Zöld-pont rendszer lehetőségi a VTT tározók tájgazdálkodásában Podmaniczky László Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
„A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és az integrált tájgazdálkodás eredményeinek integrációs lehetőségei” műhelybeszélgetés, Nagykörű, 2011. november 18.
A zöld-‐pont rendszer alapelvei
Közjavak és közpénzek market support (piactámogatás) (1960s-1980s) support per tonne
→
decoupling (leválasztás) (1990s-2000s) … per hectare
→
targeting (célzás) (2013 után)
… per public good
A támogatásoknak nem terület-alapon, hanem a közjavak (public goods) szolgáltatása alapján kellene működniük.
Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013
A zöld-‐pont rendszerről ■
mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére;
■
Nincs előíráslista, adoB eredmény többféle úton is elérhető,
■
A nem forintosítható hatások (negaGv-‐poziGv extern hatások) is értékelhetők,
■
támogatási rendszerek megalapozója lehet,
■
védjegyként működve elősegítheJ a magasabb hozzáadoB értékű termékek értékesítését.
Működő jó példák ■ Ausztria – Ökopont rendszer; ■ Franciaország – Solagro Dialecte; ■ Svájc – Suisse Credit Point rendszer.
Az osztrák „Ökopunkt rendszer ■ ■
■ ■
Indikátorok csoportjai ■ tápanyag-‐gazdálkodás indikátorai; ■ talajvédelem indikátorai; ■ vetésszerkezet indikátorai; ■ gyepterületek indikátorai; ■ növényvédelem indikátorai; ■ természetes jellemzők és terek indikátorai; ■ vízrendezésbe bevont területek indkátorai; ■ energeJka indikátorai; ■ szocio-‐ökonómiai értékmérők.
Példák indikátorokra
Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg
■ Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén
forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát.
■ A kapott értéket hektárra vetítjük. ■ Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám.
■ A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.
Vetésszerkezet növények diverzitása
■ a növények diverzitása fontos: ■ a betegségek, gyomok elterjedésének megakadályozásában; ■ a kémiai szerek használatának csökkentésében; ■ értékelésének alapja a részpont számítás (max. 10 részpont): ■ egyéves\többéves növények: a terület 10 %-‐áig 0-‐1 részpont; ■ u.a., mint az előző alávetéssel: a ter. 20%-‐áig 0-‐2 részpont; ■ természetes gyepek: a terület pontos százalékában; ■ a példagazdaság 4,22 részpontot szerzeB, így a 12 pont helyeB 5,06 pontot kapoB.
EnergeJka energiafogyasztás
■ Direkt energiák (gázolaj, földgáz, elektromos áram, öntözés energiája) MJ-ban
■ Indirekt energiák (takarmányok, épületek, peszticidek, műtrágyák, gépműködtetés) MJ-ban
■ Ezeket fejezzük ki gázolajfogyasztásban hektárra vetítve. ■ 250 l\ha alatt kiváló, 1000 l\ha felett nem jár pont, közötte az adható pontok lépcsőzetesen változnak
■ A példagazdaság 369,98 liter gázolajat használt fel hektáronként, így 5-ből 3,75 pont adható
Vizsgálatok a Beregben Közreműködők (Szent István Egyetem, KTI): • Belényesi Márta (SZIE_KTI) • Molnár Géza (BCE) • Podmaniczky László (SZIE_KTI) • Sipos Balázs (SZIE_KTI)
Eredmények nitrogén mérleg ÈWODJ
SRQW
Eredmények A növénytermesztés diverzitása ÈWODJ
SRQW
ÖsszesíteB eredmények egy kiválaszto6 gazdaságban Indikátor száma
Indikátor tárgya Környezeti indikátorok
I.
