A VÁROSRÉGIÓ RENDSZER AZ EURÓPAI UNIÓBAN 1. Politikai A regionális fejlesztési politika a többszintű kormányzásban, ill a többszintű igazgatási rendszerekben az EU többszintű politikai rendszerének új elem a városrégió modell, amelyben a közszféra, a magánszféra, a társadalmi és helyi szervezetek funkcionális partnerségekbe szerveződnek. Ez EU politikaalakításában a városrégió nem a meglévő rendszer átalakítását, mint inkább kiegészítését jelenti, és azok szerepének megerősítését. Másrészt a városrégió virtuálisan benne van az EU politikájában , mivel eredetileg a sikeres régiók is inkább városrégiók voltak. A jelenlegi helyzetben a városrégió modell hangsúlyozása a regionális politika kulcselemét jelenti, az arra való törekvést, hogy rugalmasabb governance rendszerekre vanszükség, mint amit a regionális politika lehetővé tett.1 A VÁROSRÉGIÓ RENDSZER EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
AZ
A városrégió rendszer az Egyesült Királyságban annak a ténynek a felismerése, hogy a brit települések nem egy domináns város mentén, hanem a többvárosos rendszerben fejlődnek. Másrészt megfigyelhető a városok külterületeinek gyors átalakulása, harmadrészt a vidéki települések beintegrálódnak a nagyvárosok érdekközösségébe számos szolgáltatás és tevékenység révén. Harmadrészt a globalizáció 1
Simon Marvin, Alan Harding: A Framework for CityRegions. SURF.CUPS.2006.
folyamatában a városrégió hordozza a dinamizmust a munkaerőpiac kiterjesztésével, a bejáró lakosság vonzásával, a lakás és ingatlanpiac fejlesztésével, a beszállítók szervezésével, a késztermékeknek világpiacra juttatásával, a kulturális és szabadidőpiac megteremtésével,a felsőoktatás és képzési piac megnyitásával. Ugyanakkor a városrégiók fejlesztéséhez használt eszközök és modellek azért problematikusak, mivel a fejlődést időpontokhoz kötik, pl.: a SWOT elemzés, a klaszterpolitika állapotának leírása, amelyek esetében több évtizedes trendekre van szükség. A városrégió, szemben a politikai régió víziójával, áramlatok helye, amelyben az emberek, a tőke, a térhasználat, a személyes kontaktusok egymást erősítő folyamatok. A társadalmi tőke lokális áramlataiban az agglomerációs előnyök revitalizáló szerepe kiemelt. Azokban az országokban, pl. Magyarországon, ahol a megyék és adminisztratív és nem funkcionális határok, a regionalizáció nem oldja meg a kistérségek elzártságát, és az eltérő agglomerációs vonzerő a régió határaihoz sem fog igazodni. A regionális fejlesztésekben megjelenő eltérő hatalmi viszonyok természetesen vezetnek azon eredményekhez, hogy egy erősebb városi agglomeráció meghatározza a maga érdekei szerint a folyamatokat. Ugyanezt mutatja a beszállítói hálózatok kialakulása is, hiszen azok többnyire egy városi agglomeráció keretében szerveződnek. A regionális fejlesztés európai hálózataiban a gazdaságstratégia és a helyi fejlesztés a domináns városrégiók által meghatározott. Az EU strukkturális programjaiban az önrészek előállítása a politika megvalósításában a
várostérségeket hozta nyerő helyzetbe. Ugyancsak a városrégió modellt erősíti a vállakozások fejlesztésének gyakorlata, mivel a vállalkozásfejlesztésben a start-up folyamatokat kivéve a túlélési szakasz és a növekedési stádium csak a városrégiókban képzelhető el.Fontos elem, hogy a vállalkozáspolitika megvalósítási szintje a települési igazgatási szint alatt van, azaz itt már a vállalkozókkal való napi kapcsolat fenntarthatósága és egyénekre szabott jellege a siker titka. A start-up szakasz eredményesebb egy üzleti negyedben, mint a pusztuló városrészekben, a vonzó térségekben több a vállalkozó attitűdű személy, több a jó iskola, kisebb a bűnözés, vonzóbb a mikroklíma. A városrégió modell a működőtőke befektetések fontos eleme, hiszen a városi terek szűkössége számos esetben a környező települések tereinek bevonását igényli. A posztmodern gazdaságban az innováció és technológia transzfer a regionális növekedés kulcseleme, ahol a felett innovációs rendszer (K+F) hálózatokba ágyazott, és nem telepíthető rurális kistérségekbe. A K+F szolgáltatások egyszerre városi, nemzeti és nemzetközi jellegűek. A jelenlegi K+F rendszerekben a doktori képzésekhez tartozó kutatások, a fiatal doktoranduszok letelepítése, csakis a városi szolgáltatásokhoz kötődhet. A regionális fejlesztéshez kapcsolódó oktatási piacok egyre inkább kizárólagos városi szolgáltatásokká válnak.2 Harding és Marvin szerint a várostérség integrált politikai rendszerében az egyének egy 2
Armstrong, H.W. and de Kervenoael, R.J. (2000), ‘Europe and the regions: The issue of equity vs. efficiency’, Regional and Federal Studies, Vol. 10(2), 102-115.
