AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA

AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZAKKÉPZÉSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Cím:

1051 Budapest, Szalay u. 10–14.

Tel.: Fax: E-mail: Honlap: Helyettes államtitkár:

06 1-473-7000 06 1-312-4062 [email protected] www.om.hu Jakab János

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 1

. .

A SZAKKÉPZÉS TÁVLATI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A STRATÉGIA ELŐZMÉNYEI ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A szakképzés távlati fejlesztési stratégiája alakításában meghatározó szerepe van a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott céloknak, feladatoknak. A magyar gazdaság versenyképességének egyik elengedhetetlen feltétele az igényeknek megfelelő, képzett munkaerő jelenléte; a szakképzésfejlesztés kulcskérdés a társadalmi kohézió folyamatának erősítésében. Az Oktatási Minisztérium ágazati politikája mellett a speciális gazdasági és foglalkoztatáspolitika figyelembevétele is meghatározó a szakképzésfejlesztés számára. Noha a szakképzési rendszer fejlesztése folyamatos feladat, időről időre meg kell határozni a prioritásokat, melyek az időközben jelentkező kihívásokra adhatják meg a válaszokat. Ez idáig a fejlesztési elképzeléseket egyrészt a válságkezelés, másrészt a döntően hazai munkaerő-piaci igények kielégítésére való törekvés jellemezte. Tapasztalható volt párhuzamosság, az intézkedések koordinálatlansága, a kooperáció helyenkénti hiánya. A szakképzésfejlesztésnek – radikális, hirtelen politikai elhatározásokon alapuló frontális reformok helyett – társadalmi konszenzuson alapuló értékorientált, hatásvizsgálatokkal kísért, következetes ágazati politikára kell építenie, és minden lépését a meglévő állapot elemzéséből kiindulva, az előrejelzésekre alapozott tervezéssel kell megvalósítania, összhangban a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési stratégiájával.

A társadalmi egyeztetés folyamata A stratégia kidolgozása során – a szakképzés fejlesztésének felnőttképzési vonatkozásait a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium készítette – széles körű egyeztetés zajlott a versenyszféra, az érdekelt ágazati minisztériumok, kamarák és társadalmi szervezetek között. Az Országos Szakképzési Tanács, az országos gazdasági kamarák és szakmai szövetségek a tervezés különböző fázisaiban több alkalommal megvitatták a tervezeteket: így véleményt alkotott róla az OSZT-n kívül a Magyar Kereskedelmi Kamara, a VOSZ oktatatási szekciója, és tárgyalta az OÉT Szakképzési Bizottsága is. Mindenki egyetértett a szakképzést illető helyzetelemzéssel, értékelték az iskolarendszerű szakképzés területén az elmúlt 3-5 évben foganatosított intézkedések minőségjavító hatását; minden résztvevő a magyar versenyképesség szempontjából kulcskérdésnek tekintette a minőségbiztosítás és az akkreditáció teljes körű elterjesztését, s e vonatkozásban a követelmények további szigorítását javasolták a túltelítetté vált felnőttképzési piacon. Hangsúlyozták, hogy a végrehajtás sikeréhez mind országosan, mind regionális, területi szinten a munkaadók és munkavállalók, a gazdasági kamarák, a helyi önkormányzatok, a nonprofit szektor bővülő együttműködése szükséges.

Kritikai észrevételek A versenyszféra bírálata szerint az iskolarendszerű szakképzés fejkvótás finanszírozása kontraproduktív, az iskolák minőségi munkájának gátja, a hatékonyságot lerontó tényező. Az iparkamara véleménye szerint az iskolarendszer szétaprózottsága hátráltatja Magyarország versenyképességét az európai szakképzési piacon, ahol már jól funkcionáló iskolatársulások hatékonyan működnek a felnőttképzésben. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara együttműködést ajánl a minisztériumnak mind rövid távú munkaerő-piaci prognózisok, mind regionális vizsgálatok, előrejelzések kidolgozásában. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 3

A szakképzés távlati fejlesztési és a regionális stratégiák kapcsolata A hét régió fejlesztési és képzési bizottságai gondozásában 2004 júliusára elkészült a régió sajátosságaira épülő regionális szakképzés-fejlesztési stratégia. Az OM-stratégia metodikáját követve egységes szerkezetű, világos, konkrét feladatokat megfogalmazó stratégiák születtek, melyek a térség szakképzési intézményeinek nyújtanak segítséget saját fejlesztési terveik megvalósításához.

AZ OM SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A fejlesztési stratégia alapelve, hogy támogassa a foglalkoztatás, humánerőforrás-fejlesztés nemzeti stratégiájának megvalósítását, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentését. A fejlesztési dokumentum tartalmazza a legfőbb fejlesztési célokat, s ezek kihatnak az irányítás, fenntartás, finanszírozás területeire, a szakképzési rendszer intézményi és szerkezeti kérdéseire, a tartalmi megújítás részleteire, az infrastrukturális és humánerőforrás-fejlesztés területére. A stratégia két nagy részre tagolható, ezek: a szakképzés helyzetének elemzése, és a fejlesztési elvek, célok, feladatok meghatározása. A stratégia rövid és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz, meghatározza a megvalósításra váró feladatokat, és megjelöli a végrehajtásért felelős személyeket is. A kijelölt célok közül a legfontosabbak a képzési struktúra és minőség fejlesztése, a minőségbiztosítás bevezetése, valamint a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése.

HELYZETELEMZÉS A stratégia felvázolja a szakképzés társadalmi, gazdasági környezetét, a szakképzést befolyásoló körülményeket, okokat; a szakképzés szerkezetét és intézményhálózatát, a szakképzés személyi, finanszírozási feltételrendszerét. A SWOT-analízis rendszerbe szedi a jelenlegi szakképzés erősségeit, hiányosságait.

Iskolarendszerű szakképzés A magyar szakképzés átlátható rendszerének keretét a vizsgakövetelmények rendeleti szabályozása és az Országos képzési jegyzék adja; a szakképzés és a felsőoktatás közötti híd szerepét tölti be a felsőfokú szakképzés, amely a a kreditrendszerű szakképzés kialakításának alapja. A képzés dilemmája: megfelel-e a munkaerőpiac igényeinek az érettségit adó középfokú szakképzés arányának növekedése. Az iskolai rendszerű szakképzésben, úgy tűnik, viszonylag kevés intézmény képes korszerű tananyagot, oktatási eszközöket, az iskolán kívüli, önálló tanulást segítő eszköztárat biztosítani a képzéshez. A szétaprózott intézményekben, kis számú diáksággal korszerű, folyamatos fejlesztést, költséghatékony oktatást nem lehet végezni. Az iskolák pozícióját gyengíti, hogy nincs élő kapcsolatuk a szűk gazdasági környezetükkel, nem tudnak reagálni annak változásaira, hiányzik a munkaerő-piaci visszacsatolás a munkájukhoz. A szakmastruktúra csak részben felel meg a magyar gazdaság igényeinek. Az Országos képzési jegyzék (OKJ) szerkezetében, tartalmában bekövetkezett változás miatt ma már a szakképesítés szerkezete és a FEOR között nincs összhang. Az OKJ jelenlegi állapotában nem alkalmas a teljes körű modulrendszer, a kompetenciamérés rendszerének kialakítására. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 4

Az intézmények között sajátos gondokkal küszködik a szakiskolai képzés, amennyiben a szakiskolai tanulók többsége alulmotivált, képzésük a hagyományos oktatásban szinte megoldhatatlan feladat. Releváns konklúzió: a munkaerőpiacon egy időben túl sok a szakképzetlen és a túlképzett, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő. A csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget teremt, s ezen túlmenően a kontraszelekcióból fakadóan a szakiskolákban a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25%), a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje sok esetben nem megfelelő. Problémát okoz még, hogy a szakképzés – kooperációt, gyakorlati együttműködést igénylő – ágazati irányítása esetenként csak jogszabályi szinten valósul meg. A szakképzés finanszírozásában az államháztartáson kívül részt vállal a gazdasági szféra és maga az igénybevevő, a tanuló is. Az elmúlt évek fejlesztési finanszírozásában egyértelmű tendencia érvényesül: a fejezeti forrásokból csökkennek, ugyanakkor az alaprészben erőteljesen nőnek a bevételek. A képződő forrás ésszerű felhasználás esetén folyamatosan biztosíthatja a szakképzés tartalmi és technikai fejlesztéséhez szükséges forrásokat.

A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI TERVE A fejlesztési terv magában foglalja a hosszú távú fejlesztési célokat, valamint a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program prioritásait és intézkedéseit is. Ugyanakkor a csatlakozáshoz kapcsolódóan, a társfinanszírozási rendszerrel jelentősen megváltozik a fejlesztésekhez fűződő irányítási, intézmény- és finanszírozási rendszer. A stratégia legfőbb célja, hogy a változó feltételrendszer mellett biztosítsa a célok, feladatok folyamatos teljesítését.

Fejlesztési elvek A munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedés és a gazdaság változó követelményeinek való folyamatos megfelelés az egész életen tartó tanulásra ösztönzés politikájának széles körű érvényesítését követeli meg. Az alapfokú oktatásban kell megalapozni a sikeres társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlen alapkészségeket, a kulcskompetenciákat, s az erre orientáló pedagógiai gyakorlatot is meg kell újítani.

Fejlesztési célok A helyzetelemzésben megfogalmazott gazdasági, társadalmi követelmények teljesülése érdekében kiemelt cél, hogy a szakképzés eredményeként mobil, alkalmazkodóképes szaktudást kapjanak a tanulók, beleértve a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének, esélyegyenlőségének elősegítését is. A felsorolt fejlesztési célok, a hatékony oktatási rendszer és szociális szolgáltatások biztosításának feltétele a megfelelő színvonalú, területileg kiegyenlített, mindenki számára hozzáférhető oktatási, képzési és szociális infrastruktúra. A korszerű, az egész életen át tartó tanulás szempontjából is nélkülözhetetlen, egységes minőségfejlesztési s arra épülő minőségbiztosítási keretrendszer kiépítése több szintű, funkciójában változatos minőségfejlesztési tevékenységek kínálatát és szolgáltató hálózat kialakulását feltételezi. A hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével alakítható ki korszerű, az intézmények önfejlesztő, önértékelő tevékenységére építő intézményfejlesztő rendszer. A mérési, értékelési rendszer is további fejlesztést igényel. A külső és belső mérések (intézmény, program, tanári, tanulói) tartalmai, a mérések végrehajtásának rendszere a NAT-ra, az állami vizsgák és a teljes körű intézményértékelés követelményeire épül.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 5

Az alapfokú oktatás, közoktatás fejlesztése A közoktatás, és ezen belül az iskolai rendszerű szakképzés egyik legfontosabb célja az egész életen át tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének záloga a kulcskompetenciák, illetve az alapvető kompetenciák (írás, olvasás, számolás) elsajátítása, amelyek az egyént alkalmassá teszik a munkaerőpiacon való eligazodásra, fejlesztik kommunikációs, alkalmazkodó-, együttműködő stb. képességét.

A szakképzés, felnőttképzés fejlesztése Általános fejlesztési célok: A minőségbiztosítás bevezetése – az iskolarendszerben már korábban elkezdődött, a felnőttképzésben a nyilvántartás/intézményi akkreditáció/programakkreditáció – a keretrendszerben a transzparencia mellett lehetővé teszi, hogy az egész életen át tartó tanulásba bekapcsolódó egyén megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújtó képző szervezetekkel kerüljön kapcsolatba. A nonformális tanulási rendszerben kialakított finanszírozási és minőségbiztosítási eljárások jelentős hatással lehetnek az informális tanulást támogató pályázati struktúrák és az azokat elemző-értékelő statisztikai eljárások kialakítására. A szakképzés területén a legfontosabb fejlesztési célkitűzések: − a képzési struktúra és a minőség fejlesztése a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően, − a modulrendszerű képzés továbbfejlesztése, kiterjesztése és bevezetése, − a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése, − a szakiskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetőségének megteremtése, − a szakközépiskolák érettségi utáni szakképzésének, különösen a technikusképzésnek a fejlesztése, a felsőfokú tanulmányokba való beszámítás rendszerének kialakítása, − a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmának korszerűsítése, előrejelzése, − a tanár- és szakoktatóképzés, -továbbképzés korszerűsítésének kezdeményezése, − a vizsga nyilvántartási rendszerének és a vizsgarendszernek a korszerűsítése, − a Europass-rendszer bevezetése, − a TISZK-ek hálózatának fejlesztése, − a finanszírozás és a feladatrendszer összehangolása, egyéni hozzájárulások felülvizsgálata, − a felnőttképzésben részt vevők létszámának erőteljes növelése, − a szakképzés statisztikai információs rendszerének fejlesztése, komplex információs rendszer kiépítése, − az érdekérvényesítés új formáinak kialakítása.

Fejlesztési feladatok Alapvető fontosságú a szakképzési rendszer fejlesztése, a gyakorlati képzés erősítése, illetve a képzésnek a gazdaság igényeihez igazítása, hogy a fiatalok a szakképzésből kikerülve a munkaerőpiacon sikeresen helytálljanak. − Az Országos képzési jegyzék korszerűsítése, az alapszakmák meghatározása. A szakképesítések tananyagtartalmának elemzése során a közös tevékenységekből alapszakmák létrehozása. Az alapszakmák meghatározásával fő célunk az OKJ-ban szereplő szakképesítések számának radikális csökkentése. − A szakmastruktúra moduláris rendszerű átalakítása lehetőséget teremt a szakképzésbe történő ismételt visszatérésre. Néhány modul elsajátításával a képzésben részt vevők részszakképesítést kapnak, visszalépéskor ezek beszámításával és újabb modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jutnak. A kialakítandó rendszer létrehozásával megteremtjük az alapját a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is, és így lehetővé válik, hogy csökkenjen az Országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítések száma. − A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja szakképzést érintő intézkedéseinek végrehajtásával egyidejűleg ki kell terjeszteni a modulrendszer kidolgozását és bevezetését a központi programban nem szereplő további szakmacsoportok szakképesítéseire is. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 6

− A modulrendszer kiterjesztésével egyidejűleg meg kell vizsgálni a középiskola 12. évfolyamának elvégzésére, illetve az érettségire épülő szakképesítéseket abból a szempontból, hogy továbbtanulás esetén a felsőoktatásba hogyan számíthatók a megszerzett kompetenciák/modulok, különös tekintettel a technikus szakképesítésekre. A beszámítás lehetőségének megteremtése stabilizálhatná hosszabb távon a szakközépiskolai intézményhálózatot, amely a felsőoktatás elszívó hatása miatt jelenleg egyre kevesebb – érettségire épülő szakképesítéssel rendelkező – tanulót bocsát ki. − Elsősorban a Szakiskolai fejlesztési program keretében csökkenteni kell a lemorzsolódók arányát, és biztosítani kell a szakiskolai tanulók létszámának növelését. − A szakiskolai képzés továbbfejlesztése érdekében meg kell teremteni a szakmai továbbtanulás lehetőségét az alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítéssel rendelkezők számára. − A szakképzés tartalmi korszerűsítése általános és specifikus kompetenciák fejlesztése révén, központi programok, modultananyagok kidolgozása. Moduláris rendszerű képzés és tananyag fejlesztése, az előzetesen megszerzett tudás értékelése és beszámítása. − A minőségbiztosítási rendszer elterjesztése jelentős mértékben hozzájárulna a szakképzés minőségének javításához, a regionális és területi szintű különbségek csökkenéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. − Egy komplex szakképzési információs rendszer létrehozása szükséges, amely hiteles és naprakész információkat biztosít a szakképzéssel kapcsolatban: adatok, munkaerő-piaci információk, pályaválasztás, szakmai-tartalmi kérdések stb. − Az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgák központi nyilvántartási rendszerének szakképzési törvény által előírt kialakítása mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Ezzel lehetővé válik a szakképesítéshez jutottak statisztikai célú központi regisztrálása, az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzések vizsgaeredményeinek nyilvántartása, az aktív korú népesség, ezen belül a foglalkoztatottak kvalifikációs összetételének központi nyilvántartása, illetőleg a szakképzés-irányítás információs igényeinek kielégítése. − A szakképesítések megszerzését igazoló bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a vizsgázó kérésére olyan – a vonatkozó európai uniós dokumentumokban megfogalmazottakat a Lisszabonban elfogadott formában érvényre juttató – bizonyítványkiegészítő-lapot kell kiadnia a vizsgaszervező vezetőjének, amely tájékoztatást, kiegészítő információkat nyújt a munkaadók számára az adott bizonyítvány megszerzésének kritériumairól (az Europass-rendszer részeként). − Támogatni kell a gazdálkodó szervezetek és oktatási intézmények összehangolt tevékenységét biztosító szakmai képzőhelyek kiépítését, a Térségi Integrált Szakképző Központok fejlesztését. A szakképzés sürgősen megoldásra váró problémája, hogy a jelenleg szétaprózott, túlságosan tagolt, a korábbi nagyvállalati képzéshez igazodó, nehezen finanszírozható és működtethető iskola- és intézményrendszer nem tudja a munkaerő-piaci igényeket megfelelően szolgálni. Az ifjúsági szakképzést, a második szakképesítés megszerzését, a felnőttképzést és továbbképzést is biztosító, korszerű, hatékony, többcélú és -funkciójú, a munkaerő-piaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása szükséges a probléma kezeléséhez. A térségi képzési központok keretein belül szükség van pályaorientációs tanműhelyek, a drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzőhelyek kialakítására. Ez elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek képzésből való kikerülésének megakadályozását és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. A szakképzési infrastrukturális hiányosságok csökkentése érdekében szükséges a munkaerő-piaci folyamatokhoz önállóan alkalmazkodó, váltani, fejleszteni képes, több korosztálynak is képzési lehetőséget nyújtó intézmények, centrumok létrejötte. − A szakképzés és a gazdaság közötti kapcsolatrendszer fejlesztése érdekében ki kell alakítani az érdekérvényesítés új formáit a szakképzésfejlesztésben együttműködő partnerekkel: gazdasági kamarákkal, szakmai és civil szervezetekkel, egyházakkal, szülői és tanulói szervezetekkel. − Többcsatornás finanszírozási rendszert kell kialakítani, amely kielégíti a szakképzés differenciált igényeit, és struktúraváltásra ösztönöz. − A technológiailag minden eddiginél gyorsabban változó gazdasági környezetben az információs és kommunikációs technológiák széles körű elterjesztése szükséges az oktatás minden szintjén OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 7

−

−

− −

−

−

és formájában. Ebben a folyamatban különleges figyelmet kell kapniuk a kistelepüléseknek és a ritkán lakott térségeknek. Elkerülhetetlen az oktatásinformatika tartalmi fejlesztése és a pedagógusok informatikai ismereteinek növelése. A közoktatási, ezen belül a szakképzési és felsőoktatási rendszerek minősége javítható az átfogó és egységes mérési és értékelési, minőségfejlesztési, intézményfejlesztési rendszerek bevezetése révén. A korszerűsítés részeként ösztönözni kell a szakképzést folytató intézményeket, hogy vezessenek be olyan módszereket a képzésbe, amelyek alkalmasak lehetnek a munkáltatók igényeinek fokozottabb figyelembevételére a képzési tartalom kialakítása során. Támogatni kell a gyakorlatközpontú oktatási módszerek elterjesztését, a gyakorlati tevékenységet és a tanulást kombináló, a munkaerő-piaci beilleszkedést közvetlenül támogató oktatási programok kialakítását és bevezetését az iskolai rendszerű szakképzésbe, gyakorlati oktatásba. Kezdeményezni kell a szakmaitanár- és szakoktatóképzés, -továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, hogy biztosítani tudjuk a gyakorlatközpontú oktatási módszerek, az IKT szakképzésben való teljes körű bevezetését, megteremtve ezzel a lehetőséget a hatékony oktatási módszerek, tanulásirányítási rendszerek bevezetéséhez is. Rugalmasabbá és gyorsabbá kell tenni a képzési programok jóváhagyását, hogy azok a munkaerő-piaci változásokat folyamatosan nyomon követhessék. Egységes pályaorientációs, pályaválasztási és információs, illetve követő rendszerek működtetése, kifejlesztése a cél, amelyek a gyakorlatközpontú oktatás és a munkaerőpiacra való belépés folyamatát segítik. A kormányprogramban megfogalmazott cél – 800 ezer-egymillió felnőtt tanulását évente lehetővé tenni – alapvetően a tankötelezettséget követő szakképzés, a felnőttek szakmai továbbképzése, az idősek képzése nonformális (vállalati belső képzések, e-learning típusú, nyitott – médiák közreműködésével zajló) képzésekkel valósítható meg. Ebben mindenképpen indokolt az iskolai rendszerű oktatás szakmai, tárgyi, infrastrukturális kapacitásait komoly mértékben kihasználni. A felnőttek oktatása-képzése az egész társadalmat érintő közügy. A felnőttképzés nem lehet csak a szűken vett specializáció, hanem magában foglalja az általános kulturális és szakmai képességek továbbfejlesztését is. A felnőttképzés és az oktatás viszonyában lényeges az a törekvés, mely szerint az egyén számára lehetővé kell tenni, hogy a képzés olyan alapokra épüljön, amelyek biztosítják számára, hogy megfelelően reagáljon a gazdasági, kulturális és technológiai változások kihívásaira. Az e-learning bázisú felnőttképzés az elkövetkezendő években reálisan építhet a számítógépes hálózathoz való hozzáférés technikai feltételeinek javulására. A képzésbe bekapcsolódó felnőttek térben és időben elkülönülve az internet segítségével juthatnak tananyaghoz, tarthatnak kapcsolatot a képzési program szervezőivel. Az e-learning kiaknázza a multimédia lehetőségeit. Kedvező adottság, hogy napjainkban már az oktatási és a vállalati szféra is – alapvetően a közép- és nagyvállalatok, különösen a multinacionális vállalatok – rendelkezik az e-learning tömeges alkalmazásához szükséges infrastruktúrával. Az e-learning különösen gyorsan terjed a vállalatok belső képzésében. Amennyiben a tervezés, tartalomfejlesztés megfelelő szervezeti keretek között a felnőttkori sajátosságok szerint képes a programkínálatot bővíteni, úgy a szolgáltatásokkal kialakított együttműködés lényegi eleme lehet a távoktatásba/e-learningbe bekapcsolódó felnőttek regisztrációja, valamint a piaci kezdeményezéseket érvényre juttatva célszerű pályázati struktúrákat fejleszteni stratégiai együttműködés segítségével, a számukra nyújtott programok akkreditációja és a folyamatok ellenőrző értékelése révén. A kulcskompetenciák fejlesztésének előtérbe helyezése feltételezi az intézmények és a pedagógusok módszertani kultúrájának átfogó megújítását, melyek többek között szolgálják: • a nevelési-oktatási célok és az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálatát, módosítását, • a pedagógusképzés és -továbbképzés fejlesztését, • az intézményi szintű pedagógiai innovációk és a sikeres gyakorlatok elterjesztésének támogatását, • a tanulók iskolai értékelésének és általában az értékelési és mérési rendszernek a továbbfejlesztését, OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 8

• az akkreditált oktatási programok fejlesztését, • az oktatás multikulturális tartalmának erősítését. − Az EU politikája szerint az államnak felelősséget kell vállalnia átfogó szolgáltatási keret létrehozására és működtetésére, ami magában foglalja a szervezést, a publicitást, a személyzet kiképzését, s a mindezek fenntartására szolgáló erőforrások elosztását szolgáló rendszert. Az állami felelősség a felnőttképzés tervezésére, a tanulási célok megfogalmazására, a szervezetekkel szemben támasztható minimális követelmények, a minőségi előírások meghatározására terjeszthető ki a szabályozás által.

