A Lean Termelési Rendszer

Verzió 2.0

A Lean Termelési Rendszer

Európai Lean Egyesület

www.leanegyesulet.hu E-mail: [email protected]

Tananyag felépítése Háttér Történelem Elmélet Gyakorlat Példa Péld Teszt Videó

Tartalom Lean történelem kezdetektől napjainkig Ford Termelési Rendszer Toyota Termelési Rendszer Lean Termelési Rendszer alapjai Veszteségek gyártásunkban

Disclaimer and Approved use

Disclaimer This presentation is intended for use in training individuals within an organization. The p mayy be customized for each application. pp handouts,, tools,, and presentations THE FILES AND PRESENTATIONS ARE DISTRIBUTED ON AN "AS IS" BASIS WITHOUT WARRANTIES OF ANY KIND, EITHER EXPRESSED OR IMPLIED.

Copyright

This p presentation has been created by y Európai p Lean Egyesület gy and there are no known copyright issues. Please contact Európai Lean Egyesület immediately if copyright issues become apparent.

Approved Use Each copy of this presentation can be used throughout a single Customer location, such as a manufacturing plant. plant Multiple copies may reside on computers within that location location, or on the intranet for that location. Contact Európai Lean Egyesület for authorization to use the Európai Lean Egyesület Excellence Program at multiple locations. The presentation may be customized to satisfy the customer’s application. The presentation, or portions or modifications thereof, may not be re re-sold sold or re-distributed re distributed without express written permission from Európai Lean Egyesület.

Current contact information and other presentations and learning products can be gy found at: www.leanegyesulet.hu

Lean történelem kezdetektől napjainkig


A Vevői igény Minden gyártó vállalat célja a teljes körű vevői megelégedettség megszerzése, legyártani a vevő által kért terméket …

Megfelelő minőségben, M f l lő mennyiségben, Megfelelő i é b Megfelelő terméket, terméket Megfelelő időben …a lehető legkevesebb g költséggel. gg

Vevői igények megjelenése Ha a termelési rendszerek kialakulását szeretnénk áttekinteni egészen g a az 1450-es évekig g kell visszagondolnunk. g Az addigi cserekereskedelem helyett elkezdődtek a nagy mennyiségű vevői igények kielégítését célzó gyártások. Az első igények a hadiparban jelentek meg, ahol nagyon gyorsan, nagy mennyiségben, lehetőleg minél olcsóbban volt szükség g megbízható g fegyverekre, gy , hajókra, j , repülőkre,... p ,

Első nagy igények

Első hadihajók

A nagy mennyiségek legyártásához elkészültek az első kezdetlegesen automatizált gépek fából, fából majd az ipar fejlődésével vasból, acélból.

Első automatizálás Marc Brunel

Ford Termelési Rendszer A Ford Motor Company 1903-ban került bejegyzésre, amelyben Henry Ford a részvények 25,5 százalékával rendelkezett, d lk tt emellett ll tt ő volt lt az elnökhelyettes l ökh l tt é és főmérnök. A detroiti Mack Avenue-n lévő Ford gyárban csak pár autót gyártottak naponta. Két-három munkásból álló csoportok dolgoztak minden egyes autón autón, melyek más cégektől megrendelt alkatrészekből szereltek össze. A vállalat által gyártott első autót 1903. július 23-án adták el el.

Henry Ford 1863-1947

S Szerelősor lő

A Ford T modell

Ford Termelési Rendszer Henry Fordnak 1908-ban a T-modell bemutatásával váltak valóra az elfogadható árú, megbízható és jól működő autó gyártásáról szőtt álmai. Ez a jármű egy új korszak kezdetét jelentette a személyszállításban - egyszerű volt vezetni, egyszerű volt a karbantartása, az egyenetlen utakon is jjól kezelhető volt és azonnal sikert aratott. Fordnak az volt a véleménye, hogy egy autó minden egyes alkatrésze kockázati tényező tényező, mivel hiba forrása lehet lehet. Minél több alkatrész, annál több hibalehetőség. Olyan autót akart tehát készíteni, amelyet különösebb hozzáértés nélkül, akár csípőfogóval és kalapáccsal is meg lehet javítani.

