Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. január 9.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • • •
Nehéz idıszakban indul a cseh elnökség Zökkenımentes az euróbevezetés Szlovákiában Hamarosan újraindulhat az orosz gázszállítás Újabb EU-taggal bıvült az amerikai vízummentesek köre A magyar munkaerıpiac is megnyílt a románok elıtt Intenzív uniós közvetítés a Közel-Keleten Linz és Vilnius: Európa kulturális fıvárosai 2009-ben
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • Kezdetét vette a kreativitás és innováció európai éve Statisztikák, elemzések • Tízéves az euró: sikerek és problémák
HÍREK EU-intézmények, reformok Nehéz idıszakban indul a cseh elnökség 2009. január 8. – EUvonal Bár Csehország már január elsején átvette a „kormányrudat” a franciáktól, a cseh elnökség hivatalos elindítására szerdán (2009. január 7.) került sor. Ebbıl az alkalomból az Európai Bizottság elnöke és tagjai Prágába látogattak, ahol Mirek Topolánek kormányfı ismertette a Tanács cseh elnökségének programtervezetét. Meglehetısen kemény félév elıtt áll Prága: a gazdasági válság mellett kiemelt helyen kell foglalkozniuk az orosz-ukrán gázvita miatt kialakult feszült európai helyzettel, valamint a közlemúltban kiújult palesztin-izraeli konfliktus is próbára teszi a 2004-ben csatlakozott tagállam diplomáciáját. A cseh elnökség mottója „Európa határok nélkül”, amely kifejezi Prága elkötelezettségét az új
tagállamokat érintı munkaerıpiaci korlátozások megszüntetése, valamint az unión kívüli országokkal szembeni adminisztratív és kereskedelmi akadályok leépítése mellett. Az elnökségi program a „3 E”-t (angolul Economy, Energy, Europe in the World) állítja a középpontba, melynek értelmében az elnökség féléves idıszaka alatt Prága elsısorban az uniós gazdaság, az energia illetve a külkapcsolatok területére koncentrál. A cseh elnökség gazdasági területen igyekszik a válság hatására korábban meghozott uniós intézkedéseket továbbvinni, az egyik fı célkitőzése az átláthatóság és a stabilitás további fokozása az európai és nemzetközi pénzügyi rendszerben. A cseh elnökség támogatja az Európai Tanács által 2008 végén elfogadott európai gazdaságélénkítı csomagot, ugyanakkor Prága hangsúlyozza, hogy a csomag rendkívüli intézkedéseinek mindenképpen igazodniuk kell a tagállamok egyéni gazdasági helyzetéhez. A cseh elnökség szerint – összhangban a Bizottság elképzeléseivel – ezeknek az intézkedéseknek célzottnak, és idıben korlátozottnak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk a versenypolitikai szabályokat, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum elıírásait. Az elnökség emellett – új tagállamként – szorgalmazza az unió szolgáltatási és munkaerıpiacán még meglévı korlátozások mielıbbi feloldását, ezzel is hozzájárulva a belsı piac és az uniós gazdaság fellendítéséhez, ugyanakkor a gazdasági fejlıdés útjában álló túlszabályozó és adminisztratív akadályok ellen is fel kíván lépni. Az elnökség a válságra adott protekcionista lépéseket ellenezve továbbra is nyitott és szabad kereskedelemre épülı gazdaságpolitikát szorgalmaz az unión kívüli államokkal. Az energia területén a cseh elnökség – az EU klíma- és energiacsomagjára építve – nemzetközi tárgyalásokkal igyekszik elırelendíteni egy kompromisszum kialakítását a 2012 utáni globális klímaprogrammal kapcsolatban. Prága kiemelt helyen kezeli a kontinens energiafüggıségének csökkentését, és kiáll az integráltabb uniós energiapiac kialakítása mellett. A cseh elnökség emellett támogatja a franciák energiahatékonysággal kapcsolatos elképzeléseit, és sürgeti az unió energiabeszállítóival – elsısorban Oroszországgal – kialakított kapcsolatának stabilizálását. Csehország a külkapcsolatokat – különösen az EU-orosz kapcsolatokat, összhangban az energiapolitikai célkitőzésekkel – is elıtérbe helyezi. A külpolitika kiemelt területei közé tartozik a nyugat-balkáni bıvítési folyamat, a Keleti Partnerség és a transzatlanti kötelékek szorosabbra főzése is: kapcsolatok kiépítése az új Obama-adminisztrációval, valamint szorosabb gazdasági együttmőködés Kanadával. Csehország erre a félévre vonatkozó részletes elnökségi programja ezen az oldalon olvasható (angolul).
