A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI

dr. Antal Attila ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tanársegéd

http://antalattila.blogspot.com/

Témakörök 2

I.

II.

III. IV. V.

VI.

Bevezetés A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere A politikai rendszer funkciói A politikai rendszer elemei A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége

I. Bevezetés

I. Bevezetés 4





  

A politikai rendszer, mint elkülönült társadalmi alrendszer; Funkcionális önállósulás; Objektivációs rendszer; Érdekkonfliktusok és hatalmi törekvések; Tartalmi és formai mozzanatok egysége.

I. Bevezetés 5

Forma Tartalom

I. Bevezetés 6

A politikai rendszer tartalmi összetevői: • A hatalmi viszonyok, azok jellege; • Az érdektörekvések tartalma; • A politikai ideológiák; • A politikai kultúrák és az érvényesülő politikai értékek.

A politikai rendszer formai összetevői: • A politikai szervezetek; • A politikai közösségek és csoportok; • A politikai normák; • A politikai kommunikáció és információ rendszere.

I. Bevezetés 7





 



A tartalmi és formai összetevők megváltoztathatósága; A politikai rendszer történelmileg meghatározott és történelmileg meghatározó; Többféle politikai kultúra; A legdinamikusabb társadalmi alrendszer; Dinamikus egyensúly.

I. Bevezetés 8

A politikai rendszer fogalma: A funkciói révén elkülönült alrendszer; Objektivációs alrendszer;

Önálló alrendszerek vannak benne; Dinamikus alrendszer; Hierarchizált társadalmi alrendszer.

II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere

II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 10











A politikai alrendszer funkcionális önállósága; A politikai alrendszer és többi társadalmi alrendszer interakciója; Mi van, ha a politikai alrendszer „túlterjeszkedik”? Az alrendszerek kölcsönös függősége és egymásba való áthatása; A politikai rendszer megújulási képessége.

II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 11

A politikai alrendszer „túlterjeszkedésének” veszélyei: „A fejedelemnek mindazonáltal vigyáznia kell: csak annyira féljék, hogy a szeretet hiánya gyűlöletnek ne legyen okozója, mert nagyon is rendjén van, ha félnek tőle, de mégsem gyűlölik; s ez így lesz mindaddig, míg alattvalói vagyonához és asszonyaihoz nem nyúl. S ha valami mégis vérontást követel, úgy járjon el, hogy tettének magyarázata és nyilvánvaló oka legyen; s mindenekelőtt a mások vagyonától tartózkodjék, mert hamarabb felejtik el az emberek tulajdon apjuk halálát, mint vagyonuk elvesztését.” (Machiavelli: A fejedelem)

II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 12





Az alrendszerek kölcsönös függősége és egymásba való áthatása; A politikai rendszer megújulási képessége.

II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 13

Tömegtájékoztatás

Civil társadalom

Oktatás

Egészségügy

Politikai alrendszer

Tudomány

Egyházak

Gazdaság

Kultúra

III. A politikai rendszer funkciói

III. A politikai rendszer funkciói 15



A funkciók elkülönülése az alrendszerré válás feltétele.

Funkciók elkülönülése

Önálló alrendszerré válás

III. A politikai rendszer funkciói 16

A funkciók csoportosítása: a társadalom egészéhez vagy egyegy alrendszerhez viszonyítva

Társadalmi funkciók

Belső funkciók (működés, fenntartás) Szakpolitikai funkciók

III. A politikai rendszer funkciói 17

Társadalomirányító

Érdekartikuláció

Funkciók

A) Társadalmi

Szocializáció

B) Belső (8)

Integráció, legitimáció

C) Szakpolitikai

Nemzetközi

III. A politikai rendszer funkciói 18

A) A politikai rendszer társadalmi funkciói: 1. 2. 3.

4. 5.

Társadalomirányító; Érdekartikuláció; Szocializáció; Integráció és legitimáció; Nemzetközi funkció.

III. A politikai rendszer funkciói 19

1. A társadalomirányítás funkciója:  A társadalom egészére irányul;  Történelmi koronként eltérő;  Reprodukciós folyamatok irányítása: gazdasági-

termelési; népesedés-demográfia; tudománykultúra-művészet;  Társadalmi létminőség.

