Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. március 20.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • • • •
Elstartolt az Európai Parlament választási kampánya Fontos pénzügyi döntések az uniós csúcson Magyarország milliárdokra számít az energiabüdzsébıl Ausztria, Luxemburg és Svájc sem titkolózik tovább Búcsú a hagyományos villanykörtétıl Egyszerősödhetnek a határon átnyúló öröklésre és házasságra vonatkozó szabályok A 12 év alattiaktól nem vennének ujjlenyomatot A német kereszténydemokraták leállnának a bıvítéssel
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • • •
Föld órája – Kapcsold k(i) kampány záróeseménye Ünnepi konferencia a tagság ötödik évfordulóján Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar kapcsolódóan
EU-elnökséghez
Statisztikák, elemzések • Minden az EP-választásról (Háttér)
HÍREK EU-intézmények, reformok Elstartolt az Európai Parlament választási kampánya 2009. március 19. – BruxInfo "Te dönthetsz!" szlogennel elıször indít az Európai Parlament minden tagállamra kiterjedı információs kampányt, amely 18 millió eurós költségvetéssel igyekszik az eddigi csökkenı választási hajlandóságon változtatni.
Elıször vet be a választók szavazási hajlandóságának növelése érdekében egységes kommunikációs stratégiát, közös szlogent, külön pénzügyi keretet és közös választási üzeneteket az Európai Parlament pártok és frakciók felett álló intézményi kampányában – jelentette be Alejo Vidal-Quadras, az EP információs és kommunikációs stratégiáért felelıs alelnöke a kampány keddi (2009. március 17.) megnyitóján Brüsszelben. A professzionális kommunikációs kampány megvalósításával egy a kontinens-szerte irodákat mőködtetı berlini ügynökséget bízott meg a Parlament, mely Quadras szavaival élve, a világ második legnagyobb, 375 millió polgárt megszólító demokratikus szavazása az indiai parlamenti választások után. A spanyol képviselı szerint az EP-szavazás tétje bizonyos értelemben sokkal nagyobb, mint a nemzeti voksolásoké, hiszen az európai parlamenti képviselıkre való szavazással a polgárok európai politikai irányok meghatározásába szólhatnak bele. A pártok kampányától független, pusztán a szavazásra bíztató EP-kampányról szólva Mechtild Rothe, az EP információs irodákért felelıs alelnöke elmondta, hogy április elsejétıl élı mősorokkal, interaktív programokkal, roadshow-kkal, szóróanyagokkal, tévé-, rádió- és online hirdetésekkel igyekeznek majd növelni a választási részvételt a huszonhét tagállamban. Rothe szerint az EP-nek az emberek nyelvén kell szólnia, ez viszont nem csak a beszélt nyelvet, hanem az érzések, a politikai és kulturális különbségek kifejezését is jelenti. „Hangosan és egyértelmően azt fogjuk kommunikálni, hogy az Európai Parlament fontos a polgárok számára, és hogy a szavazatuk számít az Európai Unióban” – mondta. A keddi kampányindító rendezvényen nehézkesen ugyan, de szó szerint sikerült lerángatni a leplet egy kültéri és egy beltéri installációról is, valamint felavattak egy választási videóüzenetek küldésére készült “Choice boxot” (magyar nevén Köz-pontot), melyen keresztül bárki elküldheti barátainak, ismerıseinek a szavazásra buzdító közlendıjét. A felvételeket a dobozok oldalán elhelyezett képernyıkön – valamint az EuroparlTV-n és a youtube-on lehet viszontlátni. A részvételi arány javítása különösen fontos az elızı EP-választások részvételi adatai alapján, mivel míg az elsın 1979-ben még 62 százalékos volt az arány, addig 1999-ben már csak 49,5 százalékos, legutoljára 2004-ben pedig már mindössze a szavazásra jogosultak 45,47 százaléka járult az urnák elé. A kampány részeként óriásplakátokon tesz fel kérdéseket az EP az energia, a biztonság, a fogyasztóvédelem, a költségvetés, az üzemanyagok, az esélyegyenlıség, a bevándorlás és a szabványosítás témájában. Magyar parlamenti információk szerint hazánkban a felsorolt tárgykörök közül az elsı négy kapcsán lesznek óriásplakátok. A figyelemfelhívás egy másik eszközeként háromdimenziós utcai installációkat állítanak fel, melyek az energia, a bevándorlás, a fogyasztóvédelem és a biztonság tematikára épülnek. Az interneten a médiumok mellett olyan webkettes oldalakon is megjelenik az EP kampánya, mint a MySpace, a Facebook és az EUtube.
