik vagy másik ország szocialista forradalmának és építésének kibontakozását. A szocialista rendszer fennmaradása, megszi­ lárdítása és fejlődése minden országban elsősorban az illető ország mun­ kásosztálya és népe saját erején, minden egyes hatalmon levő kommunista párt bel- és külpolitikáján múlik. Mindezeknek a realitásoknak a lebecsü­ lése bizalmatlanságot jelent a munkásosztállyal és ennek ama képessé­ gével szemben, hogy a politikai hatalom kivívása után az új rendszert képes megszilárdítani és történelmi küldetését véghezvinni. Egyszerűen képtelenség támogatni azt a nézetet, miszerint a szocialista országok népei, melyek a burzsoázia hatalmát megdöntötték, és sikeresen szálltak szembe az imperialista nyomással abban az időben, amikor a szocializmus még a kezdeteknél tartott, ma hajlandók lennének lemondani a védeke­ zésről ilyenszerű beavatkozás ellen, engedni a burzsoá propagandának, az ideológiai felforgatásnak, mely — úgymond — a szocializmus megdön­ téséhez vezethetne. A szocialista államközi kapcsolatok hivatottak arra, hogy a múlt­ beliekkel szemben gyökeresen megváltozott, a kölcsönös tiszteletre és megértésre, az önállóságra, a testvéri szolidaritásra s a nemzeti szuvere­ nitás és az internacionalizmus szoros egybekapcsolására alapozott viszo­ nyok valóságos mintái, prototípusai legyenek. A Román Kommunista Párt ma is — mint mindig az alapításától eltelt 50 év alatt — kapcsolataiban, amelyeket világszerte fenntart és kiszélesít, tántoríthatatlanul a nemzetköziség követelményeihez igazodik. Pártunk internacionalista hagyományai folyamatosan és állandóan gazda­ godva, az egész nép egységes támogatásától kísérve teljes kifejezésre jutnak a párt és a kormány megvalósította bel- és külpolitikában. Ez tükröződik mindenekelőtt Románia felemelkedésében az elmaradott hely­ zetből, amelyben hosszú időn át a burzsoá-földesúri rendszer tartotta, mai eltéríthetetlen előrehaladásában a jólét útján, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése során ráháruló nagy jelentőségű feladatok teljesítésében. Az állhatatosság és szívósság, amelyet a román és más nemzetiségű dolgozók tanúsítanak a termelőerők feltartóztathatatlan len­ dületének biztosításában, a szocialista iparosítás kiterjedt folyamatában, a gazdasági és társadalmi élet vezetésének állandó tökéletesítésében, a szocialista demokrácia fejlesztésében — bizonyítják a szocialista haza és a szocializmus világügye iránti kötelezettségeik maradéktalan vállalását. Erőfeszítéseinek köszönhetően Románia népe évről évre lényegesen nö­ veli a lehetőséget, hogy mind tevékenyebben és hatékonyabban vegyen részt — egyre szélesedő területeken — a nemzetközi munkamegosztás­ ban, az anyagi és szellemi értékek világot átfogó körforgásában. Románia potenciáljának növekedése hozzáadódik a többi szocialista ország poten­ ciáljához, előmozdítva a szocializmus kiszélesítését, a dolgozó emberek értelmére és lelkületére gyakorolt hatását, befolyási területének növeke­ dését szerte a világon. Országunk a legkülönbözőbb területeken szüntelenül bővíti baráti, szövetséges, testvéri és együttműködési kapcsolatait az összes szocialista államokkal. Különleges figyelmet fordít a KGST tagállamaihoz fűződő gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésre, a termelés különböző

kooperációs formáira, valamint a Varsói Szerződés keretében folyó katonai együttműködésre, e szervezetek szerződésben foglalt alapvető előirány­ zatainak szellemében. A Román Kommunista Párt egyik jelentős szerepe, hogy tevékenykedjék a szocialista államok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az imperialista-ellenes arcvonal egységének fenntartá­ sáért és megszilárdításáért. P á r t u n k szorgalmazza, hogy a marxi—lenini elmélet vagy társadalmi gyakorlat egyik vagy másik kérdésében megnyil­ vánuló véleménykülönbségek semmiképp se érintsék a szocialista orszá­ gok kapcsolatait párt- és állami vonalon, e kapcsolatok állandó erősíté­ sének és sokoldalúvá fejlesztésének politikáját szorgalmazza, annak alap­ ján, ami egyesítő, közös sajátosság. A szocialista Románia ugyanakkor fejleszti együttműködési és koope­ rációs kapcsolatait az összes országokkal, tekintet nélkül azok társadalmi berendezkedésére, szüntelenül építő, kezdeményező szellemben nyilatkozik meg a nemzetközi élet problémáinak megtárgyalásában, hogy a jogi alap­ elveknek és normáknak, Európa és a világ békéje parancsának megfelelően oldódjanak meg e kérdések. Mindebben világszerte egyre erőteljesebben domborodik ki Románia szocialista azonossága, határozott hűsége az emberiség törekvéséhez a békéért, jólétért és haladásért. M e g j e l e n t a Lupta

de clasă 1971. 3. s z á m á b a n .

Csíki pávás

(Kabay

Béla

felvétele)

BALOGH EDGÁR

LEVÉL A FIATALOKHOZ Fiatalságunk már úgy nőtt fel, hogy megtalálta az összefüggést szo­ cializmus és nemzetiség, román állam és magyarság között, érdekei szerint illeszkedik be az ország egészébe, s megtartja mindazt, ami sajátosan a mienk. Anyanyelvűsége mellé egyre tökéletesebb román nyelvtudást sze­ rezve s román vagy más nemzetiségű kortársaival egy életre megbarát­ kozva rendületlen a maga nemzetiségi öntudatában, és csak a megfelelő művelődési eszközökön múlik, hogy ezt mennyire támasztja alá kellő n e m ­ zetiségi önismerettel akár hagyományaink ápolása, akár kulturális haladá­ sunk gyakorlata keretében. Már a hatalom helyes felmérése és igénylése tekintetében aggályosabb vagyok. Komolyabb bajról szó sincs, de talán eléggé fel nem tárt hajlamról igen. Egy nemzetiségi — a többséghez viszonyítva „kisebbségi" — embert könnyen megkísért a szeparatizmus: a többséggel való együttélés helyett egy különvalós elszigetelődés szimpla lehetősége, s mert nemegyszer ez a könnyebb ellenállás vonala, egyszeribe kisikkad a közösből, amit csak elő­ segítenek a „többség" oldalán megnyilvánuló kizárólagossági tendenciák. A szocialista fejlődésben, ahol a szerkezetalakulás kristályosodási törvényei határozottabbak, mint más rendszerekben, az együtthaladás nagyobb elő­ nyeivel a lemaradás komolyabb hátrányai járnak együtt, s aki nem érti meg, hogy nálunk teljes nemzetiségével kapcsolódhat be a hatalomba, s ez mind az állam, mind a nemzetiség természetes és közös érdeke, aki félre­ vonul az államiság kötelezettségei és előnyei elől, s külön kisvilágot ka­ nyarít maga köré, könnyen és hamar elvidékiesedik. Csakis a szocialista állam kibontakozásának ritmusába fogódzva részesülhetünk az egész em­ beriséget átfogó tudományos-műszaki forradalom eredményeiben, míg el­ szigetelődve a kulturális kikapcsolódásnak, a régi zsidó gettókat vagy az indián rezervátumokat jellemző beltenyészetnek — satnyulásnak és sorva­ dásnak — tesszük ki magunkat. Ilyenkor valójában jogunkról mondunk le: arról a részről, mely nekünk az államhatalomból számunk, munkánk, szer­ zett jogaink szerint kijár. És óvom fiataljainkat a Nyugatról jött anarchikus divatok hatásától is: hol nyíltan, hol allegorikusan a „hatalom" ellen irányul minden ilyen hullám, s olykor nem is olyan ártatlanul, mert mögöttük nemegyszer a lélektani hadviselés idegen törekvései rejtőzhetnek. A tudományos fejlődés tervszerűséget és irányítást igényel, s a szocialista állam funkciói között első helyen éppen a programozás és ennek megfelelően a vezetéstudomány gyakorlása áll. Fennáll-e a bürokratizálódás és ezzel a hatalmi visszaélés veszélye? A szocialista mozgalmak történetében ilyen veszély megmutat­ kozott, ennek volt kísérő jelensége a személyi kultusz és dogmatizmus. De mindezek ellenszere nem a hatalomellenesség, az államtagadás — nyerseb­ ben szólva: az ellenforradalom —, hanem csakis a hibák éber javítása, a

szocialista hatalom demokratizálása az állam összes funkcióinak megtartá­ sával, a párt mint irányító agy- és ideghálózat egységének és fegyelmének fokozásával, mindennemű anarchikus „lazítás" helyett. Az amerikánus hippi-divat „hatalomellenessége" szülőhelyén objektíve lehet hasznos az imperialista szélsőségekkel szemben, de a háborús agresszorok, a faji diszkriminátorok, a monopolista kizsákmányolók ellen ott is csak a tömegekkel együtt, a munkásmozgalom hatalomratörő erőivel szövetkezve lehet ered­ ményes akciókat lebonyolítani. Nálunk a „hatalom" elvont értelmezése és visszautasítása misztifikáció volna, mely tulajdonképpen a tömegek tár­ sadalmi uralma ellen irányulna. A nép ügye a hatalom erősítését és kiszé­ lesítését, nem pedig gyengítését és kétségbevonását javallja. Mi, romániai magyarok részesei vagyunk államunk szocialista hatalmának, s e hatal­ munkkal élni akarunk, mint ahogyan alá is támasztjuk, erősítjük és védel­ mezzük is a román néppel együtt, mint legfőbb történelmi vívmányunkat, nemzetiségünk egyenlőségének és szabad fejlődésének legerősebb zálogát. Az én nemzedékem forradalmisága valóban egy hatalom — a kizsák­ mányoló osztályok uralma — ellen irányult. A mai fiatalok forradalmi­ sága szocialista viszonyaink között a kivívott hatalom megőrzése, fejlesz­ tése és mind társadalmi, mind nemzeti és nemzetiségi szempontból való tökéletesítése. A kivíváshoz hősiesség kellett, s hősiesség kell a megtar­ táshoz is. Elsősorban a tudományos helytállás és a termelőmunka egybe­ kapcsolásának hősi erőfeszítése a román nép és a nemzetiségek alkotó együttélése és szocializmusunk élő nemzetközisége alapján. Ahol két struktúra — államiság és népiség — súrlódik vagy kapcso­ lódik a fennálló társadalmi rendszer törvényszerűségei szerint, ott minden esetben felfokozódik mindkét fél benső potenciálja és külső hatásköre, megsokszorozódik minden emberi tartalom és viszonyulás. Olyasféle több­ let ez, mint munkaigényes termeléskor a dolgozók műveltségi fokának emelkedése. Az együttélés egy sajátos előnye rejlik itt, melynek n a p ­ világra hozatalával emelhetjük önérzetünket, s valóban meg is születik missziós tudatunk. Egyvonalúsággal szemben árnyalt rajz, egysíkúsággal szemben többdimenziós testszerűség adódik a számításokból, s nem is én vagyok az első, aki elhivatást, plusz-emberséget eredeztet egy különlegesen kettős történelmi helyzetből. Nemzetiséget megvallani és államiságot al­ kotó azonosodással vállalni olyan gerjesztés, mellyel önmagát is felemel­ heti, az államgépezetet is tökéletesítheti, s ráadásul általánosabb szomszéd­ sági, európai és világméretű kölcsönösségeket is kedvezően táplálhat a közügyi magatartás. És mondanom sem kell, hogy a kettős-egység erkölcsi próbája nem­ csak az együttélő nemzetiség, hanem a többséget alkotó nemzet fiai szá­ mára is előbbre lendítő erő, hiszen a nemzeti kérdés megoldásához való belső viszonyulás, az egyenlőség elismerése és vállalása, felerősíti a szo­ cialista humánumot egyetemes értelemben is. Ezeket a szárnyakat szeretném a fiatalok képzeletében kibontani. Legjobbjaink már a védekező nemzetiségpolitika korában eljutottak egy antinacionalista humánumig, s a munkásosztály pártvezette mozgásá­ ban ez antifasiszta magatartássá konkretizálódott a kelet-európai térségre nehezedő hitleri hódítással szemben. Mégsem ez az egyedüli hagyomány, melyre építhetünk. A Berde Máriák és Kós Károlyok „transzilvanizmusa" annak idején Erdély sokszázados külön-múltjában kereste a népi együtt-

élés, egy román—magyar—szász szimbiózis éltető eszmei humuszát, s ami­ kor ma újra súlyt adunk a helytörténeti kutatásnak, s honi magyarságunk történetét ajánljuk feltárandó feladatnak a romániai magyar történészek számára (amint ezt Jakó Zsigmond meghirdette), megint csak jó helyen tapogatózunk: de most már a transzilván mítoszon túl a valóság szürke bazaltjából bontjuk ki nemzetiségünk és romániaiságunk építőköveit. A múlt ismerete, hagyományaink felfedése, kritikai átvétele és foly­ tatása nélkül el sem tudom gondolni fennmaradásunkat, de csak a múltból legfeljebb szépen halni lehet. Múlt-idézésünknek, elődeink feltámasztásá­ nak is csak az ad értelmet, ha a jövő logikai továbbmenetét következtetjük ki és nyitogatjuk vele. Ezért kell létformálódásunkat úgy szolgálnunk, hogy a volt és a lesz váltókapcsolásába szövegezzük bele az „itt és most"jelent. Sokunknak jólesett a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának márciusi országos plenáris ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs hivatkozása múltra és jövőre a jelen állásáról, amikor kijelentette, hogy románok és magyarok „ugyanazokban a városokban, ugyanazokban a községekben, ahol évszázadok óta együtt élnek, évezredeken át fognak együtt élni!" Valóban, amikor a múltbeli együttélés ezeréves tapasztalatait tesszük köz­ kinccsé, ennek a családi összefogásnak újabb ezerévnyi — zavartalanabb és boldogabb — jövőjére is kitekintést kell nyitnunk. Nagy múlt és nagy jövő koordináta-rendszerében kapja meg igazi arányait akár a román szo­ cialista állam szuverenitása, akár az itt élő magyarság nemzetiségi struk­ túrája. Mert felborítanánk minden marxi—lenini felismerést és megállapítást, ha a nemzetiséget csupán egyéni tulajdonságnak, személyi jogosultságnak, perszonális vallomásnak és viszonyulásnak tartanók, s nem vennők tudo­ másul, hogy konkrét társadalmi formációról van szó, melynek összetettsé­ géből ered a megvallás, tulajdonság, jog és interperszonális hálózat. A li­ berális Deák—Eötvös-féle 1868-as magyar nemzetiségi törvény még „politikai nemzet"-ben fogalmazhatott, de sem a szlovák, sem a szerb, sem a román nem fogadta el a fogalmi beolvasztást ebbe a keretbe. S fenntartásuk igazolódott, amikor a Tiszák, Trefortok és Apponyiak erő­ szakos asszimilációra fordították az egységes magyar „politikai nemzet" értelmét. Egy nemzetiség ténylegesen csak közületként fogható fel, s benső összefüggésrendszerének tiszteletben tartásával valósul meg az egyenjogú­ ság egyedi feltétele. A szocialista román állam így is értelmezi a nemzeti­ séget, amikor a fejlődés követelményeinek megfelelően legfőbb országos irányító szervünk, a Román Kommunista Párt mellett felállította a ma­ gyar nemzetiségű dolgozók tanácsait. A honi magyarság kategóriaszerű elismerése ez az élő marxi—lenini szellemben. A nemzetiségi közület az, melyen át az egyes ember nemzetiségi ügyei pontosabban elemezhetők s az országos egészbe szervesebben beilleszthetők, ez az entitás az, melynek mozgása-fejlődése tudományosan nemzetiségismeretet, erkölcsileg nemze­ tiségi tudatot, közügyileg nemzetiségpolitikát feltételez, összegezésben p e ­ dig a teljes állami integrációt mozdítja elő és biztosítja. Ebben a „kisebb" közösségben élünk, vagyunk, alkalmazkodunk környezetünkhöz és kapcso­ lódunk be egyidejűleg ezer szállal a „nagyobb" közösségbe: az államiságba. Az egyidejűség itt lényeges. Ahogyan ugyanis a szívet és vesét csak m u n ­ kahipotézis emelheti ki a test funkcionális egészéből, éppen úgy a nem­ zetiségi közösség sem választható el az állami élet közösségétől, melynek

elválaszthatatlan része. Szűklátókörű skatulyázás, lelki torzulás veheti csak önmagában azt, ami lényegénél fogva azonos-egy a kettősségben: nemzeti­ ségi közületet mondunk, mely beletartozik a közös haza szerkezetiségébe, államot mondunk, mely magában foglalja a román nemzettel együttélő magyar (vagy más) nemzetiséget. Sokrétű kapcsolás ez, éppen ebben van a nagysága és szépsége. Az atomkorszak atomelemző agyat követel meg, a nemzetiségi lét helyes felfogásához kettős kapcsolástani elmélet szükséges. A romániai magyar azonos időben és térben fogalmazza meg magyarságát és romániaiságát, s ez a többszörösség kifejthető láncolatban sokszorozza meg értékeit is. Anyanyelvének teljes kibontása éppen olyan szükségesség a maga kor­ szerű emberségének kiváltásához, mint amilyen természetes követelmény mind magával, mind vele szemben a román ikernyelv teljes megszerzése. Mindebből a nemzetiségi fiatalság nevelésének sajátos feladatai adódnak, de az a lendület, mellyel egy már a kettős viszonyainkhoz edződött új nemzedék az életre rajtol, eleve bizalmat kelt iránta. A dolgok logikája nemcsak intelmekben, hanem a mindennapos életben is érvényesül. Ahol a nemzetiség és államiság szembekerül, nem egy kapitalista or­ szágban visszájával jelentkezik az együttélés. A katalánok és baszkok Spanyolországban, a bretonok Franciaországban, az írek az Angliával egye­ sült Észak-Írországban, a flamandok Belgiumban, a dél-tiroli németek Olaszországban, a törökök Ciprusban, az arabok Izraelben, a franciák K a ­ nadában helyzetük megoldatlansága miatt újra meg újra fellángoló elége­ detlenség forrásai, s kivétel Svájc vagy Finnország, ahol a különféle népelemek kohéziója a béke és közös munka tanulságait láttatja. Szocia­ lista körülményeinknél fogva igazán mintaadókká e téren a mi megvaló­ sításaink válnak, s minél tökéletesebbé tesszük együttműködésünket, annál inkább. Ha Lenin joggal beszélt nagyorosz nemzeti büszkeségről vagy szé­ gyenről aszerint, hogy szabadságharcosokra vagy elnyomókra, a haladás eszmei bajnokaira vagy elakasztóira hivatkozott, úgy mi is — szívből kívánom — tudatosítsuk végre magunkban azt a nemzetiségi büszkeséget, melyet a román néppel való eredményes együttműködésünk alapján érez­ hetünk, szemben olyan szégyenkezéssel, mely múltbeli balsikereinkkel s azok máig ható maradványaival jár. S nemcsak a múltat és a mát kell így mérlegre t e n n ü n k lelkiismeretünkben, hanem azt a tervszerű előrelátást is, mellyel újabb lehetőségeinket pásztázzuk végig. Amikor a székely n é piséget Tamási Áron módjára korszerű h u m á n u m jelképrendszereként k i ­ fejező Kányádi Sándor 1967-ben a Pen Club meghívására Bécsben a romá­ niai magyar költészetről adott elő, törvényként vallotta: líránk „már az anyatejjel magába szívhatta azt, amit ma divatos politikai szóval békés egymás mellett élésnek neveznek". Sajtójával, rádiójával és televíziójával, színházaival és iskoláival, ta­ nácsaival s népképviseletével a romániai magyarság növekvő, gazdagodó szerkezetiség, mely szervesen, bensőségesen kapcsolódik az ország-egészbe. A fiatalságtól e szerkezetiség — a szellemi anyagcsere, a mindennapos köz­ életi körforgás, a funkcionális teljesedés — történelmi bekötését várom múltból hozott hagyományaink és a jövőbe sugározható terveink közé. Történelmi szenvedélyt a nemzetiségi lét és tudat kiformálásához s a szocialista államiságba való integrálásához együttélésben és nemzetközi­ ségben, szabad kilátással a szocialista közösség s azon túl a nagyvilág m i n -

den haladó törekvése, mozgalma, megvalósítása felé. Az elszigetelődés vagy az anarchikus elidegenedés mindenkori ellensúlyozását cselekvő nemzetiséggel és hazafisággal. Minden álmuk realizálását a lehetőségek tudományos számbavétele és következetes felhasználása alapján. Bárminő múltba felejtkező nosztalgia vagy jövő-utópizmus helyett az adottságok­ ban rejlő törvényszerűségek bátor kibontását, a reális nemzetiségi és ál­ laméletet. A nemzetiségi sors erkölcsi kimerítését, a mindenkori eredeti­ séget, a magunkból való kiindulást mindenhez, ami közös és emberséges. Imádságként hangzik ez? Akkor tegyem még hozzá: ámen! Részlet

ZIRKULI

az I n t e l m e k című,

a Kriterion

gondozásában

PÉTER

Tamási Áron emlékére Életünkből Dévavára, Dévavára leomlása, Omlásának furulyája, Szólásából sikoltása, Földből égig fölrívása — Te gyilkosod — én gyilkosom. Bélepte már számat a gyom. Anikuca, Jajdulásuk

Kelemenné, nagypénteké:

Életünkből Dévavára, S monostor ott az Árgyesen. Sebét vájja szép Kelemen, S Manole szomorú mester. Volt egyetlen nyelv: furulya. Már a szél, a szél se fujja.

megjelenő

kötetből

ESZMÉNYKERESŐ FIATALOK M i az e s z m é n y k é p e d ? Mit vállalsz j ö v ő d n e k ? A SZERKESZTŐSÉG KÉRDÉSEI

Hogy az érkező meghonosodjék... Mi, az '50 körül születettek, már sem a háborút, sem a közvetlenül utána következő korszakot nem ismerjük közelebbről... Mi már sokkal differenciál­ tabb korban élünk, mint apáink, akik sokszor inkább a „mennyiségi kiteljese­ dés" útját mutatták; a bennünk jelentkező minőségigény (még ha a formák letisztulása nélkül is) számukra csak lehetőség, nem egyértelműen megfogal­ mazott szükségszerű lényege életformájuknak. Az objektív feltételekből adottan ezen a ponton érzek egy abszolút ter­ mészetes különbséget, de távolról sem áthidalhatatlan szakadékot a két nemze­ dék között. Persze, az igényeket nem egyeztetni (ez „művi" beavatkozás, tehát eredménytelen!), hanem közelíteni kell egymáshoz — a vélemények különböző­ ségének tiszteletben tartása alapján... Mert mindmáig ez a t é n y l e g e s közele­ dés hiányzik, bár a jóhiszemű szándék, úgy vélem, mindkét oldalról adott. A kölcsönös közeledés módjának kidolgozása „a közvetlen" cél; a módnak, mely a legutóbbi KISZ-konferencia határozataiban tételesen már elfogadtatott, a módnak, mely az előttünk járó generáció kapuit számunkra jobban megnyitná; egyáltalán nem megvetendő értékkel bíró tevékenységünket jobban bekap­ csolná a társadalom vérkeringésébe. Magyarán: nagyobb teret, az eddigieknél hatékonyabb aktivitási területet biztosítani az ifjúság többnyire nonkonformista, de mindig jószándékú alkotó fantáziájának — hiszen saját világunkat építjük!... Ez a feltétele annak, hogy a közvetlen elődei által kialakított korba most beérkező generáció valóban beilleszkedjék a számára adott struktúrába, hogy ott m e g h o n o s o d j é k , . . . hogy saját formái is letisztuljanak. Németi Rudolf

Alkotórészei legyünk Minden mélyreható társadalmi változás u t á n szükségszerűen jelentkezik egy o l y a n réteg, a m e l y sok t e k i n t e t b e n n e m t u d b e i l l e s z k e d n i az új k e r e t b e . Ilyen a X I X . század i r o d a l m á n a k „fölösleges" e m b e r e . N a p j a i n k b a n — első­ s o r b a n az i m p e r i a l i s t a á l l a m o k b a n — l e g p r o b l e m a t i k u s a b b j e l e n s é g az elide-

genedés. N e t a g a d j u k , n á l u n k is él, v e g e t á l az e l i d e g e n e d e t t e m b e r t í p u s . D e t á v o l r ó l s e m á l t a l á n o s , h a n e m i n k á b b á t m e n e t i jelenség. A m i k o r o s z t á l y u n ­ k o n m ú l i k , hogy m i n d e n k i m e g t a l á l j a a képességeit felfogó és viszonzó helyét a társadalomban. Ö n m a g a m a t vizsgálom, h o g y m e g i s m e r h e s s e m a n e m z e d é k e m e t . Messziről indulok. I t t v a g y o k én, i t t v a g y u n k mi, a h a r m a d i k n e m z e d é k . M á r n e k ü n k is v a n m ú l t u n k , a m e l y bizonyos fokig s z ü l e t é s ü n k előtt kezdődött. Í m e , h o g y a n t a n u l t a m én, h o g y a n t a n u l t u n k m i — l á t n i . Nyolc-kilenc éves k o r u n k i g h i t t a n ó r á k o n b i b l i a i p é l d á k k a l ó v t á k az e l t é ­ v e l y e d é s t ő l a l á z a t o s l e l k ü n k e t . A k k o r az i s k o l á b a n p i o n í r r á a v a t t a k , egyik n a p r ó l a m á s i k r a a t e i s t á k k á l e t t ü n k . R a j o n g t u n k az újfajta e m b e r t á b r á z o l ó könyvekért, — amíg líceumba n e m kerültünk. Itt naponta k a p t u n k ugyan n e ­ velést szocialista m a g a t a r t á s b ó l , e l v t á r s i a s s á g b ó l , szocialista hazafiságból, d e a j e l s z a v a k s z ü n t e l e n ismétlése, a s z a b v á n y , a v a l ó d i é l m é n y e k h i á n y a so­ k u n k a t k ö z ö m b ö s s é t e t t ; így k ö n n y e n v á l h a t t u n k fiatalos hevességgel a d e m a ­ gógia hosszúhajú és b e a t - r a j o n g ó b í r á l ó i v á . K a m a s z o s n e k i r u g a s z k o d á s és v i l á g ­ m e g v á l t ó f o r r a d a l m i e r ő : szükséges, de h i á n y o s felszerelés. A cél h i á n y z o t t . . . És most — az egyetem, a felnőtté v á l á s k ü s z ö b e : tisztul a zavaros, fel­ n a g y í t o t t v i l á g k é p , t u d a t k ö z p o n t ú m e d e r b e t e r e l ő d n e k az e n e r g i á k , t á g u l a horizont, k i l é p a p i l l a n a t b ó l , a p á k és n a g y a p á k feledéstől m e g m e n t e t t é l m é ­ nyei d i a l e k t i k u s a n r á é p ü l n e k a gyorsuló jövőre. A t á r s a d a l o m m a l n ő t t ü n k fel és a t á r s a d a l o m v e l ü n k n ő t o v á b b . Egyet­ len — és a d o t t — lehetőség, h o g y szerves alkotórészei l e g y ü n k az egésznek. Szász László

Bepillantani a műhelytitkokba Életem legnagyobb élménye mindig az volt, amikor sikerült bepillanta­ nom a természet és a társadalom műhelytitkaiba, és megérteni valamit a vi­ lágból (legalábbis azt, hogy miként létezik, működik). Szeretnék minél többet megérteni a múltból, jelenből és bepillantani a jövőbe. Ügy gondolom, amilyen mértékben ezt sikerül megvalósítani valakinek, olyan mértékben nyeri el az „örök életet" (ha „átélte" és megértette azt, ami lényegében történt, s esetleg történni fog). Az egyszerűbb, könnyebben hozzáférhető műhelytitkok közé tartozik az ún. generációs probléma. S mivel a fejlődés mechanizmusa világosnak tűnik számomra (változékonyság és kiválasztódás), sohasem értettem, miért kell a fiatalság társadalmi beilleszkedéséről mint problémáról beszélni. A fiatalok — véleményem szerint — elsősorban úgy tesznek eleget kötelességüknek a társadalom és emberiség iránt, és csakis akkor illeszkednek be igazán, ha új célokat tűznek ki, vagyis ha „nem" illeszkednek be a régibe. A fiatalságnak ez a legfontosabb társadalmi funkciója, hogy ne szabványosan illeszkedjék be (természetesen egészséges nyugtalanságról, „új"-keresésről van szó), mert ha nem így cselekszik (esetleg nem teheti), azaz minden további nélkül beillesz­ kedik, akkor csak a társadalom jövőbeni egészséges fejlődését veszélyezteti. Végül is a nagy kérdés ez: „igényeljük-e" a fejlődést vagy nem? S ha igen, akkor ez csak a különböző lehetséges variánsok „kidolgozása" és kiválasztó­ dása árán valósul meg. Az új variáns-csírák létrehozása a fiatalság feladata. A nemzedéki problémát mindkét részről bizonyos fajta türelmetlenség okozza, az, hogy a másik nemzedékben nem a magunk kiegészítését látjuk, hanem valami idegent. Az emberiség történelmének és jövőjének megértése előtt (talán inkább mellett) minden embernek a saját múltját, illetve jövőjét kellene megértenie, s akkor talán több türelemmel viseltetnénk egymás iránt, és nem próbálnók átvenni egymás szerepét is. Valahogy az elmondottakkal összhangban szeretném az életemet kiala­ kítani. Míg fiatal vagyok, kötelességem keresni az újat, s megpróbálom meg-

találni a hangot az elképzeltem, szedjék majd megöregszem, főleg a megváltozott hessek.

idősebbekhez, tapasztaltabbakhoz, hogy mindabból, amit ki és alkalmazzák azt, ami értékes és hasznos lehet. S ha keresni jogom az utat a fiatalokhoz, hogy körükből új — körülményekkel összhangban lévő — gondolatokat merít­ Török L á s z l ó

Valódi életeszményt Általános megállapítás, hogy az ifjúságnak van eszményképe. Tény azon­ ban, hogy sokan fantáziájukban keresik, tehát társítják egy bizonyos élettől elszakadt, nem a társadalmi valósághoz kötött ideállal, ami könnyen tév­ útra vezet. A kérdés áttételes formában érinti magát a társadalmi beilleszke­ dést is. Ne felejtsük el, hogy életeszményünk realitása szorosan kötődik a társadalomhoz, közvetlen környezetünk lehetőségeihez. A valódi életeszmény az, amelyért elsősorban tehetünk is valamit, és főképpen megvalósíthatjuk egy emberöltő alatt. Számolnunk kell azzal is, hogy a társadalmi beilleszkedés nagyon sok esetben gépies. Az ifjúság nem mindig kapja meg a kellő társadalmi irányí­ tást, nem elég szoros a kapcsolat irányítók és irányítottak között. Ez szociális jelenség, és feltétlenül megoldásra vár. Ugyanitt említeném meg a bizalom kérdését, amely nagyban befolyásolja az ifjú alakulását. Elképzelhetetlen egy haladó szellemű, józan életeszményű, a társadalomba cselekvően beilleszkedő ifjú kialakítása a társadalom iránt érzett bizalom nélkül. A bizalom hidalja át és hangolja egybe az egyéni és társadalmi érdeket: az ifjúságban bizalmat kell ébreszteni, s ennek feltétele éppen a bizalom az ifjúság iránt. Az irányítás ne is legyen „mindenható", mert az ifjú igényt tart élet­ korának szabadságára. Ez általános érvényű, és a vezető fórumok, belátva ezt, biztosíthatják a szabad folyást, sőt biztosítaniuk is kell, nem mellőzve a kellő irányítást. A megoldás itt keresendő: szabad ifjúság, önbizalom, igényes ifjú­ ság, s több megértő figyelem a felelős fórumok részéről. Sipos A t t i l a

Vallani és vállalni a népet K o r o s z t á l y o m a t sok v á d é r t e az e l ő t t ü n k j á r ó n e m z e d é k részéről. (Me­ lyik k o r f i a t a l s á g á t n e m é r t e s z e m r e h á n y á s ? ) A v á d a k közül a l e g s ú l y o s a b ­ b a k : a m u n k a s z e r e t e t és az egyéni k e z d e m é n y e z é s h i á n y a . Azokról az ifjú­ sági összejövetelekről, m e l y e k e n részt v e t t e m , v a l ó b a n b á n t ó a n h i á n y o z t a k a t e n n i v á g y ó v é l e m é n y n y i l v á n í t á s o k . Ez a jelenség, v é l e m é n y e m szerint, n a ­ gyon m e g g o n d o l k o z t a t ó , hiszen á l l a m u n k n a k és n e m z e t i s é g ü n k n e k cselekvő, önálló gondolkodású, n y í l t eszmecseréktől, sőt h a kell, s z ó p á r b a j o k t ó l s e m v i s s z a r i a d ó á l l a m p o l g á r o k r a v a n szüksége. E l ő t t ü n k , r o m á n i a i m a g y a r ifjak előtt r e n g e t e g fontos, m e g o l d á s r a v á r ó f e l a d a t áll. Ezek közül s z a k m á m n a k , t á j é k o z ó d á s o m n a k megfelelően k i e m e l ­ n é m a n é p m ű v é s z e t t e l v a l ó k a p c s o l a t s z o r o s a b b á és t e r m é k e n y e b b é tételét. Sok m é g az i s m e r e t l e n n é p r a j z i érték, m e l y n e k összegyűjtésében fontos szerepet j á t s z h a t a d i á k s á g . A m i m é g e n n é l is f o n t o s a b b v o l n a : n e h a g y j u k a m á r összegyűjtött a n y a g o t s e m k ö n y v t á r a k b a n p o r o s o d n i . Vissza kell a d n i őket a z o k n a k , a k i k m é g v a g y m á r n e m i s m e r i k , a k i k n e k ez n e m lesz c s u p á n n é p r a j z i érdekesség, h a n e m v a l ó s á g , v a g y l e g a l á b b i s m ú l t j u k fontos t a r t o ­ zéka. N é p d a l a i n k a t , m e l y e k a l a p j a i és ihletői v o l t a k B a r t ó k és K o d á l y z e n é ­ j é n e k , n e c s a k a r á d i ó b a n v a g y a t e l e v í z i ó b a n halljuk, d e a fiatalok ( m i n d -

egy, hogy falusi v a g y városi) összejövetelein is. F a l u s i m ű k e d v e l ő i n k n e j á t s s z a n a k gyönge, d i v a t j a m ú l t d a r a b o k a t , h a n e m „ s z í n p a d s z e r ű " n é p s z o k á ­ sokból összeállított, tánccal, é n e k k e l fűszerezett n é p i j á t é k o k s z í n r e v i t e l é r e h a s z n á l j á k fel a falusi fiatalok friss, alkotó energiáját. Szép p é l d á k e r r e a zetelaki Énekes madár és a b á n f f y h u n y a d i Csáki bíró lánya előadások. A l a k ­ b e r e n d e z é s t e r é n m á r m e g i n d u l t t ö r e k v é s t — a n é p i diszítőelemek m o d e r n l a k á s b a n v a l ó f e l h a s z n á l á s á t — ki kell terjeszteni. Azt hiszem, folytatni l e h e t n e az é p í t é s z m é r n ö k K ó s K á r o l y m e g k e z d t e u t a t , m e l y n é p i építkezési elemek f e l h a s z n á l á s á v a l oly sok szépet alkotott. Népi m ú l t u n k a t , n é p ü n k szellemi és t á r g y i a l k o t á s a i t „ v a l l a n i és v á l ­ lalni" kell, frisseségét, e r e d e t i s é g é t m e g ő r i z n i . N e c s a k b á m u l n i ezt a gazdag örökséget, d e o k o s a n is s á f á r k o d n i vele. S o k a n j á r j u k a n y á r i s z ü n i d ő b e n az országot, m e g c s o d á l j u k a g y ö n y ö r ű é p í t m é n y e k e t , á m u l u n k a szép szőt­ tesek, v a r r o t t a s o k l á t t á n . Nos, ezt az á m u l á s t k é n e t e t t e k b e ü l t e t n i . N e m m i n t szép m ú l t a t , h a n e m m i n t a j e l e n t m é g szebbé t e h e t ő lehetőséget fogjuk fel a n é p m ű v é s z e t e t . Szinte k ö z h e l y s z e r ű e n hangzik, de igaz, hogy m i n é l m é l y e b b r e á s u n k , a gyökerekig, a n n á l m a g a s a b b r a e m e l k e d h e t ü n k . Másrészt, fiatal s z a k e m b e r e i n k m e g s z e r z e t t i s m e r e t e i k e t igyekezzenek m i n é l szélesebb k ö r b e n elterjeszteni. N e m z e t i s é g i f e l e m e l k e d é s ü n k egyik fon­ tos feltétele v o l n a az i s m e r e t e k m i n é l szélesebb terjesztése. G o n d o l o k itt p é l d á u l a fiatalok fokozottabb r é s z v é t e l é r e a n é p i e g y e t e m m a g y a r n y e l v ű részlegén a k á r az előadók, a k á r a h a l l g a t ó k s o r á b a n . Ez t e r m é s z e t e s e n csak egy része m i n d a z o k n a k a f e l a d a t o k n a k , a m e l y e k m i n d fontos t a r t o z é k a i szocialista k u l t ú r á n k fejlesztésének. F e l a d a t a i n k t e h á t v a n n a k b ő v e n , m a r a d , h o g y t e t t v á g g y a l , h i v a t á s t u d a t t a l f e l n ő j ü n k hozzájuk. H. Szabó G y u l a

Nem lekötelezettség, hanem elkötelezettség Ügy érzem, nem lenne helyénvaló a mi nemzedékünkről mint passzív, a társadalomba be nem illeszkedő vagy beilleszkedni nem akaró ifjúságról be­ szélni. Én, furcsamód, éppen azt a szellemi nonkonformizmust emelném ki, amelyet olyan sokan kárhoztatnak bennünk. Hogy ez csupán az értelmiségi fiatalok előjoga lenne? Nem hiszem. Mint ahogy nem hiszem azt sem, hogy a leszámolás csinált eszményképekkel veszélyt jelentene. Indokolatlan a féle­ lem, hogy a hamis dolgok mellett kihull a rostából a jó is. Szinte hallom az ellenkezést: mégis vannak, akik értetlenkedően állnak a forradalmiság olyan szóbeli megnyilatkozása előtt, amelyekért még a tizenöt­ húsz évvel ezelőtti ifjúság őszintén lelkesedett. Talán a túladagolás ennek az oka. És az, hogy ma már — éppen a régi álmok megvalósulása folytán — új, más eszményképek alakulnak ki. Valahogy úgy, ahogy azt egyszer egy vita során a Forrás-nemzedék kép­ viselői meghatározták: nem lekötelezettnek, hanem elkötelezettnek lenni! Ha ez így van, akkor hogyan is állunk azzal a bizonyos nonkonformizmussal? Elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak, szellemi tunyaságot jelent. Nem hiszem, hogy a társadalom ellenére cselekedne az, aki kijelenti, hogy van valami, amit nem így, hanem úgy kellene csinálni. Igaz, hogy a nagy korlát-döntögetésben nem ritka a fölösleges mozdulat, de önző az, aki erejét méricskéli. Legfontosabb feladat az új ember kiala­ kítása. Tévedés lenne azt gondolni, hogy problémátlanul formálódik az ember. Hiányérzetük főleg azoknak lehet, akik a gondnélküliséget elengedhetetlen kí­ sérő jelenségnek, sőt a tartalom megszemélyesítőjének tartják. Létezik mégis egyfajta szorongás: hogy esetleg nem mi formáljuk magunk képére a világot, hanem az elgépiesedett világ igazítja magához a lépéseinket. Pedig vannak szebb vezényszavak is annál, hogy: „Bal, jobb, bal, jobb..." Csak meg kellene keresni. Nem vagyunk nyugodtak, nem vagyunk elége­ dettek. Nem is szeretnénk azok lenni. Markó Béla

Részesei legyünk az alkotásnak N e m z e d é k ü n k , a h o g y m o n d a n i szokták, egyidős a k ö z t á r s a s á g g a l . A v é l e t l e n egybeesés s z á m u n k r a : elkötelezettség. Az előbbi m e g g o n d o ­ lásból n e v e z t e k m á r m i n k e t „ g o n d t a l a n ifjúságnak", hiszen a h á b o r ú u t á n , b é k é b e n s z ü l e t t ü n k . U g y a n a k k o r egy régi szellemi v i l á g h e l y é n és m a r a d v á ­ n y a i között t é n f e r e g t ü n k m é g , és szüleink k é t k e d é s e az „ ú j j a l " s z e m b e n n e m volt m i n d i g v á l a s z s z á m u n k r a . M a j d tagjai l e t t ü n k ifjúsági s z e r v e z e t e k n e k , a m e l y e k ideológiai f e j l ő d é s ü n k g a r a n t á l ó j a k é n t s z á m u n k r a m a j d n e m c s a k kötelező s z a b v á n y - g y ű l é s e k és k i o k t a t á s o k f o r m á j á b a n léteztek, s a m e l y e k keretében szemünkre vetették, ha „elégedetlenek" voltunk. N e m a k a r u n k „ m i n d e n t készen k a p t a t o k " - n e m z e d é k k é v á l n i . G o n d j a i n ­ k a t n e m kell n e g a t í v u m k é n t t e k i n t e n i ; n e m c s a k j e l e n ü n k e t v i s z o n y í t j u k a m ú l t h o z , h a n e m a m e g l e v ő t is t ö k é l e t e s e b b é a k a r j u k t e n n i . Szellemi örök­ s é g ü n k , t e n n i a k a r á s u n k előlegezi, h o g y részesei l e g y ü n k az alkotásnak s nem­ c s a k passzív szemlélői. Így k e r ü l h e t j ü k el, h o g y e l i d e g e n e d e t t v a g y fölös­ leges e m b e r e k k é v á l j u n k . Nagy G y u l a

Döntő szerep hárul ránk Nemzedékünk tanúja, s egyre inkább eszköze a század legnagyobb kísér­ letének: a jobb, emberibb, szabadabb élethez vezető szocializmusnak. E hiva­ tást, a jobb emberi élet eszközének szerepét csak úgy tölthetjük be, ha elhi­ vatottságunk, hitünk van. Ezt jelszó-pufogtatások nélkül értem. Azzal kell az életbe lépnünk, hogy a szocializmus építésében, a jobb élet megteremtésé­ ben döntő szerep hárul ránk: a jövőt mi hordozzuk. Erre a hitre rátalálni, ezt megőrizni — ez a feladatunk. Hitre, mely helyünket a hazai rögben, igen, — Balázs Ferenc képével élve — magként, „a rög alatt" jelöli ki. S munkánkból, a rög alól új hitek támadjanak. Csortán

Ferenc

Itt élni és dolgozni Még m i n d i g a k a d n a k fiatalok, k ö z ö t t ü n k is, a k i k e l v á g y ó d n a k . A n a g y ­ v i l á g b a n , a t á v o l i N y u g a t o n k é p z e l n e k el rózsás „ k a r r i e r t " j e l e n t ő jövőt. S o h a ­ s e m t u d t a m m e g é r t e n i őket. V i t a t k o z o m v e l ü k . S z á m o m r a az e g y e t l e n l e h e t ­ séges ú t : itt élni és itt dolgozni! Azt a „ m á s i k " v i l á g o t n e m i s m e r e m . Ezen a t á j o n s z ü l e t é s e m előtt e l t a ­ k a r í t o t t á k , én p e d i g m é g n e m j u t o t t a m el „oda". O t t c s a k t u r i s t a k é n t v a g y t a n u l m á n y ú t o n tudom m a g a m elképzelni. De n e m alkotó munkásként. Ö t ö d é v e s a n g o l — m a g y a r szakos e g y e t e m i h a l l g a t ó vagyok, az utolsó v i z s ­ g á k o n túl, az á l l a m v i z s g a d o l g o z a t o n i n n e n . Mit t a n u l t a m az e g y e t e m e n ? Egy világnyelvet, amellyel bárhol érvényesülni lehet! — volna a legegyszerűbb v á ­ lasz. É n azt h a n g s ú l y o z n á m : h a z á m szellemi m ú l t j á t , b e n n e a n y a n y e l v e m t ö r ­ t é n e t é t , i r o d a l m á t i s m e r t e m meg. É s felfedeztem v a l a m i újat, egy o l y a n érzést, a m e l y I I I . éves k o r o m előtt soha n e m fogott el, s m i n d e n t o v á b b i m u n k á m ­ n a k , t a n u l m á n y o m n a k új színt, új é r t e l m e t a d o t t : szükség van rám! I t t és most. Szüksége v a n r á m társaimnak, a velem egykorú fiataloknak, akik ugyan-

e b b e n a v i l á g b a n élnek, t a l á n u g y a n ú g y g o n d o l k o z n a k , m i n t én, de t u d o k n e k i k v a l a m i o l y a n t a d n i , a m i t m á s t ó l n e m k a p n á n a k meg. És f e l a d a t o t bíz­ n a k r á m és s z á m o n k é r i k az e r e d m é n y e k e t . Lapot szerkesztek, a kolozsvári e g y e t e m i h a l l g a t ó k l a p j á t , az Echinoxot. M i n d e n o l d a l á n a k k ü l ö n t ö r t é n e t e v a n , de h a olvasói csak a kész, k i n y o m ­ tatott o l d a l a k u t á n í t é l n e k is, s n é h a - n é h a e l i s m e r ő e n szólnak, ez is elég: dolgoztam. E r e d m é n y e v a n m u n k á m n a k . S h a t e k i n t é l y e s folyóiratok k é r i k cikkeimet — m á r azt is t u d o m : s z á m o n t a r t a n a k , s z á m í t a n a k r á m és v á r n a k ; hogy d i p l o m á m m a l k e z e m b e n n e m c s a k osztályzatok és t a n á r i j e l l e m z é s e k fog­ j á k u t a m a t egyengetni. IV. éves v o l t a m , m i k o r ú j r a m e g e r ő s ö d ö t t b e n n e m ez az érzés. A d d i g mind csak p a d b a n ü l t e m , s h a l l g a t t a m a t a n á r t — m í g eljött az a m á r c i u s i délelőtt, a m i k o r felléptem a t a n á r i dobogóra, s az első óra kezdő b i z o n y ­ t a l a n s á g á v a l , de m a g a m o n é r e z t e m n e g y v e n d i á k szemét. És i r o d a l m u n k r ó l beszéltem, é l m é n y e i m b ő l is m e s é l t e m , s p á r p e r c i g az i z g a l m a t , b i z o n y t a l a n ­ ságot felváltotta a figyelő s z e m e k belső melege, t a l á n csak p á r p e r c volt abból, m i k o r m i n d r á m figyeltek, de ez m e g i n t r á é b r e s z t e t t : h a s z n u k r a v a ­ gyok! Ezt a v e r s e l e m z é s t m á s t a l á n n e m t e h e t t e v o l n a e n n y i r e m a r a d a n d ó v á emlékezetükben... K é t ú t áll előttem, m e l y i k e t v á l a s s z a m ? — m é g n e m t u d o m , hol v a n n a g y o b b szükség r á m , hol t u d o k t ö b b e t a d n i , a t a n á r i k a t e d r á n - e v a g y m á s t e r ü l e t e n . Azt viszont m á r v i l á g o s a n é r z e m : csak ú g y lesz boldog és k i e g y e n ­ súlyozott az é l e t e m , h a k é r n e k tőlem, kollégák, i d ő s e b b e k v a g y fiatalok — a t á r s a d a l o m ; s én a d n i t u d o k nekik, m a g a m b ó l a l e g j o b b a t . És csak itt — o r s z á g u n k b a n , szocialista t á r s a d a l m u n k b a n — t u d n a k igazán i g é n y e k e t t á ­ m a s z t a n i i r á n t a m , m e r t ez a k ö r n y e z e t és ez a t á r s a d a l o m formált, és én is csak itt t u d o k őszintén h i n n i , t e n n i , a d n i — ahol b í z n a k b e n n e m és s z á m í ­ tanak rám. G a a l György

KOLOZSVÁRI P A P P LÁSZLÓ

A Jancsó-film világa Jancsó Miklós 1921-ben született Vácott. Jogot végzett Kolozsvárt, jogi tanulmányaival párhuzamosan művészettörténeti és etnográfiai stúdiumokat folytatott. 1950-ben szerzett diplomát a budapesti Színművészeti Főiskolán. É v e k e n át híradókat és kisfilmeket készített. Egész estét betöltő filmjeinek sora 1958-ban A h a r a n g o k R ó m á b a m e n t e k cíművel kezdődik. Az út az 1965-ben elkészült S z e g é n y l e g é n y e k i g az O l d á s és kötés (1963) és az Így j ö t t e m (1964) című alkotásokon át vezet. „A k r i t i k a létföltétele a vita, a v i t á é p e d i g — a m e g é r t é s . Azé a n y e l v é , j e l z é s r e n d é , a m i n a m ű v é s z szól hozzánk. H a ezt n e m é r t e m , a m o n d a n i v a l ó j á h o z s e m t u d o k közelférni. H a tetszik, h a n e m , köteles v a g y o k e n y e l v e t m e g t a n u l n i . " B. N a g y László e szavait J a n c s ó S i r o k k ó j á r ó l í r t b í r á l a t á b ó l e m e l t ü k ide. Úgy t ű n i k , közhely, s hogy m é g s e m az, azt épp a J a n c s ó - f i l m (tehát n e m J a n c s ó egyik vagy m á s i k filmjének) „nyelve", „jelzésrendje" körüli é r t e t l e n s é g e k , a fel-fellángoló v i t á k példázzák. A Szegénylegények h ű v ö s f o g a d t a t á s á r a a c a n n e s - i filmfesztiválon c s a t t a n ó s v á l a s z k é n t é r k e z e t t az angol k r i t i k u s o k díja, m e l y a filmet az 1966-os év legjobb külföldi filmjének n y i l v á n í t o t t a . M i n t e g y j e l a d á s r a i n d u l m e g az e u r ó p a i s a j t ó b a n a s z u p e r l a t í v u s z o k z á p o r a — s e b b e n a r o m á n f i l m i r o d a l o m j e l e n t ó s részt v á l l a l —, melyből csak m u t a t ó b a idézzük a L'Humanité kritikusának, Samuel Lachize-nak a szavait: „ F e d e z z ü k fel a m o d e r n m a g y a r f i l m g y á r t á s t ezen a filmen k e r e s z t ü l , és k í v á n j u n k m a g u n k n a k a párizsi m o z i k b a sok h a s o n l ó filmet." Az á t t ö r é s p i l l a n a ­ t á t k í v á n t u k t e t t e n é r n i . A m ű v é s z á t t ö r é s é t az egy n é p e t , n e m z e t e t a k á r s o r s k é r d é s ­ k é n t foglalkoztató p r o b l e m a t i k á b ó l az e m b e r i s é g e t s o r s k é r d é s k é n t foglalkoztató p r o b ­ l e m a t i k á k szférájába. K i j e l e n t é s ü n k s e m m i t s e m bizonyít. A b i z o n y í t á s a m ű v e k e n k e r e s z t ü l vezet. Mi t e h á t a Szegénylegények, m e l y J a n c s ó t egy c s a p á s r a emeli a világ f i l m m ű v é s z e t é n e k é l v o n a l á b a ? Mi a m ű b e n rejlő a r a n y f e d e z e t e a k á r Louis Marcorelles é r t é k e l é s é n e k a Gazette de Lausanne-ban, m á r a Csillagosok, katonák k a p c s á n : „ H a a s z a v a k n a k v a n é r t e l m ü k , a k k o r J a n c s ó Miklós a világ f i l m m ű v é ­ szetének B e r g m a n n a l és A n t o n i o n i v a l e g y e n r a n g ú alakja." Az ég és a p u s z t a kettős s í k j á b a n , lovasok k a r é j á b a n amorf e m b e r c s o p o r t k ö ­ zeledik. B e t e r e l é s ü k a „ s á n c " - b a t e r m é s z e t t u d o m á n y i kisfilmek „ a k o l - j e l e n e t é r e " e m l é k e z t e t . Eszköz és cél viszonya itt m é g a l e g e l e m i b b . Á t m i n ő s ü l é s é r e n e m kell sokáig v á r n u n k . K i f o r d í t o t t s u b á k , l e h a j t o t t k a r i m á j ú k a l a p o k , k u c s m á k alól p i l l a n ­ t a n a k ki az e m b e r e k . Z u h o g az eső. Valaki, f e k e t e - k ö p e n y e s férfi sétál á t az egy­ b e t e r e l t e k k u s z a t ö m e g é n . Szólít valakit. A szólított t é t o v a b o l y o n g á s a következik a „ s á n c " l a b i r i n t u s á b a n (amit a k é s ő b b i e k s o r á n sincs a l k a l m u n k teljes b o n y o l u l t s á ­ g á b a n á t t e k i n t e n i , a h o g y a n a f e k e t e - k ö p e n y e s e k a r c t a l a n szervezetét sem). A z t á n f e l b u k k a n á s á t l á t j u k a v a k í t ó n a p f é n y b e n , a k ü l ö n á l l ó p a r a s z t h á z hófehér fala m e l l e t t felvillanó gyanakvó-figyelő p a r a s z t a s s z o n y - a r c o t . (A s z ü r k e z á p o r — s z e m b á n t ó n a p s ü t é s g y o r s v á l t á s a fura i d ő t l e n s é g - é l m é n y t kelt.) A felsorolt e l e m e k n e k egy k ü ­ lönös r e n d b e v a l ó szervezettsége folytán a j e l e n e t m á r feszültséggel t e r h e s . R e n d ­ k í v ü l i t sejtet, és a szükségesnél egy p i l l a n a t i g s e m késlelteti t o v á b b a kifejletet.

Szűkszavú p á r b e s z é d következik egy fe­ kete-köpenyessel, a m i t ö b b e t h a g y h o m á l y ­ ban viszonyuk l é n y e g e felől, m i n t a m e n y nyit megvilágít. A szólított rövid u t a s í ­ t á s r a n e k i v á g a p u s z t á n a k . Lövés d ö r r e n , a férfi összeesik. Úgy érezzük, n e m t ú l o z u n k , a m i k o r Jancsónak a filmművészet élvonalába emel­ kedését ettől a p u s k a l ö v é s t ő l számítjuk. A leírt j e l e n e t b e n , m e l y h a n g u l a t i e l ő k é ­ szítése a Szegénylegények tulajdonképpeni történésének, m á r m e g t a l á l h a t j u k m i n d a z t , a m i d ö n t ő m ó d o n közelíthet b e n n ü n k e t a Jancsó-film megértéséhez, m i n d a z t , a m i j e ­ l e n e s e t b e n egy szokványos v a g y k e v é s b é szokványos, r o m a n t i k u s b e t y á r - t ö r t é n e t e t h a t a l o m és kiszolgáltatottság v i s z o n y á n a k művészi eszközökkel t ö r t é n ő elemzésévé emel. A kritika e képsort többnyire értet­ lenséggel fogadta, v a g y n e m t u l a j d o n í t o t t neki k ü l ö n ö s e b b jelentőséget. M é g a Csil­ lagosok, katonák b e m u t a t á s a u t á n sem, pedig itt is visszatér, h a n e m is olyan n y i l v á n v a l ó a n , a kezdeti k é p s o r és a t u l a j ­ d o n k é p p e n i film közötti összefüggés látszó­ Jancsó Miklós, lagos h i á n y a . forgatás közben Mit é r el J a n c s ó e j e l e n e t e k segítsé­ gével? E l s ő s o r b a n e l v o n a t k o z t a t . I r á n y í t o t t r o b b a n t á s s a l m o z d í t j a k i nézőit a megszokások, beidegzések kellemes pozíciójából, m e l y tudja, hogy a film első k é p e i b e n b u k k a n n a k fel a főhősök, p o l a r i z á l ó d n a k azok az erők, m e l y e k a t ö r t é n é s e k s o r á n összecsapnak, h a l m o z ó d n a k azok a pozitív, illetve n e g a t í v előjelű információk, m e l y e k a r o k o n s z e n v e t , illetve ellenszenvet egyik v a g y m á s i k o l d a l r a csoportosítják. J a n c s ó elidegenít filmjétől. A néző z a v a r t a n ül alig csírázó é r z e l m e i v e l a hős i r á n t , aki — mielőtt m e g i s m e r h e t t ü k volna, mielőtt teljes lélekkel a z o n o s u l n i t u d t u n k v o l n a h a r c á v a l , mielőtt m e g r e n d ü l t ü n k v o l n a el­ b u k á s a l á t t á n , m i e l ő t t m e g t i s z t u l t u n k v o l n a a k é p v i s e l t ügy n a g y s z e r ű s é g é b e n — m i n d e n k ü l ö n ö s e b b m a g y a r á z a t n é l k ü l m e g h a l . A lezárt tér helyett új t e r e t n y i t J a n c s ó a néző s z á m á r a : az a k t i v i t á s terét. A következő k é p s o r o k a t m á r g y a n a k ­ vással, é r t e l m e z é s ü k r e készen v á r j a a passzív szórakozásigényében m e g z a v a r t s z e m ­ lélő. É r t e l m e nyitott, keresi a l á t o t t a k jelentését. A Szegénylegényekre k o n c e n t r á l v a figyelmünket, m á s is felsejlik a s z o k a t l a n n y i t ó képsor mögött. Az a r c t a l a n h a t a l o m , m e l y e p e r c e k a l a t t l e p e r g ő j e l e n e t b e n is két f e k e t e - k ö p e n y e s b e n testesül m e g — n e m v á l o g a t eszközeiben. N e m v á l o g a t é s n a g y o n is válogat. Az egyszerű v é g r e h a j t á s , a p u s k a l ö v é s b o n y o l u l t előkészítő a p p a r á t u s t sejtet. Ezt sugallja az egyszerűségében r a f i n á l t mód, a t e a t r a l i t á s n é l ­ k ü l i s é g é b e n t e a t r á l i s , a h o g y a n az „ítélet"-et v é g r e h a j t j á k . A pusztának nekieredő férfi e g y r e k i s e b b e d ő a l a k j a (az a j t ó k e r e t b ő l fényképezve!) m á s o d p e r c e k a l a t t is h i ­ h e t e t l e n feszültség-töltetet h a l m o z fel. E feszültség a b b ó l a le n e m forgatott film-

ből s z á r m a z i k , m e l y n e k hőse a Szegénylegények első k é p e i b e n teszi m e g utolsó l é p é ­ seit. Az e g y s z e r ű - r a f i n á l t kivégzési m ó d a film h a t a l m i e r ő i n e k m o n s t r u ó z u s a p p a ­ r á t u s á t v i b r á l t a t j a az idegekben, azt az a p p a r á t u s t , m e l y n e m cáfolva r á a k e z d e t sejtetésére, teljes t r a g i k u s „ p o m p á j á b a n " b o n t a k o z i k ki a k é s ő b b i e k b e n . És m é g v a l a m i t : a h a r c n e m m o s t kezdődött, a h a r c folyamatos, m o s t é p p e b b e a fejlődési s t á d i u m á b a lépett. N e m k í v á n j u k a Szegénylegények történelmi hitelességének annyit vitatott kér­ dését fölmelegíteni. U t a l á s k é p p e n : a R á d a y Gedeon-féle akció a p p a r á t u s a á l t a l a l ­ k a l m a z o t t m ó d s z e r - s o r v a l ó b a n n e m fedi néhol a film egyes epizódjait. A z o n b a n a t ö r t é n e l m e t r é s z l e t e i b e n n e m i s m e r ő k n e k is, k i k n e k s z á m a b e c s l é s ü n k szerint n e m csekély, r e m e k m ű a Szegénylegények. A történelmet „nagyon tudók" pedig k é p e s e k e l v o n a t k o z t a t n i , k é p e s e k az e s e m é n y e k e t n e m i s m e r e t e i k , h a n e m a film összefüggésrendjében l á t n i . M a r a d egy n a g y o n kis r é t e g . . . Egy n a g y o n kis r é t e g m i n d i g m a r a d , t a l á n m é g S h a k e s p e a r e e s e t é b e n i s . . . Az ö n k i z á r ó k e r é t e g é v e l s z e m b e n a m ű v é s z e t m i n d i g t e h e t e t l e n m a r a d t . De n e m is n e k i k szól. „Egy film n e m t ö r t é n e l e m k ö n y v és n e m esszé" — i d é z h e t j ü k m a g á t J a n c s ó t is. És u g y a n c s a k J a n c s ó t idézve folytatjuk e l e m z é s ü n k e t : „Mi a l a p j á b a n v é v e H e ­ m i n g w a y t e c h n i k á j á t h a s z n á l t u k : a h i d e g e n á b r á z o l t j e l e n s é g e k m ö g é l á t n i és l á t ­ t a t n i . A dolgokat k e v é s beszéddel, i n k á b b s z i t u á c i ó k b a n á b r á z o l n i úgy, hogy azok t ú l m u t a s s a n a k ö n m a g u k o n . " M e r t h o g y a n v á l i k a „sánc"-ba t e r e l t e m b e r - n y á j b ó l sajátos m ó d o n , h e l y z e t ü k m e g h a t á r o z t a eszközökkel élő ellenállók a t u d a t o s s á g o t csak sejtető e m b e r c s o p o r t j a , m á r - m á r közössége. A „ n e h é z é l e t ű e k " n e m ideális h ő ­ sök. R é m t e t t e i k r ő l é r t e s ü l ü n k , „objektív" f e l t ű n é s ü k és e l t ű n é s ü k n e m feltétlenül ejti foglyul e g y ü t t é r z é s ü n k e t , gépies e n g e d e l m e s s é g ü k b á r m i l y e n m e g a l á z ó u t a s í t á s i r á n t n e m kelti a s z e m b e n á l l á s k e m é n y s é g é n e k , az ü g y ü k e t t u d ó e m b e r e k e l s z á n t s á ­ g á n a k érzetét. M é l y e b b r e kell s z á l l n u n k m e g é r t é s ü k s o r á n , m é g utolsó t ö r t é n e l m i fogódzónkat is, azt, hogy a 48-as s z a b a d c s a p a t t a g j a i n a k k i v á l o g a t á s a a cél, el k e l l e n g e d n ü n k , h o g y á t l á s s u k a filmbéli e l l e n á l l á s t e r m é s z e t é t .

A Csend

és kiáltás

című

filmből

(Latinovits

Zoltán

és Törőcsik

Mari)

Jelenet Az

ellenállás

gyökeredzik

a Csillagosok,

legáltalánosabb

a filmtörténés

hajszálhatárán

vibrál

katonák

síkján

vagyunk,

konkrétjában.

a mutató,

című

Ezen

helytelen

a

filmből mely

síkon,

csak

ahol

és szükségtelen

eligazításképpen

ember—nem-ember

minden

gesztus-értékű,

látványos ellenálló mozzanat. A „nehézéletűek" azzal őrzik m e g ö n m a g u k a t és e g y e ­ bek között a S á n d o r vezette szabadcsapat tagjainak kilétét, h o g y é p p olyanok, lyenek.

Engedelmeskedők,

kal a m i n i m á l i s r a

hallgatagok,

akarják

szűkíteni

érzelmektől

mentes

a támadhatósági,

arcúak,

beléjük-hatolási

felületet.

film záró képsoráig — sikerrel. M é g a film, színházi terminológiával élve, pillanatában, a vesszőfutás lunk,

hullámzó,

jelenetében

de támadó

a film történésében:

ékké

titkuk

is csak

felerősödő

n e m rendeződő

megőrzése;

a film

Hiszen, tételezzük fel, a lányok m e g m e n t é s é r e

emberi

sorokat

A

tét

önmaguk

épp

az öngyilkosságok,

ezt hiúsítják

meg.

A

melyek

mindent

megőrzése.

irányuló spontán akció a szabadcsapat

itt ugyancsak eltűrés

hal­

nagyobb

tagjainak, S á n d o r n a k egyszerű különválasztódásához vezetne. A „nehézéletűek" szivitása,

A

krízisének

hangmorajt

látunk.

jelentéssíkján:

ami­

magatartásuk­

adott

passzív nemzetben

ellenállás a

pasz-

tartalmúak,

további

ellenállás

egyetlen módja. A harc n e m látható, de a szituáció, m e l y b e a „nehézéletűek" a veszszőfutás képsorában

kerültek,

sokkal kegyetlenebb,

vértelen,

belső küzdelmet

téte­

lez fel. állapítható

meg, hogy

olyan helyzetet teremtenek, melyben feloldódik a „nehézéletűek" passzív

A

fekete-köpenyesek

ellenállása.

Önmagukra A

találnak,

hatalom

végső

diadalának

o k a is a b b a n

s ezáltal, m i v e l a h e l y z e t m e g r e n d e z e t t , ö n m a g u k a t leplezik le.

fekete-köpenyesekben

megtestesülő

szervezetét

i r á n y í t j á k . É r t e s ü l ü n k R á d a y G e d e o n gróf s z e r e p é r ő l , a s z e r v e z e t kiegészíthetjük,

h a tetszik,

történelmi

ismereteinkből.

láthatatlan

kezek

karakterisztikumát

De ez n e m vezet

a

filmbéli

h a t a l o m t e r m é s z e t r a j z á n a k n y o m á r a . Ezt, m i n t a f i l m e g é s z e t is, ö n m a g á b ó l kell m e g ­ érteni, hisz m a g á b a n

hordozza

történelmi

(de n e m egyetlen

történelmi

eseményre,

korra korlátozott) m e g h a t á r o z o t t s á g á t é p p ú g y , m i n t c é l j á n a k , m ó d s z e r e i n e k gét. A h a t a l m a t

Jancsó a kiszolgáltatottak

szemszögéből

szemszögéből a h a t a l o m n a k nincs jelleme, n i n c s e n e k sorsát esetleg jobbra érzelmei. A h a t a l o m a képviselt céllá sűrűsödött.

milyensé­

láttatja. A hajszolt

Megközelíthetetlen,

esetleg

szani lehet, m e g é r t e n i , h a d m o z d u l a t a i t k i k ö v e t k e z t e t n i n e m . É p p o l y a n zárt

ember

fordítható kiját­

rendszer,

mint m a g u k a „nehézéletűek", jellegüket a jancsói objektíven láttató kamera által l e -

f é n y k é p e z e t t f u n k c i ó j u k b a n t a l á l h a t j u k meg. J a n c s ó állásfoglalása pedig f é l r e é r t h e ­ t e t l e n . Legfeljebb f é l r e m a g y a r á z h a t j á k azok, a k i k az elidegenítő á b r á z o l á s m ó d k ö v e ­ t e l t e „házifeladatot" n e m végzik el. T a l á n m é g kiélezettebb k ö v e t e l m é n y e ez J a n c s ó n a k k ö v e t k e z ő filmje, a Csil­ lagosok, katonák e s e t é b e n . A t ö r t é n e l m i h á t t é r itt v i l á g t ö r t é n e l m i v é t á g u l . A t é t n e m v a l a m i n e k a m e g ó v á s a , h a n e m v a l a m i n e k a k i c s i k a r á s a . A v ö r ö s e k és f e h é r e k s z e m b e n á l l ó erői v i l á g t ö r t é n e l m i f o r d u l a t mozgatói. A szocialista f o r r a d a l o m győ­ zelmét p e d i g n e m e l s ő s o r b a n m é l y lelki életet élő k o m i s s z á r o k n a k , b a l a l a j k á z ó , tréfás k i s k a t o n á k n a k m é g á t m e n e t i s i k e r t e l e n s é g e t s e m i s m e r ő díszfelvonulása s o r á n v í v j á k ki, h a n e m a szó legszorosabb é r t e l m é b e n — v é r b e n és v a s b a n m e n e t e l v e . A halál, a gyilkolás t é n y e egyforma, b á r m i l y e n kéz osztja is. K ü l ö n b s é g e t csak a cél tehet, m e l y a halálosztó kezet mozgatja. A cél s z e m p o n t j á b ó l n é z v e v i l l a n á s s z e r ű e n v á l n a k szét, k e r ü l n e k h e l y ü k r e az első r á n é z é s r e m á r - m á r m o n o t o n n á v á l ó gyil­ kosságok. K i kétli, hogy a foglyul ejtett vörös egység d e r é k i g m e z t e l e n k a t o n á i ellen r e n d e z e t t h a j t ó v a d á s z a t n e m v a l a m e l y ö n m a g á t t ú l é l t r e n d k e g y e t l e n j á t é k a ? H a d g y a k o r l a t eleven c é l t á b l á k r a . Ez a r e n d m á r n e m a k a r , n e m a k a r h a t s e m m i t , c s u p á n m i n t e g y az ö n m a g a s z ó r a k o z t a t á s á r a gyakorolja az ölést. N e m v é l e t l e n ü l í r t u k azt, h o g y szórakoztatás. A f i l m n e k e b b e n a r é s z é b e n m é g a tét, a f e h é r e k r e n d j é n e k o l t a l m a z á s a is elsikkad. É p p ú g y , m i n t a film képileg egyik legszebb j e l e ­ n e t é b e n , a n y í r f a e r d ő b e n m e g r e n d e z e t t b á l o n is. E képsorból szinte süt a m a g á t ismétlő, d e k a d e n s „ s z é p e l g ő - a n a k r o n i z m u s " , m e l y m é l t á n é r e t t m e g a tűzzel-vassal v a l ó e l p u s z t í t á s r a . Tűzzel-vassal, m e r t ez a f o r r a d a l o m t ö r v é n y e . A j e l e n e t b o r z o n g t a t ó szépségét é p p az adja, hogy béke-sziget a h a r c h u l l á m a i között: a m e g e r ő s z a k o l t p a r a s z t l á n y , a kihegyezett k a r ó k r a k é t s é g b e e s e t t e n felhúzózkodó félmeztelenek, a víz a l a t t ledöföttek k e g y e t l e n k é p s o r a i r a m á s o l ó d i k a szemlélő t u d a t á b a n . M i n t ­ egy esszenciális összefoglalása a n n a k az erőnek, m e l l y e l s z e m b e n i n d o k o l t az e l p u s z ­ t í t á s á r a k i b o n t a k o z ó m i n d e n erőszak.

Fényes

szelek.

Drahota

Andrea

a fehéringesek

körében

Jelenet

az Égi bárány

című

filmből

(Kozák.

András,

Széles

Anna,

Madaras

József)

M e r t a film vörösei n e m s z a l o n f o r r a d a l m á r o k . C é l j u k a t látó, eszközeikben n e m válogató e m b e r e k , a h a r c sokszor egyik p e r c r ő l a m á s i k r a változó h e l y z e t é n e k függ­ vényei. Nincs idejük a g y ő z e l e m m e l foglalkozni, a győzelem conditio sine q u a n o n - j a h a r c u k n a k . J a n c s ó n e m az u t ó k o r g y ő z e l e m - t u d a t á v a l á b r á z o l j a őket, n e m azzal együtt, a m i t ő is, m i n d e n k i jól t u d — hogy mi lett a k ö v e t k e z m é n y e az O k t ó b e r i F o r r a d a l o m n a k . A Csillagosok, katonák vörösei h a r c u k k a l , b á r m e l y p i l l a n a t b a n b e k ö ­ vetkezhető h a l á l u k k a l t ö r ő d n e k . M i n t h o g y n e m is t ö r ő d h e t n e k (rossz k ö n y v e k e t és rossz filmeket leszámítva) m á s s a l . H a r c u k hősiessége, cselekedeteik mélységes i n d o ­ koltsága é p p a b b ó l s z á r m a z i k , hogy n e m p i l l o g a t n a k ki a t ö r t é n e t b ő l , de a v i l á g ­ t ö r t é n e l e m b ő l sem. Csak h a r c o l n a k . A k ü z d e l e m f o r g a t a g á b a n p i l l a n a t n y i lélegzethez j u t á s u k k o r n e m h a r c u k a t „ideologizálják", h a n e m m a g u k h o z r á n t j á k az első, ú t j u k b a kerülő n ő n e m ű lényt, és t ö b b m i n t száz m é t e r n y i f i l m n y e r s a n y a g o n á t csókolják. A t o v á b b i h a r c h o z t é p n e k m a g u k n a k erőt, s t a l á n a t u d a t o s a n v á l l a l t h a l á l h o z is. J a n c s ó a Csillagosok, katonákban t o v á b b folytatja a szituációba helyezett e m ­ b e r objektív l á t t a t á s á t . Itt b o n t a k o z i k r e n d s z e r r é , egyebek m e l l e t t , a m e z t e l e n s é g n e k m i n t a k i s z o l g á l t a t o t t s á g n a k képi m e g f o g a l m a z á s a . Szuggesztív e r e j ű a szikár, éles t á r g y i k ö r n y e z e t b e n v i b r á l ó , vergődő, l e m e z t e l e n í t e t t e m b e r i test. A f e h é r - m e g t o r l á s b o r z a l m a i t n e m a r é s z l e t e k n a t u r a l i s z t i k u s á b r á z o l á s á v a l érzékelteti J a n c s ó , h a n e m a végletes, m e z t e l e n k i s z o l g á l t a t o t t s á g n a k és az „állig fegyveres" e r ő i n e k egy k o c k á r a fényképezésével. A d á r d á v a l víz a l a t t ledöfött v ö r ö s e k h a l á l á n a k r e t t e n e t é t az á p o ­ lónő palló végén álló m e z t e l e n — és s é r t e t l e n — a l a k j á n a k l á t v á n y á n keresztül é r z é k e l h e t j ü k . Az e m b e r i test szépségének, m e l y m ö g ö t t h u m a n i s t a asszociáció­ s o r a i n k s ű r ű s ö d n e k , és az azt szétroncsoló e r ő n e k a v é g l e t e k i g feszített e l l e n t m o n ­ d á s a az idézett képsor. J a n c s ó i d ő b e n következő filmje a Csend és kiáltás. A film e l l e n t m o n d ó v é ­ l e m é n y e k e t v á l t o t t ki, a m i — az e l m a r a s z t a l ó v é l e m é n y e k e t illetően — a J a n c s ó film k ö r ü l m á r k i b o n t a k o z ó előítélettel, de e l ő r e - e l v á r á s s a l is m a g y a r á z h a t ó . Ettől kezdődően m á r kirajzolódik az a n e h é z k e s szemlélet, m e l y J a n c s ó ú j a b b filmjeinek m i é r t j é t és h o g y a n j á t a t ö b b é - k e v é s b é m á r „átélt" és „feldolgozott" előző filmjeiből p r ó b á l j a levezetni. Csak, sajnos, m ű m ö g ö t t kullogó ítészi logikája és n e m a logiká­ n a k fittyet h á n y ó a l k o t ó m ű v é s z t ö r v é n y e i szerint.