Költségvetés

III. A politikai rendszer funkciói 20

2. Az érdekartikuláció funkciója:  Érdektörekvések;  Döntési igények;  Szelektálás;  Az artikulálás nem jelent egyben elfogadást;  Politikai rangsorolás;  Az érdek- és politikai tagoltság szintjei:

A társadalomban ténylegesen meglevő érdektörekvések;  Becsatornázott és szelektált érdektörekvések;  A konkrét hatalmi döntések tartalmában kifejeződő érdektörekvések és politikai akaratok. 

III. A politikai rendszer funkciói 21

3. A politikai szocializáció funkciója:  A politikai kultúra intézményes átadása;

Intézmények és folyamatok;  Társadalmi kiscsoportok, személyközi kapcsolatok;  Spontán és tudatos folyamatok;  Az elitek felelőssége. 

Bibó István: Elit és szociális érzék.

III. A politikai rendszer funkciói 22

4. Az integrációs és legitimáció funkció:  A politikai rendszer egészének legitimáló ereje;  Egyéb integráló és legitimáló mechanizmusok;  Integrációs és legitimációs eszközök:

Legális (jogszerű) erőszak alkalmazása;  A politikai elit iránti lojalitás; Weber  A részvétel biztosítása; legitimációs elmélete  Jogbiztonság;  A civil biztonság garantálása; • Karizmatikus;  A szociális biztonság garantálása. • Tradicionális; • Legális. 

III. A politikai rendszer funkciói 23

5. A nemzetközi funkció:  Külkapcsolatok fenntartása;  Nemzetközi szervezetek.

III. A politikai rendszer funkciói 24

B) A politikai rendszer belső funkciói: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Érdektörekvések integrálása; Információszerzés és feldolgozás; Rekrutálás; Tradíciók, szimbólumok ápolása; A társadalom és a politikai rendszer stabilitásának biztosítása; A politikai rendszer infrastruktúrájának a fenntartása és működtetése.

III. A politikai rendszer funkciói 25

C) A politikai rendszer szakpolitikai funkciói:  Az egyes társadalmi alrendszerek vonatkozásában

vizsgált funkciók;  Itt valósulnak meg a politikai rendszer általános társadalmi funkciói;  Vannak sajátos funkciók is;  Területek: gazdaságpolitika, oktatáspolitika; egészségpolitika; szociálpolitika; környezetpolitika; biztonságpolitika, jogpolitika.

IV. A politikai rendszer elemei

IV. A politikai rendszer elemei 27

1.

2. 3. 4.

5.

6. 7. 8.

A politikai szervezetek A politikai normák A politikai magatartások A politikai érdektörekvések és akaratok Döntési pozíciók, döntéshozatali eljárások és folyamatok A politikai kultúrák és értékek rendszere A politikai ideológiák A politikai közösségek rendszere

IV. A politikai rendszer elemei 28

1. A politikai szervezetek A ténylegesen és közvetlenül politikai funkciót betöltő szervezetek is ide tartoznak;  Nem csak a szűken vett politikai szférában működnek;  A politikai rendszer határai. 

IV. A politikai rendszer elemei 29

1. A politikai szervezetek Állami szervezetek (közhatalmi funkció)

Pártok, pártrendszerek

A társadalmi érdekegyeztetés szervei

Politikai sajtó, tömegkommunikáció

Egy-egy célra létrehozott szervek

Nemzetközi politikai szervek

Egyéb politikai szervek

IV. A politikai rendszer elemei 30

2. A politikai normák  Politikai tartalmú és politikai funkciót beöltő

magatartási szabályok;  Csoportjai: 

 

Jogi normák; Nem állami politikai szervezetek normái; Nem írott, de kollektíven (a politikai szervezetek által) követett szabályok.

IV. A politikai rendszer elemei 31

2. A politikai normák Nem írott, de a politikai szervezetekben érvényesülő magatartási szabályok Politikai magatartási szabályok

Jogszabályok

IV. A politikai rendszer elemei 32

3. A politikai magatartások  Ezek hordozzák és jelenítik meg a politikai rendszer

egészét;  Szétterjednek az egyéb alrendszerekben;  A gyakorlatban a politikai és nem politikai magatartások összefonódnak.

IV. A politikai rendszer elemei 33

3. A politikai magatartások

Legális: tömeges, csoportos, szervezeti, egyéni

Illegális: tömeges, csoportos, szervezeti, egyéni.