Gazdaság és pénzügyek Fontos pénzügyi döntések az uniós csúcson
2009. március 20. – BruxInfo Ötmilliárd euró javarészt energiaprojektekre, 50 milliárd euróra felemelt garancia a fizetési nehézségekkel küszködı országok megsegítésére és 75 milliárd euró uniós felajánlás a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésére. Dióhéjban ezeket a konkrét eredményeket hozta az EU vezetıinek péntek (2009. március 20.) délután véget ért csúcstalálkozója. Az EU27-ek vezetıi kétnapos találkozójukon több, a gazdasági válságot érintı pénzügyi döntést hoztak. Mindenekelıtt megállapodtak azoknak az energiaprojekteknek a listájáról, amelyeket a gazdaságélénkítı terv keretében rendelkezésre álló 5 milliárd eurónyi uniós forrásból finanszíroznak majd. Arról is döntöttek, hogy 25 milliárd euróról 50 milliárd euróra növelik azt a hitelkeretet, amelyet a fizetési nehézségekkel küszködı nem eurózóna-tag uniós országok vehetnek igénybe. Végül az EU nevében 75 milliárd eurót szavaztak meg a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésére, az egyes tagországokra bízva, mennyivel járulnak hozzá a közös erıfeszítéshez. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, az EU soros elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozón meghozott döntések segíteni fognak az EU tagországainak a gazdasági válság leküzdésében. Fontosnak nevezte, hogy nincsenek választóvonalak a tagállamok között, közvetve megerısítve azt az elızetes véleményt, hogy az Európai Tanács mostani ülésének fı üzenete a válságkezelésben való uniós egység hangsúlyozása lesz. „Tettekkel támasztottuk alá a szavainkat, és koherens választ adtunk a pénzügyi, a gazdasági és a szociális válságra” – értékelt a találkozót követıen José Manuel Barroso bizottsági elnök, aki szerint ez „a konkrét eredmények csúcstalálkozója volt”. Alekszandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy az 5 milliárd eurós keretbıl másfél milliárd eurót kifejezetten az energiahálózatok EU-n belüli összekötésére fordítanak majd, hatékony választ adva a gázválságra. A forrásokat 2009-ben és 2010-ben kell majd felhasználni. Barroso bizottsági elnök szerint ha ez nem sikerül, a pénz visszakerül a tagállamokhoz.
Magyarország milliárdokra számít az energiabüdzsébıl 2009. március 20. – BruxInfo A kormányfı becslése szerint Magyarországnak 33-39 milliárd forint nettó bevétele származhat a különbözı energiaprojektekhez a következı három évben nyújtandó uniós támogatásokból. Az EU27-ek vezetıi pénteken (2009. március 20.) zöld jelzést adtak annak az 5 milliárd eurós csomagnak, amelybıl nagyrészt az energiabiztonság javítását célzó beruházásokat finanszíroznak majd. Közel 40 milliárd forint lehet Magyarország számára azoknak az energiaprojekteknek a pénzügyi hozadéka, amelyekrıl egy nagyobb, 5 milliárd eurós részeként pénteken döntöttek hivatalosan az EU-tagállamok vezetıi. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még a csúcs zárónyilatkozatának elfogadása elıtt újságíróknak nyilatkozva 33-39 milliárd forintra becsülte magyar szempontból a kifizetések és a költségvetési befizetések nettó egyenlegét. Ebbe a Nabucco-gázvezeték becsült magyar szakaszához nyújtandó uniós támogatás is beleértendı, miközben az Európai Tanács által véglegesített listán további öt energetikai beruházásban érdekelt hazánk. Ezek: a magyar-szlovák (30 millió euró), a magyar-román (30 millió euró),