A t é m a i s m é t t ö r t é n e l m i , de i t t m á r m i n d e n k é t s é g e t k i z á r ó a n k i b o n t a k o z o t t n a k t e k i n t h e t j ü k J a n c s ó n a k a t ö r t é n e l e m h e z v a l ó viszonyát. Egyik k r i t i k u s a , F e h é r F e r e n c s z a v a i v a l : „ . . . a k i hisz az e m b e r — ezerszer fenyegetett, de m i n d i g m e g ­ ú j u l ó — s z a b a d s á g t ö r e k v é s e i n e k r e a l i t á s á b a n (és J a n c s ó szenvedéllyel hisz), a n n a k a valóságos l é t b e n kell k e r e s n i e a s z a b a d s á g l e h e t ő s é g e k forrását, és a valóságos l é t mindig történelmi." A Tanácsköztársaság leverése utáni csend-világa Magyarország képei, arcai m e r ü l n e k fel a filmből. A h a r c o k v o n t a éles h a t á r o k széttöredeztek, e l m o s ó d t a k . A h a r c m a g a , a Csillagosok, katonák r o b b a n ó - m o z g a l m a s , l á t h a t ó szférájából a l a t e n s szférába, b e l ü l r e költözött. A film alakjai n e m „ n e h é z é l e t ű e k " , s o k k a l i n k á b b a t e r ­ r o r b é n í t ó , d e r m e s z t ő l é g k ö r é b e n v e g e t á l ó „túlélők" széles t á b o r á b ó l k e r ü l n e k ki. A film egyetlen, n e m ilyen t e r m é s z e t r a j z ú hősével, I s t v á n n a l k é s ő b b foglalkozunk. M i az, a m i a film n a g y j e l e n t é s é t közvetíti, azt, h o g y a l e g r e m é n y t e l e n e b b h e l y z e t b e n is a h a r c , az e l l e n á l l á s b a n v a l ó személyes elkötelezettség az egyetlen lehetősége az e m b e r n e k , hogy ö n m a g á t megőrizze? A hősök l e g t ö b b j e m á r n e m „ e m b e r " . A f e n n ­ maradás, a valamilyen-akármilyen módon életben maradás torzókká csonkította őket. A gyengét, esettet l a s s a n ölő méreggel, h á t b o r z o n g a t ó s z a k é r t e l e m m e l p u s z t í t ó asszonyok, a l á n y á t v a l a m i l y e n - a k á r m i l y e n e l ő n y é r t á r u l ó szomszéd, a bénító, szervilitásában m á r - m á r valószínűtlen eb-engedelmesség mind döbbenetes erejű meg­ f o g a l m a z á s a a n n a k , h o g y m i v é k o r c s o s u l h a t az e m b e r , h a n e m a t ö r t é n e l e m b e n él, h a n e m v a l a h o l a t ö r t é n e l e m p a r t j á n p r ó b á l j a „ á t v é s z e l n i " t u l a j d o n életét. A t ö r t é n e l e m tiszta f o r r á s a I s t v á n t t á p l á l j a , ő az egyetlen élőlény a film é l ő ­ h a l o t t v i l á g á b a n . Az ő n é m a k i á l t á s a h a r s a n szét a csend v i l á g á b a n . A film cse­ l e k m é n y e s z e r i n t n e m h a l meg, de ő az egyetlen, aki m e g t u d j a v á l a s z t a n i a h a l á l á t . Az e g y e t l e n lehetőséget i s m e r i fel, ezt testesíti m e g m a g a t a r t á s á b a n . N e m t u d a l k u ­ dozni, k e v e r e d n i , n e m e s g á z a v e g y ü l é k e n y , b o m l ó a n y a g o k között. N e m is az utolsó, h i t é t e n u n c i á l ó k é p e t idéznők a filmből, h a n e m a k é t asszony szerelmi v a l l o m á s á n a k k é p s o r á t . M i n t folyóvíz a s z i l á r d a n , m i n t e g y az i d e g e n közegből kiívelő h í d p i l l é r t , ömlik, locsogják, n y a l d o s s á k k ö r ü l I s t v á n t az asszonyok. F a n t a s z t i k u s t á n c u k t a r t a l m a a csodálat, a v á g y a k o z á s , de u g y a n a k k o r az ö n f e l m e n t é s r o p p a n t ó v á g y a is, az ö n felmentésé, m e l y szeretné á t r u h á z n i az ö n m a g á é r t , a v i l á g é r t érzett, de v á l l a l n i n e m Égi bárány

(Daniel

Olbrichsky, Madaras József, Kozák Jaroslava Schallerová)

András,

Széles

Anna,

tudott kötelező felelősséget m á s r a , az e r ő s e b b r e , a k i tudja... M i n d e g y , hogy m i t t u d , d e — t a l á n — k i s z a b a d í t a csend, az e g y r e s z ű k e b b r e szorított lét, az o x i géntelen v i l á g fojtogatásából. A m e n e k ü l é s v á g y a irreális — állítja I s t v á n m a g a ­ t a r t á s a . Az e m b e r s é g m e g ő r z é s é n e k , az e m b e r r é v a l ó v i s s z a v á l t o z á s n a k a lehetősége b e n n ü n k v a n , csak m a g u n k h e l y e t t g y a k o r o l h a t j u k . I s t v á n e h i t é t a film v é g é n e l c s a t t a n ó pisztolylövés v á l t o z t a t j a , n e m alapfokon, t e t t - é r t é k ű v é . A jelentés-sor t i s z t a s á g á n a k m e g ó v á s a is oka a n n a k , a m i t n e m k e v e s e n v e t e t t e k J a n c s ó szemére, hogy filmjében szinte teljesen e l a p a d a „story". A k é r d é s t m a g u n k részéről azzal a c s á b í t ó h a s o n l a t t a l i n t é z h e t n ő k el, h o g y J a n c s ó f e l n ő t t e k n e k készí­ t e t t e filmjét, és c s u p á n m e g b e c s ü l é s e t ü k r ö z ő d i k a b b a n , hogy k i ü t i nézői h ó n a alól a „story" m a n k ó j á t , m i n t e g y a r r a k é s z t e t v e őket, h o g y s a j á t l á b u k o n j á r j á k be a film gondolati tájait. De a t u l a j d o n k é p p e n i m e s e szinte teljes h i á n y a , a film hősei közötti családi és egyéb k a p c s o l a t o k „elhagyolása", v é l e m é n y ü n k s z e r i n t m á s , m é l y e b b e n fekvő o k o k r a v e z e t h e t ő vissza. A c s e n d v i l á g á n a k — n e v e z z ü k n e v é n : a f e h é r t e r r o r v i l á g á n a k — k ö r ü l m é n y e i között a h a g y o m á n y o s kapcsolatok, r o k o n ­ ság, a k á r vérségi, a k á r l a z á b b fokon, a b a r á t s á g , a r o k o n s z e n v k ö t ö t t e egyéb v i s z o n y ­ lehetőségek e l s a t n y u l n a k , szétzilálódnak. E b b e n a v i l á g b a n , ahol a s z e r e l e m d ü r r ö g é s sé satnyul, ahol a lefojtottság beteges k a p c s o l a t o k b a l á n c o l j a a sorsokat, a h o l a h a t a ­ lom e n g e d e l m e s , szótlan eszközökké k í v á n j a a l a c s o n y í t a n i az e m b e r t , v a l ó b a n j e l e n ­ tőségét veszti m i n d e n r o k o n i , b a r á t i viszony. N e m is j e l e n t ő s é g é t veszti, egysze­ r ű e n megszűnik. Ilyen é r t e l m ű , v é g e r e d m é n y b e n a néző eligazítását szolgáló viszony­ rendszer hangsúlyozott k i m u n k á l á s a a f i l m b e n — a n n a k a lényegről v a l ó elsiklását e r e d m é n y e z n é . Hogy ez n e h é z s é g e k e t gördít a film m e g é r t é s e e l é b e ? A r e ­ m e k m ű n e m kész t ö r v é n y e k szerint készül, h a n e m m a g a t e r e m t i a t ö r v é n y t . A Fényes szelek b e m u t a t á s a országos v i h a r t k a v a r t . N e m k í v á n u n k a l e g k ü l ö n ­ bözőbb v é l e m é n y e k r e n d e z é s é n e k eleve s i k e r t e l e n s é g r e ítélt m u n k á j á b a fogni. N é h á n y m e g á l l a p í t á s r a s z o r í t k o z u n k c s u p á n . H a t a l m a s m e n n y i s é g ű szellemi lőszer p u f o g t a t ó dott el a r r a a filmre, a m i t n e m is csinált m e g J a n c s ó , egy k é p z e l t „ F é n y e s szelek"-re. A k o r s z a k n a k , m e l y r ő l a film szól, r e n g e t e g élő t a n ú j a , a k t í v a l a k í t ó j a n e m t a l á l t a m e g a f i l m b e n ö n m a g á t , t u l a j d o n , jórészt m e g s z é p ü l t ifjúkori e m l é k é t . N e m is t a l á l ­ h a t t a meg, m e r t a Fényes szelek ( n e m c s a k a m i m e g á l l a p í t á s u n k ) n e m a f e l s z a b a d u ­ lás u t á n i n é p i k o l l é g i u m o k életéről, funkciójáról, jellege lassú á t m i n ő s ü l é s é r ő l , fel­ oszlásáról szól, h a n e m egészen m á s r ó l . Azt a veszélyt t á r j a fel, m e l y a győztes for­ r a d a l o m e r e d m é n y e i t fenyegeti, s ez az elidegenedés, m a n i p u l á c i ó szinte m á r köz­ h e l y s z á m b a m e n ő f o g a l m a i v a l fejezhető ki, ú g y a h o g y . Űgyahogy, írjuk, hisz a v é g ­ telen s z á m ú jelentéssel t e r h e s m ű fogalmi leképezése a j e l e n t a n u l m á n y k e r e t é b e n eleve s i k e r t e l e n s é g r e k á r h o z t a t o t t p r ó b á l k o z á s . A Sirokkó, ez a 12 j e l e n e t b ő l m e g k o m p o n á l t a l k o t á s , m e l y m á r e formai sajátsága folytán is szinte e g y e d ü l á l l ó a f i l m m ű v é s z e t t ö r t é n e t é b e n , ú j a b b t o v á b b ­ lépés a J a n c s ó - f i l m ú t j á n . A m o n d a t b a n a „ t o v á b b l é p é s " k a p h a n g s ú l y t , hisz é p p a Sirokkó k a p c s á n h a n g z o t t el legtöbbször a „ z s á k u t c a " m e g á l l a p í t á s és s z i n o n i m á i . Elemzésünk során igyekszünk megválaszolni a „továbblépés" vagy „megtorpanás" kérdését is. A S i r o k k ó n e m J a n c s ó forgatókönyv-írója, H e r n á d i G y u l a h a s o n l ó c í m ű r e g é ­ n y é n e k filmváltozata. A r e g é n y b e n , illetve filmben f e l h a s z n á l t e l e m e k , m o t í v u m o k , alakok, azok neve, a m ű v e k t ö r t é n e l m i h á t t e r é t a l k o t ó e s e m é n y , a B a r t h o u francia k ü l ü g y m i n i s z t e r és S á n d o r jugoszláv k i r á l y ellen e l k ö v e t e t t sikeres m e r é n y l e t a z o ­ nos, de m á s és m á s s t r u k t ú r á b a illeszkedve, h a t á r o z o t t a n k ü l ö n b ö z ő g o n d o l a t i t a r ­ t a l m a k közvetítője. A S i r o k k ó b a n J a n c s ó az e m b e r t - p o r l a s z t ó t e r r o r t e r m é s z e t r a j z á t vizsgálja, a n a p j a i n k b a n is szervezkedő f e h é r t e r r o r t . Leleplezését, m i n t a r r ó l a film

expressis v e r b i s t a n ú s k o d i k , az e l l e n e f o l y t a t a n d ó sikeres k ü z d e l e m e l e n g e d h e t e t ­ len feltételének t a r t j a . A 12 j e l e n e t b e n helyzetről h e l y z e t r e k ú s z ó k a m e r a hideg éles­ séggel fényképezi le az u t a t , a m e l y e t egy m a g á t „ s z a b a d " - n a k d e k l a r á l ó a n a r c h i s t a „ s z a b a d s á g t ö r e k v é s e i " s o r á n a lealázó kivégzésig megtesz. A film tétje — n y i l v á n s z á n d é k o l t a n — r e n d k í v ü l „csekély". A r r ó l v a n szó c s u p á n , hogy L á z á r M a r k ó , a z „ügy" b o l d o g í t á s á t egyéni a k c i ó k b a n kereső a n a r c h i s t a felesküszik-e v a g y sem a Szervezetre, A n t é r a . De ez a csekély tét iszonyú jelentés-sor hordozója. A t e r r o r ­ s z e r v e z e t n e k feltétlen hűségű, m i n d e n sajátságostól megfosztott eszköz-egyedekre v a n szüksége. A saját-gondolat, s a j á t - é r z e l e m , s a j á t - s z á n d é k a l k a l m a t l a n n á teszi az egyedet a S z e r v e z e t c é l j a i n a k a m e g v a l ó s í t á s á r a . Még a k k o r is, h a L á z á r M a r k ó s a j á t - h a r c a eszközeit, célját t e k i n t v e n e m s o k b a n k ü l ö n b ö z n e a Szervezet h a r c á ­ tól. Sötét á r n y a l a t a f e k e t é b e n ? E l i d e g e n e d e t t e l i d e g e n e d é s ? Igen, ez a Sirokkó vég­ sőkig élezett, feszített d ö b b e n e t e s j e l e n t é s e . A film z á r ó j e l e n e t e , m e l y b e n az ifjú a n a r c h i s t á k k ü l ö n í t m é n y e felesküszik a Szervezet által likvidált „hős L á z á r M a r ­ kóra", m i n t e g y t o l d a l é k a a filmnek. S z ü k s é g e s n e k é r e z z ü k mégis, m e r t a n e g a t í v v é g t e l e n b e futó ú t jelzőtáblája. M e m e n t ó is. É r d e m e s a Szegénylegények és a Sirokkó összevetése a l a p j á n figyelmet szen­ telni a n n a k , hogy a t e r r o r s z e r v e z e t m ó d s z e r e i n e k á b r á z o l á s a m i k é n t a l a k u l á t a J a n c s ó - f i l m b e n . Míg a Szegénylegényekben lánccal a n y a k u k b a n s í n y l ő d n e k a „ n e ­ hézéletűek", ólszerű z á r k á k b a n k u p o r o g n a k , a pszichikai k é n y s z e r olyan kézzelfog­ h a t ó j e l e n b e n ölt testet, m i n t a h a l á l r a vesszőzött l á n y é , a S i r o k k ó b a n a t e r r o r e l á t v á n y o s módszerei, egész k e l l é k t á r a eltűnik. V a l ó j á b a n n e m t ű n i k el, csak n e m látjuk, f i g y e l m ü n k e t n e m v o n j a el a tisztán gondolati t e r m é s z e t ű alkotói ü z e n e t r ő l . A film n é m á n és vakon, egy-egy szűkszavú p a r a n c s n a k e n g e d e l m e s k e d ő h ő s e i n e k m a ­ g a t a r t á s a feltételezi a t e r r o r teljes r e k v i z í t u m á t , láncot, z á r k á t , kínzóeszközöket, d e feltételezi a pszichikai k é n y s z e r kellékeit is, a k i s z o l g á l t a t o t t a k e g y m á s elleni k i j á t ­ szását, a t á r s a k v á r a t l a n eltűnését, illetve e l t ü n t e t é s é t , e z e r n y i l á t h a t a t l a n forrást, m e l y L á z á r M a r k ó e g y r e szélesebben h ö m p ö l y g ő szorongását, rettegését, g y a n a k ­ v á s á t , üldözött v a d d á v á l á s á t t á p l á l j a . Ebből c s a k a főszerep a l a k í t ó j á n a k , J a c q u e s C h a r r i e r - n e k m e g b o c s á t h a t a t l a n u l egysíkú j á t é k a v o n le v a l a m i t . Sok egyéb m e l ­ lett e z é r t is kell r e m e k m ű n e k t e k i n t e n ü n k a Sirokkót, m e l y b e n n e m önismétlést, k é p - és helyzetalkotói f a n t á z i a b e s z á r a d á s á t é r h e t j ü k t e t t e n , h a n e m az alkotói m ó d ­ szer k i t e l j e s e d é s é n e k , n y i l v á n előző m ű v e k r e é p ü l ő — m á s k é n t n e m is l e h e t s é ­ ges — tényét. J a n c s ó h a r c á n a k következetességét a fenyegetett világ o l d a l á n l e g ú j a b b filmje, az Égi bárány, eddigi filmjeihez h a s o n l ó teljességgel p é l d á z z a . 1919. Ez az é v ­ s z á m v i l l a n fel a főcím h e l y e t t (mely n e m v é l e t l e n ü l k e r ü l m i n d e n J a n c s ó - f i l m v é ­ gére), s ez bőséges eligazítás a k á r a l e g m i n i m á l i s a b b J a n c s ó - f i l m k u l t ú r á v a l r e n ­ delkező s z á m á r a is, hogy megfelelő figyelő állást foglaljon el az ú j a b b f i l m - a b s z t r a k ­ ció b e f o g a d á s á r a . A T a n á c s k ö z t á r s a s á g o t leverték, szétszórt vörös egységek h a r c o l ­ n a k m é g elszigetelten az ország t e r ü l e t é n . Egy l á n y h a l k a n é n e k e l : „A h a r c u n k m o s t az egyszer e l b u k o t t , / sej, h a j , h a h ó ! / D e az u n o k á m m a j d győzni fog, / sej, h a j , h a h ó . " V ö r ö s k a t o n a lép hozzá: „Ezt a v e r s s z a k o t t ö b b é n e m é n e k e l e d ! M e g é r t e t t e d ? " E n n y i t ö r t é n e l m i eligazítást k a p a szemlélő a film első képeiből. P á t e r V a r g a ú g y j e l e n i k m e g a f i l m b e n , m i n t r ö v i d é l e t ű áldozat. G r o t e s z k k é p t e l e n s é g i g fokozott fa­ n a t i z m u s a az a l a c s o n y a b b r e n d ű l é n y e k k e l s z e m b e n érzett i s z o n y o d ó - m e g b o c s á t á s t , lekicsinylést v á l t j a ki a szemlélőből. A d o t t p i l l a n a t b a n ő a s z á n a l m a s kiszolgáltatott, a k i é p p nyilvánvaló veszélytelensége folytán m a r a d é l e t b e n a változó h a r c i h e l y z e t e k során. Öt nem kell komolyan venni. A „ k a r r i e r " , a m i t befut, lélegzetelállító. S z e n t k í v ü l á l l ó s á g á b a n fokozatosan v á l i k m i n d e n m e g t o r l ó akció, b ü n t e t ő h a d j á r a t , v é r -

szagú győzelmi ü n n e p v é d n ö k é v é . Az ő é g r e t á r t k a r j a i alatt, szent igéi ú t m u t a t á s a n y o m á n b o n t a k o z i k ki a m á r senki á l t a l n e m ellenőrzött, fékezett ö l é s - ü n n e p - s o r . N e m nehéz a H o r t h y - k o r s z a k felcicomázott, ősi j e l v é n y e k k e l , r í t u s o k k a l teleaggatott külszíne a l a t t v é g b e m e n ő v é r e n g z é s e k e t b e l e l á t n u n k a filmbe. De a l l e g ó r i á v á t ö r p í t v e — J a n c s ó valódi ü z e n e t é t h a m i s í t a n ó k meg. J a n c s ó a v e s z é l y t e l e n n e k látszó „ t ö r p é k " föld a l a t t i m u n k á j á n a k v e s z é l y é r e figyelmeztet, m e l y é s z r e v é t l e n ü l v o n fekete, tüzes égboltot az e m b e r i s é g feje fölé. A h a m i s t a n í t á s s a l e l k á b í t o t t a k , a mosolygó g y a n ú t l a n o k r e t t e n t ő v o n u l á s a az árokba, melybe i m m á r h a t a l m a s n a k látszó a l a k o k l a p á t o l j á k be az izzó p a r a z s a t , kétségtelenné teszi a végcélt. I s m é t l e s z ű k í t v e a jancsói j e l e n t é s t : ez a k é p s o r a világháború tüzes á r k á b a terelt, j ó h i s z e m ű g y a n ú t l a n s á g á b a n b ű n ö s e m b e r i s é g t r a ­ gédiáját is példázza. Az e g y e t l e n helyes és lehetséges m a g a t a r t á s t a k e r e s z t e k e t a földből kiszaggató, ledöntő, az e l l e n á l l á s b a n m a g u k a t h a l á l u k i g elkötelező v ö r ö s e k m a g a t a r t á s a fogalmazza m e g k é p i erővel. M i n t e g y pozitív e l l e n p o n t j a k é n t az é r e t t búzamezőn h e n t e r g ő , r é m t e t t e i n e k mosolyogva b ú c s ú t intő és büntetlenül távozó kadétnak, aki P á t e r V a r g a bibliai i d é z e t e i n e k ú t m u t a t á s a i a l a p j á n „hegedült, á l m o d o ­ zott és gyilkolt". (A k a d é t o t D a n i e l O l b r i c h s k y j á t s s z a e l e m e n t á r i s színészi erővel, az ő n y i l a t k o z a t á b ó l i d é z t ü k a j e l l e m z ő s z a v a k a t is.) A film m é g egy hőse é r d e m e l m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelmet, t ö b b e k között K o ­ zák A n d r á s k i t ű n ő a l a k í t á s a r é v é n is, a k i r e J a n c s ó filmjeinek kulcs-figuráit bízza. A Kozák a l a k í t o t t a hős a m o l y a n s z ü r k e e m i n e n c i á s a az Égi báránynak. P u s z t á n az ő akcióit, m o z g á s á t — n e m v é l e t l e n ü l í r t u k le ezt a szót, hiszen n e m szólal m e g a filmben, de a mozgás k ü l ö n b e n is s o k k a l i n k á b b „ n y e l v e " a J a n c s ó - f i l m n e k , m i n t a szó m a g a — figyelve m e g é r t h e t j ü k a film m é l y e b b jelentését. A m i n t az első n a g y ö r ö m ü n n e p k é p s o r á n a k v é g é n szájához emeli a b o r o s k a n c s ó t (a p r e m i e r p l a n k é t ­ ségtelenné teszi a p i l l a n a t jelentőségét), a h o g y a n felemeli a Csillagosok, katonákból ismert, felpántlikázott, t e h á t n e m e s f u n k c i ó j á b a n m e g g y a l á z o t t k a r d o t , a h o g y a n a kézigránát-füstölőt forgatja, a h o g y a n — m i n t egyetlen, aki m i n d e n t ért, de s e m m i t sem tesz — n é m á n h á t t é r b e n m a r a d — azt sugallja, h o g y b o n y o l u l t á t t é t e l e k e n á t a film m i n d e n t ö r t é n é s é t ő i r á n y í t j a , és m i n t a „dolgok tudóját", a film m i n d e n t ö r t é ­ nése ót szolgálja. P a r a d o x módon, a l á t h a t a t l a n képi l á t t a t á s a , a m e g s z e m é l y e s í t h e tetlen i n k a r n á c i ó j a ez az a l a k a j a n c s ó i r e n d s z e r b e n . A m i k o r h a t J a n c s ó - f i l m elemző i s m e r t e t é s é r e v á l l a l k o z t u n k , t u d t u k , h o g y c s o n ­ kításra v á l l a l k o z u n k . M é g a k k o r is, h a l e g l é n y e g e s e b b n e k t a r t o t t j e l e n t é s - v o n u l a t a i t jelöljük m e g a „ t é r k é p e n " . A r r ó l n e m is szólva, h o g y a r e m e k m ű v e k n e k n i n c s e g y e t ­ len és végleges j e l e n t é s e , élnek, a szó legszorosabb é r t e l m é b e n , és m i n d i g k é p e s e k ö n m a g u k a t , b o n y o l u l t és zárt összefüggésrendszerükben, nyitva tartani. Más szóval, időben, a változó idővel v a l ó k ö l c s ö n h a t á s u k b a n m e g ú j u l n i . Még k e v e s e b b b a b é r r a l kecsegtet v a l a m i l y e n összefoglalás, a J a n c s ó - f i l m leg­ lényegesebb j e g y e i n e k r e n d s z e r b e gyűjtése. E h e l y e t t b e é r j ü k n é h á n y á l t a l á n o s m e g ­ állapítással. J a n c s ó m i n d i g t ö r t é n e l m i e s e m é n y h e z , f o r d u l ó p o n t h o z köti filmjeit (az itt n e m tárgyalt Oldás és kötés l e s z á m í t á s á v a l ) . A t ö r t é n e l m i e s e m é n y a z o n b a n c s a k a n y a g gondolatai m e g f o r m á l á s á h o z . A t ö r t é n e l m e t , F e h é r F e r e n c s z a v a i v a l élve, felhasználja „ m i n t olyan »mesét«, a m e l y e t m i n d e n k i ismer, és a m e l y i s m e r t s é g e r é v é n m e g t a k a ­ rítja az a l k o t ó n a k a szószaporítást és m a g y a r á z k o d á s t " . D e ezen az ú t o n is, a t á r ­ gyalt filmeket v é v e s z e m ü g y r e , előrelép J a n c s ó . Míg a Szegénylegények történelmi alapja a film atmoszférája m e l l e t t a film e s e m é n y t á r á t is szolgálja, a k é s ő b b i e k b e n , különösen a Sirokkó és az Égi bárány esetében, a t ö r t é n e l m i h á t t é r szinte k i z á r ó l a ­ gos m ó d o n a t m o s z f e r i k u s szerephez j u t . Leegyszerűsítve, a m é r l e g a gondolati, h a n -

g u l a t i egység i r á n y á b a billen el, s z e m b e n a h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n v e t t cselek­ ménnyel. J a n c s ó „ismétel". F i l m j e i b e n u g y a n a z o k a kellékek, k a r d o k , pisztolyok, s z u r o ­ nyos p u s k á k k e r ü l n e k elő, hősein felfedezhetjük az előző f i l m e k b e n m á s hősök viselte r u h á t , a hősök v á l t o z a t l a n u l s z ű k s z a v ú u t a s í t á s n a k v e t i k alá m a g u k a t , és m á ­ sok v á l t o z a t l a n u l osztják rövid p a r a n c s a i k a t . A J a n c s ó - f i l m b e n a k i s z o l g á l t a t o t t a k m e z t e l e n e k , p o n t o s a b b a n , egyik k r i t i k u s a megjelölésével é l v e : lemeztelenítettek. A k a m e r a p i h e n é s n é l k ü l j á r b e hosszú u t a k a t m i n d e n J a n c s ó - f i l m b e n , és a szereplők a l e g l é n y e g e s e b b e t s o h a s e m s z a v a i k b a n , h a n e m m o z g á s u k k a l , a k é p e n elfoglalt v á l ­ tozó h e l y ü k k e l á r u l j á k el. A J a n c s ó - k é p s o r o k k ü l ö n ö s feszültségét, e g y e b e k m e l ­ lett, d e m i n d e n eddigi filmjében v á l t o z a t l a n u l a k é p e k m ű v é s z i s z é p s é g é n e k és r e t t e n t ő v a l ó s á g t a r t a l m á n a k szikrázó összecsapása szolgáltatja. M i é r t n e m i s m é t e l J a n c s ó m é g s e m ? L e g á l t a l á n o s a b b a n (hisz t ö b b r e n i n c s t e r ü n k ) : m e r t t e r e m t e t t egy m ű v é s z i „nyelvet", és azon m i n d i g m á s t , lényegeset közvetít. N e m i s m é t e l — ö n ­ m a g á t teljesíti ki, m a g á t a „ n y e l v e t " is fejlesztve ú j a b b és d ö b b e n e t e s képi „ n e o l o gizmusokkal". J a n c s ó filmjei a h a t a l o m és t e r r o r t e r m é s z e t é t k u t a t j á k , m i u t á n t ö r t é n e l m i u t a l á s a i v a l v i l á g o s a n m e g h a t á r o z z a , m i l y e n f a j t a és m i l y e n t ö r e k v é s ű h a t a l o m és t e r ­ ror e vizsgálat tárgya. A Jancsó-film úgynevezett kegyetlensége n e m más, mint a R á d a y Gedeon-féle intézkedések, a H o r t h y - r e n d s z e r , az O k t ó b e r i F o r r a d a l o m v é r ­ befojtásán m u n k á l k o d ó f e h é r t e r r o r , a fasiszta u s z t a s a szervezet a l k a l m a z t a m ó d s z e ­ r e k k e g y e t l e n s é g e . A h a l á l t n e m szenteltvízzel kell l e b í r n i , m e r t n e m szenteltvízzel t á m a d e l l e n ü n k , h a n e m sokszor f á j d a l m a s g y ó g y m ó d o k k a l , t u d o m á n y o s a n , leszokva és l e s z o k t a t v a az á l s z e m é r e m g y á v a s z e m e t h u n y á s á r ó l . J a n c s ó Miklós a felnőtt e u r ó p a i s á g n a k készít filmet. M ű v é s z e t e leleplező m ű v é ­ szet, k ö n y ö r t e l e n ü l végigvitt g o n d o l a t m e n e t e i , végletekig feszített helyzetei — t r a g i ­ k u s kifejletük e l l e n é r e , v a g y é p p a z é r t — m e g t i s z t í t a n a k . A h e l y é t n e m esetlegesen kereső, h a n e m t u d a t o s a n meglelő és ú g y elfoglaló e m b e r t nevelik.

Keresztszemes Körösfőröl (Kabay

„Solymász"-minta Béla felvétele)

SALAMON LÁSZLÓ VÁRADI ESZMÉLKEDÉS N y o l c v a n a d i k é v e m k ü s z ö b é n nehéz, szinte a b s z u r d feladat v o l n a ú g y fel­ idézni k i s d i á k k o r i e m l é k e i m e t , h o g y a közvetlen é l m é n y e k frisseségével h a s s a ­ nak, és n e színezzék, illetőleg n e szín­ telenítsék el a z o k a t a l e t ű n t é v t i z e d e k ­ formálta, a v á l t o z á s és t a p a s z t a l a t t ö r ­ vényeinek alávetett érzelmek; a boldo­ gító, s olykor b o l d o g t a l a n í t ó f o r r o n g á s o k múltán megállapodottá vált világnézetem aspektusai. Mégis, ú g y v é l e m , h o g y v i s s z a e m l é k e ­ zéseim — m e l y e k i m m á r h é t évtized az­

óta t ö r t é n e l e m m é vált eseményeinek s z u b j e k t í v , egyéni s o r s o m a t és p á l y á m a t is r é s z b e n m e g h a t á r o z ó é l m é n y e i t idézik fel — h i á n y o s a k v o l n á n a k , h a a p r e m o n t ­ rei kanonokrend váradi gimnáziumáról, amelynek növendéke voltam, s mely N a g y v á r a d , s z ü l ő v á r o s o m k u l t u r á l i s és t á r s a d a l m i é l e t é b e n j e l e n t ő s szerepet j á t ­ szott, h a l l g a t n é k . G o n d o l o m , az ismétlés v é t k é t s e m k ö ­ v e t e m el, h a D u t k a Á k o s (lásd A Holnap városa c í m ű kötetét) és T a b é r y Géza, e g y k o r i i s k o l a t á r s a m és b a r á t o m e m ­ l é k i r a t a i u t á n is felidézem e k i v á l ó t a n ­ i n t é z e t egyes e m e l k e d e t t e n e r e d e t i szel­ l e m ű t a n á r a i v a l és t a n í t v á n y a i v a l k a p ­ csolatos emlékeimet, melyek immár m e n t e s e k az e g y k o r i k i s - és k a m a s s z á n ő t t d i á k szorongásaitól, s é p p e n ezért a „megszépítő messzeség" elfogultságai­ v a l is m e g t ű z d e l t e k . A premontrei kanonokok (eredetileg Franciaországból áttelepült tanítórend­ jének) váradi főgimnáziuma, a mellé é p ü l t j o g a k a d é m i á v a l együtt, a v á r o s egyik l e g i m p o z á n s a b b é p ü l e t é b e n mű­ k ö d ö t t , s t a n t e r m e i , folyosói, szertárai, h a n e m is é p p e n a ridegség, de a szigo­ rú pedantéria benyomását keltették ben­ n e m , a r i a d t n e b u l ó b a n , a k i t azóta m á r ­ t í r h a l á l t h a l t , ez a l k a l o m m a l ü n n e p l ő b e öltözött é d e s a n y á m b e i r a t k o z á s r a vitt a fehér-csuhás, derekán azúrkék cingulussal övezett B e k e B. Boldizsár, az I. b. osztályfőnöke elé. A p á m , a szigorú, egykori h i v a t á s o s k a t o n a , aki e k k o r m á r a n a g y v á r a d i p o s ­ t a i g a z g a t ó s á g tisztviselője volt, d ö r g e d e l ­ m e s s z a v a k k a l figyelmeztetett, h o g y vele és egész c s a l á d o m m a l s z e m b e n i legfőbb k ö t e l e s s é g e m : e m i n e n s k é n t elvégezni a g i m n á z i u m n a k m i n d a nyolc osztályát, m e r t csak i l y e n k é n t v a l ó s í t h a t o m m e g az ő á l m á t , hogy m . kir. p o s t a m é r n ö k

legyen belőlem. M i n t v o l t k a t o n a , n y i l ­ v á n ú g y vélte, h o g y nebuló-fia v a k e n ­ gedelmességgel fogja t e l j e s í t e n i a k a r a ­ tát, hiszen a p a r a n c s — az p a r a n c s , a m i t n e m - t e l j e s í t e n i egyike a f ő b e n j á r ó v é t ­ k e k n e k . M i n d a d d i g , m í g el n e m h a g y ­ t a m a szülői h á z a t , a p a r a n c s o l á s volt a p á m n e v e l ő i m e t ó d u s á n a k legfőbb esz­ köze, a n n a k e l l e n é r e , h o g y olykor k ö ­ n y ö r t e l e n szigorúságát i r á n t a m v a l ó sze­ r e t e t e i n s p i r á l t a , s t a l á n az a h i e d e l m e , hogy fiúgyermekből csak akkor lehet derék embert nevelni, ha apja kemé­ nyen kordában tartja. S ez n e m c s a k az én a p á m n a k , h a n e m számos o s z t á l y t á r s a m a p j á n a k , sőt az előkelő m e g j e l e n é s ű , t ö b b n y i r e vonzó külsejű premontrei pap-tanároknak is nevelői elve volt. B e n n e m és osztályom h o z z á m k ö z e l e b b álló n e b u l ó i b a n a p á i n k és t a n á r a i n k szigorúsága félsszel e l e ­ gyült r e s p e k t u s t a l a k í t o t t ki i r á n t u k , de e g y b e n szinte m á g i k u s v o n z á s ú tisztele­ t e t is. T i s z t e l e t e m e t t a n á r a i n k i r á n t v a ­ lószínűleg az is fokozta, h o g y a családi körünkben megforduló idegenektől nem­ egyszer h a l l o t t a m : a p r e m o n t r e i e k g i m ­ n á z i u m a az ország egyik l e g k i v á l ó b b , legelőkelőbb középiskolája; t a n á r a i n e m szerzetesek, h a n e m k a n o n o k o k , l e g t ö b b ­ j ü k R ó m á b a n végezte teológiai t a n u l ­ mányait, s számosan közülük úgyne­ v e z e t t előkelő c s a l á d o k g y e r m e k e i . A t á r s a d a l m i előkelőség k r i t é r i u m á ­ val k i s d i á k - k o r o m b a n t e r m é s z e t e s e n n e m v o l t a m t i s z t á b a n . A k k o r e s z e m b e se j u ­ tott megfigyelni, hogy o s z t á l y t á r s a i m s á l t a l á b a n az iskola többi, a l s ó b b és fel­ sőbb osztályaiba j á r ó n ö v e n d é k e k szülei m i l y e n t á r s a d a l m i osztályhoz v a g y r é ­ teghez t a r t o z t a k . E n n e k felismerésére n e m a d o t t a l k a l m a t s e m osztály- és isko­ l a t á r s a i m e g y m á s t ó l f e l t ű n ő e n eltérő r u ­ h á z a t a ( a k k o r i b a n m é g n e m d í v o t t az is­ kolai e g y e n r u h a ) , s e m a pap-tanárok megkülönböztető bánásmódja azokkal a n ö v e n d é k e k k e l s z e m b e n , a k i k n e k szü­ lei m a g a s , m a g a s a b b v a g y viszonylag a l a c s o n y a b b t á r s a d a l m i osztályhoz, ille­ tőleg r é t e g h e z t a r t o z t a k . Azt s e m t a p a s z ­ t a l t a m , h o g y v a l l á s i v a g y nemzetiségi szempontból megalázó vagy bántó meg­ különböztetések érvényesültek volna a t a n á r o k v a g y d i á k o k részéről, hiszen a premontreiek gimnáziumának nagyszá­ m ú izraelita vallású, illetőleg görög katolikus, román nemzetiségű növendé­ ke közül s o k a n e m i n e n s t a n u l ó k voltak. H a olykor mégis f e l ü t ö t t é k fejüket a n t i ­ szemita v a g y a r o m á n n e m z e t i s é g ű d i á ­ k o k k a l s z e m b e n i gyalázkodó, h e c c k á p l á nok stílusára emlékeztető megnyilvánu­ lások, ezeket, h a t a n á r a i n k v a g y a n a g y ­

m ű v e l t s é g ű igazgató, N o v o t n y S. Alfonz t u d o m á s á r a j u t o t t , t e k i n t e t n é l k ü l a gyalázkodók apjának társadalmi rangjára, s z i g o r ú a n m e g b ü n t e t t é k , s ú l y o s a b b ese­ t e k b e n el is t a n á c s o l t á k (consilium abeundi) tanintézetünkből. D e ez csak az é r e m egyik, t i s z t á b b a r c é l ű o l d a l a volt. A k k o r m é g n a g y o n is fejletlen m e g f i g y e l ő k é p e s s é g e m m e l és valóságérzékemmel nem vettem, nem ve­ h e t t e m észre, h o g y az e l e m i i s k o l á k n e ­ gyedik o s z t á l y á n a k elvégzése u t á n m i ­ l y e n elenyésző s z á m b a n k e r ü l t e k a fő­ g i m n á z i u m b a (vagy a v á r o s m á s i k k ö ­ z é p i s k o l á j á b a : a főreáliskolába) a sze­ gény, r a n g t a l a n fizikai v a g y k é z m ű v e s ­ dolgozók fiai. A félfeudális-polgári l i b e ­ r a l i z m u s n e m hozott u g y a n a j ó v a l k é ­ sőbbi „ n u m e r u s c l a u s u s " - t t a r t a l m a z ó , faji a l a p o n álló t ö r v é n y t , de a m a g a s t a n d í j a k k a l , az u r a l k o d ó osztályokhoz k é p e s t m i n d v a g y o n i , m i n d erkölcsi v o ­ natkozásban kedvezőtlen körülmények között élő h o n p o l g á r o k fiai számára tényleges numerus clausust jelentett a p á i k n a k az „ a l k o t m á n y s á n c a i n " k í v ü l álló helyzete, p o n t o s a b b m e g h a t á r o z á s ­ sal: tudatosan kitervelt számkivetett­ sége. Ebből n e b u l ó - e s z e m m e l a k k o r c s u p á n a n n y i t v e t t e m észre, h o g y az izr. e l e m i iskola n é g y o s z t á l y á b a n egyik legjobb barátom, „legbizalmasabb" osztálytár­ sam, Schön Pál, aki pedig nagyon jó t a n u l ó és egy szegény s z a b ó m e s t e r fia volt, a p r e m o n t r e i e k gimnáziumában m á r n e m volt o s z t á l y t á r s a m ; saját a p j a m ű h e l y é b e n lett t a n o n c , s m i n t k é s ő b b m e g t u d t a m : az első v i l á g h á b o r ú b a n köz­ k a t o n a k é n t esett el. A premontrei kanonokrend gimná­ ziumának tanárait, akik kivételes m ű ­ veltségük, s z a k m a i felkészültségük és v i l á g i a s a n k u l t u r á l t j ó m o d o r u k e l l e n é r e is a m a g a s a b b r a n g ú p a p o k osztály-szelle­ mében nevelkedtek, a már említett tár­ s a d a l m i - k u l t u r á l i s viszonyok i g a z t a l a n sága e g y á l t a l á n n e m é r d e k e l t e . S b á r t ú l ­ n y o m ó t ö b b s é g é n e k viszonylagos l i b e r a ­ lizmusa n e m t ű r t e t a n i n t é z e t ü n k falain b e l ü l a faji-nemzetiségi m e g k ü l ö n b ö z t e ­ téseket, mégis úriemberek voltak, m é g ­ pedig bizonyos é r t e l e m b e n független, előkelő ú r i e m b e r e k , a k i k m i n d egyházi, mind pedagógusi viszonylatban csak r e n d j ü k főnökének, a j á s z ó v á r i p r é p o s t ­ n a k t a r t o z t a k felelősséggel. K i is h í v t á k m a g u k ellen egyes p a p i r e n d e k , m i n t a k a p u c i n u s szerzetesek, a k l e r i k á l i s h e c c k á p l á n o k és m á s p a p i s z e ­ m é l y e k irigységét, s az irigységgel m i n ­ dig szimbiózisban élő kisebb-nagyobb gyűlölet á r t ó s z á n d é k á t .

E n n e k b i z o n y s á g a k é n t — közbevetőleg — m e g kell e m l í t e n e m , h o g y a h ú s z a s években, amikor a horthysta ellenforra­ dalom börtönéből szabadulva, budapesti illetőségemet feladva, ismét Váradra k e r ü l t e m , az a k k o r i p o l g á r i r o m á n t a n ­ ügyi hatóságok á l t a l m e g s z ü n t e t e t t p r e ­ m o n t r e i g i m n á z i u m egyik volt t a n á r a m o n d o t t a el n e k e m , h o g y h á n y felje­ lentést küldött több premontrei t a n á r „ m a g á n é l e t é r ő l " B a n g h a p á t e r , ez a m i n d e n h a l a d ó és l i b e r á l i s e s z m é t h a l á ­ losan gyűlölő jezsuita J á s z ó v á r r a , azzal vádolva az illetőket, h o g y a p r e m o n t r e i r e n d e t ö r ö m t a n y á v á z ü l l e s z t e t t é k le, ahol nőlátogatókat f o g a d n a k ; h o g y a k a t o l i k u s a n y a s z e n t e g y h á z v a g y o n á t és t e k i n t é l y é t veszélyeztető o l y a n „ h a z á t l a n b i t a n g o k ­ kal" f r a t e r n i z á l n a k , m i n t dr. Ágoston Péter j o g a k a d é m i a i t a n á r , az 1919. évi magyarországi proletárforradalom ké­ sőbbi n é p b i z t o s a ; h o g y l i b e r á l i s helyi és b u d a p e s t i l a p o k előfizetői, s a v á l a s z t á ­ sokon (amelyek a k k o r m é g n y í l t a k v o l ­ tak) v o k s a i k a t a s z e r i n t ü k d e s t r u k t í v Justh-féle 48-as p á r t r a a d j á k le. Mint e m l í t e t t e m , k i s d i á k k o r o m b a n t a ­ n á r a i m és á l t a l á b a n a felnőttek v i l á g á ­ nak intrikáiból, k e n y é r - és p r e s z t í z s h a r ­ cából s e m m i t v a g y alig v a l a m i t v e t t e m észre; figyelmemet s k i s d i á k - t á r s a i m fi­ gyelmét a l a t i n g r a m m a t i k a , a földrajz, a számtan, a r a j z o l ó - g e o m e t r i a „ r e j t e l ­ mei" kötötték le, a s z e k u n d á k t ó l és a büntetésektől v a l ó félelem sokszor t o r ­ kot szorító órái. És m é g v a l a m i : a „ V e ­ ni sancte"-k és „Te d e u m " - o k t ö m j é n f ü s ­ tös miséi, az o r g o n a polifonikus t e l í t e t t ­ séggel felhangzó fúgái, a k a t o l i k u s isten­ tisztelet l a t i n n y e l v ű szólamai, m e l y e k b e n n e m , a n e b u l ó b a n először v á l t o t t á k ki az á h í t a t érzését, s z e m b e n az izraelita vallásfelekezet viszonylagos p u r i t á n s á g á ­ val, m e l y n e k h é b e r n y e l v ű l i t u r g i á j á t n e m é r t e t t e m és megkötöttségeit, s z a b á l y a i t m á r akkor t e h e r n e k éreztem. P e d i g a p á m n e m volt vallásos k e d é l y ű e m b e r (kü­ lönösen a m i az étkezési s z a b á l y o k a t il­ lette), é d e s a n y á m s e m volt b i g o t t a n az, s h á z u n k b a n a vallásosság k ö v e t e l m é ­ n y e i n e k csak v e l ü n k e g y ü t t l a k ó a n y a i n a g y a n y á m , a bölcs, öreg k o r á b a n is s o ­ kat olvasó, m i n d e n i r á n t é r d e k l ő d ő Esz­ ter n é n i t e t t eleget. A p á m , a n y á m és n a g y a n y á m i m a k ö n y v e i a h é b e r szöve­ gek m e l l e t t azok m a g y a r n y e l v ű fordí­ tását is t a r t a l m a z t á k . Apám m i n t á l l a m i tisztviselő s z o m b a t o n is é p p ú g y dolgo­ zott, m i n t h é t k ö z n a p o n , s csak „hosszú n a p o n " és a zsidó újév k é t n a p j á n j á r t t e m p l o m b a . A v á r a d i zsidóság b i g o t t a n ortodox r é t e g é n e k sok t e k i n t e t b e n m é g zárt és zárkózott életével s z e m b e n a p á m -

Salamon

László

a 30-as

években

nak, anyámnak, n a g y a n y á m n a k meghitt k e r e s z t é n y b a r á t a i , illetőleg b a r á t n ő i v o l ­ tak. Az izraelita elemi i s k o l á b a n t a n í t ó i m és t a n u l ó t á r s a i m m i n t e g y b ű v ö s k ö r t v o n ­ tak körém, amelyen túl szülővárosom v i l á g a és t á r s a d a l m a szinte „ t e r r a i n cognitá"-nak tűnt. A méltóságteljes magatartású premont­ rei k a n o n o k o k g i m n á z i u m á b a n , a k a t o l i ­ k u s és p r o t e s t á n s k e r e s z t é n y d i á k o k k ö ­ zött e l e i n t e z a v a r t n a k é r e z t e m m a g a m a t , t á r s t a l a n n a k , s csak a k k o r k e z d t e m viszs z a n y e r n i lelki e g y e n s ú l y o m a t , a m i k o r j o b b - és baloldali p a d t á r s a i m m a l : P e t r o vay Sándorral, a később világhírűvé vált m a t e m a t i k u s s a l és N a d á n y i Z o l t á n n a l , a n é h á n y évvel ezelőtt e l h u n y t jeles k ö l ­ tővel b a r á t i v i s z o n y b a k e r ü l t e m . Paptanáraim iránti félszem l a s s a n m é l y r e s p e k t u s s á változott. B á r m e l y i k t a n á r o m lépte át óránként osztályunk k ü s z ö b é t : fehér, e l e g á n s r e v e r e n d á j u k ban, frissen b o r o t v á l t a r c u k k a l , t e k i n t e ­ t ü k n e m zord, d e h a t á r o z o t t k o m o l y ­ s á g á v a l olyan l é g k ö r t t e r e m t e t t k ö r ö t ­ t ü n k , h o g y pisszenni s e m volt m e r s z ü n k , s h a m a g y a r á z a t u k a t n e m is m i n d i g k í ­ s é r t e m kellő figyelemmel, l e g a l á b b —

kisdiákos k é p m u t a t á s s a l — ú g y t e t t e m , m i n t h a fölöttébb é r d e k e l n é n e k szavaik. A későbbi években, amikor nagyenyedi és v é g ü l b u d a p e s t i d i á k k é n t civil t a n á r o k keze a l á k e r ü l t e m , egyesek pedagógiai n y e r s e s é g e k ö v e t k e z t é b e n sokszor nosz­ t a l g i k u s a n g o n d o l t a m vissza a p r e m o n t ­ reiek gimnáziumának légkörére, a n n a k ellenére, hogy jórendű tanulóból a har­ m a d i k o s z t á l y b a n rossz t a n u l ó v á csúsz­ t a m le, s a p á m , é p p e n p r e m o n t r e i t a ­ náraim javaslatára h a l l g a t v a , távoli gimnáziumokba íratott be, a n n a k r e m é ­ n y é b e n , hogy a z o k b a n m a j d ú j r a j ó r e n ­ d ű d i á k k á válok.

* N a g y h í r ű felekezeti középiskolákkal m á s v á r o s o k is d i c s e k e d h e t t e k . A k a t o ­ likus, p o n t o s a b b a n : s z e r z e t e s - r e n d i g i m ­ n á z i u m o k közül a p i a r i s t á k é i , a ciszterci­ t á k é i is országos h í r ű e k voltak. A p r e ­ m o n t r e i k a n o n o k r e n d K a s s á n és K e s z t ­ h e l y e n is j ó n e v ű tanintézetet tartott fenn. De h o g y v á r a d i f ő g i m n á z i u m u n k mégis — országos v i s z o n y l a t b a n — k i ­ m a g a s l ó h í r n e v e t szerzett, az n e m c s a k azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y egyes k i v á l ó professzorai a t u d o m á n y o s k u t a t á s t e r ü ­ letén j e l e n t ő s e r e d m é n y e k e t é r t e k el, h a n e m azzal a t á r s a d a l m i s z e r e p ü k k e l is, m e l y e t V á r a d forrongó, m o z g a l m a s k ö z é l e t é b e n betöltöttek. K i s d i á k k o r o m ­ b a n p e r s z e e r r ő l n e m volt, n e m is l e h e ­ tett tudomásom. De később, társadalmi és politikai e s z m é l é s e m k o r á b a n a n n á l t ö b b e t t u d t a m m e g erről. Sőt m á r h a r ­ madik-negyedik gimnazista koromban, a m i k o r r e n d s z e r e s újságolvasóvá v á l t a m , a Nagyváradi Napló egyik p o l é m i k u s cikkéből a r r ó l is t u d o m á s t szereztem, h o g y a Tiszántúl című klerikális-jobbol­ dali helyi l a p b a n a n t i s z e m i t a uszító cik­ k e k j e l e n t e k m e g , s a Nagyváradi Napló é p p e n e z e k r e a c i k k e k r e válaszolt szen­ vedélyesen v i s s z a u t a s í t ó h a n g o n . (Azt hiszem, A d y E n d r e e b b e n az i d ő b e n k e ­ r ü l t a laphoz.) É p p e n e c i k k e k o l v a s á s a idején ágy­ b a n fekvő beteg l e t t e m , s szüleim dr. Edelmann Menyhértet, háziorvosunkat h í v t á k el hozzám, aki v a l a h a a p r e m o n t ­ rei g i m n á z i u m n ö v e n d é k e , a b b a n az időben a váradi szabadkőműves páholy t a g j a s e g y b e n dr. K á r o l y I r é n , a k é ­ sőbb h í r n e v e s s é v á l t p r e m o n t r e i fizika­ t a n á r u n k j ó b a r á t j a volt. Még m a is p o n ­ tosan emlékszem a betegágyamnál a p á m ­ m a l folytatott beszélgetésére, a m e l y n e k kapcsán elmondotta, hogy Károly Irén dr. m i l y e n m e g v e t é s s e l szólt n e k i a Tiszántúl k l e r i k á l i s - a n t i s z e m i t a cikkeiről, s a r r ó l is, h o g y a p r e m o n t r e i k a n o n o k o k

j ó része n e m c s a k h o g y k l e r i k á l i s n e m volt soha, h a n e m p o l i t i k a i l a g is a füg­ getlenségi p á r t t a l s z i m p a t i z á l t , a m e l y a b ­ b a n az i d ő b e n , polgári v i s z o n y l a t b a n , a l e g b a l o l d a l i b b p á r t n a k számított. Dr. K á r o l y I r é n a fizika t u d o m á n y á ­ n a k szinte megszállott r a j o n g ó j a volt, s t a n í t v á n y a i közül is c s a k a z o k k a l s z e m ­ b e n e n g e d e t t fel olykor ridegségig foko­ zódó szigorúsága, a k i k k o m o l y é r d e k l ő ­ dést m u t a t t a k a fizikai p r o b l é m á k i r á n t . S o k a n , j ó m a g a m is, t ö b b s z ö r í r t a k m á r a r r ó l , hogy ez a k i v á l ó tudós-professzor Marconit megelőzően k i k í s é r l e t e z t e a d r ó t n é l k ü l i t á v í r ó t , s egy a l k a l o m m a l a p r e m o n t r e i g i m n á z i u m fizikai l a b o r a t ó ­ r i u m á b ó l tíz p e r c e s beszélgetést folyta­ tott a p ü s p ö k i p a l o t á v a l . Lehet, h o g y h a megfelelő a n y a g i a l a ­ pok á l l o t t a k v o l n a r e n d e l k e z é s é r e , fizi­ kai felfedezései r é v é n (mert állítólag nemcsak a drótnélküli távíró kikísérlete­ zésén dolgozott sikerrel), m é l t ó t á r s a le­ h e t e t t v o l n a Eötvös L o r á n d n a k , s a fizi­ kai felfedezések t ö r t é n e l m é b e n n e v e az é l e n j á r ó k é között s z e r e p e l n e . De m í g az i r o d a l o m , a t ö r t é n e l e m í r á s és az ú j s á g ­ írás t e r é n V á r a d a v i d é k i v á r o s o k között jeles e g y é n i s é g e k k e l dicsekedhetett, a természettudományos kutatás területén l e m a r a d t . K o l o z s v á r h o z viszonyítva, am e l y n e k e g y e t e m é n egy A p á t h y I s t v á n s a n a g y orvosprofesszorok egész sora m ű k ö d ö t t a b b a n az időben, V á r a d c s a k n é h á n y középiskolai, h i á n y o s a n felszerelt fizikai és k é m i a i l a b o r a t ó r i u m m a l r e n ­ delkezett. E n n e k t u l a j d o n í t h a t ó , hogy dr. K á r o l y I r é n t (a női n é v k é n t i s m e r e t e s I r é n k e ­ r e s z t n é v a görög I r é n e u s z r ö v i d í t é s e s f ü l ü n k s z á m á r a kissé k o m i k u s a n h a n g ­ zott), ezt a m a g á b a zárkózott, m é g sétáit is m a g á n y o s a n végző p a p t a n á r t s o k á i g csak h e l y i n a g y s á g k é n t tisztelték, a n ­ n a k ellenére, h o g y — m i n t a r r ó l számos b u d a p e s t i l a p b a n és a v á r a d i s a j t ó b a n hosszabb c i k k e k b e n s z á m o l t a k b e —, Marconi, akit ő Olaszországban felkere­ sett, n y i l v á n o s a n e l i s m e r t e fizikai k í s é r ­ l e t e i n e k t u d o m á n y o s jelentőségét. Az, hogy dr. K á r o l y I r é n tehetsége, b u z g a l m a , szorgalma, felkészültsége elle­ n é r e , a fizika t u d o m á n y á n a k f i r m a m e n t u m á n — m i n d országos, m i n d e u r ó p a i v i s z o n y l a t b a n — m a j d n e m n é v t e l e n csil­ lag m a r a d t , l e h a n g o l ó , d e e g y b e n figyel­ m e z t e t ő b i z o n y s á g a a n n a k , hogy a t e h e t ­ ség, a r á t e r m e t t s é g e g y m a g á b a n még n e m feltétlen g a r a n c i á j a a s i k e r n e k és az é r v é n y e s ü l é s n e k . O l y k o r személyi t u ­ l a j d o n s á g o k is a k a d á l y a i l e h e t n e k a n n a k , hogy a tehetség kibontakozhassék. K á ­ roly Irén esetében m á r említett zárkó-

zottsága, é r z é k e n y s é g g e l p á r o s u l t sze­ rénysége, m e l y b e t u d ó s i b ü s z k e s é g é t és keserűségét p á r a t l a n ö n f e g y e l e m m e l r e j ­ tette; a számára kedvezőtlen véletlenek s olykor az egyéni sorsot is m e g h a t á r o z ó i m p o n d e r a b i l i á k v o l t a k azok a t é n y e ­ zők, m e l y e k k é t s é g t e l e n t u d ó s i - k u t a t ó i é r d e m e i t m e g k é r d ő j e l e z t é k . De t a l á n az a század eleji t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i légkör is hozzájárult ehhez, m e l y az a k k o r i V á ­ radot minden más vidéki várostól meg­ különböztette. Fejlődő n a g y i p a r a , fejlett (talán túlfejlett) k e r e s k e d e l m e , u g y a n ­ a k k o r a Tisza K á l m á n o k és Tisza P i s t á k soviniszta, félfeudális, a zsidó vezetésű b a n k o k k a l és b a n k á r o k k a l szövetkezett r e a k c i o n á r i z m u s a ; másfelől a m i n d e r ő ­ teljesebbé v á l ó m u n k á s m o z g a l o m , a r a d i kalizálódó k i s p o l g á r s á g e g y r e élesebb h a n g ú , s z í n v o n a l a s sajtója o l y a n é r z e l m i és g o n d o l k o d á s b e l i feszültségekkel telí­ tette e v á r o s közéleti légkörét, m e l y k i ­ v á l t s á g o s a i n a k és gyökeres v á l t o z á s o k a t követelő k ö z é p - és k i s p o l g á r a i n a k , a nemzeti létükért harcoló r o m á n értelmi­ ségieknek és a k i z s á k m á n y o l t , e b e k h a r ­ mincadjára dobott m u n k á s o k n a k érdek­ lődését, m i n d e n m á s é r d e k l ő d é s i h a j l a ­ mot — t ö b b e k között az új t e r m é s z e t t u ­ dományos eredmények iránti érdeklődést is — e l h a l v á n y í t v a , a n a g y p o l i t i k a i - t á r ­ s a d a l m i r e f o r m o k , elsősorban az á l t a l á ­ nos választójog k i h a r c o l á s a v a g y a n n a k m e g a k a d á l y o z á s a felé fordult. Mi, g i m n a z i s t a k i s d i á k o k t e r m é s z e t e s e n e k ü z d e l m e k r ő l s e m m i t v a g y alig t u d ­ tunk valamit; legfeljebb a n n y i t , a m i m i n t kezdő ú j s á g o l v a s ó k n a k v a g y szüle­ i n k o t t h o n i beszélgetéseit k i h a l l g a t v a , t u ­ d o m á s u n k r a j u t o t t . S h a mégis k o m ­ m e n t á r t fűzök a k i s g i m n a z i s t a k o r o m b a n szülővárosomban végbement társadalmi­ közéleti állapotokhoz, ezt n e m a s z e m é ­ lyes é l m é n y e i m r e v a l ó v i s s z a e m l é k e z é s a l a p j á n teszem, h a n e m a későbbi, f e j ­ lettebb tudatvilágomban kialakult remi­ niszcenciák k é n y s z e r í t ő h a t á s a a l a t t ; a b ­ ban a meggyőződésben, hogy (akarva, n e m a k a r v a ) a vázolt v á r a d i v i s z o n y o k a k k o r is h o z z á j á r u l t a k g y e r m e k k o r i lel­ kületem értelmi-érzelmi alakulásához, ha azokat n e m a k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t , n e m a személyes részvétel segítette elő. Egy a p á m egzisztenciális h e l y z e t é t is közelről é r i n t ő , c s a l á d i n y u g a l m u n k a t hetekig feldúló e s e m é n y mégis ízelítőt adott n e k e m , a k i s d i á k n a k a n n a k ész­ revételezésére, hogy i s k o l á m és o t t h o n o m falain k í v ü l o l y a n e r ő k és h a t a l m a k „já­ t é k a " folyik, m e l y e t ésszel felérni n e m t u d t a m még, csak a p á m és a n y á m s z á m ­ t a l a n izgatott beszélgetése, g o n d t e r h e l t járásuk-kelésük, a p á m n a k n á l a m három

évvel f i a t a l a b b Szidónia húgommal szembeni szokatlanul türelmetlen hang­ hordozása, p e r m a n e n s s é v á l t idegessége ébresztett arra, hogy valami kívülről fenyegető v e s z é l y - z ó n á b a s o d r ó d o t t k i s ­ polgári é l e t ü n k . V é g ü l is n a g y a n y á m t ó l t u d t a m meg, h o g y mi az oka a p á m és anyám gondterheltségének. Elmondotta, hogy a p á m a t m i n i s z t e r i végzéssel a v á ­ r a d i postaigazgatóságtól a zilahi p o s t a ­ h i v a t a l h o z h e l y e z t é k át, n y i l v á n azért, mert a legutóbbi képviselőválasztáson B a r a b á s B é l á r a , a függetlenségi p á r t j e ­ löltjére szavazott, s ezzel (számos m á s á l l a m i tisztviselővel együtt) elősegítette Tisza I s t v á n gróf megfosztását v á r a d i m a n d á t u m á t ó l , m e l y e t ez ideig m i n t e g y politikai hitbizományának tartott. A b b a n az i d ő b e n az á l l a m i tisztviselők, é p p ú g y , m i n t a k o r m á n y kegyeit élvező j ó m ó d ú társadalmi rétegek választópolgárai rend­ szerint a k o r m á n y p á r t i j e l ö l t r e a d t á k le n y í l t s z a v a z á s o s v o k s a i k a t . Valóságos k o r ­ mányellenes lázadásnak minősült tehát, hogy az á l l a m i tisztviselők jó része, köz­ t ü k a p á m is, B a r a b á s B é l á r a , a függet­ lenségi p á r t m a r k á n s egyéniségű jelölt­ j é r e a d t a s z a v a z a t á t , a m i n e k d ö n t ő sze­ r e p e volt m e g v á l a s z t á s á b a n , illetőleg gróf Tisza v á r a d i k é p v i s e l ő s é g é n e k m e g s z ű n é ­ sében. Tisza K á l m á n „ l i b e r á l i s " p á r t j a a z o n b a n a Tiszák e n a g y t e k i n t é l y v e s z ­ tesége e l l e n é r e is k o r m á n y o n m a r a d t , s pár hónappal a választások után áthelye­ zésekkel, számos á l l a m i tisztviselő e s e d é ­ kes előléptetésének felfüggesztésével igyekezett m e g t o r o l n i azok f ő b e n j á r ó b ű n n e k m i n ő s í t e t t „ h ű t l e n s é g é t " , holott e n n e k a „ h ű t l e n s é g n e k " k i v á l t ó oka m a ­ ga Tisza I s t v á n gróf m i n i s z t e r e l n ö k volt, a k i az á l l a m i tisztviselők fizetésemelést, illetőleg fizetésrendezést s ü r g e t ő k ö v e t e ­ léseire, egyik p a r l a m e n t i b e s z é d é b e n — a Tisza grófok megszokott gőgjével és f e n n h é j á z á s á v a l — azt a k i j e l e n t é s t t e t ­ te, hogy „az á l l a m i tisztviselők e g y e n e k k r u m p l i t , h a n e m telik m á s r a a fizeté­ sükből". A p á m , b á r a Kolozs megyei K a l o t a szentkirályon elszegényedett földbérlő f i a k é n t született, m a j d a főreáliskola d i ­ á k j a k é n t V á r a d h o z kötődött, itt k a t o n á s ­ kodott, itt nősült, itt s z ü l e t t e k g y e r m e k e i (mint azóta elveszett c s a l á d i a l b u m u n k ­ b a n feljegyezte, László n e v e m e t is a n n a k „köszönhetem", hogy a városban elte­ m e t e t t S z e n t László k i r á l y n a k n e v é v e l akart emlékeztetni szülővárosom kima­ gasló t ö r t é n e l m i m ú l t j á r a ) . E l s z a k a d n i e várostól nemcsak számára, de anyám, n a g y a n y á m s z á m á r a is v a l ó s á g o s t r a g é ­ d i á t j e l e n t e t t volna, m i n d a n y a g i , m i n d erkölcsi s z e m p o n t b ó l .

A p á m m i n d i g szigorú t e k i n t e t e ezek­ ben a h e t e k b e n m é g k o m o r a b b a n v i l l a n t felém, a n y á m m á s k o r mosolygós a j k á n is t ő m o n d a t o k b a n fogalmazódott meg mondanivalója; csak n a g y a n y á m simo­ gatott m e g olykor, a k i n e k hosszú élete végéig k e d v e n c u n o k á j a és v é d e n c e vol­ t a m . Egy d é l b e n a z u t á n , a m i k o r az isko­ l á b ó l h a z a t é r t e m , a p á m és a n y á m szo­ k a t l a n j ó k e d v v e l és d e r ű v e l fogadott. Ez a családi h a n g u l a t i s z i v á r v á n y , m e l y hetekig tartó érzelmi borulat u t á n jelent m e g s o r s u n k egén, e n g e m e t is felvidított, s a szokottnál n a g y o b b k e d v v e l f o g t a m hozzá l e c k é i m m e g t a n u l á s á h o z . A p á m és a n y á m h a n g u l a t i f e l o l d ó d á s á n a k oka p e ­ dig az volt, h o g y a p á m (és t ö b b tiszt­ viselőtársa) áthelyezését visszavonták. Mint később megtudtam: a kormány re­ torziói a v á r a d i „ l á z a d ó " tisztviselők e l ­ len — B a r a b á s Béla és t ö b b m á s függet­ lenségi k é p v i s e l ő interpellációjára — h a n g o s p a r l a m e n t i v i h a r t k a v a r t a k fel; s az ellenzéki l a p o k b a n , m i n d a főváro­ siakban, mind a váradiakban, heves tá­ m a d ó c i k k e k j e l e n t e k meg, m e l y e k Tisza gróf és k o r m á n y a ö n k é n y é t p e l l e n g é r e z ­ t é k ki. A k o r m á n y r e t i r á l t , m e n t e g e t ő ­ zött, „ t é v e d é s n e k " , t u d t a n é l k ü l hozott i n t é z k e d é s e k n e k igyekezett f e l t ü n t e t n i a r e t o r z i ó k a t , m e r t az e g y r e i n k á b b k i é l e ­ ződő politikai h a r c o k l é g k ö r é b e n n e m a k a r t a az á l l a m i tisztviselők egy részé­ n e k e l k e s e r e d é s é t fokozni. A p á m d e r ű s h a n g u l a t a n e m sokáig tartott. Alapjában j ó l e l k ű e m b e r volt, r a j o n g o t t családjáért, de sok m e g p r ó b á l ­ t a t á s o n á t m e n t g y e r m e k k o r á b ó l olyan, szinte a m á n i á k u s s á g i g fokozódó k ö t e l e s s é g t u d a t o t , erkölcsi fegyelmet, h u m o r t a ­ l a n , e g y h ú r ú k e d é l y v i l á g o t hozott m a g á ­ v a l , m e l y teljesen é r z é k e t l e n volt gyer­ meki, kisdiákkori érzelmi életem igényei­ vel s z e m b e n . A m b í c i ó k t ó l , a f e l e m e l k e ­ dés v á g y á t ó l fűtött, e l l e n t m o n d á s o k k a l teli, a bonyolult, a m a g a s a b b szellemi élet k u l t u r á l i s szomjától a z o n b a n t á v o l ­ eső életét a z o k b a az é r t e l m i és é r z e l m i sablonokba kényszerítette, melyek a Fe­ r e n c József-i k o r k i s - és k ö z é p r a n g ú h i ­ vatalnokainak csaknem általános maga­ t a r t á s b e l i i s m e r t e t ő j e l e volt. M i n t zsidó s z á r m a z á s ú (s a k k o r m é g k i s s z á m ú iz­ raelita) á l l a m i tisztviselő, n e m c s a k őszin­ te h a z a f i s á g á v a l , h a n e m é l e t f o r m á b a n és külső m a g a t a r t á s b a n is h a s o n l ó v á igye­ kezett v á l n i a t ú l n y o m ó t ö b b s é g é b e n k i s ­ n e m e s i s z á r m a z á s ú tisztviselő-társaihoz. Túlhajtva e társadalmi réteg anakronisz­ t i k u s e r é n y e i t és hibáit, fiát, e n g e m e t is az a p a i e r ő s z a k eszközeivel p r ó b á l t a saját képére formálni, hogy — ambíciói­ n a k megfelelően — m a j d a n n á l á n á l k ü ­

l ö n b „úr", m a g a s a b b t á r s a d a l m i r a n g r a e m e l k e d ő e m b e r v á l j é k belőlem. E r e ­ dendő hajlamaim, mint például korán kiütköző irodalmi érdeklődésem, n e m ­ csak h o g y n e m t e t s z e t t e k neki, de foko­ zott szigorral e l n y o m n i igyekezett őket. Az író, újságíró, színész, s m i n d e n r e n d ű és r a n g ú m ű v é s z — az á l t a l á n o s kispol­ g á r i m e n t a l i t á s n a k megfelelően — az ő felfogása szerint is, a m o l y a n h a s z o n t a l a n , é h e n k ó r á s z , b i z o n y t a l a n egzisztenciájú fi­ g u r a volt, a n n a k ellenére, hogy J ó k a i és M i k s z á t h r e g é n y e i t szívesen olvasta, s s z o b á i n k falán n é h á n y j ó n e v ű f e s t ő m ű ­ vész k é p e függött. Szelídlelkű, jóságos anyám, mint a n n a k a „liberális" (ponto­ s a b b a n : ál-liberális) k o r s z a k n a k h i v a t a l ­ nok-feleségei, h a igyekezett is e n y h í t e n i a p á m v e l e m s z e m b e n i k í m é l e t l e n szigo­ r á t , k ö z b e n j á r á s a i n e m sok e r e d m é n y ­ n y e l j á r t a k , hiszen a „ p a t e r f a m i l i a s " t e k i n t é l y e és a k a r a t a a feleséget is e n g e ­ delmességre vagy legalábbis a család­ f e n n t a r t ó férj a k a r a t á v a l , céljaival t e l ­ jes a z o n o s u l á s r a szoktatta. A n y á m n a k ez t a l á n n e m is esett n e h e z é r e , m e r t a p á m a szó kispolgári é r t e l m é b e n mintaférj v o l t : n e m ivott, n e m k á r t y á z o t t , fizetését utolsó fillérig h a z a a d t a , k o r á n elözve­ gyült a n y a i n a g y a n y á m a t m e g k ü l ö n b ö z ­ t e t e t t tisztelettel v e t t e k ö r ü l , és saját r o ­ konságát elhanyagolva, anyám rokonsá­ gához h ú z o t t . Az e m l í t e t t v á l s á g o s h e t e k u t á n a p á m ú j r a m i n d e n d é l u t á n k i k é r d e z e t t feladott l e c k é i m b ő l , m é g l a t i n b ó l is, holott s o h a ­ s e m t a n u l t l a t i n u l , m e r t az á l l a m i r e á l ­ iskola n ö v e n d é k e volt, a m e l y n e k a b b a n az i d ő b e n , a m i k o r k i s d i á k k é n t b e i r a t ­ kozott ide, E n d r ő d i S á n d o r , a n e v e s költő volt az igazgatója. A p á m n e m volt s z e n t i m e n t á l i s l e l k ü l e t ű e m b e r , és mégis, a m i k o r E n d r ő d i S á n d o r r ó l beszélt, szinte e l é r z é k e n y ü l t . M i n t n a g y o n szegény fiú­ n a k , szülői t á m o g a t á s h i á n y á b a n , a k ö l ­ t ő - t a n á r személyes a n y a g i és erkölcsi se­ gítsége t e t t e l e h e t ő v é , h o g y t o v á b b t a ­ nulhasson. Hálaérzése sohasem halvá­ n y u l t el b e n n e E n d r ő d i m é l y h u m a n i z ­ m u s a i r á n t , s b á r , m i n t e m l í t e t t e m , alig volt é r z é k e a költészet i r á n t , Endrődi S á n d o r v e r s e s k ö n y v e i és H e i n e - f o r d í t á ­ sai d í s z k ö t é s b e n á l l o t t a k s z e r é n y m é r e t ű könyvespolcán.

A p r e m o n t r e i g i m n á z i u m első osztá­ lyát jeles-jórendű tanulóként végeztem. A p á m u g y a n azt szerette volna, h a tisz­ ta-jeles eminensként büszkélkedhetik velem r o k o n s á g o m és kollégái előtt, m é g s e m l á t t a m őt c s a l ó d o t t n a k , t a l á n a z ­ ért, m e r t P e t r o v a y S á n d o r n a k , a v á -

radvelencei v a s ú t i á l l o m á s főnökének, a p á m jó i s m e r ő s é n e k fia s e m s z á r n y a l t túl k a l k u l u s a i v a l e n g e m e t , jóllehet m á r első gimnazista k o r á b a n kivételes s z á m ­ t a n - t u d á s á v a l k e l t e t t feltűnést. A p á m , h a n e m is volt m a r a d é k t a l a n u l elégedett b i z o n y í t v á n y o m m a l , mégis úgy érezte, hogy m e g kell j u t a l m a z n i a szor­ g a l m a m é r t . K i v e t t e s z a b a d s á g á t , s felvitt Budapestre, Albert, a n y a i n a g y b á t y á m és családja v e n d é g e k é n t . Egész t o v á b b i é l e ­ t e m r e kiható, f e l e d h e t e t l e n é l m é n y volt s z á m o m r a az a k k o r i székesfőváros l á t ­ ványa, m o z g a l m a s , f o r g a l m a s élete, a b a r n á r a és s á r g á r a festett v i l l a m o s o k k e ­ r e k e i n e k r o b a j a , c s e n g ő i n e k érces h a n g ­ ja, a m a g a s é p ü l e t e k k e l szegélyezett k ö r ­ utak nyári napsütésben kavargó emberá r a d a t a , a D u n a m a g a s p a r t f a l a k közé szorított, m é l t ó s á g o s a n h ö m p ö l y g ő víztö­ mege, a L á n c h í d , a F e r e n c József-híd szemgyönyörködtető í v e i n e k h a r m ó n i á ­ ja, a p a r l a m e n t p a l o t á j á n a k lenyűgöző monumentalitása, a budai királyi vár­ palota szélességben és magasságban egyaránt kiemelkedő grandiozítása. Te­ k i n t e t e m éhsége e k k o r m é g c s a k a k ü l ­ szín l á t n i v a l ó i n a k s o k a s á g á v a l i g y e k e ­ zett jóllakni, t e l h e t e t l e n ü l és kielégítetle­ nül; az elbűvöltség szédületével ü l t e m a földalatti villamoson, a D u n á t k e r e s z t b e n átszelő p r o p e l l e r e n , j á r t a m a gellérthegyi citadellán, a b u d a i h e g y e k b e n és a K r i s z ­ t i n a - k ö r ú t r a lenéző B á s t y a - s é t á n y o n . B u ­ dapest l á t v á n y a i , az e m b e r s o k a s á g t ö ­ megvonzása, az a r á n y o k — V á r a d h o z v i ­ szonyított — m é r e t b e l i s z o k a t l a n s á g a , a monumentalitás jegyében épült középüle­ tek szépsége ú g y h a t o t t r á m , m i n t a h o ­ gyan egy v e l e m egyidős s í k v i d é k i gyer­ m e k r e a M o n t B l a n c l e g m a g a s a b b csú­ csának v a g y az A t l a n t i - ó c e á n m é r h e t e t ­ len v í z t ö m e g é n e k m e g p i l l a n t á s a h a t h a ­ tott. U r b á n u s k ö t ö t t s é g e m k i a l a k u l á s a — ha ö n t u d a t l a n u l is m é g — a l i g h a n e m e k ­ kor v e t t e kezdetét, d e e k ö t ö t t s é g n e k év­ tizedeken á t B u d a p e s t volt a t á r g y a , m é g akkor is, m i k o r m e g j á r t a m Bécset, P r á ­ gát, Párizst, Milánót, F i r e n z é t .

