Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr
…a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés, amelyben az egyének a döntés hatalmát a nép szavazatáért folytatott versengő küzdelem eszközei révén szerzik meg." Joseph Schumpeter
A választási rendszer funkciói Demokrácia… képviseleti funkció
Hatékonyság… kormányalakítási funkció
A választási rendszerek főbb típusai Többségi rendszerek (vö. UK) egyéni kerületek, többségi elvek
Listás/arányos rendszerek (NL, Be) kerületek nagysága, elosztási
Vegyes rendszerek (D, HU)
formula, küszöb
Választójog jogforrásai Alaptörvény B. cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen
közvetlenül gyakorolja.
Választójog jogforrásai Alaptörvény XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy
az országgyűlési képviselők […] választásán választó és választható legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét
magyarországi lakóhelyhez, választhatóságot további feltételekhez kötheti. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény
elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. […]
Választójog jogforrásai Alaptörvény 2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános
és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az
Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. (3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az
Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
Választójog jogforrásai 2011. évi CCIII. tv. az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.) 2013. évi XXXVI. tv. a választási eljárásról (Ve.) korábban: 1989. évi XXXIV. tv. 1997. évi C. törvény 2/1990. (I. 11.) MT rend. – vö.: 193/2010. (XII. 8.) AB határozat
Választási rendszer átalakításának indokai Kisebb parlamentet! Egyenlő választókerületeket! A kisebbségeket bevonni a képviseletbe! Egyéb alkotmányos követelmények érvényesítése Olcsóbb, hatékonyabb választásokat!
A nemzetfogalom közjogiasítása – külhoniak politikai nemzethez
közelítése …
Választási alapelvek – általános (politikai közösség) Alaptörvény XXIII. cikk
Nagykorú magyar állampolgárok: aktív-passzív
Kivételek: akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt
Közügyektől eltiltás (Btk. 61-62. §), A választójogból való kizárás belátási képesség korlátozottsága miatt (Ve.9/A.§)
nem választható , aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőelj.ban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti (Vjt. 2.§)
Lakóhelyhez köthető a v.jog vagy annak teljessége – Alaptv. XXIII. cikk (4) Külföldön szavazás: 3/1990. (III.4.) AB hat.
Választási alapelvek egyenlő Mindenki ugyanannyi szavazattal bírjon és ugyanannyit
érjen a szavazata
választókerületek nagysága
22/2005. (VI. 17.) AB hat., 193/2010. (XII. 8.) AB hat. gerrymandering, választási földrajz Vjt. 4.§ (4) bek.
Mo-i lakóhely nélküli magyar állampolgárok csak 1 szavazat
Vö. Alaptv. XXIII. cikk (4) bek.
Választási alapelvek – titkos, közvetlen, szabad Titkos szavazás – szavazó és szavazat tartalma ne
legyen összeköthető
Külföldön szavazás (32/2004. (IX.14.) AB hat.) Levélben v. elektronikus úton szavazás (?)
Közvetlen szavazás – közvetlenül a jelöltre Listás szavazatok Szabad akarat-elhatározáson alapul (Vjt. 2.§ (1) bek.)
A választókerületi rendszer Országgyűlési képviselők száma – 199 Egyéni választókerületből – Országos listáról
106
– 93
Egyéni kerületek (Vjt. 4.§) 1 mandátumos kerületek Kialakítás elvei: egyenlőség Törvényi szabályozási szint - Vjt. 1-2. sz. melléklet
Egyéni választókerületi mandátum Jelöltállítás Párt jelöltje v független 500 ajánlás (aláírás, több jelöltet is lehet ajánlani)
Érvényességi (részvételi) küszöb nincs Eredményesség: relatív többség (first-past-the-post) Mo-i lakóhellyel nem rendelkező nem szavaz evk-i jelöltre! Időközi választás, ha nincs jelölt, vagy nincs relatív többség a megválasztott képviselő megbízatása megszűnik
A „régi” egyéni választókerületek (2006)
Új egyéni választókerületek (2011)
Országos listás mandátumok 1 Listaállítás Párt v országos nemzetiségi önkormányzat
Párt: min 9 megyében és a főv., min 27 evk jelöltet állított Nemzetiség: névjegyzékben nemz.-ként szereplők 1%, max 1500
1 párt (nemz. ök) csak 1 lista; kötött lista Közös lista: csak pártok esetében közös evk jelöltek alapján
Szavazás Nemzetiségiként névjegyzékben szereplő – nemzetiségi listára Parlamenti küszöb 5% - a listákra leadott összes érvényes szavazathoz viszonyítva Alkotmányossága: 3/1991. (II.7.) AB hat. Töredékszavazatok evk vesztesre leadott, ill. a győztes „fölös” szavazatai
Országos listás mandátumok 2
Pártlistára jutó szavazatok (orsz lista + töredékszav.) Összes pártlistás szavazat Összes országos listás szavazat („X”) (pártlistás+nemz-i listás) Kedvezményes kvóta: X / 93 / 4
nemzetiségi lista, 1 mandátumot kaphat kedvezményesen
Mandátumok kiosztása: d’Hondt rendszerben Táblázattal Sorszám jelentősége Evk-ban mandátumot szerzett jelölt törlése Betöltetlen mandátum, ha nincs elég jelölt a listán Mandátum megszűnése: listaállító nevezi meg az utódot Nemzetiségi szószóló – mandátumot nem szerző nemz-i lista vezetője
Kérdések és szabályozási feladatok Külképviseleten szavazás (Mo-i lakóhellyel rendelkezők) miért nem szavazhat levélben?
Mo-i lakóhellyel nem rendelkezők szavazása Levélben szavazás egyenlő választójog Előzetes regisztráció külföldiek nemzetiségek (elesik a pártlistától!)
Következmények Arányos vagy aránytalan képviselet? 2/3 elérése…? Átrajzolt kerületek… Nemzetiségek helyzete a parlamentben? Külhoniak voksai…