és a magyar-horvát (20 millió euró) gázvezeték-hálózat összeköttetése, a Bécs és Gyır közötti villamos vezeték korszerősítése (20 millió euró), továbbá a gáz áramlási irányának megfordításához szükséges intézkedések finanszírozása, amire összesen 80 millió áll majd több ország rendelkezésére. Gyurcsány Ferenc a magyar mérleget ismertetve elmondta, hogy az öt említett energiaprojekthez 15-18 milliárd forintnyi uniós támogatás áll majd rendelkezésre, míg a Nabucco magyarországi szakaszára 15-21 milliárd forint. Ezt egészítheti ki az a 13,5 milliárd forint, amit vidék- és a vidéki internet-hálózat fejlesztésére kap majd az ország ugyancsak az 5 milliárd eurós gazdaságélénkítı csomag terhére. A három év (2009-2011.) alatt 12-13,5 milliárd forintos magyar költségvetési pótbefizetéssel számolva a Nabucco nélkül 16,5-18 milliárd forint, a gázvezetékkel együtt pedig 33-39 milliárd forint lehet a nettó egyenleg. A csúcstalálkozón a projektekhez szükséges uniós források elıteremtésérıl is döntés született. Fontos feltétel lesz, hogy a listán felsorolt több tucat beruházás megvalósítását már 2009-ben meg kell majd kezdeni. Elsıbbséget a megvalósításra kész projektek élveznek majd a források felhasználásában. Az uniós források az esetek többségében a bekerülési költségek 10 százalékát fedezik majd. Az EU-tagországok annak a 25 milliárd eurós keretnek az esetleges felemelése elıtt is megnyitották az utat, amely a szorult helyzetbe kerülı tagállamok fizetési mérlegének javítását szolgálja. Arról a szövegezés során még vita folyt, hogy a kormányok elırevetítsék a keret megduplázását 50 milliárd euróra.
Ausztria, Luxemburg és Svájc sem titkolózik tovább 2009. március 16. – EUvonal Az adóparadicsomként ismert Liechtenstein és Andorra után Ausztria, Luxemburg és Svájc is jelezte: hajlandó enyhíteni a banktitokra vonatkozó elıírásain. A pénteki (2009. március 13.) bejelentéseket Gordon Brown brit miniszterelnök „az adóparadicsomok végének kezdeteként” értékelte. Az utóbbi idıben, de különösen az április elején tartandó G20-csúcstalálkozó elıtt egyre nagyobb nyomás nehezedett az adóelkerülıket vonzó országokra, hogy változtassanak szabályaikon. Az országok igyekeznek elkerülni, hogy a nevük szerepeljen a „titkolózó országok” feketelistáján. A svájci kormány pénteken bejelentette, hogy elfogadja a banktitkok más országokkal való megosztására vonatkozó OECD-elıírásokat. Korábban a berni vezetés azok átvételét az ügyfelek adatainak védelme érdekében utasította el. Becslések szerint az alpesi ország pénzintézeteiben 2 billió dollár értékben tartanak külföldi tıkét. Luxemburg szintén pénteken jelezte, hogy a jövıben együtt kíván mőködni más országok adóhatóságaival, azonban csak abban az esetben adják ki az ügyfelek adatait, ha konkrét bizonyíték merül fel az adócsalásra. Ausztria pénzügyminisztere pedig úgy nyilatkozott, hogy országa felülvizsgálja a banktitokra vonatkozó jelenlegi megállapodásait. A tagállamok többségében mőködı automatikus adatcsere bevezetését azonban Bécs nem tervezi.
Gordon Brown szerint a változások „az adóparadicsomok végének kezdetét” jelzik. „Az adócsalás, amely évente több milliárd fontos kárt okoz a világgazdaságnak, egyre nehezebbé válik” – mondta a brit miniszterelnök.