A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE Magyarországon 1990-től indultak el a szakképzés alapvető jogszabályi hátterének megteremtésére irányuló munkálatok, így elsőként a szakképzésről szóló törvény kidolgozása. Megkezdődhetett a szakképzés megújítása, szerkezeti és tartalmi korszerűsítése, amely egyrészt a társadalom és a gazdaság által igényelt változásokhoz, másrészt a hazai oktatási rendszer átalakításához kapcsolódott. 2004-re szinte teljes körűen elkészültek – időközben többször módosulva – a szakképzési jogszabályok, amelyek révén a magyar szakképzési rendszer európaivá válhat. Az európai egyesülés folyamata, valamint a világpiachoz és a technológiai fejlődéshez való felzárkózás, a gazdaság és az oktatás modernizálása hatással van a magyar szakképzésre; folyamatos fejlesztését, korszerűsítését a társadalomban és a gazdaságban végbement változások, az információs társadalom követelményeihez és az Európai Unió vívmányaihoz való igazodás is szükségessé teszi. A szakképzés területén a jogszabályi változások a fenti célok megvalósítását szolgálják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakképesítéssel rendelkezők a tudásuknak megfelelően találják meg a helyüket a munkaerőpiacon, rendelkezzenek a munkahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges kompetenciákkal, szerezzék meg az életpálya során akár többször is bekövetkező szakmaváltáshoz szükséges képességeket. A jogszabályi változásoknak segíteniük kell a korszerű és hatékony szakképzés működését, a szakképesítések rugalmas és differenciált rendszere (a nemzeti kvalifikációs jegyzék), valamint az európai színvonalú szakképzés kialakítását. A jogszabály-alkotási folyamatok eredményeként 2003 májusában megtörtént a szakképzési törvény átfogó módosítása, és a 2003 ősze és 2004 tavasza közötti időszakban megszülettek a módosításokat magukban foglaló végrehajtási rendeletek, valamint 2003 őszén megalkotásra került a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, 2004 tavaszán pedig az új törvény végrehajtási rendeletei is megjelentek.

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA Az iskolai rendszerű szakképzés irányítása alapvetően két törvény által történik: a szakképző iskolák jogállásával kapcsolatos szabályokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a hozzá tartozó végrehajtási szabályok, a szakképző iskolákban folytatott szakmai képzésekkel kapcsolatos szabályokat pedig a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

A szakképzési hozzájárulás jogi szabályozása A szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítását a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei teszik lehetővé, amelyek elsősorban a gyakorlati képzés fejlesztését, a munkaerőpiac követelményeihez való igazodását célozzák. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 9

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A szakiskoláknak figyelemmel kell lenniük a közoktatási törvény 27. §-ának változásaira. A szakiskolákat érintő legfontosabb változás, hogy a 2006/2007. tanévtől kezdve a szakképzési évfolyamokon a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítés keretében folyhat felkészítés. Ez azt jelenti, hogy a 2006/2007. tanévtől kezdődően a szakiskola nem indíthat olyan új szakképzési évfolyamot, amelyen a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez, illetve érettségi vizsgához kötött szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakiskolák esetében a helyi tanterv áttekintését igényli a felzárkóztató oktatásra vonatkozó rendelkezések megváltozása is. A szakiskolák a felzárkóztató oktatást a 2005/2006. tanévtől indíthatják.

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény A törvény a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásáról szóló 3. számú mellékletének 20. e) pontja szabályozza az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) normatív hozzájárulását. Az új rendelkezések szerint differenciáltabbá válik az eddig egységes szakmai gyakorlati képzés normatívája. A differenciálás célja, hogy a hozzájárulások nagyságrendje ösztönözze a tanulók gazdasági szférába való mielőbbi bekapcsolódását a szakmai alapképzést követően. Ennek megfelelően az első szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzéshez jelentősen növekszik (140 százalék), a második, illetve – az adott szakképesítések szakképzési évfolyamainak számától függően – a záró szakképzési évfolyamot megelőző szakaszban alapszinten marad, a záró évfolyamokon pedig a normatíva 60 százalékára csökken a hozzájárulás fajlagos összege. A költségvetési törvény további új rendelkezése, hogy a 2004/2005. tanévtől a hozzájárulás 20 százalékát igényelheti a helyi önkormányzat a tanulószerződés alapján nem az általa fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után. Ez a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskolai tanműhelyben szervezett kiegészítő képzésekre biztosít költségvetési fedezetet.

A szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet A szakképzésről szóló törvény 4. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit. A törvény felhatalmazó rendelkezése alapján került megalkotásra a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet. A rendelet meghatározza – a szakmai vizsga szervezésének feltételeit és – a vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázati eljárás szabályait. A szakmai vizsga szervezésének feltételeire vonatkozó rendelkezések azon előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározzák, hogy mely intézmények azok, amelyek szakmai vizsgát szervezhetnek. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 10

A rendelet alapján valamennyi szakképesítésért felelős miniszter feladatul határozhatja meg az irányítása alá tartozó intézmény számára az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a szakmai vizsga megszervezését. A pályázati eljárás szabályai között meghatározásra kerültek azon tartalmi és formai szabályok, amelyeket a szakképesítésért felelős miniszternek a pályázati eljárás során be kell tartania (közzététel, pályázat tartalma, pályázat benyújtásának határideje, pályázat kötelező tartalmi elemei, bíráló bizottság létrehozatala, összetétele, bírálati díj).

Az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet A szakképzésről szóló törvény 4. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg az Országos képzési jegyzéket (OKJ), a jegyzékbe való felvétel és a jegyzékből való törlés eljárási rendjét. A szakképzési törvény módosítása érintette az OKJ, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezeti felépítését. Az OKJ, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények párhuzamos szabályozásokat tartalmaztak. Ennek elkerülése érdekében a szakképzési törvény tételesen meghatározza, hogy mely rendelkezéseket kell az OKJ-nak és mely rendelkezéseket kell a szakmai és vizsgakövetelményeknek tartalmazniuk. Az OKJ-ból kikerülő – a szabályozás szempontjából fontos tartalmak (pl. az iskolai és a szakmai előképzettség; a pályaalkalmassági, illetőleg a szakmai alkalmassági követelmények) – a továbbiakban csak a szakmai és vizsgakövetelményekben szerepelnek. Az Országos képzési jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez képest az új rendelet kiegészült az eljárásrenddel, és a 2. számú melléklete tartalmazza a jegyzékből 1993-tól törölt és összevont szakképesítések listáját. A 2. számú melléklet a felhasználók számára információkat közöl, amelyek segítik a szakképesítések későbbi visszakeresését. Korábban miniszteri rendelet nem írta elő az eljárási szabályokat, azonban a törvényi felhatalmazás alapján valamennyi szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, valamennyi szakképesítésért felelős miniszter tekintetében átfogó szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen szabályok szerint kerülhet be egy szakképesítés az OKJ-ba, és lehet állam által elismert szakképesítés. Az eljárási rend meghatározza azon személyek, intézmények, szervezetek körét, amelyek kérelmet nyújthatnak be szakképesítés OKJ-ba való felvétele, módosítása, törlése iránt a szakképesítésért felelős miniszterhez, meghatározza a kérelem kötelező tartalmi elemeit, a véleményezési kört, az eljárási díjat, az eljárási határidőket, továbbá a szakképesítés felvételének, törlésének, módosításának szabályait. Fontos rendelkezése az eljárási rendnek, hogy az OKJ kiegészítésére, módosítására évente kettő, indokolt esetben három alkalommal van lehetőség. Az új OKJ 2004. január 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit felmenő rendszerben a 2004. január 1jét követően megkezdett szakképzések tekintetében kell alkalmazni. Az iskolai rendszerű szakképzés esetében az új OKJ alapján a 2004/2005. tanévtől lehet beiskolázni, amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, valamint a szakmai tantárgyak központi programjai megjelentek. Addig az időpontig, amíg az új OKJ előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, illetve központi programok nem kerülnek kiadásra, a korábbi OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján indítható képzés. Az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés a központi programok kiadását követő tanévtől kezdhető meg. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén az új OKJ alapján képzés a szakmai és vizsgakövetelmény megjelenését követően kezdhető meg. Addig az időpontig, amíg az új OKJ előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények nem kerülnek kiadásra, a korábbi OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indítható képzés.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 11

A szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet módosítása A rendelet módosításának célja az volt, hogy a szakmai vizsga díjazási rendszerét az érettségi díjazási szabályaihoz igazítsa. Ennek keretében meghatározásra került, hogy a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökét, a vizsgabizottság tagját, a segítő tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét vizsgáztatási díj, a felügyelő tanárt és annak helyettesét pedig díjazás illeti meg. Új rendelkezés, hogy díjazás illeti meg az iskolai rendszerű szakképzésben az iskola igazgatóját vagy helyettesét a szakmai vizsga szervezésével összefüggő szervezési feladatok ellátásáért azon tanulók tekintetében, akik az általuk vezetett szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. A vizsgáztatási díj mértéke az új szabályzás szerint a kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) kötődik. A vizsgáztatási díj minimálbérhez kapcsolódó meghatározásával a díjak mértékét nem kell a változó gazdasági környezet igényeinek megfelelően módosítani, hanem automatikusan a minimálbér emelkedésével változnak. A vizsgáztatási díj és díjazás mértékének meghatározása továbbra is keretjellegű maradt, a díjazás mértékét adott esetben a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője és a szakmai vizsgán részt vevők közötti megállapodás határozza meg. A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb – vizsgázónként számítva – a vizsga évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) − 3 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott vizsgázók figyelembevételével, a vizsgabizottság elnöke, − 2 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott vizsgázók figyelembevételével, a vizsgabizottság tagjai, − 2 százalékánál vizsgatantárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli vizsgadolgozatát javította, szakdolgozatát értékelte, gyakorlati vizsgáján közreműködött, illetve, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdező tanár volt az (1) bekezdésben meghatározott vizsgabizottság munkáját segítő tanár, − 0,8 százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzője részére. A rendelet meghatározza a vizsgáztatási díj felső határát is, amely a vizsgabizottság elnöke, a segítő tanár és a jegyző esetében a minimális összeg 50 százalékkal megemelt összegénél, a vizsgabizottság tagjai esetében a minimális összeg 75 százalékkal megemelt összegénél nem lehet több. A szakmai vizsgán végzett munkáért járó díjazás mértéke a felügyelő tanár esetében óránként – amelyen felügyeletet látott el – legalább a vizsga évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2 százaléka, és legfeljebb a minimális összeg 50 százalékkal megemelt összege. A felügyelő tanár helyettesét azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állnia, a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 4 százalékának megfelelő összegű díjazás illeti meg. A szakképző iskola igazgatójának vagy helyettesének a szakmai vizsga szervezésével összefüggő szervezési feladatok ellátásáért a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott időszakonként járó díjazás a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege − 200 százalékának megfelelő összegű, ha a vizsgázók száma eléri a százat, − 100 százalékának megfelelő összegű, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötvenet, de nem éri el a százat, − 50 százalékának megfelelő, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötvenet. A rendelet a Magyar Közlöny 9. számában jelent meg 2/2004. (I. 30.) OM rendeletként, a módosítás 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, azonban a vizsgabizottság munkáját segítő tanár, a jegyző, a felügyelő tanár, a helyettes és a szakképző iskola igazgatója tekintetében a díjazás bevezetésére lépcsőzetesen kerül sor a források tervezhetősége és megteremtése érdekében.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 12

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait. A törvény 2003. évi módosítása során módosult a 11. § (2) bekezdése is, amely a felmentés szabályait tartalmazza. Tekintettel a törvény módosulására, szükségessé vált a szakmai vizsgáztatás részletes szabályairól szóló, jelenleg hatályos 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosítása is. A módosítás az Európai Unió kihívásainak megfelelő új elemekkel is kiegészült. A vizsgaszabályzat módosításának néhány új eleme a következőkben foglalható össze.

A vizsgaszabályzat módosításai A szakképzésről szóló törvény 11. §. (2) bekezdése szerint a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára való jelentkezéssel együtt kell benyújtani, a felmentésről – a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára – a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A rendelet e tárgykörben történő módosításának lényege, hogy a vizsgázónak a számára legkedvezőbb (tehát a lehetséges legkorábbi) időpontban, de legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgarészének megkezdése napján tájékoztatást kell kapnia a vizsgafelmentéssel kapcsolatban őt érintő döntésről. (Ennek érdekében a vizsgaszervező vezetőjének a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésének elküldése előtt tájékoztatnia kell a vizsgázót a felmentés iránti kérelemmel kapcsolatban kialakított javaslatáról.) A vizsgabizottság döntése ellen a vizsgázó a törvény 14. § (6) bekezdése alapján jogorvoslattal élhet. Ha a döntés megállapítja, hogy a vizsgára jelentkező a vizsgált szakképesítés esetében minden vizsgarészből, illetőleg minden tantárgyból teljesítette a vizsgakövetelményekben leírtakat, akkor a vizsgázó újabb szakmai vizsgát nem köteles tenni, számára a szakmai vizsgabizonyítványt a másik vizsgán elért eredménye alapján kell kiállítani. Amennyiben a vizsgázónak a vizsgafelmentésről hozott döntés alapján vizsgáznia kell, akkor a vizsgázó kérésére a vizsgaszervező és a vizsgázó között írásbeli megállapodásban kell rögzíteni a szakmai vizsgára való felkészüléshez szükséges időt. A sajátos nevelési igényű vizsgázókra vonatkozó 7. § korábbi (3) bekezdését kiegészítve, pontosítva a módosítás 7. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezen vizsgázók a vizsgakövetelményeket – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján – állapotuknak megfelelő módon, a szakmai és vizsgakövetelményekben előírtak szerint teljesíthetik.

A vizsgaszabályzat új elemei Az Európai Bizottság – annak érdekében, hogy elősegítse tagállamai között a munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, valamint a képesítési rendszerek, bizonyítványok és képességek, kompetenciák átláthatóságát – kidolgozta az EUROPASS-keretrendszert, amelynek alapja egy olyan személyi dokumentumcsomag, amelyet az állampolgárok önkéntes alapon használhatnak végzettségeik és kompetenciáik elismertetésére, a munkaadók tájékoztatására. Ennek egyik eleme a bizonyítványkiegészítőlap, amely a szakképesítést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A rendelet módosítása a 2005. július 1-jét követően szervezett szakmai vizsgákra vonatkozóan előírja, hogy a vizsgaszervező vezetőjének a vizsgázó részére – annak kérésére, térítési díj ellenében – magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított olyan bizonyítványkiegészítő-lapot kell kiadnia a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvánnyal egyidejűleg, amely OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 13

− illeszkedik a végzettségek és kompetenciák összehasonlíthatóságát támogató európai keretrendszerhez, az EUROPASS-hoz, − kiegészítő információkat nyújt az adott bizonyítvány megszerzésének kritériumairól, a kapcsolódó készségekről és kompetenciákról, valamint a bizonyítvány tulajdonosa által betölthető foglalkozások köréről. A nyomtatványt a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza, vagy a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) honlapján található Nemzeti Referencia Központról tölthető le. A bizonyítványkiegészítő-lapot kiadásakor a vizsgaszervező aláírásával és az intézmény bélyegzőjével kell hitelesíteni. A szakképzési törvény előírja, hogy az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait. E feladatokat az oktatási miniszter a rendeletben az NSZI-hez delegálja, amely a hozzá beérkező adatok alapján központi számítógépes nyilvántartást vezet, és statisztikai adatszolgáltatást végez. Ahhoz, hogy az NSZI a fenti feladatait elláthassa, a 2005. július 1-jét követően szervezett szakmai vizsgákra vonatkozóan a vizsgaszervező vezetője a vizsga befejezését követő 30 napon belül köteles megküldeni az NSZI elektronikus levélcímére a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vizsgaösszesítő adatlap adatait, mégpedig elektronikus aláírással ellátott okiratként.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA Az elmúlt években jelentősen változott a gazdaság szerkezete, a gazdasági szféra szakképzésben betöltött szerepe, a munkavállalókkal szembeni követelmény, illetve maga a szakképzési, képzési rendszer is. Mindez indokolta a szakképzési hozzájárulás új törvénnyel való szabályozását, a rendszer hatékonyabbá tételét, átláthatóságát. A jogszabályi környezet változásai (az új számviteli törvény és az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény, valamint a felnőttképzési törvény megalkotása, a szakképzésről és a felsőoktatásról szóló törvények módosulása) is szükségessé tették új törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény megalkotását. Az új törvény alapvető célja annak biztosítása, hogy − a szakképzési hozzájárulás forrásai elsősorban a szakképzési törvényben meghatározott tevékenységekre és azok fejlesztésére legyenek felhasználhatók, − hangsúlyosabb és egyértelműbb legyen az oktatási miniszter felelőssége a szakképzési hozzájárulás hatékony és jogszerű felhasználásáért, − megteremthető legyen a teljes körű beszámolási és ellenőrzési rendszer, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrizhetősége, − megteremtődjék az Európai Unió szakképzést támogató forrásai bevonásához szükséges társfinanszírozás jogi lehetősége.

A szakképzési hozzájárulás kötelezettsége A foglalkoztatottak szakmai képzettsége, a szakmai képzés minősége meghatározó jelentőségű a gazdaság fejlődése és a munkaerőpiac változó igényei kielégítése szempontjából. Ezért az új törvény a szakképzési hozzájárulás céljának a meghatározásakor érvényesíti azt a követelményt, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elsősorban a gyakorlati képzési tevékenység feltételei megteremtését, korszerűsítését biztosítsa, forrásai és pénzeszközei elsősorban a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek fejlesztésére legyenek felhasználhatók. Az új törvény tételesen felsorolja a szakképzési törvényben rögzített azon tevékenységeket, amelyek a szakképzési hozzájárulásból finanszírozhatók és támogathatók. Ezek sorában hangsúlyosan jeleníti meg az Országos képzési jegyzékben szereplő állam által elismert szakképesítés, illetve a munkakör OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 14

betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, valamint a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzést, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzést. A törvény a közoktatásról szóló törvény által szabályozott szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, valamint a szakközépiskolai szakmai orientáció, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében folyó gyakorlati képzés támogatását továbbra is a szakképzési hozzájárulás céljaként sorolja fel. A támogatás feltétele azonban, hogy ezek a tevékenységek az iskolai rendszerű szakképzési tanulmányokba való beszámítás tekintetében a szakképzési törvény hatálya alá is tartozzanak. A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás pályázat útján való támogatása is szerepel a törvény céljai között.

