A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika Dr. Bozsik Sándor pzbozsi@ pzbozsi @uni uni--miskolc.hu
Tananyag--egyéb tudnivalók Tananyag Kötelezı irodalom: • Az elıadásokon elhangzott anyagok, továbbá: • 1. Tanszék honlapjáról letölthetı oktatási segédlet • 2. MNB: Monetáris politika Magyarországon (A honlapról letölthetı) • 3. Gazdasági statisztikák (honlapról letölthetı) Vizsgára bocsátás feltétele: Nincs. A számonkérés és értékelés módja: • A félév végén írásbeli kollokvium.
2
Ajánlott irodalom: • Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. Akadémiai Kiadó 2008. további fejezetei • Tarafás Imre: A monetáris politika a nagy válságtól az ingatag pénzpiacokig (Aula, 2001) • Losoncz Miklós: Gazdaság- és pénzügypolitika az Európai Unióban (Perfekt, 2004) • ÁSZ FEMI: A 2009. évi költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzése. 2008. november. Tanulmány
3
MAKROSTATISZTIKAI BEVEZETİ 4
Honnan lehet informálódni? Jelentés címe
Információtartalom
Jelentés a felügyelt szektorok kockázatairól
Egyes hitelintézeti termékek volumene, hitelintézetek jövedelmezısége Kockázatok (hitel-, tıkemegfelelési, likviditási, kamat-, árfolyam)
Aranykönyv
Hitelintézetek konszolidált mérlege
Hitelintézet-csoportok mérlegeinek idısorai
Fıbb hitelek és betétek volumene jövedelemtulajdonos, devizanem és lejárat szerint
Stabilitási jelentés
Nemzetközi konjunktúra, Hazai gazdasági helyzet, Hitelintézetek állapota, Hitelintézetek kockázatai
Konvergencia-jelentés
Magyarország megfelelése az EU konvergencia kritériumoknak
Idısorok, statisztikák
Fizetési mérleg, kamatok, infláció, gazdasági növekedés, konszolidált bankmérleg
Költségvetési adatok
Bevételek, kiadások alakulása (1996 januártól)
Jelentés a gazdasági folyamatokról
Nemzetközi gazdasági konjunktúra, haza konjunktúra(foglalkoztatottság) külsı-belsı egyensúly
Adatforrás www.pszaf.hu
www.mnb.hu
www.p-m.hu
Gazdaságpolitika „mágikus” négyszöge Egyensúly
Gazdasági aktivitás
Gazdasági növekedés
Infláció
MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA (Nemzeti Számlák Rendszere) • ENSZ dolgozta ki • 1953-ban vezették be,1993-ban korszerősítés • Minden létrehozott terméket, szolgáltatást mér • Saját fogyasztás piaci ár alapján való becslése • Társadalmilag szervezett, de nem értékesített tevékenységeket költségeik alapján összesíti • Európára átdolgozott változata :ESA95
Makrokibocsátás mérése Bruttó kibocsátás-hozzáadott érték (ezer Ft) BÚZA LISZT KENYÉR Összesen Kibocsátás : 100
220
350
=
670 (GO)
- Anyag
100
220
=
320 (Cf)
? : ….
Anyagmentes termelés (hozzáadott érték): 100 120 130 = 350 -Amortizáció : 30 Jövedelem : 70
30 90
20 110
= =
80 270
(GDP) (Ca) (NDP)
MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Végtermék= végsı fogyasztásra szánt termék = anyagmentes termelési érték =hozzáadott érték kenyér: 350 ezer összes anyagmentes termelési érték: 100 ezer + 120 ezer+ 130 ezer = 350 ezer Bruttó kibocsátás- termelı fogyasztás: (100 ezer+ 220 ezer+ 350 ezer)- (100 ezer+ 220 ezer) = 350 ezer
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA legfıbb mutatói Halmozódás szintje
Hazai mutatók Nemzeti mutatók
Bruttó
GO
Félnettó
GDP
GNI
GNDI
Nettó
NDP
NNI
NNDI
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA legfıbb mutatói • • • • • •
GO (gros output) = teljes kibocsátás GDP (gros domestic product) = bruttó hazai termék NDP (net domestic product) = nettó hazai termék GNI (gros national income) = bruttó nemzeti jövedelem NNI (net national income) = nettó nemzeti jövedelem GNDI (gros national disposal income) = rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem • NNDI (net national disposal income) = rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA legfıbb mutatóinak kiszámítása • GDP = GO- anyagköltség (üzemi eredmény + amortizáció +személyi ráford vagy EBITDA+személyi ráfordítás) • NDP = GDP- amortizáció (üzemi eredmény+személyi ráfordítás) • GNI = GDP +tényezıjövedelem külföldrıl – tényezıjövedelem külföldre (szok. vállalkozási eredmény+személyi ráfordítás+amortizáció) • NNI = GNI – amortizáció (szok. vállalkozási eredmény + személyi ráfordítás) • NNI = NDP + tényezıjövedelem külföldrıl – tényezıjövedelem külföldre • GNDI = GNI+ megtakarítás • NNDI = GNDI-amortizáció
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Mit és hogyan mér a GDP ? • Illegális tevékenységek: beletartoznak • Rejtett tevékenységek: becsléssel • Természeti jelenségek: ha gazdasági alany irányítása mellett történik: Pl. erdıtelepítés, • Kimarad: negatív termelés – környezetszennyezés – háborús pusztítás
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
Mit és hogyan mér a GDP ? • Új érték csak a termelésben keletkezik • A piaci termelés értékelése: piaci áron • A nem-piaci termelés értékelése: a költségek összegeként Pl : oktatás Háztartáson belül végzett tevékenység: – méri: a saját fogyasztásra szánt termékeket – nem méri:a háztartás saját tagjainak nyújtott szolgáltatást
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE
GDP
mérése Termékáramlás oldalról + Fogyasztás (C) + Bruttó magánberuházás (I) + Kormányzati vásárlások (G) + Nettó export
Jövedelemáramlás oldalról + Bér, egyéb munkajöv . + Kamat, járadék + Közvetett adók + Értékcsökkenés + profit
GDP = GDP = GDP Végsı felhasz- = végsı ki- = tényezık nálás bocsátás jövedelme
Jelölések magyarázata C – fogyasztás
• • I – beruházás • G – kormányzati kifizetések • X-M – export - import • • • • • •
w – munkabér i – kamat r – osztalék d – amortizáció t – adó p – visszatartott eredmény
• • • •
C – fogyasztás S – megtakarítás T – TR – adók – kifizetett transzferek Rf – külföldrıl kapott tényezıjövedelem – külföldre fizetett tényezıjövedelem
Termékáramlás
Jövedelemáramlás
Felhasználás 17
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Hogyan tudjuk meghatározni a reál GDP értékét?