Energia Búcsú a hagyományos villanykörtétıl 2009. március 19. – BruxInfo Akár évi 11 milliárd eurót is megspórolhat Európa a Bizottság által szerdán (2009. március 18.) hivatalosan is elfogadott, az EP által már korábban jóváhagyott rendeletekkel, amelyek mostantól 2012-ig fokozatosan kivonják a háztartásokban, az utcákon és az irodákban használt hagyományos villanykörtéket. A háztartási lámpák, illetve az utcai, irodai és ipari fényforrások hatékonyságának növelése a célja a Bizottság szerdán elfogadott két rendeletének, amelyek nyomán már idéntıl fokozatosan eltőnnek a boltok polcairól a hagyományos izzók és helyettük csak energiatakarékos világítótesteket lehet majd kapni a Huszonhetekben. Az új szabályok révén 2020-ra közel 80 TWh (terawattóra) energiát lehet megspórolni, ami megfelel Belgium vagy 23 millió európai háztartás áramfogyasztásának. A Bizottság abban is bízik, hogy az új szabályozás révén évente 32 millió tonnával kevesebb CO2 jut majd a levegıbe. A kevésbé hatékony hagyományos izzószálas villanykörtéket 2009-tıl kezdve fokozatosan kivonják a forgalomból, és korszerőbb izzókkal váltják fel ıket. A folyamat a tervek szerint valamikor 2012-ben fejezıdik majd be. Az új rendelkezésekkel évente 11 milliárd eurót lehet majd megspórolni és visszaforgatni az európai gazdaságba. Egy átlagos háztartás számára az átállás a takarékos körtékre a hagyományosnál drágább izzók beszerzésével együtt is évente 25-50 eurónyi megtakarítást eredményez a villanyszámlán. Pazarló izzók Mióta 1879-ben Thomas Edison elıször kereskedelmi forgalomba hozható izzót gyártott, érdemben nem változott a ma is a legelterjedtebb „hagyományos” izzók mőködése. A hagyományos izzók elıállítása ugyan igen olcsó, élettartalmuk azonban rövid, energiafogyasztásuk rendkívül pazarló, mőködtetésük pedig rengeteg felesleges hıtermeléssel jár a világítás szempontjából. A világítás teszi ki a háztartási energiafogyasztás ötödét, miközben a jelenleg a piacon lévı izzótípusok között négyötszörös eltérés is lehet energiahatékonyságban. A Bizottság által javasoltak szerint a háztartások energiafogyasztása 1015 százalékkal csökkenthetı új energiahatékony izzók üzembe helyezésével.
A Bizottság tavaly decemberben tett javaslatot a hagyományos, a felvett villanyáram jelentıs részét hıként feleslegesen leadó villanykörték teljes kivonására az európai piacokról, amelyet az Ecodesign Szabályozó Testület tagállami tagjai is támogatásukról biztosítottak. Az Európai Parlament a Bizottsággal együtt a
komitológiai eljárás keretében döntött e kérdésrıl, miután az EP környezetvédelmi bizottsága nagy többséggel elfogadta a javaslatot.
Bel- és igazságügy Egyszerősödhetnek a határon átnyúló öröklésre és házasságra vonatkozó szabályok 2009. március 19. – EUvonal A közeljövı uniós törvényhozása – például az európai öröklési bizonyítvány bevezetésével – megteremtheti a közös európai családjogi szabályozás alapjait. Az uniós közjegyzık Brüsszelben Jacques Barrot biztos részvételével rendeznek gyakorlati kérdéseket tisztázó tanácskozást, a magyar közjegyzık pedig áprilisi budapesti mőhelykonferenciájukon foglalkoznak az európai magánjogi viszonyok átalakulásával. A társadalmi viszonyok európai szintő folyamatos változása a jogviszonyok újabb és újabb felülvizsgálatát igényli. Napjainkban mintegy nyolcmillió európai uniós állampolgár él – tanul, dolgozik, vagy tölti nyugdíjas éveit – más tagállamban. Évente 50-100 ezer határon átnyúló örökösödési eljárásra kerül sor, és egyre nagyobb arányban kötnek házasságot különbözı tagállamokban élı párok. A határon átnyúló öröklés érvényesítését jelenleg számos gyakorlati és jogszabályi akadály nehezíti. Az európai családjog egyik legaktuálisabb témája ezért az európai öröklési rendelet, melyet a Bizottság várhatóan még ebben a hónapban ismertet. Ennek elıkészítési folyamatában az Európai Unió közjegyzıi is részt vesznek. A rendelet a határon átnyúló hagyatéki ügyek egyszerőbb rendezése érdekében bevezetné az európai öröklési bizonyítványt. „A tagállamok öröklésre és végrendeletekre vonatkozó jogrendszerei között jelentıs különbségek vannak, ezért az európai örökösöknek számos nehézséggel kell megküzdeniük” – mondta el Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara (MOKK) elnöke. – „Az új rendelet, azon belül az európai öröklési bizonyítvány, a több tagállamot érintı örökösödési eljárásokat egyszerősítené és gyorsítaná meg, és számos határokon átnyúló hagyatéki vitának is elébe lehetne menni. Ugyan a rendeletnek még az uniós jogalkotási folyamat több lépcsıjén át kell haladnia, de bízunk benne, hogy végül az uniós állampolgárok életét megkönnyítı és a szakma által is elfogadott korszerő eszköz születik Brüsszelben” – tette hozzá Dr. Tóth Ádám. Ugyancsak fontos családjogi kérdéseket vet fel a más tagországok állampolgárainak házasságkötése, illetve válása. Évente mintegy 170 ezer vegyes házasság bomlik fel, és a nemzeti jogrendek ütközésének következtében az ilyen párok bonyolult jogi helyzetekkel találkoznak. A Magyar Országos Közjegyzıi Kamara „Polgári és polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában” címmel 2009. április 2-án rendez mőhelykonferenciát a témában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Dísztermében. A konferencia elıadói a nemzetközi öröklési jog új távlatai és a közokiratok jelene és jövıje mellett a határokon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatíváival is foglalkoznak.