Gazdasági és pénzügyek Zökkenımentes az euróbevezetés Szlovákiában 2009. január 8. – BruxInfo Simán halad az euróátállás Szlovákiában. A kettıs készpénzforgalom január 1-16. közötti idıszakának már majdnem a fele eltelt, a lakosság zöme már megszabadult utolsó koronáitól is, és nincsenek hírek nagy áremelkedésekrıl sem.
Nem hozott jelentısebb drágulást az élelmiszerpiacon és az üzemanyagpiacon az euró bevezetése Szlovákiában – jelentette a pozsonyi statisztikai hivatal. Folyamatos ármegfigyelései szerint az év elsı napjaiban csökkent az üzemanyagok és a paprika ára, drágább lett viszont az ásványvíz és a gyümölcslé, néhány városban pedig a tömegközlekedés. Az esetek zömében azonban az árat emelık arra hivatkoztak, hogy nem az euróátállás miatt lettek drágábbak termékeik, illetve szolgáltatásaik – ezt jól is tették, ugyanis Szlovákiában (az euróra eddig átállt országok között páratlan módon) börtönbüntetéssel fenyegették meg azokat, akik nem a hivatalosan megszabott 1 euró=30,1260 koronás árfolyamon váltották át áraikat. A lakosság természetesen Szlovákiában is leginkább az inflációs hatás miatt félt az euró bevezetésétıl, akárcsak a korábbi átállások esetében. A pozsonyi statisztikai hivatal elsı adatai szerint alaptalanul. A hivatal az euró bevezetésével kapcsolatban augusztus közepe óta külön is figyeli az árak alakulását, országszerte 196 árucikk árát követi nyomon rendszeresen. Az év elején 73 élelmiszer árát vizsgálták, s azt állapították meg, hogy közülük 32 drágult, 25 olcsóbb lett, 16 esetben pedig nem változott az ár. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a kisebb boltok igen nagy része zárva tart és csak január 16-a után nyit ki, amikor már nem kell bajlódnia a kétféle készpénz kezelésével (január 16-ig még koronával is lehet ugyanis fizetni, de a visszajárót már csak euróban adhatják). Akad olyan csallóközi település, amelynek mindkét üzlete két hétre bezárt, ez nehezíti a lakosság ellátását – összességében a becslések szerint a kisebb boltok egyötöde nem nyitott ki. Az idısek közül néhányan arra panaszkodtak, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól az euróérméket. Mások viszont arra emlékeztettek, hogy száz éven belül ez már a hetedik pénzcsere Szlovákiában, így lakosság már „harcedzett” e téren. Az euróra való átállás összességében simának nevezhetı. Az Európai Bizottság felmérése szerint már január 3-án is a készpénzes fizetések 27 százaléka euróban zajlott, és gyakorlatilag mindenütt sikerült betartani azt a szabályt, hogy a visszajárót csak euróban lehet adni. Sem a bankoknál, sem a kiskereskedelemben nem merült fel komoly probléma – közölte elégedetten a Bizottság. A hitelintézetek idıre befejezték számítástechnikai rendszerük átállítását, a polgárok 44 százaléka pedig már január 3-án arról számolt be, hogy fıleg vagy kizárólag euróbankók lapulnak a pénztárcájában. A sima átmenet részben annak is köszönhetı, hogy az idén január 1-je csütörtökre esett és sokan az év elsı négy napján nem is vásároltak semmit, kicsi volt tehát a készpénzforgalom. A bizottsági felmérés szerint a forgalomból kikerült koronabankjegyek és -érmék begyőjtése is zökkenımentes.
Energia Hamarosan újraindulhat az orosz gázszállítás 2009. január 9. – BruxInfo Az Európai Bizottság péntek reggel (2009. január 9.) üdvözölte a gáztranzit ellenırzésérıl az éjjel kötött megállapodást, fontosnak nevezve, hogy késlekedés nélkül helyreálljon az Európába irányuló orosz gázszállítás. Elnökségi források szerint Mirek Topolánek péntek délután Kijevbe utazik, hogy az ukránokkal véglegesítse az alkut.
