A magyar politikai rendszer Az államfő

2012.10.29.

A magyar politikai rendszer

Az államfő

1


2012.10.29.

Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás 6. Államfői szerepfelfogás és jogkörértelmezés

2


2012.10.29.

Az államfői hatalom 

1. 2. 3.

3

az államfő politikai szerepét és jelentőségét első megközelítésben három tényező határozza meg: a történelmi körülmények az alkotmányos jogkörök a tisztség elnyerésének módja


2012.10.29.

Államfő a parlamentáris kormányformában 

4

végrehajtás feje (chief executive) nem az államfő, miként a 18–19. századi monarchiák és köztársaságok legtöbbjében, illetve a 18. századi liberális hagyományt megőrző amerikai elnöki rendszerben, hanem a miniszterelnök


2012.10.29.

A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 



5

1989. évi XXXI. törvény megszüntette a kollektív államfői intézményt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát és bevezette – az 1946. évi I. törvény mintájára visszaállította – a köztársasági elnök intézményét 1989–1990-es alkotmányreformok és az azok irányát megerősítő 1991–1992-es – az államfő és kormányfő közti vitával kapcsolatos – alkotmánybírósági döntések eredményeként parlamentáris kormányzati rendszer jött létre a parlament által választott, gyenge legitimációjú és viszonylag gyenge jogkörű államfővel


2012.10.29.

Politikai küzdelmek 

1989 és 1990 közepe között többször “fordult a kocka” - tíz hónap alatt kilenc fontos alkotmányos aktus érintette a köztársasági elnöki intézményt:

1.

két politikai megállapodás (a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat lezáró megállapodás és az MDF-SZDSZ paktum) három alkotmánymódosítás két országos népszavazás és két alkotmánybírósági határozat született

2. 3. 4.

6


2012.10.29.

Alkotmányos jogkörök 5 csoportja 1. 2. 3. 4. 5.

7

reprezentatív és szimbolikus miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolható krízishelyzetekben gyakorolt periodikusan ismétlődődő diszkrecionális


8

2012.10.29.


2012.10.29.

1. reprezentatív és szimbolikus funkciók 

 

9

az ország első közjogi méltósága, aki az egész nemzetet és államot képviseli: „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” reprezentálja a magyar államot nemzeti és állami ünnepségeken, nemzetközi kapcsolatokban az elnöki tisztség minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel összeférhetetlen, az elnök más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el


2012.10.29.

2. miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolható jogkörök  

  

10

a kormány diszkrecionális hatáskörébe tartoznak magas rangú állami tisztségviselők – államtitkárok, nagykövetek, egyetemi tanárok, tábornokok – kinevezése és felmentése más testületek személyi döntéseinek (így például az MTA elnöke) megerősítése bizonyos kitüntetések és érdemrendek átadása AB 1991-ben: a kinevezési jogkör gyakorlásánál csak a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül, azaz nem indokolhatja a kinevezés megtagadását más tényezőkkel - a kinevezés megtagadásával csak az államszervezetnek a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, azonnal és közvetlenül fenyegető zavara esetén élhet (48/1991).


2012.10.29.

3. krízishelyzetekben gyakorolt jogok     

11

csak akkor kelnek életre, ha más alkotmányos szervek a döntés- vagy/és funkcióképtelenség határára kerülnek krízishelyzetekben (rendkívüli állapot, szükségállapot, hadiállapot) közjogilag vitatott, hogy e rendkívüli helyzetekben mennyiben rendelkezik önálló diszkrecionális jogkörrel az alkotmány értelmében a fegyveres erők főparancsnoka AB 1991-ben: az elnök egyrészt rendkívüli körülmények között átmenetileg bír jogokkal a fegyveres erőkkel kapcsolatban, másrészt lényegében főparancsnoki hatáskörökkel (tábornokok kinevezése és előléptetése, egyéb személyügyi hatáskörök, az ország fegyveres védelmére vonatkozó terv jóváhagyása) rendelkezik. A köztársasági elnök fegyveres erőket békeidőben irányító aktusai azonban kivétel nélkül miniszteri ellenjegyzésre szorulnak.


