A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer

A magyar politikai rendszer

Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

10/1/12


Az előadások témakörei jelentőség, hatás?

2

KERETEK

FŐSZEREPLŐK

INTÉZMÉNYEK

Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Pártok Politikai osztály és elit Választók Média Érdekszervezetek

Alkotmány Kormány Parlament Államfő Alkotmánybíróság Alkotmányos intézmények Választási rendszer Önkormányzati rendszer

10/1/12


1. Politikai tradíciók

3


10/1/12

Az örökség

4

l 

Politikai vitákban rendre felmerül (mi miatt?)

l 

Két leggyakoribb: kommunista diktatúra; rendszervál-tás/tozás/toztatás

l 

Politikai legendáriumok része + politikai szociológiai magyarázó erő

l 

Időben minél közelebb, annál jobban érezhető


Az örökség 1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8. 

5

Az „ezerév A modern polgári nemzetállam (1848-1918) Horthy-korszak (1920-1944) Koalíciós korszak (1945-1947) A totális diktatúra (1948-1963) Az autoriter diktatúra (1963-1987) A rendszerváltás (1987-1990) Átmenet

⇒ vonatkozási keret, minta, hagyomány, értelmezési kód

10/1/12


Az „ezerév l  l  l  l  l  l  l  l 

6

államiság (Szent István-i állameszme) alkotmányos gondolkodás nemzetközi politikai orientáció perifériaérzés nemzeti és állami szuverenitás problémája vallásfelekezeti törés függetlenségi és az aulikus hagyomány haza és haladás szembeállítása

10/1/12


A modern polgári nemzetállam l  l  l  l  l 

7

gyenge demokratikus, erős parlamentáris tradíció a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás összekapcsolódása nemzeti liberalizmus korszaka alkotmányos monarchia liberális parlamentarizmussal politikai váltógazdaság hiánya: domináns pártrendszer

10/1/12


10/1/12

Horthy-korszak l  l 

l  l  l 

8

parlamentáris, de nem demokratikus politikai verseny strukturális értelemben való korlátozottsága, adminisztratív kontroll (általános és titkos: 1920, 1939) politikai váltógazdaság hiánya: domináns pártrendszer gyenge politikai mobilizáció politikából kiszorított, politikailag integrálatlan tömegek


10/1/12

Koalíciós korszak l  l  l  l 

l 

9

háború: a politikai mobilizáció feltételeinek megváltozása tömegpárti korszak politikai pluralizmus korlátozottsága politikai mobilizáció a választásokon: 1945-ben illetve 1947-ben a szavazásra jogosultak több mint 90 %-a vett részt a választásokon korlátozott parlamentarimus és korlátozott demokrácia


10/1/12

Totális diktatúra l 

l  l  l  l  l 

10

felszámolás: parlamentarizmus, többpártrendszer, alkotmányos rendszer, jogállam; polgári társadalom (magántulajdon) keretei ideológiai legitimáció politikai hatalom totális jellegű: pártállami kontroll a politikai szférán túlra is - terror szerepe államilag kényszerített mobilizáció, politikai integráció 1956-os forradalom hatása Kádár-rendszer (1957-1963): terror, katonai, majd politikai stabilizáció


10/1/12

Autoriter diktatúra l  l  l  l  l  l  l 

11

lemondás a tömegmobilizációról a rendszer bázisát jelentő csoportokon (funkcionárius rétegek, szervezett munkásság) kívül depolitizálás politikai kontroll a magánszférából visszahúzódott a politikai, a gazdasági és a kulturális szféra területeire az ideológiai legitimáció után materiális legitimáció (életszínvonal-politika) 1968 után második gazdaság (féllegális) 1980-as évek: válság dezideologizált hatalom („történelmileg így alakult ')


Rendszerváltás l  l 

„rendszerváltás forgatókönyve önálló magyarázó tényező

„kerekasztal : tárgyalásos – eljárásjogi – „kialkudott 2.  a társadalom passzivitása 3.  elitista jelleg 1. 

12

10/1/12

10/1/12


2. Politikatörténet

13


14

10/1/12


10/1/12

6 kérdés

15

1. honnan indul? politikai vonatkozások: kik a rendszerváltók?, eltérő gazd, pol, stb. 2. miért indult el? külső (helsinki enyhülés, SZU-esernyő, dominó, gazdasági válság), belső (reformkomm, ellenzék) 3. mi a változás iránya? milyen feladatok? szimultán átmenet + nemzetközi alkalmazkodás 4. hogyan? fokozatos, de nem tudatos (tudatlanság fátyla), békés-tárgyalásos, elit 5. voltak-e szakaszok? Rustow: rválság, átmenet, konszolidáció 6. eredmények? eltérő teljesítmény – intézményrendszer – pol. kultúra