Megállapodásra jutott péntekre virradóra az Európai Unió Oroszországgal és Ukrajnával a gáztranzit ellenırzésére kiküldendı nemzetközi (uniós) megfigyelı csoport összetételérıl és mandátumáról, ami elvileg az egyetlen akadályát képezte a szerdán megszakadt orosz gázszállítások felújításának Európába. A Bizottság péntek reggel kiadott közleményében üdvözölte a gázszállítások figyelemmel kísérésérıl kötött megállapodást. Ezt megelızıen még csütörtökön eredménytelen kísérletet tett az EU a helyzet megoldására, miután nem teljesült Moszkvának az a kívánsága, hogy orosz szakértık is helyet kapjanak a 12 fıs uniós megfigyelı misszióban. Mirek Topolánek cseh kormányfı ezt követıen hívta fel telefonon Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt, akivel egy elnökségi közlemény szerint megállapodtak a részletekrıl. José Manuel Barroso bizottsági elnök az éjjel telefonon beszélt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, miközben Andris Piebalgs energiaügyi biztos további egyeztetéseket folytatott az oroszokkal. Elnökségi források szerint Mirek Topolánek cseh kormányfı péntek délután Kijevbe utazik, hogy az ukrán vezetıkkel véglegesítse az alkut. Ha ez megtörténik és a megfigyelık a helyszínre érkeznek, Putyin kész a gázszállítás azonnali felújítására. Értesüléseink szerint a megfigyelıkrıl kötött alku lényege, hogy egy olyan EU-vezette csoportról lesz szó, amelyben orosz és ukrán szakértık is helyet kapnak, és tevékenységi körük mindkét országra kiterjed majd. A Bizottság most mindennél fontosabbnak nevezte, hogy haladéktalanul induljon újra a gázszállítás Európába.
Bel- és igazságügy Újabb EU-taggal bıvült az amerikai vízummentesek köre 2009. január 8. – BruxInfo Január 12-tıl az amerikai vízummentességi programban résztvevı valamennyi állam polgárainak érvényes beutazási engedéllyel kell rendelkezniük, ha az USA-ba akarnak látogatni. Mindez nem újdonság a magyaroknak és a többi, a programhoz újonnan csatlakozott ország állampolgárainak, hiszen ık már november közepétıl csak ennek a dokumentumnak a birtokában léphetnek be az USA-ba. Január 12-tıl az amerikai vízummentességi programban résztvevı országok minden, az USAba igyekvı állampolgárának rendelkeznie kell érvényes beutazási engedéllyel – ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy az illetı beléphessen az Egyesült Államokba. A magyaroknak és a programhoz újonnan csatlakozott többi ország polgárainak mindez nem újdonság, hiszen rájuk már a vízummentesség életbelépésétıl, azaz 2008. november 17-tıl érvényes ez a szabály. Az engedélyt az amerikai belbiztonsági minisztérium által mőködtetett ESTA (utazási engedélyt jóváhagyó elektronikus rendszer) honlapján (https://esta.cbp.dhs.gov) keresztül kaphatják meg. Ezt az utasnak még otthon ki kell nyomtatnia, és az utazáskor magával kell vinnie.
Az amerikai hatóságok azonban felhívják a figyelmet arra is, Visszaélések hogy az utazási engedély nem jelenti automatikusan azt, hogy Az engedély igénylése ingyenes, ám a budapesti az illetı beléphet az Egyesült amerikai nagykövetség tájékoztatása szerint Államok területére. Ezt „jogosulatlan harmadik személyek” olyan alapvetıen az utas honlapokat hoztak létre, melyek pénzt kérnek megérkezésekor az amerikai azért, hogy tájékoztatást nyújtsanak az ESTA-ról vám- és határvédelmi hivatal és beadják az engedélykérelmet az utas nevében. tisztviselıje dönti el. „Ezek a cégek és honlapok semmilyen Mindemellett, ha valakinek kapcsolatban nincsenek a belbiztonsági elutasítják az utazási engedélyre minisztériummal vagy az Egyesült Államok kormányával, azok jóváhagyása nélkül mőködnek” benyújtott kérelmét, minden további nélkül beadhatja a – olvasható a nagykövetség honlapján. vízumkérelmét. Az amerikaiak nem gyızik hangsúlyozni, hogy az elektronikus utazási engedély bármikor és bármilyen indokkal visszavonható, ha egy új információ befolyásolja a kérelmezı személy belépési jogosultságát. A kérelem benyújtásának fázisait (ezek: az