2012.10.29.

4. periodikusan ismétlődődő jogkörök 

   

12

a parlamentáris ciklusváltáskor, illetve kormányalakításkor, kormányváltáskor meglévő jogkörök vagy éppen a parlamenti ülésszak összehívása közjogilag kisebb, mint a legtöbb parlamentáris rendszerben a miniszterelnököt nem az államfő nevezi ki (csak javasolja) korlátozott a parlamentfeloszlatási joga (2 eset) a törvényhozás ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb 30 napra – el is napolhatja, ám ha a képviselők egyötöde kezdeményezi, a házelnök köteles – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – összehívni


2012.10.29.

Kit javasolhat?   



13

Bitskey Botond – Tordai Csaba (Magyar Jog 2005. 4. szám) gyakorlatilag bárkit javasolhat? minden lépésénél figyelnie kell az államszervezet demokratikus működésére – Alk. 29.§ (1) csak akkor nem tehet így, ha alapos okkal arra következtet, hogy a többséggel rendelkező személy megválasztása az államszervezet demokratikus működését veszélyeztetné – 48/1991 AB határozat


2012.10.29.

5. diszkrecionális politikai hatáskör       

14

részt vehet és felszólalhat a parlament plenáris és bizottsági ülésein; javaslatot tehet az Országgyűlésnek; törvényjavaslatot terjeszthet be; népszavazást kezdeményezhet; az Országgyűlés az elnök javaslatára választja meg a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és az ombudsmant; vétójoggal rendelkezik a törvényhozásban: alkotmányossági és politikai vétó közjogi megkötés nélkül politikai nyilatkozattételi joga (politikai beszédet mondhat) van


2012.10.29.

Választási eljárás 2012-ig 

megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napján a harmincötödik életévét betöltötte



vita a harmadik fordulóról („A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte”) öt év, egyszer újraválasztható



15

2012.10.29.


Alkotmányossági vita az érvénytelen szavazatokról (Sólyom László nyilatkozata, Népszava, 2005. június 3. 8.o.

„minden körülmények között befejeztessék”

16


2012.10.29.

Változások az Alaptörvényben    

17

50 képviselő helyett a képviselők egyötöde Három forduló helyett kettő “Szavazatok többsége” helyett „legtöbb érvényes szavazat” Kimondja: „ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani”


2012.10.29.

Rendkívüli helyzetek 1. 2. 3. 4.

5.



18

elnök halála feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapot összeférhetetlenség: a parlament kétharmados többséggel dönt önkéntes lemondás: a parlament elfogadó nyilatkozatára van szükség, ha azonban az elnök a parlament kérése ellenére is ragaszkodik a döntéséhez, a törvényhozás az elnök kérését nem tagadhatja meg (ÚJ ALAPTÖRVÉNY: NEM KELL ELFOGADÁS) tisztségtől való megfosztás: ha az elnök az alkotmányt vagy valamely más törvényt megsérti; az eljárást a képviselők egyötöde kezdeményezheti, az eljárás megindításához a parlament kétharmados többsége szükséges, a cselekmény elbírálása pedig az AB hatáskörébe tartozik (ÚJ ALAPTÖRVÉNY: AB CSAK A MEGFOSZTÁST MONDHATJA KI) ezekben az esetekben a megszűnéstől számított 30 napon belül a parlamentnek új elnököt kell választania


19

2012.10.29.

2012.10.29.