A hozzájárulásra kötelezettek köre Az új törvény a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – legyen hozzájárulásra kötelezett. Ez egyúttal érvényesíti a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók arányos teherviselésének elvét a szakmai felkészítésben: egyfelől kötelesek lesznek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek megszervezése esetén költségeiket elszámolhatják, és támogatásban részesülhetnek. Hozzájárulásra kötelezett minden belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet (a lakásszövetkezet, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport kivételével), állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat a vízi-közműtársulat kivételével, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével. A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet akkor kötelezett hozzájárulásra, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. A szakképzési hozzájárulás alapját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által meghatározott bérköltség képezi. E rendelkezéstől eltérés az egyszeres könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettek, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adózást választók esetében van. A szakképzési hozzájárulás mértéke nem változott, továbbra is a bérköltség 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

A hozzájárulási kötelezettség teljesítése A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából az új törvény 4. és 5. §-a továbbra is alapvető különbséget tesz aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett miként teljesíti a kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető ugyanis a szakképzési és a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló és hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy a Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, illetve az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a hozzájárulásra kötelezett továbbra is maga választja meg a törvényben szabályozott keretek között. A törvény alapvető szándéka annak ösztönzése, hogy az előírt feltételekkel rendelkező szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésének, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés megszervezésével teljesítse hozzájárulási kötelezettségét. A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti a gyakorlati képzéssel kapcsolatos és a törvény mellékletében meghatározott költségek (kiadások) összegével. Gyakorlati képzés szervezése esetén csökkenti továbbá a bruttó kötelezettséget a csoportos gyakorOKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 15

lati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetve bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított összeg. A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés ösztönzését szolgáló új rendelkezés, hogy a tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre tanulónként és évenként a kötelező legkisebb munkabér 20 százalékának megfelelő összeg számolható el. Az anyagköltség azonban kizárólag abban az esetben fogadható el kötelezettséget csökkentő tételként, ha azt tanulószerződés alapján szakképzési évfolyamra beiskolázott szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése során használták fel. A bruttó kötelezettség mindezek után még fennmaradó részét a hozzájárulásra kötelezett csökkentheti – fejlesztési megállapodás alapján – szakképző iskolának a szakmai alapképzés, illetőleg felsőoktatási intézmény számára a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló felhalmozási támogatás (fejlesztési támogatás) nyújtásával. A fejlesztési támogatás összege csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára a fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett által nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított és kizárólag szakmai alapképzést, gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségei finanszírozását is lehetővé teszi a törvény, a működtetési költségre felhasználható összeg mértékét a kapott fejlesztési támogatás tizenöt százalékban maximálja. A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét – legfeljebb annak mértékéig – a tárgyévben elszámolt költségek (kiadások) összegével csökkentheti. A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségeket (kiadásokat) a törvény melléklete részletezi. A törvény melléklete szerint elszámolható költségeknek (kiadásoknak) nemcsak a hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából van jelentőségük, hanem alapjául szolgálnak a törvényben szabályozott visszatérítési igénynek is. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a törvény szerint jogosult arra, hogy a gyakorlati képzéssel kapcsolatos és a törvény mellékletében felsorolt költségeit (kiadásait) visszaigényelje, amennyiben azok összege önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettségét. A visszatérítési igény negyedévenként és havonta is benyújtható, feltételeit a törvény határozza meg. A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében az állami adóhatósággal szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége. Az új törvény egyrészt megfelelő garanciát kíván teremteni a gyakorlati képzésben aktívan részt vevő hozzájárulásra kötelezettek többletköltségei jogos visszatérítési igényeinek kielégítéséhez, másrészt pedig biztosítani kívánja alapvető források képzésének lehetőségét is ahhoz, hogy a szakképzési hozzájárulás célrendszerében felsorolt indokolt központi és regionális támogatási igények kielégíthetőek legyenek. Ezzel kapcsolatos új rendelkezés, hogy a kötelezettséget nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékát köteles befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A kötelező befizetést követően, tehát a bruttó kötelezettség legfeljebb 80 százaléka mértékig csökkenthető – fejlesztési megállapodás alapján – a szakképző iskolának a szakmai alapképzés, illetőleg a felsőoktatási intézmény számára a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló fejlesztési támogatás nyújtásával, illetve saját munkavállalók képzése költségeivel.

A képzési alaprész A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) célja a korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében, tudásuk továbbfejlesztésében a gazdaság szereplői érdekeltségének megteremtése, támogatási források biztosítása, hozzájárulás biztosítása az Európai Unió által nyújtandó szakképzési programok pénzügyi forrásaihoz is. Az új törvény rendelkezik arról, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés céljaira a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete javára az alaprész OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 16

egyharmad részének átcsoportosítása az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megállapodásában meghatározott feltételek alapján történik. Az alaprész törvény által előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó pénzeszközeinek legalább 66 százalékát decentralizált keretként a régiók számára kell biztosítani. A decentralizált keretet az alaprész éves költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzata alapján kell megállapítani. Az oktatási miniszter felelős a szakképzési hozzájárulás nyilvántartásáért, hatékony felhasználásáért, beszedéséért, ellenőrzéséért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért. Ennek keretében felelős az alaprész pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért, bevételei beszedésének elrendeléséért, követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért. Az oktatási miniszter dönt az alaprész központi és decentralizált keretre való felosztásáról, a központi keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről. Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntések előkészítésével járó feladatokat az országos testületként működő Országos Szakképzési Tanács (OSZT) látja el. Ennek keretében javaslatot tesz az alaprész központi és decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, ez utóbbi régiók közötti felosztására, a központi keret felhasználására, értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatás odaítélésére. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő regionális testület. Az RFKB tagjainak 50 százalékát az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkaadói, munkavállalói szövetségek regionális szervezetei és a gazdasági kamarák delegálják, másik 50 százaléka a szakképző iskolát fenntartók, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, a munkaügyi központok, a felsőoktatási intézmények, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális igazgatóságai, valamint az oktatási miniszter által delegált képviselőkből áll. Az RFKB javaslatot tesz a szakképzés fejlesztésére fordítható központi források regionális felhasználási céljaira, értékeli a regionális keretből nyújtandó támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatás odaítélésére, figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását, ellenőrzi és értékeli a felhasználás hatékonyságát. Az alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatás lehetőségét a törvény 14. §-a az állam által elismert szakképesítést nyújtó képzés keretében folytatott gyakorlati képzés, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételei fejlesztéséhez teszi lehetővé. Az alaprészből támogatás nyújtható még a szakképesítésért felelős miniszter által működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézet tevékenységeihez, valamint az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésével kapcsolatos feladatok ellátásához a gazdasági kamaráknak. Az alaprész pénzeszközeiből támogatást kell biztosítani a közoktatási törvény alapján létrehozott Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány szakképzési tevékenységéhez, a határon túli magyarok szakképzéséhez és felsőoktatásához, továbbá az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a PHARE, a SAPARD, az AVOP és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz. A támogatások részletes feltételeiről az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával kell szerződést kötni. A törvény felhatalmazza az OM Alapkezelőt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az Állami Számvevőszéket, hogy ellenőrizzék az alaprész felhasználását. Az új törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszítette a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, módosult a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek támogatásáról szóló 1991. évi IV. törvény néhány rendelkezése is.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 17

A törvény végrehajtási rendeletei A saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára megszervezett képzés költségeivel is csökkentheti a bruttó kötelezettségét, amely azonban annak legfeljebb 33 százaléka mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A saját munkavállalók képzésének megszervezésekor felmerült költségek elszámolásának szabályait a törvény felhatalmazása alapján az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelete tartalmazza. A hozzájárulásra kötelezett felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségei elszámolásának feltétele a miniszteri rendelet szerint az, hogy − a képzés a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerint történjék, és azt a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-ának (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vett képző intézmény szervezze, − az Országos képzési jegyzékben szereplő képzés, továbbá akkreditált képzési program alapján folytatott képzés kivételével a felnőttképzésről szóló törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzés programot benyújtsák, − a képzés az Országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítést adjon, vagy feleljen meg a szakképzésről szóló törvény 1. §-ának (1) bekezdés c)-h) pontjaiban foglaltaknak, vagy nyelvi képzés, − a képzés minimális időtartama 15 óra, és nem kevesebb mint 3 nap, − a teljes képzési óraszám szakmai képzés vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy − a teljes képzési óraszám a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, − a képzésre a Magyar Köztársaság területén kerüljön sor. Az Országos képzési jegyzékben nem szereplő képzés és a nem akkreditált képzési program alapján folytatott képzés szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságáról a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács dönt, a kérelmet a hozzájárulásra kötelezett székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz kell benyújtani. Az új rendelet 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák azokat az adatlapokat, amelyeket csatolni kell a kérelem benyújtásakor, illetve amelyek alapján a munkaügyi központ részére az elszámolás is történik. A munkaügyi központ a kérelmekről és az elszámolásról nyilvántartást vezet, amelyet félévenként köteles megküldeni az FMM részére és az OM Alapkezelő Igazgatóságnak. Az új rendelet meghatározza az elszámolható költségek körét, és a résztvevőnkénti és naponkénti mérték maximumát (a minimálbér 40 százaléka).

A törvény végrehajtási rendelete A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény felhatalmazása alapján az oktatási miniszter 13/2004. (IV. 27.) OM rendelete tartalmazza azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek − a hozzájárulásra kötelezett által szervezett gyakorlati képzés költségeinek elszámolására, − a fejlesztési támogatásra, − a visszatérítés igénylésének feltételeire, − a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság működésére, − a képzési alaprészből adható beruházási célú támogatásra, − a felsőoktatási intézmények hallgatóira, illetve a felsőoktatási intézményekre, − a szakképzési hozzájárulás nyilvántartására, felhasználásának ellenőrzésére vonatkoznak. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 18

A következőkben a végrehajtási rendeletnek elsősorban azokat a rendelkezéseit foglaljuk össze, amelyek közvetlenül érintik a szakképző iskolákat. A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek be kell jelentkeznie az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán (OM Alapkezelő) az erre a célra közzétett nyomtatványon. Amennyiben az OM Alapkezelő a bejelentkezést elfogadta, a nyomtatvány másolatát meg kell küldeni a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamarának és az APEH területi igazgatóságának. A jogszabály tételesen felsorolja, hogy a bejelentkezési nyomtatványhoz milyen dokumentumokat kell csatolni. Ezek sorába tartozik a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésére kötött együttműködési megállapodás is. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, tartalmára vonatkozóan részletes szabályokat tartalmaz az oktatási miniszter végrehajtási rendelete. A rendelet előírásai szerint a szakképző iskolai tanulók, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatói gyakorlati képzésének megszervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell − a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét, szakképző iskolának az OM azonosító számát, − a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti tagozatonkénti létszámát, − a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai programjában, tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, − a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, − a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, − a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, − a tanulókat, illetve a hallgatókat a szakképzésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet szerint megillető juttatásokat, a felelősségbiztosítás költségeit, − a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, − a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol, és milyen formában valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről. Az együttműködési megállapodás törvényen alapuló szerződés, amelyre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. A törvény 4. és 5. §-ában szabályozott, a szakképző iskola számára a szakmai alapképzés, valamint a felsőoktatási intézmény számára a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás nyújtása a kötelezettség teljesítésének egyik módja, amely azonban csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A fejlesztési támogatásról fejlesztési megállapodást kell kötni, amelynek kötelező tartalmát a végrehajtási rendelet 6. §-a határozza meg, és előírja, hogy a fejlesztési megállapodás csak a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatával, és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé. Új rendelkezés, hogy a fejlesztési megállapodás végrehajtásáról a fejlesztési támogatást fogadó (szakképző iskola, felsőoktatási intézmény) köteles írásban tájékoztatni a támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettet, és évente egy alkalommal egyeztető tárgyaláson tájékoztatni valamennyi érdekeltet az előző évben kapott fejlesztési támogatás felhasználásáról. A fejlesztési támogatás átadása és átvétele nyilvános, azt nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény honlapján. A fejlesztési megállapodást vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát a fejlesztési támogatást fogadó március 15. napjáig köteles megküldeni az OM Alapkezelő részére. A miniszter rendelete arra kötelezi az OM Alapkezelőt, hogy ötévente egy alkalommal ellenőrizze valamennyi fejlesztési támogatásban részesülő szakképző iskolát, illetve felsőoktatási intézményt. További szigorítást is tartalmaz a rendelet azzal az előírással, hogy az OM Alapkezelő évente köteles ellenőrizni a fejlesztési támogatás felhasználását minden olyan esetben, ha a szakképző iskola szakmai OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 19

alapképzésben részesülő tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény az általa szervezett gyakorlati képzésben részesülő hallgatónként a költségvetési törvényben az iskolai szakmai gyakorlati képzés fajlagos összegénél magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott. A fejlesztési támogatás szempontjából szakmai alapképzésnek kell tekinteni a szakiskola 9–10. évfolyamán szervezett szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatást, a szakközépiskola 9–12. évfolyamán szervezett szakmai orientációt, gyakorlati szakmacsoportos oktatást, amennyiben azokat úgy szervezik meg, hogy az ott szerzett ismereteket a szakképzésről szóló törvény alapján beszámítják a szakképzési tanulmányokba. A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatás nyújtható. A képzési alaprész központi keretéből a beruházási célú támogatásra a pályázatot az OM Alapkezelő, a képzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatot pedig a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság írja ki. A pályázatok alapján a támogatások odaítéléséről az oktatási miniszter dönt. A pályázatokat a központi keret terhére történő kiírás esetén az OM Alapkezelőhöz, a decentralizált keret terhére történő kiírás esetén az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani. A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia a pályázati kiírásnak, illetőleg a pályázatnak, rendelkezik továbbá arról, hogy mit kell csatolni a pályázathoz, illetve milyen módon kell a pályázatokat elbírálni és döntésre előkészíteni. A nyertes pályázókkal az OM Alapkezelő köti meg a támogatási szerződést, amely alapján nyújtható a támogatás. A támogatás csak a pályázatban megjelölt célra használható fel.

A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények: − a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény − a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény − a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény − a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény − a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény − a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény − a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény − a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény − a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény − a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény − a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény − a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény − a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény − a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény Kormányrendelet: − a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a szakmai képzési együttműködésről és a szakképzési vizsgabizonyítványok egyenértékűségének kölcsönös elis-

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 20

meréséről szóló, Bécsben 1994. április 6-án aláírt Egyezmény szövegének kihirdetéséről szóló 159/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet − az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről szóló 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet − az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet Miniszteri rendeletek: − a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet − a szakmai követelmények kiadásáról és módosításáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet − az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet − a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet − a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet − a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet − a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet − a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet − a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/ 2001. (XII. 29.) OM rendelet − az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet − az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 42/2002. (VI. 7.) OM rendelet − egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet − a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet − az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet − a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet − a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 21

A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEI A Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT). Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását a Strukturális Alapok forrásai a 2004–2006. időszakban támogatják. Az NFT átfogó célkitűzése az EU-átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek eléréséhez a stratégia a gazdaság versenyképességének javítását, a humán erőforrások jobb kihasználását, a környezet javítását és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítését tűzte ki célként. A stratégia megvalósítása az operatív programokon keresztül történik, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazzák, és meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket (prioritásokat) és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki. Ennek szakképzést érintő operatív programja a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP), amelynek prioritásai az alábbiak: 1. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével 3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A HEFOP elsődleges célja a munkaerő-piaci igények és a szakképzésben részt vevők tudásának összehangolása, ezért a HEFOP prioritásaihoz olyan szakképzési intézkedések és komponensek kapcsolódnak, mint a szakképzés fejlesztése és hatékonyságának növelése. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 3. prioritása 2. intézkedése így A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlsztése, melynek komponensei: 1. Új szakképzési szerkezet 2. Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozása A 3. prioritás szakképzési intézkedésének 2. komponenséhez kapcsolódik a 4. prioritás, amelynek 1. intézkedése Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése. Ennek első komponense a TISZK-ek infrastrukturális feltételeinek javítása. Összefoglalóan tehát a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának szakképzést érintő intézkedései és komponensei: Pályázati programok: 1. 3.2 intézkedés: A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztése 2. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (3.2.2) 2. 4.1 intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 1. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok infrastrukturális feltételeinek javítása (4.1.1) Központi program: 3.2 intézkedés: A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztése 1. komponens: Új szakképzési szerkezet (3.2.1) A pályázati programok egy pályázati felhívás keretében – NFT HEFOP 3.2.2–4.1.1 Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása címen – 2004. március OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 22

25-én jelentek meg. A pályázatok beadási határideje: 2004. szeptember 30. A 3.2.1 központi program megvalósítása a szerződéskötést követően kezdődik. A pályázati felhívás megjelenik a következő honlapokon: http://www.hefop.hu http://www.om.hu A pályázati útmutató és a pályázati formanyomtatvány letölthető az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága honlapjáról: http://www.omai.hu A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítást a pályázati felhívás hivatkozási szám megjelölésével levélben, e-mailben vagy telefaxon lehet kérni az alábbi címen: Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága H-1245 Budapest, Pf. 1055 email: [email protected] email: [email protected] fax: +36/1 301-3220

Új szakképzési szerkezet Az Új szakképzési szerkezet komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a fejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magába. A moduláris képzési rendszer továbbfejlesztése biztosítja a munkaerő-piaci integráció érdekében a szakképzés különböző szintjeire történő ki- és visszalépés lehetőségét. A kialakítandó rendszer létrehozásával megteremtjük az alapját a korábban informális vagy nonformális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is. Ezáltal rugalmasabbá válik a képzés rendszere, lerövidül a képzési idő, csökkennek a képzési költségek. Munkakörelemzések alapján kompetenciaprofilok, modultérképek készülnek, amelyek az alapját jelentik az OKJ új struktúrájának. A program magában foglalja a szakképesítések ISCED-szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározását. A programmodulok, vizsgakövetelmények kidolgozása mellett digitális tananyagok készülnek, továbbá a tanárok – első körben a TISZK tanárainak – felkészítése is megtörténik a moduláris képzési rendszer bevezetésére.

Térségi Integrált Szakképző Központok Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózódottságának megszüntetése, az iskolai rendszerből lemorzsolódottak magas arányának csökkentése, a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében Térségi Integrált Szakképző Központokat hozunk létre. A Térségi Integrált Szakképző Központok kialakításával létrejön az ifjúsági szakképzés, felnőttképzés, továbbképzés legkorszerűbb igényeit is kielégítő, hatékonyan és gazdaságosan működő, többcélú és -funkciójú, a munkaerő-piaci változásokat követni tudó intézményhálózat, amely tényleges együttműködésre és tervezésre készteti a feladat végrehajtásában közreműködő partnereket. Az új intézmények létrejötte jelentősen segíti a szakképzés intézményhálózatának korszerűsítését, hatékony működésének, működtetésének biztosítását, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés összehangolását a gazdaság szereplőinek bevonásával. A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása komponensek célja tehát a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával, valamint a XXI. századi igényeknek megfelelő csúcstechnológia OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 23

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 24 Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéshez kapcsolódó képzések támogatása

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

A felnőttképzés rendszerének támogatása

Az egészségügyi IT fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban

A felsőoktatás képzési rendszerének szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása

A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban

A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése

A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása

A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése

A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése

Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése az közoktatási rendszerben

Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben

A munkanélküliség megelőzése és kezelése

Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével

Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program prioritásai és intézkedései

összehangolt alkalmazása a szakképzésben részt vevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. Az intézkedés egyben a képzés és munkaerőpiac közötti összhang megteremtését kívánja előmozdítani a gazdaság szereplőinek közreműködésével és együttműködésével, a gazdasági kamarákkal, illetve a szociális partnerekkel. A célok elérése érdekében, illetve a csúcstechnológiát felvonultató berendezések közös, összehangolt használatára jöhet létre pályázat útján a 16 (régiónként 2-2, + Budapesten 2) TISZK a 17,3 milliárdos összköltségű program keretében. A központ – a moduláris rendszerű képzés bevezetése mellett – alkalmassá válik arra, hogy gyakorlatorientált szakképzési bázisként működjön, hangsúlyozottan erősítve a gyakorlati képzést minden régióban. Így az üzemközi gyakorlati alapképzés funkciójának is megfelelő iskolai tanműhelyek kialakítására nyílik lehetőség, s egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer alakulhat ki országszerte. A központ egybefogója egy csúcstechnikával felszerelt központi képzőhely, amely nem okvetlenül iskolaszerűen működne, hanem például közhasznú társaságként. A TISZK-nek biztosítania kell, hogy a tanulók képzéshez való hozzáférése napi utaztatással valósuljon meg (tömegközlekedési eszközökkel 1,5 óra alatt megközelíthető legyen), ez azonban – más forrásból – kollégiumi férőhely biztosításával, illetve iskolabusz-hálózat működtetésével kiváltható. A TISZK-ek sikeres létrehozása alapot nyújthat a további lépések megtételére, ugyanis hosszabb távon országosan 50-60 szakképzési központ létesülhet a rendszer teljes megújítása jegyében. Egy-egy TISZK hat-nyolc szakképző iskolát integrálhat, amely azt is jelenti, hogy a jelenleg ezer intézmény egy része – harminc-negyven százaléka – beolvadhat vagy megszűnhet az elkövetkezendő öt-nyolc évben. A pályázat három szervezeti formára tesz javaslatot a fenntartóknak a TISZK-eket illetően. Választhatják bármelyiket, de akár új, általunk nem kínált szervezeti formában is működtethetik a TISZK-et a fenntartók. Pályázatot intézményfenntartók nyújthatnak be, konzorciumi partner lehet felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény is.