• Nominál GDP • Reál GDP • GDP deflátor árindex: Nominál GDP * 100 Reál GDP
1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Nemzeti vagyon Az ország történelmi fejlıdése során felhalmozott vagyon. Részei: • Termelı és nem termelı állóalapok • Háztartások tartós fogyasztási cikkei • Természeti erıforrások • Egyéb vagyon (deviza, mőkincs tartalék stb) • Kimővelt emberfı
Jövedelem újraelosztás Állam (TID) TR L-S
TD
L-S Háztartások (w)
TD
T
Pénzügyi közvetítık + értékpapír piac
TR
L-S Vállalatok (d+p)
r L-S
r
Külföld 21
Visegrádi országok gazdasági növekedése A GDP változása a visegrádi országokban és az EU15-ben (elızı év=100) 110 108 106 104 102
eu15 cz hu pl sk
100 98 96 94 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Source: European Commission, Consensus Report, Kopint-Tárki
2009
Gazdasági aktivitás
Gazdaságilag aktív Munkahellyel Munkanélküli rendelkezik
Gazdaságilag inaktív
FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN, 2007 (forrás: EUROSTAT)
90
80 77,1
76,0
74,2 71,4 71,3 71,0 70,3 69,4 69,4 69,1 68,3 67,8 67,8
70
66,1 65,6 65,4 64,9 64,6 63,6
62,0 61,7 61,4 60,7
60
58,8 58,7
57,3 57,0
55,7
50
40
30
20
10
0 DK
NL
SE
AT
UK
CY
FI
DE
EE
IE
LV
PT
SI
CZ
ES
EU27
LT
FR
LU
BE
BG
GR
SK
RO
IT
HU
PL
MT
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN, 2007 (forrás:EUROSTAT)
12 11,1
10
9,6
8,3
8,3 8,3 8,4
8,0 8 6,9 6,9 6,0
6,4
6,4
MT
RO
7,4
7,5
HU
BE
7,1
6,1 6,1
6 5,3 5,3 4,3
4,4
LT
AT
4,6
4,7 4,7 4,8
3,8 3,9
4 3,2
2
0 NL
DK
CY
IE
EE
LU
SI
CZ
UK
LV
IT
SE
BG
FI
EU27
PT
GR
ES
FR
DE
PL
SK
Lengyelország
Norvégia
Svédország
Finnország
Dánia
Hollandia
Litvánia
Magyarország
Spanyolország
Szlovénia
Észtország
Slovákia
Románia
Bulgária
Izland
Lettország
Luxemburg
EU (25 tagállam)
Belgium
Ciprus
Portugália
Svájc
Horvátország
Törökország
Málta
Írország
Olaszország
Görögország
Németország
Ausztria
Csehország
Franciaország
Rokkantak aránya a 40-60 éves korosztályban 14
12
10
8
6
4
2
0
Forrás: MNB
csak bizonyos jövedelemszint felett éri meg legálisan vállalkozni és munkát vállalni. ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK 2007-BEN, % 90 78,5
80 74,0
72,3
76,6 70,4
72,1
70 60,8 60
56,9
50 42,0
41,7
40
30
26,1 19,3
20
10
9,4 2,1
0 8 általánosnál kevesebb
8 általános
szakiskola, szakmunkásképzı
gimnázium
7,8 / 3,0 245,7 / 238,6 872,3 / 377,8 121,7 / 233,8 (FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁMOK AZ EGYES KATEGÓRIÁKBAN EZER FİBEN)
FÉRFIAK
NİK
szakközépiskola
494,4 / 481,8
fıiskola
egyetem
214,3 / 305,3
186,6 / 142,9
Maastricht-i kritériumok • Államháztartási egyensúly (folyó hiány kisebb, mint GDP 3%-a, államadósság kisebb, mint GDP 60%a)
• Infláció (infláció kisebb, mint a legkisebb 3 inflációs rátával rendelkezı EU-zóna ország átlaga + 1,5%)
• Kamatlábak (hosszú lejáratú állampapírhozam kisebb, mint a legkisebb 3 állampapírhozamú EU-zóna ország átlaga + 2,0%)
• ERM-II-be belépés (csatlakozást megelızı két évben valutaárfolyam a rögzített értéktıl ±15%-al nem térhet el)
csak anagysága visegrádi országok ÁllamiNem újraelosztás a GDP %-ban
között, hanem az EU-ban is az egyik legmagasabb újraelosztási hányad
55
Az államháztartás kiadásai a GDP arányában az EU országokban 2007-ben
50
45
40
35
eu27 se fr dk hu be at it fi pt nl uk de gr cy cz mt si pl bg es lu lv ro ee ie lt sk
30
Forrás: Eurostat, Econom y and finance adatbázis
Eladósodás növekedése % 70
Az államadósság a GDP százalékában
65 60 55 50
HU
45
SK
40
PL
35
CZ
30 25 20 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008- végén – GDP 72%-a 2009 február eleje – GDP 81%-a
A hiányt külföldrıl finanszírozzuk, A szektorok pénzügyi számlái a GDP százalékában (nettó finanaszírozási képesség/igény)
15
Nem pénzügyi vállalatok
10
Államháztartás 5 Háztartások 0 Külföld -5 -10 -15 .00
.01
.02
.03
.04
.05
.06
.07
.08.IIII.