Henry Ford 1863-1947

A Ford T modell

Szerelősor

Ford Termelési Rendszer A kezdetekkor csak fekete Ford T modelleket lehetett vásárolni, mely modellek alvázai 1926-ig azonosak voltak. Itt igaz megvalósították a "alkatrészek cserélhetőségét", ami megkönnyítette a gyártási cserélhetőségét folyamatokat, viszont elvesztették a rugalmasságot és a vevőközpontúságot. Az első időszakban nagy tudású szakemberek szerelték össze a gépkocsikat gépkocsikat, ezáltal az elkészítési idő hosszú volt, és nagyon drága. Felismerve a műveletek egyszerűsítésének jelentőségét, a magyar származású Galamb József korszakváltó ötletei alapján, a műveleteket leegyszerűsítették, szétszedték részműveletekre, így alakítva az ütem szerinti folyamatos gyártást gyártást. A versenyhelyzet hatására a vevői igények egyre nőttek, egyre több variánst, egyre egyedibb gépkocsikat szerettek volna vásárolni, vásárolni viszont a Ford rendszer rugalmatlan volt, elveszítette az addigi 19 éves vezető szerepét.

Szerelősor – T modell

Szerelősor – 1950

Szerelősor – napjainkban

Toyota Termelési Rendszer Kiichiro Toyoda y és Taiichi Ohno az akkor már épp pp épülő p Toyota (Toyoda) gyárban látva az Amerikában kialakult versenyhelyzetet az 1930-as évek végén, majd a 2. világháború után, felhasználva az addig szövőgépek gyártásában szerzett tapasztalataikkal új irányokat nyitottak a termelési rendszerek kialakításában. Sakichi Toyoda y tervezte meg g az világ g első teljesen j automata szövőgépét, amit egy kezdetleges automatikával is kiegészített, miszerint, ha a fonál elszakadt, a gép megállt. Mindezt 1924-ben. Ennek a szabadalomnak eladásával alapította meg a Toyoda, majd Toyota autógyárat. Kiichiro Toyoda, Sakichi Toyoda fia, az addigi gyakorlati tapasztalatok alapján alakította ki először a folyamatos gyártást, szállítószalag rendszereket még a szövőgépek, majd az gépkocsik gyártásában. Gépkocsikat 1936-os évek óta gyárt a Toyota.

A Toyota Termelési Rendszer kialakítói

A kezdetek - fa szövőgép

Toyota Termelési Rendszer Taiichi Ohno - a Toyota Termelési Rendszer (TPS) egyik megalkotója - azt a feladatot kapta, hogy a Toyota gyártása zárkózzon fel az amerikai autógyártáshoz, autógyártáshoz melynek hatékonysága az 1950-es években tízszeres volt a Toyotához viszonyítva. Hamarosan ez az arány az ellenkezőjére változott. Kii hi T Kiichiro Toyoda d é és T Taiichi ii hi Oh Ohno fontosnak f t k tartotta t t tt a megfelelő f l lő kapacitástervezést (Heijunka), majd ennek megfelelően kialakított rugalmas gyártósorok felépítését (JIT), legmagasabb szintű minőség megteremtését (ZQC), az önellenőrzést (TQM), ( Q ) gyors átállásokat (SMED), (S ) igénynek megfelelő alapanyag előállítást (Kanban), felhasználást. Így alakították ki a Toyota Termelési Rendszert, mely koncepciót a Toyota y házzal szimbolizálnak.