A 12 év alattiaktól nem vennének ujjlenyomatot 2009. március 19. – BruxInfo A biometrikus vízumok biztonságát a jövıben javítani kell, például úgy, hogy a benne szereplı ujjlenyomatnak megbízhatónak kell lennie. Éppen ezért – akárcsak a biometrikus útlevelek esetében – a 12 éven aluliak mentességet élveznek, és tılük nem kell e célból ujjlenyomatot venni. Az európai vízuminformációs rendszer (VIS) célja, hogy megkönnyítse a vízumok kiadásának folyamatát, miközben elejét veszi a vízumturizmusként is emlegetett gyakorlatnak (amikor is harmadik országok polgárai több uniós tagállamnál is megpróbálnak vízumot igényelni a belépéshez). A rendszer megfelelı mőködéséhez fontosak a közös konzuli rendelkezések, biztosítva ezzel, hogy a tagállamok által kibocsátott vízumok hasonló jellemzıkkel bírjanak. A VIS-ben tárolt biometrikus adatokról szóló jelentés elfogadásával, amelyet a brit liberális Sarah Ludford jegyez, az EP állampolgári jogi bizottsága hétfın (28-6-1 arányban) zöld utat adott a Miniszterek Tanácsával korábban második olvasatban tetı alá hozott megállapodásnak. A biometrikus adatok – így például az arckép vagy ujjlenyomat – az utazók azonosításában segítenek (ugyanis ezek az adatok a jelentés szerint megbízhatóbb kapcsolatot teremtenek a vízum birtokosa és az útlevél között), és megelızhetik a hamisításokat is. A Tanáccsal folytatott tárgyalások során az EP képviselıi sikeresen érveltek amellett, hogy a 12 éven aluli gyermekeknek ne kelljen ujjlenyomatot adniuk. Az ujjnyomatok megbízhatóságáról folytatott vizsgálatok ugyanis arra jutottak, hogy gyermekkorban az ujjlenyomat még változik, ami megnehezíti annak ellenırzését a vízum érvényességének teljes idıtartama alatt. Idén januárban az EP hasonló mentességet szavazott meg a 12 éven aluliak számára a biometrikus útlevelekkel kapcsolatban. A képviselık mindemellett olyan szervezeti megoldásokat szorgalmaztak, melyek megkönnyítik a kérelmezık nyilvántartását, illetve csökkentik a tagállamok költségeit. Így például közös ügyintézési helyeket lehetne létrehozni, melyek célja nem lenne más, mint a vízumkérelmek átvétele és a biometrikus adatok begyőjtése. Így a tagállamoknak nem kellene minden egyes konzulátusukat efféle, a biometrikus adatokat rögzítı felszereléssel ellátniuk. Kivételes esetben a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy külsı szolgáltatóval szerzıdnek, mivel elképzelhetı, hogy ha a vízumkérelmek száma nagyon magas, akkor a biometrikus azonosítók megfelelı begyőjtését csak így tudják a leggördülékenyebben megszervezni. A jelentésrıl március 23-26-a között szavaz az EP plenárisa.
Bıvítés A német kereszténydemokraták leállnának a bıvítéssel 2009. március 18. – EUvonal A kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Horvátország csatlakozását követıen szüneteltetné az Európai Unió további bıvítését. Szakértık szerint ez a nyugatbalkáni térség stabilitását is alááshatja.