* A p á m szigorúsága t o v á b b i k i s d i á k k o r i p á l y a f u t á s o m idején n e m h o g y e n y h ü l t volna, h a n e m m é g fokozódott. D e a p o fonaitól, fenyegetéseitől, dorgálásaitól való félelem l a s s a n - l a s s a n az e l l e n á l l á s negatív előjelű erkölcsi m a g a t a r t á s r a kényszerített: h a z u d o z n i k e z d t e m a h e ­ lyett, hogy s z o r g a l m a s a b b l e t t e m volna. Ha v a l a m e l y i k t a n t á r g y b ó l b e s z e k u n d á z tam, o t t h o n n e m v a l l o t t a m be, s a m i k o r apám tanáraimtól megtudta a „tragikus"

valóságot, szigorúsága terrorisztikussá vált velem szemben. M i n d otthon, m i n d a g i m n á z i u m b a n égett l á b a m a l a t t a t a l a j . Szorongások, a saját m a g a m m a l és a felettem u r a l k o d ó felnőtthatalmakkal szembeni tehetetlen­ ség, a b ű n t u d a t és a k i ú t t a l a n s á g érzései gyötörtek anélkül, hogy a szorgalom erő­ feszítéseire k é s z t e t t e k v o l n a ; a n é l k ü l , hogy m e g r e t t e n t e m v o l n a a „lecsúszás" következményeitől. Ételben, ruhában, kényelemben min­ d e n t m e g k a p t a m , a m i t egy szerényfize­ t é s ű á l l a m i tisztviselő fia m e g k a p h a t o t t , de a m i r e a l e g j o b b a n v á g y t a m : a jó szó, a b i z t a t á s , a segítőkészség, a d o r g a t ó r i u m o k h a n g j á b a n is ott l a p p a n g ó melegség h i á n y a é r z é k e t l e n n é t e t t a m a földi j a v a k i r á n t , m e l y e k sok szegény, n é l k ü l ö z ő g y e r m e k e t boldoggá t e t t e k volna. M e l e g ­ séget csak a n y á m és n a g y a n y á m t e k i n ­ t e t e s u g á r z o t t felém, de ők s e m t u d t á k v é k a a l á r e j t e n i a g g o d a l m u k a t jövő sor­ s o m a t illetően. L a s s a n valóságos iszony fogott el a t a n k ö n y v e k l á t t á n , kivéve a földrajzot, a t ö r t é n e l m e t és a m a g y a r i r o d a l m i olvasókönyvet. A l a t i n t a l á n k e d v e n c t a n t á r g y a m m á válik, h a a l a t i n szövegek szószedetének elkészítésével n e m kényszerültem volna órákat eltölte­ ni. A l e g g y ö t r e l m e s e b b feladatot a s z á m ­ t a n - l e c k é k elkészítése j e l e n t e t t e s z á m o m ­ ra, a n n a k ellenére, h o g y S z m e t k a Ödön számtantanárunk egyik legmegértőbb, legjóságosabb t a n á r u n k volt. H a a t á b ­ l á n á l v a l a m e l y i k feladatot n e m t u d t a m m e g o l d a n i , i n k á b b s z o m o r ú a n , m i n t szi­ dalmazva küldött helyemre. Így á l l h a t o t t elő, így a l a k u l h a t o t t ki b e n n e m — m a i s z e m m e l nézvést — az a p a r a d o x á l i s , n e t á n a b s z u r d n a k t ű n ő lel­ kiállapot, hogy t u l a j d o n k é p p e n m i n d e n gyermeki bajomnak, keserűségemnek o k á t és e g y b e n g y ö t r e l m e s okozatokat szülő s z í n h e l y é t : a g i m n á z i u m o t v a l ó s á g ­ gal m e n e d é k h e l y n e k é r e z t e m , k ü l ö n ö s e n azokon a n a p o k o n , a m i k o r n e m h í v t a k ki felelni e g y e t l e n t a n t á r g y b ó l sem, vagy n e m s z e k u n d á z t a m be. Az o s z t á l y b a n m é g azok a t a n á r o k s e m v e t e t t e k r á m fürkésző-fenyegető tekintetet, akiknél rosszul állott a s z é n á m , s m e r t az ó r á k alatt nem csintalankodtam, nem mor­ dultak r e á m mérgesen. Ezeken k í v ü l a z o n b a n a legfőbb v o n ­ zóerőt azért g y a k o r o l t a r e á m — e g y r e sikertelenebb kisdiákpályám ellenére — a g i m n á z i u m , m e r t itt t a l á l k o z t a m n a ­ ponta Petrovay Sándorral, padtársam­ mal, aki r é g e n b a r á t s á g á b a fogadott, s a k i i r á n t j ó m a g a m is először é r e z t e m a b a r á t s á g b o n y o l u l t érzését, a m e l y n e k a l ­ j á n t a l á n a h á l a érzése volt a d ö n t ő fak-

t o r a m a o s z t á l y t á r s i r á n t , akit, b á r n e m volt e m i n e n s t a n u l ó , mégis k i v é t e l e s tisz­ telet v e t t k ö r ü l i m m á r t ö b b s z ö r b e b i ­ zonyított, s k é s ő b b c s o d á l a t r a késztető matematikai tehetségéért, s aki engemet, a kalkulusok ranglistáján mind lejjebbcsúszót b i z a l m a s á v á tett, s a h o l szükség volt r á , v é d e l m e z e t t . Ez a s p e k u l a t í v e l m é j ű és m á r k i s d i á k korában meglepő kombináló képessége­ ket eláruló barátom a legderűsebb, pá­ ratlan humorérzékkel megáldott tanulója volt o s z t á l y u n k n a k ; temperamentumos, p e r g ő n y e l v ű és b á r a s z á m o k b ű v ö l e t é ­ b e n élt, érzéseiben, v o n z a l m a i b a n s o h a ­ sem vezette számító érdek. Ö n t u d a t o s volt — és n e m c s a k a m a ­ t e m a t i k a t e r ü l e t é n —, k o r a é r e t t szelle­ miséggel m e g á l d o t t c s o d a g y e r m e k e t l á t ­ t a k b e n n e s z á m t a n - és m a t e m a t i k a - t a n á ­ r a i n k , sőt azok a t a n á r o k is, akik, m e r t t a n t á r g y a i k k a l n e m sokat t ö r ő d ö t t , é p ­ pen hogy csak „átmenő" kalkulusokat a d t a k neki. Sikerei e l l e n é r e szerény m a ­ r a d t , s k i v é v e egy-egy „előkelő" család pökhendi gyermekét, mindenkihez barát­ s á g o s a n szólt, h a megszólították. Egy reggel, a m i k o r k i p i r u l t arccal, m é g k a b á t j á t és s a p k á j á t s e m v é v e le, b e ­ állított az osztályba, felugrott az egyik p a d t e t e j é r e és k a r j a i t s z é t t á r v a , m u t á l ó és m é g i s h a r s á n y h a n g j á n k i á l t o t t a a m e g l e p ő d ö t t fiúk felé: — Háromszoros banzáj (éljen!) a n a g y j a p á n g y ő z e l e m r e ! P o r t - A r t u r el­ esett, h a l á l a z s a r n o k orosz c á r r a ! L e g t ö b b ü n k újságolvasó volt m á r az orosz—japán h á b o r ú idején, o l v a s t u k a r ó l a szóló h í r e k e t , d e a j a p á n o k győzel­ m é n e k j e l e n t ő s é g é r ő l a c á r i orosz h a d ­ sereg felett f o g a l m u n k se lehetett. P e t r o v a y é d e s a p j a s o k a t olvasó e m b e r volt, gyűlölte a H a b s b u r g - d i n a s z t i á t , m e l y a cári s e r e g e k segítségével t i p o r t a el a 48-as s z a b a d s á g h a r c o t . V a l ó s z í n ű t e h á t , hogy a c á r i s e r e g e k felett a r a t o t t j a p á n győzelem feletti lelkesedést ő oltotta bele fiába. Amikor osztályunk tanulói Petrovay „szónoklata" után kórusban ismételték a „ b a n z á j " szót, n y í l t az a j t ó és B e k e B. Boldizsár osztályfőnökünk, l a t i n t a n á r u n k lépett be rajta. Tekintete inkább meg­ lepődést, m i n t f e l h á b o r o d á s t v i l l a n t o t t felénk, h a n g j a ércesen, f e l e m e l t e n c s e n ­ gett: — Mit ordítoztok?! S m i k o r t e k i n t e t e P e t r o v a y r a esett, a k i m é g k a b á t b a n , s a p k á b a n ott állott az egyik p a d t e t e j é n , a j k á n alig leplezett mosollyal, d e a z é r t t e k i n t é l y t a r t ó szigo­ rúsággal kiáltott rá: — Te kezdted?

P e t r o v a y l e k a p t a fejéről s a p k á j á t , l e ­ l é p e t t a p a d tetejéről, és e m e l t h a n g o n válaszolta: — Igen, t a n á r ú r k é r e m . És c s a k e n ­ g e m t e s s é k m e g b ü n t e t n i , az osztály n e m h i b á s . É n k i á l t o t t a m el a j a p á n o k győ­ zelmi jelszavát, a „banzáj"-t, m e r t l e ­ győzték az orosz zsarnokot. B e k e Boldizsár h a n g j á n a k k e m é n y s é g e m i n t h a m e g e n y h ü l t volna, c s a k e n n y i t mondott: — Menj a helyedre, Petrovay. De vedd t u d o m á s u l , h o g y h a m é g egyszer h o r d ó ­ s z ó n o k k á csapsz fel itt, az o s z t á l y b a n , az igazgató ú r elé kerülsz. J o b b l e n n e , h a k i j a v í t a n á d a l a t i n b ó l k a p o t t szekundádat. Az egész osztály v a g y l e g a l á b b i s a d i á k o k többsége örült, h o g y P e t r o v a y megúszta lelkesedésének következmé­ nyeit, a m i b e n n y i l v á n része volt o s z t á l y ­ főnökünk emberségének, s talán-talán m é g e g y ü t t é r z é s é n e k is. * H a r m a d i k osztályos k o r o m b a n „ n a g y " esemény történt családunkban: apám h á z h e l y e t vett, és h á z a t é p í t t e t e t t a Szaniszló u t c á b a n , a v á r o s a k k o r i b a n „elő­ kelőnek" tartott negyedében. Ügyvédek, orvosok, b í r á k , r a n g o s a b b tisztviselők u t ­ cája volt ez, m e l y V á r a d f ő ú t v o n a l á b a , a R á k ó c z i ú t b a torkollott. A S z t a r o veczky utcai bérházból, ahol gondtalan gyermekkoromat töltöttem, rövidesen ide k ö l t ö z t ü n k . A f e l e m e l k e d é s v á g y a , az a z óhaja, hogy n e c s a k a h i v a t a l i r a n g l é t r á n j u s s o n m a g a s a b b fokra, h a n e m a m a g á n ­ t u l a j d o n b ű v ö l e t é b e n élő a k k o r i t á r s a ­ d a l o m b a n is „ v a l a k i n e k " s z á m í t s o n , s főleg — m i n t azt j ó v a l k é s ő b b m e g t u d ­ t a m — h ú g o m n a k illő h o z o m á n y t b i z t o ­ sítson, a r r a késztette a p á m a t , hogy súlyos anyagi kötelezettségeket vállaljon m a ­ g á r a : elegendő k é s z p é n z h i á n y á b a n b a n k ­ k ö l c s ö n t k e l l e t t f e l v e n n i e h á z a felépítésé­ hez. M i n d e r r ő l c s a k szüleim egy-egy e l ­ ejtett s z a v á b ó l é r t e s ü l t e m a n é l k ü l , h o g y m e g i l l e t ő d t e m v o l n a , a n é l k ü l , hogy „ m e g ­ e m b e r e l t e m " v o l n a m a g a m a t , és n e k i f e ­ k ü d t e m v o l n a a t a n u l á s n a k . A testi és lelki fenyítések k e s e r ű , félig-meddig ö n ­ t u d a t l a n d a c o t v á l t o t t a k k i belőlem, a félsz és a s z e m b e n á l l á s e g y m á s b a á t ­ m e n ő érzéseit, a m e l y e k n e k n y o m á s a alól csak a k k o r s z a b a d u l t a m , h a a p á m t á ­ v o l l é t é b e n Petőfi költeményeinek vagy J ó k a i egy-egy r e g é n y é n e k olvasásába m e r ü l h e t t e m el. A g i m n á z i u m b a n c s a k a magyarórákon, később Tóth-Szabó P á l t ö r t é n e l e m t a n á r o m óráin é r e z t e m felsza­ b a d u l t n a k m a g a m a t . A r a n y J á n o s Toldi­ ja mélységes h a t á s s a l volt r á m ; a m a ­ g y a r n y e l v szépségét e n n e k o l v a s á s a k ö z -

ben é r z é k e l t e m először, d e n e m k i s e b b gyönyörűséggel o l v a s t a m V ö r ö s m a r t y M i ­ h á l y Szép Ilonkáját, a Zalán futásának egy-egy részletét. T ó t h - S z a b ó Pálnak, e n n e k a kiváló t ö r t é n é s z n e k (akit k é ­ sőbb a b u d a p e s t i t u d o m á n y e g y e t e m t ö r ­ t é n e l m i tanszéke p r o f e s s z o r á n a k h í v t a k meg) főleg II. Rákóczi F e r e n c r ő l és a kuruc szabadságharcról tartott előadásai r a g a d t a k m e g és k e l t e t t é k fel hosszú éle­ t e m folyamán s o h a s e m l a n k a d ó é r d e k l ő ­ désemet a m a g y a r és a v i l á g t ö r t é n e l e m nagy eseményeit és f o r d u l a t a i t t á r g y a l ó kiváló m ű v e k i r á n t , szellemi n a g y k o r ú sodásommal egyidejűleg m i n d k r i t i k u ­ sabb hozzáállással.

* Szorongásaim, félelmeim, a szülői h á z légkörének s z á m o m r a k e d v e z ő t l e n h a n ­ gulata e l l e n é r e s e m é r e z t e m m a g a m a t szerencsétlennek, illetőleg b o l d o g t a l a n ­ nak. Ma, h é t évtized t á v l a t á b ó l p i l l a n t ­ v a vissza k i s d i á k - k o r o m r a , ú g y t ű n i k nekem, hogy ezek az é v e k s z á m o m r a az alávetettség, a k e s e r ű és olykor e l a d d i g ismeretlen é r z e l m i t ö l t é s ű m e g i n d u l t s á ­ gok évei, d ö n t ő e n h a t o t t a k k é s ő b b i belső világom, szellemi a l k a t o m a l a k u l á s á r a . Az a szűk kis világ, m e l y alig t e r j e d t t ú l otthonom és az iskola k e r e t e i n , e g y h a n ­ gúságában is á l l a n d ó a n testi és lelki é p ­ ségem v e s z é l y e z t e t e t t s é g é n e k érzését k e l ­ tette b e n n e m . H a e n n e k e l l e n é r e k e d é ­ lyem m é g s e m b o r u l t el, a n n a k köszön­ hetem, hogy n y i l v á n szelídlelkű és j ó s á ­ gos a n y á m t ó l örökölt élet- és e m b e r s z e ­ retetem a bizakodás, reménytelennek tű­ nő h e l y z e t e m b e n is a r e m é n y k e d é s — életem f o l y a m á n g y a k o r t a t ö r é k e n y n e k bizonyult — m a n k ó j á r a t á m a s z k o d t a m . S b á r iskolai k u d a r c a i m ö n b i z a l m a m k i ­ a l a k u l á s á t a l e g k e v é s b é s e g í t e t t é k elő, éppen e z e k b e n az é v e k b e n — t a l á n si­ kertelenségeim kompenzációjaként — ala­ kult ki az a fellegekben j á r ó h i t e m , hogy egyes t a n t á r g y a k b ó l k a p o t t gyenge k a l ­ k u l u s a i m e l l e n é r e m é g i s c s a k lesz b e l ő ­ l e m valaki, Ezt a fellengzős Önbizalmamat, m e l y nem párosult a kamaszkort jellemző ön­ hittséggel, egy-egy „ s i k e r e m " is a l á t á ­ masztotta. E r n y i Gilbert, fiatal, lelkes i r o d a l o m t a n á r o m A r a n y Toldijáról í r o t t iskolai d o l g o z a t o m r a jelest adott, és N a dányi Zoltán s z i n t é n jeles d o l g o z a t á v a l együtt az o s z t á l y b a n f e l o l v a s t a t t a v e l e m . M á r n e m e m l é k s z e m r á p o n t o s a n , de úgy hiszem, a h a r m a d i k o s z t á l y b a n t ö r ­ tént m e g az a „csoda", h o g y az e l a d d i g s z á m o m r a kínos t e h e r t é t e l t j e l e n t ő , é r ­ deklődésem köréből kizárt latin nyelv és i r o d a l o m v á r a t l a n u l közönyösségem e l l e n t é t é b e csapott á t : szinte s z e n v e d é ­

lyes s z o r g a l o m m a l t a n u l t a m m e g , fordí­ t o t t a m le és m o n d t a m fel a l a t i n köz­ m o n d á s o k egész sorozatát. L a t i n t a n á r o m és o s z t á l y f ő n ö k ö m : B e k e B. Boldizsár lecke-felmondásom végén gunyorosan szólt r á m : — Úgy látszik, fiam, h o g y a szentlélek szállt m e g . É s a n n y i elégséges és elégtelen osztály­ z a t o m u t á n jeles osztályzatot í r t b e n e ­ v e m u t á n noteszébe. S i k e r e m a z o n b a n n e m sokáig t a r t o t t a latin nyelvvel kapcsolatos felbuzdulásom n y o m á n . N é h á n y h é t m ú l v a Szidi h ú g o m difteritiszben b e t e g e d e t t m e g s az o r v o s rendeletére engemet Regina nénémhez, e h h e z a szép és m e l e g s z í v ű asszonyhoz k v á r t é l y o z t a k be, a k i k i s g y e r m e k k o ­ r o m óta k é n y e z t e t e t t . K i k e r ü l v e a p á m el­ lenőrzése, s z a k a d a t l a n fegyelmezésének l i d é r c n y o m á s a alól, a n é g y h é t i g t a r t ó „szabadság" diákpályám további alaku­ l á s á r a k e d v e z ő t l e n e b b h a t á s s a l volt, m i n t a p á m g y a k o r t a e l v i s e l h e t e t l e n n e k érzett szigora. Szellemi s z í n v o n a l a m a t m e g h a ­ ladó, a v i l á g r ó l v a l ó i s m e r e t e i m és e l ­ k é p z e l é s e i m kezdetlegességét a t u d a t l a n ­ s á g m e r é s z s é g é v e l figyelemre n e m m é l ­ tató érdeklődéssel vettem rá m a g a m a t R e g i n a n é n i k ö n y v t á r á b a n Tolsztoj K a renina A n n á j á n a k , M a d á c h Az ember tra­ gédiájának, G r a e t z a zsidóság ókori t ö r ­ t é n e l m é t t á r g y a l ó első k ö t e t é n e k , G o e t h e F a u s t j á n a k o l v a s á s á r a . L e c k é i m e t telje­ sen e l h a n y a g o l v a , e g y r e - m á s r a s z e k u n ­ dáztam be több tantárgyból, többek k ö ­ zött l a t i n n y e l v b ő l is. Az az i s m e r e t l e n világ, m e l y az e m l í ­ t e t t n a g y klasszikusok m ű v e i b ő l e l é m t á ­ r u l t , n e m c s a k a z é r t z a v a r t meg, m e r t o l y a n é r z e l m e k e t , g o n d o l a t o k a t , az e m ­ b e r i v á g y a k , á l m o k , t ö r e k v é s e k , fájdal­ mak, szenvedélyek számomra nemcsak egészében, d e számos részletében még felfoghatatlan s o k a s á g á t t á r t a e l é m ; s félig v a g y a l i g - m e g é r t e t t s é g ü k e l l e n é r e is a r r a d ö b b e n t e t t r á , h o g y c s a l á d o m és i s k o l á m szűk k ö r é n t ú l o l y a n v i l á g o k is léteznek, m e l y e k s z á m o m r a e l é r h e t e t l e ­ nek, m e g k ö z e l í t h e t e t l e n e k , s é p p e n e z é r t csodálatosak, k é p z e l e t e m e t n y u g t a l a n í t ó k . Hatásuk alatt olyan alaktalan vágyako­ zások, nosztalgiák, k é p z e l g é s e k k a v a r o g ­ t a k b e n n e m , m e l y e k m a r a d é k kötelesség­ é r z e t e m e t is e l l a n k a s z t o t t á k . G y ö t r e l m e s lelkiállapot volt ez egy o l y a n k i s d i á k s z á m á r a , aki r e t t e g e t t a p j a t ü r e l m e t l e n ­ ségétől, t ö b b n y i r e fia j ö v ő j é é r t v a l ó a g ­ gódásából eredő, i n d u l a t o s s á g g a l p á r o ­ sult szigorától, s u g y a n a k k o r h a l v á n y a n érezte, h o g y f á j d a l m a és kétségbeesése az ó hanyagsága, nemtörődömsége miatt ke­ r ü l t f o r r p o n t r a . E n n e k e l l e n é r e s e m volt

e r ő m a lejtőn m e g á l l n i : a h a r m a d i k g i m n á z i u m b ó l m á r csak p ó t v i z s g á v a l l é p ­ h e t t e m „ m a g a s a b b osztály"-ba, a n e g y e ­ dikbe. Közvetlenül a bizonyítványosztást kö­ v e t ő n a p o k b a n t ö r t é n t , h o g y Beke Bol­ dizsár osztályfőnököm egy d é l u t á n e l l á ­ t o g a t o t t szüleim h á z á b a . N e m v o l t a m odahaza, a n y á m nagynénémhez küldött el v a l a m i ü z e n e t t e l , s így most is c s a k nagyanyámtól, persze a p á m távollétében, t u d t a m meg, hogy szüleim m i n e k k ö ­ s z ö n h e t t é k osztályfőnököm megtisztelő l á t o g a t á s á t , a m i a b b a n az i d ő b e n v a l ó ­ b a n kivételes e s e m é n y volt egy t á r ­ s a d a l m i l a g n e m k i e m e l k e d ő r a n g ú család s z á m á r a . A n n á l is i n k á b b , m e r t a p r e ­ montrei tanár-kanonokok, liberalizmu­ s u k és t ö b b s é g ü k b e n felvilágosodott gon­ dolkodásuk, valamint annak ellenére, hogy d i á k j a i k k a l s z e m b e n semmiféle el­ fogultságnak, m e g k ü l ö n b ö z t e t ő s z á n d é k ­ n a k n e m adták tanújelét, m a g á n e m b e r ­ ként szívesebben érintkeztek a szárma­ zási, v a g y o n i és é r t e l m i s é g i előkelősé­ gek köreivel, s azok közül is elsősorban a k a t o l i k u s egyház világi híveivel. M i n t n a g y a n y á m n a k „ b i z a l m a s és t i ­ t o k k é n t k e z e l e n d ő " szavaiból m e g t u d t a m , osztályfőnököm látogatásának nálunk n e m egy b u k o t t d i á k szülői h á z á b a n t e t t k o n v e n c i o n á l i s vizit-jellege volt, h a n e m — v e l e m k a p c s o l a t b a n — o l y a n profeszszori t a n á c s a d á s o k céljából t ö r t é n t , m e ­ lyek s z ü l e i m r e , illetőleg főleg a p á m r a nézvést, h a n a g y j á b a n l e s ú j t ó a k is v o l ­ tak, n é m i r e m é n y t k e l t h e t t e k b e n n e fia jövőjét illetően, s t a l á n a p a i h i ú s á g á t , m e l y e t iskolai k u d a r c a i m n e m k é n y e z t e t ­ t e k el, p i l l a n a t n y i l a g az az illúzió is k i ­ e l é g í t h e t t e , hogy osztályfőnököm n e m l á ­ tott b e n n e m végleges b u k á s r a és k i s e l e j ­ tezésre ítélt n e b u l ó t . M i n t m o n d o t t a , é p ­ p e n ezért jött el szüleimhez, hogy m e g ­ t a n á c s k o z z a v e l ü k : m i t l e h e t n e , illetőleg mit kellene t e n n i „jóeszű, jóviseletű" fiuk é r d e k é b e n , aki az első és r é s z ­ b e n a m á s o d i k o s z t á l y b a n is a j e l e s j ó r e n d ű t a n u l ó k közé tartozott, s a h a r m a d i k osztályt, í m e , m á r p ó t v i z s g á r a u t a s í t o t t d i á k k é n t végezte. A gyenge, sőt rossz d i á k o k s o r á b a v a l ó l e c s ú s z á s o m n a k t e h á t n e m szellemi k é p e s s é g e i m h i á n y a l e h e t az oka, h a n e m v a l a m i m á s , a m i n e k n y i t j á r a n e m jött r á , de s z e r i n t e v á l t o z ­ t a t n i ezen a h e l y z e t e n c s a k kétféle m ó ­ d o n l e h e t : v a g y v i g y e n el a p á m egy m á ­ sik g i m n á z i u m b a , ahol m i n t i n t e r n á t u s i b e n t l a k ó á l l a n d ó felügyelet és ellenőrzés a l a t t á l l n é k , v a g y pedig, h a beleegyez­ n é k ebbe, k a t o l i z á l j a k s a helyi S z e n t József i n t é z e t p a p n ö v e n d é k e k é n t folytas­ s a m t a n u l m á n y a i m a t a premontrei gim­

n á z i u m b a n . Itt, a Szent József i n t é z e t b e n n e m v o l n a a l k a l m a m lelki-szellemi e l k a l a n d o z á s o k r a , s t a l á n ú j r a jó tanulóvá v á l h a t n é k , n e t á n szép k a r r i e r t f u t h a t n é k be m a j d a p a p i p á l y á n . M i n t k é s ő b b m e g t u d t a m , osztályfőnököm m é g F r a k n ó i Vilmos m a g a s b a ívelő p a p i p á l y a f u t á s á r a is h i v a t k o z o t t szüleim előtt, a k i egy kis falusi zsidó szatócs g y e r m e k e k é n t k a t o l i ­ zálva, teológiai és filozófiai t a n u l m á n y a i ­ n a k elvégzése u t á n , elég h a m a r p ü s p ö k i r a n g r a e m e l k e d e t t , m a j d egyik l e g k i v á ­ lóbb m a g y a r t ö r t é n e t í r ó k é n t az A k a d é ­ mia főtitkárává, később elnökévé válasz­ t o t t á k meg.

J ó v a l k é s ő b b , szüleim a r a n y l a k o d a l m á ­ r a v a l ó h a z a t é r é s e m a l k a l m á v a l idézte fel a p á m egykori osztályfőnököm l á t o g a ­ tásának emlékét, i m m á r n e m a szemre­ hányás, inkább a megbékéltség hangsú­ l y a i v a l . B e v a l l o t t a , hogy h a n a g y a n y á m és r é s z b e n é d e s a n y á m ellenállása nem t é r í t i el s z á n d é k á t ó l , ő t a l á n elfogadta v o l n a o s z t á l y f ő n ö k ö m n e k azt a j a v a s l a ­ t á t , hogy k a t o l i k u s p a p n ö v e n d é k legyen b e l ő l e m , s ezzel a l é p é s é v e l n y i l v á n a h i ­ tehagyottság ódiumát zúdította volna m a g á r a hitsorsosai s t á v o l a b b i - k ö z e l e b b i r o k o n s á g a részéről, b á r a b b a n az idő­ b e n a zsidóság h a l a d o t t a b b , t ú l n y o m ó a n az értelmiségi p á l y á k o n m ű k ö d ő k r é t e ­ g e i b e n az asszimilálódási f o l y a m a t (főleg a f ő v á r o s b a n és a n a g y o b b v i d é k i v á r o ­ s o k b a n , m e l y e k közül V á r a d a század­ előn é l v o n a l b e l i n e k számított ebben a vonatkozásban) nemcsak a keresztény é l e t f o r m á k h o z v a l ó h a s o n u l á s , az e u r ó ­ p a i s a m a g y a r k u l t ú r a és t u d o m á ­ nyosság e l s a j á t í t á s á n a k v á g y á v a l telí­ tődve kapott lendületre, hanem a mind gyakoribbá váló megkeresztelkedésekben is m e g n y i l v á n u l t . M é l y e n m e g r e n d í t e t t a p á m n a k az a v a l l o m á s a , hogy ő m é g az é n h i t e h a ­ gyottságom r á e s ő ó d i u m á t is m a g á r a v á l ­ lalta volna, ha ezzel az én b o l d o g u l á ­ s o m a t segíti elő, b á r m e g k e r e s z t e l t e t é s e m az ő s z á m á r a is súlyos lelki t e h e r ­ t é t e l t j e l e n t e t t v o l n a , n e m v a l l á s i előíté­ lete m i a t t , h a n e m c s u p á n azért, m e r t gyermekkorában még olyan környezetben n e v e l k e d e t t , m e l y a kiközösítettség szá­ z a d o k óta t a r t ó l é g k ö r é b e n k i a l a k u l t m e g m e r e v e d e t t f o r m á k b é k l y ó j á b a volt k é n y s z e r í t v e , s o l y a n félelmekkel, elő­ ítéletekkel, h i e d e l m e k k e l telítődött, m e ­ l y e k n e k á t f o r m á l ó d á s á h o z , felengedésé­ hez idő kellett. S b á r a p á m e b b e n a v o ­ natkozásban nagy utat tett meg, hatá­ suktól m é g s e m t u d o t t m a r a d é k n é l k ü l megszabadulni.

Miután a katolikus hitre való átté­ r é s e m p r o b l é m á j a fel s e m v e t ő d ö t t t ö b ­ bé, j ó m a g a m v é l e m é n y é n e k m e g h a l l g a ­ t á s á r a s e m k e r ü l t sor ezzel k a p c s o l a t ­ b a n szüleim részéről. De bizonyos, h a sor k e r ü l t v o l n a rá, k é t s é g b e e s e t t e n ellenez­ t e m v o l n a katolikus k i s p a p p á v a l ó a v a ­ t á s o m a t , a n n a k ellenére, hogy — m i n t már említettem — a misék pompája, a katolikus t e m p l o m o k , m i n t a v á r a d i püspöki székesegyház m ű v é s z i freskók­ kal díszített belseje, a l a t i n n y e l v ű l i t u r ­ gia méltóságteljes m o n d a t a i , a zenés m i ­ sék fenséges d a l l a m a i mélységes á h í t a ­ tot keltettek, olyan, e l a d d i g i s m e r e t l e n érzelmi h ú r o k a t p e n d í t e t t e k m e g b e n ­ nem, m e l y e k i n k á b b a hit, a hivés v á ­ gyával, a lelki felemelkedés s z o m j á v a l voltak eljegyzettek, s e m m i n t egy l á t h a ­ t a t l a n istenség i m á d a t á r a ösztönzötték volna g y e r m e k i l e l k ü l e t e m e t . M i n t p a p ­ t a n á r o k g i m n á z i u m á b a j á r ó kisdiák, jól t u d t a m , hogy b á r a k a t o l i k u s p a p o k élete a n y a g i v o n a t k o z á s b a n g o n d t a l a n és bősé­ ges, mégis m a g á n o s s á g r a , családtalanságra ítélt, a „világi h í v s á g o k " i r á n t i m e g v e t é s r e i r á n y z o t t élet, s t u d o m á ­ nyos és i r o d a l m i é r d e k l ő d é s ü k e t is v a l ­ lási d o g m á k korlátozzák. T u d t a m , hogy p a p t a n á r a i m n e m j á r h a t n a k se k á v é ­ házba, se s z í n h á z b a , se n y i l v á n o s v í g a s ­ ságokra, legfeljebb civil b a r á t a i k e b é d r e ­ vacsorára való meghívását fogadhatják el. J á r t a m n é h á n y t a n á r o m n a k a r e n d ­ h á z u k b a n lévő cellaszerű szobájában, mely kényelmessége, l a k á l y o s s á g a elle­ n é r e is r i d e g n e k , k o p á r n a k , n a p t a l a n nak tűnt. H a n e t á n a S z e n t József i n t é z e t b e n katolizált p a p n ö v e n d é k k é n t k e l l e t t v o l n a folytatnom d i á k - p á l y á m a t , ez a p á m szi­ goránál, k e s e r ű s é g e k t ő l n a g y o n k o r á n megtépázott s o r s o m n á l is v i g a s z t a l a n a b b élet lett v o l n a s z á m o m r a . H a iskolai elő­ m e n e t e l e m e t t a l á n elősegíti is ez a for­ d u l a t s a t e h e t e t l e n s é g i erő n y o m á s a a l a t t m a g o l á s o m , biflázásom r é v é n azok­ ból a t a n t á r g y a k b ó l is jó j e g y e k e t é r e k el (számtan, geometria), m e l y e k b ő l leg­ többször b u k á s r a á l l t a m : é l e t s z o m j a m , a m e g i s m e r é s éhsége, m e l y szellemi fej­ lettségemet meghaladó tartalmú könyvek o l v a s á s á r a ösztönzött, t a l á n o l y a n m e g h a s o n l á s o k b a n a p a d t v o l n a el, s z i k k a d t v o l n a ki, m e l y e k végül is a filiszteri boldogság, azaz eszméktől m e n t e s , ö n ­ célú s t a l á n é p p e n ezért l e l k e t l e n s i k e ­ r e k (anyagi sikerek) r é v é b e k a l a u z o l t á k v o l n a életemet.

* Apám a vakáció tartamára instruk­ t o r t fogadott m e l l é m : egyik r o m á n kol­ l é g á j á n a k , L a b a n c z (Lobonţiu) M i h á l y

p o s t a e l l e n ő r Illés (Ilie) n e v ű fiát, aki jelesen érettségizett s s z e p t e m b e r b e n a m ű e g y e t e m r e készült b e i r a t k o z n i . R é ­ s z e m r e s z o m o r ú v a k á c i ó volt ez, a m i t csak i n s t r u k t o r o m szelídsége, t ü r e l m e , kivételes jósága e n y h í t e t t . N e m szidott, h a v a l a m e l y i k s z á m t a n i feladatot n e m értettem, vagy nem t u d t a m megoldani; addig magyarázott, míg sikerült fejembe verni a számtani-mértani tananyagot a n n y i r a , h o g y a p ó t v i z s g á t v é g ü l is si­ k e r r e l t e t t e m le. Ez a „siker" a z o n b a n n e m jelentett javulást, kedvező fordula­ tot, b i z t a t á s t d i á k p á l y á m t o v á b b i a l a k u ­ lásában. Nem voltam tudatában ennek, de a freudi l é l e k t a n d i v a t o s m ű s z a ­ vával élve: „alacsonyabbrendűségi" ér­ zésekkel, szégyenkezve, v i s s z a h ú z ó félszegséggel l é p t e m b e a n e g y e d i k osztály­ ba, régi t a n u l ó t á r s a i m közé. Még P e t r o v a y S á n d o r t , az előbbi é v e k b e n m e g h i t t b a r á t o m a t is alig m e r t e m azzal a köz­ vetlenséggel megszólítani, m e l y a b a r á t ­ ság, az e g y ü t t é r z é s t e r m é s z e t e s v e l e j á ­ rója. A z o n b a n , m i n t k i d e r ü l t , P e t r o v a y nemcsak kimagasló matematikai képes­ ségekkel m e g á l d o t t , h a n e m n e m e s l e l k ű e m b e r k e is volt: p i l l a n a t r a s e m é r e z t e t t e velem bukott diák-voltomat; ellenkező­ leg: o l y a n melegséggel fogadott ú j r a b a ­ r á t s á g á b a , m i n t az előző é v e k b e n . H a v a n v a l a m i igazság a b b a n (szerintem n e m sok), hogy az e l l e n t é t e k v o n z z á k e g y m á s t : ő, a m a t e m a t i k a i , fizikai ér­ d e k l ő d é s ű k i s d i á k b e n n e m az i r o d a l m i ­ t ö r t é n e l m i é r d e k l ő d é s ű fiút tisztelte, m i n t a h o g y a n én b e n n e a s z á m o m r a megfejt­ h e t e t l e n hieroglifákat j e l e n t ő s z á m o k és e g y e n l e t e k v i l á g á b a n csodálatos o t t h o ­ nossággal mozgó c s o d a g y e r m e k e t l á t t a m és t i s z t e l t e m . P e t r o v a y , a k i t ö b b s z ö r j á r t n á l u n k , és jól i s m e r t e a p á m szigorú t e k i n t e t é t , v e ­ lem szemben alkalmazott parancsoló h a n g j á t , r é s z v é t e t érzett i r á n t a m , a n n á l is i n k á b b , m e r t az ő o t t h o n i helyzete k e d v e z ő b b volt az e n y é m n é l : s z á m t a n ­ tanárai apja előtt n a g y jövőt jósoltak n e k i , s ez j ó c s k á n e n y h í t e t t e az á l l o ­ m á s f ő n ö k ú r szigorát, jóllehet fia a h u m a n i ó r á k b ó l g y a k r a n s z e k u n d á z o t t be. De végül is m i n d i g á t m e n ő j e g y e t k a ­ pott. A h a l k s z a v ú , k i s d i á k k o r á b a n is v á ­ l a s z t é k o s a n öltöztetett, é b e n f e k e t e h a j á t b r i l l a n t i n n a l illatosító, e m i n e n s t a n u l ó ­ k é n t t ü n d ö k l ő N a d á n y i Zoltán, az előkelő B i h a r megyei d z s e n t r i - c s a l á d fia, akivel azelőtt, h a n e m is m e g h i t t e n b a r á t i , d e szívélyes v i s z o n y b a n v o l t a m , P e t r o v a y v a l e l l e n t é t b e n n a g y o n is é r e z t e t t e v e l e m b u k o t t , illetőleg c s u p á n j a v í t ó v i z s g á v a l felsőbb osztályba j u t o t t v o l t o m a t . F i n o m

m o d o r a , jólneveltsége, szelíd és á l m o ­ dozó t e r m é s z e t e , m i n d e n d u r v a s á g t ó l i r ­ tózó l e l k ü l e t e m e g a k a d á l y o z t a u g y a n a b ­ b a n , hogy i d e g e n k e d é s é t t ő l e m n y í l t a n kifejezésre j u t t a s s a , de lehetőleg k e r ü l t e a v e l e m v a l ó szóbaállást, a tízperces szü­ netekben éppúgy, mint hazamenetkor a h o z z á m v a l ó csatlakozást, n o h a a Szaniszló u t c á v a l p á r h u z a m o s a n , p o n t o s a b ­ b a n : e g y i r á n y b a n futó u t c á b a n lakott. A k a m a s z k o r fokozott é r z é k e n y s é g é v e l reagáltam Nadányi a m a félreérthetetlen magatartására, hogy n e m kívánja társa­ s á g o m a t , és e z e n t ú l én k e r ü l t e m őt, ille­ tőleg a v e l e v a l ó „ b i z a l m a s " h a n g ú és h a n g u l a t ú szóváltást. Később azonban m á r alakuló megfigyelőképességemmel észrevettem, hogy nemcsak i r á n t a m ta­ núsított hűvös, elkülönülő magatartást. H a szép s z e p t e m b e r v é g i i d ő b e n a p á m olykor m e g e n g e d t e , h o g y a v á r o s b a sé­ tára induljak, néha-néha abban a kisp a r k b a n , a h o l m a az A d y - m ú z e u m és a n a g y költő szobra áll, N a d á n y i t r e n d ­ szerint m é g fiatalos, e l e g á n s é d e s a n y j á ­ v a l egy p a d o n ü l v e v a g y a m a i m ú z e u m h e l y é n lévő, előkelőségek s z á m á r a f e n n ­ tartott cukrászda teraszán, haboskávéját kanalazva láttam. Ilyenkor feltűnt n e ­ kem, h o g y m é g é d e s a n y j á v a l is alig v á l t o t t szót, csak ü l t e l m é l á z v a , a szep­ t e m b e r v é g i égbolton m á r b á g y a d t a n t ü n ­ döklő f é n y e k r e szegezve t e k i n t e t é t . M a ­ gányos lélek volt m á r k i s d i á k k o r á b a n , s ú g y t u d o m , egész é l e t é b e n az m a r a d t , ú g y is m i n t e m b e r , ú g y is m i n t h a l k szavú, érzései mélységét t ü k r ö z ő k ö l t é ­ szetének alkotója.

* A p á m r e m é n y e , h o g y a n e g y e d i k osz­ t á l y b a n m e g e m b e r e l e m m a g a m a t és viszszaszerzem j ó t a n u l ó i „ r a n g o m a t " , n e m teljesült. S e n n e k t a l á n n e m is a k a r a t o m és i g y e k v é s e m h i á n y a volt az oka. A p á m szigorúsága n é m i l e g e n y h ü l t u g y a n i r á ­ n y o m b a n , m e r t erőfeszítéseim e r e d m é ­ n y e k é p p e n m é g a l g e b r á b ó l és g e o m e t r i á ­ ból s e m s z e k u n d á z t a m be, s l a t i n b ó l is ú j r a s i k e r ü l t jó k a l k u l u s o k a t s z e r e z n e m ; magyarból, történelemből, német nyelv­ ből p e d i g elég jól á l l o t t a m . De a v a l a ­ h a i , m a j d n e m e m i n e n s i fokozatot vissza­ s z e r e z n e m , m i n t e m l í t e t t e m , m é g s e m si­ került. H a e n n e k o k á t c s a k n e m n y o l c évtized­ n y i utólagossággal, s é p p e n ezért lélek­ t a n i l a g m é g félig-meddig s e m h e l y t á l l ó

p o n t o s s á g g a l a k a r o m felderíteni, illetőleg m e g m a g y a r á z n i , legfeljebb a n n a k m e g á l ­ l a p í t á s á r a s z o r í t k o z h a t o m , h o g y az élet, m é g a k i s d i á k i élet m é l y p o n t j á r ó l is n e h e z e b b , s o k k a l n e h e z e b b ú j r a a fel­ s z í n r e e m e l k e d n i , m i n t azt — az a k a r a t csodatévő e r e j é n e k h a n g s ú l y o z á s á v a l — egyes bölcselők és m o r a l i s t á k a m ú l t b a n h i r d e t t é k , illetőleg a j e l e n b e n is h i r d e t i k . H a a p á m m i n d i n k á b b borússá, g o n d t e r ­ h e l t t é v á l ó a r c á r a p i l l a n t o t t a m , a szé­ gyen érzésével v e g y ü l t b e n n e m a féle­ l e m érzése, de b á r m e n n y i r e e r ő s z a k o l t a m is m a g a m a t a n e m - k e d v e l t t a n t á r g y a k biflázására, h a R e g i n a n é n é m férjének k ö n y v e i b ő l egy-egy „csempészett", k a b á ­ t o m zsebébe r e j t e t t k ö t e t e t v i t t e m h a z a , p é l d á u l Kiss József v e r s e s k ö t e t é t v a g y Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését, az az elszánásom, hogy az iskolai f e l a d a t o k elvégzését t a r t o m e z e n t ú l legfőbb k ö t e ­ l e s s é g e m n e k , csődöt m o n d o t t . H a a p á ­ mat n e m éreztem közelemben, a titok­ ban megszerzett olvasmányokat vettem elő (a p a m l a g o m b a n k i a l a k í t o t t r e j t e k ­ helyemről), és o l y a n szenvedéllyel b ú j ­ t a m őket, m e l y szinte m á r a m e g s z á l l o t t ­ sággal volt h a t á r o s . H a a n y á m olykor b e n y i t o t t s z o b á m b a , és szelíd, f á j d a l m a ­ san jóságos t e k i n t e t é t r á m s z e g e z v e m e g ­ kérdezte, hogy tanulok-e, tankönyvemet o l v a s m á n y o m k ö t e t é r e illesztve, r i a d t a n bár, de i g e n n e l v á l a s z o l t a m . . . Szellemi érdeklődésemnek e s z e n v e d é l y e ellen (mely iskolai p á l y a f u t á s o m s z e m p o n t j á ­ ból é p p o l y a n k á r t e v ő volt, m i n t a fel­ n ő t t e k alkoholista v a g y k á r t y a - s z e n v e ­ délye) se k i s d i á k k o r o m b a n , se n a p j a i n k ­ b a n n e m t a l á l t á k fel az orvosilag e l l e n ­ őrizhető e l v o n ó k ú r á t . K i s d i á k k o r i k u d a r c a i m sora így, h a n e m is fokozódott, de az első é v e k j e l e s j ó r e n d ű s é g é h e z viszonyítva, n e m z á r ó ­ dott olyan javuló tendenciával, hogy a p r e m o n t r e i e k h í r n e v e s és sok t e k i n t e t b e n lelkemhez nőtt gimnáziumában való ma­ r a d á s o m a t biztosította v o l n a . A f e n y e ­ getés, h o g y h a n e m b i z t a t ó e r e d m é n n y e l v é g z e m a n e g y e d i k osztályt, a p á m v a ­ l a m e l y i k m á s g i m n á z i u m b a fog b e i r a t n i a következő é v b e n , végül is s z á m o m r a és s z ü l e i m s z á m á r a k e g y e t l e n v a l ó s á g g á vált. N e m b u k t a m meg, sőt a m a g y a r n y e l v b ő l jeles, l a t i n b ó l és t ö r t é n e l e m b ő l jó osztályzattal, v é g e r e d m é n y b e n a z o n ­ b a n a közepesnél is g y e n g é b b e r e d m é n y ­ nyel v é g e z t e m el a n e g y e d i k osztályt.

HAZAI TÜKÖR Milyen a vidéki élet? A vidéki értelmiségnek több mint fele falusi házban él, távol az urbanizáció kötöttebb életmódjától. A kisváros is csak félig város, egyik fele még mindig a kerekes kút, a veteményeskert természethez közelebb álló valóságával nyugtatja az idegeket. A vidéki élet kiegyensúlyozott, k e v é s a változatosság, a hagyományok vonzása fogva tartja a szokásokat. Mindenki ismer mindenkit. N e m lehet elrejteni a titkokat. A nagyvároshoz szokott fiatalok közül sokan elvágyódnak, nehezen szokják m e g a puritánabb életvitelt. A pletyka gyorsan szárnyra kapja az ártat­ lant is: elég egy félreérthető mozdulat vagy szó, és máris közszájon forog. Az átlag nap életritmusának vizsgálatakor száz vidéki értelmiséginél végeztem felmérést. Ilyen az „átlag nap": ORVOS

AGRÁRMÉRNÖK

TANÁR 8—14: t a n í t á s (megszakí­ tásokkal)

8—15: m u n k a

7—10: m e g b e s z é l é s , munkaellenőrzés

14—15: e b é d

10—13: i r o d a i m u n k a , k i ­ mutatás, jelentés, megrendelések

17—19: vizit

15—17: p i h e n é s , újságol­ vasás, házimunka

13—15: ebéd, újságolva­ sás, h á z i m u n k a

19—20: v a c s o r a

17—19: ó r á r a

15—17: t e r e p j á r á s , a m á s ­ napi munka be­ állítása

20—23: o l v a s á s , barátok, szórakozás

19—20: v a c s o r a

15—17: ebéd,

pihenés

készülés

20—23: t é v é , b a r á t o k , vasás

ol­

17—19: gyűlés, j e l e n t é s e k összeállítása, m e g ­ beszélés

Milyen következtetést vonhatunk le? A m u n k a természete szabja meg az idő­ beosztást. Ebben n e m különbözik a nagyvárostól. A z eltérés abban mutatkozik, hogy a vidéki élet kevesebb kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Hiányzik a színház, kávé­ ház, az ember mindig ugyanazokkal találkozik. Ü g y mondhatnók, hogy a változatos­ ság hiánya vasmarokkal köti a képernyőhöz, újsághoz, megszokott barátaihoz, v e n ­ déglőhöz. Az egyhangú életritmus könnyen megmerevíti a lelket. Lerakja a konformizálódás alapjait. A mindennapi életritmus vegetáló létforma kialakulásához vezethet, n e m megy túl az egyéni és társadalmi hasznosság prakticista szintjén. A beidegzett életforma statikus életszemléletet alakít ki: az e l m e a dolgok mögötti rejtélyekkel n e m foglalkozik. A vidéki értelmiségiekben erős az alkalmazkodási képesség. Ezt elősegíti az is, hogy kisebb a választási lehetőségük a munkahelyet illetően, mert csak egy speciális munkaterületen belül helyezkedhetnek el.

A művelt lelkek azonban vidéken is kiválnak az átlagból: állandó lázban, iz­ galomban élnek. Belső kényszer ösztönzi őket, hogy megváltoztassák a körülöttük levő világot, emberibbé, elfogadhatóbbá tegyék. Ahol e réteg ötleteit, elképzeléseit felhasználják, szép megvalósításokkal korszerűsíthetik, csiszolhatják a vidéki életet. Ők a mozgatók, akiket n e m fegyverez le az egyhangúság. A nép is őket tiszteli. Szavuk közvéleményformáló. Vidéken erősek az embereket egymáshoz fűző primér kötelékek. Borozó tár­ saság, keresztelésre, névnapra összeverődött barátok, flekkent sütő kirándulók, k á v é mellett tereferélő asszonyok, vitatkozó csoportok — a vidék jellegzetes képei. Ritka az odújába visszahúzódó különc. A baráti csoportok érdekes összetételűek. Foglal­ kozás szerint a következő képet kapjuk: BARÁTKOZIK FOGLALKOZÁS

elsősorban

másodsorban

harmadsorban

orvos

orvossal

pedagógussal munkással

pedagógus

pedagógussal

agrármérnök

pedagógussal hivatalnokkal

mérnökkel színésszel újságíróval hivatalnokkal hivatalnokkal agrármérnökkel (falun) paraszttal

orvossal munkással paraszttal orvossal

A legnépesebb rétegek — orvosok, pedagógusok — kapcsolata alkalomszerű, nincs benső közeledés közöttük. A határt csak az intelligencia mossa el. A művelt­ ségben, életszemléletben egymáshoz közel állók a szabad időt szívesen töltik közö­ sen. A pedagógusok előítélete, irigykedése az orvosok nagyobb jövedelmére gyakran választófal a tantestületi tagok és az anyagi helyzetükre érzékeny orvosok között. Az sem tagadható, hogy a tanárok és agrármérnökök között jóval több a z ö n m ű v e ­ lésben lemaradt személy, akik szakmájuk ismeretén kívül egyébbel n e m büszkél­ kedhetnek. Ezért n e m csodálkozhatunk azon, hogy a műveltebb orvosok tartózkod­ nak barátságot kötni olyanokkal, akik két lépéssel utánuk kullognak. Az orvosok műveltsége gazdagabb, hajlékonyabb, fogékonyabb az ú j irodalom és művészet b e fogadására. Értékítéletükben szigorúbbak és kevésbé konformisták. Ezek a különb­ ségek a legszembetűnőbben falun jelentkeznek. Jellemző, hogy eladásra állatot hiz­ laló körorvost n e m ismerek, de böllérkedő tanítót és mérnököt többet is. Ezért „vá­ lasztja el patak" (egy orvos szavai) nemegyszer a pedagógust és az orvost. A baráti csoportok a közös időtöltés és véleménycsere végett alakulnak. Ha­ mar kiközösítik azt, aki n e m fogadja el a közös értékrendszert. Szerencsére olyan kör is van, ahol a közös művelődés és vita tartja össze a tagokat. A vidéki élet kevés változékonyságot ígérő, merev életvitele belenyugvást su­ gall, amit az évek, évtizedek megerősítenek. Az értelmiségiek elvágyódása és elfoj­ tott elégedetlensége a gyermekeik jövőjéről szőtt elképzelésekben mutatkozik meg. Mit akarnak faragni gyermekeikből? Többet, mint maguk. Jól jövedelmező, értel­ miségi foglalkozást, valahol városon. A művészi pályától általában idegenkednek. Az orvosok nagy része orvosi vagy műszaki egyetemen taníttatja gyermekeit. A pedagó­ gusoknak mindegy, hogy hol, csak tanuljon. Tömény sznobizmus nyilvánul m e g a magánórák, nyelvleckék, zongoraórák nagy számában. Egyesek azt hiszik, hogy ezzel növelik gyermekeik értelmi kapacitását. Így csúszik a tehetség figyelembevétele a

sznob elképzelések mögé, h e l y e t a d v a o l y a n v á g y á l m o k n a k is, a m e l y e k kínossá teszik a g y e r m e k é v e k e t . E t e k i n t e t b e n azok s e m k ü l ö n b e k , a k i k n e k n e v e l é s a k e n y e r ü k . A lelki egészség r o m l á s a n e m g y a k o r i . A D u r k h e i m l e í r t a t ö r v é n y t e l e n s é g a l e g r i t k á b b esetben f o r d u l elő. Mégis v a n n a k furcsa eltérések. K ü l ö n ö s e n a fiatalok között, akik közül egyesek n e m k é p e s e k b e i l l e s z k e d n i a v i d é k i é l e t f o r m á b a . Ezek a z életpályák n e m m e n t e s e k a k í n o s feszültségektől. S z o m o r ú p é l d a : egy t a n á r n ő esete. F a l u r a k e r ü l t , a legközelebbi v á r o s t ó l n y o l c v a n k i l o m é t e r r e , egyszerű, össz­ komfort nélküli k ö r ü l m é n y e k között élt, k é t h a v o n t a egyszer m e h e t e t t b e a v á r o s b a . A falun élő egyetlen értelmiségi n ő t á r s á v a l s o k a t t ö p r e n g t e k é l e t ü k folyásán. Az évek a z idő m ú l á s á r a figyelmeztették. A f é r j h e z m e n e t e l igénye p a r á z s k é n t égette idegeiket. K é s ő b b a v á r o s b a j á r t a k — férjre v a d á s z n i . A t a n á r n ő k é t s z e r i csalódás u t á n szívesen osztogatta kegyeit, s v é g ü l m e g u n d o r o d v a k ö n n y ű életétől, vallási szek­ tában keresett m e n e d é k e t . . . S t á t u s , k a r r i e r , mobilitás, n e m z e d é k i e l l e n t é t A s t á t u s a k i v í v o t t siker, az egyén elért h e l y e a t á r s a d a l m i h i e r a r c h i á b a n . A vidéki é r t e l m i s é g i e k n e k h e l y ü k e t , b e o s z t á s u k a t d i p l o m á j u k a l a p j á n osztják k i . A felfelé h a l a d á s t a d m i n i s z t r a t í v , ellenőrző s z e r v e k b e való kinevezéssel é r h e t i k el. Mi­ vel ez a n y a g i l a g m é g n e m j e l e n t előrelépést, m i t ö b b , a szabad időt is m e g n y í r b á l j a , ilyesmire csak azok t ö r e k e d n e k , a k i k földrajzi h e l y v á l t o z t a t á s t a k a r n a k e l é r n i . N e m a státus vonzza őket, h a n e m a megyeszékhely, a faluról v a l ó e l k e r ü l é s lehetősége. Csábít a k ö t e t l e n e b b élet is, ahol a felelős m u n k a á l t a l á n o s a b b . A tanfelügyelő „ t a n t á r g y á b ó l " n e m v i z s g á z n a k a t a n u l ó k , az egészségügyi felügyelő n e m kezel cu­ korbajos b e t e g e k e t . . . A s t á t u s - j e l k é p e k közül a t a r t ó s fogyasztási c i k k e k a legfontosabbak. K ö z ü l ü k is a l a k á s és az a u t ó . K i s e b b m é r t é k b e n a r u h á z a t . A siker t u l a j d o n k é p p e n a m e g ­ szerzett a n y a g i j a v a k b a n k o n k r e t i z á l ó d i k , n e m is a r a n g l é t r á n v a l ó e m e l k e d é s b e n . A k ö z v é l e m é n y előtt „a siker e m b e r e " n a g y o b b e l i s m e r é s b e n részesül, m i n t a t e h e t ­ séges vagy a s z a k m á j á t k i v á l ó a n i s m e r ő . És m é g egy lényeges v o n a t k o z á s a a s t á t u s ­ n a k : n y ú j t s o n biztonságos életet. A k i ezt e l é r t e , m e g g o n d o l j a , m i t csinál, n e m v á l ­ lalja b á r m i f é l e „ k i á l l á s " esélyeit. Ezért a s t á t u s - t ö r e k v é s egyszerű f o r m á k b a n j e l e n t k e z i k : k i az ü g y e s e b b és t a ­ k a r é k o s a b b . A t ö r t e t ő k f e l t ű n ő e n g y o r s a n t o l l a s o d n a k . N é h á n y év, és m á r i s a n a p ­ paliban fogadnak, s g é p k o c s i j u k o n visznek a b a r á t j u k h o z . Ügyesen forgatják s z e ­ rencséjük k e r e k é t . M i n d e z n e m v o l n a visszataszító, h a v é l e m é n y ü k és b á t o r s á g u k n e m k o n f o r m i z á l ó d n a . K é r d e z z t ő l ü k v a l a m i t , közhellyel v á l a s z o l n a k ; h a l l g a s d m e g hozzászólásukat, felfedezed, hogy a gyűlést vezető f e j b ó l i n t á s á n a k r i t m u s á b a n beszél­ nek. Ez is egyik ú t j a a f e l j e b b j u t á s n a k . Ezért f o r d u l h a t elő, hogy esetleg n e m a legképzettebbek végzik az i r á n y í t á s t , h a n e m azok, a k i k n e k személyi helyzetén j a v í t a felső beosztás elvállalása. T u d o m á n y o s k a r r i e r tíz é v e n k é n t egy-két e s e t b e n h a előfordul. F a l u r ó l aligha hívnak m e g v a l a k i t t a n á r s e g é d n e k vagy t u d o m á n y o s k u t a t ó n a k . N e m a képességek hiányáért, h a n e m azért, m e r t a t á v o l b a s z a k a d t a t a véges emlékezet elfelejti, és n é ­ hány év m ú l v a m á r késő, m e r t a m o d e r n t u d o m á n y o s k u t a t á s megköveteli az á l l a n d ó kapcsolatot az információs f o r r á s o k k a l és a folyamatos t u d o m á n y o s m u n k á t . T a n á r o k , orvosok és m é r n ö k ö k szívesen választják az ingázást a k i s v á r o s o k körül elterülő f a l v a k b a . Ez m é g a mezőgazdasági m é r n ö k ö k között is n é p s z e r ű . K o vászna m e g y é b e n 70 mezőgazdasági m é r n ö k közül 21 ingázó. J e l l e m z ő a d a t az is, hogy a Sepsiszentgyörgytől alig nyolc k i l o m é t e r r e fekvő Illyefalva 12 p e d a g ó g u s a közül h a t n a k a f a l u n k í v ü l v a n á l l a n d ó l a k h e l y e . A h a r m i n c - n e g y v e n k i l o m é t e r e s

„kijárás" sem ismeretlen. N e m mindig indokolt a napi utazgatás. A közösség érzi kárát. Az ingázó értékes órákat veszít. Miért ingáznak? Néhány vélemény: „Felesé­ gem a városban dolgozik. Nincs más választásom." Egyesek másképpen gondolkod­ nak: „Nem szeretem a falut. Ezt az évet még kibírom, ismerőseim megígérték, hogy jövőre helyet csinálnak." A nemzedéki véleménykülönbségeket a vidéki értelmiség között is megtaláljuk. Jól megkülönböztethető táborra oszthatók a huszonévesek és a harmincon, negy­ venen túli derékhad. A fiatalok n e m nagyon tisztelik a tapasztalatot. Mi az oka? Az idősebbek „helyezkedő" magatartását, az anyagi jólét megteremtésére törekvő életvitelét, „képmutatását" és „konzervatív ízlését" emlegetik, hibáztatják. A modern kultúra formálta világnézetüket, könyvélmények faragták emberségüket. Bátrabb, dialektikus gondolkodásukkal lázasan keresik a változtatást. D e a helyzetképhez az is hozzátartozik, hogy a fiatalok nemegyszer fegyelmezetlenebbek, lazább munkaer­ kölccsel dolgoznak. A megfontoltan vélekedő derékhad értékeit nem lehet egyszeri­ ben megkérdőjelezni, mert a nagyobb élettapasztalat, a társadalom építésében szer­ zett érdem olyan kincs, amelyet távlatban kell szemlélni. De a magatartási hibák nyesegetésének ifjú szenvedélyét s e m szabad kétkedve vagy elutasítóan fogadni. Jellemző kép: tantestületi gyűlésen. Az igazgató többszörösen alá- és mellérendelt mondatokkal körvonalaz egy kétes kimenetelűnek ígérkező akciót. A negyvenen túli nők és férfiak hosszú felajánlkozó bólintásokkal helyeselnek. A fiatalok cinikus m o ­ sollyal hallgatják a nehezen pergő mondatokat, elutasító ajkbiggyesztéssel tekintenek a bólogató jánosokra. Utána a kisvárosi vendéglőben elhangzott minősítéseket n e m bírja el a nyomdafesték. Az ellentétek olykor durva formában is megnyilvánulnak. Az egyik vidéki köz­ ségben két iskola működik. A sors szeszélye folytán az egyik iskolában fiatalok v e ­ rődtek össze, akik dolgozni akartak, n e m zárkóztak el az idősebbek tapasztalatainak átvétele elől sem. A kapcsolatok n e m tudtak normalizálódni. A fiatalok kritikai megjegyzéseikkel feltüzelték a másik iskola pedagógusainak hangját. Könyörtelenül lesújtott a pletyka is: rövid szoknya, divatos öltözködés, cukrászda, beat-zene — az erkölcsi züllés jelképévé sűrűsödtek. Az értékes kezdeményezéseket (közös tapaszta­ latcsere, iskolai múzeum, kirándulások, fotókör) a torzsalkodások felemésztették.

Közélet N e m mindenütt konfliktusmentes az értelmiség és egyes hivatalos személyek közötti együttműködés sem. A közös munka elkerülhetetlen. Ellentétek ott adód­ nak, ahol a bürokratikus szellem vert gyökeret. A bürokratikus gondolkodás szá­ mára fenyegető jelenség minden újszerű megoldás, fontosabb a megszokott eljárás alkalmazása, a bevált módszerek megismétlése. A bürokratáknak élettől idegen elképzelésük van az értelmiségi munkáról. Az egyik ilyen „főnökkel" folytatott beszélgetésem sok mindent elárul. — Ön szerint ki az igazi értelmiségi? — N e m értek a filozófiához, egyszerűen szoktam fogalmazni. Az, akinek diplo­ mája van és dolgozik. — Hogyan kell dolgoznia? — Ahogy mondják. N e m szeretem azokat, akik javasolgatnak. Csinálják, amit mondunk. Azt okosok gondolták ki. — Hátha ők is tudnak okosat mondani? — Okosat? Lehet, de azt nyújtsák be írásban. Előírások, szabályok vannak. Betartásuk kötelező. Én n e m választhatom a bizonytalant.