Rugalmas gyártósorok

Termelés - napjainkban

A Toyota ház

-1820 Időtengely Első nagy igények

1820 1807: Marc Brunel Angliában megtervezte az első olyan gépet gépet, mely igaz egyszerű fa termékeket gyártott, de 22 műveletet végzett el egymás után. Első automatizálás

1800

1799: Whitney tökéletesítette a csereszabatos alkatrészek koncepcióját, amikor egy 10.000 db-os megrendelést adott az amerikai hadseregnek muskéták (fegyverek) legyártására. Első sorozatgyártások.

1750

1570

Első hadihajók

1760: Jean-Baptiste de Gribeauval francia tábornok felismerte az egységesített hajótervezés jelentőségét annak érdekében, hogy a csaták utáni javítások gyorsan megtörténjenek. Egységesítés első jelei.

1574: III. Henry francia király vezetésével készülnek el az első egyszerű gályahajók ál h jók kkevesebb, bb mint i t1ó óra alatt l tt h hajónként. jó ké t Folyamatos F l t termelés t lé kialakulása.

Első automatizálás Marc Brunel

1820-1900 Időtengely 1900

1890: Sakichi Toyoda megtervezte a fából készült szövőszéket szövőszéket.

A kezdetek - fa szövőgép 1850: Az összes amerikai fegyverbeszállító egységesített fém alkatrészeket készített a normál fegyverekhez, de mindegyikhez szükség volt kézi javításra, utómunkára, mert a gépek még nem voltak megbízhatóak a hőkezelt alkatrészeknél. Első a minőség. g

1822: Thomas Blanchard a springfield-i Armoryban (Amerika) 14 olyan gépet tervezett melyet gyártószigetes elrendezésben helyezett el, annak érdekében, hogy még bonyolultabb formákat tudjon kialakítani a különböző fegyverek alkatrészeihez. A 14 gép emberi erő nélkül tudott gyártani, nem volt szükség ki és behelyezésre. Egydarabos gyártás.

1820


1914: Ford felépíti az első szalagrendszerű gyártósorát, lecsökkenti a karosszéria szerelést 12 óráról 3 órára 1912: A Ford Termelési Rendszert a "pontosság, pontosság, folyamatosság és precizitás" precizitás jellemezte. 1911: Sakichi Toyoda meglátogatja a Ford T-modell gyárat Amerikában 1910 - 1912: Ford sok egységesített újítást vezet be a vágószerszámok használatában, ellenőrző rendszerekben, gépkezelésben és újra bevezeti a hőkezelt alkatrészek használatát.

1910: Ford a Highland Park-ba költözik gyártásával - A „szülőhelye” a Ford Termelési Rendszernek 1908: Ford eladja az első a T modelleket 1906: Vilfredo Pareto olasz közgazdász egy matematikai képlettel írta le a gazdaság egyenlőtlen eloszlását Olaszországban. Megfigyelte a gazdaság 80%a az emberek 20% -ának kezében van 1905: Frank és Lillian Gilbreth kezdte vizsgálni az ergonomikus munkahelyek fontosságát. Kialakították a mozdulatelemzés módszerét, mely 18 alapvető mozgással írja le az emberi mozgást 1902: Sakichi Toyoda kialakította a Jidoka koncepciót