Az elmúlt néhány évben végbement bıvülést követıen, melynek eredményeként a tagállamok száma 15-rıl 27-re nıtt, a CDU szerint szükség lenne egy „konszolidációs idıszakra” – ennek során a bıvítés helyett az unió értékeinek és intézményeinek konszolidációjára kellene összpontosítani. Horvátország csatlakozását a kereszténydemokraták javaslata nem érintené, a többi nyugat-balkáni országnak azonban jó néhány évet várniuk kellene majd. A bıvítésért felelıs európai biztos ugyanakkor felszólította Németországot, hogy ne veszélyeztesse a térség stabilitását a bıvítés befagyasztásának lebegtetésével. Olli Rehn elismerte ugyan, hogy az Európai Uniónak most a szokottnál is több kihívással kell megbirkóznia, ugyanakkor szerinte az EU képes arra, hogy „egyszerre több dologgal is foglakozzon.” Törökországgal kapcsolatban Angela Merkel kancellár tagság helyett „különleges partneri státuszt” helyezett kilátásba. A CDU korábban sem támogatta Ankara teljes jogú tagságát, ám a koalíciós partner szociáldemokraták nyomására hozzájárultak, hogy az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Törökországgal. Az EP-választásokra készülı CDU emellett azt is bejelentette, hogy Gordon Brown brit és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökhöz hasonlóan támogatják, hogy az Európai Bizottság elnöki posztját újabb öt évre José Manuel Barroso töltse be, amennyiben a júniusi európai választásokat követıen is az Európai Néppárt alakíthatja meg a legnagyobb frakciót.
ESEMÉNYEK 2009. március 28., 20.30 – Föld órája – Kapcsold k(i) kampány záróeseménye A Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Kapcsold k(i) kampánya csatlakozott a Föld Órája (Earth Hour) klímavédelmi akcióhoz, amely világ legnagyobb kezdeményezésévé nıtte ki magát az elmúlt években. Az akció keretében 2009. március 28-án, 20.30 órakor a Hısök tere díszkivilágítását a Külügyminisztérium, a Fıvárosi Önkormányzat és a WWF képviselıi kapcsolják le. 2009. március 28-án ugyanebben az idıpontban a világ számtalan pontján egyszerre kapcsolják le a világítást egy órára. A WWF által meghirdetett globális kezdeményezés 2007ben indult Sydney-bıl. Célja, hogy felhívja a Föld lakosságának figyelmét az energiatakarékosságra, amely döntı szerepet játszik környezetünk, természeti kincseink, vagyis az egész Föld megóvásában. Mutass példát környezetednek! Csatlakozz Te is a Föld Órája akcióhoz a www.wwf.hu/foldoraja honlapon és buzdítsd barátaidat, ismerıseidet is online képeslap elküldésével. További információ a Kapcsold k(i) kampányról: http://www.euvonal.hu/kapcsoldki/
Ünnepi konferencia a tagság ötödik évfordulóján
A Külügyminisztérium ’ 5let(t) ’ címmel ünnepi konferenciát szervez Magyarország európai uniós tagságának ötödik évfordulóján, a Kreativitás és Innováció Európai Éve alkalmából. A 2008. májusi parlamenti konferenciához hasonlóan a minisztérium idén is civil szervezeteket, pedagógusokat és újságírókat vár az eseményre. A konferencián uniós tagságunk „megszületésében” tevékeny részt vállaló szakértık, köztisztviselık és politikusok osztják meg emlékeiket, valamint értékelik az elmúlt öt évet. Majd Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének vitaindítóját követıen ismert közéleti személyiségek mondják el véleményüket az innovációnak a hazai és európai gazdaságban, társadalomban betöltött szerepérıl, valamint a kreativitás szükségességérıl. A konferencia védnöke Szili Katalin, az Országgyőlés elnöke és Göncz Kinga külügyminiszter. A tervezett program és jelentkezési lap az alábbi linken található. Helyszín: Magyar Országgyőlés Felsıházi terem (1055 Budapest, Kossuth L. tér 1-3.) Idıpont: 2009. május 8-án 10.00 - 16.30 óráig Az elızetes regisztrációhoz a jelentkezési lapot kitöltve az
[email protected] e-mail címre kell visszaküldeni. Jelentkezési határidı: 2009. április 4. A postacím megadása a nyomtatott meghívó küldéséhez szükséges.