Tovább n e m folytattam, mert mit lehet kezdeni olyannal, aki n e m lát tovább a szabályoknál? Azt, hogy egyes bürokraták előre gyártott sablonjai milyen mértékben „segítik" a „fejek kopását", azt hiszem, az elmondottakból n e m nehéz kitalálni. A bürokrácia vadhajtásaival való találkozásaimban gyakran j u t o t t eszembe Marx plasztikus meg­ állapítása: „A bürokratikus szellem keresztül-kasul jezsuita teologikus szellem. A bürokraták államjezsuiták és államteológusok." Az értelmiség elvárásai n e m „hatalomellenesek". Tudást, intelligenciát, hozzá­ értést várnak a vezetőtől. Bizonyításul idézek néhány választ, amelyet Milyen legyen a vezető? k é r d é s r e a d t a k . T a n á r n ő : „A vezető legyen nagyvonalú, széles látókörű, rugalmas ember. A szellemi felkészültséget illetően álljon a t ö b b i felett." Orvos: „Korrekt, saját mértékével tudja mérni a másikat." Tanár: „Legértelmesebb ember az intézményben. E r e d e t i gondolkodású, ötletgazdag. Utálom a bürokratákat." Agrármérnök: „ H a g y j a dolgozni embereit. A szaktudással elért eredményt be­ csülje. Ne uralkodjon kollégáin." A konfliktusok gyakoribbak az olyan intézményeknél, ahol a vezetők i n t e l l i g e n ­ ciában és emberségben elmaradnak az átlagtól. Ilyenkor az agresszivitás mind a két részről növekedik: a vezető e r ő s z a k k a l akar tekintélyt szerezni, az alárendeltek v i ­ szont v o n a k o d n a k utasítást elfogadni olyantól, aki tudásban és műveltségben n e m éri el színvonalukat. Sajnos, előfordul, hogy felelős beosztású funkcionáriusok kine­ vezésekor az intellektuális képességeket n e m veszik kellőképpen figyelembe. Az értelmiség alkotóan dolgozni akaró részét n e m törik le az itt-ott jelentkező konfliktusok. E jelenségek tehát n e m általánosíthatók. Ahol feszültségek keletkez­ nek, pártszerű elvi állásfoglalással káros hatásai elé gátat lehet emelni. Vidéki munkahelyből — laboratórium A vidéki értelmiség n e m egységes társadalmi réteg. Műveltsége és munkájának alkotó tartalma szerint több, jól megkülönböztethető csoportra oszthatjuk. V a n egy elhivatalnokosodott, hiányos műveltségű elem, amelyet leginkább saját jóléti karrierizmusa jellemez, s ellentéte egy olyan élbeli réteg, m e l y m ű h e l l y é képes v a ­ rázsolni vidéki életformáját. Szenvedélyével, minőségi munkájával önmagát és kör­ nyezetét ki tudja rántani a visszahúzó indák közül. Az elgépiesedésből. A nagyvilág hullámhosszait bekapcsolja idegrendszerébe. E két pólus közt helyezkedik el a hiva­ tásának becsületesen élő többség, melynek feltétlenül jó tulajdonsága a helytállás munkahelyén, a nevelői készség, a népszolgálat, gyengéje azonban a saját kezdemé­ nyezés másodlagossága vagy hiánya. Szerencsés az összetétel ott, ahol az újért har­ coló „elit" (ma többnyire a már szocialista viszonyok közt felnevelkedett fiatalság) ezzel a szorgalmas és hivatását odaadással űző többséggel együttműködik. A vidékre látogató különböző benyomásokat szerez. Ez attól függ, m e l y i k ré­ teggel kerül közvetlen kapcsolatba. Szűkebb megbeszélések és k á v é z á s közben foly­ tatott viták után azzal a jogos benyomással távozhat, hogy a vidéki értelmiség álta­ l á b a n okos és tudása k i v á l ó . Ezt m é g az is megerősítheti, hogy példamutató m e g ­ valósításokkal találkozik, pedig a tettre váltott tudás, ötlet többnyire a kevesektől származik. A többség ereje csak a támogatásra elég. A minőségi munkával végzett tudatos társadalomépítés szigetei kiemelkedő jelzései annak, hogy az értelmiség bárhol megtalálhatja hivatását, vidéki munka­ helyből is laboratóriumot alkothat. Orvos ismerősöm mondotta: „ N e m h a l o k meg a nagyvárosért. A vidéki k ó r h á z is lehet klinikai színvonalú. Mindent m e g lehet

csinálni. Azonos érdeklődésű és munkaerkölcsű emberek találkozására van szükség. Küldetéstudatra." Pontosabban, az értelmiségi hivatás felismerésére és az ebből szár­ mazó építő feladatok elkötelezett vállalására. Ez a szellemi erő és cselekvő maga­ tartás sarkallta a tisztánlátó orvosokat kórházalapításra, honosított meg klinikai színvonalat félreeső városok szülészetén. A hagyományápolás és népszeretet kutatta fel a Korunk közölte ismeretlen Barabás Miklós-levelet Kovászna megyében. Vi­ déki orvosok, tanárok szakmaszeretetére, kötelességtudására bizonyítékok azok a művészi alkotások, közírói közbeszólások, tanulmányokban, könyvekben közzétett k u ­ tatási eredmények, amelyek értékükben és hatásukban a tájjelleget túlhaladóan szo­ cialista tudományunkat és kultúránkat gazdagítják. A korszerű agrobiológia és állat­ tenyésztés elveit alkotóan alkalmazó mérnöki munka nyomán válnak termelőszö­ vetkezetek országos élgazdasággá. A haladó hagyományok példamutató felkarolása a gondolkodó, néppel együttérző, politikailag helyesen tájékozódó értelmiségiek kezdeményezése nyomán szüle­ tett. Mikes Kelemen, Barabás Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Gábor Áron újra ott­ honra lelt a nép tudatában. Az életükből és alkotásaik szelleméből újrafogalmazott tanulságok mindennapjaink éltető eleme. Ezekben a műhelyekben formálódik az élet. Az alkotástól kap értelmet és célt. Számtalanszor töprengtem, hogy a megszokott, kevés változatosságot nyújtó életforma „taposómalmában" milyen életfilozófiában találhatjuk m e g a megváltást a lélektelen, gépies munkától. Azt tapasztaltam, hogy az elkoptatott vagy divatos eszmék átvétele a gyulladást gennyeszti. A moderneskedés gyökértelen sznobizmusá­ val jobban elidegeníti a lelket. A N é m e t h László-i modell befogadása szervezheti ér­ telmessé létünket és a mindennapok aprónak tűnő cselekedeteit. A kísérletező e m b e r modelljét kell idegeinkbe bevésnünk: nincs az az állás, helyzet, csapás, a m e l y ­ ből egy kutatáshoz szokott e l m e kutatóintézetet ne tudna csinálni." A kísérletező, önmagára és a világra figyelő értelmiségi egész ember. Szociog­ ráfia-vázlatunk valóságot felvillantó tényanyaga azt bizonyítja, hogy a vidéki értel­ miség többségénél a megszokás és a sztereotipizálódott életvitel merevítő hatásmecha­ nizmusa kettétöri az életet: munkakötelezettségre és kikapcsolódásra. „Élet és m u n k a n e m lehet két különböző dolog; lerobotolom a munkát, aztán megyek élni. A munka az élet, s j a j a társadalomnak, amely az emberek szenvedélyét átengedi a magánélet­ nek, a kis monomániáknak, unalomnak ahelyett, hogy a minőségi m u n k á n át maga szervezné meg" — írja N é m e t h László. Az értelmi munka szenvedélye kell hogy ki­ csiholja a minőséget. Az ember szellemi és lelki épségének megőrzésével tudja m ű ­ hellyé változtatni munkahelyét. A marxista filozófia emberről alkotott képében az ember válaszoló lény. Önmaga és környezete elvárásaira adott válaszaiban v a l ó ­ sítja m e g önmagát. A társadalmi elvárások igényrendszerének mai rohamos fejlődése az önmegvalósítás kedvezőbb feltételeit teszi lehetővé. Etikai tökéletesedés, a társadalmi életfeltételek megjavítása és az értelmi munka jobb megbecsülése: mindezek szükségesek ahhoz, hogy az értelmiség betölt­ hesse hivatását a modern társadalomban. Vidéki viszonylatban is. FÁBIÁN ERNŐ

JEGYZETEK Monológ egy monodrámáról Ha a dráma a legnehezebb műfaj, akkor a monodráma a legeslegnehe­ zebb műfaj, mert két olyan elemből tevődik össze, amelyek látszólag kizárják egymást. Színházi neveltetésünk, beidegződéseink, tapasztalataink szerint ugyanis a monológ nem éppen látványos, mozgalmas része a drámának, még ha akkora dilemmát hordoz is, mint — mondjuk — a Hamleté, a dráma pedig, ahogy eddig tudtuk, dialógus és cselekmény nélkül: fából vaskarika. Nos, Kocsis István műve, a Bolyai J á n o s estéje mégis dráma, dialógus és cselekmény nélkül. Egyetlen hosszú monológ, mégis a legtisztább, legdrá­ maibb dráma, csakhogy n e m f o r m á j á b a n , h a n e m t a r t a l m á b a n . Ezért van az, hogy úgy tűnik — sokaknak úgy tűnt legalábbis —, hogy nem lehet elját­ szani. Az igazság viszont az, hogy ezt a drámát valóban nem lehet e l j á t s z a n i — ezt meg kell fejteni. Hősét, Bolyai Jánost, nem alakítania, megformálnia kell a színésznek, hanem ki kell bontania önmagából, mint egy olyan magatartás­ formát, amelynek az EMBER lelkében ott kell lennie valahol. S végül, ezt a drámát nem kell megrendezni, hanem segíteni kell a színészt abban, hogy fel­ színre hozza önmagából azt az egyetlen igazságot, amit ez a magatartásforma hordoz, s amivel minden pillanatában, sajnos, csak színpadi pillanatában hat. Mindezt pedig onnan tudom, hogy mi, a szatmári színház I r o d a l m i S z a l o n ­ j á b a n bemutattuk ezt a monodrámát, Zsoldos Árpád feltárta a Bolyai-féle magatartásforma lényegét, én pedig rendezőként segíthettem neki abban, hogy kibonthassa magából Bolyai János igazságát — azt, hogy „az ember akkor ember, ha összes választási lehetőségei közül mindig a legnehezebbet vá­ lasztja". Mert ez a Bolyai-monodráma alapigazsága, az összes többi ezt illuszt­ rálja, magyarázza vagy támasztja alá, a dráma rétegződésének sorrendjé­ ben a „valamiért való élet" szükségességének írói konklúziójáig. Persze elképzelhető, hogy mások másképpen fogják színpadra vinni ezt a művet. Az is lehet, hogy már a mi előadásunk nézői is többet vagy keveseb­ bet hámoztak ki maguknak munkánk eredményéből, mint amennyit én itt, nagyon szűkszavúan és nagyon leegyszerűsítve, csupán a további mondandóm érthetősége kedvéért elmondtam, de tény — tény, mert mostmár tapaszta­ lat —, hogy a monodrámában nem az a legnehezebb, hogy egyetlen színész játssza, vagy hogy nincs szokásos cselekménye, hanem az, hogy amit a szín­ padon csinál a színész, azt mind le kell igazolni, méghozzá sokszor a szöveg­ től, a gondolati tartalmaktól függetlenül. Mert ha a színész nem tenne mást, mint hogy a szöveget, a kimondott gondolatokat illusztrálná, azaz mozgással, mimikával, gesztusokkal kísérné saját magát, az nemcsak roppant unalmas lenne, de el is sekélyesítené a színpadi megjelenítést mint látványt. A gondo­ latok ugyanis mindig komplexen, valamilyen összefüggésben jelentkeznek, te-

Zsoldos

Árpád

a szatmári

színház

előadásán

Kocsis

István

Bolyai-drámájában

hát többféle gondolat, érzelem, szándék lehet a színész fejében, de mindig csak egy dolgot cselekedhet. Nos, ennek az egyetlen cselekvésnek a monodráma színpadán fel kell érnie egy önálló gondolattal, mert csak úgy kaphat értelmet és funkciót a kimondott szavak mellett. Például: drámájának második részében Kocsis a következő szöveget mon­ datja el hősével: „Negyvenezer emberrel rendelkezett az a haditanács, amely visszautasította az ajánlatomat. Negyvenezer embert nem lett volna szabad várak ellen vinni, tíz város környékét, egy egész országrészt meg lehetett volna velük császári katonától tisztítani... Amikor megértettem a haditervüket, ame­ lyet alig voltam képes megérteni, annyira szerencsétlen haditerv volt... a fejemet falba verni lett volna kedvem..." Ezt a szöveget nyilván nem lehet illusztrálni, mint ahogy értelmezni sem szükséges, annyira világos és egy­ értelmű. El lehet esetleg mondani dühösen, vádlóan, szemrehányóan, gúnyo­ san, idegesen vagy nyugodtan, és még ezer más módon, de mindegyik kevés lesz ahhoz, hogy ez a szövegrész a monodráma egyik emlékezetes jelenetévé váljon. Nos, mi minden variációt végigpróbáltunk, de egyik változat sem adott többet, mint még egy példát a Bolyai mellőztetésére. Ekkor jöttünk rá arra, hogy ezt a szöveget olyan játékkal kell kísérni, amely önmagában is egy kü­ lön gondolat képi megfogalmazása. Zsoldos Árpád ezután a kokárdás, melldöngetős, esztelen és kilátástalan hősiesség pózában kezdte mondani a szö­ veget, s a jelenet nemvárt dimenziókat kapott. Zsoldos Árpád így megőrizte a szöveg funkcióját a darabban, de emellett eljátszotta még Bolyai János fel-

tételezhető véleményét kortársainak hadvezéri felelősségéről, sőt a maga mai véleményét is arról, hogy miért járt nemzeti tragédiát eredményező pótolha­ tatlan emberveszteséggel 1848. Egész sereg ilyen és ehhez hasonló játékot kellett keresnünk ahhoz, hogy Kocsis monodrámájából, legalábbis hatásában, valóban teljes értékű dráma szülessék meg a színpadon. A legnagyobb felfedezésünk talán mégis az volt, hogy rájöttünk: Kocsis monodrámája tulajdonképpen kétszemélyes, csak nem kell félni néha különválasztani benne a hőst és a színészt. Mi eléggé gyak­ ran különválasztottuk, Zsoldos Árpád többször is kilépett, ha csak egyegy pillanatra is, a színpadi figurából, mintegy érzékeltetve, hogy gondolatai csak a színházi játék konvenciójában kapcsolódnak Bolyai Jánoshoz, külön­ ben annyira örök vagy annyira mai, XX. századi gondolatok, hogy a hozzájuk való viszonyulás a játékon, a színházon kívül is eldöntendő kérdés marad minden ember számára. Gyöngyösi

Gábor

Egy szerény filozófus emlékére Bartók György nyilván nem tartozott a legnagyobb filozófusok közé: a magyar nyelvű (ugyancsak csekély) filozófiai irodalomban is vannak fénye­ sebb nevek az övénél. De nem is nagyságot keresett ő a filozófiában: inkább igazságot keresett, s talán ez sem kevés. Böhm Károly tanítványa volt (s nem epigonja, ahogy egy pár évvel ezelőtti K o r u n k - s z á m b a n olvashattuk), hűséges tanítvány volt, m i n d v é g i g hű. Mestere és az ő buzgalmából jött létre a kissé talán fellengzően elnevezett „erdélyi iskola" a filozófiában, amely mindig ragaszkodott Kant és Fichte hagyományához, s úgy volt kortársa az ismeret­ kritikai újkantianizmusnak, hogy a metafizika, az ontológia magasabb kérdései elől sem zárkózott el, és sokban előfutára volt Meinong tárgyelméletének, Hus­ serl fenomenológiájának. Ennek az idealista iskolának utolsó képviselői Bartók György és Kibédi Varga Sándor — Bartók halálával ez a hagyomány is gyengült. Az életmű — amely bátran mérhető egy Volkelt, egy Dessoir, egy Eucken, egy Spranger mértékével — ma talán csak eszmetörténeti, filológiai tény. Nem valószínű, hogy egy kantiánus-böhmiánus-életfilozófiai oeuvre bármilyen új filozófiai vívmányt ihlessen, de ez nem indokolja azt, hogy egy művelt, széles látókörű, problémaérzékeny elme teljesen feledésbe merüljön. Korában a legmagasabb színvonalon, a legelsőbbrendű tájékozódással vizsgálta azokat a kérdéseket, amelyeket a bölcselet élete a felszínen tartott, tiszta szemét nem homályosította el az a mitikus ködöt mímelő gőz, amelyet sokan lélegeztek be táguló orrlyukakkal. Ha nem is szolgál Bartók előnyére kissé vaskalapos, professzoros, régimódi irálya, az „írástudók árulásában" nem volt soha cinkos. Filozófiatörténeti, etikai, ismeretelméleti, társadalomfilozófiai munkái elfogu­ latlan és tárgyilagos szellemét dicsérik. Tamás Gáspár

Miklós

Árnyékunk a falon „Mindnyájan leláncolva élünk egy barlangban, háttal a fénynek. Távol a magasban, fölöttünk tűz ég. Köztünk és a tűz között fal húzódik, amely el­ zár minket a világtól. A fal elfedi az embereket, akik a fal mellett elvonul­ nak, és eközben mindenféle tárgy jelenik meg a fal széle fölött. A tárgyak árnyékot vetnek a barlang hátsó falára; mi ennél a hátsó falnál állunk, és csak ezt látjuk. Látjuk az árnyékokat, és nem látunk semmi egyebet; az árnyékokat úgy tekintjük, mintha maguk a dolgok volnának, pedig a dolgok valahol messze kívül vannak, és mi nem ismerjük őket." Platón barlang-hasonlatát éljük át, valahányszor a kolozsvári Fülöp Antal Andor képei elé állunk — noha e képek a vetett árnyékot nem ismerik. Persze, ebbe az élménybe belejátszik a barlang földrajzi fekvése is, az, hogy ez a barlang Erdélyben található, s a mozgó élet falra vetülő árnyai vas­ kosak, színesek, zártak. Egész hegyek, városok, korok és évszakok zsúfo­ lódnak össze e barlangjához láncolt festő látomásaiban, élesen vagy kevésbé élesen metszett színes síkokban dereng fel szemünk előtt egy világ, amely­ nek részesei vagyunk, alakítói, élvezői és szenvedői, de itt, a festő vásznain csak a tudat emlékezik mozgásra, fényre, tömegre, időre. A vonzás, ami Itáliába csalta ifjúkorában, ma sem szikkadt ki festészeté­ ből: a trecento és Botticelli aszkétikus átszellemültsége az Irène- és Antóniaképeken át műemlék-montázsai álomvilágbeliségéig elevenen él ecsetjárásában. A reneszánsz-művészetből a magatartásformát merítette; a nagy történelmi korszakok hajnalán mindig újjászülető emberi tisztaság és izzó emberszeretet szenvedélyét szívta magába az Uffiziben és a firenzei kápolnákban. Ilyen hitet és ekkora művészi biztonságérzetet hol is keresett volna máshol a hú­ szas évek Európájában? Mint ahogy az is természetes volt, hogy építeni Cézanne-tól és Gauguintől tanult, a huszadik századi képforma két prófétikus erejű sugalmazójától. Persze, éppen az a tanulságos Fülöp Antal Andor életművében, ahogyan reneszánsz ihletettség és posztimpresszionista konstruktivitás-igény népi zamatú, közösségi lélegzésű erdélyi képírássá rostosodik benne. Mert nem a tájat festi meg — ha Erdély a XIX. században nem parlag, hanem az európai hala­ dás szerves része lett volna, mind gazdaságilag, mind szellemileg, akkor ez a Svájccal vetekedő táj minden bizonnyal tájképfestői iskolát teremtett volna —, nem, nem a tájat festi s még csak nem is az oly pompás antropológiai érde­ kességet, választékot kínáló erdélyi embervilágot, amiből Nagy István vagy Nagy Imre fejezetet nyitott művészettörténetünkben. A kolozsvári vízvezeték­ szerelő Fülöp András és a zilahi tanító-családból való Molnár Rózsa fia a reneszánsz művészet megjelenítésbeli harmóniájából, tárgyi pompájából és mitológiai emelkedettségéből a tárgyakhoz s a valóság köznapi elemeihez vajmi kevés szállal fűződő belső fény és szublimáltság felszabadításának a kötelességét szűri le a maga számára s egész életére. Festészete csak elemeiben, csak tárgykörét tekintve mészetű (virágok, gyümölcsök, népi szőttesek és kerámiák, szemlélete s a megfestés módja mindig oly tárgyilagos, vösen ellenőrző és elvonatkoztató, mint a nem-ábrázoló

éteri és költői ter­ női arcok és kezek); majdnem oly hű­ festészeté.

Fülöp Antal Szeptember (1961)

Andor:

Mert nem ábrázol, hanem jelekké mezteleníti a valóság elemeit, s e jelekből szerkeszti össze sűrűszövésű képfelületeit. Nemegyszer leírták róla, hogy a virágok festője. Ez annyiban igaz, hogy az erdélyi művészettörténet számára ő festette meg a japánbirs, a prúnuszok, a magnóliák, az aranyeső, az őszirózsa, a virágzó szilvaágak s minden gyümölcs: fa-virágok fogalom-értékű őspéldányát — szálanként, csokorban vagy titok­ zatos, jelképes rend szerinti alakzatok rajzaként. Csakhogy a virág — akár egy építészeti mű — nem természeti szépsé­ génél vagy hangulati indukciójánál fogva lép be művészetébe, hanem mint a legtökéletesebben megkonstruált formaszerkezet. Ahogy Piet Mondrian vagy Paul Klee térmértani síkokból épített magának hidat a látványvalóság csa­ lóka szakadékai fölé, úgy vonta meg krizantémok és magnóliák ágaiból a saját koordinátáit Fülöp Antal Andor — a két nagy nyugati absztrakt meste­ rénél semmivel sem tartalmatlanabb vagy kevésbé elvonatkoztató festői uni­ verzumán. Erőterek kapaszkodnak össze nála is, csakhogy nem fekete kontú­ rok kalodájában, hanem gyöngéd határozottsággal és élesen különváló ter­ mészeti, illetve természetes formák — bimbók, virágkelyhek, bokálykancsók, ecsetek, könyvek, narancsok, gótikus falak — egymáshoz építettségében. Színnek és tárgynak külön jelentése van művészetében, olyanszerű ősi, egyezményes jelentése, mint a szemnek, a halnak vagy a báránynak s a kéknek és aranynak a liturgiában. Minden tárgy, részlet, melléhelyezés és összekap­ csolás valami hétköznapin túli etikai vagy fogalmi tökéletességre és teljességre utal. Innen van határtalan emberi és művészi szerénysége, alázata, ami szinte sugárzik képeiből. Mert hiszen tudja ő is, mint a nagy formabontók, hogy új világot teremt, hogy a megszokottól eltérő, más jellegű tápot kínál szem­ nek és tudatnak, s hogy ebből a Rendből nem a külvilágra, hanem önma­ gára kell ráismernie a szemlélőnek. Az ő naiv racionalitása azonban nem a dolgok dialektikus küzdelme s az ellentétek festői megfogalmazása felé mu-

tat, hanem a jeloldás (feloldódás), a béke, az azonos értékű részek (em­ berek), az anyagi súlyuktól megfosztott tárgyak és formák szépsége, dicsé­ rete felé. S ebben a kompozicionális kiegyenlítődésben színei is egyre fakulnak, fehérednek, testetlenednek, szinte felszívódnak a képfelület titokzatos, lebegő sfumatójában. (Nemrégiben hallottam tőle a kifakadást: „...még mindig nem érkeztem el addig, hogy egy izzó fehér képet fessek...") Mintha az ellen-festészet, egyfajta szín-nélküli absztrakció gondolatával barátkozna legújabb műveiben. Az ő elvonatkoztatása azonban nem a figurativitást és felismerhetőséget feleslegesnek tudó újobjektivitás szellemében tör­ ténik, ellenkezőleg: az öntudat figyelmeztető fénykörébe vonja azt, ami a legveszendőbb korunk emberében — a gyermeki, szent, mély hitet a kezünk-alkotta világ értelmességében. Banner

Fülöp

Antal

Andor:

Antónia

(1967)

Zoltán

N E M Z E T K Ö Z I ELET

A J.-J. S.-S. jelenség É r d e m e s - e J e a n - J a c q u e s S e r v a n - S c h r e i b e r m ú l t é v e l e j é n m e g j e l e n t könyvét* i s m e r t e t n i ? Megéri-e a f á r a d s á g o t a r e c e n z e n s részéről, a k i 3 0 0 — k é t s é g t e l e n ü l n e m ü g y e t l e n ü l m e g í r t — l a p o n és a k ö n y v v e l foglalkozó t u c a t n y i i s m e r t e t é s e n r á g t a á t m a g á t , h o g y e n é h á n y „flekket" g é p b e írja; a Korunk részéről, h o g y helyet biztosítson s z á m á r a ; az olvasó részéről, h o g y figyelemre m é l t a s s a a r e c e n z e n s véleményét? H a a p u b l i c i t y n e k , a k ö n y v k ö r ü l i h í r v e r é s n e k hinni l e h e t n e , a k k o r igen. Akkor a Le défi américain (Az a m e r i k a i kihívás) szerzője, a francia r a d i k á l i s p á r t vezetője, a k i ú j a b b c i k k e i a l á í r á s a k o r c s a k e g y e t l e n c í m é h e z , a „ n a n c y - i képviselő"höz ragaszkodik, o l y a n m ű v e l a j á n d é k o z t a m e g a világot, a m e l y egész E u r ó p a sorsára k i h a t m a j d . Á m a p u b l i c i t y é r t é k í t é l e t e i r e n d s z e r i n t m e g b í z h a t a t l a n o k , J.-J. S.-S. — m e r t u g y a n e z a p u b l i c i t y nevét, a k á r a filmsztárokét, b e c é z ő n a k e z d ő b e ­ t ű k r e r ö v i d í t e t t e — szereplései k é t s é g t e l e n ü l kissé zajosak t é n y l e g e s p o l i t i k a i súlyá­ hoz m é r t e n , és k ö n y v e , a m e l y e t i s m e r t e t ü n k — e l m é l e t i szintjét, e l e m z é s e i n e k mélységét t e k i n t v e —, j ó v a l a m a i tőkés t á r s a d a l o m k é r d é s e i v e l foglalkozó p o l g á r i irodalom é l v o n a l a m ö g ö t t m a r a d . M á s r é s z t viszont, elsősorban egykori m a g a z i n j a , a L'Express és Az amerikai kihívás r é v é n S e r v a n - S c h r e i b e r n e m z e t k ö z i h í r n é v r e tett szert, i s m e r t személyisége a n y u g a t - e u r ó p a i politikai é l e t n e k , s z ó b a n forgó könyve pedig, h a n e m is t u d o m á n y o s reveláció, d e a l a p v e t ő fogyatékosságaival és részleterényeivel e g y ü t t „eset", egy o l y a n gazdasági, t á r s a d a l m i , p o l i t i k a i o r i e n ­ táció kifejezője, a m e l y t é n y l e g e s e n j e l e n v a n , h a t a n y u g a t - e u r ó p a i p o l i t i k á b a n . Mit n y ú j t a k ö n y v ? Ahhoz, h o g y felelhessünk, m i n d e n e k e l ő t t t i s z t á z n u n k kell a j á t é k s z a b á l y o k a t . H a — részben a k ö n y v a l c í m é t ő l m e g t é v e s z t v e — a b b ó l a feltételezésből i n d u l n á n k ki, hogy egy szocialista p r o g r a m m a l á l l u n k szemben, e g y szót se l e n n e é r d e m e s fecsérelni az egész k ö n y v r e . A k ö n y v n e k u g y a n i s s e m m i köze a szocializmushoz. Még a k k o r sem, h a a szerző r a d i k á l i s n a k nevezi m a g á t ( a r r a a m a r x i szófejtésre is u t a l , forrásmegjelölés n é l k ü l , persze, h o g y r a d i k á l i s n a k l e n n i a n n y i , m i n t a dolgok gyökeréig hatolni), m é g a k k o r s e m , h a szocialistának. A k ö n y v m i n d e n l a p j á r ó l n y i l v á n v a l ó , hogy a n a g y t ő k e egyik p o l i t i k a i képviselője m o n d j a el v é l e ­ m é n y é t , é r t é k e l é s é t a m a i világról, és csakis ebből a s z e m p o n t b ó l t a r t h a t s z á m o t é r d e k l ő d é s r e . Így viszont egészen m á s a helyzet. Így m e g k í m é l h e t j ü k m a g u n k a t é s az olvasót is attól, h o g y l é p t e n - n y o m o n felrójuk a s z e r z ő n e k azt, h o g y n e m m a r x i s t a , hogy n e m szocialista, hogy n e m a m u n k á s o s z t á l y é r d e k e i t képviseli, m i n t ahogy azt egyes á l t a l u n k olvasott recenziók teszik. H a S e r v a n - S c h r e i b e r e g y á l t a l á n é r d e k e s ,

* J.-J. Servan-Schreiber: Paris, 1970.

Ciel

et Terre,

Manifeste

Radical.

Éditions

Denoël.

a k k o r m i n t a n a g y p o l g á r s á g bizonyos r é t e g é n e k politikai képviselője az, és n e m valamilyen más, nemlétező minőségében. Ebben a megvilágításban természetesen n e m kell egyáltalán komolyan venni S e r v a n - S c h r e i b e r n é l az olyan s z a v a k a t , m i n t : forradalom, antikapitalizmus, szocia­ lizmus, hiszen m a g a s e m veszi k o m o l y a n őket. A legjobb, az e g y e t l e n lehetséges f o r r a d a l o m — írja —: a reform, a m i p e d i g e r e f o r m o k a t illeti, egyetlen olyat s e m t a l á l u n k s z e r z ő n k n é l , a m e l y l é n y e g é b e n é r i n t e n é a m a i tőkés t á r s a d a l o m szerkezetét. Mi n e m fogadjuk el a k a p i t a l i s t a m o d e l l t , távoli t e r v e i n k b e n a n n a k szétfeszítését i r á n y o z z u k elő — írja —, d e n e m fogadjuk el a szocialista f o r r a d a l o m modelljét s e m . . . A r é g r ő l i s m e r t h a r m a d i k ú t r ó l legyen itt szó? A „ h a r m a d i k u t a s s á g " a h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n a k i s p o l g á r s á g ideológiájának egyik m e g n y i l v á n u l á s a , S e r v a n - S c h r e i b e r viszont a n a g y t ő k e t e c h n o k r a t a felfogásoktól v e z é r e l t képviselője. É p p e n ezért hozzáteszi, h o g y egyelőre n i n c s j o b b a k a p i t a l i z m u s n á l , és h a azt n e m is t e k i n t i célnak, d e egyelőre n e m lát j o b b eszközt e n n é l a gazdasági n ö v e k v é s elérésére. G a z d a s á g i fejlődés plusz r e f o r m — ez a „ f o r r a d a l o m " s e r v a n - s c h r e i b e r i k é p l e t e , és a p o n t o s s á g k e d v é é r t t e g y ü k hozzá, hogy itt a m o d e r n k a p i t a l i s t a t á r s a ­ d a l o m g a z d a s á g i fejlődéséről és a k a p i t a l i z m u s a l a p j a i t n e m é r i n t ő r e f o r m o k r ó l v a n szó. É s ezzel e l é r k e z t ü n k a k ö n y v l é n y e g é h e z : a szerző b e v a l l o t t t ö r e k v é s e , s z á n ­ d é k a , t e r v e a m o d e r n tőkés t á r s a d a l o m j o b b , h a t é k o n y a b b igazgatása, a m é g gyor­ s a b b ü t e m ű , m é g e r e d m é n y e s e b b g a z d a s á g i fejlődés é r d e k é b e n . E b b e n az é r t e l e m ­ ben a s e r v a n - s c h r e i b e r i koncepció a m e n e d z s e r e k i g a z g a t t a tőkés t á r s a d a l o m e s z m é ­ nyének, a b u r n h a m i i h l e t é s ű t e c h n o k r a t a e l m é l e t e k n e k a francia megfelelője. D e n e m c s a k e n n y i . A n a g y t ő k é n e k , m i n t i s m e r e t e s , v a n n a k j ó z a n a b b és k e ­ v é s b é j ó z a n , r e a l i s t á b b és k e v é s b é realista, m é r s é k e l t e b b és a g r e s s z í v e b b , felkészül­ t e b b és k e v é s b é felkészült, kifejezetten a n t i h u m á n u s és a szociális p r o b l é m á k i r á n t f o g é k o n y a b b képviselői. Nos, szerzőnk k é t s é g t e l e n ü l a n a g y p o l g á r s á g felkészült, j ó z a n a b b , r e a l i s t á b b , a m o d e r n e m b e r p r o b l é m á i i r á n t f o g é k o n y a b b képviselői közé tartozik. I n n e n , h o g y — a k i i n d u l ó p o n t n á l tisztázott j á t é k s z a b á l y a i n k h a t á r a i n belül — n e m egy k é r d é s b e n m e g l á t á s a i f i g y e l e m r e m é l t ó a k , á l l á s p o n t j a i r o k o n s z e n ­ vesek. M e r t m i t a g a d á s , v a n r o s s z a b b , s o k k a l r o s s z a b b a n n á l , m i n t aki a r r a b ü s z k e , hogy a p a i n a g y a p j a , aki B i s m a r c k t i t k á r a volt, o t t h a g y t a á l l á s á t , a m i k o r f ő n ö k é n e k h a t a l m i t ö r e k v é s e i n y i l v á n v a l ó v á v á l t a k ; a k i ú g y véli, h o g y a m i n t a n y u g a t - n é m e t ­ országi d e m o k r a t i k u s e r ő k s z a k í t o t t a k B i s m a r c k és H i t l e r ú t j á v a l , ú g y k e l l F r a n c i a ­ o r s z á g n a k is s z a k í t a n i a a n a p ó l e o n i t e r v e k k e l , k o n c e p c i ó k k a l . Ma h a t á r o z o t t n e m e t m o n d a n i a k a r d p o l i t i k á j á n a k s az e m b e r i r á c i ó r a és j ó é r z é s r e h i v a t k o z n i : n e m l e b e c s ü l e n d ő p o l i t i k a i m a g a t a r t á s . Itt v a n a z u t á n a d o k u m e n t á c i ó k é r d é s e : jóllehet a k ö n y v , a m e l l y e l foglalkozunk, p o l i t i k a i és n e m s z a k t u d o m á n y o s é r t e k e z é s , a g a z d a ­ sági, szociális és egyéb k é r d é s e k e l e m z é s e k o r s z ü k s é g k é p p e n f o r r á s m u n k á k r a h i v a t ­ kozik. A szerző n e m tudós, h a n e m politikus és p u b l i c i s t a ; ilyen e s e t b e n igen sokat á r u l el az, h o g y k i h e z fordul, k i n e k az é r t é k e l é s e i t t e k i n t i k i i n d u l ó p o n t n a k . E g y kis t ú l z á s s a l ezt ú g y is m e g f o g a l m a z h a t n ó k : m o n d d meg, kiből merítesz, k i r e h i v a t ­ kozol, és m e g m o n d o m , k i vagy. Nos, az, a k i g a z d a s á g i k é r d é s e k b e n J e a n F o u r a s t i é r a , szociális k é r d é s e k b e n B e r t r a n d de J o u v e n e l r e , k ö z o k t a t á s i k é r d é s e k b e n G r i g n o n és P a s s e r o n t a n u l m á n y a i r a , nevelési k é r d é s e k b e n P i a g e t m u n k á i r a h i v a t k o z i k , n e m rossz n é v j e g y k á r t y á t n y ú j t felénk. A k ö n y v jó l a p j a i é p p e n azok, a m e l y e k e f o r r á ­ sok n y o m á n e l e m z i k a m a i francia t á r s a d a l o m helyzetét. „A m a d z s u n g e l e — a g a z d a s á g " — írja k ö n y v e első fejezetének c í m é b e n J.-J. S . - S . (ha n e m is a becézés, d e a rövidség k e d v é é r t jelöljük m i is így szer-

zőnket), és k ö r ü l b e l ü l ú g y á b r á z o l j a ezt a gazdaságot, m i n t polgári k r i t i k u s a i n a k nagy része. A m i n t írja, h a n e m történelemfilozófiai, h a n e m é r t é k s z k é m á b a n , n e m leíró, h a n e m n o r m a t í v m ó d o n j e l l e m e z n ő k a t á r s a d a l m i fejlődés ú t j á t , azt m o n d ­ hatnók, hogy h á r o m n a g y szakaszt fog á t : az első, a természet u r a l m a — ez a m ú l t ; a m á s o d i k a gazdaság u r a l m a — ez a j e l e n ; a h a r m a d i k az ember u r a l m a — ez a jövő, ezen kell m u n k á l k o d n i . A m a i t á r s a d a l o m b a n a g a z d a s á g az e r ő s z a k m o ­ d e r n formája, a m e l y u r a l m a a l a t t t a r t j a az e m b e r t ; a m a i t á r s a d a l o m l e g s ú l y o s a b b rákfenéje, h o g y az e m b e r t c s a k n y e r s a n y a g n a k , csak a r e n t a b i l i t á s s z e m p o n t j á b ó l tekintik. Ez m i n d e n baj forrása, i n n e n s z á r m a z i k m i n d a z , a m i a m a i i p a r i t á r s a ­ d a l o m b a n a „rossz k ö z é r z e t " velejárója, ez szül o l y a n t á r s a d a l m i viszonyokat, a m e ­ lyek közepette — S a r t r e s z a v a i v a l — „a pokol — a többiek". Egyszer s m i n d e n k o r r a véget kell v e t n i az a r a n y k o r r ó l szóló m e s é k n e k — véli szerzőnk —, m e r t egész m ú l t u n k b o r z a l m a s , az egész t ö r t é n e l m e n v é g i g v o n u l az á l l a n d ó n y o m o r és a viszonylagos t ú l n é p e s e d é s . Az e m b e r i s é g k é t h a r m a d a m a is n y o m o r b a n él. A n y o m o r b ó l k ö v e t k e z n e k a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k (bár m e g ­ fogadtuk, h o g y n e m h e l y e s b í t j ü k a szerzőt, d e l e g a l á b b egy zárójel i d e k í v á n k o z i k : J.-J. S.-S. társadalomfilozófiai e s z m e f u t t a t á s a i b a n igen g y a k o r i a k az ilyen, ok-okozati felcserélések, e l m é l e t i q u i d p r o quó-k), a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k v e z e t n e k a h á b o r ú k h o z . M i n d e z m a k i k ü s z ö b ö l h e t ő , h a az e m b e r v á l i k a g a z d a s á g u r á v á , h a o k o s a n h a s z n á l j a a r e n d e l k e z é s é r e álló eszközöket. M e l y e k — szerzőnk s z e r i n t — a l e g s z e m b e ö t l ő b b f o r m á i a t á r s a d a l m i e g y e n ­ lőtlenségnek? Az 1966-os a d ó b e v a l l á s o k a l a p j á n az a l k a l m a z o t t a k 7 1 % - á n a k évi 15 ezer f r a n k n á l k i s e b b a fizetése, a f r a n c i á k 1%-a viszont évi 100 ezer f r a n k n á l , 0,4%-a évi 300 ezer f r a n k n á l m a g a s a b b j ö v e d e l m e t m o n d h a t m a g á é n a k . N o h a F r a n c i a ­ országban az egy főre eső n e m z e t i j ö v e d e l e m alig 5%-kal k i s e b b , m i n t az N S Z K - b a n , a francia m u n k á s ó r a b é r e c s u p á n e g y h a r m a d a a n y u g a t n é m e t é n e k , m í g a gazdasági v e z e t ő k á d e r e k é az a m e r i k a i v a l v e t e k e d i k . C h a b a n o l , W e a w e r és J o u v e n e l f e l m é ­ rései bizonyítják, hogy a n e m z e t i j ö v e d e l e m újrafelosztása F r a n c i a o r s z á g b a n főként horizontálisan, m i n d e n r é t e g e n b e l ü l m e g y végbe, és n e m v e r t i k á l i s a n , n e m a vagyonosoktól a n i n c s t e l e n e k felé. A t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k F r a n c i a o r s z á g b a n a szerző v é l e m é n y e s z e r i n t jórészt az a n a k r o n i k u s o k t a t á s i r e n d s z e r b ő l e r e d n e k . Az á l t a l á n o s és i n g y e n e s o k t a t á s bevezetése és á l t a l á n o s í t á s a egyesek v á r a k o z á s a i t ó l e l t é r ő e n n e m v e z e t e t t t á r s a d a l m i egyenlőséghez. A m a i F r a n c i a o r s z á g b a n — J.-J. S.-S. kifejezése sze­ r i n t — b a r b á r m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k e t t e s z n e k é r e t t s é g i z e t t e k és n e m érettségizettek, t e c h n i k u m o k és főiskolák, l e g f ő b b k é p p e n p e d i g a Grandes Écoles-ok és m á s főisko­ l á k végzettjei között. G r i g n o n és P a s s e r o n k u t a t á s a i r a h i v a t k o z v a a szerző k i m u ­ tatja, hogy egy francia g y e r m e k n e k , szülei foglalkozásától függően, m a a k ö v e t k e z ő esélyei v a n n a k a főiskolai végzettség m e g s z e r z é s é r e : h a szülei m u n k á s o k — 4,4%, h a a l k a l m a z o t t a k — 16,2%, h a középfokú v e z e t ő k á d e r e k — 35,4%, h a m a g a s a b b v e z e t ő k á d e r e k — 51,8%, h a i p a r i v á l l a l k o z ó k — 71,5%. Az e g y e t e m d e m o k r a t i z á l á s a lassan m e g y végbe. 1938-ban az e g y e t e m i h a l l g a t ó k n a k c s u p á n 1,6%-a volt m u n k á s e r e d e t ű , 1950-ben 2,3%, 1960-ban 5,3 és 1966-ban — a m i k o r az e r e d e t i t e r v e k n e k megfelelően az a r á n y s z á m n a k 4 0 % - r a k e l l e t t v o l n a e m e l k e d n i e — 6%. (Sajátos — szociológiailag, filozófiailag és p o l i t i k a i l a g s o k a t v i t a t o t t és n a g y j á b ó l tisztá­ zott — korjelenség, hogy az 1968-as tiltakozó d i á k m o z g a l m a k é p p e n ilyen t á r s a d a l m i talajról n ő t t e k ki, m i n t a h o g y e g y é b k é n t a tőkés v i l á g b a n m á s h o l is a r a d i k á l i s ifjúsági m o z g a l m a k b a n n a g y súllyal v e s z n e k részt a k ö z é p p o l g á r s á g , az é r t e l m i s é g és g y a k r a n a n a g y p o l g á r s á g g y e r m e k e i is.) A t á r s a d a l m i v e z e t ő r é t e g e k b e szinte

kizárólag v e r s e n y e k e n és a Grandes Écoles-okon k e r e s z t ü l l e h e t b e j u t n i , ezek az i n t é z m é n y e k p e d i g egyre i n k á b b a t á r s a d a l m i elit s t a b i l i z á l ó d á s á n a k , örökletessé v á l á s á n a k eszközei. M á r az á l t a l á n o s iskola h a t o d i k o s z t á l y á b a j u t á s k o r (a 9—10 éves g y e r m e k e k ­ nél) így a l a k u l a helyzet a t á r s a d a l m i e r e d e t s z e r i n t : h a t o d i k osztályba l é p a „ m a g a s a b b k ö r ö k " g y e r m e k e i n e k 95%-a, a m u n k á s g y e r m e k e k 40%-a, a p a r a s z t g y e r ­ m e k e k 12%-a. Egyszóval — írja szerzőnk — 10 g y e r m e k közül k i l e n c n e k m á r a z elemi iskola befejezésekor eldől t o v á b b i é l e t p á l y á j a . A m o d e r n l é l e k t a n , p e d a g ó g i a és m á s d i s z c i p l í n á k e r e d m é n y e i r e h i v a t k o z v a a szerző a r r a figyelmeztet, hogy az egyén k e d v e z ő szellemi fejlődésének a l a p j a i t u l a j d o n k é p p e n a 7 éves k o r előtt a l a k u l n a k ki, és k ü l ö n ö s e n fontos a 2 és a 4 éves k o r közötti fejlődés. A t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g k ö r ü l m é n y e i között m á r itt, az i n d u l á s n á l , az első „ s a n s z " - n á l , a k i v á l t s á g o s a k örökletessé teszik k i v á l t s á g a i k a t , a k e d v e z ő t l e n e b b k ö r ü l m é n y e k között élők p e d i g „ h a n d i c a p " - j ü k e t . És a szerző k i m o n d j a v é g k ö v e t k e z t e t é s é t : o k t a t á s ü g y i s z e m p o n t b ó l h a z á j a g y e n g é n fejlett ország; l e h e t - e m á s k é n t n y i l a t k o z n i egy o l y a n helyzetről, a m e l y b e n egy m a n i k ű r ö s n ő k e r e s e t e j ó v a l f e l ü l m ú l j a a t a n í t ó é t ? A t á r s a d a l m i b a j o k r ó l szólva J.-J. S.-S. k ü l ö n ö s e n sötét színekkel ecseteli a z ö r e g e k sorsát. Ma, a m i k o r az átlagos é l e t k o r a század eleji 46 é v r ő l 72 é v r e e m e l k e d e t t , az i p a r i t á r s a d a l o m c s u p á n a m o r t i z á c i ó s s z e m p o n t b ó l t e k i n t i az e m b e r t , és ilyen k ö r ü l m é n y e k között az idősek a n y a g i l a g és erkölcsileg is s z e n v e d n e k . M a ­ n a p s á g az öregség b ü n t e t é s ; az öregeket félre kell d o b n i , m e g kell ölni. É s h o g y szavai n e t ű n j e n e k t ú l z á s n a k , a k ö v e t k e z ő k k e l b i z o n y í t : k i m u t a t t á k , hogy az a g g m e n ­ h á z b a k e r ü l t öregek k ö z ü l 8 % elhalálozik az első 8 n a p f o l y a m á n , 29% az első h e t e k b e n , az első 6 h ó n a p b a n p e d i g á t l a g 4 6 % . Í m e , n a g y v o n a l a k b a n — m e r t k o r á n t s e m e m l í t h e t t ü n k m i n d e n t — így Servan-Schreiber a mai Franciaországot.

látja

Milyen megoldásokat javasol? J.-J. S.-S. abból i n d u l ki, hogy erkölcsi m e g g o n d o l á s o k t ó l függetlenül is, a jelenlegi gazdasági viszonyok b i z o n y í t j á k : n e m fejlődhet az az ország, a m e l y m o d e l ­ l e k e t másol, a m e l y n e m saját h a g y o m á n y a i n a k és m e n t a l i t á s á n a k megfelelő u t a t v á l a s z t m a g á n a k . T a n u l n i l e h e t m i n d e n k i t ő l , és v a n m i t t a n u l n i : a szerző felsoro­ l á s á b a n a j a p á n o k t ó l a gazdasági h a t é k o n y s á g o t , az angoloktól d e m o k r á c i á t , a szovjetektől a k é t k e z i m u n k a m e g b e c s ü l é s é t és a n e m e k közötti egyenlőséget, n e m is beszélve a h o l l a n d o k r ó l , a k i k „nagyszerűek", és Svédországról, a m e l y e t f e n n ­ t a r t á s n é l k ü l l e m á s o l n a , d e n e m lehet. (Pompidou-tól s z á r m a z i k e g y é b k é n t az a „ b e m o n d á s " , hogy a jövő F r a n c i a o r s z á g á t úgy képzeli el, m i n t Svédországot, csak egy kicsit t ö b b napfénnyel.) A m i az Egyesült Á l l a m o k a t illeti, ez szerinte, a m i n t azt m á r a Le défi américain-ben is m e g í r t a , sok s z e m p o n t b ó l a j ö v ő l a b o r a t ó r i u m a , de e g y á l t a l á n n e m u t á n o z h a t ó . A sokat e m l e g e t e t t E u r ó p a i Egyesült Á l l a m o k o n k í v ü l F r a n c i a o r s z á g csak k a r i k a t ú r á j a l e h e t az U S A - n a k , h a p e d i g l é t r e j ö n n e a z E u r ó p a i E g y e s ü l t Á l l a m o k , m á s n a k k e l l e n e l e n n i e , m i n t az U S A - n a k . S e r v a n S c h r e i b e r c s o d á l a t t a l szólt az Egyesült Á l l a m o k r e n d k í v ü l i t e l j e s í t m é n y e i r ő l , d e ugyanakkor felháborítónak minősíti a felmérhetetlen gazdagság ellenpólusán fellépő n y o m o r t , v a l a m i n t a közbiztonság h i á n y á t (még az az e l e m i közbiztonság is h i á n y ­ zik, írja, a m i t M o h a m e d í r t elő a p u s z t a i b e d u i n törzseknek). J.-J. S.-S. t e h á t azzal az i g é n n y e l l é p fel, hogy egy eredeti, átfogó — a franciaországi v i s z o n y o k n a k , s a j á t o s s á g o k n a k megfelelő — t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i m o d e l l t dolgoz ki, j ó l l e h e t elis­ m e r i , hogy k o n k r é t r e f o r m j a v a s l a t a i n a k n a g y részét s v é d és n y u g a t n é m e t p é l d á k b ó l merítette.

A szerző r e f o r m t e r v é n e k a l a p e s z m é j e fából v a s k a r i k a : g a z d a s á g és politika szétválasztása. A francia g a z d a s á g m i n d e n b a j a a szerző s z e r i n t e l s ő s o r b a n a b b ó l származik, hogy az á l l a m n e m r e n t á b i l i s gazdasági á g a k a t és v á l l a l a t o k a t t á m o g a t . Elsősorban a „nemzetközi presztízst" szolgáló b e f e k t e t é s e k e t ellenzi (egyik n y i l a t ­ k o z a t á b a n a C o n c o r d e - t e r v e t e s z t e l e n s é g n e k nevezi), v a l a m i n t azt h e l y t e l e n í t i , hogy n e m t á m o g a t j á k a mezőgazdaságot és az é l e l m i s z e r i p a r t . I l y e n k é p p e n a francia g a z d a ­ ság a r á n y t a l a n k é p z ő d m é n y , n a g y fejjel, n a g y f a r o k k a l és v é z n a testtel, a m e l y n e k m i n d k e t t ő t el kell t a r t a n i . A szerző s z e r i n t a legfontosabb t e n n i v a l ó : az á l l a m n e támogassa a n e m r e n t á b i l i s gazdasági v á l l a l k o z á s o k a t , h a n e m fejlessze a v e r ­ senyképes francia i p a r á g a k a t . T á m o g a t n i kell t o v á b b á a k i s i p a r t és a közepes n a g y ­ ságú, de minőségi t e r m e l é s r e á t á l l ó v á l l a l a t o k a t , a m e l y e k u r b a n i s z t i k a i l a g is a l a ­ kítják m a j d az ország k é p é t (az u r b a n i s z t i k a e g y é b k é n t a szerző egyik vessző­ paripája), a m e t r o p o l i s o k h e l y e t t a kis és közepes n a g y s á g ú v á r o s o k a t k e l l kifej­ leszteni. A szerzőt n e m z a v a r j a az a logikai e l l e n t m o n d á s , h o g y egyrészt ki a k a r j a kapcsolni az á l l a m o t a gazdasági életből, m á s r é s z t m e g h a t á r o z o t t g a z d a s á g i fejlesztési tervet ír elő s z á m á r a . Azzal az a l a p v e t ő e n téves t é t e l é v e l pedig, h o g y n e u g y a n a z o k i r á n y í t s á k a politikai életet, a k i k a gazdaságit, hogy s z é t v á l a s z t h a t ó n a k t a r t j a a gazdasági és a politikai h a t a l m a t , f o g a d a l m u n k h o z h í v e n n e m k í v á n u n k foglalkozni. A szerző gazdasági p r o g r a m j á n a k t o v á b b i f o n t o s a b b p o n t j a i a k ö v e t k e z ő k : a második n e m z e d é k i g m e g kell s z ü n t e t n i a n a g y t ő k e ö r ö k ö l h e t ő s é g é n e k jogát; progresszív adózással és fizetésrendezésekkel felére kell s z ű k í t e n i a j ö v e d e l e m legyező n y í l á s á t ; s z a v a t o l t m i n i m á l i s j ö v e d e l m e t kell biztosítani a v e r s e n y t n e m bíró p a r a s z t o k n a k , k i s k e r e s k e d ő k n e k , k é z m ű v e s e k n e k ; m u n k a l e h e t ő s é g e t és j ö v e ­ delemforrást kell t e r e m t e n i az ö r e g e k n e k és a n ő k n e k . Mivel a n a g y t ő k e örökölhetőségi j o g á n a k m e g s z ü n t e t é s e t ő k e k i v á n d o r l á s i f o l y a m a t o t i n d í t h a t m e g , ezt a hágai n e m z e t k ö z i t ö r v é n y s z é k h e z h a s o n l ó n e m z e t k ö z i a n t i t r ö s z t t ö r v é n y k e z é s s e l kell ellensúlyozni. Ez, v a l a m i n t a dollár gazdasági szerepének, az Egyesült Á l l a m o k n y u g a t - e u r ó p a i gazdasági b e f o l y á s á n a k t ú l s ú l y a kellően i n d o k o l n á az E u r ó p a i E g y e ­ sült Á l l a m o k m e g t e r e m t é s é n e k szükségességét. A szerző szerint ez az egyetlen lehetséges v á l a s z az a m e r i k a i k i h í v á s r a . Ezen a gazdasági a l a p o n l á t n a hozzá a szerző a felsorolt t á r s a d a l m i b a j o k orvoslásához. Fel a k a r j a s z á m o l n i a v i d é k e l m a r a d o t t s á g á t , teljes a u t o n ó m i á t k ö v e ­ tel a helyi h a t ó s á g o k n a k , m e g kell s z ü n t e t n i s z e r i n t e a k i r í v ó és k i h í v ó e g y e n l ő t ­ lenségeket a t á r s a d a l m i élet m i n d e n t e r ü l e t é n . E l k e r ü l h e t e t l e n n e k t a r t j a az e l l e n t ­ mondások f e n n m a r a d á s á t , m e r t e n é l k ü l — ú g y m o n d — n i n c s fejlődés; az élet — h a r c . É p p e n ezért k i v i h e t e t l e n n e k t e k i n t i a z o k a t a gazdasági elképzeléseket, a m e l y e k e t a „részvétel", a „ t á r s a d a l m i p a r t n e r e k e g y ü t t m ű k ö d é s e " a p o s t o l a i t e r j e s z t e n e k a tőke és a m u n k a é r d e k e i n e k közös n e v e z ő r e h o z á s a végett. A szerző elismeri, hogy az o s z t á l y h a r c o t n e m l e h e t m e g s z ü n t e t n i . T e r v e i a r r a i r á n y u l n a k , h o g y i n t é z m é n y e s k e r e t e k közé szorítsa és egy átfogó szociális p r o g r a m a l k a l m a z á s á v a l levezesse ezt a harcot. S z e r i n t e az i p a r i v á l l a l a t o k a t egy o l y a n ü g y i n t é z ő b i z o t t s á g n a k kell v e z e t n i e , a m e l y b e n r é s z t v e s z n e k a tőke, a m e n e d z s e r e k és az a l k a l m a z o t t a k képviselői. A d ö n t ő szerep a m e n e d z s e r e k é , n e k i k kell g o n d o s k o d n i u k a m a x i m á l i s g a z d a s á g i h a t é k o n y s á g r ó l , ezt a r é t e g e t kell á l l a n d ó a n a l e g t e h e t s é g e s e b b e k k e l felújítani. (A La Nouvelle Critique-ban m e g j e l e n t r e c e n z i ó t a l á l ó a n á l l a p í t j a meg, h o g y S e r v a n Schreiber m a n i f e s z t u m a e l s ő s o r b a n az i p a r i vezető k á d e r e k h e z szól, á m a h e l y e t t , hogy — a m i n t azt a k o m m u n i s t á k teszik — h a n g s ú l y o z n á é r d e k k ö z ö s s é g ü k e t és

k a p c s o l a t a i k a t a dolgozókkal a tökével s z e m b e n , k ü l ö n , a m u n k á s o k fölött á l l ó r é t e g e k n e k t e k i n t i őket.) J.-J. S.-S. gazdasági-szociális p r o g r a m j á n a k „ r a d i k a l i z m u s a " és „szocializmusa" jól l e m é r h e t ő a t e r v e i s z á m á r a m e g á l l a p í t o t t t e r m i n u s o k o n . J ö v e d e l e m r e n d e z é s — öt év a l a t t ; l a k á s k é r d é s m e g o l d á s a (à la N S Z K ) — 15 é v ; az összes szociális p r o b l é m á k m e g o l d á s a — egy n e m z e d é k (azaz k b . 30 év) a l a t t . Mit j e l e n t ez? H a a r r a g o n d o l u n k , a m i r e a szerző is h i v a t k o z i k F o u r a s t i é n y o m á n , m i s z e r i n t F r a n c i a o r s z á g b a n 1880 é s 1953 között a t e r m e l é k e n y s é g m e g k é t s z e r e z ő d ö t t , a k ö v e t k e z ő 10 é v b e n ismét m e g ­ d u p l á z ó d o t t , az ezt k ö v e t ő h ú s z é v b e n m e g h á r o m s z o r o z ó d i k , és az ü t e m t o v á b b r a is o l y a n m a r a d , h o g y a század végéig c s a k m i n d e n m á s o d i k n a p kell m a j d dolgozni — h a ezt s z e m m e l t a r t j u k , a k k o r n y i l v á n v a l ó , h o g y J.-J. S.-S. m i n d e n szociális p r o g r a m j a m e g o l d h a t ó a n é l k ü l , h o g y b á r m i t is v á l t o z t a t n á n k a jelenlegi g a z d a s á g i ­ t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á n , c s u p á n v a l a m i v e l h o z z á é r t ő b b ü g y i n t é z é s r e v a n szükség. É s végső fokon ez a s e r v a n - s c h r e i b e r i „ r a d i k á l i s " és „szocialista" p r o g r a m l é ­ nyege. M i n t h a a s z a t í r a í r ó t h a l l a n ó k : legyen revízió, de n e m ó d o s í t s u n k s e m m i t . M e r t J.-J. S.-S. egész „ f o r r a d a l m i " p r o g r a m j á n a k l é n y e g e a vezetőréteg felújítá­ s á r a szorítkozik, m e g t a r t j a a k a p i t a l i z m u s t , de fel a k a r j a cserélni a k a p i t a l i s t á k a t . Szó sincs a m a g á n t u l a j d o n m e g s z ü n t e t é s é r ő l v a g y a k á r a j e l e n k o r i k a p i t a l i z m u s struktúráinak valamelyes átalakításáról. S z a k é r t ő k k i m u t a t t á k , h o g y J.-J. S.-S. g a z d a s á g i és szociális elképzelései a l i g k ü l ö n b ö z n e k P o m p i d o u — C h a b a n - D e l m a s és a g y t r ö s z t j ü k p r o g r a m j á t ó l . A Le Nouvel Observateur J.-J. S.-S. k ö n y v é n e k recenziója m e l l e t t közli a szerző a r c k é p é t is, k á r t y a l a p s z e r ű e n , felül J.-J. S.-S., a l u l C h a b a n - D e l m a s . Az ötlet szellemes: a h a s o n ­ lóság e l l e n é r e k é t k ü l ö n b ö z ő k á r t y a l a p r ó l v a n szó. M e r t a n a g y t ő k e m i n d i g t ö b b l a p o t t a r t k e z é b e n . H a egyik n e m ü t b e , b e ü t h e t a másik.

Kallós Miklós

Nemzeti konfliktusok a kapitalista országokban H a az u t ó b b i é v e k s a j t ó k ö z l e m é n y e i a l a p j á n í t é l k e z n é n k , az l e h e t n e a b e n y o ­ m á s u n k , h o g y f ö l d g ö m b ü n k ö n felcserélődtek az a l a p v e t ő n e m z e t i k o n f l i k t u s o k g ó ­ cai. A n a c i o n a l i z m u s v i h a r o s n ö v e k e d é s e , a n e m z e t i é r z e l m e k k i r o b b a n á s a i , az ö n ­ álló n e m z e t i l é t é r t v a l ó h a r c — m i n d e z m é g n e m r é g a fejlett k a p i t a l i s t a országoktól t á v o l t ö r t é n t . Á z s i á b a n A f r i k á b a n . M i n d e n e s e t r e ez ott volt n y i l v á n v a l ó , s z e m ­ m e l l á t h a t ó . D e í m e , v i h a r o s összecsapások h e l y s z í n é v é v á l t a k — egészen a b a r i ­ k á d h a r c o k i g — É s z a k - Í r o r s z á g v á r o s a i . A francia és angol n y e l v ű lakosság e l l e n t é t e i a szó szoros é r t e l m é b e n s z é t m a r c a n g o l j á k K a n a d á t . A n e m z e t i é r z e l m e k k i t ö r é s e a z ősidők óta szorosan e g y m á s m e l l e t t élő f l a m a n d o k és v a l l o n o k között B e l g i u m egy­ ségét is fenyegeti. A n g l i á b a n k a t a s z t r o f á l i s a n erősödik az ellenséges é r z ü l e t a s z í n e s b ő r ű b e v á n ­ d o r l ó k k a l s z e m b e n . A w a l e s i N a c i o n a l i s t a P á r t , a m e l y 1931-ben csak ötszáz t a g o t s z á m l á l t , 1968-ra m á r 30 000-re e m e l t e l é t s z á m á t , és a k t í v a n részt v e t t a p a r l a m e n t i

választásokon. A skót n a c i o n a l i s t á k , a k i k s z i n t é n j e l e n t ő s v á l a s z t á s i győzelmet é r t e k el, n e m c s a k k ü l ö n p a r l a m e n t e t k ö v e t e l n e k m a g u k n a k , h a n e m Skócia teljes független­ sége é r d e k é b e n h a l l a t j á k s z a v u k a t . Az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k egész belső életében m i n d h a n g s ú l y o z o t t a b b a n k ö z p o n t i h e l y r e k e r ü l a faji k é r d é s , a fekete a m e r i k a i a k h a r c a á l l a m p o l g á r i jogaikért. A fejlett k a p i t a l i s t a o r s z á g o k b a n a n e m z e t i érzés ilyen k i t ö r é s e i t visszaesésnek s z á m í t h a t j u k - e a h a l a d ó m ú l t h o z viszonyítva, v a g y a fejlődő országok s o k k a l h a t a l ­ m a s a b b nemzeti-felszabadító m o z g a l m a i v i s s z h a n g j á n a k t e k i n t s ü k ? A v a g y bizony­ sága ez annak, h o g y az i p a r i fejlődés n e m c s ö k k e n t i — m i n t s o k a n g o n d o l t á k — a nemzeti különbségeket, h a n e m ellenkezőleg, erősíti a h a j l a m o t a k ü l ö n v á l á s r a ? Első p i l l a n t á s r a a n e m z e t i é r z e l m e k és m o z g a l m a k f e l l e n d ü l é s e a fejlett k a p i ­ talista o r s z á g o k b a n e l l e n t m o n d a n e m z e t l e n i n i e l m é l e t é n e k , a m e n n y i b e n L e n i n ezt a t e n d e n c i á t a k a p i t a l i z m u s fejlődésének kezdeti szakaszához kapcsolta, m í g „ . . . a z érett, a szocialista t á r s a d a l o m m á v a l ó á t a l a k u l á s felé h a l a d ó k a p i t a l i z m u s r a j e l ­ lemző" szakasz — (Lenin Összes Müvei 24., 123) e l l e n k e z ő l e g : erősíti a n e m z e t e k h a ­ sonulását e g y m á s h o z . D e ez az „ e l l e n t m o n d á s " c s a k a k k o r k e l e t k e z h e t , h a a l e n i n i gondolatot k i r a g a d j u k összefüggéseiből, h a azt a k a p i t a l i z m u s e g y e n l ő t l e n fejlődé­ sének elméletétől függetlenül vizsgáljuk. Az e g y e n l ő t l e n fejlődés, a m e l y n e m c s a k a gyarmatokon, h a n e m a m e t r o p o l i s o k b a n is megfigyelhető, a n e m z e t e k fejlődésének alakulását is befolyásolja. A k a p i t a l i z m u s k ö r ü l m é n y e i között a n e m z e t i s é g i v á l a s z ­ falak l e o m l á s a f ő k é n t egyes n é p e k n e k m á s o k á l t a l t ö r t é n ő leigázása ú t j á n m e g y végbe, a m i az e g y m á s h o z v a l ó h a s o n u l á s szükséges f e l t é t e l e i n e k m e g t e r e m t é s e k ö z ­ ben é p p e n az e l l e n t é t e s i r á n y z a t erősödését v á l t j a k i — a n e m z e t i érzés feléledését. Nézzük m e g m i n d e z t B e l g i u m p é l d á j á n , a h o l két, m a j d n e m egyenlő s z á m ú n e m ­ zetiség csapott össze — a francia n y e l v e t beszélő v a l l o n o k és a h o l l a n d n y e l v ű fla­ m a n d o k . A m i k o r B e l g i u m 1930-ban független k i r á l y s á g g á v á l t , az új á l l a m d o m i ­ náló erejét a v a l l o n b u r z s o á z i a és földbirtokosság alkotta. B á r B e l g i u m b a n a fla­ m a n d o k t ö b b s é g b e n v o l t a k a v a l l o n o k k a l s z e m b e n , a h i v a t a l o s n y e l v a francia lett, amelyet az u r a l k o d ó osztály beszélt. A F l a n d r i a dolgozó r é t e g e h a s z n á l t a f l a m a n d nyelvet p a r a s z t i n y e l v n e k t a r t o t t á k , és n e m j e l e n t k e z e t t a h i v a t a l o s o k m á n y o k b a n . 1866-ban k é t m u n k á s t , a k i k n e m t u d t a k franciául, a francia n y e l v ű b í r á k h a l á l r a ítéltek, n e m is a d v á n lehetőséget a v é d e k e z é s r e , és c s a k a kivégzés u t á n m e r ü l t e k fel k é t s é g e k e m u n k á s o k b ű n ö s s é g é t illetően. A f l a m a n d o k n a k n e m volt k i a l a k u l t értelmiségük, m i v e l a régi p r o t e s t á n s elit H o l l a n d i á b a e m i g r á l t , az új é r t e l m i s é g pedig m é g n e m s z ü l e t e t t m e g . D e ez az á l l a p o t n e m t a r t h a t o t t örökké. F l a n d r i a g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i fejlődését a f l a m a n d n a c i o n a l i z m u s erősödése k í s é r t e . 1898-ban a holland n y e l v a l a p j á n k i a l a k u l t f l a m a n d n y e l v B e l g i u m m á s o d i k h i v a t a l o s n y e l v e lett. 1910-ben a f l a m a n d o k a n y a n y e l v i k ö z é p i s k o l á k l é t r e h o z á s á r a k a p t a k jogot, d e csak 1930-ban „ f l a m a n d i z á l t á k " a g e n t i e g y e t e m e t , és É s z a k - B e l g i u m elemi i s k o ­ l á i b a n 1932-től t e t t é k kötelezővé a f l a m a n d nyelvet. Szükséges-e h o z z á t e n n i , hogy az ilyen lassú fejlődés k i v á l t o t t a a f l a m a n d l a k o s s á g n ö v e k v ő e l é g e d e t l e n s é g é t ? E h h e z j á r u l a g a z d a s á g i e r ő k j e l e n t é k e n y á t c s o p o r t o s u l á s a az u t ó b b i é v t i z e d e k f o l y a m á n . K o r á b b a n V a l l o n i a egyike volt E u r ó p a l e g g a z d a g a b b i p a r v i d é k e i n e k , s e s z e m p o n t ­ ból l é n y e g e s e n megelőzte F l a n d r i á t . D e a s z é n i p a r krízise és n é h á n y m á s k ö r ü l m é n y a k a d á l y o z t a t o v á b b i fejlődését. N a p j a i n k b a n viszont F l a n d r i a i p a r o s o d á s a h a l a d gyorsabb ü t e m b e n — ott t a l á l j u k m e g a k o r s z e r ű t e c h n i k a bázisait, a bőséges m u n ­ kaerőt, a t e n g e r t h a t a l m a s kikötőivel. Míg 1955-ben V a l l o n i a l a k o s s á g á n a k egy főre eső j ö v e d e l m e m a g a s a b b volt, m i n t F l a n d r i á b a n , m a fordított a helyzet. Á l l a n d ó a n csökken a v a l l o n l a k o s s á g s z e r e p é n e k jelentősége. A X I X . s z á z a d b a n B e l g i u m l a -

k o s s á g á n a k 43%-a élt V a l l o n i á b a n , 1961-ben m á r c s a k 33%-a (51,2% F l a n d r i á r a esik, 15,6% B r ü s s z e l r e és az azt k ö r ü l v e v ő vegyes l a k o s s á g ú falvakra). É p p e n az e r ő k n e k ez a k i e g y e n l í t ő d é s e v á l t j a ki az a g g o d a l o m fokozódását és a k o n k u r r e n c i a erősödését m i n d k é t részről. A f l a m a n d o k p a n a s z k o d n a k , h o g y s z á m ­ beli f ö l é n y ü k m é g m i n d i g n e m t a l á l t kellő e l i s m e r é s r e , és t o v á b b r a is d i s z k r i m i ­ n á l j á k őket n y e l v ü k és k u l t ú r á j u k t e k i n t e t é b e n . A v a l l o n o k p a n a s z k o d n a k a fla­ m a n d o k részéről m e g n y i l v á n u l ó a g r e s s z i v i t á s r a és üldözésre. Az u t c a i összecsapá­ sokig m e n ő k o n f l i k t u s o k és v i t á k átfogják az egész ország t e r ü l e t é t , a t á r s a d a l m i és m a g á n é l e t m i n d e n szféráját. Csak e g y e t l e n példa. A k a p c s o l a t o k végső kiéleződése k ö v e t k e z m é n y e k é n t el­ fogadtak egy h a t á r o z a t o t : m i n d e n t , a m i f l a m a n d , F l a n d r i a t e r ü l e t é r e kell összpon­ tosítani, m i n d e n t , a m i v a l l o n — V a l l o n i á r a . De F l a n d r i a t e r ü l e t é n é p ü l t az 1426b a n a l a p í t o t t h í r e s k a t o l i k u s l e u v e n i e g y e t e m , ahol v a l a m i k o r R o t t e r d a m i E r a s ­ mus, az a n a t ó m u s Vesalius, C o r n e l i u s J a n s e n és m á s o k a d t a k elő. E n n e k az egye­ t e m n e k k é t s z a k a — a francia és f l a m a n d — t ö b b d i á k o t számlál, m i n t a m á s i k h á r o m belga e g y e t e m e g y ü t t v é v e . D e L e u v e n (franciául L o u v a i n ) f l a m a n d , ott te­ h á t n i n c s h e l y e a f r a n c i a n y e l v ű e g y e t e m n e k . N é h á n y éve m á r , hogy a f l a m a n d n a c i o n a l i s t á k ilyen j e l s z a v a k k a l h a r c o l t a k : „ L e u v e n f l a m a n d ! " , „Ki a v a l l o n o k k a l ! " . 1963 f e b r u á r j á b a n a feszültség e l é r t e t e t ő p o n t j á t . M i n d k é t vezető b u r z s o á p á r t és B e l g i u m Szocialista P á r t j a megoszlott n e m z e t i és n y e l v i s z e m p o n t o k a l a p j á n , a kor­ m á n y l e m o n d o t t , sőt m é g a k a t o l i k u s p ü s p ö k s é g e k s e m t u d t a k m e g e g y e z n i e g y m á s ­ sal. V é g ü l is az e g y e t l e n lehetséges m e g o l d á s n a k az t ű n t , h o g y v o n j á k k i és t e l e ­ pítsék á t V a l l o n i á b a az e g y e t e m f r a n c i a n y e l v ű részlegét. F o r m á l i s a n az e g y e t e m egységes m a r a d , d e g y a k o r l a t i l a g k é t r é s z r e oszlik: egyik a f l a m a n d „ k a t o l i k u s e g y e t e m L e u v e n b e n " , m á s i k a francia „Leuveni k a t o l i k u s e g y e t e m " v a l a h o l V a l l o ­ n i á b a n . D e h o g y l e h e t m e g o s z t a n i a l a b o r a t ó r i u m o k a t , a felszerelést, a k ö n y v t á r a t ? A k i s e b b , v e g y e s l a k o s s á g ú faluközösségeket s e m l e h e t e g y k ö n n y e n n y e l v i a l a ­ p o n felosztani. M é g n e h e z e b b p r o b l é m a a főváros, Brüsszel helyzete. Brüsszel for­ m á l i s a n k é t n y e l v ű , s a n y e l v i egyenlőség n e v e t s é g e s e r e d m é n y e k h e z v e z e t : az északi á l l o m á s o n a r á d i ó először f l a m a n d , m a j d francia n y e l v e n m o n d j a b e az i n f o r m á ­ ciót, a délin v i s z o n t — fordítva, először f r a n c i á u l , a z t á n f l a m a n d u l . G y a k o r l a t i l a g a v á r o s francia n y e l v ű , és a f r a n c i a n y e l v elterjedése fokozódik. 1947-ben a b r ü s z szeliek 75,8%-a volt francia n y e l v ű , 1968-ban m á r 82,3% áll s z e m b e n a 17,7%-kal (abszolút s z á m o k b a n 886 000 s z e m b e n 190 000-rel). H a ez így m e g y t o v á b b , a k k o r 1990-ben a m a g u k a t f l a m a n d n y e l v ű e k n e k v a l l ó lakosok n e m h a l a d j á k m e g a 13%-ot. M a g u k n a k a b r ü s s z e l i e k n e k ez n e m okoz k ü l ö n ö s e b b gondot; a m e g k é r d e z e t t e k 70%-a s z e m é l y e s e n n e m érez s e m m i l y e n n e h é z s é g e t n y e l v i p r o b l é m á k m i a t t , 50%-a p e d i g m e s t e r s é g e s e n k i a g y a l t n a k t e k i n t i a kérdést. A f l a m a n d o k a z o n b a n , ha. B r ü s s z e l b e u t a z n a k , g y a k r a n i d e g e n e k n e k érzik ott m a g u k a t . Az e l é g e d e t l e n s é g és a f ő v á r o s b a n felhalmozott a n y a g i j a v a k és k u l t u r á l i s é r t é k e k l á t v á n y a félté­ k e n y s é g e t v á l t ki, s ez k a p n a c i o n a l i s t a színezetet. M i n d a f l a m a n d o k , m i n d a v a l l o n o k s o r a i b a n e r ő s ö d n e k a szélsőséges reak­ ciós szervezetek. A n t w e r p e n t ő l n e m m e s s z i r e egy v e n d é g l ő t u l a j d o n o s a a falra o l y a n p l a k á t o k a t a k a s z t o t t , a m e l y e k e n a f l a m a n d oroszlán és a v a l l o n k a k a s k e ­ zet s z o r í t . . . Ez m á r elég volt a h h o z , h o g y soviniszta c s o p o r t o k m e g r o h a n j á k a v e n d é g l ő t , összetörjék az e d é n y e k e t , és szétzúzzák a b ú t o r z a t o t . A h á n y ország — a n n y i p r o b l é m a . B e l g i u m b a n és K a n a d á b a n lógia s z i m b ó l u m a , É s z a k - Í r o r s z á g b a n — a v a l l á s . De a nyelvi, r á l i s e l t é r é s e k b á r m e n n y i r e j e l e n t ő s e k is, s o h a s e m v á l t a n a k ki cionalista m e g m o z d u l á s t , h a n e m á l l n a k m ö g ö t t ü k a l a k o s s á g

a n y e l v az ideo­ vallási és kultu­ tömegméretű na­ alapvető érdekeit

érintő, sokkal m é l y e b b szociális-gazdasági e l l e n t é t e k . É s z a k - Í r o r s z á g b a n , a m i n t e r r e Lenin m á r az 1901-es tavaszi e s e m é n y e k t a p a s z t a l a t a a l a p j á n r á m u t a t o t t , a val­ lási megoszlás m ö g ö t t (a k a t o l i k u s k i s e b b s é g b e n t ú l s ú l y b a n v a n n a k az írek, a p r o t e s t á n s többséget m e g az A n g l i á b ó l s z á r m a z o t t a k képviselik) m é l y szociális p r o b l é m a áll: a k a t o l i k u s k i s e b b s é g e l n y o m á s a a p r o t e s t á n s b u r z s o á z i a és föld­ birtokosok által. A n y e l v i k o r l á t K a n a d á b a n a f r a n c i a n y e l v e t beszélő Q u e b e c t a r t o m á n y t ö r t é n e l m i v i s s z a m a r a d o t t s á g á t és a m é l y e n gyökerező gazdasági-szo­ ciális és k u l t u r á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t t ü k r ö z i az a n g o l és francia k a n a d a i a k között. Ott, ahol h a s o n l ó p r o b l é m a n i n c s , m é g a g y a k o r i k u l t u r á l i s - n y e l v i v i t á k s e m n ő n e k komoly konfliktussá. J e l l e m z ő p é l d a Svájc, a m e l y e t L e n i n is a n e m z e t i s é g i kérdés m a x i m á l i s a n d e m o k r a t i k u s m e g o l d á s á n a k t e k i n t e t t , m á r a m e n n y i r e ez egy­ általán lehetséges a k a p i t a l i z m u s k ö r ü l m é n y e i között. Svájc k e z d e t t ő l t ö b b n e m z e t i s é g ű á l l a m k é n t j ö t t létre, és a t ö b b n y e l v ű s é g j ó ­ val azelőtt t ö r v é n y s z e r ű v é vált, h o g y a n y e l v a k i a l a k u l ó n e m z e t ideológiai szim­ b ó l u m á v á lett volna. M á r a k ö z é p k o r i Svájci L i g á b a n , a m e l y n e k h i v a t a l o s n y e l v e ugyan a n é m e t volt, s z a b a d o n h a s z n á l t á k m i n d a francia, m i n d az olasz n y e l v e t . Az 1848-as a l k o t m á n y a s z u v e r é n á l l a m o k föderációját a m a i államszövetséggé alakította át, s f o r m á l i s a n is m e g á l l a p í t o t t a a n é m e t , francia és olasz n y e l v e g y e n ­ lőségét; k é s ő b b ezekhez m é g h o z z á c s a t o l t á k a r é t o r o m á n n y e l v e t . N e m k e v é s b é fontos, h o g y a n y e l v i k o r l á t o k S v á j c b a n n e m e s n e k egybe a kulturális-vallási és a d m i n i s z t r a t í v h a t á r o k k a l . A svájci k a n t o n o k n a g y o n v á l t o ­ zatos feltételek között m ű k ö d n e k , és a h o v a t a r t o z á s érzése (a „ l o k á l p a t r i o t i z m u s " ) a svájciaknál s o k k a l n a g y o b b m é r t é k b e n fejlett, m i n t F r a n c i a o r s z á g v a g y N é m e t ­ ország l a k o s a i n á l . Mivel az összes iskolai, v a l l á s i és k u l t u r á l i s k é r d é s e k e t a k a n tonális — és n e m a szövetségi — t ö r v é n y h o z á s n a k r e n d e l i k alá, c s ö k k e n a k u l ­ turális-nyelvi k o n f l i k t u s o k lehetősége. És a m i m é g f o n t o s a b b , a gazdasági k ü l ö n b ­ ségek s e m e s n e k e g y b e a n y e l v i h a t á r o k k a l . A t ö b b m i n t százezer l a k o s ú öt leg­ nagyobb svájci v á r o s közül k e t t ő (Genf és L a u s a n n e ) francia n y e l v ű , h á r o m (Zü­ rich, Basel és B e r n ) n é m e t n y e l v ű . Az a g r á r - és i p a r v i d é k r e v a l ó felosztásnak sincs s e m m i k a p c s o l a t a a n y e l v i és v a l l á s i k ü l ö n b s é g e k k e l . E g y e t l e n n y e l v i - e t n i k a i csoport s e m élvez p r i v i l é g i u m o k a t a m á s i k r o v á s á r a , és ezzel m a g y a r á z h a t ó S v á j c viszonylag „ b é k é s " fejlődése. H a ezek a feltételek m e g v á l t o z n á n a k , r ö g t ö n m á s k é p e t k a p n á n k . Hiszen a „jótékony" Svájc h í r e s az i d e g e n m u n k á s o k d i s z k r i m i n á l á s á r ó l , a k i k e t , b á r szá­ m u k a svájci m u n k a e r ő n e k m a j d n e m e g y h a r m a d a , m é g i s m e g f o s z t a n a k elemi p o l ­ gárjogaiktól; a z u t ó b b i é v e k b e n a s o v i n i z m u s és ellenségeskedés a külföldi m u n ­ kásokkal, főleg a z olasz s z á r m a z á s ú a k k a l s z e m b e n é r e z h e t ő e n n ö v e k s z i k a s v á j ­ ciak k ö r é b e n . Svájc m á s i k p r o b l é m á j a a J u r a ; e h e g y v i d é k i t e r ü l e t francia n y e l v ű k a t o ­ likus lakossága, a m e l y e t 1815-ben a n é m e t n y e l v ű p r o t e s t á n s k a n t o n h o z — B e r n ­ hez — csatoltak, m á r hosszú idő óta k ö v e t e l t e az a u t o n ó m i á t . D e a J u r a - h e g y s é g ­ ben jelentős a n é m e t n y e l v ű lakosság is, a francia n y e l v ű j u r a i a k egy része pedig m á r m á s v i d é k e n él. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között n e h é z l e n n e m e g t a r t a n i a n é p s z a ­ vazást. A nemzetiségi v i s z o n y o k t e r é n a szociális-gazdasági p r o b l é m á k a t m i n d i g pszi­ chológiai k é r d é s e k szövik át, és e z e k n e k n e h e z e n m e g f o g a l m a z h a t ó á r n y a l a t u k v a n . Az e t n i k a i előítéletek és s z t e r e o t í p i á k a z o n b a n n e m az egyes e m b e r e k személyes t a p a s z t a l a t á n a k k ö v e t k e z m é n y e i , ez n e m i n d i v i d u á l i s pszichológia, h a n e m t á r s a ­ d a l m i - t ö r t é n e t i tényező. A s o v i n i z m u s z a v a r o s t á r s a d a l m i h a n g u l a t k é n t és m é g i n k á b b kidolgozott ideológiai r e n d s z e r f o r m á j á b a n n e m m a g á t ó l terjed, n e m egy-

s z e r ű e n a t ö m e g e k ö n t u d a t a fejlettségi f o k á n a k a k ö v e t k e z m é n y e : m e g f o n t o l t a n és s z á n d é k o s a n h i n t i k el a r e a k c i ó s osztályok, f e l h a s z n á l v a a t ö m e g i n f o r m á c i ó esz­ közeinek hatalmas rendszerét. L e h e t e t l e n k i z á r ó l a g pszichológiai j e l e n s é g k é n t é r t e l m e z n i a k a p i t a l i s t a á l l a ­ m o k b a n létező faji és n e m z e t i s é g i d i s z k r i m i n á c i ó t . Az e m b e r e k e t szociális m a g a ­ t a r t á s u k b a n n e m a n n y i r a saját v é l e m é n y ü k vezérli, m i n t az őket k ö r ü l v e v ő köve­ t e l m é n y e k és v á r a k o z á s o k . A d i s z k r i m i n á c i ó , a m i n t t ö m e g m é r e t e k e t ölt és t a r t ó s a n fennáll, fokozatosan a n n y i r a m e g s z o k o t t á válik, h o g y m á r n e m azon csodálkozunk, m o n d j u k , h o g y az U S A - b a n k e v é s a m a g a s beosztású p u e r t o - r i c ó i , h a n e m azon, ha valaki közülük egyáltalán magasabb beosztásba kerülhet. Az e l n y o m o t t k i s e b b s é g k é p t e l e n l é n y e g e s e n j a v í t a n i h e l y z e t é n , m i v e l a disz­ k r i m i n á c i ó átfogja az élet l e g k ü l ö n b ö z ő b b formáit. A „színesbőrű" l a k o s s á g g e t t ó b a t ö m ö r í t é s e az U S A - b a n zsúfolt l a k á s v i s z o n y o k a t t e r e m t , s e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a fekete a m e r i k a i a k s o k k a l r o s s z a b b l a k á s é r t l é n y e g e s e n t ö b b e t fizetnek, m i n t a f e h é r b ő r ű e k . U g y a n a k k o r megfosztják őket a t t ó l a lehetőségtől is, hogy gyerme­ k e i k j ó i s k o l á b a j á r h a s s a n a k , ez viszont azt az e l t e r j e d t elképzelést rögzíti, m i ­ szerint a n é g e r e k a l k a l m a t l a n o k a m ű v e l ő d é s r e . A fekete a m e r i k a i a k a t u t o l s ó k é n t a l k a l m a z z á k , és elsőként b o c s á t j á k el. E g y a m e r i k a i szerző k i s z á m í t o t t a , h o g y a k ö z v e t l e n k á r o k , a m e l y e k a lakásszegregációval, i s k o l á z t a t á s s a l és s z a k m a i d i s z k r i ­ m i n á c i ó v a l k a p c s o l a t o s a k , é v e n t e m i n d e n fekete a m e r i k a i n a k l e g a l á b b ezer dollár veszteséget j e l e n t e n e k . D e kifejezhető-e d o l l á r b a n az á l t a l á n o s szociális vesz­ teség? K i n e k előnyös ez a r e n d s z e r ? A n é g e r gettók létezéséből a fehér a m e r i k a i a k egy j e l e n t é k t e l e n k i s e b b s é g e h ú z k ö z v e t l e n h a s z n o t — a h á z t u l a j d o n o s o k , azok, a k i k m o n o p o l i z á l t á k a gettók­ k a l lebonyolított k e r e s k e d e l m e t , e v á r o s r é s z e k t e l e k t u l a j d o n o s a i . A h i v a t a l o s bizott­ ság, a m e l y J o h n s o n m e g b í z á s á b ó l t a n u l m á n y o z t a az a m e r i k a i n é g e r e k helyzetét, m e g á l l a p í t o t t a : ahhoz, hogy a faji e g y e n l ő t l e n s é g e t f e l s z á m o l h a s s á k a foglalkoz­ t a t á s t e r ü l e t é n , k b . e g y m i l l i ó - h á r o m s z á z e z e r „ s z í n e s b ő r ű n e k " k e l l e n e j o b b a n fize­ tett „ p r e s z t í z s " - m u n k á t biztosítani. E n n e k viszont logikus k ö v e t k e z m é n y e az l e n n e , hogy megfelelő l é t s z á m ú fehér m u n k á s t k e l l e n e megfosztani j e l e n l e g i p r i v i l é g i u ­ m á t ó l , m e g o s z t v a a „piszkos" m u n k a elvégzését k ö z ö t t ü k és a n é g e r e k között. Mit c s i n á l n a k m a j d a k k o r a fehér s z a k e m b e r e k , a k i k j e l e n l e g g y á m o l í t j á k és t a n u l ­ mányozzák a négereket? A konkurrenciára épült társadalomban bármilyen kisebb­ ség d i s z k r i m i n á c i ó j a e g y e s e k n e k közvetlen, m á s o k n a k közvetett h a s z n o t biztosít (a l e h e t s é g e s k o n k u r r e n c i a félreállítását, bizonyos előjogok élvezését, v é g ü l p e d i g a t ö b b i e k k e l s z e m b e n é r z e t t fölény t u d a t á t ) , s m i n d e z sajátos m ó d o n kölcsönös sza­ vatosságot t e r e m t , a m e l y a d i s z k r i m i n á c i ó k ö z v e t l e n részeseivé teszi m é g azokat a t á r s a d a l m i r é t e g e k e t is, a m e l y e k n e k , ú g y t ű n i k , s e m m i l y e n k ö z v e t l e n k a p c s o l a t u k nincsen mindezekkel. Egy n e m z e t i k i s e b b s é g d i s z k r i m i n á l á s a l é n y e g é n é l fogva n e m helyi, elszi­ getelt t é n y . A s o v i n i z m u s n a k és az e l l e n s é g e s k e d é s n e k a d i s z k r i m i n á c i ó r é v é n k e ­ l e t k e z e t t a t m o s z f é r á j a á t h ú z z a az összes a l k o t m á n y o s „ g a r a n c i á k a t " . N e m h i á b a i n d u l n a k m i n d i g soviniszta j e l s z a v a k k a l a fasiszta p á r t o k . N e m c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y a dolgozók t ö m e g é n e k k i á b r á n d u l á s á t és d ü h é t a s e m m i b e n s e m h i b á s ki­ sebbségre irányítják. Még elrettentőbb a nemzetiségi elnyomással kapcsolatban t a n ú s í t o t t megszokás, közömbösség. Az az e m b e r , aki k ö z ö m b ö s egy n e m z e t i s é g i k i s e b b s é g e l n y o m á s a i r á n t , n e m e m e l i fel t i l t a k o z ó s z a v á t a t á r s a d a l m i igazság­ t a l a n s á g m á s f o r m á j á v a l s z e m b e n sem, h a c s a k azok n e m é r i n t i k k ö z v e t l e n é r d e k e i t .