közigazgatási hatóság alá tartoznak annak ellenére, hogy máshol laknak és máshol van a munkahelyük, a várostérség az a legkisebb közigazgatási skála amely még átlátható, az emberek hovatartozása abban határozottabb. A települési szolgáltatásokban az optimális méretarány így megvalósítható, és nagyobb demokratikus ellenőrzés alá kerülhet. A városi politikában az önkormányzati képviselők merítésében a jelöltek jobb minősége adható, kevésbé szükségszerű az önkormányzatok rivalizálása, bizonyos szint alatt értelmetlenek a bizottságok, az önkormányzatok politikailag kormányozhatatlanok. Az önkormányzatiság és a demokratikus életképesség összekacsolása alapvető evidencia. Bizonyos méretarány és jövedelemforrás alatt nem lehet települési stratégiai fejlesztést készíteni, értelmetlen a lakáspolitika, a közlekedés, stb. A gazdasági és foglalkoztathatósági telsítőképesség értelmezhetetlen a várostérségi kategórián kívül, hiszen a foglalkoztatás agglomerációs természetű. A városrégió modell létrejötte több elemre épül: a funkcionális gazdasági kiegyenlítő hatások érvényesülésére, a várostérségeket érintő önkormányzati közigazgatási reformra, nemzeti várostérség fejlesztő politikára, új helyi fejlesztési programokra. A várostérségi modellben kiemelt a foglalkoztatási rendszerek integrálódása, a közlekedési szolgáltatások kiegyenlítése. A vársrégió modell gazdaságfejlesztésében a hangsúly a vállalkozásfejlesztésre, abban is megtartó és növekedési politikára esik. A gazdaságfejlesztés második eleme az innováció és
technológiatraszfer politika, a harmadik elemet a szociális gazdaság és a közösségfejlesztés képezi.3 Európa különböző országaiban a városrégió létrejötte eltérő, gyakran még egy országon belül is. A leginkább érintett térségek között találhatjuk az Egyesült Királyságot, az északi államokat. A várostérségek esetében a szakirodalom használja a „láthatatlan város-régiót, a látható, azaz a települések együttműködésére építő városrégiót, ill. az aktív városrégiót, amelyben a nemzeti fejlesztési politika urbanizált, a várostérség egy szerves közigazgatási egység által átfogott, kiemelt abban a városi központi elem. A várostérségek jellemzője, hogy egyszerre szerveződnek funkcionális térségi agglomerációk és közigazgatási megoldások, illetve a városok egyidejűleg több városhálózat részeivé válnak. A hálózati együttműködés eredhet agglomerációs érdekeltségből, szövetségekbő, stratégiai együttműködésből egyaránt.
GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI TRENDEK 1. A városi és regionális rendszer metropolizációja, Policentrikus megacityrendszerek 3
Simon Marvin, Alan Harding:The role of CityRegions in regional economic development policy. (CUPS), University of Manchester. Office of the Deputy Prime Minister: London. (SURF), University of Salford. 2006
2. 60 városrégió formálódása Európában (8 EK, Fr.o.6, Sp.o.6, Port.3, N.o.11, Olaszo. 5, Cseho. 1, Au: 2, Lo 6, ) 3. A versenyképesség a kutatás intenzív high- tech iparágak, szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások alapján 4. A globális üzleti hálózatokban a számvitel, a hirdetés,a banki, a logisztikai, a biztosítási, a menedzsment szolgáltatások szerepe nő 5. A 100-150 ezres városok (az ez alatti település is) nem megfelelőek a KKV-k, az innovációk, a munkaerő piaci képzés, a szociális gazdaság menedzselésére 6. A lakosság permanens áramlása (munka, oktatás, orvos, bank, üzleti szolgáltatások) ésszerűtlen a 3200 egységet 7. A megye és régió nem képes kezelni a külterületek népessége, a kistelepülések, a csatolt települések, a lakótelepek, az agglomerációs üzleti térségek magán terei, a multinacionális cégek kezelése, az EU források, stb. ügyeit 8. Nincs az önkormányzatokban fejlesztési kapacitás, igazságtalanok az adóhatárok, a feladatok és források, túlzott az állam szerepe 9. A felsőoktatás nemzeti hatáskor, a centralizáció újratermeli a vidék elmaradottságát 10. Az önkormányzati menedzsment struktúra alkalmatlan a globalizáció közepette a települések versenyképessége biztosítására 11. EK a városrégió rendszer teljes kiépítése
TELEPÜLÉSHÁLÓZATI MODELLEK Föderatív várostérségi struktúrák • Nem homogén egységek (megyék, városok, falvak kerületek) • A megye képezett városrégiót (bukás) • Városok és kistréségi csoportok kollektív képviselete • A városok kerületekre oszlanak, hogy homogén nagyságrendű egységek jöjjenek létre • Város és városkörnyéki agglomeráció o Sikeres példák: brit városok o Német városrégiók: Frankfurt 200 település o Lyon (570 település), BolognaFirenze o Északi modellek (Tampere, Helsinki, Stockholm) o Ontario, Quebec Globális városhálózatok A globális városhálózatok rendszere a többszintű világgazdasági integráltság tükrödőzése. A hálózatok legfejlettebb rendszere a nemzetközi pénzügyi, és szolgáltató központokra, a modern K+F helyekre, a volt ipari térségek rekonstruált helyeire, a modern just in time termelési városhálózatokra, az intra-regionális