Forrás: mnb
elsısorban hitelbıl. 20
%
%
20 15
10
10
5
5
0
0
-5
-5
-10
-10
-15
-15 2002. I. II. III. IV. 2003. I. II. III. IV. 2004. I. II. III. IV. 2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV.
15
Adóssággeneráló finanszírozás
Adósságot nem generáló finanszírozás
Tévedések és kihagyások
Külsı finanszírozási igény
Forrás: MNB
Ettıl nı a forintbefektetések kockázata,
0 2005.jan.. 2005.jan.. 2005.febr.. 2005.márc.. 2005.febr.. 2005.ápr.. 2005.márc.. 2005.jún.. 2005.ápr.. 2005.aug.. 2005.jún.. 2005.szept.. 2005.aug.. 2005.nov.. 2005.szept.. 2005.dec.. 2005.nov.. 2006.febr.. 2005.dec.. 2006.ápr.. 2006.febr.. 2006.jún.. 2006.júl.. 2006.ápr.. 2006.szept.. 2006.jún.. 2006.nov.. 2006.júl.. 2007.jan.. 2006.szept.. 2007.febr.. 2006.nov.. 2007.ápr.. 2007.jan.. 2007.jún.. 2007.febr.. 2007.aug.. 2007.ápr.. 2007.okt.. 2007.nov.. 2007.jún.. 2008.jan.. 2007.aug.. 2008.márc.. 2007.okt.. 2008.máj.. 2007.nov.. 2008.júl.. 2008.jan.. 2008.szept.. 2008.márc.. 2008.okt.. 2008.máj.. 2008.dec.. 2008.júl.. 2009.febr.. 2008.szept.. 2008.okt.. 2008.dec.. 2009.febr..
amit a kockázati felárak növekedése is jelez.
bázispont bázispont 700 700 bázispont
0
5 év múlvai 5 éves hozamfelár 5 év múlvai 5 éves hozamfelár
bázispont 700
600 600 600
500 500 500
400 400 400
300 300 300
200 200 200
100 100 100
0
700
600
500
400
300
200
100
0
10 éves CDS felár (jobb skála) 10 éves CDS felár (jobb skála)
Forrás: MNB
Államháztartási hiány a GDP %-ban és a GDP növekedése GDP növekedése
Államháztartási hiány 9,3%
9,0% 7,8% 7,2% 6,4%
5,0%
4,8% 4,1% 4,0%
4,1%
4,2%
4,0%
4,1% 3,3%
1,1% 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
0,6% 2008
MONETÁRIS RENDSZER FELÉPÍTÉSE, FUNKCIÓI 36
Miért a Polak-modell? • A közgazdaságtan fıáramába tartozik • IMF ezen keresztül elemzi az országokat (országjelentés) • Teljes – rá lehet főzni a teljes makrostatisztikát • Egzakt – számszaki összefüggéseken alapul • Igen alkalmas eladósodott országok elemzésére • Bankrendszerre koncentrál
A jegybank mérlege Eszközök KKc- külfölddel szembeni követelések
Források KP - kibocsátott készpénz Ebbıl: KPF - forgalomban levı készpénz KPB - bankokban levı készpénz szembeni KTc – külföldi tartozások
KHcállamháztartással követelések RH - kereskedelmi bankokkal szembeni KDc - államháztartás betétei követelések R – kereskedelmi bankok kötelezı és szabad tartalékai
Jegybank mérlege (2009 december) Adatok milliárd forintban
Eszközök KKc KHc RH
Források 8.484 KPF KPB 279 KTc 0 KDc R
2.188 148 1.423 988 3.676
Végezzük el a következı egyszerősítéseket! • NKKc=KKc-KTc – Jegybank nettó külföldi követelése • NKHc=KHc-KDc – Jegybank államháztartással szembeni nettó követelése
A jegybank nettó mérlege Eszközök NKKc- nettó követelések
Források külfölddel szembeni KP - kibocsátott készpénz Ebbıl: KPF - forgalomban levı készpénz KPB - bankokban levı készpénz NKHc- államháztartással szembeni nettó R – kereskedelmi bankok kötelezı és követelések szabad tartalékai RH - kereskedelmi bankokkal szembeni követelések
A kereskedelmi bankok konszolidált mérlege Eszközök KPB - készpénz (u.a., mint jegybanki forrás) R - tartalékok (u.a., mint jegybanki forrás) KKb- külfölddel szembeni követelések
Források DL - látra szóló betét DE - lekötött forint- és devizabetét
PE – rövidlejáratú értékpapírok (pénzpiaci eszközök) szembeni B - hosszúlejáratú értékpapírok
KHbállamháztartással követelések VLH - vállalati és lakossági hitelek
RH - refinanszírozási hitelek (u.a., mint jegybanki eszköz) KTb – külfölddel szembeni tartozások KDb - államháztartás betétei
Konszolidált bankmérleg (2009 december) Eszközök KPB R KKb KHb VLH
148 3.676 3.765 4.311 17.329
Források DL DE PE B RH KTb KDb
4.084 8.244 1.110 461 0 10.459 571
Nettósítsuk az állammal és a külfölddel kapcsolatos követeléseket! • NKKb=KKb-KTb- Kereskedelmi bankok nettó külföldi követelése • NKHb=KHb-KDb – Államháztartással szembeni nettó követelés
A kereskedelmi bankok nettó konszolidált mérlege Eszközök KPB - készpénz (u.a., mint jegybanki forrás) R - tartalékok (u.a., mint jegybanki forrás) NKKb- külfölddel szembeni követelések
Források DL - látra szóló betét DE - lekötött forint- és devizabetét
PE – rövidlejáratú értékpapírok (pénzpiaci eszközök) szembeni B - hosszúlejáratú értékpapírok
NKHb- államháztartással követelések VLH - vállalati és lakossági hitelek
RH - refinanszírozási hitelek (u.a., mint jegybanki eszköz)
Konszolidált bankmérleg Konszolidációs szabályok: 1. 2.