ÖSSZEFOGLALÓ INFORMÁCIÓK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTRÓL Helyzetelemzés A rendszerváltást követően Magyarországon az iskolai rendszerű szakképzés jelentős mértékben módosult. Számos regionális, nemzeti és külföldi program keretében átalakult az intézmények képzési kínálata, képzési programja, pedagógiai módszerei, irányítási rendszere. A mai magyar szakképzés két iskolatípusa (szakiskola és szakközépiskola) mellett a felsőfokú szakképzés formájában a felsőoktatási intézmények is bekapcsolódnak a gazdaság által megkövetelt szakképzett munkaerő iskolai képzésébe. A mai magyar szakképzés a következő problémákkal szembesül: − a gyakorlati képzés – jóllehet finanszírozásában a gazdaság is részt vesz a szakképzési hozzájárulással – elszakadt a munka világától. 1990-ben még az iskolák 67%-a vállalati képzőhelyen oldotta meg a tanulók gyakorlati képzését, mára ez az arány 30% alá csökkent. Az arányszám gazdasági ágazatonként jelentős eltérést mutat; − az intézményrendszer elaprózott, amelynek következtében a szakképző intézmények nem tudnak az adott térség legfontosabb szereplőivel összehangoltan együttműködni, vezetési rendszerükben nem jelennek meg kellő súllyal a korszerű menedzsmentmódszerek, eszközök; − az intézményi rendszer elaprózódásának következtében a szakképzés rendelkezésére álló források nem kellő hatékonysággal kerülnek felhasználásra; − nincs meg az összhang a szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett szakmai tevékenység között; − számos intézmény kis mérete miatt nem tud hatékonyan képzési program- és segédanyag-fejlesztéseket megvalósítani, így képzési programjuk rugalmassága a jelentős központi szabályozásra épülő OKJ miatt megkérdőjelezhető; OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 25

− a szakmai vizsgák a korszerű minőségbiztosítási követelményeknek nem felelnek meg, hiszen a képző intézményekben történik a vizsgák bonyolítása, ami különösen problémát jelent a gyakorlati vizsga tekintetében, mivel a nem azonos színvonalon felszerelt iskolai, illetve vállalati tanműhelyek nem tudnak azonos mérési-értékelési feltételeket teremteni. A szakképzés jelenlegi intézményi és tartalmi problémájának egyik lehetséges megoldása az iskolák közötti együttműködés erősítése. Az elmúlt 10 évben már voltak olyan kísérleti projektek, melyek eredményeként összehangoltabb intézményi együttműködés is kialakult. Ezek a programok általában szakmacsoport–alapon szerveződtek (Világbank, PHARE, bilaterális megállapodások, illetve multinacionális cégek által támogatott programok), de a területi együttműködés kevésbé volt jellemző rájuk. A programok célcsoportja az egyes iskola volt, így az intézmények időnként versenytársai is voltak egymásnak. Ezek a projektek jelentős eszközinvesztíciót is jelentettek, ami tovább erősítette az iskolai gyakorlati képzés bázisát, illetve növelte az intézmények közötti egyenlőtlenségeket. Magyarország európai uniós csatlakozása különösen kiemelt jelentőséget ad az intézmények közötti együttműködési formák erősítésének, fejlesztésének. A magyar szakképzésnek csak akkor van esélye versenyképes fejlődésre, EU-források befogadására, ha a jelenleginél hatékonyabb intézményrendszer alakul ki. A rendszerszintű hatékonyság ismérve, hogy a képzési idő alatt a tanulókat mennyire készíti fel az iskola a tudásalapú társadalom követelményeinek való megfelelésre, illetve mennyire képes munkaerőpiaci szempontból releváns szakmai ismeretekkel és a társadalomba való aktív beilleszkedéssel összefüggő tudással ellátni őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja 3.2 intézkedés 2. és a 4.1 intézkedés 1. komponenseinek tárgya a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása, működtetése, infrastruktúrájának fejlesztése.

A TISZK feladata A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, hat-nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak konzorciumi együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő nonprofit központ, amely iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. A TISZK szakképzési kínálatában, a források felhasználásában hatékonyabb koordinációt biztosít mind regionális, mind pedig helyi szinten. A moduláris és gyakorlatorientált szakképzés bázisául is szolgál a térség tanulóinak képzéséhez, megszünteti, illetve csökkenti a párhuzamos kapacitások kiépítését, valamint növeli a vállalati képzőhelyeken gyakorlati képzésben részesülő tanulók arányát. A TISZK-en belül megvalósulhat az iskolai rendszerű szakképzés mellett a felnőttképzés, a részszakképesítések megszerzésének lehetősége, a hátrányos helyzetű, a roma, a fogyatékkal élő fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlőségük javítása, a tanulók és a felnőttek szakképzésbe való ki- és visszalépésének elősegítése. Az integráció elősegíti a vizsgarendszer egységesítését, megteremtve a TISZK intézményei között az azonos mérés-értékelés feltételeit.

A TISZK létrehozása és szervezete TISZK létrehozható: jogi önállóságát megtartó vagy önállóságát részben megtartó hat-nyolc szakképzést folytató tagintézménnyel. A hat-nyolc intézmény/tagintézmény kialakítható több további intézmény összevonásával és/vagy megszüntetésével is. Amennyiben a TISZK-et több fenntartó hozza létre, a pályázónak a pályázat benyújtása előtt konzorciumi együttműködési megállapodást kell kötnie. Amennyiben kizárólag egy fenntartó pályázik, abban az esetben nincs szükség konzorciumi együttműködési megállapodásra.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 26

A pályázatnak tartalmaznia kell a részt vevő szakképzést folytató intézmények/ tagintézmények egyetértési nyilatkozatát, hogy a pályázás tudtukkal és bevonásukkal történt. A TISZK irányítására olyan nonprofit irányító szervezetet kell létrehozni, vagy a meglévőt átalakítani, amely biztosítja a központ pályázati célnak megfelelő működtetését. A TISZK főbb elemei: − irányítást biztosító nonprofit szervezet (pl. kht., egy kijelölt szakképzést folytató intézmény, önkormányzati társulás), − egy újonnan kialakított, csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhely, − a hat-nyolc szakképzést folytató intézmény vagy hat-nyolc szakképzést folytató tagintézmény. A hatnyolc szakképzést folytató intézmény lehet: - szakközépiskola, - szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő szakiskola, - felsőfokú szakképesítést nyújtó felsőoktatási intézmény. A felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény csak a fenntartóval/fenntartókkal kötött konzorciumi megállapodás alapján vehet részt a TISZK-ben. A TISZK-nek, létrehozása formájától függetlenül, biztosítania kell minimum 16 párhuzamos osztály folyamatos meglétét. A TISZK működési köre kiterjed mindazon területre, melyről a tanuló a központi képzőhelyet tömegközlekedési eszközzel 1,5 óra alatt eléri. A központi képzőhelyen a térségben működő intézmények tanulóinak olyan pályaorientációs, szakmai elméleti és gyakorlati képzése folyik, amelyhez a szükséges modern technikai felszereltséggel az adott intézmények nem rendelkeznek. A központi képzőhely egy, a konzorciumi együttműködésben részt vevők közös egyetértésével kijelölt, és egyikük vagy egy fenntartó esetében a fenntartó tulajdonában lévő ingatlanon működik (az egy helyrajzi számon, több épületből álló ingatlan is megfelel). A TISZK működéséhez szükséges ingatlan lehet egy már megszüntetett intézmény, vagy a pályázat elfogadását követően megszüntetésre kerülő, és egyidejűleg az új feladatok ellátására kijelölt és felkészülő szakképző intézmény épülete(i), annak egy épületrésze, vagy egyéb épület, amelyet a konzorciumi tagok egyike – megállapodásuk alapján –, vagy egy fenntartó bocsát a TISZK rendelkezésére. Az ingatlanon található épület(ek)ben, épületrész(ek)ben a 4.1 intézkedés keretében a fejlesztés a 21. századi igényeknek megfelelő olyan épületbővítések és -rekonstrukciók végrehajtását, akadálymentesítését, nagysebességű hálózati végpontok kialakítását, valamint az ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzést valósítja meg, amely összhangban áll az elméleti és gyakorlati képzéssel, a térség munkaerő-piaci igényeivel, és kielégíti a szakképzést folytató intézményekben rendelkezésre nem álló csúcstechnológiákhoz kötődő oktatási igényeket.

A TISZK irányítása, működtetése, koordináció A TISZK-et irányító nonprofit szervezetet a vonatkozó jogszabályok értelmében az alapítók hoznak létre vagy alakítanak át a támogatási szerződés megkötése előtt. A pályázati program megvalósítását, az irányító szervezet döntéseinek a végrehajtását, a szervezet működtetési feladatait a TISZK létrehozását követően alkalmazandó menedzsment látja el. A TISZK menedzsmentje projektvezetőből, szakmai vezetőből, műszaki szakértőből, pénzügyi vezetőből, informatikusból és a koordinációt és/vagy adminisztrációt végző munkatársakból áll.

A projektmenedzsmenthez tartozó szakemberek feladatai, végzettségük: • projektvezetés Felsőfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek lebonyolításában szerzett tapasztalat)

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 27

Feladat: a projekt képviselete, szakmai, technikai koordinációja • pénzügyi vezetés Felsőfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek pénzügyi, számszaki elszámolásában, lebonyolításában szerzett tapasztalat) Feladat: a projekt pénzügyi, számszaki elszámolása, lebonyolítása, jelentések készítése • szakmai vezetés A pályázott tevékenységek szakmai lebonyolításában szerzett szakmai gyakorlat, és lehetőleg felsőfokú szakirányú végzettség Feladat: a projekt szakmai koordinációja • műszaki szakértés Szakirányú, lehetőleg felsőfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek lebonyolításában szerzett tapasztalat, tendereztetés) Feladat: építési munkálatok felügyelete, műszaki szaktanácsadás • informatika Felsőfokú szakirányú végzettség, Feladat: az infokommunikációs és hálózati eszközök alkalmazásának, beszerzésének szakmai-technikai koordinációja • koordináció és/vagy adminisztráció Legalább középfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek koordinálásában szerzett tapasztalat) Feladat: a konzorciumi tagok közötti kommunikáció, dokumentációs rendszer karbantartása A TISZK az irányító szervezet által meghatározott módon vesz részt a 3.2 intézkedés 2. komponense szakmai programjának megvalósításában, és a rendelkezésre álló összeg felosztásában – figyelemmel a pályázati kiírásban előre meghatározottakat is –, továbbá a 4.1 intézkedés 1. komponense keretében tervezett beruházások révén létrehozott elméleti és gyakorlati képzőhelyek szakmai programjának kialakításában. A nyertes pályázatokban szereplő eszközbeszerzések és tananyagfejlesztések országos szintű koordinálását a közreműködő szervezet (OMAI) végzi.

Kiegészítő információk Az intézkedés keretében a TISZK által ellátott közösségi funkciókat, az elvégzendő feladatok és támogatható tevékenységek részletes leírását a pályázati útmutatók tartalmazzák. Előnyt élvez az a pályázó, aki a pályázat benyújtása előtt a hat-nyolc intézménybe további intézményeket integrál. A pályázat elbírálásánál további előnyt jelent, ha a pályázó a létrejövő TISZK működésének megkönnyítése érdekében, más pénzügyi forrásokból kollégiumi férőhelyet biztosít, vagy iskolabusz-hálózatot működtet a napi utaztatás helyett. A TISZK-ben és a konzorciumi tagoknál kötelező a 3.2.intézkedés 1. komponense (központi program) keretei között elkészített modulrendszerű szakképzés bevezetése, a szakképzés és a működtetés racionalizálása. A TISZK-eknek biztosítaniuk kell a romák és a fogyatékkal élők integrált szakképzését is.

Finanszírozás, forráselosztás A TISZK-ben végrehajtott feladatok a következők szerint kerülnek finanszírozásra: a) A 3.2. intézkedés 2. komponensének keretében projektmenedzsmentre a teljes támogatási összeg maximum 10%-a, a beruházásokra – beleértve az eszközbeszerzéseket és az épületfelújításokat – maximum a projekt teljes költségvetésének 30%-a fordítható. (Erről lásd részletesen a pályázati útmutató mellékletében található elszámolható ESZA-költségeket.) b) A 4.1 intézkedés 1. komponense keretében is projektmenedzsmentre a teljes támogatási összeg maximum 10%-a fordítható. E komponensben azonban a támogatás összege nem haladhatja meg a projekt OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 28

teljes összegének 93,75%-át. A fennmaradó 6,25%-ot a nyertes pályázónak és partnereinek kell biztosítania saját forrásaiból (természetben vagy készpénzben). (Részletesen lásd a pályázati útmutató mellékletében található elszámolható ERFA-költségeket.)

A források megoszlása az intézmények között: a) A 4.1 intézkedés 1. komponense keretében rendelkezésre álló teljes összeget a TISZK ingatlanján lévő központi képzőhelyekre kell fordítani a gyakorlati képzést szolgáló tanműhely(ek), elméleti és közösségi helyiségek rekonstrukciója, bővítése és nagy értékű berendezésekkel való felszerelése céljából. A pályázatban a térségi integrált központ lehetséges beruházási igényeihez mellékelni kell a térségi integrált szakképző központ tanulóinak gyakorlati és elméleti képzéséhez szükséges pedagógiai indoklásokat, valamint a kihasználtságra/kihasználhatóságra vonatkozó mutatókat is a pályázati formanyomtatványban szereplő indikátoroknak megfelelően. b) A 3.2 intézkedés keretében rendelkezésre álló összeg elosztásáról és felhasználásáról a megalakítandó TISZK irányító szervezete dönt az egyes közreműködő intézmények, illetve tagintézmények szükségletei és az általuk elvégzett munka arányában, figyelembe véve a pályázati formanyomtatványban szereplő indikátorokat is. A szakképzés normatív finanszírozása a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően történik.

Hatékonyság, fenntarthatóság A TISZK működésének fenntarthatóságát a pályázatban bizonyítani kell, és a működtetés során biztosítani kell az indikátorok alapján vállalt hatékonyságnövelést. A TISZK a program befejezését követően a programból további anyagi támogatást nem kaphat. A program során tehát a konzorciumi tagoknak vagy a pályázó fenntartónak ki kell alakítani a TISZK további hatékony működését biztosító feltételeket. A hatékony működtetés feltétele, hogy csökkenjen az egy tanulóra jutó képzési költség, javuljon az átjárhatóság lehetősége, csökkenjen a lemorzsolódás és nőjön a szakképzésben részt vevők munkaerőpiaci elhelyezkedési esélye.

Néhány jellemző kérdés a Térségi Integrált Szakképző Központok pályázataival kapcsolatban Mit jelent a 6-8 szakképző intézmény? A pályázat beadásának időpontjában 6-8 önálló szakképző intézménynek kell lennie, amelyek összevonással is létrejöhettek. A pályázatban vállalható további intézmény-összevonás (a tanévkezdést figyelembe véve), új intézmények bevonása is, de három év alatt biztosítani kell a TISZK 6-8 intézményének/ tagintézményének együttműködését. (Tehát a 6-8 továbbra is megtartandó.) A pályázat 3 éves megvalósítása után – a funkciók és az összehangolt szakképzés 5 éves fenntartási kötelezettsége mellett – a 6-8 intézmény/tagintézmény megléte már nem előírt kötelezettség, további összevonás, tagintézményesítés, új intézmények bevonása lehetséges. Lehet kedvezményezett intézmény többcélú iskola is, a pályázat benyújtásának az viszont feltétele, hogy a TISZK 6-8 intézményében/tagintézményében 16 párhuzamos szakképző osztály is legyen. Pályázatukban az átjárhatóság biztosítását összekapcsolhatják a gimnáziummal is. A TISZK-ben együtt szerepelhetnek a szakiskolák és a szakközépiskolák, ez a térség munkaerő-piaci igényeinek kielégítése és a tanulók átjárásának biztosítása érdekében még előnyös is. A pályázatot az intézmények fenntartója nyújthatja be, eltérő fenntartó esetén a másik intézmény fenntartója konzorciumi

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 29

partner. Az iskola fenntartója lehet alapítvány is (mint pályázó vagy konzorciumi partner), egy TISZKen belül eltérő fenntartójú (például önkormányzat és alapítvány) intézmények is szerepelhetnek. Főiskola a konzorciumban felsőfokú szakképzéssel vehet részt, ő is beleszámít a 6-8 intézménybe.

Kik lehetnek a pályázók és a kedvezményezettek, intézmények/tagintézmények lehetnek-e több TISZK-ben? Nem lehet egy intézmény több TISZK-nek tagja. A pályázó intézményfenntartó másik pályázatban is vállalhat konzorciumi partnerséget, de nem ugyanazzal az intézményével. Ennek az az oka, hogy például egy megyei önkormányzat mint iskolafenntartó lehet pályázó is egy adott TISZK esetében, ugyanakkor, ha egy másik intézménye nem ehhez a TISZK-hez kapcsolódik, hanem a régióban másikhoz, akkor abban a TISZK-ben is vállalhat konzorciumi partnerséget. Egy intézmény tehát nem lehet a tervezett egyik TISZK „vezetője”, a másikban pedig „tagintézmény”. A fenntartókra is vonatkozik, hogy egy szakképző iskolájukkal csak egy TISZK-ben vehetnek részt, ugyanazzal az intézménnyel nem vállalhatnak partnerséget két vagy több TISZK-ben. Ennek oka az is, hogy csak egy pályázat kedvezményezettje lehet az iskola ugyanabban az NFT-pályázatban, a két helyről való finanszírozás ugyanabban a témában nem megengedett. Az intézményfenntartó egyetlen iskolája és a hozzá tartozó tagintézményekkel – szervezeti átalakítás nélkül – külön nem indulhat a pályázaton. Elvileg nincs akadálya annak, hogy az anyaintézmény és a tagintézménye másik TISZK tagja legyen. Jogilag viszont rendeznie kell a fenntartónak a helyzetet, mert a TISZK létrejöttekor már nem lehetséges, hogy két külön TISZK-ben legyen az anyaintézmény és tagintézménye. A tagintézményt a másik TISZK-ben önálló intézményként, vagy egy másik intézmény tagintézményeként kell a TISZK létrejöttekor szerepeltetni úgy, hogy a fenntartói jogviszony is rendeződjön. Amennyiben a tagintézmény fenntartói jogát átadja a másik TISZK-ben szereplő fenntartók valamelyikének, akkor ezt a pályázat beadása előtt rendezni kell. Ebben az esetben a másik TISZK-ben az eredeti fenntartó már nem konzorciumi partner.

A 3.1 keretében szerveződő TIOK-ban részt vevő iskola tagja lehet-e a TISZK-nek? Mivel másik pályázatról, más célokról és feladatokról szól a 3.1 intézkedés, ezért nem kizáró ok, ha valamely szakképző iskola mind a 3.1, mind a 3.2.2 és 4.1.1 pályázatban részt vesz. A pályázati útmutatók szerint fel kell tüntetni viszont, hogy a másik intézkedésnél is pályázatot nyújtottak be. Ennek az az indoka, hogy ugyanarra a tevékenységre két helyről nem kaphatnak támogatást. A 3.2.2 és 4.1.1 pályázatot az iskola fenntartója adhatja be, vagy lehet konzorciumi partner, tehát ebben az esetben mint TISZK-intézmény vesz részt a pályázatban a szakképző iskola, nem pedig mint pályázó vagy konzorciumi partner.

A támogatási szerződés megkötése előtt felmerülő költségek hogyan számolhatók el? A pályázat előkészítésével kapcsolatos – külső vállalkozóval végeztetett pályázatelkészítési – költségek általában nem számolhatók el a pályázat benyújtását követően, de a szerződés megkötése előtt felmerült költségek – az IH külön írásbeli engedélye alapján – akkor számolhatók el, ha a költségvetésben betervezésre kerültek. A pályázat-előkészítés költsége –mivel a pályázat beadása előtt keletkezett, és azt a vállalkozó feltehetően a pályázat beadása előtt leszámlázta, utólag már nem számolható el. A projektmenedzsment, a szakmai vezető alkalmazása alvállalkozói jogviszony keretében is történhet, így tehát nincs akadálya a projektmenedzselést külső vállalkozóval végeztetni – figyelembe véve a pályázati útmutató egyéb megkötéseit.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 30

Felújítás, épületbővítés, csúcstechnológiával történő felszerelés csak a központi épület(rész)ben valósítható meg? A kedvezményezett intézmények hogyan jutnak beruházási forrásokhoz? A pályázati útmutató szerint a 4.1 intézkedés 1. komponensében a központi épületet (egy helyrajzi számon elhelyezkedő épületeket) kell felszerelni csúcstechnológiával is, ebből következik, hogy nem lehet több különböző intézménybe telepíteni azokat. Nem kötelező viszont az 5. és 17. szakmacsoport eszközfejlesztését megoldani, bármely, a térség munkaerő-piaci igényei szempontjából fontos csúcstechnológiát jelentő eszköz elhelyezhető a központi épületben, ahol a TISZK mindegyik intézményének tanulói részképzésben vehetnek részt.