A politikától távol maradók

Politikai névtelenek

IV. A politikai rendszer elemei 34

4. A politikai érdektörekvések és akaratok  Érdekek és akaratok becsatornázása és

közvetítése;  Minden alrendszer sajátos érdekek és akarati törekvéseken keresztül közvetítődik a politikai rendszer felé;  Az érdektörekvések csoportosítása és harmonizálása.

IV. A politikai rendszer elemei 35

5. Döntési pozíciók, döntéshozatali eljárások és folyamatok  Így kapcsolódik a

politikai alrendszer a társadalom többi

alrendszeréhez;  Döntési folyamat és alternatívák;  Társadalmi berendezkedés és hatalmi erőviszonyok.

IV. A politikai rendszer elemei 36

6. A politikai kultúrák és értékek rendszere  A politikai kultúra összetevői:   

 

Politikai nézetek és eszmék; Politikai ismeretek; Politikai érzelmek; Politikai viselkedési minták; Politikai előítéletek és beállítottság.

 A politikai kultúra

átörökítése – politikai szocializáció;  Elsajátított politikai kultúra; Almond, Verba: The Civic  Közösséghez, csoporthoz kötött; Culture  Áthatja a politikai rendszer elemeit. • Parokiális politikai kultúra; • Alattvalói politikai kultúra; • Részvételi politikai kultúra

IV. A politikai rendszer elemei 37

7. A politikai ideológiák  Koherens nézetrendszer, amely valamely politikai

akarat, cél köré szerveződik;  Többféle funkciót tölthet be (integrációs, kritikai, programadó, legitimáló, motivációs, magatartásbefolyásoló funkciók).

IV. A politikai rendszer elemei 38

8. A politikai közösségek rendszere  Azonos érdekkel rendelkező, azonos politikai nézeteket

valló emberek többé vagy kevésbé megszerveződött csoportja;  A politikai közösséghez sajátos politikai kultúra kötődik;  Érdektudatosító, érdekartikulációs, szocializációs funkció;  Az egyén, mint „politikai közösségi lény”.

V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők

V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők 40

1.

2. 3.

4.

Domináns politikai értékek és politikai kultúrák; Legitimáció és legitimációs eszközök; A döntési-hatalomgyakorlási folyamatok minősége; Az intézmények autonómiája;

V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők 41

5.

Rendszer-specifikus tényezők:  



6. 7.

Varietásfok; Konnektivitás; Variabilitás.

A jogrendszer állapota és funkcionálása; Az infrastruktúra állapota.

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 43









 

Megújulási és adaptációs képesség, innováció; Nem csupán egy társadalmi alrendszer megújulási képességéről van szó; Az innováció problematikája a politikai rendszer vonatkozásában; A politikai rendszer minden elemét érintheti az innováció; Változás és megújulás; Értékmérő, mint vizsgálati alap.

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 44

1. Az innováció szintjei és az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők: Társadalom Közösség Szervezetek Egyén

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 45

1. Az innováció szintjei és az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők:  Makro vagy egyéni szint a domináns?  Érdek-, hatalmi, szervezeti és tudati viszonyok;  Ösztönző és akadályozó szerepek;  Szűcs Jenő: önfejlesztő és stagnáló társadalmak;  Innovációra orientált és nem orientált társadalmak.

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 46

2. Megújulási képességek és társadalmi típusok:

Életképes rendszerek Életképtelen társadalmak

Önmegsemmisítő társadalmak

Önfejlesztő rendszerek

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 47

3. Innováció és konfliktus:  Elkerülhetetlenül konfliktusokkal terhelt folyamat;  Konfliktusokat felszínre

hozó, kezelő, megoldó mechanizmusok kidolgozása;  A konfliktus előrevivő szerepe.

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 48

4. A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái:  Hatékony demokratikus reformok sorozata;  A többség hatalma, a kisebbség oltalmazása,

véleményeltérések tűrése;  Alternatív információforrások igénybevétele;  A döntéshozatali eljárás társadalmi ellenőrzése.

VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 49

5. A politikai rendszer tanulási képességét csökkentő tényezők:  Patologikus tanulás;  A döntési folyamat túlcentralizáltsága;  Túlzott szervezeti koncentráció;  Redisztribúció;  Konfliktustűrő- és kezelő intézmények hiánya;  A hatáskörök elosztásának zsákmányrendszere (a

szervezet elveszti emlékezőtehetségét, újratanulás).

Köszönöm a figyelmet!