adatlap kitöltése, benyújtása, a kérelem számának megkapása és megırzése, válasz a kérelemre) az ESTA egyértelmően meghatározta. A kérelem kitöltésénél az alapvetı adatok mellett (név, életkor, cím stb.) meg kell adni az útlevél és az utazás adatait is (például, hogy melyik városban szállt fel az utas a repülıre, mi a légitársaság kódja és a járatszám). Emellett a kérelmezınek válaszolnia kell olyan kérdésekre is, hogy van-e fertızı betegsége, fizikai vagy mentális rendellenessége, volt-e már letartóztatva, illetve szándékában áll-e munkát keresni az Egyesült Államokban? Az amerikai vízummentességi programhoz tavaly novemberig 27 ország tartozott: Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brunei, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Japán, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Szlovénia, Új-Zéland. Ekkor azonban további hét ország – Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, valamint Dél-Korea – csatlakozott a vízummentesek táborához. December 30-tól pedig már a máltaiaknak sem kell vízumot váltaniuk, ha az Egyesült Államokba kívánnak utazni: a szigetország így a 22. európai uniós tagállam, mely a program részese lett. Mindez azt jelenti, hogy az érintett országok állampolgárai üzleti vagy magáncélból vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba. Az ott-tartózkodás idıpontja nem haladhatja meg a 90 napot, emellett az utazóknak alapvetıen még három feltételnek kell eleget tenniük. Így annak, aki vízum nélkül szeretne Amerikába utazni, úgynevezett e-útlevéllel kell rendelkeznie: magyar viszonylatban ez azt jelenti, hogy az illetınek az új típusú, bordó borítójú, elektronikus chipet tartalmazó és természetesen érvényes útlevéllel kell rendelkeznie. (A régi kék útlevéllel, és érvényes vízummal rendelkezık továbbra is utazhatnak azzal.) Az utasnak emellett érvényes belépési engedéllyel, és vissza-, illetve továbbutazásra érvényes jeggyel kell rendelkeznie. (Amennyiben elektronikus jeggyel utazik, az útiterv másolatát magával kell vinnie, és az országba történı belépéskor be kell mutatnia a bevándorlási hivatal tisztviselıjének.)
Foglalkoztatás A magyar munkaerıpiac is megnyílt a románok elıtt 2009. január 8. – BruxInfo Immáron tizennégy uniós tagállamban vállalhatnak munkát a románok és a bolgárok, miután a Bizottság csütörtöki (2009. január 8.) közlése szerint Görögország, Spanyolország, Magyarország és Portugália is az átmeneti korlátozások feloldása mellett döntött. Második fázis - Azok a tagállamok, melyek az átmeneti intézkedések további fenntartása mellett döntöttek, a mostani, 2011. december 31-ig tartó második fázis idején bármikor határozhatnak a korlátozások feloldásáról. - A tagországok ezt követıen csak akkor tarthatják fent ezeket az intézkedéseket, ha az így lehetıvé tett szabad munkavállalás súlyos fenyegetést jelentene a saját munkaerıpiacukra nézve. - A románokkal és a bolgárokkal szembeni összes korlátozó intézkedést legkésıbb 2013. december 31-ig fel kell oldani.
Négy uniós tagállam – Magyarország mellett Görögország, Spanyolország és Portugália – döntött úgy, hogy a bolgár és a román munkavállalókkal szemben bevezetett átmeneti intézkedések elsı szakaszának lejárta után (ez egészen pontosan 2008. december 31-én volt) megnyitja munkaerıpiacát a 2007-ben csatlakozott két ország polgárai elıtt. Ezzel 14re emelkedett azoknak a tagországoknak a száma, akik korlátozás nélkül lehetıvé teszik a román és a bolgár munkavállalást, 11 tagállam azonban továbbra is fenntartja az átmeneti intézkedéseket. Ez utóbbiak 2009. január elsejéig – az EU-szabályoknak megfelelıen – értesítették is ezen szándékukról a Bizottságot.
Dánia, mely jelenleg szintén korlátozza az érintett két ország polgárainak munkavállalását, már korábban közölte, hogy május elsejével szabad utat enged a román és a bolgár munkavállalóknak, és nem korlátozza a továbbiakban a korábban csatlakozott nyolc uniós tagállam polgárainak esetleges munkavállalását sem.