elosztóhelyekre, az urbanizált közlekedési folyosókra, a stagnáló városokra, a vidéki ipari körzetekre, a modernizált falusi településekre, a dzsentrifikált falusi térségekre, a reptéri városokra és a szabadidő városokra koncentrálódik. A várostérségi hálózatok mikro (nemzeti), mezo szubregionális) és makro, azaz globális térségekben szerveződnek. Új jelenség a városok transznacionalizációja, amely az etnikai gazdasági kapcsolatokra épít.
A VÁRSRÉGIÓ RENDSZER ELŐNYEI 1. Politikai előnyök Átlátható politikai struktúra Jobb feltételek a köz-és a piaci szféra összefogására A várostérség urbanizációs hajtóerő Megszűnik a települések jogi hierarchizáltsága Képes kezelni az alföldi és hegyvidéki szerkezetet A programok végrehajtása javul A városrégió kettős ellenőrzés: települési önkormányzati és kormányzati alá kerül 2. Versenyképességi előnyök A városrégió gazdaságfejlesztési kompetenciája pótolja a települési hiányát A városrégió fejlesztése kontextus alapú tudásra épül Hatékonyabb térhasználat: zöldmező, kisvállalkozási inkubációs, stb. Az életképes méret, nagyságrend a kisvállalkozásoknak A kisvállalkozások nemzetközi piacra való orientásálása A fejlett innovációs szolgáltatások nem szorulnak szűk terekbe Erősebb fejlesztési képesség, önrész, belső befektetés Hatékonyabb üzleti szolgáltatások 3. Szolgáltatási előnyök Igazságosabb közlekedési rendszer Megszűnik a kommunikációs infrastruktúra fragmentáltsága Beleszólás a képzési stratégiai döntéshozatalba Kiegyenlítettebb lakossági szolgáltatások
Igazságosabb a rendszer: szolgáltatási standardok kialakítása Hatékonyabb szolgáltatások A városrégió urbanizációs hajtóerő 4. Szociális inkluzió esélyei A kistelepülések, a leromlott lakótelepek, a fiatalok lakáshiánya, a szociális bérlakások, a külterületi lakók integrált kezelése Integrált nyugdíjas szolgáltatási rendszerek az elöregedő falvakban A marginalizált kerületek életstílus alapú rekonstrukciója A kiürülő belvárosok új funkcióval való megtöltése 5. Menedzsment előnyök Kezeli a választott polgármester, hivatali kultúra menedzsment hiánya problémáit Szakszerű városi gazdasági, szolgáltatási, és közösségi fejlesztési szakembergárda alakulhat ki Integrált térképalapú (GIS) tudásmenedzsment A közbeszerzés rendszereinek átláthatóvá tétele, a több települési szolgáltatók ellenőrizhetősége Szakszerű beleszólás a decentralizált fejlesztési ügynökségek, kormányzati tervek programjaiba Az üzleti és civil szervezetek kompetenciáinak fejlesztése 6. A klaszter szerveződés előnyei A tematikus hálózatok fejlesztésének előnye Egyes üzletágakban komplex fejlesztés Határ menti hálózatokba nagyobb kompetenciájú integrálódás A klaszterek menedzselésének költségei nem a településekre hárulnak
Városrégió Hálózatok, kapcsolatok
Fórum (stratégiai tervezési kompetencia) (városok, kistérségek, üzleti klaszterek, kamarák, civilszervezetek, egyetemek)
Városrégió menedzsment Városrégió fejlesztési szolgáltatási , közösségfejlesztési ügynökségek
Önkormányzati monitoring szervezetek ( gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, képzési, szociális, infrastrukturális, kommunikációs)
Helyi önkormányzat társulások
Dekoncentrált állami szervezetek
A városrégió kormányzása Városrégió intézményrendszere
VÁROSTÉRSÉGEK KORMÁNYZÁSI MODELLJE
2. Az igazgatási szint képes legyen a. A versenyképesebb gazdaság, a regionális képességi rés csökkentésére b. A standard városi és vidéki szolgáltatások megteremtésére c. A szociális inklúzió területi vonatkozásai erősítésére 3. A magyarországi önkormányzati autonómia értékeinek megőrzése A hagyományos területi igazgatás: a.) premodern – megye funkcionálisan eltérő térségek halmaza, középszintű szolgáltatási szint – nem képes a versenyképesség kezelésére és a területi szociális inklúzió megteremtésére b.) Régió: nem funkcionális gazdasági régiók, lehetetlen ésszerű szolgáltatási struktúra, a gazdasági versenyképességben egyenetlen, nincs kontextus alapú tudás a regionális szintről lefele, lehetetlen fenntartható struktúrák kialakítása Nem változik a települési képességek rendszere, képtelen a szociális inklúzióra, nem képes az aszimmetrikus települési szerkezet kezelésére.