Tápanyag gazdálkodás 1. Nitrogén mérleg 2. Foszfor mérleg 3. Kálium mérleg 4. Szervestrágya aránya a tápanyag utánpótlásban II. Talajvédelem 5. Téli talajborítottság aránya 6. Nem szántott területek aránya III. Vetésszerkezet 7. Növénytermesztés diverzitása 8. Pillangós növények aránya a vetésszerkezetben 9. Kalászosok és kukorica aránya a vetésszerkezetben IV. Gyepterületek indikátorai 10 Gyepek kezelésének módja 11 Művelési jelleg a gyepterületeken V. Növényvédelem 12 Peszticidhasználat gyakorisága 13 Alkalmazott szerek veszélyessége VI. Természetes jellemzők és terek 14 Átlagos táblanagyság VII. Energetika 15 Energiafogyasztás VIII. Szocio-ökonómiai értékmérők Hagyományos betakarítási és művelési módok közösségi 16 alkalmazása
Adható pontszám
Kapott pontszám
Elért eredmény százalékban (%)
Környezeti terhelés mutatószám
127
82.24
64.75
0.35
29
20.87
71.97
10 7 7 5
6.30 7.00 7.00 0.57 8
1.46
4 4
18.25 1.46 0.00
24 12 6 6 20 10 10
15.07
12 12
4.34
5 5 5 5
0.63 1.00 0.37
57.40 36.28 100.00 50.00
10.00 0.00 21.75 10.83 10.93 5.00 5.00 3.75 3.75 4.34
24
0.82
62.77
10
0.37 0.00 0.00 0.89
36.51 0.00
6.89 2.18 6.00
12 12
0.28 63.03 100.00 100.00 11.37
0.43 0.64 0.00 0.50
1.00 0.00 90.63
0.99 1.00 0.09
90.21 91.05 100.00
0.10 0.09 0.00
100.00 75.00
0.00 0.25
36.15
75.00
0.25 0.64
36.15
0.64
Diagramok Hagyományos betakarítási Energiafogyaszt és
ás Átlagos táblanagyság
Nitrogén mérleg
4 kiválaszto6 gazdaság
Foszfor mérleg Kálium mérleg Szervestrágya aránya a
Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg betakarítási és Energiafogyaszt Kálium mérleg ás Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a
Téli talajborítoBság PeszJcidhasznál at gyakorisága Művelési jelleg a Gyepek
Nem szántoB területek Növénytermesz tés diverzitása Pillangós
kezelésének növények Kalászosok és kukorica aránya
Téli talajborítoBság PeszJcidhasznál at gyakorisága Művelési jelleg a gyepterületeken Gyepek
kezelésének Kalászosok és növények kukorica aránya
Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg betakarítási és Energiafogyasztá Kálium mérleg s Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a
Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg betakarítási és Energiafogyasztá Kálium mérleg s Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítoBság
Téli talajborítoBság PeszJcidhasznála t gyakorisága Művelési jelleg a gyepterületeken Gyepek
kezelésének
Nem szántoB területek aránya Növénytermeszt és diverzitása Pillangós
Nem szántoB területek aránya Növénytermeszt és diverzitása Pillangós
növények aránya Kalászosok és kukorica aránya
PeszJcidhasznál at gyakorisága Művelési jelleg a gyepterületeken Gyepek
Nem szántoB területek aránya Növénytermeszt és diverzitása Pillangós
kezelésének növények aránya Kalászosok és kukorica aránya
Vizsgálatok a Hanyi VTT tározó területén Közreműködők: • Boros Szilvia (Public Sector Cosulting Kft.) • Brezvai Péter (AKVIRON Kft.) • Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) • Podmaniczky László, Skutai Julianna (Szent István Egyetem, KTI)
KEOP pályázat ”A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT)” című kétfordulós pályázat (KEOP – 2010 – 2.1.3.)
A pályázat elvárásai §
a tervezeB vízhasznosításhoz (fölös vizek tározása, vízhiányok pótlása stb.) igazodóan – vízkormányzási koncepció
§
A vízhasznosításhoz igazodó gazdálkodás meghatározása -‐ tájgazdálkodási koncepció
§
Gazdálkodók bevonása a tervezésbe
Mit jelent a tájgazdálkodás ?
§
A KEOP pályázaJ kiírás szerint: “a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célzó beavatkozásokhoz rendelt haszonvételeken és az ide kapcsolható ökológiai szolgáltatások ellentételezésén alapuló gazdasági tevékenység. Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése a gazdálkodók ezirányú tevékenységének mérésén kell, hogy alapuljon. (Zöldpont-‐rendszer)”
§
Olyan javaslatot szeretnénk a pályázat keretében megfogalmazni, ami úgy próbál a környezet állapotán javítani, hogy közben a gazdálkodók életkörülményei is kedvezőbbé válnak.