A k k o r viszont k ö r n y e z e t é n e k u g y a n o l y a n közömbösségével k e r ü l s z e m b e — és ez az e l k e r ü l h e t e t l e n fizetség s z á n d é k o s v a g y ö n k é n t e l e n b ű n r é s z e s s é g é é r t . A n y u g a t i szociológusok, a k i k az e t n i k a i előítéletek e l t e r j e d é s é n e k fokát t a ­ nulmányozzák a társadalom különböző rétegeiben, gyakran arra a következtetésre j u t n a k , hogy az „alsóbb r é t e g e k e t " s o k k a l i n k á b b megfertőzi a sovinizmus, m i n t a „felsőbbeket", s z e r i n t ü k t e h á t az m ű v e l t s é g i s z í n v o n a l k é r d é s e . N e m s z a b a d a z o n ­ b a n összetéveszteni k é t k ü l ö n b ö z ő k é r d é s t : hol számottevőbbek az ilyen v a g y a m o ­ l y a n sztereotípiák, és k i k érdekeltek az ilyen h a n g u l a t k e l t é s b e n . I s m e r t t é n y , hogy a n é m e t fasizmus a k i s p o l g á r s á g r a t á m a s z k o d v a j u t o t t h a t a l o m r a , és e fasiszta ideológia é p p e n e n n e k az o s z t á l y n a k a m e n t a l i t á s á h o z a l k a l m a z k o d o t t . D e g y a k o r ­ latilag a fasizmus a h a t a l m a s m o n o p o l k a p i t a l i z m u s é r d e k e i t fejezte ki és v é d t e . Ugyanez a helyzet a nemzetiségi k é r d é s b e n is. A soviniszta h a n g u l a t hordozói a k o n k r é t t ö r t é n e l m i feltételektől függően l e h e t n e k k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i rétegek, de elterjedésüket az u r a l k o d ó osztály i r á n y í t j a , és az is élvezi az előnyeit. Az u t ó b b i é v e k b e n m i n d g y a k r a b b a n h a s z n á l j á k a „belső g y a r m a t o s í t á s " t e r ­ minológiáját a fejlett k a p i t a l i s t a országok n e m z e t i k i s e b b s é g e i n e k e l n y o m á s á r a v o n a t k o z t a t v a . Ez t ö b b , m i n t egyszerű a n a l ó g i a . V a l ó b a n , sok e l n y o m o t t kisebbség helyzete alig k ü l ö n b ö z i k a g y a r m a t o s í t o t t a k helyzetétől (mit j e l e n t h e t v e n é v an­ gol-uralom K e n y á b a n , h a összehasonlítjuk az a m e r i k a i n é g e r e k k é t s z á z ö t v e n éves rabszolgasorsával és az azt k ö v e t ő százéves d i s z k r i m i n á c i ó v a l ? ) , és t i l t a k o z á s u k segíti is az á l t a l á n o s a n t i i m p e r i a l i s t a h a r c o t . A m í g a k i s e b b s é g szociális és gazda­ sági s z e m p o n t b ó l gyenge, a k a r v a - a k a r a t l a n u l el kell t ű r n i e függő helyzetét, d e az utóbbi é v e k b e n t ö b b — t e r m é s z e t e s e n n e m az összes — b e n n ü n k e t é r d e k l ő v i d é k e n egy viszonylag gyors gazdasági és k u l t u r á l i s fellendülés t a n ú i l e h e t ü n k (Quebec, Skócia, F l a n d r i a ) . Viszont a h a l a d á s ü t e m e , b á r m e n n y i r e á m u l a t b a ejti is az u r a l ­ kodó n e m z e t képviselőit, teljesen elégtelen a kisebbség t ö r e k v é s e s z e m p o n t j á b ó l . K o r á b b a n a k i s e b b s é g i e k n e k e s z ü k b e se j u t o t t v o l n a h e l y z e t ü k e t az u r a l k o d ó a d i s z k r i m i n á c i ó n a k az u r a l k o d ó n a c i o n a l i z m u s s z e m p o n t j á b ó l a k á r l e g j e l e n t é k t e l e ­ n e b b m e g n y i l v á n u l á s a is e l v i s e l h e t e t l e n s z á m u k r a . I n n e n e r e d a polgárjogokért, való h a r c kiéleződése és e n n e k megfelelően az o s z t á l y e r ő k á t c s o p o r t o s í t á s a a k a p i ­ talista o r s z á g o k b a n . Egyfelől n ö v e k s z i k az a l s ó b b r é t e g e k n y o m á s a , m á s r é s z t az így megijesztett n a g y h a t a l m i s o v i n i z m u s is konszolidálódik. Ilyen k ö r ü l m é n y e k

között k ü l ö n ö s

szerep h á r u l a h a t a l o m

képviselőire.

E l e n g e d h e t e t l e n , de e g y á l t a l á n n e m elégséges feltétele a nemzetiségi elnyom á s f e l s z á m o l á s á n a k a d e m o k r a t i k u s i n t é z m é n y e k létezése. Egyes e s e t e k b e n a de­ m o k r a t i k u s l é t e s í t m é n y e k a z o n b a n c s a k s z a b a d kezet b i z t o s í t a n a k a soviniszta szer­ vezetek s z á m á r a , l e h e t ő v é teszik, h o g y s p a n y o l f a l k é n t h a s z n á l j á k fel a m á r előre kidolgozott „többség" v é l e m é n y n y i l v á n í t á s á t . É p p e n az a m e r i k a i déli á l l a m o k f a j ­ gyűlölő f e h é r b ő r ű l a k o s s á g a és a „ s z a b a d o n v á l a s z t o t t " helyi h a t a l o m képviselői hosszú é v e k s o r á n s z a b o t á l t á k és folytatólag is s z a b o t á l j á k a t ö r v é n y h o z á s é r v é ­ nyesítését az iskolai e l k ü l ö n í t é s f e l s z á m o l á s á b a n , végső k é t s é g b e e s é s b e k e r g e t v e a fekete a m e r i k a i a k a t . A b u r z s o á á l l a m , a m e l y az u r a l k o d ó osztály általános é r d e k e i t fejezi ki, igyekszik lavírozni a létező szélsőségek között és m e g b é k é l é s t e l é r n i a részleg­ r e f o r m o k segítségével. L é n y e g é n é l fogva a b u r z s o á á l l a m n a g y h a t a l m i jellegű. A „ n a c i o n a l i s t a érdek", a „ n a c i o n a l i s t a p o l i t i k a " a b u r z s o á á l l a m b a n az u r a l k o d ó osz­ tály é r d e k e , vagyis azonos m a g á n a k az a d m i n i s z t r á c i ó n a k az é r d e k e i v e l . A h a t a ­ l o m m a l v a l ó lavírozás csak azt jelenti, hogy bizonyos liberális r e f o r m o k a t is v é g -

n

r e h a j t a n a k , és egy kicsit „ r e n d r e u t a s í t j á k " az e x t r e m i s t á k a t . De ez a p o l i t i k a k ö ­ vetkezetlen és n a g y m é r t é k b e n k é p m u t a t ó . A n a c i o n a l i z m u s b o n y o l u l t ideológiai r e n d s z e r , r e n g e t e g v a r i á n s a és á r n y a l a t a van. Az i p a r i - k e r e s k e d ő b u r z s o á z i á t l e g i n k á b b a g a z d a s á g i p r i v i l é g i u m o k megszer­ zése és m e g t a r t á s a é r d e k l i a k o n k u r r e n c i á v a l v í v o t t h a r c á b a n . A p a r a s z t s á g á l l h a t a t o s s á g a , é l e t s z e m l é l e t é b e n m e g n y i l v á n u l ó viszonylagos k o n z e r v a t i v i z m u s a k ö ­ v e t k e z t é b e n a p a t r i a r c h á l i s szokások és t r a d í c i ó k legfőbb hordozója. Az é r t e l m i ­ ség viszont, főként a m ű v é s z e t e k képviselői, h a s z a b a d így kifejezni m a g u n k a t , a n e m z e t i ö n t u d a t hordozói. De m a g a az é r t e l m i s é g is k ü l ö n b ö z ő l e h e t e s z e m ­ pontból. M ű v e l t s é g e és t e v é k e n y s é g e j e l l e g é n é l fogva az intelligencia a l e g k e v é s b é hajlamos a patriarchalizmusra, életformája leginkább internacionalista. Ezenkívül m á r m a g a a m ű v e l t s é g is emeli az e m b e r t á r s a d a l m i presztízsét, felszabadítja — m é g h a az e l n y o m o t t k i s e b b s é g h e z t a r t o z i k is — sok t e h e r t ő l és nehézségtől, a m e l l y e l n a p o n t a s z e m b e t a l á l k o z i k a k e v é s b é szerencsés, azonos n e m z e t i s é g ű t á r s a . Mivel szélesebb k ö r b e n és s z a b a d a b b a n é r i n t k e z i k m á s n e m z e t i s é g e k képviselőivel, sok értelmiségi h a j l a m o s l e b e c s ü l n i a n e m z e t i k é r d é s élességét és felnagyítani a k u l t u r á l i s közeledés t é n y l e g e s e n elért fokát. A k u l t ú r a i n t e r n a c i o n a l i z á l ó d á s a — a m e l y f ő k é p p a t u d o m á n y s z f é r á j á b a n n y i l v á n u l m e g — és a t á r s a d a l o m m á s r é t e ­ geinek életétől v a l ó elszigeteltség a b u r z s o á intelligencia bizonyos képviselői részé­ ről dölyfösen lenéző m a g a t a r t á s t v á l t ki a n e m z e t i h a g y o m á n y o k k a l m i n t a „ h e ­ lyi k o r l á t o l t s á g " bizonyos v á l t o z a t á v a l s z e m b e n . Viszont a m ű v e l t s é g emeli az e m b e r szociális i g é n y é n e k s z í n v o n a l á t , és sok­ kal é r z é k e n y e b b é teszi őt a d i s z k r i m i n á c i ó m i n d e n f o r m á j a i r á n t . É p p e n a t á r s a ­ d a l o m felsőbb r é t e g e i b e n v a n a l e g t ö b b „ z á r t k ö r ű " k l u b és t á r s a s á g , a m e l y b e a b e ­ j u t á s t csak a „jó s z á r m a z á s " biztosítja. M á r p e d i g ez a felfedezés, h o g y s e m szak­ m a i é r d e m , s e m dicsőség, s e m gazdagság n e m veszi le az e m b e r r ő l a „ m á s o d r a n ­ gúság" bélyegét, g y a k r a n szélsőséges n a c i o n a l i s t a k i r o b b a n á s t okoz. M i n d e n n é l f o n t o s a b b a m a i N y u g a t á l t a l á n o s szellemi k l í m á j a . A k a p i t a l i s t a v á r o s lélektelensége, jellegtelensége, a szellemi t e r m é k e k s z a b v á n y o s o d á s a , a h o l ­ n a p b i z o n y t a l a n s á g a , az egyén t e h e t e t l e n s é g e a h a t a l m a s b ü r o k r a t i k u s szervezetek­ kel s z e m b e n — m i n d e z s o k a k részéről a p a t r i a r c h á l i s m ú l t p u s z t u l á s á n é r z e t t b á ­ n a t o t , n o s z t a l g i á t v á l t ki, és ezt a m ú l t a t a l e g i d e a l i z á l t a b b f o r m á b a n k é p z e l i k el. Az ilyen r o m a n t i k a és h a g y o m á n y o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s k ü l ö n ö s k é p p e n a h u ­ m á n m ű v e l t s é g ű é r t e l m i s é g k ö r é b e n terjed. Az írók, m ű v é s z e k , filozófusok szak­ m á j á h o z t a r t o z i k a j e l e n k o r i t ö r t é n e l e m értékelése, és h a a j e l e n p e r s p e k t í v á t l a n — de l e l k e s í t h e t - e s o k a k a t a m a i k a p i t a l i z m u s ? —, s z á m u k r a n e m m a r a d m á s h á t r a , m i n t a m ú l t h o z f o r d u l n i lelkesítő e s z m é k é r t . N i n c s e n s e m m i csodálkozni v a l ó azon, hogy a n y u g a t i é r t e l m i s é g számos képviselője k ö r é b e n , f ő k é p p e n a viszonylag p a t r i a r c h á l i s r é t e g e k l e s z á r m a z o t t j a i között ( n e m f e l t é t l e n ü l a p a r a s z t i r é t e g r e g o n d o l u n k — h a s o n l ó érzés j e l l e m z i a falusi nemesség, p a p s á g , k i s p o l g á r s á g i v a d é k a i t ) m i n d e z fokozott é r d e k l ő d é s t és r o k o n s z e n v e t ébreszt a m ú l t i r á n t . Ez az i r á n y z a t , a m e l y a n n y i r a e l t e r j e d t a m a i n y u g a t i i r o d a l o m b a n , filozófiá­ b a n és szociológiában s z á m t a l a n e l m é l e t k e l e t k e z e t t a „ t ö m e g t á r s a d a l o m " , a „tö­ m e g k u l t ú r a " , a „globális e l i d e g e n e d é s " jelenségeivel kapcsolatosan), g y a k r a n élesen b í r á l j a a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m a t . De az ilyen jellegű k r i t i k a , b á r m e n n y i r e i g a z ­ ságos legyen is részleteiben, v a l ó j á b a n j o b b o l d a l i jellegű k r i t i k a m a r a d . I t t a legjobb a l k a l o m a r r a , hogy felidézzük a n a r o d n y i k o k r ó l szóló l e n i n i é r t é k e l é s t : „A n a r o d n y i k , a k i t teljesen h a t a l m á b a k e r í t saját v á g y á l m a , és e g y r e azt h a j t o g a t j a ,

hogy fel kell t a r t ó z t a t n i , b e kell s z ü n t e t n i az évszázados p i l l é r e k n e k a k a p i t a l i z ­ m u s általi l e r o m b o l á s á t , a t ö r t é n e l m i é r z é k e l k é p e s z t ő h i á n y á r ó l tesz t a n ú s á g o t , megfeledkezik a r r ó l , h o g y az, a m i t a k a p i t a l i z m u s lerombol, semmi más, mint u g y a n c s a k k i z s á k m á n y o l á s , p á r o s u l v a a k i u z s o r á z á s és személyi függés s z á m t a l a n formájával, a m e l y e k s ú l y o s b í t j á k a dolgozók helyzetét, s e m m i m á s , m i n t m a r a d i ­ ság és tespedés a t á r s a d a l m i t e r m e l é s b e n , s e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a t á r s a d a l m i élet m i n d e n területén. A n a r o d n y i k , a k i r o m a n t i k u s , k i s p o l g á r i s z e m p o n t j á b ó l k i i n ­ d u l v a h a d a k o z i k a k a p i t a l i z m u s ellen, e l v e t m i n d e n t ö r t é n e l m i r e a l i z m u s t , a k a p i ­ talizmus valóságát m i n d i g egy kiagyalt k a p i t a l i z m u s előtti r e n d á l o m k é p é v e l h a ­ sonlítja össze" (Lenin Művei 2., 542). B á r m i l y e n „ f o r r á s " g y ö n y ö r ű , h a legjobb m e g j e l e n é s i f o r m á j á t t e k i n t j ü k . D e a történelmi múltat nemcsak a Nôtre-Dame m a r a d a n d ó kimérái, a római bazilikák és a T a d z s - M a h a l m á r v á n y a jelenti. A t ö r t é n e l m i m ú l t h o z t a r t o z n a k a bűzös v i t y i l lók, a m e l y e k b e n e g y ö n y ö r ű l é t e s í t m é n y e k építői l a k t a k , a v a l l á s h á b o r ú k , a m e l y e k n e v é b e n p u s z t u l t a k az e m b e r e k és d ő l t e k össze a m ű e m l é k e k . A n e m z e t i r o m a n t i k a i d e o l ó g u s a i n a k g y a k r a n r e n d k í v ü l z a v a r o s elképzelései v a n n a k az á l t a l u k m e g é n e k e l t „ e l p u s z t u l t és m e g g y a l á z o t t " é r t é k e k r ő l . H a e z e k n e k az i d e o l ó g u s o k n a k l e h e t ő s é g ü k v o l n a v i s s z a t é r n i e b b e a „ g y ö n y ö r ű " m ú l t b a — b o r z a l o m m a l m e n e k ü l n é n e k o n n a n , a m i n t ezt t e t t e A bűvös sárcipő c í m ű A n d e r ­ sen-mese hőse, aki e l j u t o t t a l e l k é n e k oly k e d v e s k ö z é p k o r b a . Az i l y e n h a n g u l a t egyik t ü n e t e a t á r s a d a l m i és ideológiai betegségnek. Ott, a h o l az u r a l k o d ó n e m z e t r o m a n t i k u s képviselője látja, a m i n t a falut t ö ­ kéletesen e l n y e l i a v á r o s , a t e r m é s z e t s z é t r o m b o l á s á t , az e m b e r i k a p c s o l a t o k e l e m b e r t e l e n e d é s é t t a p a s z t a l j a , ott az e l n y o m o t t n é p k é p v i s e l ő j e m i n d e z e k e n t ú l m é g saját n e m z e t i s a j á t o s s á g á n a k elveszítését is észleli. A v á r o s o k n ö v e k e d é s e , a l a k o s ­ ság migrációja, a p a t r i a r c h á l i s k a p c s o l a t o k felszámolása, a létfeltételek k i e g y e n l í ­ tődése — m i n d e z l é n y e g é b e n o b j e k t í v és n e m z e t k ö z i f o l y a m a t , d e az e l n y o m o t t n e m z e t képviselője s z á m á r a m i n d e z e l s ő s o r b a n az ó e t n i k a i csoportja ellen i r á ­ n y u l ó m o z g á s j e l e n s é g n e k t ű n i k . M i é r t v a n az, h o g y é p p e n a mi n e m z e t i k u l t ú r á n k gyengül, h o g y a mi n y e l v ü n k veszíti el e g y k o r i jelentőségét, a mi h a g y o m á n y a i n k a d j á k á t a t e r e t m á s o k n a k ? — ilyen és h a s o n l ó k é r d é s e k e t t e s z n e k fel m a g u k n a k az asszimilációs f o l y a m a t é r i n t e t t e n e m z e t i kisebbség képviselői. É s m i n é l m a g a ­ s a b b az u r a l m i t ö r e k v é s e k h u l l á m a , a n n á l e r ő s e b b a „helyi" n a c i o n a l i z m u s . N e m l e h e t figyelmen k í v ü l h a g y n i a d a l szövegét (egy orosz k ö z m o n d á s — a fordító megjegyzése): a nemzeti hagyományokat n e m lehet kitépni történelmi összefüggésükből. B á r m e l y n a g y b u r z s o á n e m z e t m ú l t j a m a g á b a n foglalja — m i n t tőle e l v á l a s z t h a t a t l a n részt — a m a i n e m z e t i k i s e b b s é g e k m e g h ó d í t á s á n a k és l e i g á z á s á n a k t ö r t é n e t é t . C s o d á l k o z h a t u n k - e , h o g y e n n e k a m ú l t n a k a tisztázása, b á r ­ m i l y e n e k l e n n é n e k is a s z á n d é k o k , f á j d a l m a s a n é r i n t i a kisebbséget, és m i n t ellene i r á n y u l ó t e n d e n c i á t fogja fel? Ez az oka a n n a k , h o g y a n e m z e t i k i s e b b s é ­ gek r é s z é r ő l m e g n y i l v á n u l ó n a c i o n a l i z m u s szélsőséges jellege erősödik. A m i k o r a n e m z e t e k között m i n d e n n e m ű közeledés ellen l é p n e k fel, ezek a szélsőséges e l e m e k az egész világot izolált gettók r e n d s z e r é v é a k a r j á k á t v á l t o z t a t n i , m i k ö z b e n őket n e m z a v a r j a a szögesdrót, h a a szögek a m á s i k o l d a l r a m e r e d e z n e k ! N e m meglepő, hogy g y a k o r l a t i l a g sok t e k i n t e t b e n közel á l l n a k a n a g y h a t a l m i (ultrareakciós) e l e ­ m e k h e z , és h o g y k ö z ö t t ü k fasiszta h a n g u l a t terjed. A n a c i o n a l i s t a m o z g a l o m a fejlett k a p i t a l i s t a o r s z á g o k b a n fókuszként gyűjti egybe a j e l e n k o r i világ m i n d e n e l l e n t m o n d á s á t : a belső k o l o n i a l i z m u s krízisét, tiltakozást a t á r s a d a l m i egyenlőtlenséggel s z e m b e n , a gazdasági k o n k u r r e n c i á t ,

azt a törekvést, h o g y v a l a m i v e l b e t ö l t s é k az ideológiai űrt, az e s z m é k v á k u u m á t , a m e l y a b u r z s o á ideológia v á l s á g a k ö v e t k e z t é b e n keletkezett, és m é g sok egyebet. Az e r e d m é n y e k az o s z t á l y e r ő k reális viszonyától függenek: attól, hogy v é g ü l is m e l y i k osztály v á l i k a n e m z e t i m o z g a l o m vezető erejévé. I. Sz. K o n Részlet dialektikája

a Novij Mir és a jelenkori

1970. 3. számában megjelent „A kapitalizmus" című tanulmányból.

nemzetek Rövidített

fejlődésének szöveg.

Önfeláldozó halál — Amerikáért Az a n n a m i k ö z p o n t i f e n n s í k dzsungelje fölött r e p ü l n e k a h a r c b a : 46 k i s d é l ­ v i e t n a m i e j t ő e r n y ő s , a k i k e t a z é r t v á l a s z t o t t a k ki, h o g y L a o s z b a n gyilkoljanak, s a k i k n e k m a g u k n a k is jó k i l á t á s a i k v a n n a k a r r a , h o g y ott m e g ö l j é k őket. B á t r a n n é z e l ő d n e k foltos s z í n ű e g y e n r u h á j u k b a n , de az óriási C—130 „ H e r c u l e s " elején fá­ zós h á z i n y u l a k m ó d j á r a b ú j n a k egymáshoz. A m i r e n e m s o k á r a s z ü k s é g ü k lesz — vagy m á r n e m is lesz s z ü k s é g ü k —, azt a gép k ö z e p é n h a l m o z t á k fel: l á d á k a t conn e c t i c u t i lőszerrel, d o b o z o k a t floridai rizzsel, k o s a r a k a t v i e t n a m i gyümölccsel. E g é ­ szen h á t u l — a c s o m a g o k v á l a s z t j á k el őket az á z s i a i a k t ó l — ott g u b b a s z t a n a k a m e r i k a i „ t a n á c s a d ó i k " : h á r o m h i v a t á s o s ő r m e s t e r , ú g y n e v e z e t t „lifer" — b i k a n y a k ­ kal, rövidre nyírt hajjal, hatalmas üleppel, hatalmas revolverekkel. A gép közeledik a D é l - V i e t n a m é s z a k n y u g a t i c s ü c s k é b e n fekvő K h e S a n h hoz, a h h o z a h e l y h e z , a m e l y 1968-ban szinte a m á s o d i k D i e n B i e n P h u lett, s m o s t a d é l - v i e t n a m i a k laoszi i n v á z i ó j á n a k k i i n d u l ó p o n t j á u l szolgál. A fedélzeten t a r t ó z ­ k o d ó a p r ó k a t o n á k a t egy n e g y e d ó r á r a éles r e f l e k t o r f é n y á r a s z t j a e l : az a m e r i k a i légi­ e r ő egyik fiimezőcsoportja az ócska „ K a t o n á k a c s a t a előtt" t é m a ú j a b b v á l t o z a t á t f o r g a t j a . . . A z t á n m é g s e m kell — egyelőre — K h e S a n h - b a m e n n i ü k . A gép k a ­ n y a r o d i k , és Q u a n g T r i b e n száll le, e g y i k é n a z o k n a k a v á r o s n a g y s á g ú a m e r i k a i t á m a s z p o n t o k n a k , a m e l y e k b a r a k k o k b ó l , k e r í t é s e k b ő l , ő r t o r n y o k b ó l , r a k t á r a k b ó l és r e p ü l ő t e r e k b ő l álló d z s u n g e l j ü k k e l D é l - V i e t n a m o t szinte n a g y o b b m é r t é k b e n é k t e l e n í t i k el, m i n t a h á b o r ú sebei. A h e l i k o p t e r e k százai, ezrei n y ü z s ö g n e k itt. D e c s a k a földön. Egyeseket, a m e l y e k fel a k a r n a k szállni, l e n y o m az erős szélvihar. M e r t v a l a m i e l ő r e l á t h a t a t l a n t ö r t é n t : a laoszi h a t á r o n h ú z ó d ó h e g y e k fölött, K h e S a n h és Q u a n g T r i fölött a l a ­ csony esőfelhők l ó g n a k . S a i g o n fölött is b e b o r u l t az ég, a n n a k ellenére, hogy a m á r c i u s eddig r e n d s z e r i n t n a p f é n y t és szárazságot hozott. A m o n s z u n n a k t u l a j d o n ­ k é p p e n c s a k á p r i l i s k ö z e p é n k e l l e n e végigsöpörnie D é l - V i e t n a m északi részén, a h á t s ó - i n d i a i h e g y l á n c o k o n , a déli részen c s u p á n m á j u s f o l y a m á n . A m e r i k a i h a d i ­ m e t e o r o l ó g u s o k állítólag k i o k o s k o d t á k , h o g y az idei száraz és esős évszak DélkeletÁ z s i á b a n szélsőséges m ó d o n e l t o l ó d h a t — persze, csakis a k k o r beszéltek erről, m i ­ u t á n a d é l - v i e t n a m i a k b e t ö r t e k Laoszba, s m e g k e z d ő d ö t t a rossz i d ő j á r á s . A s z o k a t ­ l a n idő látszólag a n n y i r a h a t o t t a v i e t n a m i t i s z t e k r e , h o g y m é l y e b b é r t e l m é t k u t a t ­ t á k : m e g f o g h a t a t l a n dolgok k é s z ü l ő d n e k V i e t n a m b a n ; hogy mi, azt s e n k i s e m t u d j a megmondani.

„Vietnamizálás"

—

a

gyakorlatban

A t é n y á l l á s ez: V i e t n a m a h á b o r ú s o k a d i k é v é b e n — h o g y a h á n y a d i k b a n , az attól függ, 1940-tól, 1946-tól, 1954-től v a g y p e d i g 1961-től k e z d j ü k - e a s z á m í t á s t —, a b b a n az i d ő p o n t b a n , a m i k o r a k o r m á n y b ü s z k e a r r a , h o g y a h á b o r ú t K a m b o d z s á b a és Laoszba e x p o r t á l t a , k ö z v e t l e n ü l az a m e r i k a i a k k i v o n u l á s a előtt, a k i k m é g a t a ­ vasz f o l y a m á n v é g e t a k a r n a k v e t n i h a r c i egységeik i t t e n i t e v é k e n y s é g é n e k , ez a V i e t n a m m a j o b b a n szenved, s jövője is b i z o n y t a l a n a b b , m i n t v a l a h a . Igaz, hogy Saigon u t c á i n n e m l á t h a t ó k é h e n p u s z t u l ó e m b e r e k , az ország földje t e r m é k e n y , az éghajlat kedvező, a főváros u t c á i n gépkocsik százezrei s z á g u l d a n a k , d e e k é p m ö g ö t t ott v a n a h á b o r ú k t ó l és h ó d í t ó k t ó l kilúgozott lakosság, a k o r r u p t á l l a m , a b r u t á l i s k a t o n á k , a t é t l e n p o l i t i k u s o k és t a n á c s t a l a n szerzetesek. A v i e t n a m i k ó r s á g okairól a „betegek" a l i g h a e l m é l k e d h e t n e k e r e d m é n y e s e n , amíg a h á b o r ú t a r t . Egyesek s z e r i n t t e h á t csak a h á b o r ú befejezése h o z h a t j a el a v á r v a v á r t gyógyulást. Á m a b é k e m á r csak a z é r t s e m j e l e n t h e t i a p r o b l é m á k m e g ­ oldását, m e r t n i n c s k i l á t á s r á . A l e g k e d v e z ő b b e s e t b e n is — h a a d é l - v i e t n a m i a k n a k az a m e r i k a i h a d s e r e g k i v o n u l á s a u t á n s i k e r ü l n e , l e g a l á b b egy ideig, k a t o n a i l a g h e l y t á l l n i u k — t o v á b b folytatódik a h á b o r ú . 1,1 millió k a t o n a megeszi és elpusztítja az összesen c s a k 17 millió főnyi d é l - v i e t n a m i lakosság többi r é s z é n e k a r i z s t e r m é ­ sét. Az i d e g e n u r a l o m és a h á b o r ú m i n d e n ü t t é r e z h e t ő félelmet oltott b e a dél-viet­ n a m i a k b a , e b b e az intelligens, é r t e l m e s n é p b e , a r r a k é n y s z e r í t e t t e őket, h o g y a z o n o ­ sítsák m a g u k a t v a l a m i v e l . „1968-ban m e g f u t a m o d n i l á t t u k őket" — ö r v e n d e z i k egy n e m k o m m u n i s t a b a r á t professzor a C a n Tho-i e g y e t e m r ő l : „Kiket, a k o m m u n i s t á ­ k a t ? " — teszik fel a k é r d é s t . „Dehogy, t e r m é s z e t e s e n a k o r m á n y c s a p a t o k a t " . . . Az e m b e r e k e n k í v ü l ezt a helyzetet l e g i n k á b b a p o l i t i k a sínyli meg. Még N g u y e n V a n T h i e u á l l a m e l n ö k s e m j e l e n t ö n á l l ó p o l i t i k a i erőt. Egyelőre v a n n a k követői a h i v a t a l n o k o k és k a t o n á k között, de a h a d s e r e g o l y a n önfejű, h o g y m á s

h a d v e z é r t is v á l a s z t a n a , és o l y a n t e h e t e t l e n , hogy el kell fogadnia azt, a k i t az a m e r i k a i f e g y v e r b a r á t előír neki. A saigoni a m e r i k a i n a g y k ö v e t s é g óvó, f e n n t a r t ó k a r j a n é l k ü l T h i e u is m e g b u k o t t v o l n a m á r a d é l - v i e t n a m i c s o p o r t o k és k l i k k e k d z s u n g e l j é b e n — k ö r ü l b e l ü l 40 p á r t és féltucat egyház m ű k ö d i k itt. A t ö m e g e k k ö r é b e n n e m n é p s z e r ű , politikai felfogása n i n c s — a h á b o r ú f o l y t a t á s á n k í v ü l . T h i e u á l l a m e l n ö k t a v a l y t a v a s s z a l n a g y l é p é s r e készült fel. M á r c i u s 26-án k i ­ h i r d e t t e a földreformot, a m e l y t ő l r e n d s z e r é n e k n é p s z e r ű s é g é t és t a r t ó s s á g á t r e m é l t e . Ez volt a l e g e r ő s e b b tromfja, m o n d t á k egyesek, a l e g n a g y o b b p r o p a g a n d a - t r ü k k j e , vélekedtek mások. Az összes rizsföldek 60%-át e d d i g kis b é r l ő k m ű v e l t é k m e g , a k i k n e k a t e r ­ m é s 25—35%-át á t k e l l e t t a d n i u k a f ö l d b i r t o k o s o k n a k . Most k i s a j á t í t o t t á k a 15 h e k ­ t á r n á l n a g y o b b b é r e l t földeket. Ez az a k c i ó m i n t e g y 200 000 t u l a j d o n o s t é r i n t e t t , és 5 millió e m b e r n e k — 800 000 b é r l ő c s a l á d n a k — e l ő n y t jelentett. Vagyis n a g y t á r s a d a l m i t e t t volt — a l á t s z a t szerint. Thieu, aki k ü l ö n b e n s o h a s e m k e v e r e d i k a n é p közé, m a g a h i r d e t t e ki ü n n e p é l y e s e n a földreformot egy C a n Tho-i t ö m e g g y ű lésen. M á r c i u s 26-át h i v a t a l o s ü n n e p n a p p á n y i l v á n í t o t t á k . K ö z b e n a gazdag rizsföldek Thieu-féle v a r á z s a s z t a l á n ú j a b b í n s é g t e r e m . M e r t a h á b o r ú n a k és a k o m m u n i s t á k a k c i ó i n a k k ö s z ö n h e t ő e n a b é r l ő k m á r é v e k óta n e m u t a l t á k á t a k a m a t o t a t á v o l l a k ó b i r t o k o s o k n a k . S z á m u k r a az e l n ö k n a g y t e t t e t ö r v é n y b e n s z e n t e s í t e t t e azt, a m i m á r a m ú g y is szokásuk volt. M á s o k p e d i g egy­ s z e r ű e n földet foglaltak, sok e s e t b e n többet, m i n t a m e n n y i T h i e u r e f o r m t ö r v é n y e alapján járt volna nekik. Saigon az 1,3 millió h e k t á r m e g m ű v e l h e t ő t e r ü l e t e t a l a p o s a n felaprózta, h o g y m i n d e n k i n e k j u t t a t h a s s o n v a l a m i t . Egy-egy c s a l á d h á r o m h e k t á r t k a p o t t a d e l ­ t á b a n , v a g y egy h e k t á r t a d e l t á n k í v ü l , t e h á t m i n d e g y i k n e k m e g v a n a m a g a kis rizskertje, d e n i n c s elég rizse. Egy h a t t a g ú c s a l á d n a k 10 h e k t á r r a lett v o l n a szük­ sége, e h h e z a z o n b a n n e m volt e l e g e n d ő a r e n d e l k e z é s r e álló, m ű v e l é s r e a l k a l m a s földterület. A n a g y ü z e m i g a z d á l k o d á s s a l , p é l d á u l f ö l d m ű v e l ő t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k létesítésével, n e m is kísérleteztek. A h í r h e d t d é l - v i e t n a m i b é r l ő r e n d s z e r n e k , a m í g m ű k ö d ö t t , e z e n k í v ü l m á s sze­ r e p e is volt. L e h e t ő v é t e t t e a k o r m á n y n a k , h o g y h i v a t a l n o k a i t és tisztjeit c s u p á n jelképes tiszteletdíjjal fizesse ki, m e g é l h e t é s ü k e t a b é r k a m a t n a k k e l l e t t b i z t o s í t a n i a . Ez a j ö v e d e l e m a z o n b a n i m m á r é v e k óta a v a l ó s á g b a n , m o s t p e d i g t ö r v é n y e s e n is s e m m i v é foszlott, a csekély á l l a m i j a v a d a l m a z á s a z o n b a n v á l t o z a t l a n m a r a d t . Egy d é l - v i e t n a m i r e n d ő r f e l ü g y e l ő fizetése m a h a v o n t a 5000 piaszter, alig 70 m á r k a , egy tiszt 140 m á r k á t k e r e s , a V a n H a n h - i e g y e t e m egyik e l ő a d ó t a n á r a p e d i g 280 m á r k á t . Hogy ö t t a g ú c s a l á d j á t f e n n t a r t h a s s a , e n n e k a t a n á r n a k fizetése h á r o m s z o r o s á r a l e n n e szüksége. Ezek szerint j ö v e d e l m é n e k k é t s z e r e s é t kell m e l l é k e s e n m e g k e r e s n i e , a k a t o n a t i s z t h e z és a r e n d ő r f e l ü g y e l ő h ö z h a s o n l ó a n . Ez a k é n y s z e r hozza l é t r e — és igazolja — azt, a m i t d é l - v i e t n a m i k o r r u p ­ c i ó n a k n e v e z n e k . A h i v a t a l i v a g y üzleti h i e r a r c h i a m i n d e n szintjén m e g t a l á l h a t ó ez a jelenség. M e r t n e m c s a k a r e n d ő r f ő n ö k v a g y a felügyelő t a l á l j a m e g a s z á m í t á s á t , h a n e m az ő r m e s t e r is. Ő u g y a n i s a n é p k ö r é b e n j u t pénzhez. Egy r e n d ő r f e l ü g y e l ő p é l d á u l n e m r é g 100 000 m á r k a é r t é k ű összeget a j á n l o t t fel felettesének, h o g y m e g ­ t a r t h a s s a á l l á s á t ; e n n e k az összegnek l e g a l á b b e g y h a r m a d á t beosztottjaitól „ g y ű j ­ t ö t t e össze". Az á l l a m a p p a r á t u s alsóbb szintjein k i s e b b összegek is elegendők. 5000 p i a s z t e r (hivatalos á r f o l y a m o n 18 dollár, a feketepiaci á r 12 dollár) kell ahhoz, h o g y h ó n a ­ pokig e l t ű n t o k m á n y o k i s m é t m e g k e r ü l j e n e k , 50 000 p i a s z t e r r e l p e d i g el l e h e t é r n i , h o g y a l é t s z á m o t b e t ö l t ö t t l í c e u m b a n mégis h e l y e t t a l á l j a n a k a g y e r m e k s z á m á r a .

„Ebben a r e n d s z e r b e n n e m a m e g v e s z t e g e t h e t ő s é g t é n y e a n y o m a s z t ó — p a n a s z k o ­ dott N g u y e n V a n Tuoi ellenzéki p o l i t i k u s , a Vietnam Guardian l a p k i a d ó j a —, h a ­ n e m az, hogy az o r s z á g b a n m á r c s a k p é n z é r t l e h e t e n e r g i á k a t mozgósítani." K i v é ­ t e l e k t e r m é s z e t e s e n v a n n a k : egyes o l y a n r e n d ő r ö k , a k i k szolgálati i d e j ü k leteltével taxisofőrként egészítik k i j ö v e d e l m ü k e t , v a g y bizonyos tengerésztisztek, a k i k h a l á ­ szattal is foglalkoznak. De ez a n é h á n y becsületes e m b e r n e m m e n t i m e g az or­ szágot. A rendszer l é n y e g é b ő l f a k a d ó k o r r u p c i ó t a h o l n a p t ó l é r z e t t félelem is t á p ­ lálja. M i n d e n k i csak a j e l e n b e n , a j e l e n é r t él, s e n k i n e m sző t e r v e k e t a jövőre, m é g a k o r m á n y sem, p e d i g é v e k k e l ezelőtt e l h a t á r o z t a , h o g y m i n d e n t a r t o m á n y i f ő v á r o s ­ ban k ó r h á z a t , m i n d e n k ö z s é g b e n k ö r z e t i r e n d e l ő t építtet. A k ó r h á z a k a t és r e n d e l ő ­ ket fel is építették, s m a ü r e s e n á l l n a k , m e r t o r v o s o k a t és á p o l ó n ő k e t n e m k é p e z ­ tek ki. A n y u g a t i á l l a m o k segélyakciói s e m j a v í t h a t n a k a h e l y z e t e n . „Az a m e r i k a i a k — p a n a s z k o d o t t egy d é l - v i e t n a m i lakos — m o d e r n u t a k a t é p í t e t t e k n e k ü n k , de m i n e m tudjuk j a v í t a n i őket. P e r s z e , a m o d e r n u t a k o n k ö z l e k e d ő m o d e r n a u t ó b u s z o k a t s e m tudjuk m e g j a v í t a n i . " A z o k a m i l l i á r d o k , a m e l y e k e t az E g y e s ü l t Á l l a m o k ázsiai híd­ fője f e n n t a r t á s á r a kiad, t e h e r k é n t n e h e z e d n e k az országra. A dél-vietnami emberek e kilátástalan helyzet ellenére a b b a n reménykednek, hogy v a l a h o g y a n t ú l é l i k ezeket a n e h é z időket. M e g v á l t ó t k e r e s n e k , a k i k i v e z e t h e t n é őket a k á t y ú b ó l . S o k a n D u o n g V a n M i n h t á b o r n o k b a n l á t j á k m e g v á l t ó j u k a t , a b b a n az e m b e r b e n , a k i 1963-ban Ngo D i n h D i e m d i k t á t o r t m e g b u k t a t t a , s a z t á n kilenc h ó n a p r a e l n ö k k é n t m a g a v e t t e á t az á l l a m ü g y e k i r á n y í t á s á t . Ez a „ N a g y M i n h " — a v i e t n a m i a k n á l s z o k a t l a n 1,80 m é t e r e s m a g a s s á g a m i a t t n e v e z i k így — felébreszt­ h e t n é az országot l e t a r g i á j á b ó l , h a ez a h á b o r ú n e m v o l n a . Hívei azt r e m é l i k , hogy másodszor is m e g m e n t i h a z á j u k a t , ez e s e t b e n o k t ó b e r 3-án, T h i e u ellenjelöltjeként az e l n ö k v á l a s z t á s o k o n . H a t a l o m r a j u t á s á h o z a z o n b a n h i á n y z i k v a l a m i : a z a m e r i k a i nagykövetség j ó v á h a g y á s a . Az 1963-as n e m z e t i hős D é l - V i e t n a m j ö v e n d ő stabilizá­ lódása s z e m p o n t j á b ó l i n k á b b l e h e t n e W a s h i n g t o n e m b e r e , m i n t a n é p t ő l elidege­ nedett, e r ő t l e n T h i e u . De a h á b o r ú „ v i e t n a m i z á l á s á n a k " nehézségei és saját, 1972-es e l n ö k v á l a s z t á s a i k m i a t t az a m e r i k a i a k n e m m e r i k v á l l a l n i ezt a cserét. A C I A írásbeli u t a s í t á s t is a d o t t v é d e n c é n e k , h o g y a n kell az e l n ö k v á l a s z t á s t m i n d e n k é p ­ pen — M i n h jelöltetése e s e t é n is — m e g n y e r n i . Befolyásos p o l i t i k u s o k ezért n e m m e r é s z e l n e k n y í l t a n k i á l l n i M i n h m e l l e t t . A z o k az újságok, a m e l y e k M i n h - o r i e n t á ciójú c i k k e t közölnek, s z á m í t h a t n a k a r r a , h o g y a c e n z ú r a betiltja m e g j e l e n é s ü k e t . Es m á s , e n n é l s ú l y o s a b b k ö v e t k e z m é n y e k k e l is s z á m o l n i kell, Dél V i e t n a m b a n ugyanis j e l e n l e g m i n t e g y 20 000 politikai fogoly s í n y l ő d i k b ö r t ö n b e n . A „ v i e t n a m i z á l á s " s i k e r e kétséges m a r a d , m é g a k k o r is, h a s i k e r ü l n e a d é l ­ v i e t n a m i egységek h a r c i m o r á l j á t és felszerelését j e l e n t ő s m é r t é k b e n m e g j a v í t a n i . Egy ilyen n a g y , gépesített h a d e r ő , m i n t a j e l e n l e g i d é l - v i e t n a m i m o n s t r e - h a d s e r e g , logisztikája c s a k k o r s z e r ű vezetési m ó d s z e r e k k e l o l d h a t ó m e g . A m e r i k a i t i s z t e k is úgy v é l e k e d n e k , h o g y a v i e t n a m i a k e r r e h ó n a p o k , sőt é v e k m ú l v a s e m l e s z n e k képesek. É s n e m lesz k é p e s r á az az 50 000 főnyi a m e r i k a i á l l o m á n y sem, a m e l y legújabb w a s h i n g t o n i j e l e n t é s e k s z e r i n t m é g é v e k e n á t fog D é l - V i e t n a m b a n á l l o ­ másozni. A laoszi i n v á z i ó u t á n északon új Dien Bien P h u - k k e l e t k e z t e k : ö n m a g u k r a hagyott, az ellenséges t e r ü l e t kellős k ö z e p é n fekvő és csak légi ú t o n e l l á t h a t ó d é l ­ v i e t n a m i t á m a s z p o n t o k . Az a m e r i k a i a k B—52-es stratégiai r e p ü l ő g é p e i v e l végzett szőnyegbombázások a l i g h a é r i k el c é l j u k a t a d o m b o s d z s u n g e l - v i d é k e n . Egy külföldi k a t o n a i d i p l o m a t a v é l e m é n y e s z e r i n t ez a l e g é r t e l m e t l e n e b b fegyver, a m e l y e t az

Egyesült Á l l a m o k V i e t n a m b a n b e v e t e t t , u g y a n i s l e g g y a k r a b b a n célt téveszt. A k u ­ d a r c o t az a m e r i k a i tisztek is elismerik. V é l e m é n y ü k m e g e r ő s í t i azt a feltevést, h o g y W a s h i n g t o n a laoszi i n v á z i ó v a l n e m a n n y i r a stratégiai, m i n t i n k á b b p o l i t i k a i ­ pszichológiai célokat követ, vagyis a d é l - v i e t n a m i a k h a r c i e r e j é n e k d e m o n s t r á l á s á t , ö n b i z a l m u k növelését, a k é s ő b b i összeomlás megszépítését azzal, h o g y az a p r ó t e r ­ m e t ű k a t o n á k h a d s e r e g e 1971 m á r c i u s á b a n m é g k é p e s volt offenzívát i n d í t a n i ellen­ séges földön. W a s h i n g t o n i m a g a s r a n g ú tisztviselők u g y a n a k k o r azt is b e v a l l j á k , h o g y v o l t a ­ képpen n e m hisznek a háború „vietnamizálásának" sikerében, h a n e m csupán arra t ö r e k e d n e k , hogy m i n é l n a g y o b b időbeli t á v o l s á g l e g y e n az a m e r i k a i k a t o n á k k i v o ­ n u l á s a és a T h i e u - r e n d s z e r m á r i s előfeltételezett k a t a s z t r ó f á j a között. Ezek szerint a d é l - v i e t n a m i zászlóaljak laoszi p u s z t u l á s a é r t e l m e t k a p — m é g p e d i g c i n i k u s é r t e l ­ m e t , a m e l y e t n e m l e h e t sokáig r e j t e g e t n i a d é l - v i e t n a m i a k előtt. „Miért v í v j u k m e g m i A m e r i k a h a r c á t a k o m m u n i z m u s e l l e n ? " — t e t t e fel a k é t s é g b e e s e t t k é r d é s t T o n T h a t T h i e n saigoni professzor. A v á l a s z t e r r e az Egyesült Á l l a m o k n a k kell m e g a d n i a . Dieter Részletek

a hamburgi

Der Spiegel

Ácsolt

1971. 13. számában

harangláb (Kabay Béla

Magyarsároson felvétele)

megjelent

cikkből

Wild

FÓRUM Vita a tézisről és az antitézisről 1. „Az e l l e n t m o n d á s rossz az i g a z s á g r a n é z v e . . . "

kritérium PASCAL

B a l á z s S á n d o r antitéziseit o l v a s o m (Korunk, 1970. 11.), és csendes n o s z t a l g i á v a l gondolok a h ó t a p i n t h a t ó t i s z t a s á g á r a és a s z á m o k e g y é r t e l m ű s é g é r e . A vita

formai

oldala

B a l á z s S á n d o r v á l a s z á b a n a n t i t é z i s e k r ő l beszél, sőt n e m kevés ö n k r i t i k á v a l ezt is megjegyzi: „Lehetséges, h o g y az igazság i t t is a tézist és az a n t i t é z i s t k ö v e t ő szin­ tézisben v a n . " E b b ő l az ö n k r i t i k á b ó l m é l t ó s á g t e l j e s e n á r a d az a n t i t é z i s e k szerzőjé­ nek a „kijelentés szintjén" m e g r e k e d t tézisekkel s z e m b e n é r z e t t h a l k , de b ü s z k e megvetése. D e mi az, h o g y tézis? E r e d e t i j e l e n t é s é b e n á l t a l á b a n cselekvést, v a l a m i n e k a m e g r a g a d á s á r a i r á n y u l ó cselekvést fejez ki, s z ű k e b b é r t e l e m b e n pedig egy á l l í t á s b a n m e g f o g a l m a z h a t ó m e g ­ állapítást, vagyis a s z ó b a n v a l ó m e g r a g a d á s t jelenti. Mi h u s z o n e g y á l l í t á s b a n k í ­ v á n t u n k m e g r a g a d n i egy j e l e n s é g e t (Korunk, 1970. 3.), d e ez a h u s z o n e g y á l l í t á s egyetlen t á r g y r a v o n a t k o z o t t , és egységes logikai r e n d b e n a j e l e n s é g h i p o t e t i k u s modelljét n y ú j t o t t a . B a l á z s S á n d o r e l t e k i n t e t t ettől a logikai r e n d t ő l , és h u s z o n e g y t é z i s ü n k e t e g y s z e r ű e n összefüggéstelen á l l í t á s o k h a l m a z á n a k m i n ő s í t e t t e . Így j á r t el a g y a k o r l a t b a n , a m i k o r a n t i t é z i s e i t összefüggéstelenül helyezi s z e m b e a tézisekkel. (Negatív é r t e l e m b e n e r r e v o n a t k o z i k ez a m o n d a t a i s : „Ez p e r s z e n e m j e l e n t i azt, hogy számos tézisével, a m e l y e k r e itt n e m reflektálok, n e é r t e n é k t ö k é l e t e s e n egyet.") E b b ő l következik, hogy B a l á z s tézisen n e m azt érti, a m i t m i é r t ü n k . Balázs s z á m á r a a tézis „ h á l á s m ű f a j " , a m e l y „ m e g m a r a d a k i j e l e n t é s szintjén, n e m követel bizonyítást". E b b ő l a felfogásból számára az a l á b b i k ö v e t k e z t e t é s a d ó d i k : „ H a a k a ­ r o m , elfogadom őket, h a a k a r o m , n e m . " B a l á z s n e m a k a r j a . De n e m is a k a r h a t j a , m e r t a k k o r a cáfolat logikai r e n d j é t k e l l e n e k i é p í t e n i e , m e g t a r t v a k e l l e n e t a g a d n i a , á m ez e l l e n t m o n d a n a az a n t i t é z i s r ő l a l k o t o t t egészen sajátos elképzelésének. M e r t m i az, h o g y antitézis? B a l á z s s z á m á r a az antitézis = s z e m b e á l l í t á s . („Engedtessék m e g , h o g y s z e m b e á l l í t s a m v e l ü k — a tézisekről v a n szó — saját antitéziseimet.") T e állsz, én s z e m b e állok! T e h a m i s v a g y (hamiskás?!), É n v a g y o k az igaz. É n igaz „ a k a r o k " l e n n i , e b ­ ből k ö v e t k e z i k a T e h a m i s s á g o d . Ez B a l á z s S á n d o r r o p p a n t egyéni elképzelése az antitézisről. Lehetséges egy ilyen felfogás az a n t i t é z i s szerepéről? I g e n : a r e t o r i k á ­ b a n . A szónok fogásai közé t a r t o z i k az, hogy á l l í t á s á n a k k i d o m b o r í t á s a é r d e k é b e n megidéz egy e l l e n t é t e s é r t e l m ű állítást, és megvizsgálja a k é t á l l í t á s valószínűségét, m a j d egyik á l l í t á s t m i n t v a l ó s z í n ű t l e n t v e t i el. B a l á z s is így j á r e l : m e g i d é z egy (logikai összefüggéseiből k i r a g a d o t t ) állítást, hozzáteszi a saját „antitéziseit", és v a l ó ­ színűsít. A m így v a l ó s z í n ű s í t : a saját á l l í t á s á t ideológiai p á n c é l b a öltözteti, h o g y egy

esetleges a n t i - a n t i t é z i s eleve e r e t n e k s é g n e k t ű n j é k , vagyis eleve egyfajta „ ö n k o n t r o l l " á l d o z a t á v á legyen. B a l á z s ideológiailag h a m i s í t : a n t i t é z i s e i b e n o l y a n d o l g o k a t állít, a m e l y e k n e k az ellenkezőjét n e m á l l í t o t t u k („engedtessék m e g , h o g y s z e m b e á l l í t s a m v e l ü k s a j á t a n t i t é z i s e i m e t " ) , s így a z t a l á t s z a t o t kelti, m i n t h a az „ a n t i t é z i s e k " az ideológiai l e ­ leplezés t é n y é v e l v á l n á n a k valószínűvé. Ezt az e l j á r á s t megbélyegezzük, ez az e l j á ­ r á s az ideológiai „ k i i k t a t á s " m ó d s z e r e , s m i n t ilyen: erkölcstelen. E g y e t l e n p é l d a . Mi — t ö b b e k között — a k ö v e t k e z ő t á l l í t o t t u k : „(Nemzetiségi k u l t ú r á n k ) bölcseleti m e g a l a p o z o t t s á g a a n y e l v b e n m e g h ú z ó d ó n é p i bölcsességben, n e m a filozófiában v a n . " És í m e , B a l á z s a n t i t é z i s e ( n e felejtkezzünk el B a l á z s m o n d a t á r ó l : „ E n g e d t e s s é k meg, h o g y s z e m b e á l l í t s a m v e l ü k saját a n t i t é z i s e i m e t " ) : „Nemzetiségi k u l t ú r á n k szo­ cialista j e l l e g ű . . . " (B. S. a l á h ú z á s a ) . D e á l l í t o t t u k m i az e l l e n k e z ő j é t ? Á m B a l á z s folytatja: „...szocialista jellegű, s az m e g k ö v e t e l i a tudatos bölcseleti a l a p v e t é s t " (ismét B. S. kiemelése). M i e g y s z e r ű e n fel s e m v e t e t t ü k a tudatosság k é r d é s é t e b b e n a tézisben, d e B a l á z s n a k szüksége v a n a „tudatos bölcseleti a l a p v e t é s " - r e , m e r t m á s ­ k é p p n e m v a l ó s z í n ű s í t h e t n é a szocialista jelleggel" k a p c s o l a t o s leleplezéseit. Hogy mennyire n e m a tudatosság—spontaneitás problémája a vita valódi magva, azt t a n ú s í t j a egy m á s i k tézisünk, a m e l y e t szintén idéz B a l á z s a n é l k ü l , h o g y f e l i s m e r n é itt kifejtett v é l e m é n y e és a n é h á n y s o r r a l a r r é b b idézett szöveg e l l e n t m o n d á s á t . („Az i r o d a l o m az ideologikus a k t i v i t á s - m o d e l l t hordozza a k k o r , h a bölcseleti a l a p j a a n y e l v b e n kifejeződő ösztönös n é p i e l e m t u d a t a , illetve e n n e k m e g f o g a l m a z o t t for­ m á j a " — í r t u k a r r é b b a Balázstól szintén idézett tézisben.) M i é r t v a n szükség e r r e a h a m i s í t á s r a ? B a l á z s „ a n t i t é z i s " - é n e k k ö v e t k e z ő m e g ­ á l l a p í t á s a e r r e is m a g y a r á z a t o t n y ú j t : „ . . . k u l t ú r á n k n e m l e h e t n e szocialista, h a m e g a l a p o z o t t s á g a — a n é p i bölcsességen t ú l — n e m a m a r x i s t a filozófiában v o l n a " — írja. Vagyis B a l á z s k é p l e t e ez: t u d a t o s s á g = m a r x i s t a filozófia = m e g a l a p o z o t t k u l ­ t ú r a . N e m is v o l n a b a j , h a az „ a n t i t é z i s " z á r ó t é t e l e k é n t n e m f o g a l m a z n a m e g e g y n a g y o n furcsa m e g á l l a p í t á s t ; igaz, z á r ó j e l b e n . Ez így h a n g z i k : „Az m á s k é r d é s , h o g y e s e t e n k é n t ez a filozófiai m e g a l a p o z o t t s á g milyen fokon (B. S. a l á h ú z á s a ) t u d a t o s . " T e ­ h á t t u d a t o s , m e r t m e g a l a p o z o t t s á g a a m a r x i s t a filozófiában v a n , á m e s e t e n k é n t ez a m e g a l a p o z o t t s á g (tudatosság) n e m azonos fokon t u d a t o s . B a l á z s szerint v a n t e h á t egy m a r x i s t a filozófia, a m e l y k ü l ö n b ö z ő fokon t u d a t o s . Vagyis Balázs egész egysze­ r ű e n n e m t u d j a , m i az, h o g y Filozófia, n e k i c s a k a t u d a t o s s á g ilyen v a g y o l y a n szintjén a l k a l m a z h a t ó ideológiai b u n k ó a filozófia. M o n d h a t n á : h a n e m zenged az én d a l o m , a k k o r n e m v a g y p a c s i r t a . B a l á z s az, a k i p a c s i r t á n a k v a g y v a r j ú n a k m i ­ nősít, ő minősít, ő a minősítő-felelős. Ő t u d j a — figyeljük, k é r e m —: „ k u l ­ t ú r á n k n e m lehetne (igen, így, feltételes m ó d b a n !) szocialista"; ő t u d j a — figyeljük, k é r e m —: „ A szocializmus m e l l e t t i k i á l l á s l e h e t e t l e n v o l n a (igen, így, feltételes m ó d b a n ! ) a n é l k ü l , hogy n e é p ü l n e t u d a t o s bölcseleti a l a p o k r a : a m a r x i — l e n i n i filo­ zófiára"; ő t u d j a , h o g y n e k i e l l e n t m o n d a n i a n n y i , m i n t s z e m b e h e l y e z k e d n i a m a r ­ x i s t a filozófiával. Illúzióit v a l ó s á g n a k t e k i n t i , e „valóság" n e v é b e n p e d i g m e g s e m m i s í t i a t é v e l y ­ g ő k e t : ez a s z e r v e s e n d o g m a t i k u s e l m e m a g a t a r t á s a . E b b e n az e l j á r á s b a n m i n d i g h a m i s í t , h a e r e t n e k s é g e t szimatol, és m i n d i g e r e t n e k s é g e t szimatol, h a az ő illúzióit v a l a k i n e m t e k i n t i v a l ó s á g n a k . A k i á t k o z á s b a n , a dolgok logikája szerint, a politi­ k a i v á d a s k o d á s i g j u t („A szocializmus m e l l e t t i k i á l l á s l e h e t e t l e n v o l n a . . . " ) a n é l k ü l , h o g y f i g y e l e m b e v e n n é a k ö z i s m e r t t é n y e k e t , p é l d á u l azt, h o g y v a l l á s o s v i l á g n é z e ­ t ű e k , a h e r o i k u s i d e a l i z m u s sok képviselője, r a d i k á l i s kispolgári h u m a n i s t á k is k i ­ á l l t a k és k i á l l n a k a szocializmus mellett. N e m fogjuk B a l á z s „ a n t i t é z i s e i n e k " elképesztő logikai c s ú s z t a t á s a i t t á r g y a l n i , m e r t Balázs, a k i tézisről, a n t i t é z i s r ő l és szintézisről beszél, n e m t u d j a , m i az az antitézis. M a r x A filozófia nyomorúságában „ H e g e l d i a l e k t i k á j á t fejtegetve" így í r : „Mi az a b s z t r a k t á l l a p o t b a n lévő m o z g á s ? A m o z g á s t i s z t á n logikai formulája, v a g y i s a tiszta ész mozgása. M i b e n á l l a tiszta ész m o z g á s a ? A b b a n , h o g y ö n m a g á t állítja, ö n m a g á t ö n m a g á v a l szembeállítja, és ö n m a g á t ö n m a g á v a l összeállítja, h o g y ö n ­ m a g á t m i n t tézist, a n t i t é z i s t és szintézist m e g f o r m u l á z z a . . . D e h a m á r odáig j u t o t t , h o g y ö n m a g á t t é z i s k é n t tételezze, ez a tézis, ez a gondolat, ö n m a g á t ö n m a g á v a l s z e m ­ beállítva, k é t e l l e n t m o n d ó g o n d o l a t t á h a s a d szét — p o z i t í v v á és n e g a t í v v á , i g e n n é és n e m m é . E n n e k a k é t a n t a g o n i s z t i k u s , az a n t i t é z i s b e n foglalt e l e m n e k a h a r c a a l k o t j a a d i a l e k t i k u s mozgást. Az igen n e m m é , a n e m i g e n n é válik, az igen e g y i d e ­ j ű l e g i g e n n é és n e m m é , a n e m egyidejűleg n e m m é és i g e n n é v á l i k , s i l y m ó d o n az e l l e n t é t e k e g y e n s ú l y o z z á k e g y m á s t , semlegesítik e g y m á s t és m e g s z ü n t e t i k e g y -

mást. E k é t e l l e n t m o n d ó g o n d o l a t összeolvadása új g o n d o l a t o k a t alkot, a m e l y azok­ n a k szintézise" ( K a r l Marx és Friedrich Engels Művei 4. 123. B u d a p e s t , 1959). A Balázs-féle csökönyös „ n e m " m é g a p r e m a r x i s t a filozófiában s e m a z o n o ­ sítható az antitézissel. (Már K a n t n á l i s : „thesis cum antithesi." K a n t így í r A tiszta ész kritikájában: „Ha t e t i k a a l a t t d o g m a t i k u s t a n o k m i n d e n foglalata értetik, a n t i ­ tetika a l a t t n e m é r t e m az e l l e n k e z ő n e k d o g m a t i k u s állítását, h a n e m a l á t s z a t r a dog­ m a t i k u s ismeretek e l l e n t m o n d á s á t . . . a n é l k ü l , h o g y az egyik i n k á b b t a r t h a t n a szá­ mot a tetszésre, m i n t a m á s i k . Az a n t i t e t i k a t e h á t n e m is foglalkozik egyoldalú állí­ tásokkal, h a n e m az észbeli á l t a l á n o s i s m e r e t e k e t c s a k az e g y m á s közt v a l ó e l l e n t ­ m o n d á s u k s ez e l l e n t m o n d á s okai s z e r i n t tekinti.") H a t e h á t azt állítjuk, hogy B a ­ lázs e l v t á r s n a k h a l v á n y lila gőze sincs a tézis t e r m é s z e t é r ő l , a k k o r ez is egy tézis, a m e l y ellen Balázs e l v t á r s joggal t i l t a k o z h a t és sajátos t e ó r i á j á n a k megfelelően a következő „antitézist" f o g a l m a z h a t j a m e g : Balázs e l v t á r s n a k h a l v á n y lila gőze v a n a tézis természetéről. Ez ellen s e m m i kifogásunk s e m lehet. A „vita"

tartalmi

oldala

Balázs S á n d o r r a l — eddigi „ v i t á i n k " t a n ú s á g a ez — n e m b e s z é l ü n k egy n y e l ­ ven. Legalábbis én n e m é r t e m azt, a m i t m o n d . T a r t a l m i k é r d é s e k r ő l így n e m l e h e t vitatkozni: n e m is v i t á z o m vele. C s a k csendes n o s z t a l g i á v a l a h ó t a p i n t h a t ó tisz­ taságára és a s z á m o k e g y é r t e l m ű s é g é r e gondolok. Bretter György

2.