A 3.2.2 pályázati kiírása szerint 30%-ban lehet beruházásra fordítani az elnyert keretet. Ez megosztható a konzorciumi tagok (intézmények) között, tehát a 3.2 intézkedés keretében az eszközbeszerzésre, beruházásra fordítható összeg megosztható az intézmények között, nem kell egy helyre koncentrálódnia.

Milyen szakmacsoportokat kell oktatni a TISZK-ekben? A pályázónak vállalnia kell, hogy legalább a Gépészet vagy a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (OKJ 5. vagy 17.) szakmacsoport közül az egyiket oktassák a TISZK valamelyik intézményében, így tehát lehetséges, hogy a TISZK-hez olyan szakképző intézmények is kapcsolódnak, amelyek nem oktatják az 5. vagy 17. szakmacsoport szakképesítéseit. Így tehát a 21 szakmacsoport közül bármelyik előfordulhat a TISZK intézményeiben. Konzorciumi együttműködés esetén tehát nem szükséges, hogy minden konzorciumi tag külön-külön teljesítse a fenti követelményt; elegendő, ha az újonnan létrehozott Térségi Integrált Szakképző Központ teljesíti azt, kiemelendő, hogy előnyt jelent, ha a pályázó a TISZK-ben mindkét szakmacsoport oktatását vállalja. TISZK-pályázatot viszont olyan szakmacsoportokra, szakképesítésekre tervezve kell beadni, amely szükségletfeltáráson alapul, figyelembe veszi a térség munkaerő-piaci igényeit, összehangolja azt a szakképzéssel. Így nem lehetséges, hogy egy adott szakmacsoport összes intézménye tömörüljön egy TISZK-be.

A gazdasági kamarák és a gazdaság szereplői hogyan vehetnek részt a TISZK-ek pályázataiban, illetve azok céljainak megvalósításában? A pályázatoknak – mivel a gazdaság és a szakképzés közötti kapcsolat erősítése az intézkedés prioritása – szükségletfeltáráson kell alapulniuk („felmérik a célcsoport valós igényeit és szükségleteit, a helyi/regionális munkaerőpiacot és az ott jelentkező főbb tendenciákat a képzési és foglalkoztatási célok alátámasztása érdekében”). A pályázati útmutatóban a prioritások és a támogatott projekttel szembeni elvárások között szerepel, hogy a gazdaság szereplőivel, a szociális partnerekkel, valamint a gazdasági kamarák megyei vagy városi szervezeteivel szoros együttműködést kell kialakítani, biztosítva ezáltal a képzés és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtését. A térség munkaerő-piaci igényeinek meghatározásába tehát be kell vonni a gazdaság szereplőit, a gazdasági kamarákat, a munkaügyi központot, a munkaerő-piaci szervezetek képviselőit, elvárás a velük való szoros együttműködés. A pályázati útmutatóban szerepel az is, hogy a TISZK irányítására létre kell hozni (vagy a meglévőt át kell alakítani) egy olyan nonprofit irányító szervezetet, mely biztosítja a központ pályázati célnak megfelelő működtetését. A prioritásoknak megfelelően, a mesterképzés és a szakképesítések magas szintű gyakorlati oktatásának biztosítása – amely előnyként jelenik meg a támogatott projektekkel szembeni elvárásoknál –, megkívánja, hogy a nonprofit szervezet – típustól függő – irányító testületében szerepet kapjanak a gazdaság szereplői, a gazdasági kamarák is.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 31

Mit jelent a 1,5 óra alatt tömegközlekedési eszközzel való megközelítés? Kollégiumi elhelyezéssel kiváltható-e az utazási idõ? A központi épület megközelíthetőségéből kell kiindulni a 1,5 órás utazási időnél. Ez tehát azt jelenti, hogy a tanulónak a lakóhelyétől kell elérnie részképzésre a központi képzőhelyre 1,5 óra alatt tömegközlekedési eszközzel. Célszerű tehát úgy megválasztani a központi épület helyét, hogy lehetőség szerint azonos távolságban legyen a TISZK intézményeitől, tehát a „centrumban” helyezkedjen el. A pályázati útmutatóban és a B/12 mellékletben szerepel, hogy „A létrejövő TISZK működése megoldható úgy is, hogy más pénzügyi forrásokból kollégiumi férőhelyet biztosítanak, vagy iskolabusz-hálózatot működtetnek a napi utaztatás helyett”. Ez tehát azt jelenti, hogy a központi képzőhelyen kollégiumi férőhely biztosításával megoldható a TISZK intézményeiben tanulók központi képzőhelyen való részképzése akkor is, ha ez a TISZK valamely intézményétől, illetve a tanuló lakóhelyétől több mint másfél órányi utazásra van. A pályázatból azonban közvetlenül nem támogatható kollégiumi férőhely kialakítása, iskolabusz-hálózat létrehozása.

A TISZK-ben csak az elméleti és gyakorlati képzés folyik, olyan intézmény diákjai is részesülhetnek gyakorlati képzésben, amely nem tagja a TISZK-nek? A TISZK szakképző intézményeiben/tagintézményeiben továbbra is megmarad az általános képzés és az elméleti-gyakorlati szakképzés. A fiatalok tanulói jogviszonya tehát megmarad az anyaintézményben. A központi képzőhelyen viszont csak részképzés folyik, elméleti és gyakorlati, ezenkívül a közösségi funkciókhoz kapcsolódó programok lebonyolítása is folyhat itt. A szakképzésben részt vevő diákok – akkor is, ha nem a TISZK valamelyik intézményében tanulnak – részt vehetnek gyakorlati részképzésben, ebben az esetben a normatív támogatás időarányosan megosztható a nem TISZK-intézmény és a TISZK között. A projekt 3 éves időtartama után – a funkciók kötelező fenntartása mellett – további intézmények is csatlakozhatnak a TISZK-hez, ebben az esetben a normatíva „elosztása” a TISZK intézményei közötti megegyezés alapján történhet. TISZK-en kívüli intézmények tanulói továbbra is a normatíva időarányos megosztásával részesülhetnek részképzésben.

A TISZK-et irányító szervezetnek milyen a viszonya az intézményekhez és projektmenedzsmenthez, a TISZK-ben dolgozók közalkalmazottak lesznek-e? Az intézmények részei a TISZK-nek. Az irányító szervezet a program, a szakképzés összehangolására, továbbá a központi képzőhely irányítására jön létre, így az intézmények „jogviszonya” az irányító szervezettel (és az intézményekkel) együttműködés, amelyet a beadott pályázatban rögzítenek az iskolafenntartók. A TISZK szakképzést folytató intézményeiben/tagintézményeiben továbbra is megmarad a dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, viszont a TISZK irányítására kialakítandó nonprofit szervezet és a központi képzőhely alkalmazottai – a nonprofit szervezeti formától függően – nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban a szervezettel. A TISZK irányítására létrejövő nonprofit szervezetnek van alapítója, „ügyvezetője”, aki lehet egyben a projektvezető is, irányító testülete (formától függő megnevezéssel, felügyelő bizottsága). A nonprofit szervezet alkalmazottai a projektmenedzsment tagjai (szerződésesek, részmunkaidősök is lehetnek), akik a projektet, továbbá a központi képzőhelyet irányítják, és szervezik a tanulók részképzését, a TISZK minden feladatát az önállóságukat minden más szempontból megtartó iskolaigazgatókkal együttműködve (a pályázatnak tartalmaznia kell, hogy melyik iskola milyen feladatokban vállalt szerepet). A központi képzőhely igazgatására külön személy is alkalmazható. Az irányító testületben szerepet kell kapnia a pályázók és konzorciumi partnerek (fenntartók) képviselőinek, akik lehetnek az iskolaigazgatók is (javasolt!), továbbá a gazdaság (a térség nagyvállalatainak képviselői, a tanulók gyakorlati képzését tanulószerződéssel biztosítók stb.), a gazdasági kamarák, munkaügyi szervezetek képviselői. A TISZK menedzsmentjét (projektvezető, pénzügyi vezető stb.) az irányító szervezet bízza meg, alkalmazottként vagy megbízási szerződéssel. Ebből következik, hogy – ha az irányító szervezet egy OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 32

kht. vagy egy közalapítvány – nem köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyba kerül a főállású projektmenedzsent. A megbízási szerződéssel részmunkaidőben foglalkoztatott projektmenedzsment eredeti jogviszonyát megtarthatja. Amennyiben az irányító szervezet egy – a céloknak megfelelően átalakított – iskola, akkor az ő alkalmazottjaként a projektmenedzsmenttel határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesíthető. Ez attól függ, hogy kinek az alkalmazásában állnak majd.

Lehet-e pályázó és/vagy kedvezményezett egyesületi formában működő szervezet? Egy egyesület – amennyiben iskolafenntartó, tehát iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménye is van – lehet pályázó és konzorciumi együttműködő partner is. A pályázatnál azonban fontos kikötés, hogy közvetlenül nem részesülhet a támogatásból profitorientált vállalkozás. Ez az egyesület esetében annyit jelent, hogy az általa létrehozott vállalat már nem lehet kedvezményezettje a pályázatnak, a kedvezményezettek az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények lehetnek.

Új épület építéséhez lehet-e támogatást kérni a 4.1.1 komponens keretében? Az így feltett kérdésre nem a válasz, viszont bővítésként épületrészt (vagy egy helyrajzi számon egy épületet) lehet építeni, csak zöldmezős beruházást nem lehet finanszírozni. Más kérdés, hogy nem célszerű, mert minél kisebb részt képvisel a beruházásban az épület, annál kedvezőbb az elbírálása. Kifejezetten új épület építését tehát nem támogatja az intézkedés, mivel a komponens olyan épületbővítések és -rekonstrukciók végrehajtását, valamint az ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzést célozza meg, amely összhangban áll a pályaorientációs, a szakmai elméleti és gyakorlati képzéssel, a térség munkaerő-piaci igényeivel. A pályázati útmutató 1.2.2. pontja felsorolja a támogatható tevékenységeket, melyek a következők: − a többcélú funkciót lehetővé tevő és a közösségi igényeket is kiszolgáló épületbővítés és -rekonstrukció, − központi képzőhely kialakítása, a szükséges épületrekonstrukció, -bővítés, amely biztosítja a térségben tanulók gazdasághoz közeli gyakorlati képzését, − a fizikai infrastrukturális beruházások részeként eszközbeszerzés. Amennyiben a felújítás több épületet érint, de azok egy helyrajzi számon vannak, támogatható a pályázat.

Hogyan tervezzék a tananyagfejlesztést, tekintettel kell-e arra lenni, hogy a nem a kiemelt szakmacsoportba tartozó szakképesítések más pályázónál is előfordulhatnak, és össze kell hangolni a fejlesztést? A tananyagfejlesztések mint az OKJ szerinti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei alapján elkészített központi programok helyi szakmai programjai jelennek meg, így a helyi sajátosságokat kell érvényesíteni, mind a program tervezése, mind a végrehajtás során. Megjegyzés: A következő kitételek szerepelnek a TISZK definícióban és a pályázati útmutatóban: − „A nyertes pályázatokban szereplő eszközbeszerzések és tananyagfejlesztések országos szintű koordinálását a közreműködő szervezet (OMAI) végzi.” − „A nyertes pályázóknak együtt kell működniük a közreműködő szervezettel (OMAI) az eszközbeszerzések és tananyagfejlesztések koordinációjában.” Ez azért fontos, hogy például egy e-Learning tananyagfejlesztés ugyanarra ne történjen 16 helyen, vagy ugyanazt az eszközt ne külön közbeszerzési eljárás keretében szerezzék be a nyertesek.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 33

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 34

Szakképzést folytató intézmény

önkormányzati társulás

Szakképzést folytató intézmény

FENNTARTÓ

Szakképzést folytató intézmény

ÚJONNAN KIALAKÍTOTT ÉS MŰKÖDTETETT tanműhely(ek), elméleti képzést szolgáló termek és közösségi terek

PROJEKT-MENEDZSMENT

IRÁNYÍTÓ SZERVEZET

Felsőoktatási intézmény

FENNTARTÓ

nonprofit szervezet

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

FENNTARTÓ

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 35

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

A TISZK-ek létrehozásának lehetséges módjai

ÚJONNAN KIALAKÍTOTT ÉS MŰKÖDTETETT tanműhely(ek), elméleti képzést szolgáló termek és közösségi terek

PROJEKT-MENEDZSMENT

SZAKKÉPZÉST FOLYTATÓ INTEGRÁLT INTÉZMÉNY

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

FENNTARTÓ vagy konzorciumi együttműködés

Szakképzést folytató intézmény

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 36

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

FENNTARTÓ

Nonprofit szervezet

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

A TISZK-ek létrehozásának lehetséges módjai

ÚJONNAN KIALAKÍTOTT ÉS MŰKÖDTETETT tanműhely(ek), elméleti képzést szolgáló termek és közösségi terek

PROJEKT-MENEDZSMENT

IRÁNYÍTÓ SZERVEZET

Szakképzést folytató intézmény

Szakképzést folytató intézmény

Konzorciumi együttműködési megállapodás

Szakképzést folytató intézmény

FENNTARTÓ

Szakképzést folytató intézmény

A TISZK önfenntartó lesz vagy részesül normatív támogatásban? A projekt ideje alatt a pályázatból finanszírozható a TISZK központi képzőhelye, de természetesen a tanulók után járó normatív finanszírozás is felhasználható a TISZK működtetésére (például a tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban részesülő tanulók után járó 20%-os normatíva vagy a gyakorlati normatíva megosztása). Az utána következő időszakban a finanszírozás többpólusú, a tanulók után járó normatíva hasonló módon használható a központi képzőhely finanszírozására, viszont a programnak megfelelően a központ olyan funkciókat is ellát, amelyek bevételeket eredményeznek. A jelenlegi törvényi szabályozás még nem teszi lehetővé a központi képzőhely képzési alapból történő finanszírozását, ennek jogszabályi hátterét meg kívánjuk teremteni a program lezárásáig.

AZ ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET KÖZPONTI PROGRAMJÁNAK LÉNYEGI ELEMEI A központi program tartalmazza a szakmastruktúra-fejlesztést, és ezzel egyidejűleg az állam által elismert szakképesítések jegyzékének tartalmi és szerkezeti megújítását is. A központi program kedvezményezettje a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI). A programot konzorciumi partnerségben valósítja meg az EDUCATIO Kht.-vel és az Apertus Közalapítvánnyal. A komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a fejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magába. A jelenlegi Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) jegyzékben szereplő foglalkozások munkakörelemzésének eredményét, kompetenciaprofiljait összehasonlítják a jelenlegi Országos képzési jegyzékben (OKJ), a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeivel, a szakmacsoportos alapozás, továbbá a szakmai alapozás követelményeivel. Az összehasonlítások értékelése alapján kidolgozásra kerülnek a modultérképek, amelyek az alapját jelentik az OKJ új struktúrájának. A program magában foglalja a szakképesítések ISCED-szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározását. A modulok, a részszakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével lehetővé válik az OKJ-ban szereplő szakképesítések számának csökkentése is. A szakképesítések számának csökkenése egy bizonyos korlátig pozitív jelenség, mert lehetővé teszi a szélesebb alapozást, és későbbre tolja a speciális, munkahelyhez kötött ismeretek elsajátítását. A csökkentés mértékének behatárolása a fejlesztés feladata. A szakképesítések számának csökkentését indokolják: − A foglalkozáselemzésből kiindulva kevesebb foglalkozás van, mint szakképesítés. − A foglalkozásigényekhez való igazítás. − Egy foglalkozást 5-10 szakképesítéssel lehet betölteni. − Sok a nem oktatott, illetve kis létszámmal oktatott szakképesítés az OKJ-ban. A fejlesztés keretében alakul ki a moduláris rendszer, amelynek előnye, hogy − kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, − elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, − lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, − megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, − az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységessé válik, − a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető. A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedéssel lehetőséget teremt a szakképzésből való folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. (A „szakképzésből való folyamatos ki- és belépés” rendszerén azt értjük, hogy az egyén tervezi a pályáját, amelyhez kiválasztja a szükséges modulok elvégzését). Néhány modul elsajátításával a képzésben részt vevők részszakképeOKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 37

sítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jutnak. (A „részszakképesítés” a munkaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat ad, amelyek lehetővé teszik egy adott munkakörben az elhelyezkedést. A részszakképesítés rövidebb idő alatt megszerezhető, és biztosítja a tanulmányok folytatását – a már teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismerésével – mind az iskolai rendszerű, mind iskolarendszeren kívüli képzésben, az egész életen át tartó tanulás részeként.) A kialakítandó rendszer létrehozásával a program megteremti az alapját a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is. A fejlesztés során a beszámítás működési folyamata is kidolgozásra kerül. Így az egész életen át tartó tanulás tervezetté válik. A program keretein belül az újonnan kialakított OKJ-ba sorolt szakképesítések moduljainak (egy modul a dolgozó/tanuló számára a munkakör egy adott szakmai feladatcsoportjának sikeres végrehajtásához szükséges kompetenciák összességének elsajátítását teszi lehetővé) kidolgozására és bevezetésére kerül sor. Elkészülnek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, vizsgakövetelmények stb.) várhatóan 200 iskolai rendszerben is oktatott szakképesítésre, és a szakmai és vizsgakövetelmények várhatóan további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben oktatható szakképesítésre. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. Valamennyi kidolgozott dokumentumot az Oktatási Minisztérium jóváhagyja, jogszabályként, illetve közleményként kiadja. A modularizálást követő digitális tananyagfejlesztés során a szakmai partnerekkel egyeztetés alatt álló 21 szakmacsoportból 16 +(megközelítőleg )1/2-ben végezhető el hatékonyan, a meglévő szakmai egyetértésre alapozva tananyagfejlesztés. A tananyagfejlesztések illeszkednek az Oktatási Minisztérium megbízásából az Educatio Kht. által fejlesztett Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrendszer készítése során meghatározott műszaki és szakmai követelményekhez és a nemzetközileg szabványként elfogadott ajánlásokhoz (pl. SCORM, LOM), melyek az egységes, szabványosnak tekinthető megvalósításon túl megteremtik a szakmai alapját a szakképzési és közoktatási tartalmak közötti átjárhatóságnak is, mely a szakmai alapképzések és a közismereti képzések alapképzésben való találkozásakor kiemelten előnyösek. A szakmacsoportos fejlesztéseket szakértői bázissal kell segíteni, melynek feladata mind a szakmai szempontok érvényesítése, mind a műszaki-informatikai elvárások számonkérése, illetve a szakmacsoportok megújítása során kialakuló követelményrendszerek alapján a tananyagok validálása. Az elkészült digitális tananyagok az SDT keretrendszerében és pilot jelleggel egy LMS (Learning Manangement System – tanulásmenedzsment-rendszer) jeleníthetők meg. A tartalmak egységesítéséhez, a megjelenítés egységességéhez szükség van folyamatos hátteret biztosító fejlesztői rendelkezésre állására is, illetve biztosítani kell a felhasználást segítő ügyfélszolgálatot. A szakmacsoportok megújítását követően szükség lesz a módosítások átvezetésére, valamint a szakmai munka során elkészült követelményeknek megfelelő elemek pótlására is. A programozási időszak végére valamennyi szakacsoport tekintetében elő kell állnia az alapképzések megszerzéséhez szükséges oktatást támogató digitális tananyagoknak. Mivel jelenleg a számítógéppel segített oktatás aránya a nem informatikai tárgyakban igen alacsony (1-5%), különös gondot kell fordítani az elektronikus tananyagok használatának elterjesztésére. Biztosítani kell a tanárképzésben, tanártovábbképzésben az IKT alapú oktatás elterjesztését. Az elkészült digitális taneszközök az adott tantárgy digitális feldolgozásra érdemes (alkalmas) ismereteit dolgozza fel megadott óraszámban (foglalkozásszámban), amelyek hatékonyan kiegészíthetik a hagyományos tanórákon alkalmazott taneszközöket. Ez a fejlesztés ezért nem törekszik (első körben) szakmai teljességre.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 38

Új szakképzési szerkezet c. központi program mérföldkövei Mérföldkövek

Mikorra kívánja elérni azt?

I. ELŐKÉSZÍTÉS

2004. 09. 30.

1. A szakmastruktúra-fejlesztés irányelveinek meghatározása

2004. 09. 30.