Tájgazdálkodási területek
Tájgazdálkodási lehetőségek
Tájgazdálkodási lehetőségek és területek kapcsolata
Tájgazdálkodási lehetőségek -‐ 1. prioritás
Tájgazdálkodási lehetőségek -‐ 2. prioritás
Tájgazdálkodási lehetőségek -‐ 3. prioritás
Javasolt vízi létesítmények
Gazdálkodói program
§
Az egyes területeken a lehetséges gazdálkodási formák meghatározása – a gazdálkodókkal közösen
§
A gazdálkodási formák prioritási sorrendjének meghatározása a táji adoBságokhoz való alkalmazkodás alapján
§
Támogatás: a prioritási sorrend elején lévő gazdálkodási formákhoz magasabb támogatás (zöld-‐pont rendszer alapján)
A támogatási rendszer működése 2014-‐től valósítható meg!
Gazdaságok és tájgazdálkodási egységek
Zöld-‐pont adatgyűtő lap Tábla területe (ha):
Jelenlegi területhasználat:
Tájgazdálkodási kategória: Sorszám
Megnevezés
M.E.
Gazdálkodói Gazdálkodói Gazdálkodói 2Gazdálkodói év év év év011
1
Blokkazonosító
2
Tábla azonosító
3
SzántoB területek
igen/nem
4
Direkt veteB területek
igen/nem
5
igen/nem
lista 01
7
Talajművelés nélküli terület TermeszteB növény (egy válasz lehetséges!) Főtermés mennyisége
t/ha
8
Melléktermés táblán marad ?
igen/nem
9
Másodvetés alkalmazása
igen/nem
10
Takarónövény alkalmazása
igen/nem
11
N-‐felhasználás (műtrágya hatóanyag)
kg/ha
12
P-‐felhasználás (műtrágya hatóanyag)
kg/ha
13
K-‐felhasználás (műtrágya hatóanyag) Szervestrágya Gpusa (tartástechnológia) (egy válasz lehetséges!) Szervestrágya mennyisége Szervestárgyát adó állaqaj (egy válasz lehetséges!)
kg/ha
lista 02
t/ha
lista 03
6
14 15 16
Gazdaságértékelő lap üzemi szint Gazdálkodó neve:
0
Táblák száma (db):
0
Gazdálkodói év:
Gazdaság mérete (ha): 0.00 Indikátor száma
Összpontszám: Elnevezés
Elérhető pontszám
0.0 Elért pontszám
ü1
Nitrogén mérleg
10.0
0.0
ü2
Foszfor mérleg
10.0
0.0
ü3
Kálium mérleg
10.0
0.0
ü4
Szervestrágya aránya a tápanyagutánpólásban
5.0
0.0
ü5
Gyepterületek kezelési módja
5.0
0.0
ü6
Gyepterületek jellege (állandó - időszaki)
4.0
0.0
ü7
Tájvédelem - téli talajborítottság aránya
4.0
0.0
ü8
Tájvédelem - nem szántott terület
4.0
0.0
ü9
Cserjesávval határolt oldalak aránya
4.0
0.0
ü10
Vízrendezéssel érintett területek aránya
2.0
0.0
ü17
Tájelemek területe a gazdaság összterületéhez képest
4.0
0.0
ü20
Növényvédelmi kezelések - célszervezet szerint
6.0
0.0
ü13
Növényvédelmi kezelések - forgalmazási kategória szerint
6.0
0.0
ü14
Öntözött területek aránya (ha)
2.0
0.0
ü15
Fajlagos gázolajfogyasztás
3.0
0.0
ü16
Külső szolgáltatás
1.0
0.0
ü17
Növénytermesztés diverzitása
5.0
0.0
ü18
Pillangósok aránya a vetésszerkezetben
5.0
0.0
ü19
Kalászosok és kukorica aránya a vetészerkezeben
5.0
0.0
ü20
Átlagos táblanyagyság
5.0
0.0
Javaslatok a további lépesekre
§
További empirikus kísérletek: milyen ökológiai, környezeJ szolgáltatás tud megjelenni a gazdálkodói tevékenység eredményeként
§
Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába
§
Tesztelés: miképpen lehetne a „zöld-‐pont” rendszert egy támogatási-‐kifizetési rendszerrel összekapcsolni
§
Nagy hagsúlyt kellene fektetni a képzésre és a szaktanácsadásra
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] 30/250 3614