Ami az egyiknek eszköz, a másiknak forrás Az azonos jövedelemtulajdonosokkal szembeni követelések és tartozások összeadódnak
Eszközök Források NKK - külfölddel szembeni követelések KPF – készpénz a forgalomban NKH - államháztartással szembeni DL - látra szóló betét követelések VLH - vállalati és lakossági hitelek DE - lekötött forint- és devizabetét PE – rövidlejáratú értékpapírok (pénzpiaci eszközök) B - hosszúlejáratú értékpapírok RH - refinanszírozási hitelek (u.a., mint jegybanki eszköz)
Konszolidált bankmérleg forrásoldalán találjuk a pénztömegkategóriákat • KP • KPF • DL • DE
M 0 M 1
M 2
M3
• PE • M4 = M3 + Állampapírok a bankrendszeren kívül
Monetáris programozás alapegyenlete Vezessük be a nettó belföldi hitel fogalmát! • NBH = NKH + VLH - B – a belföldi hitelek azon része, amit belföldi bankbetétbıl (és rövid lejáratú értékpapírból) finanszírozunk
Monetáris programozás alapegyenlete: • NKK + NBH = KPF + DL + DE + PE = M3
Polak - modell • Dinamizáljuk a monetáris programozás alapegyenletét! • Feltétek: – – – –
Állandó importhányad Állandó forgási sebesség Bankrendszernek saját tıkéje = nem pénzügyi eszköz Nyitott gazdaság
∆NKK + ∆ NBH = ∆ M3 => ∆M3 * V = ∆Y => m*∆Y = ∆M => ∆NKK-t csökkenti, mivel ∆NKK=CAB + NMT =(X - M + NFY + NT) + NMT
Polak modell A +
∆NBH
X M3 +
+ NFY+NT
+
+ ∆ NKK
GDP
-
M
+
Rövidítések jelentése • • • • • • • •
∆NBH – nettó belföldi hitel változása M3 – pénztömeg változása GDP – bruttó hazai termék M – import ∆NKK – nettó külföldi követelések változása NFY – nettó jövedelemtranszfer NT – egyoldalú átutalások X – export
Polak-modell módosított változata +
S/D
∆ NKH
∆B
+
+
A
∆ VLH -
∆ Pr
∆NBH
∆ Ac
+
In
X
+
+
M3
∆ reál_GDP
+ +
+ NFY+NT
CAB
=
∆ NKK
+ Cél
nom_GDP
NMT
+
M
+
P*reál_GDP
Új rövidítések jelentése • • • • • • • • • •
∆NKH – államháztartási hitelek változása ∆VLH – vállalati/lakossági hitelek változása ∆B – hosszú lejáratú banki kötelezettségek változása CAB – folyó fizetési mérleg S/D – államháztartási többlet/hiány P – árszínvonal In – infláció ∆reál_GDP – gazdasági növekedés ∆Pr – termelékenység változása ∆Ac – foglalkoztatottság változása
A modell mőködése A nettó belföldi hitelállomány növekedése mögött az államháztartás és a magángazdaság hitelkereslete áll. Ha az nı, ez növeli a pénzmennyiséget, ami nagyobb folyó jövedelmet eredményez. A nagyobb jövedelem három ágon folyik el. Vagy nı a gazdasági növekedés, vagy nı az infláció, vagy nı az import és a tıkekivitel. A tıkekivitel és az import csökkenti a nettó külföldi követelést – azaz külföld felé eladósítja az országot. Az, hogy a három közül melyik következik be függ: • Importrugalmasság • Termelési tényezık rugalmassága • Árrugalmasság, inflációs várakozása • Kamatlábak alakulása
• • • •
• •
Nettó külföldi követelés összetevıi CAB - folyó fizetési mérleg egyenlege egy adott idıszakban X - adott idıszakban az áruk és szolgáltatások exportjából származó pénzbevétel M - adott idıszakban az áruk és szolgáltatások importjából származó pénzkiadás NFY - nettó jövedelemtranszfer - a termelési tényezık használatáért kapott pénzek egyenlege - a külföldrıl kapott kamat, osztalék, munkabér mínusz a külföldre átutalt kamat, osztalék, munkabér NT - nettó viszonzatlan átutalások - kapott viszonzatlan átutalások - fizetett viszonzatlan átutalások NMT – nem monetáris tıkemozgás (bankrendszeren kívüli) – pl. mőködı tıke, anyavállalati kölcsön, értékpapírkibocsátás
Modell exogén tényezıi (adszorpció) • • • •