Elnökválasztások jelölt

igen szavazatok száma

érvénytelen

összes leadott szavazat

igen szavazatok aránya a leadott szavazatok százalékában

igen szavazatok aránya az összes parlamenti képviselő százalékában

Göncz Árpád

295

2

310

95,2

76,4

Göncz Árpád

259

14

335

77,3

67,1

Mádl Ferenc

62

14

335

18,5

16,1

I. forduló

Mádl Ferenc

251

7

363

69,2

65,0

II. forduló

Mádl Ferenc

238

14

355

67,1

61,7

III. forduló

Mádl Ferenc

243

12

351

69,2

62,0

Sólyom László

13

3

199

6,5

3,4

Szili Katalin

183

3

199

92,0

47,4

Sólyom László

185

2

365

50,7

47,9

Szili Katalin

178

2

365

48,8

46,1

Sólyom László

185

1

368

50,3

47,9

Szili Katalin

182

1

368

49,5

47,2

1990 I. forduló 1995 I. forduló

2000

2005 I. forduló

II. forduló

III. forduló

20


2012.10.29.

Elnökválasztások 2010. június 29. A leadott 366 szavazólap megoszlása a következő: az érvénytelen szavazatok száma 44; az érvényes szavazatok száma 322. Schmitt Pál 263 Balogh András 59 2012. május 2. 305 szavazat, 40 nem, 3 tartózkodás, 3 érvénytelen Áder János 262

21

2012.10.29.


Az államfői hatalom típusai és feltételrendszere Rekrutáció

22

Funkció

Hatalom

A politikai többség vezetője

kormányzás (félelnöki rendszer)

nagy

A politikai többség másodvagy harmadvonalbeli politikusa

szimbolikus/reprezentáció

kicsi

Az ellenzék politikusa

ellensúly

közepes/nagy


2012.10.29.

…és Magyarországon 





23



1990: a rendszerváltás politikai forgatókönyve a harmadik esethez hasonló helyzetet hozott létre (ellenzék politikusa, ellensúly, közepes-nagy) 2005: a koalíció belső vitái miatt az ellenzék jelöltje (de nem politikusa!) nyer 1995, 2000, 2010: második eset (kormánypárti többség politikusa, szimbolikus, kicsi) 2012?


2012.10.29.

Elnökök politikai aktivitása  

24

Mit mutatnak a számok? Milyen hibákat lehet elkövetni a velük való dolgozáskor?


25

2012.10.29.


Schmitt Pál „nem gát, hanem motor”

26

2012.10.29.


Áder János Parlamentnek visszaküldött törvények: 1.Kisajátítás 2.Sportcélú

ingatlanok

3.Járások 4.Dereguláció 5.Médiatörvény

módosítása 6.Költségvetést megalapozó 7.Építésügy 8.Hulladék 9.Bűnügyi együttműködés EU

27

2012.10.29.


2012.10.29.

Göncz kontra Antall-kormány 1. 2.

3. 4.

28

magyar külpolitika képviselete (a visegrádi találkozó körüli konfliktus) a hadsereg főparancsnoki jogkör (van-e parancsadási joga, illetve szolgálati elöljárója-e a honvédség parancsnokának) vezető közfunkciókba történő kinevezések vétójoga (például tévé-, rádióelnök) az elnök önálló belpolitikai szerepe (az elnök politikai beszédei, belpolitikai – azaz pártpolitikai – vitákban való állásfoglalásai)


2012.10.29.

A konfliktus okai 1.

2.

3.

29

az alkotmányos hatáskör-elrendezésben helyenként – különösen a végrehajtó hatalom és az elnök viszonylatában – “fehér foltok” és “félprezidenciális kiskapuk” maradtak (törvénykezdeményezés, hosszabb mandátum) az alkotmányos konszenzus ingatagsága, a szabályok politikai instrumentalizálására való hajlam a szereplők részéről az államfői funkció betöltésével kapcsolatos politikai szituáció: a legnagyobb ellenzéki párt politikusa lett az államfő


30

2012.10.29.


31

2012.10.29.

A magyar politikai rendszer Az államfő

Recommend Documents