Szerelősor – T modell

1900

A Ford T modell

Szerelősor


1920

1939: Walter Shewhart publikálja a Statisztikai módszerek könyvét. A könyvben megfogalmazza a Plan-Do-Study-Act foyamatos fejlődés alapelvét. 1950-ben kollégája g j W. Edwards Demming g megváltoztatja g j az alapelvet p Plan-DoCheck-Act szerint 1938: Just-in-time koncepció kialakítása Koromo-ban / Honsha gyár Kiichiro Toyoda által. JIT koncepció a 2. Világháború alatt terjedt el a hadiparban. 1937: Németországban elindulnak az első hadi repülőgép gyártások, ahol már az autóipari ói i tapasztalatokat l k iis ffelhasználják. lh álják A nagy vevői ői iigények é k miatt, i aT Takt k idő használata már mindennapos. Itt Németországban használták először a Takt időt elnevezését, amit a Toyota gyár átvett. 1937: Toyota Motor Corporation létrejött. Kiichiro Toyoda az elnök 1937: Vilfredo Pareto 80/20-as 80/20 as szabályának megfogalmazása 1933: Az első autóipari gyáregység létrejön Toyoda Auto névvel Loon-ban 1929: Sakichi Toyoda eladja az automata szövőgép jogait, majd Kiichiro Toyoda meglátogatja a Ford gyárat és számos európai autóipari gyáregységet tapasztalatszerzés céljából 1928: Ford-nak a River Rouge gyára elkészült, 100 000 alkalmazottal a legnagyobb összeszerelő gyáregysége lett a világon 1926: Henry Ford megírja a Today and Tomorrow-t 1924: Walter Shewhart kialakítja j az első folyamatszabályozó y y kártyákat. y Statisztikai folyamat szabályozás kezdete. 1924: Sakichi elkészíti az automata szövőgépet

Plan Do Check Act Plan-Do-Check-Act

Pareto

A kezdetek - fa szövőgép


1940

1947 - 1949: Ohno a Toyota gyár termelési vezetője lett. o Újraszervezi a gépcsoportokat termékközpontú elrendezéssé o Véget g vet az egy gy ember egy gy g gépet p kezel gy gyakorlatnak,, elkezdi az egy gy ember több műveletet végez gyakorlatot o Folyamatelemzéseket, ciklusidő elemzéseket végez o Idő- és mozdulatelemzés o Veszteségek megszüntetése o Félkész termékek lecsökkentése o Operátorok által folyamat közben ellenőrzési módszereket vezet be o Sormegállítási jog az operátoroknak - Ha hiba van azonnal meg kell állni o Komponens p beszállítók kialakítása ((Denso,, Aishin,, …)) 1946: Ford átveszi a GM vezetési módszereit és elhagyja a Ford Termelési Rendszert 1943: Edsel Ford meghal 1943: Taiichi Ohno átmegy a Toyoda Auto Loom vállalattól a Toyota Motor Corporation-be 1943: Ford elkészíti az új gyár elrendezést a Willow Run repülőgép gyárban, így óránként 1db B-24 es bombázót tudtak már készíteni. 1940: Deming kidolgozza a mintavételezéses ellenőrzés módszerét, majd St ti tik i F Statisztikai Folyamat l tS Szabályozás bál á elméletét l él tét tanítja t ítj a világháború ilá háb ú után tá JJapánban á b 1940: Napi 1db B-24 bombázó készül. Ford meglátogatja Németországban a repülőgépgyárat, javítani próbál a napi kibocsátáson, új módszerek bevezetésével

A Toyota ház

Deming

B-24 bombázó


1957: Már alkalmaznak Andon rendszereket lámpákkal / fényekkel

1951: J.M. J M Juran kiadta könyvét The Quality Control Handbook címmel 1951 - 1955: Ohno folyamatosan fejleszti a Toyota Termelési Rendszer alapelveit Vizuális irányítás / 4S TWI program elindítása (Training Within Industie) Javaslati rendszer kidolgozása Termékváltási idők csökkentése Sok egyszerű gépet vásárolt a Danley corp cégtől Kanban bevezetése Leveled production – kiegyensúlyozott termelésütemezés

Andon rendszerek

1950: Deminget meghívták a Japán 1951-es népszámlálásra. Ekkor mutatta meg, hogy a statisztikai módszerek alkalmazása a termelésben a minőség javulását, költségek csökkentését és a termelékenység növelését eredményezi.