Ezek függetlenek a monetáris politikától X – export NFY – nettó jövedelemtranszfer ∆NBH – nettó belföldi hitelállomány változása • NMT – nem monetáris tıketranszfer
S/D -9,3%/-3,6%
Polak-modell (2006/2009*) + ∆ NKH +3%/+1%
-
∆NBH +11%/-1%
X 68%/65%
∆B 0%/+1%
+
+
A
∆ VLH +8%/-1%
∆ Pr +4%/-5%
∆ Ac 0%/-2%
In +3,9%/+4,2%
∆ reál_GDP +4%/-6,7%
+
+
+
M3 6%/4%
+ +
NFY+NT
+
∆ NKK -2%/+1%
-7%/-4%;0%/+4%
CAB -11%/+3% Cél
+ NMT +9%/-2%
-
nom_GDP 23.755/25.189
M 70%/61%
+
+ = P*reál_GDP
Modell dinamizálása • A = X + NFY + NT + NMT + ∆NBH • M3 = ∆NBH + ∆NKK + M3-1 = A - M = A - m * v * M3 + M3-1 • M3 * (1 + m * v) = M3-1 + A • Ha A állandó és 1+m*v:=k • M3=k * (M2-1 + A ) = k * A + k2 * (M3-2 + A) = k * A + k2*A + k3*(M3-3 + A) • A sorozat határértéke:
1 ±1 k 1 1 + m * v = A* = A* = A* M 3 = k * A* 1 k ±1 1− k m*v 1− 1+ m *v Minél nagyobb az importhányad és minél nagyobb a pénz forgási sebessége, annál kevésbé okoz az adszorpció pénzmennyiség emelkedést.
Pénzügyi piacok Piacok: Társadalmi képzıdmények, szereplıit mellérendelt viszony jellemzi. Pénzügyi piacok: - Pénzügyi instrumentumok cseréjének színtere, - A pénzügyi instrumentumok denominációja eltérı.
Mi a pénzügyi instrumentum? - Gazdasági szereplık fizetési ígéretei; - Gazdasági szereplık vagyonának részei; - Finanszírozást szolgál. 57
A pénzügyi piacok keresleti oldalát meghatározó tényezık 1.
A likviditási és a finanszírozási igény megjelenésének színtere; 2. A finanszírozás elvi lehetıségei: a.) önfinanszírozás; b.) külsı forrás bevonás; 3. A saját és az idege forrás közötti választás szempontjai.
Gurley- és Shaw megközelítése! (hitelcsatorna elmélet) Hick elmélete! (önfinanszírozók adósgazdaság) 58
A pénzügyi piacok kínálati oldalát meghatározó tényezık 1. A kínálat forrása: a pénzteremtés és a megtakarítások megtakarítások
Tıkepiac
2. Pénzügyi közvetítés - pénzügyi szolgáltatók:
befektetések
beruházások
Pénzügyi közvetítık Pénzügyi ügynökök
3. Közvetlen és közvetett finanszírozás 59
Tökéletes piac fogalma Egy modell, mely a piaci mechanizmus mőködése szempontjából optimális és kívánatos feltételrendszer szerint mőködik: a.) homogén termékek; b.) a piaci szereplık száma nagy, árelfogadóak, nem tudnak hatni a piaci folyamatokra; c.) a piacra való be és kilépés szabadsága; d.) nincs lehetısége arbitrázsra; e.) a piaci szereplık informáltsága megegyezik. 60
A hatékony piac fogalma 1. Hatékony az a piac ahol nem létezik pozitív nettó jelenértékő értékpapír tranzakció! 2. A befektetık tökéletesen informáltak;
gyenge
közepes
erıs
Hatékonyság Piaci likviditás? 61
Pénzügyi piacok szegmensei 1. Pénzpiac 2. Tıkepiac 3. Értékpapírpiac 4. Elsıdleges / másodlagos piacok 5. Nyílt / zárt piacok
62
Pénzügyi rendszerek alaptípusai Kontinentális modell - Közvetett finanszírozás, - Rövid és hosszú lejáratú banki finanszírozás, - Univerzális bankrendszer, - Franciaország, Németország, - Törvényi szabályozással.
Angolszász modell - Közvetlen finanszírozás, - A hosszú és rövid lejáratú finanszírozás piaci szegmenseinek merev elválasztása, - USA, Ausztrália, Új-Zéland, Anglia - Fıként erkölcsi ráhatással
Válaszok az 1929-33 világgazdasági válságra Meghatározzák az eltérı monetáris politikai eszközrendszert és fiskális szabályokat! 63
A POLACK MODELL ÉS A WASHINGTONI KONSZENZUS 64
A monetáris poli politika mőködésének intézményi kerete Monetáris rendszer; Fiskális rendszer; Pénzügyi piacok; Pénzügyi ellenırzési rendszer.