Külkapcsolatok Intenzív uniós közvetítés a Közel-Keleten 2009. január 8. – BruxInfo Míg az Egyesült Államok részérıl az utolsó hivatali napjait töltı Bush elnök már nem, a beiktatására váró Barack Obama pedig még nem veti bele magát teljes intenzitással a közel-keleti közvetítésbe, addig az európaiak a jelek szerint több oldalról is megpróbálják rávenni a palesztinokat és az izraelieket, hogy kössenek végre tőzszünetet. Eddig kevés eredménnyel, hacsak egy friss egyiptomi-francia javaslat nem ér célba. Miközben az Európai Unió több fronton is arra próbálja rávenni az izraeli és a palesztin oldal képviselıit, hogy mihamarabb kössenek tőzszünetet, fáradozásai eddig vajmi kevés eredménnyel jártak. A térségben két delegáció is tárgyalt a héten: az egyiket az EU soros elnökségét ellátó csehek, a másikat pedig Nicolas Sarkozy francia államfı vezette. Henri
Guaino, a francia államfı tanácsadója egy minapi lapinterjúban sietve kijelentette, hogy a két küldöttség nem vetélkedik egymással, ám más francia források nem rejtik véka alá azon véleményüket, mely szerint Sarkozyt tartják alkalmasabbnak arra, hogy elısegítse a konfliktus békés rendezését. A csehek renoméját nem emeli az sem, hogy szombaton (2009. január 3.) a cseh kormányszóvivı elsı reakciójában úgy vélekedett, hogy Izraelnek a gázai övezet elleni katonai akciója inkább védelmi, mint támadó jellegőnek tekinthetı. Prága rá egy nappal azonban sietve egy újabb közleményt adott ki, melyben – hangsúlyozva, hogy a szóvivı elızı nyilatkozatával súlyos hibát vétett – már azt emelte ki, hogy a védelemhez való elvitathatatlan jogra hivatkozva egyetlen állam sem engedhet meg magának olyan katonai fellépést, mely nagymértékben érinti a polgári lakosságot is. Az európai küldöttségek tartós tőzszünetre való felhívásai azonban mindeddig hasztalannak bizonyultak. „Nyomást kell kifejteni minden oldalra, beleértve a Hamászt is, annak érdekében, hogy elhallgassanak a fegyverek és visszatérjen a béke” – hangoztatta damaszkuszi tárgyalásait követıen Sarkozy. Mindeközben az Egyesült Államokban a régi elnök már nem, az új elnök pedig még nem vetette bele magát a közel-keleti közvetítésbe. Barack Obama megválasztott elnök a minap például elhárította az erre irányuló kérdéseket, mondván, azok kezeléséért a még hivatalban lévı Bush-adminisztráció felel. Egy keddi nyilatkozatában az új elnök, akit január 20-án iktatnak be hivatalába, mindazonáltal mélységes aggodalmának adott hangot a gázai és izraeli polgári áldozatok miatt. Obama azután nyilatkozta ezt, hogy Izrael támadást intézett egy gázai övezeti – és az ENSZ által mőködtetett – iskola ellen. Az akcióban legalább negyvenen meghaltak, és százan megsebesültek. Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselıjének szóvivıje szerdán teljességgel elfogadhatatlannak nevezte és élesen elítélte az izraeli fellépést, melynek olyan civilek is áldozatául estek, akik éppen az erıszak elıl kerestek menedéket az iskolában. John Ging, az ENSZ illetékes ügynökségének vezetıje úgy vélte, hogy az izraeliek tisztában voltak azzal, hogy egy ENSZ-létesítményt támadnak meg. Az izraeli hadsereg mindeközben azzal érvel, hogy az iskolából a Hamász fegyveresei lıttek, és ık csak viszonozták a támadást. Az EU egyébként arra is intette Izraelt, hogy az offenzívával a magáról kialakított képet is veszélyezteti. Miként Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelıs biztos Simon Peresz izraeli államfıvel tartott megbeszélésén rámutatott: Izraelnek a nemzetközi támogatottság tekintetében komoly problémái vannak, s az ország imázsa komoly károkat szenvedhet. Az AFP beszámolója szerint ugyanakkor Peresz erre azt válaszolta, hogy országa nem a róla kialakult képet kívánja javítani, hanem a terror ellen harcol, és minden joga megvan arra, hogy megvédje polgárait. Mindeközben az Európai Bizottság 3 millió eurós gyorssegélyt különített el a gázai konfliktus áldozatainak megsegítésére. A testület bejelentése szerint az egyebek között élelemre és egészségügyi ellátásra fordítandó összegeket a lehetı leghamarabb el kívánják juttatni a bombázások áldozatainak. Mivel azonban a határokat lezárták, a fejlesztési ügyekért felelıs biztos, Louis Michel arra kérte az izraeli hatóságokat: tegyék lehetıvé, hogy a segélyeket közvetlenül eljuttathassák az arra rászorulóknak. „Másfélmillió ember él összezsúfolva egy akkora területen, ami kisebb, mint Belgium 1 százaléka. Ezeknek az embereknek a túlélése külsı segítségtıl függ, és helyzetük minden egyes nappal kétségbeejtıbbé válik” – hangsúlyozta a biztos. Izrael egyébként szerdán háromórás tőzszünetet tartott, hogy lehetıvé tegye a segélyszállítmányok bejuttatását Gázába. A három óra lejártával a harcok újra elkezdıdtek.