„A vitában nincs csak érvek v a n n a k "

megbélyegzés:

BRETTER

GYÖRGY

A tézis—antitézis v i t á b a n n e k e m t u l a j d o n k é p p e n n e m l e n n e s z a b a d szót k é r n e m , hiszen v i t a p a r t n e r e m — l e g a l á b b i s t a r t a l m i k é r d é s e k r ő l — n e m a k a r vitatkozni v e l e m , s e g y é b k é n t is n e h é z p o l e m i z á l n i v a l a k i v e l , aki b e v a l l o t t a n n e m érti azt, a m i t én m o n d o k . S h a m é g i s hozzászólok, t e s z e m ezt a b b a n a r e m é n y b e n , hogy a B r e t t e r — B a l á z s c s a t á t t a l á n t á g a b b összefüggésbe is b e l e l e h e t n e ágyazni. De előbb t a l á n mégis a tézis—antitézis m i b e n l é t é r ő l . B r e t t e r meggyőző h é v v e l bizonygatja, m i t kell tézisen és a n t i t é z i s e n é r t e n i . F u r c s a , de én, a k i t egy jól kiválasztott K a n t - i d é z e t t e l t ö b b é v s z á z a d d a l visszavet fejlődésében (a p r e m a r x i s t á k elé helyez) — e g y e t é r t e k v e l e . C s a k azt n e m é r t e m , ő m i é r t n e m é r t egyet ö n m a ­ gával. B r e t t e r azt állítja, h o g y az a n t i t é z i s n e k n e m s z a b a d „ n o n A " f o r m á j á b a n t a g a d n i a az A-t. Nos, én is így é r t e l m e z e m az a n t i t é z i s e k szembeállítását a tézi­ sekkel. A szembeállítás az é n s z ó t á r a m b a n n e m j e l e n t m e r e v k i z á r á s t , m é g a k k o r sem, h a az antitézis m e g f o g a l m a z á s t e k i n t e t é b e n a tézis fordítottja, hiszen e g y é b ­ k é n t l e h e t e t l e n n e k t a r t o t t a m v o l n a a szintézist. D e h a a tézis—antitézis viszonya ilyen, a k k o r az én a n t i t é z i s e i m n e k m i é r t n e m s z a b a d i l y e n n e k l e n n i ü k ? „Balázs antitéziseiben o l y a n d o l g o k a t állít, a m e l y e k n e k az ellenkezőjét n e m á l l í t o t t u k " — így a v á d . D e ki állította, h o g y B r e t t e r a m a g a téziseiben m i n d e n b e n az e l l e n ­ kezőjét m o n d t a v o l n a a n n a k , a m i t az antitézis m e g f o g a l m a z ? K o n k r e t i z á l v a : én azt í r t a m , hogy nemzetiségi k u l t ú r á n k szocialista. „De á l l í t o t t u k m i az e l l e n k e z ő ­ j é t ? " — h o r k a n fel B r e t t e r . K é r d e m é n : k i állította, h o g y v a l a k i á l l í t o t t a az állí­ t á s o m m a l e l l e n k e z ő á l l í t á s t ? Az m á s k é r d é s , hogy én a t ö b b é v a g y k e v é s b é t u d a t o s bölcseleti a l a p v e t é s o l d a l á r ó l k ö z e l í t e m m e g n e m z e t i s é g i k u l t ú r á n k szocialista j e l ­ legét, a m i t a tézis e g y s z e r ű e n e l h a n y a g o l . Egyszóval az antitézis m e g r a g a d h a t j a egy jelenség o l y a n o l d a l á t is, a m e l y e t a tézis n e m állít u g y a n , d e n e m is t a g a d . M é l y ­ ségesen metafizikus az az elképzelés, a m e l y a tézis—antitézis v i s z o n y á b a n m i n ­ den v o n a t k o z á s b a n a h a m i s s á g — i g a z s á g (vagy vélt igazság) v i s z o n y á t tételezi fel;

ez a viszony m i é r t n e l e h e t n e a féligazság—féligazság v i s z o n y a ? Áll ez m é g a visszájára fordított — t e h á t a f o r m á l i s a n t a g a d ó f o r m á b a n m e g f o g a l m a z o t t — a n t i t é z i s e k r e is. Ezek m ö g ö t t is m e g h ú z ó d h a t i l y e n m o r f o n d í r o z á s : n i c s a k ! m i t állít B r e t t e r ; lehet, h o g y igaz, d e u g y a n ú g y igaz l e h e t az ellenkezője is. De h a ez a helyzet, a k k o r m i k é p p e n l e h e t az a n t i t é z i s „ideológiai b u n k ó " , m i é r t k e l l v é d e k e z n i , és v é d e l m e z n i m é g c s a k n e m is a tézist, h a n e m e g y e n e s e n a m e g f o g a l m a z ó j á t , m i é r t k e l l ügyészségi feljelentést sejteni az o l y a n a n t i t é z i s b e n , a m e l y a tézissel s z e m b e n a j e l e n s é g ideológiai v o n a t k o z á s á t is k i e m e l i ? H a az a n t i t é z i s n e m e g y s z e r ű e n „ n o n A", a k k o r nem minősít, legfeljebb a b b a n az é r t e ­ l e m b e n , h o g y a teljes igazság n e m fejeződik ki a tézisben, m e r t a tézis h á t l a p ­ j á n is j ó c s k á n v a n n a k igazság-részek. Az én a n t i t é z i s e i m b e n n e m v o l t egyetlen m i n ő s í t é s sem, a n n á l t ö b b v a n a B r e t t e r - c i k k b e n : „leleplezés", „ e r e t n e k s é g " , „ k i i k t a t á s " , „ d o g m a t i k u s e l m e " , n o m e g a „minősítő-felelős"-nek m i n ő s í t é s is m i n ő s í t i a n e m - m i n ő s í t ő p a r t n e r t , s r á a d á s u l a c i k k í r ó g ú n y o s a n „leelvtársaz". D e t a l á n h a g y j u k ezt a f a k a r d - p á r b a j t . V a n egy t á g a b b p e r s p e k t í v a is, a m e l y b e b e l e é p í t h e t j ü k a v i t a t o t t p r o b l é m á k a t : a filozófia — jelen e s e t b e n a m a r x i s t a filo­ zófia — helye nemzetiségi k u l t ú r á n k egészén b e l ü l . K é r d é s f o r m á j á b a n : l e h e t - e (és h o g y a n ) R o m á n i á b a n m a g y a r n y e l v e n ú g y m ű v e l n i a filozófiát, hogy ez a b ö l ­ cselet i r o d a l o m c e n t r i k u s nemzetiségi k u l t ú r á n k a t sajátos színnel gazdagítsa. S a filozófia m ű v e l é s é n m o s t n e m c s a k a filozófusok s z a k t e v é k e n y s é g é t é r t e m , h a n e m a k u l t ú r á n k m i n d e n a l a p e g y s é g é b e n így v a g y úgy, i l y e n v a g y o l y a n fokon j e l e n t ­ kező bölcseleti m o n d a n i v a l ó kifejezését is. Hogy l e h e t és kell, azzal — azt h i s z e m — m i n d e n k i e g y e t é r t . A hogyan k é r d é s é b e n a z o n b a n m á r eltérő v é l e m é n y e k v a n ­ n a k , s ez e l s ő s o r b a n a b b ó l fakad, h o g y a filozófia m i b e n l é t é r e , s z e r e p é r e v o n a t ­ kozó e l k é p z e l é s e i n k n e m egységesek. S t a l á n ez a hogyan az a p o n t , a m e l y e n a tézis í r ó j á n a k ( n e m c s a k a tézisben megfogalmazott) v é l e m é n y é v e l n e m t u d o k egyet­ é r t e n i . Az e k ö r ü l i v i t á t h a s z n o s n a k t a r t o m , é p p e n e z é r t ehhez s z e r e t n é k n é h á n y g o n d o l a t o t fűzni. A l e g n a g y o b b erőlködéssel s e m t u d o k e l k é p z e l n i olyan logikai r e n d s z e r t , a m e l y b e n az a k i r a g a d o t t B r e t t e r - f é l e tétel, h o g y „az á t é l t és m o s t - é l t élet n e m lehet a filozófia k i i n d u l ó p o n t j a " m i n t r é s z - e l e m é r v é n y e s l e n n e . E t é z i s b e n m e g ­ h ú z ó d ó részletigazságot legfeljebb ú g y f o g a d h a t o m el, h o g y egyes filozófiai fel­ fogások s z á m á r a az á t é l t és m o s t - é l t élet v a l ó b a n n e m l e h e t k i i n d u l ó p o n t . H a s o n ­ l ó k é p p e n n e m t a l á l o k o l y a n h e l y e s n e k m o n d h a t ó logikai s t r u k t ú r á t , a m e l y b e n „a filozófia k é p t e l e n a j e l e n v a l ó s á g o t m e g é r t e n i " tézis u g y a n c s a k m i n t az é p ü l e t t é g ­ lája k i á l l n á a g y a k o r l a t p r ó b á j á t . (Az m á s , h o g y v a n n a k filozófiák, a m e l y e k v a l ó ­ b a n k é p t e l e n e k m e g é r t e n i a jelenvalóságot.) N é z e t e m s z e r i n t n e m z e t i s é g i k u l t ú r á n k b a n a z az icipici minőségi plusz, a m e ­ lyet a n a g y v i l á g h o z m é r t e n filozófiailag a d h a t u n k , é p p e n a m i á l t a l u n k á t é l t é s m o s t - é l t é l e t ü n k filozófiája lehet, a m e l y e t a b b a n a t u d a t b a n m ű v e l ü n k , h o g y filozófiailag is m e g t u d j u k é r t e n i ezt az életet, a m i t c s a k mi é l ü n k , s a m e l y n e k a filozófiai á l t a l á n o s í t á s á t s e m a d h a t j a s e n k i m á s a világon, csak mi. Ez a g o n d o l a t n e m m o s t fogant m e g b e n n e m , n e m — B r e t t e r G y ö r g y n e k a j e l e n v a l ó s á g fölött álló filozófiára v o n a t k o z ó tézise v á l t o t t a ki a n t i t e s t k é n t a t u d a ­ t o m b a n . É v e k óta t a n u l m á n y o z o m a k é t v i l á g h á b o r ú közötti h a z a i m a g y a r filo­ zófia m ű v e l é s é t , s a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a m , h o g y az „itt és most", az a k k o r i jelenvalóság, a sajátos kisebbségi helyzet bölcseleti á b r á z o l á s a n e m c s a k h o g y l e h e t ­ séges volt, h a n e m ez volt az e g y e t l e n lehetőség a r r a , h o g y filozófiailag v a l a m i ú j a t is m o n d j a n a k a v i l á g n a k . N y o m o n k ö v e t t e m a sors filozófiai jellemzését e k o r s z a k m a g y a r n y e l v ű h a z a i filozófiai i r o d a l m á b a n . A „filozófiai i r o d a l o m " n y i l v á n n e m k o r l á t o z ó d i k a h i v a t á s o s bölcselők t e v é k e n y s é g é r e , h i s z e n sok, filozófiai f a k u l t á s t n e m v é g z e t t szépíró, újságíró, t a n á r „filozófiáját" is m e g v i z s g á l t a m . A sors filo­ zófiája — ezt a c í m e t a d t a m az elkészült k é z i r a t o m n a k — t a l á n a K r i t e r i o n j ó v o l ­ t á b ó l eljut az olvasóközönséghez —, s a c í m m e l is jelezni k í v á n t a m , hogy a R o m á ­ n i á b a n élő m a g y a r s á g igyekezett saját sorsát filozófiailag is m e g é r t e n i . Ezekkel a t ö b b - k e v e s e b b s i k e r r e l j á r ó t ö r e k v é s e k k e l s z e m b e n m e n n y i r e furcsán h a n g z i k egy m a i filozófus szájából az, h o g y a filozófia — k é p t e l e n m e g é r t e n i a j e l e n v a l ó s á g o t . . . A tézis a z o n b a n ez a l k a l o m m a l n e m áll m e g a m e g á l l a p í t á s szintjén. B r e t ­ t e r m á s í r á s a i b a n m e g t a l á l j u k a filozófia m i b e n l é t é r e v o n a t k o z ó kifejezett e l k é p ­ zelést. A h a z a i m a g y a r n e m z e t i s é g sajátos h e l y z e t é n e k filozófiai t ü k r ö z é s e s z e m ­ p o n t j á b ó l igen m e g g o n d o l k o z t a t ó B r e t t e r n e k az a nézete, hogy a l e g á l t a l á n o s a b b

filozófiai f o g a l m a k a t n e m a k ü l ö n ö s s é g b ő l l e h e t levezetni, és f o r d í t v a : a filozófia m i n t a t o t a l i t á s t a n a n e m e n g e d i m a g á t l e m é r n i a k ü l ö n ö s ö n (Levél a Szerkesztő­ séghez. Igaz Szó, 1969. 11). T e k i n t s ü n k el attól, h o g y ez az á l t a l á n o s í t á s m i v e l k a p c s o l a t b a n s z ü l e t e t t : a h u m o r t — m i n t k ü l ö n ö s t — e g y s z e r ű e n k i z á r t a a filozófiai vizsgálódás k ö r é b ő l , s ezzel egyetlen t o l l v o n á s s a l „ k i i k t a t t a " a filozófiából Arisztotelész, H o b b e s v a g y K a n t h u m o r e l m é l e t é t , n e m b e s z é l v e a r r ó l , h o g y B e r g s o n A nevetés című művét is levette arról a k ö n y v e s p o l c r ó l , a m e l y e n a filozófiai m ű v e k á l l n a k . N é z z ü k m e g m a g á t az á l t a l á n o s í t á s t m o s t t á r g y a l t s z e m p o n t u n k b ó l . „A h a g y m á b ó l n e m lehet levezetni a politikai g a z d a s á g t a n t , a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n s e m m a g y a r á z z a a h a g y m á t . . . " — k o n k r e t i z á l t a B r e t t e r az á l t a l á n o s — k ü l ö n ö s v i s z o n y á r a v o n a t k o z ó filozófiai tételét. A h a g y m á b ó l e g y m a g á b ó l v a l ó b a n n e m , d e a h a g y m á b ó l , b ú z á b ó l , fogpiszkálóból, a u t o m a t a gépsorból — és így t o v á b b — a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n k i tudja e m e l n i a s z á m á r a lényegest, m i n t p é l d á u l azt, h o g y az e l ő á l l í t á s u k h o z t á r s a ­ dalmilag szükséges m u n k a i d ő h a t á r o z z a m e g é r t é k ü k e t . M i n t a h o g y a p o l i t i k a i gazdaságtan igenis m a g y a r á z z a a h a g y m á t , h a n e m is n ö v é n y t a n i s z e m p o n t b ó l , de a b b ó l p é l d á u l , h o g y h a s z n á l a t i és c s e r e é r t é k e v a n . S m o s t el fogom k ö v e t n i a B r e t t e r s z e m é b e n l e g n a g y o b b b ű n t : m e g á l l a p í t o m , hogy v é l e m é n y e m szerint a m a r x i s t a filozófia egyik j e l l e m z ő j e a m á h o z , az i t t e n hez, a k ü l ö n ö s h ö z v a l ó kötöttség. A r o m á n i a i m a g y a r s á g n a k az i t t — m o s t k o o r d i ­ n á t a - r e n d s z e r b e n folyó é l e t e é p p e n a z é r t l e h e t e n n e k a filozófiának a k i i n d u l ó ­ pontja, m e r t ez a különösség is az á l t a l á n o s h o z vezet, s az á l t a l á n o s — a m a r x i s t a filozófia — é r v é n y e ezen a k ü l ö n ö s ö n is l e m é r e t i k . V é l e m é n y e m s z e r i n t ( ú j a b b bűn), a m a r x i s t a filozófia n e m olyan t o t a l i t á s t a n , a m e l y a r r a ösztönöz, h o g y a spekuláció hófödte c s ú c s a i n c s e n d e s nosztalgiával a h ó k i t a p i n t h a t ó t i s z t a s á g a fö­ lött e l m é l k e d j ü n k , h a n e m a r r a b u z d í t , h o g y l e s z á l l j u n k a v ö l g y b e , a h o l az élet zajlik, s a h o l a filozófiai, n o m e g a politikai g a z d a s á g t a n i á l t a l á n o s í t á s o k é r v é ­ nyét a k ü l ö n ö s s é g h a g y m a á g y á s a i b a n k i t a p i n t h a t j u k . N e m v é l e t l e n ü l m o n d t a m kétszer is b ű n t . V i t a t á r s a m u g y a n i s b e t e g e s e n r e t ­ teg attól, h o g y v a l a k i a m a r x i z m u s n e v é b e n beszéljen. Robotos I m r e a m e g m o n d ­ hatója, m i t k a p B r e t t e r t ő l a fejére az, a k i le m e r i í r n i , h o g y „a m a r x i s t a filozófiai gondolkodás s z e r i n t . . . " (Igaz Szó, 1969. 11). N y i l v á n s e n k i s e m s a j á t í t h a t j a ki m a ­ g á n a k a m a r x i z m u s t , d e a z é r t mégis b e s z é l h e t (sőt beszélnie kell!) a r r ó l , h o g y véleménye szerint m i a m a r x i z m u s á l l á s p o n t j a az a d o t t k é r d é s b e n . A m a r x i s t a filozófiának r u g a l m a s k e r e t e i v a n n a k , d e h a t á r a i a z é r t mégis léteznek. M é g s e m lehet m a r x i s t a , a k i — m o n d j u k — azt állítja, h o g y „ a v i l á g az én k é p z e t e m " . E z é r t b á t o r k o d o m leszögezni m i n d e n m á s v é l e m é n y m e g b é l y e g z é s e n é l k ü l azt, h o g y m e g ­ győződésem szerint a k k o r közelítjük m e g j e l e n v a l ó s á g u n k a t m a r x i s t a szemszög­ ből, h a r o m á n i a i m a g y a r s á g - m i v o l t u n k a t bölcseletileg m e g é r t h e t ő , á l t a l á n o s í t h a t ó filozófiai k ü l ö n ö s s é g n e k fogjuk fel. Végül h a d d szóljak é n is f o r m a i dolgokról. B r e t t e r n e k j o g a és lehetősége volt a r r a , h o g y a n t i t é z i s e i m m e l e g y ü t t u g y a n a b b a n a s z á m b a n közölje a m a g a v é l e ­ m é n y é t . N e m t e t t e m e g , s a Korunk le is z á r t a az egész v i t á t a n é l k ü l , h o g y az én í r á s o m r a egy szóval is r e a g á l t v o l n a . P e d i g h a a b r e t t e r i f e j e m r e o l v a s á s é r v é n y e s , a k k o r a s z e r k e s z t ő s é g n e k n e m lett v o l n a szabad így e l j á r n i a . Balázs Sándor

IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika É r d e k l ő d é s s e l o l v a s t a m a Korunk 1970. n o v e m b e r i s z á m á b a n É d o u a r d L a b i n c i k k é t : Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vá­ zolt n e h é z s é g e k v a l ó b a n g o n d o t o k o z n a k , de e n g e d t e s s é k m e g k é r d ő j e l e z n e m : v a l ó b a n é r t h e t e t l e n a m a t e m a t i k a ? M i n t t ö b b évtizedes t a p a s z t a l a t t a l r e n d e l k e z ő t a n á r m e ­ r e m á l l í t a n i , h o g y n e m é r t h e t e t l e n . O k t a t á s a t e r é n a z o n b a n sok a t i s z t á z a t l a n k é r ­ dés; az eddigi t a n í t á s i e l j á r á s o k a m a t e m a t i k a ú j a b b á g a i n a k , felfedezéseinek f é n y é ­ b e n m á r n e m elég h a t é k o n y a k , e m i a t t sok d i á k n e h é z s é g e k k e l k ü z d , n é m e l y e k n e k p e d i g a m e n n y i s é g t a n v a l ó b a n „ é r t h e t e t l e n n e k " t ű n i k . Meggyőződésem a z o n b a n , hogy o k t a t á s á n a k j a v í t á s á v a l ez az „ é r t h e t e t l e n s é g i " a r á n y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t h e t ő . E b b e n az é r t e l e m b e n fejtenék ki n é h á n y gondolatot. Sokszor i s m é t e l t m e g á l l a p í t á s , h o g y a t u d o m á n y és a t e c h n i k a a jelenlegi gyors fejlődés s o r á n o l y a n e r e d m é n y e k e t é r el, a m e l y e k a r á n y l a g r ö v i d idő a l a t t j e l e n t é ­ k e n y v á l t o z á s o k a t h o z n a k l é t r e m i n d az elmélet, m i n d a g y a k o r l a t t e r é n . Az o k t a t á s t e r m é s z e t e s e n n e m k ö v e t h e t i a z o n n a l ezeket a v á l t o z á s o k a t . Az így k i a l a k u l t h e l y ­ zetben m i n d a k ö z é p i s k o l á b a n , m i n d a felsőfokú o k t a t á s b a n e g y r e h a n g s ú l y o s a b ­ ban nyilvánul meg a törekvés olyan képességek kialakítására, amelyek a jövendő s z a k e m b e r s z á m á r a l e h e t ő v é teszik a l é p é s t a r t á s t a fejlődéssel. Az iskola a l a k í t ó , k é p e s s é g f o r m á l ó s z e r e p e ilyen h e l y z e t b e n e g y r e i n k á b b e l ő t é r b e k e r ü l . U g y a n a k k o r g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l n e m l e h e t l e m o n d a n i a r r ó l , h o g y a középiskolából v a g y a főiskolából k i k e r ü l ő s z a k e m b e r n e l e g y e n b i r t o k á b a n a z o k n a k az i s m e r e t e k n e k és k é s z s é g e k n e k , a m e l y e k é p p e n az a d o t t i d ő s z a k b a n szükségesek a soron levő f e l a d a ­ t o k m e g o l d á s á h o z . T e h á t n e m c s a k a jövő p e r s p e k t í v á i , h a n e m a j e l e n szükségletei is e l s ő r e n d ű fontosságúak. Az i s m e r e t e k m e n n y i s é g e ezért n e m c s ö k k e n t h e t ő szá­ m o t t e v ő m é r t é k b e n . Végső fokon az o k t a t á s i f o l y a m a t h a t é k o n y s á g a és ezen b e l ü l a g o n d o l k o d á s fejlesztésének g y o r s a b b ü t e m e , m a g a s a b b s z í n v o n a l a k ö z p o n t i k é r ­ déssé v á l t . A m a t e m a t i k á n á l a g o n d o l k o d á s k ö z p o n t i s z e r e p e r é g ó t a i s m e r e t e s . De m í g r é g e b b e n a m a t e m a t i k a és a g o n d o l k o d á s között a viszony k ö r ü l b e l ü l ú g y fogal­ m a z ó d o t t m e g , h o g y a m a t e m a t i k a segíti az e m b e r t h e l y e s e n g o n d o l k o d n i , m a m á r i n k á b b a r r ó l v a n szó: a h h o z , h o g y a t a n u l ó a k í v á n t ü t e m b e n e l s a j á t í t h a s s a az e l ő ­ í r t m a t e m a t i k a i a n y a g o t , m e g kell t a n í t a n i őt g o n d o l k o d n i . A g o n d o l k o d á s fejlesz­ tése t e h á t n e m m a r a d h a t s p o n t á n folyamat, a d i á k n a k t u d a t o s a n kell e l s a j á t í t a n i a a gondolkodás alapvető törvényeit. Az 1968-ban B u k a r e s t b e n m e g t a r t o t t — a m a t e m a t i k a t a n í t á s á v a l foglalkozó — n e m z e t k ö z i k o l l o k v i u m a z á r ó k ö v e t k e z t e t é s e k b e n t ö b b e k között ezeket szögezi l e : „A t a n u l ó g o n d o l k o d á s i k é p e s s é g é n e k fejlesztése m i n d i g a l a p v e t ő célja volt a m a ­ t e m a t i k a t a n í t á s á n a k . M a a t a n a n y a g logikai s t r u k t ú r á j a , a m e l y n e k n a g y o b b j e l e n ­ tőséget t u l a j d o n í t a n a k , v i l á g o s a b b és p o n t o s a b b lett." A t a n u l ó k m a t e m a t i k a i k é p -

zettségének j e l l e m z é s é r e o l y a n t u l a j d o n s á g o k a t e m l í t m e g a d o k u m e n t u m , m e l y e k végső soron a g o n d o l k o d á s s z í n v o n a l á t ó l f ü g g e n e k : az e l v o n a t k o z t a t ó képesség, a m a t e m a t i k a i kapcsolatok m e g k e r e s é s e , a m a t e m a t i k a i (és logikai) s t r u k t ú r a felépí­ t é s é n e k felismerése. A gondolkodás fejlesztésének k é r d é s é b e n u g y a n ú g y , m i n t m i n d e n m e g o l d á s r a váró kérdésben, a problémát kell körülhatárolni. A matematikai tevékenység, kezdve a fogalmak k i a l a k u l á s á t ó l a f e l a d a t o k m e g o l d á s á i g , számos e l e m i t é n y e z ő r e b o n t h a t ó . Ezek közül egyesek, m i n t p é l d á u l a m e g h a t á r o z á s o k , s z a b á l y o k m e g t a n u l á s a , a l k a l ­ mazása a k ö n n y e b b e n m e g o l d h a t ó f e l a d a t o k közé tartozik, és ezen a t é r e n m i n d e n közepes intelligenciájú, kicsit is s z o r g a l m a s t a n u l ó e l f o g a d h a t ó e r e d m é n y t é r h e t el. A k ö v e t k e z ő k b e n o l y a n p r o b l é m á k m e g f o g a l m a z á s á r a t e s z ü n k kísérletet, a m e l y e k n e m m e g o l d h a t a t l a n o k , de a m e l y e k n e k m e g n y u g t a t ó m e g o l d á s a m é g v á r a t m a ­ gára. Ezek a p r o b l é m á k a m e n n y i s é g t a n e l s a j á t í t á s á n a k h á r o m , fokozatosan e m e l ­ kedő lépcsőfokát a l k o t j á k : a m a t e m a t i k a i o b j e k t u m o k megfigyelése, a f e l a d a t o k feltételeinek és k ö v e t e l m é n y e i n e k é r t e l m e z é s e s az e l m é l e t önálló a l k a l m a z á s a .

A megfigyelés

lényege

A megfigyelést g y a k r a n c s u p á n a m e g l á t á s r a r e d u k á l j u k , és h i á n y o s s á g a i t a figyelem m e g n e m felelő összpontosításával m a g y a r á z z u k . A m e g l á t á s viszont, a m e l y főképpen az o b j e k t u m szemléletességén alapszik, csak egyik e l e m e a megfigyelés­ nek, a m e l y n e k lényeges t u l a j d o n s á g a az, hogy a g o n d o l k o d á s i r á n y í t á s á v a l m e g y végbe. M i n t h o g y a g o n d o l k o d á s i s m e r e t e k k e l dolgozik, a megfigyelés s i k e r e n a g y ­ m é r t é k b e n függ attól, h o g y a megfigyelés t á r g y á r a v o n a t k o z ó a n m i l y e n i s m e r e t e i n k v a n n a k . U g y a n a k k o r a megfigyelés e r e d m é n y e s s é g e függ a t t ó l is, h o g y a m e g l e v ő i s m e r e t e i n k e t m i l y e n gondolkodási m ű v e l e t e k f e l h a s z n á l á s á v a l a l k a l m a z z u k . A megfigyelés a t a n í t á s i f o l y a m a t b a n i n k á b b csak m i n t a f e l a d a t m e g o l d á s részkérdése szerepel, és a vele k a p c s o l a t o s készségek k i a l a k í t á s a r i t k á n v á l i k az o k t a ­ tás egyik céljává. Egy n e m r é g i b e n végzett kísérlet s o r á n VI. osztályos t a n u l ó k k a l íratott n a g y s z á m ú dolgozat e r e d m é n y e i azt b i z o n y í t o t t á k , h o g y a s p o n t á n megfigye­ lés h a t é k o n y s á g a igen alacsony. Egy o l y a n á b r á n , a m e l y e n 11 szakasz volt l á t h a t ó , és a m e l y e k n e k felismerését k é r t e a feladat, a l e g s z e m b e t ű n ő b b szakaszt a t a n u l ó k 78%-a i s m e r t e fel, egyes s z a k a s z o k n á l viszont ez az a r á n y á t l a g o s a n 21—24% között mozgott, és a l e g j o b b a n dolgozó o s z t á l y n á l s e m h a l a d t a m e g a 43%-ot. A h á r o m s z ö ­ gekre v o n a t k o z ó h a s o n l ó feladatok e s e t é b e n n a g y o b b gyakorisággal azokat a h á r o m ­ szögeket i s m e r t é k fel, a m e l y e k belül „ ü r e s e k " voltak, vagyis ahol belső v o n a l a k nem nehezítették a meglátást. Az e r e d m é n y e k azt bizonyítják, hogy a felismerésnél a t a n u l ó k többsége a fogalom m e g t a n í t á s a s o r á n b e m u t a t o t t m o d e l l t veszi a l a p u l és n e m az alakzat elvi m e g h a t á r o z á s á t , t e h á t a k é p z e t n e k és n e m e l v o n t i s m e r e t e k n e k v a n u r a l k o d ó helyzete. H a viszont ez u t ó b b i t vizsgáljuk, a g o n d o s a b b elemzés c s a k h a m a r k i m u ­ tatja, m e n n y i r e vázlatos é p p e n az a l a p u l szolgáló t a n í t á s i a n y a g . Abból k i i n d u l v a , hogy az ide t a r t o z ó f o g a l m a k úgyis szemléletesek, megelégszünk rövid m a g y a r á z ó leírásokkal, a m e l y e k g y a k r a n n e m m o n d a n a k többet, m i n t m a g a a k é p , az á b r a . Így m i n d e n idegen, illetve a t a n u l ó s z á m á r a i d e g e n n e k t ű n ő elem, egy belső p o n t vagy egyenes, az á b r á k k ü l ö n b ö z ő kölcsönös helyzete m e g z a v a r j a a t a n u l ó k s z e m ­ léletét. Tény, hogy az ilyen t e r m é s z e t ű h é z a g o k a t a n u l ó k t a p a s z t a l a t a i s o r á n j e l e n t ő s m é r t é k b e n kiegészülnek, d e ezek az i s m e r e t b e l i hiányosságok és e n n e k k ö v e t k e z t é -

b e n a megfigyelés s p o n t á n jellege egyik j e l e n t ő s t é n y e z ő j e sok t a n u l ó k e z d e t i l e m a ­ r a d á s á n a k . O l y a n t a n u l ó k r ó l v a n szó, a k i k a t a n t á r g y a k t ö b b s é g é b e n kielégítő, sőt jó e l ő m e n e t e l t é r n e k el, de a k i k „ n e m é r t i k a m a t e m a t i k á t , n e m születtek r á " . P a r a d o x m ó d o n az elmélyítés, a részletes elemzés szükségessége n e m a kiváló t a n u l ó k n á l v e t ő d i k fel, a k i k az ilyen k é r d é s e k i r á n t t ö b b é r d e k l ő d é s t t a n ú s í t h a t n á ­ n a k , h a n e m a közepes és gyenge t a n u l ó k n á l . E n n e k a f e l a d a t n a k a m e g o l d á s a , azaz az i s m e r e t e k megfelelő e l m é l y í t é s e n e m e g y s z e r ű e n t a n í t á s i m ó d s z e r k é r d é s e , h a n e m attól függ, h o g y a t a n t á r g y a t m i n t a t u d o m á n y a l a p j a i t m a g á b a n foglaló i s m e ­ r e t r e n d s z e r t m i l y e n szemszögből t á r g y a l j á k . Ez v o n a t k o z i k egyrészt a r r a , hogy az elméleti k é r d é s e k b ő l m i t és m e n n y i t i k t a t n a k be a t a n a n y a g b a és h o g y az elmé­ lethez m i l y e n g y a k o r l a t i k é r d é s e k e t k a p c s o l n a k , m á s r é s z t a r r a , hogy az elméleti k é r d é s e k e t m i l y e n m ó d s z e r r e l t á r j á k a d i á k o k elé. E k é r d é s e k b e n viszont nagyon e l t é r ő e k a nézetek. Az első k é r d é s az iskolai t a n t e r v e k h e z kapcsolódik, és ezt b o n y o l u l t s á g a , kife­ j e z e t t e n s z a k m a i jellege m i a t t n e m é r i n t j ü k . A m á s i k k é r d é s n e k az ad a k t u a l i t á s t , h o g y a h a g y o m á n y o s a n k i a l a k u l t , t ö r t é n e l m i jellegű m ó d s z e r m e l l e t t egyre n a g y o b b t é r t h ó d í t a kifejezetten logikai jellegű axiomatikus módszer.

Az axiomatikus

módszer

Ez a m ó d s z e r k é t k ö r ü l m é n y k ö v e t k e z t é b e n a l a k u l t ki. A m a t e m a t i k a , mint m i n d e n t u d o m á n y , a g y a k o r l a t i k é r d é s e k m e g o l d á s a s o r á n e m p i r i k u s a l a p o n fejlő­ dött. Az i s m e r e t e k így eléggé laza r e n d s z e r t a l k o t t a k , és egyes m e g á l l a p í t á s o k p o n ­ t a t l a n o k v o l t a k . A m á s i k k ö r ü l m é n y t a görög filozófia, p o n t o s a b b a n a g o n d o l k o d á s ­ sal foglalkozó t u d o m á n y o k fejlődésében kell k e r e s n i , és e n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é p ­ p e n a b b a n a f e l i s m e r é s b e n , h o g y a m a t e m a t i k a i k i j e l e n t é s e k n e m e g y m á s t ó l füg­ g e t l e n t é n y e k e t fejeznek ki, h a n e m ezek közül egyesek l e v e z e t h e t ő k m á s á l l í t á s o k ­ ból. A m a t e m a t i k a i k u t a t á s o k n a k így m á r az ó k o r b a n k é t i r á n y a a l a k u l t ki. Egy­ felől a t ö r e k v é s a r r a i r á n y u l t , h o g y a r e n d e l k e z é s r e álló i s m e r e t e k b ő l k i i n d u l v a , ú j a b b e l m é l e t i v a g y g y a k o r l a t i k é r d é s e k e t o l d j a n a k meg, másfelől a k u t a t á s o k azt a k a r j á k tisztázni, h o g y logikai s z e m p o n t b ó l m e n n y i r e m e g a l a p o z o t t a k a m á r elfo­ g a d o t t i s m e r e t e k . I d e t a r t o z i k a z o k n a k a k i j e l e n t é s e k n e k , az ú n . a x i ó m á k n a k a vizs­ gálata, a m e l y e k b ő l az illető t u d o m á n y á g m á s kijelentései, a tételek levezethetők. Az a t ö r e k v é s , hogy a m é r t a n t m i n é l k i s e b b s z á m ú a x i ó m á r a felépítsék, m á r az ó k o r b a n k ö r v o n a l a z ó d o t t . Eukleidész Elemek c í m ű m u n k á j a széles k ö r b e n i s m e r t p é l d á j a az ilyen felfogásban m e g í r t m ű v e k n e k . Hosszú ideig az a x i o m a t i k u s e l j á r á s a m é r t a n sajátos m ó d s z e r e v o l t ; a t ö b b i t u d o m á n y á g b a n , az a r i t m e t i k á b a n , az a l ­ g e b r á b a n és az infinitezimális s z á m í t á s b a n (a differenciál- és i n t e g r á l s z á m í t á s b a n ) a szemléletes t é n y e k e g y b e n logikai a l a p j á t is a l k o t t á k az illető e l m é l e t n e k . A X V I I . és X V I I I . s z á z a d b a n , D e s c a r t e s , N e w t o n , Leibniz, E u l e r k o r á b a n a z o n b a n e z e k b e n a t u d o m á n y á g a k b a n is óriási a n y a g gyűlt fel, és így a X I X . s z á z a d b a n m á r elke­ r ü l h e t e t l e n n é v á l t , h o g y a m é r t a n a l a p j a i m e l l e t t a t ö b b i t u d o m á n y á g a l a p j a i t is felülvizsgálják. A X I X . század végén, a X X . század elején v a l a m e l y e l m é l e t n e k egy m e g h a t á r o z o t t a x i ó m a r e n d s z e r r e t ö r t é n ő felépítése, t e h á t az a x i o m a t i k u s m ó d s z e r a l k a l m a z á s a m á r á l t a l á n o s j e l l e g ű v é vált, és bizonyos m é r t é k i g j e l l e m z ő l e t t a matematikára. É r t h e t ő t e h á t , hogy a t u d o m á n y b a n oly n a g y j e l e n t ő s é g ű m ó d s z e r n e k a h a t á s a k i t e r j e d t az iskolai o k t a t á s r a is. E m ó d s z e r h e l y é t és szerepét a középiskolai o k t a ­ t á s b a n a z o n b a n ez ideig n e m s i k e r ü l t e l f o g a d h a t ó a n k ö r v o n a l a z n i . Az a x i o m a t i k u s t á r g y a l á s é r t é k e l é s e k o r g y a k r a n csak egy s z e m p o n t o t v e s z n e k f i g y e l e m b e : a t á r -

gyalás logikai szigorúságát. T u d o m á n y o s s z e m p o n t b ó l ez t e r m é s z e t e s e n ö n m a g á b a n is n a g y e r e d m é n y t j e l e n t h e t , egy-egy t u d o m á n y á g a x i o m a t i k u s felépítésének j e l e n t ő ­ sége a z o n b a n r e n d s z e r i n t t ö b b e n n é l : biztosítja a f o g a l m a k g a z d a g a b b t a r t a l m á t és v i l á g o s a b b h i e r a r c h i á j á t . A d i d a k t i k a i é r t é k e l é s n é l t e h á t n e m a m ó d s z e r formális o l d a l a az, a m i figyelmet é r d e m e l , h a n e m az e m l í t e t t előnyök, a m e l y e k e t a m a i n á l n a g y o b b m é r t é k b e n l e h e t n e k i h a s z n á l n i a v é g e t t , h o g y az a l a p o t j e l e n t ő t a n í t á s i a n y a g s z i l á r d a b b , összefüggőbb legyen. A m á s o d i k t i p i k u s n e h é z s é g iskolai n y e l v e n ú g y f o g a l m a z ó d i k meg, h o g y a feladat elemzése u t á n a t a n u l ó k i j e l e n t i : „A feladatot é r t e m , d e n e m t u d o k hozzá­ kezdeni." E z u t á n k ö v e t k e z i k r e n d s z e r i n t a jó m a t e m a t i k u s t a n u l ó „ötlete". Ez az ötlet p e d i g n e m m á s , m i n t a feltétel és a k ö v e t k e z m é n y v a l a m i l y e n i n t e r p r e t á c i ó j a .

Mi

az

interpretáció?

E g y s z e r ű b b e s e t b e n a k o n k r é t t é n y m a t e m a t i k a i m e g f o g a l m a z á s a , a sajátos e s e t n e k az á l t a l á n o s b a v a l ó helyezése. M i k o r k ö n n y ű és m i k o r n e h é z ez a m ű v e l e t ? Ez a t t ó l függ, h o g y a t u d o m á n y m e n n y i t közelíti m e g a valóságot j e l e n t ő k o n k r é t tényeket. Az a l á b b i k é t f e l a d a t a l e h e t ő l e g e g y s z e r ű b b , de c é l u n k n e m is a f e l a d a t o k megoldása, h a n e m a r r a k í v á n u n k rámutatni, hogy a konkrét tények matematikai megfogalmazása még egyszerű esetekben sem olyan nyilvánvaló, mint amilyennek, rendszerint a tapasztalat alapján, tűnik, Az első f e l a d a t : egy o s z t á l y b a n 30 t a n u l ó v a n . Ezek közül 16 fiú. H á n y l á n y j á r az o s z t á l y b a ? A m á s o d i k f e l a d a t : az első o s z t á l y b a n 42 t a n u l ó v a n , a m á s o d i k ­ b a n 6-tal k e v e s e b b . H á n y t a n u l ó v a n a m á s o d i k o s z t á l y b a n ? M i n d k é t f e l a d a t o t k i v o n á s s a l o l d j u k m e g , mégis a k é t f a l a d a t n e m c s a k a s z á m ­ é r t é k e k b e n , h a n e m h a l m a z e l m é l e t i t a r t a l m u k b a n is k ü l ö n b ö z i k e g y m á s t ó l . Az első e s e t b e n a h a l m a z t k é t r é s z h a l m a z r a b o n t o t t u k : a fiúk s o k a s á g á r a és a l á n y o k s o k a ­ s á g á r a . I s m e r j ü k az egész h a l m a z és az egyik r é s z h a l m a z e l e m e i n e k a s z á m á t , kiszá­ mítandó a másik részhalmaz elemeinek száma. A második feladat n e m elemez­ h e t ő ezzel a g o n d o l a t m e n e t t e l , m e r t a m á s o d i k osztályos t a n u l ó k n e m a l k o t j á k az első o s z t á l y n a k egy r é s z h a l m a z á t . T e h á t a m á s o d i k osztályosok h a l m a z a és az első osztályosok h a l m a z a között n e m u g y a n a z a viszony áll fenn, m i n t az első osz­ t á l y o s fiúk és az egész első osztály között. A m á s o d i k f e l a d a t b a n u g y a n i s k é t h a l ­ m a z ö s s z e h a s o n l í t á s á n a k az e r e d m é n y e , a k ü l ö n b s é g v a n a d v a , n e m p e d i g egy részhalmaz elemeinek a száma. Az, hogy k ü l ö n b ö z ő h a l m a z e l m é l e t i viszonyok esetén u g y a n a z t az a r i t m e t i k a i m ű v e l e t e t a l k a l m a z z u k , n e m j e l e n t e l l e n t m o n d á s t . Az a r i t m e t i k a i m ű v e l e t e k n e m ­ csak hogy n e m a z o n o s í t h a t ó k a h a l m a z e l m é l e t i m ű v e l e t e k k e l , d e m é g c s a k olyan v o n a t k o z á s b a s e m h o z h a t ó k , h o g y e g y m á s n a k kölcsönösen megfeleljenek. Az arit­ m e t i k a i m ű v e l e t e k az e l v o n a t k o z t a t á s m a g a s a b b fokát jelentik, m i n t a h a l m a z e l ­ m é l e t i m ű v e l e t e k . Ezt a m e g á l l a p í t á s t ú g y is m e g f o g a l m a z h a t j u k , h o g y a h a l m a z ­ e l m é l e t k ö z v e t l e n e b b ü l közelíti m e g a valóságot, m i n t az a r i t m e t i k a . Az ilyen f e l a d a t o k a t r é g e n is m e g o l d o t t á k , m a is m e g o l d j á k h a l m a z e l m é l e t i i s m e r e t e k n é l k ü l is. D i d a k t i k a i s z e m p o n t b ó l n e m is a m e g o l d á s helyessége kifogásol­ ható, h a n e m az i n d o k o l á s . Az o l y a n indokolások, m i n t p é l d á u l : „Azért v é g z ü n k kivo­ nást, m e r t a m á s o d i k o s z t á l y b a n h a t t a n u l ó v a l k e v e s e b b v a n " , c s a k látszólagosak, és n y i l v á n n e m v i l á g í t j á k m e g a dolgok lényegét. Ezért m é g az V. o s z t á l y b a n s e m r i t ­ k a s á g , h o g y h a a feladat megszövegezése eltér a megszokott formától, a t a n u l ó k még az egyszerű összeadási és kivonási f e l a d a t o k n á l is h i b á z n a k .

A r é s z h a l m a z v a g y a h a l m a z o k egyesítése egyszerű e s e t e k b e n n a g y o n s z e m l é ­ letes fogalom, de bizonyos e s e t e k b e n n i n c s n y e l v i eszköz a g o n d o l a t o k p o n t o s kifejezésére, ilyen h e l y z e t b e n p e d i g a d i á k n e m az elvi, l é n y e g r e m u t a t ó m e g h a t á ­ rozást, illetve a t e o r é m á t „ k a p j a " , h a n e m c s u p á n n é h á n y v á l t o z a t o t i s m e r t e t n e k előtte, a m e l y e k b ő l a z o n b a n n e m v o n h a t le á l t a l á n o s , m é l y r e h a t ó k ö v e t k e z t e t é s t , és a m a ­ g y a r á z a t az egyedi esetek s z ö v e v é n y é b e n z a v a r o s , á t t e k i n t h e t e t l e n m a r a d . Az i n t e r p r e t á c i ó k é r d é s é n e k v a n m á s , b o n y o l u l t a b b v o n a t k o z á s a is. Ez abból, a m a t e m a t i k á r a eléggé j e l l e m z ő t é n y b ő l következik, h o g y a f o g a l m a k n e m c s a k egy t u l a j d o n s á g r e n d s z e r r e l h a t á r o z h a t ó k m e g . Így p é l d á u l , az egyenlő közű négyszög a szokásos é r t e l m e z é s szerint olyan négyszög, a m e l y b e n a szemközti o l d a l a k p á r ­ h u z a m o s a k , de u g y a n e z az a l a k z a t é r t e l m e z h e t ő ú g y is, m i n t o l y a n négyszög, a m e l y ­ n e k s z e m b e n fekvő oldalai egyenlők v a g y a m e l y b e n k é t s z e m b e n fekvő oldal p á r ­ h u z a m o s és egyenlő. Egy f e l a d a t m e g o l d á s a s o r á n a g o n d o l a t m e n e t e t viszont csak e g y e t l e n é r t e l m e z é s s e l a j á n l a t o s m e g i n d í t a n i . Az, hogy m e l y i k l e g y e n ez az é r t e l m e ­ zés, a megfelelő i n f o r m á l t s á g m e l l e t t a feladatot m e g o l d ó s z e m é l y szintetizáló k é p e s ­ ségétől függ, attól, h o g y a feladat k ü l ö n b ö z ő elemei, a feltételek és a k ö v e t e l m é n y között m i l y e n k a p c s o l a t o k a t t u d t e r e m t e n i . A t a n á r f e l a d a t a ezzel k a p c s o l a t b a n t e h á t egy jól m e g h a t á r o z h a t ó k é p e s s é g fejlesztése. A képességfejlesztésnek m i n t d i d a k t i k a i f o l y a m a t n a k a legfontosabb t é n y e z ő j e t e r m é s z e t e s e n a n n a k i s m e r e t e , hogy a képesség m a g a hogyan aktivizálható, jelen esetben a n n a k ismerete, ahogyan a lehetséges i n t e r p r e t á c i ó k közül a megfelelőt v a g y megfelelőket k i v á l a s z t j u k . A h e ­ lyes m e g o l d á s m é g n e m j e l e n t i azt, h o g y a m e g o l d ó személy f e l i s m e r t e a k i v á l a s z t á s k r i t é r i u m á t . E g y s z e r ű e n c s a k „gondolt" e r r e v a g y a r r a a m e g o l d á s r a , r e n d s z e r i n t v a l a m i l y e n a n a l ó g i a a l a p j á n , v a g y „ é s z r e v e t t e " ezt v a g y azt az összefüggést. A k o n k r é t g o n d o l a t m e n e t e k elemzése — a t a n u l ó k g o n d o l a t m e n e t é r ő l v a n szó — n e m c s u p á n m a t e m a t i k a i i s m e r e t e k e t k ö v e t e l , h a n e m logikai és g o n d o l k o d á s l é l e k ­ t a n i i s m e r e t e k e t is. Az ilyen elemzések b e i k t a t á s a a t a n í t á s g y a k o r l a t á b a j e l e n l e g m é g n a g y o n esetleges, célkitűzése r i t k á n t e r j e d t ú l az a d o t t f e l a d a t m e g o l d á s á n .

Sikerélmény

és

motiváció

E l i n d u l n i egy k é z e n f e k v ő i n t e r p r e t á c i ó t ó l és eljutni egy megfelelőhöz és e n n e k r é v é n a m e g o l d á s h o z — i n t e l l e k t u á l i s erőfeszítést igényel. Az e r e d m é n y c s a k ú g y j ö n l é t r e , h a ezt a t a n u l ó m a g a is a k a r j a . A f e l a d a t m e g o l d á s r ó l , a m a t e m a t i k a t a n í ­ t á s és - t a n u l á s „ t ü s k é s " k é r d é s é r ő l szólva n e m l e h e t m e g k e r ü l n i a m o t i v á c i ó sze­ r e p é t . A t a n u l ó c s e l e k v é s é n e k i n d i t é k a l e h e t az az ó h a j , h o g y e l i s m e r é s t k a p j o n , a z a felismerés, h o g y a t o v á b b h a l a d á s h o z szükség v a n m a t e m a t i k a i i s m e r e t r e , de a t a n u l ó belső m o t i v á c i ó j á t a s i k e r é l m é n y a d j a , az a t u d a t , hogy t u d e r e d m é n y t e l é r n i , és ez elégtételt jelent, a szellemi erőkifejtés pedig i n t e l l e k t u á l i s élvezetet okoz. A f e l a d a t m e g o l d á s n á l a t e l j e s í t m é n y e k széles s k á l á j a á l l h a t elő a f e l a d a t h e l y ­ t e l e n é r t e l m e z é s é t ő l k e z d v e a h e l y e s megoldásig. A k ö z é p s z e r ű t a n u l ó t az jellemzi, h o g y a m i t m o n d , ö n m a g á b a n v é v e h e l y e s , de a f e l a d a t o t r é s z l e t e i b e n látja csak, az egészet, l e g a l á b b i s i g é n y e s e b b f e l a d a t o k n á l , n e m t u d j a átfogni. Olyan, m i n t a k ö ­ z é p s z e r ű sakkozó, a k i m i n d i g „elnéz" v a l a m i t . A gondolkodásfejlesztés e r e d m é n y e s s é g e n a g y b a n függ attól, hogy a t a n u l ó n a k b á r részleges e r e d m é n y e i t , m e g l e v ő készségeit m i l y e n m é r t é k b e n t u d j a a t a n á r a s i k e r é l m é n y f o r r á s á v á t e n n i és e z á l t a l a k ö v e t k e z ő fejlődési szakasz t á m p o n t j a i v á rögzíteni.

A m a t e m a t i k a t a n í t á s n á l az a k ö v e t e l m é n y , h o g y a t a n u l ó k t u d j a n a k feladatot megoldani, végső fokon a b b a n szintetizálódik — és ez a h a r m a d i k felvetett p r o b l é ­ m á n k —, h o g y az elsajátított e l m é l e t e t a t a n u l ó k és m é g i n k á b b az iskolák vég­ zettjei a l k a l m a z n i t u d j á k . K ö z b e v e t v e j e g y e z z ü k m e g , h o g y az e l m é l e t ö n á l l ó t a n u l ­ m á n y o z á s á b a n v a l ó készség k i a l a k í t á s a a főiskola, t e h á t a s z a k e m b e r k é p z é s f e l a d a t a . K ö z é p i s k o l á b a n az e l m é l e t önálló t a n u l m á n y o z á s a csak a r é s z l e t e k r e korlátozódik. Mintapélda

és

elmélet

Az elmélet önálló a l k a l m a z á s a a g o n d o l k o d á s i e l j á r á s o k összefüggő r e n d s z e ­ rét, t e h á t a g o n d o l k o d á s i m ó d s z e r e k i s m e r e t é t és a vele k a p c s o l a t o s készségek k i a l a ­ k u l á s á t feltételezi. Ezen a t é r e n m i n d a t a n í t á s e l m é l e t é b e n , m i n d a g y a k o r l a t b a n nagyon e l l e n t m o n d á s o s a helyzet. A szokásos e l j á r á s az, h o g y az e l m é l e t feldol­ gozása u t á n az a l k a l m a z á s r a m i n t a p é l d á k a t a d u n k . Ezt az e l j á r á s t a pszichológia is a l á t á m a s z t j a , és m a g á t az e l j á r á s t a p e d a g ó g i a a kezdeti rögzítés egyik f o r m á j á n a k tekinti. K é t s é g t e l e n , hogy ez az e l j á r á s a t a n u l ó k t á j é k o z ó d á s á h o z n é l k ü l ö z h e t e t l e n . Azonban, mint ahogy minden eljárásnak vagy módszernek megvannak a maga hatá­ rai, ez is csak k o r l á t o l t é r v é n y ű lehet. A mintafeladatok megoldása, a cselekvésminta megadása a tanulók többsé­ génél azzal a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r , h o g y ö n á l l ó c s e l e k v é s ü k b e n n e m az e l m é l e t e t veszik i r á n y a d ó n a k , h a n e m a m i n t a u t á n i g a z o d n a k . Így a t a n u l ó k b a n k i a l a k u l az a felfogás, h o g y a sikertelenség teljes i g a z o l á s á n a k t e k i n t h e t ő az a m a g y a r á ­ z a t : „Ilyen feladatot m é g n e m o l d o t t u n k meg." B á r ezt a m a g y a r á z a t o t , azon az alapon, hogy a t a n u l ó a b i r t o k á b a n v a n v a g y l e h e t a szükséges i s m e r e t e k n e k , n e m szokás elfogadni, a t a n u l ó k i n d o k o l á s a s o k k a l t ö b b e t m o n d , m i n t ahogy első p i l ­ l a n t á s r a t ű n i k . A c s e l e k v é s m i n t a , a fogalom t a r t a l m á b ó l k ö v e t k e z ő e n , s o k k a l szű­ k e b b k ö r ű , m i n t m a g a az elmélet. Sok e s e t b e n a pedagógiai g y a k o r l a t ú g y p r ó ­ bálja m e g o l d a n i a k é r d é s t , hogy a d o t t fejezetre teljes g y a k o r l a t r e n d s z e r t állít össze. Ott, ahol az e l m é l e t s z a b á l y o k r a r e d u k á l h a t ó , ez m e g is v a l ó s í t h a t ó . A „ t u ­ l a j d o n k é p p e n i " f e l a d a t o k e s e t é b e n a z o n b a n ez n e m lehetséges. A m i n t a p é l d a b e m u t a t á s a c s a k azt illusztrálja, hogy a k é r d é s e s e l m é l e t h o g y a n a l k a l m a z h a t ó , n e m pedig azt, h o g y az á l t a l á n o s é r t e l e m b e n v e t t e l m é l e t e t h o g y a n l e h e t és kell a l k a l m a z n i . T e r m é s z e t e s , hogy az egyedi esetekből s p o n t á n u l is l e h e t á l t a l á n o s í t a n i , a h h o z a z o n b a n , h o g y a t a n u l ó k ezen a t é r e n kellő j á r t a s s á g o t sze­ rezzenek, elméleti i r á n y í t á s r a és g y a k o r l á s r a v a n szükség, t e h á t a r r a , hogy a t a n u ­ lók m i n t a p é l d á k n é l k ü l is o l d j a n a k m e g f e l a d a t o k a t ú j o n n a n t a n u l t e l m é l e t e k a l k a l m a z á s á r a . E b b e n a v o n a t k o z á s b a n é p p e n az e l m é l e t t á r g y a l á s á n a k k e l l e n e i r á n y í t ó j e l l e g ű n e k l e n n i e . A v a l ó s á g b a n a z o n b a n az a l a p v e t ő t é t e l e k t á r g y a l á s a s o r á n n e m a bizonyítások i n s t r u k t i v jellege d o m b o r o d i k ki, h a n e m a bizonyítások „eleganciája", „cizelláltsága", a m i a t a n u l ó s z e m p o n t j á b ó l n é z v e g y a k r a n csak l á t ­ szólagos. S ű r ű n e l ő f o r d u l n a k az o l y a n g o n d o l a t m e n e t e k , a m e l y e k e t ú g y v e z e t ü n k be, h o g y „bizonyítás v é g e t t m e g h ú z z u k ezt v a g y azt az egyenest". Az ilyen eljá­ r á s o k r a n e m m i n d i g lehet m e g n y u g t a t ó m a g y a r á z a t o t a d n i , g y a k r a n a z é r t s e m , m e r t a t a n u l ó n a k n i n c s e n e k m e g hozzá a szükséges előismeretei. H a a r r ó l v a n szó, hogy k ö n y v n é l k ü l keli m e g t a n u l n i , az ilyen bizonyítások előnye az, h o g y megjegyzésükhöz r e n d s z e r i n t elég észben t a r t a n i azt a gondolatot, a m i t a b i z o n y í ­ t á s „ k u l c s á n a k " szokás nevezni. Az i l y e n s z e r ű i s m e r e t s z e r z é s n e k a z o n b a n n a g y o n csekély a g o n d o l k o d á s f o r m á l ó h a t á s a . A m a t e m a t i k a t a n í t á s tradíciói m i n d e n bizony­ n y a l felülvizsgálásra s z o r u l n a k ebből a s z e m p o n t b ó l is.

A felvetett p r o b l é m á k a t m i n t j e l e n s é g e k e t n e m c s a k a t a n á r o k és a t a n u l ó k i s m e r i k jól, h a n e m a szülők is — és m i n d a z o k , a k i k v a l a m i l y e n f o r m á b a n figye­ l e m m e l k ö v e t i k a m a t e m a t i k a o k t a t á s t . K e v é s b é i s m e r t e k viszont a j e l e n s é g e k okai és a megoldásra irányuló kísérletek indítékai. Célunk n e m e problémák megoldá­ sa v a g y az a r r a i r á n y u l ó k í s é r l e t e k i s m e r t e t é s e volt, h a n e m c s a k a p r o b l é m á k m e g f o g a l m a z á s a és elemzése n é h á n y s z e m p o n t figyelembevételével. A m e g o l d á s kérdése a matematikatanítás módszertanának — vagy ahogyan most pontosabban kifejezik a f o g a l m a t —: a matematika pedagógiájának a tárgya. A m a t e m a t i k a t a n í t á s m ó d s z e r t a n a j e l e n l e g k é t v o n a t k o z á s b a n t á r g y a l j a az o k t a t á s k é r d é s e i t ; egyrészt i s m e r t e t i az á l t a l á n o s k é r d é s e k e t , m i n t a m i l y e n a t a n í ­ t á s célja, t á r g y a , a t a n u l á s i n d í t é k a i , m á s r é s z t ú t m u t a t á s o k a t a d az a n y a g r é s z e k t a n í t á s á h o z . A m i hiányzik, az a m a t e m a t i k a t a n u l á s , p o n t o s a b b a n a m a t e m a t i k á v a l v a l ó foglalkozás f o l y a m a t á n a k b e h a t ó b b elemzése. A m a t e m a t i k á v a l v a l ó foglalko­ zás n e m c s a k g o n d o l k o d á s ; r é s z t vesz e b b e n a m e g i s m e r é s i f o l y a m a t m i n d e n öszszetevője, az érzékelés, a m e m ó r i a , a képzelet is. E z e k e t az összetevőket e g y m á s k ö l c s ö n h a t á s á b a n vizsgálni n e m m e s t e r s é g e s k í s é r l e t e k b e n , h a n e m a reális t a n í ­ tási f o l y a m a t b a n n e h é z p r o b l é m a ; a kísérleti e r e d m é n y e k o b j e k t í v é r t é k e l é s é n e k és i n t e r p r e t á l á s á n a k m a i m ó d s z e r e i is m e g b í z h a t ó a n legfeljebb r e l a t í v , összeha­ sonlító jellegű e r e d m é n y e k e t a d n a k . Az e m l í t e t t b u k a r e s t i n e m z e t k ö z i k o l l o k v i u m m e g á l l a p í t á s a szerint a m a t e ­ m a t i k a fontos s z e r e p e a m a i t á r s a d a l o m b a n a r r a i n d í t o t t a a m a t e m a t i k u s o k a t , pszichológusokat, p e d a g ó g u s o k a t , h o g y a m a t e m a t i k a t a n í t á s p r o b l é m á i n a k vizsgá­ l a t á v a l és m e g o l d á s á v a l foglalkozzanak. U g y a n a k k o r a j á n l j a , h o g y a m a t e m a t i k a p e d a g ó g i á j á n a k t u l a j d o n í t s a n a k a t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n megfelelő helyet, és az illetékes h a t ó s á g o k biztosítsák a k u t a t á s h o z szükséges eszközöket. A d d i g is, a m í g a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k e r e d m é n y e k é n t á l t a l á n o s é r v é n y ű m e g o l d á s o k a t d o l g o z n a k ki, a p r o b l é m á k i s m e r e t e is hozzásegítheti a m a t e m a t i k a t a n í t á s á v a l foglalkozó t a n í t ó k a t és t a n á r o k a t ahhoz, h o g y a v e l ü k k a p c s o l a t o s j e l e n ­ s é g e k r e n a g y o b b figyelmet f o r d í t s a n a k , és e l f o g a d h a t ó m e g o l d á s o k a t k e r e s s e n e k a nehézségek áthidalására. Kovács K á l m á n

Máramarosi (Kabay Béla

fafaragások felvétele)

DOKUMENTUMOK

Benedek Elek „turnéi" Kedves humorral „turné"-nak nevez­ t e B e n e d e k Elek a p ó az i r o d a l m i k ö r u t a t , m e l y e t székely írók és m ű v é s z e k csoportja r e n d e z e t t az ő vezetésével E r d é l y v á r o ­ s a i b a n és f a l v a i b a n . Mi, a csoport — az ő s z a v á v a l : a „ t r u p p " — tagjai, székely „kalákának" tekintettük mozgalmunkat. K a l á k á b a m e n t ü n k , hogy s e g í t s ü n k fiata­ lon elhalt b a r á t u n k , Sipos D o m o k o s kereső nélkül m a r a d t családján. Az e r d é l y i írók 34 éves k o r á b a n el­ h a l t első halottját, Sipos D o m o k o s t 1927. d e c e m b e r 24-ének k a r á c s o n y e s t b e n y ú l ó d é l u t á n j á n t e m e t t ü k el a d i c s ő s z e n t m á r toni t ü d ő s z a n a t ó r i u m k ü l ö n t e m e t ő j é b e n . Míg k ö z ö t t ü n k j á r t , m í g lobogó l á n g j á v a l c s e l e k v é s r e ösztönzött, p r ó z a í r ó n a k i s m e r ­ t ü k őt. N o v e l l á i b a n , elbeszéléseiben olyan e r ő v e l ö m l ö t t a m o n d a n i v a l ó , hogy tőle v á r t u k az a k k o r született erdélyi m a g y a r i r o d a l o m első regényét. N e m í r h a t t a meg. E l r a g a d t a az a k k o r m é g f é k e z h e t e t l e n ü l d ü h ö n g ő népbetegség, a tüdővész. Szent­ i m r e i J e n ő gyászbeszédéből t u d t u k meg, hogy v e s z t e s é g ü n k a t u d o t t n á l is n a g y o b b : Sipos Domokos s z e m é l y é b e n n e m c s a k írót, h a n e m az íróval e g y e n r a n g ú költőt is t e ­ mettünk. Szentimrei J e n ő három hét alatt meg­ í r t a a b r i l i á n s életrajzot, és azzal e g y ü t t Elek apó, György Dénes és Bartalis János Vágtat a halál c í m m e l k i a d t a Sipos D o ­ m o k o s a d d i g i s m e r e t l e n k ö l t e m é n y e i t . Az életrajz n a g y sikoltás v o l t : e l l á t a t l a n u l m a r a d t a Sipos Domokos tízéves kisfia! S z e n t i m r e i kolozsvári sikoltása K i s b a c o n b a n a g y e r m e k e k E l e k a p ó j a fülébe h a s í ­ t o t t a legélesebben. Es m e g i n d u l t a 68 éves E l e k a p ó ! M a g a k ö r é g y ű j t ö t t e szellemi, lelki fiait. N a g y , k é t e s z t e n d ő b e n y ú l ó írói ú t r a i n d u l t v e l ü k , h o g y a n y a g i a l a p o t gyűjtsön Sipos Domokos á r v á j a s z á m á r a .

Összeállott a „ t r u p p " , székely írók, költők, e l ő a d ó m ű v é s z e k csoportja. Belső, vagyis á l l a n d ó t a g j a i v o l t a k : E l e k a p ó , S z e n t i m r e i J e n ő , T a m á s i Á r o n , B a r t a l i s J á n o s írók, költők, S z e n t i m r e i n é F e r e n c z y Zsizsi, G y ö r g y D é n e s e l ő a d ó m ű v é s z e k és n e m egy e s e t b e n az a k k o r m é g a k a d é m i s t a z o n g o r a - m ű v é s z , ifj. Delly Szabó Géza. K ü l s ő , vagyis n e m á l l a n d ó t r u p p t a g o k : T o m p a László, N y í r ő József, K a c s ó S á n d o r , a k i k a m ű k ö d é s i h e l y ü k h ö z közel fekvő t e r ü l e t e k e n k a p c s o l ó d t a k az együtteshez. A m a g y a r o r s z á g i l á t o g a t á s r a Elek a p ó m a g á v a l v i t t e ő k e t is, összes „fiait", hogy o t t a n i í r ó t á r s a i n a k és o l v a s ó t á b o r á n a k is b e m u t a s s a v a l a m e n n y i ü k e t . E l e k a p ó S z é k e l y u d v a r h e l y r e k é r t e „fiait". A k ö r u t a t ott a k a r t a m e g k e z d e n i . Az ő i s k o l a v á r o s á b a n , a m e l y r ő l sokszor és m i n d i g n a g y szeretettel írt, a h o v á az e m ­ lékek ezer szála fűzi. I t t n é p e s í t e t t é k b e f a n t á z i á j á t a k ö r n y e z ő d o m b o k : B u d v á r , Csicser, S z a r k a k ő . U d v a r h e l y a m e s e f o r r á s . De n e m c s a k az E l e k a p ó i s k o l a v á r o s a U d v a r h e l y . N y í r ó , T a m á s i és m a g a m is ott v é g e z t ü k a középiskolát. És ott l a k i k T o m p a László, a székelyek n a g y költője. „ N e m is t u d j á k az u d v a r h e l y i e k — m o n ­ d o t t a E l e k a p ó 1928 t a v a s z á n t a r t o t t első e l ő a d á s u n k m e g n y i t ó j á b a n —, h o g y m i l y e n n a g y költő l a k i k v á r o s u n k falai között. J ö t t ü n k , h o g y i s m e r j é k m e g l a k ó t á r s u k a t a z u d v a r h e l y i e k . " A z t á n b e m u t a t t a e g y ü t t e s e tagjait. C s u p a „volt" e m b e r , m i n t : S z e n t i m r e i J e n ő , v o l t h i v a t á s o s k a t o n a t i s z t . Most író, h í r l a p í r ó . Nyírő József, volt p l e b á n o s , m o s t író, h í r l a p í r ó ő is. T a m á s i Á r o n , volt b a n k t i s z t v i s e l ő , m o s t író. B a r ­ talis J á n o s , volt k l i n i k a i tisztviselő, m o s t költő. S z e n t i m r e i n é F e r e n c z y Zsizsi, volt k o l o r a t ú r - é n e k e s n ő , m o s t á t k é p e z t e m a g á t B a r t ó k és K o d á l y n é p d a l - és n é p b a l l a d a - f e l d o l g o z á s a i n a k e l ő a d á s á r a , hogy v i s s z a a d j a a székelységnek n e m becsült, sőt lebecsült ősi d a l l a m a i t . G y ö r g y D é n e s , volt k o l o z s v á r i t a n á r , m o s t i r o d a l m i l a p m u n k a t á r s a és v e r s m o n d ó m ű v é s z . V a n egy n e m „volt" e m b e r , K a c s ó S á n d o r , a k i kezdettől fogva író és h í r l a p í r ó . Az e r d é l y i v á r o s o k b a n m i n d i g t a l á l t u n k egy-egy k i v á l ó z o n g o r i s t á t F e r e n c z y Zsizsi k í s é r é s é r e . U d v a r h e l y t é p p e n T o m p a Lászlóné M o l n á r M a r g i t a d o t t m ű v é s z i k í s é r e t e t Zsizsinek. A „fiain" ejtett s e r e g s z e m l e u t á n E l e k a p ó felvázolta k ő r u t u n k céljait: a n y a g i a l a p o t gyűjteni Sipos D o m o k o s á r v á j á n a k ; i s m e r t e t n i , n é p s z e r ű s í t e n i az első v i l á g ­ h á b o r ú u t á n született e r d é l y i m a g y a r i r o d a l m a t ; közelebb hozni e g y m á s h o z a v á r o s i n a d r á g o s o k és falusi h a r i s n y á s o k e m b e r e i t , a k i k e t — ahogy m o n d o t t a — „Isten keze egy s o r s ú a k k á rázott össze". A s z í n h á z t e r m e t zsúfolásig m e g t ö l t ő k ö z ö n ­ ség a m e g n y i t ó befejezésekor u g y a n ú g y felállással k ö s z ö n t ö t t e Elek apót, a h o g y felállással tisztelgett volt előtte a s z í n p a d r a lépésekor. J ó kezdet volt. U d v a r h e l y i ö r ö m ü n k m i n d j á r t m á s n a p , v a s á r n a p , az a r c u n k o n m a r a d t . K e ­ r e s z t ú r i e l ő ő r s ü n k , a Kőrösi C s o m a S á n d o r r a v a g y A p á c z a i C s e r e J á n o s r a e m l é k e z ­ t e t ő Balázs F e r e n c é r k e z é s ü n k k o r b o l d o g a n j e l e n t e t t e : telt h á z lesz, m i n d e n j e g y elkelt. E s t e a z o n b a n , e j ó h í r r e l e l l e n t é t b e n , ü r e s székek t á t o n g t a k felénk, h a a füg­ göny résein a s z í n p a d r ó l a n é z ő t é r r e k é m l e l t ü n k . K i d e r ü l t , hogy a K a s z i n ó u r a i v á ­ s á r o l t á k fel a j e g y e k e t azzal a céllal, h o g y az á l t a l u k k ö v e t k e z ő h é t r e k o n t r a - r e n d e ­ zett P á s z t o r t ű z - e s t r e belépődíj n é l k ü l e n g e d j é k b e a k ö r n y e z ő f a l v a k székelyeit, a k i k e t e l s ő s o r b a n m i a k a r t u n k b e v o n n i az e l ő a d á s u n k b a , a m i r e előkészítő levelezé­ s ü n k b e n h a n g s ú l y o z o t t a n k é r t ü k is a h i v a t a l o s helyi rendezőséget. Így Elek a p ó n a k az u d v a r h e l y i h e z h a s o n l ó n a k t e r v e l t n y u g o d t bevezetőjéből s z á m o n k é r é s lett: hol m a r a d t a k a szomszédos f a l v a k székelyei? Itt is b e m u t a t t a az együttese tagjait és fel­ v á z o l t a ú t r a k e l é s ü n k céljait. És h a m á r o l y a n szerencsés vagyok, hogy 1971-ben én í r h a t o m a t ö b b m i n t 40 évvel ezelőtti t u r n é k r ó n i k á j á t , n e legyen szerénytelenség, h a e l m o n d o m , h o g y s z á ­ m o m r a m i l y e n n a g y é l m é n y t hozott a k e r e s z t ú r i est. V e r s m o n d á s o m u t á n ott t a l á l ­ t a m a s z í n p a d r ó l a k u l i s s z á k m ö g é lépni, ahol e g y m á s m e l l e t t állott Elek a p ó é s

S z e n t i m r e i . H a l l o m , ahogy S z e n t i m r e i m o n d j a Elek a p ó n a k : „Az e m b e r n e k a h á t á n fut végig a hideg, ahogy m o n d j a a verseket." A K u n c z A l a d á r hazajötte előtti leg­ szigorúbb k r i t i k u s u n k ilyen v é l e m é n y e sok b i z t o n s á g o t a d o t t s z á m o m r a a k ö v e t k e z ő pódiumokra. K e r e s z t ú r u t á n N y á r á d s z e r e d á n l é t r á s s z e k e r e k k e l „ o m l o t t a k b é " a falukból az e m b e r e k a N y á r á d m e n t e s z ü r k e zekéiben, a m i b e n Elek a p ó n a k k ü l ö n ö s ö r ö m e t e l t Itt, m a j d B a r ó t o n és a f a l v a k b a n t a r t o t t e l ő a d á s a i n k b e v e z e t ő i b e n r e n d s z e r e ­ sen m é l t a t t a a szokások, h a g y o m á n y o k és viseletek n é p f e n n t a r t ó erejét. B a r t a l i s n a k és n e k e m k ü l ö n közös ö r ö m e t szerzett, h o g y a Falusi gazdálkodásban, Az erdő­ ről hazatérő favágók, Rétkaszálás, Csilingelő szánok című Bartalis-verseket töké­ letesen m e g é r t e t t e és élvezte a f a l v a k n é p e . S z ó l n o m kell m ű s o r a i n k és a h a t ó s á g o k viszonyáról. A m i l y e n k ö n n y e d gesz­ tussal a d t a m e g e l ő a d á s a i n k h o z az egész E r d é l y t e r ü l e t é r e szóló e n g e d é l y t E m i l Isac m ű v é s z e t i főfelügyelő, a n n á l n a g y o b b a k a d á l y t gördített u t u n k b a t ö b b h e l y e n a r e n d ő r s é g és a k a t o n a i p a r a n c s n o k s á g . T i s z t á n e m l é k s z e m a zilahi r e n d ő r s é g t e ­ r e m t e t t e k í n o s h e l y z e t ü n k r e . Hogy e g y ü t t m e h e s s ü n k a zilahi estre, E l e k a p ó a m e g ­ előző n a p o n K o l o z s v á r r a jött. M á r i n d u l ó b a n v o l t u n k az e l ő a d á s n a p j á n a k r e g g e l é n , a m i k o r t á v i r a t é r k e z e t t Z i l a h r ó l : „ R e n d ő r s é g n e m fogadja el a kolozsvári i n s p e k t o r á t u s engedélyét. Az ü g y e t á t t e t t e a dési k a t o n a i h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k s á g h o z . " Szent­ i m r e i T a m á s i v a l r o h a n t Isac Emilhez. Ő s a j n á l k o z i k : „A h a d s e r e g g e l s z e m b e n t e h e ­ tetlen vagyok." Míg t a n á c s t a l a n u l n é z ü n k e g y m á s r a , Á r o n k i s i r ü l az a j t ó n , s rövid idő m ú l v a egy r o m á n ü g y v é d - b a r á t j á v a l t é r vissza. Az megszólal: „Én B e n e d e k Elek meséivel n ő t t e m fel. Boldog vagyok, hogy m o s t m e g i s m e r h e t t e m . A m ű v é ­ szeti i n s p e k t o r á t u s e n g e d é l y é n e k el n e m fogadása t é v e d é s kell h o g y legyen. Á r o n jöjjön v e l e m . Biztosan m e g s z e r z e m az engedélyt. T e s s é k n y u g o d t a n e l i n d u l n i D é s r e . " Meg is é r k e z e t t D é s r e az e n g e d é l l y e l a zsebében. K ö z b e n a z o n b a n elszaladt a v o ­ nat, a m e l y n e k c s a t l a k o z á s a volt Z i l a h felé. Így k ő r u t u n k egész ideje a l a t t ez egy esetben a u t ó v a l u t a z t u n k , de — a h o g y B a r t a l i s m e g í r t a — sok e s e t b e n „döcögött a sáros u t a k o n a Theszpisz k o r d é j a " , h o g y a k i t ű z ö t t i d ő b e n m e g t a r t h a s s u k e l ő a d á s u n ­ k a t k o p o t t kis falusi i s k o l á k b a n és v á r o s i t e r m e k b e n . N a g y o n f o g u n k h o z k e l l e t t v e r ­ n ü n k a garast, hogy m o z g a l m u n k k ö z v e t l e n célját, Sipos Domokos á r v á j á n a k é r d e m ­ leges megsegítését e l é r h e s s ü k . Ezt r á a d á s u l m e g n e h e z í t e t t e egy „ellenszél", a m i v e l szembe k e l l e t t m e n n ü n k . N e h e z í t e t t é k az „ ú r i csoport" k o n t r a - r e n d e z v é n y e i . Ilyenkor, félház l á t t á n (mint K e r e s z t ú r o n t ö r t é n t ) i z g a l o m b a jött E l e k apó, s megnyitóiban ki-kitört, alaposan megleckéztette a távolmaradókat. Ahogy m o n d t u k : „Elek apó, a leckét é r d e m t e l e n ü l a b a r á t a i n k k a p t á k , a k i k felvették az ü n n e p i t a t l a n volt: m i n d e n h a s o n l ó e s e t b e n k i f a k a d t a t á v o l m a r a d ó k , főként a t á v o l m a ­ rasztó „úri csoport" ellen. A m i „népi c s o p o r t u n k " — a h o g y B e n e d e k Elek a p ó kifej­ t e t t e —, v á l l a l t a e n é p e t , szólt a n é p h e z , e g y ü t t m e n t a n é p p e l , hogy l e h e t ő v é t e g y e a hazai m a g y a r t ö m e g e k k u l t u r á l i s felemelkedését és reális beilleszkedését a r o m á n ­ sággal v a l ó közös h a r c b a , egyenlőség és közös e m b e r s é g a l a p j á n . A m i c s o p o r t u n k élén v í v t a a h a r c o t B e n e d e k Elek a h u m a n i z m u s é r t m i n d e n k o n z e r v a t i v i z m u s és reakció ellen. B e v e z e t ő i b e n B e n e d e k E l e k r e n d s z e r i n t friss, a k t u á l i s t é m á k a t b o n t o t t ki. A l i g ­ hogy m e g j e l e n t M a k k a i S á n d o r Magyar fa sorsa cimű k ö n y v e , a m e l y e l d ö n t e n i l á t ­ szott az A d y - v i t á t a t ö m e g e k b e n l e g m a s z l a g o l ó b b a n h a t ó v á d a k , k ü l ö n ö s e n a m a ­ gyarellenesség k é r d é s é b e n , E l e k a p ó a s o r o n levő b e v e z e t ő j é b e n m i n d M a k k a i , m i n d saját é r v e i v e l v é d t e m e g és n é p s z e r ű s í t e t t e A d y t . H a m e g í r t a letaglózó k r i t i k á j á t Szabó Dezső a Szűzmáriás királyfi c í m ű r e g é n y r ő l , B e n e d e k a p ó a legközelebbi m e g -

n y i t ó j á b a n kiállott egyik legkisebb fia v é d e l m é b e n : „A r e g é n y í r á s szokványos m é r ­ céje s z e r i n t l e h e t n e k szerkezeti h i b á k a T a m á s i Á r o n első r e g é n y é b e n , de a b b a n a m e s é l ő k é p e s s é g n e k és a s t í l u s n a k o l y a n o r o s z l á n k ö r m e i v i l l a n n a k fel, hogy azok T a ­ m á s i t r ö v i d e s e n a m a g y a r írók első s o r á b a e m e l i k fel." M á s a l k a l o m m a l m á s i k leg­ f i a t a l a b b fiának, K a c s ó S á n d o r n a k Vakvágányon c í m ű r e g é n y é t veszi v é d e l m é b e . A r e g é n y v á d i r a t volt a politikai p a s s z i v i z m u s ellen, a m e l y „ v a k v á g á n y r a " viszi az á l l a m é l e t é b e n részt n e m v e v ő n e m z e t i s é g e t . Elek a p ó m e g m a g y a r á z t a : „Nemzetiségi h e l y z e t ü n k b e n a n n y i a m i é n k , a m e n n y i t a k t i v i t á s u n k k a l , az á l l a m életébe v a l ó b e ­ i l l e s z k e d é s ü n k k e l , m u n k á n k k a l k i é r d e m e l ü n k , k i v í v u n k . " Az 1928-as i r o d a l m i N o b e l ­ díjat G r a z i a D e l e d d a t á j n y e l v e n í r t r e g é n y é n e k ítélik oda. Elek a p ó m e g r a g a d j a az a l k a l m a t , a p é l d á t , h o g y m e g v é d j e a székely t á j n y e l v e t i r o d a l m i n y e l v v é e m e l ő fiait a „ p r o v i n c i a l i z m u s " v á d j a ellen. Így viszi E l e k a p ó „fiait", c s o p o r t j á t v á r o s r ó l v á r o s r a , faluról falura. T ö b b h e l y e n a m ű v é s z e t i i n s p e k t o r á t u s e n g e d é l y e m e l l e t t is c e n z ú r á n a k v e t e t ­ t é k a l á estélyeink a n y a g á t . Legtöbbször az é n m ű s o r o m b a illesztett Erdélyi költő nemzeti dala 1928-ban c í m ű S z e n t i m r e i - v e r s e t kifogásolták. F e l l e b b e z t ü n k a m a g a ­ s a b b f ó r u m h o z . Az e n g e d é l y e z t e a r á í r t s z a v a k k a l : „ N u a r e n i m i c . " E l e k a p ó a k e d ­ vező d ö n t é s n e k ö r ü l v e h u m o r i z á l S z e n t i m r e i v e l : „ O l y a n v e r s e t írsz, a m e l y n e m t a r ­ talmaz semmit." N é p i c s o p o r t u n k és az ú r i a r c v o n a l e l l e n t é t e C s í k s z e r e d á b a n ü t k ö z ö t t ki legkín o s a b b a n . M á r az e l ő a d á s t megelőző n a p d é l u t á n j á n o d a é r k e z t ü n k . A v e n d é g l ő i közös v a c s o r á n a M a g y a r P á r t e l n ö k e ült E l e k a p ó m e l l e t t . S a j n á l k o z á s á t fejezte k i E l e k a p ó n a k , h o g y ő és v a d á s z t á r s a i n e m l e h e t n e k ott e l ő a d á s u n k o n , m e r t „most v a n a f a j d k a k a s - d ü r g é s , o d a k e l l m e n n i ü k " , és az asztal a l a t t száz lejt n y ú j t o t t E l e k a p ó felé m i n t belépődíj-felülfizetést. E l e k a p ó n e m fogadta e l : „Felülfizetést azoktól fo­ g a d u n k el, a k i k e l ő a d á s u n k o n m e g j e l e n n e k . N e m a l a m i z s n á t g y ű j t ü n k a kis á r v a s z á m á r a ! A b e l é p ő d í j a k é r t a d j u k agysejtjeinket, a d j u k a s z í v ü n k e t , a d j u k i d e g e i n ­ ket és a d u n k szép, új m a g y a r i r o d a l m a t és művészetet. A k i k e n n é l t ö b b r e t a r t j á k a f a j d k a k a s - d ü r g é s t , azok c s a k i r t s á k a f a j d k a k a s o k a t e l ő a d á s u n k ó r á i b a n ! " A m e l y i k h e l y s é g b e n lakott, dolgozott egy-egy í r ó b a r á t u n k , ott őt k é r t ü k fel e l ő a d á s u n k előkészítésére. Így U d v a r h e l y e n T o m p a László, B r a s s ó b a n K a c s ó és F a r c z á d y S á n d o r , V á s á r h e l y e n Antalffy E n d r e , B e r d e M á r i a és M o l t e r K á r o l y , V á r a ­ d o n T a b é r y Géza, A r a d o n S z á n t ó György, Lugoson S z o m b a t i S z a b ó I s t v á n , S z a t m á r o n M a r k o v i t s R o d i o n t e v é k e n y k e d t e k e l ő a d á s a i n k előkészítésében. L e h e t e t l e n itt n e m s z ó l n o m a r r ó l a tiszteletről, szeretetről, a m i v e l m e g h a j o l t E l e k a p ó előtt és a r r ó l a b a r á t s á g r ó l , a m i v e l fogadott és k i t a r t o t t m e l l e t t ü n k D é v á n dr. P e t r u Groza. A n n a k s z e m l é l t e t é s é r e , h o g y m i l y e n missziós szerepe v o l t t u r n é n k n a k az i r o d a ­ l o m t e r j e s z t é s é b e n és n é p s z e r ű s í t é s é b e n , el kell m o n d a n o m az é n b r a s s ó i n a g y él­ ményemet. Előadásainkat rendszerint társasvacsora követte, amelyen a helyi iroda­ l o m t a n á r o k t a l á l k o z t a k v e l ü n k . A v a c s o r á k o n itt-ott p o h á r k ö s z ö n t ő k h a n g z o t t a k el. Így B r a s s ó b a n is. N é h á n y tószt u t á n felállott id. S z e m l é r F e r e n c f ő g i m n á z i u m i igazgató, aki t a n á r o m volt S z é k e l y u d v a r h e l y e n . E l m o n d t a , h o g y n e k i (ő m a g a is k ö l t ő volt!) m i n d m a g y a r á z z a a költő fia, hogy a szabad v e r s teljesen e g y e n é r t é k ű a k ö ­ tött f o r m á j ú v e r s e k k e l . I l l u s z t r á l á s u l szabad v e r s e k e t olvas fel előtte! „ F i a m m i n ­ d e n igyekezete m e l l e t t s e m t u d t a m — m a g y a r á z t a — v e r s é r t é k ű n e k e l i s m e r n i a sza­ b a d verset. D e m a G y ö r g y D é n e s a m a j d n e m m i n d szabad v e r s e k e l m o n d á s á v a l kulcsot a d o t t a k e z e m b e , a m e l y n e k segítségével a költészet új t á r h á z á n a k szépsége t á r u l fel e l ő t t e m . E l i s m e r e m , hogy a szabad v e r s e g y e n é r t é k ű a kötött v e r s s e l " (Mek­ k o r a fejlődés n e g y v e n év a l a t t ! M a m á r a k ö t ö t t n é l t ö b b s z a b a d v e r s k o r s z a k á t éljük).