65
A monetáris poli politika résztvevıi 1. A monetáris hatóság - a Központi Bank, ank, Jegybank
Feladatai: Emisszió Bankok bankja Az állam bankja Nemzetközi tartalékok kezelése Szabályozás Felvigyázás Kutatás, kockázatkezelés Más monetáris hatóságok is léteznek! (pl. EU monetáris politikájának alakítása) 66
2. A kereskedelmi bankok Legfontosabb intézményi kör - betét formájában ık teremtik a pénzt (számlapénz) - ez a hitelezés Univerzális bankrendszerek; Specializált bankrendszerek; Allfinance tevékenység; Monetáris hatóságok + kereskedelmi bankok (betéti) = gazdaság monetáris rendszere; Bankári alapelvek! 67
3. Nem monetáris pénzintézetek Nincs (vagy csak korlátozott) a hitelezési tevékenységük! Bankszerően mőködı intézmények; Nem bank jellegő pénzügyi intézmények; Pénzügyi innováció miatt konkurensei a kereskedelmi bankoknak;
(1+2) + 3 = A gazdaság teljes likviditását jelenti! 68
A bankrendszer létrejötte, felépítése Kétszintő bankrendszer Monetáris Hatóság
Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek
69
Infláció gazdasági költségei • Jövedelem-újraelosztás – Reálszférától a pénzügyi szektor felé (magasabb kamatláb) – Privát szférából a költségvetés felé (amortizáció megadóztatása, progresszív adók, közvetett adók)
• Magasabb adminisztrációs költségek • Beruházások visszaesése • Magasabb befektetıi kockázat, rövidebb lejáratú megtakarítási szerkezet • Nem várt infláció jövedelem-újraelosztása – Nem aktívaktól az aktívak felé – Munkavállalóktól a munkáltatók felé
A „PIACOK” elvárásaielvárásai- a Washingtoni konszenzus 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
– fiskális fegyelem, – a közkiadások prioritásainak megváltoztatása, – privatizáció, – a gazdaság egészében, de különösen a közmő, és pénzügyi szektorban dereguláció, – az adózási bázis kiszélesítése, – külkereskedelmi liberalizáció, – pénzügyi liberalizáció, – külföldi mőködıtıke belépésének liberalizációja, – exportösztönzı árfolyampolitika, – a tulajdon biztonsága.
FIZETÉSI MÉRLEG ELEMZÉSE
72
Külkereskedelem - devizapiac Nyitott zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht, külföld) 1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta keresletét és kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott idıszak nemzetközi kereskedelmi + tıkemozgással kapcsolatos mőveletit, könyvelési nyilvántartás formájában Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre
A fizetési mérleg részei A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 2. Szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tõkemérleg (5+6+7) 5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai 7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma
III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) * 8. Közvetlen tõkebefektetések 9. Portfólió befektetések 10. Egyéb befektetések
IV.Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása * A nemzetközi tartalékok változása nélkül
MONETÁRIS POLITIKA ESZKÖZ ÉS CÉLRENDSZERE 75
A monetáris politika eszköztára • Célrendszer: mi a kitőzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank? • Végsı cél - infláció • Közbülsı célok (nominális horgony) –M, árfolyam • Operatív cél - pénzpiaci hozamok • Lehetnek más végsı célok is (kamat, árfolyam, gazdasági teljesítmény!)
• Eszközrendszer: azon akciók összessége, amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülsı célok érvényesülését biztosítják
A monetáris politika eszköztára
• Eszközök: • Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci mőködés logikájával próbálnak hatni a makropénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre •
Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre
Indirekt monetáris politikai eszközök • •
1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása
Váltó
Váltó leszámítolása
Váltó viszontleszámítolása
Kereskedelmi bank
Központi bank
Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják. Jegybank mint végsı mentsvár.
Indirekt monetáris politikai eszközök
• Emelkedik a refinanszírozási kamat Megdrágul a refinanszírozás
Ker. bankok is felemelik a kamatokat
Kevesebb hitel fogy
M kevésbé fog nıni!
Indirekt monetáris politikai eszközök • Feltételek: • Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését (felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!) • Hitelkereslet kamatrugalmas legyen • Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)
Indirekt monetáris politikai eszközök • •
2. Nyílt piaci mőveletek – legnépszerőbb A klasszikus nyíltpiaci mőveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsısorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévı pénztömeget szabályozza.
•
Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás
•
A kereskedelmi bankoknál lévı jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat
t C= ∗N i
Pénzügytan
Indirekt monetáris politikai eszközök
Értékpapírok árfolyama:
t C= ∗N i
C: piaci árfolyam t: névleges kamatláb i: piaci kamatláb N: névérték •A jegybank kamatlábemelést, M szőkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek • A jegybank kamatlábcsökkenést, M bıvülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likviditástöbblete lesz, hiteleznek
Pénzügytan
Indirekt monetáris politikai eszközök
•
3. Repó Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött mővelet • Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét • Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történı betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapírfedezetet a megadott idıre nála lekötött likviditás ellenében (betét)
Direkt monetáris politikai eszközök
1. Kötelezı tartalékráta (y) Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a betéteseket? Ha y nagy – kevesebb hitelnyújtás!