1950

1950: Toyota pénzügyi krízis. 2146 dolgozó felmond. Kiichiro Toyoda lemondott elnöki pozíciójáról

TQM alapgondolata g


1970

1960

1979: Norman Bodek megalakítja a Productivity Inc. - et 1979: Első amerikai látogatások Japánban, melynek célja a Toyota Termelési Rendszer megismerése 1977: Nick Edwards bemutatja az APICS konferenciáján az MRP rendszer hiányosságait 1975: Első angol nyelvű TPS kézikönyv készül el Sugimori, Cho, Ohno, által 1973: Olajválság j g az egész g Japán p ipar p válságba g kerül,, egyedül gy a Toyota y p profitál továbbra is 1973: Toyota beszállító fejlesztési programot indít a 10 legnagyobb beszállítójánál 1969: Toyota elindítja TPS tanácsadói vonalát 1965: Toyota megnyeri a Deming Prize for Quality díjat 1962: Toyota - Húzó logisztika és kanban alkalmazása a teljes cégcsoportban Átlagos szerszámcsere: 15 perc. 1 perces átállások már léteznek - 50% hiba csökkentés a TQC által - A fő komponens beszállítókkal elkezdik kialakítani a kanban rendszert 1961: Toyota elkezdi a széleskörű TQC (Total Quality Control) programját 1960: Deming megkapta a Japán "Second Order of the Sacred Treasures" díjat, melyben a következő idézet található: A” Japán emberek munkájuknak tekintik a Japán ipar újjászületését.”

Gyors átállás

Deming díja


1980

1988: Kaizen Institute of America: kaizen szemináriumokat tart Hartford Graduate Center -ben (Hartford, Conn.), TPS szekcióval 1988: Shingo Prize for Manufacturing Excellence könyv jelenik meg Norman Bodek és Professor Vern Buehler által a Utah egyetemről 1988: Shingijutsu megbízza a Danaher Corpopration-t hogy segítsen nekik a TPS bevezetésében a Jacobs Chuck és Jacobs Vehicle Systems cégeknél. 1988: Kaizen Institute az első Kaizen eventjét tartja meg az amerikai Jake Brake-nél 1988: Az első japán gyár Amerikában. Toyota Motor Manufacturing Georgetown, Kentucky 1988: Taiichi Ohno könyve jelenik meg: Toyota Production System - Beyond L Large S Scale l P Production d ti címel. í l 1985 - 1989: Shingo könyvek jelennek meg Amerikában SMED, Poka Yoke témakörökben, majd Study of Toyota Production System from Industrial Engineering viewpoint címmel 1984: Norman Bodek megalapítja a Productivity Press -t 1983: Első külföldi (amerikai) író által megjelent Toyota Termelési Rendszerről szóló könyv Zero Inventories címmel. Szerzője: Robert "Doc" Hall 1980: Kanban: The Coming Revolution kiadásra került. Ez az első könyv ami leírja j a Toyota y Termelési Rendszer és Just In Time kapcsolatát p

1990Időtengely 2004: Shingo Prize-winning Kaikaku - Norman Bodek - időrendi összefoglalót készített a Lean filozófia kialakulásáról, eseményekről, kulcsfontosságú g emberekről akik segítettek g a Lean Termelési Rendszer kialakításában 2003: Shingo Prize-winning Better Thinking, Better Results - esettanulmány a Wiremold cégcsoport Lean bevezetéséről 2001: Toyota - "The Toyota Way 2001" dokumentum elkészítése - melyben tiszteletét i l é ffejezik j ik ki a T Toyota a cégcsoportban é b d dolgozó l ó emberek b k ffelé lé

2000

1996: Lean Thinking – James P. Womack és Daniel T. Jones könyv első megjelenése 1991 - 1995: 1995 S Sok kh helyen l próbálkoztak óbálk t k az ü üzleti l ti ffolyamatokba l t kb b bevezetni t ia Lean módszertanát, de többnyire sikertelenül. Az irodai bevezetés még várat magára 1990: The Machine That Changed the World – James P. Womack and Daniel T. Jones

