„Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a “Zöld Pont” rendszer Sipos Balázs – Marticsek József - Podmaniczky László Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának lehetőségei a Tisza-mentén. Szakmai konferencia és műhelymunka, 2013. március 27. Magyar Földtani és Gefizikai Intézet
1
Rövid agrárpolitikai kitekintés: piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé 1. 1960-1990: piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján 2. 1990-2013: a mennyiségek leválasztása („decoupling“) – támogatások a területek (hektár) alapján 3. 2014 - ?: a támogatások „célbajuttatása“ – az előállított közjavak alapján Közpénzeket csak közjavakért! 2
Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013
Milyen közjavak lehetnek a mezőgazdaságban? • • • • •
értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek előállítása, a meg nem újítható nyersanyagok és energiforrások takarékos hasznosítása, a talajt, a vizeket és a levegőt érintő könryezeti terhelés csökkentése, a talajpusztulás elleni védelem, vízkészletünk és a biodiverzitás megőrzése, a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek a megőrizése.
Hogyan működik a közjavak szolgáltatása? állam (a társadalom képviselője) 1. valamely környezeti érték előállítását „megrendeli” a gazdálkodótól (megrendelés)
2. előállítja a környezeti értéket, azaz „ökológiai szolgáltatást” nyújt
3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt
(szállítás)
(fizetés)
gazdálkodó 3
Mi az, hogy tájgazdálkodás? • Olyan gazdasági tevékenység, • mely a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célozza, • haszonvételekhez kapcsolt ökológiai szolgáltatások révén, • melyek anyagi ellentételezése a tevékenységek mérésén alapul -- Zöldpont-rendszer 4
Mi a „zöld-pont” rendszer lényege? • mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer; • a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére; művelési áganként eltérő indikátor-lista + árasztásos tevékenységek • nincsenek előírások – nincsenek szankciók • egyszerűen betartható feltételrendszer segítségével; • jövőbeni támogatási- és védjegy rendszerek megalapozója lehet 5
Működő jó példák • Ausztria – Ökopont rendszer • Franciaország – Solagro Dialecte • Svájc – Suisse Credit Point rendszer
6
Milyen tényezőket vizsgálunk a hazai „zöld pont” rendszerben?
7
Szempont
Indikátor
Tápanyag gazdálkodás
Nitrogén, foszfor, kálium mérleg Szervestrágya aránya
Talajvédelem
Nem szántott területek aránya Téli talajborítottság aránya
Vetésszerkezet
Növénytermesztés változatossága Pillangós növények aránya Kalászosok és kukorica aránya
Növényvédelem
Peszticidhasználat gyakorisága Az alkalmazott szerek veszélyessége
Természetes jellemzők és terek
Tájelemek területeinek aránya Átlagos táblanagyság
Energetika
Energiafogyasztás
Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg
8
•
Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát.
• •
A kapott értéket hektárra vetítjük.
•
A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.
Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám.
Növényvédelem alkalmazott szerek veszélyessége
• • • •
9
nem elegendő csak a használat gyakoriságát vizsgálni;
forgalmi kategóriák szerinti értékelés (I. II. III.)*; szorzók használata, 10 helyett 15 „kezelés”\ha megengedett; nem közvetlen a kapcsolat a veszélyességgel, de szoros viszony. Előnye, hogy mindegyik szer be van sorolva; a példagazdaság sok I. kategóriás vegyszert használt. Átlagos hektáronkénti kezelésszám 1,18 3,91-re nőt, így a 12 pont helyett 8,87 pontot szerzett.
*Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2005-ös jegyzéke
Az indikátorok számítása (példa)
10
Az eredmények megjelenítése
11
Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság
Közel azonos összes környezeti teljesítmény, eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.
12
Gyakorlati tapasztalatok
13
•
20 felmért gazdaság Csongrádban
•
18 felmért gazdaság a Beregben
•
Zöld-pont vizsgálatok gyepterületeken az Őrségben
•
Szántóföldi vizsgálatok az Ormánságban
•
Országos léptékű, több mint 200 felmért gazdaság a Terradegra projekt kapcsán
Gyakorlati tapasztalatok “nitrogénmérleg” eredmények a Beregben 1 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Átlag 14
3
5
7
9 pont
Gyakorlati tapasztalatok “alkalmazott szerek veszélyessége” indikátor eredményei a Beregben 1 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Átlag 15
3
5
7
9
11 pont
Példa a kifizetésekre: az osztrák “Ökopunkt” rendszer
16
•
Ökopontonként meghatározott a prémiumösszeg nagysága: • 10,70 EUR szántó- és zöldterületek esetén • 21,40 EUR tartós kultúrák esetén (mint pl. szőlő, gyümölcsös)
•
A támogatás felső határai a program keretén belül: • Szántóföld 690,39 EUR/ha • Zöldterület 690,39 EUR/ha • Tartóskultúrák 1017,42 EaUR/ha
•
A programba belépő üzemnek ha-ként minimum 17 pontot kell elérni
•
A vállalt kötelezettségeket 5 évig be kell tartani, az 5. év végén összeszámolják az elért pontokat. Amennyiben a belépési ponthatárhoz képest legalább 15 %-os visszaesést tapasztalnak, úgy az addig kifizetett támogatás 10 –30 %-át vissza kell fizetni
Az “Ökopunkt” rendszer intézkedései •
•
• 17
Szántóföldi gazdálkodás és tartós kultúrák részintézkedései • Vetésforgó • Talajborítás • A trágyázás intenzitása • A trágya típusa és a kijuttatás módja • Táblaméret • Növényvédő szerek kibocsátása Zöldterületek • Rétek kaszálása, legelők feltörése • A trágyázás intenzitása • A trágya típusa és a kijuttatás módja • A legelők élettartama • Növényvédő szerek kibocsátása Tájelemek
Feladatok a „zöld-pont” rendszer elterjesztése érdekében • Az eddigi hazai empirikus kísérletek folytatása • Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába
• A rendszer kifizetési rendszerként való működésének tesztelése (VTT öblözetek, ŐsDráva program) • A rendszer működéséhez szükséges képzési (szakképzési) és szaktanácsadási feltételek megteremtése 18
Köszönjük a figyelmet !
19