Ma már más funkciói vannak! Elemei: tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus
Direkt monetáris politikai eszközök • Kötelezı tartalékráta felfelé hatékony (expanzív moneáris politikára nem igazán jó) • Indirekt adóztatási elem
• Egyéb direkt eszközök: • 2. Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon) • 3. Irányított hitelek • 4. Erkölcsi ráhatás
KORMÁNYZATI FUNKCIÓK, FISKÁLIS RENDSZER 86
Az állam funkciói Közfeladatok: Olyan feladatok, amelyeket a gazdaság egyéb szereplıi nem tudnak megoldani. • klasszikus: jog és rendbiztonság, államhatalmi, igazgatási • társadalompolitikai: szociális, oktatási egészségügyi, kulturális • gazdasági: gazdaságpolitika – preferenciák újratermelés zavartalanságának biztosítása
Költségvetési politika • Fogalma: - milyen társadalmi, gazdasági funkciókat vállal magára az állam és azt mibıl finanszírozza - az államháztartás bevételei (elsısorban adók), kiadásai ( állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összessége. • Általános célja: a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása – 1. A gazdaságra jellemzı ingadozások keretek közé szorítása • fellendülés esetén: a felpörgı gazdaság visszafogása • visszaesésnél: a kedvezıtlen események hatásainak tompítása
Költségvetési politika – 2. A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség leszorítása Stagfláció: amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik
J. M. Keynes- Milton Friedman • Keynes: Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nı a foglalkoztatottsági szint • Friedman: monetarista iskola – a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni – csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik – a kapacitások adottnak vehetık – a pénzkínálat bıvülése inflációt idéz elı a pénzkínálatot elıre kiszámítható módon kell bıvíteni, lehetıséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához
A központi költségvetés mérlegének fıbb bevételei • Gazdálkodó szervezetek befizetései • Fogyasztáshoz kapcsolt adók • Lakosság befizetései • Központi költségvetési szervek befizetései • Helyi önkormányzatok befizetései • Nemzetközi pénzügyi bevételek • Pénzintézetek társasági adója és osztaléka • Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A bevételek legnagyobb része: adók, vámok, illetékek
A központi költségvetés mérlegének fıbb kiadásai • • • • • • • • • •
Gazdálkodó szervezetek támogatása Fogyasztói árkiegészítés Felhalmozási kiadások A TB közremőködésével folyósított ellátások Központi költségvetési szervek támogatása Helyi önkormányzatok támogatása Elkülönített állami pénzalapok támogatása Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredı kiadások Adósságszolgálat, kamattérítés Általános tartalék és céltartalék
A költségvetés egyenlege • 1. Technikai deficit: bevételek idıszakosan folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel – rövid lejáratú hitel felvétel • 2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért jövedelemszabályozási mérték miatt – értékpapír kibocsátása • 3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elıl nem lehet kitérni, de a gazdaság teljesítıképessége nem visel el nagyobb elvonást - tartós forrással, külföldrıl fedezik
EU KÖLTSÉGVETÉS, KONVERGENCIA 95
EU tagság következményei • Gazdaságpolitikai szuverenitás csökken. • Sebezhetıség és csökken. • Konvergencia program- SNP
Alapkérdések – monetáris politika • Mi a monetáris politika mozgástere? • Mit jelent a monetáris hatóság függetlensége? • Milyen árfolyamrezsimet alkalmazzunk? • Euró-csatlakozás idızítése
Alapkérdések – fiskális politika • Követendı költségvetési szabályok. • Független fiskális hatóság? • Konvergencia program fiskális vonatkozása.
Monetáris politika elvei • Fı cél az ár és pénzügyi stabilitás. Alacsony infláció+intézményi stabilitás. • Összhang a fiskális politikávalkonzisztencia 1. • Idıbeli konzisztencia - konzisztencia 2. • Elıretekintés • ∑ összhang
Ár és pénzügyi stabilitás jelentısége • Foglalkoztatottság és gazdasági fejlıdés elısegítése- versenyképesség vs. sikeresség • Nominális folyamatok átláthatósága (árarányok, vagyonok átárazódása) • Gazdálkodás tranzakciós költségeinek csökkentése • Pénzügyi krízisek elkerülése
Árfolyamrendszer • Árfolyam reálhatásai. Gazdaságpolitika. 260 Ft/euró küszöb érték • Árfolyam egyéb hatásai- spekulációs célpont. • Két sarokmegoldás: szigorú rögzítés és lebegtetés
Jegybanki függetlenség –Jegybank törvény • Intézményi – – – –
Pénzstabilitásért viselt felelısség, Költségvetés finanszírozásának tilalma, Cél- és eszközválasztási függetlenség, Elszámoltathatóság- parlamenti alárendeltség.(Tisztségviselık, FB, Könyvvizsgálat)
• Személyi • Pénzügyi
Euró csatlakozás idızítése • ELİNYÖK – Spekulációs kitettség megszőnése, – Kisebb tranzakciós költségek,
• HÁTRÁNYOK – Reálalkalmazkodás feltételei rosszabbak (inflációs cél) – Gazdaságpolitikai önállóság (árfolyam, fiskális) megszőnik, csökken
Fiskális stabilitás intézményeinek létrehozása • Intézmények – Költségvetési szabályok, – Független, vagy kvázi független szervezetek. (Pl. költségvetési tanács, Költségvetési Iroda, számvevıszékek /SAI-k/)
Fiskális fegyelem, fiskális szabályok • A költségvetési szabályok tartalmukat tekintve három csoportba sorolhatóak: • célokat kijelölı szabályok, • eljárási szabályok, • a célok meghiúsulása esetére szankciókat, korrekciós mechanizmusokat elıíró szabályok. • Pl. konvergencia-kritériumok és Növekedési és Stabilitási Paktum
Fiskális átláthatóság • A transzparencia hiány „ára” • A forintban denominált állampapírok kockázati felára 3-3,5%. • Ez a mostani 11.000 Mrd Ft-os államadósságra 350-400 Mrd Ft, a GDP 1,5-1,7%-a.