1990

A Lean Termelési Rendszer alapjai


Lean Termelési Rendszer A Lean Termelési Rendszer gyökereit a Toyota gyár által kidolgozott Toyota Termelési Rendszerben találjuk meg. A Lean szó gyártási környezetben való alkalmazásával először Daniel T T. Jones Jones, James P P. Womack és Daniel Roos amerikai menedzsment-szakértők ismertették meg a világot a „The Machine that Changed the World” című könyvük 1990 1990-es es kiadásakor. A könyv a nyolcvanas évek autógyárainak elért eredményeit elemzi, valamint hasonlítja össze, és arra a megállapításra jut, hogy a korabeli jjapán p autógyártók gy rendre hatékonyabban y termeltek a nyugati vetélytársaiknál. Az okokat elemezve azt találják, hogy míg az amerikai és nyugat-európai y g p autógyártók gy a Henry y Ford által kialakított tömegtermelés elemeit alkalmazzák, addig japán konkurenseik a Just-In-Time (JIT) rendszerre törekednek y rejtőző j muda ((veszteség) g) a folyamataikban megszüntetése révén.

A Lean Termelési Rendszer megfogalmazói

Lean Termelési Rendszer A Lean Termelési Rendszer alapgondolatait James P. Womack és Daniel T. Jones írta le 1996-ban a Lean Thinking könyvükben, ahol az öt alappillért fogalmazták meg a Lean filozófiának: - Meg g kell határozni azokat a folyamatlépéseket, y p , melyek y értéket képviselnek a vevő számára - Érték - Definiálni kell a folyamat lépéseit - Értékfolyamat - Ki kell alakítani a teljes folyamatot folyamatot, ami a termék előállításához szükséges, (lehetőleg) csak értéktemető tevékenységek alkalmazásával - Áramlás - Húzó logisztika alkalmazása minden lépésnél lépésnél, ahol a folyamatos gyártás megvalósítható - Húzó elv - Folyamatos tökéletesítés a vevői igények változásainak figyelembevételével - Tökéletesítés

1. Érték Meg kell határozni azokat folyamatlépéseket, melyek értéket képviselnek a vevő számára. Érték = amiért a vevő fizet Veszteség V t é = bármely bá l erőforrást őf á t felhasználó f lh áló ttevékenység, ék é mely l nem közvetít értéket a vevő felé. másként á ké t „. . . Minden, ami több, mint amennyi MINDENKÉPPEN SZÜKSÉGES felszerelésből, anyagból, alkatrészből,helyigényből és munkaórából az ÉRTÉKTEREMTŐ tevékenységhez. Cho”

2. Értékfolyamat Meg kell határozni a folyamat értékteremtő és nem értékteremtő lépéseit, beazonosítva a veszteségeket. g El kell készíteni a Jelenállapot és Jövőállapot térképet. Tervet kell készíteni a jövőállapot eléréséhez. Jelenállapot

Jövőállapot

Minta: http://www.strategosinc.com/

3. Áramlás Ki kell alakítani a teljes folyamatot, ami a termék előállításához szükséges, ((lehetőleg) g) csak értéktemető tevékenységek y g alkalmazásával.

4. Húzó logisztika Húzó logisztika kialakítása minden lépésnél, ahol a folyamatos gyártás megvalósítható. g

5. Tökéletesítés Folyamatos tökéletesítés a vevői igények változásainak figyelembevételével! „ Semmi nem olyan jó, hogy ne lehetne jobbá tenni. Ezért minden területen folyamatos fejlődésre törekszünk. Ez nem pusztán mottó számunkra, nem jelmondat, amelyet a falra akasztunk, majd elfeledkezünk róla; mi egyszerűen így dolgozunk. V erre egy szavunkk is: Van i Kaizen. K i A szó ó ffolyamatos l t jobbítást j bbítá t jjelent, l t é és ez a vezérelv hajt minket a tökéletes minőség felé vezető úton. „ Kiichiro Toyoda, Alapító Toyota Motor Corporation Corporation, 1939 május