2009. február 27 – 2010. november 26. Szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az elsı konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak 2009. február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A következı konferenciák idıpontja, témája: 2009. március 27.: Energiapolitika 2009. április 24.: Bıvítés és külpolitika 2009. május 29.: Mezıgazdaság, vidékfejlesztés 2009. szeptember 25.: Információs társadalom 2009. október 16.: Pénzügyek, adó, vám 2009. november 13.: Környezetvédelem, vízügy 2009. december 18.: Kommunikáció, országkép, Pécs 2010 2010. január 29.: Az Unió új keretei: a lisszaboni szerzıdés 2010. február 26.: Oktatás és kultúrpolitika 2010. március 26.: AGENDA 2014-2020 Bıvebb információ olvasható a konferenciasorozat honlapján. Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete
STATISZTIKA, ELEMZÉS Minden az EP-választásról (Háttér) Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között – Magyarországon minden bizonnyal június 7-én – választják meg az Európai Parlament új tagjait a következı öt évre. Magyarország 22 képviselıt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésezı testületbe. Az európai parlamenti képviselıket 1979 óta közvetlenül választják. A hatodik parlamenti ciklus 2004-ben kezdıdött és az idén ér véget. Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselıit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges idıpontjait és az adott országban megválasztható képviselık számát határozzák meg közösségi szinten. Jelenleg az EP-nek – ideiglenesen (a Nizzai Szerzıdés, valamint a Romániával, illetve Bulgáriával kötött csatlakozási szerzıdés alapján) – 785 képviselıje van. Ebbıl Magyarország – szintén csak a most véget érı, 2004-2009-es ciklusban – 24 hellyel rendelkezik. A 2007 decemberében minden tagállam által aláírt, de Írországban, Csehországban, Lengyelországban és Németországban véglegesen még nem ratifikált Lisszaboni Szerzıdés értelmében a létszám 751-re csökkenne. Magyarországnak ebbıl 22 hely járna. Mivel a 2009. júniusi választásig minden bizonnyal nem lép hatályba a Lisszaboni Szerzıdés (vagyis addig várhatóan nem ratifikálja azt az összes tagállam), a mostani szabályokat (vagyis lényegében a módosított Nizzai Szerzıdést) kell követni. Magyarországot ez a helyek számának szempontjából nem érinti: így is, úgy is 22 helyet kap. A Nizzai Szerzıdés alapján viszont az EP-nek összesen nem 751, hanem 736 tagja lesz, az eszerint összeülı Európai Parlamentben tehát a magyar képviselet relatíve erısebb lesz, mint a „lisszaboniban” lenne, igaz, amennyiben az utóbbi életbe lép, az EP-nek 18-cal több, 754 tagja lenne. Mikor lesz a szavazás? Az európai parlamenti képviselık jogállásáról és megválasztásáról Magyarországon az Alkotmány, a 2003/CXIII. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997/C. törvény rendelkezik. Az európai parlamenti képviselık megválasztásának idıpontját ezek szerint a köztársasági elnök tőzi ki – az Európai Közösség által meghatározott idıtartamon belüli napra. Ez az idıtartam pedig a 2009. június 4-tıl 7-ig tartó idıszak. Hogy a megadott idıszakon belül melyik napra esik a választás, a helyi hagyományoktól függ, vagyis attól, a hét melyik napján „szokás” választást, népszavazást tartani az adott országban. Ahogy a legtöbb európai országban, Magyarországon is jó eséllyel vasárnap, tehát június 7-én lesz az EP-választás. (Hollandiában és Nagy-Britanniában például már csütörtökön, június 4-én szavaznak, Lettországban, Máltán és Szlovákiában pedig 6-án, szombaton. Olaszországban szombaton és vasárnap is lehet majd szavazni.)