10/1/12

1985 l  l 

l 

l 

16

márc. 11.: Mihail Gorbacsov az SZKP új főtitkára – glasznoszty, peresztrojka márc. 25-28: MSZMP XIII. kgr. „Tovább a lenini úton , gazdaság dinamizálása; Kádár záróbeszédét „Ember, küzdj és bízva bízzál – VII. ötéves terv jún. 8.: országgyűlési és tanácsválasztások: 1983:III. trv. plurális választási rendszer, egyéni vál. visszaállítása (49 óta csak lista), van országos lista is (35 fő); Népfront állít jelölteket, kötelező többes jelölés; képviselők 63%-a új; DE: statisztikai szempontok; néhány „fejes bukik (Komócsin Mihály, Papp János) jún. 14-16.: Monori találkozó, 45-en; 4 előadó: Csurka I., Csoóri Sá., Bauer Tamás, Kis J. - a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, Donáth Ferencnek a szervezésében


10/1/12

1986 l  l 

17

márc. 15.: lánchidi csata; Petőfi szobor - rendőrség lezárja a hidat, személyik elvétele, botozás jún. 8-11: Gorbacsov Mo-on


10/1/12

1987 l  l  l 

l 

18

jún. 25.: Lázár György helyett Grósz Károly a miniszterelnök - Ki ő? A magyar Gorbacsov? júl. 2.: MSZMP KB ülése; csőd beismerése, adósság és a költségvetési hiány nő, fogyasztás emelkedik Fordulat és reform - szerkesztői Antal László, Bokros Lajos, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György: a szocialista nagyvállalatok feldarabolása és a munkanélküliség szükségszerű „engedélyezése Társadalmi szerződés (jún.)- Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottília által jegyzett közel hatvan oldalas írás a „Kádárnak mennie kell! felszólításról lett ismert.


10/1/12

1987 l 

szept. 27.: Lakitelek; A magyarság erényei címmel, 181 fő, Pozsgay igen – nyilatkozata a Magyar Nemzetben nov. 14 (HNF főtitkár, KB tag) – 

– 

19

Konrád György kivételével nem küldtek meghívót a demokratikus ellenzék rendőrségi ellenőrzés alatt álló vezetőinek. Elek István: „mi nem egy táborban vagyunk…Pozsgay Imre… mégiscsak ennek a politikai elitnek az egyik felelős vezetője…


10/1/12

1988 l  l 

l 

l 

20

márc. 17.: Kádár a tévében: „nincs válság Konzervatívok és reformerek harca?Vagy új rendpárt? márc. 30.: FIDESZ megalakulása; 37 alapító, „politikailag aktív, radikális, reformer - ápr. 8.: 5 tagját a rendőrség figyelmezteti; „törvénytelen szervezet létrehozására irányuló tevékenység ápr. 8.: Négyek kizárása: Bihari M., Bíró Z., Király Z., Lengyel L., ok: pártegység megbontása, MDF rendezvényeken való részvétel (1989. ápr. 17-én érvénytelenítik) máj. 1.: Szabad Kezdeményezések Hálózata; Hági söröző, 200 aláíró, 50 tagú Ideiglenes Koordinációs Tanács


10/1/12

1988 l 

l 

21

máj. 20-22: MSZMP országos pártértekezlet; elnök: Kádár, főtitkár: Grósz; kimondják: 85-ös célok nem valósultak meg; 108 tagú KB-ban 35 új tag; a 13 tagú PB-ből 8 tag kikerül - A KB egyharmadát új tagok alkotják. – Még fontos: szabad platformosodás – ebből jönnek létre a reformkörök jún. 27.: Hősök terén tüntetés a romániai falurombolás ellen, 70-80 ezer ember, terv: felszámolandó kis falvak


10/1/12

1988 l 

22

l 

júl. 19-29: Grósz Károly az USA-ban és Kanadában, tárgyalás Reagan elnökkel - 22-én San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. 24-én New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de „ha a család akarja, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik" őket. 26-án Washingtonban rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni. aug. 28: Grósz-Ceausescu találkozó Aradon: téma a falurombolás, megalázások


10/1/12

1988 l 

l  l  l 

l 

23

szept. 3.: 2. lakitelki találkozó (párt) alapító levél: „nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit szept. 13: tüntetés a Vízlépcső ellen nov. 12.: FKGP megalakulása Szentendrén nov. 13.: SZDSZ megalakulása; 998 tag, Jurta Színház, Elvi Nyilatkozatot jelentetett meg, és ügyvivőket (Göncz Árpád, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Solt Ottilia, Szabó Miklós, Szent-Iványi István, Vass István) választott. nov. 18.: Pilvax kávéházban FKGP; elnök: Pártay Tivadar (volt kisgazda képv.); főtitkár: Futó Dezső (egykori kisg. újságíró)


10/1/12

1988 l  l 

nov. 24.: új miniszterelnök: Németh Miklós nov. 29.: kommunista pártaktíva értekezlet a BSben; Grósz: egypártrendszer, ellenforradalom, fehérterrror - Magyarországon osztályharc folyik, és ha nem tudnak „az ellenséges, ellenforradalmi erôkkel szemben fellépni, akkor „az anarchia, a káosz és … ne legyen illúzió … fehérterror uralkodik el" az országban. Hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert, mert az „történelmileg alakult ki". – 