VÁROSRÉGIÓ
VÁROSRÉGIÓ RENDSZER MAGYARORSZÁGON
Kihívások: 1. Politikai:, elérhető legyen a kontextus érzékeny tudás, javuljon a kormányzási kapacitás demokrácia, az elszámoltathatóság, kialakuljon a politikai tevékenység értékelési rendszere
1 Várostérségi kormányzás: • Az önkormányzatiság kiteljesítése o Választott testület vagy o Fórum( a kormányzati, önkormányzati, üzleti, egyetemi, civil) • Jogi kompetenciák: egységes adózási határok, egységes szolgáltatási határok, egységes térhasználat
•
Gazdasági kompetenciák: a várostérség fejlesztése a kontextus alapú tudásra épít • Fenntartható várostérségi önkormányzati szervezet a városrégió intézményrendszere révén • A szociális inklúzió integrált kezelése • A városrégió végrehajtásában a menedzsment rendszerek és struktúrák dominanciája • Városrégió fejlesztési ügynökség • Várostérségi szolgáltatási ügynökség • Várostérségi közösségfejlesztési ügynökség 2. Lehetséges hazai városhálózatok: • Kárpátok Városhálózat • Új iparágakhoz kötődő városok • Balaton-térség turisztikai • Dunakanyar-Budapest turisztikai • Budapest - Velence-Balaton turisztikai övezet • Mezővárosok • Egyetemi városok 3.A hazai városrégiók nemzetközi városhálózatokba integrálása, hazai városok nemzetközi kapcsolatrendszere, a multinacionális cégek nemzetközi kapcsolatrendszere, a felsőoktatási és kutatási helyek nemzetközi kapcsolatrendszere és versenyképesség elősegítése. A HAZAI VÁROSOK ÉS A VÁROSTÉRSÉGI MODELL KIALAKÍTHATÓSÁGA A várostérségi modell alkalmazását erőteljesen indokolja a hazai településszerkezet földrajzi megosztottsága. Az alföldi és dunántúli települési struktúra problémái nem kezelhetőek sem a kistérségek
létrejöttével, sem a regionális politikai közigazgatással. A regionális politikai közigazgatás megteremtése az állam decentralizásának eleme lehet, ami az állami kompetenciák fejlesztését kell, hogy eredményezze, míg a városrégió modell a fragmentált településstruktúra funkcionális integrálását eredményezheti. Három régiót kivéve nem egyetlen város dominálja a régiókat, ám e három esetében is az erőltetett regionális centralizáció a régió urbanizációjának visszavetéséhez vezethet. Amennyiben nem történik meg a várostérségek kialakítása, akkor a jelenlegi pólus törekvésekkel olyan területi igazságtalanságok alakulhatnak ki, amelynek révén a nem városi lakosság leszakadása tovább folytatódik, a fejlettebb régiók is tovább polarizálódnak. Ugyanakkor a funkcionális agglomerációs övezetek előnye tovább növekszik, egyre inkább láthatóak az agglomerációs övezetek a Középmagyarország és a Közép-Dunántúl, illetve a Nyugat-Dunántúl északi térségi vonatkozásában. Az eddigi városfejlődésben markánsan elkülönülnek a termelő és a fogyasztó városi modellek, míg egyesek nagy állami támogatásokból (felsőoktatás, kórházak) teremtenek foglalkoztatási lehetőségeket, addig a nyugati települések a magánszektor tőkebefektetéseire támaszkodnak. Az előbbiek esetében egyre nő a domináns város és térsége közötti szakadék, míg az utóbbiak egyre több rurális teret vonnak az urbanizáció folyamatába.