Az E r d é l y f a l v a i b a n , v á r o s a i b a n m e g t a r t o t t m i n t e g y n e g y v e n ö t e l ő a d á s u t á n Elek a p ó m a g y a r o r s z á g i t u r n é r a vitte a t r u p p o t . A m i k o r a Sipos D o m o k o s á r v á j a j a v á r a gyűjtött összeg e l é r t e az ötvenezer lejt, E l e k a p ó és S z e n t i m r e i J e n ő b o l d o g a n n y ú j t o t t á k á t özvegy Sipos D o m o k o s nénak. * Míg Elek a p ó a közel másfél évet igénylő f á r a d s á g o s v á n d o r l á s á v a l a l a p o t t e ­ r e m t e t t egy gyermek felneveléséhez, az a l a t t k u f á r ü z l e t e m b e r e k r o m l á s b a sodor­ t á k a sok ezer gyermek szellemi, lelki t á p l á l é k á t . E l e k a p ó g y ö n y ö r ű g y e r m e k ­ lapját, a Cimborát. Az ezzel j á r ó m e g r á z k ó d t a t á s idézte elő a h a l á l o s agyvérzést. B e k ö v e t k e z e t t a „ m a g y a r író t r a g é d i á j a 1929-ben". György Dénes

Tamási Áron levele Amerikából A Tamási-testvérek Farkaslakáról 1923-ban maguk is fel akartak kerekedni tengerentúlra, de Áron, aki előre ment, lebeszéli őket. Erről szól a levél, mély Nagy V. István kolozsvári lakos gyűjteményéből ke­ rült elő.

N e w York, 1923. december 14. Kedves Agnes és Sógor, a tegnap a második leveleteket is megkaptam. Most összefoglalva mindakettőre válaszolok a legjobb tudásom s a legjobb szándékom szerint. Mindenesetre elég baj, hogy folytono­ san csak szolgálni kell, s n e m lehetnek a saját uruk. Különösen a falun felnőtt em­ ber nincs szolgasághoz szokva, mert gyer­ mekkorától kezdve csak az apjának vagy az anyjának engedelmeskedik. Aki ellen­ ben kiszakad a faluból, s a nagy világot a nyakába veszi, az ezzel együtt az örö­ kös szolgaságot is. Hiába tanul annyit, mint én, mégis csak engedelmeskedni kell valakinek, s hogy ő is parancsolhat m á s ­ nak, az gyenge vigasztalás. Ha az ember szegénynek születik, az nagy hiba. S olyan hiba, amin nagyon nehezen lehet csak se­ gíteni. Sőt rendes körülmények között n e m is lehet. Munkával sem, s ésszel is nehezen. Tehát nincs más hátra, mint húzni a terhet, akárcsak a jó jármos ökör. En m e r e m mondani, hogy régtől fogva több okom volna a panaszra, mint a legtöbb falusi embernek, de sohasem szólok senkinek. Legényke koromtól

kezdve magamra voltam mindig támaszkodva s ha már vagyok valaki, azt csak egyedül magamnak köszönhetem. Amerikáról nagyon bal v é l e m é n y e van az otthoni embernek. Mert csak itt kell igazán szolgálni. Mindenkinek egyformán. S vannak olyanok, kiket még szolgának s e m fogadnak fel s akkor éhesen s rongyosan elpusztul. Itt m é g annyira s e m adják ingyen a pénzt, mint otthon. Itt jobban meg kell m i n d e n krajcárért dolgozni. És keservesen. Ezt csak az tudja, aki itt van. S jó lesz, ha nagyon megfontolják, amit mondok Amerikáról. Itt minden m u n kaág zsúfolva tele v a n . Még olyan s e m kap sokszor munkát, aki tud angolul s más nyelveket. S megmondom, hogy ha valaki egyedül csak magyarul tud. az éppen annyi, mintha n é m a volna. Az égvilágon senki m e g sem akarja őt érteni. Még egyetemet végzett, sokat tanult ember s e m jut jó ismeret nélkül munkához, s ha jut, akkor testi munkával kell kezdenie. Mert itt ú j életet kezd mindenki. Aki n e m kezd újat, az bele is pusztul Amerikába. Még most is több ember van itt, aki nyomorúságban hal meg, mint otthon. Ha valakinek c s a ­ ládja van, s csak egyedül a férfiú dolgozik, n e m marad egy krajcár sem. A nő jobban keres sokszor, mint a férfi, de csak az olyan nő, aki úri szép ruhákat tud varrni, v a g y irodában tud dolgozni. Más asszonyember nézheti az eget. A sok mende-mondának n e m jó felülni, mert csalódás a vége. Az ü g y ­ nököktől pedig, akik csábítják az embereket Amerikába, óvakodjék mindenki, mert n e m tudja, miféle embertelen sors vár rája. Rosszabb, mint a rabszol­ gára. Azt csinálnak vele, amit éppen akarnak. A kijövés belekerülne kettőjüknek legalább 300.— dollárba s majd a hazamenés is annyiba. A 600.— dollárt n e m tudnák még jó munka m e l ­ lett s e m négy erős esztendőn belül megtakarítani. Talán sohasem. Mert most itt is rosszabb világ v a n . Egyébként is a bevándorlást most úgy megszorít­ ják, hogy csak szorosan a családba tartozókat fogják kiengedni. Aki innen pénzt küld haza, azért tudja megtenni, mert megvonja m a g á ­ tól, de két hétig is dolgoznia kell érte. Az én kijövésemet s azt, hogy én már tudok meglehetősen keresni, n e számítsák, mert én már tudok angolul is és németül is. S azonkívül tájékozódni is tudok már, ami itt a legnehezebb. De vajon mikor fogom megtakarítani azt a pénzt, amivel kijöttem? Mert istenfizessiben senkitől sem várhatunk olyan segítséget, ami egy vagyon. Erzsike írta, hogy Á g n e s küldött neki levelet. Az efféle kiadások igazán fölöslegesek, s ha valaki mégis kiadja, akkor pénzének kell lennie. Szegény fejemet úgy felvitte az Isten, hogy már tőlem is lehet pénzt kérni. Mindenesetre én volnék a legboldogabb, ha annyi volna, hogy adhat­ nék, mert adnék is. D e szegény magamnak sem igen van még egyebem, csak a nyomorúságom. Lenni lesz, remélem, hiszen n e m azért gyötörtem magamat már tizenöt éve. S akkor kérés nélkül is adok m i n d e n érdemesnek. Gáspár bácsi már félesztendeje n e m dolgozik, mert n e m kapott a szak­ májába vágó munkát. Ilyenformán most neki sincs pénze. D e ha majd csűr­ építéshez fognak, ő is fog adni, azt üzeni, s én magam is adok majd vala­ mennyit. Egyébként a legjobb egészséget kívánjuk az ú j esztendőre. Szeretettel üdvözlök minden testvért és rokont. Áron

SZEMLE Tudatformáló színház Az utóbbi hetek-hónapok ú j szakasz kezdetét sejtetik a romániai magyar színház történetében. Felgyorsultak az események. Az e s e m é n y e k , n e m pedig a szimpla statisztikai tények, hogy például hat színházunk a bérlettulajdonosok elemi igényeit kielégítendő ennyi és ennyi számú bemutatót tartott ebben az időszakban. Örvendetes (részben bosszantó, elszomorító) események sorjáztak Szatmáron, Marosvásárhelyen, Kolozs­ várt, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron és Nagyváradon — az egyes elő­ adások külön-külön bírálata után szükséges, nagyon fontos az együttes számbavétel. A teljesség igénye nélkül n e m árt egy kis történelmi visszapillantás, mondjuk, az utóbbi húsz esztendőre. Ebből a hovatovább régmúltból (mert hol van a tavalyi hó? — különösen a színházi világban, ahol m i n ­ den este újra meg kell vívni a csatát a közönségért, a s i k e r é r t . . . ) a legszívesebben és leggyakrabban a marosvásárhelyi Székely Színház hős­ korára emlékezünk, azokra a sikerekre, amelyeket nemcsak a romániai magyar színibírálat, hanem a bukaresti román s a budapesti magyar is változatlanul számon tart. Föltámasztani a múltat n e m lehet, de n e m is érdemes; húsz év alatt óriásit változott az esztétikai ízlés, látókörünk összehasonlíthatatlanul tágabb az ötvenes évekénél, ami tehát akkor kor­ szerűnek tűnt, ma semmiképpen sem váltaná ki ugyanazt a hatást. A ro­ mán színjátszás, elsősorban kiváló rendezői révén, azóta nagyot lépett előre, avantgarde lett a szó eredeti, elsődleges értelmében is — a ro­ mániai magyar színházak pedig szép lassan belesüppedtek a szürke­ ségbe. De miközben, szinte észrevétlenül (hiszen eközben is akadt egyegy sikeres bemutató), a folyamat végbement, majdhogy a semmi­ ből lenni kezdett romániai magyar drámairodalom — m á r n e m statiszti­ kai, hanem esztétikai-etikai értelemben. De ez már a közelmúlt, mond­ hatnám a jelen: mai vitáink, kerekasztal-beszélgetéseink témája. S hogy a megsűrűsödött folyóirat-kezdeményezéseknek, a felpezsdült vitakedv­ nek, irodalmárok, kritikusok és színháziak heves összecsapásainak ered­ ménye-e az a n e m kevés esemény, amelyre elöljáróban utaltam, vagy a tavasz e néhány fecske nélkül is eljött volna, a rügyeket úgy is kipat­ tintotta volna a nap melege — erről fölösleges vitatkozni. A lényeg az, hogy van már miről érdemben vitáznunk, drámairodalom és színház is­ mét kezd összetartozó fogalommá válni nálunk is, s ebben a (ha még n e m is mindenütt) normalizálódni látszó helyzetben újra megfogalmazható a tudatformáló színház igénye. Persze, húsz év alatt nemcsak az esztétikai, hanem a szociológiai nézeteink is nagyot fejlődtek, tudatformáláson ma már sokkal bonyolul-

Lohinszky Lóránd az Özönvíz előtt marosvásárhelyi előadásán t a b b f o l y a m a t o t é r t ü n k , s o k k a l t ö b b összetevőt v e s z ü n k s z á m b a , m i n t az ö t v e n e s é v e k elején. A m i k o r a z 1971-es r o m á n i a i m a g y a r színház t u ­ d a t f o r m á l ó szerepét k é r j ü k s z á m o n , a szocialista nemzetiségi t u d a t a l a ­ k í t á s á r a g o n d o l u n k , vagyis k é r d é s ü n k e g y a r á n t é r i n t i a néző t á r s a d a l m i e s z m é n y e i n e k k o r s z e r ű befolyásolását, beilleszkedését a v a l ó v i l á g b a , t e r ­ mészetes k ö r n y e z e t é b e s e t n i k u m á n a k m é l t ó őrzését. Ez n e m a h a t r o m á ­ n i a i m a g y a r s z í n t á r s u l a t e g y i k é n e k vagy m á s i k á n a k , h a n e m a r o m á n i a i m a g y a r s z í n h á z n a k a l é t k é r d é s e . A h h o z , hogy a v á l a s z o k m e g g y ő z ő b b e k legyenek, a h a t színház j o b b e g y ü t t m ű k ö d é s e , egy-egy n a g y o b b h o r d e r e j ű p r o d u k c i ó i d ő t a r t a m á r a a z e r ő k összehangolása s a féltékenységek h á t ­ t é r b e szorítása v o l n a k í v á n a t o s . De ez t a l á n a következő lépés, m a r a d ­ j u n k egyelőre a j e l e n b e n . M i n d e n e k e l ő t t : e l o d á z h a t a t l a n s z e m b e n é z n ü n k bizonyos á l - t u d a t t a l , a m e l y a közönség j e l e n t ő s r é s z é b e n igen-igen h a t , d e a m e l y szép s z á m ú h í ­ v e k r e t a l á l s z í n h á z a i n k h á z a t á j á n és i r o d a l m á r a i n k között is. K i a l a k u l t egy o l y a n nézet, m e l y szerint a n e m z e t i s é g i t u d a t f o r m á l á s t a hősi m ú l t é b ­ resztése s esetleg m é g egy-egy jellegzetesebb e t n i k a i csoport é l e t é n e k a b e m u t a t á s a képviseli. N e m is v o l n a s e m m i b a j , h a e felfogás n e m t ö r e ­ k e d n e k i z á r ó l a g o s s á g r a , s k é p v i s e l ő i n e m é l n é n e k olykor vissza a jogos közönségigénnyel. S e n k i s e m v o n h a t j a u g y a n i s kétségbe, h o g y Mikes l e ­ gendás alakjának vagy Báthory Zsigmond korának színpadi megidézése hasznos, n e m e s vállalkozás, d e t ú l z á s v o l n a a z t á l l í t a n i , hogy a m i é r t

például Gábor Áron székelyei fellépnek a színpadra, attól már egész­ séges, korszerű nemzetiségi tudat alakul ki a nézőben. Nemrég tanúi lehettünk a Mihai Viteazul című, szuperprodukció­ nak készült film tömegsikerének. Tényként könyvelhetjük el Delavrancea színműveinek, de általában is, a történelmi drámának a reneszánszát — és ezeknek a műveknek vitathatatlanul nagy szerepük van a román n é p ­ tömegek hazafias nevelésében. Kétségtelen azonban — s ez a hazai drámafesztivál kolozsvári szakaszán, a szakemberek egyöntetű v é l e m é ­ nye szerint, be is bizonyosodott —, hogy a korszerű román nemzeti tu­ dat alakításában legalább olyan fontos szerepet játszhat egy-egy olyan társadalmi dráma, mint D. R. Popescu egyszerre négy színházban műsor­ ra tűzött, őszintén pártos, n e m Baranga-módon taktikázó darabja, Az ú j ­ évi macska, amely példamutató realizmussal s ugyanakkor modern m ű ­ vészi eszközökkel nevel önismeretre, a pillanatnyi személyes érdekeknél messzebblátó emberségre, valós és ál-értékek megkülönböztetésére. Ha nemzeti tudatformálásról beszélünk, n e m szembeállítanunk kell például a magyar irodalomban Illyés Gyula Fáklyalángját és Örkény István Tótékját, vagy Németh László Görgey-darabját, Az árulót és, mondjuk, az Utazást, h a n e m egymás m e l l é — csakis így épülhet egészséges arány büszkeség és önkritikai érzék, hagyománytisztelet és mai realitás-érzék között. Alapvető színházi feladat tehát legértékesebb dráma-örökségünk műsoron tartása, Az ember tragédiája, a Bánk bán s még néhány társuk fel-felújítása — n e m muzeális tárgyként, de kortársi tudatunk történelmi megalapozása végett. Persze, a korszerűsítő szándékú rendezői újraterem­ tés n e m mehet odáig, hogy a színészi játékot teljességgel a szöveg ellen fordítsa, s például Bánkból épp az indulatot lúgozza ki — mint ahogy ezt a félre- (ugyanakkor halványra) sikerült kolozsvári bemutatón látVarga

Vilmos

és Balla Miklós

Páskándi

Géza

A bosszúálló

kapus

című

darabjában

Petúr:

Tóth

Tamás

a Bánk

bán előadásán

Kolozsvárt

tuk. Mennyivel alkotóbb — egyben az írd számára is újra sikert hozó — volt Harag György hozzájárulása Nagy István 1936-ban írt, Özönvíz előtt című drámájának marosvásárhelyi színpadra állításakor e darab mai értelmezéséhez. Noha Harag sem ragaszkodott szolgaian Nagy István naturalista-realista szövegéhez (amit a szerző nyilvánosan nehezménye­ zett), meglátta az alaphelyzetben s főképpen a tönkrement hitelező Barkó és a széki cselédlány, valamint a Havadi-házaspár figurájában az ab­ szurd módra felnagyíthatót — és olyan izgalmas, kortársinak ható, m ű ­ vészileg tökéletesen kidolgozott előadást produkált, amely egyszerre föl­ keltette laikus és hivatásos kritikusok reményét, hogy a romániai magyar színjátszás, legalábbis csúcsaiban, utolérheti a mai román színház élvo­ nalát. A m i külön öröm, s épp a nemzetiségi tudatformálás szempont­ jából elsőrendű, hogy Harag György és színészei, Lohinszky Loránd, Illyés Kinga, Tanai Bella, Bács Ferenc, n e m lemásoltak egy bukaresti (vagy budapesti) bemutatót, hanem eredetit, sajátosan romániai magyar művészetet adtak a nézőnek, amelyben a helyi színek az egyetemes emberit erősítették. Ugyanezért kell az elismerés hangján szólnunk Zsoldos Árpád szat­ mári vállalkozásáról; Zsoldos, Gyöngyösi Gábor rendezői segédletével, el­ sőként vállalta, hogy Kocsis István súlyosan szép, nagyon mai és nagyon miénk monodrámáját, a Bolyai János estéjét színre vigye — s tette ezt színészi képességeinek teljes latbavetésével, megérdemelt nagy sikerrel. Talán a Martinovics-dráma, A nagy játékos volt az első meggyőző jele annak, hogy az új, a megújult romániai magyar dráma színpadon is m e g ­ állja a helyét, versenyképes lehet klasszikusokkal és kortársakkal, ere­ deti magyar és fordított színművekkel, s most megint egy Kocsis-darab, ismét a szatmáriak és ismét Zsoldos Árpád révén, igazolta feltételezé­ sünket. Es mindössze néhány hetet kellett várnunk, hogy Kocsis után Pás­ kándi Géza, Marosvásárhely és Szatmár után Nagyvárad hallasson ma-

gáról. A lelkes és egyes színháziaknál sokkal öntudatosabb, t ö b b fele­ lősséget érző diákszínjátszók, egyetemisták, sőt a kolozsvári 3. számú Lí­ c e u m középiskolásai után, láthattunk végre hivatásos színészeket is egy igazi Páskándi-darabban (A k i r á l y k ö v é t csak részleteiben tekinthetjük annak). A nagyváradi stúdió-előadás, A bosszúálló kapus, Szabó József lelkiismeretes és ugyanakkor ötletgazdag rendezésében, elsősorban V á n ­ dor András, Varga Vilmos és Balla Miklós színészi alakításával már-már megközelítette a maiságnak azt a művészi hatását, amelyet Páskándi leg­ jobb drámái „abszurdoid" felfokozásukkal az olvasóban keltettek. A maiság hangsúlyozása érdekében, külsőségek beiktatásával talán t ö b b naturalista elemet is hozzáadtak a Páskándi-szöveghez, m i n t amennyi i n ­ dokoltnak tűnt, s így némiképpen csökkentették filozofikus-költői m é l y ­ s é g e i t Mindenesetre, ebben a n e m teljesen kiérlelt formájában is újabb érvet hozott a nagyváradi bemutató abban a vitában, melyről elöljáró­ ban szó e s e t t : Kocsis István történelmi parabolái után a Páskándi-féle abszurdról is bebizonyosodott színpadon és nézőtéren, hogy n e m öncélú, a „kiválasztottakhoz" szőlő költői játék, h a n e m eleven tudatformáló t é ­ nyező, teljesebb valóság- és önismeretre sarkall — akárcsak D. R. P o pescu vagy Marin Sorescu parabolái, illetve realista színjátékai. Vagy Kányádi Sándor szintén Szatmáron bemutatott társadalmi drámája, az Ü n n e p e k háza, amely egyike az első újabb, számbavehető írói kísérletek­ nek arra, hogy közvetlen ábrázolásban állítson elénk jelenkori közéleti problémákat. Bármiféle műfaji alapon történő merev szembeállítás e művek k ö ­ zött — eleve félrevezető volna; tudatformáló hatékonyságuk is végső soron attól a művészi színvonaltól függ, amely magában az írott műben, illetve a színpadi megformálásban érvényesül — b á r n e m akarom két­ ségbe vonni, hogy például az Ü n n e p e k háza, eszközeinek jellegéből követ­ kezően, szélesebb körhöz juttathat el időszerű gondolatokat, mint a Bolyai János estéje vagy A bosszúálló k a p u s , ha művészi eredetiségben és gondolati elmélyültségben n e m is ér fel ez utóbbiakhoz. Egy egészsé­ ges színházi (és irodalmi) légkörben e szembesítések n e m haragot, e l l e n ­ ségeskedést szülnek, h a n e m a feladatok tudatosítását és természetes e l ­ osztását eredményezik, amelyen belül m i n d e n értékes drámaíró és m ű megtalálhatja a maga színházát és rendezőjét, színészeit. D e szocialista nemzetiségi tudatunk azt is jelenti, hogy hazai problémáink felmérésével egyidejűleg lássuk helyünket a nagyvilágban. A tudatformáló romániai magyar színház 1971-ben nemcsak Páskándi Géza, Kocsis István, Kányádi Sándor, D. R. Popescu, Marin Sorescu — és Madách, Katona, Illyés, Német László — nélkül elképzelhetetlen, h a ­ n e m Shakespeare, Csehov és A l b e e nélkül is. Mert n e m egy poeni-i szín­ játszócsoport szintjén kell tudnunk egyenrangúaknak lenni, h a n e m Ciulei, Penciulescu, George Constantin és Radu Beligan szintjén. Szocialista romániai magyar felelősségünk ilyenfajta igényességre kötelez. Ez az 1971-es tudatformáló színház elkötelezettsége.

téka Antal László — Csongor Barnabás — Fodor István A világ nyelvei Genetikai osztályozásban — nyelvcsaládok szerint csopor­ tosítva — a szerzők a világ mintegy három-négyezer nyel­ vét tekintik át, nem tagadva, hogy számos esetben a politi­ kai formációk választnak el valójában nyelvjárásoknak is tekinthető (kölcsönösen érthe­ tő) nyelveket, máskor pedig a még be nem végzett összeha­ sonlító vizsgálatok bizonyta­ lansága támaszt kételyt a beoszthatóság szempontjából. A kötet így is — nyelvrokonság szerint taglalt vagy csak te­ rületileg körülhatárolt fejeze­ teivel — űrt tölt be a ma­ gyar könyvészetben, s végre képet ad a „harmadik világ" mélyén zajló nemzetalakulá­ sok nyelvi vonatkozásairól, így Afrika és Amerika néger és indián lakóinak új irodalmi nyelvlehetőségeiről is. A mi nyelvünkkel az indogermán és sémi-hámi után következő urali nyelvcsalád-fejezetben találkozunk, azzal az okfejtés­ sel kísérve, mely szerint e nyelvek őshazája (beleértve a szamojéd ágat is) „minden bi­ zonnyal Európában terült el, s nem Ázsiában". Az élő és kihalt irodalmi, közvetítő, törzsi és egészen különleges titkos nyelvek ismertetése az emberiség rendkívül gazdag sokszerűségére figyelmeztet­ nek. (Gondolat, 1970.)

Linguistics and Literary Style A D. C. Freeman szerkesz­ tette kötet 23 tanulmánya ko­ rábban másutt is megjelent. A válogatás szempontja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót az irodalomtudománynak azok­ ról a hasznosnak bizonyult módszereiről, amelyek erede­ tük szerint nyelvtudományiak.

A népdalkultúra tudatosságáról M i n t e l l e n á l l h a t a t l a n tavaszi z s e n d ü l é s — ú g y éled az ú j a b b h o n i m a g y a r n é p d a l k u l t ú r á n k . B e s z é l n ü n k k e l l e n e a n é p d a l és a m ű z e n e , a k o r s z e r ű z e n e s z e r z ő és a zenei a n y a n y e l v m a i v i s z o n y á r ó l ( e r r e k e r e s e t t v á l a s z t k ö r k é r d é s e i v e l az Igaz Szó), végső s o r o n a n é p d a l k u l t ú r a és az e g y e t e m e s z e n e k u l t ú r a összefüg­ géseiről, d e a fogalom ö n m a g á b a n é s ö n m a g á é r t is h e l y t á l l , a n é p d a l ö n m a g á b a n is teljes é r t é k ű m ű ­ vészet. M á s k ü l ö n b e n s e m k ö t ő d i k c s a k a z e n e k u l t ú ­ r á h o z . Átszövi — h a m a m á r olykor igen r e j t e t t s z á ­ l a k k a l — egy n é p egész szellemi és é r z e l m i életét, t á r g y i világát. M ű v e l ő d é s p o l i t i k a i é r d e k ü n k és k ö t e l e s s é g ü n k n e m ­ c s a k e g y s z e r ű e n m e g é r e z n i , h a n e m j o b b a n m e g is é r ­ teni, m i l y e n g y ö k e r e k b ő l és n e d v e k b ő l t á p l á l k o z i k ez az ú j a b b s a r j a d á s . H o s s z a s a n k e l l e n e e l i d ő z n ü n k a „fényes szelek", a m u n k á s - p a r a s z t - é r t e l m i s é g i összefogás, a n é p i d e ­ m o k r á c i a győzelme és szocialista k i b o n t a k o z á s a hősi k o r s z a k á n a k közösségi szellemet t á p l á l ó , m é l y e n n é p i g y ö k e r ű n é p d a l k u l t u s z á n á l — d e n e m célom. Leg­ feljebb a n n y i t , h o g y m i n d e z e g y ü t t j á r t a n é p d a l k u ­ t a t á s á n a k p é l d á t l a n fellendülésével, így — az e g y e n ­ lőségi t ö r e k v é s e k és t e s t v é r i e s ü l é s j e g y é b e n — a h a ­ zai m a g y a r folklór i n t é z m é n y e s e n t á m o g a t o t t g y ű j t é ­ s é n e k és t u d o m á n y o s k u t a t á s á n a k szélesebb k ö r ű m e g i n d u l á s á v a l s az i n t é z m é n y e s k e r e t e k biztosítá­ sával. E s o k r é t ű , lázas t e v é k e n y s é g b ő l és g a z d a g t e r m é s b ő l o l y a n k ö t e t e k születtek, m i n t a Moldvai csángó népdalok és népballadák. El l e h e t n e i d ő z n ü n k a n n a k v i z s g á l a t á n á l , m i t ö r ­ tént azután. Hogy a szektás gyakorlat miként a k a ­ d á l y o z t a e k i t e r e b é l y e s e d ő n é p d a l k u l t u s z t is. F o k o z a ­ tosan hogyan szűkítette rövidebb lejáratú, prakticista c é l o k a t szolgáló p ó t l é k k á , egyfajta „ c s a s z t u s k á k k á " , l e m o n d v á n a n é p d a l e s z t é t i k a i é r t é k é r ő l és h a t á s á r ó l . A n é p d a l egysíkú szemlélete, az e l o p e r e t t e s í t ő , fel­ színes és m i n d olcsóbb eszközökhöz n y ú l ó , a h a m i s í ­ tásoktól sem visszariadó m ó d s z e r e k e l t a k a r t á k és kompromittálták páratlan értékeket rejtő folklórun­ k a t és n é p m ű v é s z e t ü n k e t . A r r ó l is k e l l e n e s z ó l n u n k , hogy egy i d ő b e n a v u l g á r i s s z e m l é l e t a n é p d a l sze­ r e t e t é t m i k é n t m i n ő s í t e t t e a n a r o d n y i c i z m u s egyik elijesztő „ i s m e r t e t ő j e g y é n e k " , v a g y a r r ó l , h o g y a m ű v e l ő d é s i élet g y a k o r l a t á b a n sok h e l y ü t t a n e m z e t i „elszigetelődés" egyik „ t a n ú j e l é n e k " . De m o s t ez s e m l e h e t célom. Legfeljebb c s a k a n n y i t , hogy így s e z é r t m a r a d h a t o t t t o r z ó b a n az intézet s az egész h a z a i m a g y a r f o l k l ó r t u d o m á n y eddigi l e g n a g y o b b v á l l a l k o ­ z á s a : I n a k t e l k e n é p z e n e i - n é p d a l monográfiája, és k é z i r a t b a n egy o l y a n n a g y j e l e n t ő s é g ű összefoglaló, r e n d s z e r e z ő v á l o g a t á s , m i n t a 350 romániai magyar népdal. M i n d e z így t e r m é s z e t e s e n egyszerűsítés — a v a l ó s á g s o k k a l ö s s z e t e t t e b b volt. M e r t p é l d á u l a t ö b b i között e b b e n az i d ő s z a k b a n is é l t és t e v é k e n y k e d e t t a m a r o s v á s á r h e l y i n é p i együttes, m ű k ö d ö t t t o v á b b a F o l k l ó r I n t é z e t — h a n e m is é r i n t e t l e n ü l e k o r ­ szaktól.

H a s o n l ó a n n e m k ö n n y ű f e l a d a t m e g t a l á l n i és m e g ­ h a t á r o z n i az ú j a b b s a r j a d á s i n d í t é k a i t , m o t í v u m a i t . Az ú j e l ő r e t ö r é s okai — s a j á t o s a n m ű v é s z i e k t á r s a ­ d a l m i a k k a l összefonódva. E j e l e n s é g a z o n b a n közel sem csak romániai magyar. M á r - m á r korunk tünete. E n n e k egyik l e g s z e m b e s z ö k ő b b b i z o n y s á g a é p p a pá­ r a t l a n u l széles k ö r ű b u k a r e s t i n e m z e t k ö z i folklórfesz­ t i v á l volt. De e n n e k b i z o n y s á g a N y u g a t o n — a szo­ r o s a b b é r t e l e m b e n v e t t folklór n é p s z e r ű s é g é n e k n ö v e ­ k e d é s é n t ú l m e n ő e n — a n é p d a l i h l e t é s ű b e a t is. M a ­ g y a r o r s z á g o n r e v e l á c i ó k é n t h a t o t t a Röpülj páva fel­ szabadulási n é p d a l v e r s e n y p á r a t l a n sikere. H a z á n k -

téka Így az impresszionistának szá­ mító Leo Spitzertől a genera­ tív elméletig a kötetben sok­ féle módszer és szemlélet ke­ rült egymás mellé. A tárgy­ körök is sokfélék: a nyelvtu­ dományi érdekű stilisztika el­ mélete és módszerei, a próza stílusa, a verstan. És változa­ tos az a szépirodalmi anyag is, amire mindezt alkalmazták (Kalevala, Shakespeare, He­ mingway). A kötet értéke és haszna épp ebben a tarkaság­ ba van: kitűnő összefoglaló és tájékoztató. (Holt, Rinehart a n d W i n s t o n , I n c . N e w York, 1970.) Achim

Mihu

Sociologia americană a grupului mic

A nagyszentmiklósi

Bartók-emléktábla

b a n a r o m á n n é p d a l és n é p z e n e t ö r e t l e n ü l j e l e n v a n a r o m á n t ö m e g e k s z e l l e m i - m ű v é s z i é l e t é b e n (a m i é n ­ kéhez h a s o n l ó m é l y p o n t r a a n é p d a l ügye a r o m á n szellemi é l e t b e n sose j u t o t t ) , s t ö r e t l e n a r o m á n m ű z e n e folklór-ihletése — a legfajsúlyosabbé is. D e v a j o n nincs v a l a m i k i b é k í t h e t e t l e n e l l e n t m o n ­ dás mindebben? Abban, hogy ma, a tudományos­ m ű s z a k i f o r r a d a l o m t á r s a d a l m á b a n egy o l y a n m ű v é ­ szet éledjen, m e l y e t m á s t e r m e l ő e r ő k t á r s a d a l m a szült, egy o l y a n p a r a s z t i t á r s a d a l o m , m e l y m á r csak n y o m o k b a n v a n m e g — hogy o l y a n n é p d a l o k k e l j e ­ n e k s z á r n y r a , m e l y e k e t egy k e s e r v e s p a r a s z t i élet t e r e m t e t t „a m u n k a örökös j á r m á b a n , s á r b a n , p o r ­ ban, piszokban, v é d t e l e n ü l . . . " Vajon mai nyugtala­ n a b b , i d e g e s e b b é l e t ü n k n e m h a j l i k - e i n k á b b a „ri­ kító, k á b í t ó , veszejtő feloldások", a b e a t felé — a „fegyelmezett f o r m á b a z á r t szépségek", a n é p d a l h e ­ l y e t t ? A n é p d a l m a i é r t e l m é r ő l és jövőjéről E r d e i F e r e n c n e k a Röpülj páva d ö n t ő j é n e l h a n g z o t t beszé-

„Ha a már unalomig emle­ getett képzeletbeli marslakó egy pillantást vethetne a Föld lakóira, valószínűleg mély be­ nyomást tenne rá, hogy idejük milyen nagy részét töltik cso­ portos tevékenységgel. Észre­ venné, hogy a legtöbb ember aránylag kicsiny csoportokban van együtt..." (Cartwright és Zander: A csoportdinamika keletkezése). És mégis viszony­ lag későn — a századfordulón — vetődött fel a csoportkuta­ tás gondolata. Eredetileg ha­ tárjelenséget kutató diszcipli­ na volt, de a társadalmi ren­ delés, valamint saját belső fejlődése következtében szak­ szociológiává vált. Achim Mi­ hu, a fiatal kolozsvári szocio­ lógus — a kiscsoport-kutatás elismert szakértője — Moreno szociometriai elméletének kri­ tikai elemzése után most újabb munkával jelentkezik. Szer­ zőnk Amerikában tanulmá­ nyozta a kiscsoportok szocioló­ giájának elméletét és gyakor­ latát. Tömör bevezetője után a kiscsoportok elméletének legmarkánsabb kortárs képvi­ selőivel (Lewin, Homans, Ba-

téka les, Festinger, Merton) vitat­ kozik, majd elemzi a kiscso­ port bonyolult szerkezetének időszerű („egyén vagy cso­ port", a „leader" szerepe) problémáit. A kötet utolsó fejezetét a csoportkutatás so­ kat vitatott módszertanának szenteli. A könyv elősegíti az egyelőre még csak tapogatózó hazai kiscsoport-kutatást. (Edi­ t u r a politică, 1970.) Dervis

Susic

Én, Danilo „A szocializmusnak a falun sokkal többet kell beszántania a mezsgyéknél meg a keríté­ seknél" — mondatja könyve hősével, Danilóval, az író. S mintegy ötszáz lapon erre a „többre" keresi a feleletet. A könnyed, ironikus hang nem gátolja meg abban, hogy az átalakulóban lévő világ na­ gyon is komoly problémáit, el­ lentmondásait, botlásait — Da­ nilo kalandjaiban — alaposan körül ne tapogassa. Danilo majd minden gondolatában ott kísértett a háború. A nehezen megszerzett szabadság tiszta örömébe örökké beleszálkáz a harc emléke: minden talpalat­ nyi helyért — amelyen most élni kell — b a j t á r s a k vére folyt. Érthető, ha a hajdani partizánparancsnok a békés élet „harcait" is partizán-mód­ ra akarja megvívni. Ezért is kerül mindegyre konfliktusba környezetével. Csalafintaságait azonban mégsem érezzük szél­ hámosságnak; önzetlensége, partizános-bajtársiassága, em­ beri tisztasága, egyszerűsége felejthetetlenül rokonszenves. A Csuka Zoltán fordításában megjelent regény élvezetes ol­ vasmány. (Európa, 1971.) Fodor

Sándor

Nehézvíz Fantasztikus felfedezést tesz Korobal úr, egy kisvárosi lap főszerkesztője. Távoli rokoná-

déből kell i d é z n e m . Hogy m i is kelti életre n é p d a ­ l a i n k a t ? „Először is az, hogy r e m e k m ű v e k . Úgy k r i s ­ t á l y o s o d o t t ki b e n n ü k az e m b e r i sors átélése, a h o g y a n a szénből r o p p a n t n y o m á s a l a t t g y é m á n t lesz. Ügy is r a g y o g n a k a n é p d a l o k . . . Másodszor é p p e n az é l ­ teti m a is, m o d e r n k o r u n k b a n a n é p d a l t , hogy a t ö r t é n e l e m és a h a g y o m á n y l e g t ö m ö r e b b m e g t e s t e s í ­ tője. Az e m b e r i k u l t ú r a n e m c s a k a n n y i , a m e n n y i t egy-egy n e m z e d é k a l k o t és átél, h a n e m az is a l é n y e ­ géhez tartozik, hogy előző n e m z e d é k e k é r t é k e i t is öszszesíti és fölhalmozza. S é p p e n a t e c h n i k a e l u r a l ­ k o d á s á n a k k o r s z a k á b a n , m i n t a levegőre, szüksége v a n az e m b e r n e k a t e r m é s z e t h e z kötött és e g y m á s közt n y í l t a b b e m b e r i sors f e l i d é z é s é r e . . . " Í g y t a l á n az is é r t h e t ő b b é válik, h o g y a d e m o k r a ­ t i k u s é r z e l m e k erjedése, nemzetiségi és országos k i ­ teljesedése m i é r t j á r e g y ü t t és m i é r t j e l e n t egyet a n é p d a l i r á n t i é r d e k l ő d é s , v o n z ó d á s e r ő s ö d é s é v e l is. K o n k r é t e m b e r i m i v o l t u n k i s m e r e t e sose l e h e t n e t e l ­ j e s és h a r m o n i k u s — s e m é r t e l m i , s e m é r z e l m i v o ­ n a t k o z á s a i b a n — a n é p d a l , a folklór mellőzésével. A m ű v é s z i g o n d o l k o d á s f o r m á b a n — az eljellegtelenedés vagy millióra töredezés alternatívája rémének v i s s z a h a t á s a k é n t — a k á r k ö z p o n t i h e l y e t is r á é r e z hetünk. A n é p d a l t ú g y kell i s m e r n ü n k , s z e r e t n ü n k , m e g b e ­ c s ü l n ü n k és á p o l n u n k , m i n t édes a n y a n y e l v ü n k e t — K o s z t o l á n y i j ó z a n s á g á v a l és r a j o n g á s á v a l , József A t t i l a mélységével. Z e n e i szövete zenei a n y a n y e l ­ v ü n k a l a p j a , és szöveges a n y a g a egész g o n d o l a t - és é r z e l e m v i l á g u n k l e g m é l y e b b és l e g s a j á t o s a b b r é t e g e . Azon kell l e n n ü n k , h o g y az i d ő k s o r á n o s z t á l y k e r e ­ t e k közé szorult, de m i n d v é g i g a dolgozó n é p á l t a l megőrzött, é l t e t e t t h a j d a n i össznépi m ű v é s z e t m a ú j r a közkinccsé v á l h a s s o n , h o g y m i n é l s z e r v e s e b b e n b e ­ épülhessen művelődésünkbe. Hogy a h o n i m a g y a r n é p d a l k u l t ú r á n k feléledése és erősödése n e m p u s z t á n v á g y s a r k a l l t a egyéni k é p z e l ­ gés, h a n e m sajátos a d o t t s á g o k b ó l t á p l á l k o z ó , s a j á t o s körülményektől színezett és t ö b b é - k e v é s b é sajátos m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á k a t t a l á l ó valóságos f o l y a m a t , g o n d o l o m , elég u t a l n o m az e l m ú l t évek l e g f o n t o s a b b t é n y e i r e és t ü n e t e i r e . Mindenekelőtt sajtónk szerepére, sajtónkéra, mely k e z d e m é n y e z ő j e , de e g y s z e r s m i n d h ű t ü k r ö z ő j e is e f o l y a m a t n a k . A Korunk külön folklór-számmal adott n y o m a t é k o t az ü g y n e k , az Utunk és ú j a b b a n A Hét cikkei szintén segítik e l ő r e h a l a d á s á t . A l e g r e n d s z e ­ r e s e b b s z o l g á l a t r a a z o n b a n h á r o m l a p k ö t e l e z t e el m a g á t : m i n d e n e k e l ő t t a Művelődés az i d e v á g ó c i k k e k és t a n u l m á n y o k s o k a s á g a mellett a leggazdagabb anyagközléseivel, t o v á b b á az Ifjúmunkás, emléke­ zetes és széles v i s s z h a n g o t k i v á l t ó v i t á j a n y o m á n s a ­ j á t o s s z e r e p v á l l a l á s á v a l , a m á r - m á r r o v a t jellegű so­ r o z a t á v a l : n é p d a l e l e m z é s e i v e l , végül a Hargita viszsza-visszatérő v o n z ó n é p d a l o l d a l a i v a l . I d ő n k é n t ki­ k i r u k k o l a Falvak Dolgozó Népe, a Megyei Tükör és a Brassói Lapok is, d e — sajnos — n e m m i n d ­ egyik ú j s á g u n k él e b b e l i t e r m é s z e t e s l e h e t ő s é g e i v e l . Ö r v e n d e t e s , h o g y m á s l a p o k is, így a Vörös Zászló, a Fáklya és a Szatmári Hírlap (és e k é t u t ó b b i i r o d a l m i k ü l ö n s z á m a i b a n is) m i n d t ö b b jelét a d j á k m e g é r t é s ü k n e k . S a s o r t í r á s k ö z b e n kell k i b ő v í t e n e m

az a r a d i Vörös Lobogóval. Megjegyzem viszont, n a g y k á r , h o g y n e m m i n d e g y i k l a p u n k közli d a l l a m o s t u l n é p d a l a i n k a t . E z e n is v á l t o z t a t n i k e l l e n e , s egy kis erőfeszítéssel l e h e t n e is. Az o l y a n írások, m i n t T ó t h S á n d o r n a k a k ö z v é ­ leményt megmozgató, határozott hangvételű kétrészes v i t a i n d í t ó cikke, K o v á c s N e m e r e hozzászólása és N a g y I s t v á n n y i l a t k o z a t a az I f j ú m u n k á s b a n , László F e r e n c t a n u l m á n y a a Korunk 1969-es folklórszá­ m á b a n , S z a b ó C s a b á n a k a zenei a n y a n y e l v k é r d é ­ sét is n y o m a t é k k a l e l e m z ő í r á s a az Igaz Szó B a r ­ tók-számában s nem utolsósorban Almási Istvánnak a Művelődésben közölt gyűjtései a népdalkultú­ r á n k é r t v a l ó h e l y t á l l á s legszebb t a n ú s á g a i — és minden bizonnyal művelődéstörténetünk figyelmére is s z á m o t t a r t h a t n a k —, a k á r c s a k az o l y a n p é l d á k , mint Nagy István vagy Herédi Gusztáv ügyszere­ tete, egy B a n d i Dezső l e l k e s e d é s e és szervezőereje, egy T ó t h E r z s é b e t n é p d a l á h í t a t a s egy V. A n d r á s János következetes szerkesztőmunkája. A n é p i a l k o t á s o k h á z a i közül — m i n t a n é p m ű v é ­ szetért á l t a l á b a n — n é p d a l k u l t ú r á n k é r t is a m a r o s ­ v á s á r h e l y i és a csíkszeredai t e t t a legtöbbet. Az előbbi j e l e n t e t t e m e g Iosif H e r ţ e a és A l m á s i I s t v á n 245 népi táncdallam (1970) c í m ű kötetét, m e l y n e k 114 m a g y a r d a l l a m a közül 68 szöveges n é p d a l , s i n ­ d í t o t t a el n é p d a l f ü z e t - s o r o z a t á t ; s az u t ó b b i a d o t t ki Repülj madár, repülj... (1970) c í m m e l 95 m e n a s á g i n é p d a l t és n é p b a l l a d á t , s z i n t é n d a l l a m o s t u l , I m e t s D é n e s gyűjtéséből (Imets László metszeteivel). Könyvkiadónk olyan kötetekkel dicsekedhet, mint az 1969-es Magyargyerőmonostori népköltészet (Olosz K a t a l i n — A l m á s i I s t v á n ) és az 1970-es Balladák köny­ ve (Kallós Z o l t á n — S z a b ó T. Attila), s ú j a b b n a g y e s e m é n y lesz H o r v á t h I s t v á n rég v á r t ózdi k ö t e t é n e k m e g j e l e n é s e . Az ü g y s z e r e t e t l e g ú j a b b szép p é l d á j a a Művelődés áldozatkészségéből s z ü l e t e t t Dalosfüzet, A l m á s i I s t v á n ö s s z e á l l í t á s á b a n (1971). M i n d e z l e t a g a d h a t a t l a n t é n y , b i z o n y s á g a egy rég v á r t k i b o n t a k o z á s n a k . Ö n m a g á b a n a z o n b a n m é g csak n é p d a l k u l t ú r á n k n é l k ü l ö z h e t e t l e n feltétele. Á m b á r egyelőre a n n a k is kevés — hol v a n csak attól is, a m i t az Ifjúmunkásban lezajlott v i t a s o r á n K o v á c s N e m e r e p é l d á u l p o n t o k b a foglalt. De h a k i a d á s i e l ­ k é p z e l é s e i n k fokozatosan m i n d m e g v a l ó s u l n a k , a legdíszesebb k ö t e t e i n k is h o l t n y e r s a n y a g o k m a r a d ­ n á n a k , h a n e m j u t n a k el r e n d e l t e t é s i h e l y ü k r e és n e m a l a k u l n a k élő, h a t ó m ű v e l t s é g g é . A n é p d a l n a k h é t k ö z n a p j a i n k kísérőjévé, m i n d e n n a p i szellemi t á p ­ l á l é k u n k k á kell v á l n i a . Az igazi n é p d a l k u l t ú r a n e m p u s z t á n m e n n y i s é g i k é r d é s . Bizonyos s z á m ú n é p d a l i s m e r e t e n é l k ü l él­ ményszerű népdalműveltség t e r m é s z e t e s e n ki sem a l a k u l h a t . De a s z á m n e m m i n d e n . H i á b a i s m e r v a ­ l a k i „sokat", h a „készletéből" é p p a legszebbek, a l e g é r t é k e s e b b e k és a legjellegzetesebbek h i á n y o z n a k . Kiindulásnak még mindig jobb kevesebb értékes nép­ d a l t u d á s a , d e jó ízléssel és fejlett stílusérzékkel p á ­ r o s u l v a , m e l y c s a l h a t a t l a n u l eligazodik a d a l k u l t ú r a v i l á g á b a n s így kezessége a „készletgyarapodás" egészséges i r á n y á n a k , m i n t sok elegyes dal i s m e r e t e o l y a n kezdetleges halláskészséggel, m e l y m é g egy régi

téka nak kútjából hamisítatlan ne­ hézvíz folyik. Máris lelki sze­ mei előtt látja az ősi kisvárost mint az atomkutatás fellegvá­ rát. Majd felkeresi egykori osztálytársát, a híres fizika­ professzort, akitől kerülő úton szerzett információi végképp bizonyossá teszik előtte, hogy válóban egyedi eset fordult elő kisvárosunkban. Közhírré teszi hatalmas horderejű felfe­ dezését, s a hatás leírhatatlan: a városka lakói fáklyásmene­ tet rendeznek főszerkesztőjük ablaka alatt, a főváros pedig hangosan derül a főszerkesztő és a fizikus rovására, ugyanis a kisváros „nagy" fiát egy vá­ sári hőmérő tréfálta meg ilyen vaskosan. Az összeroppant fő­ szerkesztő közéleti szereplése azonban nem ér véget: Korobal egy fővárosi vicclaphoz kerül, ahol újra városa hírne­ vének öregbítésén fáradozik. Korobal úr a harcos áldozat­ készség és az elvakult lokál­ patriotizmus különös keveréke. A pergő cselekmény, a szerző sajátos humora és a főhős ér­ dekes alakja élvezetes olvas­ mánnyá teszi a kisregényt. Az U t u n k hasábjain már folytatá­ sokban közölt mű tetszetős külsővel jelent meg, amelyet Kopacz Mária szép és találó grafikája díszít. (Kriterion, 1971.)

Le

Corbusier

Bucuriile esenţiale Századunk nagy építészének 13 jelentős könyvéből kapunk szakszerűen válogatott, kétszáz lapnyi összefüggő ízelítőt, Marcel Melicson bevezetőjével és fordításában. Le Corbusier elméleti és gyakorlati munkás­ sága túllépi az építészet hatá­ rait, hiszen a századelő más és más értelemben jeles út­ törője — Garnier, az első mo­ dern ipari várost tervező eu­ rópai, Perret, az első követke-

téka zetes vasbetonhasználó, Beh­ rens, az első ipari formater­ vező — adott számára műhely­ ben ösztönzést. Írásai tulaj­ donképpen mind vitairatok az ember új építőművészetéért, mely felhasználja a korszerű gépi eszközöket. A nagy fran­ cia építész-gondolkodó mun­ kásságának ez a román össze­ foglalása ösztönzőleg hat a jö­ vő kérdéseinek mai felveté­ sére, s hozzájárul hazai építé­ szetünk modern kibontakozá­ sához. (Editura Meridiane, 1971.) Palocsay

Zsigmond Domokos

—

Szilágyi

Fagyöngy Kortárs líránk két eredeti tehetségének irodalmunkban páratlan vállalkozása ez a verskötet: páros-versekben, vagyis ugyanazon téma Szi­ lágyi Domokos-, illetve Palo­ csay Zsigmond-féle feldolgozá­ sában találkozunk benne ko­ runk időszerű s a költészet örök kérdéseivel. A Fagyöngy a szó nemes értelmében izgal­ mas olvasmány a versszerető­ nek; a líra lehetőségei, az él­ mény megközelítésének filozo­ fikusan elvonatkoztató (Szi­ lágyi) és dzsungel-gazdagságúan tapasztalati (Palocsay) mó­ dozatai kerülnek itt éles megvi­ lágításba. E két, egymástól na­ gyon különböző, rendhagyó költő műveiben mégis van va­ lami közös nyugtalanság, amely összekapcsolja őket — egymás­ sal és e rendhagyónak érzett, minden előzőtől különböző, mégis azokra épülő korral. Ér­ dekes megfigyelni a magyar költészet hagyományának másmás formában megnyilvánuló továbbélését Szilágyi és Palo­ csay gyakran „érthetetlenül modern"-nek nevezett, de sa­ játos struktúrával, belső logi­ kával rendelkező költeményei­ ben. ( K r i t e r i o n , 1971.)

stílusú n é p d a l és egy h a l l g a t ó között s e m é r e z n e k ü ­ lönbséget. P e d i g az ízléssel m é g sok b a j v a n . Ó v o d á i n k b a n m é g j a v á b a n d í v i k a „ R e p ü l v e j ö n egy m a d á r k a " — „ n é p d a l " g y a n á n t — (sok h e l y ü t t m e g é p p e n s é g ­ gel csak ilyesmit é n e k e l n e k ) , sok i s k o l á n k b a n — h a egyáltalán dalolnak — még mindig előtérbe kerül­ h e t az „Elfogyott a k r u m p l i l e v e s " — s z i n t é n „ n é p d a l " g y a n á n t . D e a z ízlés, sajnos, g y a k r a n s o k k a l a v a t o t t a b b k ö r ö k b e n is e l b i z o n y t a l a n o d i k . N e m m i n d n é p ­ dal, a m i t egy h e t v e n é v e s p a r a s z t a s s z o n y é n e k e l , c s a k azért, m e r t h e t v e n é v e s és falusi, és a m i n e k h e l y e és szerepe l e h e t egy átfogó zenei m o n o g r á f i á b a n , n i n c s egy 4—5 p e r c e s t é v é - v a g y r á d i ó a d á s b a n v a g y egy e g y ü t t e s m a g á n s z á m a i között. S a m i a hiteles össz­ k é p é r d e k é b e n egy m o n o g r á f i á b a n e g y e n e s e n szük­ séges, n e m biztos, h o g y a n n a k egy ú j s á g o l d a l n y i v á ­ l o g a t á s b a n is o k v e t l e n ü l h e l y e t kell szorítani. A p u s z ­ t á n ösztönös r á é r z é s t f o l y a m a t o s képzéssel és ö n k é p ­ zéssel m i n d szélesebb k ö r ű és e l m é l y ü l t e b b tudatos hozzáértéssé és biztos s t í l u s é r z é k k é kell fejleszteni. És m i n d e n e k e l ő t t „fent", azok k ö r é b e n , a k i k n e k v a ­ l a m i l y e n i r á n y í t ó s z e r e p ü k v a g y beleszólási l e h e t ő ­ ségük v a n a n é p d a l t e r j e s z t é s é b e n — a k ó r u s m o z ­ galom, a n é p i a l k o t á s o k h á z a i , a n é p i e g y ü t t e s e k , a h i v a t á s o s és a m ű k e d v e l ő n é p d a l é n e k e s e k m ű v é ­ szeti i r á n y í t ó i k ö r é b e n , d e m é g „ f e n n e b b " is: a k i ­ a d ó , a sajtó, a r á d i ó , a t é v é , a h a n g l e m e z g y á r t á s folklórügyeit i n t é z ő i n e k k ö r e i b e n . Igazi n é p d a l k u l t ú r a n e m a l a k u l h a t ki a folklorisztikai i s m e r e t e k gya­ rapodása, a leglényegesebb kérdések megértése, n é p ­ d a l a i n k , n é p z e n é n k , zenei a n y a n y e l v ü n k és n é p k ö l ­ t é s z e t ü n k r e n d s z e r é n e k és f o r m a v i l á g á n a k , s t í l u s ­ jegyeinek, m ű v é s z i sajátosságainak (például népi h a n g s o r a i n k n a k ) és szépségeinek t u d a t o s m e g i s m e ­ rése és felismerése n é l k ü l . E b b e n a v o n a t k o z á s b a n is s z á m o t a d h a t u n k b i z t a t ó kezdeményezésekről. Olyan „különös" népballada-estről p é l d á u l , a m i l y e n t a kolozsvári 3. sz. Á l t a l á n o s Iskola (Csiszár G y u l a vezette) i r o d a l o m - k ö r e s z e r v e ­ zett b a l l a d a - t í p u s a i n k b e m u t a t á s á r a . S o l y a n g a z d a ­ g o n s z e m l é l t e t e t t és v o n z ó s z a b a d e g y e t e m i e l ő a d á s o k ­ ról, m i n t a F a r a g ó Józsefé a székely n é p b a l l a d á k r ó l , l e g u t ó b b m e g a Szenik I l o n á é n é p d a l a i n k f o r m a ­ v i l á g á r ó l . L é n y e g é b e n ezt a célt szolgálja — r e m é l ­ hetőleg m a j d gyorsuló ü t e m b e n — az Ifjúmunkásnak m á r e m l í t e t t r o v a t a is. Mindezek nagyon örvendetesek, mégsem tudnak m e g n y u g t a t n i , m é g s e m t u d n a k kielégíteni. T ö b b s é ­ gükből u g y a n i s h i á n y z i k a s z á n d é k és a h a t é k o n y ­ ság egysége, s e g y m á s t kiegészítő s z e r e p ü k s e m megfelelő. N é p d a l k i a d v á n y a i n k egy része is elsza­ lasztja az a l k a l m a t a t u d a t o s a b b n é p d a l k u l t ú r a f e j ­ lesztésére. M i n t h a sose lett v o l n a A mi dalaink máig s u g á r z ó p é l d á j á v a l , v a g y k é s ő b b a v i r á g o s sorozat! De h a a n n y i jegyzetet, m i n t p é l d á u l a Balladák könyve, m i n d e g y i k n e m is k ö z ö l h e t n e , teljesen c s u ­ paszon a z é r t egy k i a d v á n y t s e m l e n n e s z a b a d ú t j á r a bocsátani. Félreértés lenne e formák bármelyikét lebecsülni v a g y sokféleségét kifogásolni — b á r c s a k e r ő s ö d n é ­ n e k és t e r j e d n é n e k , s o k a s o d n á n a k és v á l n á n a k m i ­ nél h a t é k o n y a b b á . D e h i á b a jó k ö n y v e k , h i á b a ó r á n

k í v ü l i felbuzdulások. A m í g — s ezzel e l é r k e z t e m a l e g a l a p v e t ő b b feltételig — i s k o l á i n k (beleértve zenei s z a k i s k o l á i n k a t is) zenei nevelésében n e m történik gyökeres v á l t o z á s és j a v u l á s , k e z d v e a t a n k ö n y v e k ­ től a s z a k e m b e r k é p z é s i g és e g y á l t a l á n a z e n e t é n y l e ­ ges elismertetéséig, n e m s z á m í t h a t u n k lényeges e l ő r e ­ h a l a d á s r a . Azt, hogy n é p d a l a i n k m i n d e n k i k ö z k i n ­ csévé, a t u d a t o s n é p d a l k u l t ú r a az á l t a l á n o s m ű v e l t ­ ség szerves részévé v á l j é k K o d á l y s z e l l e m é b e n , csak ó r á n és iskolán k í v ü l i m ó d s z e r e k k e l sosem fogjuk t u d n i elérni. A n é p d a l k u l t ú r a biztos a l a p j a i t az isko­ l á b a n lehet és kell l e r a k n i . P i l l a n a t n y i l a g a z o n b a n iskoláink t ö b b s é g é b e n a n é p d a l legfeljebb ü r e s szó­ lam, m i n t V e r m e s y P é t e r írta B a r t ó k és K o d á l y szellemére h i v a t k o z v a : „A zenei a n y a n y e l v r e v a l ó nevelés ilyen s z e l l e m b e n t ö r t é n ő gyakorlata helyett t ö b b n y i r e egy »a n é p z e n e k i m e r í t h e t e t l e n k i n c s e s tára«-szerű frázist a d u n k elméletben útravalóul a fiatalok kezébe, ezzel a z t á n v á n d o r o l h a t n a k a b e a t ­ től S t o c k h a u s e n i g és vissza. P e d i g a zenei a n y a n y e l v , úgy is m i n t közös n y e l v közönség—előadó—zeneszerző vonatkozásában, mindnyájunk számára létkérdés" (Igaz Szó). E r r ő l szólt b ő v e b b e n Szabó C s a b a m á r e m l í t e t t c i k k é b e n , s e r r e t é r t ki n y o m a t é k k a l S ü t ő A n d r á s is a M a g y a r N e m z e t i s é g ű Dolgozók T a n á c s á ­ n a k országos é r t e k e z l e t é n . Az iskolai z e n e o k t a t á s t e r m é s z e t e s e n a t u d a t o s a b b n é p d a l k u l t ú r a s z e m p o n t j á b ó l is ú g y k ö z p o n t i k é r d é ­ sünk, hogy k ö z b e n az á l t a l á n o s , „iskolán k í v ü l i " fel­ a d a t o k a t se m e g n e m szünteti, se ki n e m sajátíthatja. N é p d a l k u l t ú r á n k egészséges k i b o n t a k o z á s á n a k egyik á l t a l á n o s feltétele, hogy n e s z a k a d j u n k el a forrástól, a m i n á l u n k m é g b ő v e n buzog. Csokonai i n t e l m e m a is é r v é n y e s : „ H a l l g a s s á t o k figyelemmel a d a n o l ó fa­ lusi l e á n y t . . . " T u d a t o s s z u b l i m á l á s s a l stílust, e r e d e t i n é p i h a n g s z í n t és e l ő a d á s m ó d o t is k ö z v e t l e n ü l a néptől kell t a n u l n u n k és kell t a n u l n i u k elsősorban a h i v a t á s o s n é p d a l é n e k e s e k n e k . M i n d e n gyűjtő t a p a s z ­ t a l a t b ó l tudja, hogy n i n c s olyan vidék, a m e l y i k n e r e j t e g e t n e „ u t á n o z h a t a t l a n u l " szép h a n g ú n é p i t e ­ hetségeket, csak r á j u k kell t a l á l n i ! F e l e j t h e t e t l e n m ű ­ vészi é l m é n y b e n lehet része g y ű j t ő n e k és h a l l g a t ó k ö ­ zönségnek egyaránt. Az e m b e r e k jó r é s z é n e k a z o n b a n n i n c s a l k a l m a k ö z v e t l e n ü l a h e l y s z í n e n h a l l g a t n i a legtisztább for­ rást, m é g k e v é s b é f e l k u t a t n i , m e g t a l á l n i és k i v á l a s z ­ tani. Ezért v a n k ü l ö n l e g e s j e l e n t ő s é g ü k a jól szerve­ zett népi m ű v e l ő d é s i s e r e g s z e m l é k n e k , v á n d o r j e l l e g ü k szélesítésének és a m ű k e d v e l ő n é p d a l é n e k l é s ösztön­ zésének. Ezért l e n n e szükség a l e g t e h e t s é g e s e b b e k m i n é l g y a k o r i b b szerepeltetésére a r á d i ó b a n és a t é v é b e n , és ezért k e l l e n e legszebb d a l a i k b ó l l e m e z ­ sorozatokat szerkeszteni. V a n u g y a n m á r n é h á n y si­ k e r ü l t n é p d a l l e m e z ü n k (gondolok elsősorban a T ó t h Erzsébetére), d e t ö b b s é g ü k csak k o m p r o m i t t á l j a n é p ­ dalainkat. Szépet szépen, d e csak k e v e s e t ? T a l á n ez l e n n e írásom l e g n a g y o b b félreértése. K i i n d u l á s n a k , igen. D e a n é p k ö l t é s z e t is b e j á r h a t a t l a n móriczi t ü n d é r k e r t . Magát szegényítené, ki h e l y b e n topogna, s n e m i n ­ d u l n a ú j a b b és ú j a b b b a r a n g o l á s r a m á s és m á s gyü­ mölcsöket ízlelvén. Könczei Ádám

téka Jean

Dorst

Înainte ca natura să moară A Románia természeti kin­ cseiért érzett felelősség tükrö­ ződik abban a kiadói szándék­ ban, mely e világsikerű köny­ vet a hazai olvasók számára hozzáférhetővé teszi. A kötet a természeti környezetbe még többé-kevésbé beleilleszkedő gyűjtögető, halászó-vadászó ember korától a természet el­ len forduló technokráciáig — tehát napjainkig — tekinti át azt a bonyolult kapcsolatrend­ szert, mely az emberiség és a bioszféra többi része között év­ ezredek óta alakult, s nap­ jainkban rohamosan és ag­ gasztóan módosul. A könyv bemutatja a természetvédelmi törekvések történetét, részlete­ sen foglalkozik a demográfiai problémákkal, a talajpusztulás katasztrófáival, a kemizálás or­ vul támadó „biológiai bume­ rángjával", a civilizációs „dzsungelek" szinte reményte­ len problémáival: az édesvi­ zek, a tengerek és a légkör kémiai és radioaktív szennye­ ződésével. Külön értékeli a mesterséges életközösségek bio­ lógiai távlatait, valamint a ter­ mészetes életközösségek okta­ lan feldúlásának kétes értékű hasznát és átkos következmé­ nyeit. A megoldás útját keres­ ve megvalósult példákra és tervekre hivatkozik, elgondolá­ sokra, melyek segíthetik az ember kiegyezését a természet­ tel, s a természetvédelemre, amely tulajdonképpen az em­ ber védelme önmaga oktalan­ ságai ellen. (Editura ştiinţifică, 1970.)

Németh

László

Két nemzedék Az életmű-sorozat egyik leg­ izgalmasabb kötetét alkotják azok a tanulmányok, amelyek

ték a a N y u g a t első és második nemzedékének íróit kortárs­ közeiből, kritikai szellemben, de irodalomtörténeti igénnyel mutatják be. A „Nemzedék születik" fejezetcím alá gyűj­ tött kritikák és az 1931-ben készült összegezés az akkori új nemzedékről (Erdélyi József­ ről, Illyés Gyuláról, Szabó Lő­ rincről, Tamási Áronról, Pap Károlyról, Halász Gáborról) elsődleges forrás-értékű a tu­ dományos kutatás számára, de hasonlóképpen izgalmas újra­ olvasni a korabeli Németh-kritikákat is a harmincas és negy­ venes évek magyar könyveiről, közöltük jó néhány erdélyi ki­ adványról (Áprily, Berde Má­ ria, Reményik, Bartalis, Sipos Domokos, Karácsony Benő, Makkai műveiről). Megismer­ hetjük e kötetből a gyakorló színikritikust is. (Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970.) Juhász

Ferenc

Vázlat a mindenségről Második verspróza-kötetét állította össze a mai magyar líra talán legeredetibb hangú alkotója, akinek többnyire a budapesti Új Í r á s b a n megje­ lent alkalmi prózáját csak tár­ gyában különíthetjük el höm­ pölygő, nagy sodrású verseitől. A költő maga így vall erről a műfajról: „A goethei-értelme­ zésű aktualitás ihletettje és terméke minden verspróza, mégis föltörhetetlen gömb-héjazatú, pórusos mészkéreg-tar­ tály, gömbszerűen zárt, egy-jelentésű, akár a vers." A költé­ szet nagyjairól, Baudelaire-ről, Petőfiről, Adyról, Juhász Gyu­ láról, Szabó Lőrincről, Radnó­ tiról, Illyésről, ifjabb kortár­ sairól, képzőművészeti alkotá­ sokról vall bennük, de min­ dig önmagáról is, ez adja be­ kezdéseket nem ismerő „cik­ keinek" sajátos varázsát. (Szép­ i r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1970.)

Kávéházi beszélgetés Király László két kötetéről — Na, m o n d j a , m o s t m i é r t h a l l g a t ? M i é r t n e m t e t t p o n t o t , vesszőt, k é r d ő j e l t m i n d e n szakasz u t á n ? Hol v a n n a k az í r á s j e l e k ? — M e r t k é r d ő j e l l e l v á l i k egyszerű v a l ó s á g g á m i n ­ d e n t ö r t é n e t , strófa, m é g az egyszeregy is. H a k i t e n ­ n é n k a sok p o n t o t , vesszőt és k é r d ő j e l t , a m i a k ö ­ t e t b ő l h i á n y z i k , a k k o r az á l m a t l a n n á v á l t é j s z a k a a p r ó v a l ó s á g k r i s t á l l y á , idézhető felkiáltássá egysze­ rűsödne. — K i á l t á s ? K i a b á l á s ? M a g a n e m szereti a c s e n d e t ? — „Aztán kiáltás: — Fegyvereket kidobni! — Hányan vagytok? — Egyedül vagyok." — N a ? Mit a k a r m i n d e z z e l ? — S e m m i t , azaz c s a k a n n y i t , h o g y „ N e m s z a b a d — m o t y o g t a —, n e m s z a b a d k u t y á k k a l , n e m s z a b a d k u t y á k a t u s z í t a n i az e m b e r e k ellen!" — N a és? És e z e n k í v ü l m é g m i t a k a r ? — „És R a d n ó t i h a l o t t / n e á l l j a t o k s o r b a / az élet­ r e k é r l e k n e m e n e t e l j e t e k / T e s t e m é g k i se h ű l t / / M i é r t n é z t e k r á n k ilyen f u r c s á n / Mit l á t t o k a fe­ j ü n k fölött / C s a k ü l ü n k a K á v é h á z a k b a n / És b e ­ szélgetünk." — A h a , és m i r ő l b e s z é l g e t n e k ? — A fáradt asszonyokról, b a l l a d á k r ó l , a sziget­ ről, és h a l l u n k v a l a m i furcsa muzsikaszót. — K o n k r é t a b b a n k é r e m , szaxofont? — Azt is. — És a sziget, az hol v a n ? Ott a k a r t v a d á s z n i a z ­ zal a H. n e v e z e t ű v e l ? — N e m , k é r e m , a sziget az m á s . „Ó, sziget, szige­ tek! Apró, málnaszemű halak! Meg kellene tanítani az e m b e r e k e t a r r a , hogy v a n ilyen sziget. Azaz n i n ­ csen, d e lehet. Nincsen, d e k e r e s n i kell mégis, ez l é ­ v é n az egyetlen é r t e l m e s cselekedet." K é r e m , é n n e m a k a r t a m v a d á s z n i , illetve a k a r t a m , d e A f r i k á b a n ; s azt a H. n e v e z e t ű t d u p l a v é v e l és i p s z i l o n n a l í r j á k : H e m i n g w a y . T u d j a k é r e m , az író v o l t és m e g h a l t . — J ó , jó, t u d o m , de k i az a f a l á b ú ö r e g e m b e r ? — Nem tudom, kérem. — Hogyhogy n e m t u d j a ; n e m m a g a í r t a ? I t t azt m o n d j a , hogy: „ . . . az ö r e g e m b e r elővett egy m a r é k fehér c u k r o t / E s e t l e n ü l / egy m a r é k fehér c u k r o t " ? — Igen, de csak a t é n y e k s z á m í t a n a k ? „Csak a t é ­ nyek, m e l y e k t ő l ü n k függetlenül is léteznek, holott m i n d ez idáig azt h i t t e m , és b í z t a m b e n n e , h o g y a t é n y e k v a l a m i t ő l ü n k függő d o l o g n a k — v á g y n a k , elképzelésnek, s z á n d é k n a k , a k a r a t n a k — a k ö v e t k e z ­ m é n y e i , s é p p e n ezért v a n b e n n ü k v a l a m i k ö l ­ tőiség..." — H a g y j a csak, t u d o m ezt is, i n k á b b beszéljen az Éjszakai utazásról. Hová u t a z o t t ? K i v e l ? S z é p e n a tartalmát!

— K é r e m , ez a k ö l t e m é n y a l e g r a g y o g ó b b b i z o n y í ­ ték a r r a , h o g y én n e m u t a z t a m . O t t h o n ü l t e m , késő éjszaka, a m i k o r v e r t é k az a b l a k o t . É p p azon t ö p ­ r e n g t e m , h o g y „ J a j g a t ó kis é n e k e k v i r á g z a n a k / m i n ­ d e n s z a v u n k b a n / m i ó t a az e l h u l l t a k f á j d a l m á v a l élünk", s „Megpróbáltuk kicsikarni a percet / mely föloldást hozhat", de „ H i d e g r á z ó s h a n g o n c s i k o r d u l t r á n k / a v i l l a n y s z é k e s / r a k é t á s fém-idő / m e l y n e m kegyelmez / az e m b e r i m í t o s z o k n a k . " S m e g k e z d ő d ö t t az éjszakai u t a z á s . B e k o p o g n i , s z á m o n k é r n i m i n d e n ­ kitől hitét, b ű n é t , „a v á r o s o k szeszgőzös éjszakáit", K á i n t , Á b e l t és a prófétát, m i n d e n t a k a r t u n k , h i p ­ n o t i z á l t a n v a l a m i csodás fölfedezésre v á r v a , de c s a k e l h a l l g a t o t t k é r d ő j e l , „S c s a k a h a l á l r a r é m ü l t asszo­ n y o k t e k i n t e t e / p a r á z s l o t t felénk az é j s z a k á b a n " . Aszályos m e z ő k e t , gótikus t o r n y o k a t l á t t u n k , s e m m i , s e m m i , c s a k k é r d e z ő s k ö d ü n k : „Jó estét i t t h o n v a n - e J ó b ú r / J ó estét i t t h o n v a n - e Lót ú r / J ó estét itt­ h o n v a n - e J u d á s " , s az egész egy g a z d á t l a n c s ó n a k b a kerül, mely: „pörögve bolyong lefelé a s azt hiszem ott sikoltozik, egyetlen menekülésem"

Dunán benne

hangtalanul

„(De m o n d o m / ki beszél itt a t o m r ó l / K i beszél itt utolsó ítéletről)", Csak éjszakai u t a z á s , „ a b l a k b ó l k i ­ lógó fénylepedők", „ v é r e m b ő l é p í t e t t s z e r e l e m - m á g ­ l y a " „a sivatagos csillogó h o l d f é n y b e n " .