A felek egyébként a legutóbbi hírek szerint hajlanának az egyiptomiak által javasolt tőzszüneti terv elfogadására, ám mind az izraeliek, mind pedig a palesztinok garanciákat várnak el a másiktól. Izrael például azt akarja, hogy a Hamász hagyjon fel az izraeli területek rakétatámadásával, emellett biztosítékot akar a Hamász újrafelfegyverkezésének megakadályozására is. A Hamász szerint azonban Izrael nem gondolja komolyan a megállapodás tetı alá hozását, és célja a konfliktus kiszélesítése – derül ki az AP összeállításából.
Kultúra Linz és Vilnius: Európa kulturális fıvárosai 2009-ben 2009. január 6. – EUvonal Idén az osztrák Linz és a litván Vilnius viselheti az Európa Kulturális Fıvárosa címet. A programsorozat keretében egész évben számos kulturális rendezvény várja az érdeklıdıket, több program határokon átívelı együttmőködéssel jön létre. Linz célja, hogy a modern európai város modelljévé váljon, ahol a tudásközpontú iparváros, a kultúra és a környezettudatos életmód jól megfér egymás mellett – ezt szeretné megmutatni a kulturális évad programjai során. A szervezık szándéka, hogy ne csak 2009-ben, hanem jóval késıbb is Linz legyen a legérdekesebb osztrák város. A Linz09 megpróbálja kivinni a kultúrát az utcára. Komolyzenei fesztiváloknak, könnyőzenei parádéknak és városnézı programoknak ad otthont a város. A kísérlet fontos eleme, hogy olyan helyeket is bevon a szabadtéri programokba, melyek hagyományosan nem színhelyei kulturális eseményeknek. Az osztrák szervezık nagy hangsúlyt fektetnek az események interaktivitására. A helyi és vendégmővészeknek egyaránt lehetıségük nyílik rá, hogy bekapcsolódjanak egymás munkájába, a laikusok is kipróbálhatják magukat, például irodalmi mőhelyekben. Sok program kapcsolódik a vilniusi történésekhez – hiszen Vilnius is 2009 Kulturális Fıvárosa –, vagy éppen a volt vagy leendı kulturális fıvárosokkal teremt kapcsolatot. Egyike az ilyen eseményeknek a kulturális fıvárosok focicsapatainak rangadója, de sor kerül majd vitaestekre és közös zenei produkciókra is. A litván fıváros, Vilnius szintén nagyon színes programokkal készül az évadra. A szervezık közel 900 különbözı programot ígérnek a közel félmillió lakosú Vilniusban, mely város évszázadokon keresztül volt litván, lengyel, orosz és zsidó kultúrák találkozópontja. A város középkori hangulatot árasztó, kockaköves utcáit számos gótikus, reneszánsz, barokk és klasszicista épület övezi, az óváros 1994 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A város számtalan könnyő és komolyzenei koncertet, utcai fesztivált szervez az évad folyamán, a rendezvénysorozat koordinátora, Elona Bajoriniene reményei szerint ez az eseménysorozat a szovjet idık után „visszahelyezheti Vilniust Európai kulturális térképére.” Az 1985-ben életre hívott Európa Kulturális Fıvárosa program nagy népszerőségnek örvend az európai polgárok körében, éppen ezért évente egy vagy több város elnyeri a megtisztelı Európa Kulturális Fıvárosa címet. A program célja, hogy bemutassa az európai kultúrák gazdagságát, sokszínőségét valamint hasonlóságait, valamint elısegítse Európa lakosainak egymás felé fordulását.