2.

3.

A szakképesítésért felelős minisztériumok, szakképző intézmények, a gazdasági kamarák és a fenntartók, szociális partnerek, továbbá szakértőik közötti intézményes kapcsolat (együttműködés rendszerének) kialakítása A programban részt vevők kiválasztási kritériumainak meghatározása

II. MODULARIZÁCIÓ 1.

2.

folyamatos 2004. 09. 30. 2005. 03. 31.

A moduláris képzési rendszer kifejlesztése, módszereinek kidolgozása a szakmacsoportokban szereplő szakképesítések és a foglalkozási csoportok elemzése alapján

2004. 12. 31.

A foglalkozáscsoportok elemzése alapján kialakított új képzési modulok, részszakképesítések, szakképesítések dokumentumrendszerének fejlesztése (munkakörelemzések, validálás, feladatelemzések, kompetenciaprofilok, modultérképek)

2005. 03. 31.

III. ÚJ SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA

2005. 06. 30.

1. A modulok, a részszakképesítések és a szakképesítések rendszerének fejlesztése

2005. 06. 30.

2. Szakképesítések különválasztása ISCED-szintek szerint

2005. 06. 30.

3. Alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása

2005. 06. 30.

4. Ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések

2005. 06. 30.

5. Javaslat az új szerkezetű OKJ bevezetésére

2005. 06. 30.

IV. DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSE

2006. 06. 30.

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 2. 2.1 2.2 3.

4.

I. Fázis. Szakmacsoportonként a szakmai előkészítő érettségi tárgyak tananyagának és kiegészítő anyagainak digitális fejlesztése Egységes szabvány, forgatókönyv, különböző interaktív elemek formátumának kialakítása A 16+1/2 szakmacsoport szakmai előkészítő érettségi követelményének digitális tananyagfejlesztése A modulrendszer felülvizsgálata utáni esetleges tartalmi változások átvezetése Kiegészítő digitális taneszközfejlesztés és ehhez kapcsolódó szolgáltatási rendszer

2005. 09. 01.

2006. 02. 28.

II. Fázis. Két kiemelt szakmacsoportra (5. és 17.) épülő iskolai rendszerben oktatott szakképesítések közös moduljainak digitalizált tananyagfejlesztése Alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések közös moduljainak digitalizált tananyagfejlesztése Felsőfokú szakképesítések közös moduljainak digitalizált tananyagfejlesztése

2006. 06. 30.

A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított dokumentumrendszer elkészítése (képzési programmodulok, vizsgakövetelmények, eszközjegyzék)

2006. 06. 30.

Az előzetes tudás mérése, értékelése, beszámítása módszereinek kidolgozása

2006. 06. 30.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 39

Mérföldkövek V. TOVÁBBKÉPZÉS 1.

Mikorra kívánja elérni azt? 2006. 12. 31.

A kiemelt szakmacsoportra épülő moduláris felépítésű, iskolai rendszerben oktatott szakképesítések digitális tananyagfejlesztésére vonatkozó pedagógiai, szakmódszertani ismeretek témában továbbképzések a pedagógusok, valamint a mérnök-tanár és közgazdász-tanárok képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmények oktatói részére

2006. 09. 30.

2.

A kiegészítő szolgáltatási rendszer továbbképzési moduljainak és rendszerének fejlesztése

2006. 02. 28.

3.

A gazdálkodó szervezetek szakemberei, a társadalmi partnerek szakértői, pedagógusok, a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végzők, intézményvezetők, intézményfenntartók, tanácsadók, programfejlesztők felkészítése, továbbképzése a komponenssel kapcsolatos módszertani, szakmai feladataikra

2005. 03. 31.

Pedagógusok, gyakorlati oktatók felkészítése, továbbképzése a moduláris képzési programok bevezetésére

2006. 12. 31.

4.

VI. NYOMON KÖVETÉS

2006. 12. 31.

1. Hatékonyság- és beválásvizsgálatok végzése

2006. 12. 31.

2. Programok ellenőrzése, korrekciója

2006. 09. 30.

3. Eredmények terjesztése

2006. 12. 31.

A pályázatok és a központi program hatása a jogszabályokra A pályázati és központi programokban végrehajtott fejlesztéssel párhuzamosan és annak eredményeképpen vizsgálni kell a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat, amelyek összefüggenek a szakképzéssel, és felülvizsgálatuk, módosításuk szükséges az elkövetkező 2-3 évben ahhoz, hogy a fejlesztés eredményeinek országos bevezetése ne ütközzön jogszabályi akadályokba. A leglényegesebb jogszabályok: Törvények: − 1993. évi LXXIV. törvény a közoktatásról − 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről − 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról − 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról,ű − 1999. évi CXX. törvény a gazdasági kamarákról − 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Rendeletek: − Az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet − A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet − A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet − A szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet − A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 40

− Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről szóló 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet − Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet − A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény végrehajtásáról szóló 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet − A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet

TÁJÉKOZTATÓ A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETÉRŐL ÉS A 2004. II. FÉLÉVBEN TERVEZETT FELADATOKRÓL A „Szakiskolai fejlesztési program” (a továbbiakban: SZFP, program) a 2015/2003.(I. 30.) Kormányhatározatának első pontja, valamint az Oktatási Minisztérium (továbbiakban: OM) 2002. november 11-i miniszteri értekezlet döntése értelmében a 2002/2003. tanév második felében indult. A programot már a 2003/2004. évi tanévnyitó kiadvány is tartalmazta. A mostani tájékoztató nem csak az SZFP-ben közreműködő szakiskoláknak szól, hanem minden érdeklődő számára kívánunk információkat nyújtani a programban az elmúlt egy évben elért eredményekről. Bemutatjuk az egyes komponensekben végzett tevékenységeket, ezek eredményeit, majd a projektek munkáját, valamint az ún. támogató sáv (pályázatok, konferenciák,) megvalósult tevékenységeire is kitérünk. A program irányításában és finanszírozásában 2003 őszén változások történtek: a Nemzeti Szakképzési Intézetbe (továbbiakban: NSZI) került át a Program Koordinációs Iroda (továbbiakban: PKI), amely az SZFP technikai lebonyolításának fontos háttérbázisa. A program irányítási struktúrája egyszerűsödött: az Oktatási Minisztérium Szakképzés-fejlesztési Főosztályán dolgozó köztisztviselők a munkatervek elfogadásában, a végrehajtandó feladatokhoz szükséges források megteremtésében, a feladatok végrehajtásának ellenőrzésében kaptak szerepet, míg a komponens- és projektvezetők feladata a szükséges feladatok kezdeményezése, a feladatok határidőre történő, minőségi végrehajtása, az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás lett. A komponens- és projektvezetők kiterjedt szakértői gárdára támaszkodhatnak a feladatok végrehajtása során. A szakértői kör kiválasztására egyrészt a program indulásának elején került sor, másrészt viszont a későbbiekben állásfoglalás született arra, hogy más szakértői listákon szereplő szakemberek szintén felkérhetőek a programban aktuálissá váló feladatok elvégzésére. Ilyen vonatkozásban felkérhető szakértői tevékenységre az érettségi vizsgaelnöki és a szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, a közoktatási és a szakképzési szakértői névjegyzékekről1, továbbá a különböző központi feladatok végrehajtására2 korábban kiválasztott szakértők is. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy az erőforrásokat ismételten szakértői pályázat meghirdetésére, szakértők kiválasztására kelljen fordítani. 2004. július elsejétől újabb nagy jelentőségű változás következett be: a program operatív irányítása az NSZI-be került át. Ettől azt várjuk, hogy a döntési szintek csökkentésével felgyorsul a program végrehajtása, a program rugalmasabbá válik. Az NSZI jogosult lesz a programnak az OM által jóváhagyott munkatervek szerinti végrehajtására. A munkatervek 2004 II. félévére elkészültek, jóváhagyásuk 1

Ilyen szakértői névjegyzékkel minden szakképesítésért felelős miniszter rendelkezik.

2

Ilyen szakértői lista például a COMENIUS programra kialakított is.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 41

is megtörtént. Amennyiben nem válik szükségessé a munkatervektől való eltérés3, az OM-nek a beszámoló elfogadása, valamint az ellenőrzés marad a feladata. Ugyanakkor viszont a munkatervtől való eltérés engedélyezése megmarad az OM hatáskörében. 2004 októberében-novemberében megkezdődik a következő (fél)éves munkatervek elkészítésének folyamata, amelynek jóváhagyása az OM kompetenciája marad. A program megvalósításához szükséges pénzösszeget – az eredeti elképzelések szerint – két forrásból kellett volna biztosítani: központi költségvetésből és a Munkaerő-piaci Alap (továbbiakban: MPA) képzési alaprészéből. A megvalósítás első évében az OM költségvetése 341 millió forint központi költségvetési forrást tartalmazott, de az elvonások hatására ez a keret csökkent. 2004-ben az OM költségvetése már egyáltalán nem tartalmaz előirányzatot az SZFP végrehajtására, vagyis a programot kizárólag az MPA képzési alaprésze finanszírozza. A program végrehajtása három évre tervezett. Az első szakasz a program indulásától 2004. június 30-ig tart, a második 2004. július 1-jétől indul és 2005. június 30-ig terjed, a harmadik 2006. június 30ig tart. Ezt követően új tevékenységek már nem indulhatnak, csak a megkezdett feladatok befejezésére, pénzügyi elszámolásra kerülhet sor. A program pénzügyi zárását 2006. december 31-ig kell befejezni.4 A programban tervezett feladatok öt nagyobb komponensbe és öt tematikus projektbe sorolhatóak. Ezek: – Az „A” komponens a szakiskola 9. és 10. évfolyamán oktatható közismereti tantárgyak és a szakmai alapozás tartalmi és módszertani megújítását tűzi ki célul. – A „B” komponens célja a szakiskolák szakképző évfolyamain oktatható szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, központi programjainak korszerűsítése, a valamint a szaktanárok, szakoktatók módszertani kultúrájának fejlesztése. – A „C” komponensnek a célja a szakképzés bemeneti követelményeinek kompetencialapú megfogalmazása, valamint olyan programok kidolgozása, amelyek hozzásegítik az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőket a bemeneti kompetenciák elsajátításához. – A „D1” komponensben a változásokra rugalmasan reagálni képes önfejlesztő iskolai vezetés, – a „D2” komponensben pedig az önértékelésen alapuló minőségfejlesztés elterjesztés a cél. A komponensek céljait segíti az Idegen nyelvi (angol és német), a Pályaorientáció, az Informatika és a Mérés-értékelés projekt.

I. MEGVALÓSULT FELADATOK Általános feladatok A program során egyik legfontosabb teendő olyan tananyagok, kerettantervek kialakítása, központi programok, mérési-értékelési, minőségbiztosítási modellek, kompetencia alapú bemeneti programok fejlesztése, olyan módszerek kidolgozása, valamint olyan vezető- és tanártovábbképzések szervezése, amelyek célja, hogy a szakiskolai tanulók nevelése, oktatása, képzése sikeresebb legyen a korábbiakénál: kevesebben morzsolódjanak le, javuljon képzettségük munkaerőpiaci értéke.

Tananyagfejlesztés – komponensenként A program „A” komponensében a tantervfejlesztés alapjául szolgáló diagnosztizáló mérésekre került sor. A 9. és 10. évfolyamon mintegy 12 ezer mérőlap kitöltése és értékelése történt meg. A beérkezett

3

A munkatervek az eredeti feladatok, határidők, költségkeretek szerint kerülnek végrehajtásra.

4

Az itt ismertetett szakaszok csak abban az esetben maradnak, ha a program zárására valóban 2006-ban kerül sor. Amennyiben sor kerül a program kiterjesztésére, a program zárásával kapcsolatos feladatok egy évvel későbbre datálhatóak.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 42

mérőlapok elemzései alapján levonható következtetések fontos kiindulópontot jelentettek a tantervek fejlesztéséhez. A tantervfejlesztés alapelvei az alábbiak voltak: • a szakmai alapozás tekintetében a szakiskolai kerettanterv „A” változatának óraszámai az irányadóak, • a közismereti arányoknál a NAT-ról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet volt az irányadó, • a tananyagfejlesztés moduláris szerkezetű annak érdekében, hogy az egyéni haladás és fejlesztés biztosításához, a differenciált oktatás hatékonyabb megvalósításához minél nagyobb segítséget kapjanak a felhasználók, • a fejlesztők figyelemmel voltak a beszámíthatóságra és az átjárhatóságra, • a tantervek fejlesztése során a tevékenység-központúság dominált. A fejlesztés eredményeként 2004 áprilisában elkészültek az egyes műveltségterületekre a kerettanterv-tervezetek, amelyek alapján a képzés a 2004/2005. tanévben megkezdődik az „A” komponensben közreműködő 70 intézményben a 9. évfolyamon5. A tananyagfejlesztésbe a programban közreműködő intézmények tanárai is bekapcsolódhattak a két meghirdetett pályázaton keresztül. Ezek közül az egyik a kerettanterv-tervezetekhez illeszkedő helyi tantervekre, a másik pedig a bevált, iskolai kezdeményezésekre, tantervi modulokra, projektekre, módszerekre irányult. A „B” komponensében megvalósult feladatok összekapcsolódnak az Országos képzési jegyzéknek a szakképzési törvény módosítása miatt is szükségessé vált korszerűsítésével. A munkát úgy ütemeztük, hogy először a szakiskolában oktatható azon szakképesítéseknek a szakmai és vizsgakövetelménye került felülvizsgálatra, amelyeknek oktatását6 a komponensbe tartozó intézmények tervezik7. Ezekhez a 2005. szeptemberi indításhoz szükséges központi programok is elkészültek 2004. június 30-ig. A munkák során együttműködés valósult meg a gazdaság képviselőivel annak érdekében is, hogy elkerüljük a párhuzamos fejlesztéseket: a gazdasági kamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a kamarák készítik el, az SZFP keretében csak a központi programok fejlesztése, valamint egyéb tanulást, tanítást segítő segédletek fejlesztése történik meg. A program „D1” önfejlesztő iskolai komponensében elkészült az önfejlesztő iskolai tanár-továbbképzési program, majd annak akkreditálására is sor került. Az önfejlesztő iskolai program lényege, hogy a változások, változtatások szükségének felismerése után olyan módszereket és eszközöket adjon az iskolák vezetőinek, tanárainak és az iskolákkal együttműködő gyakorlati képzést végző és az iskolákat fenntartó szervezetek képviselőinek a kezébe, amelyek hozzásegítik őket a szükséges korrekciók meghatározásához és azok elvégzéséhez. Ezekkel a technikákkal a változásokra rugalmasan reagálni tudó, a kihívásokat kezelni tudó iskolai menedzsment kialakításához kíván az SZFP vezetése segítséget adni. A „D2” önértékelési, minőségfejlesztési komponens keretében kidolgozásra került az önértékelési modell első szintje. Az intézmények – a felkészítő tréningek után (intézményenként két fő, összesen 180 pedagógus) – szakértői támogatással elkészítették önértékelésüket, és meghatározták fejlesztési céljaikat. Ez utóbbiak megvalósítására intézkedési terveket dolgoztak ki, és az iskolák már az intézkedési terveiket valósítják meg. A kidolgozott önértékelésre és intézkedési tervekre – a külső szakértői értékelés után – visszajelzéseket kaptak az intézmények, és egyedi megfontolás alapján, amennyiben szükségesnek tartották, módosították terveiket. Az intézkedési tervek rövid, közép- és hosszútávú célok 5

Megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, amely alapján a kerettantervek akkreditációjára 2004 őszén kerülhet sor. Az akkreditáció után szabadon használhatóvá válnak más, az SZFP-n kívüli iskolák számára is. 6

Az iskolákban végzett felmérés alapján 40 szakképesítés érintett a programban. A többi szakiskolában oktatható szakképesítés képzési dokumentumainak a felülvizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja keretében kerül sor. 7

A munkák során szoros együttműködés valósult meg a szakképesítésért felelős minisztériumokkal az SZFP-ben való közreműködésre általuk kijelölt szakértők révén.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 43

elérésére irányulnak, amelyek nyomon követésére, időszakos visszamérésére a program végrehajtása során figyelmet kell fordítani. Az Idegen nyelvi (angol, német) projekt fejlesztő munkálatait végző szakértők kérdőíves felméréssel és személyes látogatásokkal készítették elő a fejlesztő munkálatokat. A 9-10. évfolyam részére új idegen nyelvi kerettantervet-tervezet készült, melynek alapján 2004 szeptemberében ezen új tanterv alapján kezdődik meg a nyelvoktatás a program 70 iskolájában. A Pályaorientációs projekt keretében kidolgozásra került a 9. évfolyamon tanuló diákok számára egy feladatokat tartalmazó munkafüzet. A pályaorientáció tantárgy tanításához, oktatási szakmai háttéranyagként tanári kézikönyv készült. A kiadvány kitér a pályaorientációnak, mint tantárgynak és - az információnyújtás révén - mint folyamatnak a szakképzésben történő megjelenésére, összefoglalja a téma ismeretanyagát és módszertanát – annak pszichológiai alapjaival –, és a kerettantervhez kapcsolódóan foglalkozásvázlatokat ajánl a foglalkozásokat vezető pedagógusok számára. Az Informatikai projekt keretében kifejlesztésre került a PLUTO Edu Learning Management System, tanulást szervező és támogató keretrendszer, amellyel a nyugat-dunántúli régió intézményei – köztük a programban közreműködő szakiskolák is – támogatást kaphatnak. Digitális tananyagfejlesztés kezdődött meg a „B” komponens által meghirdetett pályázati felhívásra forgatókönyvet benyújtó nyertes pályázók közreműködésével, valamint a „C” komponensben a tanárok munkáját segítő, a projekt módszer elterjesztését segítő CD kidolgozásával.

Tanártovábbképzések, tréningek – itthon és külföldön A komponensben, projektekben több hazai tréning, továbbképzés keretében folyt az iskolai vezetők, pedagógusok felkészítése a programban megfogalmazott feladatok végrehajtására. A program irányítóinak komoly szándéka, hogy támogatva az iskolai innovációkat, bátorítva a helyi kezdeményezéseket a szakiskolák humán erőforrásának fejlesztésére irányítják a figyelmet, melynek hosszú távon a legjelentősebb a szerepe a korszerű oktatás, képzés kialakításában, és a gyorsan változó feltételekhez való folyamatos alkalmazkodásban van. A központilag megrendezésre került továbbképzések jelentős része akkreditált képzés volt. Emellett szükség volt a fejlesztési eredmények bemutatására, a kifejlesztett oktatási dokumentumok megismertetésére. Továbbá sor került nem központilag, hanem lokálisan megszervezett képzésekre is. A „D1”önfejlesztő iskolai komponens a program keretében elsőként kezdte meg azt a képzést, amelyen az intézmények igazgatója, egy közismereti tantárgyat oktató pedagógusa, egy szakmai tantárgyat oktató tanára és egy külső gyakorlati helyen oktató személyből álló csoportok vettek részt. A program során mintegy 200 fő tréningjére került sor 4-5 napos ciklusban, majd a képzéshez csatlakozott az iskolafenntartó képviselője is8. 2004. február–március hónapban a hazai önfejlesztő képzést befejező csoport tagjai külföldi tapasztalatszerző tanulmányúton vehettek részt. A szakmai tanulmányutak összességében nagyon sok új ismerettel, tapasztalattal gazdagították a résztvevőket, szélesítették látókörüket az iskolák környezetében bekövetkező változásokkal kapcsolatos lehetséges reakciókat, döntési technikákat, vezetési-irányítási módszereket, a partnerekkel – vállalkozások és képviselőik, önkormányzatok, kamarák, szülők, stb. – való együttműködést illetően. Befejeződött a „D2” önértékelési, minőségfejlesztési komponens keretében iskolánként két fő – az intézményben a minőségfejlesztéssel foglalkozó vezető, tanár –, továbbá mintegy 60 fő szakértő képzése. Ehhez kapcsolódtak a 2004. február-március hónapban, összesen 90 fő9 részvételével szervezett külföldi tanulmányutak. Az „A” komponensben kifejlesztett tantervek megismertetésére, megvitatására került sor azon a háromnapos, 2004. március-április hónapban megvalósult hazai továbbképzés-sorozaton mintegy 800 8

Az SZFP-ben közreműködő iskolák által delegáltak képzése 2004. végére fejeződik be. Ekkor 360 fő – a fenntartók képviselőivel együtt mintegy 400 fő – képzésére kerül sor. 9 Mind a D1, mind pedig a D2 komponens keretében 2005. tavaszán folytatódnak a külföldi tanulmányutak azok számára, akik 2004. tavaszán nem vehettek részt külföldi tapasztalatszerzésen.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 44

fő részvételével, melyen a műveltségterületeket és a szakmacsoportokat intézményenként 1 fő tanár képviselte. A „C” komponensben részt vevő szakértők felkészítésére 2004 márciusában került sor a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák kidolgozása érdekében. Ezt követően áprilisban, egy akkreditált tanártovábbképzési program zajlott „A hatékony tanulásszervezés módszerei” címmel, melyen a hagyományostól eltérő tanulási-tanítási technikák megismertetése volt a cél. A külföldi tapasztalatok hazai hasznosítása volt a célja a „C” komponens két szakértői csoportja külföldi látogatásának is, melynek során a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésének megismerésére, a kompetencialapú képzés tanulmányozására nyílott lehetőség. A szakiskolai pedagógiai gyakorlatban a korszerű mérési-értékelési módszerek elterjesztése érdekében három akkreditált tanár-továbbképzési program lebonyolítására került sor, 80 fő részvételével. A program keretében gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködésre nyílt lehetőség a holland CITO-val, és előkészítésre került az érzelmi intelligencia mérésére felkészítő programrész is. Az Informatikai projektben két központi továbbképzésre került sor 2004 márciusában és áprilisában az iskolák pedagógusainak részvételével, amely a multimédiás tananyagfejlesztői feladatokra való felkészítést volt hivatott segíteni, valamint az iskolák Web-lapjainak az elkészítéséhez kaptak a résztvevők segítséget. Ezen kívül lokálisan, az iskolákhoz kihelyezett támogatással több száz pedagógusnak nyílt lehetősége az ECDL képzés elvégzésére, a vizsga letételére, amely hozzájárulhat a szakiskolákban tanító tanárok, oktatók informatikai ismereteinek fejlesztéséhez. A program jelentős szerepet tulajdonít a szakiskolákban folyó pályaorientációs tevékenységnek. A Pályaorientációs projekt keretében a tanárok 2004 áprilisában továbbképzésen kaptak segítséget a 9. évfolyamon szervezhető pályaorientációs tevékenység újszerű megszervezéséhez. Az Idegen nyelvi projekt keretében 2003 nyarán 192 fő továbbképzésére került sor anyanyelvi környezetben angol, illetve német nyelvterületen. A képzésen nyelvtanárok, továbbá szakmai tantárgyakat oktató tanárok vehettek részt. A négyhetes külföldi képzést 2003 novemberében egyhetes magyarországi tréning zárta, melynek során elsődlegesen a nyelvtanári módszertan fejlesztése volt a cél. Az iskoláknak nyújtott támogatás keretében – három féléven keresztül – akkreditált angol és német nyelvtanfolyamon való részvételt támogat a program, első félévben az erre a célra felhasználható támogatás 35 ezer forint volt személyenként10.