Veszteségek gyártásunkban


Veszteség fogalma A veszteség mindazon kiadások, tevékenységek szinonimájaként értelmezhető, amelyek nem ad értéket az előállított termékhez vagy szolgáltatáshoz, más szóval amelyek a vevő számára értéket nem képviselnek. A Lean célja e veszteségek megszüntetésével, csökkentésével biztosítani a vevői igényre történő gyártást, és ezáltal növelni az előállítás hatékonyságát, csökkenteni a termelési költségeket. Érték = a vevő fizet érte. Veszteség = bármely erőforrást felhasználó tevékenység, mely nem közvetít értéket a vevő felé. „. . . Minden, ami több, mint amennyi MINDENKÉPPEN SZÜKSÉGES felszerelésből, anyagból, alkatrészből,helyigényből és munkaórából az ÉRTÉKTEREMTŐ t ék tevékenységhez. é h Cho”

Veszteségek gyártásunkban

Várakozunk az alapanyagra

Gépleállás

Gépbeállítás

Selejt keletkezés

Túltermelés

Várakozás

Készletek

Selejtek

Anyagmozgatás

Felesleges műveletek

Felesleges mozdulatok

Lean kvíz


Mel ik iparágban alak Melyik alakultak ltak ki a az első igen nag nagy mennyiségű igények? A) Mezőgazdaság B)) Hadipar d C) Élelmiszeripar D) Bútoripar E) Egészségügy

Melyek a vevő számára fontos értékek? A) Megfelelő minőségben B)) Megfelelő f l lő mennyiségben é b C) Megfelelő terméket D) Megfelelő időben E) Lehető legkevesebb költséggel

Mil en időrendi sorrendben alakultak Milyen alak ltak ki a termelési rendszerek? A) Lean Termelési Rendszer B)) Toyota Termelési lé Rendszer d C) Ford Termelési Rendszer

C B C, B, A

Kik voltak oltak azok a ok akik a Lean Termelési Rends Rendszer er kialakításában részt vettek? A) James Womack B)) Henry Ford d C) Daniel Jones D) Shigeo Shingo E) Jack Welch

Rende e sorrendbe a Lean termelési rends Rendezze rendszer er 5 pillérét? A) Tökéletesítés B)) Áramlás Á lá C) Értékfolyamat D) Húzó elv E) Érték É

E C, E, C B B, D D, A

Mi az érték? A) Értéket képvisel a vállalat számára B)) Értéket É ék ké képvisell a vevő ő számára á á C) Értéket képvisel a befektető számára D) Értéket képvisel a dolgozó számára

Milyen veszteségeket ismer? A) Várakozás B)) Karbantartás b á C) Minőség ellenőrzés D) Technológiai művelet D) Készletek E) Anyagmozgatás

Melyek a Lean céljai? A) Veszteségek csökkentése B)) Létszámleépítése é á l é íé C) Minőség javítása D) Hatékonyság növelése E) Készletek növelése F) Rugalmasság növelése

Hol lehet alkalma alkalmazni ni a Lean Termelési Rends Rendszer er módszertanát? A) Otthonunkban B)) Termelésben lé b C) Irodában D) Informatikában E) Közigazgatásban

Ön hol tudná alkalmazni a Lean módszereket?

Lean videók


Lean videók Ford Termelési Rendszer (11:15) Toyota Termelési Rendszer (14:19) Lean Termelési Rendszer (15:16)

A videók lejátszásához FLV lejátszóra lesz szükség. A videó fájlok, mellett megtalálható egy ingyenes verzió.

„Tanuljunk T lj k együtt, ütt ttanuljunk lj k egymástól” á tól” Kö ö jük a fifigyelmét! Köszönjük l é!

Telefon: 06-30/250-02-75 Web: www.leanegyesulet.hu E-mail: E il [email protected] k t t @l l th Cím: 1124 Budapest, Koszta József u. 33. 1 em. 4.

A Lean Termelési Rendszer

Recommend Documents