„ . . . á l l t a m , á l l t a m és i m á d k o z t a m a gyűlöletért, és gyűlölet n i n c s , n i n c s e n gyűlölet a bosszúhoz, egyet­ len b a r á t o m , a p á m , csak a szél k e z d e t t v i s í t a n i , c s a k az á l l a t o k k e z d t e k k ö r é m gyűlni, m i n t h a k ő v é m e ­ r e d t e m volna, m e r t n i n c s e n . . . " Ez a h i á n y az egyet­ len erkölcsi többlet, a m i t egy h á b o r ú - k o o r d i n á t á j ú század m e g f o g a l m a z h a t . J e l e n t ő s é g e é p p e n az, h o g y senki s e m hiszi el. M e r t m i lett v o l n a a k k o r T h e r m o p ü l a i - n á l ? „ G o n d o l j u k h á t végig m i t is t e t t ü n k v o l n a ? " Ott, ahol K i r á l y László s z a v a i v a l : „ m i n d e n , a m i b e n n ü n k jó és n e m e s . . . m e g k ü z d ö t t az ellenség­ gel." A látszólagos e l l e n t m o n d á s n e m azonos a tíz­ p a r a n c s o l a t „ne ölj"-e és a k e r e s z t e s h á b o r ú k közötti e l l e n t é t t e l . A „nincsen gyűlölet a bosszúhoz" és a „bosszúálló vagy, ezért k é n y t e l e n v a g y elnézni az ő b ű n ü k e t " — világos összegezése a n n a k az erkölcsi h a t a l o m n a k , a m e l y k é p t e l e n a rosszra, d e n e m bocsát m e g ; a b ű n ö k feloldozhatatlanok. Ez az e g y e t l e n h u m á n u s e m b e r i kegyetlenség. K e g y e t l e n , m e r t v é g ­ leges; h u m á n u s , m e r t l e h e t e t l e n n é teszi a b ű n ö k elfeledését. És így k a p c s o l ó d i k a v e r s - és a n o v e l l a k ö t e t é l ­ m é n y a n y a g a : „ T a r t s a föl kezét aki m á r á r v a . " E b b ő l az i m p e r a t í v u s z b ó l születik a n o v e l l á s k ö t e t . Az a föltartott kéz, a m e l y i k l e m o n d a p r ó b á l k o z á s r ó l , hisz b e n n e a „kiéletlen jóság" á r a m l i k : a m e l y i k „ e l r o m ­ lott tájolót, e l r o m l o t t m a g a s s á g m é r ő t , e l r o m l o t t b o t ­ k o r m á n y t " cipel — ezen a k é z e n ú r r á lesz v é g ü l is a s z o r o n g á s : „S h a a szorongás m e g j e l e n t egyszer, t ö b b é el n e m múlik." „És a m u z s i k a s z ó n e m h a l k u l t ,

téka Cristian

Popişteanu

România şi Antanta Balcanică A kritika egybehangzó véle­ ménye szerint az utóbbi évek egyik legsikerültebb román diplomáciatörténeti monográ­ fiája, amelyre — már első ki­ adása idején — felfigyelt a külföld (rövidesen megjelenik angol fordítása, mégpedig Ar­ nold J. Toynbee előszavával). E 2. kiadás az előzőhöz képest gyarapodott: utószóként közli — még az angol változat meg­ jelenése előtt — Toynbee em­ lített bevezetőjét (az előszót ugyanis most is George Macovescu jegyzi). Idézzük az an­ gol történész néhány megálla­ pítását a Balkán-antant fel­ bomlásának okairól: „Miért omlott össze a Balkán-antant? Mert tartóssága a kelet-euró­ pai államok e csoportja és a két nyugat-európai nagyhata­ lom szélesebb körű egyetérté­ sén múlott volna. 1936-ban, amikor Franciaország és NagyBritannia hallgatólagosan bele­ egyezett a Rajna-vidék hitleri katonai visszafoglalásába, Ke­ let-Európát Hitler kezére ad­ ták a németországi náci rend­ szer felszámolásáig." (Editura politică, 1971.)

Traian

I.

Ştefureac

Evoluţia plantelor oglindită în opere recente d e botanică filogenetică A bukaresti egyetem neves botanikus-professzora a nö­ vényvilág fejlődéstörténetére vonatkozó kutatások mai állá­ sát tekinti át a szakirodalom fényében. Felméri a különböző rendszertani bélyegek fejlődés­ történeti értékét, a sejttan, örökléstan, élettan, biokémia, ökológia hozzájárulását az evo­ lúciós gondolat elmélyítéséhez, és összefoglalja a fejlődéselmé­ let tanulságait a növényrend-

téka

n e m erősödött többé, s n e m l e h e t t u d n i , h o n n a n ered, c s a k szólt, szállt a falu fölött, m i n t köröző, n a g y ö r ö k k é v a l ó m a d á r . " Ez az a k é k m a d á r , zöld m a d á r , a v e r s e s k ö t e t „zöld elefánt"-ja, a m i t O s c a r Wilde-tól R o u s s e a u - i g s R o u s s e a u - t ó l A p o l l i n a i r e - i g szertanban. Könyvtárnyi hoz­ c s o d á l t a k ; á l m o k a t szőttek róla, s v á r t á k , v á r t á k , záférhetetlen szakkönyvet és m e r t n e m l e h e t e t t t u d n i , h o n n a n ered, csak v a n , közleményt pótol, éppen ezért m i n t m a g a a jóság vagy a művészet. vidéken dolgozó biológusok szá­ mára különösen értékes segít­ 3. ség a tudományág tizenkét nemzetközi szaktekintélyének megszólaltatása, véleményeik A kávéházi beszélgetés úgy indult, m i n t h a hajna­ ismertetése a kötet egy-egy lig folytatódna, de e k k o r a költő felállt és e l m e n t . különálló fejezetében. Ugyan­ A h a r m a d i k , aki végighallgatott, csak m o s t m e r t csak külön fejezet foglalkozik m e g s z ó l a l n i : a növények szaporodásmódjá­ — S z e r i n t e m a n o v e l l á s k ö t e t sokkal é r e t t e b b , a nak ismertetésével az evolúció v e r s e k n é l sokkal á r n y a l t a b b , egységesebb, t ö k é l e t e s . különböző emeletein, és önálló K i r á l y t idézni lehet, s ez n a g y szó. fejezet tekinti át a hazai ku­ — I d é z n i ? — szólalt m e g a negyedik. — Idézni, ez tatások, közöttük a kolozsvári olyan, m i n t a r á o l v a s á s . . . botanikai iskola eredményeit. — Igen, de e n g e d t e s s é k m e g n e k e m e n n y i dogA könyv — egy bővebb fejlő­ m a t i z m u s , hogy K i r á l y t idézzem. B a r b a r á t , Gort, S a n ­ déstudományi sorozat nyitókö­ ta M a r i á t , az Elfelejtett Régi Énekeket, az öreg M á r ­ tete — értékes darabja lehet kust, a fekete v a d á s z t , s az Alvó madarakból ennyit: valamennyi természetrajzos kézikönyvtárának, hiszen az „Milyen szép evolúciós gondolat új eredmé­ Én uram nyeinek ismerete nélkül nem istenem képzelhető el a korszerű bio­ élek." lógiai szemlélet. (Editura d i ­ d a c t i c ă şi pedagogică, 1970.) Ágoston Vilmos

Kacsó

Sándor

P e l i n i e moartă Örvendetes művelődési ese­ mény, hogy ez a kisebbségi életforma csődjét bemutató, a mindenfajta nemzeti elfogult­ ság ellen íródott regény végre eljutott a román olvasókhoz is, akiknek jelentős része már csak történelemkönyvekből is­ meri azt a korszakot, amely­ ben és amelyből megszületett Kacsó Sándor könyve, a negy­ venöt esztendeje, 1926—27-ben írott V a k v á g á n y o n . Örvendeni lehet annak is, hogy a kiadó Vasile Grunea rangos tolmá­ csolásában juttatta el a román olvasók asztalára ezt a re­ gényt. Örömünk azonban nem zavartalan, mert a fordítás sajnos nem az 1930-as teljes, hanem az 1957-es; oktalanul megcsonkított kiadás alapján készült. (Dácia, 1970.)

Szabó

Tamás

fotója

LÁTÓHATÁR

Három hazai kistükör Ö r ö m m e l és elismeréssel k ö s z ö n t j ü k az I G A Z S Z Ó idei 3. s z á m á t . Az e g y m á s h a n g j á t felerősítő h á r o m b á t o r h í r a d á s az ország és a r o m á n i a i m a g y a r s á g h á r o m Antal Klézséről), a Székelyföld p e r e m é n m e g h ú z ó d ó B r a s s ó m e g y e i S z é k e l y z s o m ­ borról (Herédi G u s z t á v : Zsongó Zsombor) és az A r a d m e g y e i Á g y á r ó l (Zsibói B é l a : Vándormadarak,) m é l t á n k e l t e t t feltűnést, m e r t a szociológia m i n t t u d o m á n y u g y a n m á r k o r á b b a n m e g ú j u l t és k o r s z e r ű s ö d ö t t , s a szociográfiának is h e l y r e á l l t a b e c s ü ­ lete, jó h í r n e v e — g o n d o l o m , elég, h a u t a l o k a K O R U N K 1969-es szociográfiai s z á m á r a és a M Ű V E L Ő D É S m ó d s z e r t a n i összefoglalóira —, de ilyen a l a p á l l á s ú k o n k r é t t á r s a d a l o m r a j z b a n , f e l m é r é s b e n igen-igen s z ű k é b e n v a g y u n k , sok még a b i z o n y t a l a n k o d á s és az e l b á t o r t a l a n o d á s . N a p j a i n k b a n „igen m e g n ő t t a k e r e s l e t az i g a z m o n d á s i r á n t " . N a g y a keletje a v a l ó s á g f e l t á r ó i r o d a l o m n a k ( m e l y b e a l a p o s a n besegített a s z é p i r o d a l o m , ú g y a n n y i r a , h o g y m á r - m á r az egész t e r h e t a m a g a v á l l á r a vette), l e g j a v á n a k á t ü t ő s i k e r e a k o r s z e l l e m e l h a t á r o z ó m e g n y i l a t k o z á s a , s h a az 50-es évek d e r e k á i g , legfeljebb végéig is j u t el — F a r k a s Á r p á d t a l á l ó kifejezésével: a v a l ó s á g r a emlékező i r o d a l o m —, „igazsága és ü z e n e t e v a n n a p j a i n k és j ö v e n d ő é v e i n k s z á m á r a is". E h á r o m í r á s viszont m á r k ö z v e t l e n ü l b i r k ó z i k j e l e n ü n k és j ö v ő n k s o r s k é r d é ­ seivel. Szíven ü t ő t é n y e k e t , m e g g o n d o l k o z t a t ó és figyelmeztető t ü n e t e k e t t á r n a k fel. Z s o m b o r o n az egyke és az e l v á n d o r l á s k ö v e t k e z t é b e n a falu l a k o s s á g a tíz é v a l a t t a felére (!) c s ö k k e n t . A g a z d a s á g és a m u n k a k e d v leromlott, a f o n á k s á g o k m i a t t a zsombori h a t á r h o z a d é k a az u t ó b b i é v e k b e n m e g c s a p p a n t . H e r é d i u g y a n a k k o r a gazdasági b a j o k o k a i n a k f e l t á r á s á b a n is m e s s z i r e eljut. Igen t a n u l s á g o s p é l d á u l , h o g y a n j á r u l t a k hozzá a m u n k a f e g y e l e m m e g r o m l á s á h o z , a k ö z v a g y o n felelőtlen kezeléséhez a b e n e m v á l t o t t ígéretek. Á g y á n „a k o c s m a egy n a p i átlagos i t a l ­ forgalma 2500 l e j . A szomszédos vegyesüzlet utolsó, h a r m a d i k n e g y e d é v i k ö n y v ­ v á s á r l á s i m é r l e g e ( h á r o m hónap!) 770 lej volt", az u t ó b b i t is á t s z á m o l v a egy n a p r a : 2500 lejjel s z e m b e n 8 és fél. Klézse lakói közül a század h a t o d i k évtizedéig e g y e t l e n egyből s e m lett é r t e l ­ miségi („mégcsak f i n á n c v a g y v a s u t a s sem") — az azóta k i n ő t t é r t e l m i s é g i e k n a g y része viszont e l t é p t e m é g az i d e k ö t ő h a j s z á l g y ö k e r e k e t is, a falu és a m o s t a n i t a n á r o k , t a n í t ó k t ö b b s é g e m é r h e t e t l e n t á v o l s á g r a él egymástól, s K a l l ó s Z o l t á n k ö t e t e u t á n u g y a n c s a k f e l k a p j u k fejünket, h o g y a f o n ó b a n m e s é t m é g m a g y a r u l m o n d a n a k , de m a g y a r é n e k e t m á r alig t u d n a k a fiatalok. S a k é t k u l a c s o s s á g n a k o l y a n p é l d á i i d é z ő d n e k , m i n t a H.-é, a k i „ B u k a r e s t i g v i t t e a kérését, h o g y n e m kell K l é z s é n m a g y a r iskola. D e Róza l e á n y á t ő is S z e n t g y ö r g y r e k ü l d t e , a m a g y a r t a g o z a t r a . " M o s t a n á b a n senki s e m írt többet, i g a z a b b a t , é l m é n y s z e r ű b b e t a c s á n ­ gókról, m i n t B e k e . S b á r Csángóföldön n a g y o n ó v a t o s a n s z ó l n a k t e r v e i k r ő l , a b b a ­ a b b a h a g y j á k , m e g i n t n e k i r u g a s z k o d n a k , m e r t „Csángóföldön v i g y á z n i kell a t e r v e z getéssel, sok volt itt a k e s e r ű c s a l ó d á s " — mégis m i l y erős a b i z a k o d á s . Okos, n a g y tervek formálódnak a mezőgazdaság felvirágoztatásáról, a gyümölcstermesztésről s a c s á n g ó k szellemi f e l e m e l k e d é s é r ő l ( n a g y o n elölről kell k e z d e n i ü k ) , a n y a n y e l v i k u l t ú r á j u k e m a n c i p á l ó d á s á r ó l . N e m l e h e t elfogódottság n é l k ü l olvasni, h o g y a n fogadták a c s á n g ó k és m i l y e n h a t á s t v á l t o t t k i b e n n ü k az ú j a b b a n a m o l d v a i relék á l t a l k ö z v e t í t e t t m a g y a r t é v é - m ű s o r , és h o g y a n e s k e t t e össze D e m s e A n t a l a

gyergyói v ő l e g é n y t és a klézsei m e n y a s s z o n y t . És 1970-ben (!) D e m s e A n t a l 150 szü­ letést jegyzett be az a n y a k ö n y v b e ( c s a l á d o n k é n t n é g y g y e r m e k az átlag, a s z o m ­ szédos F o r r ó f a l v á n m e g h a t ) , s a h e l y b e l i i s k o l á k b a 1250 (!) g y e r m e k jár. B e k e Györggyel e g y ü t t szakad fel b e l ő l ü n k is a s z e n v e d é l y e s k i á l t á s : „Hej, Kalotaszeg b ü s z k e n é p e ! H e j , k e v é l y H o m o r ó d m e n t e ! . . . " S egy s ó h a j n y i „ i s " : az ó v o d á b a n Csicsó A n t a l n é k i s t a n í t v á n y a i m á r „azt is el t u d j á k é n e k e l n i , h o g y Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske..." A h á r o m í r á s h á r o m f é l e stílus, m e g m ó d o l á s — az egyik s z e n v e d é l y e s e b b és s z á r n y a l ó b b , a m á s i k „ s z á r a z a b b a n " értekező, s ez n e m is l e n n e b a j . K ü l ö n ö s e n Zsibói í r á s á r a a z o n b a n n a g y o n - n a g y o n r á f é r t v o l n a a j o b b m e g é r l e l é s , a t ú l sok z a v a r o s s á g kiszűrése, a s o k a t m a r k o l á s erőltetése h e l y e t t az é r t h e t e t l e n m ó d s z e r b e l i k ö v e t k e z e t l e n s é g és p o n t a t l a n s á g o k elkerülése. É r d e k e s e k a felfedett sajátos, eltérő jegyek, n e m k e v é s b é az e g y m á s t ó l függet­ l e n ü l m e g t a l á l t , d e s z i n t é n a valóság d i k t á l t a közösek (például az „ a s s z o n y g a z d a ­ ságok" k i a l a k u l á s a ) . M i n d a h á r o m í r á s h í v e n t ü k r ö z i a v á r o s és a z i p a r e l h a t á r o z ó szerepét a n a g y a r á n y ú n é p e s s é g m o z g á s b a n , de j e l l e g ü k n e k megfelelően m e g m a ­ r a d n a k f a l u k ö z p o n t ú k u t a t á s n a k . R e m é l j ü k , e l ő b b - u t ó b b a v á r o s k ö z p o n t ú szociográ­ fiai k u t a t á s is fel fog z á r k ó z n i . F a r k a s Á r p á d szép, é r t ő (és tiszteletre m é l t ó a n tartózkodó) bevezetőjéből ezt o l v a s v á n : „ n é h a a z o n b a n az a k ü l ö n ö s érzésem, h o g y v a l a h o l m á r ifjú és okos h a d a k g y ü l e k e z n e k b i r t o k b a v e n n i e szűzföldeket, t a l á n a filozófia-karon, a K o r u n k e l ő a d á s o k o n . . . " , n e m á l l h a t o m m e g , hogy el n e á r u l j a m : j ó ösztöne n e m csalta m e g . H a m é g n e m is h a d a k , de r a j o k n e m c s a k „ g y ü l e k e z n e k " , h a n e m m á r á t is e s t e k a t ű z k e r e s z t s é g e n . S é p p a „ K o r u n k fiataljai", a k i k a k ö z e l m ú l t b a n végez­ t e k jól összehangolt, közös szociográfiai f e l m é r é s é t a S z a t m á r m e g y e i B o g d á n d o n . ( E r e d m é n y e i k r ő l egyik közeli s z á m u n k b a n o l v a s h a t u n k . ) S h a r e m é n y k e d h e t ü n k ú j a b b h a d a k k i r a j z á s á b a n , e h h e z bízvást jelentősen h o z z á j á r u l t a k az I G A Z S Z Ó írásai. K. Á .

A NEMZET (Revista

TIPOLÓGIÁJA

de filozofie,

A n e m z e t tipológiája a politikai szocio­ lógia a z o n t e r ü l e t e , a m e l y a m a i n e m z e ­ t e k c s o p o r t o s í t á s á v a l foglalkozik. E l e n a F l o r e a Tipologia naţiunii. Principalele puncte de vedere című cikkében több csoportosítási k í s é r l e t e t m u t a t be. R. A. S c h e r m e r o n a gazdasági v a g y a p o l i t i k a i t é n y e z ő k viszonylagos t ú l s ú l y a a l a p j á n osztályozza a n e m z e t e k e t . K é t fő t í p u s t k ü l ö n í t el, a m e l y e k e t j o b b szó h í ­ j á n „ec-pol" és „ p o l - e c " t í p u s n a k n e ­ vez. Az előbbi a g a z d a s á g i i n t é z m é n y e k t ú l s ú l y á t jelzi ( N y u g a t - E u r ó p a n e m z e ­ tei, K a n a d a , az E g y e s ü l t Á l l a m o k , A u s z t ­ r á l i a t a r t o z i k ide), az u t ó b b i a politikai i n t é z m é n y e k é t (ide t a r t o z n a k a szocia­ lista n e m z e t e k és a n e m r é g f ü g g e t l e n n é v á l t országok l e g n a g y o b b része). Volker Bornshier, Heide B. D e c h m a n n és M a n f r e d D e c h m a n n a v á r n a i V I I . n e m z e t k ö z i szociológiai kongresszuson felolvasott k ö z l e m é n y ü k b e n a c s o p o r t o ­ sítás főbb s z e m p o n t j á n a k u g y a n c s a k a gazdasági és politikai t é n y e z ő t t e k i n t i k .

1971. 2.)

De e z e n k í v ü l figyelembe veszik a n e m ­ zetek kulturális helyzetét és á l t a l á b a n m i n d a z t , a m i a fejlődéssel kapcsolatos. A szerzők szerint a MI (Modern I n ­ d u s t r i a l Society) t í p u s a legfejlettebb, leg­ n y i t o t t a b b . Tizenöt nemzetet sorolnak ide, az Egyesült Á l l a m o k a t és a n y u g a t ­ e u r ó p a i n e m z e t e k l e g n a g y o b b részét. E t í p u s belső p o l i t i k a i s t r u k t ú r á j a n a g y o n h a j l é k o n y , a h o r i z o n t á l i s tagozódás erős a t á r s a d a l m i r é t e g e k n e k a politikai és t á r s a d a l m i é l e t b e n v a l ó minőségi részvé­ tele m i a t t . A fejlődésben levő n e m z e t e k e t t a r t a l ­ m a z ó M t í p u s 25 n e m z e t e t foglal m a g á ­ b a n , k ö z ö t t ü k a szocialista országok leg­ n a g y o b b részét, n é h á n y e u r ó p a i k a p i t a ­ lista országot (Ausztria, Görögország, Olaszország, Spanyolország) és m á s k o n tinensbeli országokat (például J a p á n , Brazília, Izrael, Mexikó). Az e b b e a tí­ p u s b a t a r t o z ó n e m z e t e k e t m a g a s f o k ú víz­ szintes és függőleges tagoltság jellemzi. N e m r i t k a a vízszintes t a g o l t s á g (a n e m -

zet belső s t r u k t ú r á i ) és a függőleges t a ­ goltság (politikai s t r u k t ú r á k ) közötti konfliktus-helyzet. Az MS és S t í p u s o k a „ h a r m a d i k v i l á g " n e m z e t e i n e k többségét foglalják m a g u k ­ b a n . J e l l e m z ő j ü k a fejlődés és a függet­ lenség elvárásai s konkrét eredményei közötti m e g n e m felelésből s z á r m a z ó fe­ szültség. E n e m z e t e k fejlődése a n ó m i á t e r e d m é n y e z „a h a t a l o m n e m z e t e n belüli megosztását irányító n o r m á k elégtelen­ sége m i a t t " . Á l l a n d ó h a r c folyik a h a t a ­ l o m k ö z p o n t o s í t á s á é r t és a k ö z p o n t o s í t á s ellen. A b i z o n y t a l a n s á g o t fokozza a n a g y k u l t u r á l i s k ü l ö n n e m ű s é g m i a t t előálló „teljes n e m z e t i megosztottság". V é g ü l a TF és NF t í p u s a „ h a r m a d i k v i l á g " h a g y o m á n y o s a n feudális és neofeud á l i s t á r s a d a l m a i t jelzi azon n e m z e t e ­ ket, a m e l y e k p o l i t i k a i f o r r a d a l m u k a t t e l ­ j e s egészében egy e l i t n e k t u l a j d o n í t j á k . A t a n u l m á n y szerzői szerint a n e m z e ­ t e k á l l a n d ó m o z g á s b a n v a n n a k , és a mozgás irányát a klasszikus kapitalista m o d e l l n e k megfelelő, legfejlettebb MI t í ­ p u s h a t á r o z z a meg. A polgári politológia k í s é r l e t e i n e k b e ­ m u t a t á s a u t á n E l e n a F l o r e a a p o l g á r i és a szocialista n e m z e t meghatározásaival foglalkozik. „Mivel a k a p i t a l i z m u s sajátos t ö r t é n e t i t e r m é k e — írja —, a p o l g á r i nemzet a termelőeszközök magánkapitalista tulajdonán alapul. A mélyen ellent­ m o n d á s o s o s z t á l y t a r t a l o m és a t á r s a d a ­ l o m k é t a l a p v e t ő osztálya közötti h a r c m i a t t n e m l e h e t egységes, t á r s a d a l m i ­ g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s é l e t e e g y e n l ő t l e n fejlettségű, n e m z e t i t u d a t a e l l e n t m o n d á ­ sos o s z t á l y t a r t a l o m m a l telített. A p o l g á r i nemzet kerete a nemzeti állam, amely a p o l g á r i é r d e k e k m e g v a l ó s í t á s á n a k és v é ­ d e l m é n e k eszköze." M i n d e z — a szerző szerint — a nemzeti kérdés éles felvető­ déséhez vezet, n e m c s a k a n e m z e t e k k ö ­ zötti v i s z o n y b a n , h a n e m v a l a m e n n y i p o l ­ g á r i n e m z e t e n b e l ü l is. Bizonyos t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k foly­

t á n a nemzeten belül más etnikai ere­ d e t ű l a k o s s á g is é l : az e g y ü t t é l ő n e m z e ­ tiségek, a m e l y e k kisebb vagy nagyobb m é r t é k b e n m e g ő r i z n e k bizonyos j e l l e m z ő v o n á s o k a t (nyelv, h a g y o m á n y o k , k u l t ú r a , sajátos lelki a l k a t ) . Egyes politikai-szo­ ciológiai m u n k á k szerint (pl. G e o r g e E a ­ t o n S i m p s o n és J. M i l t o n Y i n g e r k ö n y v e ) a többségi csoporttól e l t é r ő e r e d e t ű l a ­ kosság k é t k ü l ö n b ö z ő és végletes m i n ő ­ s é g k é n t l é t e z h e t : m i n t együttélő nemzeti­ és m i n t kisebbség. Az e g y ü t t é l ő n e m z e t i ­ ség m e g h a t á r o z á s n o r m á l i s t á r s a d a l m i á l ­ lapotot t ü k r ö z : m i n d e n m e g k ü l ö n b ö z t e ­ tés n é l k ü l i r é s z v é t e l t a t á r s a d a l m i - p o l i t i ­ kai, g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s - s z e l l e m i élet­ ben. Ez csak a demokratikus társadalom feltételei között lehetséges. Az együttélő n e m z e t i s é g egyik j e l l e m z ő m a g a t a r t á s a a pluralizmus. A szerzők s z e r i n t a p l u r a ­ l i z m u s „előfeltétele a d i n a m i k u s civilizá­ ciónak, a c s o p o r t o k közötti c s e r é n e k és. k ö l c s ö n h a t á s á n a k . A p l u r a l i z m u s szokásos f o r m á j a az a p o l i t i k a i és g a z d a s á g i egy­ ség, a m e l y m e g t ű r i a k u l t u r á l i s , n y e l v i ét v a l l á s i sokféleséget". Erőszakolt asszimi­ láció k ö r ü l m é n y e i között az a d o t t népcso­ port n e m mint együttélő nemzetiség, ha­ n e m m i n t kisebbség létezik. A k i s e b b s é g attribútumai: alacsonyabbrendű társadal­ m i h e l y z e t (státus), á l l a n d ó e l n y o m á s b a n ­ élés, az erőszakolt asszimilációt, a l a k o s ­ ság á t h e l y e z é s é t v a g y k i i r t á s á t célzó p o ­ litika. Egy ilyen p o l i t i k a ideológiai k i ­ fejeződése a n a c i o n a l i z m u s és a soviniz­ m u s — állapítja meg Elena Florea. A szocialista nemzet fogalmával kap­ c s o l a t b a n a cikk szerzője kiemeli, h o g y a k u t a t ó k t ö b b s é g e n e m é r t egyet a társadalmilag homogén (egynemű) nem­ zet elnevezéssel. A szocialista n e m z e t a szocializmus é p í t é s é n e k k e z d e t é t ő l egé­ szen az osztályok e l t ű n é s é i g n e m l e h e t e g y n e m ű , m é g a k k o r sem, h a a létező t á r s a d a l m i osztályok és r é t e g e k a l a p v e t ő g a z d a s á g i é r d e k e i azonosak.

KORTÁRS IRODALOM ÉS (Új

Írás,

Figyelmet érdemlő ankétot kezdemé­ n y e z e t t az Új Írás szerkesztősége Az em­ beri szó jelene és jövője címen. H á r o m kérdést intéztek a legismertebb magyar­ országi í r ó k h o z : az első á l t a l á b a n az e m b e r i szó lehetőségeire vonatkozik a tudományos-műszaki forradalom korá­ b a n , a m á s o d i k az a n y a n y e l v á l l a p o t á t illeti, a h a r m a d i k az élő m a g y a r i r o d a ­

MONDATKULTÚRA

1971.

3.)

l o m nyelvéről, stílus-változásairól fag­ gatózik. A válaszok természetesen különböző­ ek, de sok azonosságot is t a l á l u n k b e n ­ n ü k , a m e l y e k m e g g o n d o l k o z t a t ó k . Illés E n d r e s z e r i n t „Egy új n y e l v ú j í t á s o x i ­ géngazdag korszakában élünk. Kazinczyék p é n z v e r d é j e főként képzőkkel, m i n d e n f é l e t o l d a l é k o k k a l , m a j d csonkí-

t á s o k k a l dolgozott, a n y e l v e n és a v a l ó ­ ságon n e m e g y s z e r erőszakot t é v e . A m a i nyelvújítás világunk, életünk, szokásaink a n y a g i és szellemi újrafelfedezése. K í m é ­ l e t l e n l á t á s . Szellemes érzékelés és é r z é ­ keltetés. M e g h ö k k e n t ő tárgyilagosság. M e t ­ sző p o n t o s s á g . M i n d i g n a g y á r a m l á s . T a ­ l á n m é g soha n e m volt i l y e n erős az á r a m l á s a n é p i n y e l v b ő l , a fiatalok n y e l ­ véből, a h é t k ö z n a p o k szókincséből az i r o ­ d a l m i n y e l v b e , és f o r d í t v a : az i r o d a l o m ­ ból vissza a h é t k ö z n a p o k b a . " Kolozsvári Grandpierre Emil ugyan­ csak e l i s m e r i a szókincs r o h a m o s g y a r a ­ p o d á s á t , d e figyelmeztet a n y e l v t a n i sor­ vadásra: „ . . . n y e l v ü n k mai állapotának legveszedelmesebb kórtünete a mondat­ kultúra hiánya. Holott e n é l k ü l n e m s z ü l e t h e t j ó i r o d a l o m , se jó t u d o m á n y , n e m számítva ide a matematikát, vegy­ t a n t stb. A k ö z é p i s k o l á k b a n , sőt a főis­ kolákban sem kapják meg a tanulók a m i n d e n m ű v e l t e m b e r n e k szükséges és h a s z n o s stilisztikai, fogalmazási és gon­ dolkodási alapot. K ö l t ő i n k t ö b b n y i r e n a ­ gyobbak prózaíróinknál, ami némileg megokolja, h o g y a t a n á r o k , az e s z t é t á k oly sokat f o g l a l k o z n a k v e r s e l e m z é s e k k e l ; a költészet m a g a s r e n d ű élvezet, a p r ó z a is l e h e t az, de a m e l l e t t a p r ó z á r a szük­ ség v a n a m i n d e n n a p o k g y a k o r l a t á b a n . A próza elhanyagolása napról napra m e g b o s s z u l j a m a g á t a p o n t a t l a n jogsza­ bályok, r e n d e l e t e k , h a s z n á l a t i u t a s í t á s o k stb. félreértésében. És a m e l l e t t n y i l v á n ebben gyökeredzik a különféle iszonya­ tos s z a k m a i z s a r g o n o k k i a l a k u l á s a . " N a g y László u g y a n e z t a kettősséget l á t ­ ja: „Mondatszerkezeti r o m l á s fenyegeti nyelvünket. Germánosan jelentkezik rég­ óta, d e m i n t ú j k o r i b o m l o t t s á g is veszé­

A

lyes. N y i l v á n v a l ó a n y e l v ü n k szótári gaz­ dagodása. G a z d a g o d i k tiszta foganással, összevonással, m a g y a r í t á s s a l . Ez ö r v e n ­ detes p u s z t á n azért, m e r t a h a n y a t l ó n y e l v n e m g o n d o s k o d i k jövőjéről, c s a k elfogadja az i d e g e n s z a v a k a t , ú g y döglő­ dik." H a n g s ú l y o z z a a t u d a t o s n y e l v á p o l á s , t a n u l á s fontosságát: „ N e m elég m a g y a r anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell m a g y a r u l a sírig. Árt az o l y a n e m ­ b e r is a n y e l v n e k , aki csak a s z a b á l y o k ­ hoz igazodik, a k i m e g s z á l l o t t a n görcsöt görccsel tetéz, n e m l á t v a a legfőbb t ö r ­ v é n y t : a természetességet." Weöres Sándor, a mai magyar nyelv egyik l e g n a g y o b b művésze, így összegezi saját t a p a s z t a l a t á t : „ M a g a m a r r a t ö r e k ­ szem, hogy a m a g y a r n y e l v l e h e t ő s é g e i t minden elképzelhető irányban kitapogas­ s a m . Egyrészt v i s s z a m e g y e k p é l d á u l m o s t készülő P s y c h é v e r s c i k l u s o m b a n a m a ­ g y a r n y e l v s z á z ö t v e n - k é t s z á z évvel ez­ előtti, K a z i n c z y - k o r i á l l a p o t á b a , m á s r é s z t m o n t á z s t e c h n i k á v a l igyekszem a m a i köl­ tői v a g y p r ó z a i n y e l v e t egészen a m o n ­ d a t o k és s z a v a k s z é t d a r a b o l á s á i g h a j l é ­ konnyá tenni. Nagyon lényegesnek érzem a szőtt, font, kígyózó m o n d a t o k k a l v a l ó kísérletezést, m e r t ú g y érzem, ez g a z d a ­ gítja l e g i n k á b b a n y e l v e t ; é s a r r a k é r e m fiatal költőinket, n e e l é g e d j e n e k m e g a kattogó tőmondatossággal, h a n e m jussa­ n a k el a sok fölé- és a l á r e n d e l é s t b o n y o ­ lító m o n d a t k í g y ó k i g és m o n d a t s z ö r n y e t e ­ gekig." Az írói ízlések sokfélék, de a b b a n k ö ­ zösek, a m i t Illyés G y u l a így fogalma­ zott m e g : „Stílusa annak van, akinek m o n d a t a i fölrepülnek. A gyalogló m a d a ­ rak, a h o g y e m l é k s z e m , n e m é n e k e l n e k . "

SZÜRREALIZMUSRÓL (Filmvilág,

A l i g h a v a n „izmus", a m e l y a j e l e n k o r i művészetekben élőbben, szervesebben volna jelen, mint a szürrealizmus — no­ ha köztudott, hogy a szürrealista kiáltvá­ nyok, t e ó r i á k a l a p j á n l é t r e h o z o t t m ü v e k r é g e n á t k e r ü l t e k a m ű v é s z e t e k , az i r o d a ­ lom múzeumába, n e m h a t n a k közvetle­ n ü l az olvasóra. Á m a h o g y a költészetben, a p r ó z á b a n v a g y a d r á m á b a n , a f i l m m ű v é s z e t b e n is „hangzatos n y i l a t k o z a t o k és l á t v á n y o s gesztusok n é l k ü l — i s m é t » d i v a t b a « jött a szürrealizmus. Bergman kezdte? Vagy R e s n a i s a Hirosimával és a Marienbadd a l ? Esetleg Fellini, a k i az Országút pu­

— REALISTÁN

1971. 5.) r i t á n r e a l i z m u s á t ó l j u t o t t el a Nyolc és fél, a Giulietta és a szellemek, a Fellinisatyricon barokkosan gazdag képzeletvi­ lágáig? A l é n y e g az, hogy e g y a r á n t jelen v a n W a j d a és G o d a r d , T a r k o v s z k i j és Antonioni művészetében." Gyertyán Er­ v i n t a n u l m á n y á n a k é r d e m e , hogy a j e ­ lenség rögzítése m e l l e t t m e g k í s é r l i az e s z t é t i k a i m a g y a r á z a t o t is, m é g p e d i g igen e r e d e t i k i i n d u l ó p o n t t a l : egy j u g o s z l á v e s z t é t á r a h i v a t k o z i k , aki a s z ü r r e a l i z m u s „ a n t i r e a l i s t a " b e s o r o l á s á r a így v á l a s z o l t : „Azt m o n d j á k , h á t a t fordít a v a l ó s á g n a k . De hiszen a h á t a mögött is a v a l ó s á g van."

Az i s m e r t film- és i r o d a l o m e s z t é t a t o ­ v á b b g o n d o l j a ezt a „ b o n m o t " - t , s kifej­ ti, hogy „ m e n n é l r e a l i s t á b b , v a l ó s á g h o z k ö t ö t t e b b egy m ű v é s z e t f o r m a n y e l v e , a n ­ nál alkalmasabb a s z ü r r e a l i z m u s r a is; hogy a szürrealizmus mint a hagyomá­ nyos r e a l i z m u s elleni l á z a d á s kifejezőesz­ közeiben m a g a is a r e a l i z m u s o n a l a p ­ szik". M e r t „a s z ü r r e a l i z m u s , m i k ö z b e n h á t a t fordított a v a l ó s á g n a k , felfedezte a » h á t u k mögötti« v a l ó s á g o t : m i k ö z b e n a m i n d e n t elvető f o r r a d a l m i s á g gesztusá­ v a l fellázadt a h a g y o m á n y o s szerkesztés, mese, k a u z a l i t á s , stilizáció ellen, h o g y mindezt felrobbantva nyersen, a maga l e g v a l ó s á g o s a b b belső v i l á g á b a n r a g a d j a m e g e m b e r i l é n y e g ü k e t (vagy l e g a l á b b i s , a m i t a n n a k vélt) — v o l t a k é p p e n egy új szerkesztési, m e s e i , oksági, stilizációs e l ­ v e t fedezett fel, r e n d s z e r i n t t e r e m t e t t meg". G y e r t y á n E r v i n n é h á n y filmtörténeti p é l d á v a l t á m a s z t j a a l á érvelését, í r á s á ­ n a k azonban a filmesztétikán túlmutató j e l e n t ő s é g e t az ad, h o g y m á s m ű v é s z e t e k b e v o n á s á v a l (noha a b ő v e b b kifejtésre itt nincs módja) é r d e k e s összefüggésekre v i l l a n t fényt. „A s z ü r r e a l i z m u s költői lehetőségei — í r j a a szerző — a m a g u k t e l j e s s é g é b e n csak a realitással való konfrontációban b o n t a k o z h a t t a k ki — elsősorban, h a n e m is k i z á r ó l a g o s a n , a groteszk k ü l ö n b ö z ő formáiban, amire Christian Morgensterntől József A t t i l á i g v a g y P r é v e r t - i g a n y n y i p é l d á t l á t h a t t u n k , de a m i t u l a j d o n ­ k é p p e n K a s s á k s z ü r r e a l i z m u s á n a k is a

INTÉZMÉNYESÜLŐ (Lumea, Nicolae Ecobescu és Sergiu Celac Ref­ lecţii privind cadrul organizatoric al se­ curităţii şi colaborării în Europa ( G o n d o ­ l a t o k az e u r ó p a i biztonság és e g y ü t t m ű ­ k ö d é s szervezeti kereteiről) c í m ű k é t r é ­ szes t a n u l m á n y a a k ö v e t k e z ő k s z e r i n t — t é t e l e s e n — sorolja fel egy j a v a s o l t e u r ó p a i b i z t o n s á g i e g y ü t t m ű k ö d é s i szer­ vezet céljait: A n e m z e t k ö z i b é k e és b i z t o n s á g m e g ­ s z i l á r d í t á s a az e u r ó p a i földrészen, az öszszes r é s z t v e v ő á l l a m o k e g y b e h a n g o l t e r ő ­ feszítései és akciói e r e d m é n y e k é n t m e g ­ v a l ó s u l t kötelezettségek egységes r e n d ­ szereként. A n é p e k s z a b a d s á g r a , függetlenségre, m é l t ó s á g r a , jogegyenlőségre, a h a l a d á s ­ ra, b a r á t s á g r a , e g y ü t t m ű k ö d é s r e , b é k é s

l é n y e g é t alkotja. A m ű a l k o t á s befoga­ dója u g y a n i s — s e b b e n tetőzik p a r a ­ doxonunk — minden alkotást realistán é r t e l m e z . A s z ü r r e a l i z m u s is csak úgy v á l h a t h o z z á n k szóló k o m m u n i k á c i ó v á — ha a valóságot i s m e r j ü k fel b e n n e , h a képesek vagyunk a maguk reális világ­ k é p é b e n , é r t é k r e n d j é b e n elhelyezni, h a a maga szürreális jelenségvilágában va­ lóságos l é n y e g e t fejez ki, i m p r e s s z i ó v á , j e l k é p p é , p a r a b o l á v á válik. Ebből a d ó ­ d i k sajátos és e g y e d ü l á l l ó költészete, de ebből a d ó d i k , h o g y a szó stilisztikai é r ­ telmében korántsem homogén világ: szinte m i n d a z o k a s t í l u s o k és iskolák le­ hetségesek b e n n e , a m e l y e k a f o r m a n y e l ­ v ü k e t , kifejezőeszközeiket a v a l ó s á g i m i ­ tációból e r e d e z t e t i k , n e m szürrealista művészi megnyilatkozásokban. Salvador Dali v a g y Y v e s T a n g u y a s z ü r r e a l i z m u s naturalistái, Chagall a szürrealizmus imp­ resszionistája vagy posztimpresszionis­ tája — azért olyan elragadó. Bunuel a s z ü r r e a l i z m u s szimbolistája — ebből e r e d D a n t é t idéző j e l k é p i g a z d a g s á g a és gon­ dolati m é l y s é g e ; K a f k a a s z ü r r e a l i z m u s r e a l i s t á j a — ezért t u d j a a v a l ó s á g fejlő­ déstendenciáit olyan p á r a t l a n közvetlen­ séggel m e g r a g a d n i . S a h u m o r v i l á g á b a n u g y a n e z t m o n d h a t j u k C h a p l i n r e . A lé­ l e k t a n i r e a l i z m u s t illetően B e r g m a n r a , F e l l i n i r e és az u t ó b b i filmjeit illetően A n t o n i o n i r a is." E b b e n a s o r b a n e m l í t i a szerző J a n c s ó Miklóst és n é m e l y j a p á n film „modellező p a r a b o l á i t " is.

EGYÜTTMŰKÖDÉS 379—380.) e g y ü t t é l é s r e i r á n y u l ó jogos t ö r e k v é s e i ­ nek előmozdítása. A nemzetközi e n y h ü l é s és m e g é r t é s légkörének kialakítása, ami lehetővé te­ szi m i n d e n n é p , m i n d e n ország a n y a g i és szellemi e r ő f o r r á s a i n a k teljes h a s z n o s í ­ tását, az illető n é p és ország a k a r a t á n a k és s z á n d é k a i n a k megfelelően. A kölcsönös bizalom, a b a r á t s á g , az e g y ü t t m ű k ö d é s és a jószomszédi viszony fejlesztése m i n d e n e u r ó p a i n e m z e t k ö ­ zött, f ü g g e t l e n ü l politikai, gazdasági, t á r ­ sadalmi rendszerüktől v a g y fejlettségi színvonaluktól. A részvevő államok politikai kapcso­ l a t a i n a k erősítése — függetlenül t á r s a ­ d a l m i r e n d s z e r ü k t ő l —, b e l e é r t v e szerző­ dések m e g k ö t é s é t , az o l y a n i n t é z k e d é -

seket, a m e l y e k a r r a h i v a t o t t a k , hogy elő­ m o z d í t s á k és fejlesszék a n é p e k és or­ szágok közötti b é k é s e g y ü t t m ű k ö d é s t a n e m z e t k ö z i jog és e t i k a n o r m á i a l a p j á n . A jogi s z a b á l y o k elsődlegességének biztosítása a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k b a n , a n e m z e t k ö z i t ö r v é n y e s s é g megerősítése. A részvevő államok erőfeszítéseinek egyeztetése azon feltételek l é t r e h o z á s á ­ ért, a m e l y e k l e h e t ő v é teszik az e r ő s z a k ­ k a l v a l ó fenyegetés kiküszöbölését, az á l ­ l a m k ö z i v i s z o n y o k b a n az e r ő a l k a l m a z á ­ s á n a k a t ö r v é n y e n k í v ü l helyezését, E u ­ r ó p a b é k é j e és b i z t o n s á g a t a r t ó s bizto­ sítékainak létrehozását. A r é s z v e v ő á l l a m o k között m á r f e l m e ­ rült, v a g y a j ö v ő b e n b e k ö v e t k e z h e t ő v i ­ t á s k é r d é s e k csakis b é k é s ú t o n és b é k é s eszközökkel v a l ó e l i n t é z é s é n e k elősegí­ tése. Az e u r ó p a i k a t o n a i e n y h ü l é s r e és a le­ szerelésre vezető h a t é k o n y i n t é z k e d é s e k m e g t á r g y a l á s a és elfogadása, b e l e é r t v e a k ö v e t k e z ő k e t : a fegyverkezési k i a d á s o k csökkentése, tartózkodás a más államok területén, vagy más államok területe s z o m s z é d s á g á b a n folytatott h a d g y a k o r l a ­ toktól, v a g y m á s t e r m é s z e t ű erőfitogta­ tástól, az i d e g e n k a t o n a i t á m a s z p o n t o k felszámolása; m i n d e n k a t o n a i a l a k u l a t v i s s z a v o n u l á s a m á s á l l a m t e r ü l e t é r ő l sa­

ját nemzeti határai mögé; a részvevő államok haderői létszámának csökken­ tése; a t o m m e n t e s t é r s é g e k l é t r e h o z á s a , a n u k l e á r i s fegyver b i r t o k á b a n levő h a t a l ­ m a k kötelezettségvállalása, hogy n e m h a s z n á l j á k ezt a fegyvert az a t o m m e n ­ tes övezetben levő á l l a m o k ellen. A m ű s z a k i és t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö ­ dés kiterjesztése, m i n d e n e k e l ő t t a m ű ­ szaki h a l a d á s legfontosabb ágazataiban (elektronika, kibernetika, informatika, a u t o m a t i k a , távközlés); a n u k l e á r i s e n e r ­ gia b é k é s célú a l k a l m a z á s a . A cserék szélesítése és az e g y ü t t m ű k ö ­ dési k a p c s o l a t o k tökéletesítése a m ű v é ­ szet, a k u l t ú r a , az o k t a t á s , v a l a m i n t a közegészségügy t e r é n . Az e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztése a k ö r ­ n y e z e t v é d e l m é b e n , k ü z d e l e m a levegő é s a víz s z e n n y e z ő d é s e e l l e n ; t e r m é s z e t ­ védelem. A t a n u l m á n y e része a t é t e l e k felso­ r o l á s a u t á n leszögezi: a r é s z v e v ő á l l a m o k erőfeszítéseinek az e m l í t e t t c é l o k r a t ö r ­ t é n ő összpontosítása n e m j e l e n t e n é E u ­ r ó p a ö n m a g á b a z á r k ó z á s a , elszigetelődé­ se i r á n y z a t á n a k b á t o r í t á s á t . Az e u r ó p a i á l l a m o k joga, sőt kötelessége részt v á l ­ lalni azoknak a problémáknak a megol­ d á s á b ó l , a m e l y e k k e l az egész e m b e r i s é g ­ n e k m e g kell k ü z d e n i e .

LÉVI-STRAUSS NYILATKOZIK (L'Express, A p á r i z s i folyóirat „ h á t t é r - r o v a t á b a n " a strukturalista antropológia i m m á r hat­ v a n k é t é v e s m e g a l a p í t ó j a színes i n t e r j ú keretében számos k é r d é s r e válaszol, a t u d ó s - e t i k a m a g a m e g f o g a l m a z t a szelle­ m é b e n : „A t u d ó s n e m az az e m b e r , a k i a kérdésekre megfellebbezhetetlen vála­ szokat a d , h a n e m az, a k i k i m o n d j a a nagy k é r d é s e k e t . . . " A következőkben i s m e r t e t j ü k az i n t e r j ú n é h á n y részletét. Kérdés: N é h a a m a r x i s t á k a z ön m ű ­ veire hivatkoznak. Mi erről a vélemé­ nye? Válasz: N e m h i n n é m , h o g y a m a r x i s ­ ták hozzám tartozónak vallanák magu­ k a t . I n k á b b é n v o l n é k az, a k i bizonyos tekintetben a magaménak vallottam Marxot. Kérdés: V a n egy k o r s z a k a , a m e l y e t a m a r x i z m u s jelzett? Válasz: Ez a k o r s z a k m é g t a r t . M a r x tanítása szerint valamely társadalom ideológiája csakis a z o n k o n k r é t viszo­ nyok fényében válik érthetővé, amelyek az e m b e r e k e t a t á r s a d a l m o n b e l ü l egy­

1971. 1027.) m á s h o z fűzik, a világhoz, a m e l y b e n é l ­ n e k és dolgoznak. M a r x — a k i n e k az a l é p í t m é n y és a fel­ építmény egymástól való megkülönböz­ tetését k ö s z ö n h e t j ü k — főként az a l é p í t ­ m é n n y e l foglalkozott, s csak v á z o l t a a módot, a h o g y a n e k e t t ő kölcsönös össze­ függéseit m e g f o g a l m a z h a t n ó k . É p p e n a f e l é p í t m é n y e k azon e l m é l e t é h e z s z e r e t ­ n é k h o z z á j á r u l n i , a m e l y n e k M a r x — ez i r á n y ú foglalatosságait m e g h a l a d ó — fon­ tosságot t u l a j d o n í t o t t . Kérdés: Az ön m ű v e i k i v é t e l n é l k ü l mind végüket járó vagy már kihalt tár­ s a d a l m a k k a l foglalkoznak. Milyen — j e ­ lenleg é r v é n y e s — t a n u l s á g o k a t v o n h a ­ t u n k le b e l ő l ü k ? Válasz: A k é r d é s r e t ö b b v o n a t k o z á s b a n l e h e t válaszolni. Először is az a sok ezer e m b e r i t á r s a ­ d a l o m , a m e l y létezett v a g y m é g l é t e ­ zik, m i n d m e g a n n y i k i m ű v e l t t a p a s z t a l á s ; az e g y e t l e n e k , a m e l y e k a l a p j á n f e l t e v é ­ s e i n k e t m e g f o g a l m a z h a t j u k és i g a z o l h a t ­ j u k ; hiszen m i n e m á l l í t h a t u n k b e kísér-

leteket, s n e m i s m é t e l h e t j ü k m e g őket, m i n t fizikus v a g y t e r m é s z e t t u d ó s k o l l é ­ gáink, h a n e m az e m l í t e t t t a p a s z t a l á s o k a l e h e t ő l e g b i z t o s a b b eszközök egyikét szolgáltatják ahhoz, hogy megérthessük, t u l a j d o n k é p p e n mi m e g y v é g b e az e m b e r s z e l l e m é b e n , h o g y a n is g o n d o l k o d i k az e m b e r . Ez v o l n a t e h á t az etnológia h a s z ­ n a , e b b e n az é r t e l e m b e n t á m a s z t h a t u n k v e l e s z e m b e n i g é n y e k e t hosszú t á v o n . Kérdés: H á t rövid t á v o n ? Válasz: Történelmi társadalmainkban is v a n n a k o l y a n jelenség-szigetek, a m e ­ l y e k r e azonos m ó d s z e r e k a l k a l m a z h a t ó k . Így p é l d á u l a v i d é k i élet bizonyos v o ­ n a t k o z á s a i r a . L a b o r a t ó r i u m o m egy cso­ portja négy esztendeje közvetlen ankéttal t a n u l m á n y o z z a B o u r g o g n e egy faluját. Hozzáfűznék még n é h á n y területet, a m e ­ l y e n b e l ü l a m e g t a r t á s , az a l k o t á s és a fejlődés t é n y e z ő t ö k é l e t l e n ü l i l l e s z k e d n e b e l e a közösségi élet t u d a t i p a r a n c s o l a ­ t a i b a : m ű v é s z e t , d i v a t , étkezési szoká­ s o k . . . Viszonylagos függetlenségük foly­ tán a jelentéktelenebb területek nagyító­ ként tükrözve t á r h a t j á k fel k u l t ú r á n k

Feszt

László

n a g y o n j e l l e m z ő és m é l y a s p e k t u s a i t . V é g e z e t ü l m é g csak a n n y i t : az e t n o l ó ­ gia a l k a l m a s a r r a , h o g y bizonyos sze­ r é n y s é g r e késztessen b e n n ü n k e t ; ö n m a ­ g á b a n m á r ez is e l e g e n d ő v o l n a l é t é n e k igazolásához. Az e t n o l ó g u s o k a r r a h i v a ­ tottak, hogy tanítsák: életmódunk n e m az e g y e t l e n lehetséges é l e t m ó d , m á s f é l é k is lehetségesek, sőt, azok l e h e t ő v é teszik bizonyos e m b e r c s o p o r t o k s z á m á r a , h o g y r á t a l á l j a n a k b o l d o g s á g u k r a . Az e t n o l ó ­ gia s z e r é n y s é g r e i n t b e n n ü n k e t , a r r a , hogy m á s é l e t m ó d o k a t is tiszteletben t a r t s u n k . T e g y ü k hozzá: az etnológusok t a n u l m á n y o z t a t á r s a d a l m a k t ó l t a n u l t lec­ k é k a z é r t is megszívlelelendők, mert e z e k n e k a t á r s a d a l m a k n a k s i k e r ü l t az e m b e r és t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e között k i a l a k í t a n i u k azt az e g y e n s ú l y t , a m e l y ­ nek titkát, értelmét mi elvesztettük. Kérdés: V a j o n e l k é p z e l h e t ő - e , h o g y az etnológia egy szép n a p o n m e g ú j í t j a is­ m e r e t e i n k e t az e m b e r r ő l , n y í l t a b b á , „ e m ­ beribbé" nemesíti őket? Válasz: Boldog v o l n é k , h a így l e h e t n e , d e ezt a z é r t n e m m e r e m r e m é l n i .

grafikája

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Emlékezés Gaál Gábor „uram"-ra Örömmel olvastam sajtónk ünnepi megemlékezését Gaál Gábor születésének 80. é v f o r d u l ó j á r ó l . E b b ő l az a l k a l o m b ó l i d é z e k fel egy régi epizódot. 1931-ben a m á r a m a r o s i k o m m u n i s t a m o z g a l o m b a k a p c s o l ó d v a és felelősség­ teljes f e l a d a t o k a t v á l l a l v a k ü l ö n ö s e n a p r o p a g a n d a t e v é k e n y s é g b e n n a g y s ú l y t h e ­ l y e z t ü n k a r r a is, h o g y a m ű v e l t e b b m u n k á s r é t e g e k h e z és az ú g y n e v e z e t t s z i m p a ­ t i z á n s szellemi m u n k á s o k h o z e l j u t t a s s u k a m a r x i s t a ideológia t e r m é k e i t , a p á r t i r á n y í t á s a a l a t t m e g j e l e n t folyóiratokat, l a p o k a t . E b b e n a szellemi erjesztő m u n ­ k á b a n n a g y s e g í t s é g ü n k r e volt a G a á l G á b o r s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n ő Korunk. M i n d e n s z á m á t n a g y é r d e k l ő d é s s e l v á r t u k és o l v a s t u k . Sok c i k k e ideológiai i r á n y ­ t ű k é n t szolgált, k i s e b b c s o p o r t o k b a n , összejöveteleken fel is dolgoztuk, m e g v i ­ t a t t u k , így a folyóirat m i n d n a g y o b b szerepet j á t s z o t t az ö n t u d a t o s m u n k á s s á g és a vele s z o l i d a r i t á s t v á l l a l ó e n t e l l e k t ü e l e k ideológiai f o r m á l á s á b a n és i n f o r m á l á ­ sában, marxista műveltségük kialakításában. Az 1931-es évtől k e z d ő d ő e n öcsém, K a z á r J e n ő ú j s á g í r ó segítségével m a g a m r a v á l l a l t a m a Korunk h e l y i terjesztését. H a v o n t a h o z z á v e t ő l e g 10 p é l d á n y t a d t u n k el. A p é l d á n y o k v á s á r l ó i között v o l t a k szellemi és fizikai m u n k á s o k . A n e h é z a n y a g i v i s z o n y o k között élő m u n k á s o k sokszor t á r s u l t a k e g y m á s között, hogy m e g v e ­ h e s s é k a Korunk egy-egy p é l d á n y á t . M i n t h o g y a b b a n az i d ő b e n ilyen széles p r o ­ filú r o m á n n y e l v ű folyóirat, m e l y h u z a m o s a b b ideig l e g á l i s a n m e g j e l e n t v o l n a , n e m létezett, r o m á n n e m z e t i s é g ű s z i m p a t i z á n s é r t e l m i s é g i e k is a k a d t a k a l a p olvasói között. Így t a l á n n e m é r d e k t e l e n m e g e m l í t e n i Dr. V a s i l e K i n d r i v á r m e ­ gyei főügyész, v e z e t ő n e m z e t i p a r a s z t p á r t i politikus n e v é t , aki i s m e r t t é v á l t az e r d é l y i f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l o m b a n m i n t A r a d i V i k t o r ö n k é n t e s v é d ő j e az 1928-as k o l o z s v á r i k o m m u n i s t a „ n a g y p e r b e n " . I l y e n k ö r ü l m é n y e k között az a k k o r i r e n d f e n n t a r t ó közegek (rendőrség, szi­ g u r a n c a ) s z e m é b e n m i n d i n k á b b v ö r ö s posztó lett a Korunk folyóirat; p é l d á n y a i v a l s z á m t a l a n h á z k u t a t á s s o r á n t a l á l k o z t a k egyszerű m u n k á s o k l a k á s á n is, ezeket t ö b b e s e t b e n „ k o m m u n i s t a b ű n j e l k é n t " ö n k é n y e s e n elkobozták. Ily m ó d o n igyekeztek m e g f é l e m l í t e n i az o l v a s ó k a t , m i n t h o g y a l a p l e g á l i s a n j e l e n v é n meg, b ű n ü g y i v a g y m á s r e n d ő r i e l j á r á s t n e m i n d í t h a t t a k e l l e n ü k , és a n n a k u g y a n e z e n okból a terjesz­ tését s e m t u d t á k t ö r v é n y e s eszközökkel m e g a k a d á l y o z n i . E z e n ö n k é n y e s e l j á r á s n a k a z o n b a n az lett a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y t ö b b s z i m p a t i z á n s olvasó n e m m e r t e a folyóiratot a saját n e v é r e előfizetni, a m i t ú g y e l l e n s ú l y o z t u n k , h o g y az i l l e t ő k n e k a Korunk p é l d á n y a i t h a v o n t a h á z h o z szállítottuk. A terjesztéssel k a p c s o l a t o s t e v é k e n y s é g e m szükségessé t e t t e , h o g y a szerkesz­ tőséggel és a k i a d ó h i v a t a l l a l , m e l y e t u g y a n c s a k G a á l G á b o r l á t o t t el, levelezést folytassak. N a g y m e g l e p e t é s e m r e G a á l G á b o r „tisztelt u r a m ! " megszólítással t ü n ­ t e t e t t k i leveleiben, a m i t é n r i d e g üzleti h a n g n a k t e k i n t v e s é r t é s n e k v e t t e m m i n t zöldfülű, fiatal k o m m u n i s t a . E r r e én a z é r t is „tisztelt e l v t á r s " megszólítással v á l a ­ szoltam. De én h i á b a v á r t a m , h o g y a s é r t é s n e k v e t t m e g s z ó l í t á s s a l kezdődő levelek m e g s z ű n j e n e k . Így a „tisztelt u r a m " és „tisztelt e l v t á r s " megszólítású levelek h o s z s z a b b i d e i g j ö t t e k és m e n t e k . (Szegény G a á l G á b o r , k é t s é g b e e s e t t e n k ü l d t e n e k e m a „tisztelt u r a m " m e g s z ó l í t á s ú leveleket, m e r t n e m á l l o t t m ó d j á b a n e n g e m l e v é l ­ b e n k i o k t a t n i az „ u r a m o z á s " k o n s p i r a t i v szükségességéről. É n c s a k a k k o r k a p t a m észbe, a m i k o r é r t e s í t é s t k a p t a m K o l o z s v á r r ó l , h o g y G a á l G á b o r szerkesztői szo­ b á j á t a l a p o s h á z k u t a t á s s o r á n teljesen felforgatták.) Így k e z d t e m a z u t á n én is „ u r a m o z n i " G a á l G á b o r t a vele folytatott levelezésben. M á r a m a r o s s z i g e t , 1971. m á r c i u s Katz Nándor nyugdíjas

Kiváltságosoké-e a matematika? N e m r é g előadást k e l l e t t t a r t a n o m k o l l é g á i m előtt az a x i o m a t i k a s z e r e p é r ő l a t u d o m á n y o s m e g i s m e r é s b e n . M i u t á n r ö v i d e n t i s z t á z t a m az a x i ó m a fogalmát, i s ­ m e r t e t t e m egy a x i ó m a - r e n d s z e r felépítési e l v é t és az i r á n t a t á m a s z t o t t k ö v e t e l ­ m é n y e k e t , v a l a m i n t egyik é r d e k e s é s k ö z é r t h e t ő a l k a l m a z á s i m ó d j á t : az euklideszi, g e o m e t r i a H i l b e r t kidolgozta a x i o m a t i k u s felépítését, illetve a n e m - e u k l i d e s z i g e o ­ m e t r i á k elvi kérdéseit. H a n g s ú l y o z o m , h o g y i g y e k e z t e m a l e h e t ő l e g k e v e s e b b m a ­ tematikai fogalmat használni a közérthetőség kedvéért. A k o l l é g á k egy része m á r eleve l e m o n d o t t a r r ó l , h o g y v a l a m i t m e g é r t s e n , m á s i k része feszülten figyelt egy d a r a b i g , m a j d elnézően m o s o l y g o t t : h o g y a n l e h e t e n n y i z a g y v a s á g o t k i t a l á l n i ? (Ez a v é l e k e d é s k é s ő b b , a hozzászólások s o r á n is kiderült!) Ma, a m i k o r s o k a n a r r ó l „ p a n a s z k o d n a k " , h o g y az é r d e k l ő d é s kezd eltolódni a r e á l i á k felé, n a g y o n is m e g g o n d o l k o z t a t ó az a t é n y , h o g y e g y e t e m e t v é g z e t t e m b e r e k n e m is p r ó b á l n a k m e g é r t e n i o l y a n k é r d é s e k e t , a m e l y e k n e k hozzá k e l l e n e t a r t o z ­ n i u k az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g h e z , s a m e l y e k eléggé é r t h e t ő e k m a m á r egy I X . osz­ t á l y o s t a n u l ó s z á m á r a is. R e m é l e m , e g y e t l e n h u m á n szakos kolléga s e m t e k i n t i •sértésnek a k é r d é s ilyen m ó d o n t ö r t é n ő felvetését, hiszen c s a k az a célom, hogy f e l h í v j a m a figyelmet k é t a l a p v e t ő d o l o g r a : 1. létezik egy m e g m a g y a r á z h a t a t l a n előítélet a m a t e m a t i k á v a l s z e m b e n ; 2. az o k t a t á s n a k á l t a l á b a n és a m a t e m a t i k a t a n í t á s n a k k ü l ö n ö s e n r e n g e t e g a t e n n i v a l ó j a avégett, h o g y a t a n u l ó k a t logikus g o n d o l k o d á s r a n e v e l j e , s ilyen ala­ p o n á l t a l á n o s m a t e m a t i k a i m ű v e l t s é g e t is n y ú j t s o n . M i e l ő t t v a l a m i v e l r é s z l e t e s e b b e n k i f e j t e n é m e k é t k é r d é s t , m é g egy esetet szeretnék megemlíteni. Az Utunk egyik s z á m á b a n K.I. azt fejtegeti, m i l y e n segítséget n y ú j t h a t az i r o d a l o m t a n í t á s a logikus g o n d o l k o d á s r a v a l ó n e v e l é s b e n , s ezzel k ö z v e t v e a m a t e ­ m a t i k á n a k is. Ezzel t e l j e s e n e g y e t é r t e k . D e t ö b b e k között egy ilyen m o n d a t t a l is t a l á l k o z t a m a c i k k b e n : „Bolyai J á n o s e g y i d ő b e n jött r á a X I . a x i ó m a n e m igaz v o l t á r a és a r r a , h o g y az a p j a rossz d r á m á k a t ír." Az állítás első része téves, m i v e l Bolyai a r r a j ö t t r á , h o g y a X I . a x i ó m a független a t ö b b i a x i ó m á t ó l , s h a elfogadjuk igaznak, a k k o r az euklideszi g e o m e t r i á v a l dolgozunk. H a a z o n b a n h e l y e t t e s í t j ü k e g y n e k i e l l e n t m o n d ó a x i ó m á v a l , a k k o r ezzel és a t ö b b i a x i ó m á v a l egy ú j a b b , ú n . n e m - e u k l i d e s z i g e o m e t r i á h o z j u t u n k , a m e l y — b á r m i l y e n f u r c s á n h a n g z i k is — é p p e n a n n y i r a igaz, m i n t az euklideszi g e o m e t r i a . Ez látszólag e g y s z e r ű kis e l í r á s , d e m i t szól hozzá egy t a n u l ó , a k i p o n t o s a b ­ b a n i s m e r i ezt a k é r d é s t , ti. ez a r o v a t k ö z é p i s k o l á s o k n a k íródott. H a egy n e m i r o d a l o m s z a k o s i r o d a l m i t é m á j ú c i k k é b e n (tételezzük fel, h o g y ilyen is a k a d n a ) ilyen melléfogást e n g e d n e m e g m a g á n a k , n é g y - ö t k r i t i k u s t ű z n é lándzsájára mint elrettentő példát. És i t t e l j u t o t t a m egy m á s i k a l a p v e t ő k é r d é s h e z , a m e l y szorosan összefügg az e l ő b b i k e t t ő v e l : h a m e g k ö v e t e l j ü k egy r e á l s z a k o s t ó l , h o g y bizonyos i r o d a l m i v a g y zenei m ű v e l t s é g g e l r e n d e l k e z z é k (s ezt indokoltnak, természetesnek is tartom), a k k o r fordítva, m i é r t n e m kötelező az e l e m i fokú r e á l - i s m e r e t a h u m á n s z a k o s o k számára? Úgy gondolom, t ú l s á g o s a n is g y ö k e r e t v e r t az e m b e r e k b e n az a t u d a t , h o g y a m a t e m a t i k a c s a k bizonyos s z á m ú „ k i v á l a s z t o t t " s z á m á r a m e g k ö z e l í t h e t ő . Ez a felfogás a n n á l is i n k á b b veszélyes, m i v e l n a g y o n g y a k r a n t a l á l k o z u n k t a n u l ó i n k n á l ezzel az e l v v e l : m i n e k t a n u l j a m , h a ú g y s e m é r t e m m e g ? A Korunk m ú l t évi 11. s z á m á b a n m e g j e l e n t Miért érthetetlen a matematika? c í m ű c i k k é b e n m e g i s m e r j ü k E d o u a r d L a b i n f r a n c i a professzor r e n d k í v ü l é r d e k e s okfejtéseit, és n a g y m é r t é k b e n e g y e t é r t e k azzal a v é l e m é n n y e l , h o g y a m a t e m a t i k a i t u d a t l a n s á g legfőbb o k a a helyes g o n d o l k o d á s k é s z s é g é n e k h i á n y a . E z é r t is t a r t o m j e l e n t ő s m e g l á t á s n a k azt, a m i t K o v á c s K á l m á n fejteget L a b i n c i k k é v e l k a p c s o l a t ­ b a n (Korunk, 1971. 5), h o g y ti. a m a t e m a t i k a t a n í t á s á b a n az a x i o m a t i k u s m ó d s z e r ­ nek egyre nagyobb szerepet kell kapnia. Számtalanszor megfigyelhetjük t a n u ­ l ó i n k n á l , h o g y e l s a j á t í t j á k a m a t e m a t i k á b a n v a g y f i z i k á b a n bizonyos f e l a d a t - t í p u ­ sok m e g o l d á s á n a k logikai m e n e t é t , d e h a c s a k egy kicsit is v a r i á l j u k a típust,

már t e h e t e t l e n ü l á l l n a k az ú j a b b f e l a d a t előtt. Ez azt j e l e n t i , hogy a logikai m e ­ n e t e t m e c h a n i k u s a n „ v é s t é k b e " , és szorosan k ö t i k a b e t a n u l t típushoz, d e a tör­ v é n y t a l k o t ó m ó d o n m á r n e m k é p e s e k e l t é r ő e s e t b e n is a l k a l m a z n i . A logikus g o n d o l k o d á s h i á n y a m é g s z e m b e ö t l ő b b a k k o r , a m i k o r összefüg­ géseket kell f e l i s m e r n i ü k k ü l ö n b ö z ő fejezetek között. A m a t e m a t i k a o k t a t á s b a n é p ­ pen ezért n e m a r r a kellene törekedni, hogy hatalmas ismeretanyagot zúdítsunk a t a n u l ó k fejébe, h a n e m m á r kisiskolás k o r u k t ó l k e z d v e j á t é k o s logikai felad­ ványokkal, rejtvényekkel, szórakoztató matematikai játékokkal kezdjük meg a h e l y e s g o n d o l k o d á s i készség k i a l a k í t á s á t és á l l a n d ó fejlesztését. Ezzel el k e l l é r n ü n k oda, hogy a l í c e u m o k b a ( n e m is b e s z é l v e a főiskolákról és e g y e t e m e k r ő l ) m á r o l y a n t a n u l ó k j u s s a n a k , a k i k k é p e s e k a logikus g o n d o l k o ­ dásra. Az é r e t t s é g i z e t t t a n u l ó k n a k m i n i m á l i s m a t e m a t i k a i m ű v e l t s é g ü k kell, h o g y legyen, a m e l y n e k t a p a s z t a l a t o m szerint a m u n k á b a n , d e m é g a n a p i élet egyszerű k é r d é s e i n e k m e g o l d á s á b a n is n a g y h a s z n á t v e h e t i k . Segesvár, 1971. m á r c i u s

Farkas Miklós tanár

A KORUNK HÍREI

Á p r i l i s 2-án N a g y b á n y á n , 3-án M á r a m a r o s s z i g e t e n t a l á l k o z o t t a szerkesztőség a h e l y b e l i é r t e l m i s é g g e l . B a l o g h E d g á r a l a p készülő s ú l y p o n t j a i t m u t a t t a be, H e r é d i G u s z t á v a cselekvő m ű v e l ő d é s r ő l a d o t t elő, B a n n e r Z o l t á n Ady, D s i d a és Szilágyi D o m o k o s v e r s e i b ő l szavalt. Hozzászólt t ö b b e k közt N a g y b á n y á n B a l o g h Béla, H o b l e a István, Pusztai János, Máramarosszigeten Gáspár Árpád, Katz Nándor, Kleinsek K l á r a , László J á n o s , S z í j g y á r t ó A n d r á s . Á p r i l i s 6-án a m a g y a r szakos t a n á r o k k o l o z s v á r i t o v á b b k é p z ő t a n f o l y a m á n H e r é d i G u s z t á v és K ö n c z e i Á d á m b e s z á m o l t a K o r u n k s z e r e p é r ő l a h a z a i m a g y a r folyóiratkultúrában. Á p r i l i s 21-én N a g y v á r a d o n a s z a b a d e g y e t e m m ű s o r á n szereplő K o r u n k - e l ő a d á ­ sok s o r á n B e n k ő S a m u t u d o m á n y o s f ő k u t a t ó Értelmiség és hivatás c í m e n a d o t t elő. rében

Április 22-én T e m e s v á r t a m a g y a r főiskolai h a l l g a t ó k A d y E n d r e I r o d a l m i K ö ­ Tóth Sándor egyetemi előadótanár Gaál Gábor munkásságát méltatta.

Á p r i l i s 24-én B a l o g h E d g á r a l a p „ s ú l y p o n t o s " s z á m a i n a k a l a k í t ó v i t á i t i s m e r ­ t e t t e az o l v a s ó k k a l a sepsiszentgyörgyi Városi K ö n y v t á r b a n .

HELYREIGAZÍTÁS. 1971. 3. számunkban Ligeti József Kortársi jegyzetek Gaál Gáborról című írásában a 387. lapon az eredeti szöveg szerint „Dienest a saját l a ­ kásán keresték fel és verték m e g jobboldali diákok", vagyis n e m Dienesnét, ahogyan a sajtó ördöge diktálta. A 4. szám 560. lapján hibásan közöltük Miron Radu Paraschivescu halálozási évét, helyesen: 1971.

î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică Cluj, str. Brassai nr. 5 — 7. 3214/1971

42101

Sumar Nagy György: N o ţ i u n e a de n a ţ i o ­ nalitate Constantin Vlad: Definiţia n a ţ i u n i i Mikó Imre: N a ţ i u n e şi n a ţ i o n a l i t a t e Ilie Rădulescu: Convieţuire — in­ teracţiune Gáll Ernő: E t n o s şi etos Constantin Lăzărescu: Suveranitate naţională — internaţionalism so­ cialist Balogh Edgár: S c r i s o a r e c ă t r e t i ­ neri Zirkuli Péter: Poezie Németi Rudolf, Szász László, Tö­ rök László, Sipos Attila, H. Sza­ bó Gyula, Markó Béla, Nagy Gyula, Csortán Ferenc, Gaal György: Mărturisiri K. Papp László: U n i v e r s u l lui J a n csó Miklós Salamon László:

Amintiri

Igor S. Kon: Conflicte n a ţ i o n a l e în ţ ă r i l e capitaliste 663 674 Dieter Wild: M o a r t e n e p r e c u p e ţ i t ă — pentru America 681 692 695

706 719 723

770 778

TRIBUNA Bretter György Balázs Sándor

Polemică despre teză şi a n t i t e z ă

783

TINERET — EDUCAŢIE Kovács Kálmán: matematică

Educaţie, gîndire, 788

DOCUMENTE 724 György Dénes: „ T u r n e e l e " lui B e ­ 730 nedek Elek 741 Tamási Áron: S c r i s o a r e d i n A m e ­ rica

795 799

OGLINDA RECENZII Fábián

Ernő:

Viaţa din provincie NOTE

Gyöngyösi Gábor: Monolog d e s p r e o monodramă Tamás Gáspár Miklós: În a m i n t i ­ r e a u n u i filozof m o d e s t Banner Zoltán: U m b r a n o a s t r ă p e perete VIAŢĂ Kallós Miklós: S.—S.

INTERNAŢIONALĂ Fenomenul

J.—J.

753 Kántor Lajos: T e a t r u l şi d e z v o l t a ­ r e a conştiinţei (Pietre) Könczei Ádám: Despre muzică populară 759 Ágoston Vilmos: Recenzia a d o u ă v o l u m e de K i r á l y László 761 762

801 806 812

POŞTA REDACŢIEI

Katz Nándor: Amintirea „domnu­ lui" Gaál Gábor Farkas Miklós: E s t e o a r e m a t e m a ­ 765 t i c a u n b u n al p r i v i l e g i a ţ i l o r ?

BIBLIOTECA, PANORAMA, ŞTIRILE REVISTEI KORUNK

822 823