ESEMÉNYEK Kezdetét vette a kreativitás és innováció európai éve 2009. január 8. – EUvonal/MTA A soros cseh elnökség és az Európai Bizottság szerdán (2009. január 7.) Prágában hivatalosan is elindította a kreativitás és innováció európai éve 2009 rendezvénysorozatot, melynek szlogenje „Álmodj, alkoss, újíts!”. Az európai év célja, hogy elımozdítsa az alkotó és újító megközelítést, és hozzájáruljon ahhoz, hogy az unió felkészültebben nézzen szembe a globalizált világ kihívásaival. Az európai év a kreativitás és az innováció jelentıségére kívánja felhívni a figyelmet, amely a személyes, társadalmi és gazdasági fejlıdés kulcsfontosságú összetevıje. Az év célja a figyelemfelkeltés és a politikai vita ösztönzése mellett az, hogy közelebb hozza egymáshoz olyan – csak elsı látásra távoli – területeket, mint például az oktatás és képzés mellett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom. A kezdeményezést az év nagyköveteként a Bizottság felkérésére 24 kiemelkedı személyiség képviseli, akik mind jelentıs eredményeket értek el a kreativitás és innováció területén. Köztük van Rubik Ernı professzor, a Rubik-kocka megalkotója és Losonczi Áron építész, az üvegbeton feltalálója. A nagykövetek saját országukban és a világ más részein népszerősítik az évet, és amennyiben alkalmuk van rá, részt vesznek a legfontosabb eseményeken. A rendezvénysorozat nyitóeseményekén megrendezett konferencián több híres tudós és feltaláló is részt vett, így Rubik Ernı is. Az elızı európai évekhez hasonlóan az évhez kapcsolódó programsorozat európai, nemzeti, regionális és helyi szintő eseményekbıl, kezdeményezésekbıl és kampányokból áll. A tervezett programok között többek között egy olyan konferencia is szerepel március elején, melynek középpontjában a kreativitás és innováció támogatására fordított uniós források állnak. A Kreativitás és Innováció Európai Évének hazai koordinátora az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány, mely pályázati felhívást tett közzé az évhez kapcsolódóan. Ebben olyan programjavaslatokat, ötleteket, kezdeményezéseket várnak, amelyek témájukkal és célkitőzéseikkel a kreativitás és innováció európai évének kezdeményezéséhez illeszkednek. A hazai pályázat részleteirıl részletes információ olvasható a Tempus Közalapítvány oldalán. Az európai év eseményeirıl a http://www.create2009.europa.eu/ honlapon tájékozódhatnak az érdeklıdık.
STATISZTIKA, ELEMZÉS Tízéves az euró: sikerek és problémák Az eurózóna egyes tagállamai közötti versenyképességi különbségek veszélyes feszültségeket keltenek az egységes valutát használó országok övezetében – állapítja meg a pénzügyminiszterek számára készített kritikus elemzésében a Bizottság. A bizalmas anyag éles ellentétben áll az euró fennállásának 10. évfordulóját körülvevı hivatalos ünnepi szónoklatok szinte kizárólag pozitív értékeléseivel. Az Európai Bizottság eredetileg az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurócsoport) decemberi ülésére készítette el 17 oldalas háttéranyagát, amelynek címe: Áttekintés a versenyképesség alakulásáról az eurózónában. Az elmélyülı gazdasági válság miatt azonban a miniszterek akkor nem értek rá foglalkozni vele, a terv most az, hogy soron következı, január 19-i ülésükön tőzik napirendre. Január 7-én azonban a bizalmasnak szánt anyag fıbb megállapításait kiszivárogtatta a Financial Times Deutschland címő napilap, arra hivatkozva, hogy az elemzés egy példánya a birtokába került. Eszerint a Bizottság számára aggodalom forrása, hogy az eurózóna tagállamai között az árak és a (munkaerı-)költségek tekintetében kitartóan jelentıs különbségek vannak, ráadásul ezek súlyos hiányokkal párosulnak egyes tagállamok folyó fizetési mérlegében. Ez a helyzet az anyagot összeállító gazdasági és pénzügyi fıigazgatóság szerint nem fenntartható. Az elemzés azt is megállapítja, hogy az euró bevezetése óta eltelt tíz év nem vezetett az immár 16 tagállam gazdaságpolitikáinak közeledéséhez. A stabilitási és növekedési paktumnak köszönhetıen a tagállamok ugyan többé-kevésbé alávetik magukat az államháztartási hiány mértékére vonatkozó elıírásoknak, ám a gazdaságpolitika más kérdéseiben továbbra is szuverén módon viselkednek. Így egymással szemben ható erık érvényesülnek folyamatosan a gazdaságpolitikában, ami csak a döntések erıteljesebb koordinációjával lehetne enyhíteni – véli az elemzést jegyzı Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Különösen nyugtalanító, hogy a nagy tagállamok között Németország az egyetlen, amelynek nincsenek komoly versenyképességi gondjai és jelentıs folyómérleg-többletet is képes felmutatni. Németország képes volt versenyképességét ismét az 1990-es újraegyesítés elıtti szintre emelni, s ma a szövetségi köztársaság gazdasága más eurózóna-tagállamokhoz képest sokkal versenyképesebb, mint a kilencvenes évek elején. Hasonlóan kedvezı helyzetben van még Ausztria, Hollandia, Finnország és Luxemburg is és viszonylag megnyugtató a helyzet Szlovéniában, Máltán, illetve Cipruson. Ezzel szemben az eurózóna másik három nagy tagállama (Francia-, Spanyol- és Olaszország) sokkal inkább aggodalomra ad okot – s ugyanez a helyzet a fent nem említett kisebb tagállamokkal is. Különösen sokat romlott a versenyképesség Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban, s ennél a triónál súlyos folyómérleg-deficitek is felhalmozódtak. Nyugtalan a Bizottság a francia gazdaság helyzetével kapcsolatban is. Bár a francia exportırök jelentısen csökkentették nyereségmarzsukat, még így sem tudták megállítani világpiaci részesedésük zsugorodását – olvasható a tanulmányban. Ennek egyik fı oka az, hogy a francia cégek túlságosan keveset költöttek kutatásra és fejlesztésre, s így nehézségeik támadtak az olcsó bérő országokból érkezı versenytársak legyızésében.