Az EU fiskális rendszere A közös költségvetés az EU politikáit és intézményrendszerét finanszírozó egységes pénzalap! A kormányzati funkciók csak korlátozottan mőködnek. Az unió korlátozott jogosítványokkal mőködı föderáció, melynek teljes intézményrendszere még nem alakult ki! Fı direktívák: Adórendszerek harmonizálása; Támogatások korlátozása; Konvergencia kritériumokhoz történı alkalmazkodás;
A közös költségvetés kialakulásakialakulása-1 Elméleti hátterek: liberális, munkamegosztási és szabályozási elméletek; Elsı önálló költségvetéssel rendelkezı szervek: Európai Szén és Acélközösség, Euratom, Európai Gazdasági Közösség; 1967: Egyesülési szerzıdés; 1970: A közös költségvetés bevételi alanyi jogon beszedett források; 1977: Sir MacDougall bizottság jelentése; 1988: Delors I. csomag;
A közös költségvetés kialakulása-2 Az EU közös költségvetési politikájának elvei: Externalitás, Oszthatatlanság; Kohézió; Szubszidiaritás; Kofinanszírozás;
A közös költségvetés kialakulásakialakulása-3 1992: Delores II. csomag meghatározta a költségvetés kiadási plafonját a GDP 1,37 %-ban, melyet késıbb a GDP 1,27 %-ban állapítottak meg; Agenda 2000 által megfogalmazott alapelvek: Transzparencia; Méltányosság; Egyszerőség; Hatékonyság; Pénzügyi autonómia.
A közös költségvetés mőködésemőködése-1 A közös költségvetés mőködése sok érdekkonfliktus forrása, melynek oka: A közös költségvetés terheinek megosztása; Tagországok közös költségvetéssel szembeni pozíciója; Közösségi közpénzek centralizációja; Megoldás a „saját jövedelemforrások” elvének érvényesítése!
A közös költségvetés mőködésemőködése-2 A költségvetésbe kötelezıen befizetendı források: Vámbevételek; Agrár illetékek; A VAT bevételek meghatározott százaléka; ”Negyedik forrás„.
A közös költségvetés mőködésemőködése-3 A közös költségvetés mőködésének problémái: Nem tudja biztosítani a tagországok kohézióját; Míg a monetáris politika a Központi Bank (EKB) kezébe került, addig a költségvetési és szociálpolitika a tagállamok szintjén maradt; Fejletlen és középsı szinten „túlsúlyos” rendszer.
EU költségvetés • EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet • költségvetési jellemzık hiánya – nincs adókivetési lehetıség – nincsenek közösségi jószágok – nincs eladósodási lehetıség – nincs stabilitási funkció – nincs rétegek közötti jövedelemátcsoportosítás • tagállamok közötti átcsoportosítás
EU költségvetési integráció alapja • pénzügyi föderalizmus – közös ügyek finanszírozása – növekvı hozadék kiaknázása – piaci és gazdasági stabilizálás
Közös költségvetés evolúciója • EGK, EA, ESZAK külön költségvetés • 1965 közigazgatási költségvetések összevonása közös költségvetésbe • 1970 EA funkcionális költségvetés beolvasztás • 2002 ESZAK funkcionális költségvetés megszőnése
Költségvetési politika • szerény költségvetés – nemzeti költségvetések 3 %-a
• MacDougall jelentés (1977) • GDP 22,5%-ra növelés igénye • tagok közötti jövedelemkiegyenlítés • K+F, munkanélküliség
• Delors terv (1988) – Költségvetési egyensúly megteremtése – Új költségvetési politikák
EU költségvetés problémái • finanszírozási elvek küzdelme – ekvivalencia elv (money-back) – teljesítıképességi elv • torzulások – Rotterdam-Antwerpen-elv – agrárár-hatás • világpiaci és belsı árak különbözısége – vámuniós hatás • belsı exporttöbblet esetén elıny
Tagállami hozzájárulások alakulása (I) • eredeti saját források (1970-) – agrárlefölözések – vámok – forgalmi adó 1% • harmonizáció miatt 1980-tól
• csökkenı bevétel - mg-i túltermelés miatt • újabb saját források – forgalmi adó 1,4% (1986-) – GDP-arányos befizetés (1988-) • befizetések felsı határa GDP 1,2% (1992)
Tagállami hozzájárulások alakulása (II) • forgalmi adó-hányad csökkentése – 1,4%-ról 1,0%-ra (1995-1999) • befizetések felsı határának növelése – GDP 1,2%-ról 1,27%-ra (1995-1997)
Tagállami hozzájárulások alakulása (III) • 2000/597/EK – tagállami hozzájárulás GNI 1,24% • ESA95 elszámolás miatti korrekció – forgalmi adó-hányad csökkentése • 1%-ról 0,5%-ra (2002-2004)
Költségvetési alapelvek • • • • • • •
Externalitás Oszthatatlanság Kohézió Szubszidiaritás Deficitmentesség Kofinanszírozás Mérés közösségi pénzben
Költségvetés jóváhagyás • kezdetben – Bizottság kv. javaslat – Parlament állásfoglalás – Tanács jóváhagyás • Közigazgatási költségvetések beolvasztását követıen – EP - módosító javaslatok – Tanács - módosító javaslatok jóváhagyása
Költségvetési eljárás (I) • szerzıdéses alapok – EK szerzıdés 268-280 cikk • elızetes költségvetési tervezet – Európai Bizottság • Intézményi javaslatok és szerzıdéses elıírások alapján • szeptember 1-ig a Tanácshoz • költségvetési tervezet • Tanács minısített többségi döntéshozatal • október 5-ig a Parlamenthez
Költségvetési eljárás (II) • elsı parlamenti olvasat (45 nap) – módosítás hiányában elfogadott – módosítási javaslatok (köt. kiad.) • szavazattöbbség – módosítások ( nem köt. kiad) • tagok többsége • második tanácsi olvasat (15 nap) – elfogadás minısített többséggel – módosítás esetén parlamenti döntés
Költségvetési eljárás (III) • második parlamenti olvasat (15 nap) – elfogadás • tagok többsége és • leadott szavazatok 3/5-e
– elfogadás megállapítása • parlamenti elnök által
– elutasítás • új eljárás • finanszírozás ideiglenes 1/12 alapján • eltérés Tanács minısített többségő döntése alapján
Köszönöm a figyelmet!
127