Ki szavazhat? Miután a köztársasági elnök kitőzte az EP-választás idıpontját, errıl a választópolgárok értesítést kapnak. Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és – ha ezt kérelmezik – más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élık szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élı magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával. A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó magyar állampolgárok kérhetik, hogy a területileg illetékes magyar külképviseleten voksolhassanak. Kire lehet szavazni? A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényt is kapnak. Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt összegyőjt. A listát és az azon sorrendben szereplı jelölteket legkésıbb a szavazást megelızı harmincadik napon az ajánlószelvények átadásával együtt be kell jelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyőlési választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekrıl az ott meghatározott sorrendben juthatnak EPmandátumhoz a jelöltek – az adott párt(szövetség) által elért eredménytıl függıen. Ki nyer? A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát. Ezután (a D’Hondt-módszer szerint) egy táblázatban egymás mellé felírják az 5 százalékot elért pártlisták neveit, a nevek alatti oszlopokba pedig az adott listára leadott szavazatok számát. Ez alá jön az adott párt(szövetség) által kapott szavazatok számának fele, ez alá a harmada, ez alá a negyede, és így tovább. Ezt követıen megkeresik az egész táblázatban elıforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában ez a szám található, az a pártlista kap egy mandátumot. (A legnagyobb szám nyilván a legtöbb voksot begyőjtı pártlista neve alatt lesz.) Ezután kikeresik a második legnagyobb számot. Az ennek megfelelı pártlista is kap egy mandátumot. Aztán jön a harmadik, a negyedik, és így tovább. Ezt egészen addig folytatják, amíg mind a 22 EPképviselıi helyet ki nem osztották. 2004: az elsı EP-választás Magyarországon Az elsı magyarországi EP-választást 2004. június 13-án tartották. Ezen az 5 százalékos küszöböt elérı pártok a következı eredményeket érték el:
Párt neve
Szavazatok száma
Százalékos eredmény
Megszerzett mandátumok
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
1 457 750
47,40 %
12
Magyar Párt
1 054 921
34,30 %
9
Szabad Demokraták Szövetsége
237 908
7,74 %
2
Magyar Demokrata Fórum
164 025
5,33 %
1
Szocialista
A fentieken kívül listát állított még, de az 5 százalékot nem érte el a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Szociáldemokrata Párt. Az elsı magyarországi EP-képviselık 2004. július 2-án a következık vették át EP-képviselıi megbízólevelüket (a nevek elıtt található sorszámok az adott pártlistán elfoglalt helyek sorrendjének felelnek meg): Fidesz-Magyar Polgári Szövetség: 1. Schmitt Pál, 2. Szájer József, 3. Surján László, 4. Schöpflin György, 5. Barsiné Pataky Etelka, 6. Gyürk András, 7. Becsey Zsolt, 8. Járóka Lívia, 9. Glattfelder Béla, 10. İry Csaba, 11. Pálfi István, 12. Gál Kinga Magyar Szocialista Párt: 1. Lévai Katalin, 2. Harangozó Gábor, 3. Kósáné Kovács Magda, 4. Tabajdi Csaba, 5. Gurmai Zita, 6. Fazakas Szabolcs, 7. Herczog Edit, 8. Dobolyi Alexandra, 9. Hegyi Gyula Szabad Demokraták Szövetsége: 1. Demszky Gábor, 2. Szent-Iványi István Magyar Demokrata Fórum: 1. Olajos Péter A mandátumukat átvett EP-képviselık közül Demszky Gábor 2004 októberében összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról. A helyére Mohácsi Viktória került. 2006 júliusában elhunyt Pálfi István. A Fidesz új képviselıje De Blasio Antonio lett. A Fidesz-MPP (12) és az MDF (1) listáin bejutott összesen 13 képviselı az Európai Néppárt Európai Demokraták, a 9 MSZP-s az európai szocialisták, a 2 SZDSZ-es pedig a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért európai parlamenti frakciójához csatlakozott. (A magyarországi EP-képviselık jogállásáról a 2004/LVII. törvény rendelkezik.) Határon túli magyar EP-képviselık Az EP-be a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának két képviselıje került be 2004-ben: DukaZólyomi Árpád és Bauer Edit. Az Európai Parlament már jóval Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozása elıtt, 2005 szeptemberében megfigyelıket fogadott e két országból. A Romániai Magyar
Demokrata Szövetség ekkor Kelemen Atillát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károly Ferencet delegálta. İk Románia csatlakozását követıen teljes jogú EP-képviselık lettek. Az immár EU-tag Romániában 2007. november 25-én tartották az elsı EP-választást. Az RMDSZ képviseletében Sógor Csaba és Winkler Gyula került be az Európai Parlamentbe, és függetlenként jutott be Tıkés László. Csibi Magor a Nemzeti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot. Az MKP-s és RMDSZ-es EP-képviselık az Európai Néppárt frakciójában foglalnak helyet. Tıkés László egy ideig független képviselı volt, majd a Zöldek – Európai Szabad Szövetség nevő csoporthoz csatlakozott. Az Európai Parlament minden képviselıjének joga van ahhoz, hogy anyanyelvén szólaljon fel a bizottsági, illetve plenáris üléseken. Forrás: EP magyar sajtószolgálat