Tanácskozások, munkaértekezletek 2003 novemberében az „A”, „B” és „C” komponens nyitó konferenciát tartott az érintett intézmények képviselői számára, amelyen a komponenseket átfogó „D1” és „D2” komponensek, valamint a tematikus projektek vezetői is tájékoztatták az intézmények vezetőit a várható eseményekről, feladatokról. A programmal kapcsolatban a programmenedzsment számára javaslattevő és tanácsadói funkciót ellátó Programirányító Bizottság (PIB) általában havi gyakorisággal, a Program Operatív Bizottság (POB) hetente tartja munkaértekezletét. A komponensek, projektek feladatainak megvalósításában közreműködő szakértőkkel rendszeresen megtartott munkaértekezleteken, szakértői napokon találkoznak a komponens-, illetve projektvezetők, ahol sor kerül a tervezett feladatok értelmezésére, megosztására, a végrehajtással kapcsolatos teendők előkészítésére, a lezajlott tevékenységek értékelésére.

10

Egy-egy iskolából összesen két fő vehet részt nyelvtanfolyamon. Az idegen nyelvek szerinti megoszlás – az igazgató döntése szerint – lehet egy-egy fő német vagy angolt, de lehet két fő angol vagy két fő német nyelvtanulásának a támogatása is. Azok számára, akik sikeres nyelvvizsgát tesznek, a nyelvvizsga díját a program visszatéríti.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 45

Anyaggyűjtés, kiadványok, pályázatok Több komponensben végeztek a szakértők a fejlesztő munkát elősegítő kutatási, anyaggyűjtési tevékenységet. Az ily módon összegyűjtött anyagokat rendszerezve, célirányos elemzések elvégzése után az intézmények számára hasznosítható módon, kiadványok formájában tesszük közzé. Az „A” komponens pályázatot írt ki „ A tantervi modulok, projektek, módszerek a szakiskolai képzésben” témában a programban részt vevő intézmények és tanárai számára a mindennapi gyakorlatban felhalmozódott, a program célkitűzéseit támogató innovációk közzététele érdekében. A beérkezett pályamunkákat értékelik, majd kiadványok formájában teszik elérhetővé és hasznosíthatóvá más intézmények számára is. A szakiskolai mérés-értékelés jelenlegi gyakorlatáról végzett empirikus felmérés eredményeit bemutató kiadvány készült, amelynek tanulságai felhasználhatóak a program keretében végzett fejlesztés során is. Az idegen nyelvi projekt keretében elkezdődött az alapszótár és a szakmacsoportos angol és német alapszótár kidolgozása, mely a tanult szakmához kapcsolódóan megkönnyíti a szakiskolai fiatalok idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztését. A pályaorientációs projekt keretében megvásároltunk két szakkönyvet, amely a gödöllői Szent István Egyetem szerkesztésében készült „Pályaorientációs módszertani kézikönyv csoportvezetők számára”. A kiadvány hasznos segítséget jelentett a szakiskolai pedagógusok 18 órás továbbképzésében a tréninget végző csoportvezetők számára. A program lezárulása után a NSZI könyvtárállományát gyarapítja, és további hasonló képzések módszertani alapozását szolgálja.

Eszközbeszerezés Elkezdődött a megújuló tartalmú szakiskolai oktatáshoz szükséges eszközbeszerzés. 2004-ben az „A” komponensben közreműködő intézmények 10 millió forintos eszközbeszerzésre kaptak lehetőséget. Az összeget egy szakértők által összeállított listában szereplő eszközökre használhatták fel. Az igényelt eszközök beszerzésére három formában került sor: egy részük megvásárlásához az iskolák támogatási szerződés keretében kapták meg a forrásokat, egy másik rész megvásárlására nyílt közbeszerzési eljárás keretében adódott lehetőség, végül volt egy bizonyos rész, amely központosított közbeszerzés után kerül az iskolákba. A beszerzést az OM Alapkezelő Igazgatósága végzi.

Az intézmények egyéb támogatása Az intézményekben folyó pedagógiai és szakmai munka támogatására könyvtárfejlesztésre kaptak forrásokat az iskolák. A megvásárolható könyvek listáját és a támogatási összeget megkapták az iskolák, és a beszerzést maguk végezték. A kedvező tapasztalatok alapján a fejlesztés folytatódik. Az intézmények önértékelési feladatainak elvégzése az iskoláktól, illetve munkatársaiktól többletenergiákat igényelt, amelyhez – az iskola tantestületének nagyságától függő – költséghozzájárulást kaptak az intézmények. A program PR tevékenységének elsődleges feladata a program résztvevőinek, a szakmai közvéleménynek a tájékoztatása a program jelentőségéről, eredményeiről, eseményeiről, az érintettek érdekeltsége fokozásának céljából. Ennek érdekében szerződéskötésre került sor a közszolgálati Duna Televízióval televíziós produkció (magazin műsor) készítésére. Tervezet készült a program eredményeinek a nyomtatott sajtó (napilapok, szakmai újságok, folyóiratok) útján történő terjesztésének formáira és módszereire. Egyre bővül a program saját honlapjának (www.szakma.hu) információtartalma, ennek következtében látogatottsága. Ezáltal a honlap fontos kommunikációs eszközzé válik a programirányítás és az érintett intézmények között, amelynek fejlesztése, karbantartása folyamatos feladat.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 46

II. TERVEK A PROGRAM II. SZAKASZÁRA A program II. szakaszára11 meghatározott feladatokat és a végrehajtásukhoz szükséges forrásokat az Országos Szakképzési Tanács javaslata alapján az oktatási miniszter jóváhagyta. A források ugyanakkor csak szakaszosan állnak rendelkezésre, annak függvényében, ahogyan az MPA képzési alaprészébe a befizetések történnek. A 2004. évben bekövetkező költségvetési megszorítások a Szakiskolai fejlesztési programot sem hagyták érintetlenül. Ezért a komponens- és projektvezetők fél évre, 2004. július 1-jétől december 31-ig készítettek terveket12. Az év végén – az alaprészbe befolyó források ismeretében – kerülhet sor a 2005. I. féléves időszakban végrehajtandó feladatok meghatározására. 2005 októberében kell arra vonatkozóan is javaslatot készíteni, hogy indokolt-e a program új intézményekre való kiterjesztése.

Tananyagfejlesztés 2004 őszére megtörténik a kerettanterv-tervezetek akkreditációja. 2004 II. félévében a „B” és „C” komponensben a képzés 2005. szeptemberi megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtésére kell koncentrálni. Ennek érdekében ki kell dolgozni és meg kell jelentetni a szakmai és vizsgakövetelményeket13 és központi programokat. Ki kell dolgozni azokat a programokat, amelyek általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódást. A „B” komponens keretében folyatódik a digitális tudásbázis szakmai anyagokkal való feltöltése. Az „A” komponensben a műveltségterületekhez és a szakmai alapozáshoz kapcsolódó kerettanterveknek az iskolai kipróbálás tapasztalatainak a gyűjtése, elemzése, szükség szerinti korrekciója folyhat. A mérés-értékelés projekt keretében sztenderdizált feladatsorok kidolgozása és kipróbálása, bemérése lesz a legfontosabb feladat, melynek célja a 2005-ben kísérletként megszervezésre kerülő alap(műveltségi) vizsga előkészítése, majd lebonyolítása. A Pályaorientációs projektben szakiskolai diákok pályaismeretének bővítése érdekében szakmaismertető filmek elkészítését tervezzük azokban a szakmákban, amelyekben még nem állnak rendelkezésre ilyen információk a foglalkozási információs tanácsadókban (FIT), vagy az ott megtekinthető filmek már nagyon idejét múltakká váltak. A rövid, célzott szakmaismertető filmekkel egyúttal a szülők igényét is szeretnénk figyelembe venni, akik az iskoláktól várják gyermekük szakmai felkészítését, szakmaismeretük szintjének emelését. A filmek által a szakmába történő alaposabb bepillantásra lesz lehetőségük.

Hazai továbbképzés A Szakiskolai fejlesztési program célkitűzései között szerepel a XXI. század szakiskolája alapjainak megteremtése. Ennek nélkülözhetetlen eleme a kifejlesztett korszerű tantervek és tananyagtartalmak oktatására való felkészítés mellett az alkalmazáshoz a pedagógusok felkészítése, illetve az új, a kompetenciákra épülő mérési – értékelési módszerek megismertetése. A továbbképzések keretében folytatódnak a módszertani tanártovábbképzések az egyes műveltségterületeken és a szakmacsoportokban, melyek célja a tanulók aktivitására, előzetes ismereteire építő, a kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló tanítási technikák (projektmódszer, kooperatív tanulás) elterjesztése. 2004 II. félévében a továbbképzésekkel az iskolák igényeihez szeretnénk igazodni, és olyan területeken lehetőséget adni a továbbképzésekbe való bekapcsolódásra, ahol az iskolák maguk hiányokat érez11

A program II. szakasza 2004. július 1-től 2005. június 30-ig terjed.

12

A munkatervek a program honlapján megtalálhatóak.

13

Ebben a vonatkozásban szoros együttműködés alakult ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a program szakértői között.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 47

nek. A program vezetése szolgáltatni szeretne. Alapvető cél a tanulókhoz igazodó, gyakorlatorientált, cselekvés-centrikus, a tanulás során a tanulók együttműködésén alapuló, korszerű tanulási és tanítási technikák elterjesztése, és a valódi, továbbépíthető tudás és tudás-alkalmazás mérése és értékelése. Ezért az iskolák számára a továbbképzések mint lehetőségek állnak rendelkezésükre, amelyekre – ha van igény – delegálhatnak személyeket. Ilyen továbbképzéseket tervezünk például a tanulástechnikák fejlesztésére, a projekt-módszer alkalmazására, a kooperatív tanulási technikák elsajátítására, a korszerű mérési eljárások alkalmazására, és a pályaorientáció támogatására. Befejeződik a „D1” komponens keretében valamennyi iskola érintett szakemberei számára az önfejlesztő tréning. A „D2” komponensben az intézményi felelősök és az intézmény munkáját segítő szakértők felkészítése 2004. október-novemberben kerül megrendezésre, amely a második szintű önértékelési modell alkalmazására, bevezetésére készíti fel a résztvevőket.

Külföldi nyelvi továbbképzés 2004 nyarán befejeződik a program keretében az idegennyelv tanárok módszertani továbbképzése: az angliai és németországi háromhetes továbbképzéseket egyhetes magyarországi képzés zárja 2004 novemberében.

Eszközbeszerzés Az SZFP-ben közreműködő 90 iskola számára a XXI. századi iskolavezetést, az intézményi fejlesztést, a korszerű oktatás intézményi feltételeit megteremtő informatikai felszerelés beszerzésére nyílik mód iskolánként 10 millió forint értékben. A módszer azonos a korábban alkalmazottal: az iskolák maguk választhatják ki, hogy egy, a szakértők által összeállított listán szereplő eszközök14 közül mire van szükségük.

Monitoring Szükség van a programot érintő átfogóbb vizsgálatokra, adatgyűjtésre, a kapott információk elemzésére, értékelésére. Erre a feladatra közbeszerzési eljárás keretében kell azt az intézményt kiválasztani, amely a program ideje alatt negyedévente szolgáltat adatokat a menedzsment számára a végrehajtásról, folyamatosan nyomon követi a program eredményeit, vizsgálja a program keretében zajló tevékenységek hatását, valamint igény szerint közreműködik a szükségessé váló beavatkozásokra irányuló programok kidolgozásában is.

PR tevékenység Szükség van a programról magáról, illetve a program keretében megszülető eredményekről az érintetteket, az érdeklődőket, a felhasználókat tájékoztató tevékenység erősítésére. Ezt a tevékenységet célszerű kiterjeszteni a szakiskolai képzésre és a szakképzés egészére is. Nyilvánosságot teremteni a szakképzés terén zajló változásoknak, összekapcsolva Magyarország Európai Uniós tagságával, a szakképzés területén való európai együttműködési programokkal, stb. Ennek érdekében a nyomtatott sajtó, a napilapok, szakmai újságok, folyóiratok szélesebb körét kell bevonni a tájékoztatásba.

14

Az eszköz tágan értelmezendő: számítástechnikai eszközöket és szoftvereket egyaránt magában foglal. Még 2004-ben beszerzésre kerülnek a szakképző évfolyamokon használható speciális szakmai szoftverek is.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 48

EUROPASS Az Európai Unió tagországainak, valamint a jelenleg csatlakozó országoknak az oktatási rendszere tradicionálisan különböző módon fejlődött. Így nemcsak az egyes tagországok oktatási rendszere, de az ott felhasznált dokumentumok struktúrája és tartalma is eltér egymástól. A tagállamok az oktatásért maguk viselik a felelősséget. Az eltérő oktatási rendszerek miatt az Európai Unióban a transzparencia megvalósításához szükséges az egységes, közös keretek létrehozása, közös információs eszközök és hálózat megvalósítása a már létező eszközök összekapcsolásával, racionalizálásával. Az összehangolás célja az állampolgárok mobilitásának elősegítése oly módon, hogy azok tudásáról, képességeiről, végzettségeiről a munkaadók kellően informáltak legyenek. Szolgálja továbbá az élethosszig tartó tanulási céllal történő mobilitást is. A munkaadó informálása többféle módszerrel is megoldható. Míg a ’90-es évek közepén az elsődleges törekvés a különböző országokkal hivatalos keretek között történő ekvivalenciamegállapodás megkötése volt, addig a stratégiai célt a ’90-es évek végére a képesítési rendszerek átláthatóságának gondolata váltotta fel. Mindezt figyelembe véve az Unió a tagországokkal és a csatlakozásra felkészülő országokkal közösen, az európai uniós elveknek megfelelően kidolgozta az egyéni kvalifikációs dokumentumrendszert. Az egyes dokumentumokat külön-külön fejlesztették ki, amelyeket most összeillesztenek, és az Europass elnevezéssel egy keretbe foglalnak. Az elkészült új dokumentumrendszert 2003. december 17-én terjesztette be az Európai Bizottság az Európai Parlament, az Európai Tanács és a tagállamok elé véleményezésre, majd a parlament és a tanács általi elfogadásra. Az Europass-rendszer bevezetését célzó határozattervezet, amely a képesítések és kompetenciák átláthatóságát elősegítő egységes keret létrehozására irányul, jelenleg a végső egyeztetési fázisban van. 2004. május 27–28-án az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Miniszterek Tanácsán politikai megállapodás született. Az összes közösségi nyelvre való lefordítást követően, további tárgyalás nélkül lesz a szövegezés közös állásfoglalásként elfogadva a tanács következő ülésén, majd megküldve az Európai Parlament részére második olvasásra és ezt követően, a holland elnökség alatt, előreláthatólag 2004 őszén az elfogadásra. A tervek szerint 2005. január 1-jén lép hatályba a keretrendszert definiáló közösségi határozat. Az előkészületeket valamennyi tagország megkezdte, és többségük már kijelölte a központokat. A 2004. június 30-án, a tagországok kinevezett képviselői részvételével megrendezett előkészítő értekezletet követően konzultatív műhelymegbeszélések (workshopok) keretében a technikai munkacsoport tagjai, a dokumentumok kibocsátásában érdekelt intézmények, szervezetek képviselői gyűlnek össze a megvalósítás konkrét lépéseinek megbeszélésére, összehangolására. Az Europass a végzettségek és kompetenciák összehasonlíthatóságát támogató egységes keretrendszer, melynek alapja az ún. Europass-portfolió. Az Europass-portfolió egy személyi dokumentumcsomag, amelyet az állampolgárok önkéntes alapon használhatnak végzettségeik és formális, nem formális és informális oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik elismertetésére, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására Európában. A dokumentumcsomag egyes elemei nagyobbrészt azonos tartalommal, formában ma is léteznek (kivéve az Europass Mobilitási Igazolvány), de elkülönülten, nem egységes keretben.