24

Antall levele Grószhoz: „a magyar nép által vállalt és elfogadott szocialista vívmányok megtartásával juthatunk előbbre


10/1/12

1989 l  l 

l  l 

25

jan 10-11: OGY: II: egyesülési trv (pártalapítás joga, részletek tisztázása nélkül), III: gyülekezési trv. jan. 28.: Pozsgay (PB tag, állammin.): népfelkelés („168 óra c. rádióműsor)- Grósz: csak a KB ítélhet Miért ez a kulcskérdés? febr. 10-11: MSZMP KB: többpártrendszer, népfelkelés (de végül ellenforradalmi erők) febr. 16.: MSZDP megalakulása, Fáklya Klub, Révész András az elnök


10/1/12

1989 l 

márc. 23.: EKA megalakulása, 8 szervezet: MDF, SZDSZ, FKGP, MSZDP, MNP, Fidesz, Szabad Szakszerv. Dem. Unió, Bajcsy-Zsil. Társ. – 

l 

26

Az EKA hosszas viták után két alkotmányjogászt, az MDF-es Sólyom Lászlót és az SZDSZ-es Tölgyessy Pétert bízta meg az előkészítő tárgyalások közös ellenzéki koncepciójának kidolgozásával, és e tárgyalások lefolytatásával. - Mi a jelentősége?

ápr. 15: Reformkörök létrejötte: Kecskeméti találkozó, állampárt szétszakításának szükségessége, kongresszus összehívását ők kényszerítik ki - Mi lehetett a szerepük?


10/1/12

1989 l  l 

l 

27

máj. 8.: Kádár felmentése - KB ülés; ok: egészségi állapot, ápr. 12-én zavarodott beszéd (júl. 6.: meghal) máj 10.: hivatalba lép a második Németh-kormány (pragmatisták, szakértők; Horn Gyula, Glatz Ferenc, Békesi László, Kemenes Ernő) – Grósz-Németh vita – Németh Miklós önálló szerepe máj. 30: OGY: XVII: népszav, népi kezd.


10/1/12

1989 l 

jún. 13: Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások; MSZMPEKA-3.oldal (MSZMP reformerőivel) 6 sarkalatos törvényjavaslatról – közjogi és gazdasági – 

l 

l  l 

28

bizalmatlanság, MSZMP megosztó politikája

jún. 16.: NI és társai temetése; Hősök Tere - 250 e ember, Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcella; az utolsó nagyobb tömegmegmozdulás - ezt követően csak tárgyalóasztal (elitek alkudozása) jún. 23-24.: KB ülés, elnök: Nyers, főtitkár: Grósz jún. 23.: KDNP alakulása, József A. gimn. díszterme, DNP (Barankovics) szellemi és politikai örököse, elnök Keresztes Sándor (volt képviselő)


10/1/12

1989 l  l  l  l 

l  l 

29

l 

júl. 11-13.: G. Bush Mo-on (először amerikai elnök) szept. 11.: németek kiengedése, 3 nap - 12 ezer ember szept. 18.: Kerekasztal aláírás, Fidesz, SZDSZ nem népszavazás okt. 6-10.: MSZMP rendkívüli XIV., MSZP I. kgr. MSZP-re: 1002 igen, 159 ellene, 38 tartózkodik, elnök Nyers Rezső, közt.eln.jel.. Pozsgay okt. 17-20.: OGY: XXXI.: alk.mód, XXXII: AB, XXXIII: pártokról okt. 20-22: MDF II. orsz.gyűl., elnök Antal J., közt.jel.: Für okt. 23.: közt. kikiáltása


10/1/12

1989 l 

l  l 

30

nov. 26.: négyigenes népszavazás - munkahelyekről, - vagyonelszám., - munkásőrség, közt eln. vál. időpontja - 58.03 % szavaz, 50.07% igen (6000 szavazat) - MDF álláspont? Ki nyert? dec. 17-18.: MSZMP kgr. folytatása elnök Thürmer Gyula, szellemi alap a marxizmus dec. 18-21.: OGY 90. márc. 16-i hatállyal feloszlatja önmagát


10/1/12

1990 l 

Dunagate-botrány – 

– 

– 

31

Fekete Doboz titkos felvételeit január 5-én a budapesti Graffiti moziban mutatták be. A dokumentumok bizonyították, hogy a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya változatlanul megfigyelte és lehallgatta az ellenzéki pártokat és vezetőiket. SZDSZ és a Fidesz törvénysértéssel vádolta a BM-et. A bizonyítékokat Végvári József őrnagy, az ügyosztály alkalmazottja adta át, akit időközben korengedménnyel nyugdíjaztak. A botrány hatására 20 nap leforgása alatt először Horváth József, a biztonsági szolgálat vezetője, majd Pallagi Ferenc miniszterhelyettes és végül Horváth István belügyminiszter mondott le.


1990 l  l  l  l  l 

32

Március 25 – április 8: Választás Április 29: MDF-SZDSZ paktum Május 2: Parlament alakuló ülése Május 23: Antall-kormány Augusztus 3: Göncz megválasztása

10/1/12

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer

Recommend Documents