Olaszországban még kilátástalanabbnak tőnik a helyzet. Az elmúlt évtizedben az olasz gazdaság egyre inkább olyan helyzetbe került, hogy a feltörekvı országok termékeivel kell versenyeznie. Itália ugyanis éppen a munkaerı-intenzív ágazatokra való specializálódását erısítette az utóbbi években, miközben a tudásalapú termékek terén nemhogy elırelépést tett volna, de még teret is veszített – állapítja meg a Bizottság. Mindezek oda vezettek, hogy a németek és a fent említett sikeres országok számára az euró alulértékeltté vált a tényleges gazdasági teljesítményhez képest, míg az olasz-francia-spanyol trió számára egyértelmően túlértékelt az egységes valuta. Ennek fényében rögtön érthetıvé válik, miért követelte az elmúlt egy-két évben olyan hevesen az euró árfolyamának gyengítését Nicolas Sarkozy francia államfı, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és José Luis Zapatero spanyol kormányfı. A Bizottság szerint azonban ez nem járható út, sokkal inkább az exportra termelı ágazatok költségeinek csökkentésére, illetve hatékonyságuk javítására lenne szükség. Mégis van mit ünnepelni A fenti gondok dacára nem alaptalan az a bizottsági (immár a nyilvánosságnak szánt) értékelés sem, amely szerint az euró elsı tíz éve egyértelmő sikertörténet. A kerek évforduló elérése már önmagában sem lebecsülendı eredmény, hiszen az egységes valutának létrejöttét megelızıen olyan neves közgazdászok is csak rövid pályafutást jósoltak, mint Milton Friedman. Ehelyett az euró a világ második legfontosabb valutájává lépett elı, amely ma sokkal erısebb, mint létrehozása idején, akár a dollárral, akár a fonttal, akár a jennel összevetve. Nem csoda, hogy ma már a világ összes devizatartalékának 26 százalékát tartják euróban – az euró 1999-es indulásakor ez az arány még csak 18 százalék volt. Az eurózóna stabil makrogazdasági keretrendszert és erıs központi bankot kínált tagjainak, ráadásul olyan bankot, amely (az elsı elnökváltás, a Duisenberg-Trichet csere körüli szerencsétlenkedés dacára) mára nagy tekintélyt vívott ki magának a világban. Ennek köszönhetıen az eurózóna tagállamai alacsony inflációnak és (részben ehhez kapcsolódóan) viszonylag alacsony kamatszintnek örvendhettek. Ez a beruházások felfutásához vezetett, s a Bizottság szerint nagy szerepe volt abban is, hogy az elmúlt tíz évben 16 millió új munkahely keletkezett az övezetben. Az euró kiiktatta a pénzügyi turbulenciák és a sebezhetıbb valuták elleni támadások lehetıségét – aminek fontossága különösen most, a globális pénzügyi válság és a kisebb valuták leértékelıdése idején látszik világosan. Sıt, az euró a globális árfolyam-instabilitás kockázatát is mérsékelte. A sokszor nyőgnek érzett egységes monetáris politika pedig az elmúlt bı egy évben a pénzügyi válság hatékonyabb kezelését tette lehetıvé. Alighanem az is az eurónak, illetve a hozzá kapcsolódó fiskális fegyelmezı erıknek köszönhetı, hogy a legtöbb eurózóna-tagállamot viszonylag jó költségvetési pozícióban találta az immár a reálgazdaságot is sújtó válság, s így relatíve nagy ezeknek az államoknak a fiskális mozgásterük a válság enyhítésére. Forrás: www.bruxinfo.eu