Az Europass-portfolió 5 dokumentumból áll: − Europass Önéletrajz (Europass Curriculum Vitae): Az érintett személy által önkéntes alapon készítendő szabványos önéletrajz összefoglaló információt ad: az oktatásról, a képzésről, a munkahelyi tapasztalatokról, az egyéni készségekről és képességekről, valamint a nyelvi kompetenciákról. Ez képezi az Europass-portfolió magját, melyhez a többi dokumentum kapcsolható. A feladat előkészítése megtörtént, a NSZI adaptálta és honlapjára helyezte a formanyomtatványt és a kitöltési tájékoztatót. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 49

− Europass Mobilitási Igazolvány (Europass Mobility): Kiállítója a küldő és a fogadó szervezet. Leírja azokat a tanulási és képzési periódusokat, amelyeket a tulajdonos meghatározott minőségi kritériumok alapján más országokban teljesített. A küldő és a fogadó intézmény szerződésben állapodik meg a mobilitásban foglaltak tartalmában, időtartamában, ellenőrzésében, stb. E feladat előzményének fogható fel az Europass Training. Az Europass Mobilitási Igazolvány az, amelyik a leginkább különbözik az elődjétől, az Europass Training dokumentumtól, amely csupán a szakmai gyakorlattal kapcsolatos külföldi tapasztalatokat rögzíti. A régi uniós tagországokban erre kijelölt nemzeti központok működnek, amelyek biztosítják a dokumentum nemzeti szintű alkalmazását. 2004 májusa óta a Tempus Közalapítvány gondozza e dokumentumot, és látja el a kapcsolódó nemzeti szintű feladatokat. A 2005-ben várhatólag bevezetésre kerülő Europass-keretrendszer egyik eleme, az Europass Mobilitási Igazolvány már valamennyi oktatási, képzési célú mobilitást felölelő dokumentum lesz. Az új rendszer bevezetésével párhuzamosan az Europass Traininget fokozatosan váltja majd fel az Europass Mobilitási Igazolvány. − Europass Bizonyítványkiegészítő (Europass Certificate Supplement): A bizonyítványkiegészítő a szakképesítést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A vizsgaszervező bocsátja ki. A bizonyítványhoz tartozó kompetenciákat és képzettségeket írja le. Formátuma az Európai Unió által meghatározott szabványt követi. Nem egyénre, hanem szakképesítésre vonatkozik. A feladat felelőse az NSZI keretén belül működő Nemzeti Referencia Központ. 2004 júniusáig 507 OKJ-s szakképesítéshez készültek el a bizonyítványkiegészítők, további szakképesítésekre pedig folyamatosan készülnek. Az NSZI honlapjáról a kiegészítők magyar és angol nyelven lesznek hozzáférhetőek. − Europass Oklevélmelléklet (Europass Diploma Supplement): A dokumentumot a felsőoktatási intézmények állítják ki, és az oklevélhez kapcsoltan bocsátják a hallgató rendelkezésére. A tanulmányok jellemzőit, státuszát, szintjét, tartalmát, és eredményeit írja le. A feladat felelőse a felsőoktatási szakterület, gondozását az Országos Kredittanács Irodája látja el a felsőoktatási intézményekkel együttműködve. − Europass Nyelvtanulási Napló (Europass Language Porfolio): Az állampolgár maga állítja ki. Az iskolarendszeren belül, illetve kívül szerzett nyelvtudása rögzítésére szolgál. Rendszerezett dokumentumgyűjtemény az évek során összegyűjtött nyelvtanulási tapasztalatokról. Lehetővé teszi az elért eredmények, a tapasztalatok és a legfontosabb személyes munkák rendszerezett bemutatását. Három fő részből áll: • a Nyelvi Útlevél összegez, főleg felnőtt kortól játszik szerepet, • a Nyelvi Életrajz az iskolai és iskolán kívüli nyelvtanulást, valamint a nyelvtanulási tapasztalatot tükrözi, • a Nyelvi Dosszié olyan személyes munkák gyűjtésére szolgál, amelyek az elért nyelvtudást illusztrálják. A feladat felelőse 2004 júniusáig még nem lett kijelölve. Az öt dokumentumot tartalmazó Europass-portfolió nem tekinthető véglegesnek. Feltételezhetően az átláthatóságot javító újabb dokumentumokkal fog bővülni. A portfolió dokumentumainak megváltoztatása, vagy újabb dokumentum felvétele csak az Európai Tanács jóváhagyásával történhet. Az Europass-portfolió kezelésére minden tagállamban fel kell állítani egy Internet alapú Europass információs rendszert a bizottság és az illetékes nemzeti szervek együttműködésével. Mind közösségi, mind tagországi szinten biztosítani kell, hogy az állampolgárok interneten keresztül kitölthessék a saját Europass Önéletrajzukat és bármely más Europass-dokumentumot, melynek kibocsátása nem egy felhatalmazott testület/intézmény hatásköre. Minden olyan dokumentumot, melyet felhatalmazott szerv/testület/intézmény bocsát ki, elektronikus formában is el kell készíteni, és a tulajdonos részére hozzáférhetővé kell tenni. Ennek módját az Európai Bizottság és a megfelelő nemzeti hatóságok közösen alakítják ki, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és lehetőségeket.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 50

A rendszer kialakításával kapcsolatos elvárások: − nyitott rendszernek kell lennie, lehetőséget biztosítva a későbbi fejlesztésekre, további dokumentumok befogadására, valamint a munka- és tanulási lehetőségekről tájékoztató információs rendszerekhez való csatlakozásra; − interoperabilitás (együttműködési képesség): a nemzeti szinten kezelt Europass információs alrendszereknek országon belül és egymás között is interoperábilisoknak és csatlakoztathatónak kell lenniük az európai szinten kezelt részekkel; − a felhatalmazott szervezetek által kibocsátott minden dokumentumot ki kell tölteni elektronikus formában olyan módon, amely megfelel az európai szintű előírásoknak, valamint a Nemzeti Europass Központ és a kibocsátó szervezet közötti megegyezés szerinti eljárásnak; − mind az Europass Önéletrajznak, mind az összes olyan dokumentumnak, melyet nem hatóság állít ki, elektronikus formában is hozzáférhetőnek kell lennie; − az állampolgár joga: • interneten keresztül kitölthesse a saját Europass Önéletrajzát és bármely más dokumentumot, melyet nem hatóság állít ki, • létrehozzon, frissítsen, vagy töröljön kapcsolatot a saját Europass Önéletrajza és saját egyéb Europass-dokumentuma között, • bármely alátámasztó dokumentumot hozzákapcsoljon az Europass-dokumentumaihoz, • teljesen vagy részlegesen kinyomtathassa a saját Europass-portfolióját és annak mellékleteit. A dokumentumok, illetve a keret nemzeti szinten történő koordinálására, az Europass információs rendszer működtetésére, valamint a nemzetközi hálózatban való közreműködésre országonként létre kell hozni a Nemzeti Europass Központot (NEK) – National Europass Centre (NEC). A Nemzeti Europass Központot az EU-határozattervezet szerint önálló jogi személy működtetheti.

A Nemzeti Europass Központ (NEK) fő feladatai: a) nemzeti szinten az Europass-dokumentumokat kibocsátó és/vagy a tevékenységekben közreműködő intézmények, szervezetek tevékenységének a koordinálása; b) az alapdokumentumokon kívül a nemzeti szinten kidolgozott, az Europass-rendszerrel összefüggő dokumentumok elérhetővé tétele; c) a teljes szakmai kérdéskörre nemzeti információs rendszer felállítása és működtetése; d) az Europass használatának az elősegítése többek között egy internet alapú szolgáltatás biztosításával, a dokumentumok tárolásával, hitelesítésével; e) az állampolgárok részére egy megfelelő információs és tájékoztató hálózat biztosítása a közreműködő szervezetekkel való együttműködés keretében; f) a személyes adatok kezelése védelmének biztosítása; g) a közösségi és más országok által közzétett, a tanulási lehetőségekről, oktatási és képzési rendszerekről, tanulási mobilitáshoz kapcsolódó témákról szóló információkhoz való hozzájutás megkönnyítése; h) az Europasshoz kapcsolódó közösségi pénzügyi támogatások nemzeti szinten való kezelése; i) a bizottság által koordinált európai hálózatban való részvétel. A nemzeti központok felállításához, illetve a központ létrehozásához 2005-re és 2006-ra európai uniós pénzügyi támogatás pályázható meg azzal a feltétellel, hogy az adott ország az Europass keretrendszerét létrehozza és működteti. A NEK létrehozása a tagország döntése alapján a következő módon lehetséges: − egy már működő iroda/központ feladatainak a kibővítésével, − több iroda/központ összevonásával, − új központ kialakításával. Az Oktatási Minisztérium döntése alapján hazánkban e központot egy működő intézmény feladatainak kibővítésével kívánjuk létrehozni. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 51

11/2004. (III. 24.) OM RENDELET A 2004/2005. TANÉV RENDJÉRŐL A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül; aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola) (a szakiskola és a középiskola együtt: középfokú iskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: iskola], af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; c) a pedagógusokra; d) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; e) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő). (2) E rendelet alkalmazásában: a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, b) többcélú intézmény az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja. (2) A 2004/2005. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2004. szeptember 1. (szerda) és – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – utolsó tanítási napja 2005. június 15. (szerda). A tényleges tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap: a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b) pontban meghatározott kivétellel – 2005. május 6., a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2005. május 27., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2005. június 10., b) kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 2005. május 5., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2005. január 18. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 52

(5) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, illetőleg a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg. (6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti. (7) A szorgalmi idő első féléve 2005. január 21-ig tart. Az iskolák 2005. január 28-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak. (9) Iskolai megemlékezést kell tartani a) minden iskolában az aradi vértanúk (október 6.) emléknapja, b) középiskolákban és szakiskolákban a kommunista diktatúrák áldozatainak (február 25.) emléknapja, valamint a holokauszt áldozatainak (április 16.) emléknapja alkalmából.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 4. § (1) Az őszi szünet időpontja: 2004. november 2–5. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). (2) A téli szünet 2004. december 20-tól 2004. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2004. december 18. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2005. január 3. (hétfő). (3) A tavaszi szünet 2005. március 24-től március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap március 30. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal – ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az e §-ban szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A vizsgák rendje 5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 53

A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabály, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A tanulmányi versenyek 7. § (1) E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és/vagy szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából.

Hatályba léptető rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 2003/2004. tanév rendjéről szóló 12/2003. (V. 23.) OM rendelet – a 7. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak kivételével – 2004. augusztus 31. napján hatályát veszti.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2004. (III. 24.) OM RENDELETHEZ A vizsganapok 1. A tanítási év végi vizsgák ideje: a) Az érettségi, írásbeli vizsgák kezdő napja – a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban 2005. május 6., – az egyéb középiskolákban 2005. május 9. b) Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat 2005. június 8. és június 14. között, a középszintű szóbeli érettségi vizsgákat 2005. június 20. és július 1. között kell megtartani. c) A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli részét 2005. május 9. napjától, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat május 23. napjától kell megtartani. A másfél éves szakmai képzésben tanulók számára 2005. február 1. napjától kell a szakmai vizsgát folyamatosan megtartani. d) Feladatlapok eljuttatása az iskolákba: 2005. május 4. („Futárnap”).

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 54

2. A szeptemberi–októberi vizsgák ideje: Az érettségi vizsgák írásbeli részét a nemzetiségi és két tanítási nyelvű középiskolákban 2004. szeptember 24. napjától, az egyéb középiskolák nappali rendszerű iskolai oktatásában és a felnőttoktatásban 2004. szeptember 27. napjától, szóbeli részét pedig október hónapban kell megtartani. A nappali rendszerű oktatásban: Nemzetiségi nyelv és irodalom, a két tanítási nyelvű középiskolák célnyelve

2004. szeptember 24. de.

Magyar nyelv és irodalom

2004. szeptember 27. de.

Matematika

2004. szeptember 28. de.

Német nyelv

2004. szeptember 29. de.

Fizika, Világbanki informatika

2004. szeptember 30. de.

Orosz nyelv

2004. szeptember 30. de.

Olasz nyelv

2004. szeptember 30. du.

Rajz és műalkotások elemzése

2004. szeptember 30. du.

Kémia, Szakmai előkészítő tantárgy, Héber nyelv

2004. október 1. de.

Spanyol nyelv

2004. október 1. du.

Latin nyelv

2004. október 1. du.

Angol nyelv

2004. október 4. de.

Francia nyelv

2004. október 5. du.

Az itt felsoroltakon kívül minden más idegen nyelv

2004. október 6. de.

A vizsgák délelőtt 8 órakor, délután 14 órakor kezdődnek. A felnőttoktatásban: Magyar nyelv és irodalom

2004. szeptember 27. du.

Matematika

2004. szeptember 28. du.

Fizika

2004. szeptember 29. du.

Kémia, Szakmai előkészítő tantárgy

2004. szeptember 30. du.

Rajz és műalkotások elemzése, Szakmai előkészítő tantárgy

2004. október 1. du.

Idegen nyelv

2004. október 4. du.

A vizsgák délután 14 órakor kezdődnek. A felnőttoktatást folytató középiskolában azok a tanulók vizsgázhatnak e napon idegen nyelvből, akik iskolai keretben, óraterv szerint tanulták a nyelvet. A felnőttoktatást folytató középiskolában idegen nyelvből egyedi elbírálás alapján érettségizők a nappali tagozatra előírt időpontban tehetnek írásbeli vizsgát. [Lásd a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat I. fejezet 3. § (5) bekezdését.]

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 55

3. Az érettségi vizsga írásbeli részének tantárgyankénti időpontja és sorrendje a gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók számára a 2005. május–június vizsgaidőszakban: a) Hagyományos érettségi vizsga (A tanulmányaikat 2005-ben 13. évfolyammal befejező, hagyományos vizsgára jelentkező tanulók számára.) Két tanítási nyelvű középiskolák célnyelve, nemzetiségi nyelv és irodalom

2005. május 6.

8.00

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

2005. május 9.

8.00

matematika

2005. május 10.

8.00

angol nyelv

2005. május 12.

8.00

német nyelv

2005. május 13.

8.00

fizika

2005. május 17.

8.00

rajz és műalkotások elemzése

2005. május 17.

14.00

kémia

2005. május 18.

8.00

világbanki informatika

2005. május 19.

8.00

latin, héber nyelv

2005. május 19.

14.00

szakmai előkészítő tárgyak

2005. május 20.

14.00

francia nyelv

2005. május 23.

8.00

olasz nyelv

2005. május 24.

8.00

spanyol nyelv

2005. május 25.

8.00

egyéb nyelvek

2005. május 26.

8.00

orosz nyelv

2005. május 27.

8.00

b) Középszintű és emelt szintű vizsgák Középszintű érettségi vizsgák

Emelt szintű érettségi vizsgák

nemzetiségi nyelv és irod.

nemzetiségi nyelv és irod.

2005. május 6.

8.00

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

2005. május 9.

8.00

matematika

matematika

2005. május 10.

8.00

történelem

történelem

2005. május 11.

8.00

angol nyelv

angol nyelv

2005. május 12.

8.00

német nyelv

német nyelv

2005. május 13.

8.00

fizika

fizika

2005. május 17.

8.00

rajz- és vizuális kultúra, testnevelés

rajz- és vizuális kultúra, testnevelés

2005. május 17.

14.00

kémia

kémia

2005. május 18.

8.00

földrajz, ének-zene

földrajz, ének-zene

2005. május 18.

14.00

informatika

informatika

2005. május 19.

8.00

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 56

Időpontok

Középszintű érettségi vizsgák

Emelt szintű érettségi vizsgák

Időpontok

latin, héber nyelv

latin, héber nyelv

2005. május 19.

14.00

biológiai

biológia

2005. május 20.

8.00

szakmai előkészítő tárgyak

szakmai előkészítő tárgyak

2005. május 20.

14.00

francia nyelv

francia nyelv

2005. május 23.

8.00

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

2005. május 23.

14.00

olasz nyelv

olasz nyelv

2005. május 24.

8.00

mozgókép- és médiaismeret, dráma

mozgókép- és médiaismeret, dráma

2005. május 24.

14.00

spanyol nyelv

spanyol nyelv

2005. május 25.

8.00

társadalomismeret, hittan

társadalomismeret, hittan

2005. május 25.

14.00

egyéb nyelvek

egyéb nyelvek

2005. május 26.

8.00

emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika

emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika

2005. május 26.

14.00

orosz nyelv

orosz nyelv

2005. május 27.

8.00

művészeti tárgyak, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

művészeti tárgyak, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

2005. május 27.

14.00

nyelvi érettségi írásbeli pótnap

2005. május 30.

8.00

4. Az érettségi vizsga szóbeli részének időpontja a gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók számára a 2005. május–júniusi vizsgaidőszakban: a) hagyományos érettségi vizsga szóbeli vizsga része 2005. június 20.–július 1. b) emelt szintű érettségi vizsga szóbeli vizsgarésze 2005. június 8., 9., 10., 11. és 13., 14. c) középszintű érettségi vizsga szóbeli vizsgarésze 2005. június 20.–július 1. 5. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 9. §-a alapján, valamint a – módosított – 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakmai képzés szakmai írásbeli vizsganapjai: 2004. október 4–5–6–7–8. 14 órától 2005. február 7–8–9–10–11. 14 órától 2005. május 23–24–25–26–27. 8 órától 6. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzések február első hetében is megkezdhetők. A szakmai vizsgák írásbeli vizsgaidőpontjai 2005. január 26. és június 10.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 57

7. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolarendszerű szakképesítések írásbeli vizsgaidőpontja az alábbi: a) írásbeli:

szóbeli és gyakorlati: b) írásbeli:

szóbeli és gyakorlati: c) írásbeli:

szóbeli és gyakorlati:

2005. január 4.

10 óra

2005. január 17–21. 2005. május 31.

10 óra

2005. június 13–24. 2005. szeptember 29.

10 óra

2005. október 14–21.

8. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2004. október 6.

14 óra

2005. február 7.

14 óra

2005. május 23.

8 óra

9. A vizsgaidőszak meghatározásánál az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetében figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét. Megjegyzés: Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli tantárgyi vizsganapjainak tételes felsorolását, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közleményben teszi közzé.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 58

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2004. (III. 24.) OM RENDELETHEZ Jegyzék a tanulmányi versenyekről I. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÁLTAL MEGHIRDETETT ÉS FINANSZÍROZOTT VERSENYEK Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Magyar irodalom

Magyar nyelv

Történelem

Földrajz

Művészettörténet

Angol

Francia I. kategória

Francia II. kategória

Német I. kategória

Német II. kategória

Orosz

Olasz I. kategória

Olasz II. kategória

Spanyol

Latin

Matematika I. kategória

Matematika II. kategória

Matematika III. kategória

Informatika I. kategória

Informatika II. kategória

Fizika I. kategória

Fizika II. kategória

Fizika III. kategória

Biológia I. kategória

Biológia II. kategória

Kémia I. kategória

Kémia II. kategória

Mozgókép és médiaismeret

Filozófia magyar nyelven

Filozófia idegen nyelven

Nemzetiségi német

Nemzetiségi horvát

Nemzetiségi román

Nemzetiségi szerb

Nemzetiségi szlovák

Nemzetiségi szlovén

II. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÁLTAL MEGHIRDETETT ÉS ANYAGILAG TÁMOGATOTT VERSENYEK Általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek Cigány népismeret Görög népismeret Szlovák nyelv és ir. Román nyelv és ir.

Horvát nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Szlovák népismeret Román népismeret

Horvát népismeret Német népismeret Szlovén nyelv és ir.

Görög nyelv és irodalom Szerb nyelv és irodalom Szlovén népismeret

Az alapfokú művészetoktatási intézmények részére IX. X. VII. VI. II. I.

Országos klarinétverseny Országos zongoraverseny Országos orgonaverseny Országos „Bartók Béla” hegedű-duó verseny Országos néptáncverseny (csoportos) az alapfokú évfolyamok növendékei számára Országos kerámia-, tűzzománckészítő verseny

IX. VIII. IX. V. II.

Országos oboa- és fagottverseny Országos kürtverseny Országos „Alba Regia” kamarazenei verseny Országos furulyaverseny Országos grafika és fotó-videó verseny

I. Országos bábjáték verseny

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 59

A művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére II. V. VIII. VIII. I. XIII. VII.

Országos énekverseny XI. Országos hegedűverseny Országos zenekari verseny III. Országos kamarazene verseny Országos Starker János gordonkaverseny II. Országos zeneszerzés verseny Országos Kodály Zoltán szolfézs, párosének és népdal verseny Országos csembaló- és blockflőte verseny I. Országos brácsa- és bőgőverseny Országos rajzverseny VII. Országos mintázásverseny Országos népművészeti verseny I. Országos néptáncverseny (szóló)

III. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÁLTAL ANYAGILAG TÁMOGATOTT VERSENYEK Sajátos nevelési igényű tanulók Tanulmányi Versenyei – Tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XXIX. Országos Komplex Tanulmányi Versenye – Siket tanulók XXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye – XX. Koncz Dezső tanulmányi verseny az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak – Hallássérült tanulók XVIII. Hanyvári Pál kommunikációs versenye

Kazinczy-díj Alapítvány Tanulmányi Versenyei „Szép Magyar Beszéd” verseny általános iskolai tanulóknak „Szép Magyar Beszéd” verseny középiskolai tanulóknak „Édes Anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny középiskolai tanulóknak

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 11/2004. (III. 24.) OM RENDELETHEZ A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2004/2005. tanévben Határidők

Feladatok

2004. 09. 15.

Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő jelentkezésről.

2004. 10. 15.

A középfokú iskolák az OM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tagozatkódjaikat és megküldik a Felvételi Központnak, továbbá a fenntartónak.

2004. 10. 31.

A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok (fenntartói igazolás benyújtásával), továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák bejelentik az OKÉV-nek a felvételi eljárást megelőző egységes írásbelin való részvételi szándékukat. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 60

Határidők

Feladatok

2004. 11. 26.

Az OKÉV közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét.

2004. 12. 10.

A tanulók jelentkezése az írásbeli felvételi vizsgára az egységes követelmények szerint írásbelit tartó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, továbbá azon középiskolák egyikébe, amelyek a nyolcadik évfolyamos tanulók számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szerveztek.

2004. 12. 13.

A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történő pályázatok benyújtása.

2005. 01. 07–08.

A Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programba tartozó intézmények megszervezik a felvételi eljárást megelőző válogatást azonos szempontok és azonos feladatok alapján.

2005. 01. 14–15.

Pótfelvételi eljárás azon tanulók részére, akik a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó program beválogatási eljárásában alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2005. 01. 28. 14.00

Írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban. A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét.

2005. 01. 29. 10.00

Írásbeli felvételi a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolákban.

2005. 02. 03. 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolákban azok számára, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2005. 02. 03.

Az Oktatási Minisztérium a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programra benyújtott pályázatok eredményéről értesíti az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat.

2005. 02. 04.

Jelentkezés a Belügyminisztérium és a fegyveres erők által fenntartott iskolákba.

2005. 02. 11.

Az írásbelit szervező 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, valamint a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező középiskolák értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.

2005. 02. 18.

Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül küldheti meg a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)

2005. 02. 21.– 03. 11.

Általános felvételi eljárás.

2005. 03. 16.

A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket.

2005. 03. 16–18.

A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.

2005. 03. 21.

Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.

2005. 03. 29.

A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 61

Határidők

Feladatok

2005. 04. 08.

A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.

2005. 04. 13.

A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban).

2005. 04. 22.

A győri Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).

2005. 04. 27.

A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

2005. 05. 05–18.

Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.

2005. 05. 05– 09. 01.

A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

2005. 05. 23.

A 2005. 05. 18-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.

2005. 06. 01.

A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.

2005. 06. 20.

Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

2005. 06. 20–22.

Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben.

2005. 08. 15.

Beiratkozás a Belügyminisztérium és a fegyveres erők által fenntartott iskolákba.

2005. 08. 22–23.

A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben).

2005. 09. 05.

A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • 62